németh csaba - madarat tolláról

ROVAR-OKÉ
Jókor reggel úgy süt fenn az égen,
a sok virág hogy leengedi,
álló párák látát váltja mente,
álmát gondolatra a szunnyadó.
Sejted ne adj, gondolni mit merészel
nyakad fáján a hő gumó,
lássál, engedd dolgokkal elegyben
vezesse legjobb had, maga:
Gondolatban ül benn a pók,
hálói saját rabja.
Póksága boldogsága rabsága biztonsága,
ejj.
Ide-oda ül, vidám kóborló,
fügyürész cigány a légy,
s ha vígságát a pók megszakítja,
lába fötör, mutatja menne még.
12