letölthető PDF formátumban. - Pilinszky János Általános Iskola

Nyúl község története
Nyúl község története
Nyúl a síkság és a dombok, a lankás hegyoldalak községe, jelenleg 3963 lakosú.
A Bakony hegység távoli dombhajlatainak tövében fekszik, Győrtől délre, 14
kilométerre.
A község írásbeli feljegyzések alapján körülbelül 940 éves múltra tekinthet
vissza. Nevével a Villa Nuul alakban már a XI. században I. István 1037-i
bakonybéli alapítólevelében találkozunk, 1086-ban pedig Nulu néven, szerepel.
Területének túlnyomó része a Győri vár tartozéka volt. Várszolgák lakták, akik
szőlőműveléssel foglalkoztak. A község lakói később a Pannonhalmi Apátság
jobbágyai lettek.
A XIII. század derekán a Túróczi prépostság, majd később a győri káptalan
és a leveldi Karthauziak is kaptak itt földeket. A település akkor már három
részből állt, Nagy-Nyúl, Kis-Nyúl, Káptalan-Nyúl. A török világban mindhárom
Nyúlnak külön ozmán földesura volt, akik személyükben gyakran változtak,
és egyre magasabb adókat követeltek. Nagy-Nyúl földesura Ali Csausz,
majd vője Izlan.
Káptalan-Nyúl török földesura hétszer változott. Kis-Nyúlon Hadai Saeban
kínozta a lakosokat, akik a sorozatos zaklatások miatt el is hagyták a falujukat.
A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben a három települést, valamint a vele
szomszédos Nyúlhegy nevű kisközséget német és rác seregek pusztították. Ennek
emlékét őrzi a település legrégebbi szobra a magas oszlopra állított Mária a
gyermekkel, amely a „Szurdik” aljánál található, egy hatalmas gesztenyefa oltalmában.
A birtokviszonyok annyiban változtak később, hogy a veszprémi és a
szombathelyi püspökség is a földesurak sorába lépett. Egyes egyházi javadalmak
pedig világi nemes családok kezébe kerültek. 1848-ig Nyúl hűbéres
szinten folytatta mindennapi életét. Az 1848-as szabadságharc után a falu népe
gyarapodni kezdett. 1869-ben a falunak 2875 lakosa volt. A falu népessége az
1873-as évben nagy válságba került, ugyanis a kolera ütötte fel a fejét a faluban
is. Közigazgatásilag még a XIX. század második felében is az a rendkívüli helyzet
alakult ki, hogy a három Nyúlhoz egy-egy hegyközség tartozott, külön bíróval
és községi elöljárósággal.
Az akkori pecséten a „Nagi Nol Falv” felirat szerepelt, belső körében szőlő,
szőlőkés és serleg. Évszáma nem szerepel rajta. 1884. október 19-én Nyúlfalu
3