letölthető PDF formátumban. - Pilinszky János Általános Iskola

Nyúl község története
Az élethez való kisebb-nagyobb javakat, cikkeket mindinkább a kereskedelemből
kezdte beszerezni a korábban önellátó és kisebb igényű lakosság, így fel
kellett fejleszteni a kereskedelmi hálózatot. A község afféle szolgáltatóházat (a
mai községháza helyén álló keresztházat) bocsátotta az iparosok és kereskedők
rendelkezésére, de ebben az időben jelentek meg az első zsidó boltok és kocsmák
is (Sónenfeld-Samu és a Wágner családoké). Az előbbi 1862-ben nyílt.
Ekkor már a gazdák sem restellték a kiskereskedői foglalatosságot, és kiteljesedett
a Hangya Szövetkezet üzleti tevékenysége is, így már nyolc kisebbnagyobb
bolt állt a lakosság rendelkezésére.
A közlekedés és a hozzá szükséges utak száma, állapota és minősége csak
igen lassan növekedett, illetve javult. A veszprémi, tűrhető minőségű kövesút
mellé megépült a hasonló hegyaljai út is. A vasút már 1896 óta megvan, de állomás
csak 1942-ben épült hozzá.
Mindkét utat elsősorban a Győrbe való járásra és áruszállításra használták. A
vonatozással a változás sokáig csak annyit jelentett a piacozók életében, hogy a
gyalogos út nagy részét a szabadhegyi állomásig tették meg vonaton, de onnan
továbbra is gyalog kellett menniük, mert úgy olcsóbb volt. A gépkocsi megjelenésével
indult a távolsági buszforgalom is, de csak kevesen vették igénybe a
burkolatlan utak nagyon rossz állapota miatt. Feneketlen sár vagy bokáig érő
por borította az utakat. Nem sok középület épült ebben az időben. Meg kell
emlékeznünk az iskolaépítésről. 1878-ban egy majorsági épület átalakításával létrejött
a falusi iskola.
A Római Katolikus
Szent István
elemi iskola
(Az épület homlokzatán lévő Szent István-szobrot a Milleneumi-park készítésekor a községháza
oldalában kialakított kegyeleti talapzatra helyezték át.)
6