Megvalósult, sikeres projektek az Európai Unió támogatásával

Kiskunlacháza 

2004-2006 

Megvalósult, sikeres projektek az Európai Unió támogatásával 

Közép-Magyarország

2 

Miniszteri köszöntő 

A 2004-2006-os időszak a magyar mezőgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű 

volt. Egyrészt az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően 

a hazai termelőknek szembesülniük kellett a kiélezett piaci verseny minden 

előnyével és hátrányával, másrészt meg kellett ismerkedniük egy új típusú támogatási 

rendszerrel, amely a SAPARD előcsatlakozási program gyakorlatát és 

tapasztalatait, valamint a hazai agrártámogatási rendszer elemeit ötvözte. 

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) elsősorban a mezőgazdasághoz, 

az élelmiszer-feldolgozáshoz és a vidéki térségek mezőgazdaságához 

kapcsolódó fejlesztésekre irányult, és lehetőséget adott több mint 105 Mrd Ft 

felhasználására. Az AVOP meghatározó szerepet töltött be a mezőgazdasági termelés 

feltételeinek egyenlőtlenségéből adódó területi különbségek kiigazításában, csökkentésében, a vidék szociális 

problémáinak megoldásában, az ökológiai, a természeti értékek fenntartásában, megőrzésében, a környezet védelmében. 

Mindez három fő fejlesztési területen (prioritásban) valósult meg: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása 

a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása és a vidéki térségek fejlesztése. Külön meg kell említeni 

a LEADER+ Programot, amely egy olyan helyi kezdeményezésű, területi alapú, integrált vidékfejlesztési program, 

amelynek keretében helyi vidékfejlesztési tervek alapján, helyi pályáztatás formájában, a helyi közösség döntésével 

próbálják megoldani térségük problémáit. Mindez új kihívásokat és feladatokat is hozott a magyar vidéki lakosság 

számára, hiszen saját kezükbe adta az ott élőknek mind a kezdeményezés, mind a vidékfejlesztési projektek lebonyolításának 

lehetőségét. 

Az AVOP által biztosított pénzügyi keret a három év alatt teljes egészében lekötésre került. Ez igazolja, hogy a magyar 

agrárium szereplői megismerték az EU támogatási rendszerét, és készen állnak a következő programozási időszakban, 

2007-2013. között, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), valamint az Európai Halászati Alapból 

(EHA), a mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre elkülönített összesen 1310,5 Mrd Ft (1300 Mrd Ft EMVA + 

10,5 Mrd Ft EHA) támogatási összeget a lehető leghatékonyabban felhasználni. Meggyőződésem, hogy élve 

a lehetőségekkel, Magyarország meghatározó szerephez jut az Európai Unióban, ugyanakkor fenntarthatóvá válik, 

és gazdaságilag megerősödik a vidéki térség. 

Gráf József 

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program eredményei 

és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 

Magyarországon a 2004-2006. évi programozási időszakban a Nemzeti Fej - 

lesztési Tervben megfogalmazott célokhoz kapcsolódóan öt operatív program 

került megvalósításra, amelyek közül az egyik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív 

Program (AVOP). 

Az AVOP egyik fő célja volt a mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-feldolgozó 

ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének 

javítása, amelynek együtt kell járnia a termékek minőségének és az élelmiszerbiztonságnak 

a javulásával, ugyanakkor elengedhetetlen a környezetvédelmi, 

állathigiéniai és -elhelyezési normák teljes körű betartása is. A vidékfejlesztés 

középpontjában a hátrányos helyzetű térségek lemaradásának csökkentésére 

állt, az infrastruktúra fejlesztése, a vidéki népesség foglalkoztatási lehetőségeinek 

javítása érdekében a vállalkozások számára alternatív jövedelemszerzési lehe - 

tőségek biztosítása, valamint az élő, vonzó és egészséges környezet megteremtése 

révén. 

A program három fő fejlesztési területen (prioritásban) valósult meg: az első a 

versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban, a második 

az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a harmadik pedig a vidéki térségek 

fej lesztése. Ezeken belül kilenc intézkedés (jogcím) keretében lehetett 

pályázatokat benyújtani 2004. május 3-tól. 

Az AVOP keretében megvalósult intézkedések 

A mezőgazdasági beruházások támogatása 

Az intézkedés megvalósulása a kitűzött célokhoz mérten jól teljesült, a pályázati 

kiírások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az intézkedés céljai 

közül a hatékonyság növelésének, a termelési költségek csökkentésének, a 

technológiai színvonal fokozásának és a termelési szerkezet korszerűsítésének 

megvalósítását elsősorban az épületek, építmények, gépek, műszaki berendezések 

fejlesztésére, korszerűsítésére irányuló pályázatok nagy száma 

segítette . 

Az intézkedés keretében összesen 3796 db pályázatot nyújtottak be, 67,2 Mrd 

forint kötelezettségvállalásból 63,7 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 

2007. november 26-ig 55,5 Mrd Ft kifizetése megtörtént. 

A halászati ágazat strukturális támogatása 

Az intézkedés a többi AVOP-pályázathoz viszonyítva viszonylag szűk pályázói 

kört érintett, ennek ellenére eredményesnek tekinthető, a rendelkezésre álló 

forrás lekötésre került. Az intézkedés kedvezményezettjei közül a mikrovállalkozások 

nyújtották be a legtöbb pályázatot. Az intézkedés keretében összesen 

76 db pályázatot nyújtottak be, 1,6 Mrd forint kötelezettségvállalásból 1,4 Mrd 

Ft szer ződéssel lekötött, amelyből 2007. november 26-ig 890,1 M Ft kifizetése 

megtörtént. 

Fiatal gazdálkodók induló támogatása 

A benyújtott pályázatok mennyisége alapján az intézkedés megfelelően nép sze - 

rű volt, köszönhető ez a támogatás ismertségének, valamint a lehetséges magas 

támogatásintenzitásnak. 

Az intézkedés keretében összesen 681 db pályázatot nyújtottak be, 2 Mrd forint 

kötelezettségvállalásból 1,9 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. november 

26-ig 1,8 Mrd Ft kifizetése megtörtént. 

Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 

Az intézkedés keretében összesen 62 db pályázatot nyújtottak be, 1,3 Mrd forint 


26-ig 720,1 M Ft kifizetése megtörtént. 

A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 

Az AVOP ezen intézkedése rendkívül népszerű volt a pályázók körében, 

ennek következtében a források kimerülése miatt 2005. december 7-i 

hatállyal felfüggesztésre került. Az intézkedés az élelmiszer-feldolgozás kor - 

szerűsítésének és fejlesztésének támogatására vonatkozott, amelyre értelemszerűen 

az alapanyag-termelésben élen járó észak- és dél-alföldi régióban 

mutatkozott a legna gyobb igény, de jelentős számú pályázat érkezett a szintén 

jó termelési adottságokkal rendelkező Dél-Dunántúlról is, valamint — 

főként a tájjellegű termékek feldolgozása miatt — Észak-Magyarország 

megyéiből is. Az intézkedés keretében összesen 361 db pályázatot nyújtottak 

be, 16,3 Mrd forint kötelezettségvállalásból 15,4 Mrd Ft szerződéssel lekötött, 

amelyből 2007. november 26-ig 12,1 Mrd Ft kifizetése megtörtént. 

g j 

A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 

A 2005. év folyamán az intézkedés összes jogcíme forráshiány miatt 

felfüggesztésre került. Az intézkedés négy alintézkedése közül a legerőteljesebb 

érdeklődés az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztése iránt nyilvánult meg. Az 

intézkedés keretében összesen 1096 db pályázatot nyújtottak be, 3,3 Mrd forint 


26-ig 1,5 Mrd Ft kifizetése megtörtént. 

Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 

A benyújtott igények alintézkedéseken belüli arányai a mezőgazdasági és 

erdészeti célokat szolgáló utak fejlesztését támogató alintézkedés irányába tolódtak 

el. A 2005. év folyamán az intézkedés minden jogcíme forráshiány miatt 

felfüggesztésre került. 


forint kötelezettségvállalásból 12,9 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 2007. 

november 26-ig 11,2 Mrd Ft kifizetése megtörtént. 

Falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének 

védelme, megőrzése 

Az AVOP ezen intézkedése rendkívül népszerű volt a pályázók körében, ezért a 

nagy számban beérkezett pályázatra és azok jelentős forrásigényére való tekintettel 

2004. október 1-jei hatállyal felfüggesztésre került. Az intézkedés jellegénél fogva 

mind a beérkezett, mind pedig a támogatott pályázatok darabszámában és támogatási 

igényében egyaránt az önkormányzatok aránya a legjelentősebb. A közösségi 

terek új funkcióval történő ellátására számos alapítvány és egyesület pályázott. 


forint kötelezettségvállalásból 5,6 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 

5,1 Mrd Ft kifizetése megtörtént. 

Közép-magyarországi régió 

A Közép-magyarországi régióban volt a legalacsonyabb a beérkezett pályázatok 

száma a hét régió közül. 

Közép-Magyarország gazdálkodói több mint 14 milliárd forint támogatást 

igényeltek, melyből 7 és fél milliárd forint támogatást nyert el a régió. A 666 

darab beérkezett pályázat közül 300 darab részesült támogatásban Ebből az 

összegből több mint 5 milliárd forint már a kedvezményezettekhez került. A támogatási 

igény 43 százaléka a második prioritáshoz kapcsolódóan érkezett be. 

A legnagyobb arányú elutasítás az első prioritásban volt tapasztalható. Az intézkedések 

közül a kifizetést tekintve az első prioritás a legmeghatározóbb, 42 

százalékos kifizetési aránnyal. 

millió Ft 

16 000 

14 000 

12 000 

10 000 

8 000 

6 000 

4 000 

2 000 

- 

A közép-magyarországi régió pályázatainak támogatási igénye 

3 171 

6 129 

5 047 

1 492 

1 662 

1 816 

Beérkezett Elutasított Támogatott Kifizetés 

pályázatok 

1. prioritás 2. prioritás 3. prioritás 

A közép-magyarországi régió hazánk legjobban iparosodott, viszont legkevésbé 

agrár területe, ezért nem csoda, hogy a régiók közül itt adták be a legkevesebb pályázatot 

és ezzel arányosan ebben a régióban igényelték a legkevesebb támogatást. 

Az Irányító Hatóság által támogatott projektek megközelítőleg 60 

százaléka került kifizetésre 2007. november 26-ig 5.352 millió forint összegben. 

1 280 

3 516 

2 750 

875 

2 225 

2 252 

3

A LEADER+ Program megvalósulása Magyarországon 

A LEADER+ támogatási program az Európai Unió által kezdeményezett programok 

közül az ún. közösségi kezdeményezések közé tartozik, amely 

Magyarországon az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretén 

belül, a harmadik prioritás (A vidéki térségek fejlesztése) egyik intézkedéseként 

került meghirdetésre. 

A LEADER+ a vidékfejlesztés új modellje, az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési 

programja. Neve a francia elnevezés kezdőbetűiből származik: 

Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie Rurale. Magyarul: 

közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. 

A LEADER+ program olyan sajátosságokat mutat, amelyek más AVOPintézkedésekre 

nem jellemzők. Ezek közül a legfontosabb az alulról jövő 

kezdeményezés, valamint a helyi, vidéki közösségek összefogása és együtt - 

működése az egész pályázati folyamat során. További eltérés, hogy az AVOP 

többi intézkedése projektfinanszírozású, a LEADER+ viszont programfinanszírozású, 

vagyis egy program több projektet ölel fel. 

A helyi közösségek összefogva, ún. akciócsoportot alkotva elkészítik helyi vidékfejlesztési 

tervüket, amelynek megvalósítására a nyertes térségek legfeljebb 

90-100 millió forint összegű támogatáshoz jutottak. Az akciócsoportokban 

képviseltetik magukat az adott települések önkormányzatai, civil szervezetei és 

a vállalkozói szféra is. 

A program legfontosabb célja, hogy a helyi szereplők, illetve a vidéki térségek 

között olyan együttműködés alakuljon ki, amely segíti az elmaradott régiók fej - 

lődését és felzárkóztatását. További célok a vidéki élet- és munkalehetőségek 

javítása, új jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, gazdasági tevékenységek diverzifikációja, 

helyi termékek fejlesztése, valamint a más tagállamok vidéki 

térségeivel való együttműködés kialakításának elősegítése. 

A program menete 

A program a készségek elsajátításával kezdődött, amikor a helyi sze rep lők megismerkedtek 

a LEADER+ programmal. Ezután következett a két fordulós akció - 

csoport-kiválasztás, ekkor a potenciális akciócsoportok megírták és benyújtották 

Helyi Vidékfejlesztési Tervüket. Az első fordulóban egy rövidebb vázlatot, majd 

a második fordulóba jutottak ez alapján részletesen kidolgozták terveiket. 

Az Irányító Hatóság vezetője 70 akciócsoportot részesített támogatásban. 

A támogatott akciócsoportok megoszlása régiónként a követ kezőképpen alakul: 

Nyugat-Dunántúl 10, Közép-Dunántúl 10, Dél-Dunántúl 10, Közép-Magyar - 

ország 4, Észak-Magyarország 12, Észak-Alföld 12, Dél-Alföld 12. 

Az akciócsoportok Vidékfejlesztési Tervük alapján intézkedéseiket jogcímekbe 

foglalva helyi pályáztatást végeztek, a beadott projektötletekből lettek kiválasztva 

azon pályázók, akik megvalósíthatják projektjüket, ezáltal a Helyi Vidékfejlesztési 

Terv is megvalósul. 

A 70 akciócsoport összesen 960 települést ölel fel, vagyis az ország településeinek 

31%-át. Ezeken a településeken összesen 1.600.000 fő lakik, azaz az ország 

lakosságának 16%-a. A nyertes akciócsoportok átlagos lakosságszáma 22.882 fő, 

országos átlagban egy akciócsoporthoz 13,7 település tartozik (Az egyes régiók 

között azonban jelentős eltérések tapasztalhatók). 

A 70 nyertes akciócsoporthoz összesen 3609 db helyi pályázat érkezett, amelyből 

közel 2700 db került kötelezettségvállalási listára. Ezután megkezdődött 

a helyi projektek megvalósítása. 

A LEADER+ Program támogatásainak koordinálását több nagyobb szervezet 

végzi Magyarországon, amelyek közül jelen kiadványban kettőt mutatunk be. 

Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület 

A LEADER Közhasznú Egyesület új tereket 

és lehetőségeket nyit meg a vidéki gazdaságok 

és a helyi szolgáltatásokat számára. Az Európai 

Unió részeként megvalósuló program egy olyan 

fejlesztési program, amellyel a helyi partnerek 

közösen alakítják a térség jövőjét és célja az, 

hogy együttműködésre képes és nyitott vidéki 

közösségekből álló, sokszínű magyar vidék 

alakuljon ki. A program során nagyon fontos 

a hagyományok megőrzése és az emberléptékű 

kapcsolatok ápolása. A pályázati rendszerben elnyert 

keretösszegből helyi pályáztatás útján jut el az érdekeltekhez az egyéni és 

a közös elképzelések megvalósítását egyaránt szolgáló támogatás. 

A LEADER Közhasznú Egyesület elnökével, Molnár Katalinnal beszélgettünk. 

4 

– Mutassa be kérem az Egyesületet! 

– A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület, mint a hazai vidékpolitika 

aktív civil szereplője, országosan működik és folyamatosan elérhető a vidékfej - 

lesztés szereplői számára, különös tekintettel a helyi LEADER akciócsoportokra. 

Az Egyesület 2005-ben kezdte meg tevékenységét. A szervezet fő feladata az 

országban felmerülő vidékfejlesztési programok és az AVOP LEADER+ Program 

összehangolása, népszerűsítése, a 2007-2013. időszak lehetőségeinek ismertetése, 

az azokra való felkészítés segítése. 

– Milyen tevékenységei vannak az Egyesületnek? 

– Ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenységünk keretében a LEADER 

módszertan hazai és uniós tapasztalatainak megismertetését végezzük a helyi, 

vidéki közösségekkel, a vidékfejlesztés szereplőivel. Tapasztalat- és információcserét 

biztosítunk részben a hazai LEADER helyi akciócsoportok, részben 

Magyarországi és más uniós tagországok között, emellett különféle rendezvényeket, 

ismeretterjesztő programokat, konferenciákat, tapasztalatcseréket 

szervezünk, kiadványokat készítünk és terjesztünk, valamint elektronikus információs 

szolgáltatásokat végzünk a vidékfejlesztés területén és a LEADER Program 

kapcsán. Szakemberek megnyerésével és bevonásával tanácsadást végzünk, 

mentori tevékenységet folytatunk. 

– Hogyan kapcsolódott az Egyesület a LEADER+ Programhoz? 

– Egyesületünk 2006 februárjában közbeszerzési eljárás keretében elnyerte 

a Magyarországi LEADER Központ működtetését, amely az Egyesületen belül 

önálló egységként működött 2007. december 31-ig. 2006. novemberétől 2007. 

december 31-ig 35 fős referensi hálózatot működtettünk a LEADER+ akció - 

csoportok munkájának segítésére. A LEADER Központ működtetésén túl fel - 

állítottunk egy megyei hálózatot, mely főleg az innovatív vidékfejlesztési 

közösségek kialakítását segíti, és hozzájárul az együttműködési készségek, 

képességek kialakításához, a szervezettség javításához. 2007-től 14 megyében 

működik irodánk, ahol a szakemberek a helyi vidékfejlesztésben tevékenykedő 

civil szervezeteket segítik. Szakértőink előadásokkal, szakmai közvetítésekkel, 

szaktanácsadással állnak rendelkezésre, segítik a vidékfejlesztésben résztvevő 

szereplőket. 

– Milyen módon valósították meg a vidékfejlesztési terveket? 

– Országos, régiós és helyi, szakmai rendezvényeken, konferenciákon mutattuk 

be az AVOP LEADER+ Programot, népszerűsítettük a LEADER szemléletet. 

Egyesületünk tagjai és a megyei referensek országszerte számos előadást tartottak 

a LEADER módszerről, az akciócsoport szervezési feladatairól, 

egyesületünk tevékenységéről. 

– Milyen programokat, konferenciákat szerveztek a Program keretében? 

– Számos, az AVOP LEADER+ Programmal kapcsolatos rendezvényt, konferenciát, 

fórumot, kerekasztal beszélgetést szerveztünk. Egyrészt a Program bemutatása 

és népszerűsítése, másrészt a Program sikeres lebonyolítása és 

eredményessége volt a cél. A program nyitásaként 2006-ban megyénként meg 

szerveztük a LEADER napokat, az FVM-mel közösen megszerveztük 

a Leader+Program – Sikeres Vidék című konferenciát, ahol közösen köszöntöttük 

a győztes akciócsoportokat, majd francia akciócsoportok mutatták be 

tevékenységüket és építettek kapcsolatot a magyar akciócsoportokkal. Etyeken 

nemzetközi vidékfejlesztési konferenciát szerveztünk, ahol a sikeres vidék fej - 

lesztés módszertanát és sikeres példákat mutattak be a külföldi akciócsoportok 

képviselői. Ezen kívül népszerűsítettük az AVOP LEADER+ Programot az 

MTV által szervezett Magyar Vidék Napja című műsorban, melynek 

szervezésében aktív szerepet vállaltunk. 2007-ben országos fórumsorozatot 

szerveztünk, melynek keretében előadásokat tartottunk a LEADER Program 

Magyarországi fejlődéséről, állomásairól, eredményeiről, jövőjéről. Megismertettük 

a hallgatóságot az európai és a hazai példákkal, és gyakorlati-módszertani 

segítséget adtunk a munkához. Ugyanilyen sorozatot indítottunk ősszel 

helyi közösségeknek „LEADER a gyakorlatban” címmel, melyben 

műhelybeszélgetésekkel egybekötött fórumokat tartottunk a hazai és 

a nemzetközi tapasztalatok megosztása céljából. 

– Nemzetközi kapcsolatokat is sikerült kiépíteni? 

– Számos EU tagországgal építettünk ki kapcsolatot a LEADER+ Program kap - 

csán. Tanulmányutakon, tapasztalatcseréken ismertük meg pl. a wales-i, a német, 

a görög LEADER tapasztalatokat, melyeket az itthoni résztvevőkkel folyamatosan 

ismertettünk meg a rendszeresen megrendezett LEADER szemináriumokon, 

illetve a folyamatosan megjelenő LEADER+ hírlevelünkben, melyet 

az országban minden helyi akciócsoporthoz eljuttattunk. Az akciócsoportok 

nemzetközi együttműködését elősegítve megállapodást kötöttünk az Olasz 

Helyi Akciócsoportok Országos Szövetségével (ASSOLLEADER-rel) a Márai 

Sándor Nemzetközi Kulturális Egyesülettel, valamint a Római Magyar 

Nagykövetség mezőgazdasági szolgálatával, de együttműködési megállapodást

írtunk alá az Európai LEADER Szövetséggel (ELARD) is. Egyesületünk a helyi 

akciócsoportok pénzügyi finanszírozását segítve együttműködési keretszerződést 

kötött az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel. 

– Milyen tapasztalatokat szerezett az Egyesületet a LEADER+ Program megvalósítása 

során? 

– A LEADER+ Program egy jó közösségfejlesztő program a vidéki térségekben. 

Sok innovatív ötlet született és valósult meg, helyi termékek készültek, nőtt a fiatalok 

szerepe a térségben. A térségekben egy új típusú bizalom alakult ki, amely 

az együttműködést más területen is erősítette. A helyi szereplők közvetlenül 

kapcsolódnak be a fejlesztési folyamatokba, és több szektor működött együtt a 

közös cél érdekében. A LEADER+ Program kiváló hálózatépítő, térségen belül, 

országon belül, és nemzetközi területen is, és erősödik a kistelepülési 

érdekérvényesítő képesség is. A vidékfejlesztési stratégia részévé vált a LEADER 

gondolkodás, amelyet így lehet összefoglalni: új szemléletet, megújulást teremt, 

a helyi tudásból származó tőke megerősödik, feltámasztja a helyi értékeket, 

mesterségeket, eladhatóvá teszi a kulturális értékeket. Közös értékké vált a hagyományok 

megőrzése és az emberléptékű kapcsolatok ápolása. 

Magyar LEADER Szövetség 

"A fenntarható fejlődés a fő rendezőelv" 

A Magyar LEADER Szövetség elnöke, Varga 

Géza mutatta be a Szövetség munkáját. 

– Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 

évében, 2004-ben indult el Magyarországon 

az AVOP LEADER+ Program. A Szövetséget 50 

hazai jogi személyiség alapította, és kizárólag 

azok léptek be, akiknek a vidék szent ügyük. 

A LEADER+ Program kifejezetten a vidékfej - 

lesztést célozza, de a konkrét projektek többsége 

valamilyen formában közvetlenül kapcsolódik 

a helyi mezőgazdasághoz, leggyakrabban az ökológiai mezőgazdasághoz. A program 

fő célja az volt, hogy irányt mutasson a fenntartható fejlődéshez helyi 

szinten és segítsen felismerni azokat a különleges kihívásokat, melyekkel a vidék 

társadalma szembesül. Az AVOP 2004-2006-os pályázaton indultunk, és nagy 

segítséget jelentett a különböző akciócsoportoknak, térségeknek ez a támogatás. 

Ma már összesen 70 akciócsoport van a Szövetségen belül, van olyan térség, 

amelyben még mindig tartanak a fejlesztések, de büszkén jelenthetem, hogy 

a projektek megvalósulási foka nagyjából 70-80%. A többi akciócsoport is már 

a végső teljesítési jelentésre készül. A megvalósult programok és felújítások nagy 

része kulturális jellegű, összességében sikeres volt a pályázat, nagyon örültünk a 

lehetőségnek. Azt szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy a társadalom 

nem teszi jól, ha nem fejleszti, hagyja lepusztulni a vidéket. A LEADER+ az Unió 

első olyan programja, amely olyan embereket delegál az akciócsoportok és 

térségek élére, akik tényleg hozzáértők, a közelben van a lakhelyük, és van rálátásuk 

arra, hogy mit szükséges fejleszteni. 

– Milyen eredményeket értek el a LEADER+ Program segítségével? 

– Amint már említettem, a megvalósult projektek nagy része kulturális jellegű. 

Nagyon sok művelődési házat, faluházat, közösségi találkozóhelyet sikerült felújítani, 

és a pályázatok segítségével nagyobb teret nyertek a civil közösségek. 

Nagyon fontos a vidék és az akciócsoportok számára, hogy olyan emberek 

döntsenek a fejlesztésekről, olyan helyiek legyenek a monitoring bizottságban, 

akiknek van rálátásuk az adott térségre, településre. A fenntartható fejlődés csak 

így valósulhat meg. Egész biztos, hogy a vidéki lakosok, vállalkozók, civil 

szervezetek és önkormányzatok együttműködésében új fejezetet nyitott 

a LEADER+ Program, mert a közösségek összefogásával lehetőséget biztosít 

a vidék megújítására, új munkahelyek teremtésére, a helyi gazdasági és kulturális 

élet megerősítésére. Természetesen vannak árnyoldalai is. Nekünk az jelentett 

problémát, hogy a szerződések aláírása után már nem tudtunk változtatni 

a stratégián. Nem szeretnék panaszkodni, hiszen nagyon fontos ez a támogatás, 

csak azt szeretném érzékeltetni, hogy nem könnyű úgy megvalósítani a fejlesztési 

stratégiát, ha közben nem lehet módosítani rajta. 

– Milyen módon valósították meg a vidékfejlesztési terveket? 

– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a 70 akciócsoport nagy része ökológiai jellegű 

fejlesztéseket végzett. Az Alba menti LEADER+ csoport elnökeként is sok 

eredményes fejlesztést sikerült megvalósítani. Természetesen voltak helyi gazdaságfejlesztések, 

ökoszociális újítások de konkrét példákat is tudok mondani: 

új bioüzemek létesültek több térségben, nagyon sok sportrendezvényt, falunapot 

vagy éppen lecsófesztivált sikerült megvalósítani, amelyek a támogatás nélkül 

nem jöhettek volna létre. Vagy megemlíteném a turai telepen létesített roma 

Teleházat, ahol roma gyerekeknek szerveznek közösségi programokat, játékokat 

és egy tanfolyamot, hogy hogyan közlekedjenek kerékpárral az utakon. Nagyon 

sok pályázat érkezett egyébként az AVOP kapcsán, de általában azok nyertek 

nagyobb támogatást, ahol volt valami ötlet, kreativitás. 

– Milyen tapasztalatokat szerezett a Szövetség a LEADER+ Program megvalósítása 

során? 

– Összességében sikerült megfelelően lebonyolítani a pályázatokat, bár mint 

mondtam, van ahol még most fejeződnek be a fejlesztések. Nagyon hasznos és 

fontos ez a pályázat, de azt kell mondanom, hogy a jövőben még nagyobb összefogásra 

lenne szükség az MVH és a kistérségi fejlesztő között. A mezőgazdaság 

szerepét jelentősen át kell értékelnünk. Fel kell ismernünk azt a tényt, hogy a 

mezőgazdaság nem csak materiális, de immateriális javakat is elő kell, hogy állítson. 

Értem ez alatt a szociális jólétet, élelmiszert, és nem élelmiszer jellegű termékeket 

is kell, hogy kibocsásson, például energiahordozókat, gyógyszer és 

ruházati alapanyagokat, és a piacon nem értékesíthető terméket úgy szintén, 

mint például a tiszta, változatos és pihentető természeti környezet. 

– Ön szerint van a LEADER+ Programnak jövője? Ismét pályáznának? 

– Természetesen, folyamatosan figyeljük a pályázatokat és a kiírásokat. Ez a Program 

olyan lehetőséget biztosít a vidéki embereknek és gazdálkodóknak, 

amellyel sokkal szebbé, lakhatóbbá tehetik a településüket. Fontos, hogy előre 

lássuk a változásokat és azokhoz gyorsan alkalmazkodjunk környezetkárosítás 

nélkül, sőt a környezet kínálta specialitásokra építve kibontakoztassuk a helyi 

adottságokat, melyek másutt nem reprodukálhatók. Az is fontos, hogy a maga 

sokszínűségében megjelenítsük a Program nyújtotta előnyöket, erősítsük a 

hálózati munkát, megújítsuk a menedzsment struktúrákat és az öko-szociális 

gazdasági fejlesztéseket. 

A LEADER Szövetség elnökeként elmondhatom, hogy a Programban 

résztvevők segítségével idén már második alkalommal rendeztük meg 

a LEADER Expo-t tavasszal a HUNGEXPO területén, több mint 800 fellépővel 

és az akciócsoportok bemutatóival. Célunk az volt, hogy a LEADER Akciócsoportok, 

az új szerveződésű Helyi Vidékfejlesztési Közösségek, a magyar vidéki 

turisztikai kínálatuk bemutatásán túl elhozzák a fővárosba nagyszerű helyi termékeiket, 

gasztronómiai ajánlataikat, kézműves és kulturális hagyományaikat. 

Az expo szlogenje: „Falu a Városban”, aminek az is az üzenete, hogy a vidék, 

a tanya, a falu, a kisváros nagy érték az ország számára. Mind a hét régió önállóan, 

a saját térségi, táji adottságait prezentálta a kiállításon. Az expo sikerén felbuzdulva 

a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen, jövőre is 

megszervezzük az Európai LEADER Expo-t. Ez nagy siker a Szövetség számára, 

nagyon büszkék vagyunk rá. 

Akciócsoportok régiónként 

Észak-Magyarország: 

- Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport 

- Dél-Mátra 11 Akciócsoport 

- Tarna Menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás 

- Pétervásárai Kistérség Akciócsoportja 

- 8 Palóc ”+” Akciócsoport 

- Bükki Akciócsoport 

- Hernád-delta Akciócsoport 

- Felső-Bódva-völgy Helyi Akciócsoport 

- „Nagy-Milic 896” Akciócsoport 

- „Irány Tokaj-Hegyalja!” LEADER+ Akciócsoport 

- Bodrogközi LEADER+ Akciócsoport 

- Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport 

Észak-Alföld: 

- Tiszatér Kistérségi Társulás Akciócsoport 

- „Hajdú Versenyképesség” Akciócsoport 

- Közép-Nyírségért Akciócsoport 

- Szatmár Hagyományápolásáért és Felzárkóztatásáért Akciócsoport 

- Délkelet-nyírségi Akciócsoport 

- Dél-nyírségi Akciócsoport 

- Érmelléki Akciócsoport 

- „Összefogás Sárrét Jövőjéért” Akciócsoport 

- „Összefogás Biharért” Akciócsoport 

- „Jász-sarokpont” Összefogás a Térség Jövőjéért Akciócsoport 

- Tíz Kun Település Akciócsoport 

- Közép-tiszai Turizmusfejlesztési Akciócsoport 

Dél-Alföld: 

- Körös-Sárréti Akciócsoport 

- Körösök Völgye Akciócsoport 

- Kertészek Földje Akciócsoport 

- Hajdúvölgy LEADER+ Helyi Akciócsoport 

- Maros-völgyi Akciócsoport 

5

- Déli Napfény Hagyományőrző LEADER+ Akciócsoport 

- Alsó-Tisza menti PritavitCa Akciócsoport 

- Nyitott Bácska Akciócsoport 

- Élhetőbb Bácska Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport 

- Bácska Gyöngye LEADER Akciócsoport 

- „Akciócsoport a Homokhátság, Bácska, Sárköz értékeinek 

bemutatására” Helyi Akciócsoport 

- Felső-kiskunsági és Duna-melléki ÖKO-TÁJ LEADER 

Helyi Akciócsoport 

Közép-Magyarország 

- Galga menti Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport 

- Gerje-sztők Akciócsoport 

- HAJT-A CSAPAT Akciócsoport 

- Kis-Duna menti LEADER+ Akciócsoport 

Közép-Dunántúli 

- Által-ér Völgye Akciócsoport 

- Etyek Környéki és Váli-víz Menti Együttműködés Akciócsoport 

- Cikola Nemzetek Völgye Helyi Akciócsoport 

- Sárvíz Akciócsoport 

- Duna menti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulása 

- Bakonyalja Akciócsoport 

- Kemény Bakony Akciócsoport 

- Gerence-Marcal-Rába Térsége (GEMARA) Akciócsoport 

- Somló-Marcalmente Akciócsoport 

- Sümeg Térségi Marcal Forrásvidék Fejlődéséért Akciócsoport 

Nyugat-Dunántúl 

- Felső- és Közép-Szigetközi LEADER Akciócsoport 

- „Rábcatorok” Településeinek LEADER Fejlesztési Társulása 

Helyi Akciócsoport 

- Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport 

- Írott-kő Ereje Akciócsoport 

- Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport 

- Őrtorony LEADER Kistérség Helyi Akciócsoport 

- ZalA-KAR Helyi Értéket! Akciócsoport 

- Észak-zalai Tematikus Utak Helyi LEADER+ Akciócsoport 

- Göcsej - Közép-Zala Helyi Akciócsoport 

- Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport 

Dél-Dunántúl 

- Népmese Vidék Akciócsoport 

- Zselica Akciócsoport 

- Balatonföldvári Kistérségi Akciócsoport 

- Koppánvölgyi Helyi Akciócsoport 

- Nyugat-Völgység Akciócsoport 

- Keleti-Mecsek Akciócsoport 

- Baranyai-Hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport 

- Mecsek Hegyháti Akciócsoport 

- Dél-baranyai Határ menti Települések Helyi Akciócsoport 

- Sárköz-Dunavölgye Akciócsoport 

Az akciócsoportokról és a LEADER+ Programról bővebben a 

www. leader.lap.hu oldalon olvashat. 

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 

– lehetőség a vidéken élőknek 

Széles körű szakmai-társadalmi vitát követően az Európai Unió vidékfejlesztési 

bizottsága 2007. szeptember 19-én fogadta el az Új Magyarország Vidékfej - 

lesztési Programot (ÚMVP), amely a 2007−2013 közötti időszakra vo nat - 

kozóan határozza meg a főbb hazai fejlesztési irányvonalakat és tartalmazza 

ennek feltételrendszerét. (Letölthető a minisztérium honlapjáról: www.fvm.hu) 

Ezzel egyidejűleg soha nem látott mértékű fejlesztési forráshoz jut a magyar 

mezőgazdaság és a vidéki térség, főként az 5000 fő lélekszám alatti kistelepülések 

lakossága, a vidéki egyéni és a kisebb társas vállalkozások, községi önkormányzatok, 

civil és egyházi szervezetek. A nemzeti társfinanszírozással együtt 

több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílt meg, amelyből 3,8 milliárd euró 

közösségi hozzájárulás. Számítások szerint a kedvezményezettek által hozzátett 

önerővel együtt mintegy 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg vidéken 

az elkövetkező 7 év alatt. 

Az ÚMVP megvalósítása megkezdődött. Összesen mintegy 60 pályázati 

jogcímre lehet a 7 év alatt támogatási kérelmet beadni. A támogatások részletes 

feltételeit tartalmazó miniszteri rendeletek folyamatosan jelennek meg. A program 

végrehajtása sok mindenben különbözik az elmúlt években megszokott 

pályáztatási rendszertől. Az ügyfél kérelmére közigazgatási eljárás keretében, a 

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH, Kifizető Ügynökség) 

határozatával nyílik meg a forrásfelhasználás lehetősége. 2007. novemberében 

már 3 jogcím benyújtási időszaka lezárult. (Gépbeszerzés, állattartó telepek kor- 

6 

szerűsítése – trágyakezelés, mezőgazdasági területek erdősítése.) További 

jogcímekre a következő évben lesz lehetőség kérelmet benyújtani. 

A jóváhagyott program „tengelyek” szerint rögzíti a fő célok, fejlesztési prioritások 

megvalósítására szánt pénzügyi kereteket. 

I. tengely: a mezőgazdasági és erdészeti szektor versenyképességére 2 milliárd 

366 millió 378 ezer 247 euró felhasználását fogadta el a bizottság, ami az 

összes forrás 48 %-a. 

II. tengely: a környezet minőségének javítására, a termőföld-hasz no sí - 

táshoz köthető támogatásokra, környezet fejlesztésére 1 milliárd 626 millió 

706 ezer 125 euró, a források 35 %-a tervezett. 

III. tengely: a vidéki életminőség javítására, a vidéki gazdaság diverzifikációjára 

és jövedelemszerző tevékenységek ösztönzésére 690 millió 690 ezer 

802 eurót fogadott el a bizottság. 

IV. tengely: a LEADER-fejlesztések támogatására 272 millió 355 ezer 669 

eurót fogadott el a bizottság. A III-IV. tengelyre együttesen az összes forrás 17%-a 

lett elkülönítve, mely mintegy 250 milliárd forint fejlesztési támogatást jelent. Ez 

a támogatási összeg többszöröse az utóbbi két évben hasonló célokra fordított támogatásoknak, 

így új egyéni és családi, vállalkozási és települési fejlődési-fejlesztési 

esélyt jelent a vidéki térségek, elsősorban kisebb települések számára. Ezt az 

összeget ütemezetten és hatékonyan főként új vidéki munkahelyek létrehozására, 

a foglalkoztatottság, a szolgáltatásokkal ellátottság növelésére kell fordítani. 

A program III-IV. tengelyére rendelkezésre álló források felhasználásában nagy 

szerep hárul a 2007-ben létrejött Helyi Vidékfejlesztési Irodák hálózatára 

(elérhetők a www.hvi.hu honlapon), mivel kistérségi szinten a támogatási 

kérelmek befogadásában az MVH-val együttműködő egyablakos ügyfélkapuként 

és információs pontként szolgál. Segítségével történik továbbá a helyi fejlesztési 

szándékokat számba vevő helyi vidékfejlesztési stratégiák (HVS) 

elkészítése 2007. december elejétől 2008. március végéig. Egy-egy kistérségben 

a stratégiát (HVS) az októberben már létrejött helyi vidékfejlesztési 

közösségeknek (HVK) kell kidolgozniuk, és a megvalósítás felelőssége is rájuk 

hárul. Az elkészült stratégia alapján kaphatnak a vidéki térségek 1-2 milliárd Ft 

fejlesztési forrást attól függően, hogy LEADER-akciócsoportként, vagy Helyi 

Vidékfejlesztési Közösségként valósíthatják meg. 

Az ÚMVP által a gazdálkodóknak, a vidéki lakosságnak, vállalkozásoknak, civil 

és egyházi szervezeteknek, önkormányzatoknak felkínált új fejlődési esélyek, a 

Helyi Vidékfejlesztési Közösségekkel együttműködve, a településeken jobb életminőséget 

garantálva válhatnak valóra. Továbbra is számítanak tehát a tervezés 

folyamán minden aktív résztvevőre. 

A Halászati Operatív Program 

A 2000-2006-os európai uniós tervezési időszakban önálló strukturális alapként 

működő Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) helyébe a 2007−2013 

közötti időszakra az Európai Halászati Alap (EHA) lépett. Az EHA-szabályozásában 

a strukturális alapokat követi, de nem soroljuk ezen alapok közé. Elsősorban tengeri 

halászattal foglalkozik, azonban egyre nagyobb szerepet kap támogatott területként 

az akvakultúra, és ezen belül az édesvízi halgazdálkodás is. Magyarország értelemszerűen 

csak ez utóbbi részterületen belül részesül támogatásban. 

A tervezés alapját képezi a minden tagállam esetében kidolgozandó Nemzeti 

Halászati Stratégiai Terv (NHST), amely a halászati ágazat minden szegmensét 

felölelően taglalja a tervezési időszakra vonatkozó elképzeléseket. Az EHA-ról 

szóló 1198/2006/EK Tanácsi Rendelet szerint az NHST alapján minden tagállamnak 

meg kell alkotnia és el kell fogadtatnia a Bizottsággal a megvalósításról 

szóló programot − a Halászati Operatív Programot (HOP). Magyarország a 

HOP keretén belül 2007−2013 között társfinanszírozással együtt 41.193.784 

euróval (mintegy 10,3 milliárd Ft) gazdálkodhat. 

A program átfogó célja, hogy a lakosság fogyasztási szerkezetében növekedjék az 

egészséges haltermékek szerepe, amelyek a lehető legnagyobb részben − ha gyományainkra 

és természeti adottságainkra is támaszkodva − hazai termelésből 

kell, hogy származzanak. 

Magyarország halászati ágazatát elsősorban az édesvízi akvakultúra, a természetes 

vízi halászat, a halfeldolgozás és a halászati marketing jelenti. A tógazdasági 

haltermelés több mint 16 ezer hektár tóterülettel három fő körzetben, a 

dél-alföldi, észak-alföldi és a dél-dunántúli haltermelő régiókban koncentrálódik. 

A halászati ágazat különböző lépéseinek hozzá kell járulniuk a versenyképesség 

javításához és gazdaságilag életképes vállalkozások kialakításához. A halászati 

ágazat további fejlesztésében olyan szemléletnek kell uralkodnia, amely a haltermelést, 

a feldolgozási technológiákat, a társadalmi-gazdasági szempontokat, 

a természetes erőforrások használatát és szabályozását integrálja, hogy a fenn - 

tartható fejlődés elérhetővé váljon. Az akvakultúra fejlesztése kedvező hatással 

lehet a vidékfejlesztésre is.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásának 

intézményrendszere 

Irányító Hatóság – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 

Az Irányító Hatóság (IH) felelős az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 

(AVOP) hatékony és szabályszerű megvalósításáért, valamint az érintett 

térségek, ágazatok fejlesztési lehetőségeinek maximális kiaknázását 

elősegítő, hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. 

Az IH-t a Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkár vezeti. Feladata az EU 

Bizottsága, a minisztérium és szervei, valamint a kormányzat és a szakmai szervezetek 

közötti koordináció, – koordinatív és szakirányítási feladatokat ellátó 

minisztériumi egységként – jogalkotás és szabályozás, valamint az AVOP 

végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, jóváhagyást, döntést igénylő ügyekben 

saját maga jár el. 

Az Európai Unió a 1260/1999-es tanácsi rendeletében szabályozza az 

Irányító Hatóság feladatait. Ez alapján az Irányító Hatóság felelős: 

– egy olyan rendszer felállításáért, amely a végrehajtásról megbízható pénzügyi 

és statisztikai információt gyűjt össze a monitoring jelzőszámokhoz, 

valamint az értékeléshez; ezeknek az adatoknak a Bizottság részére történő 

továbbításáért; 

– a Program-kiegészítő Dokumentum módosításáért; 

– az éves végrehajtási jelentés kidolgozásáért és – a Monitoring Bizottság 

jóváhagyásának megszerzése után – a Bizottság elé terjesztéséért; 

– a program – Bizottsággal és a tagállammal együttműködésben történő – 

időközi áttekintésének megszervezéséért; 

– annak biztosításáért, hogy a támogatás bonyolításában és megvalósításában 

résztvevő szervezetek elkülönült számviteli rendszert, vagy ennek megfelelő 

számviteli szabályzatot működtetnek a támogatással kapcsolatos összes tranzakció 

tekintetében; 

– a támogatás alapján finanszírozott tevékenységek korrektségének biztosításáért; 

– a közösségi alapelvek követésének biztosításáért. A közbeszerzésre 

vonatkozó közösségi szabályok alkalmazásával kapcsolatban az Európai 

Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzétételre megküldött hirdetmények 

meghatározzák, hogy mely projektekkel kapcsolatban alkalmaztak 

vagy nyújtottak hozzájárulást az alapokból; 

– a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért, 

ahogy azt az Európai Bizottság 1159/2000 rendelete előírja; 

– a közösségi és a hazai politikák közötti egyezőség (megfeleltetés) 

megteremtéséért, valamint a nyilvánosság követelményének érvényesítéséért. 

A Technikai Segítségnyújtás c. intézkedés 

Az IH felelős a Technikai segítségnyújtás intézkedés keretében rendelkezésre 

álló forrás szabályszerű és hatékony felhasználásáért. 

Az intézkedés az AVOP hatékony lebonyolítását, valamint a mindhárom prioritáshoz 

(A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban; 

Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása; Vidéki térségek 

fejlesztése) kapcsolódó valamennyi intézkedés megvalósítása során felmerülő 

technikai, tartalmi jellegű kérdések, problémák megoldását segítette. Célja 

az volt, hogy segítse a program irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomonkövetését 

és ellenőrzését. 

A Technikai segítségnyújtás intézkedés keretében rendelkezésre álló forrást 

a két kedvezményezett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 

(FVM), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nem 

pályázati eljárás során, hanem az államháztartási működési szabályok és a 

közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásával, szigorú eljárásrend 

keretében használták fel. 

A forrás felhasználása két alintézkedés keretében valósult meg: 

4.1.1. Monitoring, a program megvalósulásának nyomon követése, 

valamint egyéb segítségnyújtás a program hatékony megvalósításához. 

4.1.2. Információnyújtás, a közvélemény tájékoztatása, a Program 

megfelelő végrehajtásához szükséges irányítási, monitoring és értékelési informatikai 

rendszer beszerzése és beüzemeltetése. 

A 448/2004/EK bizottsági rendelet 11. szabályának 2.1 pontja szerint 

támogatható költségek és a megvalósult főbb tevékenységek 

1. A program tevékenységei és a segítségnyújtás előkészítésével, kiválasztásával 

és nyomon-követésével kapcsolatos költségek, figyelmet fordítva a horizontális 

témákra. 

2. A segítségnyújtás végrehajtásával kapcsolatos, a Monitoring Bizottság 

működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek (teljes körű lebonyolítás, projektlátogatás 

megszervezése) és a Döntés-előkészítő Bizottság üléseinek, a 

felkért szakértők és a résztvevők költségeinek finanszírozása (pl.: a Program 

főbb irányvonalainak, indikátorainak kidolgozása, véleményezése, felülvizsgálata, 

AVOP Mezőgazdasági Gépkatalógus elkészíttetése, termékpálya elemzések 

készíttetése). 

3. Audithoz és a helyszíni ellenőrzésekhez kapcsolódó költségek. 

4. Az IH és az MVH hatékony és eredményes működését segítő szerződéses 

munkatársak alkalmazása, humánerőforrás kapacitás bővítése. 

A 448/2004/EK bizottsági rendelet 11. szabályának 3. pontja szerint támogatható 

költségek és a megvalósult főbb tevékenységek 

1. Tájékoztatási tevékenységek szervezése, képzések, szemináriumok, workshopok 

megrendezése és azokon történő részvétel. 

Az AVOP Irányító Hatóság a Program sikeres végrehajtása érdekében különböző 

formában nyújtott segítséget a lehetséges kedvezményezetteknek, pl.: 

- Képzések szervezése a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek és a 

falugazdász-hálózat számára az AVOP pályázati jogcímeivel kapcsolatosan, 

valamint elért eredményeiről. 

- Az AVOP 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása c. intézkedésre benyújtott 

támogatási pályázatok 34%-a formai vagy szakmai okból elutasításra 

került, így nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdák igen kevés információval rendelkeznek 

az agrártámogatási rendszerről, a fiatal gazda támogatásokról, 

aktualitásokról, ezért egy specifikus ügyfél tájékoztató központ (call center) 

került kialakításra és működtetésre 2006. december 31-ig. 

- Az AVOP 1.4. intézkedéssel kapcsolatban konferenciasorozat került meg - 

szervezésre az ország 19 megyéjében a FVM megyei földművelésügyi 

hivatalai által az IH megbízásából, valamint egy képzés a már támogatást nyert 

fiatal gazdák részére a mezőgazdasági vállalkozások menedzselése és sikeres 

gazdaságok bemutatása, tapasztalatszerzés céljából. 

- Workshop került megszervezése az AVOP végrehajtásának tapasztalatai, 

következtetések, előremutató javaslatok készítése tárgyában. A résztvevők az 

AVOP prioritásaira fókuszálva irányított szakmai megbeszélést folytattak, 

előre kiválasztott jelentős tapasztalatokkal rendelkező személyek, kedvezményezettek 

részvételével, szakértők vezetésével. 

- Megjelentetésre kerültek a Programmal kapcsolatos közlemények, hirdetések, 

cikkek országos és megyei napilapokban, szaklapokban, AVOP arculatos 

reklámeszközök készültek. 

- Az AVOP végrehajtásáról, a támogatást nyert pályázókról, az AVOP éves 

végrehajtási jelentéseiről az FVM és az MVH honlapja folyamatosan nyújtott 

és nyújt tájékoztatást az érdeklődők és a pályázók számára. 

2. Nyomdatechnika támogatása, brosúrák, tájékoztató anyagok készítése és 

terjesztése. 

7

- Az AVOP intézkedései külön brosúrában kerültek részletes bemutatásra, 

meghatározva a célkitűzéseket, a kedvezményezettek körét, a támogatások 

igénybevételének módját, jogosultsági kritériumokat, a pénzügyi kondíciókat, 

valamint az elnyerhető támogatások összegét. Kiadvány készült a mezőgazdasági 

beruházások környezetvédelmi, állatjóléti és –higiéniai alapkö ve tel - 

mé nyeiről, a horizontális elvekről, és a LEADER+ intézkedésről is. 

A kiadványok az MVH kirendeltségein, különböző rendezvényeken kerültek 

átadásra az érdeklődőknek. 

3. Tanulmányok készíttetése a források hatékony felhasználása és az egyes 

intézkedések végrehajtásának értékelése érdekében. 

4. Szakmai tanulmányutak szervezésének és lebonyolításának költségei. 

5. A Program megfelelő végrehajtásához szükséges irányítási, monitoring és 

értékelési informatikai rendszer beszerzése és üzemeltetése. 

- Ellenőrzési munkát támogató nyilvántartási szoftver és hardver, 

számítástechnikai eszközök beszerzése. 

- Informatikai rendszer fejlesztése. Az Egységes Monitoring Információs 

Rendszer (EMIR) feladata a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásával 

megvalósuló valamennyi projekt teljes körű pályázati és pénzügyi 

adminisztrációjának informatikai támogatása. Megvalósultak az EMIR 

alkalmazással kapcsolatos képzések, illetve az EMIR használatával és 

továbbfejlesztésével kapcsolatos igények professzionális kielégítése. 

6. Értékelések, éves előrehaladási jelentések készítése (AVOP mid term update 

-közbenső- értékelés készíttetése, a 2007-2013 közötti Nemzeti Agrárvidékfejlesztési 

Program ex ante értékelése, a 2007-2013 közötti Halászati 

Operatív Program ex ante értékelése). 

Közreműködő Szervezet – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 

Az Operatív Program végrehajtása alapvetően az Irányító Hatóság 

felelőssége, ugyanakkor számos, a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatot 

delegált a megvalósításban részt vevő Közreműködő Szervezet számára. 

Az AVOP esetében Közreműködő Szervezetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési 

Hivatal (MVH) került kijelölésre. 

Az AVOP IH és a Közreműködő Szervezet között a feladatok pontos 

megosztását, az együttműködést, jelentéstételt, ellenőrzést az együtt - 

működési megállapodás tartalmazza. Az együttműködési megállapodás 

a delegált feladatokról szóló dokumentum, amely szoros összeköttetésben 

van mind az IH, mind az MVH eljárási folyamatait leíró Működési 

Kézikönyvekkel. 

Az MVH feladatai közé tartozik a pályázatkezelés, amely magában foglalja 

a pályázatok befogadását és iktatását, a pályázatok jogosultságának és teljességének 

ellenőrzését, a pályázatok értékelését, és döntésre előkészítését. 

Az MVH ellátja a szerződéskötéssel, a szerződésmódosítással, a szerződés 

megszűnésével kapcsolatos feladatokat. Befogadja a kedvezményezettektől 

az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket. 

Az AVOP Irányító Hatóság külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően 

az MVH-ra ruházta a pénzügyi lebonyolítással és számvitellel kapcsolatos feladatok 

ellátását. Ennek keretében az MVH befogadja a kifizetés igénylési 

kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat, 

igazolja a teljesítést, továbbá megküldi az átutalási megbízásokat 

a Magyar Államkincstárnak. 

Emellett a támogatásokra vonatkozóan előzetes (döntést megelőző, szerző - 

déskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában 

végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását 

megelőző, a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódó és a projektet lezáró) ellenőrzéseket 

folytat. 

Az MVH feladata a jogosulatlanul igénybe vett támogatások behajtása is. 

Az MVH feladatai ellátását országos hatáskörrel, központi irodái, megyei és 

regionális illetőségű kirendeltségei útján látja el. A szervezet élén az Elnök 

áll, munkáját segíti az Elnökhelyettes, aki az igazgatóságok és – közvetve – 

a Kirendeltségek munkáját irányítja. 

A 19 megyei kirendeltség a megye illetékességi területén, közülük hét a régió 

8 

területén látja el faladatát. A regionális illetékességű megyei kirendeltség a 

Területi Igazgatóság felügyelete alatt a régió illetékességi területén ellátja az 

AVOP jogcímekkel kapcsolatos feladatokat. 

– Borsod Megyei Kirendeltség: Borsod, Heves, Nógrád megye 

– Csongrád Megyei Kirendeltség: Csongrád, Békés és Bács megye 

– Főváros és Pest Megyei Kirendeltség: Főváros és Pest megye 

– Somogy Megyei Kirendeltség: Somogy, Tolna, Baranya megye 

– Szabolcs Megyei Kirendeltség: Szabolcs, Hajdú, Szolnok megye 

– Veszprém Megyei Kirendeltség: Veszprém, Fejér és Komárom megye 

– Zala Megyei Kirendeltség: Zala, Vas, és Győr megye 

Kifizető Hatóság - Pénzügyminisztérium 

A Strukturális és Kohéziós Alapok Kifizető Hatóságaként a Kormány a 

Pénzügyminisztériumot jelölte ki. 

A Kifizető Hatóság felelős az igazolt költségkimutatásokkal alátámasztott kifizetési 

kérelmek összeállításáért és az EU Bizottsághoz történő benyújtásáért, 

valamint az Európai Bizottság által teljesített fizetések átvételéért. 

A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉR VÉ NYE - 

SÍTÉSE AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROG - 

RAMBAN 

A horizontális témák - a környezetvédelem és az esélyegyenlőség - 

ugyanolyan fontosak, mint az AVOP egyes prioritásai, de átfogó jellegüknél 

fogva nem valósíthatók meg külön intézkedések révén. 

Az AVOP-pal szemben elsődleges elvárás volt a környezetvédelem szempontjainak 

érvényesítése. Ez az elvárás leginkább a termelő és az infrastrukturális 

intézkedések esetében egyértelmű, míg a szakmai továbbképzés és 

átképzés támogatása című intézkedésnél áttételesen jelentkezett. 

A projekt kiválasztás során a horizontális témák érvényesítése minden intézkedés 

esetében szerepelt a kiválasztási kritériumok között; a projekteket a 

környezetvédelem és a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség szempontjából 

pozitív/semleges/negatív kategóriákba kellett besorolni és minimális célként 

a horizontális témák szempontjából negatív projektek kiszűrése került megjelölésre. 

A gazdasági tevékenységek többségükben „környezeti költségekkel”: anyagok 

és energia felhasználásával, káros anyagok kibocsátásával, a területhasználat 

megváltoztatásával járnak. A környezetvédelem horizontális célként való 

megjelenítése hivatott biztosítani, hogy azok a projektek részesülhettek támogatásban, 

amelyek megelőzték, illetve a lehető legkisebb mértékűre 

csökkentették a környezeti költségeket. 

Az Európai Unió a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek csökkentését és 

az egyenlőség ösztönzését írja elő minimum feltételként. Tekintettel az ország 

helyzetére és tagállami példákra, Magyarországon is indokolt volt 

megkövetelni, hogy valamennyi támogatásban részesülő projektben kerüljön 

érvényesítésre a hátrányos helyzetű csoportok, köztük egyrészt a roma emberek, 

másrészt a fogyatékos emberek esélyegyenlősége. 

Az MVH 2006. év folyamán az egyenlő bánásmód elve és az esélyegyenlőség 

érvényesülésének felmérése érdekében az AVOP pályázati csomagban egy 

esélyegyenlőségi kérdőívet helyezett el, illetve a korábbi pályázókhoz is eljuttatta 

azzal a szándékkal, hogy átfogó képet nyerjen az elv alkalmazásáról az 

agrár-vidékfejlesztési pályázati rendszerben. Az adatlap egyfajta kötelező 

adatszolgáltatásként szerepelt, azonban a pályázatok elbírálására nem volt 

hatása (a pályázati adatlapon szerepeltetett válaszok kerültek értékelésre esélyegyenlőség 

szempontjából a pályázati elbírálás során). 

Az AVOP esélyegyenlőségi adatlap kibocsátása és elemzése az első kísérlet 

volt az esélyegyenlőséggel kapcsolatos főbb tények és kérdések 

feltérképezésére az agrár-vidékfejlesztés területén.

Elnyert támogatás: 288 460 869 Ft 

Magyarország piacvezető pezsgőkészítője az AVOP 

élelmiszeripari fejlesztésekre vonatkozó intézkedése 

keretében megítélt támogatás segítségével komplex 

fej lesztési programot hajtott végre. Ennek már rövid 

távon is megmutatkozó eredménye az értékesítés 

növekedése, a piaci pozíció javulása a kül- és a belföldi 

piacon egy aránt, valamint a versenyképesebb magyar 

termékek előállítása – mondja dr. Szűcs Balázs, 

a REKONTIR Kft. egyik vezetője, amely cég a Törley 

Pezsgőpincészet megbízásából a pályázat menedzsere 

volt. 

Budapest 

Minőségi pezsgő és bor korszerűbb külsőben 

TÖRLEY Pezsgőpincészet Kft. 

– Három lépcsőben folytatták le a fejlesztési programot. 

Milyen célokat tűztek ki? 

– Az egyes lépcsők a SAPARD és az AVOP pályázatok 

mentén valósultak meg. A SAPARD program keretében 

a minőségi tankpezsgő készítés infrastruktúrális alapjait 

valósították meg a pezsgő tároló és érlelő tartálycsarnok 

kivitelezésével, mely által a program ezen szegmense 

a termékek beltartalmát javította. A palackozást elő - 

készítő épület kategóriájában Közép-Európa egyik 

legkor szerűbb létesítménye, minden berendezés 

koracél, mosható fal és padló felületekkel, patika tisztasággal, 

amely egyik feltétele a beltartalmi fejlesztésnek. 

A második lépcsőben, az első AVOP pályázat keretében 

a termékek vonzóbb küljellemzőinek technológiai hátterét 

kivitelezték, valamint racionálisabbá tették a palackozási és energiafelhasználási területeket, a felesleges kapacitások 

leépítésével és a meglévők moderni zálásával. Épület-rekonstrukciókat, tartály és gép felújításokat, valamint technológiai 

szereléseket hajtottak végre. A kupakolás, címkézés, kapszulázás kvalitása fejlődött, mely által a különféle magas elvárásokkal 

rendelkező export piacok igényei is kiszolgálhatókká váltak. A címkét és a kapszulát pozícionáltan helyezik el 

a palackon, s ez nagymértékben növeli az esztétikumot. 

Más szóval: a technológia modernebb és korszerűbb lett, s az új csomagolási eljárással készült termékek mennyisége elérte 

a 14 millió 800 ezer litert. 

– Úgy tudom, a Háros utcai, azaz a budafoki telephely felértékelődött. 

– A harmadik lépcsőben újra pályáztak AVOP forrásra. Ennek keretében a balatonboglári tartálykapacitást a Háros utcába 

koncentrálták, azt kompletten felújították, valamint korszerűsítették a hűtőenergiai és az elektromos rendszert. Hatalmas, 

egyenként 96m 3 -es tartályokról van szó, melyek egy klimatizált és élelmiszerhigiénai tekintetben kifogástalan épületben 

kerültek elhelyezésre, tulajdonképpen a tartályok köré kellett kivitelezni a csarnokot. Olyan vezetékrendszer épült ki, 

amely csökkenti a környezeti terhelést a tartályautós szállítás kiküszöbölésével és redukálja a termelési költségeket. A fejlesztés 

lezárásával a Háros utcában olyan koncentrált és korszerű tároló és érlelő kapacitás jött létre, hogy akár minden 

magyar ember ott helyben átvehetne egy palack minőségi pezsgőt. Bizton állíthatom, hogy a 3 éves fejlesztés lezárásával 

Közép-Kelet Európa legkorszerűbb és legversenyképesebb pezsgő pincészete született meg. 

– A fejlesztés a termelékenységben is megmutatkozik? 

– A főbb termékcsoportok száma nem növekszik, de új minőségi termékkategóriák jelennek meg, melyek európai szinten 

is versenyképesek. A vállalkozás termelékenysége a koncentráció és a technológiai termelés racionalizáció okán jelentősen 

javult. 

– Ha növekednek az eladási mutatók, több alapanyagra van szükség. 

– Az alapanyag minősége döntő fontosságú. A Törley pezsgő alapanyaga – mint ismeretes – főleg az etyeki borvidékről 

származik, melynek adottságai kiemelkedőek, azonban Balatonboglár és Tokaj is fontos forrás. A vállalkozás az ország 

egyik legkomolyabb integrációját tartja fenn, korszerű termesztési módszerekkel instruálva a kistermelőket. A beruházás 

alapvető módon befolyásolja az alapanyag-beszerzést, mivel a felvásárolt szőlő és alapbor minőségi jellemzői és beltartalmi 

értéke hatékonyabban tud beépülni a végtermékbe, jobb ízvilág alakul ki. Arra számítunk, hogy a projekt raciona li zálási 

és hatékonyságnövelési vonatkozásai kedvező hatással lesznek a következő évek felvásárlási tevékenységére. 

9

10 

Tura 

Gépbeszerzés 

Galgamenti Mezőgazdasági Szövetkezet 


A Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szö vet kezet 14,6 millió forint támoga tást nyert 2004-ben gépek 

be szer zésére. Áts Etele, a gazda ság műszaki igazgatója elmondta: bármennyire is nehézkes sokszor a pályázati admi - 

nisztráció, újabb fejlesztési elképzelésekhez kértek támogatást 2007-ben. 

– Milyen célú gépeket vásároltak első alkalommal? 

– Egy teleszkópos rakodógépet, precíziós műtrágyaszórót és kor szerű talajművelő gépeket. A cél a gépesítés fejlesztése, 

a gazdál kodás hatékonyságának javítása, az elavult, nagy fenntartási költségű gépek kiselejtezése volt. 

– Jellemezné röviden a gazdaságot? 

– Szövetkezetünk növénytermesz téssel, állattenyésztéssel, me ző gazdasági szolgáltatással, ter ményszárítással és 

magtározással foglalkozik. Turán, a Galga völgyében, 2880 hektáron gazdálkodunk, mintegy száz embernek adva 

munkalehetőséget. 

Búzát termesztünk, mintegy 860 hektáron, árpát 110 hektáron, napraforgót 440 hektáron, kukoricát 680 hektáron, 

repcét 300 hektáron, de foglalkozunk tritikáléval és silókukoricával is. Ezen kívül 10 hektáros az almaültetvény, 67 hektár 

a rét. Jelentős feladat az árutermesztésén túl a saját állatállomány tömegtakarmányának megtermelése. 

– Nem nehéz elképzelni, hogy Önök gyakran kémlelik az eget. 

– Próbálunk alkalmazkodni a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, csökkentett menetszámú, nedvességmegőrző talajműveléssel. 

Egyébként részt veszünk az Agrár Környezetgazdálkodási Programban, s újabb gépberuházási pályázatot 

nyújtottunk be a növénytermesztés gépesítésének fejlesztéséhez. 

– Hány szarvasmarhát kell etetniük? 

– Az átlagos tehénlétszám 600, ebből 480-at fejünk, a napi tejtermelés 12 ezer liter. 

Tervezzük ennek az ágazatnak is a fejlesztését. 

– Önök minden jel szerint nagy hangsúlyt helyeznek a pályázatokra. Milyenek a tapasztalataik? 

– A pályázatok elbírálásának hosszú határideje és az utólagos finanszírozás nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat. 

A ‘90-es években a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezősége nem tette le he tővé a gépesítés, a technológia megfelelő 

fejlesztését. Ezek a pályázatok, ha lassan is, de esélyt adnak a meg erősödésre, versenyhelyzetbe kerülésre. Mint mezőgazdaságban 

dolgozó szakember azt vallom, hogy a vidék fellendülése nélkül nincs Magyarország.


Üllő 

Mezőgazdasági gépállomány korszerűsítése 

Németh László 

A pályázaton több mint 26 millió forintos támogatást nyert el Németh László traktorra, kombájnra és más gépekre. 

A fejlesztés eredményeként az üllői vállalkozó jövedelmező gazdálkodást folytat. 

– Nagyapám a térség hagyományai szerint foglalkozott sok mindennel, – kezdi – a mosott leveszöldségtől kezdve a savanyú 

káposztáig, de én úgy ítéltem meg, hogy a kerti kultúrákban nincs annyi lehetőség. Amikor végeztem… 

– Mit végzett? 

– Agrármérnök vagyok, meg még levelezőn elvégeztem a növényvédő szakmérnökit. 

– S megtalálta a számítását a profilváltásban? 

– A szabadföldi növénytermesztés normális megélhetést biztosít, s lehet életvitelként vele foglalkozni. Öcsémmel úgy 

oszt juk meg a feladatokat, hogy ő inkább a gépekkel törődik, én pedig a termeléssel. 

– Hogyan értékesítik a termést? 

– Terménykereskedőknek, sertéshizlaldáknak adjuk el; vannak kialakult kapcsolatok, vagy én keresem őket, vagy ők engem. 

Az értékesítéssel soha nem volt probléma. 

– A 350 hektár tehát Ön szerint már jó méret ahhoz, hogy a gazdaság életképes legyen. 

– Ehhez a gépparkhoz és létszámhoz szerintem ez optimális. Ha mondjuk 40-50 százalékkal több a terület, már komoly 

plusz szükséglet jelentkezik gépből és munkaerőből. Ha meg sokkal kisebb a gazdaság, nehéz eltartani belőle több embert. 

A 100-300 hektáros kategória – ahogy mondják – családi középüzem. A miénk egy kicsit több a háromszáznál is, de 

a vetésforgó, meg a pihentetés miatt mindig van kimaradó rész. 

– Milyen volt a pályázat, voltak gondjaik? 

– Pályázatíróval dolgoztunk, maximálisan együttműködtünk, s szerencsére nekem nem kellett nagyon belemélyedni. Sok 

papírmunkával járt, másfél év telt el, míg megkaptuk a támogatást. Persze, a végeredmény számít, nem az elérési út; akkor 

bosszankodtam volna, ha nem sikerül nyerni. 

Az első perctől fogva tudtam, hogy saját erőből nem vagyok képes a fejlesztésre, ezért vágtam bele. 

11

12 

Abony 

Terménytároló építése 

Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. 

Apaj 


Szomor Dezső 

Bugyi 


Fekete Sándor 


Abony Pest megye délkeleti részén, a Duna–Tisza közében helyezkedik el. Területe részben a Tisza 

egykori árterületére esik. A településen nagyobb részt mezőgazdasággal foglalkoznak az emberek. 

Az AVOP-pályázattal kapcsolatos kérdéseinkre Kunné Balajti Emese kisvállalkozó válaszolt: 

„A pályázatról az interneten értesültünk. A kiírásnak könnyedén eleget tettünk. Nagyon örültünk, 

amikor megtudtuk, hogy elnyertük a pályázatot. Ezután merőben megváltoztak a körülmények. 

Az új tároló építésének köszönhetően pozitívabb és minőségibb módszerrel tudunk terményt tárolni, 

és még a költségek is csökkentek. Könnyebb lett így a munkavégzés.” A Kunné Balajti Emese azt is 

elmondta, hogy mindenképpen pályáznak majd a jövőben is. 


Apaj a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában fekszik, 1985-ben vált önálló községgé. Híres 

ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről, de jelentős a közelben élő túzokok állománya is. 1967 óta 

minden évben itt rendezik a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapokat. 

Szomor Dezső, a pályázat felelőse számolt be a projekt megvalósításáról. Szomor Dezső egy igazi 

természetbarát gazdálkodó, magántermelő, aki kertészmérnöki diplomával és néhány év dísz - 

növény-termesztési gyakorlattal két évtizede kezdett a nemzeti kincs, a szürke marha 

tenyésztésével foglalkozni. Elmondta nekünk, hogy 1990 óta foglalkozik a gazdasággal. A rendelkezéseket 

figyelve értesültek a pályázatról. Nagyon pozitívan számolt be nekünk arról, hogyan 

alakult a cég sorsa a pályázat megnyerése óta. Azt is elmondta, hogy a jövőben újra pályázik majd. 


Bugyi több középkori falu (Bugyi, Vány, Ráda, Ürbő) és mára elfelejtett nevű birtok területét 

olvasztja magába. 

A növénytermesztéshez szükséges gépbeszerzésről Fekete Sándorné, a vállalkozás egyik tulajdonosa 

számolt be. A pályázatról az interneten, illetve a pályázatíróiktól értesültek. „Igen sokrétű 

volt, nem volt könnyű megírni, de a segítséggel végül sikerült.” Arra a kérdésre, hogy mi is változott 

a pályázat hatására, a következőket mondta: „Sok minden változott, természetesen pozitív 

irányba. Sikerült nagyobb teljesítményű, magasabb színvonalú gépeket vásárolnunk, amelyeknek 

köszönhetően könnyebb lett a termelés.” A hét főt foglalkoztató családi vállalkozás a jövőben is 

tervez pályázni.


Cegléd 

Mezőgazdasági erőgép- és földterület-vásárlás 

Bertalan Róbertné 

Cegléd régen és ma is út menti városként volt ismert, tulajdonképpen az „Alföld kapuja”. Jó 

fekvésének köszönhetően (hazánk középső részén van, területén különböző talajtípusokkal) 

ősidők óta folyamatosan lakott területnek számít. 

A helyi vállalkozás képviseletében Bertalan Róbertné elmondta, hogy a pályázati kiírásról az 

MVH-tól értesültek. A férje készítette a pályázatot teljes egészében. 2005-ben alapították cégüket, 

amely nagy családi vállalkozásként működik. Elavult gépeik helyett újabb, korszerűbb gépekre 

volt szükség. 

A pályázat elnyerése után földterületet, gyümölcstelepet vettek, és a tervek készítését is ebből finanszírozták. 

Jelenleg 10 hektáron gazdálkodnak. Szeretnének majd a későbbiekben is pályázni, 

természetesen a lehetőségeket mindig figyelik. A településen nincs sok munkalehetőség, a lakosság 

száma 38 ezer körül van. Sok a vállalkozó a községben, többnyire borászattal, mezőgazdasággal 

foglalkoznak, mivel nagyon jók a talaj adottságai. 


Csemő 

Új erőgép beszerzése és üzembe állítása 

VIRÁGH Bt. 

Csemő a virágos falvak versenyében Magyarország I. legvirágosabb településének díját nyerte el, 

több, mint 4000-en lakják. 

Virágh János György elmondta, hogy cégét 1993-ban alapította. „Nyitott szemmel kell járni a 

világban. Erdőgazdálkodással foglalkozom lassan 15 éve. Nem volt egyszerű teljesíteni a pályázati 

kiírásokat, bevallom sok gond volt vele. Ez egy szinten tartó beruházás volt, igaz, hasonló gépek 

voltak a pályázat elnyerése előtt is, de most beruházhattunk sokkal korszerűbbekre. Mindent 

összevetve pozitív volt a változás. Sikerült vennünk egy T 90 ADT új erőgépet. Ennek beszerzése 

és üzembe helyezése volt a cél, amit sikerült is megvalósítani.” Ennek a kis falunak van még mit 

fejlődnie, de minden bizonnyal a kis lakosság kihozta magából a legtöbbet. „Szeretnénk újra pályázni, 

mindenképpen szeretnénk tovább lépni. Nehéz a vállalkozók sorsa, minden lehetőséget 

meg kell ragadni, és sokszor áldozatokat kell hozni” 


A honfoglalás kori település először egy Zsigmond király által aláírt, 1430-as évben keltezett oklevélen 

szerepel Csamád néven. A török hódoltság idején elpusztult. Újratelepítése már 1729ben 

megkezdődött, és majd fél évszázadig tartott és 1784-ben fejeződött be. 

Merész Sándor cégvezető kérdésünkre elmondta, hogy rendszeresen figyelték a pályázatokat, 

erről a kiírásról a napi hírekből értesült. Az uniós csatlakozás óta cége folyama tosan pályázott, 

1982 óta magántehenészete van. A fejlődés a cégnél folyamatos, de azért problémák sajnos akadnak. 

Kevesebb gabonát tudtak tárolni, és az állandó fáziskimaradás zavarta a munka folyamatát. 

„De amióta el nyer tük a pályázatot, sikerült létrehoznunk három gabonatornyot, továbbá beruháztunk 

egy szünetmentes tápegységre. Továbbá sikerült vásárolnunk a gazdaság részére egy hídmérleget 

is, amire szintén nagy szükség volt a zavartalan munka vég zés hez.” 

Csomád 

Gabonatároló építése 

Merész Sándor 

13

14 

Dunavarsány 

Mezőgazdasági gépberuházás 

Winkler Tamás 

Gomba 

Gép és technológia beszerzése 

Hunland Kft. 

Kartal 

Vetőgép fejlesztése 

Ács László 


Dunavarsány Magyarország centrumában, a Kis-Duna bal partján, Budapest déli peremétől mintegy 12 

km-re helyezkedik el. Bár a község címerében a varsa mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások 

szerint – a hasonló nevű alán eredetű néptörzs töredékétől kapta, akik a magyar honfoglalókkal 

együtt érkeztek e tájra. 

Winkler Tamás cégtulajdonos 1995-ben alapította a cégét. Az AVOP előtt is nyújtottak már be pályázatokat, 

akkor is sikerült nyerniük, de ez a mostani hozta a legnagyobb sikereket. Ez a pályázat tűnt a legkedvezőbbnek 

és nagyon örülnek, hogy sikerrel jártak. A pályázati kiírásról az FVM honlapjáról értesültek. 

Nem volt annyira nehéz pályázniuk, mert egy pályázatíró segítségét kérték. Nagymértékben javultak 

a körülmények a pályázat elnyerése óta, teljesen felújították a gépparkot, 70 hektáron gazdálkodnak. 

Állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkoznak. Ha lehetőségük lesz, újra fognak majd pályázni. 


Gomba Pest megye keleti részén, a Gödöllői dombság lankáin fekszik. A település és környéke ősidők 

óta lakott terület, köszönhetően jó elhelyezkedésének. Gombán a lakosság nagy része mezőgazdasággal 

foglalkozik. A mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozás számos fejlesztést vitt végbe a pályázatnak 

köszönhetően. Hogy pontosan mit, arról Kiara Pizzocheri ügyvezető asszony mesélt. 

Megtudtuk, hogy a pályázati pénzt sikerült hasznosan felhasználni a tulajdonosoknak, akik hét éve 

vették át a vállalkozást az előző tulajdonostól. A cég működéséhez szükséges gépek beszerzése még 

önerőből történt, de az elnyert összegből képesek voltak olyan gépek beszerzésére, amelyek megkönnyítették 

és hatékonyabbá tették a munkát. Vásároltak többek között bálázót, fésűs boronát és borjúrekeszt. 

„A gazdasági körülmények a gépek megvásárlásával jelentősen javultak, sok nehezen 

működő dolog megoldódott. Mindenképp fogunk még pályázni a jövőben – tájékoztatott az igazgatónő. 


Kartal Pest megye keleti részén található, lakossága kb. 6000 fő. Ács László cégvezetőt kérdeztük 

a pályázat elnyerésével kapcsolatban, aki a gazdasággal 1993 óta foglalkozik. A kiírásról a sajtóban, 

az interneten és a gazdáktól szerzett tudomást. A pályázatot elég gyorsan megvalósították, azóta 

jelentős javulás ment végbe a gazdaságnál. „Ezelőtt is voltak már erőgépek, de sajnos nem a legkor - 

szerűbbek, ezért volt nagy segítség számunkra, hogy beruházhattunk egy gabonavető gépre, 

rakodógépre, 6 soros szemenkénti vetőgépre is, ami a kukorica és a napraforgó vetésére alkalmas. 

Így a munka minősége nagyon sokat javult, sok munkát, sőt egész munkafázisokat tudunk 

megspórolni.”A községben található egy 2000 hektáros állami gazdaság és egy 1000 hektáros 

szövetkezet. A lakosok nagyrészt földműveléssel foglalkoznak, a többiek pedig építőiparral. 

– Legközelebb is megpróbálunk minél több vidékfejlesztési pályázaton részt venni – mondta Ács 

László.


Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre, az Alföldön, Cegléd és Kecskemét között éppen 

félúton található. Területét már az őskőkor óta lakják. 

Szűcs Albert elmondása szerint a pályázati kiírásra az interneten bukkantak rá a könyvelő segítségével. 

20 éve vezeti a vállalkozást, és körülbelül 10 hektáron működik a gazdaság. A pályázattal 

kapcsolatban a vállalkozó elmondta, hogy nem volt egyszerű megírni, de megérte a fáradságot. 

A támogatásnak köszönhetően jelentősen javultak a körülmények, sikerült egy kertészet fej - 

lesztését szolgáló MTZ traktor erőgépet beszerezni. Szűcs Albert vár a további pályázati kiírásokra. 


Nagykőrös 

Traktor erőgép beszerzése 

Szűcs Albert 

Örkény 

Gép-, műtrágya- és növényvédőszer-tároló építése 

Doricsák István 

Örkény Pest megye déli részén, a Dabasi kistérség területén fekszik. Doricsák István cégvezető elmondása 

szerint az internet nyújtott nekik segítséget. A pályázatot nem volt könnyű megvalósítani, 

de mindent megtettek a cél érdekében. A vállalkozásban jelentősen javultak a körülmények 

a támogatás elnyerése óta, sikerült beruházniuk egy új hűtőházra és vásároltak egy teljesen új 

hűtőtechnikát is, így lehetőség nyílt arra, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket sokkal hosszabb ideig 

frissen tudják tárolni. Ez sokkal nagyobb bevételeket hozott a cégnek. Ha lesz pályázati kiírás a 

közeljövőben, újra megpróbálkoznak majd. 


Püspökhatvan a Gödöllői-dombság és a Cserhát között elterülő hegyes-völgyes vidéken fekszik. 

Pálmay Julianna ügyvezető asszonyt kértük meg, hogy mondjon pár szót a pályázatról és annak 

megvalósításáról. „A pályázatíróink hívták fel a figyelmünket az AVOP-pályázatra. Megnyerése 

után minőségibb lett a termelés.” Elmondása szerint mivel egy 50 fős magánvállalkozás az övék, 

és önerőből szinte lehetetlen lenne fejleszteni a céget, jelenleg is pályáznak és ezt teszik a jövőben 

is. Ez az egyetlen vállalkozás, amely mezőgazdasággal foglalkozik a faluban. A környéket az ipar 

hódította meg, a lakosság nagy része 30 km-es körzetben dolgozik. 

Püspökhatvan 


ComAgro Sardo Kft. 

15

Pályázó neve Projekt helye Elnyert támogatás 

"CHRIS" Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Tóalmás 25 695 494 

"Galgafarm" Első Magyar Organikus Mezőgazdasági és Fogyasztási Szövetkezet Galgahévíz 16 363 688 

"Ratio" Vegyesipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nyársapát 4 927 252 

"Somlyó Szigeti" Méztermelő és Értékesítő, Felvásárló Mezőgazdasági Szövetkezet Dömsöd 144 381 044 

"VIRÁGH" Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Csemő 4 549 450 

Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. Abony 88 021 977 




Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve 2 497 550 

Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve 940 500 

Ács Károly Művelődési Központ Ráckeve 1 000 000 

Ács László Kartal 7 114 945 

Agrárium '96. Termelő, Szolgáltató és Kereskedő Kft. Dömsöd 60 553 361 

AGRINTEGRAL Mezőgazdasági Beszerző, Szolgáltató, Értékesítő Kft. Hévízgyörk 90 000 000 

AGRINTEGRAL Mezőgazdasági Beszerző, Szolgáltató, Értékesítő Kft. Hévízgyörk 15 744 560 

AGRIOL Mezőgazdasági Kft. Nagykáta 16 516 482 

AGRO-BIZNISZ Termelő, Szolgáltató és Kereskedelni Kft. Nyársapát 5 188 104 

AGRO-TAKS Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató Kft. Taksony 48 231 367 

Alapítvány a Zsámboki Általános Iskolás Gyermekekért Zsámbok 1 500 000 

ALFA-KERTÉSZ Mezőgazdasági Termelő és Kereskedő Kft Tök 42 255 494 

Alfa-Meat Kereskedelmi Kft. Budapest 16 717 973 

Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Alsónémedi 21 349 959 







Általános Művelődési Központ Újszilvás 2 000 000 



Áporkai Református Egyházközség Áporka 1 000 000 

Apró Mihály Vecsés 5 136 923 

Aranyhegyi Borászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Pince Szövetkezet Ceglédbercel 17 740 878 

Aranynektár Termékgyártó és Kereskedelmi Kft Dunavarsány 324 075 479 

Aranyszarvas Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. Tápiószentmárton 18 955 341 

Aranyszarvas Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. Tápiószentmárton 52 847 558 

ARANY-TEJ Állattenyésztési Korlátolt Felelősségű Tátsaság Nagykőrös 12 486 263 

Ász-Kolbász Húsipari Kft Szigetszentmiklós 500 000 000 

Auerbach Fédra Ceglédbercel 12 839 640 

Auerbach Roland Ceglédbercel 13 486 111 

Barabás Tamás Kartal 155 330 

Benke József Kocsér 2 572 900 

Bernula Krisztina Újlengyel 8 850 371 

Bertalan Dóra Cegléd 7 650 000 

Bicskei Attila Cegléd 24 080 439 

Bio Fungi Termelő és Kereskedelmi Kft. Áporka 77 221 829 

Blaskovich Múzeum Baráti Köre Tápiószele 991 100 

Blaskovich Múzeum Baráti Köre Tápiószele 1 996 650 

Bognár István Nyársapát 2 021 400 

Bojtár János Tóalmás 1 795 500 

Bolyhos és Fia Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Újszilvás 2 999 999 

BRO-KER-BÉT Broiler Kereskedelmi Kft. Újhartyán 29 840 247 

Bugyi Nagyközségi Önkormányzat Bugyi 48 253 485 

Ceglédi Újvárosi Református Egyházközség Csemő 3 669 261 

CODA Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Budapest 3 999 999 

CODA Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Budapest 999 999 

ComAgro Sardo Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Püspökhatvan 89 992 318 

ComAgro Sardo Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Püspökhatvan 89 995 929 

Cosinus Gamma Kft Bugyi 9 865 384 

Cosinus Gamma Kft Bugyi 24 339 560 

Country Tours Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. Nagykőrös 3 948 010 

Czifra Csaba Domony 7 650 000 

Csemő Község Önkormányzata Csemő 56 976 873 

Csemő Község Önkormányzata Csemő 47 625 258 

Csepel-szigeti Borbarát Hölgyek Egyesülete Szigetcsép 997 500 

Csiló és Társa Vendéglátó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Csévharaszt 22 151 037 

16 

A régió nyertes pályázói


Dabasi Olajos Növények Termékcsoport Kft. Tápiószentmárton 47 472 527 

DÁN-FARM Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság Dánszentmiklós 45 305 603 

Dánszentmiklós Község Önkormányzata Dánszentmiklós 1 087 413 

Dánszentmiklósért Egyesület Dánszentmiklós 1 634 000 

Deák Krisztina Kartal 1 140 608 

Deli Lajos Tárnok 2 641 000 

Dianné Mersva Erzsébet Csővár 2 296 385 

D-meat Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft Dabas 21 985 914 

Dobos Gábor Kóka 6 327 400 

Doricsák István Örkény 14 799 502 



Dósa István Dabas 22 624 059 

Dömös Fanni Csemő 2 454 630 

Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd 2 818 600 

Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd 957 296 

Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd 1 700 340 

Dömsödi Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Dömsöd 22 064 835 

Dr. Bata Magyar-Kanadai Biotechnológiai Kutató Fejlesztő Zrt. Ócsa 73 187 911 

Dr. S. Tóth Sándor Abony 44 309 175 

Duna-Tiszamenti Pannon Búza Termékcsoport Kft. Tápiószentmárton 90 000 000 

Dunavölgyi Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat Bugyi 16 507 198 

Dunavölgyi Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat Ócsa 5 407 146 

Dunavölgyi Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat Örkény 9 838 531 

ELBERTA Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Százhalombatta 13 914 788 

ELBERTA Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Érd 2 423 694 

ERDŐGAZDA Agro-Erdészeti Fejlesztő Közhasznú Társaság Törökbálint 23 498 640 

Erdőszöv Első Magyar Magán-Erdőgazdasági Rt. Pilis 90 000 000 

Eurotrust Consult Kft. Vámosmikola 10 797 032 

Fábián Tiborné Galgahévíz 3 837 843 

Farmos Hunor Bérkilővő Vadásztársaság Farmos 659 515 

Farmos Községi Önkormányzat Farmos 807 778 

Fazekas Tartósító és Kereskedelmi Kft. Ecser 23 611 766 

Fekete Sándor Bugyi 29 538 791 

Ferihegy Tartositott Élelmiszeripari Termékeket Előállító Csomagoló és Szolgáltató Kft Vecsés 27 377 816 

FIDEL Mezőgazdasági Termelő, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Perőcsény 7 662 510 

FIDEL Mezőgazdasági Termelő, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Perőcsény 3 517 650 

Flóratéka Dísznövénytermelő és Kereskedelmi Betéti Társaság Monor 19 088 011 

Fodor Zoltán Cegléd 1 350 000 

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - AVOP IH Gödöllő 250 000 

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - AVOP IH Gödöllő 1 062 500 

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - AVOP IH Gödöllő 125 000 

Fríz-Farm Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kiskunlacháza 10 723 544 

Füle Dénes Nyársapát 900 241 

Füle Dénes Nyársapát 2 126 117 

Galgagyörk Község Önkormányzat Galgagyörk 2 983 403 

Galgagyörk Község Önkormányzat Galgagyörk 1 140 000 

Galgamácsa Község Önkormányzata Galgamácsa 2 571 640 

Galgamácsa Község Önkormányzata Galgamácsa 614 137 

Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet Tura 14 698 186 

Gazdasági és Műszaki Ellátó Szolgálat Tápiógyörgye 1 932 621 

Gazdasági és Műszaki Ellátó Szolgálat Tápiógyörgye 1 000 000 

Gombai Református Egyházközség Gomba 35 345 000 

Gödöllői Tangazdaság Rt. Kartal 18 779 796 

Gödöllői Tangazdaság Rt. Kartal 69 385 055 

Gőry Zsolt Pilisszentiván 8 735 634 

Gyurgyalag Természetvédelmi és Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület Tápiógyörgye 952 499 

Hajagos Mária Magdolna Kocsér 752 921 

HAJTA 2000 Növényterjesztési, Állattenyésztési, Értékesítő és Szolgáltató Kft Valkó 14 873 736 

Halásztelek Nagyközség Önkormányzat Halásztelek 2 999 650 

Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa Budapest 20 000 000 

Hegedűs Sándorné (Harcsár Erika) Tápiószőlős 6 662 472 

Herceghalom Község Önkormányzata Herceghalom 1 499 999 

Herceghalom Község Önkormányzata Herceghalom 9 997 408 

HER-CSI-HÚS Baromfi- és Sertésfeldolgozó és Forgalmazó Kft. Hernád 81 330 800 

Hernád Község Önkormányzata Hernád 28 702 000 

Honvédség és Társadalom Baráti Kör Ceglédi Szervezete Cegléd 1 425 000 

Horváth János Tápiószele 1 072 350 

17


Hunga-Mix Takarmánygyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Kft Tök 18 360 000 

Hunland Farm Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Gomba 15 410 175 

Húspiac Kft. Budapest 500 000 000 

i Baromfifeldolgozó Rt. Budapest 275 122 467 

ifj. Kovácsik János Pécel 7 439 000 

Inárcs Község Önkormányzata Inárcs 37 793 727 

INKA 21 Kft. Kakucs 7 161 750 

Jaksics György Ceglédbercel 12 987 992 

Jaksics György Ceglédbercel 1 275 000 

Jancsek Tibor Verseg 28 982 967 

JTK-FARKAS Szolgáltató, Szervező Kft. Ráckeve 1 975 000 

Juhász Ildikó Tápiógyörgye 791 437 

Juhász Ildikó Tápiógyörgye 1 961 352 

Karai Károly Szentmártonkáta 4 357 582 

Kazinczy Ferenc Általános Iskola Tápiógyörgye 2 000 000 

Kazinczy Ferenc Általános Iskola Tápiógyörgye Tápiógyörgye 1 938 000 

Kenyó Lajosné Farmos 499 999 

K-ING HUNGARY KFT. Cegléd 1 020 000 

Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Taksony 1 900 000 



Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Kiskunlacháza 2 947 694 

Kiss Mihály Szentmártonkáta 13 709 676 

Kiss Zsuzsanna Vámosmikola 6 612 066 

Klenáncz József egyéni vállalkozó Dömsöd 13 477 500 

Knezsek Ágnes Cegléd 36 648 206 

Kocsér Községért és Polgáraiért Alapítvány Kocsér 2 498 100 



Kocséri Borpince Kft. Kocsér 1 700 000 

KONTAKT Kereskedelmi, Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Páty 21 164 835 

Kósa Gyuláné Vasad 3 293 418 

Kovács Balázsné Farmos 453 900 

Kovács Bálint Páty 17 782 415 

Kovács László Abony 13 681 701 

Kovács Tiborné Abony 25 764 932 

Köröstetétlen Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Kőröstetétlen 2 975 000 

Községi Óvoda Tápiógyörgye Tápiógyörgye 1 997 160 

Községi Óvoda Tápiógyörgye Tápiógyörgye 981 750 

Kristály Művészeti és Rekreációs Alapítvány Kartal 1 335 168 

Kun Károly Tápióság 4 075 583 

Kun-Farm Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kiskunlacháza 3 632 906 

Kurunczi Hús Kereskedelmi Betéti Társaság Albertirsa 14 561 750 

Ladányi Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csemő 1 699 830 

Lakatos István Tápiógyörgye 1 008 261 

LAKTO Állattenyésztési Termékelőállító, Felvásárló- és Kereskedelmi Kft. Dabas 34 000 714 

Mácsa '99. Termelő Földbérlő Szolgáltató Kft. Galgamácsa 23 564 424 

Makád Község Önkormányzata Makád 2 999 650 

Makádi Református Egyház Makád 2 999 650 

Makai Béla Abony 6 717 738 

Marchfeldrasen® Gyepgyártó és Forgalmazó Kft. Felsőpakony 27 043 252 

Marosi Mihály Csemő 3 529 200 

Marton Attila Galgahévíz 1 749 900 

Maus Ilona Zsámbék 8 766 619 

Médium Design Integrált Marketing Szolgáltató Kft. Dunaharaszti 7 999 350 

Megyei Múzeumok Igazgatósága Tápiószele 1 991 550 

Merész Sándor Csomád 20 163 381 

MikeBudapest Község Önkormányzata MikeBudapest 760 000 

Mogyoródi Római Katolikus Egyházközség Mogyoród 45 729 711 

Mosolysziget Családosok Egyesülete Herceghalom 1 699 999 

Nádasdi Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft Csévharaszt 38 853 709 

Nagy Tibor Sándorné Nagykőrös 7 650 000 

Nagycsaládosok Farmosi Egyesülete Farmos 918 000 

Nagykőrös Város Önkormányzata Nagykőrös 41 787 546 

Nagykőrösi Tejfeldolgozó Kereskedelmi Kft. Kőröstetétlen 69 488 326 

Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Rt. Vác 75 201 219 

Némedi Endre Tápiószőlős 5 546 754 

Németh István Farmos 979 200 

18


Németh László Üllő 26 318 571 

Nyársapát Község Önkormányzat Nyársapát 1 450 000 

Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat Kemence 39 414 111 

OKHÉ Kulturális Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság Tura 4 972 000 

OKHÉ Kulturális Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság Tura 3 026 700 

Oláh Norbert Tápiószele 2 000 000 

Olasz Krisztina Nagykőrös 17 093 851 

Olasz-Kustár Farmer Kft. Nagykőrös 37 850 661 

Orbán Zoltán Tápiógyörgye 1 000 000 

Ordasi Károlyné Ócsa 8 876 373 

Összefogás a Városért Egyesület Dunavarsány 2 125 000 

Patkós Gábor Tápiógyörgye 990 495 

Patkós Gábor Tápiógyörgye 976 650 

Pázmándi János Püspökhatvan 21 533 916 

Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár Kiskunlacháza 968 200 

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Taksony 994 650 

Petrovicz Attila Acsa 63 113 597 

Piliscsabai Római Katolikus Egyházközség Piliscsaba 16 500 000 

Pintér Ferenc Sándorné Dánszentmiklós 2 293 641 

Pirkó Mezőgazdasági Kft. Cegléd 13 839 527 

Pócz Péter Tápiógyörgye 403 750 

PROPLANT Gyümölcs-Szaporítóanyag Előállító Kft. Dánszentmiklós 6 470 851 

Püspökhatvan Község Önkormányzata Püspökhatvan 2 844 243 

Rabong Marianna Dömsöd 3 652 910 

Ráckevei Duna Baráti Kör Ráckeve 2 999 650 

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Ráckeve 1 960 000 

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Ráckeve 1 955 000 

RÁKOSFÖLDJE-AGRICOLA Növénytermesztő Kft. Budapest 34 041 758 

RAUCH Hungária Gyümölcsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. Budapest 279 050 000 

Sági András Cegléd 5 594 688 

Sági Béla Vámosmikola 5 669 505 

Sallai Gábor Dömsöd 12 965 167 

Sándorfalva Nagyközség Önkormányzat Dabas 20 800 000 

Scandinavia House Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Százhalombatta 33 160 360 

Solymár Nagyközség Önkormányzata Solymár 51 750 000 

Sui-Anivet Állattenyésztési Kft. Bag 57 252 993 

Sui-Anivet Állattenyésztési Kft. Bag 51 824 585 

Szabó Pál Nagykáta 26 557 768 

Szabó Pál Nagykáta 21 648 260 

Szabó Péter Nagykáta 7 650 000 

Szada Község Önkormányzata Szada 29 690 389 

Szaktudás Kiadó Ház Zártkörű Rt. Ráckeve 2 290 450 

Szaktudás Kiadó Ház Zártkörű Rt. Ráckeve 2 998 545 

Szegedi Ildikó Dabas 33 658 972 

Székely-Suber Zsolt Püspökszilágy 4 457 871 

Szenczi Ferenc Tápiószele 115 560 

Szent István Egyetem Gödöllő Gödöllő 35 106 948 

Szentmártonkátai Agrár Termelő-, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Szentmártonkáta 90 000 000 

Szigetbecse Község Önkormányzata Szigetbecse 2 408 832 

Szigetbecse Község Önkormányzata Szigetbecse 1 489 526 

Szigetcsép Község Önkormányzata Szigetcsép 66 889 665 

Sziget-csücske Természetbarátok Egyesülete Szigetbecse 1 906 176 

Szigetszentmártoni Német Nemzetiségi Kultúregyesület Szigetszentmárton 997 500 

Szigetújfalu Község Önkormányzat Szigetújfalu 941 214 

Szigetújfalu Község Önkormányzat Szigetújfalu 997 500 

Szilágyi Zsolt Dabas 7 640 000 

Szmoleniczki Róbertné Kiskunlacháza 2 156 043 

Szomor Dezső Apaj 19 886 537 

Szűcs Albert Nagykőrös 2 006 000 

Tahitótfalu Község Önkormányzata Tahitótfalu 45 821 495 

Tápió Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tápiógyörgye 2 999 999 

Tápió Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tápiógyörgye 2 999 999 

Tápió Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tápiógyörgye 977 432 

TÁPIÓCSIR Baromfinevelő,- Feldolgozó Értékesítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Sülysáp 31 463 862 

Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Tápiógyörgye 42 092 664 




19


Tápiógyörgyei Horgász Egyesület Tápiógyörgye 540 000 

Tápiógyörgyei Horgász Egyesület Tápiógyörgye 979 200 

Tápiógyörgyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete Tápiógyörgye 1 997 512 

Tápiószele Nagyközségi Önkormányzat Tápiószele 948 600 

Tápiószeléért Társaskör Tápiószele 992 970 

Tápiószelei Borostyán Nugdíjas Klub Egyesület Tápiószele 690 030 

Tápiószelei Borostyán Nugdíjas Klub Egyseület Tápiószele 719 100 

Tápiószele-Tápiószőlős-Újszilvás és Farmosi Reform.Egyházközösség Farmos 1 530 490 

Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Tápiószentmárton 30 450 384 

Tápió-Vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány Farmos 1 999 200 

Tápió-Vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány Farmos 1 999 200 

Tápió-Vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány Farmos 999 400 

Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Nagykáta 979 200 

Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Nagykáta 979 200 

Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Budapest 1 487 918 

Tóth Dénes Nándor Dány 6 350 000 

Tóth Lajos Tápiószele 2 746 367 

TÖRLEY Pezsgőpincészet Kft. Budapest 288 460 869 

TÖRLEY Pezsgőpincészet Kft. Budapest 211 501 705 

TQ Budapest Tanácsadó, Szervező Kft. Kosd 4 860 000 

TQ HUNNIA Gazdasági Tanácsadó Kft Abony 4 860 000 

TQ Qualiteam Tanácsadó, Szervező Kft. Budapest 4 860 000 

Túristvándi Község Önkormányzata Budapest 2 491 983 

Turza Béla Nagykáta 23 231 868 

Újszilvás Község Önkormányzata Újszilvás 1 000 000 

Újszilvás Községi Önkormányzat Újszilvás 2 000 000 

Urbán Jánosné Dánszentmiklós 1 479 657 

Varga Tibor Püspökhatvan 43 779 145 

Varró József Tápiógyörgye 1 020 000 

Vas Krisztián Tamás Veresegyház 7 650 000 

Verőce Község Önkormányzata Verőce 35 504 317 

Verseg Kereskedelmi, Szolgáltató és Mezőgazdasági Kft. Verseg 18 679 945 

Vidák Miklósné Tura 4 250 000 

Vidák Miklósné Tura 4 750 000 

VITAFORT Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Rt. Dabas 108 389 565 

VITRONÖVÉNY Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. Dánszentmiklós 90 000 000 

Wekerle - Major Lovassport és Turisztikai KFT: Dánszentmiklós 2 125 000 

Winkler Tamás Dunavarsány 3 516 428 

Zatykó Géza Nagykőrös 6 838 653 

ZEDON Egészségügyi Kft. Budapest 1 249 500 

ZIMBO Perbál Húsipari Termelő Kft. Perbál 370 888 847 

Zsámbok Község Önkormányzata Zsámbok 1 999 999 



Zsemle Zsolt Szentmártonkáta 16 813 186 

g j 

A kiadványban a projektek bemutatása a megvalósulás helye (település) szerint ABC-sorrendben szerepel. 

Kiadja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium AVOP Irányító Hatósága. 

A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával, 

a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja keretében készült. 

A kiadvány végén a régió nyertes pályázóinak listája található. A kiadványok régiónkénti bontásban jelennek meg. 

A lista kizárólag tájékoztató jellegű, hivatalos információk a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu oldalakon találhatók. 

Közép-magyarországi régió, példányszám: 100 000 

egyéni vállalkozó építés infrastruktúra ipar korszerűsítés kultúra mezőgazdaság önkormányzat

Megvalósult, sikeres projektek az Európai Unió támogatásával

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?