A foltbetegségek kórokozói és tünetei
A foltbetegségek kórokozói és tünetei
A foltbetegségek kórokozói és tünetei
- TAGS
- ak-hogyesz.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT<br />
ÔSZI BÚZA<br />
LEVÉL-<br />
FOLTOSSÁGOK
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
2 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
Tartalomjegyzék<br />
A <strong>foltbetegségek</strong> <strong>kórokozói</strong> <strong>és</strong> <strong>tünetei</strong> 3–6<br />
Jelentôség <strong>és</strong> életmód 7<br />
A kórokozók járványtana 8<br />
Kártétel 9–11<br />
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termeszt<strong>és</strong>technológia 12–15<br />
Kémiai védekez<strong>és</strong> 16–17<br />
A védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>e 18–20<br />
© BASF Hungária Kft. Agrodivízió, 2006<br />
1034 Budapest, Seregély u. 1–5. K<strong>és</strong>zítette<br />
Telefon: (06 1) 250 9700 a BASF Hungária Kft. megbízásából<br />
Fax: (06 1) 250 9709 a Solunart Kft.,<br />
www.agro.basf.hu 1390 Budapest, Pf. 190.<br />
Ez a kiadvány tájékoztató jellegû, nem tekinthetô hivatalos szaktanácsadásnak. Kérjük, termékeink felhasználása elôtt olvassa el <strong>és</strong> kövesse<br />
a növényvédô szer csomagolásának címkéjén található felhasználási javaslatokat <strong>és</strong> biztonsági utasításokat.<br />
A kiadványban elôforduló esetleges nyomdai hibákért felelôsséget nem vállalunk.<br />
Súlyos szeptóriafertôz<strong>és</strong> ôszi búza levelén<br />
Septoria tritici fekete<br />
piknídiumai a hosszúkás<br />
levélfoltokon<br />
A Septoria tritici konídiumai<br />
zsinórdarabokhoz<br />
hasonlítanak<br />
A <strong>foltbetegségek</strong> <strong>kórokozói</strong> <strong>és</strong> <strong>tünetei</strong><br />
Miért kerültek elôtérbe?<br />
Phaeosphaeria nodorum ivaros<br />
termôtestei (peritéciumok)<br />
a jellegzetes levélfoltokon<br />
Phaeosphaeria nodorum<br />
aszkuszai, s bennük<br />
az aszkospórák<br />
Az ôszi búza foltbetegségeire az utóbbi két évtizedben<br />
figyeltünk föl igazán. Ennek egyik oka mindenképpen<br />
az, hogy a pirenofórás levélfoltosság<br />
károsítása csak 1988-tól vált ismertté (a szeptóriafajok<br />
föllép<strong>és</strong>e elôzôleg is köztudott volt). De tetten<br />
érhetôk a mezôgazdaság szerkezetváltozásának<br />
velejárói is: drasztikusan csökkent a mûtrágyafölhasználás,<br />
<strong>és</strong> a termeszt<strong>és</strong> színvonala meglehetôsen<br />
heterogénné vált. Az addig általánosságban<br />
jellemzô belterjes gazdálkodást sok helyen extenzív<br />
termeszt<strong>és</strong> váltotta föl. Nôtt az ôszibúza-monokultúrák<br />
aránya, elterjedt a szántás nélküli talajmûvel<strong>és</strong>.<br />
Ezek a változások pedig egyértelmûen a nekrotróf<br />
gombáknak (pirenofórás <strong>és</strong> szeptóriás levélfoltosság<br />
<strong>kórokozói</strong>, kalászfuzáriózis) kedveztek.<br />
A Phaeosphaeria nodorum<br />
ivartalan alakjának (Septoria<br />
nodorum) ovális foltjai,<br />
bennük a piknídiumokkal<br />
2006. ÁPRILIS 2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Miért kerültek<br />
elôtérbe?<br />
Szeptória<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
3
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Szeptória<br />
Pirenofóra<br />
4 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
A <strong>foltbetegségek</strong> <strong>kórokozói</strong> <strong>és</strong> <strong>tünetei</strong><br />
A kórokozók<br />
A szeptóriás levélfoltosságnak két kórokozója ismeretes: a Septoria tritici Rob. ex Desmaz. <strong>és</strong> a Phaeosphaeria<br />
nodorum (E. Müller) Hedjaroude. Ez utóbbi ivartalan alakja a Septoria nodorum vagy új tudományos<br />
nevén Stagonospora nodorum (Berk.) Castellani & Germano. Mindkét faj elsôsorban levélfoltosságot okoz,<br />
de a Phaeosphaeria nodorum a kalász pelyvaleveleit is megtámadja, barnulásukat idézi elô. Hazánkban<br />
a Septoria tritici a gyakoribb, de esetenként a Phaeosphaeria nodorum is elôfordul.<br />
A pirenofórás levélfoltosságot sárga vagy fahéjbarna<br />
levélfoltosságnak is nevezik. A betegség kórokozója<br />
a Pyrenophora tritici-repentis (Died.) Drechs.<br />
nevû gomba, amelynek ivartalan (konídiumos) alakja<br />
a Drechslera tritici-repentis (Died.) Schoemaker, vagy<br />
régi nevén Helminthosporium tritici-repentis Died.<br />
Esetenként más, levélfoltosságot okozó gombák (pl.<br />
Cochliobolus sativus Ito & Kuribayashi, Ascochyta<br />
graminicola Sacc.) is elôfordulnak a búzán, de ezek<br />
jelentôsége hazánkban csekély.<br />
Pyrenophora tritici-repentis<br />
pszeudotéciuma a sörteszerûen<br />
kitüremkedô aszkuszokkal<br />
A pszeudotéciumokból kiszabadult<br />
aszkuszok, aszkospórák<br />
2006. ÁPRILIS<br />
Aszkospórás fertôz<strong>és</strong> tünete ôszi búza levelén<br />
Pyrenophora tritici-repentis<br />
pszeudotéciumainak tömege<br />
az elôzô évrôl visszamaradt búzaszalmán<br />
Drechslera tritici-repentis<br />
konídiuma<br />
Tünetek<br />
A <strong>foltbetegségek</strong> <strong>kórokozói</strong> <strong>és</strong> <strong>tünetei</strong><br />
A Septoria tritici föllép<strong>és</strong>ekor a levélfoltok kezdetben hosszúkásak, a S. nodorum esetében inkább oválisak.<br />
K<strong>és</strong>ôbb a foltok összefolynak, súlyos esetben a lombozat száradásnak indul. A levéltünetek azonosítását<br />
megkönnyíti, hogy a száradó foltokon szemmel is jól látható, érdes tapintású, kerek, fekete piknídiumok<br />
(néha peritéciumok) jelennek meg.<br />
A pirenofórás levélfoltosság jellegzetes kezdeti tünetének tekinthetô a konídiumos fertôz<strong>és</strong> helyén megjelenô<br />
sötétbarna pötty <strong>és</strong> az azt körülvevô sárga udvar, amely a gomba szétáramló méreganyaga útján<br />
keletkezik. K<strong>és</strong>ôbb a foltok fokozatosan nagyobbodnak, barnulnak, összemosódnak, <strong>és</strong> – súlyos fertôz<strong>és</strong><br />
esetén – a levelek száradásnak indulnak.<br />
A pirenofóra-fertôz<strong>és</strong> fokozatai<br />
Kezdôdô konídiumos<br />
fertôz<strong>és</strong> búzalevélen<br />
Határozott barna közepû<br />
foltok sárga szegéllyel<br />
A méreganyagok<br />
szétáramlásával az elhalt<br />
felület fokozatosan nô<br />
A levél végül<br />
teljesen elhal<br />
2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Szeptória<br />
Pirenofóra<br />
A pirenofórafertôz<strong>és</strong><br />
fokozatai<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
5
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Mivel<br />
téveszthetôk<br />
össze?<br />
6 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
A <strong>foltbetegségek</strong> <strong>kórokozói</strong> <strong>és</strong> <strong>tünetei</strong><br />
Mivel téveszthetôk össze?<br />
Az ôszi búza levélfoltosságának számos egyéb, nem fertôzô eredetû oka is lehet: nap- <strong>és</strong> mûtrágyaperzsel<strong>és</strong>,<br />
genetikai problémák. A különféle okokból bekövetkezô levélfoltosságokat egymástól megkülönböztetni<br />
nem könnyû, esetenként szinte lehetetlen, ezért pontos diagnózis sokszor csak mikroszkópi<br />
vagy kiteny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>es vizsgálatok után adható.<br />
Septoria tritici hosszúkás<br />
levélfoltjai a tûszúrásnyi<br />
piknídiumokkal, amelyek<br />
érdes tapintásúak<br />
A pirenofóra elnyúlt barna foltjait sárga<br />
szegély övezi<br />
Genetikai okokra visszavezethetô levélfoltosság,<br />
amely fôleg 2004-ben lépett<br />
föl egyes fajtákon (MV Magdaléna,<br />
MV Csárdás, MV Palotás, MV Verbunkos)<br />
A napég<strong>és</strong> lecsüngô levelû fajtákon fordul<br />
elô gyakrabban<br />
Gazdasági jelentôség<br />
Nekrotróf életmód<br />
A levélfoltosságok <strong>kórokozói</strong> nekrotróf<br />
szervezetek, tehát súlyosabban<br />
csak az öregedô szöveteket képesek<br />
károsítani, a fiatal sejtekkel nem<br />
bírnak. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos<br />
idô elteltével, az egyes levélemeletek<br />
megjelen<strong>és</strong>ének sorrendjében,<br />
lép<strong>és</strong>rôl lép<strong>és</strong>re képesek fölfelé terjedni<br />
a növényen. A növény term<strong>és</strong>képzôd<strong>és</strong>ében<br />
legaktívabban r<strong>és</strong>zt<br />
vevô zászlós levelet rendszerint csak<br />
az ér<strong>és</strong>i folyamat vége felé érik el.<br />
Ezzel szemben a rozsdák <strong>és</strong> a lisztharmat<br />
biotróf <strong>kórokozói</strong> a fiatal<br />
növényi szöveteket kedvelik, így az<br />
egyes kifejlôdô növényi r<strong>és</strong>zeket<br />
azonnal fertôzhetik.<br />
Jelentôség <strong>és</strong> életmód<br />
Nyugat-Európában a szeptóriás betegség – a gabonalisztharmat mellett – az ôszi búza egyik legfontosabb<br />
kórtani problémájának számít. Nálunk jóval kisebb a jelentôsége, s ebben az idôjárásnak van elsôsorban<br />
szerepe. A betegség <strong>kórokozói</strong> ugyanis a hûvös, csapadékos tavaszi idôjárást kedvelik, s ilyen körülményekre<br />
Magyarországon viszonylag ritkán találnak. A Dél-Dunántúlon például az utóbbi 16 évben<br />
mindössze öt alkalommal, 1995-ben, ’98-ban, ’99-ben, 2004-ben <strong>és</strong> 2005-ben <strong>és</strong>zleltünk számottevô<br />
szeptóriafertôz<strong>és</strong>t. Súlyos kártétel háromszor, 1999-ben, 2004-ben <strong>és</strong> 2005-ben fordult elô egyes kezeletlen<br />
területeken. Ezekben az esztendôben voltak a tavaszi hónapok a legcsapadékosabbak.<br />
A pirenofórás levélfoltosság károsítását búzán <strong>és</strong> rozson 1988-ban figyelték meg elôször hazánkban.<br />
Ezt követôen a betegség föllép<strong>és</strong>e egyre gyakoribb lett, s ma már az ôszi búza egyik fontos növényeg<strong>és</strong>zségügyi<br />
problémájaként tartjuk számon. Elsôsorban csapadékos években károsít, száraz esztendôkben<br />
(pl. 2000 <strong>és</strong> 2003) visszaszorul. Jelentôs föllép<strong>és</strong>ével több csapadékos évet követôen (pl.<br />
1997–1999) kell számolni.<br />
A két legfontosabb foltbetegség, a pirenofórás <strong>és</strong> a szeptóriás levélfoltosság 2005-ben „helyet cserélt”.<br />
Addig ugyanis a pirenofórás levélfoltosság volt az uralkodó, 2005-ben azonban a szeptória vált országszerte<br />
dominánssá. Erre a megállapításra jutott Csôsz Lászlóné, a Szegedi Gabonatermeszt<strong>és</strong>i Kutató Kht.<br />
kutatója is országos fölmér<strong>és</strong>ei során.<br />
A fertôz<strong>és</strong> elôször az alsó levélemeleteket támadja meg<br />
2006. ÁPRILIS 2006. ÁPRILIS<br />
Fotó: Pál Bertalan<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Jelentôség<br />
Életmód<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
7
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Környezeti igény<br />
A kórokozók<br />
biológiája<br />
1. ábra<br />
8 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
A kórokozók járványtana<br />
Környezeti igény<br />
A <strong>foltbetegségek</strong> <strong>kórokozói</strong>nak a szeles, esôs idôjárás kedvez. A fertôz<strong>és</strong>hez szükséges hômérsékleti optimum<br />
18-20 °C körül van. A fertôz<strong>és</strong>t elôsegíti a magas légnedvesség <strong>és</strong> az erôs hajnali harmatképzôd<strong>és</strong>.<br />
A Drechslera tritici-repentis széles gazdanövénykörrel (egyszikû gyomok, más kalászos gabonák) rendelkezik,<br />
ami segíti terjed<strong>és</strong>ét.<br />
Telel<strong>és</strong>, fertôz<strong>és</strong>, fölszaporodás<br />
A Septoria tritici tömeges fertôz<strong>és</strong>e már a búza szárba szökken<strong>és</strong>ének idején megkezdôdik. A levelek fokozatosan<br />
fertôzôdnek alulról fölfelé, a term<strong>és</strong>képzôd<strong>és</strong>ben legnagyobb szerepet játszó két fölsô levél rendszerint<br />
a kalászolás–virágzás idôszakában betegszik meg. A kórokozók a fertôzött növényi maradványokon évekig<br />
életképesen fönnmaradnak, s kedvezô körülményekre lelve nagy tömegben zúdulhatnak a búzatáblákra: a szél<br />
a hosszúkás, szalagszerû konídiumokat messzire elsodorja. Ily módon nemcsak az ôszibúza-monokultúrák,<br />
de a váltógazdálkodásos területek is veszélyeztetettek, különösen amelyek zártak, mély fekv<strong>és</strong>ûek.<br />
A pirenofóra-fertôz<strong>és</strong>nek két szakasza különíthetô el: az aszkospórás <strong>és</strong> a konídiumos szakasz (1. ábra).<br />
Az aszkospórás fertôz<strong>és</strong> a búza bokrosodásakor, szárba szökken<strong>és</strong>ének kezdetén zajlik, kizárólag ott, ahol<br />
az elôzô évi növénymaradványokon pszeudotéciumok képzôdtek a tél során. Tél végén, kora tavasszal<br />
a pszeudotéciumok nedvesség hatására fölnyílnak, <strong>és</strong> az aszkuszok, bennük az aszkospórákkal, kilökôdnek<br />
belôlük. Az aszkospórás fertôz<strong>és</strong>, bármilyen súlyosnak tûnik is, valójában nem okoz jelentôs kárt, mivel a búzának<br />
csak azokat az alsó leveleit érinti, amelyek a szárba szökken<strong>és</strong> után amúgy is leszáradnak. A term<strong>és</strong>képzôd<strong>és</strong>ben<br />
legaktívabban r<strong>és</strong>zt vevô zászlós levél <strong>és</strong> az alatta levô levél az aszkospórás fertôz<strong>és</strong>bôl<br />
rendszerint kimarad. Ezekre csak a k<strong>és</strong>ôbb szóródó konídiumok jelentenek veszélyt.<br />
Szekszárd, 2000<br />
A pirenofórás levélfoltosság <strong>kórokozói</strong>nak járványdinamikája két egymás mellett levô, azonos<br />
fajtájú, de különbözô elôveteményû ôszibúza-táblán<br />
2006. ÁPRILIS<br />
Károsítási potenciál<br />
Kártétel<br />
A biotróf <strong>és</strong> a nekrotróf kórokozókat összevetve könnyen belátható, hogy az elôbbiek kártételi potenciálja<br />
nagyobb, hiszen járványhelyzetben hamar leszárítják a zászlós levelet is, míg a <strong>foltbetegségek</strong> <strong>kórokozói</strong>ra<br />
a fokozatos, alulról fölfelé történô fertôz<strong>és</strong> jellemzô, ami enyhébb kárral jár. Jól igazolják mindezt<br />
kísérleteink, amelyeket a kórokozók különféle dominanciaviszonyai mellett állítottunk be (2. ábra). Ezeket<br />
a kísérleteket, <strong>és</strong> magát az 1999-es évet is az jellemezte, hogy a búza lombozata a súlyos vörösrozsda-,<br />
pirenofóra- <strong>és</strong> szeptóriafertôz<strong>és</strong> következtében szinte teljesen leszáradt. A kár szempontjából azonban<br />
egyáltalán nem volt mindegy, hogy melyik betegség játszotta az elsôdleges szerepet a száradásban. Ahol<br />
a vörösrozsda volt a domináns betegség, sokszorta nagyobb kár keletkezett, vagyis a hatékony védekez<strong>és</strong>sel<br />
sokszorta több term<strong>és</strong>t lehetett megmenteni, mint a levélfoltosságok dominanciája mellett. A 2. ábrán<br />
a kontroll összfertôzöttségét 100%-nak vettük, s látható, hogy ez a 100% milyen arányban oszlik meg az<br />
egyes betegségek között.<br />
Bóly, Martonvásár, Nádudvar, Szekszárd <strong>és</strong> Telekgerendás, 1999<br />
(27 kisparcellás kísérlet alapján)<br />
Gombaölô szeres védekez<strong>és</strong> term<strong>és</strong>növelô hatása ôszi búzában, a kórokozók különbözô<br />
dominanciaviszonyai esetén<br />
2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Károsítási<br />
potenciál<br />
2. ábra<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
9
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
3. ábra<br />
10 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
Kártétel<br />
2004-ben <strong>és</strong> 2005-ben beállított kísérleteink arról tanúskodnak, hogy a kár mértékét, illetve a megmentett<br />
term<strong>és</strong> mennyiségét alapvetôen a rozsda fertôz<strong>és</strong>i nyomása befolyásolta, a levélfoltosságok szerepe nem<br />
volt számottevô. A 3. ábrán, a kontroll fertôzöttségét tényleges értékekkel tüntettük föl, vagyis itt az egyes<br />
betegségekre lebontott értékek összeadódnak, <strong>és</strong> így jön ki az összfertôzöttség pl. 32,4%-nak (legfölsô sáv)<br />
vagy 135,8%-nak (legalsó sáv).<br />
Eddigi kísérleteink során a szeptóriafertôz<strong>és</strong> számlájára írható legnagyobb kárt 12-13%-osra becsültük<br />
(11. oldal, 4. ábra). A pirenofórás levélfoltosság okozott már 20%-os kárt is egyes kísérletekben, ahol a kórokozót<br />
szándékosan fölszaporítottuk (ôszibúza-monokultúra <strong>és</strong> tárcsás vet<strong>és</strong>-elôk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>). Vet<strong>és</strong>váltás<br />
mellett az eddigi legjelentôsebb pirenofórakár kb. 9%-os volt (4. ábra). Ebbôl is látszik, hogy váltógazdálkodásnál<br />
– ami az ôszi búza hazai vet<strong>és</strong>területének 85%-ára jellemzô – a két foltbetegség közül<br />
a szeptória a veszélyesebb.<br />
Szekszárd, 2004-2005<br />
(12 kisparcellás kísérlet alapján)<br />
Gombaölô szeres védekez<strong>és</strong> (Tango Star, majd Juwel) term<strong>és</strong>növelô hatása ôszi búzában,<br />
a kórokozók különbözô dominanciaviszonyai esetén<br />
A szeptória veszélyesebb<br />
A két foltbetegség közül a szeptória a veszélyesebb, több okból. Egyr<strong>és</strong>zt – ahogy az elôzôekben már láthattuk<br />
– nagyobb a károsítási potenciálja (4. ábra). Másr<strong>és</strong>zt a szeptória terjed<strong>és</strong>e sokkal gyorsabb,<br />
<strong>és</strong> nem korlátozott, mint a pirenofóráé, amelynek aszkospórái a széllel nem szállítódnak. A szeptória<br />
konídiumait a szél nagy tömegben, nagy távolságokra viszi el, így nem csak a monokultúrákat, de a váltógazdálkodásos<br />
búzaterületeket is ugyanúgy veszélyezteti. Harmadr<strong>és</strong>zt az sem mellékes, hogy a szeptória<br />
elleni védekez<strong>és</strong> nagyobb körültekint<strong>és</strong>t igényel. Ha korán támad a betegség, kielégítô védelem csak<br />
kétszeri kezel<strong>és</strong>sel érhetô el ellene. Egyszeri védekez<strong>és</strong>nél pedig nagyon ügyelni kell a jó idôzít<strong>és</strong>re, mivel<br />
már pár napos k<strong>és</strong>edelem esetén jelentôs lehet a term<strong>és</strong>veszteség.<br />
1998-2005 közötti idôszak<br />
Az egyes gombabetegségek által okozott legnagyobb term<strong>és</strong>veszteség<br />
a BASF magyarországi kísérleteiben<br />
Kártétel<br />
2006. ÁPRILIS 2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
A szeptória<br />
veszélyesebb<br />
4. ábra<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
11
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Agrotechnika<br />
12 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termeszt<strong>és</strong>technológia<br />
Agrotechnikai védekez<strong>és</strong><br />
A helyes agrotechnikának a pirenofórás levélfoltosság elhárítása szempontjából van jelentôsége. Ez<br />
a betegség járványos méreteket kizárólag ôszibúza-monokultúrákban ölt. Ennek oka, hogy a gomba<br />
aszkospórái, amelyek a primer fertôz<strong>és</strong>t okozzák, csak centiméterekre képesek eltávolodni keletkez<strong>és</strong>i<br />
helyüktôl (az elôzô évi búzaszalmán áttelelt pszeudotéciumoktól), a széllel nem szállítódnak. Azokra a búzatáblákra,<br />
ahol nincsenek elôzô évi búzamaradványok, kizárólag a gomba konídiumai képesek eljutni. Erre<br />
viszont jóval k<strong>és</strong>ôbb kerülhet csak sor, mint az aszkospórás fertôz<strong>és</strong>re, <strong>és</strong> a kórokozó fölszaporodása<br />
is lassabban megy végbe (8. oldal, 1. ábra).<br />
Veszélyhelyzet: ôszibúza-monokultúra sekély talajelmunkálással<br />
Ha viszont a konídiumok az aszkospórás fertôz<strong>és</strong>bôl eredô levélfoltokon, helyben képzôdnek, nagyságrendekkel<br />
nagyobb veszélyt jelenthetnek az adott terület növényállományára, mintha kilométerekrôl kellene<br />
besodródniuk (1. ábra). Ilyenkor a kár is sokkal nagyobb. Sokéves monokultúrákban ezért nem ritka<br />
a 20%-ot meghaladó term<strong>és</strong>veszteség (egyes kutatók már 30% körüli károsításról is beszámoltak),<br />
váltógazdálkodásos területeken ugyanakkor még nagyon csapadékos években sem éri el a 10%-ot, száraz<br />
esztendôkben pedig gyakorlatilag kimutathatatlan.<br />
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termeszt<strong>és</strong>technológia<br />
Fajtafogékonyság<br />
A hazai búzafajták szeptóriával szembeni fogékonyságáról keveset tudunk, mivel a betegség eddig ritkán<br />
fordult elô, s így kev<strong>és</strong> alkalom adódott a vizsgálódásra. 2005-ben 12 nagy területen termesztett fajtát tudtunk<br />
értékelni (5. ábra). Ezek között ellenálló egy sem akadt, csak fogékony (Jubilejnaja, GK Élet, GK Miska,<br />
MV Palotás, Lupus) <strong>és</strong> közepesen fogékony (MV Csárdás, Ludwig, MV Verbunkos, MV Magdaléna, GK Petur,<br />
MV Suba, GK Kalász).<br />
Szekszárd, 2005<br />
(kisparcella, 8 ismétl<strong>és</strong>)<br />
Ôszibúza-fajták szeptóriás levélfoltossággal szembeni fogékonysága<br />
2006. ÁPRILIS 2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Nincs ellenálló<br />
fajta<br />
5. ábra<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
13
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Nincs ellenálló<br />
fajta<br />
6. ábra<br />
14 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termeszt<strong>és</strong>technológia<br />
A búzafajták pirenofórával szembeni fogékonyságáról – elsôsorban a Szegedi Gabonakutató Kht. <strong>és</strong><br />
az OMMI szakembereinek köszönhetôen – egyre több adat áll rendelkez<strong>és</strong>ünkre. 2004. évi kísérletünkben<br />
nekünk is alkalmunk nyílt 12 fajta tesztel<strong>és</strong>ére (6. ábra). Ezek közül ötöt fogékonynak (MV Pálma, GK Piacos,<br />
MV Csárdás, MV Emma, MV Magdaléna), hetet közepesen fogékonynak (Ludwig, Maximus, MV Magvas,<br />
GK Miska, GK Élet, GK Kalász, GK Petur) találtunk. Ellenálló fajta nem volt közöttük.<br />
Szekszárd, 2004<br />
(kisparcella, 8 ismétl<strong>és</strong>, kétéves monokultúra)<br />
Ôszibúza-fajták pirenofórás levélfoltossággal szembeni fogékonysága<br />
2006. ÁPRILIS<br />
Agrotechnika, fajtafogékonyság, termeszt<strong>és</strong>technológia<br />
A tápanyaggal jól ellátott állomány ellenállóbb<br />
A növénytáplálás terén közismert az egyes makroelemek szerepe. Ismert, hogy a kálium fokozza a kórokozókkal<br />
szembeni ellenállóságot. A foszforról tudjuk, hogy nélkülözhetetlen a magas term<strong>és</strong>szint<br />
elér<strong>és</strong>éhez. A nitrogént ugyancsak mint a term<strong>és</strong>t közvetlenül befolyásoló tényezôt tartjuk számon, de<br />
tudjuk róla azt is, hogy bôségesen adagolva a növények kórokozókkal szembeni fogékonyságát növeli.<br />
Azt viszont már kevesen tudják, hogy ez csak a biotróf gombák (lisztharmat <strong>és</strong> rozsdák) esetében van<br />
így, ugyanakkor a nekrotróf kórokozókkal (fuzárium, pirenofóra, szeptória) szemben a nitrogén<br />
a növényeket ellenállóbbá teszi. A nitrogén-mûtrágyázás ugyanis fokozza a búza juvenilitását (gátolja<br />
az etilénszintézist, s ezzel a szövetek elöreged<strong>és</strong>ét), vagyis tovább tartja fiatalon. A fiatalított, lassabban<br />
öregedô növényeket viszont csak az ún. biotróf kórokozók kedvelik: a lisztharmatgomba <strong>és</strong> a rozsdagombák.<br />
Ezek az élô sejtekbôl elvont tápanyagokat használják fel saját testük fölépít<strong>és</strong>ére. Minél tovább<br />
élnek a növény sejtjei, minél több táplálékot képesek elôállítani, annál jobban járnak a biotróf gombák.<br />
Nem úgy a nekrotrófok (pirenofóra, fuzárium, szeptória), amelyeknek elôbb szét kell roncsolniuk a növényi<br />
sejteket, hogy hasznosítani tudják ôket. A fiatal, életerôs sejtekkel azonban nehezen boldogulnak: csak<br />
miután elöregszenek, válnak lebonthatóvá számukra. Ily módon tehát a nitrogénnel jól ellátott növények<br />
bizonyos fokú védettséget élveznek a kalászfuzáriózissal, valamint a pirenofórás <strong>és</strong> a szeptóriás levélfoltossággal<br />
szemben.<br />
2004-ben minderrôl a Szegedi Gabonatermeszt<strong>és</strong>i<br />
Kutató Kht. fülöpszállási<br />
tartamkísérletében is meggyôzôdhettünk,<br />
egy közös bonitálás során,<br />
amelynek eredményei a 7. ábrán láthatók.<br />
Itt tíz növénykórtannal foglalkozó<br />
szakember értékelte a gombák<br />
által okozott fertôzöttséget két tápanyagszinten<br />
(90-30-30 kg/ha NPKhatóanyag,<br />
illetve 270-90-90 kg/ha<br />
NPK-hatóanyag), 4-4 fajtában (GK<br />
Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK<br />
Piacos). Az ábrán a tíz kórtanos 4 fajtában<br />
végzett értékel<strong>és</strong>ének átlagait<br />
tüntettük föl (tehát minden eredmény<br />
mögött 40-40 adat van). Az eredményekbôl<br />
látszik, hogy a magasabb<br />
tápanyagszinten a kezeletlen parcellák<br />
rozsdafertôzöttsége nôtt, ugyanakkor<br />
pirenofóra- <strong>és</strong> a fuzáriumfertôzöttségük<br />
jelentôsen csökkent.<br />
Intenzív nitrogén-mûtrágyázással<br />
a szeptóriafertôz<strong>és</strong>t is valamelyest<br />
mérsékelni tudtuk (13. oldal, 5. ábra).<br />
Fülöpszállás (a Gabonatermeszt<strong>és</strong>i Kutató Kht.,<br />
Szeged kísérleti telepe), 2004<br />
10 kórtanos 4 búzafajtán végzett értékel<strong>és</strong>ének átlaga<br />
Gombabetegségek föllép<strong>és</strong>e ôszi búzában,<br />
a tápanyag-ellátottságtól függôen<br />
2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Tápanyagellátottság<br />
7. ábra<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
15
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Juwel TT <strong>és</strong><br />
Tango Star<br />
8. ábra<br />
9. ábra<br />
16 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
Kémiai védekez<strong>és</strong><br />
Szeptória ellen<br />
A szeptóriás betegség ellen az epoxikonazolt tartalmazó k<strong>és</strong>zítmények (Juwel TT, Juwel <strong>és</strong> Tango Star)<br />
hatékonysága kiemelkedô. A Tango Star az azolok közt, a Juwel TT <strong>és</strong> a Juwel a strobilurin + azol kombinációkat<br />
tekintve a legeredményesebb megoldásnak számít (13. oldal, 5. ábra; 8. ábra, 9. ábra). Preventív<br />
alkalmazás esetén 90-95%-os hatékonyság érhetô el velük, de a megk<strong>és</strong>ett, gyógyító jellegû beavatkozásokban<br />
is jeleskednek.<br />
Szekszárd, 2004<br />
(2 kísérlet, GK Miska, kisparcella, 4 ismétl<strong>és</strong>)<br />
Azol-kombinációk <strong>és</strong> a Juwel TT szeptóriás levélfoltosság elleni hatékonysága, valamint<br />
a védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>ének jelentôsége ôszi búzában<br />
Szekszárd, 2004<br />
(GK Miska, kisparcella, 4 ismétl<strong>és</strong>)<br />
Védekez<strong>és</strong> kalászolás kezdetén (BBCH 51)<br />
Strobilurin + azol kombinációk szeptóriás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában<br />
2006. ÁPRILIS<br />
Pirenofóra ellen<br />
Kémiai védekez<strong>és</strong><br />
A pirenofórás levélfoltosság elleni védekez<strong>és</strong> nehezebb, mint a biotróf kórokozók (rozsdák, lisztharmat) elhárítása:<br />
a gombaölô szerek hatékonysága általában gyengébb, <strong>és</strong> hatástartamuk is rövidebb. Az azolok<br />
kategóriájában a Tango Star, a strobilurin + azol kombinációk esetében pedig a Juwel TT <strong>és</strong> a Juwel 90%<br />
körüli hatékonyságával csúcsmegoldásnak számít (14. oldal, 6. ábra; 10. ábra, 11. ábra).<br />
Szekszárd, 2004<br />
(kétéves monokultúrában, két kísérlet átlaga)<br />
Védekez<strong>és</strong> kalászolás kezdetén (BBCH 51)<br />
Azol-kombinációk pirenofórás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában<br />
Szekszárd, 2004<br />
(GK Élet kétéves monokultúrában, kisparcella, 4 ismétl<strong>és</strong>)<br />
Védekez<strong>és</strong> kalászolás kezdetén (BBCH 51)<br />
Strobilurin + azol kombinációk pirenofórás levélfoltosság elleni hatékonysága ôszi búzában<br />
2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Juwel TT <strong>és</strong><br />
Tango Star<br />
10. ábra<br />
11. ábra<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
17
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Kalászolás<br />
kezdetén<br />
12. ábra<br />
18 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
A védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>e<br />
Szeptória ellen<br />
Veszélyhelyzetben lényeges, hogy a szeptória elleni<br />
védekez<strong>és</strong>t ne halogassuk a virágzásig, hanem<br />
a kalászolás kezdetén haladéktalanul végezzük el<br />
(16. oldal, 8. ábra; 12. ábra). Ha járványhelyzetben<br />
védekezünk, szinte mindig a kalászolás eleji<br />
kijuttatás az optimális. A két szárcsomós állapotnál<br />
vagy a zászlós levél megjelen<strong>és</strong>ekor végzett<br />
permetez<strong>és</strong> önmagában túl korai, hiszen pont<br />
a két fölsô levélemeletet nem védi elég hatékonyan,<br />
ami pedig a legfontosabb lenne. Ha kivárunk a virágzás<br />
kezdetéig, a fölsô levelek már elkezdenek<br />
fertôzôdni, s ez ugyancsak rontja a hatékonyságot.<br />
A virágzás végi beavatkozás már nagyon megk<strong>és</strong>ettnek<br />
számít, hatékonysága általában nem éri el<br />
az 50%-ot (12. ábra).<br />
Szekszárd, 2005<br />
(GK Élet, kisparcella, 4 ismétl<strong>és</strong>)<br />
A szeptóriás levélfoltosság elleni védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>ének hatása az ôszi búza fertôzöttségére<br />
2006. ÁPRILIS<br />
Pirenofóra ellen<br />
A pirenofóra elleni védekez<strong>és</strong>nek még monokultúrákban<br />
is elsôsorban a konídiumos fertôz<strong>és</strong><br />
elhárítására kell irányulnia. A konídiumok szóródásának<br />
idôszaka azonban évjáratonként változik.<br />
Van amikor már a kalászolás elejétôl, máskor<br />
viszont csak a virágzáskor vagy tejesér<strong>és</strong>kor válik<br />
intenzívvé a konídiumszóródás. Legbiztonságosabb<br />
tehát a védekez<strong>és</strong>t a lehetséges legkorábbi<br />
idôponthoz, a kalászolás kezdetéhez<br />
idôzíteni (13. ábra). A zászlós levél megjelen<strong>és</strong>ekor<br />
végzett védekez<strong>és</strong> túl korai, mert a két fölsô<br />
levélemelet ilyenkor még nincs teljesen kifejlôdve,<br />
s ezért csak r<strong>és</strong>zlegesen jut rájuk a szerbôl. A virágzás<br />
végi beavatkozás megk<strong>és</strong>ettnek számít, a virágzás<br />
eleji többnyire idôben van (13. ábra), járványhelyzetben<br />
azonban már kissé túl van az optimális<br />
idôponton (14. ábra).<br />
Szekszárd, 2004<br />
(MV Emma, kisparcella, 4 ismétl<strong>és</strong>)<br />
Kétéves monokultúra, tárcsás vet<strong>és</strong>-elôk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong><br />
A védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>e<br />
Magyarország, 1999-2005<br />
(6 kisparcellás kísérlet átlaga)<br />
A pirenofórás levélfoltosság elleni<br />
védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>ének hatása<br />
az ôszi búza fertôzöttségére<br />
A búza pirenofórás levélfoltossága elleni védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>e járványhelyzetben<br />
2006. ÁPRILIS<br />
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Kalászoláskor<br />
13. ábra<br />
14. ábra<br />
LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
19
GOMBABETEGSÉGEK<br />
ÔSZI BÚZA<br />
Kétszeri<br />
védekez<strong>és</strong><br />
20 LEVÉLFOLTOSSÁGOK<br />
A védekez<strong>és</strong> idôzít<strong>és</strong>e<br />
A kétszeri védekez<strong>és</strong> a leghatékonyabb mindkét foltbetegség ellen<br />
A kétszeri védekez<strong>és</strong> azért elônyös mindkét foltbetegség<br />
ellen, mert általa a fölülrôl számított 3. <strong>és</strong><br />
4. levél is teljes védelmet élvezhet (13. oldal, 5. ábra;<br />
14. oldal, 6. ábra). Az elsô kezel<strong>és</strong>re a zászlós levél<br />
megjelen<strong>és</strong>ekor kerítsünk sort (Tango Star), s ebben<br />
az esetben a második kezel<strong>és</strong>sel (Juwel TT)<br />
megvárhatjuk a teljes kikalászolást vagy akár a virágzás<br />
kezdetét.<br />
31 32 37 39 49 55 61 65 71 75 77<br />
BBCH-skála alapján<br />
A BASF ajánlata az intenzíven termesztett kalászosok gombabetegségek elleni védelmére<br />
2006. ÁPRILIS<br />
Tango Star Juwel TT<br />
0,8 l/ha 1,2 l/ha
Change language