You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Magyar</strong> - Angol<br />
Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskola<br />
EMLÉKKÖNYV<br />
Az iskola alapításának 45 éves és a névfelvétel<br />
25 éves évfordulójára<br />
„A derék kora követelményeinek tesz eleget,<br />
a derekabb a jövőnek is lerakja alapját.”<br />
(<strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong>)<br />
1
Az emlékkönyv elkészítésében közreműködtek a<br />
<strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Magyar</strong> - Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos<br />
Általános Iskola pedagógusai, diákjai.<br />
Szerkesztette:<br />
Mongyi Éva<br />
A szerkesztőbizottság tagjai:<br />
Dr. Brauswetterné Papp Éva<br />
Király Kata<br />
Lefkánics Szilárdné<br />
Hencz Gabriella<br />
Felelős kiadó:<br />
Rigó Katalin intézményvezető<br />
Nyomdai munkálatok:<br />
Impressio Correctura Nyomda
ÍGY ÍRUNK ALÁ MI!<br />
Avagy az iskola diákjainak kézjegye az évforduló évében<br />
3
5
1
Tartalom<br />
Köszöntő .................................................................................................... 3<br />
45 ............................................................................................................... 6<br />
Emlékeink az <strong>Eötvös</strong>ről ............................................................................ 12<br />
Az <strong>Eötvös</strong>ben tanítok… ............................................................................ 15<br />
<strong>Eötvös</strong> Effektus Alapítvány ...................................................................... 18<br />
Nyakkendőnk ........................................................................................... 19<br />
A magyar-angol két tanítási nyelvű programról ...................................... 22<br />
Az <strong>Eötvös</strong> mint mentorintézmény ........................................................... 24<br />
A német nyelv tanulásának eredményességéről az <strong>Eötvös</strong>ben ............. 28<br />
Munkaközösségeink bemutatkozása…………………………………………………...34<br />
Ilyenek vagyunk: Osztályaink az évforduló évében………………………………40<br />
Naptár: Iskolánk eseményei 2016-ban…………………………………………………62<br />
Szeptember…………………………………………………………………………….63<br />
Október……………………………………………………………………………….….65<br />
November……………………………………………………………………………...69<br />
December……………………………………………………………………………...75<br />
Január…………………………………………………………………………………....80<br />
Február…………………………………………………………………………………..83<br />
Március…………………………………………………………………………………..89<br />
Április……………………………………………………………………………………..92<br />
Május……………………………………………………………………………………100<br />
Június……………………………………………………………………………………107<br />
Akikre büszkék vagyunk…………………………………………………………………..112
Kedves Olvasó!<br />
Köszöntő<br />
45 évvel ezelőtt, 1972-ben adták át iskolánk épületegyüttesét.<br />
Sok jelentős, számunkra fontos esemény tanúi e régi falak.<br />
Időnként jubileumi évkönyvbe gyűjtjük, örökítjük, mi minden<br />
történt meghitt közösségünkben. Idei kiadványunk hatodik a<br />
sorban, rövid visszatekintés hétköznapjainkra, ünnepeinkre,<br />
örömeinkre, sikereinkre, betekintés iskolánk életébe mindazoknak,<br />
akik érdeklődnek irántunk.<br />
A múltunk kötelez. Hagyomány- és értékőrző tevékenységünket elődeink sikerei<br />
ösztönzik. Nagy a felelősségük azoknak, akik a mában építik<br />
a jövőt. Ezért mérleget vonunk az évfordulón. Végigvonul előttünk, hogy menynyi<br />
diákot készítettünk fel a további tanulmányokra, milyen sok, szép eredményt<br />
értünk el közösen. Jogos büszkeséggel tölt el bennünket, hogy tanulóink megállták<br />
helyüket a középiskolákban, sokan már alkotó tevékenységet folytatnak,<br />
hasznos tagjai a felnőttek világának. Minden iskola számára külön öröm, amikor<br />
volt diákjai saját gyerekeiket ugyanabba az iskolába íratják, ahol ők is megtanulták<br />
a betűvetést.<br />
Folyamatos változásokat éltünk meg, melyekhez gyorsan és jól kellett alkalmazkodni.<br />
Intézményünkben már elődeink is a nyelvoktatásra helyezték<br />
a hangsúlyt, de fontosnak tartották a szellem egészsége mellett<br />
a testi nevelést is. Ezért a testnevelés tagozat sokáig vonzó volt a beiratkozók<br />
körében, később egyre nehezebb volt összeegyeztetni az emelt óraszámú testnevelést<br />
és a nyelvi tagozatot.<br />
Múltunk és emlékeink felidézése mellett fontos annak bemutatása is, hogyan<br />
képzeljük el jövőnket, arculatunk alakítását. Iskolánkat mindig az innováció,<br />
a kor elvárásainak való megfelelés jellemezte.<br />
Néhány év alatt is történhetnek jelentős fordulatok, amelyek hosszú távon meghatározzák<br />
életünket. Ez igaz az iskola életére is.<br />
2012-ben megváltozott a fenntartó, és 2017-től a működtetés a települési önkormányzatoktól<br />
újra állami irányítás alá került.<br />
A folytatást csak stabil alapokra lehet építeni. Az alap ma is erőt sugároz,<br />
és munkára biztat. Volt honnan tovább lépni. Az elmúlt évek iskolánkban<br />
a szakmai összefogás, megújulás évei voltak.<br />
3
Megőriztünk minden fontos értéket, de új hagyományokat is teremtettünk, új<br />
programot vezettünk be; a magyar-angol két tanítási nyelvű képzést, megszereztük<br />
az ÖKO - iskolai címet és Mentoráló - iskolaként működünk az idegen<br />
nyelv oktatása területén.<br />
A két tanítási nyelvű iskolákban, így a miénkben is, az idegennyelv-oktatás hatékonyságának<br />
növelésével a sikert nemcsak a statisztikai adatok igazolják, hanem<br />
a módszertanilag alaposan kidolgozott mérések is. Tudatosan építünk<br />
a gyerekek azon tulajdonságára, hogy az idegen nyelvet - ebben a korban - könynyedén,<br />
gátlások nélkül képesek elsajátítani.<br />
Természetesen az emelt óraszámú angol nyelvtanítási program is tovább él azon<br />
tanulók körében, akik nem a kéttannyelvű tagozaton tanulják<br />
az idegen nyelvet.<br />
A ma emberének felelőssége a holnapért talán soha nem volt annyira fontos,<br />
mint manapság. Pedagógiai munkánk kiemelkedően magas színvonalon képviseli<br />
a környezeti és az egészségre nevelés, a fenntarthatóság elveit is. Ezért<br />
2014-ben megpályáztuk, majd elnyertük az ÖKO - iskola címet, amelyet ebben<br />
a tanévben fogunk megújítani.<br />
A tanulmányi versenyeken tanulóink kimagasló eredményeket érnek el.<br />
A gyerekek mögött, őket támogatva, ott állnak a pedagógusok és a szülők, akik<br />
mindent megtesznek azért, hogy a napi munka meghozza várt gyümölcsét.<br />
Köszönöm az iskola összes dolgozójának odaadó, fáradságos munkáját, mellyel<br />
megteremtették az eredményes munka feltételeit. Köszönöm<br />
a pedagógus kollégák kitartó, magas szintű szakmai felkészültségét, amivel megalapozták<br />
iskolánk hírnevét. Köszönöm a szülők megtisztelő bizalmát, hogy ránk<br />
bízták legféltettebb kincsük, a gyermekük nevelését. Köszönöm a tanulók szorgalmát,<br />
lelkesedését, mellyel egyre több eredményt értünk el.<br />
Az évkönyv a mai teljes iskolai kollektíva - szülők, tanulók, kollégák - önzetlen<br />
munkájának az eredménye. Őszinte köszönet érte mindenkinek!<br />
Kívánom, hogy a <strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Magyar</strong>-Angol Két Tanítási<br />
Nyelvű Tagozatos Általános Iskola őrizze meg értékeit, lendületesen fejlődjön,<br />
legyen sikeres, hogy még sok gyerek mondhassa büszkén:<br />
„Én <strong>Eötvös</strong>-diák voltam.”<br />
Százhalombatta, 2017. szeptember 18.<br />
Rigó Katalin, intézményvezető
„Az intézmény hivatalos nevének megváltoztatása:<br />
<strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> Általános Iskoláról <strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong><br />
<strong>Loránd</strong> <strong>Magyar</strong>-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos Általános Iskolára. (Lorand<br />
Eotvos Hungarian English Bilingal Primary School).<br />
Budapest, 2017. június 09.”<br />
Idézet Dr. Solti Péternek,<br />
a Klebelsberg Központ elnökének leveléből<br />
5
45<br />
Amikor azt hallom, hogy valaki 45 éves, akkor arra gondolok, bizony nem túl fiatal<br />
az illető. A szüleim is közel ennyi idősek, és mennyi mindent másként látnak,<br />
mint én.<br />
Most, amikor az iskolám lett 45 éves, máshogy hangzik ez a kor. Régi<br />
ez az iskola? Mamám szerint nem, mert még emlékszik, amikor az első téglákat<br />
lerakták: mintha csak „tegnap lett volna”. Anya szerint ennyi idő alatt rengeteg<br />
élménnyel leszünk gazdagabbak. A szomszéd kislány, aki majd jövőre ide fog<br />
járni, azt gondolja, hogy ez az épület bizony mindig is itt állt.<br />
Számomra sokat jelent ez az iskola. Kicsi elsősként, amikor Kati néni és Orsi néni<br />
megmutatta nekünk a termeket és a hatalmas udvart, azt gondoltam, hogy<br />
mennyi minden vár itt rám, és ha majd egyszer akkora leszek, mint a felső szinten<br />
tanuló „nagyok”, engem is irigyelni fognak majd a kis elsősök.<br />
Lassan tényleg olyan nagy leszek. Kétszer akkora vagyok mindjárt, mint akkor,<br />
jól ismerem az iskola minden pontját, és nagyon sok barátom van itt. Már tudom,<br />
hogy keményen meg kell dolgoznom a jó eredményért, oda kell figyelnem<br />
minden tanári magyarázatra.<br />
Hogy irigyelnek-e a „kicsik”? Nem tudom. Én néha irigylem anyát, apát, azt gondolom,<br />
mennyivel könnyebb nekik, hiszen házi feladatot sem kell írniuk, nem is<br />
beszélve a dolgozatokról. Más részről viszont olyan élményekben van részünk<br />
minden évben, amelyek biztosan hiányoznának. Ők nem járnak ” Piros – kék”<br />
vetélkedőkre, ők nem mennek osztálykirándulásra, nem pihenhetnek otthon<br />
egy hosszú, dolgos tanév után.<br />
A diákönkormányzat elnökeként fontos számomra az iskola, és én is fontos vagyok<br />
ennek a közösségnek. Biztos, hogy amikor majd én leszek 45 éves, akkor is<br />
szívesen fogok gondolni az <strong>Eötvös</strong>ben eltöltött évekre. Ha majd a kezembe akad<br />
a most még új, de akkor már régi <strong>Eötvös</strong> nyakkendőm, biztos számtalan élmény<br />
jut majd eszembe róla.<br />
Boldog születésnapot, <strong>Eötvös</strong> iskola!<br />
Jánosi Noémi, a diákönkormányzat elnöke
7
„Régi kedves iskolám”<br />
November végén ünnepeljük iskolánk 45. születésnapját. Öt évvel ezelőtt – a 40.<br />
évforduló alkalmából – azt a feladatot kaptam, tervezzek és készítsek az egykori<br />
pedagógusok, dolgozók tiszteletére az iskola aulájába egy nagyméretű „életfát”.<br />
A fa egy-egy levelére akkor felkerült a valaha itt dolgozó összes munkatárs neve.<br />
Az „életfát” az iskola legutóbbi történetéhez igazítva, a leveleket felfrissítve és<br />
az ünnepi alkalomra készülve elgondolkodtam régi tanáraim cselekedetein,<br />
azon, miként oldottak meg egy-egy nevelési helyzetet, és hogyan egyengették<br />
az akkor még kiforratlan személyiségünket.<br />
Megható és egyben felemelő érzés volt számomra találkozni azokkal a kedves<br />
pedagógusokkal, akik diákéveim alatt a nevelésemmel, oktatásommal foglalkoztak,<br />
akik miatt ma is ebben az iskolában dolgozom. Írásomban kicsit visszatekintek<br />
az elmúlt 45 évre.<br />
Tanulmányaimat 1973-ban, 4. osztályos koromban kezdtem az akkor még Ságvári<br />
Endre Általános Iskola falai között. Máig szívesen emlékszem vissza a diákéveim<br />
alatt történt eseményekre.<br />
Az első, és egyben legemlékezetesebb, most is elevenen élő emlék bennem az,<br />
amikor félszegen átléptem az új iskola küszöbét 4. osztályos alsós kisdiákként.<br />
Az újonnan épült iskolában a felső tagozatosokkal együtt csak a mi évfolyamunk<br />
kezdte itt a tanévet. Akkor első pillanatra maga az épület, az épületben nyüzsgő<br />
tengernyi tanuló egyszerre keltett bennem félelmet, izgalmat és kíváncsiságot.<br />
Félelmet az újtól, ismeretlentől, kíváncsiságot a diákok és az új tanárok iránt.<br />
Mindannyiunk számára ismerős érzések ezek. Kivétel nélkül mindenki várta az<br />
első tanítási napot a korszerű, modern iskolában.
A félelem, izgalom és kíváncsiság mellett a nagy lelkesedés is hatalmába kerített<br />
minket. Hajtott bennünket a felfedezés és a tanulás vágya is. Az új tanítók, tanárok<br />
a szüleinknek egyenrangú partnerei voltak a nevelésünkben.<br />
Néha velünk se lehetett könnyű, de a velünk kapcsolatos – olykor szigorú – döntéseik<br />
igazi erkölcsi és emberi útmutatások voltak számunkra.<br />
A napoknak, heteknek kicsit más volt a rendje, mint manapság, szombaton is<br />
volt tanítás.<br />
Életünk részévé váltak a minket tanító pedagógusok; „második otthonunknak”<br />
tekintettük az ismerős tantermeket.<br />
Már akkor is gazdag sportolási lehetőségekkel rendelkezett a város és az iskola.<br />
Sokat jártunk edzésekre, versenyekre, úttörő olimpiákra. Volt az iskolának uszodája,<br />
így a testnevelés órák keretében megtanulhattunk úszni is.<br />
Nekem akkoriban mindennapos elfoglaltságom volt tanulás után az edzésre járás.<br />
Osztályfőnököm és testnevelő tanáraim mindig támogattak ebben. Elhivatott<br />
edzőmtől kitartást, a sport szeretetét és emberséget is tanultam. Az atlétika<br />
szakosztályban pedig igazi barátokra, sporttársakra leltem.<br />
Tanév végén a kiváló tanulmányi és sporteredményeket az én diákkoromban is<br />
megjutalmazták. Sokan a mai napig büszkén vesszük elő a régi okleveleket, könyveket.<br />
Negyedik osztály végén úttörők lettünk, aminek nagyon örültünk, végre nekünk<br />
is piros nyakkendőnk lett.<br />
Felsősként még jobban kibővültek a szakköri lehetőségeink, a kémia szakkört<br />
például az akkori Dunai Kőolajipari Vállalat laborjában élvezhettük türelmes és<br />
nagy szaktudású vegyészek társaságában.<br />
9
A sport felsőben is meghatározta a hétköznapjainkat és a szabadidőnket.<br />
Ez mellett nagyon sok úttörős programon és rendezvényen vettünk részt. Emlékszem<br />
a nyolcadik osztályos, szlovákiai hegyekben eltöltött cseretáborra, amelyet<br />
nagyon jó szívvel idézünk fel mindannyian, akik részt vettünk benne. A felső<br />
tagozat négy éve gyorsan elillant. Megkedveltük tanárainkat és ekkorra a diákok<br />
között már igaz barátságok és szerelmek is szövődtek. Nyolcadikosként élveztük<br />
mi is, hogy a legnagyobbak lettünk és eltáncolhattuk a nyitótáncot a farsangi<br />
bálon. A ballagáson jöttünk rá, milyen biztonságos, szeretetteljes légkör vett<br />
minket körül az iskolában.<br />
A középiskolai évek után jött az újabb pályaválasztás. Valami belső sugallat a tanítói<br />
pálya felé irányított. Akkor, a választásnál még talán nem is fogalmaztam<br />
meg magamnak az igazi, belső indítékot. Valójában csak később jöttem rá, hogy<br />
milyen mély nyomot hagyott bennem és milyen útmutatást adott nekem egykori<br />
iskolám. A főiskola elvégzése után számomra nem is volt kérdés, hogy megpályázom<br />
az egykori iskolám által meghirdetett tanítói állást. Régi igazgatómhoz<br />
kellett benyújtanom önéletrajzomat, aki a találkozáskor volt diákjaként barátságosan<br />
üdvözölt.<br />
Eltelt hét év, friss diplomával a kezemben léptem be kedves iskolámba, és újra<br />
ott bujkált bennem valami megmagyarázhatatlan izgalom: ismét elérkezett egy<br />
új korszak kezdete.<br />
A diákévek emlékeitől megrészegülve alig vettem észre, hogy milyen gyorsan elröpültek<br />
az évek. Mindez akkor tudatosodott bennem igazán, amikor azon vettem<br />
észre magam, hogy ismét itt vagyok a régi iskolámban, és ismét kissé félénken<br />
léptem át a bejárati ajtó oly régóta ismert küszöbét. Mi történik velem? Érthetetlen<br />
módon izgulok, ott van az a bizonyos gombóc a torkomban. Mégis mi<br />
ez? Minden ismerős körülöttem, semmi sem változott igazán. Egyvalami mégis!<br />
Újra itt vagyok, de már nem mint diák, hanem mint a katedra túloldalán álló<br />
tanító. Ismétlem magamban a szót, hogy végre felfogjam: TANÍTÓ.<br />
Teltek a napok, hónapok és egyre inkább otthonosabban mozogtam új szerepemben.<br />
A legfurcsább az volt számomra, hogy egykori tanáraim is ott voltak a<br />
tantestületben. Az a szeretet, amellyel fogadtak és támogattak, a mai napig melengeti<br />
a szívemet. Egy pályakezdő tanító, friss diplomával még igencsak segítségre<br />
szorul, bármennyire is tettre kész, hiszen az életre,
az iskolai éles helyzetekre a főiskola falai között nem lehet felkészülni.<br />
Persze ahhoz, hogy ez megtörténhetett, nagyon nagy szükség volt arra, hogy volt<br />
tanáraim segítettek, útba igazítottak, tanácsokkal láttak el. Jó érzés volt azt tapasztalni,<br />
hogy azok a kedves pedagógusok, akik valamikor tudásukat átadták<br />
nekem, elfogadtak, befogadtak és minden helyzetben biztos támpontot jelentettek<br />
mind szakmai, mind emberi szempontból. Jó volt velük felidézni diákéveimet.<br />
Ezúton is köszönöm nekik, hogy ma már tanítóként is ugyanúgy otthon érzem<br />
magam itt, mint akkor a csodálatos általános iskolai diákévek alatt! Sajnos<br />
sokan közülük már nem lehetnek közöttünk.<br />
Büszke vagyok rá, hogy a régi Ságvári Endre Általános Iskola diákja voltam, s hogy<br />
most ugyanitt tanító lehetek. Az idő eltelt, a helyszín nem, csak a helyzet változott,<br />
és ugyanolyan jóleső érzéssel telnek a napok, mint 45 évvel ezelőtt.<br />
Elmondhatom, hogy szerencsés vagyok, hogy erre a helyre kerültem és a mai<br />
napig szívesen és szeretettel végzem a munkámat ebben az iskolában.<br />
Igyekszem átadni azt a gondoskodást a tanítványaimnak, amit és ahogyan én az<br />
akkori nevelőimtől láttam és magam is tapasztaltam.<br />
Néhány évvel ezelőtt <strong>Eötvös</strong>-plakett elismerésben<br />
részesültem. Ebből az alkalomból egy<br />
kicsit meghatódottan így köszöntem meg az<br />
ünnepélyes átadáson munkatársaimnak,<br />
hogy gondoltak rám: „Minden kedves munkatársamnak<br />
azt kívánom, hogy úgy emlékezzenek<br />
rájuk tanítványaik, mint ahogy én<br />
emlékezem egykori tanítóimra, tanáraimra,<br />
és tanítványainknak pedig azt kívánom, hogy<br />
legyenek olyan emberséges tanítóik és tanáraik,<br />
mint egykor nekem voltak ennek az iskolának<br />
a falai között.”<br />
Majer Istvánné, tanító<br />
11
Emlékeink az <strong>Eötvös</strong>ről<br />
Családunk 1974-ben költözött Százhalombattára, akkor Dodi fiunk kisóvodás<br />
volt, aki néhány év múlva az első és második osztályt az 1. Számú Általános Iskolában<br />
végezte, a harmadikat viszont már az akkoriban felépült, Ságvári Endréről<br />
elnevezett, napjainkban <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> nevét viselő iskolában kezdte. Hajni lányunk<br />
már a betűket is itt tanulta meg, s egyáltalán nem véletlen, hogy a későbbiekben<br />
mindketten ide íratták gyermekeiket.<br />
A 70-es évek végén nagy élmény volt egy teljesen új, jól felszerelt és igényesen<br />
kialakított épületben lelkes és kiváló pedagógusok között látni a gyerekeket.<br />
Gyors egymásutánban születtek a különböző programok, rendezvények, melyek<br />
azóta már gondosan ápolt hagyományokká váltak, s melyekben mi szülők töretlen<br />
lelkesedéssel vettünk részt.<br />
A kezdetektől megrendezésre került például a farsangi bál, bár ezen régen nem<br />
osztályok adtak elő közös produkciókat, hanem mindenki egyénileg, otthon készített<br />
jelmezben mutathatta meg magát a többieknek, illetve a pontozó zsűrinek,<br />
melynek egy alkalommal én is tagja voltam. Mindkét gyermekünk, s az azóta<br />
szintén az <strong>Eötvös</strong>ben végzett két unokánk is részese volt a nagy eseménynek,<br />
táncosok voltak, Kamilla unokánk pedig a farsang konferansziéja. Természetesen<br />
minden karneválon, melyen családunk érintett volt, jelen voltunk mi is, először<br />
mint tevékeny szülők, később pedig mint büszke nagyszülők.<br />
A 80-as években fontos események voltak a Ki mit tud?-ok, ahol a gyerekek önálló<br />
vagy közös produkciókban próbálhatták ki tehetségüket közönség előtt, s<br />
bizony nagyon sokszor hallhattunk gyönyörűen előadott verseket, szépen<br />
csengő énekhangokat, ügyesen megszólaltatott hangszereket, de láthattunk bűvészmutatványokat,<br />
illetve szórakozhattunk vicces színpadi jeleneteken is.<br />
Az osztálykirándulásokon, múzeum- és színházlátogatásokon régen és napjainkban<br />
is részt vehettek szülők, nagyszülők, mi is minden lehetséges alkalommal<br />
elkísértük gyerekeinket, később unokáinkat, amíg kicsik voltak, s a tanító nénik<br />
segítségére lehettünk.
Ezek a közös programok fontos kapcsot képeztek és képeznek az iskola, a pedagógusok<br />
és a hozzátartozók között, erre ebben az intézményben szerencsére<br />
mindig nagy hangsúlyt fektettek.<br />
A fiunk ebben az iskolában szerette meg a kézilabdázást, mely sportban később<br />
nagy sikereket ért el először játékosként, majd edzőként, most pedig sportvezetőként.<br />
Legnagyobb unokánk, Levente az apja nyomdokaiba lépve szintén az iskolában<br />
került először komolyan kapcsolatba a kézilabdával, ő ma már a százhalombattai<br />
felnőtt csapat meghatározó tagja. Természetesen a diákolimpiai programokon<br />
is mindig szerepeltek az <strong>Eötvös</strong> iskola hírnevét öregbítő csapatokban,<br />
s most már Hajni lányunk fiáról, Marciról is elmondhatjuk, hogy lelkesen követi<br />
ezt a vonalat.<br />
Szerencsére nálunk a tanulással sem volt soha probléma, mind fiunk, mind lányunk<br />
jó eredménnyel végezte el az általános iskolát, mely megadta az erős alapot<br />
ahhoz, hogy mára mindketten diplomával rendelkező, szakmájukban kiemelkedően<br />
sikeres emberek lehetnek.<br />
13
Unokáink még magasabbra tették a lécet, Levente 6. osztályos koráig kitűnő tanuló<br />
volt, s 8. év végén megkapta a „Jó tanuló, jó sportoló” emlékplakettet, a<br />
kézilabdázás mellett egyetemre jár, környezetmérnöknek tanul. Kamilla mind a<br />
8 osztályt kitűnő eredménnyel végezte, 6. osztályos korában ő lett a „2012/13-<br />
as Év Diákja”, mely kitüntetést évente csupán egyetlen tanuló kaphat meg, ballagásakor<br />
pedig elnyerte az iskola legnagyobb elismerését, az „<strong>Eötvös</strong>-plakettet”.<br />
Ő az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója, pszichológusnak és írónak<br />
készül, s ez utóbbihoz az alapokat szintén az <strong>Eötvös</strong>ben kapta meg, hiszen<br />
sok iskolai műsorhoz, kiadványhoz kérték írásait. Marci unokánk eddig 5 osztályt<br />
végzett el szintén kitűnő eredménnyel, most hatodikos, így szerencsére általa mi<br />
még mindig részesei lehetünk egy remek közösségnek.<br />
Összefoglalva tehát gondolataimat, elmondhatom, hogy a Ságvári - 2-es- <strong>Eötvös</strong><br />
iskola az egyetlen olyan oktatási intézmény, melyhez családunk komolyan kötődik,<br />
meghatározó emlékekkel és élményekkel rendelkezik. Az a tény, hogy ezt<br />
jelen időben állíthatom, bizonyítja a legjobban, hogy annak idején, amikor még<br />
nem lehetett választani, „jó helyre” kerültek gyerekeink, s amikor ők már választhattak,<br />
saját csemetéiket magától értetődően íratták ebbe az iskolába. Az<br />
oktatás magas színvonala, a légkör, a kiváló pedagógusgárda a hosszú évek alatt<br />
végig jellemző volt erre az intézményre. Mind gyermekeink, mind pedig unokáink<br />
tanítóival, tanáraival a mai napig jó viszonyban vagyunk, szeretettel gondolunk<br />
rájuk. S ha minden jól alakul, könnyen előfordulhat, hogy dédunokáinkat is<br />
elkísérhetjük majd egy-egy <strong>Eötvös</strong>-rendezvényre. Mi örülnénk neki!<br />
Keresztes Józsefné (Kati) és Keresztes József
Az <strong>Eötvös</strong>ben tanítok…<br />
Minden diákban megfogalmazódik az a kérdés, hogy valójában milyen is tanárnak<br />
lenni, mivel jár ez a mesterség. Körmendiné Stoffer Zsuzsanna biológia- testnevelés<br />
szakos tanár 38 éve tanít az iskolánkban, Karsai Eszter alsó tagozatos<br />
tanító pedig 2016-ban csatlakozott hozzánk.<br />
Miért választottad ezt a pályát? Miért lettél tanár?<br />
K.S.ZS.: Én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy tanár leszek, mivel a szüleim<br />
is pedagógusok voltak. Ebben nőttem fel. Már óvodás koromban azt játszottam,<br />
hogy osztályozom és javítom a gyerekek füzeteit, mint az anyukám, aki<br />
tanítónő volt, és mint apukám,aki szakoktatóként dolgozott. Középiskolában a<br />
biológia lett a kedvenc tantárgyam, szerettem a testnevelést is. Amikor a továbbtanulásra<br />
került a sor, úgy döntöttem, a főiskolai tanulmányaimat ezeken a<br />
szakokon végzem el. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző karán diplomáztam<br />
biológia –testnevelés szakon. Nagyon szerettem Pécsett tanulni.<br />
K.E.: Főként azért, mert a nővérem pedagógus, ebben az iskolában tanít ő is. A<br />
középiskolás éveim alatt még hezitáltam, milyen irányban tanuljak tovább, mivel<br />
a pszichológia is nagyon érdekelt, leginkább a gyerekpszichológia. Mindenképpen<br />
gyerekekkel szerettem volna foglalkozni.<br />
A pályaválasztás előtti évben úgy alakult, hogy kórházba kerültem, az onkológiai<br />
osztályra és ott már majdnem 18 évesen pici gyerekekkel voltam körülvéve. Ez<br />
az élmény lendített inkább abba az irányba, hogy tanítsak. Budapesten az ELTE<br />
Tanító- és Óvóképző Karán német műveltségi területen végeztem.<br />
15
Mikor kezdtél el az iskolánkban tanítani?<br />
K.S.ZS.: 1979 augusztusában kezdtem Százhalombattán, ebben az iskolában tanítani.<br />
Megismerkedtem a kollégákkal, az iskolai szokásokkal. A pályám elején<br />
az idősebb tanároktól nagyon sokat tanultam. (Azóta is igyekszem az új kollegákat<br />
segíteni, hiszen emlékszem, milyen jó volt nekem akkor, amikor én kaptam<br />
támogatást az akkor már itt dolgozóktól.) Először úgy volt, hogy napközis tanárként<br />
kezdhetek el dolgozni, de aztán mire eljött a szeptember, kiderült, hogy<br />
testnevelést taníthatok. Az első években jobbára testnevelést tanítottam, amikor<br />
osztályfőnök lettem, akkor kezdtem el a saját osztályomnak biológiát is oktatni.<br />
Később a lányom születését követően visszajöttem dolgozni. Ekkorra már<br />
szétvált az iskola, és megfeleződött a tantestület. Ettől az időszaktól kezdve<br />
többségében biológiát tanítottam, háttérbe szorult a testnevelés.<br />
K.E.: Tavaly júniusban szereztem meg a diplomámat, szeptemberben az <strong>Eötvös</strong><br />
iskolában negyedikes napközis tanítóként kezdtem el dolgozni. Az első napom<br />
előtt, mielőtt a diákokkal találkoztam, izgultam, hogy fogadnak majd a gyerekek,<br />
hiszen a negyedikesek már kiskamaszok. De kellemes meglepetés ért, a lányok<br />
az első perctől kezdve nagyon elfogadóak voltak, a fiúkkal is sikerült a közös hangot<br />
gyorsan megtalálni. Ma már osztályfőnök vagyok, az 1. a osztályban.<br />
Hogy látod a mai gyerekeket? Milyen velük együtt dolgozni?<br />
K.S.ZS.: Sokat változtak a gyerekek, ahogy változott a világ is. Mások lettek a<br />
szülők, az évek során az oktatás is átalakult. Ez a világ gyorsan fejlődik, sok újdonsággal<br />
találkozunk nap mint nap. A mai tanítványaink nagyon tájékozottak<br />
és érdeklődőek, éppen ezért új módszereket kívánnak meg tőlünk, tanároktól is.<br />
Az iskolai módszereinket igyekszünk az igényeikhez igazítani.<br />
A gyerekek és a kor kihívásainak megfelelően fontosnak tartom a folyamatos<br />
megújulást. Legfontosabb azonban az, hogy mindig odafigyeléssel, szeretettel<br />
foglalkozom tanítványaimmal.<br />
K.E.: Ha összehasonlítom a mai gyerekeket az én korosztályommal, azt tapasztalom,<br />
hogy hatalmas „ugrás” ez a mostani generáció. Számunkra kihívást jelent,<br />
hogy a figyelmüket le tudjuk kötni a tanórákon és a délutáni foglalkozásokon.<br />
Ezeknek a gyerekeknek otthon már természetes a tablet használata, mi pedig<br />
igyekszünk modern eszközökkel interaktívvá tenni a tanítási órákat. Úgy érzem,<br />
ezért hálásak a gyerekek.
Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?<br />
K.S.ZS.:Nagyon szeretek utazni. Télen, ha lehetőségünk van rá, a férjemmel síelni<br />
járunk. Nagyon szeretjük a Balatont, oda is szívesen megyünk. Mióta pedig<br />
unokáink vannak, unokázom, amit nagyon élvezek. Ezen kívül nagyon szeretek<br />
olvasni, csak kevés az időm rá. Ott állnak a polcon a könyvek, amelyek rám várnak,<br />
és ha nyugdíjba megyek, remélem, lesz időm pótolni az elmaradást. Szeretek<br />
kertészkedni is, kikapcsol, ha kint lehetek a kertben. Nagy sikerélmény nekem,<br />
hogy a saját kertünkből ehetjük a friss zöldséget, gyümölcsöt.<br />
K.E.: Nagyon szeretek olvasni, nyaranta van rá lehetőségem, hogy olyan könyveket<br />
is olvassak, amelyek nem a gyerekekhez kötődnek, hiszen évközben leginkább<br />
a szakirodalmat forgatom. Ezen kívül szívesen kirándulok, és mivel két nagyobb<br />
testvéremnek vannak kisgyerekeik, velük is nagyon sok időt töltök. Unatkozni<br />
szerencsére nem nagyon szoktam.<br />
Mit jelent számodra az <strong>Eötvös</strong> iskola?<br />
K.S.ZS.: Nekem a második otthonom. Ebben az iskolában kezdtem, itt tanítok 38<br />
éve, és igazán jól érzem itt magam. Kedvelem a kollegáimat, akik közül sokukkal<br />
már évtizedek óta dolgozom együtt, és szerencsés vagyok, mert nagyon szeretem<br />
azt is, amit csinálok.<br />
K.E.: Nagyon tetszik ez az iskola, szeretek itt dolgozni. Mindenki segítőkész, a<br />
tapasztaltabb kollégáktól sokat tanulok, mert ők fontosnak tartják, hogy legjobb<br />
tudásuk szerint tanítsák a gyerekeket, és igyekeznek új módszereket is beépíteni<br />
a tanóráikba. Szeretek ide bejönni.<br />
A beszélgetést lejegyezte: Király Kata<br />
17
<strong>Eötvös</strong> Effektus Alapítvány<br />
Az <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> Általános Iskola alapítványát 1995 májusában egy akkori szülő<br />
Kovács J. Péterné (Ponyist Györgyi) alapította. A működtetést az alapítvány kuratóriuma<br />
végzi, amelynek tagjai szülők, illetve az iskola pedagógusai.<br />
Az alapítvány támogatja a diákok iskolai és iskolán kívüli programjait. Az elmúlt<br />
években az erdei iskolákat, osztálykirándulásokat, sí-és nyári táborokat, külföldi<br />
nyelvtanulást, nyelvvizsgákat, az <strong>Eötvös</strong>-hét rendezvényeit, tanulmányi versenyeket<br />
a tanév végi „Pizza- és kakaópartit” támogattuk.<br />
Létrehoztunk egy díjat: „Az év diákja” címet, amelyet a pedagógusok javaslata<br />
alapján ítélünk oda minden tanév végén.<br />
A finanszírozáshoz szükséges anyagiak egy részét pályázatokon keresztül nyerjük<br />
el. Jelentős támogatást kapunk a személyi jövedelemadó 1%-ból, a helyi cégek<br />
egy része is ad támogatást.<br />
Minden ősszel megrendezzük a Szülők közösségével az <strong>Eötvös</strong> bált, amelynek<br />
bevételéből szintén részesedik alapítványunk.<br />
Aki támogatni szeretné alapítványunkat, az alábbi számon teheti.<br />
Előre is köszönjük!<br />
<strong>Eötvös</strong> Effektus Alapítvány adószáma: 18668652-1-13.<br />
Körmendi László, Kuratóriumi elnök
Nyakkendőnk<br />
Az idei jubileumi év több szempontból is emlékezetes marad számunkra. Iskolánk<br />
névváltozása mellett megvalósulhatott egy régen megálmodott ötlet. Közös<br />
céljainkat, összetartozásunkat erősítve intézményünk pedagógusai és diákjai<br />
nyakkendőt viselhetnek a versenyeken, ünnepségeken, hivatalos megjelenésekkor.<br />
A nyakkendők piros és kék színe szimbolizálja múltunk, jelenünk és jövőnk öszszefonódását.<br />
Király Kata, könyvtáros<br />
19
21
A magyar-angol két tanítási nyelvű programról<br />
„A két tanítási nyelvű iskolák jó gyakorlatnak számítanak nemcsak hazai, hanem<br />
nemzetközi viszonylatban is” - írja a 2014. évi Köznevelés fejlesztési stratégiájában<br />
a Kormány. A két tanítási nyelvű oktatás a magyar közoktatás utóbbi évtizedeinek<br />
egyik legsikeresebb pedagógiai innovációja, nemzetközileg elismert<br />
modellteremtő eleme, amelyet a benne részt vevő iskolák pedagógusainak áldozatos<br />
munkája; tanterv-, tankönyv- és tananyagkészítő igyekezete, folyamatos<br />
önképzése és együttműködése hozott létre, tart fenn, és teremt újjá. A tanulók<br />
nyitottabbá váltak a multikulturális értékek elismerésére, a toleranciára.<br />
A <strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Magyar</strong>-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatos<br />
Általános Iskolában évfolyamonként 27-31 tanuló vesz részt a külföldi szakmai<br />
közvélemény szemében is igazi hungarikumnak számító képzésben. Az intézményünk<br />
eleget tesz a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai<br />
oktatás irányelvének kiadásáról és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási<br />
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról<br />
szóló előírásainak.<br />
A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban résztvevő tanulók akkor teljesítenek sikeresen,<br />
ha a képzésben résztvevők 60%-a megfelel a hivatal által szervezett célnyelvi<br />
mérési eredményeknek. Iskolánkban ez a mutató 95% feletti eredményt<br />
tükröz.<br />
A megfelelés szintjei:<br />
a 6. évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER)<br />
szerinti A2,<br />
a 8. évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról<br />
és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok<br />
<strong>Magyar</strong>országon történő honosításáról szóló Kormányrendelet<br />
2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szint<br />
a célnyelvi mérés követelménye.<br />
A próba vagy éles nyelvvizsgákon jellemzően az 5., de legkésőbb a 6. évfolyamon<br />
elérik az A2 szintet. Tapasztalatunk szerint a 6-7. évfolyamra a B1-es szintet is<br />
teljesítik. 8. évfolyamos korukban pedig a B2 elvárásaiban is képesek megfelelően<br />
szerepelni.
Sikeresen szerepelnek megyei és országos idegen nyelvi versenyeken.<br />
Idegen anyanyelvű tanárok segítik a leghatékonyabb idegen nyelv-oktatási metodikának<br />
számító tartalomalapú-nyelvoktatást, más néven CLIL-t (Content and<br />
Language Integrated Learning). Az idegen nyelvi lektorok jellemzően vagy <strong>Magyar</strong>országon<br />
letelepedett vagy nemzetközi egyezmény keretein belül az országba<br />
érkezett megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusok, felsőfokú végzettségű<br />
nyelvoktatók.<br />
Az iskolánk tagja a Kétnyelvű Iskoláért Egyesületnek, ahol kiválóan működik a<br />
vertikális tudásátadás. Tanulóink kapcsolatokat építenek ki célnyelvi országok<br />
diákcsoportjaival.<br />
A program jellemzői:<br />
a tanulók nyelvtanulási készségei kedvező alapot teremtenek ahhoz, hogy<br />
a középfokú oktatásban újabb két idegen nyelvet sajátíthassanak el,<br />
a végzős tanulók középfokú beiskolázási mutatóira jellemző, hogy az első<br />
helyen megjelölt iskolába nyernek felvételt,<br />
az intenzív nyelvoktatás legjobban e keretek között valósul meg,<br />
később könnyebbé válik további idegen nyelvek megtanulása,<br />
a tudományok szaknyelvével korán megismerkedő diák könnyebben teremthet<br />
szakmai kapcsolatokat,<br />
tudatosabbá válik az anyanyelv tisztelete, ismerete és használata.<br />
Meggyőződésem, hogy a két tanítási nyelvű oktatás nemcsak magas szintű<br />
nyelvtudást, a közép-, illetve a felsőoktatásban való részvételhez és a munkaerőpiacon<br />
való sikeres megjelenéshez nyújt elegendő szakmai muníciót, de az<br />
élethosszig tartó tanuláshoz szükséges módszertani hátteret is átadja diákjainak.<br />
Ugyanakkor – mint azt a benne résztvevő tanulók családi hátterének ismeretében<br />
kijelenthetjük – a legjobb értelemben vett esélyegyenlőség megvalósulását<br />
is elősegíti, mert e tanulóknak nincs szükségük magántanárra a nyelvtanuláshoz!<br />
A szülők körében folytatott elégedettség vizsgálatunkból és a beiskolázási<br />
mutatóinkból is látszik, hogy egyre népszerűbb ez a program.<br />
Rigó Katalin, intézményvezető<br />
23
Az <strong>Eötvös</strong> mint mentorintézmény<br />
2014 augusztusáig pályázhattak az köznevelés keretében<br />
működő intézmények a ,,Mentorintézmény”<br />
cím elnyerésére. Az oktatásért felelős minisztérium<br />
célja az volt, hogy támogassa az iskolák közötti horizontális<br />
tudásmegosztást és ennek anyagi vonzatát<br />
is biztosítsa. Az Unió által is preferált tudásmegosztási<br />
forma hazánkban nem ismert kellőképpen, a<br />
pedagógusok zöme továbbképzéseit tanfolyamokon,<br />
az oktatás formális kereti közt folytatja, vagyis<br />
a vertikális formát helyezi előtérbe.<br />
Ez a pályázat a tudásfórum egy olyan verzióját mutatta<br />
be, melynél autentikusabbat, gyakorlatiasabbat és gazdaságosabbat aligha<br />
találunk. Intézményünk, miután elnyerte a címet, másfél éven keresztül minden<br />
hónapban tartott egy-egy nyílt napot, ahol az érdeklődőket szeretettel vártuk és<br />
a nálunk bevált módszereket, praktikákat osztottuk meg a közönséggel. Így betekintést<br />
nyerhettek a két tanítási nyelvű alsó tagozatos órákba (angol nyelvű<br />
ének-, technika-, testnevelés-, nyelvi óra), ahol a nyelvelsajátítás örömteli formájával,<br />
ennek technikájával, változatos feladatokkal és munkaformákkal ismerkedhettek<br />
meg. Kiemelt szerepet kapott a páros – és csoportmunka.<br />
A nyílt órák és az azt követő workshopok, ahol a módszerek elméleti háttere<br />
került bemutatásra, nagy népszerűségnek örvendtek, amit az elégedettségmérő<br />
kérdőívek is alátámasztottak. Megmutattuk azt a szemléletmódot, mely áthatja<br />
intézményünk egészét, miszerint hatékonyan és jól tanítani csak oldott hangulatú,<br />
görcsmentes légkörben lehet, ez ad olyan nyelvi magabiztosságot a kisdiáknak,<br />
ami lehetővé teszi számára a nyelv természetes módon, eszközként való<br />
használatát. A workshopok közös beszélgetéssel, tapasztalatcserével és teázással<br />
értek véget. Mi is részt vehettünk más iskolák rendezvényein, ahol a látogatott<br />
intézmény tanárai és tanulói mutathatták meg magukat. Hasznos eszmecserék<br />
folytak, saját tudástárunkat is jócskán gyarapítottuk a projekt során.<br />
A mentorprogram jó hatása érvényesült munkaközösségünkben is, hiszen<br />
számba vehettük kincsestárunkat, azt a tőkét, amiből nap mint nap dolgozunk.<br />
Rácsodálkoztunk kollégáink változatos és gazdag módszertani kultúrájára. A pro-
jekt felhívta figyelmünket arra, hogy a tanulás informális útja sokszor hatékonyabb,<br />
egyszerűbb és könnyebben elérhető, és szinte minden, amire szükségünk<br />
van a lábunk előtt hever, csupán kellőképpen nyitottnak és figyelmesnek kell<br />
lennünk, hogy észrevegyük és hasznosítsuk.<br />
Dr. Brauswetterné Papp Éva,tanár<br />
25
Letter from Mr. Mizu<br />
To the teachers, students, parents, organisations, and all others<br />
who may come to cross paths with the school, I hope to<br />
pull your attention for a short while to express my love for this<br />
institution.<br />
My name is Mizu, Hiromi, and I have had the honour to teach,<br />
and be involved in the school the last year. Over the year I<br />
have grown personally, not just through experience as a professional,<br />
but also as a human. Teaching is not just about passing down information<br />
to future generations, but it is about learning. Learning how to spread<br />
knowledge, but also learning about yourself as a human, to become a better<br />
educator, but also a friend and a support system for everyone in the giant web<br />
network that is the school. I have to admit that this school has a very large family,<br />
all learning, adjusting themselves, to the children, staff, and larger families,<br />
and larger communities that the school touches.<br />
One of my favourite things about this school is the constant changing aspects,<br />
and openness of the school. The school has something we all strive for, a healthy<br />
relationship with other human beings. The teachers, and the students, do something<br />
very important, which is listen to one another. I have experienced this<br />
many times. One good example is in the first grade. Where we played a lot of<br />
games, learning just the very basics about English. However during these games<br />
one lovely student spent the whole time making sure the others had their turn,<br />
making sure each student was able to participate, and each student felt safe to<br />
tell either a right or wrong answer. This student would come to me if another<br />
student felt discouraged or afraid, would hold a student's hand to give them<br />
strength, and explain the other students problems. At such a young age this student<br />
has learned so much intuition and love for other humans and is something<br />
the school very much celebrates. I was very lucky this year to also be busy with<br />
many extra curricular activities, events, and in-school events.<br />
However the best thing about the school is whenever a child, or a teacher brings<br />
up an idea, it was never shot down, but instead was tried,<br />
or considered, , with this attitude, the truth about education, and helping people<br />
want to learn through their own interests is truly achieved.
Lastly I wanted to express my admiration for the children on their language<br />
learning skills. It is always a good reminder for adults to put ourselves back into<br />
our younger years, when we were not only learning a second language, but also<br />
our own native language. It is a scary place, not always a fun one, and hard to<br />
see any light at the end of the tunnel. However the children are able to excel so<br />
well at learning English, German, and Hungarian. However, learning language is<br />
not everyone’s strong suite, and not everyone’s cup of tea, yet, I have so much<br />
love in my heart from all the times I see the children helping each other. Through<br />
their helpful hands, and mouth, and ears, the school is able to work so phenomenally.<br />
In my last weeks at <strong>Eötvös</strong> Iskola, their skills were put into the test, as a bunch<br />
of us went to London from a school trip, with children, and colleagues of all levels.<br />
But, by the end of the year, our bond as a school and a family has grown so<br />
strong, nothing could stop us. I was so proud to see children openly asking locals<br />
questions in English, or opening helping others even if they didn’t ask for help.<br />
Finally I wanted to send my thanks to the big family I have made in the last year.<br />
Taking me in, being my Hungarian Apák and Anyák, my friends, my students, and<br />
not only listening to my words, but also teaching me from their own.<br />
Köszönöm.<br />
Szeretettel:<br />
Mizu, Hiromi<br />
27
A német nyelv tanulásának eredményességéről<br />
az <strong>Eötvös</strong>ben<br />
A kilencvenes évek közepétől folyik iskolánkban a németoktatás; először csak a<br />
második nyelvként, majd pedig első idegen nyelvként tanítottuk. A tagozat indításakor<br />
sok segítséget kaptunk a Goethe Intézettől. Azonnal bekapcsolódtunk az<br />
országos, a levelezős, a körzeti versenyekbe is, valamint tanulmányi kirándulásokat<br />
szerveztünk német nyelvterületre. Fontosnak tartottuk, hogy diákjaink tudását<br />
minden lehetséges módon szélesítsük, s ennek eredményei rövid időn belül<br />
megmutatkoztak. Megyei tanulmányi versenyen többször is 5. helyezettig jutottak<br />
tanítványaink, körzeti versenyeken rendszeresen dobogós helyezést értünk<br />
el.<br />
Az érdi és budapesti gimnáziumok speciális nyelvi tagozatain számos tanítványunk<br />
folytatta a németet kiváló eredménnyel. Az idegen nyelvi kompetenciamérésen<br />
a német csoport tagjainak döntő többsége jól felel meg, csakúgy, mint<br />
a hetedik évfolyamon teljesítendő próbanyelvvizsgán.<br />
A korábbi években angolosok számára is tartottunk németórákat szakköri keretben.<br />
A jelenlegi helyzetben nincs utánpótlása a németes csoportnak, de számos volt<br />
tanítványunk alkalmazza munkájában itthon és sokan külföldön is, ezért úgy<br />
érezzük, nem volt hiábavaló a Deutsch tanítása két évtizeden át.<br />
Lefkánics Szilárdné<br />
Nagy Gabriella<br />
nyelvtanárok
29
„Kisdiákok új világa”<br />
– az Alsó tagozatos munkaközösség bemutatkozása –<br />
Az iskolai nevelés-oktatás legszebb és leghálásabb feladata az alsó tagozatos<br />
gyermekek tanítása. Kisiskolásaink a mi segítségünkkel lépik át „Számország” és<br />
„Betűország” kapuját. Minden egyes lépésükkel valami újat fedeznek fel, egyre<br />
több ismeretet sajátítanak el, melyek hozzásegítik őket az élethosszig tartó tanuláshoz.<br />
A mi tanítói közösségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy az iskolánkba<br />
kerülő kisdiákok könnyen és gyorsan vegyék az akadályokat, észrevétlenül jussanak<br />
a tudás birtokába. Ennek érdekében megelevenítjük számukra a mesék<br />
világát és beleszőjük azt a mindennapi tanulás folyamatába.<br />
Igazi csoda az, ahogy ezek a kicsi gyermekek megtanulnak írni, olvasni, számolni,<br />
valamint az, ahogy cseperednek, okosodnak, fejlődnek a mi óvó kezeink között<br />
évről évre. Mire elsajátítják az önálló tanulás minden fortélyát, igazi nagyokká,<br />
felelősségteljes felsős diákokká válnak.<br />
A gyermeki lélek tisztaságának és a képzeletük megőrzése mellett tanulóink folyamatos<br />
motiválása is nagyon fontos számunkra. Ennek érdekében pedagógiai<br />
kultúránkat folyamatosan fejlesztjük, igyekszünk minél több új pedagógiai módszert<br />
alkalmazni és a modern kor vívmányait is beépíteni a mindennapi tanítói<br />
munkánkba.<br />
Már az iskoláskor elérése előtt nagy szeretettel várjuk a tanulni vágyó óvodás<br />
gyermekeket. Ennek érdekében a városban működő óvodákkal szoros kapcsolatot<br />
tartunk fenn. A leendő kis elsősök számára a „Suliváró” programsorozat keretein<br />
belül ízelítőt adunk az iskolai élet rejtelmeiből, szépségeiből.<br />
A mi munkánk igazából nem munka, hanem elhivatottság, melyben igyekszünk<br />
a lehető legtöbbet nyújtani diákjaink számára az ismeretekből, miközben olyan<br />
légkört biztosítunk gyermekeinknek, ahol jól érzik magukat, ahol figyelnek rájuk,<br />
ahol meghallgatják és támogatják őket bánatukban, ahol velük vannak az örömükben,<br />
a boldogságukban, a sikerükben.<br />
Marczinkovicsné Lajti Gabriella: munkaközösség-vezető
A napközitől boldogabb lehet a gyerekkor<br />
– a Napközis munkaközösség bemutatkozása –<br />
Ha ízlelgetjük a „napközi” szó fogalmát, elgondolkodunk jelentésén, tartalmán,<br />
rájöhetünk: a napközi önálló mini intézmény az iskola falain belül. Eredetileg a<br />
szó a napközi otthon szókapcsolat jelzője, de használjuk egymagában, főnévként<br />
is. A napközi az egyik tanórán kívüli intézménye annak a nevelésnek-oktatásnak,<br />
melynek a pedagógusok és a gyermekek egyaránt résztvevői egész tanévben.<br />
Egy külön munkaközösség dolgozik azért, hogy az alsó tagozatos gyerekek értelme,<br />
érzelmi világa, személyisége fejlődjön délután is. Pedig akkor sem könynyű:<br />
a gyerekek sokszor már fáradtak, ki-ki különórára, szakkörre siet. A napközis<br />
tanító pedig otthonos, biztonságos és szeretettel teli légkört teremt, türelmesen<br />
magyaráz, tervez és ellenőriz, figyelmesen hallgat, játszik vagy éppen vigasztal,<br />
problémákat tisztáz, énekel, mesél. A napközis munka tehát nagyon sokrétű. A<br />
napközi a tanulás és leckeírás mellett tartalmas szabadidőt, társas együttlétet<br />
biztosít a gyerekeknek, és részt vesz az iskolai ünnepségek, rendezvények előkészítésében,<br />
lebonyolításában. Gyakran a napközi idejében látogatnak a csoportok<br />
múzeumi vagy könyvtári foglalkozást, színházi előadást. Mindeközben a gyerekek<br />
személyisége egyénileg és közösségben is gyarapodik. Ezért is állíthatjuk,<br />
hogy az ő „oldalukról” is mini intézmény a napközi. Benne külön nyolc csoport<br />
az iskola hagyományaival, értékeivel és normáival, valamint az azokhoz igazodó<br />
sajátosan kialakított szokásaival. Így a csoport igazi közösséggé formálódik az alsós<br />
évek végére. A fellépéseknek, ünnepeknek gyakran aktív résztvevői, közreműködői,<br />
segítői a szülők, családtagok is.<br />
A pedagógus az osztálytanítóval együttműködve minden napközisnek igyekszik<br />
a személyre szabott segítséget megadni. Ezzel az ismeretnyújtás mellett a tanító<br />
képességeket, készségeket, jártasságokat is fejleszt. A gyerekek egy-egy foglalkozáson<br />
átélhetik az alkotás és kreativitás örömét. Szeretnek olyan tárgyakat készíteni,<br />
amelyeket haza is vihetnek, ajándékba adhatnak. A napközi lehetőséget<br />
nyújt még arra is, hogy a gyerekek kielégítsék egyéni érdeklődésüket, és tudjanak<br />
a tevékenységek között szabadon választani. Így jól érezhetik magukat egyegy<br />
olyan délelőtt után, amelyen sokat kellett figyelni, írni, felelni. A napközitől<br />
boldogabb lehet a gyerekkor.<br />
Majer Istvánné: munkaközösség- vezető<br />
Nyelvismeret-világismeret<br />
31
– az Idegen nyelvi munkaközösség bemutatkozása –<br />
Az idegen nyelv oktatása intézményünkben régóta gyakorlat, tanultak nálunk<br />
franciát, németet a diákok, nyolc éve pedig elkezdődött az angol két tanítási<br />
nyelvű tagozatos képzés. Az iskola vezetősége felismerte az angol nyelv iránti<br />
nagyfokú érdeklődést és az idegennyelv-tanítás lett intézményünk fő profilja.<br />
A színvonalas oktatáshoz, a naprakész módszertani ismeretek alkalmazásához,<br />
motiváló programok szervezéséhez olyan csapattagok kellenek, akik teherbírása,<br />
kreativitása, hozzáértése kiemelkedő, s a gyerekek szükségleteit is szem<br />
előtt tartva magas színvonalú munkát végez.<br />
A csapat tagjai Horváth Gabriella, Grőb- Bocskor Tímea, Karsai Melinda, Kovácsné<br />
Vincze Szilvia, Pintér Tünde, Völgyi Róbert és Brauswetterné Papp Éva,<br />
de nem feledkezhetünk meg olyan velünk korábban együttdolgozó kollegákról<br />
sem, mint Nagy Gabriella, Jeneyné Máté Zsuzsanna és Dombóvári Gyuláné. Abban,<br />
hogy a rendszer kiépüljön, sok ember sok munkája és lelkesedése adódott<br />
össze.<br />
A kreatív órák, az oldott hangulat, a szép eredmények és az egyre választékosabban<br />
beszélő diákok generációi nőnek fel a kezük alatt. Emellett olyan gazdag és<br />
színes iskolai programokat állítanak össze fáradságot nem kímélve, amire a diákok<br />
szívesen emlékeznek. Minden évben levizsgáztatnak több mint kétszáz diákot,<br />
hogy ebbéli kompetenciáikat fejlesszék.<br />
Én büszke vagyok rá, hogy a csapat tagja lehetek !<br />
Dr. Brauswetterné Papp Éva: munkaközösség - vezető<br />
<strong>Eötvös</strong>ös medvék a matekversenyeken<br />
– a Matematika munkaközösség bemutatkozása –<br />
Ha a matematika munkaközösség munkáját kellene bemutatnom, elsőre egyszerűnek<br />
tűnik a feladat: matematikára és informatikára oktatjuk tanulóinkat, kompetenciafejlesztést<br />
végzünk, okosítjuk őket, gondolkodásra késztetjük a gyerekeket,<br />
felvételire és versenyekre készítünk. Ugyanakkor nevelünk, magyarázunk,<br />
segítünk, bátorítunk, terveket és tanmeneteket készítünk, megbeszélünk, meg-
felelünk, gondoskodunk, megmozgatunk, témaheteket és programokat szervezünk,<br />
nevetünk, sírunk és a nap 24 órájában a gyerekekért vagyunk, mint minden<br />
pedagógus. Szeretjük a munkánkat.<br />
A matematika sajátos gondolkodást igénylő tantárgy, nem mindig és mindenkinek<br />
könnyű, így érthető, hogy csak a gyerekek szűk köre szereti. Ha élményszerűvé<br />
próbáljuk tenni a matematikát, talán több diákhoz közelebb hozhatjuk. Mi<br />
tudjuk, hogy matematikai, logikus gondolkodásra az életben nagyon sok helyen<br />
szükségük lesz.<br />
Ha a munkaközösség sokszínűségét szeretném megmutatni, akkor egy különleges<br />
eseményt, a Medve Szabadtéri Matekversenyt emelném ki. Ez az országos<br />
verseny talán az egész világon egyedülálló kezdeményezés, hiszen a szervezők<br />
olyan csapatos kalandjátékot hoztak létre, amely minden résztvevőt megmozgat,<br />
egyszerre kínál szellemi és fizikai kihívást, csapatos szórakozást és egész napos,<br />
izgalmakban gazdag időtöltést. Sajnos nem lehet minden matematikaóra<br />
ilyen, de legalább évente egyszer igen.<br />
A vetélkedő szabadtéri helyszínén található 30 állomáson a háromfős csapatok<br />
feladata a kitűzött logikai-matematikai feladatok helyes megoldása. A résztvevőknek<br />
a vetélkedő négy és fél órája alatt sok száz métert kell gyalogolniuk hegyen-völgyön<br />
keresztül, hogy újabb és újabb fejtörőkkel szembesüljenek. Jó<br />
látni, ahogy a gyerekek hármasával ülnek a lépcsőkön és a fűben matematikai<br />
problémákról beszélgetnek, vitatkoznak, próbálják meggyőzni a másikat saját<br />
igazukról. Ebben az évben <strong>Magyar</strong>országon már 7 különböző helyszínen rendezik<br />
meg ezt a versenyt, amelyen több ezer gyerek indul el.<br />
Mi a Gellért-hegyet választottuk csapatainkkal. Áprilisban a csodálkozó turisták<br />
között több mint 2000 gyerek matekozott az erdőben egész nap. Észre sem vettük,<br />
hogy eltelt az idő, élvezettel oldották meg gyerekek a nehezebbnél nehezebb<br />
feladatokat. Ahogy a verseny végén kapott emléklapok is bizonyítják, a<br />
résztvevő <strong>Eötvös</strong>ös kisdiákok – akár medvebocsok, akár kismedvék – „a téli<br />
álomból minden kétséget kizáróan felébredtek, csapatosan vándoroltak egy nagyot,<br />
és közben még meg is oldottak néhány matek feladatot. Ekkora teljesítményre<br />
csak a legjobbak képesek.” Kicsit elfáradva, de élményekkel gazdagon<br />
térhettünk haza. Jövőre talán még nagyobb létszámmal újra elindulunk, hogy<br />
meghódítsuk a hegyet.<br />
Hodur Henrietta: munkaközösség-vezető<br />
33
Rendhagyó leltár<br />
– a Társadalomtudományi munkaközösség hétköznapjairól és ünnepeiről –<br />
A társadalomtudományi munkaközösség 7 tagjának alapvető feladata az 5 tanított<br />
tantárgyhoz (etika, hon-és népismeret, magyar nyelv és irodalom, történelem) kapcsolódó<br />
korszerű ismeretek átadása. Szakmai műhelyünk szeptembertől júniusig<br />
legalább 10 előre tervezett és számtalan délutáni, szünetközi megbeszélést tart<br />
annak érdekében, hogy összehangoljuk sokrétű, színes munkánkat.<br />
A Moza-naplóból ma már kimutatható több száz óra során felkészítjük diákjainkat<br />
arra, hogy az iskolában tanultakat a mindennapi életükben is tudják hasznosítani,<br />
fontosnak tartjuk, hogy jól kommunikáló, a világunkban eligazodó gyermekeket<br />
neveljünk.<br />
A magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságából adódóan diákjaink felkészültsége<br />
évente 2 alkalommal megmérettetésre kerül a felvételik és a kompetenciamérések<br />
során. A munkaközösségünk által kidolgozott szövegértési projektek,<br />
előkészítő foglalkozások, próbamérések, egyéni fejlesztő foglalkozások<br />
évek óta hozzájárulnak ahhoz, hogy a teljesítménypróbák sikeresek legyenek.<br />
Az olvasás iránti kedv felkeltése és megszerettetése érdekében évente 1 „Bűbájos”<br />
olvasási versenyt szervezünk, 3-4 különféle vers-és prózamondó versenyen<br />
való részvételre ösztönözzük tanulóinkat. A kötelező könyvek mellett/helyett<br />
ma már egyre többször törekszünk a közös, kölcsönös olvasmányok feldolgozására.<br />
Könyvtárunk több, mint 7000 műből álló állománya is hozzájárul a diákjaink<br />
olvasási kultúrájának kialakításához.<br />
Megszámlálni is nehéz azon tantárgyi versenyeknek, vetélkedőknek a számát,<br />
melyeken tanévenként indulnak gyermekeink.<br />
Évente 4 alkalommal a színvonalas iskolai ünnepeink során felidézzük a múltat,<br />
megemlékezünk dicső elődeinkről, a közösséghez való tartozást erősítjük. Hagyományainkat<br />
ápoljuk a jeles napok megtartásával tanévenként legalább 5-<br />
ször.<br />
Számtalan szabadidős és kulturális programunk hozzájárul ahhoz, hogy sokszor<br />
gazdagodjunk, gazdagítsunk tudásban, emlékekben.<br />
Tesszük a dolgunkat, próbálunk minden szeptemberben megújulni, a kihívásoknak<br />
megfelelni. Bízunk benne, hogy munkaközösségünkben még nagyon sokáig:<br />
a „jó ügyek mindig megtalálják a maguk embereit”.<br />
Mongyi Éva: munkaközösség-vezető
Zöld iskola<br />
– a Természettudományi és öko munkaközösség bemutatkozása –<br />
A Természettudományi munkaközösséghez 2013-ban csatlakozott egy új munkacsoport,<br />
amelynek feladata az Ökoiskolai programhoz való csatlakozás előkészítése<br />
volt. 2014-ben nyertük el az Ökoiskolai címet.<br />
Munkaközösségünk tagjai a természettudományos tárgyakat tanító kollégák és<br />
az iskola más munkaközösségeinek legelhivatottabb munkatársai közül kerültek<br />
ki.<br />
A természettudományos tantárgyak keretében tanulóink közvetlen tapasztalatszerzés,<br />
kísérletek, megfigyelések révén ismerhetik meg a természet törvényszerűségeit,<br />
szépségeit. Feladatunk a tantervvel összhangban megismertetni a<br />
diákjainkkal környezetünk összefüggéseit, fejleszteni problémamegoldó gondolkodásukat,<br />
természettudományos szemléletüket. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink<br />
ismerjék természeti értékeinket, megértsék, hogy felelősek vagyunk természetes<br />
környezetünkért, annak megóvásáért; ismerjék a globális környezeti<br />
problémákat, de tegyenek lokálisan a saját környezetükért. Ezért csatlakozunk<br />
évente a városi vízparti takarítási akcióhoz és szervezünk szelektív hulladékgyűjtéseket.<br />
Tanulóink egészségnevelése is kiemelt feladatunk Az egészségnapi előadások,<br />
Happy héten a vízivás népszerűsítése, az iskola gyümölcsprogram zöldségkóstolói<br />
segítik tanulóink testi- lelki egészségének fejlesztését. Csatlakozunk a Fenntarthatósági<br />
témahéthez, a Világ legnagyobb tanórája és a Kinn az osztály! programokhoz.<br />
A felzárkóztatás és tehetséggondozás is fontos része mindennapi<br />
munkánknak. Segítjük a lemaradó tanulókat, hogy teljesíteni tudják a követelményeket.<br />
A tehetséges diákokat különféle versenyekre készítjük fel.<br />
Diákjaink sokféle iskolai, körzeti, országos versenyen vehetnek részt. Évente kiemelkedő<br />
eredményekkel büszkélkedhetünk. A Bolyai Természettudományi<br />
Csapatverseny megyei fordulóját évek óta munkaközösségünk szervezi.<br />
A többi munkaközösség tagjaival szorosan együttműködve végezzük feladatainkat<br />
és szervezzük programjainkat.<br />
Célunk, hogy tanítványaink felelősen gondolkodó, környezettudatos felnőttekké<br />
váljanak és megállják helyüket az életben.<br />
Körmendiné Stoffer Zsuzsanna: munkaközösség-vezető<br />
35
Testnevelés és iskolai sportélet<br />
– a Testnevelés munkaközösség bemutatkozása –<br />
A testnevelést tanító kollégák összetartó kis közössége nagyon sokrétű munkát<br />
végez a testnevelés és sport különleges területén. A tantárgy jellegéből kifolyólag<br />
a gyerekek szeretik a testmozgást, szívesen és lelkesen vesznek részt az órákon.<br />
A mindennapos testnevelés bevezetésével rendszeressé vált azon gyerekek<br />
számára is a mindennapi életben a testmozgás, akik nem járnak különféle egyesületekbe<br />
sportolni. Szerencsésnek mondható, hogy Százhalombattán lehetőség<br />
van arra, hogy az órarendben szerepelhessenek az úszásórák a testnevelés és<br />
sport tantárgy részfeladataként. A tananyag főleg az olimpiai sportágak alapvető<br />
mozgásanyagát öleli át, de kiemelten kezeljük a labdás sportágak közül a kosár-<br />
, és a kézilabdát, valamint a labdarúgást. Fontosnak tartjuk, és nagy hangsúlyt<br />
fektetünk a prevenciós mozgásanyag rendszeres elvégzésére, és a tartás javításra,<br />
mely a diákjaink általános fizikai állapotát nagymértékben javítja.<br />
Rendszeresen nevezünk és veszünk részt diákolimpiai versenyeken atlétika –<br />
mezei futás-kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, úszás sportágakban, ahol diákjaink<br />
évről évre kimagasló eredményeket érnek el. Az országos döntőkre való eljutás<br />
az egyesületi edzők segítségével és közreműködésével jön létre. Hatékony<br />
és együttműködő kapcsolatot ápolunk a város valamennyi oktatási és nevelési<br />
intézményével. Részt veszünk a Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének<br />
munkájában, mely szervezettel jól együttműködve tudunk tapasztalatokat és információkat<br />
cserélni a testneveléssel és a diákolimpiai versenyeztetéssel kapcsolatosan<br />
is. Aktív részesei vagyunk az iskolai életnek, rendezvényeknek. Igyekszünk<br />
színesebbé tenni a tanulók szabadidős tevékenységét és továbbra is az a<br />
célunk, hogy a diákjaink tudatosan egészséges és sportos életmódot folytassanak.<br />
Vértesi-Simó Erzsébet: munkaközösség-vezető
37
Osztályfőnök: Karsai Eszter<br />
Napközis tanító: Majer Istvánné Pap Csilla<br />
1.a<br />
Egy kisgyerek naplójából<br />
Gyönyörű napfényes reggelre ébredtem szeptember 1-jén. Amikor kinyitottam<br />
a szemem, eszembe jutott, hogy ma nagyon izgalmas napom lesz: megyünk az<br />
iskola tanévnyitó ünnepélyére! Anyukám ünneplőruhát adott rám és megfésülte<br />
a hajamat.<br />
Elindultunk. Az iskola udvarán sokan várakoztak. Az igazgató néni hívására bevezettek<br />
minket az aulába a nyolcadik osztályos diákok.<br />
A szívem úgy dobogott, majd kiugrott a helyéről, de azonnal megnyugodtam,<br />
amint megláttam a kedves tanító néniket. Az ünnepség után a lélegzetelállítóan<br />
berendezett 1. a tantermébe érkeztünk. Az osztálytársaimmal együtt kíváncsian<br />
néztünk körbe a Tudós Mackók Birodalmában. Hát ez lenne az a hely, ahol megismerkedünk<br />
a számok és a betűk csodálatos világával?! Minden képzeletünket<br />
felülmúlta ez a látvány.<br />
Hétfőtől elkezdődött a komoly munka. A nap végén társaimmal együtt mindanynyian<br />
azt éreztük, hogy egyre több dolgot szeretnénk megtanulni.<br />
Kedves Naplóm, már alig várom, hogy legközelebb is mesélhessek az élményeimről.<br />
A gyerekek gondolatait lejegyezték:<br />
Karsai Eszter, Majer Istvánné
Osztályfőnök: Viziné Hangyássy Zsuzsanna<br />
Napközis tanító: Debreceniné Bessenyei Nóra<br />
1.b<br />
A nyár az izgalmas utazásokról, kalandokról, a felejthetetlen játékokról szólt<br />
minden kis lurkónak. Mindeközben a tanító nénik és a lelkes szülők egy csodálatos<br />
erdei tantermet varázsoltak a tanév kezdetére az 1. b osztály kis baglyainak.<br />
Minden leendő elsős izgatottan gondolt az ismeretlen iskolára:<br />
„Milyen lesz az iskola? Mi lesz ott velem? Kivel fogok játszani? A tanító nénik<br />
aranyosak lesznek? Ha sírok, megvigasztalnak majd?”<br />
Elérkezett a szeptember 1. Mindenki hátán az új iskolatáska. Tágra nyitott szemmel,<br />
kíváncsian, csodát várva léptek be a gyerekek az iskola kapuján. Az első órák<br />
egymás megismeréséről szóltak. Hosszú, fárasztó, de vidám napok következtek<br />
ezután. Új társak, új játékok léptek életünkbe, és persze sok szabályt is meg kellett<br />
tanulnunk.<br />
De sebaj! Túl vagyunk már ezen is.<br />
Most szeptember végén olyan, mintha mindig is ide jártak volna a kis elsősök.<br />
Megismerték a tanító néniket, a termeket és az udvart, az igazgató néni irodáját<br />
is felkeresték, aki mosolyogva fogadta őket.<br />
Kezdődjék az ismeretlen tudás birodalmának felfedezése!<br />
Viziné Hangyássy Zsuzsanna<br />
39
Osztályfőnök: Marczinkovicsné Lajti Gabriella<br />
Napközis tanító: Bálintné Hegedűs Magdolna<br />
2.a<br />
A 2016/17-es tanév szeptemberében 30 kis „katicabogár” repült be az <strong>Eötvös</strong><br />
iskola 1. a osztályának ajtaján. Életük első iskolás éve meglepetésekkel volt teli.<br />
Újdonság volt minden tudomány. A számokkal és betűkkel életre szóló jó barátságot<br />
kötöttek, kiállták az első nagy próbát.<br />
A tanító nénik keze alatt tovább cseperednek, okosodnak, ügyesednek. Sokat<br />
mókáznak és nevetnek, szeretnek együtt lenni! Gyorsan megtanulták, milyen<br />
fontos a tanulás és egymás segítése, ezért nap mint nap örömmel jönnek második<br />
otthonukba, az iskolába.<br />
Izgatottan várták az új tanévet is. Tudták, hogy tovább tárul előttük a számok<br />
világának kapuja, érdekes történetek szereplőinek bőrébe bújhatnak, egyre mélyebben<br />
sajátíthatják el az angol nyelvet, s belekóstolhatnak a tanulmányi versenyek<br />
rejtélyes világába. De lesz majd bőven móka és kacagás is! Már készülnek<br />
az <strong>Eötvös</strong>-hétre, a farsangra és a sok-sok, nagy hagyománnyal rendelkező programjainkra.<br />
Másodikosként igyekeznek jó példát mutatni a kis elsősöknek, hiszen<br />
ők már „nagyok”. Tengeri kalózokként izgalmas „portyákra” indulnak majd<br />
gyors hajóikon, ahol rengeteg élményt és kincseket gyűjthetnek, s harcba szállhatnak<br />
ügyességüket, szerencséjüket, tudásukat összemérve a<br />
„7 mérföldes kalóz” cím elnyeréséért is.<br />
Marczinkovicsné Lajti Gabriella
Osztályfőnök: Fekete Lászlóné<br />
Napközis tanító: Somodiné Fekete Mária<br />
2.b<br />
Bogyó és Babóca a szivárvány alatt<br />
A 2016/17-es tanévben pici elsősként léptük át az iskola kapuját. Kicsit izgultunk,<br />
hogy milyen kalandok várnak majd ránk, de megnyugodtunk, amikor észrevettük,<br />
hogy egy varázslatos mesevilágba csöppentünk. A Bogyó és Babóca<br />
mese szereplői köszöntöttek, majd kísértek minket a tanév során. Segítségükkel<br />
eljutottunk a betűk és a számok csodálatos világába, elsajátítottuk az olvasás és<br />
az írás tudományát, sőt ügyesen tudunk már számolni is.<br />
Megismertük egymást és a tanító néniket, akik velünk együtt örültek a sikereinknek,<br />
segítettek, ha valahol elbizonytalanodtunk.<br />
Az első közös kirándulásunkon Piliscsévre utaztunk, ahol nagyon-nagyon jól<br />
éreztük magunkat. Hamar elröppent az első év az iskolában.<br />
Képzeljétek! Már mi is igazi <strong>Eötvös</strong> polgárok vagyunk és második osztályba járunk!<br />
Ebben az évben számos programban szerepeltünk, fellépéseinkkel bizonyítottuk,<br />
hogy méltók vagyunk iskolánk hírnevére.<br />
Nagy izgalommal nézünk elébe a következő próbatételeknek, iskolás élményeknek.<br />
A gyerekek gondolatait lejegyezték:<br />
Fekete Lászlóné, Somodiné Fekete Mária<br />
41
3.a<br />
Osztályfőnök: Hóborné Balogh Erika<br />
Napközis tanító: Sipos Andrea<br />
A 3.a osztály kis nebulói egy jól összeszokott közösséget alkotnak. A gyerekek<br />
iskolánkat, azon belül osztályunkat második otthonukként szeretik, szívesen<br />
vannak együtt, gyakran szabad idejüket is egymás társaságában töltik. Nagyon<br />
büszkék arra, hogy <strong>Eötvös</strong>-polgárok lehetnek. Reggelente örömmel és jókedvűen<br />
jönnek be barátságosan berendezett tantermünkbe. Itt körbeveszik őket a<br />
tanító nénik által készített szép, színes dekorációk, valamint az egymás tiszteletére,<br />
megbecsülésére nevelő szavak, gondolatok. Ezen kívül, szüleiknek köszönhetően<br />
az otthonról hozott értékeket is igyekeznek átadni egymásnak.<br />
Már az első két tanév során is több területen kipróbálták rátermettségüket, kreativitásukat,<br />
bátorságukat. Részt vettek országos közlekedésbiztonsági bábversenyen,<br />
ahol különdíjasok lettek. Rendkívüli szorgalmuknak és tehetségüknek<br />
köszönhetően kiemelkedő a tanulmányi eredményük. Harmadikosként még többen<br />
kaptak kedvet ahhoz, hogy megmérettessék magukat különböző tanulmányi<br />
versenyeken, melyekre hatalmas lelkesedéssel készülnek. Igazi csapatjátékosok.<br />
Sokrétűségüket bizonyítja, hogy többféle sport- és táncversenyen számos<br />
arany-és ezüstérmet szereztek.<br />
Tanítóikként azt kívánjuk nekik, hogy maradjanak ilyen aranyosak, vidámak és<br />
szerethetőek a további években is.<br />
Hóborné Balogh Erika
Osztályfőnök: Kovácsné Vincze Szilvia<br />
Napközis tanító: Brassai Zsuzsánna<br />
3.b<br />
14 kis tündérlány és 14 kis tündérfiú lépte át az iskola kapuját három évvel ezelőtt.<br />
Berg Judit mesehőseinek történetei kísérték végig az első iskolaévüket.<br />
Ma már könyvtárba járnak, tanulmányi versenyeken vesznek részt és igyekeznek<br />
nagyon jó bizonyítványt szerezni. Imádnak együtt játszani, rajzolni,<br />
kézműveskedni. Többször bebizonyították, hogy a fantáziájuk, kreativitásuk határtalan.<br />
A művészetekben és a sportban is jeleskednek. Többen járnak zeneiskolába,<br />
hegedülnek, zongoráznak. Néptáncosaink sok-sok fellépésen szerepeltek,<br />
szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A modern tánc is nagy kedvenc a<br />
lányok körében, a fiúk szívesen és ügyesen fociznak, kézilabdáznak.<br />
Ők az iskola legszorgosabb elemgyűjtői, a meghirdetett versenyt eddig mindig<br />
megnyerték, melynek jutalmaként év végén pizzapartin vehettek részt. Reméljük,<br />
hogy ez a jövőben is így lesz!<br />
A kis tündérek előtt még kalandok sora áll. Lelkesen várják, hogy az elkövetkező<br />
évek mit tartogatnak számukra. Mi is kíváncsiak vagyunk, hogy mivel lepnek meg<br />
minket, hisz a tavalyi farsangon, amikor papagájnak öltöztek, a „Legszínesebb<br />
egyéniségek” címet kapták a zsűritől. Ez így igaz! Biztos vagyok benne, hogy még<br />
sok meglepetést, örömöt okoznak nekünk!<br />
Kovácsné Vincze Szilvia<br />
43
4.a<br />
Osztályfőnök: Papné Kollár Anikó<br />
Napközis tanító: Nagy-Rittner Christa<br />
Osztályfőnök a 2017/18-as tanévtől: Árok-Balogh Rita<br />
Négy éve már, hogy az akkori kis elsősök megszeppenve megérkeztek az <strong>Eötvös</strong><br />
<strong>Loránd</strong> Általános Iskolába. Négy éve már, hogy 14 fiú és 14 lány elfoglata helyét<br />
az iskola padjaiban és elkezdte felfedezni a tudás ismeretlen birodalmát.<br />
Az osztály tagjai mind színes egyéniségek, akik egyediségükkel, játékosságukkal<br />
megjelenítik az összes színt, amit a természet alkotott. Van közöttük csendes,<br />
játékos, vidám ,álmodozó, harcias, igazságszerető.<br />
Mindannyian értékes részei a közösségnek, amely ettől egyedi, kreatív, szerethető<br />
és olykor zabolátlan. Olyanok, mint az év négy évszaka. Együtt alkotják az<br />
egészet, és mint az évszakokban külön- külön is megtaláljuk bennük azt, ami<br />
számunkra kedves, fontos és értékes.<br />
Árok- Balogh Rita
Osztályfőnök: Karsai Melinda<br />
Napközis tanító: Sipos Andrea<br />
Napközis tanító a 2017/18-as tanévtől: Szlafkovszki Anett<br />
4.b<br />
A mi osztályunk a 4. b osztály. 30 jószívű, kedves és okos tanuló jár ebbe a közösségbe.<br />
Nagyon szeretjük azt, hogy szinte mindent együtt csinálunk. Együtt olvastuk a<br />
kötelező olvasmányt és kalandozhattunk Ruminivel. Azért állt közel hozzánk ez<br />
a történet, mert mi is „kis kalózokként” éljük az életünket az iskola falain belül.<br />
Kedveljük, hogy szmájlikat és kincseket gyűjthetünk, saját kezdőbetűinket matricákban<br />
is megkaphatjuk. Élvezzük a tanítási órákat, hiszen azok mindig színesek<br />
és érdekesek.<br />
Osztályunk rengeteg izgalmas programban is bővelkedik. Fantasztikus, élményekben<br />
gazdag kirándulásokra megyünk, tanítóink mindent megtesznek azért,<br />
hogy jól érezzük magunkat: adventi naptárt készítenek nekünk, nyári szeretetkalendáriumot<br />
szerkesztünk együtt. Az iskolai rendezvények közül természetesen<br />
a legjobb, a legizgalmasabb a „Piros-kék” vetélkedő, a legviccesebb a fordított<br />
nap és mindig miénk a legviccesebb jelmez a farsangon.<br />
Nagyon jó ebbe az iskolába és ebbe az osztályba járni.<br />
A gyerekek gondolatait lejegyezte:<br />
Karsai Melinda<br />
45
Osztályfőnök: Nagy Gabriella<br />
Napközis tanító: Debreceniné Bessenyei Nóra<br />
Felsős osztályfőnök a 2017/18-as tanévtől: Horváth Gabriella<br />
5.a<br />
Olyan picik voltunk öt éve!<br />
Tágra nyílt szemekkel, megilletődve lépdeltünk a nyolcadikosok mellett, akik bevezettek<br />
bennünket az aulába.<br />
És ezután mintha szárnyra kelt volna az idő, úgy teltek az évek. Kinőttük félénkségünket,<br />
bátortalanságunkat. Az évek során megtanultuk, hogy mit illik, mire<br />
kell figyelni (főleg egymásra), elsajátítottuk az iskola és a diákok életének legfontosabb<br />
szabályait.<br />
A legtöbben úgy érezzük, hogy ez nekünk jól sikerült. Okos, értelmes, fegyelmezett<br />
osztály lettünk, ahová szeretnek bejönni a tanító nénik és akikre nagyon<br />
büszkék a szülők, nevelők.<br />
Kicsit félve, de egészséges önbizalommal vártuk, hogy beléphessünk a felső tagozat<br />
világába.<br />
A gyerekek gondolatait lejegyezte:<br />
Nagy Gabriella
Osztályfőnök: Némethné Annus Krisztina<br />
Napközis tanító: Karsai Eszter<br />
Felsős osztályfőnök a 2017/2018-as tanévtől: Völgyi Róbert<br />
Az osztály álma<br />
5.b<br />
2013-ban léptük át először iskolánk kapuját. Az évek alatt igazán összetartó csapattá<br />
váltunk. Ez nem is csoda, hisz Kriszti néni szárnyai alatt cseperedtünk fel.<br />
Példaértékű nevelőmunkájának köszönhetően rengeteget tanultunk. Megbecsüljük<br />
és tiszteljük egymást. Ha kell, összefogunk, nagyon figyelünk arra, hogy<br />
köztünk senki se maradjon egyedül. Tisztában vagyunk vele, hogy a tudás drága<br />
kincs, amiért keményen meg is dolgozunk.<br />
Nagyot fordult velünk a világ azzal, hogy felsősök lettünk. Végre a második emeletet<br />
is megismerjük. Van egy négy évre szóló álmunk: tanáraink és szüleink is<br />
büszkék lesznek ránk, egymás sikereinek közösen örülünk, egymás bánatát közösen<br />
hordozzuk, a KÉKEKET győzelemhez segítjük, az órákon vidáman tanulunk,<br />
a házirendet betartjuk, az iskolai rendezvényeken jókedvvel részt veszünk, farsangon<br />
kápráztatunk, a versenyekről díjakat hozunk, felvesznek minket a kívánt<br />
középiskolába, ballagásunk után tanáraink hiányolnak minket…<br />
…Kedves Olvasó, ugye szeretnél velünk álmodni?<br />
A gyerekek gondolatait lejegyezték:<br />
Völgyi Róbert, Karsai Eszter<br />
47
6.a<br />
Hányadikos voltál? 5. a-s?<br />
Akkor talán ma már félszavakból is értjük egymást.<br />
A felsőssé válás rögös útját együtt jártuk... akarom írni, ti gyakran futottátok,<br />
hiszen fogócskában verhetetlenné váltatok.<br />
Emlékeztek még a jóságmanóra? A vicces, sokszor favicces poénokra?<br />
Az oly nagyon áhított háromnapos kirándulásra? A rengeteg mókára?<br />
És a filmforgatásra?<br />
Ha azt mondom: csapatjáték, az osztály egyik fele azt mondja: Kecskék!<br />
A másik fele pedig: Az unikornisok a pengék!<br />
Ha azt mondom: A Pál utcai fiúk, Ti azt mondjátok: Vígszínház, farsangi tánc!<br />
Ti sok mindenben tehetségesek vagytok, rátok lehet számítani, mikor az<br />
iskolai ünnepségeken felléptek, mikor csoportmunkában egy közös cél eléréséért<br />
tevékenykedtek, mikor versenyeken, vetélkedőkön lelkesedtek.<br />
Hányadikos vagy? 6. a-s? Kívánom: hogy ezzel a remek, összetartó osztállyal még<br />
három éven át – kicsit halkabb félszavakból is – értsük meg egymást!<br />
Mongyi Éva, osztályfőnök
6.b<br />
Ha mindennap legalább három testnevelés óránk lenne, talán le tudnánk kötni<br />
az energiánkat, így azonban nagyon nehéz.<br />
Mindennap szeretnénk, ha lenne ’beszélgetős’ óránk, mert nekünk mindig van<br />
mondanivalónk, és gyakran nem engedik, hogy beszélgessünk – valamilyen okból<br />
kifolyólag. Talán azért, mert nagyon sokan vagyunk, de lehet, hogy azért,<br />
mert sokat beszélünk: mindig, folyamatosan, órák előtt, alatt, közben és után.<br />
Egyetlen percet sem unatkozunk a tanórákon kívül sem, hiszen kaphatóak vagyunk<br />
a kreatív feladatokra, legyen szó tanulmányi versenyekről, suli rádióról,<br />
osztályújságról vagy egyéb iskolai programokról.<br />
Lelkes és hatalmas szívű osztályunknak nemcsak a tanulmányi eredménye kiemelkedő,<br />
hanem a különböző sportágakban is aktívan és jól teljesítünk.<br />
Az első közös felsős év után vidáman és kíváncsian várjuk a folytatást, a közös<br />
kis életünk további epizódját.<br />
A gyerekek gondolatait lejegyezte:<br />
Vértesi-Simó Erzsébet, osztályfőnök<br />
49
Büszkén hisszük, hogy nagyon jó és összetartó az osztályközösségünk.<br />
7.a<br />
Komoly céljaink vannak, és azért, hogy megvalósítsuk azokat, mindent meg is<br />
teszünk. Sokféle sportot űzünk, nyitottak vagyunk az új tevékenységek iránt.<br />
Odafigyelünk az egészségünkre és a környezetünkre.<br />
Szívesen töltjük együtt a szabadidőnket, nagyon szeretjük azokat az alkalmakat,<br />
mikor nem az iskolafalakon belül koptatjuk a padokat, de mégis sokat tanulhatunk.<br />
A Régészeti Parkba és környékére tett látogatásunk alkalmával az „Ökológiai<br />
lábnyom”-mal foglalkozó projektnapon ismereteink bővültek, közben meg<br />
jókat játszottunk.<br />
Az osztály és iskolai programok mellett felejthetetlen emlékké vált a börzsönyi<br />
osztálykirándulás. Sokat túráztunk és rengeteg élményt gyűjtöttünk: „tudományos”<br />
kísérleteket végeztünk a patakban, megismerkedtünk az erdő éjszakai életével.<br />
Nagyon élvezetes volt számunkra a kirándulás, így igazán jó kedvvel zártuk az<br />
évet. Reméljük, jó kedvünk, lelkesedésünk 8.-ban is elkísér.<br />
Szabóné Dósa Éva, osztályfőnök
7.b<br />
Hogy milyen a 7. b? Hát nem ismeritek? Hol ilyen, hol olyan. Bámulatosan tudja<br />
változtatni a róla kialakított képet.<br />
Én leginkább egy színes, képzeletbeli atomhoz hasonlítanám. Középen az atommag<br />
(az osztályfőnök), körülötte kering 25 különböző árnyalatú, töltetű kis részecske,<br />
melyek örökös kölcsönhatásban vannak egymással és az atommaggal.<br />
Vannak olyan részek, akik állandó vonzásban vannak, de esetenként az alkotóelemek<br />
taszíthatják is egymást. Ez persze feszültséget sző, amit az atommag próbál<br />
tompítani, ez a folyamat azonban vitathatatlanul elveszi az atom erejét.<br />
Minden kis részecske fontos alkotóelem, egy igazi kincs, amivel teljes lehet a<br />
kép.<br />
25 egyéniség, 25 tehetség, akik még keresik a saját útjukat, közben időnként<br />
hajba kapnak, de ha egy közös cél lebeg előttük, egy pillanat alatt szoros egységet<br />
alkotnak, akár az atommag segítsége nélkül is.<br />
Kíváncsi, mindenre nyitott csapat, akiknek hangja messzire elhallatszik - néha az<br />
atommagon túl is -, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy ezek a részecskék<br />
nap mint nap körülvesznek.<br />
Grőb-Bocskor Tímea, osztályfőnök<br />
51
7.c<br />
„Kisgyermekként tükörbe nézve magunkra ismerünk,...”<br />
A hetedik c osztályban én vagyok:<br />
a legfigyelmesebb,<br />
a legirigyebb,<br />
a legkisebb lány,<br />
a mókamester,<br />
a kajakos,<br />
a néptáncos,<br />
a nagy igazságérzetű,<br />
a legfiatalabb,<br />
a tanulós,<br />
a legédesebb,<br />
a legfurcsább,<br />
a legérzékenyebb,<br />
a legjobban a kocsikért megörülve,<br />
a szemüveges kisgyerek,<br />
a legviccesebb,<br />
az unikornis,<br />
a primitív,<br />
a leggyorsabb futó,<br />
az Iron Man,<br />
a legkreatívabb,<br />
a legsegítőkészebb.<br />
„Mindannyian mások vagyunk, bár egyben másban hasonlítunk.”<br />
(Bródy János)<br />
A gyerekek gondolatait lejegyezte:<br />
Baranyi Tamás, osztályfőnök
Kedves 8. a!<br />
8.a<br />
Három évvel ezelőtt arra vállalkoztunk, hogy Ti, felső tagozatba lépő kisdiákok<br />
és mi, pedagógusok közösen tesszük meg azt az utat, mely a középiskolába vezet.<br />
Tehát a négy évből három már letelt. Visszagondolok és képek villannak fel előttem.<br />
Ha valaki belép az aulába, s azt látja, hogy néhányan vérre menően csocsóznak,<br />
nos, az a 7. a. Ha méltatlankodást hallunk, hogy elmarad a tesióra, nos,<br />
az is a 7. a. Tanulmányi vagy sportversenyre készülünk? Itt is képviselteti magát<br />
a 7.a. Közösen készülünk az osztálykirándulásra? Kiveszitek részeteket a felkészülésből.<br />
Mindig fontos volt nekem, hogy jól érezzétek magatokat az osztályban<br />
(kiváló befogadó közösség vagytok!), aktívak, tevékenyek legyetek, használjátok<br />
okosan az iskola nyújtotta lehetőségeket.<br />
Élénken emlékszem, milyen együttműködőek voltatok vizsgatanításokon, hogyan<br />
vettétek az akadályokat a tordasi kalandparkban, énekeltetek a buszban,<br />
produkciók születtek farsangra, összefogtatok az osztálytársatokért, bandáztatok<br />
Szilvásváradon, szerepeltetek városi ünnepségen, milyen tempósan haladtatok<br />
a Tordai hasadékban.<br />
A következő év kitartást, összetartást, kreativitást, helytállást vár Tőletek. De<br />
egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy a megpróbáltatások idején féltselek<br />
Benneteket, kedves nyolcadikosok!<br />
Lefkánics Szilárdné, osztályfőnök<br />
53
8.b<br />
Hogy milyen a 8. b? Lássuk az elszámolást!<br />
Immár negyedik éve ismerem őket, de még mindig tudnak újat mutatni. Szerencsére<br />
az évek múlásával egyre több a kellemes meglepetés.<br />
Statisztikailag 12 fiú, 13 lány. Közülük 14 fő a két tannyelvű oktatásban résztvevő<br />
diák, amiben ők a legelsők. Az osztály különleges képességekkel bír: egyszerre<br />
tud jó és rossz lenni. Néha csendes, fegyelmezett, sokszor hangos, beszédes.<br />
Időnként kiszámítható, olykor kiszámíthatatlan. Mindig mosolygós, vidám, ám<br />
néha szomorú, lehangolt. Kampányszerűen szorgalmas, ugyanakkor életkorának<br />
megfelelően lusta. Ami számára fontos, abban kitartó, céltudatos, egyéb dolgokban<br />
sodródó, bizonytalan. Időnként félénk, a helyét kereső, ám gyakran határozott,<br />
magabiztos, mindent tudó. Álmodozó, érzékeny, szétszórt, figyelmes,<br />
nyughatatlan, ritkán nyugodt – olyankor valami készül. Az igazságtalanságra érzékeny,<br />
lázadó, független, ellenálló. Együttműködő, összetartó, másokért kiálló,<br />
önmagát megvédő, segítőkész, mindenre mindig kész.<br />
Táncos, néptáncos, művész, énekes, zenész, mesélő, beszélő, nyelvész, rendész,<br />
mérnök, könyvtáros, vegyész, jó matekos, jó tanuló, örökmozgó, élsportoló, triatlonos,<br />
kosaras, kézilabdás, focista.<br />
Az egyenleg feltétlenül pozitív. Nagyon színes, szeretnivaló társaság! Még egy<br />
évig az enyémek, és júniusban kirepülnek.<br />
Hodur Henrietta, osztályfőnök
A 2016-2017–es tanévben a 8. a osztály<br />
Elballagtak<br />
9 lány és 14 fiú:<br />
23 nagyon különböző és különleges egyéniség.<br />
Nagyon tisztelem őket, úgy, mint csapatot, és úgy is, mint 23 kiváló embert.<br />
Sok mindenre tanítottak engem és egymást is: szeretetre, türelemre, értő figyelemre,<br />
empátiára, elfogadásra, a dolgok több oldalról való vizsgálatára.<br />
Nem volt az iskolában olyan tanulmányi verseny, sportrendezvény, ahol közülük<br />
valaki ne lett volna jelen. Rengeteg díjat, érmet, elismerést szereztek a 8 év alatt.<br />
Élvezhettük irodalmi műsoraikat, iskolai és városi ünnepségeken való szereplésüket.<br />
Szívesen dolgoztak az iskola közösségéért is.<br />
Domján Éva, osztályfőnök<br />
55
A 2016-2017–es tanévben a 8. b osztály<br />
Elballagtak<br />
A 8. b osztályt két éve örököltem meg Ica nénitől, aki szerint jó képességű, de<br />
kissé nehezen mozgatható társaság. Valóban, ez az osztály írta a legjobb kompetencia<br />
mérést hatodikban a tankerületben, és a mi osztályunkban volt nyolc<br />
olyan diák is, aki több mint 100 ötöst gyűjtött ebben az évben. Ha az átlagokat<br />
és teljesítményeket nézzük: az osztály fele 4.5 feletti, és a 19 diákból ötöt a Vörösmartyba<br />
vettek fel.<br />
Én nagyon büszke vagyok rájuk. A legkiemelkedőbb tulajdonsága a közösségnek,<br />
hogy fejlődőképes, belátja a hibáit, tud és mer változtatni. Jól mérik fel helyzetüket<br />
és a kritikus állapotokat humorral tudják oldani.<br />
Az 8. b-be járó diákok homogén, alapos és megbízható tudást szereztek, miközben<br />
tudtak együtt dolgozni és megállták a helyüket az iskola nyolc évében.<br />
Köszönjük mindenkinek, tanítóknak, tanároknak, szülőknek egyaránt, akik segítettek<br />
nekik ebben.<br />
Dr. Brauswetterné Papp Éva, osztályfőnök
Elballagtak<br />
A 2016-2017–es tanévben a 8. c osztály<br />
20 diák, 20 erős egyéniség. Ötödik osztályban, mint apró csiszolatlan gyémántok<br />
kerültek a felső tagozatba, s napról napra, évről évre bontakoztatták ki tehetségüket<br />
az élet számos területén. Miközben egyéniségüket csillogtatták, igazi egymást<br />
segítő kis csapatot alkottak. Kis csapatot, hiszen a létszám sosem emelkedett<br />
tartósan 20 fő fölé. Mindig fontos volt számukra a hagyományok tisztelete,<br />
a csendes, tisztelettudó viselkedés, a pontos munkavégzés, a közösség építése.<br />
A fiúk halk, lényegre törő gondolkodását jól kiegészítette a lányok némiképp<br />
hangosabb, egymást is irányító csivitelése.<br />
Mondhatnánk rájuk, hogy a tánckoreográfiák osztálya, hiszen évről évre fantasztikus<br />
sikereket értek el az általuk kitalált s egymásnak betanított farsangi táncukkal.<br />
Mondhatnánk, hogy a tehetségek osztálya, hiszen a matematika, informatika,<br />
angol nyelv, sport, tánc területén is szép sikereket értek el diákjaim, miközben<br />
az olvasásszeretetük a csillagokat ostromolta, így közöttük is találhattunk<br />
fehér hollót.<br />
A felső tagozatban eltöltött négy év alatt megtanultak vitázni, érvelni, egymást<br />
elfogadni, hibáikból tanulni, egymást támogatva szeretni társaikat, s nyolcadikra<br />
egy valódi egymást segítő, összetartó közösséggé váltak. Szerethető kis csapat,<br />
akikre mindig, minden körülmények között számítani lehetett. Talán ezért is szerette<br />
őket mindenki.<br />
Árok-Balogh Rita, osztályfőnök<br />
57
<strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Magyar</strong>-Angol Két Tanítási Nyelvű<br />
Tagozatos Általános Iskola dolgozói a 2017/2018. tanévben<br />
Idézet:………………..!!!
59
Őszi kirándulások<br />
Az idei tanévben is sikerült az iskola ÖKO programjában tervezett kirándulásokat<br />
megszerveznünk az Önkormányzat támogatásával és a szülők hozzájárulásával.<br />
A felső tagozatosokkal ellátogattunk a Kemenes Vulkánparkba, ahol a vulkáni<br />
működésekkel ismerkedtünk az interaktív kiállításon. Ezután a Vulkán -tanösvényen<br />
izgalmas túrát tettünk a kráterhez.<br />
Az alsó tagozatos tanulóink Hűvösvölgyből Hárs-hegyig egyórás erdei sétán ismerkedtek<br />
az őszi erdő élővilágával. Majd a Gyermekvasút külön kocsijában interaktív<br />
feladatokat oldottak meg.<br />
Mindkét kirándulás jó hangulatban telt, tanulóink a kirándulások során sok ismerettel<br />
és élménnyel lettek gazdagabbak.<br />
„Kinn az osztály”<br />
Az akció célja, hogy minél több iskolás gyermek élvezhesse a szabadtéri oktatás<br />
jótékony hatásait.<br />
Iskolánkban 23 tanítási órát tartottunk a szabadban. A kinti tanórákon az elméletben<br />
megtanult ismereteket a gyakorlatban is kipróbálhatták gyermekeink. Élvezetes<br />
és emlékezetes marad számukra a drámajátékos, mozgásos feladatok<br />
elvégzése, a felszíni formák modellezése.<br />
A program a borús idő ellenére nagyon jól sikerült! Mindenki remekül érezte<br />
magát kinn a szabadban, és az volt az általános vélemény, hogy gyakrabban kellene<br />
ilyen napot tartani!<br />
Körmendiné Stoffer Zsuzsanna, tanár<br />
61
Hol a határ a klasszikus és a jazz között?<br />
– A zene világnapja az <strong>Eötvös</strong>ben –<br />
A zene világnapját iskolánkban több éve rendhagyó énekóra keretében ünnepeljük.<br />
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nyelvtanulás és a természet védelme<br />
mellett teret adjunk a gyermekek művészeti nevelésének is. Az elmúlt évek hagyományát<br />
folytatva hívtuk vendégül a <strong>Százhalombattai</strong> Művészeti Iskola művésztanárait,<br />
akik a klasszikus és a jazz zene közötti összefüggésekről tartottak<br />
érdekes előadást tanulóinknak.<br />
A rendhagyó énekóra zárásaként, Carl Orff: Carmina Burana című művének részletét<br />
interaktív módon adták elő a gyerekek. A fülbemászó dallamok és a közös<br />
zenélés után mindenki számára felszabadultabban és vidámabban teltek az<br />
órák.<br />
Majer Istvánné, tanító<br />
SKYPE<br />
2016-ban kivételes lehetőséget kaptunk egy kedves kolléganőnktől:<br />
Skype kapcsolatra invitálták diákjainkat egy<br />
floridai iskola tanulói.<br />
Októberben hívást fogadtunk a floridai Chasco Middle<br />
School egyik tanterméből. Záporoztak a kérdések,<br />
a válaszok, a gyerekek mindkét oldalról érdeklődtek.<br />
A kapcsolatteremtés sikerességén felbuzdulva egy zárt<br />
Facebook csoportot is létrehoztunk<br />
Novemberben a karácsonyi szokásokról, hagyományokról beszélgettünk. Közben<br />
titkos ünnepi meglepetés készült a floridai iskolásoknak: plakát magyar hírességekről,<br />
természeti tájainkról, szokásainkról; receptkönyv a hagyományos<br />
és ünnepi ételeinkről.<br />
Januárban mi is kaptunk ajándékot Floridából! A tanév során még kétszer került<br />
sor kapcsolatfelvételre, melyet továbbra is izgatottság és érdeklődés övezett.<br />
Szeretnénk a jövőben folytatni a skype-olást, újabb és újabb gyerekeket bevonni,<br />
kulturális látókörüket tágítani, elfogadásukat, érzékenységüket fejleszteni,<br />
nem utolsó sorban pedig az angol nyelven történő kommunikációjukat erősíteni.<br />
Horváth Gabriella, tanár<br />
63
Diákélet októberben<br />
Elindult a tanév, ez az ősz is sok érdekes programot tartogatott tanulóink számára.Októberben<br />
rendkívüli diákközgyűlést tartottunk, ahol intézményvezetőnk<br />
beszámolt a tanulók jogainak érvényesüléséről iskolánkban, majd megvitattuk<br />
a gyerekek javaslatait az iskolai élettel kapcsolatban, amelyeket előterjeszthetünk<br />
a megyei diákparlamenten.<br />
Erről Róka Fanni, a 8. a-ból így nyilatkozott: „Az iskolánkban összetartó és demokratikus<br />
diákönkormányzat működik. A diáktanács képviselőit osztályonként<br />
2 fővel delegáljuk. Rajtuk keresztül juthatnak el javaslataink, észrevételeink a diáktanácsba.<br />
Az üléseken megvitatásra kerülnek az iskola aktuális programjai,<br />
melyekhez bárki fűzhet javaslatot, ezekről demokratikus úton szavazunk. A<br />
rendkívüli közgyűlés is ilyen keretek között zajlott, leszámítva, hogy egy kicsit<br />
többen voltunk. Nem idegen számunkra a nagy létszámú üléseken való részvétel,<br />
hiszen évenként egyszer az egész iskola összejön és értékeli az évet, ezért<br />
teljes egyetértésben beszélhettünk az iskolai oktatás előnyeiről és hátrányairól.<br />
A felszólalások végén igazgatónőnk választ adott a felmerült kérdéseinkre is.”<br />
Megrendeztük hagyományos programunkat, az állatok világnapját, a bemutatóval<br />
egybekötött szépségversenyt, ahova minden diák behozhatta saját kis kedvencét.<br />
Szavazatokat is lehetett gyűjteni, amivel a program végén a legnépszerűbb<br />
állatok gazdái díjazásban részesültek. Pihenésképpen a gyerekek filmbemutatót<br />
is nézhettek az aulában. A mosolygós arcokból ítélve elmondható: ez a<br />
program idén is jól sikerült.<br />
Október második hetében meghirdettük az őszi papírgyűjtést, amit az utóbbi<br />
évek legsikeresebb akciójaként könyvelhetünk el. Hálás köszönet a lelkes szülőknek,<br />
akik segítettek a szervezésben és a lebonyolításban.<br />
Már most több osztály elérte a kitűzött 1800<br />
kg-ot, így számíthat az év végi egy napos jutalomkirándulásra<br />
is. Minden osztály kivette részét a feladatokból,<br />
több mint 21 tonna papírt gyűjtöttünk, ami<br />
hosszú évek óta a legkiemelkedőbb eredmény. Ennek<br />
köszönhetően ismét lehetőségünk lesz a diákokat<br />
támogatni az év során számukra rendezett eseményeken.<br />
Hodur Henrietta, Dök tanárvezető
Halloween az <strong>Eötvös</strong>ben<br />
A 2011/2012-es tanévben első alkalommal rendeztünk<br />
meg Halloween napi vetélkedőt és partit. A<br />
2016/2017-es tanévben megújult keretek között<br />
szerveztünk külön az alsós korosztálynak és külön<br />
a felsősöknek tréfás és izgalmas programokat.Az<br />
előkészületek során tökfaragó versenyt hirdettünk,<br />
amelyre rengeteg érdekes és szép versenydarab<br />
érkezett. Az angol nyelvű technika- és rajzórákon már napokkal a verseny<br />
előtt lázasan dolgoztak a gyerekek a dekoráción. A kora délután az alsósoké volt,<br />
akik, mint eddig is, a megnyitó után jelmezes felvonulásban mutathatták be izgalmas,<br />
vicces, néha ijesztő jelmezeiket a zsűrinek.<br />
A jelmezes felvonulás után az osztályukkal csoportversenyen vettek részt, ahol<br />
a különböző helyszíneken szükségük volt az ügyességükre, kreativitásukra.<br />
Amíg a gyerekek vidáman versenyeztek, addig a zsűri lázasan dolgozott: el kellett<br />
dönteni, melyik jelmez volt a legötletesebb, melyik faragott tök a legszebb.<br />
Az eredményhirdetést rengeteg finomsággal, csokoládéval tettük emlékezetesebbé.<br />
Késő délután kezdődött a felsős gyerekek Halloween napi partija, amelyet az aulában,<br />
a klubban és a technika teremben tartottunk. A klub előtt egészen estig<br />
hosszú sorok álltak, ez volt a legfelkapottabb helyszín, aki ide belépett, biztosan<br />
jól szórakozott.<br />
Az idei év lektora, Mr. Mizu a technikateremben előre gyártott kekszekkel várta<br />
a gyerekeket, akik nagy élvezettel díszítették fel ezeket.<br />
Timi néni nyelvtörőkkel és rejtvényekkel készült a nyugodtabb szórakozásra vágyók<br />
részére. Horváth Gabi nénivel az aulában ügyességi feladatokat állítottunk<br />
össze: lehetett gesztenyével kifaragott tökbe célozni, vagy Éva néni óriási csontváz<br />
kirakójával szórakozni, de akadt itt memória játék és más érdekes szórakozási<br />
lehetőség is.Ezen a napon zöld utat kaptak az édességek, minden jól megoldott<br />
feladatért jutalom járt. A ,,Halloween party”-t a gyerekek közös tánccal zárták,<br />
amelyhez Robi bácsi biztosította a zenét.<br />
Nagyon jól érezte magát mindenki, jövőre folytatás következik.<br />
Nagy Gabriella, tanár<br />
65
Olimpikon az iskolánkban!<br />
November 16-án, szerdán délután Grátz Benjámin,<br />
magyar olimpikon és edzője, Vértesi Tamás<br />
látogatott el iskolánkba egy kötetlen beszélgetésre.Az<br />
évfolyamtársaimnak és nekem az volt a<br />
feladatunk, hogy az iskolatársaink előtt interjú<br />
keretében kérdéseket tegyünk fel a vendégeinknek.<br />
Kifaggattuk az életéről, hobbijairól, és természetesen az Olimpia városáról, Rióról.<br />
Beszélt arról, hogyan és mikor kezdett el úszni, milyen sikereket ért már el<br />
kicsi gyermekkora óta. Már majdnem 1000 érme van! Megtudtuk róla még azt<br />
is, hogy szeret biciklizni, zenét hallgatni, videó játékokkal játszani. Van egy kutyája,<br />
és a kedvenc focicsapata a Chelsea. Vértesi Tamás edzővel nagyon jó a<br />
munkakapcsolata, sok fáradságos verseny és edzés van mögöttük.<br />
Remekül éreztem magam a beszélgetés közben, hiszen nagyon jó volt a hangulat<br />
a rendezvénynek helyt adó aulában. A kivetítő segítségével folyamatosan képeket<br />
is nézhettünk Benjiről és versenyeiről.<br />
2016. november 25-én, pénteken sorra kerülő „Piros-kék” vetélkedő témája<br />
majd az Olimpia lesz, így tanáraink külön kérték, hogy ne csak figyeljünk az előadáson,<br />
hanem jegyezzük is meg azt, amit a vendégek mondanak. Lehetséges,<br />
hogy az itt elhangzottak felidézésére szükségünk lesz, mert a vetélkedőn kérdések<br />
formájában előkerülhetnek.<br />
Összességében nagyon jó volt ez a kötetlen beszélgetés. Ráadásul én még sok új<br />
dolgot is megtudtam az úszásról. Úgy gondolom, az ilyen rendezvényekből,<br />
programokból mindannyian sokat tanulhatunk.<br />
Szélpál Péter, diák<br />
67
Elsősök avatása<br />
Iskolánkban régi hagyomány, hogy az <strong>Eötvös</strong> hét<br />
első napján avatjuk <strong>Eötvös</strong> polgárrá iskolánk legfiatalabb<br />
kisdiákjait. A meghívott szülők, nagyszülők<br />
és rokonok idén is kíváncsian várták a gyermekek<br />
műsorát. Az iskola nevében Farkas Dániel, a Diákönkormányzat<br />
vezetője köszöntötte a megjelent<br />
vendégeket.<br />
Ebben a tanévben rendhagyó módon a két első osztály közös műsort mutatott<br />
be, „Bogyó és Babóca” történetéből készített vidám zenés-táncos produkciót tekinthettünk<br />
meg. Köszönjük a tanító nénik áldozatos munkáját, akik segítségével<br />
heteken át készültek a gyerekek az első bemutatkozásra.<br />
Ezt követően a kisdiákoknak fogadalmat kellett tenniük a DÖK elnökének segítségével,<br />
amiben megfogadták, hogy iskolánkat mindig és mindenhol jól nevelt<br />
<strong>Eötvös</strong>ös diák módjára képviselik.<br />
Végül az esemény fénypontjaként a kis tanulók felvehették iskolánk intézményvezetőjének<br />
segítségével az <strong>Eötvös</strong>-pólót, majd megkapták az oklevelet, a fogadalomtétel<br />
szövegét, és az osztályoknak megfelelő színű piros, illetve kék lufit.<br />
Az ünnepély után hivatalosan is <strong>Eötvös</strong> polgárként hagyhatták el az aulát első<br />
osztályos diákjaink. Reméljük, hasonlóan vidáman fog eltelni nálunk az előttük<br />
álló nyolc tanév is.<br />
Hodur Henrietta, Dök tanárvezető
<strong>Eötvös</strong>-hét az olimpia jegyében<br />
A 24. <strong>Eötvös</strong>-hét rendezvényei az olimpia jegyében zajlottak.<br />
Idén is megszervezte a Szülők Választmánya az <strong>Eötvös</strong>-bált, majd sor került a<br />
megnyitó ünnepségre, amelyen Brassai Zsuzsánna tanító vette át az <strong>Eötvös</strong>-plakettet.<br />
Az első osztályosok avatásán közösen mutattak be vidám, zenés és táncos<br />
jelenetet a legkisebbek, amelyet ünnepélyes fogadalomtétel követett. Az új<br />
"<strong>Eötvös</strong>-polgárok" ezúttal is iskolai pólót kaptak ajándékba.<br />
Hagyományt teremtő szándékkal angol nyelvű versmondó verseny is színesítette<br />
az <strong>Eötvös</strong>-hét programpalettáját, amely huszonhét diák részvételével zajlott.<br />
A Barátság Kulturális Központban a Huckleberry Finn című eladással kedveskedtek<br />
a szervezők a felsősöknek, míg az aulában író-olvasó találkozón vettek részt<br />
az alsósok Mentovics Éva költőnővel,aki verseivel, találós kérdéseivel elvarázsolta<br />
a legkisebbeket.<br />
Az <strong>Eötvös</strong> Kupán a város valamennyi általános iskolája képviseltette magát leány<br />
és fiú kosárlabdacsapataival. A színvonalas tornán jó hangulatú és sportszerű<br />
mérkőzések zajlottak, a kupákat a Kőrösi leány- és az Arany fiú csapatok vihették<br />
haza.<br />
Az elmúlt évek hagyományaihoz hűen megrendezésre került a Városi Számítástechnika<br />
Csapatverseny is, amelyen minden helyi általános iskolából négy-négy<br />
nyolcadikos mérte össze tudását. A téma az olimpia volt. A nehéz, küzdelmes<br />
versenyen a tanulók megosztották a feladatokat, sokat gondolkodtak és érdekes<br />
problémákat oldottak meg. Az elkészített munkákat előadás formájában mutatták<br />
be a zsűrinek, amely értékes jutalmakkal díjazta őket.<br />
A vers- és prózamondóversenyre a legkisebbek költeményekkel, a nagyobbak<br />
mesével, illetve prózai szövegekkel készültek. A megmérettetésekre a szülők is<br />
meghívást kaptak.<br />
Az egészségnapon a diákok szakemberektől kaptak hiteles tájékoztatást az elsősegélynyújtásról,<br />
a dohányzás káros hatásairól, az égési sérülésekről,<br />
69
a lázcsillapításról, az egészséges táplálkozásról és a kamaszkorban felmerülő<br />
problémákról. Az érdekes és élvezetes előadások sok hasznos és új információval<br />
szolgáltak.<br />
A "suszter manói" csütörtökön érkeztek az iskola aulájába. Az Ákom-Bákom Bábcsoport<br />
tagjai egy kedves Grimm-mese alapján készült bábjátékot adtak elő az<br />
alsósoknak, akik óriási tapssal jutalmazták a művészeket.<br />
A hét utolsó napjára lázasan készült az egész iskola, hiszen a „Piros-kék” vetélkedő<br />
az <strong>Eötvös</strong>-hét legnépszerűbb rendezvénye. A játék ezúttal is érdekes és színes<br />
feladatokból állt, amelyek természetesen az olimpiához kapcsolódtak. A zsűrinek<br />
nem volt könnyű a dolga, mivel a csapatok a háromórás vetélkedő alatt<br />
végig fej-fej mellett haladtak. Végül döntetlen eredmény született.<br />
Vértesi-Simó Erzsébet, tanár
Bolyai anyanyelvi csapatverseny<br />
„4 > 4 x 1”<br />
Egy novemberi péntek délután belépünk egy osztályterembe, s a következő kép<br />
tárul elénk: négy fő számára összekészített asztal, rajta egy szál rózsa Bolyai János<br />
idézetével.<br />
„Az igazat érteni, a szépet érezni, a jót gyakorolni kell!”<br />
A rózsát köszönetnyilvánításként továbbadhatják a versenyzők felkészítő tanáruknak<br />
vagy egy szülőnek, az idézet pedig a verseny szellemiségét közvetíti számunkra.<br />
E verseny során négy tanuló vállalkozik arra, hogy legjobb tudását összeadva,<br />
okosságát, ügyességét, kreativitását mozgósítva győzelemre vigye csapatát.<br />
Ez a megmérettetés tehát a csapatszellem alapjaira épít, hiszen a diákoknak<br />
szükségszerűen egyezségre kell jutniuk a feladatmegoldásban. S itt igazolódik<br />
számunkra a meghökkentő matematikai tétel: „ 4 > 4 x 1”<br />
Minden alkalommal bizonyítva látjuk, hogy egy csapat tagjainak tudása sokkal<br />
több összességében, mint a csapattagok egyéni tudása.<br />
Négy éve ad otthont a százhalombattai <strong>Eötvös</strong> iskola a Bolyai anyanyelvi verseny<br />
körzeti fordulójának. Büszkék vagyunk tanítványainkra, akik méltóképpen képviselik<br />
intézményünket.<br />
Lefkánics Szilárdné, tanár<br />
71
Adventi várakozás az <strong>Eötvös</strong>ben<br />
Immár hagyomány, hogy iskolánkban az<br />
adventi gyertyákat hétről hétre együtt<br />
gyújtjuk meg az aulában hétfő reggelente,<br />
közösen elcsendesedve, majd a karácsonyi<br />
ünnepséggel zárva az esztendőt.<br />
A hagyományokhoz ragaszkodva, idén is<br />
a nyolcadikos diákokkal közösen díszítettük<br />
fel az adventi koszorúnkat, ami hétfőn<br />
reggel az aula közepén várta a gyerekeket.<br />
A második hétfőn egy versrészlet hangzott el, majd a második gyertya lángja is<br />
megvilágította az arcokat. A harmadik gyertya a szeretet lángja, melyet szintén<br />
a 8. osztályos tanulók gyújtottak meg, és az adventi várakozás bensőséges hangulatát<br />
is megidézték ismert költők verseivel.<br />
Hiába keressük a feldíszített fán, nem találhatjuk meg a megvásárolt ajándékokban,<br />
nincs belesütve a bejglibe és a mézeskalácsba, nem foglal helyet az ünnepien<br />
megterített asztalnál, egy helyen létezik, onnan árad ki felragyogtatva a csillagokat<br />
is, fényével áthatva, melegébe ölelve, az a pont a világ közepe, a szívünk.<br />
Már csak egy gyertya várt arra, hogy fénye melegével teljessé tegye az ünnepet,<br />
a remény lángja, melyet az iskolai karácsonyi ünnepség keretében gyújtottunk<br />
meg december 21-én, a téli szünet előtti napon, kívánva egymásnak és mindenkinek<br />
szép ünnepet, boldog karácsonyt.<br />
Árok-Balogh Rita, tanár<br />
73
„Ki tud többet a kőolaj-feldolgozásról?”<br />
Már szeptember óta készültünk erre a<br />
versenyre. A megmérettetésre vállalkozó<br />
42 csapat egyikeként (Százhalombattáról<br />
és idén először a környező településekről)<br />
megoldottuk a beadandó feladványokat,<br />
teszteket töltöttünk ki, terepgyakorlaton<br />
bejártuk a finomító különböző területeit,<br />
segédanyagokat tanulmányoztunk, filmet forgattunk, kérdeztünk, játszottunk,<br />
versengtünk és tanultunk.., majd eljutottunk<br />
a 0. fordulótól a döntőig: a MOLscar gálá-ig!<br />
Akik az előző fordulóban kiestek, azok is részt vehettek nézőként, ugyanakkor ők nem<br />
részesültek ilyen fogadtatásban, mint mi. Fotósok tüzében vörös szőnyegen léptünk<br />
a megmérettetés helyszínére. A szóviccek rögtön elnyerték tetszésünket, illetve azok<br />
a feladatok is, amelyek – a MOLscar elnevezéshez hűen – a filmekkel és a kőolajfeldolgozással<br />
voltak kapcsolatosak: Gettómolláros, Ponyvaregény, StarMOLs, Kvízek<br />
ura, A MOL Street farkasa.<br />
Végül az izgalmakkal, fordulatokkal teli döntőt megnyertük, így két évig a Ki tud<br />
többet a kőolaj-feldolgozásról?” című vetélkedő vándorkupáját a <strong>Százhalombattai</strong><br />
<strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> Általános Iskola őrizheti.<br />
Mikuláskereső túra<br />
Pálinkás Panna, Sleisz Dániel, Tőke Péter – az „Olajmágnások”<br />
Iskolánk hagyományaihoz híven december elején felkerekedtünk, hogy a budai<br />
hegyekben felkeressük az erdei Mikulást.<br />
Alsó tagozatos diákjaink körében nagy sikere van a kirándulásnak, hamar betelik<br />
a busz. Ezen a napon is rövid utazást követően egy jó kis erdei séta után láttuk a<br />
fákon elhelyezett jelzéseket, melyek segítettek elérni célunkat.<br />
Amikor megláttuk a Mikulást, mindenki boldogan fakadt dalra. A két krampusz<br />
majdnem elszaladt a csomagokkal, de a lelkes gyerekek megakadályozták ezt.<br />
Mindenki személyesen a Mikulástól kapta az ajándékot, melyet persze rögtön ki<br />
is bontottak.<br />
Kicsit fáradtan, de annál nagyobb élménnyel indultunk haza.<br />
Brassai Zsuzsánna, tanító
Karácsony az idősekkel<br />
December 16-án, pénteken<br />
hagyományainkhoz híven iskolánk egyik<br />
negyedikes osztálya karácsonyi ünnepségre<br />
indult az Idősek Gondozóházába.<br />
Az előző hetekben a 4. a osztályosok<br />
karácsonyi díszeket készítettek az idős<br />
emberek számára, amelyeket akrilfestékkel<br />
maguk díszítettek, majd gyönyörűen<br />
becsomagolták azokat. Izgatottan tanulták<br />
és gyakorolták a „Szúrós bárány” című<br />
karácsonyi jelenetet, hogy ezzel<br />
örvendeztessék meg az otthon lakóit.<br />
Amikor megérkeztek a gondozóházba,<br />
örömmel tapasztalták, milyen nagy szeretettel fogadták őket az idős emberek és<br />
a segítő személyzet. A gyönyörűen feldíszített karácsonyfa mellett adták elő<br />
ünnepi műsorukat, melyet sokan a meghatottságtól még meg is könnyeztek. A<br />
közös karácsonyi dalok eléneklése után édességekkel és gyümölcsökkel<br />
vendégelték meg diákjainkat.<br />
Rendkívül megható pillanatokat élhettek át gyermekeink az idős emberekkel,<br />
sokuknak nagyszüleik jutottak eszükbe. Szeretetet adni és örömet okozni a legszebb<br />
érzés a világon! Tanulóink a közösen eltöltött rövid időben megtapasztalhatták<br />
ezt.<br />
Debreceniné Bessenyei Nóra, tanító<br />
„Húsvétig tart a karácsony...”<br />
Egy ünnep attól is felemelő és varázslatos, ha sokan vagyunk együtt.<br />
Évről évre olyan karácsonyi rendezvényt tartunk, mely kultúrtörténeti, vallási és<br />
hosszú évek alatt kialakult iskolai hagyományos ünnepi elemeket, meg valami<br />
újat is mindig tartalmaz. Így a gyerekek az iskolában is átélhetik a szokások nyújtotta<br />
biztonságot, feltöltődést, meghittséget, örömöt. Az újabb versek, dalok,<br />
előadása pedig több gyereknek jelent szereplési, önkifejezési lehetőséget. Ünnepségünk<br />
tehát nem csupán a karácsonyi külsőségek megjelenítése.<br />
75
Természetesen hozzátartozik a karácsonyhoz a feldíszített hatalmas fa, a gyertyák<br />
és meggyújtásuk szertartása, az elsős kislányok hópihetánca, a nagyobbak<br />
betlehemes játéka, a színek, a fények, ünnepi dekoráció.<br />
Igyekszünk a gyerekekkel megismertetni az egész karácsonyi ünnepkört. Már hetekkel<br />
a műsor előtt készülődünk lélekben is, tudásban is az ünnepre. Reméljük,<br />
hogy a gyerekek ezekből nagyon sok mindent visznek haza. A felkészüléshez<br />
nagy segítség számunkra az is, hogy tanulóink „behozzák” otthoni, családi élményeiket,<br />
szokásaikat is. Törekszünk arra, hogy a karácsonnyal kapcsolatos közhelyek<br />
helyett a szeretettel teli légkör egész évben jellemezze az iskolát, és el tudjunk<br />
távolodni az ünnep anyagi, vásárlási szokásától. Persze jól tudjuk, hogy a<br />
gyerekeknek mekkora öröm az ajándékvárás és a kívánt ajándék beteljesülése,<br />
de arra tanítjuk őket, hogy a saját maguk készítette tárgy nagyobb értékkel és<br />
személyes vonással bírhat, mint egy megvásárolt tömegáru.<br />
A címben szereplő svéd vers sora talán igaz is ránk, mert egész tanévben próbálunk<br />
olyan iskolai közösséget kovácsolni az osztályokban és a tagozatokon, hogy<br />
jó legyen közösen ünnepelni, hogy ne legyen teher a műsorszámok megtanulása,<br />
gyakorlása.<br />
Majer Istvánné, tanító
77
SIKER ÉS ELISMERÉS A IV. HIMNUSZ SZAVALÓVERSENYEN<br />
– EÖTVÖS DIÁKOK RÉSZVÉTELÉVEL –<br />
Január 19-én hárman is jelentkeztünk iskolánkból a Barátság Kulturális Központ<br />
által meghirdetett IV. Himnusz Szavalóversenyre.<br />
Mérhetetlenül izgultunk, hiszen nemcsak a környező településekről, hanem<br />
határainkon túlról is érkeztek versenyzők. Az ünnepélyes megnyitón az is<br />
kiderült, hogy a zsűri tagjai ismert emberek: Németh Kristóf és Benkő Péter –<br />
színművész, valamint Bálint Ferencné – nyugalmazott középiskolai tanár.<br />
Mivel nagyon sokan jelentkeztünk, így két csoportra osztották a szavalókat. Mi a<br />
délutáni programon mondtuk el a kötelező művet, Kölcsey Ferenc Himnuszát és<br />
Arany János egy-egy szabadon választott versét.<br />
A megmérettetés perceiben együtt izgultunk egymásért – persze felkészítő<br />
tanárunk és szüleink lelkesítésével.<br />
A feszélyezett pillanatok után kellemes meglepetések vártak ránk: A bíráló<br />
bizottság az eredményhirdetés előtt kedves, egyénre szóló jó tanácsokkal látott<br />
el bennünket, majd egy ajándékkoncertnek is részesei lehettünk. Ezután a zsűri<br />
színművész tagjainak tolmácsolásában még egy-egy szép szavalatot is<br />
meghallgathattunk.<br />
A nap legizgalmasabb perce számunkra azonban az volt, mikor az eredményeket<br />
közölték.<br />
A 7-8. osztályos kategóriában:<br />
Különdíjat kapott: Szökő Anna Liza – 7. b osztályos tanuló<br />
2. helyezett: Násztor Eszter – 7. b osztályos tanuló<br />
1. helyezett: Szélpál Péter – 8. a osztályos tanuló<br />
Hatalmas megtiszteltetésnek éreztük, hogy január 22-én Százhalombattán a<br />
magyar kultúra napja alkalmából rendezett városi ünnepséget mi nyithattuk<br />
meg. Násztor Eszter a Himnuszt, Szélpál Péter pedig A walesi bárdok című<br />
balladát szavalta el – ismét nagy sikerrel.<br />
Szökő Anna és Szélpál Péter, diákok
Szól a rádió!<br />
„Zene nélkül mit érek én?” kérdezi a jól ismert dal refrénje, és ezt az elvet vallják<br />
iskolánk tanulói is, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a pár éve újraindult<br />
iskolarádió töretlen népszerűségnek örvend az <strong>Eötvös</strong> iskolában.<br />
Felső tagozatos diákjaink egy kis, lelkes csoportja heti rendszerességgel reggelenként,<br />
amikor olyan nehéz még az iskolatáska, és sokan úgy éreznék, hogy<br />
kicsit szomorkás a hangulatuk, akkor ébresztő zenékkel és fontos iskolai hírekkel<br />
szórakoztatja a hallgatóságát, hiszen elengedhetetlen, hogy valaki mondja meg<br />
, milyen események várnak a gyerekekre az elkövetkezendő napokban.<br />
Gondos felkészülésük eredménye, hogy megtalálja itt kicsi és nagy is a kedvenc<br />
dallamát, zenéjét. A műsorok összeállításánál fontos szempont, hogy az éppen<br />
aktuális esemény, ünnep szellemében szóljanak a gyerekekhez. Mivel minél<br />
több tanulónak szeretnének örömet szerezni, ezért időről időre kívánságműsor<br />
vagy üzenetküldő adás színesíti a programot, ahol mindenki hozzászólhat a kínálathoz,<br />
üzenhet, ha valami van a levegőben, ha valami most múlik pontosan<br />
, vagy csupán lazítani van kedve.<br />
Ma már szinte elképzelhetetlenek a népszerű diákprogramok, úgymint a<br />
,,Halloween party” és a farsangi buli az iskolarádió aktív segítsége nélkül, hiszen<br />
ki is ismerhetné jobban a mai fiatalok zenei ízlését náluk, így biztosítva, hogy a<br />
rendezvény nem csak egy tánc volt a tanulóknak.<br />
A diáktársak szórakoztatása mellett természetesesen nagyon sok egyéb haszna<br />
is van ennek a munkának, hiszen a gyerekek gyakorlatot szerezhetnek abban,<br />
hogyan is kell szerepelniük, kifejezniük magukat és a technikai gyakorlat is hasznukra<br />
válhat a későbbiekben, amikor majd büszkén mondhatják el, hogy ’amikor<br />
én kissrác voltam, az <strong>Eötvös</strong> iskolarádióban dolgoztam!’<br />
Lelkesedésükben nincs hiány, az Iskolarádió hangja messze szól a jövőben is, és<br />
reméljük, húsz év múlva sem gondolják majd úgy a majdani diákok, hogy most<br />
kéne abbahagyni, hiszen ezt egy életen át kell játszani!<br />
Grőb-Bocskor Tímea, tanár<br />
79
Országos Diákparlament<br />
Az Országos Diákparlament 2017. február 8-án került megrendezésre Székesfehérváron.<br />
Előzetesen a Megyei Diákparlamenten megválasztottuk a küldötteket,<br />
akiket sms-ben, e-mailben tájékoztattak az indulás részleteiről és a programokról.<br />
Február 8-án vártak minket a Nyugati pályaudvaron, ahonnan egyenesen Székesfehérvárra<br />
utaztunk, ahol három napot töltöttünk. Kollégiumban aludtunk,<br />
egy gyönyörű színházban voltak a tárgyalásaink, és étteremben ebédeltünk minden<br />
nap. A diákparlamentre készített applikáció segített minket a hatékony<br />
munkában, amelyben fontos információk szerepeltek a programokról, tanárokról,<br />
helyszínekről.<br />
Később egy helyi iskola tantermeiben voltak a megbeszéléseink, kisebb, 15 fős<br />
csoportokra osztottak minket, így hatékonyabban tudtunk foglalkozni egy-egy<br />
témával. Ezeken a megbeszéléseken szó volt a továbbtanulásról, itt írtuk össze<br />
az iskoláink javaslatait is.<br />
Hallgathattunk még különféle előadásokat, melyek közül én a digitális oktatás<br />
témát találtam a legérdekesebbnek. Ezen az előadáson szó volt arról, hogy az<br />
oktatásban nagyon fontos szerepe lesz az informatikának, nemcsak tantárgyként,<br />
hanem a tanórákat segítő eszközként is.<br />
A diákparlamenten összegyűjtött javaslatainkat továbbították az illetékes intézményeknek,<br />
reméljük, minél több elképzelésünk kerül megvalósításra.<br />
Úgy érzem, hogy nagyszerű élmény volt a diákparlament. Nagyon pontosan<br />
megszerveztek mindent, viszont rettentő lazán kezelték a felmerülő kisebb-nagyobb<br />
problémákat. A három nap alatt a sok munka mellett jutott azért arra is<br />
idő, hogy körbejárjuk Székesfehérvár belvárosát, megismerkedhessünk a nevezetességeivel.<br />
Farkas Dániel, diák<br />
81
Valentin-nap az iskolánkban<br />
Idén ismét megünnepeltük a szerelem és a szeretet napját az <strong>Eötvös</strong>ben. Az iskola<br />
nálunk sem mindig csak a tanulásról szól. Fontos a barátságos légkör,<br />
a vidám hangulat, ehhez járulnak hozzá sokszínű szabadidős programjaink is.<br />
Ezen a napon kicsik és nagyok is izgatottan várták az eseményt.<br />
Már előző nap lelkes diákokkal díszítettük fel a paravánokat, idézetekkel dekoráltuk<br />
az üzenőfalat. A reggeli hirdetés után megtörtént a kispostások felavatása<br />
a DÖK elnök, Farkas Dani segítségével a diákság előtt. Minden harmadik, negyedik<br />
és ötödik osztályból jelentkeztek szívpostások, akik piros ruhát öltöttek,<br />
büszkén vették át kis tarisznyájukat, és ünnepélyesen megfogadták, hogy a nagy<br />
napon remekül látják el feladatukat, megőrzik társaik féltve őrzött titkait, valamint<br />
mindenki üzenetét pontosan továbbítják. Egész nap szólt a sulirádió, a szünetekben<br />
zenei kívánságműsor volt, és mindenkinek lehetősége nyílt „Szív küldi”<br />
üzenetek kérni.<br />
Bálint napja a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte levelezőlapokkal,<br />
virágokkal, édességgel és apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket,<br />
barátaikat. Ezt a lehetőséget biztosítottuk mi is az iskola falain belül –<br />
a kisdiákok nagy örömére.<br />
Hodur Henrietta, tanár
Pályaválasztás<br />
„Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? Hová szeretnél menni tovább tanulni?”- kérdezik<br />
gyakran a felnőttek a nyolcadik osztályos kamasz diákokat. Igazából teljesen<br />
normális egy 14 – 15 éves gyereknél, hogy nem tudja még, mi akar lenni.<br />
(Persze kivételek akadnak!)<br />
A pályaválasztás mindig nagy gondot és fejtörést okoz szülőnek, gyereknek egyaránt.<br />
Általában a gyerekeket ismerve, rokonok, ismerősök tapasztalatait meghallgatva,<br />
próbálják a szülők közösen eldönteni, mi lenne a legjobb, legmegfelelőbb<br />
csemetéjük számára. Intézményünk igyekszik minél több segítséget adni<br />
ezen a téren is, megkönnyítve ezzel a választást számukra. Folyamatosan tájékoztatjuk<br />
az őket érintő teendőkről, fontos fórumokról, nyílt napokról, az előző<br />
évek beiskolázási tapasztalatairól. Rendszeresen előkészítő foglalkozásokat tartunk<br />
matematikából és magyarból a központi felvételi minél sikeresebb megírása<br />
érdekében. Sokan igénylik ezeket és élnek is ezekkel a lehetőségekkel.<br />
Tanulóink többsége, 75 %-uk gimnáziumba, illetve érettségit adó szakgimnáziumokba<br />
adja be felvételi lapjait. Tanulmányi eredményeik jogosítják fel őket erre.<br />
Az elképzeléseik reálisak, hiszen kétharmadukat fel is veszik az első helyen megjelölt<br />
középiskolába. A legtöbben a helyi, illetve a közeli középiskolákban tanulnak<br />
tovább, hiszen a szülők egyre inkább szeretik a közelben tudni gyerekeiket.<br />
Évek óta hasonlóak az eredményeink és a beiskolázási arányaink. Tanulóink<br />
megállják helyüket a választott iskolájukban, ezt mutatják a középfokú intézmények<br />
visszajelzései is.<br />
A szülők reális elképzelésekkel rendelkeznek a továbbtanulás terén, a megfelelő<br />
partneri segítségnyújtás után elégedettek az intézményünk által nyújtott segítséggel,<br />
és reméljük, ez így is marad.<br />
Izsóné Somossy Ilona, intézményvezető-helyettes<br />
83
Ismét farsang! Áll a bál az <strong>Eötvös</strong> iskolában!<br />
Hagyományainknak megfelelően 2017-ben is két napon át ropták a táncot színes<br />
jelmezekbe öltözött diákjaink. Iskolánk 44. alkalommal rendezte meg a gyermekek<br />
nagyszabású farsangi bálját. Az egész iskolát megmozgató rendezvény nem<br />
jöhetne létre a szülők, a gyerekek és a pedagógusok lelkes együttműködése nélkül.<br />
A bál nyitótánca a palotás volt, amellyel tanulóink az aulába varázsolták számunkra<br />
a királyi udvar hangulatát. Az osztályok ismét csoportos jelmezt öltöttek,<br />
és egy-egy számukra kedves életképet, mesét jelenítenek meg táncos formában.<br />
Csütörtökön délután az alsósok vonultak<br />
fel. Vendégeink gyönyörködhettek<br />
az apró tündérekben és Pán<br />
Péter jelmezbe bújt társaikban, valamint<br />
megcsodálhatták a kis Pinokkiók<br />
bemutatóját. Mindenkit elbűvöltek a<br />
török táncosok, majd megismerhettük<br />
a Riói karnevál színes kavalkádját,<br />
lenyűgöztek bennünket a fellépő vidám<br />
papagájok. Késő délután részt<br />
vehettünk egy sokszínű mesebeli karneválon, fergeteges ötlettel mutatták be a<br />
harmadikosok, hogy micsoda nő lehet egy férfi.
A negyedikeseknél a film egyre forgott tovább, és tovább, de végül átadták helyüket<br />
a kis focistáknak és pomponlányoknak is, akik nagyszerű akrobata bemutatót<br />
adtak elő. Minden osztály tánca hatalmas sikert aratott, a tanárok és a gyerekek<br />
sok-sok gyakorlása kellemes szórakozást eredményezett.<br />
Pénteken a felsősöké volt a főszerep. Kreatív jelmezeket, sok ötletes maskarát<br />
láthattunk. Minden osztály jól begyakorolt tánccal és vidám jelenetekkel szórakoztatta<br />
a közönséget. Nagy siker volt az ötödikesek ötletes puzzle-je, az egy<br />
éjszaka a múzeumban bemutató, a zsákok csetlése – botlása, és látványosan<br />
idézték meg hetedikeseink a különböző zenei korszakokat is.<br />
Megismerhettük a Pál utcai fiúk harcát, találkozhattunk pantomimesekkel, de<br />
volt csapat, aki önmagát adta, bemutatta nekünk a legjobb pillanatait. Az osztályok<br />
finom tortát nyertek szereplésükért a szigorú, de igazságos zsűritől. A mulatozók<br />
éhét és szomját a szülők által működtetett büfé finomságai csillapították.<br />
Mára már nem egyedülálló, de mindig különleges, és nagy izgalommal várt meglepetés<br />
a tanárok tánca. Minden évben más-más koreográfiát tanít nekünk kedves<br />
tánctanáruk, Soós Gyöngyi. Az idén ismét nagy sikert aratott a rocky táncbemutatónk.<br />
A bál befejezéseként az iskola diákjai és tanárai közös táncukkal búcsúztak<br />
a farsangi időszaktól.<br />
Hodur Henrietta, DÖK vezető tanár<br />
85
Volt egyszer egy március 15-e…<br />
Ebben az évben iskolánk kapta a nemes feladatot, hogy megrendezze a városi<br />
ünnepséget március 15-én, mely nagy kihívást jelentett számunkra. Mongyi Éva<br />
toborzott egy kis csapatot; Lefkánics Magdi, B. Papp Éva, Vértesi-Simó Erzsébet<br />
és Kollár Anikó adta a gárda gerincét, de sok segítséget kaptunk kollegáktól, a<br />
BKK technikai személyzetétől és szülőktől is. És nem szabad megfeledkeznünk a<br />
szereplőkről, a diákokról, nemcsak a főszereplőkről; Szélpál Péterről, Darufalvi<br />
Esztiről, Násztor Eszterről, hanem arról a több mint hetven diákról, akik szabadidejükben<br />
fegyelemmel és figyelemmel készültek az előadásra.<br />
Már a dramaturgia sem szokványos előadást sejtetett, majd a hosszas próbák<br />
során a stáb tagjainak ötleteivel egy fordulatos, látványos előadást sikerült bemutatni,<br />
amire az egész iskola büszke volt.<br />
Ez az ünnep jó lehetőség volt arra, hogy megmutassuk magunkat, létrehozzuk a<br />
forradalom egy sajátos interpretációját, amely élményt nyújt gyereknek, felnőttnek<br />
egyaránt. Egy lehetőség arra, hogy kollégák, gyerekek, világosító és hangmérnök<br />
együtt dolgozhasson. Egymást segítve, ötletekkel gazdagítva igazi csapatmunkát<br />
hozzon létre és élvezze az alkotómunka szépségét.<br />
Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a produkció létrehozásához!<br />
Dr. Brauswetterné Papp Éva, tanár<br />
87
„Suliváró”<br />
Többéves hagyomány már, hogy tavasszal Suliváró programsorozat keretében<br />
foglalkozásokat szervezünk a nagycsoportos óvodások és szüleik számára. Fontosnak<br />
tartjuk, hogy megismertessük iskolánkat a leendő első osztályosokkal.<br />
A délutáni programok keretében bemutatjuk az angol két tanítási nyelvű oktatást.<br />
Az angol dalok, játékok és szavak megismertetésével buzdítjuk a gyermekeket<br />
az idegen nyelv tanulására. A mesék varázslatos világába a tanítók kalauzolják<br />
el a kicsiket az interaktív tábla segítségével. A mini LÜK-táblák használatával<br />
kipróbálhatják ügyességüket a logikai feladatokban is. Ezeken a napokon tornatermünk<br />
a játékos akadálypályák segítségével a mozgás és a közös játékok<br />
színterévé válik. A napköziben dolgozó tanítók segítségével pedig kézműves foglalkozáson<br />
vehetnek részt az ovisok, ahol kézügyességüket is próbára tehetik.<br />
Rendkívül jó érzés a mosolygó, vidám arcocskákat újra és újra viszontlátni iskolánkban.<br />
Így már talán nem is lesz olyan „nehéz”számukra az iskolatáska szeptemberben.<br />
Nédermann Tünde, intézményvezető-helyettes<br />
Közlekedj okosan!<br />
A „Suliváró” program utolsó foglalkozását 2017. március 29-én rendeztük meg.<br />
Az iskolánkba érkező kicsi óvodásoknak a biztonságos közlekedéssel kapcsolatos<br />
kézműves foglalkozást szerveztünk, ahol színes autó és közlekedési tábla<br />
maketteket készíthettek a tanító nénik segítségével.<br />
A délután meglepetése a második a osztályosok Kisvakond bábcsoportjának<br />
műsora volt. A bábelőadás a „Csöndes” erdőben élő állatok életének<br />
közlekedéssel kapcsolatos, fontos eseményeit mutatta be. Az előadás után<br />
kezdődött a kreatív foglalkozás. Amíg a gyerekek a ragasztóval és a színes<br />
ceruzákkal szorgoskodtak, szüleik az iskola életével az iskolában folyó munkával<br />
kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphattak a tanító néniktől.<br />
A vidám hangulatú foglalkozásról minden kisgyerek „saját” autóval indult haza.<br />
Majer Istvánné, tanító
89
8. <strong>Eötvös</strong>-emlékfutás<br />
Április 7-én hajnali 5 órakor nagy lelkesedéssel újra<br />
elindult Dobogókőről, az <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> Emlékháztól<br />
a futó- és bringacsapat, hogy a közel 80 km-es táv<br />
megtétele után ismét iskolánkba „fussanak be”.<br />
Soós Elek szervezésével és vezetésével immáron 8.<br />
alkalommal teljesíti az egyre nagyobb lélekszámú<br />
lelkes csapat ezt a nagyszerű kezdeményezést, mely<br />
szülők, volt diákok és sportot kedvelő emberekből állt össze.<br />
Az idei futásnál sikerült élő skype kapcsolatot teremteni a futók és az iskola<br />
diákjai között, így még közelebb kerültek a gyerekek a sporteseményhez. Sajnos<br />
az időjárás az idén nem kedvezett a futóknak, mert hideg, esős és szeles idő<br />
kísérte végig a futást. Néhányan Budaörsön, Érden csatlakoztak a csapathoz. A<br />
sportparkban az eötvösös diákok nagy üdvrivalgással köszöntötték őket, majd<br />
közös futás következett az iskoláig. A célszalagot átszakítva a legkisebbek<br />
pomponos üdvözlése jelezte a célba érkezést. A rendőrség és a polgárőrség tette<br />
lehetővé, hogy a futás biztonsággal valósuljon meg.<br />
Felemelő érzés volt együtt ünnepelni a nagyszerű sportteljesítményt megtevő<br />
gyerekekkel, felnőttekkel, bízva abba, hogy lelkesedésük tovább él és erősödik a<br />
sport és a mozgás szeretete iránt.<br />
Gratulálunk mindenkinek a nagyszerű teljesítményhez!<br />
Vértesi-Simó Erzsébet, tanár<br />
Tojásvadászat<br />
Bátran mondhatom, hogy most már hagyomány iskolánkban<br />
a Tojásvadász-túra.<br />
Minden tavasszal egy szép hétvégi napon az erre<br />
kedvet érző gyerekekkel megpakoljuk a túrazsákunkat<br />
és irány a természet. A túra célja, hogy a gyerekek<br />
megtalálják a húsvéti nyuszi által eldugott hímes<br />
tojásokat és bezsebeljék a megérdemelt jutalmat, a<br />
lényeg az, hogy ebben a rohanó technikai eszközökkel<br />
felszerelt világunkban minél több kisgyereket vigyünk ki a szabadba, ismerje<br />
meg hazánk különböző tájait vidám, izgalmas keretbe burkolva.<br />
Debreceniné Bessenyei Nóra, tanító
<strong>Eötvös</strong> a digitális világban – avagy Digitális Témahét<br />
az iskolánkban<br />
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kezdeményezésére második alkalommal<br />
került megszervezésre 2017-ben a Digitális Témahét. A hét programjait<br />
az Informatikai Vállalkozások Szövetsége koordinálta. Szakmai csapata a pedagógusokat<br />
felkészítő webináriumokkal, mintatartalmakkal, módszertani útmutatókkal<br />
támogatta.<br />
A Digitális Témahét bevezetésének célja a digitális kompetencia fejlesztése.<br />
A fő célkitűzés az, hogy információtechnológiai eszközök használata az informatika<br />
órán túl más tantárgyakra is kiterjedjen.<br />
A jövő generációinak a digitális világra való felkészítésében a pedagógusok mellett<br />
a szülőknek és az informatikai vállalkozásoknak is felelősséget kell vállalnia.<br />
Meg kell tanítanunk a gyerekeket a tudatos digitális eszközhasználatra, a valóság<br />
és a virtuális világ közötti különbségek felismerésére és a biztonságos, etikus és<br />
megbízható internethasználatra.<br />
Iskolánk is csatlakozott az országosan meghirdetett Digitális Témahéthez, amely<br />
hivatalosan egy hétig tartott, nálunk azonban folytatódott a következő hét első<br />
két napján is. A folytatás kézenfekvő volt - hiszen hétfőn fordított napot tartottunk,<br />
vagyis a tanárok helyett a diákok „tanítottak”. A felkészülésre az alapot az<br />
előző héten tanult digitális tananyag adta. Kedden a tanulók és tanáraik által<br />
készített digitális anyaggal ünnepeltük a magyar költészet napját.<br />
Intézményünk egyedi arculatához és infrastrukturális<br />
adottságaihoz illeszkedő saját projekteket dolgoztunk<br />
ki alsó és felső tagozaton. Ügyeltünk arra, hogy<br />
a projektek komplex egységes szemléletet tükrözzenek<br />
formailag és tartalmilag.<br />
A munkában résztvevő pedagógusok részletesen kidolgozták<br />
a projekt terveket, azok teljes körű dokumentációit<br />
(differenciált feladatokkal, megoldó kulcsokkal,<br />
értékelő szempontsorokkal, tesztekkel), valamint<br />
a módszertani eljárásokat is, melyek közül kiemelném<br />
az együttműködésen alapuló kooperatív technikákat, és a különleges<br />
bánásmódot igénylő tanulók differenciált foglalkoztatását.<br />
91
A projektek tervezésénél figyelembe vettük intézményünk infokommunikációs<br />
eszközökkel való ellátottságát, ezért az élményszerű tanulás-tanítás folyamatának<br />
támogatására, a hagyományos taneszközök használatát kreatív, digitális fejlesztő<br />
játékokkal, internetes keresőprogramokkal, valamint digitális oktatóprogramok<br />
alkalmazásával kombináltuk.<br />
A felső tagozatos tanulók nem csak az iskolai eszközparkot használhatták, hanem<br />
saját eszközeiket is behozhatták az iskolába. A telefonokra vonatkozó szabályokat<br />
a Diákönkormányzattal közösen fogalmaztuk meg, ez különösen tetszett<br />
a diákoknak.<br />
Alsó tagozatban a tananyaghoz kapcsolódó mesék köré épültek a feladatok. Ennek<br />
keretében volt bábozás és egyéb izgalmas játékos feladványok. Nyílt napot<br />
tartottunk a leendő első osztályosoknak és szüleiknek, amelyet a <strong>Magyar</strong> Televízió<br />
Iskolapad műsora is rögzített. A felsősökkel Föld napi projektet készítettük,<br />
suliújságot szerkesztettünk. A témahét programjain belül Skype-on beszélgettünk,<br />
utazásokat szerveztünk, költségvetést készítettünk, közvéleményt kutattunk,<br />
főztünk, szemléltettünk, játszottunk Lájk-vadász társasjátékkal magyar és<br />
angol nyelven, kémia szakkörön az 5. és 6. osztályosoknak bemutattuk a kőolajfeldolgozást,<br />
filmet forgattunk és vetítettünk, kiállítást rendeztünk, szendvicset<br />
készítettünk, fogadást szerveztünk, együtt futottunk a szülőkkel az <strong>Eötvös</strong>-futáson.<br />
Ez utóbbi programunkon az iskolából szemlélődök Skype-on tartották a kapcsolatot<br />
a futókkal.<br />
Minden pedagógus ügyelt arra, hogy a gyerekek a projekt végén elmondhassák,<br />
mitől volt különleges számukra a hét, mennyire motiválta őket a digitális eszközök<br />
használata.A hét produktumait, képeit mindennap feltöltöttük az iskola szerverén<br />
található HUEDU Ilias e-learning rendszerébe. Projektzárásként összefoglaló<br />
cikket készítettünk az iskolánk honlapjára és Facebook oldalára.<br />
Egy hét, ahol a választott témák feldolgozásában digitális<br />
eszközök és módszereké volt a főszerep. Hatalmas<br />
siker volt! Jövőre újra belevágunk!<br />
„Tanuljunk egymástól, hogy minél jobban<br />
taníthassunk.”<br />
/<strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong>/<br />
Ötvös Józsefné, tanár
A költészet napja<br />
A költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.<br />
Ebből az alkalomból a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon zenés, verses<br />
irodalmi összeállítással tisztelegtünk a költők és a magyar líra előtt. Néhány<br />
osztályban költészet napi sütizés is volt, melynek keretében a diákok<br />
megosztották egymással kedvenc idézetüket, versüket.<br />
Arany János születésének 200. évfordulójára az Országgyűlés és a <strong>Magyar</strong><br />
Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította a 2017-es évet.<br />
A felső tagozatosok megemlékezésén a jubileum alkalmából Arany Jánosverseket,<br />
illetve kortárs költők műveit hallhattuk a vers- és prózamondó,<br />
valamint a Himnuszszavaló versenyek győzteseinek tolmácsolásában.<br />
Az alsó tagozatosok nagy izgalommal készültek az ünnepségre. Minden osztály<br />
megtanult egy-egy kedves verset, amelyet közösen szavaltak el egymásnak a<br />
gyerekek. Az iskola legfiatalabb diákjai pedig Weöres Sándor Tavaszváró dalával<br />
zárták le az ünnepi megemlékezést.<br />
Király Kata, könyvtáros<br />
Víz világnapja<br />
Iskolánkban minden évben megemlékezünk a víz<br />
világnapjáról.Az idén élőképet alakítottunk ki az<br />
udvaron, az alsó tagozatos gyerekek vízcseppeket,<br />
a felső tagozatos diákok a víz feliratot formázták<br />
meg.<br />
Az aulában a faliújságokon sok érdekességet és információt olvashattak diákjaink<br />
a vízről. Az alsó tagozatos rajzpályázat legjobb alkotásait is kiállítottuk.<br />
Szombaton részt vettünk a már hagyományos víz világnapi takarítási akcióban. A<br />
kellemes tavaszi időben a Bara-patak mentén és a Duna-parton végigsétálva<br />
több zsák szemetet szedtünk össze. A takarítás végén a Csónakházban finom<br />
ebéddel vártak bennünket.<br />
Reméljük, hogy programjainkkal sikerült felhívnunk tanulóink figyelmét vizeink<br />
tisztaságának védelmére.<br />
Körmendiné Stoffer Zsuzsa, tanár<br />
93
Mozaik Múzeumtúra<br />
Nem mindennapi tanítási nap volt hétfőn az <strong>Eötvös</strong>ben. Az első órát követően<br />
már látni lehetett, hogy az aulában és a második emeleti osztálytermekben nagy<br />
a sürgés-forgás. Lufik kerültek a falakra, hangszerek az asztalokra, padok az<br />
aulába. Mindez azért, hogy 10 órakor kezdetét vehesse a Mozaik Múzeumtúra<br />
edukációs interaktív road show.<br />
A Mozaik Múzeumtúra <strong>Magyar</strong>ország eddigi legnagyobb múzeumnépszerűsítő<br />
programja, melynek célja, hogy minél több iskolás jusson el és ismerje meg a<br />
hazai múzeumokat.<br />
A Felelős Szülők Iskolájának szervezésében iskolánkhoz helybe jöttek a<br />
programok és a lehetőség, hogy a felső tagozatos gyerekek kipróbálják és<br />
megismerjék az ország egyetlen látogatható hangszergyűjteményének néhány<br />
különlegeses darabját, megismerkedjenek a bélyegek érdekes világával vagy a<br />
Pilvax kávéház díszlete előtt korabeli jelmezekbe öltözzenek.<br />
A pákozdi Katonai Emlékpark munkatársai a huszárok egyenruháit hozták<br />
magukkal, a gyerekek pedig részt vehettek az 1848/49-es szabadságharc alaki<br />
kiképzésén.<br />
Mindeközben az aulában az osztályok Balatoni József, történelemtanár<br />
vezetésével Arany János kocsmakvízen mérték össze tudásukat.<br />
Az ,,élmény- és aktivitás-centrikus” rendezvényen több osztályban<br />
párhuzamosan zajlottak az események: minden teremben hazai múzeumok és<br />
kiállítóhelyek képviselői mutatkoztak be játékos feladatokkal. A menetlevéllel<br />
érkező osztályok pontokat szerezhettek az állomásokon, a nap végén pedig<br />
valamennyi diák ajándékot kapott. A 6.b osztály győztesként kikerülő csapata<br />
különdíjban részesült. Őket a szervezők egy általuk választott<br />
múzeumlátogatással jutalmazták.<br />
A Mozaik Múzeumtúra interaktív foglalkozásait követően mindenki remek<br />
élménnyel zárta a napot.<br />
Király Kata, könyvtáros
Lehetetlen (?) küldetés<br />
A <strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong><br />
<strong>Loránd</strong> Általános Iskola<br />
nyelvi munkaközössége egy<br />
meglehetősen újszerű vetélkedővel<br />
csatlakozott a<br />
Fenntarthatósági témahét<br />
rendezvénysorozatához.<br />
Angol nyelvhasználati vetélkedőnket<br />
idén már negyedik<br />
alkalommal rendeztük<br />
meg – Mission Impossible IV címmel. A versenyzők háromfős csapatokban<br />
igyekeztek teljesíteni a nyolc küldetést, minden csapat más sorrendben. Az újdonságot<br />
az adta, hogy az angol nyelven kívül az okos eszközöket is okosan kellett<br />
felhasználni képzeletbeli titkos ügynökeinknek. A tét a Föld nevű bolygó jövője<br />
volt, ezért a küldetések is a fenntarthatóságról és környezetvédelemről<br />
szóltak. A résztvevők minden feladatot QR-kódban kaptak, amely vagy szöveget,<br />
vagy internetes linket nyitott meg számukra. A világméretű Föld Napja Alapítvány<br />
honlapján kellett kiismerni magukat, valamint képet szerezni arról, hogy a<br />
szervezet 50. évfordulójára milyen programok készülnek 2020-ban. Egy online<br />
alkalmazás segítségével azt is megismerték, hogy <strong>Magyar</strong>országon milyen rendezvényekkel<br />
készülnek különböző helyszíneken a Föld napja alkalmából. Idegen<br />
nyelvi lektorunk (Mr. Mizu) olyan információk birtokában volt, amelyek nélkülözhetetlenek,<br />
ezért ügynökeinknek érthető angol kommunikációval kellett ezeket<br />
megszerezni. Egy másik feladat teljesítése során megismerték, hogy az Amerikai<br />
Egyesült Államokban milyen nyári táborok állnak a fiatalok rendelkezésére<br />
a természetben. A különböző megbízatások helyszínének megtalálásához, ki kellett<br />
ismerniük magukat a Régészeti Park térképén és területén. Ezúton is szeretnénk<br />
köszönetünket kifejezni a Matrica Múzeum munkatársainak, hogy rendelkezésünkre<br />
bocsátották a parkot, amely csak fokozta a verseny izgalmait és élvezhetőségét.<br />
A vetélkedő innovatívnak nevezhető szemléletmódja láthatóan<br />
motiválta a diákokat, akiknek szívből köszönjük a részvételt.<br />
Völgyi Róbert , tanár<br />
95
Zöldülő gondolatok – Tájékozódj, hogy cselekedni tudj!<br />
1970. április 22-én kezdődött. Az első Föld napján Denis Hayes amerikai<br />
egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a<br />
természetért.<br />
1990-ben világmozgalommá vált. Létrejött <strong>Magyar</strong>országon a Föld Napja<br />
Alapítvány, a környezetvédők felhívására falvakban és városokban egyaránt<br />
sokan jelentkeztek az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására.<br />
Jelmondatuk: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”<br />
Az 27. Föld napját iskolánkban április 28-án a Fenntarthatósági témahét<br />
zárásaként ünnepeltük meg. Ilyenkor előadásokat tartunk a természetről, a<br />
környezetvédelemről, a körülöttünk levő világról, beszélünk a problémákról, és<br />
keressük a kiutakat, a megoldásokat. Az első alkalom volt, amikor nemcsak<br />
anyanyelvünkön, hanem angol nyelven is megfogalmazódtak a gondolatok.<br />
A bemutató előtt felhívtuk tanulótársaink figyelmét, hogy nagyon figyeljenek és<br />
készítsenek jegyzetet, mert a nap végén az előadás anyagából osztályok közötti<br />
internetes versenyt rendezünk.<br />
Beszéltünk a ,,gudi” jelenségről, mely új fogalom a fenntarthatóság<br />
témakörében. Bemutattuk a csendes-óceáni szemétszigetek világát. Felhívtuk a<br />
figyelmet a tudatos vásárlási és étkezési szokásokra, hiszen „Te döntöd el, hogy<br />
mit veszel, és mit eszel!”. A döntés joga nálad van. Egy preziben összefoglaltuk a<br />
Föld megmentésének fő elemeit.<br />
A Pets at home PPT informált bennünket arról, hogy hogyan kell az állatokról<br />
gondoskodni. Bemutatta az állattartás előnyeit és hátrányait. Rainforests előadás<br />
felhívta a figyelmet az anyatermészet fontosságára, az erdőirtásra és a<br />
veszélyeztetett állatokra. Water in our life PPT megmutatta, hogy milyen fontos<br />
a víz az élőlények számára. Víz nélkül nincs élet. Vigyázzunk rá! Ne szennyezzük!<br />
Endangered animals prezentáció a veszélyeztetett állatokról szólt. Ne vadásszuk<br />
őket és ne pusztítsuk el az élőhelyüket!<br />
Ne feledjük! Sokat tettünk, de még nem eleget!<br />
Ötvös Józsefné, tanár
97
Székelyföldön a Bolyaiak útján<br />
Iskolánkkal pályázatot nyertünk az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett<br />
Határtalanul! programon, így több mint másfél millió forint összegű<br />
támogatásban részesültünk. Május elején lehetőségünk nyílt 50 hetedik évfolyamos<br />
diákunkkal és 5 kísérőtanárral Erdélybe látogatni.<br />
A kirándulás előkészítéseként áprilisban meglátogattuk a „Mi, magyarok” kiállítást<br />
Budapesten, majd a gyerekek interaktív bemutatók segítségével ismerkedtek<br />
meg Erdély történelmi múltjával, a székelyföldi magyarság történetével, természeti<br />
kincseivel, a magyar tudósok életútjával és munkásságával.<br />
Május 2-án dél körül értünk Nagyváradra, ahol csatlakozott hozzánk az idegenvezetőnk,<br />
majd megtekintettük a Püspöki Székesegyházat, Szent László lovagkirály<br />
hermáját és számos egyháztörténeti ritkaságot. A belvárosban megkerestük<br />
az Ady Endre által alapított Holnap Irodalmi Társaság meghatározó alakjait ábrázoló<br />
szoborcsoportot, majd látogatás tettünk a Partiumi Keresztény Egyetemnél,<br />
ahol megkoszorúztuk Bolyai János emléktábláját. Innen a Királyhágón keresztül<br />
folytattuk utunkat Kolozsvárra, Bolyai János szülővárosába, ahol felkerestük<br />
a Szent Mihály-templomot, megcsodáltuk Mátyás király szobrát és szülőházát<br />
is. Elsétáltunk a Bolyai Farkasról és Jánosról elnevezett Babes-Bolyai Tudományegyetem<br />
mellett, majd meglátogattuk a Házsongárdi temetőt.
Az első esténket egy kolozsvári diákotthonban töltöttük.<br />
A második napon, Tordán megtekintettük az 1568-as országgyűlés helyszínét, a<br />
római katolikus templomot, ahol a világon először mondták ki a vallások egyenlőségét.<br />
Mivel ragyogó napsütéses időben volt részünk, így a gyerekek nagy örömére<br />
délelőtt gyalogos túrát tettünk a Tordai-hasadékban, ahol felidéztük Szent<br />
László legendáját. Délután megtekintettük Marosvásárhelyen a Teleki Téka páratlan<br />
gyűjteményét, és a Bolyai Múzeumot. A két Bolyai szobrának megkoszorúzása<br />
után rövid városnéző sétánk során felkerestük a várat, a csodálatos Rózsák<br />
terét és a Kultúrpalotát. Este Balavásáron szálltunk meg, ahol Maros-menti<br />
táncokat tanulhattunk helyi fiatalok segítségével.<br />
Csütörtökön délelőtt meglátogattuk a marosvásárhelyi Művészeti Líceumot,<br />
ahol nagy örömmel fogadtak, és egy rövid ünnepség keretében közösen megemlékeztünk<br />
a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Miután átadtuk az ajándékkönyveket,<br />
kedvesen megvendégeltek minket, majd megismerhettük az iskola<br />
működését, bepillantást nyerhettünk az ottani diákok életébe. A délután során<br />
látogatást tettünk a parajdi sóbányában, megcsodáltuk a korondi székely kerámiákat,<br />
majd rövid sétát tettünk Szovátán, a Medve-tó körül. Hazafelé megkoszorúztuk<br />
a domáldi kopjafánál Bolyai János édesanyjának sírját.<br />
Az utolsó nap ismét kora reggel indultunk Bolyára, ahol megkoszorúztuk Bolyai<br />
János szobrát. A hosszú hazafelé utat megszakítottuk Gyulafehérváron, ahol<br />
megtekintettük a román stílusban épült Római Katolikus Székesegyházat és a<br />
várkaput. Majd rövid megállót tettünk Aradon, ahol megemlékeztünk az Aradi<br />
vértanúkról. Fáradtan, de élményekkel telve érkeztünk Százhalombattára az esti<br />
órákban.<br />
Hodur Henrietta, szervező tanár<br />
99
Olvasni jó…<br />
Tizenhárom évvel ezelőtt Miklós Magda kolléganőnk megálmodta<br />
a Bűbájos olvasási versenyt, melynek témáját eleinte az<br />
évente megjelenő Harry Potter regények szolgáltatták. A vetélkedőt<br />
megszerették az <strong>Eötvös</strong>be járó diákok, így az első sikeres<br />
alkalmat követték az újabb és újabb, érdekes feladatokkal<br />
tűzdelt izgalmas megmérettetések. Hagyománnyá vált az<br />
olvasási verseny. Idén két szempontot tartottunk szem előtt:<br />
iskolánk két tanítási nyelvű s egyben ökoiskola is. Fontosnak<br />
ítéljük az angolszász kultúra megismertetését diákjainkkal, valamint<br />
a természetvédelmet, a környezettudatos életmód kialakítását,<br />
tehát olyan könyveket választottunk, amelyek ezeket<br />
a célokat szolgálták.<br />
Így esett a választás 5-6. évfolyamon Silvana De Mari Az utolsó tünde című regényére,<br />
mely az éghajlatváltozás, valamint a természetvédelem témakörét<br />
érintette , 7-8. osztályban pedig Arthur Conan Doyle A Sátán kutyája című krimijére,<br />
melynek segítségével az angol lápvidékre kalauzoltuk diákjainkat.<br />
Előzetesen beugró feladatokkal készültek a csapatok, így 5-6. évfolyamon PowerPoint<br />
bemutatókat láthattunk, melyek nemcsak a regényt mutatták be, hanem<br />
rávilágítottak az éghajlatváltozás okaira, a környezetvédelem fontosságára<br />
is. A 7-8.osztály plakátokon mutatta be a Sátán kutyáját, majd ötletes jelmezeiket<br />
pontozta a zsűri.<br />
A nagyobbak kutyafajtákról szerzett tudásukkal kápráztattak<br />
el bennünket, míg a kisebbek lelkesen keltegették az<br />
apró sárkánytojásokat, kitartó munkájukat egy-egy érdekes<br />
kérdés jutalmazta. Diákjaink aktívan és fegyelmezetten,<br />
mégis jó hangulatban vettek részt a vetélkedőn. A verseny<br />
végén az első három helyezett csapat tagjai könyvjutalomban<br />
részesültek, köszönhetően az <strong>Eötvös</strong> Effektus<br />
Alapítvány támogatásának.<br />
Az olvasás öröm, igazi kalandos utazás, amelyre egyre többen, egyre lelkesebben<br />
indulnak el.<br />
Árok-Balogh Rita, tanár
Városi olvasás verseny<br />
Iskolánk május 23-án 3 iskola részvételével rendeztük meg a negyedikesek<br />
részére a városi olvasási versenyt. Csukás István Nyár a szigeten című regényéből<br />
készültek fel tanáraik segítségével a tanulók.<br />
A vetélkedő sok izgalmas feladatot és szórakozást tartogatott a résztvevő 6<br />
csapat számára.<br />
Már a terembe belépve érezni lehetett, hogy nem mindennapi délután elé<br />
nézünk. Megelevenedett a regény helyszíne, faágakról cipők lógtak, a sarokban<br />
sátor állt és a bogrács körül ülő felkészítő tanárok figyelhették, hogyan gyűjtik<br />
össze pontok formájában diákjaik feladatról feladatra a képzeletbeli paprikás<br />
krumpli hozzávalóit.<br />
A megoldandó feladatok között volt totó, villámkérdések, szófelhő,<br />
keresztrejtvény, hangos olvasás, a regény szereplőinek felismerése, szövegértés,<br />
film részlet felismerése, csapatzászló készítése.<br />
A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kulup csapata lett a nyertese a<br />
vetélkedőnek. Gratulálunk nekik! Iskolánkat két csapat képviselte: A Szipart lakók<br />
(4. a osztály) és a Könyvlakók (4. b osztály). Utóbbi csapatunk a 2. helyet szerezte<br />
meg! Gratulálunk nekik is!<br />
A verseny megszervezését köszönjük Papné Kollár Anikónak, Karsai Melindának<br />
és Némethné Annus Krisztinának.<br />
Király Kata, könyvtáros<br />
Irány Edelény!<br />
Intézményünk tagja a Kétnyelvű Iskoláért<br />
Egyesületnek, így az idegen nyelvi munkaközösség<br />
pedagógusai rendszeresen részt<br />
vesznek a szervezet által rendezett programokon.<br />
Ezek közé tartozik az évente<br />
megtartott szakmai nap, melynek megszervezését<br />
ebben az évben az Edelényi<br />
Szent Miklós Görögkatolikus Iskola és<br />
Óvoda vállalta magára.<br />
101
Ennek keretében nyílt órákat, workshopokat látogathattunk és előadásokat hallgathattunk<br />
meg.<br />
A nyelvi munkaközösség tagjai ebben az évben is felkerekedtek, hogy egy csapatépítésre<br />
is szolgáló nap keretében meglátogassák ezt a távoli iskolát. A tanórák<br />
kiválasztásakor a legfontosabb szempont az angol nyelven tanított tárgyak<br />
megtekintése volt. Láthattunk játékos tanórákat az alsós csoportokban, ahol innovatív<br />
módszereket mutattak be a kollégák. Bepillantást nyertünk a felsős civilizáció<br />
és történelem oktatásba és hagyományos keretek között a környezetvédelem<br />
témakörének feldolgozásába.<br />
Kedveljük a nyílt órákat, hiszen jó alkalmak ezek arra, hogy frissítsük saját tudástárunkat<br />
és visszaigazolást kapjunk arról, hogy az általunk használt módszerek<br />
máshol is működőképesek. A workshopok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a<br />
felmerülő közös problémákra közös megoldásokat keressünk. Ekkor van alkalmunk<br />
kapcsolatteremtésre is, vagyis a szakmai munkákat segítő horizontális tudásátadás<br />
megalapozására.<br />
Izgalommal várjuk a következő évi szakmai napot!<br />
Dr. Brauswetterné Papp Éva, tanár<br />
Kémiai kísérletek bemutatója<br />
2017. május 19-én délután Galambosné<br />
Király Emőke tanárnő a 8. osztályos<br />
diákjaival együtt rendkívül érdekes<br />
programra invitálta a 4. évfolyamos<br />
tanulókat.<br />
Az iskolai hagyományoknak megfelelően az<br />
idei tanévben is érdekes kémiai kísérletek<br />
szemtanúi<br />
lehettünk.<br />
A meghívásnak nagyon örültünk és nagy izgalommal vártuk a bemutatót.<br />
Megismertük az elefántfogkrémet, megláttuk, hogyan szippant be egy<br />
lombiküveg egy egész tojást. A sok-sok kísérlet közül mindannyiunknak más és<br />
más tetszett a legjobban, de az biztos, hogy a homokos tálcán a sütőporból<br />
elővarázsolt „fekete kígyók” mindenkit elvarázsoltak.<br />
Reméljük, felsősként mi is láthatunk még hasonlókat majd a kémiaórákon.<br />
4. b osztály
Út a sikeres nyelvi mérésekhez<br />
„The knowledge of languages is the doorway to wisdom.” (Roger Bacon)<br />
Iskolánk nagyon régen felismerte a nyelvtanulás fontosságát. Amikor az egész<br />
országban többnyire az orosz nyelv volt kötelező, itt az angol, német, francia<br />
nyelvek tanítását is bevezették nagy óraszámban. A városban nálunk volt először<br />
anyanyelvi tanár.<br />
A két tanítási nyelvű program lényege a tanulók motiválása, megnyerése a nyelvtanulás<br />
számára. A kisebbek oktatása a szóbeli és vizuális eszközökre támaszkodik.<br />
A készségtárgyak vonzó tevékenységgel párosulnak: dal, mondóka, mese,<br />
rajz, szerepjáték. Később a nyelvtudás szintjének emelkedésével a diákok megtanulják<br />
gondolataikat idegen nyelven kifejezni. Az új információk, tantárgyak<br />
oktatásának bevezetésével gyarapszik a tanulók szókincse.Már több 15 éve tart<br />
intézményünk próbavizsgákat. Eleinte külső vizsgaközpontok látták el ezt a feladatot,<br />
de lassan kialakult saját bázisunk, mivel több kollégának van ez irányú<br />
végzettsége. Tapasztalataikat és széles körű tájékozottságukat felhasználva alakítottuk<br />
ki vizsgarendszerünket. Miért vizsgáztatunk évente több mint százötven<br />
diákot a négy alapkészség különböző, képességüknek megfelelő szintjén? Mi az<br />
értelme annak a sok pluszmunkának, amit diák és tanár befektet ebbe a projektbe?<br />
A válasz nagyon egyszerű:<br />
Először is a vizsga lehetőség tanárnak, diáknak egyaránt, hogy tiszta képet kapjon<br />
aktuális tudásáról. Felmérésre kerül, mi fejlesztendő, mi a tanuló erőssége,<br />
majd a visszajelzés erősíti a nyelvi önbizalmat és helyes önértékelésre nevel.<br />
Másodszor az ismétlődő vizsgaszituációk kialakítják a vizsgarutint, a vizsgadrukk<br />
legyőzését, az előadói képesség fejlesztését. A diák használja a nyelvet, tudását<br />
megtanulja bemutatni és azon metakommunikációs eszközöket is elsajátítja,<br />
amelyek magabiztos fellépést, sikert nyújtanak számára. Harmadszor a próbavizsgából<br />
előbb-utóbb éles vizsga, használható tudás lesz, ami elengedhetetlen<br />
feltétele a továbbtanulásnak és az életben való boldogulásnak.<br />
Hát ezért …:)<br />
Dombóvári Gyuláné és Dr. Brauswetterné Papp Éva, tanárok<br />
103
Projektnap – 2016. 06. 02.<br />
A Nemzeti összetartozás napja alkalmából témanapot szerveztünk, aminek során<br />
bemutattuk a ,,Határtalanul!” pályázat keretében megvalósult erdélyi kirándulásunk<br />
állomásait iskolánk tanulóinak. A hetedikes gyerekek személyesen mesélhették<br />
el élményeiket, bemutatták a kirándulás képeivel készített prezentációikat,<br />
így a kisebbek is megismerhették a Bolyai család életét és a kirándulás<br />
során meglátogatott nevezetességeket. Virtuális sétát tettünk Nagyváradon, Kolozsváron,<br />
a Tordai hasadékban, Marosvásárhelyen, Szovátán, a Parajdi sóbányában,<br />
Gyulafehérváron és Aradon is. Utána tanulóink több állomást felkeresve<br />
mérhették össze tudásukat erdélyi ismereteikről, történelmi és helytörténeti<br />
kvízjátékon vehettek részt. Kis Bolyai matematikai csapatversenyt állítottunk<br />
össze, mely megmozgatta diákjaink logikáját is. Erdélyi tájszavak segítségével<br />
irodalmi activity vetélkedőt szerveztünk,majd földrajzi totót tölthettek ki a csapatok.<br />
A tornateremben népi játékokat játszhattak, és képkirakó verseny is színesítette<br />
programunkat. A személyes tapasztalatok, élmények továbbadásával<br />
iskolánk többi tanulója is betekintést nyerhetett a külföldön élő magyar gyerekek<br />
sorsába, kedvet kaphatnak, hogy később családi kirándulások alkalmával is<br />
felkeressék ezeket a területeket.<br />
Irány London!<br />
Hodur Henrietta, szervező tanár<br />
Minden évben több millió ember fordul meg a világ egyik legnagyobb, legfontosabb<br />
városában, az Egyesült Királyság központjában, Londonban. Hagyományaink<br />
szerint mi, a <strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Magyar</strong>-Angol Két Tanítási<br />
Nyelvű Tagozatos Általános Iskola 40 diákja és pedagógus kísérők is nagy izgalommal<br />
vártuk június 23-át, amikor elindulhattunk úti célunk felé.<br />
A hatnapos kirándulás bővelkedett élményekben, programokban, melynek során<br />
meglátogattuk: a Buckingham Palotát, a London Eye-t, Tower Bridge-et. Kíváncsi<br />
csoportunk semmiről sem maradt le.<br />
105
Nagyon nagy élmény volt még ezeken kívül a gyerekek körében oly népszerű<br />
Harry Potter könyvek alapján készített filmek eredeti helyszíneinek meglátogatása,<br />
a hírességek viaszszobrait felvonultató Madame Tussauds Múzeum és a<br />
kissé hátborzongató, bár hihetetlenül izgalmas London Dungeon látogatása is.<br />
Mindenki talált magának érdekességet: a tenger élővilágát a Sea Life<br />
Aquariumban, a világ állatait a Londoni Állatkertben, a világtörténelmet az Imperial<br />
War Múzeumban csodálhattuk meg, míg tudományos ismereteinket a<br />
Natural History Múzeumban és a Science Múzeumban bővíthettük.<br />
A tábor célja a látnivalók megtekintése<br />
mellett az angol kultúra testközeli<br />
megismerése volt, amire remek<br />
lehetőséget adott a helyi családoknál<br />
való elszállásolásunk. Örömmel<br />
tapasztaltuk, hogy diákjaink biztos<br />
nyelvtudásukat felhasználva, bátran<br />
kommunikáltak vendéglátóikkal,<br />
élénken érdeklődtek szokásaik,<br />
mindennapjaik iránt.<br />
Közel egy hét után, amikor repülőgépünk leszállt a Liszt Ferenc repülőtéren, csapatunk<br />
fáradtan, de élményekkel gazdagon ölelte magához szeretteit. Még egészen<br />
biztosan hosszú ideig eltart majd az élmények felidézése.<br />
Angol vagy német? Inkább: angol és német!<br />
Grőb-Bocskor Tímea, kísérő tanár<br />
Az <strong>Eötvös</strong> iskola harminchat diákja már ősz óta izgalommal várta, hogy útra keljen<br />
a karintiai tanulmányi kirándulásra.<br />
Obervellachba, a festői szépségű kisvárosba negyedszer utaztak iskolánk tanulói.<br />
Ezúttal az angolos diákjaink is szép számmal jöttek.<br />
Délelőttjeink szokásosan az iskolában teltek; a németeseket egy osztrák házaspár<br />
tanította, az angolosok pedig – idén először – lehetőséget kaptak a felső tagozatosok<br />
óráin részt venni. Nagy élmény volt számukra az osztrák gyerekekkel<br />
angol nyelven folytatott beszélgetés, riportkészítés. A nyelvtanár számára pedig<br />
lélekemelő pillanat, amikor látja, hogy diákjai mennyire eredményesen használják<br />
a megszerzett tudást.
A nyelvi órákat kérdezz-felelek játék, vagyis kommunikációs gyakorlat követte a<br />
város utcáin, üzleteiben.<br />
A feladatok során megismerkedtek a gyerekek a városlakókkal, kereskedőkkel, a<br />
város vezetőivel, velük beszélgetve kaptak választ a feladatlapon megjelölt kérdésekre.<br />
Újszerű feladat volt ebben az évben a fotózás és a versírás – természetesen<br />
németül és angolul. A délutánt mindenki nagyon várta, hogy elinduljon a<br />
Hohe Tauern csodálatos tájaira és Karintia városaiba. Elsőként Gmüdbe utaztunk,<br />
a Porsche Múzeumba. Filmen bemutatva láthattuk a cég történetét, majd<br />
megnéztük a különféle autótípusokat. Fiúk számára lenyűgöző program, ám a<br />
lányok számára sem volt érdektelen.<br />
A következő napon egy testet-lelket erősítő túra következett, három óráig tartó<br />
gyaloglás hegynek fölfelé – ám a látvány föntről, a hegy tetejéről leírhatatlanul<br />
szép. A nevezetességek toplistáját számukra a klagenfurti Minimundus vezette<br />
– úgy is fogalmazhatnánk, hogy itt láttuk a világot kicsiben. Hógolyóztunk Karintia<br />
egyik legmagasabb pontján, a Mölltáler gleccseren, és bejártuk az obiri<br />
cseppkőbarlang járatait, ahol a cseppkövek eredeti szépségükben mutatkoznak<br />
meg, hiszen a barlangot csak egy évszázada fedezték fel.<br />
Szokatlan természeti jelenségeket tesz láthatóvá, érzékelhetővé a mallnitzi Bios<br />
Múzeum. Utolsó kirándulásunk a majmok rezervátumába vezetett. 152 makákó<br />
életmódját figyelhettük meg közvetlen közelről.<br />
Örömmel tapasztaltuk, hogy tanítványaink érdeklődőek voltak, tudásukban gyarapodtak<br />
és élményt jelentett számukra az utazás.<br />
Köszönjük az iskola alapítványának, az <strong>Eötvös</strong> Effektus Alapítványnak a támogatást,<br />
köszönjük a szülőknek is, hogy lehetővé tették gyermekeik számára a külföldi<br />
utat.<br />
Domján Éva, Lefkánics Szilárdné, kísérő tanárok<br />
107
Sporttábor<br />
Június végén került megszervezésre a kemencei sporttábor. Minden gyerek nagy<br />
örömmel és izgalommal várta az indulás napját. Legtöbben már sokadszorra látogatják<br />
meg a börzsönyi falut Rita néni és Sziszi néni társaságában és felügyeletében.<br />
A tábor színesebbé tételét több felnőtt segítette.<br />
Az odavezető buszozás jó hangulatban telt el. Sok régi eötvösös diák is eljött<br />
velünk, hiszen az iskolában eltöltött évek alatt a szívükhöz nőtt ez a tábor. Az ott<br />
töltött bő egy hét alatt sok új barátra tettek szert a gyerekek. Volt reggeli, esti<br />
futás, focizás, diszkózás, drámafoglalkozás, medicinlabda- hajítás, erősítés,<br />
tánctanulás, váltóverseny, túrázás, daltanulás és mindenkinek a kedvence:<br />
számháborúzás is.<br />
A helyszín, a tanárok és a segítők, a társaság, valamint a hangulat miatt nekem<br />
minden egyes sporttábor felejthetetlen élmény.<br />
Szélpál Péter, diák<br />
Indiántábor<br />
Idei táborunkat egy indiános kerettörténetre alapoztuk. Minden nap különböző<br />
feladatokat kellett teljesíteni a „kis indiánoknak” ahhoz, hogy elnyerjék a hőn<br />
áhított kincset és legyőzzék a Fekete Kéz Bandáját.<br />
Rendkívül népszerű rendezvényeink, versenyeink voltak:<br />
- Számháború „harci díszben”<br />
- Szellemi akadályverseny a titkos, kincses térkép elnyeréséért<br />
- Ügyességi „hadgyakorlat” az esetleges támadás ellen<br />
- Mindennapi szövegértés az indiános meséhez kapcsolódóan<br />
- Fürdés, vízi csata a Balatonban<br />
A sok-sok feladat mellett a lényeg a jókedv, a kacagás, a csapatmunka, egymás<br />
megsegítése, új ismeretek megszerzése és a „kincsek” megtalálása volt.<br />
Debreceniné Bessenyei Nóra, tanító
109
Az elmúlt 5 év elismerései<br />
A tanév pedagógusa<br />
2012/2013: Miklós Magdolna<br />
2013/2014: Körmendiné Stoffer Zsuzsanna<br />
2014/2015: Jeneiné Máté Zsuzsanna<br />
2015/2016: Karsai Melinda<br />
2016/2017: Lefkánics Szilárdné – Az év tanára<br />
Marczinkovicsné Lajti Gabriella – Az év tanítója<br />
<strong>Eötvös</strong> –plakett<br />
2012/2013: Lefkánics Szilárdné, Nagy Györgyné<br />
2013/2014: Nédermann Tünde<br />
2014/2015: Marczinkovicsné Lajti Gabriella<br />
2015/2016: Somodiné Fekete Mária<br />
2016/2017: Brassai Zsuzsánna<br />
2017/2018: Vértesi-Simó Erzsébet<br />
Miniszteri Elismerő Oklevél<br />
2013/2014: Dombóvári Gyuláné, Miklós Magdolna<br />
2015/2016: Majer Istvánné<br />
2016/2017: Körmendiné Stoffer Zsuzsanna, Izsóné Somossy Ilona,<br />
Nédermann Tünde, Ötvös Józsefné<br />
Gyermekekért Díj<br />
2017: <strong>Százhalombattai</strong> <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> Általános Iskola<br />
Nevelőtestülete<br />
Környezetvédelmi Díj<br />
2015: Körmendiné Stoffer Zsuzsanna<br />
Testnevelési és Sport Elismerő Oklevél<br />
2012: Bálintné Hegedűs Magdolna - az év legjobb edzője csapatban<br />
2015: Bálintné Hegedűs Magdolna - az év legjobb edzője csapatban
Pedagógiai Elismerő Oklevél<br />
2012: Szakács Antalné<br />
Pedagógiai Díj<br />
2016: Rigó Katalin<br />
Klebersberg Intézményfenntartó Központ Elnökének Elismerő Oklevele<br />
2013/14: Rigó Katalin, Daruka Béláné, Hóborné Balogh Erika,<br />
Körmendiné Stoffer Zsuzsanna, Izsóné Somossy Ilona,<br />
2014/15: Rigó Katalin, Nédermann Tünde, Nagy-Rittner Christa,<br />
Pálosi Hajnalka, Viziné Hangyássy Zsuzsanna,<br />
Vértesi-Simó Erzsébet, Somlai Beáta<br />
2015/16: Baranyi Tamás, dr. Brauswetterné Papp Éva,<br />
Debreceniné Bessenyei Nóra, Lefkánics Szilárdné,<br />
Ötvös Józsefné, Pogány Debra Sue, Papné Kollár Anikó,<br />
Vértesi-Simó Erzsébet<br />
Az tanév diákja<br />
2012/13: Keresztes Kamilla<br />
2013/14: Söjtöri Dániel, Soós Máté<br />
2014/15: Marosi Bálint<br />
2015/16: Soós Dorka<br />
2016/17: Soós Balázs András<br />
„Jó tanuló – Jó sportoló”<br />
2012/13: Takács Emese<br />
2013/14: Novozánszki Zsombor<br />
2014/15: Buzás Gergő Mihály, Kocsi Rudolf<br />
2015/16: Fazekas Lili<br />
2016/17: Boros Roland<br />
<strong>Eötvös</strong>- plakett<br />
2012/2013: Garamszegi Fanni, Strupka Renáta, Puskás Kornél, Bukits Tamás<br />
2013/2014: Kováts Bence Csaba<br />
2014/2015: Erős Noel, Keresztes Kamilla<br />
2015/2016: Tóth Anetta<br />
2016/2017: Pálinkás Panna, Kedves Patrik, Marosi Gergely<br />
111
MELLÉKLET<br />
Mindazon tanároknak, diákoknak, szülőknek, szervezeteknek és mindenkinek,<br />
aki az iskolához kötődik<br />
Remélem számot tarthatok érdeklődésükre egy rövid ideig kifejezvén szeretetemet<br />
ez iránt az intézmény iránt. A nevem Hiromi Mizu és az a megtiszteltetés<br />
ért, hogy részese lehettem az iskola életének a múlt évben. Az év során személyesen<br />
is sokat gyarapodtam nemcsak szakmai tudásban, de emberségben is. A<br />
tanítás nemcsak puszta információ átadás a következő generációnak, de tanulás<br />
is. Elsajátítása annak, hogyan oszd meg a tudást, miközben sokat megtudsz önmagadról<br />
is és arról hogyan legyél jobb oktató, de egyúttal egy mindenki számára<br />
segítőkezet nyújtó barát is ebben a hatalmas információs hálózatban, amit<br />
iskolának hívunk. Be kellett látnom, hogy ez az iskola egy nagy család, ahol mindannyian<br />
tanulunk és igazodunk egymáshoz, a gyerekekhez, a tantestülethez, a<br />
családokhoz és más partnerközösségekhez.<br />
Az egyik legkedvesebb dolog számomra az iskola nyitottsága és az, hogy mindig<br />
készen állt a különböző nézőpontok figyelembe vételére. Az iskola az, amiért<br />
mindannyian küzdünk, embertársainkkal való kapcsolatteremtés egészséges<br />
formája. Az egymásra való odafigyelés az a fontos mozzanat, ami áthatja tanár<br />
és diák viselkedését egyaránt. Ezt számtalanszor tapasztaltam, és az első osztályban<br />
ennek szép példáját láthattam. Az angol nyelv alapjait elsajátító órákon<br />
gyakran játszottunk. A játékok során egy kedves kisdiák minden idejét azzal töltötte,<br />
hogy a többi társát bevonja a játékba. Figyelmeztette őket, hogy ők következnek<br />
és figyelt arra, nehogy kimaradjon valaki, akár jól, akár rosszul válaszol.<br />
Ha valamelyikük félénk volt, ő kézen fogta, hogy erőt adjon neki és elmagyarázta<br />
a játék lényegét. Már ebben a nagyon fiatal korban megmutatta az embertársai<br />
iránti szeretet és odaadás képességét, amit az iskola nagyra tart.<br />
Szerencsés voltam, hogy részt vehettem az iskola életének eseményein, tanórán<br />
kívüli foglalkozásokon. És a legjobb az volt, hogyha egy új ötlet merült fel tanár<br />
vagy diák részéről, sohasem mondtak rá nemet, inkább kipróbálták, szempontként<br />
figyelembe vették. Ezzel a hozzáállással, ami igaz az oktatásra, valóban az a<br />
törekvés érvényesül, hogy a diákok a saját érdeklődésükön keresztül tanulhatnak<br />
igazán. Végül szeretném csodálatomat kifejezni a diákok nyelvi képessége<br />
iránt. Ez felhívja a felnőttek figyelmét arra, hogy a nyelvtanulás hasonlatos anyanyelvünk<br />
elsajátításához és ebbe a korai szituációba kell belehelyezkednünk. Ez<br />
113
egy ijesztő helyzet lehet, nem mindig gondtalan, és nehéz lehet meglátni a fényt<br />
az alagút végén. De a diákok képesek túltenni magukat ezen miközben angolul,<br />
németül vagy magyarul tanulnak. Bár a nyelvtanulás nem erőssége mindenkinek,<br />
mindig melegség önti el a szívemet, amikor látom, hogy a gyerekek segítenek<br />
egymáson. Ezen segítő kezek, szájak és fülek teszik lehetőveé, hogy ez az<br />
iskola ilyen nagyszerűen működjön.<br />
Az <strong>Eötvös</strong>ben töltött utolsó hetekben, az iskolai tesztek után tanárokkal és különböző<br />
korú diákokkal Londonba mentünk egy iskolai kirándulásra. Az év végére<br />
az iskola, a család köteléke olyan erőssé vált, hogy semmi sem tűnt lehetetlennek.<br />
Annyira büszke voltam, amikor diákjaink a helyieket kérdezgették angolul<br />
vagy segítettek egymáson, ha a szükség úgy hozta.<br />
Szeretnék köszönetet mondani ennek a nagy családnak, melynek tagja voltam<br />
az elmúlt évben. Az engem befogadó Apáknak és Anyáknak, a barátaimnak, akik<br />
nemcsak tanultak tőlem, de tanítottak is engem a saját nyelvükre.<br />
Köszönöm<br />
Szeretettel<br />
Hiromi Mizu
Rajzok és alkotóik az évkönyvben<br />
6. oldal: Budai Melinda<br />
25.oldal: Pestenácz Enikő<br />
27. oldal: Pintér Diána<br />
35. oldal: Georgiádes Dóra<br />
60. oldal: Budiás Panna<br />
64. oldal: Német Nóra<br />
72. oldal: Orbán Krisztián, Keresztényi Barnabás<br />
104. oldal: Kővári Bettina<br />
109.oldal: Klemm Odett<br />
113.oldal: Keresztényi Barnabás<br />
122.oldal: Sleisz Dániel<br />
115
ÍGY ÍRUNK ALÁ MI!<br />
Avagy az iskola diákjainak kézjegye az évforduló évében
117
119
A JUBILEUMI RENDEZVÉNYEINK<br />
ÉS KIADVÁNYUNK TÁMOGATÓI<br />
Vezér Mihály Ph.D<br />
Százhalombatta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete<br />
<strong>Eötvös</strong> Effektus Alapítvány<br />
Szülők:<br />
Csendes Miklós<br />
Fábián János<br />
Kovács Attila<br />
Kovács László<br />
Kovács Zsolt<br />
Kremmer Edina<br />
Dr. László Viktor<br />
Mata Zoltán<br />
Nagy Tamás<br />
Szél Nikolett<br />
Tribik György<br />
Dr. Szűcs Balázs<br />
IMPRESSIO-KORRECTURA Nyomdai Grafikai és Szolgáltató Kft.<br />
Tribik Art<br />
TS-TECH Hungary Kft.<br />
WAGON DIRECT Service Kft.<br />
121
Change language