Gyakf_Ng_1_ricardo (3)

Gyakorló tesztfeladatok
Nemzetközi gazdaságtan 1.
Elte, 2016
Bevezetés és a ricardói modell
1) A nemzetközi kereskedelem indítóoka lehet
a) az országok eltérő jövedelme.
b) a méretgazdaságosság kihasználása.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
2) A termelési lehetőségek határa görbe
a) egyértelműen megadja a fogyasztási szempontból optimális termékkombinációt.
b) az erőforrások teljes kihasználásával és a rendelkezésre álló legjobb technológia
mellett termelhető termékkombinációk halmaza.
c) megmutatja, a fogyasztók számára egyenértékű termékkombinációkat.
d) a külkereskedelem lehetőségét is figyelembe véve megadja a fogyasztási lehetőségek
határát is.
3) A ricardói modellben az országok TLH görbéi
a) lineárisak.
b) konkávak.
c) konvexek.
d) bármilyenek lehetnek a fentiek közül.
4) Ha Magyarországon 1 munkanap ráfordítással 10 mázsa búzát vagy 2 mázsa paradicsomot
lehet megtermelni, míg Olaszországban ugyanekkora ráfordítással 20 mázsa búzát vagy 5
mázsa paradicsomot lehet előállítani, akkor a fenti adatok alapján
a) Olaszországnak abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív
előnye van a búzatermelésben.}
b) Olaszországnak abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív
előnye van a paradicsom termelésben.
c) Magyarországnak abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív
előnye van a búzatermelésben.
d) Magyarországnak abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív
előnye van a paradicsom termelésben.
5) A ricardói modellben a komparatív előnyök forrása
a) az erőforrás-ellátottság eltérése két ország között.
b) a fogyasztók ízlésének eltérése két ország között.
c) a munka ágazatok közötti megoszlásának eltérése két ország között.}
d) a termelési technológia eltérése két ország között.
6) Ha a ricardói modellben Belföld autark belső áraránya PX/PY = 8, míg Külföld autark belső
áraránya (PX/PY)* = 10, akkor a kettőjük között folyó nemzetközi cserében
a) nem jöhet létre a (PX/PY)W = 6 árarány.
b) nem jöhet létre a (PX/PY)W = 15 árarány.
c) mindkét ország az autark helyzetnél nagyobb fogyasztásra tehet szert a (PX/PY)W = 8,5
árarány esetén.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
1

7) Tegyük fel, hogy Belföldön egy munkanap alatt 5 mázsa búzát vagy 10 mázsa kukoricát,
míg Külföldön 2 mázsa búzát vagy 5 mázsa kukoricát állítanak elő. Ekkor
a) Belföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a búzatermelésben.
b) Belföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a kukoricatermelésben.
c) Külföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a búzatermelésben.
d) Külföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a kukoricatermelésben.
8) A ricardói modellben egy kis ország TLH görbéjének egyenlete QY = 2000 - 2QX.
a) A fentiek alapján tudjuk, hogy a kis országban egységnyi Y termék megtermelésének
alternatív költsége 2 egységnyi X termék.
b) A fentiek alapján tudjuk, hogy a kis országban egységnyi Y termék megtermelésének
alternatív költsége 1/2 egységnyi X termék.
c) A fentiek alapján tudjuk, hogy a kis országban egységnyi Y termék megtermelésének
alternatív költsége éppen 1 egységnyi X termék.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
9) Tegyük fel, hogy a ricardói modell feltételei között Olaszországban a termelők naponta
10.000 ruhát, vagy 1000 kabátot tudnak előállítani, míg a kanadai termelők naponta 14.000
hasonló ruha, vagy 2000 hasonló kabát előállítására képesek. Ezért
a) Kanadának abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a ruhagyártásban.
b) Kanadának abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a kabáttermelésben.
c) Olaszországnak abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív
előnye van a ruhagyártásban.
d) Olaszországnak abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív
előnye van a kabáttermelésben.
10) Tegyük fel, hogy a ricardói modell feltételei között Olaszországban a termelők naponta
10.000 ruhát, vagy 1000 kabátot tudnak előállítani, míg a kanadai termelők naponta 14.000
hasonló ruha, vagy 2000 hasonló kabát előállítására képesek. Ezért
a) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 kabát
a nemzetközi cserében 10 ruhát ér.
b) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 kabát
a nemzetközi cserében 7 ruhát ér.
c) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 kabát
a nemzetközi cserében 5 ruhát ér.
d) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 kabát
a nemzetközi cserében 8 ruhát ér.
11) Ha egy kis ország komparatív előnnyel termeli az X terméket, és komparatív hátránnyal az
Y-t, akkor az autarkiáról a szabadkereskedelemre való áttérés során nála az X termék relatív
ára
a) emelkedni fog.
b) csökkenni fog.
c) nem változik.
d) bármelyik fenti eset előfordulhat.
2

Az alábbi ábra a következő két feladatra vonatkozik:
12) Az ábrázolt TLH görbe esetén egységnyi X termék előállításának alternatív költsége
a) 3/4 egységnyi Y termék.
b) 4/3 egységnyi Y termék.
c) 1 egységnyi Y termék.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
13) Ha a nemzetközi cserearány PX/PY = 0,5, akkor az ábrázolt TLH görbe esetén a hazai
gazdaság
a) 400 egységnyi X és 300 egységnyi Y terméket állít elő.
b) 400 egységnyi X és 0 egységnyi Y terméket állít elő.
c) 0 egységnyi X és 300 egységnyi Y terméket állít elő.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
Az alábbi adatok a következő három feladatra vonatkoznak: Tegyük fel, hogy Belföldön egy
mázsa búza munkaigényessége 0,2 munkanap; egy mázsa kukorica munkaigényessége 0,1
munkanap, míg Külföldön egy mázsa búza munkaigényessége 0,5 munkanap és egy mázsa
kukorica munkaigényessége 0,2 munkanap.
14) A fenti adatok alapján
a) Belföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a búzatermelésben.
b) Belföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a kukoricatermelésben.
c) Külföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a búzatermelésben.
d) Külföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a kukoricatermelésben.
15) A fenti adatok alapján Belföldön a búzatermelés alternatív költsége
a) 0,1 mázsa kukorica.
b) 0,2 mázsa kukorica.
c) 2 mázsa kukorica.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
3

16) A fenti adatok alapján akkor tud a két ország kölcsönösen előnyösen kereskedni egymással,
ha
a) egy mázsa búza a nemzetközi cserében legalább 5 mázsa és legfeljebb 10 mázsa
kukoricát ér.
b) egy mázsa búza a nemzetközi cserében legalább 1 mázsa és legfeljebb 2 mázsa
kukoricát ér.
c) egy mázsa búza a nemzetközi cserében legalább 2 mázsa és legfeljebb 2,5 mázsa
kukoricát ér.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
17) Egy országban a két termékes ricardói modell feltevései érvényesülnek, s egy kg sajt
előállításának munkaigénye 20 munkaóra. A másik termék a bor, s egy liter bor
megtermelésének munkaigénye 10 munkaóra. A fentiek alapján
a) egy kg sajt megtermelésének alternatív költsége 2 liter bor.
b) egy kg sajt megtermelésének alternatív költsége 1/2 liter bor.
c) egy kg sajt megtermelésének alternatív költsége meghatározhatatlan.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
18) Tegyük föl, hogy Kínában 1 vagon rizs megtermelésének alternatív költsége 1 darab
személygépkocsi, míg Japánban ugyanez 3 darab személygépkocsi. Ha Kína 100 vagonnal
növeli rizstermelését, s ezt a többletet barterügylet keretében japán gépkocsira cseréli, akkor
a világtermelés növekedése
a) 300 darab személygépkocsi.
b) 100 darab személygépkocsi.
c) 200 darab személygépkocsi.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
19) Tegyük fel, hogy Belföldön egy munkanap alatt 4 tonna kenyeret vagy 1 tonna vajat, míg
Külföldön 6 tonna kenyeret vagy 2 tonna vajat állítanak elő. Ekkor
a) Belföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a kenyérgyártásban.
b) Belföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a vajtermelésben.
c) Külföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a kenyérgyártásban.
d) Külföldnek abszolút előnye van mindkét termék előállításában, és komparatív előnye
van a vajtermelésben.
20) Tegyük fel, hogy Belföldön egy munkanap alatt 4 tonna kenyeret vagy 1 tonna vajat, míg
Külföldön 6 tonna kenyeret vagy 2 tonna vajat állítanak elő. Ekkor
a) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 tonna
vaj a nemzetközi cserében 4 tonna kenyeret ér.
b) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 tonna
vaj a nemzetközi cserében 3 tonna kenyeret ér.
c) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 tonna
vaj a nemzetközi cserében 3,4 tonna kenyeret ér.
d) mindkét ország jóléte javulhat az egymással folytatott kereskedelem révén, ha 1 tonna
vaj a nemzetközi cserében 2 tonna kenyeret ér.
4

21) Ha Belföld pusztán munka felhasználásával, állandó mérethozadék mellett csak kenyeret és
vajat képes előállítani, és Belföldön a korábbihoz képest megduplázódik a kenyérgyártás
termelékenysége, akkor Belföldön
a) a vajtermelés alternatív költsége emelkedik.
b) a vajtermelés alternatív költsége csökken.
c) a vajtermelés alternatív költsége nem változik.
d) a fentiek alapján nem tudjuk megállapítani, hogyan változik a vajtermelés alternatív
költsége.
22) Egy termék kibocsátásának növekedésével a termelés alternatív költsége
a) növekszik a specifikus tényezők modelljében és a ricardói modellben egyaránt.
b) növekszik a specifikus tényezők modelljében, de állandó marad a ricardói modellben.
c) változatlan marad a specifikus tényezők modelljében, de növekszik a ricardói
modellben.
d) változatlan marad a specifikus tényezők modelljében és a ricardói modellben egyaránt.
23) Tegyük föl, hogy egy ricardói modellben, egy kis országban a ráfordítási együtthatók értéke
aLX = 15 munkaóra és aLY = 10 munkaóra. A nemzetközi cserearány (PX/PY)w = 2. Ha az
ország kihasználja komparatív előnyeit, akkor 1000 egységnyi terméket importál. Ekkor az
ország exportja
a) 500 egységnyi Y termék.
b) 500 egységnyi X termék.
c) 2000 egységnyi Y termék.
d) 2000 egységnyi X termék.
24) Tegyük föl, hogy a többtermékes két országos ricardói modell feltevései érvényesülnek, s
az X termék előállításában Belföld termelékenysége ötszöröse Külföld
termelékenységének. A belföldi és külföldi bérek aránya w/w* = 4. Ekkor
a) Belföld lesz az X termék exportőre.
b) Külföld lesz az X termék exportőre.
c) az X termék nem kerül külkereskedelmi forgalomba.
d) a fenti adatok alapján bármelyik említett eset előfordulhat.
25) Tegyük föl, hogy a többtermékes két országos ricardói modell feltevései érvényesülnek, s
az X termék egységének előállításához Belföldön aLX = 10 munkaóra, míg Külföldön aLX*
= 15 munkaóra szükséges. A belföldi bérszint w = 10 €/óra, míg a külföldi bérszint w* = 5
€/óra. Ekkor
a) Külföld lesz az X termék exportőre.
b) az X termék nem kerül külkereskedelmi forgalomba.
c) Belföld lesz az X termék exportőre.
d) a fenti adatok alapján bármelyik említett eset előfordulhat.
26) Tegyük fel, hogy a ricardói modellben egy kis nyitott gazdaságban egy kg sajt előállításának
munkaigénye 8 munkaóra, míg egy liter bor előállításának munkaigénye 2 munkaóra. Ekkor
a) egy kg sajt megtermelésének alternatív költsége 8 liter bor.
b) egy kg sajt megtermelésének alternatív költsége 2 liter bor.
c) egy kg sajt megtermelésének alternatív költsége 4 liter bor.
d) egyik fenti válasz sem helyes.
5

27) Tegyük fel, hogy a ricardói modellben egy kis nyitott gazdaságban egy kg sajt előállításának
munkaigénye 8 munkaóra, míg egy liter bor előállításának munkaigénye 2 munkaóra, s az
ország összes munkaideje 2400 munkaóra. Ha a nemzetközi cserearány Psajt/Pbor = 3, akkor
szabadkereskedelem esetén
a) az ország nem termel bort, viszont 300 kg sajtot állít elő.
b) az ország nem termel bort, viszont 800 kg sajtot állít elő.
c) az ország nem termel sajtot, viszont 800 liter bort állít elő.
d) az ország nem termel sajtot, viszont 1200 liter bort állít elő.
6

Megoldások:
1.B 2.B 3.A 4.B 5.D 6.D 7.A 8.B 9.B 10.D
11.A 12.A 13.C 14.A 15.C 16.C 17.A 18.C 19.D 20.C
21.A 22.B 23.B 24.A 25.A 26.C 27.D
7