Színes Mozaik - KVTV
Színes Mozaik - KVTV
Színes Mozaik - KVTV
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
NAGYINTERJÚ<br />
Takáts Tamás<br />
- Olvastam önről, hogy gyerekkorában<br />
minden érdekelte, ami zene<br />
volt, vagy azzal kapcsolatban állt.<br />
Az érdeklődést a gének okozták?<br />
- Fogalmam sincs. A szüleim hatása<br />
biztos szerepet játszott. Édesanyám<br />
inkább a klasszikus zene irányába orientált,<br />
édesapám pedig nagy dzsesszrajongó<br />
volt. Persze akkor még nem<br />
volt magnó. Így az emlékeimben is<br />
csak annyi szerepel, hogy kisgyermekként,<br />
mikor a szüleim mellé bújtam az<br />
ágyban, a rádió kissé sistergős hangján<br />
megszólalt egy mély férfihang,<br />
aki éppen arról beszélt, hogy Charlie<br />
Parker következik. Szerencsésnek tartom<br />
magam, hiszen nem kellett otthon<br />
megküzdenem azért, hogy a zenei<br />
ízlésem elfogadják. Merthogy a<br />
szüleim sem csasztuskát, magyar nótát,<br />
vagy az Éjjel az omnibusz tetejénhez<br />
hasonló slágereket hallgattak. Persze<br />
ennek a hátulütője, hogy ma sem<br />
tudom befogadni a technóhoz hasonló<br />
irányzatokat, amelyek szinte kizárólag<br />
az egységes ütemről szólnak.<br />
Nekem a zene mást jelent: mindenekelőtt<br />
szabadságot. Ezért vagyok roszszul<br />
ezektől az ütemes zenéktől.<br />
- Két éve a kazincbarcikai dzsesszfesztiválon<br />
is fellépett. Vagyis a zenében<br />
megmaradt majdnem mindenevőnek?<br />
- Minden zenét szeretek az imént említettek<br />
kivételével. Ezek a diktatúrára<br />
emlékeztetnek, amit nem vagyok hajlandó<br />
elfogadni.<br />
- A gyerekkora azért nem csak a zenéről<br />
szólt. Sportolóként is megismerhette<br />
volna az ország?<br />
PISZKOS BLUES<br />
Szöveg: Kovács László<br />
Gyerekkorában Charlie Parkerért és Nat King Cole-ért rajongott. Általánosban a Beatles volt a mindene; a<br />
gombafejűek közül Paul McCartney-t tartotta a világ legjobb zenészének egészen addig, amíg egy koncertfilmben<br />
nem látta és hallotta a Rolling Stones-t. Már fiatalon is markánsan megfogalmazta véleményét. Erről<br />
leginkább a karthagós zenésztársak tudnának mesélni, akik többször megélték, hogy a koncertszerelésnek<br />
szánt trapézgatyát egyszerűen a kukába vágta. Túl az ötödik ikszen sem fogalmaz cizelláltabban: az igényes<br />
zenére és filmekre esküszik, gyűlöli a tévéből áradó szemetet, utálja, ha káromkodnak körülötte, arra pedig<br />
mindig vigyáz, hogy a Takáts Tamás név egyet jelentsen a minőségi zenével.<br />
10 | KAZINCBARCIKAI MOZAIK<br />
- Aligha. Apám elvitt az uszodába, ami<br />
annyira megtetszett, hogy tizennyolc<br />
éves koromig aktívan úsztam. Aztán<br />
gondoltam egyet, és átigazoltam a<br />
Fradiba vízilabdázni.<br />
- Az úszás volt monoton, vagy hiányzott<br />
a vízben a labda?<br />
- Érettségire kiderült, hogy úszásban<br />
nem leszek olimpiai bajnok, ezért váltottam.<br />
Vízilabdázni is imádtam, szerettem<br />
a vizet, úgyhogy lényegében<br />
mondhatom, a margitszigeti sportuszodában<br />
nőttem fel, ahol szinte<br />
minden sarkot ismertem. Sportoló<br />
két okból sem lettem. Egyrészt vízilabdázni<br />
későn kezdtem, másfelől az<br />
egyik alkalommal, mikor félredobtam<br />
a labdát, az edzőm bekiabált, hogy<br />
„Takáts, minek szült anyád?”. A káromkodást<br />
már akkor sem szerettem, sőt,<br />
a mainál sokkal rosszabbul toleráltam.<br />
Nem tehetek erről, a szüleim nevelték<br />
belém. Bár más időket éltünk,<br />
a sportpályán már akkor is szokás volt<br />
káromkodni.<br />
- Mire gondol?<br />
- Például a focira. A futball önmagában<br />
szép sportág lenne, de a közeg,<br />
ami körülveszi, az már nem annyira<br />
szívet melengető. Félre ne értsen,<br />
például legutóbb az Európa-bajnokság<br />
mérkőzéseit figyelemmel kísértem,<br />
de azt soha nem fogom megérteni,<br />
hogy két szurkolótábornak miért<br />
kell egymást szidnia, vagy rosszabb<br />
esetben összeverekednie. A szüleim<br />
mesélték, hogy annak idején, amikor<br />
apukám udvarolt anyukámnak, a focipályákon<br />
teljesen más hangulat uralkodott.<br />
Olyan, amelyben egy úrinőt<br />
el lehetett vinni egy-egy labdarúgómérkőzésre.<br />
Képzelje csak ezt el a mai<br />
viszonyok között.<br />
- Fiatalon hagyta abba a sportot, és<br />
ugyanilyen fiatalon lett az ország<br />
egyik leghíresebb zenekarának, a<br />
Karthagónak az énekese.<br />
- Hat-nyolc éves koromtól szerettem<br />
volna dobolni, viszont a szüleim nem<br />
voltak elég tehetősek ahhoz, hogy<br />
egy dobfelszerelést megvehessenek.<br />
Így nem maradt más, énekelni kezdtem.<br />
Tombolt a rockkorszak Magyarországon,<br />
és a Karthago keresett egy<br />
jóképű, fiatal, jó hangú énekest. Nehéz<br />
volt beilleszkednem, mert alternatív<br />
gyereknek számítottam. Szerettem<br />
a művészetet, de gyűlöltem<br />
a popsztár-allűröket. A Boney-M–es<br />
megjelenés rendkívül távol állt tőlem,<br />
a Led Zeppelin zenéje viszont<br />
annál közelebb. Csőgatyába jártam,<br />
fül mögött hosszú haj, fehér tornacipő.<br />
A Karthagóban szereztek nekem<br />
egy trapéznadrágot fellépőruhának.<br />
Rosszul lettem, mikor megláttam. Később<br />
a fellépőruhámat sokszor a kukába<br />
vágtam a vastagtalpú cipőmmel<br />
együtt. Szigeti Feriék persze őrjöngtek,<br />
amikor a fotózásokon megjelentem<br />
a kis csőnadrágomban, de elfogadtak<br />
ilyennek, mert állítólag egész<br />
jól énekeltem.<br />
- Ha már az éneklésnél tartunk, a<br />
hazai éneklési szokásokról több interjúban<br />
is meglehetősen lesújtóan<br />
nyilatkozott. Pontosan mi nem<br />
tetszik?<br />
- Magyar betegség, hogy nem éneklünk<br />
eleget. Tőlünk nyugatra és ke-
Change language