21.02.2013 Views

Színes Mozaik - KVTV

Színes Mozaik - KVTV

Színes Mozaik - KVTV

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Egy barcikai Párizsban<br />

Hegedűs Mária költő, vizuális művész tavaly közel egy hónapot<br />

töltött Olivier Bonnin meghívására Párizsban. A<br />

párizs-palaiseau-i alkotóműhely vezetőjének felkérésére<br />

lapunk munkatársa kiállíthatott a francia fővárosban. Tárlatának<br />

megnyitóján egy kazincbarcikai delegáció is részt<br />

vett, illetve a családtagok is elkísérték a művészt. Párizsi<br />

élményeiről készült az alábbi – naplóbejegyzés formájában<br />

íródott – beszámoló.<br />

Hegedűs Mária: Párizsi napló<br />

2008. november 10., hétfő<br />

Ma van lehetőségem olyan nyugalomra először, amelyben<br />

tudok írni valami naplófélét, hiszen a friss élményeket<br />

szeretném rögzíteni. A péntek-szombat-vasárnap<br />

nagy feszültséggel, és zsúfolt programokkal telt el. A háromfős<br />

barcikai kulturális delegáció programját, utazását<br />

én szerveztem: aggódtam érte. A családom külön autóval<br />

indult a képekkel, őrülten izgultam, hogyan sikerül az<br />

1500 kilométeres utazás. Az út balesetmentes volt, a delegáció<br />

nagyon jól érezte magát, ma mindenki elindult<br />

haza: s hirtelen nagy lett a csend. A képek most két szomszédos<br />

galériában várják – velem együtt – a látogatókat.<br />

Amikor nincsen más program, az Espace 181 Galériában<br />

leszek, dolgozom, a szabad napokon pedig majd ismerkedem<br />

Párizzsal. Olivier háza, ahol lakom építészeti csoda.<br />

Egy középkori bortermelő gazda udvarháza, amelyen<br />

csak annyi átalakítást végeztek el, ami a modern élethez<br />

feltétlenül szükséges. A bútorok korát nem mondanám<br />

meg, de minden archaikusnak, a lakáshoz tartozónak<br />

tűnik, legalább századfordulós korabeliek: rusztikusak.<br />

Apró megfi gyelések: jégszekrény, mosogatógép, számítógép<br />

telefon, fax úgy illeszkedik ebbe a környezetbe,<br />

hogy nem kirívó. Például a hifi stúdió egy ősrégi ruhásszekrénybe<br />

van beépítve.<br />

Az én rezidenciám (és ez nem túlzás, méreteit tekintve<br />

valóban akár tíz-tizenkét személynek is elegendő padlástérben<br />

laktam) az un. múzeum volt. Ez egy kertre nyíló,<br />

üvegajtós, teraszos földszinti konyhával kezdődött. Csigalépcső<br />

vitt fel a padlástérbe. A felső szinthez kapcsolódik<br />

egy dolgozószoba és fürdőszoba. Majd a valódi padlástérben<br />

van a múzeum. A gerendák alatt fából ácsolt<br />

ágyak, jó nagyok és kényelmesek akár két személynek is,<br />

ebből van három. Középen egy hatalmas kanapé, amelyen<br />

ülni és aludni is lehet. A padlón még két személy<br />

kényelmesen aludhat. A múzeum pedig azért múzeum,<br />

mert itt helyezték el Olivier világkörüli, főleg keleti, afrikai<br />

utazásai alatt összegyűjtött muzeális tárgyait. <strong>Színes</strong><br />

mozaik berakású asztalok, székek, faragott szobrok, kőszkarabeuszok,<br />

afrikai maszkok, elefántcsont faragású<br />

dobozok, megnevezhetetlen funkciójú tárgyak, faragott<br />

szörnyecskék, hindu istenek, mécsesek, edények. Hihetetlen<br />

miliőjű környezet volt ez számomra, amely egy hó-<br />

KÜLDJE BE,<br />

MESÉLJE EL!<br />

napra az otthonom lett. Innen láttam a napfelkeltét, itt<br />

hallgattam a hatalmas csendet és élveztem a léleképítő<br />

nyugalmat, itt olvastam és raktároztam el azokat az élményeket,<br />

amelyek az innen mindössze húszpercnyi utazásra<br />

lévő Párizsban értek ez idő alatt, itt írtam a regényem,<br />

meg néhány versem.<br />

Az Espace 181 Galéria a lakás bejáratától balra van, mindössze<br />

tízméternyire. Itt volt a kiállítás megnyitója. A galéria<br />

fölött – egy árkád alatt átmenve, az ellenkező oldalról<br />

külső lépcsőfeljárón megközelítve, műtermek vannak. A<br />

műtermekben három hölgy dolgozik. Egy olasz, Loredana<br />

Lancatore, mozaikkal foglalkozik, és a helybeli érdeklődő<br />

hölgyeknek mozaik szakkört is vezet. Rosa Puenta spanyol<br />

hölgy, aki alapvetően szobrászatot tanult Párizsban.<br />

Laura Nillni a harmadik hölgy francia, neves képzőművész<br />

és ettől az épületegyüttestől távolabbi külön műteremben<br />

dolgozik. Munkája igen sokoldalú. Készít hangszereket,<br />

a kocka motívumára épülő műtárgyakat, és labirintusokat<br />

sokféle összefüggésben.<br />

Félix műterme 80-120 km-re innen található, hozzá majd<br />

később megyünk ki. A galériát holnap kell először kinyitni,<br />

ma még üvegeket kell vásárolnunk, mert néhány kép<br />

üvege megsérült a szállításnál, és Olivier ragaszkodik a javításhoz.<br />

Vendégfüzetet szeretnék vezetni, amelybe a látogatók<br />

franciául írnának. A galériában tartózkodásom<br />

alatt sok időm lesz, ezért elhatároztam, hogy a napló<br />

mellett írom az esszéregényemet. Ha minden igaz – hiszen<br />

a fejemben régóta készen van – van esélyem arra,<br />

hogy be is fejezzem a leglényegesebb részeit. Abszurdnak<br />

tartom, hogy eredeti elképzelésem szerint Párizs<br />

mellett Marly-ben fejezem be a regényt. Ehhez képest az<br />

egészet Palaiseau-ban írom meg.<br />

KAZINCBARCIKAI MOZAIK | 19

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!