Séta a zene erdejében - Művészetek Palotája
Séta a zene erdejében - Művészetek Palotája
Séta a zene erdejében - Művészetek Palotája
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Lahti Szimfonikus Zenekar<br />
mondókák) kiválogatása, összeillesztése<br />
és megtoldása önálló és invenciózus költői<br />
munkának tekinthető még akkor is, ha<br />
tudomásul szolgál, hogy az összességében<br />
huszonkétezer sornyi szövegnek mindössze<br />
tán három százalékát írta maga Lönnrot.<br />
S meglehet, részben épp ez a hozzáadott<br />
érték tette a Kalevalát oly vonzóvá és<br />
kedveltté, hogy az eposz alakjai, a kalevalai<br />
nemzetség kiválóságai és a rivális Pohjola<br />
északi lakói rövid úton beépültek a fi nn<br />
önképbe: a vénséges vén Väinämöinen<br />
(Vejnemöjnen), a varázshatalmú énekmondó,<br />
vagy az „öröktől való vasverő”, Ilmarinen<br />
kovács máig jellegzetes fi nn alakokként<br />
egzisztálnak.<br />
A Kalevala ilyesformán a fi nn nemzeti romantika<br />
legfőbb igazodási pontjává vált, s<br />
így persze a komponistákra is komoly ha-<br />
A Heti Válasz hétrôl hétre<br />
információt, mûveltséget és<br />
érveket ad az olvasóinak.<br />
Fizessen elô lapunkra éves<br />
elôfizetés esetén<br />
24% kedvezménnyel!<br />
RÉSZLETEK: WWW.HETIVALASZ.HU<br />
Helyszíni előfizetés esetén további kedvezményeket<br />
nyújtunk. A Heti Válasz megrendelhető:<br />
telefonon (06 1) 461-1447, faxon<br />
(06 1) 461-1477 • Levélcímünk: Heti Válasz<br />
Kiadó Kft., 1027 Bp., Horvát u. 14-24. • E-mail:<br />
informácio@hetivalasz.hu • Online megrendelés:<br />
www.hetivalasz.hu<br />
tást gyakorolt. 1860-ban például egyszerre<br />
két mű is felhasználta az eposz motívumait:<br />
Filip von Schantz <strong>zene</strong>kari nyitánya a lázadó<br />
rabszolgát, a Kalevala legtragikusabb<br />
fi guráját, Kullervót idézte, míg Fredrik Pacius<br />
operája Ciprus szigetére telepítette át az<br />
eposz egyik epizódját. Ugyancsak Kullervo<br />
alakját komponálta meg első, Kalevala által<br />
ihletett szimfonikus költeményében Jean<br />
Sibelius is, aki utóbb számos további kompozíciójában<br />
fordult a fi nn eposz megejtően<br />
vonzó világa felé. Kiválólag ilyen a decemberi<br />
koncerten is felhangzó Lemminkäinenszvit,<br />
amint azt a nagy<strong>zene</strong>kari mű alcíme is<br />
jelzi: Négy legenda a Kalevalából.<br />
Az eredetileg operai alapanyagnak tervezett<br />
szvit hőse Lemminkäinen (Lemminkejnen),<br />
a léha, aki az eposzban a Kaukomieli,<br />
vagyis a „szépséges Messzevágyó” mel-<br />
léknevet is viseli. Lemminkäinen kalandjait<br />
és színes, vérmes egyéniségét az amúgy<br />
jórészt svéd felmenőkkel rendelkező fi nn<br />
kultúrhérosz, Sibelius programszvitjéből is<br />
kihallhatjuk. Lányokkal cicázik és alászáll az<br />
Alvilágba, Tuoni földjére (Tuonelába), hogy<br />
ott Tuonela hattyújára vadásszon, rútul<br />
megöletik, majd új életre kélve visszatér –<br />
amiként az egy vérbeli mitológiai alaktól<br />
méltán el is várható. Sibelius emlékezetes<br />
koncertszámokká formálta Lemminkäinen<br />
mítoszának epizódjait, s különösen az<br />
angolkürt szólójával gyönyörködtető A<br />
tuonelai hattyú vált világszerte népszerűvé.<br />
Mintaszerűen továbbmesélte hát<br />
a Kalevala énekmondója által imígyen<br />
elhagyott történetet, ami Vikár Béla száz éve<br />
megjelent fordításában így hangzik: „Legitt<br />
léha Lemminkäjnent / Vetem versemben<br />
amarébb, / Hajtom versemet hamarébb,<br />
/ A dalt másfelé taszítom, / Újabb útra<br />
igazítom.” •<br />
2009. december 2. 19:30<br />
Bartók Béla Nemzeti<br />
Hangversenyterem<br />
A Lahti Szimfonikus Zenekar<br />
hangversenye<br />
Väinö Raitio: A hattyúk, op. 15<br />
Schumann: a-moll zongoraverseny,<br />
op. 54<br />
Sibelius: Lemminkäinen-szvit, op. 22<br />
Km.: Ránki Dezső (zongora)<br />
Vez.: Jukka-Pekka Saraste<br />
www.hetivalasz.hu<br />
Finomra<br />
hangolva<br />
29
Change language