Tudományos megismerés - pszichologia
Tudományos megismerés - pszichologia
Tudományos megismerés - pszichologia
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A tudományos<br />
<strong>megismerés</strong><br />
Módszertan, 2009<br />
1. elıadás
IRODALOM:<br />
Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a<br />
pszichológiában. Budapest, Osiris. 21-118. o.<br />
D. Kehlmann (2008). A világ fölmérése. Budapest,<br />
Magvető
Pszichológia mint tudomány<br />
A tudomány kialakulásának feltétele<br />
(mérés)<br />
Természettudomány és<br />
társadalomtudomány kettőssége<br />
Nomotetikus és ideografikus megközelítés<br />
(l. Bevezetés óra)
A VALÓSÁG KÉT TÍPUSA<br />
I.) TAPASZTALATI VALÓSÁG:<br />
olyan dolgok, amelyekrıl saját közvetlen tapasztalatunkból<br />
tudunk<br />
II.) KONSZENZUÁLIS VALÓSÁG:<br />
azok a dolgok, amelyeket azért tekintünk valóságosnak, mert<br />
mások azt mondták, és úgy tőnik, hogy ebben mindenki<br />
egyetért<br />
? Mi is a valóság? ⇒ egyik lehetséges válasz a<br />
<br />
TUDOMÁNY<br />
amely fogódzókat nyújt:<br />
egy állításnak logikailag és empirikusan is alátámasztottnak<br />
kell lennie
PÉLDA: Mikor esik az eső?
A HÉTKÖZNAPI MEGISMERÉS HIBÁI<br />
- RÁNK HAGYOMÁNYOZOTT TUDÁS - TEKINTÉLY SZEREPE<br />
- PONTATLAN MEGFIGYELÉS<br />
(TUDOMÁNY = TUDATOS TEVÉKENYSÉG)<br />
- TÚLÁLTALÁNOSÍTÁS<br />
(REPREZENTATÍV MINTA + A VIZSGÁLAT MEGISMÉTLÉSE)<br />
- SZELEKTÍV ÉSZLELÉS (ELİÍTÉLETESSÉG)<br />
(KUTATÁSI TERV)<br />
(KUTATÁSI TERV)<br />
- KOGNITÍV DISSZONANCIA<br />
(HIPOTÉZISEK + TESZTELÉS)<br />
- ILLOGIKUS OKOSKODÁS ( a kivétel erısíti a szabályt, a szerencsejátékos<br />
tévedése) LOGIKA<br />
- ELFOGULTSÁG A MEGÉRTÉSBEN (ELKÖTELEZETTSÉG)<br />
- A MEGISMERÉS IDİ ELİTTI LEZÁRÁSA<br />
-MISZTIFIKÁCIÓ (POTENCIÁLISAN MINDEN MEGISMERHETİ)
A TUDOMÁNY ÉS A HÉTKÖZNAPOK<br />
MINDENNAPI NYELVBE BEÉPÜLNEK<br />
A SZAKKIFEJEZÉSEK<br />
TUDOMÁNY MINDENNAPI TAPASZTALAT<br />
<br />
ÚJ TAPASZTALAT MÓDOSÍT
MI A TUDOMÁNY (Babbie, 1998)<br />
A <strong>megismerés</strong> egyik válfaja<br />
Módszer<br />
Világról való tudásszerzés egy módja<br />
ELMÉLET +<br />
KUTATÁSMÓDSZERTAN +<br />
STATISZTIKA
MITİL TUDOMÁNY A TUDOMÁNY ( (Eco Eco, ,<br />
1991)<br />
a kutatás egy felismerhetı tárgy körül mozog, amelyet oly<br />
módon definiálunk, hogy mások számára is hozzáférhetı<br />
legyen.<br />
új eredményt hozzon, amelyet még senki nem mondott.<br />
a kutatás mások számára is hasznos legyen.<br />
a kutatásnak biztosítania kell a felállított hipotézis<br />
bizonyítására vagy cáfolására szolgáló elemeket (a téves<br />
tudományos eljárásnak is megvan a maga elınye)
A TUDOMÁNY FOGALMÁNAK<br />
DEFINÍCIÓJA (Wartofsky, 1977)<br />
az ismeretek rendszerezett vagy módszeres összessége<br />
amely általános törvényeket vagy elveket tartalmaz<br />
a közös nyelvet beszélı tudósok a tárgy vonatkozásában<br />
konszenzust mutatnak<br />
egyetemes, igazságai tértıl és idıtıl függetlenek<br />
kumulatív, folyamatos, objektív és autonóm „óriások vállán<br />
állunk”<br />
eldologiasulást eredményez<br />
(emberi tevékenységtıl független)<br />
tudósok emberi kapcsolatoktól való elszigetelıdése
<strong>Tudományos</strong> <strong>megismerés</strong><br />
jellemzői<br />
Racionalitásra és objektivitásra való<br />
törekvés<br />
Kritikai alapállás (l. Popper)<br />
Pontosságra és koherenciára törekvés<br />
Kollektivitás<br />
Tervszerűség, szisztematikusság,<br />
módszeresség
ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TUDÁS<br />
ELMÉLETI TUDÁS<br />
MEGISMERÉS<br />
ÉRDEKÉBEN<br />
FOLYTATOTT KUTATÁS<br />
ÖNMAGÁÉRT VAGY A<br />
TUDÁSVÁGYÉRT<br />
ÁHÍTOTT TUDÁS (≈<br />
GYERMEKEK<br />
JÁTÉKÁHOZ)<br />
ÉRTÉKMENTES<br />
MAGASABB RENDŐ<br />
TUDÁS (SZABAD IDİVEL<br />
RENDELKEZİ CSOPORT<br />
KIVÁLTSÁGA VOLT)<br />
GYAKORLATI TUDÁS<br />
A SIKERES GYAKORLAT<br />
ESZKÖZE VAGY<br />
IRÁNYÍTÓJA<br />
ALACSONYABB RENDŐ<br />
TUDÁS, DE KORRIGÁLJA<br />
AZ ELMÉLETI TUDÁST<br />
ALKALMAZOTT<br />
TUDOMÁNY SZEMBEN A<br />
TISZTA TUDOMÁNNYAL
ELMÉLET ÉS GYAKORLAT<br />
ELMÉLETI TUDÁS MEGHÖKKENTİ GYAKORLATI<br />
JELTİSÉGRE TESZ SZERT<br />
ELMÉLETI TUDÁS GYAKORLATI<br />
TUDÁS<br />
AZ ELMÉLET A GYAKORLATBÓL KAP ÖSZTÖNZÉST,<br />
TARTALMAT
AMI NEM TUDOMÁNY<br />
1.) BABONA ≠ TUDOMÁNY<br />
BABONA = A TERMÉSZET MEGISMERÉSÉRE<br />
IRÁNYULÓ SZERTARTÁSOS ÉS INTÉZMÉNYESÜLT<br />
TÖREKVÉSEK;<br />
- KÉPZELT HATALMAKRA VAGY LÉNYEKRE<br />
HIVATKOZÓ MAGYARÁZATOK<br />
2.) NÉPI BÖLCSESSÉG ≠ TUDOMÁNY<br />
A KÖZMONDÁSOKBAN, A SZÓLÁSOKBAN<br />
MEGNYILVÁNULÓ NÉPI BÖLCSESSÉG, NOHA<br />
TALÁLÓAK ÉS ÁTFOGÓ ÉRVÉNYESÉGGEL<br />
RENDELKEZNEK<br />
- TAPASZTALATI ÁTLALÁNOSÍTÁSOK
3.) JÁRTASSÁG, A SZAKÉRTELEM ≠ TUDOMÁNY<br />
RENDSZEREZETT ELJÁRÁSI VAGY TECHNIKAI<br />
SZABÁLYOK<br />
4.) TUDOMÁNY ≠ HIT<br />
AMI NEM TUDOMÁNY<br />
MINDEGYIK CÉLJA A TAPASZTALATOK<br />
RENDEZÉSE ÉS A KÖRNYEZET FELETTI<br />
URALOM
<strong>Tudományos</strong> vizsgálatok<br />
kritériuma<br />
Szisztematikus Szisztematikus empiricizmus<br />
Nyilvános verifikáció<br />
Megoldható problémák
A MEGISMERÉS KÉT ALAPSTRATÉGIÁJA<br />
1.) INDUKCIÓ<br />
Az egyes részletektıl halad az általános felé<br />
Tényektıl az elmélet felé<br />
Adatokból indulunk ki<br />
2.) DEDUKCIÓ<br />
Az általánostól halad a speciális felé<br />
Az elméletet alkalmazza a konkrét esetre<br />
A törvényekbıl indulunk ki
INDUKCIÓ<br />
Korlátozott számban figyelünk meg tapasztalati tényeket, és ezek alapján<br />
szélesebb érvényű következtetéseket vonunk le<br />
A <strong>megismerés</strong> induktív ideája - Francis Bacon: Novum Organum (1620)<br />
Induktív stratégia 4 fázisa (O’Hear, 1989):<br />
A jelenséghez tartozó példák, adatok, tények gyűjtése<br />
A közös jellemzők kiszűrése<br />
Általánosítás<br />
Az általánosított következtetések ellenőrzése<br />
KRITIKA:<br />
kivételek,<br />
nincs előfeltevés nélküli megfigyelés,<br />
megfigyelésből nem következik automatikusan a következtetés;<br />
vannak közvetlenül nem megfigyelhető összefüggések
DEDUKCIÓ<br />
következtetési eljárás, amely<br />
olyan állításokat vesz kiindulási<br />
alapnak, amelyek igazsága<br />
kétségtelen vagy széles körben<br />
elfogadott<br />
Példa:<br />
- a vizsgán való jó szereplés az ismeretek<br />
felidézésére és rendszerezésére utal<br />
- hipotézis: pozitív kapcsolat van a<br />
tanulásra fordított idő és az érdemjegy<br />
között<br />
- tehát a tanulásra fordított órák<br />
számával nő az elért érdemjegy
EMPIRIKUS CIKLUS VAGY<br />
HIPODEDUKTÍV MÓDSZER<br />
A tudományos gyakorlatban indukció és<br />
dedukció, megfigyelés és elméleti<br />
következtetés együtt létezik és egymást<br />
feltételező szakaszokban halad.<br />
Empirikus ciklus:<br />
Elmélet,<br />
Hipotézisállítás<br />
Tesztelés, megfigyelés<br />
Következtetés, általáno-<br />
sítás
A <strong>megismerés</strong> szintjei<br />
LEÍRÓ-FELTÁRÓ KUTATÁS<br />
Tényfeltárás, jelenségek folyamatok azonosítása rendszerezése<br />
KORRELÁCIÓKUTATÁS<br />
Összefüggés megállapítása, megállapítja az együtt járó<br />
tényezőket, együtt járásuk fokát, irányát<br />
OKSÁGI MAGYARÁZATOK<br />
Ok-okozati viszonyok feltárása, irány és hatásmechanizmus<br />
megállapítására törekszik<br />
Funkcionális magyarázat<br />
Intencionális (teleologikus) magyarázat
DETERMINIZMUS<br />
OK OKOZAT<br />
Determinisztikus okság<br />
OK<br />
Valószínőségi okság<br />
OKOZAT
A TUDOMÁNYOS KUTATÁS CÉLJA<br />
A VISELKEDÉS leírása<br />
A viselkedés megmagyarázása<br />
A viselkedés predikciója<br />
Problémák megoldása
ELMÉLETEK MEGÍTÉLÉSÉNEK<br />
KRITÉRIUMAI<br />
Empirikus tesztelhetőség<br />
„Takarékosság” (parszimónia)<br />
„Ockham „Ockham borotvája”<br />
„Morgan-kánon”<br />
Magyarázó és előrejelző erő<br />
Termékenység
Természettudomány<br />
Nomotetikus<br />
Kvantitatív<br />
Általános<br />
törvényszerűségek<br />
Deduktív logika<br />
Statisztikai eljárások<br />
Pl. kísérletek<br />
Társadalomtudomány<br />
Ideografikus<br />
Kvalitatív<br />
Egyes (jelenség)<br />
megértése<br />
Induktív logika<br />
Leírás, értelmezés,<br />
Pl. interjúk, szövegek
Change language