A megküzdésben szerepet játszó tényezők vizsgálata rheumatoid ...

A megküzdésben szerepet játszó tényezők vizsgálata rheumatoid arthritisben szenvedő
betegeknél
Almássy Zsuzsanna, Pék Győző
[Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet]
A tanulmány célja, egy progresszív, autoimmun betegségben, a rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő
betegek vizsgálata néhány kiemelt pszichológiai jellemző mentén. A betegeket három fő betegség-
kategóriába soroltuk be: benignus, progresszív és átlagos RA. A kérdőíves vizsgálat eszközei:
Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív, Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív, MPSS-észlelt társas
támasz (család, barátok tekintetében), Paykel- féle Életesemény Kérdőív voltak. Vizsgáltunkban
elsősorban nem a betegség hatásaként kialakult patológiás következmények vizsgálata volt a cél, hanem
hogy feltérképezzük azokat a személyiségvonásokat, és társas tényezőket, melyek segíthetnek a
betegeknek a betegségükkel való együtt élés, és a mentális egészségmegőrzés során.
Kulcsszavak: megküzdés, pszichológiai immunrendszer, társas támasz, életesemények, rheumatoid
arthritis
Eseményfüggő agyi potenciál eltérések felnőttkori ADHD-ban
Balogh Lívia, Papp Szilvia, Tombor László, Komlósi Sarolta, Czobor Pál
[SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika]
Jelen prezentáció célja a felnőttkori ADHD-ban megfigyelhető kiváltott válasz eltérések szisztematikus
áttekintése a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján. Keresésünk alapján az irodalomban 10
kontrollcsoportot is magába foglaló tanulmány volt azonosítható. Eredményeink alapján ezen
tanulmányok egészséges kontroll csoporthoz képest vizuális modalitásban N1 és P2 amplitúdó
növekedést, továbbá P1 és N2 amplitúdó csökkenést, míg akusztikus feladathelyzetben P2 amplitúdó
növekedés mellett N1 és N2 amplitúdó csökkenést igazoltak. A modalitástól kevéssé függő P300
komponens és ERN komponensek amplitúdója is szignifikánsan alacsonyabb volt az illesztett
kontrollokhoz képest. Bár felnőttkori ADHD-s betegcsoporton végzett vizsgálatok jelenleg még alacsony
számban állnak rendelkezésre, eredményeik figyelemre méltóak, az ADHD-ban észlelt pszichopatológiai
tünetegyüttes neurobiológiai alapjainak azonosítását segítik.
Kulcsszavak: erp, event-related potential, evoked potential, adhd, add, attention-deficit
Életkorfüggő hatások az EEG számolási művelettel összefüggő spektrális-, és komplexitásjellemzőire
Boha Roland 1 , Tóth Brigitta 2 , Gaál Zsófia Anna 1 , Benyovszky Máté 1 , Molnár Márk 1
[MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Pszichofiziológiai Kutatócsoport 1 ; ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Kognitív
Pszichológia Tanszék 2 ]
Célunk számolási feladat végzése során bekövetkező frekvencia- és terület-specifikus EEG-változások
vizsgálata volt idős (N=19, átlag életkor: 66.7 év) és fiatal (N=32, átlag életkor: 22 év) személyeken,
egyszerű aritmetikai művelet végzése során. Az adatokon abszolút és relatív spektrumot, Omegakomplexitást
és szinkronizációs valószínűséget számítottunk. A feladatvégzés hatására az időseknél nőtt
a delta és beta1, fiatalokon frontálisan a théta sáv teljesítménye. A komplexitás-mutatók változása az
időseknél a szinkronizáció növekedésére utal a théta és alfa1 sávokban. Megfigyeléseink szerint a feladat
az idősek mutatóira nagyobb hatással volt, de a kifejezettebb elülső théta növekedés a fiatalok jobb
teljesítményéhez köthető.
Kulcsszavak: összeadás, munkamemória, spektrum, szinkronizációs valószínűség, Omega-komplexitás
Szomatopszichoterápia
Buda László 1 , Indries Krisztián 2 , Tornyossy Mária 3
[Blue Compass Consulting 1 , ELTE TÁTK 2 , Eszterlánc Pszichológiai Szolgáltató 3 ]
Bemutatjuk egyesületünket, amely a franciaországi EEPSSA képzőhellyel áll szakmai együttműködésben,
és a W. Reich elméletére épülő, testélménnyel dolgozó pszichoterápiás módszereket gondozza.
Módszertani specifikumában elsődleges a testi reprezentációkkal, a nonverbális-, és kreatív
önkifejezéssel való munka. A rokon pszichoterápiás iskolákkal való dialógus érdekében 2010. június 18-
20. között nemzetközi kongresszust szervezünk Budapesten „Issues in Tissues” – „Sejtek és sejtések”
címmel, neves hazai és külföldi előadókkal, akik közül néhányan az előkongresszus napján
testpszichoterápiás workshopot tartanak. További információk a: www.szomato.org webcímen és a
congress@szomato.org email címen.
Kulcsszavak: test, testi reprezentációk, szomato-pszichoterápia

Szingliség: napjaink egyik társadalmi kihívása
Czimmerman Edit
[DE- TEK, Pszichológiai Intézet]
Egy magyarországi szociológiai vizsgálat (Utasi, 2001) szerint a fiatalok körében dominánsan vannak
jelen a házasságot még nem kötött nőtlenek és hajadonok: a „szinglik”. Vizsgálatunk a klinikai
pszichológia oldaláról igyekszik bemutatni a „szingli” állapot mögött meghúzódó konfliktusok,
személyiségjellemzők természetét. Hipotéziseinket arra alapoztuk, hogy a párkapcsolatban megélt
érzelmi közelség mindig a kora gyermekkori kapcsolati jellegzetességeket (megnyugtató
biztonságérzetet vagy kétségeket és ambivalenciákat) hívja elő. Az eredmények szerint a párválasztás
vagy egyedül maradás többnyire nem tudatos elhatározás eredménye: a szingliség kialakulásában nagy
szerepe van a családból hozott kapcsolati és kötődési mintáknak, illetve a családban megjelenő érzelmi
konfliktusoknak.
Kulcsszavak: szingli, klinikai pszichológia, személyiségpszichológia, kötődés, családi minták
Lezárási Igény Kérdőív - A Need for Closure Scale magyar nyelvű változatának vizsgálata
szegedi egyetemista mintán
Csanádi András, Harsányi Szabolcs Gergő, Szabó Éva
[Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet]
Jelen munkánk célja, hogy a tudását alakító, döntéshozó egyént egy új aspektusból, a lezárási igény
szemszögéből tudjuk vizsgálni. A lezárási igény nem új fogalom a nemzetközi szakirodalomban: másfél
évtizede számos kutatási területen ösztönzött újabb és újabb – eredményes – vizsgálatokat. A mérésére
kidolgozott kérdőívet (Kruglanski, Webster és Klem, 1993; Webster és Kruglanski, 1994) több nyelvre
lefordították már, magyar nyelvű statisztikailag megbízható változata azonban eddig még nem jelent
meg. Vizsgálatunkban az általunk lefordított Lezárási Igény Kérdőívet (LIK) 258 fős szegedi egyetemista
mintán teszteltük. Eredményeink alapján a kérdőív megbízható mérőeszköznek bizonyult.
Kulcsszavak: egyéni különbségek, feltáró faktoranalízis, lezárási igény, LIK
Alvási apnoés betegek terápiájának hatása a kognitív funkciók javulására
Csábi Eszter 1 , Sefcsik Tamás 1 , Várszegi Mária 2
[SZTE BTK Pszichológia Intézet 1 , Somnocenter Szeged 2 ]
Alvási apnoe szindróma során az alvásdepriváció és az ismételt hipoxia következtében, hosszú távon
kognitív teljesítményromlás következik be. A kutatás azt vizsgálja, hogy a kezelésére alkalmazott pozitív
felső légúti nyomás terápia milyen hatást gyakorol az érintett funkciókra. 30 fő alvási apnoe szindrómás
beteggel vettünk fel emlékezeti teszteket a terápia megkezdése előtt és két hónapos használatát
követően. Az eredmények alapján javulás jelenik meg a komplex verbális munkamemória és a rövidtávú
verbális emlékezeti működésben. A teljesítmény korrelált az éjszakai hipoxiás epizódok számával és a
szubjektív aluszékonysággal. Ezek alapján feltételezhető, hogy az alvási apnoe szindróma következtében
kialakuló demencia bizonyos funkciókat tekintve reverzibilis.
Kulcsszavak: hypoxia, alvásdepriváció, obstruktív alvási apnoe szindróma, pozitív felső légúti nyomás
terápia, végrehajtó funkciók, munkamemória, szorongás
"Az érzelmek leltára" kérdőív mint pszichodiagnosztikai eszköz
Derjabin Vlagyimir
[Pécs, Apáczai Nevelési Központ]
"Az érzelmek leltára" kérdőív (V. Birkenbihl, 2000) 43 érzelmi állapotot tartalmaz. Ebből 23 negatív és 20
pozitív érzelem. Az érzelmek 3 fokozatú erősséggel jelölhetők: gyönge, közepes, erős. A célom az volt,
hogy a kérdőívben objektív értékelést végezhessünk. Ezért kiegészítettem 3 fokozatot még egy állapottal
- nincs. A "nincs" állapot 0 ponttal jár. Ha az érzelem pozitív, akkor "plusz" jelzésű pontokkal értékelünk.
Ha negatív - negatív jelzésű pontokkal. A "gyönge" fokozat 1 pontot ér, a "közepes" 2, az "erős" 3
pontot. A poszteromban a kérdőív pszichodiagnosztikai alkalmazásáról beszámolok.
Kulcsszavak: érzelmek leltára, kérdőív, objektív értékelés, mérhetőség
Végrehajtó funkció és kétértelmű ábrák észlelése közötti kapcsolat egy- és kétnyelvű
gyerekeknél

Dósa Zoltán 1 , Séra László 2 , Révész György 2
[Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Alkalmazott Pszichológia Tanszék 1 , Pécsi Tudományegyetem, BTK, Pszichológiai
Intézet 2 ]
A kétnyelvű gyerekek előnyét az egynyelvűekkel szemben a figura kétértelműség újraértelmezési
képességében főleg a kétnyelvű gyerekeknél gyorsabban kialakuló központi végrehajtó működés
tényezőivel (gátlási kontroll, figyelmi váltás, szelektív figyelmi funkció) magyarázzák. Vizsgálatunkban
egy- és kétnyelvű, 5-7 éves gyerekeknél játékos reakcióidő és hibaszám méréssel kiegészített
számítógépes kategorizációs feladatokat alkalmaztunk, mégpedig:
a) egyszerű tárgyak egyértelmű rajzaival
b) kétértelmű figurákkal és azok egyértelmű változataival
c) egyértelmű figurákkal fordított világ (switch) feladatban
d) kétértelmű figurákkal és azok egyértelmű változataival fordított világ (switch) feladatban.
Nem találtunk különbséget a tárgyak és az egyértelmű változatok megnevezésében a két csoport között.
A kétértelmű változatok megnevezésében (a kétértelműség spontán felismerése nélkül) a kétnyelvű
csoport tagjai hosszabb megnevezési időket adtak, viszont gyorsabbak voltak az egyértelmű változatok
más névvel való megnevezésében. A kétértelmű feladatváltási feladatban a kétnyelvűeket a több
értelmezési lehetőség - ahogy az feltételeztük jobban megzavarta, ami tükröződik reakcióidejükben,
viszont a kétnyelvűek alig, az egynyelvűek viszont sokat hibáztak ebben a feladatban.
Kulcsszavak: kétértelmű ábra, kétnyelvűség, végrehajtó funkció
A képek szimbolikus természetének megértése társas kontextusban
Egyed Katalin, Szalai Gerda
[ELTE PPK Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ]
A képek reprezentációs természetének megértési nehézsége abban rejlik, hogy fel kell ismernünk kettős
természetüket: bár a kép önmagában egy tárgy, ami valami rajta kívül állóra is utal. J. DeLoache híres
paradigmája (elrejtett tárgyak megtalálása kép segítségével) bizonyítja: ez az első 3 életév fejlődési
eredménye. Kutatásunkkal arra szeretnénk rávilágítani, hogy a képesség kialakulását befolyásolhatja az
intencionalitás fejlődése. Feltételezésünk szerint, ha a kisgyerekek olyan interakciókban vesznek részt,
amelyben megismerhetik a rajzoló ábrázolási szándékát, illetve a gyermek maga is aktív résztvevője a
képi szimbólum megalkotásának, ez hatással lehet a kép mint reprezentáció megértésére. Jelenlegi
eredményeink szerint, ha a kép létrehozásának intencionális jellegét elérhetővé tesszük, a gyerekek
eredményesebben tudják a képi reprezentáció hordozta információt hasznosítani a keresési feladatban.
Kulcsszavak: reprezentáció, szimbólum, intencionalitás, ábrázolási szándék
Nyelvi szocializáció a kétnyelvű családokban
Erdei Ildikó
[Bartók Béla Elméleti Líceum (Temesvár), SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola]
Kutatásaimat Temesváron végeztem, amely hagyományosan egy többnyelvű régióközpont. A nagyvárosi
magyar szórványközösség „asszimilációs potenciája” igen magas, a vegyes házasságok aránya eléri a
63,9 %-ot. Arra kerestem a választ, hogy hogyan alakul a nyelvileg vegyes házasságban született
gyermekek nyelvi szocializációja. Az alkalmazott módszer a tematikus, félig strukturált kvalitatív interjú.
A vizsgált témák: az elsajátított nyelvek sorrendje és mikéntje, kommunikáció a családban,
nyelvhasználat a szabad idős, iskolán kívüli programok kiválasztásában, szervezésében, nyelvi
kritériumok az óvoda – illetve iskolaválasztásban. A döntések összefüggnek a kisebbségi létről és a nyelv
presztízséről vallott nézetekkel, a szülő életútjában a nyelv által meghatározott sikerekkel/kudarcokkal.
Kulcsszavak: kétnyelvűség, nyelvi szocializáció, identitás
A pénzzel kapcsolatos attitűdök és az énidentitás-állapotok közötti összefüggés vizsgálata
magyar egyetemisták körében
Fábián Tamás
[Diákhitel Központ Zrt.]
Célkitűzés: A pénzzel kapcsolatos attitűdök és a Marcia-féle énidentitás-állapotok közötti lehetséges
összefüggések feltárása. Módszer: A kutatásban 234 hallgató vett részt (147 nő, 87 férfi, életkor M=21,
61, SD=2,62). Az énidentitás-állapot megállapítására Adams (1998) módszerét, a pénzzel kapcsolatos
attitűdök struktúrájának felmérésére Tang (1988) MES skáláját alkalmaztam. Eredmények: 1.) A v.sz-ek
71%-a a diffúzió, 23%-a a moratórium, 3-3% a korai zárás és az érett identitás állapotában volt. 2.) A
MES faktorstruktúrája 6 faktort tartalmazott: (a pénz) "jó", "hatalom", "teljesítmény", "rossz",
"pénzkezelés" és "ráfordítás". 3.) A diffúzióban lévők a "hatalom", a moratóriumban lévők a

"teljesítmény" és "rossz" faktorokkal kapcsolódnak. Következtetés: további vizsgálatok szükségesek
Marcia egyéni interjús módszerének alkalmazásával.
Kulcsszavak: énidentitás-állapot, pénzattitűd, Marcia, Adams, Tang, MES
Szociális dominancia orientáció és kockázatvállalás
Fekete Olívia
[ELTE PPK Pszichológiai Intézet]
A fennálló társadalmi berendezkedés elfogadása és támogatása, illetve a maladaptív kockázatvállalás,
törvénysértés közötti összefüggéseket vizsgálom alacsony társadalmi státusú fiatalok csoportjában.
Feltérképezem, hogy eltérő kockázatvállalási tapasztalatok, bűnöző életvitel hogyan hatnak az alacsony
státusú társadalmi csoporttagság esetén várható, magas szintű szociális dominancia orientációs
tendenciára. A 370 fős kérdőíves vizsgálatban elítélt, védelembe vett, állami gondozásban élő, illetve
hasonló szociális státusú, családban nevelkedő serdülők körében vizsgáltam a szociális dominancia
orientáció, a kockázatvállaló viselkedés, kockázatészlelés, kockázatvállalási motiváció kapcsolatát.
Temperamentum és karakterjellemzők, pszichiátriai zavarok, nemi különbségek egyaránt elemzés
tárgyát képezték. Az eredmények támpontokat adnak bűnmegelőzési, prevenciós programok, illetve
rehabilitációs programok kidolgozásához, hatékonyabbá tételéhez.
Kulcsszavak: szociális dominancia orientáció, kockázatvállalás, fiatalkorú bűnözés
Súlyosan, halmozottan sérült személyek adaptív viselkedése
Ferenczi Szilvia Györgyi 1 , Csákvári Judit 2
[ELTE PPK, Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ 1 , ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet 2 ]
A fogyatékos emberek társadalmi integrációjában is kiemelkedően fontos szerepet játszik az adaptív
viselkedés. Súlyosan, halmozottan sérült személyek esetében a viselkedés adaptivitásának
meghatározása, mérése, és ebből következően fejlesztése is nehézségekbe ütközik. Jelen vizsgálat egy
tágabb kutatás része, mely súlyosan, halmozottan sérült gyermekek és felnőttek pszichológiai
sajátosságainak vizsgálatát, beilleszkedésük elősegítését, valamint új vizsgáló eljárások adaptálását
tűzte ki célul. 80 gyermek, és 88 felnőtt vizsgálati személy vett részt a kutatásban. Az adaptív, illetve
maladaptív viselkedést a SIB-R (Scales of Independent Behavior-Revised, Önálló Viselkedés Skálái)
korai, illetve teljes változatával mértük, 47 illetve 121 fő esetében.
Kulcsszavak: súlyos-halmozott, fogyatékosság, adaptív viselkedés, maladaptív viselkedés
A pszichológiai védettségszemélyiségbeli meghatározóinak alakulása eltérő iskola típusban
Forrai Márta
[PTE ÁOK Szak-és Továbbképző Igazgatóság, PTE BTK Pszichológiai Intézet Doktori Iskola]
Célkitűzésünk a pszichológiai védettséget jelentő személyiségbeli meghatározók alakulásának vizsgálata
az általános iskolából a gimnáziumba történő átálláskor. Az átállás két különböző életkorban vizsgáltuk, a
6+6-os iskolarendszer 13 évesei és a 8+4-es iskolarendszer 15 évesei körében. Kontrollcsoportunk az
iskolaváltáson kívül levők voltak. A vizsgálathoz Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívet (Oláh)
használtunk. A vizsgálat során 485 db értékelhető választ kaptunk. Az elemzéseket az SPSS 14. 0
program csomag segítségével végeztük az ANOVA statisztikai próba alkalmazásával. Eredményeink azt
mutatják, hogy a vizsgált iskola típusokban tanulók körében a pszichológiai védettség személyiségbeli
meghatározói között szignifikáns különbség mutatkozik, mely a 13 éves korban bekövetkező gimnáziumi
iskolaváltásnak kedvez.
Kulcsszavak: pszichológiai védettség, gimnáziumi átállás
Online tanácsadás serdülőknek
Grezsa Ferenc
[Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet]
A poszter ismerteti az internetes kommunikáció általános jellemzőit, továbbá azon sajátosságait, melyek
különösen kihatnak az internet tanácsadási, illetve terápiás célú felhasználására. Egy nyolc esztendeje
működő, serdülőknek szóló internetes mentálhigiénés program (www.necc.hu), illetve saját, 370
klienssel folytatott, 1.630 kliensi levelet tartalmazó tanácsadási anyaga tükrében a Szerző bemutatja az
igénybevevői kör legfontosabb szociokulturális ismérveit, a levelek tematikai jellemzőit, valamint a
levelezési kapcsolat dinamikai sajátosságait, - különös tekintettel a serdülőkorú kliensek identitás
elemeinek megjelenésére, identitásának alakulására.

Kulcsszavak: Internetes kommunikáció, online tanácsadás, serdülőkor, identitás
A perspektívaváltás fejlődésének két arca: a megosztott tudás/tér
Halász Erna, Király Ildikó
[ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Kognitív Pszichológiai Tanszék]
Kutatásunk célja olyan vizsgálati eljárást kidolgozása volt, amely ugyanabban a feladathelyzetben
lehetővé teszi a vizuális (téri hozzáférésből adódó), illetve a tudásindukción alapuló szociális
perspektívaváltási teljesítmény egymástól elkülönült vizsgálatát. A vizuális perspektívaváltási feladat
sikeres megoldásához a gyerekeknek figyelembe kellett venniük a játék másik szereplőjének vizuális
hozzáférését (mit lát és mit nem) a jutalom megszerzéséhez; míg a szociális perspektívaváltási feladat
esetében annak tudására kellett támaszkodniuk. Két-három éves gyerekek körében végzett vizsgálataink
eredményei rámutatnak, hogy a tudásindukción alapuló szociális perspektívaváltás a fejlődés korábbi
szakaszában tetten érhető, azaz ekkor már képesek kezelni a gyerekek a másik személy(ek)kel
megosztott tudást és az ebből származó korlátokat, míg a vizuális-téri korlátok figyelembevétele még
nehéznek bizonyul.
Kulcsszavak: tudatelmélet, perspektívaváltás, megosztott tudás
12 órás késleltetés hatása az implicit szekvenciatanulás motoros és perceptuális faktoraira
Hallgató Emese 1 , Győri-Dani Dóra 1 , Pekár Judit 2 , Sándor Tímea 1 , Janacsek Karolina 3 , Németh Dezső 3
[tanuló; SZTE BTK Pszichológia MA képzés 1 , tanuló; SZTE BTK Pszichológia BA képzés 2 , SZTE BTK Pszichológiai
Intézet 3 ]
Az implicit tanulás olyan nem tudatos tanulás, mely számos motoros és kognitív készségünk alapját
képezi. Az implicit tanulás mérésére leggyakrabban használt eljárás az ún. aSRT, melyben a személyek
anélkül tanulják meg egy valószínűségi szekvencia jellemzőit, hogy tisztában lennének a szekvencia
jelenlétével. Fontos kérdés, hogy a tanulás során a feladathoz kapcsolódó motoros információt
(mozdulatsort) vagy a perceptuális információt (az észlelt ingerek sorrendjét) tanuljuk-e meg, esetleg
mindkettőt. Az aSRT egy módosított változatával, az ASRT-Race-szel (Németh, Hallgató, Janacsek,
Sándor, Londe, 2009) lehetőség nyílik a perceptuális ill. a motoros információ alapján történő tanulás
szétválasztására és összehasonlítására. A tanulás több szakaszból áll: egy korai, gyakorlás közbeni
„online” szakaszból és a gyakorlások közötti „offline” szakaszból. Számos vizsgálat mutatott ki fiatal,
egészséges személyeknél offline teljesítményjavulást implicit tanulási feladatban (pl. Robertson, Pascual-
Leone & Press, 2004, Dorfberger, Adi-Japha & Karni, 2007). Kísérletünkben az offline tanulás hatását 12
órás késleltetést követően vizsgáltuk. Eredményeink szerint a motoros információn alapuló tudás nőtt a
késleltetés alatt, míg a perceptuális információn alapuló tudás nem változott, függetlenül attól, hogy a
személyek aludtak-e az offline periódusban.
Kulcsszacak: aSRT, implicit tanulás, offline tanulás, motoros tanulás, perceptuális tanulás
Elmélyülési képesség felmérése felsőoktatási hallgatóknál
Hazag Anikó
[Eötvös József Főiskola]
Célkitűzés: Kutatásunk célja Wilmar Schaufeli, Elmélyülési Képességet mérő tesztjének, annak hallgatói
változatának magyarországi adaptációja. Korábban már elvégeztük a Hallgatói Kiégést mérő teszt
pszichometria bemérését hazai mintán, jelenleg az egészségveszélyeztető kiégési hajlammal szemben az
egészségmegőrzést nyújtó Elmélyülési Képesség Teszt Hallgatói Változatának hazai adaptációját
mutatjuk be. Módszer: Vizsgálatunkban ötszáz fő vett részt, három egyetem hallgatói. Eredmények:
Össszességében kapott eredményeink szinkronbahozhatóak a nemzetközi adatokkal. Kimutatható, hogy
az Elmélyülési Képesség hármas faktorszerkezetet mutatt, az Energia, Elköteleződés és Elmerülés
faktorokat. További pszichometriai elemzés alapján úgy találtuk, mérőeszközünk hasznos segítője lehet a
hazai egészségmegőrző törekvéseknek.
Kulcsszavak: Elmélyülési Képesség, Hallgatói Kiégés, Egészségmegőrzés
Erdélyi serdülők önjellemzésének vizsgálata a társadalmi-kulturális változások tükrében
Horváth Zsófia Irén
[Sapientia EMTE Marosvásárhely]
A változó társadalmi körülmények hatására az egyén és környezete közötti kapcsolat is állandó
átalakulásban van. A modern életforma gyors változásai a tradicionális értékek, a közösségi és társas
kapcsolatok felbomlása árán valósulnak meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit lehet tenni a sikeres

adaptáció, azaz az egyén és környezet közötti optimális kapcsolat megőrzése érdekében. Vizsgálatomban
több mint hatszáz ötödikes, illetve nyolcadikos erdélyi diák önjellemzését hasonlítottam össze korosztály,
nemek és régiók szerint. Arra kerestem a választ, hogy milyen személyiségvonásokat tulajdonítanak
maguknak a diákok, milyen különbségek vannak a 10-11 és a 14-15 évesek önportréja között. A nemek,
illetve régiók szerinti összehasonlítással arra kerestem a választ, hogy van-e különbség a fiúk és lányok
önjellemzése, illetve a szórvány, átmeneti régió és a tömb diákjainak önjellemzése között.
Kulcsszavak: önjellemzés, serdülőkor, személyiségvonások
Daganatos betegek személyiségének vizsgálata a korai maladaptív sémák, életesemények és
megküzdési módok tükrében
Husvéti Noémi
[Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, 4243 Téglás, Kossuth u. 35.]
Célkitűzés: Kutatásom célja a daganatos beteg személyiségének és a betegség lelki okainak
feltérképezése a maladaptív sémák, életesemények és megküzdési módok oldaláról. Módszer: Young
Séma Kérdőív, Paykel Életesemény Kérdőív, Folkman-Lazarus Megküzdési Módok Kérdőív. Minta: 27
daganatos, 32 kontroll személy (21 férfi, 38 nő, átlagéletkor: 50 év). Eredmények: Nemek szerinti
összehasonlításban az ’elégtelen önkontroll és önfegyelem sémája’ magasabb értéket mutat a daganatos
férfiaknál (szign: 0,024) és az egészséges nőknél (szign: 0,03). Az érzelmi központú megküzdés a
kontroll csoportra jellemzőbb (szig: 0,025). Következtetések: A maladaptív sémák közrejátszhatnak oki
tényezőként. Bizonyos személyiségvonások és megküzdési stratégiák megváltoztatása segítené a
daganatos betegségek megelőzését és gyógyítását.
Kulcsszavak: onkopszichológia, Young, maladaptív sémák, megküzdés
A vallásosság protektív szerepe a kiégéssel szemben
Kovács Bernadett 1 , Nagy Beáta 2
[Egyházmegyei Pszichológiai Tanácsadó 1 ; Debreceni Egyetem OEC, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi
Intézet 2 ]
Bevezetés: Szeretnénk néhány mondatban összefoglalni jelenlegi kutatásunk eredményeit, amelyet egy
egyéni poszterben bemutatunk. A kiégés és a spiritualitás összefüggésének egészségpszichológiai,
prevenciós nézőpontjának egy szeletéről kapunk e vizsgálatból információkat. Módszer: Azt a tényt
vizsgáltuk, hogy a szerzetes ápolónők a segítő szolgálat során ugyanolyan kiégettek-e, mint a nem
vallásos ápolónők. Ehhez két kérdőív felhasználása alapján tudtunk eljutni. Egyik a “Kritika utáni
vallásosság-skála, a másik a Maslach-féle (Burnout Inventory) kiégés kérdőív. A vizsgálati személyek
betegágy mellett legalább 5 éve dolgozó ápolók voltak, összesen 188 személy. Eredmények: Azt
vizsgáltuk, hogy a kiégés mögött milyen tényezők hatnak. A munkában eltöltött évek számával nem nőtt
egyenes arányban a kiégés értéke. A statisztikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a nem, az életkor és a
munkaévek csak nagyon kis %-ban magyarázzák a kiégést, mint függő változót. Ezután a vallásosság,
spiritualitás tényezőjének hatását vizsgáltuk a kiégésre. A vallásosság, spiritualitás azonban egyetlen
számértékkel nem leírható és megfogható, így három aspektus alapján mértünk. Ez a három: Az
önbecsült vallásosság foka, a templomba járás és a “kritika utáni vallásosság–skála”. Ezen aspektusok
alapján mért értékek lineáris kapcsolatot, fordított arányosságot mutattak a kiégéssel. Ez alapján a
vallásos hit, a spiritualitás protektív tényező volt a kiégéssel szemben. Következtetés: Az általunk
vizsgált tényezők közül a vallásos hit, spiritualitás játszott bele leginkább a kiégés elkerülésébe. A kiégés
mértéke pedig a szerzetesközösségnél lett a legalacsonyabb, ennél magasabb az egyházi intézményben
dolgozó ápolók kiégése, és az állami kórházban dolgozó ápolók kiégését találtuk a legmagasabbnak az
általunk vizsgált mintában. Tehát úgy tűnik a vizsgálatból, hogy a spiritualitásnak prevenciós szerepe van
a kiégés kialakulásával kapcsolatban. Ezeket az eredményeinket szeretnénk ábrákkal és grafikonokkal is
bemutatni a poszter keretében.
Kulcsszavak: vallásos hit, kiégés, segítő szindróma
Az életminőséget befolyásoló tényezők vizsgálata malignus emlődaganatos betegeknél
Kovács Zsuzsanna
[Semmelweis Egyetem ETK]
Egy komplex. randomizált mintavételű, longitudionális vizsgálat részeként 185 malignus primer
emlőkarcinóma betegségben szenvedő 35 és 65 év közötti nő életminőségét befolyásoló tényezőket
vizsgáltuk. A kutatás célja egy olyan, a hagyományos onkológiai terápiát kiegészítő program kidolgozása,
amely az életvezetésben, az egészségmagatartásban és a lelki működésben rejlő erőforrások
mozgósításával segíteni tudja a betegek életminőségének a javítását, a várható élettartam növekedését.
Eszközök: EORTC QLQ-30, Egéyzségmagatartás, STAI, Beck, Benefit Finding, ITÉL, Ways of coping,

Egéyzséghiedelem, PTGI. Összefüggést találtunk az életminőség és depresszió, szorongás szintje között,
a társas támogatottság és a fizikai szerepvesztés megélése között. A társas támogatás erőteljes
védőfaktor, a megküzdés sajátos mintázatot mutat.
Kulcsszavak: onkopszichológia, malignus emlőkarcinóma,coping, társas támogatás, életminőség
Amikor a bőr lángra lobban
Kőműves Zsuzsanna 1 , Irinyi Beatrix 1 , Bóta Margit 2
[DE OC Bőrgyógyászati Klininka 1 , DE OC Magatartás Tudományi Intézet 2 ]
A bőrünk mint határszerv egyszerre elválaszt és összeköt a külvilággal, a kontaktus élmény nem
specifikus közvetítője,leggyorsabban reagál a belső történésekre. Az idegrendszerrel azonos ektodermális
eredet következtében egyszerre működik érzékszervként (hőhatás, viszketés, fájdalom), emocionális
kifejezőként (elpirulás, sápadás, verejtékezés). Így a bőr belső tükör és kommunikációs szerv.
Allergiában a bőr határfunkciója sérül, a bőr a belső konfliktusok levezetési színhelyévé válik, a betegség
szimbolikus üzenetet hordoz. A polimorf klinikai tünetekkel jelentkező atópiás dermatitits (AD)
kialakulását provokáló és lefolyását befolyásoló hatások között a betegség eredményes gyógyításában a
pszichés tényezők szerepét is fontos figyelembe venni. A medicina és a pszichológia együttműködésének
hatékonyságát mutatjuk be két 18 éves (AD) nő esetének, bemutatásával, az általuk készített, a
betegségük belső szimbolizációját kifejező rajzaikkal szemléltetve.
Kulcsszavak: atópiás dermatitis,emócionális depriváció,veszteségélmény, belső szimbolizáció
Elemi matematikai képességek kapcsolata a térszemlélettel és fejlesztésének lehetősége
fejlődési diszkalkuliás gyerekeknél
Krisztián Ágota 1 , Váry-Harmath Nóra 2
[ELTE PPK Iskolai Pszichológiai Intézeti Központ 1 ; Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Szentendre 2 ]
A fejlődési diszkalkuliának több altípusa feltételezhető (Desoete, 2006). Ezek közül az egyik a térivizuális
deficit zavarából származó fejlődési diszkalkulia. Ezt támasztja alá pl. Dehaene et. al. (1999)
fMRI vizsgálata, illetve Hubbard et.al. (2005) eredménye, akik numerikus-téri interakciót találtak a
parietális lebenyben. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a téri vizualizációs képesség fejleszthető (Salat
és Séra, 2002). Kérdésünk, hogy ennek fejlesztése hogyan hat a diszkalkuliára? Vizsgálatunkban
viselkedéses adatok segítségével – térszemlélet teszt (Séra és mtsai, 2002) – ellenőriztük, hogy a
diszkalkuliás gyerek térszemlélete elmarad-e a kontrolltól. Azt is vizsgáltuk, hogy a téri-vizuális képesség
fejlesztése hogyan hat a diszkalkuliás gyerekek matematikai teljesítményére.
Kulcsszavak: fejlődési diszkalkulia; térszemlélet; elemi matematikai képességek
Alaklélektani szabályok érvényesülése épített környezetben
Losonczi Anna
[BME Építőművészeti Doktori Iskola Urbanisztika Tanszék]
Milyen befolyásoló tényezői vannak annak, hogy az épített környezeten belül valamit EGYnek
érzékelünk? Az absztrakt ábrákkal levezetett Gestalt elvek (hasonlóság elve, közelség elve, jó folytatás
elve) érvényesek-e az épített környezetre vonatkoztatva? Az épület tervezésénél lehet szándék a tömeg
tudatos szétbontása több egységre. Ilyenkor az egyes egységek minél nagyobb különbözősége, viszont
az egyes egységeken belül minél nagyobb homogenitás vezet leginkább oda, hogy legtisztábban
észleljük az építészeti szándékot. A pszichológiában ismert észlelési elveket az építészek a tervezési
folyamatban általában ösztönösen alkalmazzák. Érdekes felfedezés az e mögött rejlő törvényszerűség.
Kulcsszavak: építészet, egység, tagoltság, gestalt-elvek, alaklélektan
A pályaválasztási bizonytalanság és az identitásfejlődés összefüggései egyetemisták, valamint
középiskolások esetében
Lukács Éva Fruzsina
[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és ELTE PPK Pszichológiai Intézet]
A pályaválasztási bizonytalanság eltérő tulajdonságokkal, hiányosságokkal, erősségekkel, pszichés
jólléttel rendelkező csoportokat érint. Jelen vizsgálat Cohen és munkatársai (1995) vizsgálatának
adaptálása. Céljai: a magyar mintán értelmes klaszterek létrehozása a pályaválasztási bizonytalanság
sajátosságai alapján; a klaszterekhez tartozó személyek összehasonlítása Erikson vonatkozó
pszichoszociális szakaszainak megoldottsága szempontjából. A középiskolás mintán ez kiegészül Luyckx

és munkatársainak (2008) öt identitásdimenziót mérő kérdőívének felvételével, az identitásalakulás
sajátosságainak felmérése érdekében. Különböznek-e a csoportok életkor és tanulmányi szint alapján?
Az eredmények fényében javaslatot teszek a pálya- konzultációt és a további kutatási területeket
illetően.
Kulcsszavak: pályaválasztási bizonytalanság, Erikson, identitásfejlődés
A szülői hatások és az evészavarok összefüggése serdülő populáció vizsgálata alapján
Mezei Ágnes, Szabó Pál
[Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Debrecen]
A középiskolások nagyon veszélyeztetettek az evészavarok (EZ) szempontjából, kialakulásukban a társas
tényezők szerepe nagy. Célkitűzés: az EZ és a szülői hatások közötti összefüggések elemzése. Módszer:
a kérdőív az Evési Attitűdök Tesztjét (Garner, Garfinkel, 1979), az Evészavar Kérdőívet (Garner, mtsai,
1983), az Evészavarok Súlyossági Skáláját (Yager, mtsai, 1987), a Szülői Bánásmód Kérdőívet (Parker,
mtsai, 1979) tartalmazta. Eredmények: 494 fő (217 gimnazista, 167 szakközépiskolás, 110 szakiskolás)
adatait elemeztük Az EZ-ra jellemző tünetek és az észlelt szülői viselkedések között erős korreláció van.
Az iskola típusa szerint a szakiskolások a legveszélyeztetettebbek az EZ szempontjából. Következtetés:
Az iskola és a szülői hatások is jelentős szerepet játszanak az EZ kialakulásában.
Kulcsszavak: evészavarok, anorexia nervosa, bulimia nervosa, kötődés
A Schutte-féle Önbeszámolós Érzelmi Intelligencia Skála (SSREI) faktorstruktúrájának
elemzése
Nagy Henriett, Czeglédi Edit
[ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék]
Célkitűzés: Kutatásunk célja az SSREI hazai adaptációja, a kérdőív belső struktúrájának elemzése,
valamint a faktorstruktúra vizsgálata volt. Módszer: A kutatásban 165 egyetemista (56 férfi, 109 nő,
átlagéletkor: 22,2 év, szórás: 3,39) vett részt. Az SSREI faktorstruktúráját konfirmációs faktoranalízissel
ellenőriztük. Eredmények: Az eredmények alátámasztották a kérdőív hatfaktoros struktúráját (khinégyzet:
671,1, df: 344, p

A számítógépes játékok lehetséges hatásai
Smohai Máté, Tóth Dániel
[KRE]
Kutatásunk célja meghatározni a különböző számítógépes játékokat használó tizenévesek pszichológiai
jellemzőinek (személyiség, megküzdés, flow) mintázatát. Módszer: A kutatásban 3077 diák töltött
pszichológiai tesztcsomagot, internetes adatfelvétellel. Eredmények: A játékidő, valamint a játéktípus
nagyban meghatározta számos pozitív, illetve negatív pszichológiai jellemző (személyiségvonás,
megküzdési mód, flow jegy) alakulását, aminek a rendszeres játszás hosszú távú következményeire
nézve is van jelentősége. A pszichológia egyik hiányossága, és jövőbeli feladata, hogy a serdülőkkel
folytatott terápiákban a virtuális világ tapasztalatait, az ott megélt érzéseket, éppúgy tudja kezelni, mint
például a módosult tudatállapotok kérdését.
Kulcsszavak: játék, számítógépes játék, Big Five, személyiség, megküzdés, flow, szituációspecifikus flow,
MMORPG, World of Warcraft, Sims, Need For Speed
Az alkohol hatása a munkamemóriára és a beszédprodukciós folyamatokra
Szabó Eszter 1 , Imréczi Katinka 2 , Rossu Renáta 2 , Varga Veronika 2
[BME Kognitív Tudományi Tanszék 1 , PPKE pszichológia szak 2 ]
Vizsgálatunkban az alkoholnak a beszédre gyakorolt hatását vizsgáltuk jól kontrollált feltételek mellett. A
fő kérdésünk az volt, hogy az alkohol hogyan hat a munkamemóriára és a beszédprodukcióra, elsősorban
a motoros-artikulációs folyamatokra. Ennek vizsgálatára a Jacob-féle számterjedelemtesztet és nyelvi
szintek szerint csoportosított nyelvtörőket használtunk, és összehasonlítottuk alkoholos és kontroll
feltételben a számterjedelemteszten nyújtott teljesítményt, illetve a nyelvtörők kimondása során
elkövetett hibák számát és típusát, az artikulációs tempót és a hangmagasságot. Az eredmények azt
mutatják, hogy az általunk mért paraméterek jó mutatói lehetnek az alkoholos állapotnak.
Kulcsszavak: alkohol, beszéd, munkamemória
A koraszülöttség és a nyelvi fejlődés összefüggései egészségpszichológiai szempontból
Szanati Dóra 1 , Nagy Beáta 2
[ELTE BG Gyógypedagógiai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszék 1 , DE OEC Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
Intézet 2
Bevezetés: A koraszülés/koraszülöttség és a preverbális/ korai kommunikációs képességfejlődés
összefüggését elemezzük egészségpszichológiai, prevenciós megközelítésből. Célkitűzés: Kutatásunk
célja, az idő előtt született gyermekek (beleértve a normál és az igen alacsony, illetve extrém alacsony
születési súlyúakat is) esetleges preverbális/korai kommunikációs képességei elmaradásának, késésének
csecsemőkori vizsgálata. Módszer: Azt vizsgáltuk, hogy az idő előtt született gyermekek (beleértve a
normál és az igen alacsony, illetve extrém alacsony születési súlyúakat is) esetleges preverbális/korai
kommunikációs képességeinek elmaradása, késése vajon kimutatható-e már csecsemőkorban. Vizsgálati
mintánk 200 magyar anyanyelvű koraszülött gyermekből állt, alkalmazott módszerként pedig a PLS-3
(Kisgyermekkori Nyelvi Skála 3.) magyar nyelvre adaptált vizsgáló eljárást használtuk. Eredmények:
Hipotéziseink alátámasztását illetve cáfolatát vizsgálati eredményeink SPSS csomaggal történt
kiértékelése alapján tettük meg. Bizonyítást nyert, hogy az idő előtt született gyermekek (beleértve a
normál és az igen alacsony, illetve extrém alacsony születési súlyúakat is) esetleges
preverbális/kommunikációs képességeinek elmaradása, késése már igen korán, csecsemőkorban is
kimutatható. Az előzetes feltevésünkkel – ti. az alacsonyabb életkorú (6-11 hónapos) gyermekcsoportok
nagyobb elmaradást mutatnak a sztenderdértékekhez képest – ellentétben a vizsgálatok azt igazolták,
hogy az idősebb gyermekcsoportok receptív és expresszív képességeik területén fennmaradó, nem
csökkenő elmaradást mutatnak. Következtetések: Eredményeink neuropszichológiai magyarázata szerint
a preverbális képességek fejlődését nem befolyásolja az alacsony születési súly; a kis súllyal születés
mint a képességfejlődés kockázati tényezője inkább később, a verbális fejlődés során nyilvánul meg. Egy
fejlődéslélektani-szociálpszichológiai magyarázat szerint pedig azok az anyák, akiknek kis súlyú
gyermekük születik, sokkal többet kommunikálnak csecsemőikkel, többször veszik kézbe őket - főleg az
első életévben, amíg a gyermekek „behozzák” fejlődési lemaradásukat. Végezetül pedig poszterünk
mellékletében szeretnénk megemlíteni néhány egészségpszichológiai prevenciós programot, melyek nagy
szerepet játszhatnak a kívánt korai szülő-gyermek kommunikációs minta kialakulásában (a „viselkedéses
pathogének” feltárása, a kommunikáció és az együttműködés kérdésköre, a kezelés környezete, a sérült
koraszülött befogadásához illetve az újszülött halálához kapcsolódó pszichológiai nehézségek
feldolgozása).
Kulcsszavak: koraszülöttség, preverbális képességek, egészségpszichológiai prevenció

A Represszió-Szenzitizáció megküzdési kérdőív magyar adaptációja
Tóth-Simon Márió, Deák Anita
[Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet]
A Huwe (1996) által szerkesztett Represszió-Szenzitizáció megküzdési kérdőív (Das Repression-
Sensitisation-Coping-Inventar, RSCI) egy újabb eszköz a represszió-szenzitizáció konstrukciók mérésére.
A 26 kérdésből álló teszt, a hozzá tartozó önértékelést fenyegető (nyilvános beszédhelyzet) szituációval
két skálát képez: defenzió/represszió és szenzitizáció. Utóbbi két, aktív- ill. passzív-szenzitizáció
alskálára bontható. A teszt a szubjektív stressz-megküzdési reakciókat viselkedéses, kognitív,
emocionális és fiziológiai szinteken méri. A német teszt magyar vizsgálata 252 kísérleti személy
részvételével zajlott. A diszkriminációs validitás vizsgálatához a CISS-48 (Endler és mtsai., 1994.), TMAS
(Taylor, 1953.) és BFQ (Caprara és mtsai., 2003.) teszteket használtuk fel.
Kulcsszavak: represszió, szenzitizáció, megküzdés, RSCI
A PPL allomorfia teszt szerepe a Huntington dementia diagnosztikájában
Turi Zsolt 1 , Sefcsik Tamás 1 , Kincses Tamás 2 , Janacsek Karolina 1 , Lukács Ágnes 3 , Gárdián Gabriella 2 ,
Klivényi Péter 2 , Vécsei László 2 , Németh Dezső 1
[SZTE Pszichológiai Intézet 1 , SZTE Neurológiai Klinika 2 , BME Kognitív Tudományi Tanszék 3 ]
A Huntington-kór egy olyan progresszív neurodegeneratív betegség, amely kezdeti fázisa a nucleus
caudatus atrófiájával jár. Ezen terület fontos szerepet játszik a nyelvtani működésben. Jelen kutatás
célja, hogy feltérképezze a nyelvi produkciót olyan pre-szimptomatikus Huntington kóros (pre-HD)
személyeken, akiknél még nem jelentkeztek neurológiai tünetek. Vizsgálatunkban a szabályos és
rendhagyó főnévi alakok produkcióját teszteltük a PPL allomorfia teszt segítségével. Az egészséges
kontrollcsoporttal összehasonlítva a pre-HD személyek szignifikánsan több hibát ejtettek a rendhagyó
szavak produkciójában. Mindez alátámasztja a nucleus caudatus és a nyelvtani működés kapcsolatát.
További vizsgálatok hosszútávon segíthetik a HD diagnosztikáját, és a gén-agy-nyelv interakció
megértését.
Kulcsszavak: pre-szimptomatikus Huntington-kór, demencia, nyelvi funkciók, fluencia
Egyén és csoportkultúra − Értékcsere kortárssegítő csoportban
Zombori Judit
[Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Pszichológia Tanszék]
A vizsgálataimat olyan fiatalok között végeztem, akik kortárssegítő képzésben vettek részt. Kísérletet
tettünk személyiségváltozások felkutatására, mérhetővé tételére. A kutatás célja: a képzésben résztvevő
fiataloknál, - a csoportfolyamatok hatására - bekövetkező változások mérése, elsősorban társas
készségek terén. A vizsgálati módszer: Leary-féle interperszonális készségeket mérő teszt. Az eddigi
eredmények: a különböző évfolyamoknál sikerült szignifikáns fejlődésváltozást mérnünk, elsősorban a
társas kapcsolatok alakulásában/alakításában.
Kulcsszavak: szerepkísérletek, új élmények keresése, csoport, csoportdinamika, értékcsere