Római jog XXV.

a rendhagyó haszonélvezet (quasi-ususfructus)
- Ha egész vagyonára vagy annak egy hányadára
juttat valaki haszonélvezetet, a hagyatékban
rendszerint elhasználható dolgok (termények,
élelem, pénz, stb.) is vannak, melyeken
haszonélvezet nem állhat fenn.
Az örökhagyó végakaratának megmentése végett
egy császárkor elejei senatusconsultum akként
rendelkezett, hogy az elhasználható dolog átmegy
a haszonélvező tulajdonába, aki így azt most már
el is fogyaszthatja, csupán arra kell köteleznie
magát a cautio usufructuaria-ban, hogy a
haszonélvezet megszűnte után ezek helyett
ugyanolyan és ugyanannyi dolgot fog visszaadni,
ill. ezek felbecsült pénzbeli egyenértékét fogja
megfizetni.
Ez az intézmény a quasi-ususfructus, mely tehát
valójában nem szolgalom, csak a gazdasági célja
ugyanaz, mint a haszonélvezeté.