A mennyei Jeruzsálem előképe - Szentkúti Nemzeti Kegyhely

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
A mennyei
Jeruzsálem
előképe
A
Vándorlók és Útonlevők Pápai
Tanácsa Santiago de Compostellába
hívta össze a zarándok pasztorációban
és a búcsújáró helyeken
működő lelkipásztorok második világkongresszusát.
A szeptember 27–30.
között megrendezett konferenciának
mintegy 250 résztvevője volt, Magyarországot
ketten képviseltük.
A továbbképzés mottóját Szent Lukács
evangéliumából választották a
szervezők: „Jézus közeledett feléjük, és
hozzájuk szegődött” (Lk 24,15). Hál’
Istennek ez a szentírási szakasz nem
csupán elvont cím, hanem olyan vezérfonal
is volt, amely világosan kirajzolódott
a teológiai előadások, a pasztorális
beszámolók és a csoportbeszélgetések
során. Olvasóinkkal ennek
a kongresszusnak a gondolatait szeretném
megosztani, mert úgy érzem,
ezzel segítségére lehetek a búcsújáró
helyeken szolgáló lelkipásztoroknak
és a zarándoklatra indulóknak.
2010.
III. évfolyam 2. szám
Megjelenik évente kétszer

Szentkút
2
A nagy kegyhelyek – Fatima, Lourdes, Compostella
– ma már nem csupán zarándokhelyek,
hanem a vallásos és a profán turizmusnak is célpontjai.
Ezért a teológiai megfontolások középpontjában
a zarándoklétnek a meghatározása állt.
Érdekes volt arról hallani, hogy kb. egy–másfél
évtizeddel ezelőtt a zarándoklatokat a
pasztoráció hanyatlófélben lévő műfajai
közé sorolták, ma már azonban olyan
terület, amin keresztül közel lehet kerülni
a nagyobb néptömegekhez és a
turisztikai csoportokhoz is, ha szem
előtt tartjuk ezek különbözőségét.
Fontos, hogy mindegyiket becsüljük,
tiszteljük, de lássuk meg különbözőségüket
is, pontosabban azt a momentumot,
amelyen keresztül építeni tudjuk az adott
szituációban lévő ember és Isten egységét.
Ki a zarándok? Aki a hittől motiválva indul útnak,
a zarándokhelyre érkezve pedig részesedik a
gyónás szentségében, és eljut az eucharisztikus közösségre.
A zarándokhelyek legfontosabb feladata
– éppen ezért – a gyóntatás kifogástalan minőségének
biztosítása és a szentmise liturgiájának
az ünneplése. Az előadók nagyon határozottan
állították, hogy minden egyéb programot és kezdeményezést
ennek kell alárendelni, és a híveket
is leginkább erre kell felkészíteni a csoportszervezés
során. Ennek érdekében több előadó is
szorgalmazta olyan zónarendszer kialakítását,
amelyben jól elválasztva őrzik a szent terek szentségi
jellegét, és külső körbe szorítják a búcsújáró
helyekhez kapcsolódó más tevékenységeket (pl.
szállodát, éttermet, közösségi helyeket). A kien-
A nemzeti kegyhely lapja
gesztelődés szentségének fontosságát jelzi, hogy
ennek védelme érdekében a legtöbb szentélyben
csak előre kijelölt papok gyóntathatnak, és bűnbánati
liturgiák, katekézisek segítik a híveket.
Érdekes beszámoló hangzott el arról, hogy a
kommunikációs eszközök, az internet, a különféle
tévéadások nem károsak a búcsújáró helyek
életében. Ezek hatása ugyanis nem az, hogy pl.
az internetezőt virtuális zarándoklatra indítja,
hanem tényleges zarándoktömegeket vonzanak
a kegyhelyekre.
Számomra Marko Ivan Rupnik gondolatmenete
volt a legtanúságosabb. Ő a vatikáni Mater Redemtoris-kápolna
és a S. Giovanni Rotondóban lévő
Pió atya–mozaiksorozat alkotóművésze. A szlovén
jezsuita szerzetes megemlítette, hogy a prédikációkban
a papság gyakran beszél politikai, szexuális,
szociális erkölcsről, de arra már nem figyel, hogy
előbb a keresztség misztériumának a lényegét kellene
elmélyítenie Isten népében. Mert ennek tudatosítása
nélkül mi csupán a – páli értelemben
vett – régi emberből próbáljuk
kicsiholni az új ember életformáját, ami
e tekintetben fából vaskarika. Előbb meg
kell tapasztalni a misztériumban való
újjászületést, utána lehet csak erkölcsről
beszélni. A zarándokhelyen ezzel a
misztériummal kell találkoztatnunk a
hozzánk érkezőket – állapította meg az
előadó. Hiszen a szentélyek, az ereklyék
és a kegyképek éppen azt a tanúságot hordozzák az
egyház életében, hogy az evangélium nem utópia,
hanem élhető valóság, az Isten szeretete pedig hozzánk
lehajló titok, amely valóban közel akar férkőzni
az életünkhöz. A jezsuita alkotóművész arról is
beszélt, hogy a kegyhelyek, liturgiák rendezettsége,
maga a szépség nem lehet másodlagos dolog az egyház
életében, mert a szépség hat az emberre, vonzza.
A teológiai tanár szerint azért kell zarándokhelyeinken
a művészetet pártolni és művészi értékeinket

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
megbecsülni, mert azon keresztül az Örök Szépség
közeledik hozzánk, vonz magához minket. Ő ezt
így fogalmazta meg: „A kinyilatkoztatott igazság a
szeretet, a megvalósult szeretet a szépség”.
A csoportbeszélgetések során a jelentősebb itáliai
és szentföldi zarándokhelyek képviselőinek
tapasztalatait, javaslatait ismerhettük meg. A lorettói
érsek arról szólt, hogy a nagy forgatagban is
biztosítsunk állandó helyet a csendes adorációra,
valamint, hogy lehetőleg egy szentmise legyen a
nagy zarándoklatok alkalmával. A czestohowai
püspök a gyalogos zarándoklatok lehetőségeinek
kihasználásáról beszélt, náluk például ez a hivatásébresztés
egyik legfontosabb színhelye. Előkerültek
a szentföldi, kelet-ázsiai és más földrészek
problémái is, egy Európán kívüli megyéspüspök
például beszámolt arról, hogy egyházmegyéje
területén a hívek felépítették Medjugorje mását
(ami státusza szerint nem zarándokhely, „csak”
plébániatemplom). Én azt próbáltam hangsúlyozni,
hogy Magyarországon a sok-sok problémától
terhelt embereknek a zarándokhelyek, a zarándoklatok
adják meg azt az egzisztenciális választ,
Szamár, jókedv és áldozás
Részlet egy budapesti hívő leveléből: „Szerdánként betegeket látogatok
a Korányi kórházban. Az egyik kórteremben négy asszonyt találtam, lehangoltak,
rosszkedvűek voltak, szólni is alig volt kedvük. Az egyik azért
megemlítette (szép palócos kiejtéssel), hogy még nem volt olyan év, amikor
pünkösdkor nem ment szentmisére, most meg itt fekszik. »Akkor ne
utasítsa vissza a lelkipásztori látogatást, szentmise után hadd látogassuk
meg« – kérleltem. Beleegyeztek. Közel három óra múlva, amikor Hidász
Ferenc atyával beléptünk a kórterembe, legnagyobb megdöbbenésemre
három vidám hölgyet találtunk, fülig ért a szájuk. Kiderült, hogy a palócos
beszédű asszony nagybátonyi. Idén virágvasárnap Szentkúton volt
misén, társainak pedig a makacs szamár és a virágvasárnapi bevonulás
történetét mesélte. Jókedvűek voltak, nagyot beszélgettünk, imádkoztunk,
áldoztak. A virágvasárnapi bevonulás így volt jelen nálunk, így segített a
mai napon.” (R.K.)
2011-ben április 17-én 11-kor hasonló módon tarjuk meg a virágvasárnapi
szertartást.
amit az intellektuális teológia
ezekhez az emberekhez nem
tud közel vinni. Itt élik át leginkább,
hogy szenvedéseik
által részeseivé válnak Krisztus
misztériumának, amikor
a különféle népi áhítatokon
keresztül megtapasztalják: Ő
is szenvedett.
Magyarországon a zarándokturizmus a turisztika
területén messze nem éri el azt a százalékarányt,
amit szerte a világon. A konferencia végkicsengése
bennem éppen ennek függvényében
alakult ki: zarándokhelyeinket turisztikai szempontból
is magas színvonalra kell emelnünk, de
úgy, hogy az ne feddje el a hely szentségét, azt,
amiért kegyhelyeink a mennyei Jeruzsálem előképei:
a Szentháromságból áradó megbocsátás,
önátadás és szépség megtapasztalását.
fr. Kálmán Peregrin ofm
3

ESEMÉNYEK–BESZÁMOLÓK
Szentkút
4
Máriát dicsérni jöjjetek!
A
Magyarok Nagyasszonya-búcsúval Szentkúton
október 10-én véget ért a nagy tö-
megeket mozgató ez évi búcsús időszak. Ettől
kezdve a nagyhétig csendesebb szakasz következik
a kegyhely életében, mely éppen olyan szép és
bensőséges, mint a nagybúcsúk napjai. De milyen
események tették emlékezetessé az idei évet?
* * *
Pünkösdkor a szombati vigíliával kezdődik és
hétfőig tart a háromnapos búcsú. Ilyenkor jönnek
gyalog a salgótarjániak, az abasáriak és a szécsényiek,
innen ekkor csak férfiak: az ötéves gyerektől
a nyolcvanöt éves, frontot is megjárt idős
emberig. Nagy élmény orgonán kísérni a férfiak
énekét. Minden évben egyre több torokból száll
fel az ég felé a dicsőítés, a templom falait is megremegtetve:
„Dicsénekem örvendve zengem királyi
Szűzanyám Neked…”
A férfiak gyalogos zarándoklata erőt, hitet sugárzó
éneke kifejezi a Szűzanya iránti szeretetüket,
tanúságtételüket. Isten áldja meg őket!
* * *
Jézus Szentséges Szívének ünnepén, június 11én
sok zarándok vette fel a betegek kenetét. Ez új
esemény volt Szentkúton, bizonyára hagyomány
válik belőle.
* * *
Szent Antal ünnepén, a jászok zarándoklatának
keretében volt a gyermekek megáldása. A
jász zarándokok száma évről évre nő. Minden
jászok lakta település hívei minden évben elzarándokolnak
Szentkútra. Minden település másmás
vasárnapon. Legnagyobb számban Jászfényszaru
és Pusztamonostor búcsúsai vannak.
A jászapátiak hagyományosan Szentháromság
vasárnapján zarándokolnak. Megkönnyeztem
őket, amikor a tőlem fejjel magasabb, ősz hajú,
szikár jász férfiak meghajtották zászlóikat és
fejüket a Szűzanya előtt. Jászapáti egy időben
ontotta a papi hivatásokat. Ismerem jelenlegi kilátástalannak
tűnő helyzetüket. Hitük, hűségük
tiszteletreméltó.
* * *
A szlovák–magyar imanapot idén harmadszor
hirdették meg. Szlovák és magyar főpapok és pa-
A nemzeti kegyhely lapja
pok is szép számmal voltak, hívek pedig mindkét
népből és országból többen, mint tavaly vagy azelőtt.
A hívek száma lassan felér egy nagybúcsú
létszámával. Kegyelmi hatásai, gyümölcsei minden
bizonnyal később érezhetők is lesznek mindkét
nép életében. A kassai egyházmegyés kispap,
Takács Dénes a szlovák és magyar énekek szívből
fakadó éneklésével és szép orgonajátékával nagyban
emelte az ünnep fényét. Köszönet érte!
* * *
Sarlós Boldogasszony ünnepén jegyeseket,
házasokat, a gyermeket kérő és gyermeket váró
édesanyákat áldotta meg Bíró László püspök úr.
Hadd emeljem ki közülük a gyermeket kérőket:
akik jártak már Szentkúton, tudják, hogy a
Szűzanyánál kell „kopogtatni” ebben az ügyben.
Napjainkban, amikor az abortuszok száma miatt
évente egy Gyöngyös nagyságú városnyival
csökken az ország lakossága, a ferences kegyhelyen
a leggyakoribb csoda éppen a gyermekáldás.
Kérnek és kapnak. Magam is ismerek sokakat,
akik itt kaptak gyermeket Máriától.
* * *
Szent Anna ünnepén az idő nem volt kegyes
hozzánk. Jakubinyi György érsek úr már előző
este megérkezett Gyulafehérvárról. Felemelő érzés
volt hallgatni az ezeréves, sokat szenvedett
erdélyi egyházmegye érsekét, Márton Áron harmadik
utódát a nemzet szentélyében. Szép mozzanat
volt a mise végén a nagyszülők megáldása.

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
* * *
Nagyboldogasszony ünnepén, szombaton és vasárnap
22 ezer ember fordult meg a kegyhelyen. Az
utóbbi évek, talán évtizedek legnagyobb létszáma
volt ez. (Mintha valami megváltozott volna Magyarországon,
mintha valami elkezdődött volna…)
Vasárnap 12 hordozható Máriát számoltam meg
a templom előtt, nem beszélve a színpompás népviseletekről.
Sok-sok kereszt, templomi zászló és
számos zarándok. „Ilyen lehet a Mennyország…”
– kezdte a szentmisét Beer Miklós püspök úr,
ahogy végignézett a sokaságon. Sajnos a búcsús év
legszebb, legfelemelőbb és leglátványosabb körmenete
a viharos időjárás miatt elmaradt. De a kegyelem
áradása így is megtapasztalható volt.
* * *
Augusztus 20-án sok-sok fiatal vett részt az
ünnepi szentmisén, ők augusztus 15-én indultak
el gyalog Esztergomból Márianosztrán és
Szécsényen át Mátraverebély-Szentkútra.
Teszik ezt immár húsz éve sárban, tűző napsütésben.
Szent István városából, a Magyar Sionból
a Nagyasszony szentélyéhez. Véleményem szerint
a Szent Jobb-körmenet mellett – országos
viszonylatban – zarándoklatuk a legértékesebb a
20-i ünnepi események között. Igaz, nem olyan
látványos, mint pl. a légiparádé.
* * *
Szeptember 25-én a katolikus iskolák zarándoklatára
mintegy 1500 diák jött el tanáraival.
A szentmise előtti műsor, éneklés, tánc kicsit
szokatlan volt azoknak, akik gyakran járnak ide.
A gyerekek legtöbbje talán most járt először a
kegyhelyen. Csak remélni tudjuk, hogy valami
megragadta őket, s máskor is elzarándokolnak
Szentkútra.
* * *
Látványos volt a lovagrendek zarándoklata október
első vasárnapján. Eljöttek az egyetlen magyar
alapítású lovagrend tagjai is, a Szent Istvánlovagok.
Történetük összefügg népünk történetével.
Ötszáz évig szolgálták a hazát, míg aztán Mohácsnál
1526-ban az utolsó szálig elestek. Csak a
rendszerváltás után alakult meg újra a rend.
* * *
Magyarok Nagyasszonya ünnepén még a
domboldalra is sokaknak fel kellett húzódniuk,
hogy elférjünk. Népünk sorsa, múltja, jelene és
jövője 1038. augusztus 15-e óta a Nagyasszony
kezébe van letéve: azóta országunk és egész
nemzetünk az ő öröksége.
Csodálatosan szép a történelmünk. Ő védte
meg ezt a népet a pogány és istentelen túlerővel
szemben. Mi, keresztény, katolikus magyarok
ezért nem félünk a népünket fenyegető sötét
erőktől, mert aki minket támad, az előbb-utóbb
megtapasztalja, hogy ki a mi pártfogónk.
A Sacra Corona című film utolsó mondataival
fejezem be ezen gondolatomat:
„Uram! Tudom, hogy ez az ország addig
lesz erős és hatalmas, addig létezik, amíg
a Szent Korona és a Boldogasszony
iránti szeretetünk összetartja. Amint a
korona eszméje elvész, az ország is elveszett.
Területe csonkul, lakóinak önérzete
pedig szertefoszlik, mint a rosszul
szőtt vászon.”
Reménykeltőnek érzem, hogy minden
évben többen zarándokolnak el
Magyarok Nagyasszonyának ünnepére
Mátraverebély–Szentkútra. A szentkúti
búcsúk szépségét, hatását nem lehet
leírni, elmondani. El kell jönni, meg
kell tapasztalni, hogy itt összeér a föld
az éggel.
„Máriát dicsérni, hívek, jöjjetek
Mert ő fogja kérni Fiát értetek…
Ha értünk Mária Fiát kérleli,
Kérését Szent Fia meg nem vetheti.”
Tóth Béla, a bazilika kántora
5

Szentkút
6
Idén első alkalommal került megrendezésre az
együtt járók és jegyesek lelkigyakorlata Bíró
László püspök atya, a családpasztoráció kiemelkedő
személyisége vezetésével Szentkúton július
2–4. között. Erre a néhány napra több fiatal
pár gyűlt össze pénteken a ferences testvérek
otthonában, akik vidáman és tettre készen vártak
mindannyiunkat. Mindenkin látszott az izgatottság,
vajon mit tartogat majd ez a hétvége.
A párok Esztergomból, Budapestről, illetve Pásztóról
érkeztek. A vacsora során remek alkalom
nyílt az egymással való megismerkedésre. A kétnapos
lelkigyakorlat napirendjén közös imádság,
szentmise, beszélgetések, valamint a püspök atya
lélektápláló és egyben elgondolkodtató előadásai
szerepeltek. Számos téma került megvitatásra: a
A nemzeti kegyhely lapja
JEGYESEK LELKIGYAKORLATA
házasság szentsége, a családalapítás, az élet. Vasárnap,
Sarlós Boldogasszony ünnepén püspök
atya mutatott be szentmisét a ferences atyákkal
együtt. A Jóisten úgy intézte, hogy jó időnk legyen.
A szentmise végén az együtt járók, a jegyesek,
a házasok és a gyermeket váró édesanyák
külön áldásban részesültek. Öröm volt látni a
sok boldog megáldott pár arcát. A lelki napok
alatt jó hangulat uralkodott, mindannyian úgy
éreztük, új barátokat szereztünk, erősödtünk Istenben
és a szerelemben.
Bíró püspök és a barátok szeretnének hagyományt
teremteni, évente toborozni új párokat
a csoportba, valamint évről-évre találkozni a
régiekkel. A házasság, az Isten által megáldott
együttélés a világ legfontosabb dolgai közé tartozik.
Úgy gondoljuk, és azt hiszem, ebben mindannyiunkat
megerősített a foglalkozások alatt
elhangzó tanítás: a jó házassághoz elengedhetetlen
többek között a megfelelő harmónia, az igazságos
szeretet és a helyes kommunikáció. Ezeknek
elsajátításához pedig remek alapot kínált a
püspök atya tanítása.
Köszönet Bíró László püspök úrnak a színvonalas
hétvégéért, valamint a ferences barátok
családias és barátságos vendégszeretetéért!
Reméljük, jövőre is élményekkel telve, lélekben
megerősödve térünk majd vissza otthonainkba.
Hívunk minden párt, hogy vegyen részt e nagyszerű
találkozón.
Czétényi Réka és Kaszás Ferenc
2011-BEN JÚNIUS 30. ÉS JÚLIUS 3. KÖZÖTT A MÉCS SZERVEZÉSÉBEN KERüL SOR AZ EGYüTT
JÁRÓK ÉS JEGYESEK LELKIGYAKORLATÁRA. REGISZTRÁCIÓ 2011 MÁRCIUSÁTÓL.
2011-ben
Június 25-én
tArtJuk
A szlovák–
mAgyAr
imAnApot.

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
A SZLOVÁK–MAGYAR MEGBÉKÉLÉS NAPJA
A
szlovák–magyar imanap után a következő
levelet kaptuk az érsekújvári ferences
templom magyar híveitől.
Szeretném az érsekújvári zarándokok és a
magam nevében megköszönni Önnek és mindannyiuknak
a szlovák–magyar imanapot, a
szlovák nyelvű honlapot, fáradhatatlan tevékenységüket,
a közvetlen szavakat, amellyel
útra bocsátott bennünket.
Itt, a Felvidéken igaz, bár mindenki saját
döntése szerint élheti meg a magyarságát, nagy
szükségünk van a megerősítésre, a ránk figyelésre
s a példamutatásra. Valahol mélyen legbelül
él a szlovák és a magyar emberben valamiféle
elutasítás, megbántottság, megnemértés. Politikai
döntésekkel biztosan lehet befolyásolni az
életünket, de a közös ima, a másik emberrel való
kézfogás élménye, érzése, a személyesség sokkal
fontosabb. S hogy ezt Önökön keresztül az
egyházunk vezetői, lelkipásztorai is átélhetik,
azt gondolom, nagyon nagy, béketeremtő dolog.
Hálásan köszönjük!
Kis csapat voltunk ugyan, de szinte mindenki
többedszer járt Szentkúton, gyerekek, felnőttek,
mindig újabb élményekkel gazdagodnak. Köszönet
érte. Reméljük, segít az Úr, s jövőre újra ott
lehetünk. Isten áldja meg, segítse további munkájukat,
küldetésük teljesítésében vezesse Önöket!
Tisztelettel, üdvözlettel:
Istenes Marica
„kegyúri” látogatás
Búcsújáróhelyünk egykori kegyúri családjának leszármazottja
látogatott el hozzánk szeptember 23-án. Almásy
Antal beszámolt életútjáról, és megismerkedett
a nemzeti kegyhely épületeinek modernizációs tervével.
Megtekintette az ősi Almásy-kripta helyét, amelyet
az elmúlt évben sikerült feltárni, és belegyezését adta,
hogy rokonainak maradványai számára ott biztosítsunk
végső nyughelyet.
7

Szentkút
8
A
Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége
Mátraverebély–Szentkúton, nemzeti
zarándokhelyünkön rendezte meg országos
találkozóját augusztus 27–28-án. A szervezésnél
nehézségnek éreztük a távolságot, de mivel mentesítő
járatokat indítottak Budapestről, így már
27-én, Szent Mónika napján odaérhettek zavartalanul
azok az édesanyák, akik vállalni tudták,
hogy az éjszakát is ott töltik a kényelmes zarándokszálláson.
Az elmúlt 18 év, mióta közösségünk megalakult,
bizonyította, milyen fontossá tud válni az
egymással való találkozás és a közös ima. Ez most
még értékesebbé lett azáltal, hogy égi Édesanyánk
várt ránk ezen a kegyhelyen. Az esti hálaadó
szentmisénket Róna Gábor jezsuita atya, közösségünk
lelki vezetője mutatta be, ezt követte az
esti keresztút, ahol fájdalmas Szűzanyánk érzéseit
elmélkedtük át a szemerkélő esőben. Összebújva
az ernyők és esőkabátok alatt, segítve egymást
élhettük meg az egymásra figyelő szeretetet.
Bátorítást kaptunk kántor úr részéről, aki harmonikán
kísérte a keresztút énekeit.
A zarándoklatok nagyon alkalmasak
arra, hogy az ember letegye fájdalmait,
terheit, megkönnyebbüljön, s
itt az ég is sírt, megtetézve az anyák
könnyeit. A templomba visszatérve
kértük az éjszakai szentségimádás
lehetőségét. Óránként váltották egy-
A nemzeti kegyhely lapja
A FIÓKÁNAK REPüLNIE KELL
mást a virrasztók, és egyesítették imáinkat az Úr
Jézus közelében. Ezek a lehetőségek gazdagították
másnapi találkozónkat: az áldozatvállalással
lettünk nagykorúvá.
Másnap az esős idő sem riasztotta el a zarándokokat,
akik korán reggeltől lobogókkal, szép
énekekkel közeledtek, hogy tiszteletüket tegyék
a Szűzanyánál. 9 órától elmélkedtük át az örvendetes
rózsafüzér titkait. Felajánlottuk a gyermeket
váró édesanyákért, a találkozóról távol maradt
társainkért, önmagunkért és családtagjainkért,
egyházunk papjaiért. Figyelemmel hallgattuk
a zarándokhely bemutatását, és már készíthettük
is lelkünket kántor úr szép Mária-énekeihez
csatlakozva a szentmisére. Majnek Antal munkácsi
püspök atya személyében először köszönthettünk
határon túlról jött főpapot közösségünk
találkozóján. Homíliájában Szent Mónika imádságos
élete mellett figyelmeztetett bennünket arra
a felelősségre, amit az anyák nagyon nehezen élnek
meg, amikor el kell engedniük gyermeküket.
Ne babusgassuk őket kicsi kortól szüntelen, még
a felnőtt felelősségvállalásban is megakadályozva
őket rosszul értelmezett anyai gondoskodással.
Ne szavakkal, hanem példával mutassuk meg
a helyes életformát. Nézzük meg a fecskemama
határozottságát, mert fiókájának meg kell tanulni
repülni. A Szűz Anya el-elgondolkodott mindazon,
amit hallott. Mi is gondolkodjunk el pl.
a tékozló fiú történetén vagy más szentírási szakaszok
kapcsán, milyen is a helyes szeretet. Ezek
alapján rájövünk, hogy a szeretet nem egyenlő
a mindentől való féltéssel. Vigyázzunk, nehogy
a megházasodott gyermekünk életébe avatkozzunk,
csak neki adva igazat. Bizony sok válás oka
a helytelen családi szolidaritás.

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
Mise végére kisütött a Nap, és talán kezdtük világosabban
látni azt is, hol kell változtatni szokásainkon.
Óriási lehetőséget jelentett a másfél ezer
zarándoknak, hogy mindenki elnyerhette a teljes
búcsú kegyelmeit, ha teljesítette a feltételeket.
Mise után nagy meglepetést készítettek számunkra,
hiszen már reggel óta főzték az erdő
szélen a sok bográcsban a finom ebédet. Az édesanyák
is elhozták a hazai süteményeket, így kezdődhetett
a közvetlenebb ismerkedés. Ebéd után
együttérzőn hallgattuk a tanúságtételeket, és közösen
fohászkodtunk a betegekért. A délután folyamán
az Oltáriszentséggel körmenetben jártuk
végig a kegyhely szépen kialakított domboldalát.
A két nap alatt szüntelenül szállt az ének a kántor
úr vezetésével, imádva az Úr Jézust, és hálát adva,
mert köztünk maradt és velünk van életünk minden
napján.
A Szent Mónika-közösség azért jött létre, mert
a családban az édesanya felelőssége és terhei a mai
világban sokkal nehezebbek, mint régen. A világ
csábítása megsokszorozódott, a többgenerációs
családforma megszűnt, távol vannak egymástól
a nagyszülők, a rokonok. Kétségbeesve tapasztalják
a szülők, a gyermeküket egyedül nevelők,
hogy kevés a meghitt, bensőséges együttlét. Nincs
bizalom, nincs fegyelem és tekintély. Ezt isten-
kapcsolat nélkül nem lehet kibírni. Az édesanyák
imaközösségében imádkozunk egymásért, hogy
elsősorban mi és általunk családtagjaink is visszataláljunk
a helyes útra.
Hisszük, hogy a Szentlélek műve ez az összefogás,
hiszen 19 kalocsai édesanya kezdeményezésére
érkezett hazánkba a mozgalom Madridból.
Azóta több ezren csatlakoztak. A feltételek nagyon
egyszerűek: a közösség imáját kell naponta
elmondani otthonunkban, hetente egyszer pedig
a templomban is. Ez mindössze 3-4 perc. Számos
templomi közösség alakult, a lelkipásztorok támogatják
ezt havi szentmisékkel.
A kapcsolattartás a jelentkezőkkel évi három
körlevél postázásával történik, évente kétszer van
országos találkozó, ahova el lehet zarándokolni,
hogy együtt imádkozzunk. Címünk 6300 Kalocsa,
Szt. István u. 24. E-mail: szentmonika@
freemail.hu. Honlapunkon további információk
szerepelnek: ww.szentmonika.hu.
Köszönet a ferences atyáknak, hogy gondosan
és szeretettel vártak bennünket, segítettek mindenben.
Bíztatok mindenkit határainkon innen
és túl, hogy zarándokoljanak Szentkútra, jöjjenek
és gazdagodjanak testi-lelki felüdüléssel ezen az
áldott helyen.
Bartal Józsefné Veronka
a c s e n d é s a b é k e h e l y e
Augusztus 21-én – kíséretével együtt – nemzeti szentélyünk vendége volt Feodor munkácsi és ungvári érsek, aki
a budapesti ortodox Szent István-ünnepségek alkalmából érkezett hazánkba.
A pravoszláv főpap az ünnepi események után Mátraverebély-Szentkúton és Gyöngyösön tett látogatást. Az érsek
megtekintette kegyhelyünket, végiglátogatta annak jellegzetes emlékeit és megismerkedett a búcsújáróhely történetével.
A bazilikában kíséretével együtt imádkozott a kegyszobor előtt. A látogatás során Feodor érsek elmondta, nem
tudta, hogy magyarországi programszervezői hová tervezik a látogatást, és kifejezte háláját, hogy a csendnek és a
békességének ezt a helyét is megismerhette. Élénken érdeklődött a nyugati egyház liturgikus szokásai, a modernség
és a hagyomány hatásáról, jelenlétéről a szerzetesi életben, a rendtagok imaéltéről, lelkiségi jellegzetességeiről.
Kiemelte, hogy mint szerzetes, milyen fontosnak tartja a szerzetesközösségek testvéri erejét és imádságban való
elkötelezettségét.
A főpap elismerőleg nyilatkozott püspöktestvéréről, a ferences Majnek Antal munkácsi megyéspüspökről. Úgy beszélt róla, mint jó püspökről és mély
gondolkodású pásztorról. Kiemelte a két kárpátaljai egyház kiegyensúlyozott kapcsolatát, amit az is mutat, hogy a Munkácsi Egyházmegye területén két
ortodox templomban is helyet adtak a római katolikus közösségek liturgiájának.
Feodor érsek azt is elmondta, hogy teológus korában nagyon megérintette Assisi Szent Ferenc alakja, akivel ugyan mindenben nem ért egyet, de
nagyra értékeli lelki tapasztalatát. Közösségünket pedig arra kérte, szerezzük meg neki orosz nyelven rendalapítónk írásait, életrajzát, és látogassuk
meg őt munkácsi rezidenciáján.
A találkozás során a szentkúti ferences közösség arról biztosította az érseket, hogy mindig tisztelettel látják ezen a helyen mint püspököt és zarándokot,
s hogy a nemzeti kegyhely gazdagodását jelenti, ha a testvéregyházak saját hagyományaik szerint keresik fel a búcsújáróhelyet.
9

Szentkút
10
Márciusban kezdtük meg a mátraverebélyszentkúti
kegytemplom főoltárszobrainak
felújítását. A tabernákulum két oldaláról egy-egy
adoráló angyal, az alépítmény két oldaláról Keresz-
A nemzeti kegyhely lapja
RAGYOGJON EREDETI POMPÁJUK
Kamasz koromban, a vasárnapi miséken
érdeklődve figyeltem a mise végi hirdetésekkor,
amikor a plébánosunk felolvasta, hogy
a következő héten a napi szentmiséket kiért és
kiknek a kérésére ajánlja fel. Nem igazán értettem
az egész logikáját, de azt éreztem, hogy
valami felemelő van az egészben: a legcsodálatosabb
egyházi szertartáson, amikor ott áll az
egész nép a pap vezetésével az Úr színe előtt, s
bemutatja Krisztussal közösen az ő megváltó
áldozatát (ezeket így tanultuk a miséről), amolyan
„extra kérésként” belecsomagolja ebbe az
áldozatba egy konkrét család kérését elhunytja
üdvéért vagy beteg családtagja egészségéért.
Szóval így fordítottam le magamnak akkor
telő Szent János és Remete Szent Antal szobra, két
angyal, az oromdísz közepéről pedig a Szentháromság-szoborcsoport
került műtermeinkbe. Először
vegyszeresen letisztítottuk az alkotások hátoldalát,
ahol nincs festett felület. Ezt követően tisztító próbákat
végeztünk, hogy megtudjuk, melyik oldószerrel
lehet a leggyorsabban és a legkíméletesebben eltávolítani
az eredeti rétegre felvitt festék- és lakkrétegeket.
Az eredeti rétegen két átfestést találtunk, amelyeket
eltávolítunk, így előkerültek az eredeti színek,
aranyozások. A továbbiakban folytatjuk a szobrok
tisztítását, majd a konzerválás következik. Ezzel az
eljárással a műtárgyakat mentesítjük a rovarfertőzéstől
és megerősítjük a fa anyagát. Ezután kerül sor az
eredeti réteg helyreállítására. Munkánk célja, hogy a
szobrok és idővel az egész főoltár újra eredeti pompájukban
ragyogjanak.
Ferenczy Attila, restaurátor
Hálásan köszönjük a kedves testvérek adományait, amelyek segítségével
2011 márciusában megkezdhetjük az oltárépítmény restaurálását is.
A munkák befejezéséhez azonban még közel 30 millió forintra van szükség.
Ehhez kérjük további támogatásukat, amit az újságban szereplő számlaszámon,
csekken vagy személyesen juttathatnak el hozzánk. A 200.000
Ft felett adakozók nevét külön táblán is megörökítjük.
KÉPVISELJüK EGYMÁST ISTEN ELŐTT
a miseszándék mibenlétét, s ebben megerősített
az is, amikor ifi hittanos csoportunkban
a hitoktatónk arra buzdított, hogy „ne jöjjünk
üres kézzel” a misére, legyen nekünk is konkrét
szándékunk/kérésünk, amit leteszünk a
felajánláskor az oltárra.
Teológiai tanulmányaim során fedeztem fel,
hogy ez a szokás igencsak régi az egyházban.
Az V. századi Rómában szokás volt, hogy a
mise előtt a hívek odamentek papjukhoz, s lediktálták
neki, kik azok az élők és elhunytak,
akikről szeretnék, ha a misében megemlékezne.
Úgy tartották – teológiailag teljesen helyesen
–, hogy Krisztus áldozatának ünneplésekor a
Szentlélek kegyelme által jelen van az egész te-

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
remtett világ, minden élő és már elhunyt ember,
sőt a mindenség és a történelem középpontja ez
a húsvéti mű, így hát miért is ne lehetne néven
nevezni azokat, akiket e cselekményben – a hit
bátorságával – különösen is a Mennyei Atya irgalmas
jóságába ajánlunk.
A korai középkorban e dolog érdekesen alakult:
a gyónónak a pap azt az elégtételt adta, hogy
keressen fel egy kolostort, ahol több pap is él, és
kérje meg őket, hogy a bűn miatt megsebzett szíve
gyógyulásáért ajánljanak fel bizonyos számú
misét, és ezért hagyjon ott a kolostor javára bizonyos
pénzösszeget is. A bűnei alól a gyónásban
feloldozást kapott, e cselekedete sebzett személyisége
további „rehabilitációját” szolgálta. A misemondatás
tehát gyógyító szándékú is – ezt a
típusú „utókezelést” hívjuk egyébként búcsúnak.
Kell hát fizetni a miséért? Nem „kell”, hanem lehet:
ez az összeg (stipendium, a mise stóladíja) az
Egyházi Törvénykönyv szerint adható mint önkéntes
adomány, vagyis amolyan „irányárról” van
szó (ismétlem: ez adomány!), és semmiképpen
sem „árfolyamról”.
„Atya, kérem, mondjon el értünk egy hatékony
imát!” – kaptam már így felkérést többektől. Mitől
„hatékony” az ima? Létezik ilyen? A közbenjáró
ima minden hívőnek keresztségben kapott kötelessége,
s a szentek közösségébe vetett hitünk is
ezt hordozza: képviseljük egymást a szeretetben
Isten előtt. A misében egyek vagyunk teljesen Jézussal
– mint az ő titokzatos Testének tagjai – és
őáltala, ővele és őbenne képviseljük, hordozzuk
az Atya előtt az egész világot, s benne magunkat,
szenvedőinket, halottainkat. A mise az egyház
leghatékonyabb imája tehát, mert Jézusnak
az Atya iránti legteljesebb önátadását éljük meg
benne.
Igen, kérjünk tehát mise-felajánlást szándékainkra,
élőkért, holtakért, szent ügyekért. Tegyük
oda Jézus oltárára tudatosan és „nyilvánosan” szívünk
mély vágyait!
Kajtár Edvárd, teológiai tanár
Tájékoztatjuk a kedves testvéreket, hogy a búcsúmisék alkalmával nem mindig tudjuk
külön-külön felolvasni az adott misékre bejegyzett miseszándékokat. Mivel többen kérdezték,
ilyenkor imádkozunk-e az előjegyzett intencióra, jelezzük, hogy a kegyhelyigazgató
vagy hiányában az ott lévő ferences paptestvér minden esetben a zarándokok által kért
szándékra ajánlja fel a szentmisét.
11

Szentkút
12
A szlovák határ menti ipolytarnóc egyik
rendezett portáján él és dolgozik Magdika,
akinek fő specialitása az esküvői ruhák szabása,
varrása. Ízes palóc beszédű, temperamentumos,
vidám hölgy. Azért kerestem
fel, mert ő a szentkúti kegyszobor öltöztetője,
ruháinak tervezője és kivitelezője immár
egy évtizede.
– Hogyan kezdődött?
– Kislánykorom óta járok Szentkútra, először
szüleimmel, nagyszüleimmel, később pedig férjemmel
zarándokoltunk a tőlünk ötven kilométerre
lévő kegyhelyre. Tizenhat évesen megfogadtam,
ha megtanulok varrni, készítek a Szűzanyának
egy ruhát, mert mindig ugyanabban láttam.
De a fogadalom elfelejtődött. Amikor édesapám
halála után, 2000-ben ellátogattam a búcsújáróhelyre,
eszembe jutott az ígéret. Felajánlásomat
nagy örömmel fogadták a ferencesek.
– Hány ruhája van a Szűzanyának?
– Most varrtam a tizediket. Van két bordó, az
egyik hernyóselyemből, fehér alapon világoskékkel
hímzett, a másik arannyal hímezve. Ezeket
pünkösdkor viseli. Van két magyaros is, az
egyik úri, a másik parasztos. Ez utóbbi a „legsikeresebb”,
ugyanis a kegyhelyen emléktárgyként
megvásárolható kis kegyszobor is ezt viseli.
Szűz Mária legújabb ruhája, amit Nagyboldogasszonytól
Kisboldogasszonyig viselt, több
szempontból is különleges. Két adácsi férfi ke-
A nemzeti kegyhely lapja
A SZűZANYA SZOLGÁLATA
MEGVÁLTOZTATTA AZ ÉLETEMET
resett meg, hogy fölajánlásból ruhát szeretnének
készíttetni a Szűzanyának. Nekem első perctől
elhatározásom, hogy anyagiak nélkül fogom ezt
csinálni. Így arra kértem az adácsiakat, hogy a
ruha elkészíttetésére szánt összeget adományozzák
a kegyhelynek.
– Milyen ez a ruha?
– Törtfehér, arannyal hímzett. Tervezésének
első pillanata egybeesik a két nemzeti kegyhely
által meghirdetett szolidaritási akció indulásával,
melyet a Szentatyát ért támadások nyomán
május 1-jén hirdetett meg a két nemzeti kegyhely.
Ahogy erről értesültem, rögtön írtam pár
sort, hogy csatlakozom a kezdeményezéshez úgy,
hogy negyven nap alatt fogom elkészíteni ezt a
ruhát, és varrás közben imádkozom. Kérem a
Szűzanyát, hogy ez a szándék elérje célját, és aztán
egyszer majd a pápa jöjjön el Szentkútra, és
ezért a sok rossz emberért, akik annyi mindennel
megvádolták az egyházat, mondjon szentmisét.
– A ferencesek közel kerültek-e a szívéhez ez alatt
a tíz év alatt?
– Születésemtől közel állnak hozzám. Magam is
ferences vagyok.
– Ezt hogy érti?
– A szüleim szegények voltak, és a bátyám születése
után nem akartak több gyermeket vállalni.
Ez bántotta édesanyám lelkiismeretét, és meggyónta
egy atyának Szentkúton, aki azt mondta,
hogy el kell fogadni a gyermekáldást. És csodák
csodája, kilenc hónapra rá megszülettem.
– Vagyis a szentkúti kegyhelynek köszönheti, hogy
világra jött. De ettől még nem ferences.
– A Szűzanya szolgálata megváltoztatta az életemet.
Amikor az első ruha elkészült, elolvastam
Szent Ferenc életét, ami annyira megragadott,
hogy azonnal döntöttem, hogy belépek a ferences
világi rendbe. Férjemmel együtt nagyon sokat
imádkozunk, mindennap végezzük a zsolozsmát.
– Mi a ferencesség lényege?
– Szent Ferenc levette a ruháját és visszaadta az
apjának. Új ruhát öltött magára és új életet kezdett.
Nekem ez a lényeg. Megszabadulni mindentől.
Ez azonban nagyon nehéz, csak szeret-

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
nék megszabadulni minden fölösleges dologtól
úgy, mint Szent Ferenc. Azért is végzem ingyen
a szentkúti tevékenységemet, mert nincs az a
pénz, amivel ezt a szép szolgálatot meg tudnák
fizetni. Megfizethetetlen, hogy ilyen feladatot
kaptam az életben. Nagy megtiszteltetés, örömmel
tölti el a lelkemet.
– Hogyan születnek a ruhák?
– Amikor az elsőt készítettem, még a szobor közelébe
sem mehettem. Azt mondták, körülményes
onnan leszedni. Mintának odaadták a szobor
egyik régi viseletét. Régi könyveket, szentkúti
képeket tanulmányoztam, hogy milyen is legyen
a ruha. Aztán mintha valaki vezette volna a kezemet,
kialakult valami új. Nagyon jól sikerült az
első, bár kicsit hosszú lett. Tettünk a szobor alá
egy márványlapot, akkor megemelkedett a Szűzanya,
és tökéletesen állt a ruha.
– Mikor szokott ruhát váltani a Szűzanya?
– Évente hat–hét alkalommal. Böjti időszakban
nincsen rajta varrott ruha, ilyenkor látszik
a szobor egyszerű, festett, kék viselete. Úgy is nagyon
szép. Változik a ruha húsvétra, pünkösdre,
Nagyboldogasszonyra, Magyarok Nagyasszonya
ünnepére és karácsonyra, de idén Szent Annára
és Kisboldogasszonyra is.
– Meg lehet-e tekinteni a Szűzanya ruhatárát?
– Igen, virtuálisan, a www.vargaottone.hu oldalon.
– Egy-egy Mária-ünnepen sok ezer ember csodálja
meg a Szűzanyát és szép öltözetét. Büszke rá?
– Büszke vagyok, de alázatosan szeretném végezni
a munkámat. Nagyon jó érzés, amikor sokan
odamennek a Szűzanyához, és előtte imádkoznak.
Ilyenkor kérem: drága Szűzanyám, ha csak
lehet, teljesítsd mindenkinek a kérését.
Szerdahelyi Csongor
Ferences iskolák –
az esztergomi Ferences gimnázium
Az esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium
1931 óta folyamatosan működő intézmény
a ferencesek 1228-as magyarországi letelepedésének
helyén. Országos beiskolázású, általános
tantervű, négy és hat évfolyamos fiúiskola.
A tanulók havi egy alkalommal utaznak haza.
A 12 fős szerzetesi jelenlét meghatározó az iskola
arculatában, a civil tanárok is keresztény
elkötelezettségű emberek.
Mi pedagógiánk lényege?
Isten az embert jónak teremtette, mert a legfőbb
Jótól csak jó származik. A bűnbeesés után
az ember elvesztette ugyan ezt a belső lelki szabadságát,
de Isten Fia halálával és feltámadásával
új és szabad életet szerzett minden benne
hívőnek. Ezért mi is bizalommal és szeretettel
fordulunk diákjainkhoz, akikben a jót akarjuk
észrevenni és fejleszteni.
Megkérdeztem egyik alkalommal azt az idős
igazgatót, aki még engem is tanított: Miért szerettek
téged a növendékeid annyira? – Mert a
feddéseket is mindig dicsérettel kezdtem – felelte.
– Bementem az egyik osztályba, ahol éppen
fegyelmezetlenség tört ki. Elmondtam a fiúknak,
hogy milyen szépen futballoztak a múlt héten,
a tavalyi népdalversenyt is ők nyerték, és mennyi
sok kiváló jó képességű gyerek van ebben
az osztályban. Biztosan csak véletlenül fordult
elő, hogy most rendetlenség miatt nekem kellett
bejönnöm ebbe a tanterembe. Gondolom, hogy
ilyen nem fog velük máskor előfordulni. A fiúk
persze utána igen elszégyellték magukat, bocsánatot
kértek, és nem felejtették el a történetet.
13

Szentkút
14
Ma, amikor azt tapasztaljuk, hogy az általános
iskolák nagy részében a felső tagozaton erős fegyelmezetlenséggel
kell a tanároknak megküzdeniük,
sok szülő gondol arra, hogy érdemesebb gyermeküket
megóvni ettől, és hat évfolyamos gimnáziu-
Kik jöjjenek ebbe az iskolába? Akik(nek)…
• már gondolkodtak azon, hogy szívesen lennének papok, szerzetesek;
• jól érzik magukat a templomban, fontos számukra az imádság;
• látnak fantáziát a tanulásban, tudnak egyedül felkészülni az órákra;
• jó szívvel kínálják oda másnak is a legkedvesebb ennivalójukat;
• minél több dolognak tudnak örülni;
• legalább egyszer már átélték, hogy szép az országunk, és jó itt lenni;
• van valamilyen számukra nagyon fontos hobbijuk;
• szeretnek sportolni, mozogni, szeretik a természetet;
• édesapjuk, édesanyjuk szeretik egymást, ragaszkodnak egymáshoz;
• lehetőleg minél több testvérük van;
• el merik engedni szüleik kezét, és a szüleik is az övékét;
• a szülei kíváncsiak az iskola programjaira, és gyermekük
nevelésében partnerek akarnak maradni az iskolai évek alatt is;
• játszanak valamilyen hangszeren, énekelnek;
• szavalni tudnak, színdarabot adtak elő.
Ez együtt persze már egy kis mennyország.
De nagy öröm, ha legalább vállalni akarod.
A nemzeti kegyhely lapja
mi oktatásban részesíteni. Tisztelettel és szeretettel
merem ajánlani iskolánkat. Tízéves tapasztalat
mondatja velem ki, hogy érzelmileg a legkevésbé
viseli meg a gyerekeket ez a szülők által sokszor korainak
gondolt gimnáziumi beiskolázás.
És mit kínál cserébe ez az iskola?
• kollégiumi keretek között négy és hat évfolyamos általános
gimnáziumi tanulmányokat;
• állandó ferences szerzetesi jelenlétet;
• az egyéni és közösségi vallásgyakorláshoz minden eszközt;
• igényes és rendszeres szellemi munkát;
• közösségi életre nevelést, életre szóló barátságokat;
• nemzeti öntudatot, igényt a társadalmi szerepvállalásra;
• férfias viselkedést és sok vidámságot;
• heti négy testnevelésórát, 15 sportágban sportköri lehetőséget;
• két hektáros sportpályán egyéb szabadidős tevékenységet;
• heti öt nyelvórát az egyik választott nyelvből;
• liturgikus énekkari feladatot;
• ünnepélyeken, színdarabokban szereplést;
• együttműködést a szülőkkel;
• erdei iskolai programot;
• hétvégi kirándulásokat, színház-, múzeumlátogatást;
• nyári, szünidei túrákat;
• felvidéki, erdélyi, olaszországi osztálykirándulásokat;
• partneriskolákban nyelvgyakorlási lehetőséget;
• zeneiskolai tanulóhelyet.
Minél érzékenyebb vagy a jóra, annál többet.
Kegytárgyboltunkban 12,5 és 20 centiméteres nagyságban megvásárolható a
szentkúti kegyszobor másolata. A szobrot műgyantából készítették el, a Szűzanya
ruháját a magyar nemzeti lobogó színei díszítik, amint ez a képen is látható.
A gyertyás körmenetekhez papírborítóval körülvett gyertyákat készítettünk. A borító
védi a gyertyalángot, a kegyszobor fényképét és a szentkúti felajánló imádságot
is tartalmazza. Szeretettel ajánljuk azoknak a plébániáknak is, ahol az év
folyamán gyertyás körmeneteket is tartanak.
A kegyszerek, kiadványok megvásárolhatók a búcsújáró hely templombejárattal
szembeni boltjában, vagy megrendelhetők a +36-30-968-0727-es telefonszámon.
fr. Tokár János ofm, gimnáziumigazgató

Szentkút
A nemzeti kegyhely lapja
LITURGIKUS REND
vasár- és búcsúnapokon:
8.00 reggeli dicséret
9 és 11 órakor szentmise
10.30-tól búcsúsénekekkel készülünk a liturgiára
Hétköznapokon – hétfő kivételével:
7-kor reggeli dicséret, 7.30-kor szentmise
Fő- és nagybúcsúk idején:
Szombaton:
17.00 gyóntatás, búcsús csoportok fogadása
18.00 szentmise, körmenet
22.00–23.00 szentóra
23.00 szabadtéri keresztút, gyertyás körmenet
24.00 szentmise halottainkért
Vasárnap:
7-től gyóntatás, búcsúscsoportok fogadása
9.00 szentmise
11.00 nagymise, körmenet
14.00 litánia
ZARÁNDOKCSOPORTOK FOGADÁSA
2011-ben is szeretettel várjuk a zarándok csoportokat
nemzeti kegyhelyünkön. A bazilika
október 15-ig mindennap 7 és 20 óra között, október
közepétől áprilisig 7-től 18 óráig van nyitva.
Zarándok csoportokat mindennap szívesen
látunk. Szentmise, gyónási vagy étkezési lehetőség
megfelelő biztosítása érdekében azonban
kérjük a csoportok előzetes bejelentkezését a
06-32/471-559-es telefonszámon vagy a szentkut@ofm.hu
e-mail címen.
SZÁLLÁSLEHETŐSÉG
A ZARÁNDOKHÁZBAN
A szentkúti zarándokházban a búcsúsokat az ünnepek
előestéjén, csoportokat pedig május 15–október
15-ig szerény körülmények között tudunk
befogadni. Szállásfoglalás a 06-32/471-559-es
telefonszámon (Bertalan testvérnél) vagy a szentkut@ofm.hu
e-mail címen.
A BÚCSÚJÁRÓHELY HONLAPJA
A Szentkút újság, a kegyhelyre vonatkozó valamennyi
információ és a bejelentkezési lapok is
megtalálhatók a www.szentkut.hu weboldalon.
ADOMÁNYOK
A szentkúti kegyhely fejlesztésében nagy segítséget
jelent a testvérek anyagi támogatása, amit most
is kérünk. Az adományok a mellékelt csekken vagy
az Erste Banknál vezetett 11600006-00000000-
30458365-ös számlaszámra küldhetők.
Hálásan köszönünk minden eddigi segítséget, és köszönettel
fogadunk minden további támogatást.
SZENTKÚT MEGKÖZELÍTHETŐ
Az M3-as autópályáról a 21-es úton Salgótarján
irányába. Mátraverebély községet elhagyva már a
Szentkút tábla jelzi az útvonalat.
MISESZÁNDÉK
Kegyhelyünk és rendtartományunk tagjai szívesen
vállalnak szentmiséket a testvérek szándékára.
Miseszándék előjegyzés misék előtt a sekrestyében
vagy postai úton, a rendház címén lehetséges.
Az erre felajánlott adományokat pedig a
rendház számlaszámára (Erste Bank 11600006-
00000000-30458365) kérjük eljuttatni „miseszándék”
megjelöléssel.
15

ELŐZETES BÚCSÚREND
2011
február 2. Gyertyaszentelő, szerzetesek zarándoklata
február 12. Lourdes-i búcsú
március 26. Gyümölcsoltó Boldogasszony
április 17. Virágvasárnapi ünnepélyes körmenet és szentmise
április 21–24. Szent három nap (bentlakásos lelkigyakorlat)
május 26. A bazilika felszentelésének ünnepe
(ferences gimnáziumokban érettségizett papok,
szerzetesek zarándoklata)
június 11–13. Pünkösdi búcsú
június 25. Szlovák–magyar imanap
június 30–július 3. Együtt járók, jegyesek lelkigyakorlata
a MÉCS szervezésében
július 3. Együtt járók, jegyesek megáldása, fiatal családok,
gyermekre és gyermeket várók zarándoklata
július 16–17. Kármel-hegyi Boldogasszony,
tisztelgés Boldog Scheffler János szatmári püspök ereklyéi előtt
július 23–24. Szent Anna-búcsú, nagymamák megáldása
augusztus 2. Porciuncula, szociális otthonok lakóinak zarándoklata
augusztus 12–15. Nagyboldogasszony, főbúcsú
augusztus 15–20. ifjúsági zarándoklat
augusztus 20. Szent István király
szeptember 8, 11–12. Kisboldogasszony
szeptember 25. egyetemisták zarándoklata
október 3. Assisi Szent Ferenc
október 8–9. Magyarok Nagyasszonya-búcsú
Az adventi vasárnapokon 8.30 és 12.00 között folyamatos
gyóntatást biztosítunk. Hétköznapokon is
szeretettel várjuk a gyónókat, az útra indulás előtt
azonban érdemes telefonon időpontot egyeztetni a
kegyhelyünkön működő atyákkal.
Az éjféli mise kezdetén felhangzik a Martyrologium,
Urunk születésének ünnepélyes meghirdetése. Karácsonykor
és másnapján valamint újévkor vasárnapi
miserendet tartunk.
Az év végi hálaadás december 31-én, 17.00-kor kezdődik.
2011-ben is várjuk a lelkigyakorlatozókat
a húsvéti szent három nap
(április 21–24) ünneplésére. A lelkigyakorlat
vázát a liturgiák adják,
amelyhez elmélkedések és más közös
programok kapcsolódnak.
A szentkúti Ferences közösség ingyenes kiAdványA
Felelős kiadó: fr. Kálmán Peregrin ofm Fotók: Kakuk Erika
Cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 14. Grafikai szerkesztő: Villám Péter
Telefonszám: 06 32 471-559
Nyomdai munkák: Offset Nyomda Zrt.
E-mail: szentkut@ofm.hu
issn 1789-7432
Honlap: www.szentkut.hu
Számlaszám: Erste Bank 11600006-00000000-30458365
(A búcsús programunk
teljes és végleges rendjét
a Szentkút újság tavaszi
számában közöljük)
November 24-én 10.30 és 15 óra
között gyóntatási továbbképzést
tartunk a papság számára kegyhelyünkön
Az okkultizmus problémája
a gyóntatásban és a lelki
vezetésben címmel.
Az előadó fr. Leopold Jaroslav Jablonský
ofm, a szlovákiai ferences provincia
tagja, aki két éve a Nagyszombati
Főegyházmegye exorcistája. P.
Leopold 1978-ban született, 2005ben
tett örökfogadalmat, 2007-ben
szentelték pappá.
Részletek és jelentkezési lehetőség
november 22-ig a rendház telefonszámán:
06-32/471-559 vagy a
szentkut@ferencesek.hu elérhetőségen.
Minden paptestvért szeretettel
várunk.