A mennyei Jeruzsálem előképe - Szentkúti Nemzeti Kegyhely

Recommendations

Info

Szentkút 2 A nagy kegyhelyek – Fatima, Lourdes, Compostella – ma már nem csupán zarándokhelyek, hanem a vallásos és a profán turizmusnak is célpontjai. Ezért a teológiai megfontolások középpontjában a zarándoklétnek a meghatározása állt. Érdekes volt arról hallani, hogy kb. egy–másfél évtizeddel ezelőtt a zarándoklatokat a pasztoráció hanyatlófélben lévő műfajai közé sorolták, ma már azonban olyan terület, amin keresztül közel lehet kerülni a nagyobb néptömegekhez és a turisztikai csoportokhoz is, ha szem előtt tartjuk ezek különbözőségét. Fontos, hogy mindegyiket becsüljük, tiszteljük, de lássuk meg különbözőségüket is, pontosabban azt a momentumot, amelyen keresztül építeni tudjuk az adott szituációban lévő ember és Isten egységét. Ki a zarándok? Aki a hittől motiválva indul útnak, a zarándokhelyre érkezve pedig részesedik a gyónás szentségében, és eljut az eucharisztikus közösségre. A zarándokhelyek legfontosabb feladata – éppen ezért – a gyóntatás kifogástalan minőségének biztosítása és a szentmise liturgiájának az ünneplése. Az előadók nagyon határozottan állították, hogy minden egyéb programot és kezdeményezést ennek kell alárendelni, és a híveket is leginkább erre kell felkészíteni a csoportszervezés során. Ennek érdekében több előadó is szorgalmazta olyan zónarendszer kialakítását, amelyben jól elválasztva őrzik a szent terek szentségi jellegét, és külső körbe szorítják a búcsújáró helyekhez kapcsolódó más tevékenységeket (pl. szállodát, éttermet, közösségi helyeket). A kien- A nemzeti kegyhely lapja gesztelődés szentségének fontosságát jelzi, hogy ennek védelme érdekében a legtöbb szentélyben csak előre kijelölt papok gyóntathatnak, és bűnbánati liturgiák, katekézisek segítik a híveket. Érdekes beszámoló hangzott el arról, hogy a kommunikációs eszközök, az internet, a különféle tévéadások nem károsak a búcsújáró helyek életében. Ezek hatása ugyanis nem az, hogy pl. az internetezőt virtuális zarándoklatra indítja, hanem tényleges zarándoktömegeket vonzanak a kegyhelyekre. Számomra Marko Ivan Rupnik gondolatmenete volt a legtanúságosabb. Ő a vatikáni Mater Redemtoris-kápolna és a S. Giovanni Rotondóban lévő Pió atya–mozaiksorozat alkotóművésze. A szlovén jezsuita szerzetes megemlítette, hogy a prédikációkban a papság gyakran beszél politikai, szexuális, szociális erkölcsről, de arra már nem figyel, hogy előbb a keresztség misztériumának a lényegét kellene elmélyítenie Isten népében. Mert ennek tudatosítása nélkül mi csupán a – páli értelemben vett – régi emberből próbáljuk kicsiholni az új ember életformáját, ami e tekintetben fából vaskarika. Előbb meg kell tapasztalni a misztériumban való újjászületést, utána lehet csak erkölcsről beszélni. A zarándokhelyen ezzel a misztériummal kell találkoztatnunk a hozzánk érkezőket – állapította meg az előadó. Hiszen a szentélyek, az ereklyék és a kegyképek éppen azt a tanúságot hordozzák az egyház életében, hogy az evangélium nem utópia, hanem élhető valóság, az Isten szeretete pedig hozzánk lehajló titok, amely valóban közel akar férkőzni az életünkhöz. A jezsuita alkotóművész arról is beszélt, hogy a kegyhelyek, liturgiák rendezettsége, maga a szépség nem lehet másodlagos dolog az egyház életében, mert a szépség hat az emberre, vonzza. A teológiai tanár szerint azért kell zarándokhelyeinken a művészetet pártolni és művészi értékeinket
Szentkút A nemzeti kegyhely lapja megbecsülni, mert azon keresztül az Örök Szépség közeledik hozzánk, vonz magához minket. Ő ezt így fogalmazta meg: „A kinyilatkoztatott igazság a szeretet, a megvalósult szeretet a szépség”. A csoportbeszélgetések során a jelentősebb itáliai és szentföldi zarándokhelyek képviselőinek tapasztalatait, javaslatait ismerhettük meg. A lorettói érsek arról szólt, hogy a nagy forgatagban is biztosítsunk állandó helyet a csendes adorációra, valamint, hogy lehetőleg egy szentmise legyen a nagy zarándoklatok alkalmával. A czestohowai püspök a gyalogos zarándoklatok lehetőségeinek kihasználásáról beszélt, náluk például ez a hivatásébresztés egyik legfontosabb színhelye. Előkerültek a szentföldi, kelet-ázsiai és más földrészek problémái is, egy Európán kívüli megyéspüspök például beszámolt arról, hogy egyházmegyéje területén a hívek felépítették Medjugorje mását (ami státusza szerint nem zarándokhely, „csak” plébániatemplom). Én azt próbáltam hangsúlyozni, hogy Magyarországon a sok-sok problémától terhelt embereknek a zarándokhelyek, a zarándoklatok adják meg azt az egzisztenciális választ, Szamár, jókedv és áldozás Részlet egy budapesti hívő leveléből: „Szerdánként betegeket látogatok a Korányi kórházban. Az egyik kórteremben négy asszonyt találtam, lehangoltak, rosszkedvűek voltak, szólni is alig volt kedvük. Az egyik azért megemlítette (szép palócos kiejtéssel), hogy még nem volt olyan év, amikor pünkösdkor nem ment szentmisére, most meg itt fekszik. »Akkor ne utasítsa vissza a lelkipásztori látogatást, szentmise után hadd látogassuk meg« – kérleltem. Beleegyeztek. Közel három óra múlva, amikor Hidász Ferenc atyával beléptünk a kórterembe, legnagyobb megdöbbenésemre három vidám hölgyet találtunk, fülig ért a szájuk. Kiderült, hogy a palócos beszédű asszony nagybátonyi. Idén virágvasárnap Szentkúton volt misén, társainak pedig a makacs szamár és a virágvasárnapi bevonulás történetét mesélte. Jókedvűek voltak, nagyot beszélgettünk, imádkoztunk, áldoztak. A virágvasárnapi bevonulás így volt jelen nálunk, így segített a mai napon.” (R.K.) 2011-ben április 17-én 11-kor hasonló módon tarjuk meg a virágvasárnapi szertartást. amit az intellektuális teológia ezekhez az emberekhez nem tud közel vinni. Itt élik át leginkább, hogy szenvedéseik által részeseivé válnak Krisztus misztériumának, amikor a különféle népi áhítatokon keresztül megtapasztalják: Ő is szenvedett. Magyarországon a zarándokturizmus a turisztika területén messze nem éri el azt a százalékarányt, amit szerte a világon. A konferencia végkicsengése bennem éppen ennek függvényében alakult ki: zarándokhelyeinket turisztikai szempontból is magas színvonalra kell emelnünk, de úgy, hogy az ne feddje el a hely szentségét, azt, amiért kegyhelyeink a mennyei Jeruzsálem előképei: a Szentháromságból áradó megbocsátás, önátadás és szépség megtapasztalását. fr. Kálmán Peregrin ofm 3
Page 1: Szentkút A nemzeti kegyhely lapja
Page 5 and 6: Szentkút A nemzeti kegyhely lapja

A mennyei Jeruzsálem előképe - Szentkúti Nemzeti Kegyhely

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?