GYÓGYHÍR MAGAZIN - XX. évfolyam 2012/8. szám - Cédrus Patika

a Hungaropharma Zrt. információs lapja
www.hungaropharma.hu
HungaroGarden – a kellemest a hasznossal ötvöztük
Márciusig befejeződik a Hungaropharma logisztikai
rendszerének átalakítása
– helyzetértékelés Dombóvári István, Szállítási igazgatóval
A 2012. év patikája – interjú a miskolci
Szent Rókus Gyógyszertár vezetőjével
Európai patikai kitekintő – 2012. első félév
2012-ben a Kedvenc Patikám a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár
XX. évf. 2012/8. sz.

Tartalomjegyzék
HungaroGarden – 2.
a kellemest a hasznossal ötvöztük
Márciusig befejezôdik a Hungaropharma 4.
logisztikai rendszerének átalakítása
A gyógyszertári kiszállítás változatlan formában folytatódik
A 2012. év patikája 5.
„Mindig is patikus akartam lenni”
Interjú dr. Argay Mártonnal, a miskolci Szent Rókus Gyógyszertár
vezetôjével
Európai patikai kitekintô – 2012. elsô félév 7.
Egy patika, két díj, egy nagyszerû csapat 9.
– 2012-ben a Kedvenc Patikám
a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár
Tisztelt
Gyógyhír Olvasók!
E-recept, gyógyszerezett életünk
nyitott könyve
11. E havi írásainkat ismét próbáltuk az Önök számára hasznos
és érdekes témakörökbôl összeválogatni.
Rögtön az elsô cikkben a Hungaropharma siófoki sikerérôl
„Az ország kinyújtott karjai”
Életmentések és mentôautók
13. olvashatnak. A Gyógyszerészek Országos Kongresszusán,
a helyszínt biztosító szálloda által megrendezett standszépségversenyen
cégünk HungaroGarden standja gyôzedelmes-
Keleti és nyugati egyensúly 16. kedett! Mindez azt bizonyítja, hogy idei standbeli koncepciónk,
amely átgondolt, széles termékkört átfogó akciókra,
Tudományos kishírek a nagyvilágból 18. értékes nyereményekre, színvonalas szórakoztatásra és szakmai
eszmecserére épült, elnyerte a szakma tetszését.
Keresztrejtvény 20. Az itthoni helyzetelemezést követôen kitekintünk az európai
patikai helyzetre, amibôl többek között megtudhatjuk, hogy
az osztrákok több pénzzel gazdálkodhatnak, a dánoknál új
nyereségkulcs került bevezetésre, míg a franciáknál jövô évtôl
új támogatási rendszer lép életbe. A görögöknél új árak,
alacsonyabb árrések dominálnak, a svédeknél pedig a növekedô
patikaszám ellenére is bevételnövekedés realizálódott.
Helyzetjelentünk a Hungaropharmát érintô logisztikai rendszer
nagy ívû átszervezésérôl: a Hungaropharma a logisztikai
rendszerének teljes megújítását a kereskedôházakra alapozott
elosztási rendszer megváltoztatásával kezdte, megszûnt a Pécsi
és a Békéscsabai Kereskedôház, létrejöttek a rendszer részeként
az átrakó raktárak és megkezdôdött a bérszállításra való átállás.
A Gyógyszerészet címû rovatunkban most a pesterzsébeti
Cédrus Gyógyszertárat mutatjuk be, melynek vezetôjével való
beszélgetésbôl megtudhatjuk, hogy milyen szakmai szemlélet
A Hungaropharma Zrt. információs lapja
mentén lesz egy gyógyszertár 2012-ben a vásárlók kedvence.
Szerkeszti a Szerkesztôbizottság
A 2012-es Év Patikájáról sem feledkezhetünk meg: etikus be-
Elnök: Dr. Feller Antal
tegszemlélet és mindig friss szakmai tudás jellemzi a miskolci
Felelôs szerkesztô: Hollauer Tibor
Szent Rókus Gyógyszertárat. Az Életmentések és mentôautók
A Szerkesztôbizottság tagjai:
címû riport az életmentések tudományos történetét vázolja
Dr. Lázár Szabolcs, Korpás Gizella, Hollauer Tibor
fel és a rohamkocsik izgalmas, korszakalkotó éveirôl mesél.
Címlapfotó: Dr. Feller Antal
Ha gyógyulás, akkor hit! Vajon létezik-e a keleti és nyugati or-
Kiadja: Press GT Kft.
voslás között átmenet? E havi lapszámunkból megtudhatják.
Terjeszti: Hungaropharma Zrt., Budapest
Felelôs kiadó: Dr. Feller Antal vezérigazgató
Nyomdai elôkészítés: Press GT Kft., 1139 Budapest, Üteg u. 49.
Tel.: 349-6135 Fax: 452-0270 E-mail: info@pressgt.hu
Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft.
Jó olvasást kívánunk és ôszintén reméljük, hogy érdemesnek
találják a következô havi találkozást is!
Hungaropharma Zrt.
Megjelenik: 3000 példányban 1

hungaropharma
HungaroGarden
– a kellemest a hasznossal ötvöztük
2012-ben a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa okt. 11–14-e között került megrendezésre.
A tavalyi nagy sikerû, méltán népszerû HungaroCafe stand után nagy kihívás volt, egy színvonalában
hasonló, egyúttal a Hungaropharma klasszikus eszmeiségét továbbvivô, de az idei új
arculatot és szemléletváltást is megjelenítô stand kialakítása. Fontosnak tartottuk, hogy mindez ne
csak külsôségekben, hanem tartalmilag is megnyilvánuljon. Ennek eredményeképpen született meg
a HungaroGarden fantázianevû standunk, melynek részét képezte a Gyöngy Patikák terasz.
A standon igyekeztünk helyszínt biztosítani a szakmai
eszmecsere mellett az innovatív szórakoztatásnak is. Ennek
fényében hirdettük meg az ún. Mindball Bajnokságot.
A Mindball a gondolat erejének egy különleges megjelenítése.
Az agyhullámokat a játékosok által viselt fejpántokhoz
erôsített szenzorok rögzítették. A játék lényegét
adó golyók mozgását a szenzorok által közvetített, majd
egymással összevetve analizált agyhullámok befolyásolták,
míg a játékosok agyi elektromos tevékenysége a játékhoz
használt kivetítôn grafikusan került megjelenítésre.
Tehát két játékos versenyzett egymással, s a cél az volt,
hogy minél ellazultabb és fókuszáltabb állapotba kerüljenek,
így vonva irányításuk alá a játék lényegét adó golyót.
Akinek a relaxálás jobban ment, annál valószínûbb
volt, hogy Ô talált bele a másik „hálójába”. A bajnokságot
32 játékos körében játszottuk le, ahol a végsô összecsapást
az ácsi Viola Gyógyszertárból Dr. Tóthné Szkok Violetta
és a nagykanizsai Keleti Gyógyszertárból Molnár Ferenc
2
vívta. A döntôsök a játékvezetôk és a népes közönség
ámulatát is kiváltó ádáz csatát vívtak. A versenyt a kanizsai
gyógyszerész nyerte. Az Ô ajándéka egy iPad készülék,

míg a második helyezetté egy Samsung okostelefon volt.
A bravúros, több fordulón át tartó játékukhoz és értékes
nyereményeikhez ezúton is gratulálunk!
Standbeli elképzelésünk részét képezte az átgondolt, széles
termékkört átfogó akciók meghirdetése is. Az idei év
újdonsága az Akció Rulett játékunk volt. A HPH és partnereink
(A1 Pharma, Boehringer Pharma, Coordwell Kft.,
Egis Nyrt., Ibsa Pharma Kft., J&J, Medis, Novartis Con-
hungaropharma
sumer Health, Sandoz, Sanofi-Aventis Zrt., SCA Hygiene
Product, Semper-Veritas Kft., Walmark Kft.) közös
akciójában az engedményeken túl garantált volt a Hungaropharma
által biztosított plusz ajándékok valamelyike.
A játék a résztvevôk tetszését is elnyerte, ezt bizonyítja az
átadott értékes ajándékok szép mennyisége. Standunkról
senkit nem engedtünk el üres kézzel.
Talán mindezek az összetevôk járulhattak hozzá ahhoz,
hogy 2012-ben a leglátogatottabb stand a HPH Hungaro-
Garden standja lett. Sôt! A Kongresszusnak minden
évben helyszínt adó szálloda, a siófoki Hotel Azúr idén a
mi standunkat találta a legszebbnek! Ezt alátámasztandó
hirdette Facebook oldalán, fotókkal illusztrálva standunkat,
mind a Kongresszuson résztvevô partnereknek, mind
a Hotelben megszálló vendégeknek.
„ …Mivel a Hotel Azúrnak rendezvényei minôsége és kiállítói
profizmusa is fontos szempont, most is végignéztük
az összes cég standját, hogy kiválaszthassuk a legjobbat.
Ezen a hétvégén a gyôzelem nem is volt kérdés, hiszen
volt egy team, akik mindenki túlszárnyaltak. Egy egész
kerthelységet építettek fel kávézóval, szerencsekerékkel,
agyhullámokkal játszható gyöngyös játékkal, pincérekkel
készültek. A hely hangulata elvarázsolta az odalátogatókat,
hogy sokan ott is maradtak egy finom kávéra vagy
süteményre.
Gratulálunk ezúttal is az ötlethez, a kifogástalan kivitelezéshez,
a profi marketinghez a Gyöngy Patikák terasznak,
a Hungaropharma standjához.”
A lap hasábjan mi is szeretnénk megköszönni a Konferencia
résztvevôinek, a gyártói partnereinknek, a HPH-s
kollégáknak és valamennyi, a HungaroGarden megálmodásában
szerepet vállalt embernek a sok kreatív ötletet
és kemény munkát. Mi már tudjuk, hogyan folytassuk
2013-ban!
Hungaropharma Zrt.
Üzletfejlesztési és Marketing Igazgatóság
3

hungaropharma
A gyógyszertári kiszállítás változatlan formában folytatódik
Márciusig befejezôdik a Hungaropharma
logisztikai rendszerének átalakítása
A tavalyi év során a Hungaropharmánál – sok más szakterülethez hasonlóan – megkezdôdött
a logisztikai rendszer teljes átszervezése. Dombóvári István Szállítási igazgatót arról kérdeztük, hol
tart most, illetve mikorra fejezôdik be ez a szerteágazó tevékenység.
Az elmúlt évtizedben a Hungaropharma minden partnere
világos képpel rendelkezett a cég logisztikai rendszerérôl.
A termékek a budapesti, Tündérfürt utcai központi telephelyre
érkeztek be a gyártóktól, onnan pedig kamionok
szállították ezeket a hat vidéki kereskedôházba: Miskolcra,
Debrecenbe, Békéscsabára, Pécsre, Kaposvárra és Veszp-
rémbe. Budapestrôl és a felsorolt megyeközpontokból
azután a cég saját gépjármûvei juttatták el a komissiózott
megrendeléseket a patikákba. Milyen lesz az új szisztéma?
A Hungaropharma logisztikai rendszerének teljes megújítását
a kereskedôházakra alapozott elosztási rendszer
megváltoztatásával kezdtük. Megszüntettük a Pécsi és
a Békéscsabai Kereskedôházat, ugyanakkor megjelentek a
rendszerben az úgynevezett átrakó raktárak.
Mi ezeknek a lényege?
Az átrakó raktárakban nincs komissiózás, itt mind-
össze annyi történik, hogy a körzethez tartozó túrajáratok
gépkocsijaira átrakjuk a legközelebbi kereskedôházban
komissiózott s egyben ideszállított megrendeléseket.
A 2011–12-ben végrehajtott átszervezések után jelenleg
a központi raktárbázison kívül összesen négy vidéki
kereskedôház, illetve hat átrakó raktár szolgálja ki az ország
valamennyi patikáját.
Vagyis a kereskedôházak átszervezése, az átrakó raktárak
kialakításának folyamata mára befejezôdött?
Igen, idén szeptemberre lényegében befejezôdött ez az
átszervezés. A két kereskedôház bezárásával koncentrálódott
4
Kereskedôház
Átrakó raktár
A Hungaropharma kereskedôházai és átrakó raktárai
a raktári komissiózó munka, módosításra kerültek az ellátási
körzetek, s a változás által érintett területeken teljesen
új infrastruktúra került kialakításra. Mindez a gyógyszertárak
egy részét is érintette, mert bár a kiszállítások gyakorisága
nem változott, az új járat-útvonalak kialakításával
néhány helyen a korábbihoz képest kicsit késôbb, de a
lehetôségekhez képest a leghamarabb érkezik meg a megrendelés.
Partnereink ezt tudomásul vették, s úgy gondolom,
kimondhatjuk, hogy az átállás nagyobb zökkenôk
nélkül mára megvalósult.
Ugyanakkor hátra van még a saját szállítási infrastruktúra
átalakítása és a feladat külsô vállalkozóknak való átadása.
Valóban, november végéig a vidéki kereskedôházak-
ban erre is sor kerül, s 2013 márciusáig a Tündérfürt
utcában is megtörténik az átállás a bérszállításra.
Ezt indokolják a költséghatékonysági számítások, s igazolják
az eddigi pozitív tapasztalatok a külsô vállalkozók
munkáját illetôen.
De mindez nem azt jelenti, hogy a jövôben már nem
láthatjuk a Hungaropharma-emblémás jármûveket?
Nem, hiszen minden vállalkozóval sikerült megállapodnunk
arról, hogy átveszik a hungaropharmás gépjármûve-
ket, és a gépjármûvezetôink 95%-a számára is biztosítják
a folyamatos munkavégzést. Még a formaruha is marad
a régi, azaz a gyógyszertárakba továbbra is a megszokott
„hungaropharmás” autó és sofôr szállítja majd ki a megrendeléseket.
A vállalkozók kiválasztásánál a fô szempontok
között szerepelt a minôségi szolgáltatás, a megfelelô anyagi
háttér és személyi állomány, s ezt folyamatosan megköveteljük
majd a jövôben is. Megígérhetem, hogy nem fog
romlani a megszokott „hungaropharmás” színvonal!
Mennyiben maradnak kompetensek a kereskedôházak
a kiszállítás ügyeit illetôen? Fordulhatnak hozzájuk
a továbbiakban is a gyógyszerészek kérdéseikkel, esetleg
kifogásaikkal?
Természetesen, a rendszer ebbôl a szempontból is ugyanúgy
mûködik tovább, mint eddig. Az illetékes kereskedôházak
továbbra is teljes körû felelôsséget vállalnak a hozzájuk
tartozó patikák megszokott színvonalon történô
kiszolgálásáért.
Hollauer Tibor

A 2012. év patikája
„Mindig is patikus akartam lenni”
A Szent Rókus Gyógyszertár a Semmelweis Kórház
rendelôintézete melletti épületben található. Stílusát
tekintve elsô pillantásra inkább kórházi melléképületnek,
mint gyógyszertárnak véli az ember.
Az épület – melyet 2008-ban vásároltunk meg – eredetileg
valóban a kórházhoz tartozott, az alsó szinten a radiológia
mûködött, a felsô szinten a pedig a kórházigazgató
szolgálati lakását alakították ki. Az évtizedek során ezek
a funkciók változtak – volt itt többek között tüdôszûrô állomás,
kórházi humánpolitikai részleg –, ám 2008 decembere
óta a Szent Rókus Gyógyszertár várja itt a betegeket.
Ha kívülrôl nem is, belülrôl igazi gyógyszertári miliô fogadja
a látogatót. Az officina klasszikus bútorai, a faragványok,
szobrok azt a benyomást keltik, mintha évtizedek óta itt
állnának. Az elmúlt években nyílt patikák jellemzôen
nem ezt a stílust képviselik…
Az officina egy része eredeti antik bútor – a fele Budapestrôl,
másik fele pedig Erdélybôl származik –, s ezek stílusában
egészítettük ki újonnan a hiányzó darabokat. Az egyes
képzômûvészeti alkotások – például a standedényzet – az
elmúlt 6–7 év gyûjtômunkájának eredményei. Meggyôzôdésem
szerint ugyanis a betegek jobban érzik magukat egy
„hagyományos” patikában, amely visszatükrözi szakmánk
több évszázados múltját, hagyományait. Ez a berendezés,
ezek a tárgyak a gyógyszerészi megbízhatóság, presztízs relikviái
is egyben, mely értékeket mi is igyekszünk képviselni
és továbbvinni mindennapi munkánk során.
Ön fiatal kora ellenére meglehetôsen komplex módon
kezeli a szakmai kérdéseket. Egyszerre kelti a gyógyszerészettörténetben
elmélyedô „szobatudós”, illetve
a szigorú elvek szerint dolgozó üzletember benyomását.
Van ennek a szerteágazó érdeklôdésnek családi háttere?
Orvos családból származom, a bátyám már a 4. generációt
képviseli ezen a szakterületen, úgyhogy az egészségügy
iránti érdeklôdés, a betegek gyógyításának vágya nálunk
valóban családi hagyomány. Csak én lettem „pályaelhagyó”,
mivel mindig is patikus szerettem volna lenni. Nem
pusztán gyógyszerész, hanem valódi patikus. Sikerült is
gyógyszerészet
Interjú dr. Argay Mártonnal, a miskolci Szent Rókus Gyógyszertár vezetôjével
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1993 óta immár 20. alkalommal ítélte oda Az Év
Patikája díjat. A pályázóknak – hasonlóan a korábbi évekhez – elsôsorban a gyógyszerészi gondozás
jövôjével, további lehetôségeivel kapcsolatban kellett kifejteniük gondolataikat, illetve be kellett
mutatniuk a saját gyógyszertárukban folytatott gyakorlatot. Az Év Patikája díjat 2012-ben
dr. Argay Márton szakgyógyszerész által vezetett miskolci Szent Rókus Gyógyszertár nyerte el. A fiatal
szakember 2005-ben szerzett gyógyszerészi diplomát a Debreceni Egyetemen, majd Miskolcon gyógyszerész
közgazdász diplomát. Jelenleg a gyógyszertár irányítása mellett Budapestre jár doktori képzésre.
Az Év Patikája címet 2012-ben
a dr. Argay Márton szakgyógyszerész
által vezetett miskolci
Szent Rókus Gyógyszertár kapta
elérnem a célomat, s eközben számomra sohasem volt
kérdéses, hogy ha valaki valóban hivatásnak tekinti ezt a
szakmát, ugyanúgy kell, hogy érdekelje annak története,
mint az aktuális gazdasági környezet – jelenleg a piaci verseny
körülményei –, amelynek közepette nap mint nap
helyt kell állnunk a munkánkban. Az officinánk bútorzata
antik, de a kialakításánál figyeltünk a funkcionalitásra,
s beépítettük a XXI. századi technikát. Gazdaságosan
mûködünk, és szem elôtt tartjuk az alkalmazható kereskedelmi
és marketing megoldásokat, ezek mellett megkezdtük
egy patikamúzeum kialakítását az alagsorban, ahol
a laikus érdeklôdôk és a fiatal gyógyszerészek egyaránt
megismerkedhetnek a gyógyszerészet múltjával, hagyományaival.
Számomra ez így együtt jelenti a patikusi létet.
5

gyógyszerészet
Mindeközben, gondolom, Ön is érzékeli, hogy sok kollégája
szerint összeegyeztethetetlen a klasszikus gyógyszerészet
és a profitorientált piaci verseny...
Valójában szerintem nincs ellentmondás, hiszen egyebek
mellett a pályázatunkban az etikus marketing eszközök
alkalmazásával is foglalkoztunk, ami meggyôzôdésem
szerint nagyon is összefügg a gyógyszerészet hagyományaival.
Ha pedig a kettô között disszonancia látszik kialakulni,
mindenképpen a klasszikus gyógyszerészeti értékekhez
kell fordulnunk. Azaz, a mi alapvetô feladatunk
a betegek gyógyításában való részvétel, s minden – gazdasági,
társadalmi, jogszabályi – körülményt figyelembe
véve arra kell koncentrálnunk, hogy ezt minél jobb eredménnyel
tegyük.
Mit jelent ez Önöknél a hétköznapi gyakorlatban?
Arra törekszünk, hogy aktív szerepet vállaljunk az orvos
és a beteg kapcsolatában. Vagyis mi a beteg valamennyi
felmerülô problémáját igyekszünk pontosan megérteni,
s megtalálni rá a lehetô legjobb megoldást. De meg is próbálhatjuk
– ahogy valójában történt – utolérni az orvosát,
és a konzultációt követôen kiadni a megfelelô gyógyszert,
azaz megfelelôen gondoskodni a beteg ellátásáról.
A szakmai kompetenciákat egyébként írásban is rögzítettük
az itt dolgozó gyógyszerészek és asszisztensek számára.
Ez a belsô minôségügyi kézikönyv személyre lebontva
tartalmazza az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a feladat-
és felelôsségi körök leírását, illetve mindazon tudnivalókat,
amelyek folyamatosan és hosszú távon biztosítják
a legmagasabb színvonalú betegellátást. Nálunk nincs egymásra
mutogatás, hiszen mindenki pontosan ismeri a saját
feladatait, amelyek adott esetben számon is kérhetôk.
Hányan dolgoznak a patikában?
Hat fô- és egy mellékállású gyógyszerész, valamint hat
szakasszisztens biztosítja a folyamatos betegellátást.
A „folyamatos” szón nagy hangsúly van, hiszen állandó
ügyeletet nyújtunk. Megnyitásunk óta a hét két napján,
hétfôn és szerdán végzünk gyógyszerészi gondozást, elôre
6
történô bejelentkezés mellett, hogy elkerüljük a tumultust,
várakozást. Gyógyszerész kollégáim elvégezték az
ehhez szükséges tanfolyamokat, és munkájuk eredményeként
olyan mértékben nô a szûrésekkel, tanácsadással
kapcsolatos érdeklôdés, hogy a közeljövôben növelnünk
kell a gondozási napok számát.
Dr. Argayné dr. Szatmári Andrea, dr. Argay Márton és dr. Elekné
dr. Vörös Zsuzsanna szakgyógyszerészek
Az Év Patikája cím elnyerését követôen milyen új elismeréseket
szeretne megcélozni?
Az Év Patikája cím valójában az egész kollektívát megilleti,
a pályázat elkészítésében részt vett a feleségem,
dr. Argayné dr. Szatmári Andrea, aki a patika szakgyógyszerésze,
illetve dr. Elekné dr. Vörös Zsuzsanna, a laborunk
vezetôje. Szükségünk volt arra, hogy egy elismert
szakmai grémium véleményt mondjon arról, hogy amit
és ahogy teszünk, az jó, megfelelô színvonalú és támogatásra
érdemes. Most, hogy megkaptuk ezt a pozitív visszaigazolást,
egyelôre nem akarunk más címeket megcélozni.
A díj odaítélésének indoklása:
Hollauer Tibor
A MOSZ kuratóriumának elôterjesztése alapján „A 2012.
Év Patikája” elismerésben részesült a miskolci Szent Rókus
Gyógyszertár magas színvonalú, gondosan megformált pályamunkája
alapján a gyógyszertár vezetôje, dr. Argay Márton.
A gyógyszertár kollektívája tevékenységében az etikus
betegellátást követi. A munkatársak, törekedve a minél magasabb
szintû szakmai tudás elérésére, szûréseket végeznek,
a betegek egészségügyi állapotát dokumentáltan, rendszeresen
figyelemmel kísérik. Egészségmegôrzô, felvilágosító
programok szervezôi, résztvevôi. Hitvallásuk: hozzáértés, hitelesség,
megbízhatóság. Dr. Argay Márton a Patika Múzeum
létrehozásával a nagyközönség számára is hozzáférhetôvé
teszi ennek a szép hivatásnak az értékeit és kultúráját.

gyógyszerészet
Európai patikai kitekintô – 2012. elsô félév
Ausztria
Több pénzt kapnak az osztrák gyógyszertárak
Ez év elejétôl nyugati szomszédunk patikái több pénzzel
gazdálkodhattak: a gyógyszertárakat érintô díjszabási
rendszer megváltoztatásának következtében a kenôcsök,
kapszulák és szemcseppek elkészítésének magisztrális
díjai megemelkedtek. Az ügyeleti és a kábítószer-expediálás
díja is megnôtt. A magisztrális díj például 10%-kal
lett magasabb, így a kenôcsökért, krémekért 2,5 eurót,
a kapszulázásért, az oldatok és teakeverékek összeállításáért
darabonként 1,10 eurót, a parenterális készítmények
elôállításáért 7,70 eurót kérnek. Az este 8 és reggel
8 közötti ügyeleti díj 15%-os emelkedés után 3,45 euró
lett, vasárnapokon és munkaszüneti napokon mindezért
1,18 eurót kell fizetni. Az Ausztriai Gyógyszerészi
Kamara becslése szerint egy átlagos gyógyszertár évente
kb. 1000 euróval növelheti bevételét a díjaszabás-módosítás
következtében. Az osztrák patikák együttesen további
1,3 millió euró forrást könyvelhetnek el a jövôben.
Míg a kamara örül az új szabályozásnak, fôként ebben a
megszorításokkal nehezített idôkben, azt is tudnunk kell,
hogy az utolsó gyógyszertári díjakat érintô emelkedés
10-15 évvel ezelôttre tehetô. Ilyenformán a növekedés
nem elég az elmúlt idôk inflációjának kompenzálására,
ahhoz legalább 20%-os módosításra lett volna szükség.
Dánia
A gyógyszertári díjszabás revíziójának revíziója
Január végére a skandináv országban egy új – a vényköteles
és a kizárólag patikákban forgalmazható OTC termékekre
vonatkozó – nyereségkulcs került bevezetésre.
Mindezzel együtt már akkor világossá vált az is, hogy egy
még újabb díjszabás is aktuálissá válhat, ha a már meglévôvel
kialakult gyógyszertári bevétel egy megállapodott
kereten belül tartásához ez szükségessé válik. Így is lett,
ismételten revízió alá vették a gyógyszertári nyereségkulcs
kalkulációját egy patikára vetítve, s ennek hatása
márciusban már jelentkezett is. Az új számolás áfa nélkül
a következôképpen néz ki: (0,088 x patikai beszerzési ár)
+ 8,61 dán korona (1,16 euró) általány. Az új kalkuláció
egy kismértékû növekedést jelent a januári nyereségkulcs-
szabályozással összehasonlítva, ami csak a beszerzési
ár 0,086-tal való szorzását + általányt vetített volna elô.
A patikákban elôállított vényköteles termékeket viszont
nem érintette a még újabb szabályozás, ott, ahogy eddig is,
maradt a 8 dán korona (1,08 euró) mértékû elôállítási díj.
Franciaország
Elfogadták az új gyógyszerkészítési tarifákat
Egy új, 5 évre vonatkozó patikai egyezmény lép életbe
2013-ban – állapodtak meg az ország gyógyszerész kamarái
(FSPF, UNPF, USPO) és a fô egészségbiztosítási alapja
(CNAMTS). Az egyezmény márciusban született, május
6-án került nyilvánosságra, és jövô januártól lép életbe.
Ez részletesen leírja a vényköteles gyógyszerek új támogatási
rendszerét.
A gyógyszerészek 0,53 euró + fix nyereségkulccsal számolhatnak
minden egyes doboz kiadásakor. Ezen túlmenôen
lehetôségük van még a gyógyszer-expediálási díj egy
évre vonatkozó maximum 3000 euróra való növelésére,
ha elérik az egyénileg elôirányzott terveket. A generikus
gyógyszerek például szerepelnek e célszámok között,
s ahol ezt elérik, az évi 3000 euró díjból juttatást kapnak,
arányosan az általa kiadott generikus gyógyszerek
mennyiségével, növekedési rátájával. A többi készítmény
expediálási díjáról 2012 negyedik negyedévében döntenek,
és hatályba lépésük 2013 különbözô idôpontjaira
tehetô majd.
7

gyógyszerészet
Az új díjazás a teljes gyógyszerészi bevétel 25%-át
fogja kitenni. Az egészségbiztosítási alap, a CNAMTS
becslése szerint az új gyógyszerkészítési díj mértéke
eléri majd a 140 millió eurót, és hisz abban, hogy ez
finanszírozható az elkészített generikus gyógyszerekbôl
és a háromhavi gyógyszeradagokból származó megtakarításokból.
Görögország
Alacsonyabb nagy- és kiskereskedelmi árrések
A Görög Egészségügyi és Szociális Minisztérium
(YYKA) 2012 áprilisában közleményben tudatta az új
gyógyszerekre vonatkozó árakat, ahogy a nagykereskedelmi
és kiskereskedelmi (patikai) árréseket is, mely intézkedések
annak a hónapnak a végétôl kerültek hatályba.
A minisztérium számítása szerint az új árak és az alacsonyabb
nagy- és kiskereskedelmi árrések hatására az egészségügyi
rendszer legalább 310 millió euró megtakarítást
tud majd elérni.
Az árrésekre vonatkozóan különbözô díjszabást kell alkalmazni
a támogatott, pozitív listán szereplô vénykö-
8
teles termékeknél és a nem támogatott vényköteles medicináknál
és OTC készítményeknél. A nagykereskedôk
4,9%-os nyereségkulcsot tehetnek rá a gyártói árra a pozitív
listán szereplô termékeknél, 5,4%-ot a negatív listán
állók és 7,5%-ot az OTC esetében. A beszerzési árra
számított patikai árrések a következôképpen alakulnak:
35% a negatív listán szereplô és az OTC termékeknél,
és 32,4% a pozitív listásoknál, utóbbi abban az esetben,
ha az ár nem haladja meg így a 200 eurót. Ha meghaladná,
akkor e számítások alapján, de maximalizált fix
30 eurós árréssel dolgozhatnak, míg a minisztérium új
árlistákra és árrésekre vonatkozó közleménye napvilágra
nem kerül.
Svédország
Erôsödô verseny és munkaerôhiány
Jelenleg körülbelül 1230 gyógyszertár mûködik országszerte
– áll a svéd gyógyszerészszövetség évi riportjában.
A patikai piac 2009-es liberalizációja óta 330 új patika
nyitotta meg kapuit. Csak 2011-ben 120 új gyógyszertár
jelent meg a színen. Az összforgalom mindazonáltal csak
csekély mértékû emelkedést mutatott erre az idôszakra
vonatkozóan. Míg a piac 2010-ben 33 milliárd svéd
koronát (3,8 milliárd euró) generált, a rá következô évben
mindössze 500 millió svéd korona (55 millió euró)
növekedés mutatkozott. Különösképpen a városi régiók-
ban erôsödött meg a gyógyszertárak közötti verseny,
mivel vidéken kevesebb új szereplô kezdte el mûködését.
A gyorsan emelkedô számú patikák mûködtetéséhez
azonban a szükséges számú szakembert már nem tudták a
hazai munkaerôpiacról felvenni, így nem egy gyógyszertárlánc
külföld felé fordult a képzett munkaerô toborzásának
céljából.
Fordította és lejegyezte: B. R. Katalin

gyógyszerészet
Egy patika, két díj, egy nagyszerû csapat
– 2012-ben a Kedvenc Patikám
a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár
Megnyertük! – hirdeti büszkén a tábla a pesterzsébeti Cédrus Gyógyszertár bejárati ajtaján,
„Köszönjük a szavazatokat!” kitûzô díszíti az ott dolgozók fehér köpenyét. A patika vezetôjével,
Jancsa Tibornéval, Ilivel és lányával, Timivel beszélgettünk a Kedvenc Patikám versenyrôl, a betegközpontúságról,
az empátiáról és az „ösztönös marketing” fontosságáról.
Késô este, zárás elôtt érkezem. Egy mozgalmas és még
be nem fejezôdött nap végén próbálom leültetni a két
hölgyet az interjúra. A munka közben sem állhat meg…
Csörögnek a telefonok, le kell még idôben adni a rendelést;
a patikavezetô lánya hol megjelenik, hol a tára
mögé áll mosolygósan, amint látja, hogy a kolléganôknek
szükségük van segítségre. A kiszolgálás nem lassulhat le,
a környékbeliek ezért is szeretnek ide járni.
Ars poetica àla Cédrus
Mielôtt rátérek az aktualitásra, a Kedvenc Patikám versenyre
– melyen a tavalyi budapesti elsô helyezés után
idén az országos elsôséget is sikerült megszerezniük –,
a szakma szépségére kérdezek, arra, ami maradt, most,
hogy a „hôskorral” ellentétben, többet kénytelenek a
gyógyszerészek a költségvetési számokkal foglalkozni.
„Minden egészségügyi szakmának megvan a saját szépsége…
Ezeknek a szakterületeknek a közös jellemzôje a
másik emberen való segíteni akarás, a másik ember problémájának
felismerése, megértése, amely nem feltétlenül
jár együtt drága gyógyszerek alkalmazásával, illetve javaslatával.
Sokszor az empátia is elég lehet ahhoz, hogy a
beteg közérzete és a gyógyuláshoz fûzôdô reménye ne
inogjon meg, hanem megerôsödjön.”
A Cédrus Gyógyszertár magát és szolgáltatásait elsôsorban
egészségügyi centrumként aposztrofálja, s bizonyíték erre,
hogy az elsôk között kapcsolódott be a gondozási programba.
Minden apró lépésnek örülnek, ami a hozzájuk fordulók
gyógyulása felé vezet – ha odafigyelésük, a beteggel történô
beszélgetésük során felismerik egy még ki nem alakult betegség
elôjeleit, ha rájönnek egy-egy kezeletlen tünet okára, vagy
ha elérik, hogy a páciens komolyan vegye ezek fontosságát,
és orvoshoz forduljon, vagy változtasson életmódján. Felkérésre
egy közeli idôsek otthonába is ellátogattak, ahol elô-
adást tartottak a gyógyszerek szedési elôírásainak betartásáról,
alternatív megoldásokról, s válaszolták meg nagy türelemmel
az aranykorúak minden, e témakörben megjelenô kérdését.
Képzések, képzések és képzések
„A szakmai képzést tartjuk a legfontosabbnak.” Megkérik
a velük kapcsolatban álló gyógyszergyárak és a Hungaro-
pharma patikalátogatóit, hogy tartsanak elôadást az újdonságokról.
A kollégák pedig munkaidôben, váltott
mûszakban meghallgatják ôket. „Nincs fontosabb annál,
minthogy naprakészek legyünk, a gyógyszerekrôl és gyógytermékekrôl
minden információt beszerezzünk. Ettôl leszünk
hitelesek. Ez pedig a már említett empátiával együtt
alakíthat ki egy olyan bizalmi kapcsolatot a betegekkel,
hogy nemcsak gyógyszerért, de tanácsért, törôdésért is
fordulhatnak hozzánk. S ôk ezt, a maguk módján – mint
ahogy ez a szavazás is bizonyítja – meg is hálálják.”
Az igazi megmérettetés: a kérdezés
A MOSZ (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége)
szervezésében, a Roche támogatásával idén második
alkalommal megrendezett Kedvenc Patikám verseny a
betegek elégedettségére és lojalitására épült. Interneten
és nyomtatott szavazólapon lehetett voksolni a szeretett
gyógyszertárra. Bár a Cédrus csapata ösztönös marketinggel
kampányolt, nem várt segítségre leltek néhány
törzsvásárlójukban. Volt olyan helyi körzeti orvos, aki a
betegei unszolására tért be végül hozzájuk, mert már anynyian
kérdeztek rá a rendelése alatt, hogy szavazott-e már.
Sôt, olyan betegük is volt, aki lakásán épített ki támogató
bázist, és hívta át a szomszédokat a szavazólap kitöltésére.
9

gyógyszerészet
A díjon felül – s ezt jól tudják az ott dolgozók – a patika nagyon
sok értékes választ kapott. „Ösztönös marketing”-nek
hívnám, ahogy a gyógyszerész hölgyek természetes kíváncsisággal
kérdeztek rá, mit szeretnek a betegek a kiszolgálás
során, mit értékelnek, mi az, amire leginkább szükségük
van. Talán ha nincs ez a verseny, vagy nem veszik olyan
komolyan, mint ahogyan tették, sokkal szegényebbek lennének
mindazon tapasztalatokkal, amelyeket a verseny
során kaptak. Ez az a visszacsatolás, amit marketinges nyelven
„feed-back”-nek hívnak, és amit piackutató cégek drága
pénzért végeznek el. Ôk, a díjon túl, még ezt is megnyerték.
Mûködési politika àla Cédrus
A szakmaiság szintjén a realitásokra visszatérve próbálom
újra a hétköznapi mûködésre terelni a szót, hogy az
ország „Kedvenc Patika”-ja mégis miként birkózik meg
a mindennapi gazdálkodási feladatokkal. „Saját gondjainkat
félretéve továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a
betegekre, ahogy eddig is tettük. Ez nálunk természetes,
nincs erre más speciális receptünk. Igaz, a gyógyszertárak
esetében az üzemeltetési költségek folyamatosan emelkednek,
ugyanakkor az elmúlt években a patikák a forgalmukat
általában nem tudták növelni. Ma már a forgalom
fennmaradása is igen jó eredménynek számít. Tehát
elsôrendû fontosságú, akárcsak egy családi költségvetésben,
a mûködési költségek felülvizsgálata és csökkentése”
– hangzik a patikavezetô összefoglalása, majd hozzáteszi:
„Természetesen a legnagyobb költséget a munkabér és
annak járulékai jelentik. Óvatosan kell azonban a munkaerôvel
bánni, mivel az jelentôsen meghatározza a patikai
munka szakmai színvonalát.”
Mint megtudom, a jelenlegi a harmadik jól összeszokott
kollektíva. Jancsa Tiborné szívesen választ fiatal, jó kommunikációs
készségû kollégákat, akikrôl tudható, hogy
udvariasak, segítôkészek, és egyenrangú félnek tekintik a
betegeket. Amikor választania kellett a jelentkezôk közül,
megérzés és szimpátia alapján döntött, és sosem hagyták
10
cserben az érzései. Aki náluk kezdett el dolgozni, hamar
átvette azt a munkamorált, amit a csapat megkövetelt.
Nem kell nagy varázsigékre gondolni, mindössze mosolyra,
kedves köszöntésre a betegek irányába, gyors reagálásra,
helyzetfelismerésre a munkával kapcsolatban, nem tévesztve
szem elôtt a fô célt: „A patikus egyfajta láncszem az
orvos és a beteg között. Ebben a kapcsolatban a gyógyszerésznek
meg kell értenie az orvos terápiás szándékát, és ezt
megfelelô kommunikációval, sokszor leegyszerûsítve kell a
betegek felé közvetíteni. Ennek során személyre szabottan
mindenkivel szót kell értenie. Ez nyilvánvalóan nem üzleti
kérdés.” A Cédrus Gyógyszertár ezt a szemléletet képviseli
a környék többi patikájával egyetemben, akikkel összehangolva
dolgoznak, egymást segítve mûködnek együtt, hogy
kiszolgálják kedvelt városrészük betegeit.
„Sokszor az empátia is elég
lehet ahhoz, hogy a beteg
közérzete és a gyógyuláshoz
fûzôdô reménye ne inogjon
meg, hanem megerôsödjön.”
Ma már nem magányos a Cédrus
A Cédrus Patika Pesterzsébet elsô magán alapítású gyógyszertára,
amely 1992-ben létesült. Megalapításának idei
20. évfordulóját méltó módon koronázza meg ez a díj.
Két évtizeddel ezelôtt Jancsa Tiborné férje és a család támogatásával
vágott bele ebbe a vállalkozásba, s míg nem
tudta, hogy megáll-e a saját lábán, a gyógyszertár nem vett
fel munkatársat. „Magányos cédrusként” próbált helytállni,
de ma már nincs egyedül… bár Csontváry híres képe
most is ott függ az irodája falán.
B. R. Katalin

E-recept, gyógyszerezett életünk
nyitott könyve
Az e-recept bevezetésére számos idôpontot meghatároztak
már, de most úgy tûnik, valóban megindultak a
rendszer bevezetéséhez szükséges konkrét lépések. Árki
Kornél, az OEP Informatikai Fejlesztési Fôosztályának
vezetôje a határidôre vonatkozóan elmondta, jövô év
végére felállhat a rendszer, bár még számos bizonytalansági
tényezô van, ugyanis minden attól függ, mennyire
csúsznak a projektelemek. Másrészrôl viszont a vélemények
megoszlanak, sokak szerint az e-recepttôl független
az indokolatlan gyógyszerrendelés, és inkább az orvosi
kontrollok digitalizálását vagy egy egységes, a különbözô
szolgáltatók között mûködô informatikai rendszer kiépítését
kellene elôbb megoldani.
Az e-recept szerethetô oldala
Az orvos által felírt vény rögtön egy országos adatbázisban
jelenik meg, ahonnan bár az országos elérés eddig kérdéses
volt, ma már ismert tény, hogy bármelyik patikában le lehet
azt hívni, és a kiváltó azonosítása után ki lehet adni a gyógyszert.
De hogy az azonosítás miként fog zajlani, ezt még
nem sikerült pontosan tisztázni. Az államtitkár az e-recept
elônyei közül kiemelte, hogy az nagyban segítheti majd a
beteg együttmûködését az egészségüggyel, ugyanakkor hozzátette,
ha egy távfelügyeleti rendszerrel követni tudják,
hogy a beteg bevette-e a gyógyszerét, az egyúttal azt is jelenti
majd, hogy a gyógyszerelhagyásból fakadó problémákat
is meg tudják majd elôzni. Az e-recept rendszer továbbá
képes lesz azt is megmutatni, milyen gyógyszereket szedett/
szed a beteg. Ez azért lesz elônyös, mert a nemkívánatos
mellékhatásokat (például allergia), a duplikált gyógyszerkiváltást
is ellenôrizni tudják. Fontos tényezô az is, hogy
fôleg a generikus programot és a hatóanyag-alapú rendelést
egészségügy
Csökkenô adminisztráció és kevesebb sorban állás a patikákban. Az elôzetes terveknek
megfelelôen 2013. december 31-ig az e-recept bevezetése megtörténik. A következô két évben
mintegy 10 milliárd forintos uniós forrás révén jelentôs fejlesztések várhatók az elektronikus egészségügyben
– mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. Nem cél és nem is lesz teljes körû
az e-recept hazánkban, de a jelenlegi papír alapú rendelést és kiadást valamilyen arányban mindenképpen
kiváltja majd az elektronikus rendszer.
„...hazánkban évente 190 millió
vényt váltanak ki a patikákban,
amelyek meghatározó része
(128 millió) háziorvosi vény.”
támogatja az elektronikus vényrendszer, amely így a gyógyszertámogatások
hatékonyabb felhasználását is segíti. De az
új rendszernek nem csupán az adatok kezelésében, hanem
a hibás döntések kiszûrésében is segítenie kell. A statisztikák
szerint hazánkban évente 190 millió vényt váltanak ki a
patikákban, amelyek meghatározó része (128 millió) háziorvosi
vény. A recepteket 7,6 millió beteg váltja ki, az egy fôre
esô gyógyszerkiváltás nagysága jellemzôen 50–55 éves korban
emelkedik meg. Az OEP 2010-ben 262 millió forintot
költött 241 millió darab vény elôállítására. A hazai e-recept
program megvalósítása uniós forrásból történik az EKOP
(Elektronikus Kormányzati Operatív Progam) keretében,
és számítások szerint egymilliárd forint kell a bevezetéshez.
Ami még megoldásra vár
Az aggódók szerint a beteg nyitott könyv lesz a gyógyszerész
számára, a patikus ugyanis olyan információkat is
kaphat róla a teljes gyógyszerpalettája alapján, amelyeket
a beteg esetleg nem szívesen osztana meg vele – ráadásul
a gyógyszerészt nem köti orvosi titoktartás. Kérdéses még
az e-recept bevezetése kapcsán, hogy miként oldják meg,
hogy ha a beteg helyett valaki más váltja ki a gyógyszert.
Észtországban ez úgy mûködik, hogy ha valaki bemegy a
gyógyszertárba, meg kell mondani a betegazonosítóját, továbbá
saját magát is hitelesen azonosítania kell, így mivel
minden gyógyszerrôl rögzítik, hogy ki vette fel, megelôzik
a visszaéléseket. Emellett viszont a beteg rendelkezhet úgy
is, hogy csak ô vagy az általa megnevezett emberek válthatják
ki gyógyszereit. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás
Tanács (OGYTT) titkára a gyógyszerészek
félelmeit is megfogalmazta: jelenleg nem tudni, miként
érinti az e-recept a megszokott orvos–beteg–gyógyszerész
kapcsolatot, mennyiben változnak meg a betegek gyógyszerkiváltási
szokásai, netán fokozza-e a további eltolódást
a városi, kiemelt helyen fekvô nagy forgalmú patikák irányába.
Elmondta továbbá: az e-recept bevezetésekor figyelembe
kell venni az egészségpolitikai és a finanszírozói
oldalt, valamint az orvosok, gyógyszerészek és természetesen
a betegek szempontjait is. Utóbbi kapcsán hozzátette:
biztosan lesznek, akik elôször idegenkednek az új rendszertôl,
azonban a betegek kezelése, gyógyulása szempontjából
az nagy haszonnal járhat. A jelenlegi tervek szerint
11

egészségügy
az elektronikus gyógyszerkiváltás során a betegazonosítást
követôen a gyógyszerész majd egy központi rendszerbôl
hívja le a beteg számára felírt tételt. A gyógyszerész
ebben a rendszerben egyúttal azt is láthatja majd, hogy a
beteg érzékeny-e valamilyen gyógyszerre, megelôzve ezzel
egy esetleges gyógyszerallergiát. Továbbá fontos, hogy
a beteg korábbi gyógyszerkiváltásait is áttekintheti, amely
alapján egy-egy terápia hatásosságára, illetve eredményességére
is következtetni lehet – tette hozzá Hankó Balázs.
Nemzetközi példák
Svédországban, Dániában, Észtországban országos a lefedettség
az elektronikus vényfelírásban, de nem minden
gyógyszerre. Spanyolországban, Hollandiában, Portugáliá-
ban régiós lefedettség mûködik, míg a lengyelek, csehek,
finnek és az olaszok még kísérleteznek a rendszer bevezetésével.
Az azonosítást többnyire kártyával oldják meg.
Surján György, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minôség-
és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) megbízott
fôigazgató-helyettese elmondta: a napokban egy szakmai
megbeszélésen észt kollégája ismertette az országában
mûködô elektronikus egészségügyi programokat, köztük az
e-recept bevezetésének tapasztalatait. Bemutatott egy olyan
szoftvert is, amelyet akár Magyarországon is hasznosítani
lehet, és amely sokkal takarékosabb megoldás lenne, mint
ha a nulláról kellene kezdeni a munkát. Az észt kolléga
elôadásával világossá váltak az e-recept észtországi bevezetésének
„gyermekbetegségei” is, így például, hogy a hónap
elején, ötödike körül nagy leterheltség keletkezett a rendszerben,
mivel a nyugdíjasok ekkor kapták meg nyugdíjukat,
s rögtön mentek a patikába kiváltani gyógyszereiket.
A fôigazgató-helyettes úgy véli: technikai probléma bármikor
felmerülhet, ezért a papír alapú gyógyszerfelírás lehetôsége
hosszú távon sem fog megszûnni. Az észtek megoldása
12
erre a következô: ha esetleg a gyógyszertárban áramszünet
lenne, s emiatt nem férnek hozzá az elektronikus adatbázishoz,
a patikus telefonon felhív egy központot, ahol a beteg
adatai alapján elmondják, hogy számára milyen gyógyszer
adható ki. Surján György elmondta, hogy az észt rendszerben
sajnos nincs úgynevezett interakciós adatbázis,
amely azt jelzi, hogy mely gyógyszereket lehet együtt adni,
melyeket nem, pedig világszerte sok komplikációt, illetve
halálesetet okoz a nem megfelelô gyógyszerelés. Sajnos
nagy részük interakciós probléma.
Összeségében elmondható, hogy a világon eddig még sehol
sem sikerült az e-recept bevezetésével teljes mértékben helyettesíteni
a papír alapú vényeket. Lehetnek olyan ellátási események,
speciális vényfelírási helyzetek, amikor a megtartásuk
feltétlenül indokolt lehet (orvosi ügyeletben, beteg otthonában
történô gyógyszerfelíráskor, pro família rendeléskor,
áramellátási vagy informatikai probléma esetén). A rendszer
átláthatósága is nagyon fontos, egyrészt, hogy ki írta fel a
gyógyszereket, mennyit és mit, másrészt ellenôrizni lehet azt
is, hogy kinek írta fel, ez mennyibe került, és hogy erre van-e
fedezet? A biztosító pénztár látni fogja, hogy egy adott pillanatban
milyen gyógyszerköltség létezik, és ki mennyit írt fel.
Jelenleg viszont nem szerepel az elképzelések között az etaj-kártya
alapján történô azonosítás sem. Romániában
mûködôképesnek bizonyult az e-recept szoftver, de az orvosok
közül sokan még így sem tudják használni. Vagyis
itthon is fennáll az esélye annak, hogy miután végre zöld
ágra vergôdnek az illetékesek az e-receptek ügyében, rögtön
egy újabb problematikával kell majd megküzdeniük: biztosítaniuk
kell majd az orvosok számítástechnikai ismereteinek
fejlesztését, a rendszer mûködéséhez szükséges szakértelmét.
Szakácsi Eszter

Életmentések és mentôautók
„Az ország kinyújtott karjai”
A 18. századra az élet értéke egyre nagyobb jelentôséget
kapott, például Mária Terézia már 1769-ben felismerte
az újraélesztés törvényi és morális kötelezettségét, így
uralkodói rendeletben kötelezte alattvalóit a vízbe fúltaknak
és a bajbajutottaknak járó elsôsegélynyújtásra:
„A vízbôl kimentettnek a ruháit le kell húzni, testét meg
kell szárítani és száraz ruhákkal, takarókkal vagy pokrócokkal
betakarni: orrnyílásait befogni és szájába erôsen és
kitartóan levegôt kell fújtatni.” Tehát az akkori felfogás
szerint a szív újraindítása a légzôrendszer stabilizálásától
függött (erre az elvre alapozták a késôbbi kutatásokat és
a helyszíni betegellátást egészen az 1950-es évek közepéig).
Aztán a 19. század végének felfedezései elfordultak
a korábbi módszerektôl, és a szakmai lapokban egymást
követték a lélegeztetés kivitelezését tökéletesítô felfedezések
publikációi. Az ekkoriban nagy problémát jelentô
gyermekhalandóság a gyermekgyógyászatot újraélesztési
eljárásokhoz hasonló módszerek kidolgozására ösztönözte.
Az életmentô kísérletek és a gyógyító beavatkozások
mindennapi gyakorlattá váltak, a régi szemlélettôl való elrugaszkodás
bátorsága, a folytonos kísérletezés és gyakorlati
tapasztalatok kellettek ahhoz, hogy az 1950-es évek
közepén megszülessenek azok az addig nem ismert orvostechnikai
eszközök, amelyek a mai napig is a sürgôsségi
orvoslás kelléktárát képezik. Már a 19. század végétôl számos
eszközzel kivitelezett lélegeztetési eljárást is kifejlesztettek,
de kizárólag csak lélegeztetési eljárást, mert a kutatás
még ekkor sem ismerte fel a légzés és keringés egymástól
elválaszthatatlan együttesének a fontosságát. A keringés
újraindításának, a szív pumpafunkciójának stimulációja
csak az 1960-as évek elejétôl vált a mindennapok gyakorlatának
részévé. Az Albert-, az Ogata- és a Werth-féle
módszernél már a szívmozgás újraindítása volt a kitûzött
cél, ezek a mellkasfal összenyomatásának elsô próbálkozásai,
vagyis a mai mellkaskompresszió elôdjeinek tekinthetôek.
De az igazán forradalminak nevezhetô újítások,
melyek jelentôs hatással lettek a mai újraélesztés gyakorlatára,
az 1950-es évek második felére tehetôek: ezek már a
keringés és légzés egyidejû biztosításának és következetes
alkalmazásának elvén alapulnak. Az ezt követô évtizedek
klinikai felfedezései egymást támogatva és segítve haladtak
elôre a korral és a tudománnyal, egyre közelebb kerülve
az újraélesztés mai módszeréhez. Így a felélesztendô
hasra/hátra/oldalra fektetésétôl a karok tornáztatásán át,
egészségügy
Az Országos Mentôszolgálat elsô, tartósan sikeres helyszíni újraélesztése 1963. december 26-án,
dr. Felkai Tamás, a rohamkocsiszolgálat akkori fôorvosának vezetésével történt. Nincs nagyobb
dolog, mint életekért küzdeni, jó esetben visszaadni azokat. Az újraélesztés és a rohamkocsik
története már a kezdetekben is összefonódott.
a gumikarikákkal való presszúrázásig, mondhatjuk, hogy
az újraélesztés technikája hosszú utat hagyott maga mögött,
mire a mai alkalmazásáig elért.
Bokor Árpád, a Mentômúzeum kommunikátora és szervezôje
Forradalmi és korszakalkotó lélegeztetési eszközök
1950 és 1960 közé tehetô a légút-biztosítás, lélegeztetési
eljárások, a lélegeztetô készülékek elterjedése, a szívmaszszázs
és a hirtelen szívhalál helyszíni ellátása. Ez utóbbi két
technikának együttes fejlôdése változtatta meg a helyszíni
keringés- és légzésterápiát. Bokor Árpád, a Mentômúzeum
kommunikátora és szervezôje olyan eszközökrôl mesél,
melyek a múzeumban is megtalálhatók. „Az elsô helyszínre
vitt EKG-készülék a Cardiophot volt, érdekessége, hogy
a rögzített EKG-görbét utólag lehetett csak látni, fényképészeti
elôhívás után (ez egy ritkaság, a rohamkocsik elsô
generációs tagjain volt rendszeresítve). A Mela ET-25-ös készülék
a görbe legmagasabb hullámait csipogással jelezte,
így következtetni lehetett a mûködô vagy az álló szívre, a
kamra-fibrillációra. Ez a készülék alkalmas volt defibrillálásra,
sôt pacemaker-kezelésre is! Az MC-3-as készülék már
13

egészségügy
„Az elsô kísérleti rohamkocsi 1954. március 29-én kezdte meg
mûködését a budapesti Markó utcai Központi Mentôállomáson.”
az összes szükséges „elvezetést” meg tudta jeleníteni, sajnos,
nyomtatás nélkül. Manapság már sokkal egyszerûbb, mert
az EKG már egybe van építve a defibrillátorral és általában
a pacemakerrel is, valamint a betegmegfigyelés más elemeit
megjelenítô készülékekkel.” Az orvosi táska is említésre méltó
újdonság volt, melyet új gyógyszerekkel szereltek fel. Az
oxigénpalack, a vérnyomásmérô, a sebészeti felszerelés és a
helyszínre kivitt humán vérplazma is már egy modernebb
orvoslás eszközei voltak.
14
Orovecz-brigád
A jármûveket gépkocsivezetôk, szerelôk, lakatosok társadalmi
munkában készítették éjszaka és hétvégén, ill. szolgálatból
történô lelépés után. Munkaközösségük, a 04 szocialista
brigád még a hatvanas években, a brigádmozgalom idején
a Budapesti Mentôszervezetnél (BMSZ) alakult. Az idôközben
elhunyt alapító fôigazgató iránti tiszteletük jeléül késôbb
Orovecz-brigádra változtatták nevüket.
Korszakalkotó lépést jelentett az Ambu-ballon, mely számos
továbbfejlesztett változatával együtt mind a mai napig
alapvetô eszköze a mentôszolgálatok sürgôsségi lélegeztetô
felszerelésének. Érdekes tény, hogy szocialista tábor országai
közül Magyarország volt az elsô, mely az Ambu-ballont
alkalmazni kezdte, és 1962-tôl végleg bekerült az Országos
Mentôszolgálat eszköztárába. A mai modern lélegeztetôgépek
1965-tôl jelentek meg a rohamkocsikon.
Ha eláll a lélegzet
A mai lélegeztetôgépekhez hasonló automatikus gép,
a Pulmotor oxigénpalackkal, nyomásmérôvel, átváltó
és nyomáscsökkentô szelepekkel ellátott készülék szívó- és
nyomótömlôk alkalmazásával, arcmaszk segítségével juttatta
be a beteg tüdejébe a 30% oxigén és az 5% szénsav keverékét.
A helyszínre is kivihetô formáját az 1940-es évek végén a magyarországi
bányamentésben is alkalmazták. Hazai fejlesztésû
és gyártmányú volt az az Oxymat névre keresztelt készülék,
amely a mesterséges lélegeztetés belégzési fázisát pozitív túlnyomással
végezte. Forradalmi újítás volt 1956-ban a dán Ruben-ballon,
melynek jelentôsége a tüdôbe juttatható levegô
mennyiségének megsokszorozásában állt. A ballon a ’60-as

Inkvizíciós újraélesztés
évek elejétôl válik a mindennapi mentési gyakorlat részévé,
s végleg kiszorítja az újraélesztés protokolljából a téves eljárásokat.
Érdemes megemlíteni a vastüdôt, amely a tartósan
kezelés alatt álló betegek és a betegszállításkor folyamatos lélegeztetést
igénylô ápoltak ellátásánál volt fontos. A vastüdô
ôsét még Drinker mutatta be: henger alakú szekrénybe foglalt
készülékhez egy elektromos légritkító tartozott, ha a hen-
gerben csökkent a levegô nyomása, akkor belégzés történt,
ha a készülék növelte a hengerben lévô nyomást, létrejött a
kilégzés. Molnár István és Völgyesi István mentôdolgozók
leleményességének köszönhetôen már 1953-ban elkészült
az elsô kézzel üzemeltethetô, portábilis vastüdô, melyben a
belsô levegô nyomását egy erôkar által mûködtetett dugattyú
segítségével lehetett változtatni. Ezzel lehetôvé vált a maguktól
lélegezni képtelen betegek tömeges és szakszerû szállítása.
Élet-mentô-autók
1953-ban dr. Orovecz Béla, az OMSZ alapító fôigazgatója
összeállította az új speciális mentôgépkocsi mentés-
egészségügy
Laborde módszere nemcsak korunk emberébôl, de a kortársakból is megrökönyödést váltott ki: a párizsi fiziológus 1892-ben
lépett újításával a közönség elé, melyben az élesztendô személy nyelvének ütemes ki-be húzogatásával az agyi légzôközpontra
akart hatást gyakorolni, ettôl remélte ugyanis a halott légzésének spontán újraindulását.
Régen és most
és orvostechnikai felszerelését. Az elsô kísérleti rohamkocsi
1954. március 29-én kezdte meg mûködését a budapesti
Markó utcai Központi Mentôállomáson. A rohamkocsin
szolgálatot teljesítô öttagú orvoscsoport elsô fôorvosa
Varga István volt. Az új mentôgépkocsi, az egyetlen ekkor
a világon (!) a rohamkocsi elsô szótagjainak összeolvadásából
a ROKO nevet kapta. Az akkor még egyedülálló
szolgálati ág elindítását a kor követelményei tették szükségessé.
Varga István utóda 1955-tôl a szintén alapító Felkai
Tamás lett. A rohamkocsikban való lélegeztetés lassan
a napi tevékenység részét képezte, és az OMSZ fennállásának
második évtizedére az ország összes rohamkocsija
pacemakerrel, defibrillátorral, respirátorral, a speciális
beavatkozásokhoz is alkalmazott gyógyszeregyüttessel,
sebészeti felszereléssel, csecsemôk ellátásához szükséges
eszközökkel, centrális vénabiztosításhoz szükséges felszereléssel
volt ellátva.
Gyógyítás útközben
A kórházi kutatás már a hatvanas évek közepén élen járt
a helyszíni reanimáció, anaesthesia, vénabiztosítás, helyszíni
pacemaker és egyéb elektroterápiák kidolgozásában,
rutinjában, mert a rohamkocsikon jelentôs ismeretekre
tettek szert. Itthon már korán alkalmazták a helyszínen
a légzési és keringési újraélesztés különbözô szintû eljárásait,
így a shock, az infarktus, a ritmuszavarok, a strokeszindrómák
kezelése, a fájdalomcsillapítás és a lélegeztetés
a rohamkocsi gyakorlatában lassan a napi tevékenység
részét képezték.
Minôségi gyógyítás csakis minôségi jármûveken történhet,
na de vajon melyik a legjobb, legszebb mentôautó?
Bokor Árpád személyes kedvencei a Mercedes-Benz típusú
mentôautók. „De az új Crafterek mindent felülmúlnak.
Rendkívül jó a felszereltségük, és a mai modern kornak
megfelelôen szolgálják a beteget, valamint a bajtársainkat”
– mondja lelkesen. A rohamkocsik elsô típusai: a keletnémet
IFA Phänomen, IFA Garant, az amerikai International.
Az 1970-es évek közepétôl e szolgálati ágban is megkezdôdött
a homogén jármûállomány kialakítása. Az OMSZ arculatát
sokáig meghatározó, 308-as modellektôl csupán motorteljesítményükben
eltérô Mercedes-Benz 310-es jármûvek
az 1980-as évek közepén érkeztek. Aztán 2007 nyarán egy
tágasabb betegterû változat, a 313 CDI modell állt szolgálatba.
Végül 2008 márciusától a 315/36 CDI modell lett rendszeresítve
az Országos Mentôszolgálatnál.
Debrôdi Gábor tanulmányai alapján írta: Szakácsi Eszter
15

egészségügy
Keleti és nyugati egyensúly
A test, a lélek és a szellem szoros egységben és kölcsönhatásban állnak egymással – vallja a holisztikus
látásmód. Ázsiában a kínai, Indiában az ájurvédikus orvoslás alappillére e szemlélet. A nyugati
orvoslás ezzel szemben racionális: morfológián, alaktanon és anatómián nyugszik. Mégis mûködô
és átjárható a két irányzat, bár a kapcsolatot többnyire még a mi feladatunk megkeresni közöttük.
Míg a régi látásmód az embert, mint csupán „testet”
figyelte, addig az utóbbi ötven évben egyre nagyobb
teret és bizonyosságot nyer a holisztika, vagyis kísérlet a
jelenségek eredendô teljességének megértésére. E szerint
a felfogás szerint a betegségek esetében az okokat kell
kezelni, a beteg egész személyével kell foglalkozni, tehát a
betegségek pszichés hátterét is meg kell ismerni.
A harmónia évezredes titka
A kínai orvoslás titka és sikere az anyag, a szellem és az energia
egyensúlyán nyugszik. Éppen ezért a beteghez való hozzáállása
is eltér a nyugati szemlélettôl. A betegség leírásához a
tünetek mellett figyelmet fordít az alkatra, a körülményekre,
a részletekre. Elsôsorban a diszharmónia okozóját keresi, és
fô célja annak visszaállítása. A hagyományos kínai orvoslás,
vagyis a Dao elméleti alapja, hogy a világon mindennek két
forrása van: Jin és Jang, amelyek az eredetileg egységes Csi
energiából születtek. A Jang (fehér szín) tulajdonságai közé
lehet sorolni a forróságot, fényességet, lendületességet, erôt,
felfelé és kifelé tartó mozgást. A víz minden tulajdonságával
pedig a Jin (fekete szín) rendelkezik: lassúság, hidegség, színtelenség,
lefelé és befelé tartó mozgás. Ez a két energia ellenáll
egymásnak, de közben kölcsönösen függnek is egymástól,
egyensúlyuk azért fontos, mert a belsô szervek harmonikus
mûködéséért felelnek. Ezt az ellentétet és összefüggést, vagyis
az egymásba való átalakulási képességüket jelzi a görbe vonal,
a pontok pedig: az egyik eredetének a csírája a másikban.
Ha biológiailag közelítjük meg a harmóniát, akkor a Jinhez
a nôiesség, a test alsó fele és jobb oldala, a mell, a has és
a „tömör szervek” (szív, lép, tüdô, vese és máj) tartoznak.
A Jin túlsúlyú emberek gyakran szenvednek attól, hogy fáznak,
hideg a kezük és a lábuk, szeretik a meleg égtájakat és
évszakokat, szeretik a forró teát és levest, gyakran szenvednek
– különösen a nôk – fáradtláb-érzéstôl, a láb vizesedésétôl,
16
gyakran érzik magukat fáradtnak, kedvetlennek, kimerültnek,
kialvatlannak. A Jin étrend szerint sült és fôtt ételeket, káposztát,
fejes salátát, céklát, zellert, sárgarépát fogyasszunk,
az ételek jellemzôi: hideg, nedves, folyékony, édes, tejszínes,
zsíros, ropogós, illatos jegyek. A Janghoz a férfiasság, a test
felsô fele és bal oldala, a hát és az „üreges szervek” (gyomor,
vékony- és vastagbél, húgy- és epehólyag) tartoznak. A Jang
jellegû ételek meleget adnak, szilárdítják a testet, feleslegük
feszültséget, hevességet, ingerültséget okoz. Alma, sárgabarack,
bogyós gyümölcsök, szilva, ôszibarack, szárnyasok,
marhahús, heck, hering, kaviár, rák, lazac, makréla, tonhal,
zöld tea, kecskesajt, rokfort, camembert, túró, tökmag, szezámmag,
szója, tofu, napraforgómag, karfiol, brokkoli, fejes
saláta, édeskömény, zöldbab, fejes káposzta, sárgarépa, fokhagyma,
karalábé, vöröshagyma, retek, lila káposzta, zeller,
spenót, kelkáposzta, póréhagyma tartoznak a Jang étrendbe.
Sajnos nem mindig oldható meg a betegség gyökerének kezelése,
de az életminôséget jelentôsen javíthatja a tünetek
megszüntetése, melynek hatékonysága természetesen a betegtôl
és a betegség típusától is függ.
A kínai orvoslás diagnosztikája elsôsorban tapasztalatra
épül, és 4 alapvetô eleme van. Az elsô: megnézni a beteget:
arcát, egész testét, bôre színét, haját, szemét, járását, nyelvét,
megszagolni a leheletét, bôrének szagát, meghallgatni
a légzését. Olyan kérdéseket is feltesznek a kínai gyógyítók,
amelyek egy európai rendelôben nem gyakran hangzanak el,
például hogy nem érzi-e hidegnek kezeit-lábait, hideg vagy
forró hômérsékletû ételeket, italokat kíván-e inkább. A betegség
pszichés hátterére akkor derülhet fény, ha az orvos
rengeteg türelemmel és odafigyeléssel fordul a pácienshez.
A diagnosztika negyedik eleme a tapintásra alapul; az orvos
fájdalmas pontokat, csomókat keres a beteg egész testén.
Kínai „specialitás” a pulzusdiagnosztika is, több százféle
pulzusállapotot különböztet meg, ezekbôl a gyakorlatban
28-at használnak, melyek információt adnak a különbözô
szervek állapotáról is. A kezelés lehet azonnali gyógyhatású,
pl. egy fejfájás elmulasztása, de krónikus betegség
esetén több alkalomra van szükség. Egy akupunktúrás kezelés
körülbelül fél óráig tart, a kezelést a gyógynövények
alkalmazása egészíti ki.
Miben hiszünk még?
Akupunktúra: Az akupunktúra néhány évtizede jelent
meg Európában, alkalmazásának lényege, hogy bizonyos,
meghatározott testfelszínen történô területeket, pontokat
mechanikusan ingerelnek. A kezelés lényege energiát juttatni
az energiaszegény területekre, vagy elvezetni a kórosan

túltengô, felesleges energiát. Az akupunktúra nagyon sokféle
fájdalomra, panaszra lehet gyógyír, többek között a fejfájástól
a gerincproblémákon át a szürke hályog gyógyításáig.
Az utóbbi 15 évben magyar orvosok is voltak kint tanulni, és
kínaiak is tartottak hazánkban tanfolyamot. Jelenleg csupán
egy-két kórház van, amelyben akupunktúrás kezelés folyik
(pl. Szent János Kórház, Szent István Kórház), néhol szakrendelôkben
is elôfordul, de nem ez a jellemzô: leginkább
magánrendelôkben vehetô igénybe ez a gyógyító eljárás.
Gyógynövény-terápia: A hagyományos kínai orvoslás leg-
ismertebb ága. Kínában az ismert gyógynövények száma
2000-3000, ebbôl általános gyakorlatban 300-400 fajtát
használnak, az álmatlanságtól az ízületi problémákig
szinte minden panasznak megvan a gyógyító teafüve.
Masszázs: Napjainkban több mint 80-féle masszázs létezik.
Céljuk, hogy ellazítsa a szöveteket, serkentse a vér és
az oxigén áramlását, valamint csökkentse a fájdalmat.
Meditáció: A belsônkre való koncentrálás egy olyan lelkiállapot,
amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket
átengedjük a nyugalomnak. A cél a lelki béke és a megnyugvás
keresése. Mikor sikerül a környezetbôl kikapcsol(ód)
ni, azt a meditáció megváltozott tudatállapotnak nevezi.
A meditáció jelenlét, csak az itt és most számít.
Reflexológia: A reflexológia egy 6000 éves múlttal rendelkezô,
tapasztalatokon alapuló tudomány. Bôrterületek, pontok,
zónák ingerlése. Az ingerre reflex, vagyis visszahatás
keletkezik a hozzá tartozó szervben, testrészben. A talpban
közel 70 000 idegvégzôdés található. A stimulálás hatással
van a központi idegrendszerre, a vérkeringésre és a belsô szervekre.
A reflexológia szerint a test három részén tükrözôdik
az egész szervezet: a fülön, a lábon és a kézen. A reflexmaszszázs
meg tudja szüntetni az energiazavarokat, és harmonizálni
tudja a szervezetet, tehát betegségmegelôzô hatású.
Jóga: Indiában fejlôdött ki a hinduizmus és a buddhizmus
kulturális közegében. Mûvelôje a jógi, célja a testi és a szellemi
erôk felébresztése, aktivizálása, harmóniába állítása.
Egészségjavító és -megôrzô, jó közérzetet biztosít, mentális
megtisztulást hoz, és az életminôség javulását eredményezi.
Alapvetôen kétféle jógát különböztetünk meg: testi
és szellemi jógát. A testi jógának sok változata ismert,
amelyeket a különbözô személyiségtípusokhoz fejlesztet-
egészségügy
tek ki. Indián kívül elôször a hatha jóga vált népszerûvé
a 20. századi nyugati világban, ma már azonban Európában
is elérhetô szinten minden ága.
„E szerint a felfogás szerint
a betegségek esetében az okokat
kell kezelni, a beteg egész
személyével kell foglalkozni,
tehát a betegségek pszichés
hátterét is meg kell ismerni.”
Csikung: 1970 óta ismert világszerte ez a fogalom, ôsi kínai
energiatornát és meditációt jelent. Serkenti a csi (vagyis az
életenergia, belsô csi a testben, külsô csi a természetben)
keringését a testben, és javítja az egészséget. A csikung
annak az útja, hogy megszabaduljunk a belsô hôségtôl (harag
és nyugtalanság), és elérjük a természetes békét és nyugalmat.
Rengeteg válfaja van, amelyek egy része lassú, egyenletes
mozgást használ, de sok változatában szinte egyáltalán
nincs mozgás, csak álló, ülô vagy fekvô testhelyzetben való
meditáció. A változatok különbözô elveken nyugszanak, de
mind egyetért abban, hogy a csi az élet alapja. A gong jelentése
munka, tehát a csikung (chi gong, qi gong) az életerôvel
történô gyakorlás vagy a nyugalom mûvelése.
De muszáj-e döntenünk?
A keleti és a nyugati orvoslás egysége egyre nagyobb teret nyer
a világban. A cél egyszerû: a beteg minél teljesebb és gyorsabb
meggyógyítása, melyhez a legjobb, ha az orvos (és az orvostudomány)
a keleti és nyugati gyógyítás eszközeit egyaránt fel
tudja használni. Nem kérdés, hogy az együttmûködés ígéri a
legjobb eredményt. Míg egyre többször fordul elô, hogy egy
orvos akupunktúrás kezelésre küldi a beteget, addig az is egyre
gyakoribb, hogy a kínai orvosok ugyanígy felhasználják a
nyugati orvoslás eredményeit, így pl. szakorvoshoz irányítják
a beteget, ha az mûtétet igényel, laboratóriumi leleteket és
egyéb modern képalkotó eljárásokat használnak. Tehát igenis
szükség van mindkét orvoslásra, látásmódra! A mûszerek és
laboratóriumi eszközök elkerülhetetlenek egy pontos kórkép
felállításához, mely a keleti orvoslásban sokszor hosszabb
idôt, türelmet és kitartást igényel. Abban egyetérthetünk, hogy
mindenki a saját betegségéért és gyógyításáért felel. Sokan elhatárolódnak,
csakis egyik vagy másik eredetû tudományba
vetik hitüket, és pl. csakis a gyógyszereket vagy a mûtétet látják
járható útnak. Sokan utolsó reményként, mikor már sem
mûtét, sem gyógyszer nem használ, keresnek fel egy-egy keleti
gyógyítót. Pedig a problémákra a választ nem egy helyen
és kizárólagosan kell keresni, hanem holisztikus szemlélettel
nyugaton és keleten is.
Szakácsi Eszter
17

tudomány
Tudományos kishírek a nagyvilágból
Elektródokkal
az epilepszia ellen
Állatkísérletekben sike-
rült koponyán kívül
elvégzett elektromos
ingerléssel megállítani
az epilepsziás rohamok
egy bizonyos típusát.
A magyar kutatók eredményeit
az egyik legrangosabb
tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin
augusztus 10-i számában ismertették. Berényi Antal,
a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi
Kara Élettani Intézetének tanársegédje a Kossuth rádióban
elmondta, kutatásuk alapvetô célja az volt, hogy bizonyítani
tudják: a koponyán kívülrôl érkezô elektromos ingerek segítségével
lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve azon
információfeldolgozást, amelyek az agyban zajlanak. „Ehhez
választottunk egy betegségmodellt, egy epilepsziamodellt,
ahol az agy normális mûködési struktúrája felborul, és
ezt próbáltuk helyreállítani külsô ingerekkel” – magyarázta
Berényi. A kutató szerint kísérletsorozatuk kuriózuma, hogy
az elektródokat nem az agyba implantálják, ahogy például
azt a Parkinson-kór kezelésében már régóta alkalmazzák, hanem
a koponyacsont külsô felszínére. „Ez azt jelenti, hogy
a koponyát nem kell felnyitni, a bôr alá, a koponyacsont
külsô felszínére ültethetô az elektróda” – tette hozzá.
Ôssejtekkel a gyógyítás
forradalmasításáért
Egy japán és egy brit tudós – Jamanaka Sinja és John B. Gurdon)
– kapta megosztva az idei orvosi-élettani díjat, a személyre
szabott orvoslásban és ôsejtkutatásban játszott kiemelkedô
szerepük elismeréseként. Sarkadi Balázs akadémikus szerint
óriási áttörést jelentettek az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok
kutatásai. A két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat,
hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens
(mindent tudó) sejtekké, amelyekbôl a test valamennyi szövete
kialakítható. Ma már tudott, hogy az érett sejtnek nem kell
feltétlenül örökre az elért specializálódott állapotban maradnia.
Sarkadi Balázs rámutatott továbbá arra, hogy Jamanaka
Sinja felfedezése nagyon gyorsan elterjedt: „Megismételhetô
volt, és szerte a világban több száz ilyen ôssejtvonalat hoztak
létre. E kutatási terület egyik kiemelkedô képviselôje magyar,
a Kanadában dolgozó Nagy András, aki igen jelentôs eredményeket
ért el az indukált pluripotens ôssejtek létrehozásában”
18
– emelte ki az akadémikus. Újraírták a tankönyveket, és új kutatási
területek nyíltak meg. Az emberi sejtek újraprogramozásával
a kutatók új lehetôségeket hoztak létre a betegségek
tanulmányozására, valamint a diagnosztikai és terápiás módszerek
fejlesztésére. Eredményeik forradalmasították a sejtek
és szervezetek fejlôdésérôl szóló ismereteket. Az éretlen sejtbôl
érett sejtté válás folyamatát korábban véglegesnek, viszszafordíthatatlannak
gondolták, de Gurdon és Jamanaka felfedezései
megmutatták, hogy bizonyos körülmények között
a specializálódott sejtekben megfordítható a „fejlôdési óra”,
bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át, ezek
a változások visszafordíthatók. 2009-ben a két kutató Laskerdíjat
kapott az ôssejtkutatás területén elért eredményeiért.
A két professzor tudományos felfedezése feltehetôen a jövô
gyógyításának alappillére lesz. „Nagyon fontos, érdekes új
eszközrendszert kínálnak a gyógyszerfejlesztéshez, illetve
a gyógyításhoz az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok” – hangsúlyozta
Dinnyés András, a Szent István Egyetem tanára.
Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, és jelenleg
a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik, Jamanaka
Sinja pedig 1962-ben született Oszakában, és jelenleg
a Kiotói Egyetem professzora.
850 gigabájtnyi viharisten
Már sok elmélet látott napvilágot, de lehet, hogy most
végre rájöttek Stonehenge titkára a kutatók. Elképzelhetô,
hogy a kôkorban a napkultusz miatt emelt építményben
a bronzkoriak egy viharistent is tiszteltek. Kiderült, hogy
a korai bronzkorban a Stonehenge öt hatalmas kôtömbjébe
ábrákat, képeket véstek az akkori mûvészek, vagyis
a kôszobrok csoportja akár a történelem elôtti korok
képzômûvészeti galériájának is tekinthetô. A képek a szakemberek
elmélete szerint a korábbi, kôkori napkultusz után
egy bronzkori viharisten tiszteletét fejezhették ki. A lézeres
átvizsgálás nyomán összesen 72 vésetet találtak a kutatók
öt kôtömbön. Stonehenge hosszú története a késôi kôkortól
a bronzkorig ível – így a mostani felfedezés egy a mai
korhoz viszonylag közelebbi fejleményre derített fényt.
A lézerszkennelésnek köszönhetô, hogy pontok milliárdjai-
nak „mikrotopográfiai” vizsgálatával sikerült azonosítani
ezeket a korai alkotásokat, melyek szabad szemmel nem

láthatók. Stonehenge elsôsorban egy „szoláris templom”,
azaz egy napkultusszal összefüggô építmény volt, amely
a téli és a nyári napfordulóknak megfelelôen volt tájolva.
Jeges mamut
Egyedülálló mamuttetemre bukkant az oroszországi
Krasznojarszk sarkköri vidékén egy 11 éves fiú. A tudósok
a század felfedezéseként emlegetik a megközelítôleg
30 ezer évvel ezelôtt elpusztult féltonnás mamutot, melyet
a fiú után Zsenyának neveztek el, és amelynek nemcsak
a csontvázát, hanem a bôrét, az alatta lévô zsírréteget
és a húsát is megôrizte a hó, a jég és a fagyos föld.
A koponyában még fellelhetô az állat agyának egy része.
Az elsô vizsgálatok több tudományos feltevés mellett azt
is igazolták, hogy a mamut „púpja” inkább a tevékéhez
hasonló zsírlerakódás, mintsem csontkinövés, ahogy azt
korábban feltételezték. „Láthatjuk, hogy az állat kiválóan
alkalmazkodott az északi élethez, és minden bizonnyal
nyári idôszakban múlhatott ki, mert nem látunk rajta
szôrzetet, viszont elegendô zsírtartalékot halmozott fel” –
nyilatkozta a Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni tudósításában
Alekszej Tyihonov, az Orosz Tudományos Akadémia
Állattani Intézetének igazgatója. Orosz szakemberek úgy
tartják, hogy százévente egyszer van ilyen szerencséjük,
hiszen utoljára 1901-ben találtak hasonló mamutmaradványt
Oroszország területén. A feltárás egy hétig tartott,
a leletmentésben sarkköri kutatók, meteorológusok is
részt vettek. Az ôslénykutató szakemberek Moszkvában
és Szentpéterváron tovább vizsgálják a leletet.
Férfi DNS-t találtak
nôi agyban
Némely nôk agya férfi DNS-t és sejteket is tartalmaz, melyek
a legnagyobb valószínûség szerint a hímnemû magzataikból
maradtak hátra – derült ki egy tanulmányból. A szakemberek
számára nem új jelenség, hogy a gyermek a szó szoros értelemben
örökké szerves része marad édesanyjának, olyan értelemben,
hogy a terhességen átesett nôk szervezetében életük
végéig megmaradnak magzatuk/magzataik bizonyos sejtjei.
Ezt a folyamatot mikrokimerizmusnak (az anya és a magzat
genetikai állományának és sejtjeinek kicserélôdése) nevezik.
A magzati kimérizmus korábbi vizsgálatai során úgy tûnt,
kapcsolat van a jelenség és az autoimmun, valamint daganatos
betegségek között jótékony és egészségkárosító hatás
tekintetében egyaránt. A PLOS ONE szakfolyóiratban most
közzétett tanulmány az elsô, amely a nôi agyban található férfisejtekrôl
beszámol. A seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató
Központ tudósai a kutatás keretében 59 elhunyt nô agyából
vettek boncoláskor mintát; a nôk életkora a halál idôpontjában
32 és 101 éves kor között volt. Közel kétharmaduknál (63%)
találtak férfisejteket az agyban, mégpedig annak több területén
tudomány
is, és nagy valószínûséggel feltételezhetô, hogy a sejtek egész
életükben tartósan jelen voltak a szervezetükben, akár még
94 éves korban is ki tudták azokat mutatni. A vizsgált alanyok
33%-a szenvedett Alzheimer-kórban. A feljegyzések
szerint az ebben a csoportban lévô nôknél valamennyivel
alacsonyabb volt a férfi DNS elôfordulási aránya, illetve a
férfi DNS jóval alacsonyabb koncentrációban fordult elô
az Alzheimer által leginkább érintett agyi régiókban. Ám a
vizsgált nôk relatíve alacsony száma és a gyerekszüléssel kapcsolatos
adatok hiánya miatt egyelôre nem lehet egyértelmû
összefüggéseket találni az Alzheimer-kór és a magzati kimérizmus
miatt az agyban lévô férfi DNS mennyisége között.
Gyógyító szôlôb/por
Maria Luz Fernandez és Jacqueline Barona voltak az orvostudományban
az elsô kutatók, akik a szôlôpor hatását
anyagcsere-tünetcsoportban szenvedô embereken tanulmányozták.
Mélyhûtött szôlôszemeket porítottak szét, és az
eredeti mellett készítettek a szôlôben lévô, biológiai szempontból
aktív hatóanyagokat, polifenolokat nem tartalmazó
port is. A vizsgálat eredményeit a Journal of Nutrition szakfolyóirat
közölte le. A tanulmányban 30–70 éves, anyagcsere-tünetcsoport
miatt kezelt férfiak vettek részt. Az orvosok
gondosan követték vérnyomásukat, vércukorértékeiket és
testsúlyukat; különbözô laboratóriumi méréseket végeztek
rajtuk, tanulmányozták véráramlási adataikat. Véletlenszerû
kiválasztás alapján a férfiak fele négy hétig naponta kimért
mennyiségben szôlôport, a másik csoport tagjai hatástalan
placebót kaptak. Három hét szünet után a vizsgált személyek
tudtuk nélkül helyet cseréltek, és a hatástalan port
szedôk szôlôpor készítményt kaptak, míg a korábban porított
szôlôvel kezeltek placebót kezdtek szedni. Valamennyi
vizsgálati alany vérnyomása és vércukorértéke a valódi hatóanyag
alkalmazásának idôszakában mozdult jó irányba, és
ugyanez vonatkozott a többi mérési adatra is. A szôlôpor
fokozta az értágulatot, és csökkentette a gyulladásra jellemzô
laboratóriumi értékeket is. „Ezek az eredmények jelzik, hogy
a szôlôfogyasztás kedvezô irányban befolyásolja a szív- és
érbetegségek kockázati tényezôit” – mondta Fernandez.
Fordította és lejegyezte: Szakácsi Eszter
19

ejtvény
20
Megfejtéseiket december 21-ig
a szerkesztôség alábbi címére várjuk:
Cím: PRESS GT Kft.
1139 Bu da pest, Üteg u. 49.,
fax: 06-1/452-0270,
e-ma il: info@pressgt.hu
A helyes megfejtést beküldôk között
a Hungaropharma Zrt. ajándéka kerül kisorsolásra.
A 2012. 7. szám ke reszt rejt vényének he lyes meg fej té se:
„Állomásfônök Úr, egyértelmû, hogy váltóláz!”
Nyertes: Horváth Dori Marianna, fertôdi ked ves olvasónk.
Gra tu lá lunk!