PÉNZÜGYI PIAC
PÉNZÜGYI PIAC
PÉNZÜGYI PIAC
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>PÉNZÜGYI</strong> <strong>PIAC</strong><br />
1. Pénzügyi közvetítésről általában<br />
22. Pénzügyi piacok intézményei<br />
3. Pénzügyi gy ppiaci<br />
eszközök
• Pénzügyi piac szerepe<br />
<strong>PÉNZÜGYI</strong> <strong>PIAC</strong><br />
- Megtakarítók és felhasználók összehozása<br />
– A pénzügyi piac a pénz (mint áru) cseréjének helyszíne,<br />
ahol különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát gazdát.<br />
– A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába,<br />
sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó.<br />
• Pénzügyi piac funkciója alapján<br />
– Elsődleges piac (közvetlen)<br />
• HHozamkonstrukció, k t k ió<br />
• Kockázati garanciák<br />
• Futamidő<br />
– Másodlagos piac (közvetett)
A pénzügyi közvetítő rendszer<br />
pénz pénz<br />
megtakarítók értékpapír értékpapír<br />
közvetlen<br />
megtakarítók<br />
közvetlen<br />
tőkeáramlás<br />
Értékpapír<br />
kereskedők<br />
közvetett<br />
tőkeáramlás<br />
Kereskedelmi bankok<br />
Betéti intézetek<br />
Biztosítók<br />
Nyugdíjintézetek<br />
Befektetési alapok<br />
Finanaszírozási társaságok<br />
felhasználók
Deficites<br />
pénztulajdonosok<br />
(végsô<br />
adósok)<br />
Sok adós szükséglete:<br />
A pénzügyi közvetítők szerepe<br />
Pénzügyi<br />
közvetítôk<br />
Szufficites<br />
pénztulajdonosok<br />
(bankok)<br />
(végsô<br />
hitelezôk)<br />
Sok hitelezô szükséglete:<br />
11. Hosszú távú hitelek<br />
11. Likviditás<br />
2. A kölcsönzô vállaljon<br />
2. Befektetés biztonsága<br />
lényeges kockázatot<br />
3. Kényelem<br />
33. Nagyobb összegű hitel 44. Kis összegű befektetés<br />
lehetôsége
SSzempontok t k<br />
A közvetlen és a közvetett<br />
pénzközvetítés összehasonlítása<br />
Bank Értéktôzsde<br />
Kapcsolat szufficites és<br />
deficites személyek között<br />
közvetett közvetlen<br />
Költség<br />
a hitel és betétkamat<br />
közti marge<br />
ügynöki jutalék<br />
ÖÖsszegtranszformáció t f á ió külö különbözô bö ô öösszegű ű egy éték értékpapírkibocsátás íkib átá<br />
betétek és hitelek különbözô címletekben<br />
Lejárattranszformáció különbözô lejáratú értékpapírok másodlagos<br />
betétes és hitelek piaca<br />
Kockázattranszformáció van nincs
A pénzügyi vállalkozások típusai<br />
Pénzügyi Tevékenysége Szervezeti Alaptőkeintézmény<br />
formája követel-<br />
neve<br />
ménye<br />
Pénzügyi betét gyűjtésén és számlavezetésen kívül KFT vagy 20 millió<br />
vállalkozás<br />
Hitelintézetek<br />
bármely, de korlátozott számú<br />
szolgáltatás, pénzügyi ügynöki<br />
tevékenységet csak ez végezhet<br />
RT forint<br />
Bank minden pénzügyi szolgáltatást végezhet, RT 2.000<br />
de kötelező betétet gyűjtenie és számlát<br />
milliárd<br />
vezetnie forint<br />
Szakosított nem kap jogot az összes pénzügyi RT külön<br />
pénzintézet szolgáltatásra<br />
szabályok<br />
Szövetkezeti pénzügyi szolgáltatások kivéve<br />
Szövetke- 100 millió<br />
hitelintézet garanciavállalást, hitelreferencia szolg.,<br />
biztosítópénztár letétkezelés, bef. alap<br />
kezelés<br />
zet forint
Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó<br />
társaságok típusai<br />
Cég típusa Tevékenysége Szervezeti Alaptőke form ája követelmény<br />
e<br />
Ügynök brókercég megbízottjaként bizományosi<br />
kereskedés<br />
nincs nincs<br />
Értékpapír- tő zsdei megbízások teljesítése ügyfél<br />
RT RT, 20 m illió<br />
bizományos javára, letétkezelés, értékpapírszám la névre forint<br />
(bróker) vezetése, tanácsadás)<br />
szóló<br />
részvény<br />
É rtékpapír- ék í m iint a bizomá bi ányosnál ál + saját já száámlára lá RT 100 millió illió<br />
kereskedő értékpapír-kereskedés értékpapír<br />
forint<br />
(dealer) forgalomba hozatal<br />
Befektetési mint a kereskedő nél + befektető i R T 1 m illiárd<br />
társaság hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás forint
Pénzügyi piacok csoportosítása<br />
• KKereskedés k dé tá tárgya szerint i t<br />
– pénzpiacok<br />
– tők tőkepiacok i k<br />
– devizapiacok<br />
• SSzerződések ődé k időt időtartama t szerint i t<br />
– azonnali<br />
– határidős<br />
• Funkció szerint<br />
– elsődleges l ődl<br />
– másodlagos
A pénzügyi piacok szegmensei<br />
• SSzámos á ffelosztás l tá<br />
• A pénz más pénzre történő cseréjének valamiféle<br />
egyenértékűségen de ugyanakkor valamilyen<br />
különbözőségen is alapulnia kell (különben nem<br />
lenne értelme a cserének).<br />
• Két fontos szempont:<br />
– A különböző devizanemekből adódó eltérés<br />
(devizapiacok)<br />
– A pénz feletti rendelkezés eltérő időpontjából<br />
adódó különbözőség (pénz- (pénz és tőkepiacok)<br />
Ezek alapján pj négy gy fő piac! p
A pénzügyi piacok négy fajtája<br />
Devizapiac Pénz- és<br />
Tőkepiac<br />
Prompt p<br />
(azonnali)<br />
HUFt/EURt HUFt/HUFt+1<br />
Határidős<br />
(termin,<br />
forward,<br />
futures)<br />
HUFt+1/EURt+<br />
1<br />
HUFt/HUFt+2
Pénzügyi piac az időbeliség szempontjából<br />
– Pénzpiac<br />
• Lejárata nem haladja meg az egy évet<br />
• Eszközei<br />
– kereskedelmi váltók,<br />
– kincstári váltók váltók,<br />
– átruházható rövid lejáratú banki letétjegyek,<br />
– egy éven belüli bankbetétek és<br />
– egy éven belüli bankhitelek<br />
• A rövid távú hitelek iránti kereslet főleg a vállalatok forgótőke-finanszírozási<br />
szükségletéből ered ered.<br />
• A legfontosabb pénzügyi közvetítők a kereskedelmi bankok.<br />
– Tőkepiac<br />
• Domináns eszközei az értékpapírok.<br />
• Az egy éven túlmutató pénzügyi tranzakciók
A pénzpiac p p és a tőkepiac p összehasonlítása<br />
Szempontok Pénzpiac Tôkepiac<br />
Lejárat 1 évnél rövidebb 1 évnél hosszabb<br />
Létezésének oka likviditás megôrzése igazi megtakarítás,<br />
bberuházás há á<br />
Másodlagos piac erôs gyengébb<br />
Hitelkockázat alacsony magasabb<br />
Kamatkockázat alacsony magasabb<br />
TTranzakciók k iókvolumene l nagy ki kisebb bb<br />
Befektetés fô<br />
szempontja tj<br />
biztonság, likviditás hozam<br />
Domináns szereplôk kereskedelmi nincs domináns<br />
bankok és Jegybank gy szereplô p
A külföldi tőkepiacok tendenciái<br />
• Jelentős átrendeződés a<br />
tőkeáramlásokban<br />
• Mennyiségi növekedés<br />
• Lib Liberalizálás li álá<br />
– univerzalizálódás<br />
– internacionalizálódás<br />
• Dezintermediáció<br />
• Pénzügyi innovációk<br />
• Koncentráció
Közvetlen<br />
tőkeáramlás<br />
A pénzügyi<br />
intézményrendszer<br />
Pénzügyi<br />
közvetítők<br />
Elsődleges Másodlagos Monetáris Nem monetáris<br />
piac piac közvetítők közvetítők<br />
• Kockázati • Tőzsde<br />
tőketársaságok •Értékpapír-<br />
• Befektetési bizományosok<br />
társaságok g •Értékpapír- Értékpapír<br />
kereskedők<br />
• Bankok<br />
•Takarékszövetkezetek<br />
Bankjellegű Nem<br />
intézmények bankjellegű<br />
• Befektetési intézmények<br />
bankok • Biztosító-<br />
•Jelzálogbankok társaságok<br />
•Lakástakarék- •Nyugdíjalapok<br />
pénztárak•Egészség- •Befektetési Befektetési<br />
alapok<br />
biztosítók
Megtak M karításook<br />
Bankok<br />
kkockázat ká t kkockázat ká t<br />
betét hitel<br />
Bank<br />
kamat kamat<br />
•Megtakarítók g<br />
• Felhasználók<br />
– likviditást biztosít<br />
– garanciákat ad<br />
– kockázatot csökkent<br />
– információt gyűjt<br />
– ellenőriz<br />
– behajt<br />
• Likviditás ↔ minél nagyobb nyereség elérése<br />
Felhhasznáálásokk
•Jegybank<br />
–Pénzteremtés Pénzteremtés joga<br />
–Kétszintű bankrendszer<br />
Bankok<br />
•Betétgyűjtés és fizetési forgalom<br />
•Hitelkihelyezés<br />
•Univerzális bankrendszer megközelítései<br />
–Hagyományos kereskedelmi banki tevékenység<br />
–Ha értékpapír műveleteket is folytat<br />
–Ha nem pénzügyi vállalatok részvényeinek birtokolja<br />
–Ha a biztosítási tevékenységet is folytat
Legnagyobb magyar bankok<br />
2006<br />
(adatok MFt-ban)<br />
Bank Mérleg- Adózott<br />
főösszeg eredmény<br />
OTP 4,470,606 , , 186,187 ,<br />
K&H 2,098,748 12,025<br />
CIB 11,859,638 859 638 15 15,931 931<br />
MKB 1,847,953 , , 11,344 ,<br />
Erste 1,764,109 20,218
• Kockáztfedezés?<br />
Biztosítók<br />
• Biztosítási 5% kötvény kockázat (szerződésbe foglalt káresemény)<br />
5% 5% 5% bizt. díj hitel<br />
5% 5% 5%<br />
5% 5% 5%<br />
5%<br />
kockázat<br />
Biztosító<br />
kamat<br />
• Egyedi esetben a teljes veszteség esélye 5%<br />
• Kosárban ez kockázat a teljes biztosított összeg 5%-ának<br />
majdnem bizonyos elveszítésévé alakul át.<br />
• Biztosítótársaság nyeresége az összes biztosítási díj<br />
veszteségekkel csökkentett része<br />
Fellhasznnálásokk
2004 2003 Biztosító Életbiztosítás Nem élet<br />
(Mrd ( Ft) ) biztosítás<br />
(Mrd Ft)<br />
Összes<br />
bruttó<br />
díjbevétel<br />
(Mrd Ft)<br />
1. 1. Hungária - Allianz 19,0 136,0 155,0<br />
2. 2. Generali-Providencia 30,0 72,4 102,4<br />
33. 33. ING 67 67,0 0 - 67 67,4 4<br />
4. 4. ÁB- Aegon 38,0 28,9 66,9<br />
5. 5. OTP- OTP Garancia 26,7 28,9 55,6<br />
6. 6. UNIQUA (AXA) 6,6 23,6 30,2<br />
7. 7. Argosz 0,1 14,9 15,0<br />
8. 8 . Európa - Groupama 1,0 13,7 14,7<br />
9. 9. Ahico 5,2 7,0 12,2<br />
10 10. 10 10. Signal 73 7,3 21 2,1 94 9,4
Megtaakarítáások<br />
Jelzáloghitel Jelzáloghitel-intézetek intézetek<br />
pénz é<br />
záloglevél<br />
kamat<br />
• Tőkepiaci hitelfelvétel<br />
kockázat<br />
Jelzálogbank<br />
• „Ingatlanpiaci” Ingatlanpiaci” hitelkihelyezés<br />
• Komoly biztosítékok<br />
hitel<br />
kamat<br />
– Jel Jelzáloggal áloggal lekötött ingatlan (vagyonellenőr)<br />
( ag onellenőr)<br />
– Kötelező biztosítás<br />
• NNyereség: é kkamatmarzs t + záloglevelek ál l l k adásvétele<br />
dá ét l<br />
Felhhasznáálások<br />
bizt. bizt. díj<br />
kocká kocká ázat<br />
Biztosító
Nyugdíjintézetek<br />
–Lényegében „életszínvonal biztosítás”<br />
• Mesterségesen jelenbeli jövedelmeket jövőbelire konvertálnak<br />
• Fajtái<br />
– Tőkefedezeti<br />
– Felosztó-kirovó<br />
• Állami társadalombiztosítás<br />
• Magán-nyugdíjpénztárak<br />
– Jóváírt összeg 90% felett<br />
– Bankbetét és állampapír<br />
– Előnyös befektetések<br />
• Önkéntes nyugdíjpénztárak (min. 10 év)<br />
(Él díjbi í á k)<br />
• (Élet-, nyugdíjbiztosítások)<br />
• Várható élettartam 72 -> 78 év
Lízingtársaságok<br />
Lízingcég az eszköz tulajdonjogát tartja meg<br />
Pénzügyi lízing<br />
Pénzpiac<br />
hitel<br />
kamat<br />
kockázat<br />
Lízingtársaság<br />
üggyfél<br />
jutallék<br />
hitel<br />
Felhasználás<br />
kamat Lízingbevevő<br />
kockázat<br />
bizt.<br />
díj<br />
ÉÉrtékesítő é í ő cég é Biztosító íó<br />
• Cél:<br />
• Cél: forrásszerzés<br />
kamatbevétel - Tényleges<br />
- tulajdonjog a biztosíték eszközhasználat<br />
- Befektetésként<br />
elszámolása<br />
- hasznok szedése<br />
- amortizáció
kockázat<br />
Operatív lízing<br />
Megtakarítás<br />
eszköz<br />
Lízingtársaság használati díj<br />
koockázat<br />
bbizt.<br />
díj<br />
Biztosító<br />
Felhasználás<br />
Lízingbevevő<br />
• Cél Cél: szolgáltatás l ált tá • Cél: eszköz<br />
értékesítése használat<br />
• Mérlegen kívüli eszközalapú finanszírozás<br />
• Egyszerű bérbeadás<br />
• (Visszlízing)<br />
- lí lízingdíj i díj költ költségként é ké t<br />
elszámolható
Tőzsdék<br />
• Értékpapír<br />
– Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő<br />
– Forgalomképes okirat<br />
– Bárkivel szemben is teljesíti a szerződésben foglalt<br />
követelést<br />
• Értékes jog a papírhoz kapcsolódik, így a papír értéket nyer<br />
• Az értékpapírban p p lévő vagyonjog gy j g<br />
– követelésre,<br />
– részesedésre, vagy<br />
–áru<br />
• Az értékpapír p p tulajdonképpen j pp egy gy igazolás, g a benne körülírt<br />
• jog érvényesítésének az eszköze.
Tőzsdék<br />
• Atőzsde A tőzsde egy különlegesen szervezett szervezett, koncentrált piac piac, ahol<br />
tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint<br />
történik.<br />
• A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez<br />
− meghatározott árukat,<br />
− meghatározott helyen,<br />
− meghatározott időben időben,<br />
− meghatározott személyek,<br />
− meghatározott módon adhatnak-vehetnek<br />
adhatnak-vehetnek.<br />
szigorú szabályok = tőzsdei szokványok<br />
„virtuálissá” válik<br />
mindez<br />
szigorú<br />
szabályok<br />
szerint<br />
folyik.
• Atőzsdék A tőzsdék jelentősége:<br />
– szervezett tőkepiac<br />
Tőzsdék<br />
• a szabad tőke mozgósítására;<br />
– rendszeresen alternatívát kínál<br />
• befektetőknek<br />
• megtakarítóknak, ezzel emelve a befektetési piac<br />
likviditását;<br />
– folyamatos, nyilvános vállalatértékelést<br />
– kormányzattól független jelzőrendszer a gazdaság<br />
állapotáról<br />
– atőzsdén a tőzsdén forgalmazott értékpapírok hozama hozama, iránytűként<br />
szolgál<br />
– a gazdasági hatékonyság szempontjából kedvező<br />
tőkemozgásokat ösztönöz
A tőzsdék kialakulása<br />
• XIII XIII-XIV. XIV sz sz. Olaszországi városállamok<br />
– tartozásokat kompenzálva<br />
– egy adott napon<br />
• XIII. sz. Németalföld: Brügge (van der Burse)<br />
• Antwerpen (1460)<br />
• Amsterdam (1611)<br />
– Kelet-Indiai Társaság, g, 1602<br />
–Első részvénytársaság<br />
– Osztalékfizetés 1605-ban 15% (bors)<br />
• Bemutatóra szóló részvény Poroszország XVIII. sz.<br />
• 1725 (Kelet-Indiai ( Társaság g első közgyűlés gy osztalékfizetéshez<br />
és beszámoló készítéshez)<br />
• Mo.: Lánchíd felépítésére alakult Rt. 1837<br />
• 1864 I. Ferenc József: Budapesti Áru- és Értéktőzsde (1864;<br />
1931-1932; 1948)
kockázat<br />
Meegtakaarításook<br />
jutalék<br />
ügyintézés<br />
pénz<br />
értékpapír<br />
Brókercégek<br />
Szakértelem<br />
Brókercég<br />
Tőzsde<br />
• Csak ügynöki tevékenység<br />
– Saját számlára rendszerint nem kereskednek<br />
• Feladata: az értékpapír-bizományosi tevékenység<br />
• A forgalom érdekli és nem az árfolyam Ormos M.
Tő Tőzsdetagság d á típusai í i<br />
– Német típusú univerzális bankrendszer –<br />
bankok a központi szereplők<br />
– Amerikai szabályozás - bankok nem lehetnek tőzsdetagok<br />
(utóbbi időben ez puhulni látszik)<br />
– Nagy-Britanniában - kereskedelmi bankok nem lehetnek<br />
tőzsdetagok, de akár egy személyben is tulajdonosai<br />
lehetnek egy brókercégnek (tőzsdetagnak)<br />
• Glass-Steagal törvény
• PSZÁF Á<br />
Tők Tőkepiaci i i felügyelet f lü l<br />
• állami cél: stabilitás, befektetői bizalom<br />
– üügyfelek f l k éérdekvédelme d k éd l<br />
– pénz- és tőkepiac zavartalan működése<br />
– tisztességes és szabályozott piaci viszonyok fenntartása<br />
– az államigazgatás része, országos hatáskörű<br />
– felügyeli gy a teljes j ppénzügyi gy szektort<br />
• szervezetek létrehozása, működése, megszűnése<br />
• termékek, szolgáltatások<br />
Állami Értékpapír Felügyelet<br />
Áll Állami i ÉÉrtékpapír ték í éés Tő Tőzsdefelügyelet<br />
d f lü l t<br />
Állami Pénz- Pénz és Tőkepiaci Felügyelet<br />
Állami Bankfelügyelet gy<br />
Állami Biztosításfelügyelet Állami Pénztárfelügyelet<br />
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Befektetővédelem<br />
• A „kicsik” kicsik” bi biztosítása tosítása – bi bizalom, alom stabilitás<br />
• Befektetővédelmi Alap (BEVA)<br />
– JJogi i személyiséggel él i é l rendelkező d lk ő vagyontömeg tö<br />
– Befektetési szolgáltatók<br />
– A befektetők anyagi érdekeinek védelme<br />
• kérelem alapján; összevontan 6 millió forintig<br />
– Nem tagja a jogosultaknak<br />
• Állam<br />
• Intézményi befektető<br />
• Szolgáltatóknál vezető állást betöltő személyeket<br />
• Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)<br />
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)<br />
– hitelintézetek<br />
– 1 hitelintézetre összevontan 6 millió forintig<br />
• 1 M Ft-ig 100% tőkegarancia utána 6 M Ft-ig 90%<br />
• Kamattal együtt
A nyilvános befektetési alapok<br />
nettó eszközértékének alakulása<br />
2 500 000<br />
2 000 000<br />
1 500 000<br />
1 000 000<br />
500 000<br />
0<br />
(M Ft)<br />
2004. 12. 2005. 12. 2006. 06. 2006. 12. 2007. 06.<br />
Értékpapír Alapok Ingatlan alapok
Az értékpapírokról é té pap o ó ááltalában ta ába<br />
• Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő,<br />
fforgalomképes l ké okirat. ki t<br />
– szigorú g alakszerűségg<br />
• dematerializált értékpapír<br />
– értékpapír számla
• vagyonjog<br />
Az értékpapírok csoportosítása<br />
• hozam<br />
– hitelviszony (kamatozó)<br />
– tagsági jog<br />
– áruval kapcsolatos jog<br />
• forgalomképessége<br />
– bemutatóra szóló<br />
– névre szóló<br />
• lejárat<br />
• Kibocsátó<br />
– állam<br />
– önkormányzat<br />
– pénzintézet<br />
– társaság<br />
– formailag nem kamatozó<br />
– fix kamatozású<br />
– változó hozamú<br />
• tulajdonosi kör<br />
– közforgalomra szánt<br />
– adott körnek szánt<br />
• forgalmazás területe<br />
– belföldi forgalomra g szánt<br />
– nemzetközi forgalmazású
Hazai szabályozás y<br />
• Értékpapírtörvény<br />
•Tőkepiaci törvény<br />
• Gazdasági társaságokról szóló törvény<br />
• Váltó, csekk, jelzáloglevél, letéti jegy,<br />
kö közraktári ktá i jjegy külö külön jjogszabály. bál<br />
•Polgári g Törvényköny y y
• fizetési ígéret<br />
– rendeletre szóló<br />
– rövid lejáratú j<br />
Váltó<br />
• Kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze<br />
• LLegfontosabb f t bb jjellemzői ll ői<br />
– feltétlen kötelezettség<br />
– jogcímmentes tartozás<br />
– pénzkövetelés (csak névérték)<br />
– forgalomképes<br />
– szigorú i ú alakszerűség l k ű é ( (váltókellékek)<br />
ál ók llék k)
„Váltótörténelem”<br />
– visszkereseti kötelezettség<br />
• XII-XIII. sz. Lombardia<br />
– forgatmány<br />
• XVI-XVII. sz. Itália,<br />
• hátirat XVII. XVII sz. sz Franciaország, Franciaország XVIII. XVIII sz. sz Németország<br />
– 1569 Bologna, jogi szabályozás<br />
• 1607 fforgatás tá<br />
– 1673 francia kereskedelmi törvény<br />
• 1822 Bill of f EExchange h AAct t<br />
• 1847 Allgemeine Deutsche Wechselordung<br />
– 1840 váltótörvényköny<br />
áltótö é kö<br />
– 1910-12 Hága, állami értekezlet<br />
– 1930 Genf: Váltó és Csekk Konferencia<br />
– 1965. évi I. törvényerejű rendelet
Váltótípusok p<br />
• fizetésre kötelezett szerint<br />
– saját váltó<br />
– idegen g<br />
váltó
Váltótípusok<br />
• fizetésre kötelezett szerint<br />
– saját váltó<br />
– idegen váltó<br />
• lejárat alapján<br />
– határozott napra szóló<br />
– látra szóló<br />
– lát után bizonyos idővel esedékes<br />
• pénzügyi funkció alapján<br />
– kereskedelmi váltó<br />
– fináncváltó<br />
• speciális váltófajták
Váltóátruházás<br />
• Mit tehet a váltóbirtokos a váltóval?<br />
– vár a lejáratig – hiteleszköz<br />
– fizet vele – fizetőeszköz<br />
– eladja l dj egy pénzintézetnek<br />
é i té t k<br />
• váltóátruházás<br />
– pénzkövetelésre é kö t lé való ló jjog át átadása dá<br />
– írásban, forgatmány útján<br />
• teljes áátruházás á á<br />
• üres átruházás<br />
• váltó leszámítolás<br />
– bankra történő átruházás<br />
– leszámítolási kamattal csökkentett névérték
• Hitelviszony<br />
Kötvény<br />
– A kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a megjelölt<br />
pénzösszeget meghatározott kamatával együtt<br />
visszafizeti.<br />
• Visszavásárlási kötelezettség csak a<br />
lejáratkor.<br />
• A hhozam fü független tl a kib kibocsátó átó<br />
eredményességétől.<br />
• A kötvénytulajdonos nem válik<br />
„társtulajdonossá társtulajdonossá” .
Kötvény<br />
• A törlesztés alapvető formái:<br />
– lejáratkor egy összegben<br />
– futamidő alatt azonos időközönkénti egyenlő részletekben<br />
– türelmi idő után részletekben<br />
– sorsolás lá alapján l já<br />
– annuitásos<br />
• KKamatfizetés: tfi té<br />
– fix kamatozású kötvények<br />
– változó kamatozású kötvények ö<br />
• lebegő rátájú kötvények<br />
– kamatos kamatozás<br />
– progresszív – degresszív kamatozás<br />
– zéró-kupon kötvény<br />
– kamat helyett egyéb szolgáltatás (pl gázkötvény telefonktv)
• Előállítás alapján<br />
– nyomdai úton előállított<br />
– dematerializált<br />
• Futamideje alapján<br />
– lejárattal rendelkező<br />
– örökjáradék jellegű<br />
• Kib Kibocsátó átó alapján l já<br />
– államkötvény<br />
– öönkormányzati k á ti köt kötvény é<br />
– vállalati kötvény<br />
– pénzintézeti é i té ti köt kötvény é<br />
• Speciális kötvényfajták<br />
– átváltható kötvény<br />
– Eurokötvény<br />
Kötvénytípusok y p
Hazai kötvénypiac yp<br />
– 1981 kommunális kötvények (kísérleti jelleg)<br />
– 1982. évi kötvényrendelet y<br />
• lakossági vásárlás csak engedéllyel<br />
– másodlagos g kötvénypiac yp<br />
• vállalatok: 1985 június<br />
• lakossági kötvénypiac: 1984 szeptember<br />
– 1988 egységes kötvénypiac<br />
• új adórendelet<br />
• állami garancia megszűnése,<br />
• pénzintézeti garancia és kezesség<br />
• a kötvény polgári tartozás céljára lefoglalható<br />
– 2001 2001. évi CXX. CXX tv a tőkepiacról
Jelzáloglevél<br />
• Hosszú lejáratú, kamatozó értékpapír.<br />
• Telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitel<br />
nyújtja a fedezetet.<br />
• Jelzáloghitel-intézet bocsáthatja ki.<br />
•tőzsdei forgalom<br />
• Hazai jelzáloglevél kibocsátás<br />
• 1997. évi XXX. tv a jelzálog-hitelintézetekről<br />
és a jelzáloglevélről
• kölcsönügylet<br />
Letéti jegy<br />
• pénzintézet bocsátja ki<br />
• névre szóló<br />
• közép lejáratú (max. 3 év)<br />
• beváltást egy éven túl meg kell kezdeni<br />
• forgalomképes<br />
– de nincs másodlagos piaca<br />
• 1988 1988. letéti jegyről szóló rendelet<br />
• 2001. Tőkepiaci törvény
Pénztárjegy<br />
– törvényi értelemben nem értékpapír<br />
– kölcsönügylet<br />
– pénzintézetek bocsátják ki<br />
– fix címlet címlet, fix kamat<br />
– rövidlejáratú<br />
– forgalomképes, bármikor eladható
Részvény<br />
• részvénytársaság alaptőkéje a részvények<br />
névértékének é é éké k öösszege<br />
• részvényes jogai és kötelezettségei<br />
• forgalomra szánt értékpapír<br />
• tőke megkettőződése (reáltőke (reáltőke, fiktív tőke)<br />
végleges tőkeátadás<br />
• ffelmondhatatlan, l dh t tl dde fforgalomképes l ké bbefektetés f kt té<br />
– forgalomképesség g p g<br />
biztosítékai
• nyilvános alapítás<br />
– részvényjegyzés<br />
Részvénykibocsátás<br />
y<br />
– alapítási p tervezet, , alapszabály p y<br />
• zártkörű alapítás<br />
– alapító l ító okirat ki t<br />
• részvényutalvány, y y ideiglenes g részvény y<br />
• alaptőke emelés<br />
– új rés részvények én ek forgalomba ho hozatala atala<br />
– átváltható kötvények<br />
• alaptőke leszállítása<br />
– közgyűlés kizárólagos hatásköre
A részvényes y vagyoni gy jjogai g<br />
• Osztalékra való jog<br />
• Lik Likvidációs idá ió áárbevételre b ét l való ló jjog<br />
– Felszámoláskor<br />
– Korlátolt felelősség<br />
• Elővételi jog<br />
– Alapszabályi korlátozás
A részvényes y tagsági g g jjogai g<br />
• A Közgyűlésen részt vehet, felvilágosítást kérhet, észrevételt<br />
tehet tehet.<br />
• Szavazati jog<br />
• Mellékjogok<br />
– Részvénykönyvbe való bejegyzés (névre szóló<br />
részvénynél)<br />
• Kisebbségi jogok<br />
– Megvizsgáló jog<br />
– Közgyűlés összehívásnak kezdeményezése<br />
– Közgyűlés napirendjének meghatározása
Részvénytípusok és részvényfajták<br />
• Részvénytípusok (forgalomképesség alapján)<br />
– bemutatóra szóló<br />
– névre szóló (részvénykönyv)<br />
• Részvényfajták y j<br />
– törzsrészvény<br />
– elsőbbségi részvény<br />
• osztalékelsőbbség<br />
• likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség<br />
• szavazati joggal összefüggő elsőbbség<br />
• elővásárlási jog (zártkörű rt. rt részvényeire)<br />
– dolgozói részvény<br />
– kamatozó részvény<br />
– visszaváltható részvény<br />
ját é é
„ Részvénytörténelem”<br />
• 1602 Kelet Indiai Társaság<br />
• XVIII. sz korlátolt felelősség<br />
• 1725 évente nyilvános y mérleg g ( (Kelet-Indiai Társaság g<br />
első közgyűlés osztalékfizetéshez és beszámoló<br />
készítéshez)<br />
• 1808 francia kereskedelmi törvény<br />
• 1843 porosz részvénytársasági törvény<br />
• MMo.: Lá Lánchíd híd ffelépítésére lé í é é alakult l k l RRt. 183 1837<br />
• 1864 Budapesti Áru- és Értéktőzsde<br />
• 1988. évi VI. tv a gazdasági társaságokról<br />
• 1997. évi CXLIV. tv a gazdasági g g társaságokról g
• befektetési alap<br />
Befektetési jegy<br />
– kisbefektetők pénzét p gy gyűjti j össze<br />
– professzionális alapkezelés<br />
– diverzifikálás<br />
– alacsonyabb tranzakciós költségek<br />
• részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír<br />
• korlátozott tulajdonosi jogok<br />
– hozam és likvidációs ellenérték<br />
• Kizárólag befektetési alapkezelő társaság bocsáthatja ki.<br />
– nyilvános vagy zárt jegyzés
BBefektetési f kt té i jjegy<br />
• kedvezményezett személye alapján<br />
– névre vagy bemutatóra szóló<br />
• futamidő alapján<br />
– nyílt y vagy gy zárt végű g<br />
• Befektetési alap létrehozása<br />
– csak befektetési alapkezelő p<br />
– befektetés iránya szerint<br />
• ingatlan-befektetési alap<br />
• értékpapír-befektetési alap<br />
– eszközelemek portfólión belüli aránya kötött<br />
– nyíltvégű befektetési alap<br />
• visszaváltási kötelezettség, likviditás<br />
•szigorú i ú tájék tájékoztatási t tá i köt kötelezettség l tt é<br />
– zártvégű alap<br />
• zártkörűen létrehozott
Közraktári jegy j gy<br />
• rendeletre szóló, árukövetelést megtestesítő<br />
éték értékpapír í<br />
• kibocsátó: Közraktár<br />
• közraktárjegy az áru közraktárba való<br />
elhelyezésekor kerül kiállításra<br />
– árujegy (cedule): áru feletti rendelkezési jogot<br />
biztosítja<br />
– zálogjegy gj gy ( (warrant): ) áru tulajdonjogát j j g képviseli p<br />
– külön-külön is forgalomképes<br />
• közraktár<br />
• közraktári szerződés
Kárpótlási p jjegy gy<br />
• speciális értékpapír<br />
•címletérték, í é é névérték, é é é kezdetben kamatozott<br />
• Értéke attól függ, hogy az állam milyen<br />
felhasználási lehetőségeket ajánl fel.<br />
– kárpótlásijegy kárpótlásijegy-cserés cserés privatizáció<br />
– lakás, földszerzés<br />
– életjáradék<br />
– nyilvános y kárpótlási p jjegy gy – részvény y csere<br />
• bemutatóra és névre szólóként is viselkedik