27.06.2013 Views

PÉNZÜGYI PIAC

PÉNZÜGYI PIAC

PÉNZÜGYI PIAC

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>PÉNZÜGYI</strong> <strong>PIAC</strong><br />

1. Pénzügyi közvetítésről általában<br />

22. Pénzügyi piacok intézményei<br />

3. Pénzügyi gy ppiaci<br />

eszközök


• Pénzügyi piac szerepe<br />

<strong>PÉNZÜGYI</strong> <strong>PIAC</strong><br />

- Megtakarítók és felhasználók összehozása<br />

– A pénzügyi piac a pénz (mint áru) cseréjének helyszíne,<br />

ahol különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát gazdát.<br />

– A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába,<br />

sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó.<br />

• Pénzügyi piac funkciója alapján<br />

– Elsődleges piac (közvetlen)<br />

• HHozamkonstrukció, k t k ió<br />

• Kockázati garanciák<br />

• Futamidő<br />

– Másodlagos piac (közvetett)


A pénzügyi közvetítő rendszer<br />

pénz pénz<br />

megtakarítók értékpapír értékpapír<br />

közvetlen<br />

megtakarítók<br />

közvetlen<br />

tőkeáramlás<br />

Értékpapír<br />

kereskedők<br />

közvetett<br />

tőkeáramlás<br />

Kereskedelmi bankok<br />

Betéti intézetek<br />

Biztosítók<br />

Nyugdíjintézetek<br />

Befektetési alapok<br />

Finanaszírozási társaságok<br />

felhasználók


Deficites<br />

pénztulajdonosok<br />

(végsô<br />

adósok)<br />

Sok adós szükséglete:<br />

A pénzügyi közvetítők szerepe<br />

Pénzügyi<br />

közvetítôk<br />

Szufficites<br />

pénztulajdonosok<br />

(bankok)<br />

(végsô<br />

hitelezôk)<br />

Sok hitelezô szükséglete:<br />

11. Hosszú távú hitelek<br />

11. Likviditás<br />

2. A kölcsönzô vállaljon<br />

2. Befektetés biztonsága<br />

lényeges kockázatot<br />

3. Kényelem<br />

33. Nagyobb összegű hitel 44. Kis összegű befektetés<br />

lehetôsége


SSzempontok t k<br />

A közvetlen és a közvetett<br />

pénzközvetítés összehasonlítása<br />

Bank Értéktôzsde<br />

Kapcsolat szufficites és<br />

deficites személyek között<br />

közvetett közvetlen<br />

Költség<br />

a hitel és betétkamat<br />

közti marge<br />

ügynöki jutalék<br />

ÖÖsszegtranszformáció t f á ió külö különbözô bö ô öösszegű ű egy éték értékpapírkibocsátás íkib átá<br />

betétek és hitelek különbözô címletekben<br />

Lejárattranszformáció különbözô lejáratú értékpapírok másodlagos<br />

betétes és hitelek piaca<br />

Kockázattranszformáció van nincs


A pénzügyi vállalkozások típusai<br />

Pénzügyi Tevékenysége Szervezeti Alaptőkeintézmény<br />

formája követel-<br />

neve<br />

ménye<br />

Pénzügyi betét gyűjtésén és számlavezetésen kívül KFT vagy 20 millió<br />

vállalkozás<br />

Hitelintézetek<br />

bármely, de korlátozott számú<br />

szolgáltatás, pénzügyi ügynöki<br />

tevékenységet csak ez végezhet<br />

RT forint<br />

Bank minden pénzügyi szolgáltatást végezhet, RT 2.000<br />

de kötelező betétet gyűjtenie és számlát<br />

milliárd<br />

vezetnie forint<br />

Szakosított nem kap jogot az összes pénzügyi RT külön<br />

pénzintézet szolgáltatásra<br />

szabályok<br />

Szövetkezeti pénzügyi szolgáltatások kivéve<br />

Szövetke- 100 millió<br />

hitelintézet garanciavállalást, hitelreferencia szolg.,<br />

biztosítópénztár letétkezelés, bef. alap<br />

kezelés<br />

zet forint


Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó<br />

társaságok típusai<br />

Cég típusa Tevékenysége Szervezeti Alaptőke form ája követelmény<br />

e<br />

Ügynök brókercég megbízottjaként bizományosi<br />

kereskedés<br />

nincs nincs<br />

Értékpapír- tő zsdei megbízások teljesítése ügyfél<br />

RT RT, 20 m illió<br />

bizományos javára, letétkezelés, értékpapírszám la névre forint<br />

(bróker) vezetése, tanácsadás)<br />

szóló<br />

részvény<br />

É rtékpapír- ék í m iint a bizomá bi ányosnál ál + saját já száámlára lá RT 100 millió illió<br />

kereskedő értékpapír-kereskedés értékpapír<br />

forint<br />

(dealer) forgalomba hozatal<br />

Befektetési mint a kereskedő nél + befektető i R T 1 m illiárd<br />

társaság hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás forint


Pénzügyi piacok csoportosítása<br />

• KKereskedés k dé tá tárgya szerint i t<br />

– pénzpiacok<br />

– tők tőkepiacok i k<br />

– devizapiacok<br />

• SSzerződések ődé k időt időtartama t szerint i t<br />

– azonnali<br />

– határidős<br />

• Funkció szerint<br />

– elsődleges l ődl<br />

– másodlagos


A pénzügyi piacok szegmensei<br />

• SSzámos á ffelosztás l tá<br />

• A pénz más pénzre történő cseréjének valamiféle<br />

egyenértékűségen de ugyanakkor valamilyen<br />

különbözőségen is alapulnia kell (különben nem<br />

lenne értelme a cserének).<br />

• Két fontos szempont:<br />

– A különböző devizanemekből adódó eltérés<br />

(devizapiacok)<br />

– A pénz feletti rendelkezés eltérő időpontjából<br />

adódó különbözőség (pénz- (pénz és tőkepiacok)<br />

Ezek alapján pj négy gy fő piac! p


A pénzügyi piacok négy fajtája<br />

Devizapiac Pénz- és<br />

Tőkepiac<br />

Prompt p<br />

(azonnali)<br />

HUFt/EURt HUFt/HUFt+1<br />

Határidős<br />

(termin,<br />

forward,<br />

futures)<br />

HUFt+1/EURt+<br />

1<br />

HUFt/HUFt+2


Pénzügyi piac az időbeliség szempontjából<br />

– Pénzpiac<br />

• Lejárata nem haladja meg az egy évet<br />

• Eszközei<br />

– kereskedelmi váltók,<br />

– kincstári váltók váltók,<br />

– átruházható rövid lejáratú banki letétjegyek,<br />

– egy éven belüli bankbetétek és<br />

– egy éven belüli bankhitelek<br />

• A rövid távú hitelek iránti kereslet főleg a vállalatok forgótőke-finanszírozási<br />

szükségletéből ered ered.<br />

• A legfontosabb pénzügyi közvetítők a kereskedelmi bankok.<br />

– Tőkepiac<br />

• Domináns eszközei az értékpapírok.<br />

• Az egy éven túlmutató pénzügyi tranzakciók


A pénzpiac p p és a tőkepiac p összehasonlítása<br />

Szempontok Pénzpiac Tôkepiac<br />

Lejárat 1 évnél rövidebb 1 évnél hosszabb<br />

Létezésének oka likviditás megôrzése igazi megtakarítás,<br />

bberuházás há á<br />

Másodlagos piac erôs gyengébb<br />

Hitelkockázat alacsony magasabb<br />

Kamatkockázat alacsony magasabb<br />

TTranzakciók k iókvolumene l nagy ki kisebb bb<br />

Befektetés fô<br />

szempontja tj<br />

biztonság, likviditás hozam<br />

Domináns szereplôk kereskedelmi nincs domináns<br />

bankok és Jegybank gy szereplô p


A külföldi tőkepiacok tendenciái<br />

• Jelentős átrendeződés a<br />

tőkeáramlásokban<br />

• Mennyiségi növekedés<br />

• Lib Liberalizálás li álá<br />

– univerzalizálódás<br />

– internacionalizálódás<br />

• Dezintermediáció<br />

• Pénzügyi innovációk<br />

• Koncentráció


Közvetlen<br />

tőkeáramlás<br />

A pénzügyi<br />

intézményrendszer<br />

Pénzügyi<br />

közvetítők<br />

Elsődleges Másodlagos Monetáris Nem monetáris<br />

piac piac közvetítők közvetítők<br />

• Kockázati • Tőzsde<br />

tőketársaságok •Értékpapír-<br />

• Befektetési bizományosok<br />

társaságok g •Értékpapír- Értékpapír<br />

kereskedők<br />

• Bankok<br />

•Takarékszövetkezetek<br />

Bankjellegű Nem<br />

intézmények bankjellegű<br />

• Befektetési intézmények<br />

bankok • Biztosító-<br />

•Jelzálogbankok társaságok<br />

•Lakástakarék- •Nyugdíjalapok<br />

pénztárak•Egészség- •Befektetési Befektetési<br />

alapok<br />

biztosítók


Megtak M karításook<br />

Bankok<br />

kkockázat ká t kkockázat ká t<br />

betét hitel<br />

Bank<br />

kamat kamat<br />

•Megtakarítók g<br />

• Felhasználók<br />

– likviditást biztosít<br />

– garanciákat ad<br />

– kockázatot csökkent<br />

– információt gyűjt<br />

– ellenőriz<br />

– behajt<br />

• Likviditás ↔ minél nagyobb nyereség elérése<br />

Felhhasznáálásokk


•Jegybank<br />

–Pénzteremtés Pénzteremtés joga<br />

–Kétszintű bankrendszer<br />

Bankok<br />

•Betétgyűjtés és fizetési forgalom<br />

•Hitelkihelyezés<br />

•Univerzális bankrendszer megközelítései<br />

–Hagyományos kereskedelmi banki tevékenység<br />

–Ha értékpapír műveleteket is folytat<br />

–Ha nem pénzügyi vállalatok részvényeinek birtokolja<br />

–Ha a biztosítási tevékenységet is folytat


Legnagyobb magyar bankok<br />

2006<br />

(adatok MFt-ban)<br />

Bank Mérleg- Adózott<br />

főösszeg eredmény<br />

OTP 4,470,606 , , 186,187 ,<br />

K&H 2,098,748 12,025<br />

CIB 11,859,638 859 638 15 15,931 931<br />

MKB 1,847,953 , , 11,344 ,<br />

Erste 1,764,109 20,218


• Kockáztfedezés?<br />

Biztosítók<br />

• Biztosítási 5% kötvény kockázat (szerződésbe foglalt káresemény)<br />

5% 5% 5% bizt. díj hitel<br />

5% 5% 5%<br />

5% 5% 5%<br />

5%<br />

kockázat<br />

Biztosító<br />

kamat<br />

• Egyedi esetben a teljes veszteség esélye 5%<br />

• Kosárban ez kockázat a teljes biztosított összeg 5%-ának<br />

majdnem bizonyos elveszítésévé alakul át.<br />

• Biztosítótársaság nyeresége az összes biztosítási díj<br />

veszteségekkel csökkentett része<br />

Fellhasznnálásokk


2004 2003 Biztosító Életbiztosítás Nem élet<br />

(Mrd ( Ft) ) biztosítás<br />

(Mrd Ft)<br />

Összes<br />

bruttó<br />

díjbevétel<br />

(Mrd Ft)<br />

1. 1. Hungária - Allianz 19,0 136,0 155,0<br />

2. 2. Generali-Providencia 30,0 72,4 102,4<br />

33. 33. ING 67 67,0 0 - 67 67,4 4<br />

4. 4. ÁB- Aegon 38,0 28,9 66,9<br />

5. 5. OTP- OTP Garancia 26,7 28,9 55,6<br />

6. 6. UNIQUA (AXA) 6,6 23,6 30,2<br />

7. 7. Argosz 0,1 14,9 15,0<br />

8. 8 . Európa - Groupama 1,0 13,7 14,7<br />

9. 9. Ahico 5,2 7,0 12,2<br />

10 10. 10 10. Signal 73 7,3 21 2,1 94 9,4


Megtaakarítáások<br />

Jelzáloghitel Jelzáloghitel-intézetek intézetek<br />

pénz é<br />

záloglevél<br />

kamat<br />

• Tőkepiaci hitelfelvétel<br />

kockázat<br />

Jelzálogbank<br />

• „Ingatlanpiaci” Ingatlanpiaci” hitelkihelyezés<br />

• Komoly biztosítékok<br />

hitel<br />

kamat<br />

– Jel Jelzáloggal áloggal lekötött ingatlan (vagyonellenőr)<br />

( ag onellenőr)<br />

– Kötelező biztosítás<br />

• NNyereség: é kkamatmarzs t + záloglevelek ál l l k adásvétele<br />

dá ét l<br />

Felhhasznáálások<br />

bizt. bizt. díj<br />

kocká kocká ázat<br />

Biztosító


Nyugdíjintézetek<br />

–Lényegében „életszínvonal biztosítás”<br />

• Mesterségesen jelenbeli jövedelmeket jövőbelire konvertálnak<br />

• Fajtái<br />

– Tőkefedezeti<br />

– Felosztó-kirovó<br />

• Állami társadalombiztosítás<br />

• Magán-nyugdíjpénztárak<br />

– Jóváírt összeg 90% felett<br />

– Bankbetét és állampapír<br />

– Előnyös befektetések<br />

• Önkéntes nyugdíjpénztárak (min. 10 év)<br />

(Él díjbi í á k)<br />

• (Élet-, nyugdíjbiztosítások)<br />

• Várható élettartam 72 -> 78 év


Lízingtársaságok<br />

Lízingcég az eszköz tulajdonjogát tartja meg<br />

Pénzügyi lízing<br />

Pénzpiac<br />

hitel<br />

kamat<br />

kockázat<br />

Lízingtársaság<br />

üggyfél<br />

jutallék<br />

hitel<br />

Felhasználás<br />

kamat Lízingbevevő<br />

kockázat<br />

bizt.<br />

díj<br />

ÉÉrtékesítő é í ő cég é Biztosító íó<br />

• Cél:<br />

• Cél: forrásszerzés<br />

kamatbevétel - Tényleges<br />

- tulajdonjog a biztosíték eszközhasználat<br />

- Befektetésként<br />

elszámolása<br />

- hasznok szedése<br />

- amortizáció


kockázat<br />

Operatív lízing<br />

Megtakarítás<br />

eszköz<br />

Lízingtársaság használati díj<br />

koockázat<br />

bbizt.<br />

díj<br />

Biztosító<br />

Felhasználás<br />

Lízingbevevő<br />

• Cél Cél: szolgáltatás l ált tá • Cél: eszköz<br />

értékesítése használat<br />

• Mérlegen kívüli eszközalapú finanszírozás<br />

• Egyszerű bérbeadás<br />

• (Visszlízing)<br />

- lí lízingdíj i díj költ költségként é ké t<br />

elszámolható


Tőzsdék<br />

• Értékpapír<br />

– Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő<br />

– Forgalomképes okirat<br />

– Bárkivel szemben is teljesíti a szerződésben foglalt<br />

követelést<br />

• Értékes jog a papírhoz kapcsolódik, így a papír értéket nyer<br />

• Az értékpapírban p p lévő vagyonjog gy j g<br />

– követelésre,<br />

– részesedésre, vagy<br />

–áru<br />

• Az értékpapír p p tulajdonképpen j pp egy gy igazolás, g a benne körülírt<br />

• jog érvényesítésének az eszköze.


Tőzsdék<br />

• Atőzsde A tőzsde egy különlegesen szervezett szervezett, koncentrált piac piac, ahol<br />

tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint<br />

történik.<br />

• A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez<br />

− meghatározott árukat,<br />

− meghatározott helyen,<br />

− meghatározott időben időben,<br />

− meghatározott személyek,<br />

− meghatározott módon adhatnak-vehetnek<br />

adhatnak-vehetnek.<br />

szigorú szabályok = tőzsdei szokványok<br />

„virtuálissá” válik<br />

mindez<br />

szigorú<br />

szabályok<br />

szerint<br />

folyik.


• Atőzsdék A tőzsdék jelentősége:<br />

– szervezett tőkepiac<br />

Tőzsdék<br />

• a szabad tőke mozgósítására;<br />

– rendszeresen alternatívát kínál<br />

• befektetőknek<br />

• megtakarítóknak, ezzel emelve a befektetési piac<br />

likviditását;<br />

– folyamatos, nyilvános vállalatértékelést<br />

– kormányzattól független jelzőrendszer a gazdaság<br />

állapotáról<br />

– atőzsdén a tőzsdén forgalmazott értékpapírok hozama hozama, iránytűként<br />

szolgál<br />

– a gazdasági hatékonyság szempontjából kedvező<br />

tőkemozgásokat ösztönöz


A tőzsdék kialakulása<br />

• XIII XIII-XIV. XIV sz sz. Olaszországi városállamok<br />

– tartozásokat kompenzálva<br />

– egy adott napon<br />

• XIII. sz. Németalföld: Brügge (van der Burse)<br />

• Antwerpen (1460)<br />

• Amsterdam (1611)<br />

– Kelet-Indiai Társaság, g, 1602<br />

–Első részvénytársaság<br />

– Osztalékfizetés 1605-ban 15% (bors)<br />

• Bemutatóra szóló részvény Poroszország XVIII. sz.<br />

• 1725 (Kelet-Indiai ( Társaság g első közgyűlés gy osztalékfizetéshez<br />

és beszámoló készítéshez)<br />

• Mo.: Lánchíd felépítésére alakult Rt. 1837<br />

• 1864 I. Ferenc József: Budapesti Áru- és Értéktőzsde (1864;<br />

1931-1932; 1948)


kockázat<br />

Meegtakaarításook<br />

jutalék<br />

ügyintézés<br />

pénz<br />

értékpapír<br />

Brókercégek<br />

Szakértelem<br />

Brókercég<br />

Tőzsde<br />

• Csak ügynöki tevékenység<br />

– Saját számlára rendszerint nem kereskednek<br />

• Feladata: az értékpapír-bizományosi tevékenység<br />

• A forgalom érdekli és nem az árfolyam Ormos M.


Tő Tőzsdetagság d á típusai í i<br />

– Német típusú univerzális bankrendszer –<br />

bankok a központi szereplők<br />

– Amerikai szabályozás - bankok nem lehetnek tőzsdetagok<br />

(utóbbi időben ez puhulni látszik)<br />

– Nagy-Britanniában - kereskedelmi bankok nem lehetnek<br />

tőzsdetagok, de akár egy személyben is tulajdonosai<br />

lehetnek egy brókercégnek (tőzsdetagnak)<br />

• Glass-Steagal törvény


• PSZÁF Á<br />

Tők Tőkepiaci i i felügyelet f lü l<br />

• állami cél: stabilitás, befektetői bizalom<br />

– üügyfelek f l k éérdekvédelme d k éd l<br />

– pénz- és tőkepiac zavartalan működése<br />

– tisztességes és szabályozott piaci viszonyok fenntartása<br />

– az államigazgatás része, országos hatáskörű<br />

– felügyeli gy a teljes j ppénzügyi gy szektort<br />

• szervezetek létrehozása, működése, megszűnése<br />

• termékek, szolgáltatások<br />

Állami Értékpapír Felügyelet<br />

Áll Állami i ÉÉrtékpapír ték í éés Tő Tőzsdefelügyelet<br />

d f lü l t<br />

Állami Pénz- Pénz és Tőkepiaci Felügyelet<br />

Állami Bankfelügyelet gy<br />

Állami Biztosításfelügyelet Állami Pénztárfelügyelet<br />

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


Befektetővédelem<br />

• A „kicsik” kicsik” bi biztosítása tosítása – bi bizalom, alom stabilitás<br />

• Befektetővédelmi Alap (BEVA)<br />

– JJogi i személyiséggel él i é l rendelkező d lk ő vagyontömeg tö<br />

– Befektetési szolgáltatók<br />

– A befektetők anyagi érdekeinek védelme<br />

• kérelem alapján; összevontan 6 millió forintig<br />

– Nem tagja a jogosultaknak<br />

• Állam<br />

• Intézményi befektető<br />

• Szolgáltatóknál vezető állást betöltő személyeket<br />

• Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)<br />

Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)<br />

– hitelintézetek<br />

– 1 hitelintézetre összevontan 6 millió forintig<br />

• 1 M Ft-ig 100% tőkegarancia utána 6 M Ft-ig 90%<br />

• Kamattal együtt


A nyilvános befektetési alapok<br />

nettó eszközértékének alakulása<br />

2 500 000<br />

2 000 000<br />

1 500 000<br />

1 000 000<br />

500 000<br />

0<br />

(M Ft)<br />

2004. 12. 2005. 12. 2006. 06. 2006. 12. 2007. 06.<br />

Értékpapír Alapok Ingatlan alapok


Az értékpapírokról é té pap o ó ááltalában ta ába<br />

• Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő,<br />

fforgalomképes l ké okirat. ki t<br />

– szigorú g alakszerűségg<br />

• dematerializált értékpapír<br />

– értékpapír számla


• vagyonjog<br />

Az értékpapírok csoportosítása<br />

• hozam<br />

– hitelviszony (kamatozó)<br />

– tagsági jog<br />

– áruval kapcsolatos jog<br />

• forgalomképessége<br />

– bemutatóra szóló<br />

– névre szóló<br />

• lejárat<br />

• Kibocsátó<br />

– állam<br />

– önkormányzat<br />

– pénzintézet<br />

– társaság<br />

– formailag nem kamatozó<br />

– fix kamatozású<br />

– változó hozamú<br />

• tulajdonosi kör<br />

– közforgalomra szánt<br />

– adott körnek szánt<br />

• forgalmazás területe<br />

– belföldi forgalomra g szánt<br />

– nemzetközi forgalmazású


Hazai szabályozás y<br />

• Értékpapírtörvény<br />

•Tőkepiaci törvény<br />

• Gazdasági társaságokról szóló törvény<br />

• Váltó, csekk, jelzáloglevél, letéti jegy,<br />

kö közraktári ktá i jjegy külö külön jjogszabály. bál<br />

•Polgári g Törvényköny y y


• fizetési ígéret<br />

– rendeletre szóló<br />

– rövid lejáratú j<br />

Váltó<br />

• Kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze<br />

• LLegfontosabb f t bb jjellemzői ll ői<br />

– feltétlen kötelezettség<br />

– jogcímmentes tartozás<br />

– pénzkövetelés (csak névérték)<br />

– forgalomképes<br />

– szigorú i ú alakszerűség l k ű é ( (váltókellékek)<br />

ál ók llék k)


„Váltótörténelem”<br />

– visszkereseti kötelezettség<br />

• XII-XIII. sz. Lombardia<br />

– forgatmány<br />

• XVI-XVII. sz. Itália,<br />

• hátirat XVII. XVII sz. sz Franciaország, Franciaország XVIII. XVIII sz. sz Németország<br />

– 1569 Bologna, jogi szabályozás<br />

• 1607 fforgatás tá<br />

– 1673 francia kereskedelmi törvény<br />

• 1822 Bill of f EExchange h AAct t<br />

• 1847 Allgemeine Deutsche Wechselordung<br />

– 1840 váltótörvényköny<br />

áltótö é kö<br />

– 1910-12 Hága, állami értekezlet<br />

– 1930 Genf: Váltó és Csekk Konferencia<br />

– 1965. évi I. törvényerejű rendelet


Váltótípusok p<br />

• fizetésre kötelezett szerint<br />

– saját váltó<br />

– idegen g<br />

váltó


Váltótípusok<br />

• fizetésre kötelezett szerint<br />

– saját váltó<br />

– idegen váltó<br />

• lejárat alapján<br />

– határozott napra szóló<br />

– látra szóló<br />

– lát után bizonyos idővel esedékes<br />

• pénzügyi funkció alapján<br />

– kereskedelmi váltó<br />

– fináncváltó<br />

• speciális váltófajták


Váltóátruházás<br />

• Mit tehet a váltóbirtokos a váltóval?<br />

– vár a lejáratig – hiteleszköz<br />

– fizet vele – fizetőeszköz<br />

– eladja l dj egy pénzintézetnek<br />

é i té t k<br />

• váltóátruházás<br />

– pénzkövetelésre é kö t lé való ló jjog át átadása dá<br />

– írásban, forgatmány útján<br />

• teljes áátruházás á á<br />

• üres átruházás<br />

• váltó leszámítolás<br />

– bankra történő átruházás<br />

– leszámítolási kamattal csökkentett névérték


• Hitelviszony<br />

Kötvény<br />

– A kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a megjelölt<br />

pénzösszeget meghatározott kamatával együtt<br />

visszafizeti.<br />

• Visszavásárlási kötelezettség csak a<br />

lejáratkor.<br />

• A hhozam fü független tl a kib kibocsátó átó<br />

eredményességétől.<br />

• A kötvénytulajdonos nem válik<br />

„társtulajdonossá társtulajdonossá” .


Kötvény<br />

• A törlesztés alapvető formái:<br />

– lejáratkor egy összegben<br />

– futamidő alatt azonos időközönkénti egyenlő részletekben<br />

– türelmi idő után részletekben<br />

– sorsolás lá alapján l já<br />

– annuitásos<br />

• KKamatfizetés: tfi té<br />

– fix kamatozású kötvények<br />

– változó kamatozású kötvények ö<br />

• lebegő rátájú kötvények<br />

– kamatos kamatozás<br />

– progresszív – degresszív kamatozás<br />

– zéró-kupon kötvény<br />

– kamat helyett egyéb szolgáltatás (pl gázkötvény telefonktv)


• Előállítás alapján<br />

– nyomdai úton előállított<br />

– dematerializált<br />

• Futamideje alapján<br />

– lejárattal rendelkező<br />

– örökjáradék jellegű<br />

• Kib Kibocsátó átó alapján l já<br />

– államkötvény<br />

– öönkormányzati k á ti köt kötvény é<br />

– vállalati kötvény<br />

– pénzintézeti é i té ti köt kötvény é<br />

• Speciális kötvényfajták<br />

– átváltható kötvény<br />

– Eurokötvény<br />

Kötvénytípusok y p


Hazai kötvénypiac yp<br />

– 1981 kommunális kötvények (kísérleti jelleg)<br />

– 1982. évi kötvényrendelet y<br />

• lakossági vásárlás csak engedéllyel<br />

– másodlagos g kötvénypiac yp<br />

• vállalatok: 1985 június<br />

• lakossági kötvénypiac: 1984 szeptember<br />

– 1988 egységes kötvénypiac<br />

• új adórendelet<br />

• állami garancia megszűnése,<br />

• pénzintézeti garancia és kezesség<br />

• a kötvény polgári tartozás céljára lefoglalható<br />

– 2001 2001. évi CXX. CXX tv a tőkepiacról


Jelzáloglevél<br />

• Hosszú lejáratú, kamatozó értékpapír.<br />

• Telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitel<br />

nyújtja a fedezetet.<br />

• Jelzáloghitel-intézet bocsáthatja ki.<br />

•tőzsdei forgalom<br />

• Hazai jelzáloglevél kibocsátás<br />

• 1997. évi XXX. tv a jelzálog-hitelintézetekről<br />

és a jelzáloglevélről


• kölcsönügylet<br />

Letéti jegy<br />

• pénzintézet bocsátja ki<br />

• névre szóló<br />

• közép lejáratú (max. 3 év)<br />

• beváltást egy éven túl meg kell kezdeni<br />

• forgalomképes<br />

– de nincs másodlagos piaca<br />

• 1988 1988. letéti jegyről szóló rendelet<br />

• 2001. Tőkepiaci törvény


Pénztárjegy<br />

– törvényi értelemben nem értékpapír<br />

– kölcsönügylet<br />

– pénzintézetek bocsátják ki<br />

– fix címlet címlet, fix kamat<br />

– rövidlejáratú<br />

– forgalomképes, bármikor eladható


Részvény<br />

• részvénytársaság alaptőkéje a részvények<br />

névértékének é é éké k öösszege<br />

• részvényes jogai és kötelezettségei<br />

• forgalomra szánt értékpapír<br />

• tőke megkettőződése (reáltőke (reáltőke, fiktív tőke)<br />

végleges tőkeátadás<br />

• ffelmondhatatlan, l dh t tl dde fforgalomképes l ké bbefektetés f kt té<br />

– forgalomképesség g p g<br />

biztosítékai


• nyilvános alapítás<br />

– részvényjegyzés<br />

Részvénykibocsátás<br />

y<br />

– alapítási p tervezet, , alapszabály p y<br />

• zártkörű alapítás<br />

– alapító l ító okirat ki t<br />

• részvényutalvány, y y ideiglenes g részvény y<br />

• alaptőke emelés<br />

– új rés részvények én ek forgalomba ho hozatala atala<br />

– átváltható kötvények<br />

• alaptőke leszállítása<br />

– közgyűlés kizárólagos hatásköre


A részvényes y vagyoni gy jjogai g<br />

• Osztalékra való jog<br />

• Lik Likvidációs idá ió áárbevételre b ét l való ló jjog<br />

– Felszámoláskor<br />

– Korlátolt felelősség<br />

• Elővételi jog<br />

– Alapszabályi korlátozás


A részvényes y tagsági g g jjogai g<br />

• A Közgyűlésen részt vehet, felvilágosítást kérhet, észrevételt<br />

tehet tehet.<br />

• Szavazati jog<br />

• Mellékjogok<br />

– Részvénykönyvbe való bejegyzés (névre szóló<br />

részvénynél)<br />

• Kisebbségi jogok<br />

– Megvizsgáló jog<br />

– Közgyűlés összehívásnak kezdeményezése<br />

– Közgyűlés napirendjének meghatározása


Részvénytípusok és részvényfajták<br />

• Részvénytípusok (forgalomképesség alapján)<br />

– bemutatóra szóló<br />

– névre szóló (részvénykönyv)<br />

• Részvényfajták y j<br />

– törzsrészvény<br />

– elsőbbségi részvény<br />

• osztalékelsőbbség<br />

• likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség<br />

• szavazati joggal összefüggő elsőbbség<br />

• elővásárlási jog (zártkörű rt. rt részvényeire)<br />

– dolgozói részvény<br />

– kamatozó részvény<br />

– visszaváltható részvény<br />

ját é é


„ Részvénytörténelem”<br />

• 1602 Kelet Indiai Társaság<br />

• XVIII. sz korlátolt felelősség<br />

• 1725 évente nyilvános y mérleg g ( (Kelet-Indiai Társaság g<br />

első közgyűlés osztalékfizetéshez és beszámoló<br />

készítéshez)<br />

• 1808 francia kereskedelmi törvény<br />

• 1843 porosz részvénytársasági törvény<br />

• MMo.: Lá Lánchíd híd ffelépítésére lé í é é alakult l k l RRt. 183 1837<br />

• 1864 Budapesti Áru- és Értéktőzsde<br />

• 1988. évi VI. tv a gazdasági társaságokról<br />

• 1997. évi CXLIV. tv a gazdasági g g társaságokról g


• befektetési alap<br />

Befektetési jegy<br />

– kisbefektetők pénzét p gy gyűjti j össze<br />

– professzionális alapkezelés<br />

– diverzifikálás<br />

– alacsonyabb tranzakciós költségek<br />

• részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír<br />

• korlátozott tulajdonosi jogok<br />

– hozam és likvidációs ellenérték<br />

• Kizárólag befektetési alapkezelő társaság bocsáthatja ki.<br />

– nyilvános vagy zárt jegyzés


BBefektetési f kt té i jjegy<br />

• kedvezményezett személye alapján<br />

– névre vagy bemutatóra szóló<br />

• futamidő alapján<br />

– nyílt y vagy gy zárt végű g<br />

• Befektetési alap létrehozása<br />

– csak befektetési alapkezelő p<br />

– befektetés iránya szerint<br />

• ingatlan-befektetési alap<br />

• értékpapír-befektetési alap<br />

– eszközelemek portfólión belüli aránya kötött<br />

– nyíltvégű befektetési alap<br />

• visszaváltási kötelezettség, likviditás<br />

•szigorú i ú tájék tájékoztatási t tá i köt kötelezettség l tt é<br />

– zártvégű alap<br />

• zártkörűen létrehozott


Közraktári jegy j gy<br />

• rendeletre szóló, árukövetelést megtestesítő<br />

éték értékpapír í<br />

• kibocsátó: Közraktár<br />

• közraktárjegy az áru közraktárba való<br />

elhelyezésekor kerül kiállításra<br />

– árujegy (cedule): áru feletti rendelkezési jogot<br />

biztosítja<br />

– zálogjegy gj gy ( (warrant): ) áru tulajdonjogát j j g képviseli p<br />

– külön-külön is forgalomképes<br />

• közraktár<br />

• közraktári szerződés


Kárpótlási p jjegy gy<br />

• speciális értékpapír<br />

•címletérték, í é é névérték, é é é kezdetben kamatozott<br />

• Értéke attól függ, hogy az állam milyen<br />

felhasználási lehetőségeket ajánl fel.<br />

– kárpótlásijegy kárpótlásijegy-cserés cserés privatizáció<br />

– lakás, földszerzés<br />

– életjáradék<br />

– nyilvános y kárpótlási p jjegy gy – részvény y csere<br />

• bemutatóra és névre szólóként is viselkedik

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!