MILLENNIUM 2000

SZEMPONTOK BÁCSKA
TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI
REKONSTRUKCIÓJÁHOZ, AZ AVAROK
568-AS HONFOGLALÁSA ÉS A 11. SZÁZAD
VÉGE KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
TAKÁCS MIKLÓS
/. Földrajzi keretek, kutatástörténet
Jelen tanulmányunkban elemzett földrajzi kistáj neve azonos mind a
magyar, mind a szerb/horvát, mind pedig a német nyelvben: Bácska/Backa/Batschka.
Annak ellenére, hogy a török méltóságnévből, illetve
szláv képzőből álló földrajzi név 1
csak a 16-17. században, azaz
az oszmán-török foglalás után terjedt el, nem tekinthető feleslegesnek
vagy anakronisztikusnak e terület korábbi településtörténetét elemezni.
Bácska területe ui. természetföldrajzi szempontból jól elkülöníthető a
szomszédos kistájaktól, bár természetesen az elemzett régió sem tekinthető
zárt egységnek. Bácska ui. a Nagyalföld nyugati felének déli harmada.
Nyugati, déli, illetve keleti határát a Duna, illetve Tisza, a Kárpátmedence
két legnagyobb folyója alkotja, északi határát pedig a Baja,
Szabadka és Szeged vonalától északra húzódó homokvidék széle jelöli ki 2
.
A Duna-Tisza közének déli harmada három nagyobb természetföldrajzi
egységből áll, és e három egység természetesen több további kisebb
részre oszlik. A Duna, illetve a Tisza partjai mentén egy sor kisebb-nagyobb
ártér található. Baja és Palona/Plavna között ezen ártér különösen
széles, mert itt a folyam egy-egy mellékága az ún. Vajas, ill. Mosztonga
folyik, a fő sodorvonaltól mintegy 15-20 km távolságra. Bácska északi
és középső része egy löszplató, az ún. telecskai dombok. E plató nem
E tanulmány német nyelvű változata dr. Bóna István akadémikus hetvenedik születésnapjára
összeállított emlékkönyvben jelent meg az Acta Archaeologica c. folyóirat 2000.
évfolyamában