Alternatív járműhajtások - Autótechnika
Alternatív járműhajtások - Autótechnika
Alternatív járműhajtások - Autótechnika
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Alternatív</strong> <strong>járműhajtások</strong><br />
Nagyon várom már, hogy kézbe vehessem a könyvet. A tartalomjegyzéken<br />
kívül, ami igen ígéretes tartalmat sejtet, nem<br />
sokat tudok róla. Az alábbiakban, a kedves olvasóval együtt,<br />
én is csak most kapok egy kis ízelítőt a könyvből, amely<br />
dr. Emőd István–Tölgyesi Zoltán–Zöldy Máté munkája. Az alternatív<br />
hajtások mai útvesztőjében nehéz tisztán látni: ezer<br />
és egy információ kering szétszórtan, tárgyalásuk az írótól,<br />
gyártótól függően meglehetősen részrehajló. Remélem,<br />
hogy ez a könyv alapvetést ad, fogalmakat tisztáz, rendszereket<br />
ismertet, szóval segít tájékozódni. Ma még útválasztó<br />
szakaszban vagyunk, alternatív ügyben nem dőlt el semmi.<br />
A pro és kontra érvek és a „költségoldal” küzdenek egymással.<br />
Erre mondják azt, majd meglátjuk, de, hogy mit<br />
kell meglátni, abban fog segíteni nekünk ez az európai<br />
könyvkiadási szinten is igazi könyvújdonság. (NszI)<br />
Az autó őskorában az alternatív <strong>járműhajtások</strong> és hajtóanyagok<br />
jól megfértek egymás mellett.<br />
1860-ban az első működő kétütemű (Lenoir) és 1876-ban az<br />
első működő négyütemű motor (Otto) gázüzemű volt.<br />
1894-ben az első franciaországi autóversenyt a (PARIS-RUEN,<br />
126 km) de Dion Bouton gőzautó nyerte, 17 km/h átlagsebességgel.<br />
Törpefeszültségű hibrid: 14 (…42) V feszültség<br />
Szerkezeti jellemzők<br />
Üzemmódok<br />
CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />
Károsanyag-kibocsátáscsökkentés<br />
autótechnika 2006/9<br />
– ékszíjhajtású villamos gép az indítómotor és a generátor<br />
helyett<br />
– a jármű és a motor gyakorlatilag változatlan<br />
– az ékszíjhajtás korlátozza a villamos gép teljesítményét<br />
– Start-Stop üzemmód, gyorsindítással<br />
– kismértékű fékenergia-visszatáplálás<br />
– esetleg klimatizálás álló motornál<br />
5…10%<br />
– rövidebb indítási folyamat<br />
– álló járműnél a katalizátor kevésbé hűl ki, mert nincs<br />
a katalizátorban gázáramlás<br />
Menettulajdonságok – változatlanok, álló helyzetben zajtalan a jármű<br />
Másodlagos előnyök<br />
Példák<br />
– nagyobb generátorteljesítmény a fedélzeti fogyasztók<br />
részére<br />
– érintésvédelem szempontjából kedvező<br />
– Citroën C3 Stop & Start<br />
– GM-Saturn BAS<br />
– Toyota Crown THS-M<br />
1. táblázat: a mikrohibrid hajtás<br />
könyvajánló<br />
1899-ben az első 100 km/h-nál gyorsabb autó: villamos hajtású<br />
volt.<br />
Ezt az egyensúlyt borították fel azok a nagy századfordulós<br />
találmányok (villamos szikragyújtás, karburátor, villamos indítómotor<br />
stb.), amelyek a benzinmotort – melyhez később a dízelmotor<br />
társult – szinte egyeduralkodóvá tették. Az alternatív<br />
hajtások azonban ébredeznek Csipkerózsika-álmukból.<br />
Az ébredezés a nyersolajkészletek véges mennyiségére és a belső<br />
égésű motorok globális (üvegházhatás), regionális (savas esők)<br />
és lokális (szén-monoxid, elégetlen szénhidrogének, nitrogén-oxidok)<br />
környezetszennyezésére vezethető vissza.<br />
Az új <strong>járműhajtások</strong>kal (alternatív motorhajtó anyagok, hibrid<br />
ajtás és tüzelőanyag-cella) foglalkozik a Maróti Könyvkereskedés<br />
és Könyvkiadó Kft. gondozásában, a 2006. szeptemberi<br />
1. ábra: a villamos teljesítmény és az elérhető előnyök<br />
47
könyvajánló<br />
Kisfeszültségű hibrid: ≤42 V feszültség<br />
Szerkezeti jellemzők<br />
Üzemmódok<br />
CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />
Károsanyag-kibocsátáscsökkentés<br />
Menettulajdonságok<br />
Másodlagos előnyök<br />
Példák<br />
a mikrohibrid jellemzőin kívül<br />
– a főtengellyel közvetlen kapcsolatban álló villamos<br />
gép (integrált indítómotor és generátor)<br />
– a mikrohibrid üzemmódjain kívül<br />
– nagyobb indítónyomaték, erősebb visszatápláló<br />
fékhatás<br />
– a villamos gép csavaró-lengéscsillapítóként is<br />
működhet<br />
– kismértékű gyorsítássegély (az akkumulátor kapacitásától<br />
függően)<br />
mint a mikrohibridnél<br />
a jármű jobban gyorsul,<br />
csendesebb motor<br />
2. táblázat: a mildhibrid hajtás<br />
Középfeszültségű hibrid: ≤144 V<br />
feszültség<br />
Szerkezeti jellemzők<br />
Üzemmódok<br />
CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />
Károsanyag-kibocsátás-csökkentés<br />
Menettulajdonságok<br />
Másodlagos előnyök<br />
Példák<br />
10…15%<br />
a mikrohibrid előnyein kívül<br />
– ékszíj nélküli motor lehetséges<br />
– a hibridérzés kifejezettebb<br />
– GM Silverado/Sierra Hybrid<br />
– Dodge Ram HEV<br />
szerkezetileg a mildhibriddel azonos<br />
– nagyobb teljesítményű villamos motor<br />
– nagyobb kapacitású akkumulátor<br />
a mildhibrid üzemmódjain kívül<br />
– optimális fékenergia-visszatáplálás, a nagyobb akkumulátor<br />
és az esetleg csökkentett motorfékhatás miatt<br />
– erős, rövid idejű gyorsítássegély (> 30 s)<br />
– erős tartósteljesítmény-kiegészítés (min. 10 perc)<br />
3. táblázat: a médiumhibrid hajtás<br />
15…20%<br />
a belső égésű motorok gyorsításai és teljesítménydúsításai<br />
elmaradnak<br />
a mildhibriden túlmenően<br />
– nagyon jó dinamikai tulajdonságok, a gyorsan reagáló és<br />
túlterhelhető villanymotornak köszönhetően<br />
a mildhibrid előnyein kívül<br />
– nagyobb generátorteljesítmény a fedélzeti fogyasztók részére<br />
– Honda IMA (Insight, Civic, Accord)<br />
– VW Touran, BMW X5 prototípusok<br />
2. ábra: a belső égésű motor, a villanymotor és az akkumulátor<br />
teljesítőképességének aránya a különböző hibridrendszerekben<br />
budapesti Autotechnika–Autó-DIGA kiállításra megjelenő <strong>Alternatív</strong><br />
<strong>járműhajtások</strong> c. könyv. A kiadó és a szerzők (dr. Emőd<br />
István, Tölgyesi Zoltán és Zöldy Máté) azt tartották szem előtt,<br />
hogy mind az autós újdonságokat érdeklődéssel figyelő olvasók,<br />
mind a szakemberek és a közép- és felsőfokú intézmények<br />
hallgatói és oktatói érdekes és hasznos olvasnivalót vehessenek<br />
a kezükbe.<br />
Itt és most kedvcsinálóként az <strong>Alternatív</strong> <strong>járműhajtások</strong> c. könyv<br />
egyik rövid fejezetét tanulmányozhatják az <strong>Autótechnika</strong> olvasói,<br />
dr. Emőd István tollából.<br />
Az alapvető szerkezeti kialakítás (soros, párhuzamos, ill. ezek<br />
kombinációi) szerinti csoportosításon kívül megkülönböztetjük<br />
egymástól a hibrid hajtásokat a villamos hajtás teljesítőképességének<br />
mértékétől függően is (1. ábra).<br />
A 2. ábrán is látható, hogy a legkisebb villamos teljesítményű<br />
(kis villanymotor, kis kapacitású akkumulátor) párhuzamos hibrid<br />
hajtásokat mikrohibridnek (indítómotor/generátor hibridnek)<br />
nevezik. Ezek villanymotorjának jellegzetes teljesítménye a jármű<br />
tömegéhez viszonyítva 3…5 kW/t. A villamos gép – amely<br />
az indítómotor és a generátor szerepét egyaránt betölti – még<br />
hagyományos módon közvetve, tehát ékszíjjal kapcsolódik a<br />
belső égésű motorhoz.<br />
Valamivel nagyobb villamos teljesítőképességű – kb. 15 kW/t<br />
fajlagos villanymotor-teljesítményig – a mildhibrid (más néven<br />
power assist hibrid, low storage hibrid). Ezeknél és a további<br />
a megoldásoknál a villanymotor már ékszíj nélkül, közvetlenül<br />
csatlakozik az erőátviteli lánchoz.<br />
Még nagyobb villamos teljesítményűek a medium hibridek.<br />
20 kW/t fajlagos villanymotor-teljesítmény felett vannak a<br />
fullhibrid-rendszerek, amelyek már hosszabb-rövidebb utakat<br />
is képesek belső égésű motor nélkül, tisztán villamos hajtással<br />
megtenni.<br />
A különböző hibridfokozatok haszon-ráfordítás arányait szemlélteti<br />
a 3. ábrán közölt diagram.<br />
A nagy kapacitású akkumulátorral és kis áramtermelő kapacitással<br />
(kis belső égésű motor és kis generátor) készített soros<br />
hibrideket auxiliary power unit-nak (APU-nak) vagy range<br />
extendernek nevezik.<br />
A kis akkumulátoros soros hibrideket, amelyekkel csak rövid<br />
utak tehetők meg tisztán villamos hajtással – tehát károsanyag-<br />
48 autótechnika 2006/9
3. ábra: a hibridfokozatok haszon/ráfordítás diagramja<br />
kibocsátás nélkül –, ugyancsak low storage hibridnek nevezik.<br />
Ha egyáltalán nincs akkumulátor a rendszerben, akkor már tulajdonképpen<br />
nem hibrid hajtásról, hanem fokozatmentes villa-<br />
Nagyfeszültségű hibrid: >200 V feszültség<br />
Szerkezeti jellemzők<br />
Üzemmódok<br />
CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />
Károsanyag-kibocsátáscsökkentés<br />
Menettulajdonságok<br />
Másodlagos előnyök<br />
Példák<br />
4. táblázat: a fullhibrid hajtás<br />
autótechnika 2006/9<br />
– szerkezetileg a mildhibriddel azonos<br />
– nagyobb teljesítményű villamos motor<br />
– nagyobb kapacitású akkumulátor<br />
a médiumhibrid üzemmódjain kívül<br />
– optimális fékenergia-visszatáplálás a belső égésű<br />
motor lekapcsolásával<br />
– esetleg „brake by wire” fékezés<br />
– erős tartósteljesítmény-kiegészítés (min. 10 perc)<br />
25…30%<br />
mint a médiumhibridnél<br />
– további csökkenést hozhat a soros és a teljesítmény-elágazásos<br />
hibrideknél a belsőégésű motor<br />
nélküli üzem<br />
a médiumhibriden túlmenően<br />
– nagyon jó manőverezési tulajdonságok, a tiszta villamos<br />
üzemnek köszönhetően<br />
a médiumhibrid előnyein kívül<br />
– teljes hibridimázs, a tiszta villamos üzemnek köszönhetően<br />
– alkalmas hálózati töltésre (olyan országokban, amelyekben<br />
a villamos energia előállítása környezetbarát)<br />
– Toyota Prius/Hilander, Lexus RX400h<br />
– Ford Escap<br />
könyvajánló<br />
mos erőátvitelről van szó. A tüzelőanyag-cellás járművek is, a<br />
kifejezést tágabban értelmezve, soros hibrid járművek.<br />
A hibridek előzőek szerinti csoportosítását és az egyes csoportok<br />
jellegzetes tulajdonságait az 1. 2. 3. és 4. táblázatban<br />
közöljük:<br />
Azokat a hibrid hajtásokat, amelyeket sohasem kell a villamos<br />
hálózatról újratölteni, hálózattól független (autark) hibrideknek<br />
nevezik.<br />
A belső égésű motor, a villamos gépek és az energiatároló megfelelő<br />
kombinációjával az előnyök nemcsak egyszerűen összeadódnak,<br />
hanem eredőjük nagyobb is lehet, mint a külön-külön<br />
elérhető előnyök összege – ezt szinergiahatásnak nevezik. Ily<br />
módon a kettős hajtás hátrányai (nagyobb tömegek, helyszükséglet<br />
és költségek, bonyolultabb rendszer) részben vagy teljesen<br />
ellensúlyozhatók. Nem kellő körültekintéssel végzett fejlesztőmunka<br />
esetén viszont a hátrányok adódhatnak össze.<br />
Könyvrendelés<br />
Dr. Emőd István<br />
Az <strong>Alternatív</strong> <strong>járműhajtások</strong> könyv kiadója a Maróti Könyvkiadó.<br />
A könyv B5 méretű, 224 oldal terjedelmű, több száz<br />
képpel gazdagon illusztrált.<br />
A könyv a budapesti Autotechnika–Autó-DIGA kiállításra<br />
jelenik meg, ára: 4480 Ft + postaköltség.<br />
A könyv az X-Meditor Autóinformatika üzletágánál előzetesen<br />
is megrendelhető telefonon: 96/618-074, faxon: 96/<br />
618-063 vagy e-mailen: am@xmeditor.hu.<br />
49