30.06.2013 Views

Alternatív járműhajtások - Autótechnika

Alternatív járműhajtások - Autótechnika

Alternatív járműhajtások - Autótechnika

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Alternatív</strong> <strong>járműhajtások</strong><br />

Nagyon várom már, hogy kézbe vehessem a könyvet. A tartalomjegyzéken<br />

kívül, ami igen ígéretes tartalmat sejtet, nem<br />

sokat tudok róla. Az alábbiakban, a kedves olvasóval együtt,<br />

én is csak most kapok egy kis ízelítőt a könyvből, amely<br />

dr. Emőd István–Tölgyesi Zoltán–Zöldy Máté munkája. Az alternatív<br />

hajtások mai útvesztőjében nehéz tisztán látni: ezer<br />

és egy információ kering szétszórtan, tárgyalásuk az írótól,<br />

gyártótól függően meglehetősen részrehajló. Remélem,<br />

hogy ez a könyv alapvetést ad, fogalmakat tisztáz, rendszereket<br />

ismertet, szóval segít tájékozódni. Ma még útválasztó<br />

szakaszban vagyunk, alternatív ügyben nem dőlt el semmi.<br />

A pro és kontra érvek és a „költségoldal” küzdenek egymással.<br />

Erre mondják azt, majd meglátjuk, de, hogy mit<br />

kell meglátni, abban fog segíteni nekünk ez az európai<br />

könyvkiadási szinten is igazi könyvújdonság. (NszI)<br />

Az autó őskorában az alternatív <strong>járműhajtások</strong> és hajtóanyagok<br />

jól megfértek egymás mellett.<br />

1860-ban az első működő kétütemű (Lenoir) és 1876-ban az<br />

első működő négyütemű motor (Otto) gázüzemű volt.<br />

1894-ben az első franciaországi autóversenyt a (PARIS-RUEN,<br />

126 km) de Dion Bouton gőzautó nyerte, 17 km/h átlagsebességgel.<br />

Törpefeszültségű hibrid: 14 (…42) V feszültség<br />

Szerkezeti jellemzők<br />

Üzemmódok<br />

CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />

Károsanyag-kibocsátáscsökkentés<br />

autótechnika 2006/9<br />

– ékszíjhajtású villamos gép az indítómotor és a generátor<br />

helyett<br />

– a jármű és a motor gyakorlatilag változatlan<br />

– az ékszíjhajtás korlátozza a villamos gép teljesítményét<br />

– Start-Stop üzemmód, gyorsindítással<br />

– kismértékű fékenergia-visszatáplálás<br />

– esetleg klimatizálás álló motornál<br />

5…10%<br />

– rövidebb indítási folyamat<br />

– álló járműnél a katalizátor kevésbé hűl ki, mert nincs<br />

a katalizátorban gázáramlás<br />

Menettulajdonságok – változatlanok, álló helyzetben zajtalan a jármű<br />

Másodlagos előnyök<br />

Példák<br />

– nagyobb generátorteljesítmény a fedélzeti fogyasztók<br />

részére<br />

– érintésvédelem szempontjából kedvező<br />

– Citroën C3 Stop & Start<br />

– GM-Saturn BAS<br />

– Toyota Crown THS-M<br />

1. táblázat: a mikrohibrid hajtás<br />

könyvajánló<br />

1899-ben az első 100 km/h-nál gyorsabb autó: villamos hajtású<br />

volt.<br />

Ezt az egyensúlyt borították fel azok a nagy századfordulós<br />

találmányok (villamos szikragyújtás, karburátor, villamos indítómotor<br />

stb.), amelyek a benzinmotort – melyhez később a dízelmotor<br />

társult – szinte egyeduralkodóvá tették. Az alternatív<br />

hajtások azonban ébredeznek Csipkerózsika-álmukból.<br />

Az ébredezés a nyersolajkészletek véges mennyiségére és a belső<br />

égésű motorok globális (üvegházhatás), regionális (savas esők)<br />

és lokális (szén-monoxid, elégetlen szénhidrogének, nitrogén-oxidok)<br />

környezetszennyezésére vezethető vissza.<br />

Az új <strong>járműhajtások</strong>kal (alternatív motorhajtó anyagok, hibrid<br />

ajtás és tüzelőanyag-cella) foglalkozik a Maróti Könyvkereskedés<br />

és Könyvkiadó Kft. gondozásában, a 2006. szeptemberi<br />

1. ábra: a villamos teljesítmény és az elérhető előnyök<br />

47


könyvajánló<br />

Kisfeszültségű hibrid: ≤42 V feszültség<br />

Szerkezeti jellemzők<br />

Üzemmódok<br />

CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />

Károsanyag-kibocsátáscsökkentés<br />

Menettulajdonságok<br />

Másodlagos előnyök<br />

Példák<br />

a mikrohibrid jellemzőin kívül<br />

– a főtengellyel közvetlen kapcsolatban álló villamos<br />

gép (integrált indítómotor és generátor)<br />

– a mikrohibrid üzemmódjain kívül<br />

– nagyobb indítónyomaték, erősebb visszatápláló<br />

fékhatás<br />

– a villamos gép csavaró-lengéscsillapítóként is<br />

működhet<br />

– kismértékű gyorsítássegély (az akkumulátor kapacitásától<br />

függően)<br />

mint a mikrohibridnél<br />

a jármű jobban gyorsul,<br />

csendesebb motor<br />

2. táblázat: a mildhibrid hajtás<br />

Középfeszültségű hibrid: ≤144 V<br />

feszültség<br />

Szerkezeti jellemzők<br />

Üzemmódok<br />

CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />

Károsanyag-kibocsátás-csökkentés<br />

Menettulajdonságok<br />

Másodlagos előnyök<br />

Példák<br />

10…15%<br />

a mikrohibrid előnyein kívül<br />

– ékszíj nélküli motor lehetséges<br />

– a hibridérzés kifejezettebb<br />

– GM Silverado/Sierra Hybrid<br />

– Dodge Ram HEV<br />

szerkezetileg a mildhibriddel azonos<br />

– nagyobb teljesítményű villamos motor<br />

– nagyobb kapacitású akkumulátor<br />

a mildhibrid üzemmódjain kívül<br />

– optimális fékenergia-visszatáplálás, a nagyobb akkumulátor<br />

és az esetleg csökkentett motorfékhatás miatt<br />

– erős, rövid idejű gyorsítássegély (> 30 s)<br />

– erős tartósteljesítmény-kiegészítés (min. 10 perc)<br />

3. táblázat: a médiumhibrid hajtás<br />

15…20%<br />

a belső égésű motorok gyorsításai és teljesítménydúsításai<br />

elmaradnak<br />

a mildhibriden túlmenően<br />

– nagyon jó dinamikai tulajdonságok, a gyorsan reagáló és<br />

túlterhelhető villanymotornak köszönhetően<br />

a mildhibrid előnyein kívül<br />

– nagyobb generátorteljesítmény a fedélzeti fogyasztók részére<br />

– Honda IMA (Insight, Civic, Accord)<br />

– VW Touran, BMW X5 prototípusok<br />

2. ábra: a belső égésű motor, a villanymotor és az akkumulátor<br />

teljesítőképességének aránya a különböző hibridrendszerekben<br />

budapesti Autotechnika–Autó-DIGA kiállításra megjelenő <strong>Alternatív</strong><br />

<strong>járműhajtások</strong> c. könyv. A kiadó és a szerzők (dr. Emőd<br />

István, Tölgyesi Zoltán és Zöldy Máté) azt tartották szem előtt,<br />

hogy mind az autós újdonságokat érdeklődéssel figyelő olvasók,<br />

mind a szakemberek és a közép- és felsőfokú intézmények<br />

hallgatói és oktatói érdekes és hasznos olvasnivalót vehessenek<br />

a kezükbe.<br />

Itt és most kedvcsinálóként az <strong>Alternatív</strong> <strong>járműhajtások</strong> c. könyv<br />

egyik rövid fejezetét tanulmányozhatják az <strong>Autótechnika</strong> olvasói,<br />

dr. Emőd István tollából.<br />

Az alapvető szerkezeti kialakítás (soros, párhuzamos, ill. ezek<br />

kombinációi) szerinti csoportosításon kívül megkülönböztetjük<br />

egymástól a hibrid hajtásokat a villamos hajtás teljesítőképességének<br />

mértékétől függően is (1. ábra).<br />

A 2. ábrán is látható, hogy a legkisebb villamos teljesítményű<br />

(kis villanymotor, kis kapacitású akkumulátor) párhuzamos hibrid<br />

hajtásokat mikrohibridnek (indítómotor/generátor hibridnek)<br />

nevezik. Ezek villanymotorjának jellegzetes teljesítménye a jármű<br />

tömegéhez viszonyítva 3…5 kW/t. A villamos gép – amely<br />

az indítómotor és a generátor szerepét egyaránt betölti – még<br />

hagyományos módon közvetve, tehát ékszíjjal kapcsolódik a<br />

belső égésű motorhoz.<br />

Valamivel nagyobb villamos teljesítőképességű – kb. 15 kW/t<br />

fajlagos villanymotor-teljesítményig – a mildhibrid (más néven<br />

power assist hibrid, low storage hibrid). Ezeknél és a további<br />

a megoldásoknál a villanymotor már ékszíj nélkül, közvetlenül<br />

csatlakozik az erőátviteli lánchoz.<br />

Még nagyobb villamos teljesítményűek a medium hibridek.<br />

20 kW/t fajlagos villanymotor-teljesítmény felett vannak a<br />

fullhibrid-rendszerek, amelyek már hosszabb-rövidebb utakat<br />

is képesek belső égésű motor nélkül, tisztán villamos hajtással<br />

megtenni.<br />

A különböző hibridfokozatok haszon-ráfordítás arányait szemlélteti<br />

a 3. ábrán közölt diagram.<br />

A nagy kapacitású akkumulátorral és kis áramtermelő kapacitással<br />

(kis belső égésű motor és kis generátor) készített soros<br />

hibrideket auxiliary power unit-nak (APU-nak) vagy range<br />

extendernek nevezik.<br />

A kis akkumulátoros soros hibrideket, amelyekkel csak rövid<br />

utak tehetők meg tisztán villamos hajtással – tehát károsanyag-<br />

48 autótechnika 2006/9


3. ábra: a hibridfokozatok haszon/ráfordítás diagramja<br />

kibocsátás nélkül –, ugyancsak low storage hibridnek nevezik.<br />

Ha egyáltalán nincs akkumulátor a rendszerben, akkor már tulajdonképpen<br />

nem hibrid hajtásról, hanem fokozatmentes villa-<br />

Nagyfeszültségű hibrid: >200 V feszültség<br />

Szerkezeti jellemzők<br />

Üzemmódok<br />

CO 2 és fogyasztáscsökkenés<br />

Károsanyag-kibocsátáscsökkentés<br />

Menettulajdonságok<br />

Másodlagos előnyök<br />

Példák<br />

4. táblázat: a fullhibrid hajtás<br />

autótechnika 2006/9<br />

– szerkezetileg a mildhibriddel azonos<br />

– nagyobb teljesítményű villamos motor<br />

– nagyobb kapacitású akkumulátor<br />

a médiumhibrid üzemmódjain kívül<br />

– optimális fékenergia-visszatáplálás a belső égésű<br />

motor lekapcsolásával<br />

– esetleg „brake by wire” fékezés<br />

– erős tartósteljesítmény-kiegészítés (min. 10 perc)<br />

25…30%<br />

mint a médiumhibridnél<br />

– további csökkenést hozhat a soros és a teljesítmény-elágazásos<br />

hibrideknél a belsőégésű motor<br />

nélküli üzem<br />

a médiumhibriden túlmenően<br />

– nagyon jó manőverezési tulajdonságok, a tiszta villamos<br />

üzemnek köszönhetően<br />

a médiumhibrid előnyein kívül<br />

– teljes hibridimázs, a tiszta villamos üzemnek köszönhetően<br />

– alkalmas hálózati töltésre (olyan országokban, amelyekben<br />

a villamos energia előállítása környezetbarát)<br />

– Toyota Prius/Hilander, Lexus RX400h<br />

– Ford Escap<br />

könyvajánló<br />

mos erőátvitelről van szó. A tüzelőanyag-cellás járművek is, a<br />

kifejezést tágabban értelmezve, soros hibrid járművek.<br />

A hibridek előzőek szerinti csoportosítását és az egyes csoportok<br />

jellegzetes tulajdonságait az 1. 2. 3. és 4. táblázatban<br />

közöljük:<br />

Azokat a hibrid hajtásokat, amelyeket sohasem kell a villamos<br />

hálózatról újratölteni, hálózattól független (autark) hibrideknek<br />

nevezik.<br />

A belső égésű motor, a villamos gépek és az energiatároló megfelelő<br />

kombinációjával az előnyök nemcsak egyszerűen összeadódnak,<br />

hanem eredőjük nagyobb is lehet, mint a külön-külön<br />

elérhető előnyök összege – ezt szinergiahatásnak nevezik. Ily<br />

módon a kettős hajtás hátrányai (nagyobb tömegek, helyszükséglet<br />

és költségek, bonyolultabb rendszer) részben vagy teljesen<br />

ellensúlyozhatók. Nem kellő körültekintéssel végzett fejlesztőmunka<br />

esetén viszont a hátrányok adódhatnak össze.<br />

Könyvrendelés<br />

Dr. Emőd István<br />

Az <strong>Alternatív</strong> <strong>járműhajtások</strong> könyv kiadója a Maróti Könyvkiadó.<br />

A könyv B5 méretű, 224 oldal terjedelmű, több száz<br />

képpel gazdagon illusztrált.<br />

A könyv a budapesti Autotechnika–Autó-DIGA kiállításra<br />

jelenik meg, ára: 4480 Ft + postaköltség.<br />

A könyv az X-Meditor Autóinformatika üzletágánál előzetesen<br />

is megrendelhető telefonon: 96/618-074, faxon: 96/<br />

618-063 vagy e-mailen: am@xmeditor.hu.<br />

49

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!