Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Egy hajóban eveznek - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Egy</strong> <strong>hajóban</strong><br />
<strong>eveznek</strong><br />
09<br />
Európa élénkít – Csomagok a válság ellen<br />
25<br />
Japán lehet a minta<br />
31<br />
Siker a világ kupán!<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja 2009. április
üzleti terv • SWOT analízis<br />
piackutatás • marketing<br />
pénzügyi terv • fi nanszírozás<br />
mûködtetés • adózás • számvitel<br />
jog • értékesítés • tárgyalás<br />
kommunikáció • európai unió<br />
reklám • internet<br />
A Start Up Guide átfogó képet ad egy kis cég mûködtetésével<br />
kapcsolatos üzleti kérdésekrôl. A könyv ingyenesen elérhetô<br />
a Magyar Fejlesztési Bank és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ<br />
ügyfélszolgálatán és számos kisvállalkozói konferencián.<br />
Bôvebb információért keresse fel a www.startupguide.hu honlapot.
Tartalom<br />
05 13<br />
PONTszám.<br />
05 Családi körben<br />
A legpatinásabb családi<br />
vállalkozások<br />
09 Európa élénkít<br />
Csomagok a válság ellen<br />
szemPONT.<br />
13 Válság ellen új modell<br />
Interjú Róna Péter<br />
közgazdásszal<br />
16 Kevesebb elvárás,<br />
több támogatás<br />
forrásPONT.<br />
19 Fény az alagútban<br />
Európai garanciaszervezetek<br />
a válságkezelésben<br />
22 A siker faktora<br />
célPONT.<br />
25 Japán lehet a minta<br />
Ma már kevés a rutin és<br />
a tapasztalat<br />
28 <strong>Egy</strong> jó hely<br />
Marczibányi Sportcentrum<br />
biztosPONT.<br />
31 Siker a világ kupán!<br />
32 Forgóeszközhitel<br />
garanciával<br />
33 Esély a pályázóknak<br />
közPONT.<br />
35 Nagy múlt – nagy jövő?<br />
Bioélelmiszerek<br />
Magyarországon<br />
38 A jövő vállalkozásai<br />
25<br />
31 35 41<br />
pontPONTpont.<br />
41 Maupassant kontra Eiffel<br />
<strong>Egy</strong> torony kalandjai<br />
43 Boldogító művészet<br />
Interjú Maurer Dórával<br />
44 <strong>Egy</strong> <strong>hajóban</strong> <strong>eveznek</strong><br />
Paksy Tímea<br />
és Benedek Dalma<br />
46 A gazdagok menüje<br />
48 Grecsó Krisztián:<br />
Tánciskola<br />
2009. április
Soós Rita<br />
közgazdász<br />
1973-ban született Gödöllőn. A Budapesti<br />
Közgazdaságtudományi <strong>Egy</strong>etem nemzetközi<br />
kapcsolatok, valamint környezeti<br />
menedzsment szakán végzett 1999-ben.<br />
Öt évig dolgozott a Citibanknál, két évet<br />
töltött a Takarékbankban, 2007 novemberében<br />
pedig csatlakozott a Garantiqa stratégiai<br />
csapatához. Érdeklődési területei:<br />
globalizáció, alternatív közgazdaságtan és<br />
a kultúrák közötti párbeszéd. Szabadidejében<br />
szívesen túrázik, biciklizik, utazik<br />
a családdal, barátokkal, ismerősökkel.<br />
13<br />
V. Pap Zsófia<br />
újságíró<br />
19<br />
Szerzőink<br />
Berecz Anna<br />
szerkesztő, műsorvezető<br />
1951-ben született Budapesten. 1975-ben<br />
szerzett diplomát a Közgázon, majd egészen<br />
az ezredfordulóig a Magyar Televíziónál<br />
dolgozott gazdasági és politikai műsorok<br />
szerkesztőjeként és vezetőjeként.<br />
2002 óta a Magyar ATV-n, 2004 óta pedig<br />
a Klub Rádióban is szerkeszt és vezet gazdasági<br />
témájú műsorokat. Szabadidejében<br />
utazik, zenét hallgat, és – népitáncos-múltjára<br />
tekintettel – szívesen táncol is.<br />
1954-ben született. A Budapesti Közgazdaságtudományi <strong>Egy</strong>etem nemzetközi kapcsolatok<br />
szakán szerzett diplomát. Több mint húszonöt éven át hírügynökségi újságíróként dolgozott<br />
a Magyar Távirati Irodánál. Üzleti kommunikációs, PR- és tartalomszolgáltatási tevékenységben<br />
szintén gyakorlatot szerzett. Gazdasági témákban is otthon van, a legutóbbi időkben EU-témájú<br />
cikkeket ír, illetve interjúkat készít. Idestova öt éve szabadúszó újságíróként tevékenykedik.<br />
Bart Dániel<br />
szerkesztő, újságíró<br />
1976-ban született Budapesten. Számtalan<br />
kitérő után az ELTE angol szakán<br />
diplomázott. Azóta angol szépirodalmat<br />
fordít magyarra és mindenfélét angolra.<br />
Gyakran ír online és offline újságokba<br />
könyvekről, játékokról, irodalomról, utazásról,<br />
építészetről, designról, fotózásról,<br />
művészetről, gyakorlatilag bármiről.<br />
PONT. A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. kéthavonta megjelenő magazinja. Kiadja: PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>. H–1061 Budapest, Király utca 16.<br />
Telefon: (+36 1) 887 4848, fax: (+36 1) 887 4849 Felelős kiadó: Wiszkidenszky András Kiadóigazgató: Kohanecz Margit Főszerkesztő: Banyár László<br />
Lapterv: Zimmermann Zsolt, B&P Social Branding Művészeti vezető: Kiss Dominika Tördelőszerkesztő: Éger György Képszerkesztő: Karádi<br />
Róbert Címlap: Paul Hanna/Reuters/Vándorkő Fotók: Karádi Róbert, MTI, Nagy Balázs, RedDot, stockxpert Olvasószerkesztő: Stecz Mária Hirdetésfelvétel:<br />
Otto Krisztina +36 30 664 96 47, e-mail: hirdetes@pxb.hu Produkciós menedzser: Wunderlich Péter Nyomtatás: Demax Művek •<br />
A PONT a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. bejegyzett márkaneve. A kiadvány részeinek másolása vagy újraközlése a kiadó engedélye nélkül tilos!<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. és a PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>. egyaránt fontosnak tartja környezetünk védelmét, ezért ez a magazin környezetbarát Cyclus print papírra készült.<br />
41<br />
16<br />
2009. április
PONTszám.<br />
05<br />
Családi körben<br />
A legpatinásabb családi vállalkozások<br />
09<br />
Európa élénkít<br />
Csomagok a válság ellen
A<br />
család nemcsak a társadalom alapegysége<br />
ősidők óta, hanem a gazdálkodásé<br />
is. A legismertebb vállalkozások<br />
jelentős része világszerte családi<br />
otthonokból indult el. A magyar történelem<br />
elég mostohán bánt a 18–19. században kialakult<br />
iparos-vállalkozó családokkal, amelyek<br />
közül csak kevesen tudták átvészelni a viszontagságokat.<br />
Mégis van hazánkban is néhány<br />
olyan, igazán patinásnak mondható vállalkozás,<br />
amelyiknél immár legalább a második<br />
generáció óta ugyanaz a családi kör hozza<br />
meg a döntéseket. Az alábbiakban ezen vállalkozások<br />
legismertebb képviselőit mutatjuk<br />
be – természetesen meglehetősen szubjektív<br />
válogatás alapján.<br />
Többségben a família kft.-k<br />
A családi vállalkozások világszerte meghatározó<br />
szerepet töltenek be a gazdaságban: az<br />
<strong>Egy</strong>esült Államokban például a vállalkozások<br />
85 százaléka családi vállalat, amelyek együttesen<br />
a nemzeti össztermék több mint 60 százalékát<br />
adják. Hasonló a helyzet az Európai Unió-<br />
PONTszám.<br />
5<br />
Családi körben<br />
szöveg: Banyár László<br />
ban is, ahol a családi tulajdonú cégek száma<br />
becslések szerint eléri a 80 százalékot, és ezek<br />
adják az unió termelésének 55 százalékát.<br />
Magyarországon a történelem mostohán<br />
bánt a 18–19. században kialakult családi vállalkozásokkal,<br />
hiszen a világháborúk, majd az<br />
1948-as államosítás miatt nagyon leszűkült az<br />
életterük. A nagyiparos dinasztiák kihaltak,<br />
vagy külföldre távoztak, s csak a kisipari módszerekkel<br />
dolgozók (például cukrászok, cipészek)<br />
vihették tovább a tevékenységüket, bár<br />
évtizedeken keresztül ők is legfeljebb megtűrt<br />
részesei voltak a gazdaságnak. A változás<br />
a nyolcvanas évek gazdasági nyitásával jött<br />
el. Ekkor számos új családi vállalkozás nőtt ki<br />
a földből, és számos régi családi vállalkozás is<br />
aktiválódott, újra felvéve az olykor szinte feledésbe<br />
merülő családi hagyományt.<br />
Napjainkban nem véletlenül „divat” ismét<br />
a családi vállalkozás. A gyorsan változó<br />
gazdasági környezetben a munkán kívül is<br />
összetartó család jóval nagyobb eséllyel veheti<br />
fel a harcot a túlélésért, mint azok a cégek,<br />
amelyeknél nem működnek effajta érzelmi<br />
kapcsok. Sok érintett említi azt is, hogy a családi<br />
vállalkozás révén nemcsak a gazdasági<br />
szabadságát nyerte vissza, hanem a családját<br />
A legismertebbvállalkozások<br />
jelentős<br />
része családi<br />
otthonokból<br />
indult el.<br />
is, amellyel így jóval több<br />
időt tud együtt tölteni.<br />
Persze a családi vállalkozások előnyeivel<br />
számos buktató is együtt jár. A szakértők leginkább<br />
attól óvnak, hogy a vállalkozók öszszekeverjék<br />
a család és a vállalkozás pénz- és<br />
humánpolitikai ügyeit. Vagyis ne kezeljék úgy<br />
a céget, mint a saját pénztárcájukat, s ne akarjanak<br />
feltétlenül – alkalmasságtól függetlenül<br />
– minden családtagot alkalmazni.<br />
A már sikeresen felfuttatott családi vállalkozások<br />
legnagyobb erőpróbája kétségkívül<br />
a generációváltás. Összeállításunkban ezért<br />
olyan hazai vállalkozásokat igyekszünk bemutatni,<br />
amelyeknél ez már legalább egyszer<br />
sikeresen lezajlott.<br />
Zwack Unicum<br />
Cikkünk aligha volna teljes az egyik legrégebbi<br />
múltú hazai vállalkozás, a Zwack Unicum<br />
Nyrt. nélkül, hiszen a Budapesti Értéktőzsdén<br />
is jegyzett társaság többségi tulajdonosa ma is<br />
a névadó família. Az Unicumnál alig van ismertebb<br />
márka idehaza. Szinte a kollektív tudatunk<br />
része az is, hogy a több mint negyvenféle<br />
gyógynövényt tartalmazó gyomorkeserűt először<br />
1790-ben készítette dr. Zwack a gyomorpa-<br />
Az államosítás idején Zwack János és fia, Péter<br />
(a társaság mostani tiszteletbeli elnöke)<br />
külön-külön kalandos körülmények között<br />
elhagyni kényszerültek az országot. Zwack<br />
János szinte semmit sem vitt magával, csak<br />
irattárcáját és benne a likőr titkos receptjét.<br />
Testvére, Zwack Béla itthon maradt, s egyszerű<br />
gyári munkásként az Unicum előállítását<br />
felügyelte. Az Unicum eredeti receptjét természetesen<br />
nem árulta el, így a szocialista<br />
időkben nálunk nem annak alapján készült<br />
az ital. Az „igazi” Unicum ízét csak azóta élvezhetik<br />
a hazai fogyasztók, amióta Zwack<br />
Péter 1987-ben hazatért, és partnerével, Emil<br />
Underberggel vegyesvállalatot alapított<br />
Zwack Unicum Budapest Kft. néven, amely<br />
természetesen ismét az eredeti recept alap-<br />
MisKolc, ján kezdte AvAsi gyártani lAKóTElEp az Unicumot.<br />
2009. április
6 PONTszám.<br />
ZwAcK péTEr<br />
és GyErMEKEi:<br />
ZwAcK iZABEllA<br />
és ZwAcK sándor ZwAcK jóZsEF ZwAcK lAjos<br />
naszokkal küszködő „kalapos király”, II. József<br />
számára, aki megkóstolva azt így kiáltott fel:<br />
„Das ist ein Unicum!” Azt talán már kevesebben<br />
tudják, hogy az első „Unicum-gyárat” Zwack<br />
József indította el Pesten, 1840-ben. Fia, Lajos<br />
1886-ban csatlakozott a céghez, amelynek<br />
neve Zwack J. és Társaira változott. 1892-ben<br />
Hirschler Üveg<br />
A soproni üveggyártó dinasztia alapjait néhai<br />
Hirschler Rudolf rakta le, aki 1899-ben<br />
alapította meg első üvegesműhelyét és -üzletét<br />
Sopronban. Azóta az üvegesmesterség<br />
egyik generációról a másikra száll a családban.<br />
Az immár hetvenesztendős családfő,<br />
Hirschler Rezső is az édesapja mellett tanulta<br />
ki az üvegesszakma fortélyait, és a középiskola<br />
elvégzése után, 1960-ban kezdte<br />
meg a tükörgyártást, 1970-ben pedig a viszszapillantó<br />
tükrök gyártását. 1971-ben saját<br />
hajlítókemencét épített, így rögvest olyan<br />
nagy cégeknek tudott szállítani, mint az<br />
akkori Ikarus. A nyolcvanas évek második<br />
felétől az üzem már nyugati exportra, a világ<br />
nagy autóalkatrész-gyárainak is szállított.<br />
A Hirschler-Glas Kft. néven működő<br />
családi vállalkozást jelenleg Hirschler úr<br />
lánya, Judit irányítja: elsősorban visszapillantó<br />
tükröket állítanak elő autóipari vállalatok<br />
számára. Testvére, László 1989-ben<br />
önállósult, elindítva a Hirschler Üvegipari<br />
Vállalkozást. A főként szélvédő termékeket<br />
gyártó üzem mára szintén a világ számos<br />
országába szállít autóipari cégeknek.<br />
2009. április<br />
az eredeti gyártelep már szűknek bizonyult, és<br />
a cég a Duna partjára, a gyárnak ma is otthont<br />
adó helyre költözött. Zwack Lajost 1926-ban<br />
gyermekei, János és Béla követték. Az első<br />
száz év eredményes működésének a második<br />
világháború, majd az államosítás vetett véget.<br />
A tulajdonosok éppen csak befejezték a lebombázott<br />
gyár újjáépítését, amikor 1948-ban<br />
megkapták a kárpótlás nélküli államosításról<br />
szóló végzést. Az <strong>Egy</strong>esült Államokba emigráló<br />
család évekkel később – nemzetközi precedenst<br />
teremtve – pert nyert a magyar állam és<br />
a „kommunista Unicum” amerikai importőre<br />
ellen. A szocialista gyár nem használhatta többé<br />
termékein a Zwack nevet, s megtiltották<br />
azok Nyugatra történő exportját is. Ekkor már<br />
Zwack Péter volt a családfő, aki előbb az <strong>Egy</strong>esült<br />
Államokban épített fel borimportőr és ital-<br />
sZAMos MArcipán<br />
gyártó vállalkozást, majd 1970-ben visszatért<br />
Európába, és Olaszországban építette tovább<br />
az ott addig is gyártott „igazi” Unicum imázsát.<br />
Zwack Péter 1987-ben hazatért Magyarországra.<br />
Itt előbb vegyesvállalatot hozott létre, majd<br />
1991-ben a Peter Zwack und Consorten AG<br />
a privatizáció keretében megvásárolta a család<br />
egykori gyárát is magába foglaló Budapesti<br />
Likőripari Vállalatot. A régi fényét mára újra<br />
elnyerő Zwack Unicum családi vállalkozás<br />
jellegét Zwack Péter két legfiatalabb gyermeke,<br />
Sándor és Izabella viszi tovább, akik évek<br />
óta részt vesznek a cég irányításában, s a 2008.<br />
júniusi közgyűlésen át is vették a stafétabotot.<br />
Zwack Sándor az igazgatóság elnöke, Zwack<br />
Izabella pedig az igazgatóság tagja lett. Az elnöki<br />
tisztségétől megváló Zwack Péter sem vonult<br />
vissza, továbbra is aktívan részt vesz a cég<br />
mindennapjaiban.<br />
Szamos Marcipán<br />
A Szamos Marcipán története az 1900-as évek<br />
elején kezdődött, amikor egy szegény sorsú<br />
szentendrei szerb fiúcska, a 16 éves Szavics<br />
Mladen, a későbbi Szamos Mátyás a négy<br />
évvel idősebb bátyjával felgyalogolt Pestre,<br />
s inasnak szegődött el a nagy hírű Auguszt E.<br />
József Krisztina körúti cukrászüzletébe. Itt tanulta<br />
ki a cukrászmesterséget, majd 1935-ben<br />
(egy dán vendégcukrásztól) a marcipánrózsák<br />
készítésének művészetét is. A mesterlevél<br />
megszerzése után egy ideig még az Auguszt-,<br />
majd a Gerbeaud-cukrászatban dolgozott, de<br />
emellett egyre több „maszek” megrendelése is<br />
volt különböző marcipán tortadíszekből. Olyannyira,<br />
hogy a nagyobb ünnepek közeledtével<br />
az akkor már háromgyermekes család
minden tagja marcipánrózsákat és egyéb figurákat<br />
formázott esténként és a hétvégeken<br />
is. 1968-ban aztán Szamos Mátyás úgy döntött,<br />
hogy kiváltja az iparengedélyt, és teljes<br />
munkaidőben folytatja az egyre sikeresebb<br />
marcipándísz-készítést. Az önálló ipart végül<br />
Pilisvörösváron kezdte meg a család: ott, ahol<br />
ma egy 250 embert foglalkoztató üzemben<br />
állítják elő a különféle marcipánédességeket.<br />
1987-ben megnyitották első kis cukrászdájukat<br />
is a budapesti Párisi utcában. A családi<br />
vállalkozást Szamos úr három gyermeke közül<br />
ketten, a szintén cukrásznak tanuló László<br />
és az eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak<br />
készülő Gabriella, illetve annak férje,<br />
Kelényi Gyula gépészmérnök vitték tovább.<br />
A mára tíz édességboltot és tizenkét cukrászdát<br />
is működtető Szamos Marcipán – amely<br />
a Magyarországon értékesített marcipán 80<br />
százalékát termeli meg – élén Szamos László<br />
áll. A cég életébe ugyanakkor már a következő<br />
generáció is bekapcsolódott, hiszen a Kelényi<br />
család két fia (Ádám és Kolos) is a vállalkozásban<br />
dolgozik.<br />
Auguszt Cukrászda<br />
A patinás családi vállalkozás 1870-ben indult,<br />
amikor Auguszt Elek „czukrászati” engedélyt<br />
kért Budán, s megnyitotta kis tabáni boltját.<br />
Fia, Auguszt E. József 1905-ben vette át az<br />
üzlet irányítását megözvegyült édesanyjától,<br />
majd 1916-ban új üzletet nyitott a Krisztina<br />
körút 3. szám alatt. A fényűzően berendezett<br />
cukrászdát akkoriban a budai Gerbeaud-ként<br />
emlegették. A harmadik generációt képviselő<br />
Auguszt Elemér 1935-től kezdve segített<br />
szüleinek az üzlet irányításában. 1945-ben<br />
AuGusZT jóZsEF<br />
és csAládjA<br />
PONTszám.<br />
bombatalálat érte a Krisztina<br />
téri házat, Budapest ostroma<br />
alatt pedig teljesen elpusztult<br />
az üzlet. 1947-re Auguszt<br />
E. József újjáépítette és ismét<br />
megnyitotta a cukrászdát. 1948ban<br />
Auguszt Elemér háromévi fogság<br />
után hazatért, és átvette az üzletet,<br />
amelyet 1951-ben államosítottak, az immár<br />
háromgyermekes családot pedig kitelepítették<br />
Budapestről. 1951 és 1956 között egyik<br />
üzlet sem működött. 1957-ben aztán Auguszt<br />
Elemér és felesége megnyitotta a ma is meglévő<br />
Fény utcai üzletet. A következő generációt<br />
Elemér gyermekei, Olga és József képviselték.<br />
1988-ban Auguszt József átvette a Fény utcai<br />
cukrászda irányítását, testvére, Olga pedig<br />
1993-ban a Belvárosban, a Kossuth Lajos utca<br />
14–16.-ban nyitott újabb cukrászdát. 2001-ben<br />
megnyílt az Auguszt Pavilon is a Farkasréti<br />
téren. A család azóta sikeresen túlesett a következő<br />
generációváltáson is, hiszen Auguszt<br />
Olga két lánya közül Auguszt-Arató Auguszta<br />
átvette a Farkasréti téri, Auguszt-Arató Flóra<br />
pedig a bővítés alatt álló belvárosi üzlet irányítását.<br />
Béres család<br />
A család vállalkozását a 2006-ban elhunyt idősebb<br />
Béres József találmánya alapozta meg:<br />
1972-ben saját kutatásai eredményeképpen ő<br />
alkotta meg a nyomelemeket komplex formában<br />
tartalmazó Béres-cseppet, amely 1978ban<br />
kereskedelmi forgalomba kerülhetett,<br />
majd 2000-ben hivatalosan is gyógyszernek<br />
nyilvánították. Az eredetileg a cseppek forgalmazására<br />
alapozott vállalkozás 1989-ben ala-<br />
2000-ben<br />
hivatalosan<br />
is gyógyszernek<br />
nyilvánították<br />
a Bérescseppet.<br />
BérEs jóZsEF<br />
7<br />
kult, s mára – Béres Gyógyszergyár <strong>Zrt</strong>. néven<br />
– az ország egyik legnagyobb tőzsdén kívüli<br />
gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalata lett.<br />
Az egyre inkább exportra is termelő Béres<br />
Gyógyszergyár a cégvezetés stafétáját átvevő<br />
ifjabb Béres József Károly és Béres Katalin<br />
tulajdonában mára csak az egyre kiterjedtebb<br />
csoport egyik – nem is a legnagyobb – érdekeltsége,<br />
hiszen van saját bolthálózattal rendelkező<br />
kis- és nagykereskedelmi cégük, a Béres<br />
Egészségtár Kft., s mintegy egyharmados<br />
tulajdonuk van a Hungaropharma <strong>Zrt</strong>.-ben is.<br />
2009. április
8 PONTszám.<br />
GErE ATTilA<br />
dédsZülEi<br />
Gere Pincészet<br />
Gere Attila dédnagymamája Villányban élt,<br />
s férje a helybéli kádármester volt. Ezen a családi<br />
vonalon hét generáción át tudnak kimutatni<br />
borászősöket; a folyamat csak a nagyapával,<br />
illetve az édesapával szakadt meg. A második<br />
világháború után tönkretették a paraszti birtokokat,<br />
a kitelepítésekkel pedig megszakították<br />
a családi hagyományt. Eredetileg Gere Attila<br />
sem borásznak, hanem erdésznek készült,<br />
ráadásul nem is Villányban, hanem Újpetrén<br />
élt. A borászattal és Villánnyal 1978-ban került<br />
újra kapcsolatba, amikor feleségül vette<br />
a gyógyszerész végzettségű Katalint, akinek<br />
családjában szintén tradíciónak számít a szőlőművelés<br />
és a borkészítés. Tőlük kapták nászajándékba<br />
az első néhány öles szőlőterületet<br />
a Csillagvölgyben. Gere Attila 1978-tól 1991ig<br />
az erdészeti ágazatban dolgozott, mellette<br />
pedig bort termelt és értékesített. Az 1986-os<br />
évjárat volt az első, amelyet már palackozva<br />
értékesítettek. Gere úr 1991 nyarától viszi főállásban<br />
a borászat ügyeit, míg neje a következő<br />
évtől adta fel a szakmáját a Villányban megnyitott<br />
Gere Panzió vezetéséért. A családi vállalkozás<br />
azóta szépen fejlődik: Gere Attila 1994ben<br />
elnyerte az Év borásza címet, 1997-ben<br />
palackba került a Kopár Cuvée nevű csúcsboruk<br />
első évjárata, 2002-ben pedig elkészült<br />
a pincészet új, ezer négyzetméteres épülete,<br />
amelyben a világ csúcsborászatainak megfelelő<br />
technológiát alkalmaznak. A mára hatvan<br />
embert foglalkoztató családi vállalkozás 2008<br />
decemberében megnyitotta új, négycsillagos<br />
wellness szállóját is, amivel teljes lett a hatvan<br />
hektáron folytatott szőlőtermelést is magá-<br />
2009. április<br />
GErE ATTilA<br />
ban foglaló vertikum. Az utóbbi<br />
években már a Gere család<br />
fiatalabb generációja is részt<br />
vesz a vállalkozásban: ifjabb<br />
Gere Attila a borászatban dolgozik,<br />
Gere Andrea a borexporttal<br />
kapcsolatos ügyeket intézi, míg férje,<br />
Pauli Zoltán a szállodában dolgozik.<br />
Massányi Gombdinasztia<br />
A behúzott gombokat gyártó, valamint ringliket<br />
és patentokat forgalmazó vállalkozást<br />
1932-ben alapította a felvidéki Zsitvakenézről<br />
származó Massányi József, aki a gazdasági világválság<br />
idején költözött Budapestre szerencsét<br />
próbálni. Az eredetileg vasesztergályos<br />
végzettségű fiatalember első gombkészítő<br />
műhelyét – amelyet saját tervezésű gépekkel<br />
szerelt fel – a Nyár utcában rendezte be (később<br />
az Akácfa utcába költözött). Mire fia, Tamás<br />
1936-ban megszületett, Massányi József<br />
MAssányi KinGA<br />
1997-ben<br />
palackba<br />
került a Kopár<br />
cuvée nevű<br />
csúcsboruk első<br />
évjárata.<br />
már befutott üzletember volt.<br />
A cég átvészelte a háborút, s<br />
bár az államosításkor az üzletet<br />
elvették, a családfő – aki<br />
1949-ben az Irodagépipari Vállalatnál<br />
helyezkedett el – kisiparosként<br />
tovább folytatta a gombgyártást.<br />
Massányi Tamás már a gimnázium befejezése<br />
után besegített az édesapjának, majd<br />
a Műegyetem gépészkarának elvégzése után<br />
visszatért a családi vállalkozáshoz, amelyet<br />
a cégalapító 1984. évi halálát követően teljesen<br />
egyedül irányított. 2006-ban újabb generációváltás<br />
történt: azóta Massányi Tamás lánya,<br />
Kinga és annak férje folytatja a tradíciót.<br />
A hangsúly ma a webes kereskedelmen, valamint<br />
a szolgáltatások és a termékek körének<br />
a bővítésén van. A termékpalettán a gombok<br />
új generációja és a hímzett gombok is megjelentek<br />
– utóbbiakat saját hímzőgépükön,<br />
„egyénre szabva” készítik. •<br />
MAssányi TAMás MAssányi jóZsEF
PONTszám.<br />
Európa élénkít<br />
Csomagok a válság ellen<br />
szöveg: Kárpáti Gergely<br />
illusztráció: Kárpáti Tibor<br />
Közös válságkezelés<br />
híján az Európai Unióban<br />
egyelőre minden<br />
állam külön-külön<br />
igyekszik minimalizálni a gazdasági<br />
válság növekedési áldozatait. Az egyes tagállamok<br />
mentőcsomagjai elsősorban a pénzügyi<br />
szektor stabilizálását célozzák, hiszen<br />
ma már senki sem merné kockáztatni az akár<br />
egyetlen nagybank csődjével járó beláthatatlan<br />
következményeket. Emellett a tagországok<br />
különféle eszközökkel törekszenek<br />
a vállalati beruházások és a fogyasztás élénkítésére<br />
is. Az alábbiakban hét EU-tagország<br />
erőfeszítéseit gyűjtöttük csokorba.<br />
Az egyes tagállamok válságkezelése általában<br />
két fő célt szolgál. Az egyik kiemelt cél<br />
a bankrendszer stabilizálása, a 2008 őszén<br />
szinte teljesen leálló hitelezési tevékenység<br />
újraindítása, a bankok egymás iránti bizalmának,<br />
illetve az irántuk a betétesek részéről<br />
megnyilvánuló bizalomnak a helyreállítása.<br />
A különböző bankmentő csomagok persze<br />
országonként más és más elvek szerint működnek,<br />
de általános gyakorlat a bankok elolvadt<br />
saját tőkéjének állami „kipótlása”, illetve<br />
az egyes betétekre és rossz hitelekre adott<br />
állami garancia. A cél ezáltal a további bankcsődök<br />
elkerülése (hiszen az beláthatatlan<br />
lavinát indíthatna el), valamint a reálgazdaság<br />
megmentése, hiszen ha a bankvilág haldoklik,<br />
akkor nem látja el alapvető feladatát: nem<br />
pumpál friss vért, azaz hitelt a gazdaság vérkeringésébe.<br />
A bankmentés mellett az EU számos országa<br />
próbálkozik gazdaságélénkítéssel, aminek<br />
jegyében elsősorban a fogyasztást próbálják<br />
meg visszaállítani a korábbi szintre. Ezek az<br />
élénkítő lépések persze megint csak állami kiadásokkal<br />
vagy az állami bevételek csökkenésével<br />
járnak – ilyen szempontból pedig más és<br />
más az egyes országok mozgástere. A hazánk-<br />
Minden<br />
ország saját<br />
maga látott<br />
neki a krízis<br />
megoldásának.<br />
hoz hasonló, eleve is magas költségvetési<br />
hiánnyal és adósságállománnyal<br />
küzdő országok<br />
ilyen irányú lehetőségei nyilvánvalóan<br />
korlátozottak.<br />
Válság idején célszerű az<br />
összefogás. Már csak ezért is jó<br />
lett volna, ha az EU országai már<br />
a krízis kezdetén közös válságkezelési<br />
stratégiát alakítanak ki, ám erre vonatkozóan<br />
még csak mostanában körvonalazódnak<br />
a szándékok. Ehelyett minden ország saját<br />
maga látott neki a krízis megoldásának, nem<br />
egy esetben mások rovására. <strong>Egy</strong>értelműen<br />
megerősödtek a protekcionista tendenciák<br />
(eufemizálva: patrióta gazdaságpolitika), amelyekben<br />
Franciaország jár az élen. Nicolas<br />
Sarkozy államfő február elején kijelentette:<br />
elfogadhatatlan, hogy az állami támogatáshoz<br />
jutó francia autógyártók Kelet-Európában termeljenek<br />
és Franciaországban értékesítsenek.<br />
A kijelentés vitát kavart, de jól jelzi, hogy válság<br />
idején az EU alapelveit sem lehet kőbe vésettnek<br />
tekinteni…<br />
A következőkben öt régi és két új EU-tagállam<br />
válságkezelő csomagjait tekintjük át.<br />
Németország<br />
Válságkezelési csomagok<br />
összértéke: 575 milliárd euró<br />
9<br />
A hazai gazdasági kilátások szempontjából<br />
is kulcskérdés, hogy mennyire sikeresek Németország<br />
válságkezelési erőfeszítései. Biztató,<br />
hogy igen széles eszköztárat vetettek be.<br />
A bankok megerősítése rendkívüli mértékű<br />
volt. A német kormány tavaly ősz óta futó első,<br />
515 milliárd euró keretű bankmentő programja<br />
80 milliárd eurót tart készenlétben tőkefeltöltésre,<br />
20 milliárdot kezességvállalásra, 400<br />
milliárdot a bankközi hitelezés garantálására<br />
és 15 milliárdot az állami KfW fejlesztési bank<br />
céghitelezésének erősítésére. A német bankok<br />
egyelőre nem siettek igénybe venni az állami<br />
befolyás növekedésével járó lehetőséget, de<br />
voltak, amelyek nem tudták azt elkerülni: például<br />
a Bayerische Landesbank, amelyet 10<br />
milliárd euróval segített ki az állam. Továbbra<br />
is küzdenek emellett az összeomlás szélére került<br />
Hypo Real Estate bank megmentéséért. Az<br />
ingatlanhitelező eddig 102 milliárd euró állami<br />
garanciát kapott, de küszöbön áll az államosítása<br />
is, amelynek törvényi lehetőségét március-<br />
2009. április
10 PONTszám.<br />
ban teremtette meg a Bundestag. A közvetlenül<br />
gazdaságélénkítést szolgáló intézkedések között<br />
említhető az 50 milliárd eurónyi extra állami<br />
infrastrukturális beruházás elindítása. Ezen<br />
túlmenően a lakossági vásárlóerő fenntartását<br />
a németek a középosztály megerősítése révén<br />
képzelik el oly módon, hogy az alacsonyabb<br />
szja-kulcsokat nagyobb jövedelemhatárig lehet<br />
igénybe venni. Az autóipari cégek helyzetének<br />
javítását szolgálja az az intézkedés, amely<br />
szerint csaknem egymillió forintnak megfelelő<br />
állami támogatást is kaphat az, aki kilencévesnél<br />
régebbi autóját új járműre cseréli.<br />
Írország<br />
Válságkezelési csomagok<br />
összértéke: 31 milliárd euró<br />
A „kelta tigris” korábban az unió legsikeresebb,<br />
leggyorsabban növekvő gazdaságú országai<br />
közé tartozott, ám nagy súlyú bank- és<br />
ingatlanszektora révén az elsők között észlelte<br />
a visszaesést, s annak mértéke kiemelkedő.<br />
Az ír tőzsde romokban, az újonnan épült lakások<br />
száma 2007 és 2009 között a negyedére<br />
olvadhat, és minden makromutató óriási<br />
visszaesést jelez. Írország exportjának a 80<br />
százaléka irányult az <strong>Egy</strong>esült Államokba, és<br />
a GDP 15 százalékát adta az építőipar. Ezek<br />
után nem csoda, hogy a 2009-es év rettenetes<br />
lehet Írországban, csak az építőiparban százezer<br />
munkahely szűnhet meg, s 10 százalékos<br />
2009. április<br />
költségvetési hiány is elképzelhető. Az országnak<br />
a GDP-hez mért adósságállománya mindössze<br />
12 százalékos, de az unió Stabilitási és<br />
Növekedési Paktumával összhangban óvakodnak<br />
attól, hogy a gazdaságot az eladósodás<br />
árán élénkítsék. A válságkezelésben eddig<br />
a takarékossági és a pénzügyi intézkedések<br />
domináltak: bérbefagyasztás, elbocsátások<br />
az állami szférában, a short selling (részvénybirtoklás<br />
nélküli) bankrészvény-eladások<br />
tiltása, valamint egy olyan biztosítási alap létrehozása,<br />
amelybe a bankok a rossz hiteleiket<br />
helyezhetik ki.<br />
Nagy-Britannia<br />
Válságkezelési csomagok<br />
összértéke: 640 milliárd font<br />
Nagy-Britannia szintén a válság által leginkább<br />
érintett országok közé tartozik. Az angol<br />
font nagyobb kálvárián van túl, mint amikor<br />
az euró előszobájában Soros György támadást<br />
intézett a szigetország valutája ellen. A költségvetési<br />
hiány akár 9 százalék is lehet 2009-ben.<br />
A recesszió elleni védekezésként már 2008<br />
végén mérsékelték a forgalmi adót (17,5 százalékról<br />
15 százalékra), de ezzel sem sikerült<br />
elkerülni a lakossági fogyasztás visszaesését.<br />
A britek kiemelkedő összeget voltak kénytelenek<br />
szánni a bankmentésre is. Az októberben<br />
bejelentett első csomag 500 milliárd font elvi<br />
összegű volt, amiből a megrendült helyzetű<br />
bankok – elsősorban az azóta többségi állami<br />
tulajdonba kerülő Royal Bank of Scotland – 50<br />
milliárd font tőkeforráshoz juthattak. (A fennmaradó<br />
összeget likviditásbővítés, illetve állami<br />
garanciák tették ki.) Az idén márciusban<br />
körvonalazott újabb csomag központi eleme<br />
egy olyan biztosítási jellegű rendszer létrehozása,<br />
amelynek alapján a kormány – díj ellenében<br />
– 600 milliárd font erejéig garanciát vállal<br />
a részt vevő bankok portfólióiban felhalmozódott<br />
rossz hitelállományért.<br />
Ausztria<br />
Válságkezelési csomagok<br />
összértéke: 100 milliárd euró<br />
Ausztria bankrendszerének eredményessége<br />
nagymértékben függ a kelet-közép-európai<br />
leánybankok eredményétől, így a válságkezelés<br />
Ausztriában is leginkább a bankok helyzetének<br />
a javítását célozza. A tavaly októberben<br />
elfogadott 100 milliárd eurós bankmentő<br />
csomagból 75 milliárd euró áll rendelkezésre<br />
a bankközi hitelezés helyreállítására, 10 milliárd<br />
a bankbetétek biztosítására, 15 milliárd pedig<br />
a pénzügyi szektor saját tőkehányadának<br />
az erősítésére. A fogyasztás<br />
fenntartása érdekében Ausztriában<br />
is létezik autóvásárlási<br />
támogatás, de<br />
a szabályok szigorúbbak,
mint más európai országokban; a támogatás<br />
mértéke nem éri el a félmillió forintnak megfelelő<br />
összeget, és új autó vásárlásához csak<br />
a 13 évesnél idősebb gépkocsik tulajdonosai<br />
kaphatnak támogatást.<br />
Spanyolország<br />
Válságkezelési csomagok<br />
összértéke: 240 milliárd euró<br />
Mivel az unión belül Spanyolországban a legnagyobb<br />
a munkanélküliség (15,9 százalék),<br />
érthető, hogy Madridban leginkább a munkahelyek<br />
számának a csökkenésétől tartanak.<br />
Már két munkahelymegtartó csomagot is öszszeállítottak,<br />
összesen 110 milliárd euró értékben,<br />
ami rekordméretűnek számít Európában.<br />
Persze bankok is kaptak segítséget: a vállalati<br />
hitelezés fenntartását egy 100 milliárd eurós<br />
garanciaalap támogatja.<br />
Csehország<br />
Válságkezelési csomagok<br />
összértéke: 11 milliárd euró<br />
A cseh kormány megközelítése részben eltér<br />
a nyugati módszerektől, és óvatosabbnak<br />
mondható. Ahogy Mirek Topolánek<br />
exminiszterelnök fogalmazott: nem szeretne<br />
adósságokat hagyni a gyermekeire, ugyanakkor<br />
nem zárta ki, hogy a deficit kicsúszik a 3<br />
százalékos GDP-arányos kritériumból. A csehek<br />
16 pontból álló válságellenes programját<br />
a kormány által létrehozott Nemzeti Gazdasági<br />
Tanács (NERV) dolgozta ki, és alapvetően<br />
úgy szeretné a gazdaságot állami eszközökkel<br />
élénkíteni, hogy az államháztartás is egyensúlyban<br />
maradjon. A konkrét eszközök: a társasági<br />
adó mérséklése, az adóelőleg-fizetés<br />
PONTszám.<br />
felfüggesztése, illetve egyes kiadási tételek növelése.<br />
Ennek jegyében a közlekedés fejlesztésére<br />
92,3 milliárd koronát, a K+F tevékenység<br />
támogatására pedig 32,4 milliárd koronát<br />
szánnak. Emellett Csehország is támogatja az<br />
új gépkocsik vásárlását (az áfa elengedésével),<br />
növeli az exporttámogatást és a mezőgazdasági<br />
támogatást, s az állam garanciát vállal egyes<br />
(cégeknek nyújtott) banki hitelekért.<br />
Szlovákia<br />
Válságkezelési csomagok<br />
összértéke: 6 milliárd euró<br />
Szlovákia speciális helyzetben van, mivel<br />
a GDP 2008. évi két számjegyű bővülése után<br />
még most is pozitív (hivatalosan 2 százalékot<br />
meghaladó) GDP-növekedést vár 2009-re is.<br />
Ez ugyanakkor egyre nehezebben képzelhető<br />
el, hiszen a korábbi növekedés fő motorja<br />
az autóipar és az autóipari beszállítások voltak,<br />
amelyeket kiemelten érint a válság. Csak<br />
11<br />
januárban 38 ezerrel nőtt az állástalanok száma,<br />
és ezzel 9 százalékra ugrott a munkanélküliség.<br />
Bár az euró bevezetése egyfelől megmentette<br />
az országot a devizakockázatoktól,<br />
másfelől versenyképességi hátrányt jelent.<br />
A kormány gazdasági válságtanácsot hozott<br />
létre, amelyben a munkanélküliség fokozódása<br />
miatt munkahelymegtartó intézkedéseket<br />
fogalmaztak meg. Ennek keretében 600<br />
euróval növelték az éves jövedelem adómentes<br />
részét, az állam pedig támogatja azon vállalkozásokat,<br />
amelyek gyorsabban fizetik be<br />
az áfát. Emellett megemelték a leggazdagabbak<br />
„milliomosadóját”, illetve Szlovákiában<br />
is felmerült a gépkocsi-vásárlási támogatás<br />
bevezetése. •<br />
2009. április
szemPONT.<br />
13<br />
Válság ellen új modell<br />
Interjú Róna Péter közgazdásszal<br />
16<br />
Kevesebb elvárás,<br />
több támogatás
Válság<br />
ellen<br />
interjú: Berecz Anna<br />
PONT: Emlékezetem szerint Soros György<br />
mellett ön volt az egyik első, aki megjósolta<br />
a bajt még a válság kitörése előtt. Miből látta<br />
előre a közelgő viharfelhőket?<br />
R. P.: Jómagam Soros Györgyhöz nagyon hasonlóan<br />
látok szinte mindent, ami a gazdaságra<br />
és a piacra vonatkozik. A közelgő válságra<br />
elsősorban abból lehetett következtetni, hogy<br />
a világgazdaságban óriási egyensúlyi hiányok<br />
kezdtek kialakulni, főként az amerikai<br />
túlfogyasztásból kifolyólag. Az <strong>Egy</strong>esült Államokban<br />
ugyanis évek hosszú során át többet<br />
fogyasztottak, mint amennyit megtermeltek.<br />
A deficit elérte, sőt kezdte meghaladni a GDP 5<br />
százalékát, ami fenntarthatatlan. Ráadásul ez<br />
az érték az elmúlt években szinte bebetonozódott<br />
az amerikai gazdaságba, ami számomra<br />
egy félelmetes tény volt. Ezzel párhuzamosan<br />
óriási mennyiségű dollárösszeg kezdett felhalmozódni,<br />
főleg Kína, Oroszország, illetve<br />
az olajállamok jegybankjainak tartalékában, s<br />
ez a pénz befektetési lehetőségeket keresett.<br />
Ha pedig ilyen tömegű pénz keresi a helyét,<br />
akkor egész biztos, hogy annak jelentős részét<br />
rossz eszközökbe fektetik.<br />
A harmadik tényező, amelynek kulcsszerepe<br />
volt ennek a helyzetnek a kialakulásában,<br />
a Thatcher-korszak idején beindult deregulációs<br />
és globalizációs folyamat volt. Ennek a szerepe<br />
engem talán jobban foglalkoztat, mint<br />
Soros Györgyöt. Hiszen a pénz mint olyan<br />
voltaképpen egy regulációs termék, amelynek<br />
nincs semmilyen, a természetben felfedezhető<br />
alapja. A természetben nincs semmiféle<br />
jelenség, ami a pénzre utalna, vagy arra hasonlítana.<br />
Tehát maga a pénz kizárólag szabályozások<br />
tömkelegének a gyümölcse. A húszezer<br />
forintos bankó azért ér hússzor annyit, mint az<br />
ezerforintos bankó, mert a törvény azt mondja,<br />
hogy annyit ér. Igen ám, de ki alkotja meg<br />
ezeket a szabályokat? A szuverén állam, amely<br />
szemPONT.<br />
új modell<br />
INTErJú róNa PéTEr közgazdáSSzal<br />
épp attól szuverén, hogy képes<br />
szabályokat megalkotni és betartatni.<br />
De Thatcher asszony<br />
azt mondta, hogy nem kell az<br />
állam, ezt majd a piac elintézi.<br />
Azóta kiderült, hogy tévedett.<br />
A deregulációs és globalizációs<br />
folyamat magának a pénznek<br />
a megbízhatóságát, tartalmát, jellegét<br />
és szerepét döntötte meg. Emiatt óriási félelem<br />
volt bennem, ami a mai napig megvan.<br />
A mostani krízis nem konjunkturális válságnak<br />
indult (bár ma már azzá vált), hanem<br />
egy olyan hitelválságnak, amelyik szinte egyedülálló<br />
a gazdaságtörténelemben. A hitelpiacok<br />
ugyanis nem azért omlottak össze, mert<br />
az egyik vagy a másik hitelfelvevő összeomlott<br />
(az már később jött), hanem azért, mert<br />
maguk a hitelpiacokon forgó eszközök hiteltelenné,<br />
értéktelenné váltak. Lényegében arról<br />
van szó, hogy a globalizációs folyamat sikeréhez<br />
szükség volt az állam reguláló szerepének<br />
a leépítésére. A globalizáció előre is tört,<br />
ennek azonban az lett az eredménye, hogy<br />
reguláció hiányában a globalizáció szükséges<br />
alapnyersanyaga, a hitel eltűnt a rendszerből.<br />
PONT: Nyilván ennek a következménye az,<br />
hogy a fejlett országok most megpróbálnak<br />
valamiféle egységes regulációt kidolgozni<br />
a világ pénzpiacaira. Kérdés persze, hogy az<br />
eltérő érdekekkel bíró szereplők miként tudnak<br />
ebben közös nevezőre jutni. De akkor hogyan<br />
fog helyreállni az egyensúly?<br />
R. P.: Az egyik lehetséges út tényleg az, hogy<br />
létrejön egy szupranacionális szabályozórendszer.<br />
A másik lehetőség a nemzetállam<br />
visszatérése.<br />
PONT: Mit ért a nemzetállam visszatérésén?<br />
R. P.: A protekcionizmusnak és melléktermékének,<br />
a tekintélyelvű politizálásnak a valószínűsíthető<br />
visszatérését. Ilyen szempont-<br />
Maga<br />
a pénz kizárólagszabályozások<br />
tömkelegének<br />
a gyümölcse.<br />
13<br />
ból a mostani krízis hasonlít az<br />
1929–33-as világválságra. Az<br />
is rendetlenséget, bizonytalanságot<br />
hozott, veszélyérzést<br />
keltett az emberiségben, s tekintélyelvű,<br />
erőszakos diktatúrához<br />
vezetett.<br />
PONT: Elsősorban milyen területeken<br />
kellene lépni ennek elkerülése érdekében?<br />
R. P.: Szerintem a devizahitelezés és a jelzálog-hitelállomány<br />
kapcsán, hiszen ezek jelenlegi<br />
állapota életveszélyes. Nagyon valószínű,<br />
hogy ezek a hitelek elkezdenek bedőlni, veszélyeztetve<br />
a bankrendszer stabilitását. És ha<br />
ez bekövetkezik, akkor nagyon nagy a baj.<br />
PONT: Ön szerint hogyan lehetne ezt megelőzni?<br />
R. P.: Úgy, hogy az állam átveszi a bankoktól<br />
az egész – kivétel nélkül a teljes – jelzálog-hitelállományt<br />
és a forrást is, amivel a bankok<br />
ezt idáig finanszírozták. Aztán átalakítja az<br />
egész devizahitel-állományt forinthitelre.<br />
Kiszállunk a devizából, csökkentjük a devizakitettségünket.<br />
Jelenleg ez az ország kockázatának<br />
legfőbb tényezője. Tehát az állam<br />
átvenné a devizahiteleket, és teljesen normális,<br />
elviselhető, kiszámítható, mondhatni,<br />
unalmas feltételekkel elégítené ki az emberek<br />
lakáshiteligényét. Ehhez nem kéne egyetlen<br />
fillér pluszforrás sem, hiszen a bankok mérlegeiben<br />
eszközoldalon ott vannak a lakáshitelek,<br />
a másik oldalon pedig azok a források,<br />
amelyekkel ezeket finanszírozzák. Az állam<br />
mondhatná, hogy mindkettőt átveszi a bankoktól,<br />
ráadásul egy olyan diszkonttal, amely<br />
tükrözi ezen állomány jelenlegi siralmas állapotát.<br />
Mondjuk 80 százalékon.<br />
PONT: Vajon belemennének-e ebbe a magyarországi<br />
bankok – többnyire külföldi – tulajdonosai?<br />
2009. április
14 szemPONT.<br />
R. P.: Ha van eszük, akkor igen. Ugyanis<br />
a bankok tőkehiánnyal küszködnek. Bár<br />
a közzétett adatok szerint megfelelő tőkeerővel<br />
rendelkeznek, a piac már nem hisz abban,<br />
hogy a pénzintézetek megfelelő kockázati<br />
tartalékokat képeznének. Ezt támasztja alá<br />
az OTP-részvény mostani árfolyama is. A piac<br />
nem hiszi el, hogy az OTP tőkéje elegendő lenne<br />
arra, hogy a mérlegében lévő összes kockázatra<br />
fedezetet nyújtson. És ez igaz a többi<br />
bankra is, amelyek megsegítéséről nemcsak<br />
itthon van szó, hanem külföldön is. Például az<br />
Erste és a Raiffeisen is erről tárgyal Bécsben<br />
az osztrák kormánnyal. A vége szerintem az<br />
lesz, hogy az Erstét és a Raiffeisent összeházasítják.<br />
A következő lépés pedig az, hogy csökkentik<br />
a mérlegfőösszeget. Mert bármennyire<br />
akarjon is segíteni az osztrák kormány, neki<br />
is vannak korlátai. Tehát adott egy valamilyen<br />
méretű tőke, a mérleget pedig ahhoz a mérethez<br />
kell majd hozzászabni. Vagyis zsugorítani<br />
kell az eszközállományt.<br />
PONT: Na de akkor mi lesz a gazdasággal?<br />
Már most olyan hiteleket mondanak fel,<br />
amelyeknek a visszafizetésével semmi gond<br />
nem volt.<br />
R. P.: A lényeg az, hogy miért mondják fel. Nem<br />
igaz, hogy azért, mert likviditási nehézségeik<br />
lennének. A fő probléma a mérlegfőösszeg,<br />
azt akarják csökkenteni.<br />
PONT: És akkor hogy fog megoldódni a finanszírozási<br />
válság?<br />
2009. április<br />
R. P.: Nem fog megoldódni. Ez egy spirál,<br />
amelynek a beindulása eldőlt Párizsban még<br />
tavaly október elején, amikor az Európai Unió<br />
nagy tagállamainak elnökei és pénzügyminiszterei<br />
nem tudtak zöld ágra vergődni egy<br />
egységes mentőcsomag megfogalmazásában.<br />
De visszatérve az előbbi gondolatmenethez:<br />
ha a kormány megoldja a lakáshitelezés problémáját,<br />
és a magyar állampolgár tudja, hogy<br />
neki havonta fixen mondjuk 60 ezer forint<br />
a törlesztőrészlete, óriási változás következik<br />
be a fogyasztói magatartásban is. Az emberek<br />
bátrabban tudnak költekezni, jobban tudják<br />
kiszámítani a pénzügyeiket. Most rettegnek,<br />
mert nem tudják, hogy a jövő hónapban mekkora<br />
lesz a lakáshitel törlesztése.<br />
PONT: Térjünk vissza a gazdasághoz. A magyar<br />
gazdaságnak valamilyen módon el kell<br />
indulnia a kilábalás felé, ám mitől lesz növekedés?<br />
Mitől fog beindulni a motor?<br />
R. P.: A hazai gazdaságban egészen sajátos<br />
módon, kihegyezve jelentkezik az egész térség<br />
problémája. A fő gond az, hogy a rendszerváltó<br />
elit az egész gazdaság szerkezetét,<br />
növekedését, jövőjét a külföldi tőkére alapozta.<br />
Ez a külföldi tőke a magyar gazdaságot<br />
egyfajta beszállítóvá tette. Tehát mi jelenleg<br />
bérmunkát végzünk a Nyugat számára. Ha<br />
úgy tetszik, gazdaságunk gyarmati jellegű lett.<br />
Ez a modell pedig mára kifulladt, több okból<br />
kifolyólag. Például azért, mert a bérmunkán<br />
keresztül elsősorban olyan ágazatokhoz kapcsolódunk,<br />
amelyek a gépkocsi vagy egyéb<br />
Róna Péter 1942-ben született, majd 1956ban<br />
édesanyjával emigrált az <strong>Egy</strong>esült Államokba.<br />
A Pennsylvania <strong>Egy</strong>etemen gazdaságtörténészi<br />
(1964), majd Oxfordban<br />
(évfolyamelsőként) jogi diplomát szerzett<br />
(1966). 1969-től Washingtonban az Arnold<br />
& Porter ügyvédi irodánál dolgozott, később<br />
az <strong>Egy</strong>esült Államok Kereskedelmi<br />
Minisztériumában a Külföldi Befektetések<br />
Irodájának tanácsadója lett. 1970-től a brit<br />
jegybank kormányzójának kabinetfőnöke.<br />
1971-től a Schroders Bank munkatársa,<br />
1986-tól 1990-ig a J. Henry Schroder<br />
Bank & Trust Co. elnök-vezérigazgatója.<br />
Két évvel a rendszerváltozás után települt<br />
haza. 1990 és 2004 között a magyarországi<br />
befektetésekkel foglalkozó Első Magyar<br />
Alap elnök-vezérigazgatója, a NABI alapító<br />
elnöke. 2004-től az ELTE tiszteletbeli tanára,<br />
ahol nemzetközi közgazdasági jogot<br />
oktat. Hazatérése óta folyamatosan publikál<br />
gazdasági témákban. Szabadidejében<br />
lovagol és fest, főként portrékat.<br />
konjunktúraérzékeny termékek gyártásához<br />
kötődnek. Nagyszerű, hogy az Audi gyár idejött,<br />
de ennek az autóiparnak mára leáldozott.<br />
Autót ugyan fognak gyártani, de egészen<br />
biztos, hogy a gépkocsik lecserélésének átlagos<br />
ideje Európában a mostani három és fél<br />
évről hét-nyolc évre nő majd. A fogyasztók<br />
a túlfogyasztásról átállnak egy fegyelmezett,<br />
visszafogott magatartásra. Ha viszont az autófogyasztók<br />
nem három és fél, hanem csak hétévente<br />
cserélnek gépkocsit, akkor az autóipar<br />
kapacitásának a felét be lehet zárni. Ha pedig<br />
választani kell, hogy Stuttgartban vagy itt zárjanak<br />
be gyárat, akkor nem kétséges a válasz.<br />
PONT: Ön szerint mi lehetne a kiút ebből<br />
a helyzetből?<br />
R. P.: Az, amit már régóta mondok: vagyis<br />
hogy a magyar gazdaságnak szüksége lenne<br />
két-három olyan ágazatra, amelyik, úgymond,<br />
a miénk.<br />
PONT: Ezek volnának azok az ágazatok,<br />
amelyekben komparatív előnyünk van más<br />
országokkal szemben?<br />
R. P.: Úgy van. Tudom, hogy emiatt bizonyos<br />
körökben lenéző mosollyal beszélnek rólam,<br />
de úgy gondolom, hogy az egyik ilyen ágazat
sivATAGBól TErMőFöld<br />
a mezőgazdaság volna. Sokan úgy vélik, hogy<br />
ezt fókuszba állítani a 21. században visszalépés,<br />
nekik azonban el kellene olvasniuk a Világbank<br />
korábbi vezető közgazdászának éghajlatriportját.<br />
Abból ugyanis megtudhatják, hogy<br />
az éghajlatváltozás milyen hatásokkal lesz a világ<br />
mezőgazdaságának jövőjére az elkövetkező<br />
húsz-harminc évben. A klímaváltozás hatására<br />
a mediterrán égövi országokban kiszáradás<br />
fenyeget, vagyis Görögország, Spanyolország.<br />
Portugália és Dél-Olaszország mezőgazdaságának<br />
„annyi” lesz, helyettük ide „helyeződik át”<br />
az észak-mediterrán övezet. Ezen túlmenően<br />
a klímaváltozás óriási tudományos és technológiai<br />
feladatokat ró ránk, amelyek megoldatlanok.<br />
A klímaváltozás következtében a biológiai<br />
élet mechanizmusai átalakulnak. Tehát<br />
a technológiai kihívás, ami az agráriumhoz<br />
és az élelmiszeriparhoz fűződik, az legalább<br />
akkora méretű lesz, mint a biotechnológia<br />
a gyógyszeriparban, és legalább annyira összetett.<br />
Úgyhogy teljesen badar elképzelés, hogy<br />
a mezőgazdaság és az élelmiszeripar valamiféle<br />
visszafelé menetelést jelentene a múltba<br />
– éppen ellenkezőleg. Ebbe a vertikumba tartozik<br />
egyébként maga a környezetvédelem is<br />
mint állandó technológiai és gazdasági feladat.<br />
A környezetvédelem a világban most már egy<br />
önálló iparág, nálunk sajnos még nem. Pedig<br />
valószínűleg a környezetvédelem lesz olyan<br />
húzóiparág, mint amilyen az informatika volt<br />
az elmúlt tizenöt-húsz évben. Erre kellene nekünk<br />
felkészülnünk, hiszen erre társadalmilag,<br />
szellemileg és természeti adottságaink révén<br />
történetesen megvannak a kellékeink.<br />
szemPONT.<br />
pisZTáciAFáK A nEGEvBEn<br />
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart<br />
együtt kell tekinteni, mert nagyon fontos<br />
a lépték, az ármeghatározó képesség. Mondjuk<br />
a zöldpaprika piacán aligha tudjuk diktálni<br />
az árakat, ha csupán a piac egy százalékát<br />
birtokoljuk. Teljesen más a helyzet, ha a piac<br />
20 százaléka a miénk. Tehát együtt kell nézni<br />
az egészet, a vertikumot meg kell tartani.<br />
A hozzáadott értéket akkor tudjuk megszerezni,<br />
ha a termelői és a fogyasztói lánc jelentős<br />
részét felügyeljük.<br />
PONT: Hol és hogyan lehet ezen az úton elindulni?<br />
Nyilván hosszú-hosszú időbe telhet,<br />
mire egy léptéket tudunk teremteni.<br />
R. P.: Nézze, ott van a Homokhátság, ahol az<br />
új Mercedes-gyárat tervezik felépíteni. A kiszivárgott<br />
hírek szerint a Daimler erre a befektetésre<br />
közvetlenül és közvetve mintegy 32 milliárd<br />
forintos állami támogatást kap. 32 milliárd<br />
forintért a Homokhátságon fel lehetne építeni<br />
egy modern öntözéses technológiát használó<br />
magyar Negevet. A Daimler ugyebár alkalmazna<br />
úgy 2500 embert. A magyar Negev – ezt<br />
én kiszámoltam, tehát nem hasra ütés – ennyi<br />
pénzből, ennyi támogatással 17–18<br />
ezer embert alkalmazhatna a Homokhátságon.<br />
Ami az időtényezőt<br />
illeti, a Daimler semmivel<br />
sem lenne hamarabb kész az<br />
indulásra, mint amiről én beszélek.<br />
Izraelben vagy Olaszországban<br />
minderre kész<br />
technológiák vannak. Ezeket<br />
A magyar<br />
gazdaságnak<br />
szüksége lenne<br />
két-három olyan<br />
ágazatra, amelyik<br />
a miénk.<br />
15<br />
implementálhatnánk s továbbfejleszthetnénk.<br />
A fejlett öntözési és mezőgazdasági technológiákat<br />
badarság volna nélkülözni egy olyan<br />
országban, amelyik kiváló termőfölddel és<br />
legalább ilyen jó vízellátottsággal rendelkezik.<br />
És ha mi most ehhez hozzálátnánk, akkor semmivel<br />
sem kevesebb pénz és többször annyi<br />
munkahely lehetne belőle pontosan ugyanannyi<br />
idő alatt, mint a Daimler esetében. De<br />
nem csináljuk meg, mert a mezőgazdaságot<br />
a magyar elit nagy részében – sajnos itt van<br />
az egyik törésvonal a társadalmunkban – a<br />
felzárkózás, a modernizáció és az európaiság<br />
ellentétének tekintik.<br />
PONT: Mit gondol, a már bejelentett és körvonalazódó<br />
intézkedések mennyire lesznek elegendők<br />
a válság hatásainak enyhítésére?<br />
R. P.: Ezek a csomagok arra törekszenek, hogy<br />
az általam kritizált gazdasági modellt – amely<br />
szerintem kifulladóban van – úgy javítgassák,<br />
hogy mégse fulladjon ki. Vagyis nem akarnak<br />
áttérni egy új gazdasági modellre. Továbbra<br />
is a tőke versenyképességét szeretnék megjavítani,<br />
felsrófolni, és nincs közük a kialakult<br />
nemzetközi gazdasági válság valós lé-<br />
nyegéhez. Hiszen hiába csökkentik<br />
3–4 százalékkal a járulékokat, ha<br />
a rendelésállomány 35 százalékkal<br />
visszaesik. Ez az elképzelés<br />
akkor racionális, ha bízunk a jelenlegi<br />
gazdasági modellben.<br />
A magyar elit általában még bízik<br />
benne. Én viszont már nem. •<br />
2009. április
16 szemPONT.<br />
támogatás<br />
szöveg: V. Pap Zsófia<br />
Az uniós felzárkóztatási és támogatási<br />
politika az egyik legfontosabb<br />
válságkezelő eszközzé lépett elő<br />
az utóbbi hónapokban. Az EU-forrásokból<br />
származó pályázati pénzek ugyanis<br />
vállalkozások ezreinek jelenthetik a túlélést,<br />
munkavállalók százezrei számára pedig<br />
a munkahelyük megőrzését szerte az Európai<br />
Unióban. Brüsszeli jelzésre Magyarországon<br />
is nagyobb sebességre kapcsoltak a források<br />
kihelyezésére hivatott szervezetek. A nemrégiben<br />
bevezetett legfontosabb változások<br />
egyszerűbb és gyorsabb pályázati procedú-<br />
2009. április<br />
Kevesebb elvárás, több<br />
rát ígérnek, az eddigieknél kisebb önrésszel,<br />
nagyobb támogatási intenzitással, enyhébb<br />
megtérülési elvárásokkal s a már megítélt támogatásokhoz<br />
való gyorsabb hozzájutással.<br />
A kormányzat döntései nyomán az uniós pályázati<br />
pénzek egy részének elköltését is előrehozták,<br />
a különböző operatív programok<br />
között pedig átcsoportosításokat hajtottak<br />
végre azoknak a javára, amelyek a válságból<br />
való kilábalást, a munkahelyteremtést és<br />
-megőrzést szolgálják.<br />
„A bankhitelhez jutás megnehezedésével<br />
a mögöttünk hagyott hónapokban igencsak<br />
felértékelődött a pályázati pénzek szerepe” –<br />
vélekedik Essősy Zsombor, az utóbbi években<br />
az egyik legjelentősebb hazai pályázatkészítő<br />
„<strong>Egy</strong> mátészalkai vállalkozó ügyfelünk egy CNC esztergagéphez szeretne támogatást szerezni.<br />
A 30 milliós géphez várhatóan akár 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást<br />
is kaphat.”<br />
iroda rangjára emelkedő<br />
Magyar Pályázatkészítő<br />
Iroda (MAPI) vezérigazgatója<br />
is. A szakember<br />
A mögöttünk<br />
hagyott<br />
hónapokban<br />
felértékelődött<br />
a pályázati pénzek<br />
szerepe.<br />
szerint most már számos beruházó örül, ha<br />
a korábban hitelből megvalósítani tervezett<br />
projekt költségeinek akár csak a 30 százalékát<br />
támogatásként tudja megszerezni. Ráadásul az<br />
eddigieknél lényegesen gyorsabban és könynyebben<br />
megy mindez, legalábbis, ha megvalósulnak<br />
a Gazdaságfejlesztési Operatív<br />
Program (GOP) közreműködő szervezetének,<br />
a MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ<br />
<strong>Zrt</strong>.-nek az ígéretei.<br />
Gyorsabban, többet<br />
A bejelentett változások közül az egyik legfontosabb<br />
az, hogy a hiánytalan elszámolást<br />
produkáló pályázók 60 napon belül hozzájuthatnak<br />
a megszolgált támogatáshoz. Essősy<br />
Zsombor szerint további nagyon fontos változást<br />
jelent a 40 százalékos pályázati előleg lehívásának<br />
lehetősége, amit a támogatást elnyerő<br />
vállalkozások a támogatási szerződés megkötését<br />
követően azonnal megtehetnek. Ennek<br />
révén a korábbiaknál lényegesen könnyebb<br />
lesz elkezdeniük a beruházást. Előleget ugyan<br />
eddig is lehetett kapni, de ennek mértéke csak<br />
az elnyert támogatás 10–25 százaléka volt.<br />
Szintén jó hír a pályázóknak, hogy nőtt<br />
az adható támogatás aránya (támogatásintenzitás),<br />
azaz kisebb lett a pályázatokon elvárt<br />
önrész. A leghátrányosabb helyzetűnek<br />
számító településeken a kkv-k akár 70 százalékos<br />
támogatást is igényelhetnek, vagyis<br />
a vállalkozóknak itt csak a fejlesztés 30 százalékát<br />
kell más forrásból előteremteniük.<br />
Elképzelhető, hogy ez mennyire felgyorsítja<br />
a megtérülési időt.<br />
Természetesen ez csak a leghátrányosabb<br />
helyzetű településeken van így. A mikro-, kis-<br />
és középvállalkozások az ország legnagyobb<br />
részén legfeljebb 50 százalékos támogatást<br />
igényelhetnek. Budapesten és Pest megyé
en pedig éppen fordított a helyzet, hiszen<br />
ez utóbbiak az ország legfejlettebb területeiként<br />
már nem tartoznak az úgynevezett<br />
konvergenciarégiók közé. Budapesten a támogatási<br />
intenzitás legfeljebb 25 százalék,<br />
ami kisvállalkozások esetében további 20 százalékkal,<br />
közepes vállalkozásoknál pedig 10<br />
százalékkal növelhető.<br />
Változtak a hazai kkv-k számára piacot,<br />
beszállítói lehetőséget teremtő nagyvállalatok<br />
pályázati lehetőségei is: utóbbiak már<br />
nemcsak az olyan hátrányos helyzetű településeken<br />
pályázhatnak, mint mondjuk Mátészalka,<br />
hanem olyan nagyvárosokban is, mint<br />
Győr vagy Kecskemét. Budapesten és Pest megyében<br />
azonban továbbra is ki vannak zárva<br />
a pályázásból. „A pályázati rendszer összességében<br />
igen összetett maradt, ezért minden<br />
egyes pályázatnál külön kell megvizsgálni<br />
a lehetőségeket, mert több szabályozás is vonatkozhat<br />
rá” – mondja a vezérigazgató.<br />
Döntések automatikusan<br />
A bejelentett változások értelmében nemcsak<br />
a már korábban elbírált és teljesített pályázatok<br />
kifizetései gyorsulnak fel, hanem az újonnan<br />
benyújtott pályázatok elbírálása is. Ennek<br />
érdekében a MAG <strong>Zrt</strong>. új konstrukcióként 50<br />
millió forintos támogatási értékhatárig bevezette<br />
az úgynevezett automatikus támogatást.<br />
„Ez igazából a közreműködő szervezet bírálati<br />
rendszerében mondható automatikusnak” –<br />
magyarázza Essősy Zsombor. Amennyiben<br />
a pályázat megfelel a kiírás által megkövetelt<br />
formai előírásoknak, akkor annak formai befogadása<br />
után a pályázók kvázi automatikusan<br />
megkapják a támogatási ígérvényt is. Ezután<br />
persze ugyanazt kell tenniük, mint az összes<br />
többi pályázónak: be kell adniuk a számlákat,<br />
ha szükséges, fedezetet kell nyújtaniuk, s persze<br />
őket is ellenőrizhetik. Mindez természetesen<br />
csak azoknál a vállalkozásoknál működik,<br />
amelyek megfelelnek az általános pályázati<br />
feltételeknek, vagyis legalább kétéves múlttal<br />
rendelkeznek (kivéve a hátrányos helyzetű<br />
térségeket, ahol egyéves múlt is elég), saját<br />
tőkéjük pozitív, árbevételük pedig nem csökkent<br />
jobban a megengedettnél.<br />
Szintén fontos újdonság, hogy a vállalkozások<br />
a pályázat postázása után már másnap<br />
megkezdhetik a pályázatban szereplő beruházásokat.<br />
Azelőtt meg kellett várni az indulással<br />
legalább az anyag formai befogadását<br />
– márpedig az esetleges hiánypótlások akár<br />
hetekkel is hátráltathatták a beruházások<br />
megkezdését.<br />
szemPONT.<br />
<strong>Egy</strong> 100 millió forint értékű beruházásból akár 50 millió forint is elszámolható építési költségként.<br />
A fennmaradó összeget ugyanakkor gép- vagy technológiavásárlásra kell fordítani,<br />
vagy pedig oktatásra, képzésre, minőségbiztosítási, vállalatirányítási vagy környezetvédelmi<br />
rendszerek beszerzésére kell felhasználni. Emellett informatikai beruházási költségek<br />
és tanácsadás is elszámolhatók valamilyen mértékben.<br />
Enyhülő feltételek<br />
Könnyebbséget jelentenek a pályázók számára<br />
a pályázati kiírásokban végrehajtott tartalmi<br />
változtatások is. Például emelkedett az az<br />
arány, amelyet az egyes gazdaságfejlesztési<br />
célú pályázatok a beruházáshoz kapcsolódó<br />
ingatlanfejlesztések kapcsán elismernek. Sok<br />
cég számára okoz ugyanis gondot, hogy nincs,<br />
vagy szűkös a gyártócsarnoka, ahol a megpályázott<br />
gépberuházást végre tudná hajtani. Az<br />
előző években a pályázatok jellemzően a projekt<br />
20 százalékát engedték elszámolni az építésre,<br />
amit most 30 százalékra emeltek fel, sőt<br />
a leghátrányosabb helyzetű településeken az<br />
50 százalékot is elérheti ez az arány.<br />
Nagymértékben enyhültek a pályázókkal<br />
szemben a pályázati garanciákkal kapcsolatban<br />
támasztott elvárások is. Eddig 10 millió<br />
forint volt az a támogatási határ, amely alatt<br />
nem kellett bankgaranciát, jelzálogfedezetet<br />
vagy a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. pályázati<br />
garanciáját bemutatni, most viszont 25 millió<br />
forint lett.<br />
A vállalási kritériumok ugyancsak enyhültek:<br />
nagymértékben csökkentették például<br />
az árbevétel-növekménnyel kapcsolatos elvárásokat.<br />
A múlt évben sokszor 10 százalékot<br />
meghaladó árbevétel-növekedést kellett<br />
Érződnek<br />
a változások<br />
„A pályázati szabályok megváltoztatásának,<br />
a támogatási intenzitások emelésének<br />
hatása máris érződik – erősíti meg Essősy<br />
Zsombor. – Rengeteg megkeresést kapunk<br />
cégektől, hogy most pályáznának, mert<br />
kedvezőbbek a feltételek. Tény, hogy vonzóbbak<br />
lettek a pályázatok, már csak a vállalások<br />
enyhítése révén is. Több olyan cég<br />
is megkeresett minket, amelyik az elmúlt<br />
években pályázott velünk, hogy hogyan<br />
lehetne csökkenteni a vállalásait. Erre viszszamenőlegesen<br />
is lehetőség nyílt, ami mindenképpen<br />
pozitív fejlemény.”<br />
17<br />
vállalniuk a cégeknek a pályázatok elnyerése<br />
érdekében. A mostani gazdasági helyzetben<br />
ez aligha volna tartható, ezért az új feltételek<br />
szerint már nemhogy növelni nem szükséges<br />
az árbevételt, hanem annak mérsékelt csökkenését<br />
is elfogadja a kiíró. „Ha ezt sem tudná<br />
hozni a pályázó, hanem mondjuk a felére<br />
esne vissza az árbevétele, de a munkavállalóit<br />
legalább meg tudja tartani valahogyan, akkor<br />
már nem kell visszafizetnie a támogatást” –<br />
mondja Essősy Zsombor, hozzátéve: a pályázatokat<br />
kezelő szervezetek (mint a MAG <strong>Zrt</strong>.<br />
vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) a jogszabályi<br />
kereteken belül mindent elkövetnek<br />
azért, hogy ne kelljen visszakérni pályázati<br />
pénzeket. •<br />
2009. április
forrásPONT.<br />
19<br />
Fény az alagútban<br />
Európai garanciaszervezetek<br />
a válságkezelésben<br />
22<br />
A siker faktora
Fény<br />
szöveg: Soós Rita<br />
Napjainkban a válság az egész világon<br />
új megvilágításba helyezi az<br />
állami szerepvállalás fontosságát.<br />
A pénzügyi veszteségek és a bizalmatlanság<br />
már olyan méreteket öltenek,<br />
hogy úgy tűnik, nincs más út, csak az állami<br />
segítséggel történő kilábalás. A hitelezési<br />
problémák mélyülésével a bankvilág<br />
is kezdi felfedezni az állami kezességvállalásban<br />
rejlő lehetőségeket. A bankok kockázatkerülő<br />
magatartása következtében az új<br />
hiteltermékek bevezetésekor, az árképzésben,<br />
valamint a kockázatkezelésben fontos<br />
szempont lehet a viszontgaranciák megléte.<br />
Kettős nyomás a vállalkozókon<br />
A cégvilágban párhuzamosan zajló eseményeknek<br />
lehetünk szemtanúi: egyrészt<br />
néhány multinacionális cég helyzete erőteljesen<br />
megingott – gondoljunk csak az au-<br />
rEcEssZió:<br />
BAjBAn AZ AuTóGyárAK<br />
forrásPONT.<br />
az alagútban<br />
EuróPaI garaNCIaSzErVEzETEk<br />
a VálSágkEzEléSbEN<br />
tógyártásra –, másrészt a világ<br />
figyelme kezd a kisebb vállalkozásokra<br />
irányulni. Biztató<br />
jel, hogy Európa korábban<br />
kapcsolt ezen a téren. Az EU<br />
ún. lisszaboni stratégiája, túl<br />
azon, hogy a növekedést és<br />
a foglalkoztatási mutatók javítását<br />
tűzte ki célul, a felzárkózást a kkv-k<br />
versenyképességének erősítésén keresztül<br />
kívánja elérni. A vállalkozói szféra kettős<br />
nyomás alatt van: egyfelől fel kell vennie azt<br />
a tempót, amit Ázsia diktál évtizedek óta,<br />
másfelől túl kell élnie egy olyan recessziót,<br />
amelynek a kimeneteléről egyre kevesebben<br />
mernek jóslásokba bocsátkozni. Mindkét<br />
cél elérésében kulcsszerepük lehet az<br />
unióbeli kkv-knak. Georg Toifl, az UEAPME<br />
(Kézműves Vállalkozások, Kis- és Középvállalkozások<br />
Európai Munkaadói Szövetsége)<br />
elnöke a készülőben lévő európai kisvállalkozói<br />
törvény kapcsán úgy vélekedik: Európát<br />
a kkv-k vezethetik ki a válságból.<br />
A válság<br />
az állami szerepvállalásfontosságára<br />
hívja fel<br />
a figyelmünket.<br />
Túlélni, de hogyan?<br />
19<br />
Jelenleg a vállalkozások jó<br />
része a túlélésre koncentrál.<br />
Nem tudjuk még pontosan,<br />
hogy a bankok csökkenő<br />
hitelkínálata a növekvő árak<br />
mellett milyen hatással lesz a vállalkozásokra,<br />
de az már nyilvánvaló,<br />
hogy a befektetések és az innováció finanszírozása<br />
mellett egyre komolyabb gondot<br />
okoz a cégek napi működésének mederben<br />
tartása. A beruházások elhalasztása az áthidalható<br />
problémák egyike, az oxigént jelentő<br />
forgótőke elvonása azonban a vállalkozás<br />
végét is jelentheti.<br />
<strong>Egy</strong> néhány évvel ezelőtt készült Eurobarometer-felmérésből<br />
tudjuk, hogy az EUbeli<br />
vállalkozások 79 százaléka számára<br />
a bank az első számú finanszírozási forrás.<br />
Ugyanakkor a kkv-k eleve is kockázatos ügyfélkörnek<br />
számítanak. Ez pedig a gyakorlatban<br />
annyit jelent, hogy a növekedéshez és<br />
a fejlesztéshez szükséges pénzügyi eszközök<br />
megszerzése számukra komoly nehézségekbe<br />
ütközik. Ezt igazolja az a tizenöt<br />
tagállamra kiterjedő felmérés is, amelyik<br />
rámutat: a hitelkérelmeket 18–35 százalékos<br />
arányban utasítják el.<br />
Kétféle logika feszül egymásnak. A vállalkozó<br />
gyors, olcsó forrást szeretne, gördülékeny<br />
ügyintézéssel, a bank viszont a kockázatok<br />
minimalizálása érdekében számszerűsített<br />
formában pontos, részletes képet kíván kapni<br />
a vállalkozásról, a siker bizonyításával. Minél<br />
több a bizonytalansági tényező, annál több<br />
kompenzációs eszköz szükséges a hitelfelvételhez.<br />
Tekintve, hogy a kis- és közepes vállalkozók<br />
sok esetben még Nyugat-Európában<br />
sem tudnak elegendő biztosítékot felmutatni,<br />
a garanciaszervezetek hatékony partnerek lehetnek<br />
e hiányosság kiküszöbölésében.<br />
Garanciaszervezetek Európában<br />
Az Európai Unióban mintegy ötven garanciaszervezet<br />
tevékenykedik, történelmi hát te -<br />
2009. április
20 forrásPONT.<br />
GEorG ToiFl<br />
rüktől és gazdasági fejlettségüktől<br />
függő jogi formában,<br />
szervezeti felépítéssel.<br />
A legrégebbi közülük az 1917ben<br />
alapított francia SOCAMA.<br />
A garanciaszervezetek jellemzően<br />
kétféle modell alapján működnek:<br />
kölcsönös garanciatársaságként vagy garanciaalapként.<br />
Kölcsönös garanciatársaságok esetében<br />
azok a vállalkozások, amelyeknek a fizetési<br />
kötelezettségei teljesítéséért garanciát vállalnak,<br />
maguk is hozzájárulnak a garanciaintézmény<br />
vagyonához, tőkéjéhez, részt vesznek<br />
AEcM-rEndEZvény:<br />
ülésEZnEK A GArAnciAsZErvEZETEK<br />
2009. április<br />
„Európát<br />
a kis- és középvállalkozások<br />
vezethetik ki<br />
a válságból.”<br />
AZ uEApME KonGrEssZusán<br />
a társaság működtetésében.<br />
Alapfilozófiájuk a felelősség<br />
kölcsönössé tételén, megosztásán<br />
alapszik.<br />
E modell szerint tevékenykednek<br />
például: Sociedad de<br />
G a r a n t í a R e c íp r o c a (S p a n y o l o r s z á g ),<br />
SPGM, SCM (Portugália), Bür schaftsbanken<br />
(Németország), Bürg-<br />
s c h a f t s g e s e l l s c h a f t e n (A u s z t -<br />
ria), SOCAMUT – Sociétés de<br />
Cautionnement Mutuel, Ond<br />
e r l i n g e B o r g s t e l l i n g s m a a t -<br />
schap pijen (Belgium).<br />
A cél:<br />
enyhíteni<br />
a válság hatását<br />
a kis- és<br />
közepes vállalkozásokra.<br />
A garanciaalapok általában állami irányítással<br />
működnek. Alapítóik és tulajdonosaik<br />
között helyi, regionális, valamint nemzeti hatóságok<br />
egyaránt vannak, s a finanszírozási<br />
folyamat utolsó láncszeme az állam. Céljuk<br />
a magánvállalkozások pénzügyi forrásokhoz<br />
való hozzásegítése piaci keretek között.<br />
Ilyen például: AWS (Ausztria), Invega,<br />
Rural Credit Guarantee Fund (Lit-<br />
vánia), KredEx (Észtország),<br />
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
(Magyarország), SEF (Szlovénia),<br />
Malta Enterprise (Málta),<br />
Vlaams Warborgfonds<br />
(Belgium).<br />
A két modellt egy-egy minisztérium<br />
felügyeletével, állami<br />
költségvetéssel működő programok<br />
is kiegészíthetik. A hatóságok<br />
ebben az esetben maguk kezelik a garanciaalapot,<br />
akár magánszektorbeli partner<br />
vezetésével. Nagy-Britanniában e szisztéma<br />
szerint funkcionál az életképes kis cégek<br />
támogatására létrehozott „Small Firms Loan<br />
Guarantee Scheme” program az üzleti ügyek<br />
minisztériumának vezetésével.<br />
Az esetek többségében a finanszírozó<br />
bank dönti el, hogy a biztosítéki háttér megerősítése<br />
érdekében megpróbál-e bevonni<br />
intézményi kezességvállalást. Néhány európai<br />
garanciaintézmény közvetlen üzleti kapcsolatban<br />
és jogviszonyban áll a vállalkozásokkal.<br />
Olykor a hiteligénylő már a garantőr<br />
szándéknyilatkozatának a birtokában nyújthatja<br />
be a hitelkérelmét.
<strong>Hitelgarancia</strong>: eszköz<br />
a válságkezelésben<br />
A krízis új helyzetet teremt a garanciaszervezetek<br />
számára, hiszen tevékenységük áldásos<br />
hatása ilyenkor mutatkozik meg igazán. A Kölcsönös<br />
Garanciatársaságok Európai Szövetsége<br />
(AECM) – amely jelenleg 32, az Európai Unió<br />
országaiban, illetve Törökországban tevékenykedő<br />
tag érdekvédő, szakmai konzultációs<br />
szervezete – felismerve az együttműködésben<br />
rejlő lehetőségeket, 2008 novemberében<br />
Lisszabonban rendkívüli közgyűlés keretében<br />
ajánlásokat fogalmazott meg az Európai<br />
Bizottság számára. A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong><br />
<strong>Zrt</strong>. kezdeményezésére és aktív közreműködésével<br />
létrejött deklaráció javasolta a Versenyképességi<br />
és Innovációs Keretprogram<br />
forrásainak hatékonyabb elosztását, az állami<br />
támogatásokról szóló szabályok felülvizsgálatát,<br />
a partnerekkel való konzultációkat.<br />
A közös cselekvési programokon túlmenően<br />
a garanciaszervezetek a saját nemzeti<br />
piacukon is számos új intézkedéssel törekszenek<br />
a válság következményeinek enyhítésére.<br />
A Garantiqa például az előbb említett kezdeményezése<br />
mellett élt az Európai Bizottság<br />
állami támogatásokra vonatkozó előírásai<br />
enyhítésének eszközével is, így 2010. december<br />
31-ig az eddigi 80 százalék helyett akár 90<br />
százalékos kezességet is vállalhat a fejlesztési,<br />
valamint a forgóeszköz-hitelekhez.<br />
A francia kormány csomagot hagyott<br />
jóvá az ottani kkv-k fejlesztéséért felelős holding,<br />
az OSEO számára a kkv-k finanszírozáshoz<br />
való hozzáférésének javítása végett.<br />
Ennek keretében 50 százalékkal növelték az<br />
OSEO hitelezési kapacitását egy új, 2 milliárd<br />
eurós refinanszírozási keret révén, s további<br />
40 milliárd euróval emelték meg a garanciaalapok<br />
saját tőkéjét is.<br />
Az osztrák garanciaszervezet, az AWS is<br />
benyújtott egy javaslattervet a kkv-k támogatására,<br />
amelynek 80 százalékát elfogadta<br />
az osztrák kormány. Megduplázták például<br />
a garanciaeszközökre szánt állami költségvetési<br />
keretet, s tervezik, hogy az AWS a bankok<br />
kiiktatásával, közvetlenül ajánlhasson<br />
ügyfeleinek mikrohitelt és kockázati tőkét.<br />
A társaság ezenkívül az uniós Versenyképességi<br />
és Innovációs Program keretében pályázatot<br />
nyújtott be az Európai Beruházási<br />
Alaphoz (EIF) 50 százalékos viszontgarancia<br />
reményében. Más szervezetek – mint például<br />
a litván RLGF – garanciadíjainak csökkentésével<br />
kíván hatékony segítséget nyújtani<br />
a bajba jutott vállalkozóknak.<br />
forrásPONT.<br />
Németországban és Luxemburgban<br />
a 2008. július 1. után bajba jutott vállalkozások<br />
két éven át alacsonyabb garanciadíjak kal<br />
juthatnak beruházási és forgótőke-hitelekhez.<br />
A támogatás a tervek szerint csaknem<br />
hatmilliárd eurónyi hitelkihelyezést tesz<br />
lehetővé.<br />
Nagy-Britannia a hagyományokhoz<br />
híven eltérő utat jár a kontinenshez képest.<br />
A kormány két évre szóló csomagot hagyott<br />
jóvá a hitelképes vállalkozások számára<br />
2009 januárjától, egymilliárd fontos költségvetési<br />
támogatással, 75 százalékos állami<br />
viszontgaranciával. A program minisztériu-<br />
A válság mint lehetőség?<br />
21<br />
mi felügyelettel funkcionál, és új elemeket is<br />
tartalmaz a már említett „Small Firms Loan<br />
Guarantee Scheme”-hez képest. A megváltozott<br />
igényekhez alkalmazkodva a hitel<br />
konszolidációs célokra is felvehető, s a garanciahitelek<br />
refinanszírozására is igénybe<br />
vehető. Az uniós garanciaintézmények<br />
eszköztára tehát országonként más és más,<br />
de a cél ugyanaz: enyhíteni a válság hatását<br />
a kis- és közepes vállalkozásokra. Rengeteg<br />
még a tennivaló ezen a téren. Vannak például<br />
olyan országok (lásd Svédország), ahol<br />
a bankok még mindig idegenkedve tekintenek<br />
az állami szerepvállalásra. •<br />
Bármilyen természetű legyen is a krízis, abban konszenzus van, hogy a döntéshozók nincsenek<br />
könnyű helyzetben. Nehéz megjósolni, hogy éppen melyik szakaszban vagyunk,<br />
merre tartunk, és mi lesz az események végső kimenetele. A válságterápiák az állam fizetőképességének<br />
fenntartását, valamint a bankrendszer, a lakossági megtakarítások és<br />
a vállalatok pénzügyi helyzetének stabilizálását célozzák. Fájdalmas, ugyanakkor logikus<br />
törekvések, hiszen az iparosodott világban gyakorlatilag minden piaci szereplő kapcsolódik<br />
valamilyen módon a bankvilághoz. Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy a krízis<br />
az élet számos területét érintő, ellentétes előjelű események sorozatából tevődik össze.<br />
Miközben egy eddig helyesnek tartott fejlődési modell megtorpanni látszik, s a ráépülő<br />
rendszer ellentmondásossága tör a felszínre, a szereplőknek akarva-akaratlanul is foglalkozniuk<br />
kell azokkal a globális problémákkal, amelyekhez eddig nem mertek érdemben<br />
hozzányúlni. Gondoljunk csak a megbomlott ökoszisztémára, a vízhiányra, az élelmezési<br />
gondokra. A válság alighanem csak úgy kezelhető megnyugtató módon, ha az országok,<br />
régiók egyidejűleg ezekre is gyógyírt találnak.<br />
2009. április
22 forrásPONT.<br />
A siker<br />
szöveg: Banyár László<br />
A<br />
mostani hitelszűke<br />
idején felértékelődnek<br />
mindazon finanszírozási<br />
eszközök és<br />
technikák, amelyek alkalmasak<br />
arra, hogy a nehezen hozzáférhető<br />
bankhiteleket legalább részben helyettesítve<br />
segítsenek a vállalkozások forrásigényének<br />
kielégítésében. Ilyen technika a vevőkövetelések<br />
faktorálása, amely nemcsak<br />
a forráshoz jutásban és a likviditási gondok<br />
leküzdésében nyújthat megoldást, hanem<br />
a követelések nyilvántartásában és behajtásában<br />
is a vállalkozások segítségére lehet.<br />
Várakozás helyett likviditás<br />
Az utóbbi hónapokban még a közepes, sőt<br />
olykor a hazai viszonylatban nagyobbnak<br />
számító vállalkozások is csak nehezen ju-<br />
csáKi FErEnc<br />
2009. április<br />
A faktorálás<br />
több szempontból<br />
is<br />
előnyös az ügyfeleknek.<br />
faktora<br />
tottak hozzá a működésük finanszírozásához<br />
szükséges<br />
bankhitelhez. A kisebb vállalkozásokat<br />
még inkább<br />
negatívan érinti a hitelszűke:<br />
nemcsak azért, mert a megváltozott<br />
viszonyok között<br />
nekik eleve kevés az esélyük<br />
a bankhitelre, hanem azért is,<br />
mert a válság miatt nemcsak a piacuk<br />
szűkül, de a meglévő vevőik fizetési hajlandósága<br />
is csökken, vagy legalábbis a fizetések<br />
időben megint csak kitolódnak. Ezért<br />
az amúgy is jellemzően tőkehiányos „kicsik”<br />
még a korábbinál is nagyobb vevőállományt<br />
kénytelenek finanszírozni, méghozzá sokszor<br />
erejükön felül. Számos, amúgy életképes<br />
kisvállalkozás ment már csődbe amiatt,<br />
hogy miközben a vevői 90–120 napra fizettek,<br />
nem maradt mozgósítható forrása az<br />
esedékes adók és egyéb folyamatos működési<br />
költségek fizetésére.<br />
A faktorcégek a még le nem járt vevőköveteléseket<br />
vásárolják meg (a már lejárt fizetési<br />
határidejű számlákra nem terjed ki<br />
a szolgáltatás), s jellemzően nem egyszeri,<br />
hanem folyamatos, hosszabb ideig tartó<br />
együttműködés keretében. A faktorálás<br />
alapesetben visszterhes követelésvásárlás:<br />
vagyis ha a faktornak nem sikerül behajtania<br />
a meghitelezett vevőkövetelést, akkor<br />
visszaadhatja azt az eladónak, s kérheti<br />
a megelőlegezett összeg visszafizetését.<br />
Az eladó számára ezért biztonságosabb –<br />
persze drágább – szolgáltatás az úgynevezett<br />
vissztehermentes faktoring. Ebben az<br />
esetben ugyanis a faktorcég nem kérheti<br />
tőle a követelés visszavásárlását még akkor<br />
sem, ha a vevő nem akar vagy nem tud<br />
fizetni. A nemfizetési kockázatot azonban<br />
jellemzően ilyenkor sem viseli teljes mértékben<br />
a faktorcég, hanem megosztja azt<br />
valamely hitelbiztosítóval (ilyenek például<br />
az Atradius, a Coface, az Euler Hermes<br />
vagy a Mehib).<br />
Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség<br />
elnöke – egyben a hazai faktoringpiac<br />
legnagyobb szereplőjének számító Magyar<br />
Factor <strong>Zrt</strong>. elnök-vezérigazgatója – szerint<br />
a faktorálás éppen ezen a helyzeten tud segíteni,<br />
mégpedig széles körben: vagyis gyakorlatilag<br />
minden olyan vállalkozásnak, amelyik<br />
nem készpénzért, hanem cégek közötti forgalomban<br />
értékesít, s emiatt vevőállománnyal<br />
rendelkezik. A faktoring révén sokszor olyan<br />
cégek is finanszírozáshoz juthatnak, amelyek<br />
a bankok számára hitelképtelennek minősülnek.<br />
A faktor szemszögéből ugyanis nem az eladó,<br />
hanem a vevő pénzügyi megbízhatósága<br />
az elsődleges, hiszen tőle várják a finanszírozott<br />
összeg megtérülését. Ha tehát egy kis cég<br />
nem hitelképes, attól még – ha jól fizető ügyfelei<br />
vannak – jó eséllyel kaphat finanszírozást<br />
ilyen módon.<br />
Követeléskezelés professzionálisan<br />
A szakember szerint a faktorálás több szempontból<br />
is előnyös az ügyfeleknek. <strong>Egy</strong>felől<br />
azért, mert ennek révén felszabadíthatók<br />
a vállalkozások saját erőforrásai, hiszen<br />
a vevőkövetelések eladásával azonnal hozzájuthatnak<br />
a kiszámlázott termékek és szolgáltatások<br />
ellenértékének jelentős részéhez<br />
(többnyire 80 százalékához, a maradékhoz<br />
azt követően, amikor a vevő fizet), s nem kell<br />
kivárniuk a harminc-, hatvannapos vagy még<br />
hosszabb fizetési határidőket. További előny,<br />
hogy a követelések faktorcégnek való átadásával<br />
egy olyan háttér-infrastruktúrához is<br />
hozzájuthatnak, amellyel a kinnlevőségeiket<br />
professzionális módon tudják kezelni. A faktoring<br />
ezen járulékos szolgáltatásai a mostani<br />
bizonytalan piaci helyzetben különösen<br />
értékesek: a faktor által a vevőkről készített<br />
pénzügyi elemzések, piaci információk nagy<br />
segítséget nyújtanak a veszteségek elkerüléséhez,<br />
a szállítások optimalizálásához is. Ha<br />
pedig csúszás van a fizetésben, akkor az ügyfél<br />
helyett fellépve nemcsak nyilvántartják és<br />
kezelik a vevőkkel szembeni kinnlevőségeket,<br />
hanem elvégzik a behajtással kapcsolatos<br />
teendőket is (beszedés, részletfizetési megállapodások<br />
stb.).
Növekvő érdeklődés,<br />
csökkenő forgalom<br />
Csáki Ferenc szerint az elmúlt hónapok tapasztalatai<br />
egyértelműen azt mutatják, hogy<br />
a válság felértékelte a faktorálás szerepét. Ez<br />
látszik abból is, hogy az utóbbi időben növekvő<br />
igény mutatkozik a szolgáltatás iránt,<br />
ráadásul nemcsak a mikro- és a kisvállalkozások<br />
körében, hanem a közepes és a nagyobb<br />
cégek között is, amelyeket azelőtt szinte teljesen<br />
hidegen hagyott ez a lehetőség, hiszen<br />
a finanszírozásukat gond nélkül meg tudták<br />
oldani bankhitelből.<br />
A szakember ugyanakkor azt is elismerte,<br />
hogy a pénzügyi-gazdasági válság nyomot<br />
hagyott a faktoringszakmán is. Leginkább<br />
azért, mert ha a termékek és a szolgáltatások<br />
iránt csökken a piaci kereslet, akkor kisebb<br />
lesz a cégek forgalma és faktorálható vevőállománya<br />
is. Márpedig a Magyar Factornál<br />
azt tapasztalják, hogy az ügyfelek forgalma<br />
az élelmiszeripart kivéve csaknem minden<br />
iparágban 10–90 százalék közötti mértékben<br />
esett vissza az elmúlt évhez képest. A vevők fizetőképessége<br />
is erősen romlott. Márpedig ha<br />
a számlák hosszú időre lejárttá válnak, akkor<br />
a faktoring révén sem lehet új forráshoz jutni.<br />
Óvatosabb faktorok<br />
A kockázatok fokozódása miatt a faktorcégek<br />
is rákényszerülnek, hogy<br />
alaposabban nézzék meg az ügyfeleiket.<br />
Csáki Ferenc úgy véli:<br />
bár lényegében nincs olyan<br />
cég vagy iparág, amelyik eleve<br />
ki van zárva a szolgáltatásból,<br />
de tény, hogy a faktorcégek<br />
kevésbé szívesen faktorálnak<br />
olyan vállalkozásokat, amelyeknek<br />
egyetlen vevőjük van, avagy<br />
a vevőállományukon belül jelentős túlsúlyban<br />
van valamely vevő. Az iparágak közül<br />
az építőiparról tartják azt, hogy kiemelt<br />
kockázattal jár a faktorvállalkozásokra nézve.<br />
A szakember szerint ennek egyik oka az,<br />
hogy az építőipar – mint minden kivitelező<br />
ipar – olyan speciális ügymenetet és lebonyolítást<br />
jelent a faktorcégek számára, amilyenre<br />
legtöbbjük nincs felkészülve. Ráadásul<br />
a válság miatt a faktorcégek és az ügyfeleik<br />
ugyan szívesen élnének nagyobb mértékben<br />
a különböző követelésbiztosítási technikákkal,<br />
ám a mostani helyzetben a követelésbiztosítók<br />
még a bankoknál is óvatosabban<br />
vállalnak kockázatokat. Ez pedig igencsak<br />
megnehezíti a vissztehermentes faktorálást,<br />
Befagyott<br />
pénz:<br />
olvassza ki<br />
faktorálással!<br />
forrásPONT.<br />
amelynek kockázatát a faktorcégek nem tudják<br />
egyedül vállalni. A szakember úgy látja,<br />
ezért volna különösen hasznos, ha a faktorcégek<br />
a jelenleginél szélesebb körben tudnák<br />
igénybe venni a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
meglévő, a faktoringügylet egészét akár 80<br />
százalékban készfizető kezességgel garantáló<br />
termékét.<br />
Szintén a válság és az általános forrásszűke<br />
következménye, hogy a faktorálás révén<br />
nyújtott finanszírozás is drágult – igaz, Csáki<br />
Ferenc szerint nem jobban, mint a bankhitelek<br />
költségei. Pozitív viszont az, hogy<br />
faktoringnál az ügyfelek nem vállalnak pótlólagos<br />
devizakockázatot, hiszen az általánosan<br />
elterjedt gyakorlat alapján a faktorcégek<br />
a forintban kibocsátott számlákat forintban,<br />
míg a devizában kiállítottakat devizában<br />
finanszírozzák meg – utóbbi nemcsak az exportban,<br />
hanem a hazai fizetési forgalomban<br />
is előfordul. Az elnök egyébként a nemzetközi<br />
faktoringgal kapcsolatban elmondta, hogy<br />
bár régebben komoly potenciált jósoltak ennek<br />
az üzletágnak, a tapasztalat sajnos azt mutatja,<br />
hogy a növekedése nem gyorsabb a belföldi<br />
forgalom bővülésénél. Ennek egyik oka<br />
az, hogy az exportban érdekelt hazai kkv-k<br />
a környező országokba irányuló kivitelüket<br />
döntően saját külhoni leánycégeiken keresztül<br />
oldják meg. Az anya- és a leánycég<br />
23<br />
A Magyar Faktoring Szövetség adatai alapján<br />
2008-ban a tagok által lebonyolított<br />
faktorált forgalom 816 milliárd forint volt.<br />
Az összeg – amely 3 százalékos bővülést<br />
takar az egy évvel előbbihez képest – 86<br />
százalékát a mikro-, kis- és közepes vállalkozások<br />
vevőállományának faktorálása<br />
adta. A szolgáltatás különösen a kereskedelemben<br />
és az iparban terjedt el, de<br />
tavaly a szolgáltatási szektorban is nőtt<br />
a faktorált forgalom. Csáki Ferenc szerint<br />
az idei első negyedév tapasztalatai alapján<br />
a 2009-es év egészében legfeljebb<br />
stagnálás várható a forgalomban: a hitelszűke<br />
miatt ugyan több ügyfél igényli<br />
a finanszírozásnak ezt a formáját, ám forgalmuk<br />
és vevőállományuk csökkenése<br />
ellensúlyozza ezt.<br />
közötti forgalom pedig a faktoring szabályai<br />
értelmében nem faktorálható. Szintén nem<br />
tipikus az olyan, nem számlákon alapuló<br />
követelésfinanszírozás, mint amilyen az áfavisszaigénylés<br />
vagy az elnyert európai uniós<br />
pályázatokkal kapcsolatos, állammal szembeni<br />
követelések faktorálása. Mindazonáltal<br />
vannak olyan faktorcégek, amelyek ezekre is<br />
vállalkoznak. •<br />
2009. április
25<br />
Japán lehet a minta<br />
Ma már kevés a rutin és a tapasztalat<br />
célPONT.<br />
28<br />
<strong>Egy</strong> jó hely<br />
Marczibányi Sportcentrum
célPONT.<br />
Japán lehet<br />
szöveg: Somogyi Gábor<br />
Ha olvasóink között van olyan, aki<br />
használta már a VoxEnter telefonközpont-kiegészítő<br />
szolgáltatást, az<br />
tudja: elég egy érthetően kimondott<br />
név ahhoz, hogy a rendszer a keresett személyhez,<br />
részleghez kapcsolja. A kilencvenes<br />
évek közepén kizárólag hazai tőkéből alapított<br />
AITIA International <strong>Zrt</strong>. által fejlesztett<br />
rendszer lényege az, hogy a gép felismeri az<br />
emberi hangot, és a telefon műszaki hátterén<br />
keresztül automatikusan kapcsol vagy ad választ<br />
a kérdéseinkre. Ez azonban csak egy az<br />
AITIA <strong>Zrt</strong>. legújabb fejlesztései közül, hiszen<br />
a cég a mesterséges intelligencia kutatásától<br />
és fejlesztésétől kezdve egy sor olyan távközléssel<br />
és internettel kapcsolatos informati-<br />
TATAi péTEr<br />
ElnöK-vEZériGAZGATó<br />
MinTEGy öTvEn MAGAsAn<br />
KépZETT sZAKEMBEr<br />
MunKájáT irányíTjA<br />
kai megoldást tervez, amelyek<br />
szinte azonnal hasznosíthatók<br />
a gyakorlatban. A 2007-ben<br />
és 2008-ban a Deloitte Közép-európai<br />
Technology Fast<br />
50 – azaz az öt év alatt a legnagyobb<br />
árbevétel-növekedést<br />
elérő cégek versenyének – hazai 2.,<br />
illetve 3. díjával elismert, 2008-ban az<br />
Üzlet és Siker magazin országos pályázatán<br />
fődíjat kapó vállalat alapítójával, elnök-vezérigazgatójával,<br />
Tatai Péter címzetes egyetemi<br />
docenssel beszélgettünk.<br />
PONT: Mikor gondolta először azt, hogy a kutatási<br />
területén megszerzett tudást érdemes<br />
volna saját magának átvinnie a gazdaságba?<br />
T. P.: Az egyetem elvégzése után húsz évig dolgoztam<br />
a Távközlési Kutatóintézetben, ahol<br />
professzionális híradástechnikai berendezések<br />
kutatás-fejlesztésével foglalkoztam. Mi<br />
kezdtük el a hazai telefonhálózat digitalizálását,<br />
és a kutatási eredményeink a Telefongyár, valamint<br />
a többi hazai híradástechnikai cég gyártmányaiban<br />
jelentek meg. Ezért számomra már<br />
akkor természetesnek számított, hogy figyelni<br />
kell arra, mikor és hogyan hasznosíthatók a kutatás<br />
eredményei. Az életben amúgy kétféle<br />
megközelítés létezik. Vannak, akik úgy dolgoznak,<br />
hogy kitalálnak valamit, és amikor megcsinálták,<br />
megpróbálják eladni. Mi abból a szem-<br />
Előzetes<br />
tesztelés nélkül<br />
egyetlen termék<br />
sem hagyhatja<br />
el a céget.<br />
Megszokta a síkos pályát<br />
25<br />
a minta<br />
pontból szerencsések vagyunk,<br />
hogy jó lóra tettünk, amikor<br />
több mint tíz évvel ezelőtt elkezdtünk<br />
a mobiltelefóniával<br />
foglalkozni.<br />
Fordításból élt a kutató<br />
PONT: Általában nem jellemző, hogy<br />
egy tudós ember kiváló üzleti érzékkel is rendelkezik.<br />
Önben mennyire van meg ez a két<br />
adottság?<br />
T. P.: Inkább feltaláló típusú mérnöknek tartom<br />
magam, aki szeret mindig új dolgokban<br />
elmélyülni. Bár vonzódom a matematikához<br />
is, és húsz évet tanítottam az egyetemen, nem<br />
érzem magam tudósnak, még kevésbé pedig<br />
üzletembernek. A Távközlési Kutatóintézetben<br />
azonban a kutatások eredményei soha<br />
nemcsak a publikációk voltak, hanem konkrét<br />
berendezések is. A helyzet a nyolcvanas évek<br />
közepén kezdett romlani, amikor – már az intézeten<br />
belül is – egyre többen a magánvállalkozások<br />
felé fordultak. Én mindig is barkácsoló<br />
típus voltam. Szerettem, ha az, amit csinálok,<br />
működik, látható, megfogható. Szükség is volt<br />
az ilyen pluszmunkára, mert azokban az időkben<br />
egyszerűen nem éltünk meg a fizetésből.<br />
Előfordult, hogy öt helyre dolgoztam egyszerre<br />
amellett, hogy a Távközlési Kutatóintézetben<br />
osztályvezető voltam. Cégeknek tervez-<br />
Tatai Péter a Budapesti Műszaki <strong>Egy</strong>etemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Ösztöndíjasként<br />
számos kutatási programban vett részt Japánban, Nagy-Britanniában, Svédországban<br />
és Németországban. Húsz éven át a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi <strong>Egy</strong>etem<br />
Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén a Távközlési Jelfeldolgozási Laboratóriumot<br />
vezette. Jó néhány kurzust tartott a telekommunikáció és a beszédfeldolgozás témáiban. Kiemelkedő<br />
kutatói munkájának elismeréseként számos kitüntetést kapott, többek között az<br />
Európai Információtechnológiai Díjat (ITEA) 1996-ban. Saját bevallása szerint, ha nem dolgozik,<br />
akkor sportol. <strong>Egy</strong>kori jégtáncosként ma is gyakori látogatója a jégpályáknak, de nagy<br />
szenvedélye a síelés is.<br />
2009. április
26 célPONT.<br />
tem hardvert, és öt évig fordítottam cikkeket<br />
egy japán nyelvű híradástechnikai szaklap<br />
amerikai kiadásába.<br />
PONT: Hogyan kezdődött a jelenlegi vállalat<br />
szervezése?<br />
T. P.: A fiam, Tatai Gábor, aki informatikus,<br />
segített és úttörő munkát végzett a cégalapításban.<br />
A Budapesti Műszaki <strong>Egy</strong>etemen dolgozó<br />
kollégáimmal csatlakoztunk hozzá, és az<br />
általunk fejlesztett berendezések, rendszerek<br />
értékesítését fokozatosan áttettük az AITIAba,<br />
mert a nagyobb rendszereink fejlesztését,<br />
támogatását csak céges keretek között lehetett<br />
megoldani. Az önállósodás mellett szólt<br />
az is, hogy a korábban a nagyobb gyártó cégektől<br />
kapott pár százalékos részesedésünk<br />
rendkívül alacsony volt, voltaképpen még az<br />
önköltséget sem fedezte. A gyártás és értékesítés<br />
fejében egy külső cég elvitte a profit 90–95<br />
százalékát. De még ennél is lényegesebb, hogy<br />
ily módon elvész a közvetlen kapcsolat a felhasználókkal,<br />
márpedig ez alapvető fontosságú<br />
a továbbfejlesztésben és a jövőbeli termékprofilok<br />
kialakításában. Ráadásul az egyetem,<br />
amely kezdetben – a nyolcvanas–kilencvenes<br />
években – barátságos környezetet biztosított<br />
a vállalkozás jellegű munkákhoz, fokozatosan<br />
megnehezítette, majd gyakorlatilag lehetetlen-<br />
2009. április<br />
A csillAGhEGyi<br />
irodAháZBAn lévő<br />
FőhAdisZálláson<br />
MEGAnnyi KuTATás<br />
ZAjliK<br />
„Az önállósodás mellett szólt az is, hogy a<br />
korábban a nagyobb gyártó cégektől kapott<br />
pár százalékos részesedésünk rendkívül<br />
alacsony volt, voltaképpen még az<br />
önköltséget sem fedezte.”<br />
né tette az efféle tevékenységet.<br />
Az egyetemen ezért most már<br />
csak a pályázati és innovációs<br />
kutatásra szorítkozunk.<br />
Ugyanez a helyzet az ELTE keretében<br />
működő csoportunkkal,<br />
ahol kizárólag kutatási munkák,<br />
valamint – pályázati keretek között –<br />
szoftverfejlesztések folynak. Ugyanakkor azt<br />
is el kell mondanom, hogy a magyar állam és<br />
az Európai Unió komoly pénzekkel támogatja<br />
a kutatást, ami sokat segít nekünk is.<br />
Hiánycikk a vállalkozói szellem<br />
PONT: Ön szerint van-e ma űr az innováció,<br />
a kutatás és az alkalmazás között?<br />
T. P.: Sajnos igen. Az egyetemeken nagyon észszerűtlenül<br />
és meggondolatlanul leépítették<br />
a kilencvenes években még jól működő ipari<br />
kapcsolatokat. A vállalkozói szellem és a gyakorlati<br />
alkalmazások szinte teljesen kikerültek<br />
az egyetemekről, ami a – szerintem – téves<br />
elképzelések alapján meghatározott ösztönzőkre,<br />
pénzügyi szabályozókra vezethető viszsza.<br />
Való igaz, hogy az egyetemek külföldön is<br />
inkább az elméleti munkára és az alapkutatásokra<br />
szorítkoznak, de ott általában ipari vagy<br />
állami támogatással komoly kutatóhelyek működnek,<br />
míg nálunk szinte megszűnt a korábban<br />
tűrhetően működő ipari kutatóintézeti<br />
hálózat, és most – sajnos – az egyetemekről is<br />
jórészt kiszorult a gyakorlatiasabb, termékorientált<br />
K+F tevékenység.<br />
PONT: Önök kizárólag saját erőből, külső<br />
tőke bevonása nélkül építették fel a céget. Mi<br />
a sikerük, a hatékonyságuk titka?<br />
T. P.: Az organikus fejlődés lassúbb, de biztosabb,<br />
mint a kockázati tőke bevonásával elért<br />
eredmény. A hatékonyság alapja a kiváló képességű,<br />
nagy tudású és motivált munkaerő.<br />
Mi szerencsések vagyunk, mert sok ilyen kollégánk<br />
van. Ez betudható az egyetemi háttérnek<br />
is. Minden vezető kollégánk oktat egyetemen<br />
„Japánban minden alkalommal nagy vihart<br />
kavartam a javaslataimmal, amelyeket az<br />
illetékesek alaposan elemeztek, és vagy<br />
elmagyarázták, hogy náluk az adott dolog<br />
már jobban működik, vagy a jobb javaslatokat<br />
meg is valósították.”<br />
A munkatársaktöbbsége<br />
kutató<br />
is egyben.<br />
is, sokan pedig úgy kerültek<br />
hozzánk, hogy kiemelkedő<br />
képességű hallgatóként tűntek<br />
fel a látókörünkben.<br />
PONT: A hatékonyságnak ma,<br />
a válság idején különösen nagy<br />
jelentősége van. Mennyiben segíthet<br />
a kilábalásban a tudomány, illetve a tudományos<br />
eredmények gyakorlati hasznosítása?<br />
T. P.: Sokan leírták már, hogy a gazdasági fejlődést<br />
az oktatásban kell megalapozni. Én is<br />
ezt vallom. Ezen túlmenően azonban a másfél<br />
éves japán kutatóutamon is fontos tapasztalatokat<br />
szereztem, felfedezni véltem a sikerük<br />
egyik titkát.<br />
Azt hiszem, nálunk majdnem mindenki fel<br />
tudna sorolni a saját szakterületén legalább pár<br />
tucat dolgot, amit szerinte az abban illetékesek<br />
nem jól csinálnak, és volna javaslata arra, hogy<br />
miként kellene jobban csinálni. Mégis beletörődünk<br />
az adott helyzetbe, mert többnyire<br />
senki nem kíváncsi a véleményünkre, javaslatainkra,<br />
vagy nincs hol és kinek elmondani azt.<br />
Ugyanakkor általában arról is meg vagyunk<br />
győződve, hogy ha elmondjuk is, valószínűleg<br />
akkor sem történik majd semmi. Ezzel szemben<br />
Japánban minden alkalommal nagy vihart<br />
kavartam a javaslataimmal, amelyeket az illetékesek<br />
alaposan elemeztek, és vagy elmagyarázták,<br />
hogy náluk az adott dolog már jobban<br />
működik, vagy a jobb javaslatokat meg is valósították.<br />
Ezzel elérik, hogy – a lehetőségekhez<br />
képest – általában minden jól működjön, az<br />
emberek többsége pozitívan álljon a vezetőség<br />
és a hivatalok tevékenységéhez. •
ÉTELSTÍLUS<br />
Üzleti ebéd?<br />
baráti vacsora?<br />
A diningguide.hu gasztronómiai portálon<br />
megtalálja az alkalomhoz illő éttermet,<br />
vagy lapozza fel a magyar és angol nyelven<br />
negyedévente megjelenô<br />
Dining Guide étteremkalauzt.<br />
Az étteremkalauzt megtalálja<br />
az éttermekben, hotelekben,<br />
a Tourinform-irodákban,<br />
vagy hívja a (+36 1) 887 4848 számot,<br />
és mi postázzuk Önnek.
28 célPONT.<br />
<strong>Egy</strong> jó hely<br />
szöveg: Banyár László<br />
A<br />
budai Marczibányi téren tavaly ősz<br />
óta működik a magántőke és az önkormányzati<br />
szféra együttműködésének<br />
újabb szép példájaként megvalósult<br />
multifunkcionális sportkomplexum,<br />
amelynek létrejöttét a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong><br />
<strong>Zrt</strong>. is segítette kezességvállalásával. A beruházás<br />
révén az addig elhanyagolt terület<br />
átlényegült, ennek előnyeit pedig a megfáradt<br />
üzletembereken túl a helyi lakosok, iskolások<br />
is széles körben élvezhetik.<br />
A háttér<br />
Kovács Attila két évvel az építészmérnöki diploma<br />
megszerzését követően, 1995-ben indítot-<br />
2009. április<br />
ta el vállalkozását, a DVM Design Kft.-t, amely<br />
Magyarországon az elsők között ötvözte az<br />
angolszász országokban megszokott modellt,<br />
miszerint az építészeti tervezés és a kivitelezés<br />
menedzselése nem válik külön, hanem ugyanazon<br />
cég és építész kezében marad a tervtől<br />
az átadásig. Az indíttatást mindehhez angol és<br />
amerikai cégek projektmenedzsereként megszerző<br />
szakember vállalkozása így lényegében<br />
az indulástól kezdve olyan pedigrés ügyfelek<br />
megbízásait tudta megszerezni, mint a DuPont,<br />
az Unilever vagy a Coopers & Lybrand. A mérföldkőnek<br />
számító megbízást Kovács Attila<br />
szerint 1998-ban sikerült elnyerniük, amikor<br />
a KPMG a DVM-re bízta akkor épülő Váci úti<br />
irodaházának teljes belsőépítészeti tervezését<br />
és projektmenedzselését. A következő nagy<br />
feladatot a Vodafone Westend City Center-beli<br />
főirodájának, valamint értékesítési pontjainak<br />
belsőépítészeti tervezése, projektmenedzsmentje<br />
és kivitelezése jelentette az ezredforduló<br />
tájékán. Ekkorra a cég már jócskán kinőtte<br />
magát: ezt jelzi, hogy 2001-ben a fővállalkozást<br />
külön társaságba, a DVM Construction Kft.be<br />
szervezték ki az időközben Kovács Attila<br />
cégtársává váló Czár Balázs vezetésével. Mára<br />
a négy magánszemély tulajdonában lévő DVM<br />
group egy 25 embert – szinte kizárólag építészeket,<br />
mérnököket – foglalkoztató cégcsoport<br />
lett, amely főként irodaépületek, továbbá<br />
igényes kereskedelmi egységek, bevásárlóközpontok<br />
tervezésére, projektmenedzsment-<br />
igazi<br />
ékszerdoboz<br />
a sportolni<br />
vágyóknak.<br />
Marczibányi Sportcentrum<br />
Kovács Attila<br />
jére és kivitelezésére specializálódott. A dinamikus<br />
bővülést mutatja, hogy 2008-ban is<br />
majdnem negyedével több (csaknem 3 milliárd<br />
forintos) bevételt realizáltak, mint egy évvel<br />
korábban. Legutóbbi fejlesztéseik közül az<br />
ügyvezető a Nyugati pályaudvar mellett épülő,<br />
38 ezer négyzetméteres Eiffel téri irodaházat<br />
emeli ki – itt mint ingatlanfejlesztők és projektmenedzserek<br />
vesznek részt egy angol partner<br />
oldalán. Ezen kívül vannak más ingatlanfejlesztéseik<br />
is, mint például a Váci úti 55 ezer<br />
négyzetméteres Promenade Gardens, illetve<br />
más tervezési, projektmenedzselési, kivitelezési<br />
munkáik, mint az Andrássy úton megnyitott<br />
Burberry shop vagy az Armani üzlete.<br />
A projekt<br />
A Marczibányi Sportcentrum megvalósításának<br />
ötlete már több évvel ezelőtt felmerült,<br />
mégpedig a szomszédos Match-Point Tennis<br />
Club teniszpályáján, ahova Kovács Attila is jár<br />
teniszezni. A klub tulajdonosával, Velcz Zsolttal<br />
való beszélgetések során érlelődött meg az<br />
ötlet, hogy kezdeni kellene valamit a teniszközpont<br />
melletti elhanyagolt sportpályával,<br />
amely állami tulajdonban, de önkormányzati<br />
kezelésben van, s amely akkoriban leginkább<br />
hajléktalanok szállásaként és kutyafuttatóként<br />
szolgált. Elképzelésükkel jelentkeztek<br />
a kerületi önkormányzatnál, amely vevő volt<br />
az ötletre, s végül pályázatot írt ki a sportcentrum<br />
fejlesztésére és üzemeltetésére. Az indu-<br />
Az 1969-ben született szakember 1993-ban szerzett építészmérnöki diplomát a műszaki<br />
egyetemen. Tanulmányainak egy részét az <strong>Egy</strong>esült Államokban végezte, ahova egy pályázat<br />
révén jutott ki tanulni és dolgozni. Kovács Attila igazi sportember: hatéves kora óta sportol,<br />
jelenleg is versenyszerűen kosárlabdázik a MAFC Martos NB 2-es együttesében. A mára<br />
főként a cég stratégiai ügyeivel foglalkozó cégvezető a heti két-három edzés mellett hetente<br />
kétszer teniszezik is.
A sporTpályáKAT TélirE<br />
FElFújhATó sáTrAKKAl FEdiK BE<br />
lóknak nemcsak a fejlesztések költségeit kellett<br />
vállalniuk, hanem azt is, hogy a parkosított<br />
területen a helyi lakosok által is használható<br />
játszóteret alakítanak ki, a kültéri sportpályákon<br />
pedig sportolási lehetőséget biztosítanak<br />
a környékbeli iskoláknak, óvodáknak is.<br />
A sportcentrum megvalósítására a DVM<br />
(amely most is főtulajdonos) Velcz Zsolttal,<br />
a Vasas SC-vel és más magánszemélyekkel<br />
együtt létrehozta a Marczibányi Sportcentrum<br />
Kft.-t, amely aztán 2007 novemberében<br />
elnyerte az önkormányzat pályázatát. Az építkezést<br />
2008 tavaszán kezdték, és októberben<br />
már meg is nyitott a sportközpont. „Az egész<br />
projekt félmilliárd forint nagyságrendű volt,<br />
amelynek mintegy negyede volt a saját erő,<br />
a háromnegyede pedig bankhitel, amelyet az<br />
Erste Bank Hungary folyósított a Garantiqa<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. kezességvállalásával” –<br />
mondta el Kovács Attila.<br />
Az eredmény<br />
A több mint 11 ezer négyzetméteres területen<br />
megvalósult Marczibányi Sportcentrum igazi<br />
ékszerdoboz a sportolni vágyóknak: a szép<br />
környezetben található, igényesen kivitelezett<br />
komplexumban az első pozitív élmény<br />
rögtön az érkezéskor fogadja a vendégeket.<br />
Ugyanis nem kell parkolóhelyet keresniük,<br />
hiszen a sportközpontnak saját 35 férőhelyes<br />
zárt parkolója van. A rendezett parkban<br />
– amely szabadon látogatható – a környékbeli<br />
lakók pihenést találhatnak, s a gyermekek<br />
célPONT.<br />
örömére játszótér, a mozogni vágyóknak pedig<br />
futópálya is rendelkezésre áll. No és persze<br />
a bérelhető sportpályák, amelyeket télire<br />
felfújható sátrakkal fednek be, lehetővé téve<br />
így az egész éves használatot. A sportcentrumban<br />
a salakos és a keményborítású teniszpályák<br />
mellett műfüves focipályák, valamint egy<br />
többfunkciós pálya is bérelhető – ez utóbbi<br />
kosárlabda-, röplabda- és tollaslabdapályává<br />
egyaránt alakítható. Télen mindez kiegészül<br />
egy korcsolyapályával.<br />
Hasonlóan sok lehetőség várja a látogatókat<br />
odabent az igényesen kialakított<br />
és berendezett sportközpontban, ahol a tágas<br />
öltözőkben kényelmesen átöltözve két<br />
fitneszteremben aerobic-, jóga-, gerinctorna-,<br />
pilates-, fitball-, mélyizomtorna- és zsírégető<br />
foglalkozásokon vehetnek részt. A wellnessrészlegben<br />
emellett bio- és finnszauna, pezsgőfürdő,<br />
valamint többféle pihentető maszszázs<br />
is igénybe vehető. „Az előtérben már<br />
működik a büfé, nyitás előtt áll a sportbolt,<br />
és hamarosan elindul az étterem is, amivel<br />
a sportcentrum immár komplex szabadidős<br />
programot kínálhat a családoknak és a baráti<br />
társaságoknak – mondta Kovács Attila. – Ez<br />
pedig azon az elképzelésen alapszik, hogy<br />
a sportközpontba betérő család vagy baráti<br />
társaság minden tagja találjon magának<br />
sportolási, kikapcsolódási lehetőséget, s ezt<br />
követően ne rohanjanak haza, hanem vegyék<br />
igénybe a wellness-szolgáltatásokat vagy üljenek<br />
le enni-inni az étteremben.” •<br />
Bauer Patrik<br />
29<br />
Az Erste Bank Hungary Nyrt. Önkormányzati<br />
üzletágának desk igazgatója:<br />
– A Marczibányi Sportcentrum Kft. projektjébe<br />
bankunk 2008 tavaszán, a projekttársaság<br />
hitelkérelmének benyújtásakor<br />
kapcsolódott be. Az ügylet végül a nyár végére<br />
realizálódott egy tizenkét éves futamidejű<br />
devizaalapú projekthitel formájában.<br />
A hitelbírálat során alapvetően magát a projektet<br />
minősítettük, amelynek megtérülési<br />
esélyei igencsak jók. Ezt a várakozást nemcsak<br />
a tulajdonosi kör üzemeltetési és ingatlanfejlesztési<br />
tapasztalatára, jó (a DVM<br />
esetében kiemelkedő) üzleti számaira<br />
alapoztuk, hanem arra is, hogy a sportcentrum<br />
tenisz- és egyéb sportpályáira az első<br />
perctől kezdve komoly partnerek (multinacionális<br />
cégek, ügyvédi irodák) kötöttek<br />
hosszú távú bérleti szerződést. Persze ettől<br />
függetlenül szükség volt a megfelelő fedezetek<br />
kikötésére is, amiben a Garantiqa<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. volt a partnerünk, amely<br />
végül a projekthitel 80 százalékára vállalt<br />
készfizető kezességet. A Marczibányi<br />
Sportcentrum Kft. projektje mintaértékű<br />
abban a tekintetben, hogy az önkormányzat<br />
közfeladat ellátását tudta megvalósítani<br />
magántőke bevonásával egy DFBO<br />
(design, finance, building and operate)<br />
projekt keretében – vagyis cserébe azért,<br />
hogy a befektető jelképes áron használhatja<br />
a területet, a saját pénzén megvalósít és<br />
működtet ott egy olyan beruházást, amely<br />
a helyi lakosok és iskolák sportolási igényeinek<br />
is eleget tesz.<br />
2009. április
soós viKTóriA<br />
31<br />
Siker a világ kupán!<br />
biztosPONT.<br />
32<br />
Forgóeszközhitel<br />
garanciával<br />
33<br />
Esély a pályázóknak
Siker<br />
szöveg: Banyár László<br />
Nagy sikerrel zajlott le március 6. és<br />
8. között az első magyar felnőtt<br />
Ritmikus Gimnasztika Világkupa<br />
és a Garantiqa Junior Nemzetközi<br />
Verseny. A Papp László Sportarénában harminc<br />
ország több mint háromszáz versenyzője<br />
– köztük olimpiai és világbajnokok – léptek<br />
szőnyegre, s emellett számos koncertet és egy<br />
monstre tornaórát is tartottak.<br />
Az élénk érdeklődéssel övezett rendezvény<br />
különlegességét két tényező adta. <strong>Egy</strong>felől<br />
az, hogy első alkalommal rendeztek<br />
RG Világkupát Magyarországon. Másfelől<br />
a Garantiqa Junior Nemzetközi Verseny, amelyet<br />
a péntektől vasárnapig tartó verseny első<br />
napján tartottak.<br />
A rendezvényt március 6-án Béres Alexandra<br />
és harminc általános iskola diákjainak<br />
országos nagy gimnasztikaórája indította út-<br />
jEvGEnyinA<br />
KAnAjEvA<br />
biztosPONT.<br />
a világkupán!<br />
jára. Az egykori kiváló sportoló<br />
elmondta: ha újrakezdhetné<br />
a versenysportot, akkor is ritmikus<br />
gimnasztikázna. A közös<br />
mozgás után Bán Teodóra,<br />
az RG Szövetség elnöke kihirdette<br />
az általános iskolák közötti<br />
verseny „Sporttal miénk a jövő, otthonunk<br />
a Föld” című pályázatának végeredményét,<br />
majd elindult a viadal.<br />
A világkupa pénteki, juniorprog ram jában<br />
tizenegy ország együttes kéziszer csa pata lépett<br />
szőnyegre. A magyar csapat hetedikként<br />
mutathatta be ötszalag-gyakorlatát, amely<br />
az első pillanattól az utolsóig jól mutatott.<br />
A Feitner Bernadett, Darázs Eszter, Katona<br />
Barbara, Korom Anna Beatrix, Szalóki Violetta<br />
összeállítású válogatott végül az ötödik helyen<br />
került be a vasárnapi fináléba, ahol szintén<br />
az ötödik helyet szerezték meg. A győztes az<br />
orosz junior kéziszercsapat lett.<br />
Szombaton délelőtt azután megkezdődött<br />
maga a felnőtt világkupa, ahol egyéni és csapatversenyeken<br />
is izgulhattak a nézők. A felnőtt<br />
együttes kéziszer csapatok ötkarika- és két<br />
kötél/három szalag gyakorlatot adtak elő, míg<br />
egyéniben karika, labda, kötél és szalag szerepelt<br />
a repertoárban. A felnőtt világkupa fényét<br />
olyan versenyzők is emelték, mint az egyéniben<br />
rajthoz álló pekingi olimpiai bajnok, az orosz<br />
Jevgenyina Kanajeva, a szintén orosz világbajnokok,<br />
Vera Szesszina és Olga Kapranova, az<br />
együttes kéziszer csapatban pedig az olimpiai<br />
ezüstérmes kíniak és a bronzérmes fehéroroszok.<br />
A magyarok közül egyéniben Vass Dóra<br />
mellett Soós Viktória, Rigó Viktória és Palásthy<br />
Kata mutatkozott be, míg a csapatban Hauser<br />
Judit, Hörcher Noémi, Kohlhoffer Fanni, Topic<br />
Dária, Tőkés Anna, Dudinszky Mária képviselte<br />
a magyar színeket.<br />
Az előző, moszkvai világkupán remeklő,<br />
itthon minden szeren induló Vass Dóra teljesítette<br />
a szövetségi kapitány, Berek Irina által<br />
rá rótt elvárást: vagyis mind a négy szeren<br />
döntőbe jutott, ahol azután karikával az ötödik<br />
helyen végzett, kötéllel, labdával és szalaggal<br />
pedig a hatodik helyet érte el. Az első<br />
helyen három számban is (karikával, kötéllel<br />
vass dóra<br />
teljesítette<br />
a rá rótt elvárást:<br />
mind a négy<br />
szeren döntőbe<br />
jutott.<br />
31<br />
és labdával egyaránt) az orosz olimpiai bajnok<br />
Jevgenyina Kanajeva végzett. Az orosz klaszszis<br />
szalaggal is kiváló gyakorlatot mutatott be,<br />
itt azonban lepontozták, így a pálmát ebben<br />
a versenyszámban honfitársa, Vera Szesszina<br />
vihette el.<br />
Helytálltak a magyar lányok a kézi szercsapatok<br />
döntőiben is: az öt karikával végzett<br />
gyakorlatban a negyedik, a két kötéllel<br />
és három szalaggal végrehajtottban pedig az<br />
ötödik helyet érte el a hazai együttes. Öt karikában<br />
a fehérorosz csapat, a két kötéllel és<br />
három szalaggal végzett gyakorlatban pedig<br />
a bolgárok érték el az első helyezést a viadalon,<br />
amely egy fergeteges fináléval zárult.<br />
A magyar lányok szereplése mindenképpen<br />
biztató a végcélt, a 2012-es londoni olimpiára<br />
való kijutást tekintve. A rendezvény sikere pedig<br />
reménykeltő abból a szempontból, hogy<br />
Budapest a következő években is esélyt kaphat<br />
arra, hogy világkupának adjon otthont.<br />
Gratulálunk! Szép volt, lányok! •<br />
2009. április
32 biztosPONT.<br />
Forgóeszközhitel<br />
garanciával<br />
szöveg: Banyár László<br />
A<br />
gazdasági válság és a banki hitelforrások<br />
elapadása miatt számos, egyébként<br />
jól működő kis- és közepes vállalkozás<br />
került nehéz finanszírozási<br />
helyzetbe az utóbbi hónapokban. Ezen a helyzeten<br />
próbál segíteni a Magyar Fejlesztési<br />
Bank év elején meghirdetett Új Magyarország<br />
Forgóeszköz Hitelprogramja, amelynek keretében<br />
a kkv-k összesen 140 milliárd forintnyi<br />
kedvezményes kamatozású forgóeszközhitelt<br />
vehetnek igénybe a programban részt vevő<br />
hitelintézeteken keresztül. A program keretében<br />
felvett hitelekre igényelhető a Garantiqa<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. 80 százalékos egyszerűsített<br />
eljárású készfizető kezességvállalása.<br />
Főként a vidéket célozzák meg<br />
A válság egyik kellemetlen velejárója a banki<br />
hitelezési aktivitás látványos mérséklődése,<br />
ami nem is annyira a fejlesztéseket lehetetleníti<br />
el (hiszen az új beruházásokat maguk<br />
a vállalkozások is kétszer meggondolják, és<br />
A MAGyAr FEjlEsZTési BAnK sZéKháZA:<br />
növElnéK A hiTElKínálAToT<br />
2009. április<br />
sokszor inkább későbbi időkre halasztják<br />
azokat). A korábbi hitelkeretek szűkítése leginkább<br />
a vállalkozások forgóeszköz-gazdálkodásában,<br />
konkrétan a folyamatos fizetőképességük<br />
fenntartásában okoz igen nehezen<br />
megoldható problémát. A helyzet súlyosságát<br />
észlelve a kormányzat egy 140 milliárd forintos<br />
forgóeszköz-hitelkeretet hirdetett meg,<br />
amely nagyságrendjénél fogva alkalmas arra,<br />
hogy jelentősen megnövelje a piaci kínálatot.<br />
A 140 milliárd forintos keret 90 milliárd forint<br />
erejéig a Magyar Fejlesztési Bank forrásából,<br />
50 milliárd forintos összegben pedig a Magyar<br />
Vállalkozásfinanszírozási <strong>Zrt</strong>. kezelésében<br />
álló Közép-magyarországi Operatív Program<br />
1.3. prioritásából, valamint a Gazdaságfejlesztési<br />
Operatív Program 4. prioritásából származó,<br />
kedvezményes kamatozású refinanszírozási<br />
forrásból áll össze. A program főként<br />
a vidéki régiókban működő kisvállalkozásokat<br />
célozza meg: a keretből csak 19,6 milliárd<br />
forintnyi forgóeszközhitel helyezhető ki a fővárost<br />
is magában foglaló közép-magyarországi<br />
régióban, a fennmaradó 120,4 milliárd<br />
forint kizárólag azon kívül.<br />
Garantiqa-kezesség<br />
csupán pár nap alatt<br />
A folyósító bankok a hitelkérelmeket természetesen<br />
a saját szabályaik szerint bírálják<br />
el, s ennek alapján kötnek ki biztosítékokat<br />
a visszafizetésre is. Sík László, a Garantiqa<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. vezérigazgató-helyettese<br />
szerint sok vállalkozás ezzel a garanciával<br />
válik először hitelképessé a finanszírozó<br />
bankok számára. Arról, hogy a gyorsított eljárás<br />
mit is jelent, a vezérigazgató-helyettes<br />
elmondta: amennyiben a hitelt igénylő vállalkozás<br />
megfelel az előre meghatározott<br />
feltételeknek, és legfeljebb 100 millió forintnyi<br />
hitelt vesz fel (kezdő vállalkozások<br />
esetén maximum 50 millió forint hitelösszegig),<br />
akkor a Garantiqa a kezességvállalás<br />
iránti igényt három napon belül elbírálja.<br />
Akár 200 milliót is<br />
A fenti források terhére a hazai mikro-, kis- és<br />
középvállalkozások (nemcsak a gazdasági<br />
társaságokat, szövetkezeteket és európai részvénytársaságokat,<br />
hanem az egyéni vállalkozásokat<br />
is beleértve) egyedileg akár 200 millió<br />
forint összegű forgóeszközhitelhez juthatnak<br />
a programhoz csatlakozó – vagyis a Magyar<br />
Fejlesztési Bankkal szerződésben álló – hitelintézeteknél<br />
(napjainkban ez 24 bankot és takarékszövetkezetet<br />
takar). A meghirdetett feltételek<br />
alapján a forgóeszközhitel futamideje<br />
egy év és egy nap, a tőketörlesztés lejáratkor,<br />
a kamatfizetés pedig havonta esedékes. A kamat<br />
az egyhavi BUBOR alakulásához van<br />
kötve: a konkrét mérték az adósminősítéstől<br />
és a folyósító banktól függ, de jelenleg nem<br />
haladhatja meg a 11,57 százalékot, ami igen<br />
kedvezményes más forinthitelekhez képest.<br />
Emellett maximum egy egyszeri 1 százalékos<br />
kezelési költség és legfeljebb 0,25 százalék/év<br />
mértékű rendelkezésre tartási jutalék számítható<br />
fel az ügyfélnek, míg például az előtörlesztésért<br />
nem kell külön díjat fizetni. •
Esély<br />
szöveg: Banyár László<br />
A<br />
következő években számos fejlesztés<br />
valósulhat meg pályázati forrásból.<br />
A különböző uniós és egyéb<br />
pályázati támogatások igénybevételét<br />
számos esetben igencsak nehezíti az,<br />
hogy a kiíró szervezetek biztosítékot kérnek<br />
a pályázóktól arra az esetre, ha az elnyert<br />
pályázatból megvalósítani kívánt projekt<br />
mégsem a kiírási feltételek szerint valósulna<br />
meg, s ezért a közreműködő szervezetek<br />
arra kényszerülnének, hogy az addig kifizetett<br />
pályázati összeget kamatostul visszakérjék.<br />
Ráadásul a különféle pályázatokban<br />
sokszor olyan feltételek – például akár több<br />
éven át tartó működtetési kötelezettség – is<br />
szerepelnek, amelyek miatt a visszafizetési<br />
biztosítékot nemcsak a projekt megvalósulásáig<br />
kell fenntartani, hanem azt követően<br />
akár még évekig is.<br />
Az utóbbi időszakban enyhültek ugyan<br />
valamelyest az előírások, hiszen ha a támogatás<br />
kisebb 25 millió forintnál, akkor már nem<br />
kell biztosítékot adni (azelőtt 10 millió forint<br />
volt a határ), de a pályázati garancia kérdése<br />
továbbra is nehezen megoldható probléma.<br />
Az elfogadható biztosítékok körét is szabályo-<br />
biztosPONT.<br />
a pályázóknak<br />
zó kormányrendelet szerint a kedvezményezettek<br />
ingatlanra vagy ingóságra bejegyezhető<br />
jelzálogjogot, bankgaranciát, biztosítási<br />
szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást<br />
tartalmazó kötelezvényt, óvadékot,<br />
garanciaszervezet által vállalt kezességet,<br />
illetve garanciabiztosítási szerződés alapján<br />
kiállított kötelezvényt ajánlhatnak fel a támogatási<br />
szerződések keretében. A legtöbb<br />
pályázó azonban szívesen választja a garanciaszervezet<br />
által vállalt kezességet, részben<br />
a kedvező feltételek miatt, részben azért, mert<br />
nem rendelkezik olyan terhelhető vagyonnal,<br />
amely lehetővé tenné számára a jelzálogjogot<br />
vagy a bankgaranciát.<br />
Pályázati garancia<br />
mindenkinek<br />
A pályázók széles körének hozhat<br />
megoldást a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong><br />
<strong>Zrt</strong>. pályázati garancia<br />
terméke, amelyet ettől<br />
az évtől kezdve valamennyi európai<br />
uniós vagy hazai forrású<br />
támogatásra pályázó kedvezményezett<br />
igénybe vehet. A Garantiqa<br />
termékének fő előnye a bankgaranciával<br />
szemben az, hogy nem szükséges hozzá<br />
ingatlanfedezet. Így az ingatlanok és egyéb<br />
vagyontárgyak terhelhetők maradnak más kötelezettségvállalások<br />
vagy épp az önerőt pótló<br />
hitel részére. A termék igénylésének legfontosabb<br />
feltétele az, hogy az igénylőknek – akik<br />
e terméket illetően közvetlenül fordulhatnak<br />
a Garantiqához – be kell mutatniuk a pályázatból<br />
megvalósuló projektet, láttatva, hogy a beruházás<br />
megvalósításához milyen források<br />
állnak rendelkezésre (saját tőke, hitel).<br />
A termék révén a megnyert pályázati öszszeg<br />
akár 100–120 százalékára lehet a kezességet<br />
igényelni, vagyis a visszafizetést terhelő<br />
kamatokra is. További előnyt jelent, hogy<br />
nagy összegű beruházási projektekhez is igényelhető.<br />
A kezességet a pályázati feltételekkel összhangban<br />
akár nyolcéves futamidőre is lehet<br />
kérni, külön a megvalósítási és a fenntartási<br />
időszakra. A legtöbb vállalkozó azonban négy-<br />
A pályázati<br />
garanciához<br />
nem szükséges<br />
ingatlanfedezet.<br />
33<br />
öt éves lejáratú támogatói szerződéshez<br />
kéri a kezességet.<br />
A tapasztalatok azt mutatják,<br />
hogy a Ga ran tiqa minimális<br />
elutasítási arány mellett<br />
vállal garanciát. Az így létrejött<br />
kezességet, amelyet a Garantiqa<br />
saját kockázatára, vagyis állami<br />
viszontgarancia nélkül vállal, a Nemzeti Fejlesztési<br />
Ügynökség és a közreműködő szervezetek<br />
is elfogadják – tudtuk meg Bajzáth<br />
Annától, a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. értékesítési<br />
vezetőjétől.<br />
A díj a piaci viszonyokhoz képest is versenyképesnek<br />
bizonyul: a garantált összeg<br />
1,5–2 százaléka, amelyet a kockázati tényezők<br />
függvényében állapítanak meg. Amennyiben<br />
pedig az ügyfél nem évenként, hanem egy<br />
összegben fizeti ki a díjat, akár az összes díj<br />
felét is megtakaríthatja – tudtuk meg a főmunkatárstól,<br />
a termék menedzserétől, aki azt is<br />
elmondta, hogy a pályázati garanciavállalás<br />
iránt különösen tavaly október óta nőtt meg<br />
az érdeklődés. A jelenlegi pályázati garanciavállalások<br />
volumene a befogadott és elbírált<br />
ügyletek tekintetében meghaladja a hatmilliárd<br />
forintot. A Garantiqánál bíznak abban,<br />
hogy a jövőben minél több nagy sikerű projektet<br />
tudnak ilyen módon támogatni. •<br />
2009. április
35<br />
Nagy múlt – nagy jövő?<br />
Bioélelmiszerek Magyarországon<br />
közPONT.<br />
38<br />
A jövő vállalkozásai
közPONT.<br />
Nagy múlt,<br />
nagy jövő?<br />
szöveg: Rajkó Anna<br />
Magyarország már 1995-ben fölkerült<br />
az Európai Unió egy<br />
jogszabályi listájára, amelyen<br />
a világ azon országai szerepeltek,<br />
amelyek biogazdálkodásukat tekintve<br />
az unióéval ekvivalens rendszert működtettek.<br />
Korán kapcsolódtunk tehát az európai<br />
szakmai tendenciához, és egészen 2006-ig<br />
szépen gyarapodott is a hazánkban található<br />
biogazdaságok területe, ám a bioélelmiszerek<br />
itthoni forgalmazásában, fogyasztásában van<br />
még hová fejlődnünk.<br />
Mi fán terem?<br />
Biológiai vagy ökológiai gazdálkodásból<br />
származó élelmiszernek a természetes körülmények<br />
között, csak egyes meghatározott<br />
növényvédők, termésnövelők felhasználásá-<br />
val termelt, rendszeresen ellenőrzött zöldségeket,<br />
gyümölcsöket, gabonaféléket, az ezen<br />
tartott állatokat, illetve az ezek tartósítókat,<br />
ízfokozókat, szintetikus állományjavítókat<br />
nélkülöző feldolgozásával előállított élelmiszereket<br />
tekinthetjük. Ezen termények, illetve<br />
termékek előállítását az EU valamennyi<br />
országában egy vagy több tanúsító szervezet<br />
ellenőrzi. Hazánkban a Biokontroll Hungária<br />
Nonprofit Kft. látja el ezt a feladatot az EU<br />
Tanácsának mezőgazdasági alap anyagokra<br />
és a feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó<br />
834/2007. és a Bizottság<br />
889/2008. számú rendelete és az<br />
ezt kiegészítő két hazai rendelet<br />
(140/1999. kormányrendelet<br />
és 74/2004. FVM-rendelet)<br />
alapján. Ha tehát valaki bioterméket<br />
szeretne előállítani,<br />
vagy biokereskedést akar nyitni,<br />
először szerződést kell kötnie<br />
Tudta?<br />
„A termék<br />
ellenőrzött<br />
ökológiai<br />
gazdálkodásból<br />
származik.”<br />
35<br />
a Biokontroll Kft.-vel,<br />
mely cég szakemberei<br />
aztán rendszeresen ellenőrzik, hogy valóban<br />
bio-e a bio. Persze a hamis biotermékeket<br />
forgalmazókat leginkább a vásárlók tudják<br />
kirekeszteni a piacról. Ehhez persze tisztában<br />
kell lenniük a valódi magyar bioélelmiszerek<br />
ismérveivel. Vagyis azzal, hogy a bioterméken<br />
szerepelnie kell a HU-ÖKO-01 vagy<br />
HU-ÖKO-02 jelölésnek, az ellenőrző<br />
szervezet nevének, e mellett pe-<br />
dig a következő tartalmú mondatnak:<br />
„A termék ellenőrzött<br />
ökológiai gazdálkodásból<br />
származik.” Ha valaki nem jelölhető<br />
(például ömlesztett)<br />
terméket ad el, a vásárló kérésére<br />
akkor is fel kell tudnia mutatni<br />
• Az egyetlen olyan, a Magyar Biokultúra Szövetség által ellenőrzött ökopiac, amely<br />
az egész hazai biotermék-palettát felöleli, Budapesten, a Csörsz utcában található.<br />
• A Magyar Biokultúra Szövetség minden évben megrendezi a Biokultúra Napot és<br />
a Biolkultúra Találkozót, ahol a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és a fogyasztók<br />
találkozhatnak. Bővebb infó: www.biokultura.org.<br />
• A biogazdálkodás feltételeivel, sajátosságaival és a benne rejlő lehetőségekkel<br />
a Magyar Biokultúra Szövetség biogazda-tanfolyamain ismerkedhetünk meg.<br />
• A biológiai, ökológiai vagy organikus élelmiszer elnevezés szinonimák az EU-ban.<br />
Nálunk az ökológiai élelmiszer a hivatalos elnevezés.<br />
• A világ biopiaci forgalma 2007-ben lépte át első ízben a 40 milliárd amerikai dolláros<br />
értéket.<br />
• A 2009. februári BioFach kiállításon Dánia volt Az év vendégországa, ahol 2007 és 2008<br />
között 33 százalékkal nőtt a biotermékek forgalma.<br />
• A szakértői előrejelzések szerint Lengyel ország bioélelmiszer-piaca 2006–2010-ben<br />
a kétszeresére bővül, a csehek bioélelmiszer-fogyasztása pedig a következő három évben<br />
előreláthatólag 70 százalékkal növekszik.<br />
• Németországban a bioélelmiszerek forgalma 2007-ben 5,3 milliárd euró volt, ami<br />
a teljes élelmiszer-kereskedelemnek átlagosan a 2–3 százalékát tette ki, de a bébiételek<br />
és az ivólevek tekintetében jóval magasabb volt ez az arány.<br />
2009. április
36 közPONT.<br />
rosZíK péTEr<br />
egy hologrammal védett tanúsítványt, amely<br />
biotermékeinek pontos listáját tartalmazza.<br />
Számok<br />
Az 1995-ös uniós jogszabályi listára való felkerülés<br />
időpontjában 1500–1600 hektárnyi<br />
hazai biogazdálkodással számolhattunk,<br />
mára ez a szám 120 ezer hektárra növekedett<br />
– tudtuk meg dr. Roszík Pétertől, a Biokontroll<br />
Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől. Ez<br />
Ökopiacok<br />
országszerte<br />
BUDAPEST<br />
XII., Csörsz u 18., nyitva: szo. 6.30–12h<br />
IV., Baross u. 105–107.,<br />
nyitva: sze. és szo. 7–12h<br />
XI., Fehérvári út 213., nyitva: szo. 9–12h<br />
BUDAKESZI<br />
Fő u. 108., nyitva: szo. 9–12h<br />
DEBRECEN<br />
Kandia u. 14., nyitva: szo. 7–12h<br />
KECSKEMÉT<br />
Izsáki út, nyitva: k., p. 7–11h<br />
MISKOLC<br />
Görgey Artúr u. 5., nyitva: p. 8–14h<br />
PÉCS<br />
Bajcsy-Zs. u. 25., nyitva: cs., p.,<br />
szo. 6.30–14h<br />
VESZPRÉM<br />
Óváros tér, nyitva: minden szeptember<br />
utolsó szombatján 8–15h<br />
2009. április<br />
Merre tovább?<br />
Bár a kedvezőtlen támogatási rendszer következtében az elmúlt három évben tízezer hektárral<br />
csökkent a hazai biogazdálkodások területe, ez a tendencia most megfordulhat. 2009 szeptemberétől<br />
ugyanis egy nagyon intenzív támogatási rendszer indul, amelyre május 16-tól lehet<br />
pályázni. Roszík Péter szerint ennek köszönhetően területnövekedésre és a belföldi piac erőteljes<br />
bővülésére számíthatunk a következő években. A szakember hangsúlyozta, hogy a fejlődéshez,<br />
a versenyképesség megerősítéséhez, a külföldi kapcsolatok elmélyítéséhez elengedhetetlen<br />
a nemzetközi kiállításokon való részvétel is. Az idei nürnbergi BioFach kiállításon<br />
– amely az ágazat legrangosabb nemzetközi kiállítása – 23 magyar termelő volt jelen, akiknek<br />
termékei iránt jelentős kereslet mutatkozott. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. munkatársai<br />
pedig a kísérő konferenciákon megbizonyosodhattak arról, hogy a bioélelmiszerekkel<br />
kapcsolatos uniós jogokat és szabályokat idehaza ugyanúgy értelmezik és alkalmazzák, mint<br />
az e téren az élen haladó országok.<br />
az ország mezőgazdasági területének hozzávetőleg<br />
a 2 zázalékát jelenti, szemben az európai<br />
uniós 5 százalékkal. Az élen járó Ausztriában<br />
13–14 százalék ez az arány, de van<br />
olyan tagország is, ahol a termőföldeknek<br />
mindössze fél százalékán folyik biogazdálkodásnak<br />
tekinthető tevékenység. A magyar<br />
bioszektornak jelenleg összesen 1900–2000<br />
szereplője van: mezőgazdasági termelők, méhészek,<br />
feldolgozók, importőrök és kereskedők.<br />
A bioélelmiszerek körülbelül 80 százaléka<br />
külföldre – főként Németországba, Svájcba<br />
és az <strong>Egy</strong>esült Államokba – vándorol. Mindössze<br />
20 százaléka marad nekünk, ami – úgy<br />
tűnik – egyelőre elég is. De vajon miért is nem<br />
akarunk a szintetikus anyagokkal „telepakolt”<br />
helyett ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból<br />
származó, mérgező anyagoktól mentes,<br />
egészséges élelmiszereket fogyasztani?<br />
Esszük vagy nem esszük?<br />
A GfK Hungária Piackutató Intézet legutóbbi,<br />
a magyar lakosság bioélelmiszerekhez való<br />
viszonyulását felmérő, 1000 fő megkérdezésén<br />
alapuló kutatása alapján négyből három<br />
magyar fogyasztó egyáltalán nem vásárol<br />
bioélelmiszert, az ilyen élelmiszert legalább<br />
heti gyakorisággal vásárlók aránya pedig<br />
mindössze 3,1 százalékra tehető. A megkérdezettek<br />
58 százaléka véli úgy, hogy „teljesen<br />
normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan<br />
bekerül mindaz, ami szükséges”, és<br />
csupán 13 százalék azoknak az aránya, akik<br />
„nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott<br />
táplálkozásra, és gondosan választják<br />
meg az ételeiket”. A bioélelmiszerek közül<br />
a biozöldségek és -gyümölcsök látszanak<br />
a legnépszerűbbnek. Az ökológiai minőségű<br />
élelmiszerek beszerzési forrásaként a vásárlók<br />
Ökopiaci árak<br />
(2008. december)<br />
alma (1 kg): 240–1200 Ft<br />
banán (1 kg): 600–800 Ft<br />
burgonya (1 kg): 300–600 Ft<br />
cukkini (1 kg): 900–1500 Ft<br />
lilahagyma (1 kg): 420–500 Ft<br />
paprika (1 kg): 700–1900 Ft<br />
paradicsom (1 kg): 1000–1600 Ft<br />
tehéntej (1 l): 240–250 Ft<br />
tojás (db): 60–65 Ft<br />
vöröshagyma (1 kg): 300–500 Ft<br />
(Forrás: www.biokultura.org)<br />
43 százaléka jelölte meg a hipermarketeket, 25<br />
százalékuk a piacokat, 18 százalékuk a láncba<br />
szerveződött kisboltokat. A válaszadók 17 százaléka<br />
nyilatkozott úgy, hogy ő maga termeli<br />
meg ezeket az élelmiszereket. A szaküzleteket,<br />
azaz bioboltokat a megkérdezettek 15 százaléka<br />
említette beszerzési forrásként. Az egészséges<br />
táplálkozásra leginkább a nagyvárosban<br />
élők, a nők és a különböző krónikus betegségben<br />
szenvedő idősebb korosztály tagjai figyelnek<br />
oda jobban. Összegezve: egyelőre valóban<br />
nem nagyon esszük a „biót”. Ennek fő okát<br />
a tájékozatlanságban és az alultámogatott közösségi<br />
marketingben kereshetjük, de persze<br />
az sem tesz jót a bioélelmiszerek hazai pályafutásának,<br />
hogy ameddig tőlünk nyugatabbra<br />
csak 20–30 százalékkal kell többet fizetni az<br />
egészséges élelmiszerekért a „hagyományos”<br />
termékekhez képest, addig nálunk nem ritka<br />
a 200–300 százalékos árkülönbség sem. •
www.piacesprofit.hu fit.hu<br />
www.eletforma.hu<br />
www.cegblog.hu<br />
Felelős gazdaság. Felelős profit<br />
Az egyensúlyteremtő<br />
www.autoblog.hu hu Az autók szerelmeseinek<br />
www.klimablog.hu Felelősséggel a holnapért<br />
Piac és Profit Kiadó Kft.<br />
1134 Budapest, Dózsa György út 144.<br />
Telefon: 239-8400, Fax: 239-9595<br />
E-mail: szerk@piacesprofit.hu<br />
ONLINE<br />
A Z Ü Z L E T I S E M B E R<br />
Az Ön pénze. Az Ön üzlete
38 közPONT.<br />
szöveg: Soós Rita<br />
Kevés olyan szempont van, amelyik<br />
a multinacionális vállalat/hazai kis<br />
cég összehasonlításban az utóbbit<br />
hozza ki győztesként. A Napra Forgó<br />
Nonprofit Kft. tapasztalata azonban rámutat<br />
arra, hogy a multik is tanulhatnak a magyar<br />
kkv-ktől, amelyeknek a mai viszonyok között<br />
mindenért jobban meg kell küzdeniük.<br />
A kicsik előnye<br />
Gyakran hangoztatott vélemény, hogy a nagy<br />
cégek leküzdhetetlennek tűnő lépéselőnyben<br />
vannak a hazai kis- és középvállalkozásokkal<br />
szemben. Jogos az érvelés, hiszen olyan források<br />
tekintetében, mint például a pénzügyiek<br />
vagy a technikaiak, messze jobbak a lehetőségeik.<br />
Van viszont olyan innováció, amelyben<br />
a kicsik bizonyulhatnak erősebbnek. A közéletben<br />
egyre több szó esik azoknak az embereknek<br />
a társadalomba való integrációjáról,<br />
akik valamilyen módon kilógnak a sorból, és<br />
orBán péTEr<br />
2009. április<br />
A jövő<br />
a hagyományos eszközök nem<br />
hoznak túl sok eredményt abban,<br />
hogy egy közösség aktív<br />
tagjai legyenek. Sokan a civil<br />
szférától várják a csodát. A Napra<br />
Forgó Nonprofit Kft. tapasztalata<br />
azonban éppen arra mutat rá,<br />
hogy a vállalkozások is sokat tehetnek<br />
az ügy érdekében.<br />
A társadalmi igazságosság mint cél<br />
Nem nehéz belátni, hogy a segélyeken való<br />
vegetálás messze van a társadalmi igazságosságtól<br />
és az ember azon vágyától, hogy<br />
képességével építse azokat a közösségeket<br />
(például baráti, munkahelyi vagy lakóhelyi),<br />
amelyek tagjaival az élet valamilyen módon<br />
összehozta. Ez a kijelentés persze nemcsak az<br />
egészséges emberekre igaz, hanem a megváltozott<br />
munkaképességűekre is. Magyarországon<br />
ma csaknem 700 ezer rokkantnyugdíjas<br />
él, és ebből 10 százalék alatt van azoknak az<br />
aránya, akiknek sikerül be-, illetve visszalépniük<br />
a munkaerőpiacra. Megdöbbentő adat,<br />
főleg ha a számok mögött az egyéni sorsokat<br />
is felfedezzük. Kevés emberben tudatosul,<br />
hogy sokan életük végéig kénytelenek hordozni<br />
azokat a stigmákat, amelyeket éppen<br />
az egészségesek raknak rájuk. Arról nem is<br />
beszélve, hogy a munkanélküliségből adódóan<br />
őket sújtó egzisztenciális bizonytalanság<br />
többféle – az egész társadalomra hatással lévő<br />
– deviáns viselkedési forma táptalaja lehet.<br />
Szükség volna tehát olyan modellre, amelyik<br />
megfelelőn kezeli az emberi méltóságot, és<br />
„Az volt a célunk, hogy kivigyük az embereket<br />
az emberek közé. Üzenni akartunk<br />
a társadalomnak, hogy nem adományt kérünk,<br />
hanem lehetőséget és munkát. <strong>Egy</strong>ik<br />
legfontosabb felismerésünk az volt, hogy<br />
a sajnálat, az alamizsna nem elegendő az<br />
ember felemelkedéséhez, az elesett ember<br />
felemeléséhez. Az együttműködésből viszont<br />
mindenki profitál.”<br />
vállalkozásai<br />
A társadalmi<br />
innovációban<br />
a kis cégek bizonyulhatnak<br />
erősebbnek.<br />
képes kiaknázni a rejtett egyéni<br />
képességeket.<br />
A Napra Forgó Nonprofit<br />
Kft. tevékenysége<br />
Az Érden és környékén működő<br />
társaság tíz éve segíti a munkaerőpiacon<br />
bajba jutottakat – nem kevés<br />
eredménnyel. Az alapítókat – Héjj Tibort és<br />
Orbán Pétert – a kezdetektől az motiválta, hogy<br />
a megváltozott munkaképességűeket hogyan<br />
tudnák emberhez méltó módon támogatni,<br />
a munka világában elhelyezni. A cégen belül<br />
67 százalék a megváltozott munkaképességűek<br />
aránya. A Napra Forgó filozófiájához tartozik,<br />
hogy nem elsősorban adományokból teremti<br />
elő a működéséhez szükséges pénzügyi<br />
erőforrásokat. Nyereséges vállalkozásként<br />
kíván működni a szabadpiac viszonyai között.<br />
Célja az, hogy a hátrányos helyzetű – kiemelten<br />
a megváltozott munkaképességű – embereket<br />
integrálja a társadalom és a munkaerőpiac<br />
mindennapjaiba, a cégek és az emberek<br />
tudatába egyaránt, miközben közösséget épít<br />
a „hátrányos helyzetű” és a „nem hátrányos<br />
helyzetű” emberek csoportjaiból.<br />
A nonprofit kft. évente mintegy kétszáz<br />
embernek szervez munkaerő-piaci képzési,<br />
felkészítési programokat, illetve megváltozott<br />
munkaképességű munkavállalókból olyan<br />
csapatokat állít fel, amelyek különböző cégek<br />
kiszervezett feladatait képesek elvégezni.<br />
Az évente összesen mintegy ötven embert<br />
mozgósító csapatok tagjai felügyelik például<br />
a Fővárosi Állatkertben az Elefántház tornyát,<br />
árulnak ott képeslapot; a Budapesti Gazdasági<br />
Főiskolán számítógépes termeket gondoznak,<br />
vagy logisztikai cégeknél raktári munkát<br />
végeznek. 2008-tól pedig egy neves külföldi<br />
szaklapkiadó call centerének értékesítési feladatait<br />
is ellátják. A fogadó cégeknek egyebek<br />
mellett azért éri meg igénybe venni a Napra<br />
Forgó közreműködését, mert szükség esetén<br />
így választhatják ki a legegyszerűbben azokat<br />
a munkavállalókat, akikre nemcsak egy adott<br />
feladat kiszervezése alkalmával, hanem hoszszú<br />
távon, alkalmazottként is szükségük van.
A munkacsapatok résztvevőinek évente 20–<br />
30 százalékát sikerül tartós foglalkoztatásba<br />
helyezni ezeknél a partnervállalatoknál, míg<br />
a felkészítő programokban részt vevők negyedének<br />
sikerül kikerülnie munkavállalóként<br />
az elsődleges munkaerőpiacra. A Napra Forgó<br />
Nonprofit Kft. évente 150 millió forintból<br />
gazdálkodik (2008), amelynek 50 százaléka<br />
vállalkozásoktól, árbevételből származik, 40<br />
százaléka pedig pályázatokból. Állami támogatásból<br />
tehát mintegy 10 százalék<br />
folyik be.<br />
Piackonform<br />
munkacsoportmodell<br />
Hogy miben áll a cég által kidolgozott<br />
és alkalmazott újdonság?<br />
Röviden: dolgozni értük, de velük<br />
együtt! Nézzük meg, mit is jelent<br />
ez a gyakorlatban.<br />
A munkavállalók a megszokottól<br />
eltérő módon csapatokban dolgoznak.<br />
A tagok együtt végzik a szolgáltatási<br />
tevékenységet, s mindezt<br />
piaci cégeknél, szerződéssel, térítés<br />
ellenében. Átlagos munkavállalók között<br />
dolgoznak, de a rehabilitációjukat elősegítő<br />
közösségi és munkaköri csoportnormák szerint.<br />
Munka közben folyamatosan szembesülnek<br />
a valóságos munkaelvárásokkal, sokrétű,<br />
érdemi kommunikációra, együttműködésre<br />
vannak motiválva. Ebben a modellben a munkacsapatok<br />
szolgáltatásait megrendelő cég<br />
nagybetűs ELFOGADÓ féllé válik, azaz kialakul<br />
a partnerség. A munkacsapat egyfajta kompenzációs<br />
feladatot is ellát, vagyis kiegyenlíti<br />
az egyéni („aznapi”) hiányosságokat, gyengeségeket,<br />
miközben az önsegítő csoport működési<br />
elve szerinti tapasztalatokkal fejleszti<br />
tagjait. A módszer, túl azon, hogy a feladat és<br />
a munkatárs iránti felelősségre nevel, a megrendelőnek<br />
egységesen jó (csapatszintű) átlagteljesítményt<br />
nyújt, ezzel csökkenti annak<br />
anyagi kockázatát. A csapat tehát kifelé egységes,<br />
belül támogató.<br />
Az alapítók<br />
Tibor és Péter: két ember – két nagyon eltérő<br />
karakter. Tibor a társaság tulajdonosa, a tőke<br />
mellett az üzleti életből szerzett tapasztalataival<br />
is hozzájárult a vállalkozás sikeréhez. Stratégiai<br />
tanácsadóként dolgozott több nagynevű<br />
tanácsadó cégnél, például a The Boston<br />
Consulting Groupnál és az A.T. Kearneynél.<br />
Jelenlegi cége több innovációval kapcsolatos<br />
európai uniós pályázat nyertese.<br />
közPONT.<br />
Péter tölti be a Napra<br />
Forgó rehabilitációért<br />
felelős ügyvezetői posztját<br />
(társügyvezetőként irányítja a vállalkozási<br />
és gazdasági tevékenységeket).<br />
Gyógypedagógusi múltjával számos sikeres<br />
nonprofit kezdeményezés motorja volt az<br />
elmúlt huszonöt évben. Munkásságára az<br />
Ashoka Found (www.ashoka.org, amerikai<br />
alapítású nemzetközi szervezet) is felfigyelt, s<br />
mint „társadalmi vállalkozót” 1995-ben a tagjai<br />
sorába választotta.<br />
Az elismert eredmény<br />
A társadalomtudósok kezdik felismerni annak<br />
fontosságát, hogy a történelmi fejlődés<br />
során szétvált gazdasági, szociális és közösségi<br />
aspektust újra összekapcsolják ahhoz,<br />
hogy életünk ne elsősorban a pénz hajhászásáról<br />
szóljon, hanem az ember számára<br />
élhetőbb társadalom és környezet kialakításáról.<br />
Ezt az igényt ismerte fel Klaus Schwab<br />
„A mi esetünkben a tulajdonos és a menedzsment<br />
– a megszokott mintától eltérő<br />
módon – egy csónakban evez. Közhasznú<br />
társaságról lévén szó soha nem merül fel<br />
olyan javaslat, amelyik csak a haszonért van.<br />
Hogy miért csinálom? Azt éreztem, hogy az<br />
átlagnál többet kaptam az élettől tanulás,<br />
munka, család tekintetében. Ez egyfajta felelősség,<br />
és ezt nemcsak magamért kell kamatoztatnom,<br />
hanem mások érdekében is.<br />
Saját világom az üzleti világ, és ezt a tudást<br />
akartam belevinni ebbe a vállalkozásba is.”<br />
dolgozni<br />
értük,<br />
de velük együtt!<br />
39<br />
is, a davosi Világgazdasági Fórum atyja, aki<br />
1998-ban létrehozta „Az év társadalomtudatos<br />
vállalkozása” díjat. 2007-ben a Napra Forgó<br />
lett a „legtársadalomtudatosabb” magyarországi<br />
vállalkozás. Tapasztalataik iránt több<br />
multinacionális cég is érdeklődött, többek<br />
között azzal kapcsolatban, hogy a megváltozott<br />
munkaképességűeket milyen feladatokra<br />
és hogyan lehet foglalkoztatni, illetve<br />
hogy az oktatásukat, betanításukat miképpen<br />
célszerű végezni. Ugyanebben az évben<br />
a kft. elnyerte „Az év HR-csapata” hazai díjat is<br />
olyanok mellett, mint a Magyar Telekom vagy<br />
a Budapest Bank. •<br />
héjj TiBor<br />
2009. április
40 pontPONTpont.<br />
2009. április<br />
pontPONTpont.<br />
41<br />
Maupassant<br />
kontra Eiffel<br />
<strong>Egy</strong> torony kalandjai<br />
43<br />
Boldogító művészet<br />
Interjú Maurer<br />
Dórával<br />
44<br />
<strong>Egy</strong> <strong>hajóban</strong> <strong>eveznek</strong><br />
Paksy Tímea és<br />
Benedek Dalma<br />
46<br />
A gazdagok<br />
menüje<br />
48<br />
Grecsó<br />
Krisztián:<br />
Tánciskola
pontPONTpont.<br />
Maupassant<br />
szöveg: Bart Dániel<br />
Guy de Maupassant,<br />
a 19. század nagyszerű<br />
párizsi novellistája<br />
a kilencvenes évek elején<br />
mindennap az Eiffel-torony első<br />
emeletén berendezett étteremben ebédelt.<br />
Ismerősei, barátai, üzletfelei ezt különösnek<br />
találták, hiszen néhány évvel azelőtt, 1886ban,<br />
amikor Gustave Eiffel, a franciák legendás<br />
mérnök-építésze elkezdte ásni a torony<br />
alapjait, Maupassant háromszáz másik értelmiségivel<br />
– köztük Émile Zolával – együtt<br />
aláírt egy nyílt levelet, amelyben tiltakozott<br />
a tervezett torony építése ellen. Az aláírók<br />
úgy érezték, hogy egy efféle alkotmány nem<br />
csupán haszontalan, de ronda is volna – enynyi<br />
vas egy rakáson! –, és elcsúfítaná a francia<br />
művészet és történelem legszebb emlékeitől<br />
hemzsegő belvárosi környezetet.<br />
Amikor aztán megkérdezték Maupassanttól,<br />
miért ebédel naponta az Eiffel-torony éttermében,<br />
ha annyira utálja a tornyot, azt válaszolta:<br />
„Azért, mert ez a város egyetlen pontja,<br />
ahonnan nem látszik az Eiffel-torony.”<br />
Maupassant nem volt egy könnyed figura.<br />
Nemigen tudott megbocsátani, haragtartó<br />
volt, és irigy. Miközben az elméjét is fenyegető<br />
szifilisszel küzdött, a század végén<br />
fejlődésnek induló pszichiátria bűvöletében<br />
fantasztikus novellákat írt, melyekben<br />
a hősök természetfölötti kalandja valamiképpen<br />
bomlott elméjük terméke. Később<br />
mintha maga is a főszereplői közé került volna:<br />
ideggyógyintézetbe zárták, ahol elvágta<br />
a saját torkát.<br />
Az Eiffel-torony pedig egy zseniális terv<br />
alapján időre felépült, egyetlen üzemi baleset<br />
nélkül. Nemcsak a maga idejében aratott hatalmas<br />
sikert, hanem azóta is csodájára járnak<br />
a látogatók. Ám a torony sorsa a közönségsikerrel<br />
még korántsem dőlt el, és a haszontalanság<br />
vádja továbbra sem szűnt meg.<br />
„Azért,<br />
mert ez a város<br />
egyetlen pontja,<br />
ahonnan nem<br />
látszik az Eiffeltorony.”<br />
Guy dE MAupAssAnT<br />
A francia forradalom 100. évfordulójára<br />
emelt szegecselt vastornyot először csak<br />
húsz évre tervezték, és 1907-ben komolyan<br />
el is akarták bontani. Ám ekkor a teremtő<br />
közbelépett. Gustave Eiffel, miután Európaszerte<br />
megépítette a legmodernebb hidakat,<br />
viaduktokat, Budapesten a Nyugati pályaudvar<br />
vas-üveg tetőszerkezetét, Chilében a santiagói<br />
főpályaudvart, Törökországban mólót,<br />
páriZs AZ EiFFEl-ToronyBól<br />
41<br />
kontra Eiffel<br />
a Fülöp-szigeteken katedrálist, Nizzában az<br />
obszervatórium kupoláját, majd magát az<br />
Eiffel-tornyot, illetve a New Yorkba utazó Szabadság-szobrot,<br />
elérkezett élete legnagyobb<br />
projektjéhez: az Atlanti- és a Csendes-óceánt<br />
összekötő csatornához. Eiffel akkor már rendkívül<br />
elfoglalt, sikeres ember volt. Számos elismerést<br />
és kitüntetést mondhatott magáénak,<br />
valóságos nemzeti hősnek számított.<br />
2009. április
42<br />
Ki tervezte az Eiffel-tornyot?<br />
2009. április<br />
pontPONTpont.<br />
Kevesen tudják, hogy a torony eredeti ötlete nem is magától Eiffeltől, hanem két tehetséges<br />
kollégájától, Émile Nouguier és Maurice Koechlin mérnököktől származik, az esztétikai<br />
tervezésbe pedig Stephen Sauvestre építész is besegített. Eiffel később lépett színre: megvásárolta<br />
az ötletet, a szabadalmat, és először Barcelona városának kívánta eladni – ahol<br />
szintén világkiállításra készültek –, majd mivel a katalánoknak a torony túl merésznek és<br />
költségesnek tűnt, a francia gazdasági minisztert sikerült meggyőznie a terv nagyszerűségéről.<br />
Eiffel azonban nemcsak eladta, gazdaságilag menedzselte, majd építésvezetőként<br />
szervezte, lelkesedéssel és taktikával kiverte a dolgozóiból a határidő betartását, hanem<br />
a teljesen újszerű építkezés közben számtalan új eljárást is feltalált. Gyakorlatilag minden<br />
munkafázishoz új technológiákat kellett feltalálni. A 300 méteres torony megépítésétől<br />
1930-ig – több mint negyven évig –, az amerikai Chrysler Building felavatásáig, a világ legmagasabb<br />
épületének számított. Ma már „csak” a világ egyik csodája.<br />
A torony<br />
az első világháborúban<br />
esett<br />
át a tűzkeresztségen.<br />
A Panama-csatorna 1886ban<br />
kezdődő építése révén –<br />
amelyben beruházóként is részt<br />
vett – hallatlanul gazdag lett.<br />
Fényűző életet élt, számolatlanul<br />
vásárolta az értékpapírokat, párizsi<br />
és vidéki palotákat, drága festményeket,<br />
szabad idejében pedig obszervatóriumot tervezett<br />
a Mont Blanc-ra, alagutat a La Manchecsatorna<br />
alá, csatornát a Volga és a Don folyó<br />
közé… Úgy tűnt, ha valaki véget nem vet a szerencsesorozatának,<br />
a Holdra is feljut, és kitűzi<br />
a francia zászlót. Nem így történt.<br />
1893-ban a Ferdinand Lesseps – a Szuezicsatorna<br />
építője – vezette Panama-projektről<br />
kiderült, hogy nemcsak hogy belefulladt a sárba<br />
és a maláriába, de az évszázad vesztegetési<br />
botránya is lett, mivel kitudódott, hog y Lesseps<br />
állami alkalmazottakat fizetett le, hogy szavazzanak<br />
a Panama-csatornának folyósítandó állami<br />
támogatás mellett. A botrány besározta<br />
Eiffel hírnevét, és megtépázta önbecsülését;<br />
Lessepshez hasonlóan őt is csak egy hajszál<br />
választotta el attól, hogy évekre lecsukják.<br />
A sértett Eiffel, akiről nem derült ki, hogy<br />
vétkes, de az sem, hogy valóban ártatlan, viszszavonult,<br />
és élete főművének, az Eiffel-toronynak<br />
szentelte az idejét. Mindenekelőtt bizonyítania<br />
kellett, milyen hasznos a torony, hogy<br />
le ne bontsák – ekkor már több ócskavas-kereskedőtől<br />
is kapott ajánlatot. 1898-ban a csúcson<br />
egy meteorológiai állomást rendezett<br />
be, majd 1901-ben egy állandó üzemű szikratávírót.<br />
Fontosnak tartotta, hogy a toronynak<br />
valamiféle tudományos célt találjon: végeztek<br />
radioaktivitás-méréseket, a Foucault-ingával<br />
kapcsolatos kísérleteket. Végül a francia hadsereg<br />
mentette meg az Eiffel-tornyot, amikor<br />
kijelentették, hogy kommunikációs célokra<br />
kívánják azt használni. A torony az első világháborúban<br />
esett át a tűzkeresztségen, amikor<br />
az első marne-i csata alkalmával a tetejéből<br />
kalauzolták a hős párizsi taxikat a csatatérre,<br />
és azóta is őrzi ennek a hazafias diadalnak az<br />
emlékét. Maupassant forog a sírjában, Eiffel<br />
megdicsőülve trónol a francia nemzeti panteonban,<br />
az Eiffel-torony pedig a 21. században<br />
is a világ egyik leglátogatottabb turistalátványossága.<br />
Ha valaki látta már nappal, annak<br />
elárulom, hogy érdemes éjszaka is meglátogatni.<br />
Ekkor minden óra első tíz percében az<br />
amúgy sárga kivilágítású torony káprázatos<br />
fehér fényekben szikrázik, amit a Mars-mezőn,<br />
a torony árnyékában fekvő, piknikező,<br />
iszogató és ismerkedő fiatalok hatalmas üdvrivalgással<br />
fogadnak. •
szöveg: Somogyi Gábor<br />
Maurer Dóra a hazai<br />
kortárs festőművészek<br />
azon<br />
vonulatát képviseli,<br />
akiknek a képi világa tartalmi és formai<br />
tekintetben is gondolkozásra késztetik<br />
a nézőt. Beszélgetésünkkor nem is rejtette<br />
véka alá, hogy már a főiskolai évek alatti útkeresése<br />
közben is összetűzésbe került egykori<br />
tanárával, aki – naturalisztikus festő lévén –<br />
egyszerűen zsákutcának nevezte tanítványa<br />
posztexpresszionista törekvéseit. A Kossuthdíjas<br />
Maurer Dórát alig pár nappal a Ludwig<br />
Múzeumban látható, nagy sikerű Szűkített<br />
életmű című kiállításának bezárása után kerestem<br />
meg egyik „munkahelyén”, a Magyar<br />
Képzőművészeti <strong>Egy</strong>etemen.<br />
PONT: Hogy lesz valakiből művész, mikor<br />
gondolta azt, hogy több van a kezében, mint<br />
másnak?<br />
M. D.: Ezt én nem gondoltam, ez csak úgy jött.<br />
Az apám meghalt a születésem előtt, és a hagyatéka<br />
számomra nagyon vonzó volt, főként azért,<br />
mert rajzolt is. Nagyon finom tusrajzai voltak,<br />
és akvarell tájképei Budapestről. De a kiindulást<br />
az eszközei és azok szekrényben megőrzött<br />
illata jelentette. Nagyon korán, két-három éves<br />
koromban kezdtem el rajzolni, aminek a család<br />
nagyon örült. Amikor felmerült, hogy mi lesz<br />
belőlem, az egész családom azt gondolta, hogy<br />
rajztanár leszek. Még a Képző- és Iparművészeti<br />
Gimnáziumban sem gondoltam arra, hogy<br />
művész legyek. Aztán következett az érettségi,<br />
majd 1955-ben felvettek a főiskolára. Már akkor<br />
elkezdtem rézkarcokkal próbálkozni, nagyon<br />
kerestem a lehetőséget, hogy hol tudnék valami<br />
érdekesebbet, őszintébbet és számomra<br />
fontosabbat csinálni.<br />
pontPONTpont.<br />
művészet<br />
Az emberek<br />
azt igyekeznek<br />
viszontlátni a képeken,<br />
amit amúgy<br />
is látnak.<br />
Boldogító<br />
PONT: Ki az, aki hatással volt önre?<br />
M. D.: Akkor még senki. Vagy<br />
igazából mindenki. A magyar<br />
posztimpresszionisták,<br />
Bernáth Aurél és sokan mások.<br />
És akkor jött az 56-os élmény,<br />
a forradalom leverése után sokáig<br />
nem volt nyitva a főiskola, és<br />
teljesen magára hagyatva élt az ember.<br />
Naponta kiutaztam a Hűvösvölgybe,<br />
sokat gondolkodtam, még verseket is írtam,<br />
egyszóval lassan átalakultam. Attól kezdve<br />
– egy véletlen élmény hatására – valahol<br />
megtaláltam a magam fontos elődeit is. Ilyen<br />
volt például Nagy István, akinek a képeivel<br />
akkor találkoztam, amikor az orosz csapatok<br />
bevonulásakor leköltöztünk egy földszinti lakásba.<br />
Nagy István ezekkel a képekkel fizette<br />
valamikor a lakbérét. Nagyon nagyvonalúan<br />
összefoglalt portrék sorozata volt ez, katonaemberek,<br />
parasztasszonyok, és egyszerűen,<br />
súlyosan voltak megfogalmazva, ami nagyon<br />
erőteljesen hatott rám. A másik, aki akkor a témáinál<br />
fogva is nagyon fontos lett nekem, az<br />
Derkovits Gyula volt. Azután megtaláltam az<br />
expresszionistákat is. De a főiskolán éppen<br />
akkor fejezte be a tanulmányait Kondor Béla,<br />
akinek a diplomamunkája egy rézkarcsorozat<br />
MAurEr dórA:<br />
A KéK hElyE 4., 2006<br />
43<br />
volt a Dózsa-féle parasztfelkelésről. Ez nagyon<br />
emlékeztetett a rembrandti alkotásmódra, aki<br />
rengeteg rézkarcot csinált, és aki szintén példakép<br />
volt.<br />
PONT: Hogy látja a festészet jövőjét?<br />
M. D.: Az a baj, hogy az emberek túlságosan<br />
azt igyekeznek viszontlátni a képeken, amit<br />
amúgy is látnak. Minél naturalisztikusabb<br />
a kép, annál jobban örülnek neki. Amikor<br />
a festő csak bizonyos elemeket tesz fel a vászonra,<br />
tehát válogat a látványból, és egy<br />
síkra transzponálja azokat, tulajdonképpen<br />
egyszerűsít. Ez pedig egy világlátás modellje.<br />
Minél inkább elvonatkoztat, válogat, annál inkább<br />
tesz javaslatot a világlátásra. Oscar Wilde<br />
mondta, hogy „mindaddig nem tudtuk, hogy<br />
Angliában köd van, amíg Whistler meg nem<br />
festette”. Ha valaki kinyilvánít valamit, amit<br />
mindenki lát, csak nem vesz tudomásul, akkor<br />
attól fogva már benne van a tudatban, és többé<br />
nem lehet nem látni. Én azt tartom jónak,<br />
ha egy művész olyan dolgokkal foglalkozik,<br />
amelyek nincsenek benne a mindennapokban,<br />
olyasmire hívja fel a figyelmet – például<br />
a színek összefüggéseire, a színek és a formák<br />
erejére, beszédére –, amitől egy kicsit jobban<br />
érzi magát az ember. •<br />
2009. április
44 pontPONTpont.<br />
<strong>Egy</strong> <strong>hajóban</strong><br />
szöveg: Szász Hunor<br />
Az újkori olimpiák tör ténetében hazánk<br />
sportolói mindvégig jelentős<br />
szerepet játszottak, mint azt az éremtáblázatokon<br />
elfoglalt helyünk is alátámasztja.<br />
Más országokhoz hasonlóan nálunk<br />
is van jó néhány olyan sportág, amely szinte<br />
a fő „felelőse” az olimpiai éremtermelésnek.<br />
Ezen sportágak egyike a kajak-kenu, amely az<br />
1936-os berlini olimpia óta állandó versenyszám<br />
a négyévente megrendezett sportünnepen.<br />
Ha jól végiggondoljuk, hogy nekünk,<br />
magyaroknak, mit jelent az olimpia és a kajakkenu<br />
kapcsolata, akkor eszünkbe juthat, hogy<br />
a két héten keresztül tartó olimpiai versengés<br />
második héten kezdődő versenyszámainak televíziós<br />
közvetítéséhez úgy ülhetünk le, hogy<br />
végre eljött a mi sportágunk, amely szállítani<br />
fogja az érmeket, és a végén segít felküzdeni<br />
Paksy Tímea<br />
1983. január 22-én született Budapesten.<br />
Jelenleg az MTK versenyzője, oktatója Fábián<br />
né Rozsnyói Katalin. <strong>Egy</strong>éni támogatója<br />
a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
Legjobb helyezései<br />
világbajnokságokon:<br />
K-1 200 m 1. (2006), K-2 1000 m 1. (2003), K-4<br />
1000 m 1. (2005, 2006), K-2 200 m 1. (2003),<br />
K-4 200 m 1. (2002, 2006),<br />
K-4 1000 m 1. (2006), K-4 500 m 3. (2005),<br />
K-4 1000 m 3. (2002), K-1 200 m 3. (2003).<br />
Legjobb eredményei<br />
Európa-bajnokságokon:<br />
K-2 500 m 1. (2004), K-4 500 m 1. (2006),<br />
K-4 200 m 1. (2006), K-4 1000 m 1.<br />
(2003, 2006), K-1 200 m 2. (2006),<br />
K-2 200 m 2. (2004), K-4 200 m 2. (2005),<br />
K-1 200 m 3. (2004).<br />
2009. április<br />
<strong>eveznek</strong><br />
magunkat az országok ranglistáján. Legalábbis<br />
az utolsó három nyári olimpián ez volt a koreográfia,<br />
mivel a magyar érmek több mint<br />
egyharmadát a kajak-kenu sportág versenyzői<br />
gyűjtötték. Ugyanakkor a sportággal kapcsolatban<br />
sajnos megállapítható egy másik tény<br />
is, nevezetesen hogy a versenyzők megítélése<br />
talán túlzottan is olimpiafüggő. Annak ellenére<br />
van ez így, hogy az évente tartott más nemzetközi<br />
versenyeken – az Európa-bajnokságon<br />
vagy a világbajnokságon – szintén rendre<br />
büszkeségre okot adó eredmények születnek,<br />
amelyek eléréséhez a sportolóknak ugyananynyit<br />
kell készülniük: az év 365 napjából jellemző<br />
módon 315 napot.<br />
Munkás hétköznapok<br />
Mindig kíváncsisággal töltött el, hogy miként<br />
is telnek a szívóssággal, kitartással, taktikával,<br />
rengeteg munkával, alázatossággal és mérhetetlen<br />
erővel jellemezhető sportág világában<br />
élő hölgyek és urak<br />
szürke hétköznapjai.<br />
Eljött a lehetőség,<br />
hogy megtudjam, és<br />
éltem is az alkalommal.<br />
A sportág élsportolói közül<br />
Az élsport<br />
megfelelő<br />
áldozathozatal<br />
és alázat nélkül<br />
nem működőképes.<br />
két – számomra végtelenül szimpatikus – fiatal<br />
hölgy, Paksy Tímea és Benedek Dalma engedett<br />
rövid betekintést az életébe. Itt említeném<br />
meg, hogy a hölgyek már túl vannak azon az eufórikus<br />
élethelyzeten, amikor akár egyéniben,<br />
akár csapatban először ülhettek fel a világ vagy<br />
Európa trónjára. Már a bemutatkozáskor kitűnt<br />
a viselkedésükből, hogy a páros nem most ismerkedett<br />
meg egymással. Tízéves koruk óta<br />
jellemzően együtt, egy <strong>hajóban</strong> <strong>eveznek</strong>. Ahogyan<br />
ők fogalmaztak, már több időt töltöttek el<br />
egymással, mint a családjukkal. Pályafutásuk<br />
alatt persze többször kerültek külön hajóba is,<br />
de az eredményesség reménye újra és újra öszszehozta<br />
őket. Kettejük között nincs hangadó,<br />
egymást ösztönzik, motiválják.<br />
Az élsport lényege az, hogy minden esztendő<br />
ugyanabban a szigorú rendszerben<br />
telik. Az események számától függően egy<br />
évben maximum másfél hónap áll rendelkezésre<br />
pihenésre, amikor nem kell foglalkozni<br />
a „munkahellyel”. Ilyenkor lehet bepótolni<br />
mindazt az időtöltést, amit az eredményesség<br />
érdekében meg kellett vonniuk maguktól és<br />
a családjuktól. Dalma és Tímea egy átlagos<br />
héten tizenegyszer edz, délelőtti és délutáni<br />
szisztémában. A téli időszak az erőnléti felkészülésé,<br />
amelyet kora tavasszal az első „melegvizes”<br />
edzőtábor követ a világ valamely<br />
melegebb pontján. A hazaérkezést követően<br />
beindul a versenyszezon, amely egészen kora<br />
őszig tart. A feszített tempót is lehet még fokozni<br />
azzal, hogy a doppingellenőröknek előre<br />
kell jelenteni a várható napi programjukat.<br />
Dalma megemlítette, hogy a pekingi olimpia<br />
évében tizenegyszer végeztek nála ellenőrzést.<br />
Az ellenőrök akár a sportoló lakásán is megjelenhetnek,<br />
akinek, ha éppen nem tartózkodik<br />
otthon, három órán belül jelentkeznie kell. Ennek<br />
elmulasztása doppingvétséggel jár.
Élet a hajón kívül<br />
A kajak-kenu sportban egy sportoló általában<br />
35 éves korig aktív és megfelelően<br />
teljesítőképes. Eközben persze mindenkinek<br />
a fejében ott motoszkál a gondolat, hogy mi<br />
lesz azt követően. A lányok a sportban való<br />
tudatos készülést átültették a biztos jövőkép<br />
megalkotásába is azáltal, hogy a napi elfoglalt-<br />
pontPONTpont.<br />
ságuk mellett mindketten diplomát szereztek<br />
felsőoktatási intézményben. Nem meglepő,<br />
mivel erre a sportágra is jellemzők a tanult versenyzők.<br />
Tímea a szolnoki főiskola külgazdasági<br />
szakán végzett, és jelenleg a Fitness Akadémiára<br />
jár. Dalma elvégezte a Testnevelési<br />
<strong>Egy</strong>etem sportmenedzser szakát és a szegedi<br />
egyetem biológia szakának hallgatója. A jövőképük<br />
mindazonáltal nagyon különbözik.<br />
Dalma a későbbiekben a kajakozástól távol<br />
próbálná ki magát és használná fel megszerzett<br />
tudását. Jellemzően olyan tevékenységről<br />
gondolkodik (bár még nem döntött véglege-<br />
Benedek Dalma<br />
1982. február 21-én született Budapesten.<br />
Jelenleg az MTK versenyzője, oktatója Fábiánné<br />
Rozsnyói Katalin. <strong>Egy</strong>éni támogatója<br />
a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
Legjobb helyezései<br />
világbajnokságokon:<br />
K-1 500 m 1. (2006), K-1 1000 m 1. (2006),<br />
K-2 1000 m 1. (2003), K-4 500 m 3. (2005),<br />
K-1 1000 m 3. (2005).<br />
Legjobb eredményei<br />
Európa-bajnokságokon:<br />
K-2 500 m 1. (2004), K-1 500 m 1. (2006),<br />
K1 1000 m 1. (2006), K-4 500 m 2. (2005).<br />
Kajak-kenu<br />
45<br />
Az olimpiák történetében hazánk a kajakkenu<br />
versenyszámban összesen 71 érmet<br />
gyűjtött eddig, amellyel a sportágon belül<br />
a harmadik helyet foglaljuk el a nemzetek<br />
viadalában. A kajak-kenu így a vívás<br />
(82 érem) után, az úszást megelőzve (64<br />
érem) a második legtöbb érmet termelő<br />
sportágunk. Érmeink száma összességében<br />
öttel több, mint az első helyen álló<br />
Németországé, és huszoneggyel több,<br />
mint a második helyen álló Szovjetunióé.<br />
A ranglistán való helyezést a legfényesebb<br />
érem száma határozza meg, amelyből<br />
nekünk 19 jutott. Ebből ötöt a nők,<br />
tizennégyet a férfiak szereztek. Persze<br />
tudni kell, hogy a nők csak kajakszámban<br />
versenyeznek. A sportstatisztika további<br />
érdekessége, hogy a versenyszámon belüli<br />
nemzetek közötti ranglistán ezt a kiváló<br />
harmadik helyezést is több sportág<br />
megelőzi. Első helyen állunk például az<br />
éremtáblázaton vízilabdában, öttusában<br />
és labdarúgásban.<br />
sen), amelyik a mostani életéhez hasonlóan<br />
elég mozgalmas, kihívásokkal teli, és amelyben<br />
dominál a személyes kontaktus. Tímeát,<br />
amellett, hogy civil pályán is szeretné megállni<br />
majd a helyét, az utánpótlás nevelésének<br />
lehetősége is érdekli.<br />
A napi penzumok elvégzése mellett az<br />
eredményes sportolás további feltétele a lelki<br />
biztonság, amelyet nem lehet szó nélkül<br />
hagyni. Lelki kiegyensúlyozottságukat elősegíti,<br />
hogy boldog párkapcsolatban élnek.<br />
A családalapítást azonban – érthető módon<br />
– az aktív pályafutásuk befejezése utáni időszakra<br />
tervezik.<br />
Természetesen az élsport megfelelő áldozathozatal<br />
és alázat nélkül nem működőképes.<br />
A lányok teljesítették ezeket a feltételeket,<br />
aminek az az eredménye, hogy többszörös<br />
világbajnokokká avanzsáltak. Ám a munka<br />
körforgása nem áll le. Peking után minden<br />
ugyanabban a megszokott, feszített mederben<br />
folytatódott, mint előtte. Ugyanakkor<br />
halványan újabb cél kezd körvonalazódni, de<br />
addig rengeteg megmérettetésen keresztül<br />
vezet az út. A ma még a gondolatokban csak<br />
foszlányként jelentkező cél London 2012, ahol<br />
a lányok álma valóra válhat. Kívánjuk nekik,<br />
hogy beteljesüljön! •<br />
2009. április
46 pontPONTpont.<br />
2009. április<br />
A gazdagok<br />
szöveg: Ted Aprajev<br />
A<br />
tavaly júliusi G8-as<br />
csúcstalálkozóból,<br />
azt hiszem, nem<br />
maradt meg túl sok<br />
említésre méltó, hiszen a globális<br />
válság azóta teljesen új fordulatot vett.<br />
<strong>Egy</strong> dolgot mégis érdemes felidézni: ez pedig<br />
a vacsoramenü, amely már akkor is nemzetközi<br />
felhördülést keltett. Nem vitatva a morális<br />
felháborodás jogosságát, gasztronómiai<br />
megszállottként azt javaslom, hogy erről mint<br />
a találkozó legértékesebb kulturális vetületéről<br />
emlékezzünk meg.<br />
A Hokkaidó szigeti Tója-tó mellett fekvő<br />
Hotel Windsor valóságos erődítménnyé<br />
változott a 2008. évi G8-as csúcstalálkozó<br />
idejére. Légy sem közelíthette meg a helyszínt:<br />
a japán légierő gépei köröztek a levegőben,<br />
megakadályozandó akár egy esetleges<br />
öngyilkos merényletet is. Ide jutottak<br />
a kamikazék hazájában…<br />
Nem is lett volna baj, ha nincs az a fránya<br />
menü… a konferencia szervezői büszkén tették<br />
közzé azt a 17 fogásból álló menüt, amelyet<br />
az elfoglalt delegátusok fogyasztottak<br />
nem<br />
tudni, mi is<br />
a nyomasztóbb:<br />
a képmutatás vagy<br />
az értekezlet<br />
inkompeten -<br />
ciája.<br />
menüje<br />
el azok után, hogy hosszan és<br />
nem kevés belső átéléssel tárgyaltak<br />
a globális élelmiszerválságról.<br />
Nem csoda, hogy<br />
a mindenre éhes média azonnal<br />
ugrott a sztorira, s persze<br />
az vesse rájuk az első követ, aki<br />
nem ugyanezt tette volna a helyükben.<br />
a szervezők teljesen bizonyosak<br />
voltak abban, hogy sem biztonsági hiba, sem<br />
kéretlen tiltakozók nem „csúszhatnak be”.<br />
Megszervezték, hogy a VIP politikusok százai<br />
a megfelelő időben legyenek ott a megfelelő<br />
helyen, minden szükséges információval<br />
ellátva, hogy megoldhassák a világ egyik legfájóbb<br />
problémáját: az élelmezési válságot.<br />
Erre az első hír, amelyik kiszivárogott, ez az<br />
elmondhatatlanul szépséges menü, a maga<br />
tökéletességében.<br />
Nem tudni, mi is a nyomasztóbb: a képmutatás<br />
vagy az értekezlet inkompetenciája?<br />
Ez a G8-as összejövetel ugyanis többek között<br />
arról szólt, hogy a világban aggasztó élelmiszerhiány<br />
tapasztalható, ami az alapvető<br />
élelmiszerek megállíthatatlan drágulásához<br />
vezet. Az értekezlet napirendjén szerepelt e<br />
folyamat megállítása és a fejlődő világot sújtó<br />
éhezés drámai fejleményei. a fárasztó megbe-<br />
A hoTEl windsor A TójA-Tó<br />
szélések után a világ leghatalmasabb gyomrai<br />
aztán kellőképpen kiéhezve járulhattak<br />
az említett 17 fogásos vacsorához, amelyet<br />
25 szakács készített számukra. <strong>Egy</strong>es vélemények<br />
szerint Marie Antoinette óta – aki<br />
a versailles-i palota ablakán kihajolva állítólag<br />
azt „tanácsolta”, hogy ha nincs kenyér, akkor<br />
egyenek kalácsot az éhezők – nem voltak<br />
még olyan hatalommal bíró személyek, akik<br />
ilyen érzéketlenek lettek volna a napi megpróbáltatásokra,<br />
mint a Windsor Hotelben<br />
összegyűltek.<br />
A menü<br />
A menü címe: a föld és a tenger áldásai (kétségtelenül<br />
találó cím).<br />
Az afrikai éhínség megtárgyalásába belefáradt<br />
politikusok és nejeik hozzáláttak, hogy<br />
a négyféle, szinte csak harapásnyi beköszöntő<br />
falattal csillapítsák az éhségüket.<br />
Az első falat egy szépen háromszög alakúra<br />
tekert kukoricalepényke volt, benne<br />
fekete kaviárral. a második füstölt lazac és<br />
tengeri sün „meglepő fájdalom” módra, ami<br />
szintén egy háromszögű szendvicshez hasonlatos.<br />
Ezt forró hagymatortácska, majd téli liliomhagyma<br />
követte, utóbbi kosárkában, nyári<br />
csomborral.
Azután a vendégek egy tálcaként funkcionáló<br />
nyitott legyezőről választhattak az alábbi<br />
kompozíciókból:<br />
• Barna algával ízesített hideg Kiotó marha<br />
sabu-sabu. Ez annyit tesz, hogy a hús feltehetően<br />
sörrel táplált marhából származik, nagyon<br />
vékonyra van vágva, és algaízesítésű forró vízbe<br />
mártva egy pillanat alatt megfő, majd ezt<br />
a húst egy felvert tojást tartalmazó edénybe<br />
kell mártogatni. Van, hogy a mártogató nem<br />
tojás, hanem szója meg citrom. Ezúttal a hús<br />
már készen várta a fogyasztókat, és az egészhez<br />
járt még szezámkrémbe mártott spárga.<br />
• Apróra szeletelt „kövér” tonhal<br />
avokádóval, zselésített szójaszósszal és<br />
siszóval. Ez utóbbi perilla, ami lehet<br />
zöld vagy piros, és kissé az ánizs<br />
ízére emlékeztet.<br />
• Főtt kagyló, paradicsom,<br />
megint siszó és zselésített,<br />
szűrt kagylóerőleves.<br />
• Vízililiom és egy<br />
nagyobfajta angolna, vinegrettes<br />
szójaszósszal.<br />
• Főtt rákfarkak tosazu vinegrett<br />
zselével. a tosazu vinegrett ecetből<br />
és szójaszószból készül.<br />
• Grillezett angolna bojtorjáncsíkokba<br />
tekerve.<br />
• Édesburgonya.<br />
• Sült góbi, amely állítólag a világ legkisebb<br />
hala, cukros szójaszósszal.<br />
A főételek csak ezután következtek, az<br />
alábbi sorrendben:<br />
• „Bisque stílusú” leves kegani tarisznyarákból,<br />
amely nagyon hokkaidói, csak ott<br />
található. <strong>Egy</strong>ébként a ’ke’ jelentése: szőrös,<br />
hajas, a ’gani’-é pedig: tarisznyarák. a ’bisque’<br />
(biszkvit) egy porcelánfajta, ebben az esetben<br />
a leves krémességére, finomságára utal,<br />
jApán éTElEK<br />
Zárásként<br />
1999-es<br />
tokaji esszenciát<br />
szolgáltak<br />
fel.<br />
pontPONTpont.<br />
„A viláG lEGhATAlMAsABB GyoMrAi”<br />
és feltehetően az edényre is,<br />
amiben tálalták.<br />
Ezután vörös skorpióhal<br />
(vagy vörös sziklahal) következett<br />
vinegrettes vízibors-<br />
szósszal.<br />
A következő étek saját levében<br />
sült tejes bárány volt Siranuka<br />
tartományból (Hokkaidó) fűszerekkel<br />
ízesítve és mustárral, továbbá sült bárány vargányával,<br />
fekete szarvasgombával és bárányemulzióból<br />
készült szósszal, fenyőmagolajjal.<br />
A vége felé, amolyan levezetésképpen<br />
jött a sajtválogatás levendulamézzel és karamellizált<br />
dióval.<br />
Majd a virágszirmokkal díszített, G8 fantázianévre<br />
hallgató desszertegyüttes.<br />
A kávét kandírozott gyümölcsökkel és<br />
zöldségekkel szervírozták.<br />
Ami a legszebb: mi, magyarok, is ott „ülhettünk”<br />
az asztalnál, mert zárásként 1999-es<br />
tokaji esszenciát szolgáltak fel. •<br />
A menüfelelősök<br />
47<br />
A Windsor Hotel Toya séfje, Katsuhiro<br />
Nakamura 1944-ben született Kagosimában.<br />
Nakamura 1970-ben utazott először<br />
Európába, hogy több két és három<br />
Michelin-csillagos étteremben képezze<br />
magát tovább, ellesve az európai gasztronómia<br />
mesterfogásait. 1979-ben – első<br />
japánként – megkapta az első Michelincsillagot<br />
mint a párizsi Le Bourdonnais<br />
étterem vezető séfje. 1984-ben tért vissza<br />
Japánba, ahol a tokiói Hotel Metropolitan<br />
Edmont konyháját irányította. 2008 decemberében<br />
véglegesen a Windsor Hotel<br />
vezető séfje lett.<br />
A G8-as menü kidolgozásában Nakamurán<br />
kívül részt vett az erre az alkalomra<br />
szerződtetett gasztronómiai tanácsadó,<br />
Saito is, aki több mint harminc éve ismert<br />
étel- és étteremkritikus, valamint<br />
a Cuisine Kingdom című magazin főszerkesztője.<br />
Az utóbbi években többnyire<br />
tanácsadóként dolgozott hoteleknek<br />
és éttermeknek. Szintén tanácsadóként<br />
vett részt a menü összeállításában<br />
Nakamichi, a Lapin Foods étteremlánc<br />
tulajdonosa és séfje. Az ő karrierje 1970ben<br />
kezdődött, a Sapporo Grand Hotelben.<br />
Három évet töltött Franciaországban,<br />
a legjobb éttermekben. Rengeteg<br />
szakácsversenyen vett részt, s 1982-ben<br />
elnyerte a fődíjat a szakácsolimpián. Az<br />
összes étterme Hokkaidón található, és<br />
arról nevezetes, hogy csak helyi alapanyagokkal<br />
dolgozik.<br />
2009. április
48 pontPONTpont.<br />
Grecsó Krisztián<br />
Tánciskola<br />
könyv ajánló: Kiss Judit Ágnes<br />
Grecsó Krisztián nevét még a kortárs<br />
szépirodalomban kevéssé járatos olvasók<br />
is ismerik, Pletykaanyu című<br />
kötetével ugyanis 2001-ben egy csapásra<br />
országos hírnevet szerzett. Része volt<br />
ebben a könyv megjelenése után ki-<br />
tört botránynak, Grecsó történeteiben<br />
ugyanis magukra ismertek<br />
saját szűkebb pátriájának<br />
lakói, és megtámadták a szerzőt.<br />
Grecsót, úgy látszik, nem<br />
rémítette el az ellene vezetett<br />
hadjárat, a prózaírást sem adta<br />
fel, és az Alföld kisvárosait választotta<br />
legújabb, Tánciskola című<br />
regényének helyszínéül is.<br />
A regény főhőse dr. Voigt József, Jocó, frissen<br />
végzett ügyvéd, akit nagybátyja, a csodált<br />
és elsősorban a nőktől körülrajongott Szalma<br />
Lajos biológia-testnevelés szakos tanár vezet<br />
be a felnőtt élet gyönyöreibe és első munkahelyére,<br />
Tótvárosba is. A két főszereplő<br />
mellett harmadiknak a mámort nevezhetjük,<br />
mindegy, hogy a pálinka vagy a látnoki zsálya<br />
útján talál rá Lajos bácsi és Jocó, a mester és<br />
a tanítvány.<br />
2009. április<br />
A szerelem<br />
megváltásként<br />
lebeg előtte, amely<br />
által kitörhet<br />
az ördögi<br />
alkuból.<br />
Csakhogy a hallucinogén mámorban<br />
a világirodalomból jól ismert ördög jelenik<br />
meg, a világirodalomból jól ismert alakban, és<br />
ismét a szokásos alkut próbálja megkötni: az<br />
evilági életben élvezet és siker, az ára pedig az<br />
örökkévaló lélek, akárcsak a Faustban.<br />
A regény amúgy is tele irodalmi utalásokkal,<br />
szó szerint vagy torzított formában<br />
magyar és külföldi szerzőktől átvett<br />
mondatokkal, amin nincs mit<br />
csodálkoznunk, hiszen Jocó<br />
a megkísértetése révén doktor<br />
Faustusnak, Lajos bácsi pedig<br />
az életélvezetéből adódóan<br />
Krúdy Szindbádjának hasonmása<br />
vagy legalábbis közeli<br />
rokona.<br />
Az ördög megjelenése az olvasó<br />
számára már nem meglepő fordulat<br />
azok után, hogy a regény harmadik oldalán<br />
csoda történik, a sárga permetező zenegéppé<br />
válik, és árad belőle a „mézes, füstös valcer”,<br />
hogy elővarázsolja Szalma Lajos nosztalgikus<br />
vágyát ifjúkora és ifjúkorának szeretői után.<br />
Az olvasó tehát már az első percekben belekerül<br />
abba a szürreális világba, amelyet García<br />
Márquez regényei óta mágikus realizmusnak<br />
nevez az irodalomtörténet.<br />
Krúdyt nemcsak Szalma Lajos figurája,<br />
hanem a keserédes ábrázolás is idézi, amelyben<br />
a züllött tanár szájába adott mondatok<br />
sajátos, lírai nyelvi világot teremtenek, amely-<br />
Grecsó Krisztián<br />
Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron.<br />
A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor<br />
Főiskola után a szegedi József Attila Tudományegyetem<br />
magyar szakán diplomázott.<br />
2001-től 2006-ig a Bárka szerkesztője. Az<br />
író jelenleg a Nők Lapja vezető szerkesztője,<br />
a Szépírók Társaságának alelnöke. Első sikerét<br />
a Pletykaanyu című novelláskötetével<br />
aratta 2001-ben, majd 2005-ben megjelent<br />
az Isten hozott című regénye, amelyet több<br />
nyelvre is lefordítottak. A Tánciskola című regénye<br />
2008-ban került a könyvesboltokba.<br />
ben a maga sajátos módján minden életre kel.<br />
Ennek a csodával teli világnak a rajza és nyelvi<br />
megformálása ragad meg az olvasás során, és<br />
visz magával abba a közegbe, ahol Szalma Lajos<br />
szerint az ember harmadik szeme kinyílik,<br />
és az élet lényegére, a lét esszenciájára lát rá.<br />
Ennek megvan a maga filozófiai háttere is, Lajos<br />
bácsi szerint ugyanis „Isten nem lakik benne<br />
a saját munkájában”. Isten visszahúzódott<br />
onnan, amit megteremtett, a pusztító erők viszont<br />
pont oda törtek be, az embernek tehát<br />
egy eleve kárhozatra ítélt teremtésben kell rátalálnia<br />
a szépségre, a csodára.<br />
Jocó nem mond ugyan igent az ördögnek,<br />
a különös látomástól mégis megváltozik valami.<br />
Bár egyáltalán nem vágyik Lajos bácsi<br />
tanítványává lenni, mégis egyre jobban hasonlít<br />
hozzá. A korábban tohonya, tipikus balfék<br />
fia talember egyre több erotikus kalandba<br />
keveredik, munkájában is egyre sikeresebb,<br />
de a nagybátyja vezénylete alatt átélt kalandok<br />
egyre jobban megrémítik. Szinte lázadásként,<br />
kitörési kísérletként kerül kapcsolatba<br />
a balesetben lebénult, gyönyörű Judittal, és ez<br />
a szerelem megváltásként lebeg előtte, amely<br />
által kitörhet az ördögi alkuból és Lajos bácsi<br />
gyámsága alól is.<br />
Hogy mekkora az ördög és Szalma Lajos<br />
biológia-testnevelés szakos tanár hatalma<br />
Jocó fölött, hogy van-e feloldozás, azt a titkot,<br />
a regény végét elárulni bűn volna. Tessék elolvasni!<br />
•
us hungary<br />
a puBlicaTion oF The ameRican chamBeR oF commeRce in hungaRy OctOber 2008 – VOlume XIX/8<br />
tudni szeretné, hogy mit gondolnak a magyar<br />
Cooperation<br />
gazdaságról a hazánkban élő külföldiek?<br />
szeretne jól értesült lenni?<br />
kiváncsi a gazdasági élet befolyásos szereplőinek véleményére?<br />
taking<br />
shape The<br />
us HUNGARY<br />
us HUNGARY<br />
Cooperation<br />
taking<br />
shape<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY FEBRUARY 2009 – VOLUME XX/1<br />
ISSN 1417 1864<br />
Online: 1417 3778<br />
Fizessen elő Ön is az amerikai kereskedelmi kamara hivatalos lapjára,<br />
mely 1999 áprilisa óta jelenik meg Folyamatosan!<br />
Érdeklődni lehet: printXBudavár zrt.<br />
h-1061 Budapest, király u. 16. tel.: +36 1 887 4848 Fax: +36 1 887 4849<br />
Make a real<br />
difference<br />
inTeRview<br />
wiTh us<br />
Bridging<br />
the divide<br />
REFORM<br />
ALLIANCE<br />
BUILDS<br />
ON EXPERTISE<br />
AND RESPECT-<br />
ABILITY<br />
ISSN 1417 1864<br />
Online: 1417 3778<br />
us HUNGARY<br />
Times are<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY DECEMBER 2008/JANUARY 2009 – VOLUME XIX/10<br />
The end of<br />
job-hopping<br />
LEANER<br />
YEARS AHEAD<br />
FOR TOP<br />
MANAGERS<br />
THE<br />
SECOND<br />
REGIONAL<br />
ENERGY<br />
FORUM IN<br />
BUDAPEST<br />
changing CRISIS<br />
Cooperation<br />
taking<br />
shape<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY MARCH 2009 – VOLUME XX/2<br />
Harnessing Harnessing Harnessing<br />
Hungarian Hungarian<br />
waters<br />
OMOROVICZA<br />
EXPANDS GLOBALLY<br />
ISSN 1417 1864<br />
Online: 1417 3778<br />
A single<br />
European<br />
gas market<br />
THE ANSWER<br />
TO RUSSIA’S<br />
GAZPROM<br />
DIPLOMACY<br />
Scary<br />
masks<br />
KEEPING<br />
PAGAN<br />
TRADITIONS<br />
IN MOHÁCS<br />
THE<br />
SECOND<br />
REGIONAL<br />
ENERGY<br />
FORUM IN<br />
BUDAPEST<br />
Trying to<br />
CRISIS<br />
HANDLING DEBATE<br />
HEATS UP regain<br />
competitiveness<br />
Log on<br />
to new<br />
jobs and<br />
businesses<br />
THE INTERNET<br />
AS A WAY OUT<br />
OF THE CRISIS<br />
Looking<br />
for the<br />
time to buy<br />
WHAT TRENDS<br />
WILL PRIVATE<br />
EQUITY FOLLOW?<br />
In the grip<br />
of loan<br />
sharks<br />
GOVERNMENT<br />
SEARCHES<br />
FOR MEASURES<br />
AGAINST<br />
USURERS<br />
Gaining<br />
ground<br />
AMERICAN<br />
FOOTBALL’S<br />
POPULARITY<br />
ON THE RISE<br />
Crossborder<br />
nationa-<br />
e-mail: business.hungary@pxb.hu<br />
The<br />
second<br />
Regional<br />
eneRgy<br />
FoRum<br />
second<br />
in<br />
Regional<br />
BudapesT<br />
eneRgy<br />
FoRum in BudapesT<br />
CUTS EVER<br />
DEEPER<br />
Regaining<br />
credibility<br />
POLITICAL<br />
MEDDLING<br />
HAMPERS<br />
PÉCS 2010<br />
PROGRAM<br />
From the<br />
trenches<br />
poliTical<br />
and
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
Piacvezető garanciaszervezet 16 éve<br />
partnerei és ügyfelei szolgálatában.<br />
Vállalkozó és önkormányzati ügyfeleink inspiráló társai kívánunk<br />
lenni a jövő lehetőségeinek kiaknázásában és sikereikben egyaránt.<br />
Akiknek segíteni tudunk garanciaszolgáltatásainkkal:<br />
Kis és középvállalkozásoknak:<br />
Hitelhez, bankgaranciához, lízing és faktoring szerződéshez,<br />
támogatás – visszafizetési garancia EU-s és hazai pályázatokhoz.<br />
Önkormányzatoknak és önkormányzati vállalkozásoknak:<br />
Hitelhez és kötvénykibocsátáshoz.<br />
A partnerséget szem előtt tartva lehetőséget kínálunk,<br />
stabilitást és biztonságot adunk.<br />
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
1053 Budapest, Szép u. 2.<br />
t: 36 1 485-8300<br />
f: 36 1 485-8320<br />
info@garantiqa.hu<br />
www.garantiqa.hu
Change language