• " - , Szeraje,'ói képek ft merénylet utAn. - 1-3. Ote7.l\i ktlpek a. rowbol után. - .'. Egy pnpirkcrtlskedlÍ8 timi n utc.zlill . c -. c o 00 t;;J ' Z / g 1 ;0 ' v:> IEJ. IQ .... .. E 1 9; . '"
3M ======== nyabb és költdibb vidéken la.ktak. Nem egyéb ez, mint ft népvandorllÍs IDBg8.DDyi történeti emléke, élö átörök : IéBe azon tudatnak, hogy minden nóp valamely távolI vidékrlll vándoroli be oda. boi jelenleg él. A genezianek 6teatamentomi legendáját mindenki ös meri, hogyan teremtett lsteD egy édenkertet, 8 mint he lyezt belé Ádá.mot, és az élet. meg ft. tudás két fáját, rpelyek közül megLiltottn, hogy emehbez nyuljon. De Adám Éva. ösztönzésére figyelmen kivül bagyta isten parancsM, beleharap ott li tudás fáj ának gyümö!csébe, a mire 8.zln.oJehov\R kiüzte öt ft paradicsomból, hogy hom loka. izza.dsli.gá.val mivelje (l, földet. A pa.radicsom be járSt. elé pedig kél lángoló kardó kb.rubot Mlitolt. A zsidók szintén távol keleten keresték elveszett para dicsomukat s úgy képzelték azt, mint termékeny talaj á s hatalmas folyókkal átszelt pompás kerwt. A zsidókon kivül egy keleti népnél sem tartotta fenn magát oly hiven a paradicsomi lakhelyről sl5óló monda, mint az itániaknóJ, kiknek idevonatkol5ó fogalmait össze· hasonlítás ala])jául vtlhej ük fel fl többi sl50IDszécl nép"k legendái kÖlt. Közép-Azsia fenlapJilyoin, a Hiwa.lája, Karakorum, Küenlün, Hinduku begylánczok hatalmas elágazásai közepettss fekszik a Pamir, vagy mint 8Z ott tanyázó nomtid kirgizek nevezik, a Bam-i·dunya. - a vilá.g fadele. Ennek verőfényes magaslata.in és mély torkolatai közt kellett bogy feküdjék az iráni hagyományok szerint az Ariana vaidzsa nevű nép őshazá.ja és ama boldog édeni hon, melyn",k bőse, .H ooa. (sugárzó) regés kirá.:ly, még ma is Dsemsid név alatt ismeretes a perzsa mesékben. Ha az Avesta egyik dal/i.ban erről a kirá.lyról olvassuk, hogy birodalmában nem száradt ki soha a viz nem fogyott ki Boha az étel, hogy nem v lt sem Ideg, Bsm meleg, sem aggkor, sem balál, Jn .nek ne Jutnának ",szébe rögtön Oviruus es Hesiodus (estéseBZ aranykorIzakról, middn az dmberek is mégis az istenekhez hasonlóan, gond és kín nélkül éltek ? Jma. biroda.lma az Aria.na vaidzsa, melyet al5 áldott Dalja, 8amarkand és Bokhara folyój Bjszel át éB a szent Ardvi, az 9xus ö töz. , Itt lent meg az i8tnek királyn, Ormuzd, Jim&. elott, 6S mmt Jehova Noénak neki is tudtul. adta az öz?nviz bekövetkezését, mely ' a. bünös e r:n berlséget el fOgja söpörni a röld szinéröl. Ha.nem Jlma . nem ? kó.r megkedvlt a. hazugságot s így elfor dult Js tent01, mlTt) ! ztán ö IS . ev sztette minden fényét, hatalmát és boldogsagát s az Iram emberiség kénytelen v . lt _ od h8"gyni Ariana vaidzsát s nyugatibb vidékekre koltozDl. : JiI?8. birodalm a a magas Hara·hegység legkinyulóbb , csucsan, a HuarJán feküdt. Hara elnevezés alatt. a Zend Aveszta Z e68z ·keleti hegységet ért.i, s n Hukarj ából er d az IrDla.k Bzent íolyój . a, ae; Ardvi, vagy OXUS. l\fivel pedig e . folyó a Pamir tavaiból veszi orsdetét, teát a RukarJfl. alatt csak a. Pamir érthető. A Harán MIthrának, .8. nll.rpiste ne iB pompás oszlopos palotája van, ol nmes se hideg, se bőség, sem nyomor aem betegseg, sem halál. sem öregség. E felfogás ma' 8rá.. gy zatához elég alapot szolgáltat annak tudása b Ardvi forrásnál az iráni monda B,er",nl lé - f CSENDŐRSÉGI LAPOK ' ogy az d . egy cso a- vo a, a fehér Ra.uma terem, mely halbntatlann II t az embert s ép azért ültették az iatdnek ti m k ·szl eg oze- .a _mIn den- lítbetetlen vidékekre. Van egy növény is ilt , ' I ' 8eg a&laJ, me Y mlDdan növénynek csiráját magában hordja, a ba iavaszszal meleg eső hull a.lé. ' d I á l d ' é b ' " mag va so orja 8 uJa, .told tenyészetté fejti ki. , mm az . - - " " 1914 julius 6, Felötlő a hasonlatosság tehát a. héber és az iráni monda közt. Mindkettó az dmberiség ártatlanságá.val bozza. ka.pcsolatba. a paradicsomi állapotot, mindkettő· ben fl, bún változtatja meg az előbbi helyzetet, mind kettő keletre teszi az emberiség ősla.khelyét, mindk",ttő· ben az élet fája játsza a föszerepet B ha az irtíniak para dicsomjokat az OXUB, mint leghatalmasa.bb folyójuk forrásainal kerosik, úgy ez eszünkbe juttatja o. biblia megfelelő helyét a Gibon, Pison, HidtJkel és , Frat négy nagy folyójMól. melyek az éden k.rIJéb.n tam.dnak B minden földet köfül folynak. Csakhogy az iránia.k, mint a kelelbez közelebb lakó nép. világoBabb fogalmakkal birnak azokról az állapotokról, melyek o. szemitáknál má.r ala.kta.lanul mOBódnak el. De EIő-Á'Biúnak még egy harmadik nagy népcBoportja. a turáni is, valószinüleg sl5inten a.me. közös forrásból merítette az elvesztett paradicsomról szóló modáit., mint az árja és a szemita. Az Amu és Sir tájékán nomád módra élő törökök közt szintén oly monda vaD forgalomban, mely az emberiség bölcsőjét ugye.n al50n hegycsoport vidékére teszi, hol az Ariana vaidzsa feküdt. ill éltek égig nyuló hegyek közt. a 'f hianBán völgyében. B • hegyek tel. voll.k drága érczekkel. de dgy ha.talmas tüz megolvasztotta Q.zoka.t, s utat, nyitott a hegyfa1tlkon át" melyen aztán a nép kij nyugatra, vándorolt. lIogy a paradicsom-monda az Indus és Ganges partjainál minő alakot öltött, azt a hinduk mondaköréből tanulhatjuk mag. Ha az irániaknál Jima, ezeknél viszont Jama volt az emberiség törzsatyja, azzal A. különbséggel, hogy benne nemcsa.k az elvesztett boldogsÁ.gról való hagyomány, hanem a. jövö életbe vetott bit is meg van tostesitve. Leszállt a. halál nagy, ismeretlen birodalmába, de od. ől mindenki köveini fogj •• hogy vele örökkön tart, zavarta.lan boldogsÁ.got élvezzen. . Figyelemreméltó különbség itt még az is, bogy a hmduk • földi paradicBom székhely ét többé már nem keleten, hanem északon keresik. De ezzel is csak a nyugatásiai népek hagyományait erősítik meg, mert az, II ml ezeknek keletre, nekik északra esik. Itt eme] kedett 8zerintök Meru, az istenek hegye, Brahma városlÍVflI, hODna.n a. bibliai négy folyamnak megfelelőleg sl5intén négy folyó ö,önlik alá • világ mindanégy tája f.lé, ovábbá a Meru mögöli foly a R.... a folyók .nyja, l artJlun terul el Uttarkurus tartományo., hol flZ első emberek boldo . g8n és bún nélkül éltek. Bizonyos, hogy a RasB. név l vagy a Jourteat vagy az Oxust jelöli, s bogy Igy a hindu monda is lényegében csak az árjfl népek ht\yományait támogatja. Mindent össi!evéve teb , tH, a Sir . . és l!a a vidéke, fl Pamir magasla.tai éa 8. Thlansán vol el kozt keresendő megközelítő hitelessóg gel az emberiség közös ös·IBkóhelye. f 1 CS e l KÉPEINKHEZ, Szerajevói képel, a meréuylet után. rá (l7. a fájdalmas esemóny, fl. melynek hatását fl c es . tyla l ssanként ki ne törölné az ember érzlmi Vi ágá.bol. A SZIV fáidalm me yot gon k k ' I fájd l a maS !i e tovnbb t b a vegre IS megszumk ' a S 6) I , . .. . osz eze eJtettak rajta, behegod a a gyászos, l , aVul ' " mény csak mint Szomorú emlék ól me g "
Change language