A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az ... - eFARMER

Recommendations

Info

6 3.2 Támogatás az Európai Unióban A támogatásokkal kapcsolatban meg kell ismerkedni két fogalommal: a mûködési alappal és a mûködési programmal, mivel ezekhez kötõdnek a támogatások. 3.2.1 A mûködési alap A mûködési alapot a TÉSZ a tagok befizetéseibõl képezi és elsõsorban fejlesztési célokra használja fel. A befizetés alapja a tagdíjhoz hasonlóan az értékesített termék mennyisége vagy értéke lehet. A termelõk befizetéseit az EU ugyanannyival – de legfeljebb a TÉSZ által forgalmazott termékek értékének 4,1%-ával – kiegészíti. Azon országokban, ahol a TÉSZ-ek aránya alacsony, a tagállam saját költségvetésébõl további támogatást is adhat a mûködési alaphoz. Ennek mértéke a termelõi befizetések fele lehet. A mûködési alap felhasználható a mûködési program, illetve részben árukivonás (intervenció) finanszírozására (lásd a 4. pontot). 3.2.2 A mûködési program A mûködési program olyan, a TÉSZ által kialakított, 3–5 év hosszú fejlesztési program, amelynek célja a 3.1.1 pontban megfogalmazott feladatok (a termelésnek az igényekhez történõ illesztése, a tagok termékeinek forgalmazása, a termelési költségek csökkentése és a termelõi árak stabilizálása, környezetbarát termesztési és hulladékkezelési módszerek bevezetése) minél jobb teljesítése, továbbá a termékminõség javítása, a termékek értékének növelése, a termékek reklámozása (kivéve márkanevek reklámozását). A mûködési programban szerepelhet pl. beruházások (hûtõtároló, válogató gépsor stb.) megvalósítása vagy a termelõk szakmai ismereteinek bõvítése (pl. speciális tanfolyamok szervezése) is. A törvény lehetõséget biztosít arra is, hogy több TÉSZ szövetséget alkosson, és együtt kezeljék mûködési alapjukat. Ez elõnyös lehet például közös marketing-programok kidolgozása, esetleg nagy, közös beruházások finanszírozása során. 3.3 Új TÉSZ-ek elõzetes elismerése és támogatása Azok a szervezetek, amelyek újonnan alakultak, illetve még nem felelnek meg minden elismerési feltételnek (pl. minimális méret, a tagok önálló értékesítésének túl magas aránya), elõzetes elismerést kérhetnek az állami szervektõl. A teljes és az elõzetes elismerés közötti fõ különbségek röviden úgy foglalhatók össze, hogy az elõzetes elismerést kérõ szervezetnek még nem kell rendelkeznie az áruvá készítést végzõ mûszaki háttérrel, nem vonatkozik a tagokra a száz százalékos beszállítási kötelezettség, illetve nincs szükség termelési és környezetvédelmi szabályok kialakítására. Az elõzetes elismeréshez a szervezeteknek részletes, ütemezett elismerési tervet kell benyújtaniuk. A tervnek részletesen, éves bontásban be kell mutatnia, hogyan kívánja a szervezet elérni a teljes elismerés feltételeinek való megfelelést. Az elismerési terv idõtartama legfeljebb öt év lehet, és tartalmaznia kell a következõ információkat: • a terv idõtartamát; • a kezdeti helyzet részletes leírását: taglétszám, a tagok termelési adatai, értékesítés, létesítmények stb.; • a terv céljait; • a célok eléréséhez végrehajtandó feladatokat és megvalósításuk módját, éves bontásban, költség-haszon elemzéssel kiegészítve; • azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet az összes elismerési feltételnek megfeleljen; • a szükséges beruházások megvalósításának tervezett költségeit, éves bontásban. Az elõzetes elismerés öt éve alatt a TÉSZ-ek anyagi támogatást kaphatnak az Európai Uniótól: • A megalakulás segítését és az adminisztratív feladatok megkönnyítését szolgáló támogatás mértéke 1 millió EURO (250 millió Ft) forgalomig öt éven át az árbevétel 5-5-4-3-2%-a, az 1 millió EURO feletti részre az árbevétel 2,5-2,5- 2,0-1,5-1,5%-a; a támogatás felsõ határa 100.000- 100.000-80.000-60.000-50.000 EURO. • A beruházási támogatások mértéke legfeljebb 75% vissza nem térítendõ támogatás; pontos mértékét az egyes tagállamok állapítják meg, rendszerint 50–60% között. Az elismerési terv megvalósítása során a szervezet bármikor kérheti a végleges elismerést. Egyúttal mûködési programjának tervezetét is beadhatja, így lehetségessé válik az, hogy az elismerés után a kialakulási támogatást azonnal felváltsa a mûködési alapon keresztül kapható fejlesztési támogatás. 3.4 TÉSZ-ek szövetségei Egy-egy régió vagy ország TÉSZ-ei gyakran szövetségeket is létrehoznak. Ezek célja rendszerint gazdasági tevékenységük összehangolása. Az EU rendeletei lehetõséget biztosítanak arra is, hogy – amennyiben a tagszervezetek úgy döntenek – a mûködési alapot a TÉSZ-ek szövetsége kezelje. Ennek közösen megvalósítható programok (pl. országos szintû reklámtevékenység) esetében van jelentõsége. Amennyiben a szövetség adott termék(ek) termelõi és termelése terén (az országban vagy egy régiójában) reprezentatívnak tekinthetõ, a szervezet kezdeményezheti az államnál a szervezet bizonyos szabályainak korlátozott idõre történõ kiterjesztését azon piaci résztvevõkre is, akik nem tagjai a szervezetnek. A reprezentativitás feltétele az, hogy a szervezetnek tagja legyen az adott termék(ek) termelõinek legalább kétharmada és õk adják a termelés legalább kétharmadát is. 3.5 TÉSZ-ek Magyarországon Hazánkban igen lassú a TÉSZ-ek megalakulása: 1999-ben egy, 2000-ben három, 2001-ben további nyolc szervezet kapott elõzetes elismerést a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet alapján.
Ennek három fõ oka: – a termelõk bizalmatlansága bárminemû ’szövetkezéssel’ kapcsolatban; – az elismerés viszonylag bonyolult (az EU-rendszernek megfelelõ) szabályrendszere, ezzel egyidejûleg könnyebben elérhetõ támogatás ’új típusú szövetkezetek’ számára; – a TÉSZ-ek állami támogatásának hiánya: 1999tõl 2001. elsõ félévéig a TÉSZ-ek nem részesültek a meghirdetett támogatásokból (illetve 2000-ben nem is hirdettek meg támogatást). Az újonnan alakult TÉSZ-ek elsõ évi tényleges vagy tervezett árbevétele általában 100-200 millió Ft, a több éve mûködõ szervezetek némelyike már több, mint 1 milliárd Ft-os éves árbevétellel rendelkezik. Többségük szövetkezeti formában mûködik, de van köztük két Kft. és egy Rt. is. Az EUval ellentétben, ahol általában a gyümölcságazatban nagyobb a TÉSZ-ek aránya, míg Magyaroszágon a zöldségágazatban mûködik többségük. 4. Intervenció, árukivonás Az intervenció célja az, hogy amennyiben adott évben a termés mennyisége túl nagy és az a piacon nem értékesíthetõ, a termelõ számára – biztonsági hálóként – korlátozott mértékû támogatást nyújtson. Ebbõl következõen a kivonási ár alacsony szintû, hozzávetõleg a termelési költségeket fedezi. (A kivonási árakat a 6. fejezetnél található táblázat tartalmazza.) Intervenciós felvásárlási támogatást az EU 16 terméknél biztosít. Ennek mértéke maximum a TÉSZ forgalmazott termelésének 10%-a, alma és körte esetében 8,5%-a. Magyarországon a kivonható termékek közül jelentõs a karfiol, a paradicsom, az alma, a csemegeszõlõ, a görög- és sárgadinnye, a kajszi, a körte és az õszibarack. A kivont mennyiségrõl és a kivonás idõszakáról a szervezet dönt. A kivont árunak – a csomagolás kivételével – meg kell felelnie az érvényes minõségi elõírásoknak. A TÉSZ a mûködési alapból más termékeknél is adhat tagjainak kompenzációt, illetve korlátozott mértékben kiegészítést adhat az EU kivonási támogatásához. A mûködési alapnak legfeljebb 30%-a használható ilyen célra. (A TÉSZ-ek ezt ritkán veszik igénybe, rendszerint a teljes mûködési alapot a mûködési programban használják fel.) A kivont áru felhasználható elsõsorban karitatív célokra, továbbá takarmányozásra, ipari alkohol gyártására illetve a feldolgozóiparban. Az így fel nem használható mennyiség környezetbarát módon megsemmisíthetõ. Egyéni termelõk csak TÉSZ-eken keresztül részesülhetnek intervenciós kifizetésekben. Az EU ebben az esetben 10%-kal alacsonyabb kivonási árat fizet, amelybõl a szervezet levonhatja a kivonással kapcsolatos költségeit. A kivonható menynyiség itt is legfeljebb a termelõ értékesített termésének 10%-a. 5. Szakmaközi szervezetek A zöldség- és gyümölcspiacot szabályozó rendelet lehetõvé teszi a tagállamok számára úgynevezett szakmaközi szervezetek elismerését. (Jelenleg fõleg Hollandiában és Franciaországban mûködnek hasonló szervezetek. A magyarországi terméktanácsok hasonlítanak e szervezetekhez – nem véletlenül, hiszen e példák alapján alakították ki õket. Ugyanakkor több különbség is van felépítésükben és feladataikban. A szakmaközi szervezetek létrehozói, illetve tagjai a rendelet hatálya alá tartozó bármely termék termelésével és/vagy kereskedelmével és/vagy feldolgozásával foglalkozókat tömörítõ szövetségek lehetnek. (Azaz természetes személyek közvetlenül nem, csak a szövetségeken keresztül lehetnek tagjaik.) Mûködésük fõ célja a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összhangjának megteremtése, ezáltal a piaci résztvevõk kockázatának csökkentése, jövedelmének növelése. E szervezetek számára támogatást az EU nem biztosít. Mûködésüket rendszerint tagdíjakból finanszírozzák. A szakmaközi szervezetek maguk nem folytathatnak termelõ, kereskedõ vagy feldolgozó tevékenységet. Mûködésük nem torzíthatja a piaci versenyt, nem járhat az árak rögzítésével és nem befolyásolhatja a piacszabályozás egészséges mûködését. A szervezet kérésére az állami szervek a fenti feladatokat ellátó, az ágazat jelentõs hányadát képviselõ szervezeteket elismerhetik. Ehhez be kell nyújtani a szervezet mûködését és képviseleti arányát bemutató dokumentumokat. Amennyiben egy elismert szakmaközi szervezet adott termék(ek) termelése és/vagy kereskedelme és/vagy feldolgozása terén (az országban vagy egy régiójában) reprezentatívnak tekinthetõ, a szervezet – a TÉSZ-ek szövetségéhez hasonlóan – kezdeményezheti az államnál a szervezet bizonyos szabályainak korlátozott idõre történõ kiterjesztését azon piaci résztvevõkre is, akik nem tagjai a szervezetnek. 6. Kereskedelem az Európai Unión kívüli országokkal Az Európai Unió a zöldség-gyümölcs ágazat esetében csak néhány termékre (alma, egyes héjas gyümölcsök, csemegeszõlõ, õszibarack, nektarin, paradicsom) ad exporttámogatást, erõsen korlátozott menynyiségben és értékben. E termékek importvédelme ugyanakkor igen erõs. A vámok ugyan általában alacsonyabbak (hozzávetõleg 5-20% közöttiek) mint a Magyarország által alkalmazott vámok (hozzávetõleg 20-50%), ám a vámokon túlmenõen – amelyek az EU szezon ideje alatt több termék esetében magasabbak – egyes, az EU-ban nagy mennyiségben termelt termékekre (lásd a táblázatot) bizonyos idõszakokban a belépési ár-rendszer vonatkozik. A – meglehetõsen magas – belépési ár alatt importált termékekre a vám mellett kiegészítõ vámot is kell fizetni. A belépési ár-rendszer fõleg a magyar gyümölcstermelõk számára okoz nehézségeket, elsõsorban az alacsonyabb értéket képviselõ feldolgozóipari alapanyagok, de a friss fogyasztásra kerülõ áru esetében is, csatlakozás után viszont számunkra is védelmet fog biztosítani a nem tagállamokból érkezõ 7
Page 1 and 2: FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLE
Page 3 and 4: 1. A rendelet hatálya alá tartoz
Page 5: 2. Ezek a termelõk egyetértésben

A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az ... - eFARMER

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?