A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az ... - eFARMER
A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az ... - eFARMER
A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az ... - eFARMER
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM<br />
Bevezet<strong>és</strong><br />
A tájékoztató fõ célja <strong>az</strong>, hogy megismertesse a<br />
magyar <strong>zöldség</strong>- <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>termesztõket <strong>az</strong><br />
Európai Unió piacszabályozásával, különösen<br />
pedig a <strong>zöldség</strong>- <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>termesztõk által létrehozható<br />
termelõi értékesítõ szervezetekkel 1 ,<br />
amelyek a piacszabályozásban is kulcsszerepet<br />
töltenek be.<br />
A <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> piacszabályozás megismer<strong>és</strong>e<br />
több szempontból is fontos a magyar termelõk<br />
számára már <strong>az</strong> EU-csatlakozásunk elõtti idõszakban<br />
is.<br />
• Az elsõ szempont <strong>az</strong>, hogy csatlakozásunk<br />
után a magyar termelõkre is teljes eg<strong>és</strong>zében<br />
vonatkozni fognak <strong>az</strong> EU szabályai. Bár <strong>az</strong> EU<br />
<strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> <strong>piacszabályozása</strong> más ág<strong>az</strong>atokhoz<br />
(pl. a tejhez) képest l<strong>az</strong>a, hiszen bárki<br />
korlátozás nélkül folytathat termel<strong>és</strong>t, a<br />
csatlakozásra – elsõsorban a Magyar Élelmiszerkönyv<br />
által is elõírt kötelezõ minõségi elõírások<br />
megismer<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> betartásával – a termelõknek<br />
<strong>és</strong> a kereskedõknek egyaránt fel kell<br />
k<strong>és</strong>zülniük.<br />
• A második szempont, a TÉSZ-ek mûköd<strong>és</strong>ének<br />
megismer<strong>és</strong>e, <strong>és</strong> a magyar termelõk által hasonló<br />
szervezetek kialakítása talán <strong>az</strong> elsõnél is fontosabb.<br />
A kereskedelem világszerte koncentrálódik,<br />
<strong>és</strong> a szupermarket-hálózatok már Ma-<br />
Az Európai Unió agrárszabályozása<br />
A <strong>friss</strong> <strong>zöldség</strong> <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong><br />
<strong>piacszabályozása</strong> <strong>az</strong><br />
Európai Unióban<br />
1 E szervezetek számára nehéz jó magyar elnevez<strong>és</strong>t találni.<br />
Angol nevük ugyanis producer organisation, rövidítve PO,<br />
szó szerinti fordításban ’termelõi szervezet’. E kifejez<strong>és</strong> rövidít<strong>és</strong>e<br />
’TSZ’ viszont komoly félreért<strong>és</strong>t okozna, mivel ezek a<br />
szervezetek nem rokonai a régi ’termelõszövetkezeteknek’.<br />
Mivel <strong>az</strong> ilyen szervezetek elismer<strong>és</strong>érõl szóló magyar rendelet<br />
a <strong>zöldség</strong>-, <strong>gyümölcs</strong>termelõi, értékesítõ szervezet kifejez<strong>és</strong>t,<br />
illetve a TÉSZ rövidít<strong>és</strong>t használja, a tájékoztató további<br />
r<strong>és</strong>zében elsõsorban a 'TÉSZ' illetve a 'szervezet' megnevez<strong>és</strong>t<br />
fogjuk használni.<br />
gyarországon is jelentõs r<strong>és</strong>zt képviselnek a<br />
<strong>zöldség</strong> <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>forgalm<strong>az</strong>ásban. Ezek a hálózatok<br />
jó minõségû, egyöntetû <strong>és</strong> nagy menynyiségû<br />
áru pontos szállítását követelik meg, s e<br />
feltételeknek <strong>az</strong> egyéni termelõk <strong>az</strong> Európai<br />
Unióban is nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak<br />
megfelelni. További érv a TÉSZ-ek mellett<br />
<strong>az</strong>, hogy jelentõs mennyiségû áruval jelentkeznek<br />
a piacon, ami jobb alkupozíciót, magasabb<br />
bevételt jelent a termelõ számára. A termelõ bevételeit<br />
növeli <strong>az</strong> is, hogy <strong>az</strong> ilyen szervezetekbe<br />
szervezõdött termelõk együttesen képesek<br />
<strong>az</strong> áru válogatásához, csomagolásához szükséges<br />
gépek beszerz<strong>és</strong>ére, tárolók létesít<strong>és</strong>ére, ami<br />
által értékesebb árut állíthatnak elõ, illetve <strong>az</strong><br />
áru értékesít<strong>és</strong>ével megvárhatják a piac kedvezõ<br />
alakulását.<br />
• A harmadik szempont <strong>az</strong>, hogy <strong>az</strong> Európai<br />
Unió a <strong>zöldség</strong>- <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>termesztõket nem<br />
egyénileg, hanem TÉSZ-eiken keresztül r<strong>és</strong>zesíti<br />
támogatásban. Másképpen megfogalm<strong>az</strong>va a<br />
támogatás haszonélvezõje a termelõ, de a támogatáshoz<br />
csak a szervezet tagjaként juthat hozzá.<br />
Ezért a magyar termelõk alapvetõ érdeke,<br />
hogy csatlakozásunk idõpontjára minél nagyobb<br />
arányban szervezõdjenek ilyen szervezetekbe.<br />
Az itt leírt <strong>és</strong> magyarázott szabályok kiválasztásakor<br />
a cél <strong>az</strong> volt, hogy ezek alapján a magyar termelõk<br />
képesek legyenek versenyképes TÉSZ-ek<br />
létrehozására, amelyeken keresztül EU-csatlakozásunk<br />
után <strong>az</strong> Unió támogatásait is igénybe<br />
vehetik majd. A tömörség érdekében a szabályozás<br />
eg<strong>és</strong>zérõl csak rövid áttekint<strong>és</strong>t adunk, r<strong>és</strong>zletesebben<br />
csak a TÉSZ-ekkel foglalkozunk.<br />
A tömörség érdekében a szabályozás eg<strong>és</strong>zérõl<br />
csak rövid áttekint<strong>és</strong>t adunk, r<strong>és</strong>zletesebben csak<br />
<strong>az</strong> EU <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> termeszt<strong>és</strong>ével, a minõségi<br />
elõírásokkal <strong>és</strong> a TÉSZ-ekkel foglalkozunk.
2<br />
Az Európai Unió <strong>zöldség</strong>- <strong>és</strong><br />
<strong>gyümölcs</strong>termeszt<strong>és</strong>e<br />
A világ <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> termeszt<strong>és</strong>e 1999-ben<br />
meghaladta <strong>az</strong> 1,1 milliárd tonnát, ebbõl mintegy<br />
620 millió tonna volt a <strong>zöldség</strong> <strong>és</strong> 520 millió tonna<br />
volt a <strong>gyümölcs</strong>. A termel<strong>és</strong> lassan, de folyamatosan<br />
emelkedik – a fenti számok 10 éve közel 30%kal<br />
alacsonyabbak voltak. AZ EU termel<strong>és</strong>e <strong>az</strong><br />
utóbbi években átlagosan 55 millió tonna <strong>zöldség</strong><br />
<strong>és</strong> 30 millió tonna <strong>gyümölcs</strong>, <strong>az</strong><strong>az</strong> összességében a<br />
világ termel<strong>és</strong>ének 8%-a volt. Összehasonlításképpen<br />
Magyarország 1,7 millió tonna körüli <strong>zöldség</strong><strong>és</strong><br />
0,9 millió tonna körüli <strong>gyümölcs</strong>termeszt<strong>és</strong>e <strong>az</strong><br />
EU termel<strong>és</strong>ének 3%-a.<br />
A fõ termelõ országok a déli tagállamok, elsõsorban<br />
Olaszország, Spanyolország <strong>és</strong> Franciaország,<br />
melyek együttesen a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong>termel<strong>és</strong><br />
több, mint 60%-át adják. Németország<br />
ugyan a negyedik legnagyobb termelõ, nagy lélekszáma<br />
miatt ennek ellenére <strong>az</strong> EU legnagyobb<br />
<strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> importõre. Görögországban<br />
<strong>és</strong> Portugáliában <strong>az</strong> ág<strong>az</strong>at r<strong>és</strong>zesed<strong>és</strong>e a teljes<br />
mezõg<strong>az</strong>dasági termel<strong>és</strong>bõl meghaladja a 20%ot,<br />
de <strong>az</strong> országok mérete <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben a termékek<br />
gyengébb minõsége, <strong>az</strong><strong>az</strong> kisebb értéke miatt a<br />
termel<strong>és</strong> összértéke alacsonyabb. Az <strong>és</strong>zaki országok<br />
közül Hollandiában <strong>és</strong> Belgiumban jelentõs<br />
a mezõg<strong>az</strong>daságon belül a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong><br />
ág<strong>az</strong>at.<br />
Az <strong>és</strong>zaki tagállamokban inkább üvegházi<br />
<strong>zöldség</strong>féléket termelnek, délen pedig a <strong>gyümölcs</strong><br />
dominál. Franciaországban fekv<strong>és</strong>e miatt mindkét<br />
termékkör nagy területen megtalálható. Az utóbbi<br />
egy-két évtizedben jelentõs mértékben fejlõdött<br />
egy-két déli területen (különösen Dél-Spanyolországban)<br />
a <strong>zöldség</strong>termeszt<strong>és</strong> is.<br />
A <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> termeszt<strong>és</strong> zöme gyakran<br />
egy-egy országon belül is egyes térségekben<br />
koncentrálódik, ilyen térségek például Spanyolországban,<br />
Andalúzia <strong>és</strong> Murcia, Olaszországban<br />
Szicília vagy a dél-tiroli Emilia-Romagna,<br />
vagy Franciaországban Provence <strong>és</strong> <strong>az</strong> Azúrpart<br />
vidéke.<br />
A fõ <strong>gyümölcs</strong>ök (<strong>az</strong> 1998–1999 évi adatok alapján)<br />
<strong>az</strong> alma (7,2 millió tonna), a körte (2 millió<br />
tonna), <strong>az</strong> õszibarack (2,6 millió tonna, továbbá<br />
0,6 millió tonna nektarin), a csemegeszõlõ (2,3<br />
millió tonna) <strong>és</strong> a citrusfélék (9,3 millió tonna). A<br />
<strong>zöldség</strong>ek között a legfontosabbak a paradicsom<br />
(14 millió tonna) <strong>és</strong> a karfiol (2,2 millió tonna).<br />
Az ág<strong>az</strong>at szerepe a foglalkoztatásban<br />
Sokszor elhangzik <strong>az</strong>, hogy a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong><br />
termeszt<strong>és</strong> munkaerõigénye nagy, így viszonylag<br />
kis területen nagyszámú embernek biztosít<br />
megélhet<strong>és</strong>t. Az már kev<strong>és</strong>bé ismert, hogy – fõleg<br />
<strong>az</strong> ág<strong>az</strong>at szerkezeti hiányosságai következtében<br />
– <strong>az</strong> idõegységnyi munkára jutó jövedelem<br />
egyes esetekben kevesebb, mint a szántóföldi növénytermeszt<strong>és</strong>ben.<br />
Ez különösen a <strong>gyümölcs</strong><br />
esetében, a déli tagállamokban jellemzõ. A <strong>zöldség</strong>termeszt<strong>és</strong>bõl<br />
általában jóval magasabb jövedelem<br />
szárm<strong>az</strong>ik.<br />
Meglepõ, hogy különbözõ Uniós források<br />
mennyire eltérõ értékeket adnak meg a <strong>zöldség</strong><strong>gyümölcs</strong><br />
ág<strong>az</strong>atban foglalkoztatott emberek számára,<br />
sõt a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> termõterületre vonatkozóan<br />
is, mint <strong>az</strong>t <strong>az</strong> alább látni fogjuk.<br />
Az EU 130 millió hektáros mezõg<strong>az</strong>dasági területén<br />
1997-ben közel 7 millió g<strong>az</strong>daság mûködött.<br />
Reálisnak tûnik <strong>az</strong> <strong>az</strong> adatsor, mely szerint a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong><br />
ág<strong>az</strong>at összes területe bõ 3 millió<br />
hektár, amely területen 400 000 (<strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong>re<br />
specializált, kifejezetten árutermelõ) g<strong>az</strong>daság<br />
mûködik. Ezek negyede <strong>zöldség</strong>re specializált,<br />
4 hektár átlagos mérettel, a fennmaradó r<strong>és</strong>z<br />
<strong>gyümölcs</strong>, 8–9 hektáros átlagos mérettel. Más források<br />
szerint ugyanakkor a nem specializált g<strong>az</strong>daságokat<br />
is beleszámítva 1,4 millió g<strong>az</strong>daság (2,5<br />
millió hektáron) foglalkozik gyümölccsel, illetve<br />
illetve 0,8 millió (1,3 millió hektár) <strong>zöldség</strong>gel,<br />
Utóbbi forrás szerint a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong>re specializált<br />
g<strong>az</strong>daságok száma a fenti adat közel kétszerese,<br />
750 000 (a <strong>gyümölcs</strong>-<strong>zöldség</strong> 3:1 területi<br />
aránya eszerint is fennáll). Az elmúlt évekre – más<br />
ág<strong>az</strong>atokhoz hasonlóan – a specializált g<strong>az</strong>daságok<br />
számának csökken<strong>és</strong>e, ugyanakkor méretük<br />
növeked<strong>és</strong>e jellemzõ.<br />
A <strong>zöldség</strong>- <strong>gyümölcs</strong>termeszt<strong>és</strong> <strong>az</strong> EU-ban<br />
mintegy 2 millió fõ számára biztosít munkát (öszszehasonlításul:<br />
a 15 tagállam lakossága 375 millió<br />
fõ, a 3 fõ termelõ tagállamé 155 millió fõ, <strong>az</strong><strong>az</strong> a népesség<br />
alig 1%-áról van szó), tovább ehhez hasonló<br />
számú embernek ad munkát <strong>az</strong> áruk válogatásam<br />
csomagolása, szállítása (arra vonatkozóan<br />
nincs adat, hogy a betakarításkor gyakran alkalm<strong>az</strong>ott<br />
idénymunkásokat beleszámolták-e <strong>és</strong> milyen<br />
módon a feni adatba).<br />
Az Európai Unió <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong><br />
<strong>piacszabályozása</strong><br />
Az Európai Unió 1996. októberében új alaprendeletet<br />
hozott a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong>piac szabályozásáról.<br />
Az alábbiakban ezt a 2200/96/EK számú rendeletet,<br />
valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási<br />
rendeleteket tekintjük át.<br />
A csatlakozási felk<strong>és</strong>zül<strong>és</strong> keretében a rendelet<br />
TÉSZ-ekre vonatkozó egyes szabályait Magyarország<br />
is átvette. Az errõl szóló jogszabály A földmûvel<strong>és</strong>ügyi<br />
<strong>és</strong> vidékfejleszt<strong>és</strong>i miniszter 25/1999.<br />
(III. 5.) FVM rendelete a <strong>zöldség</strong>-, <strong>gyümölcs</strong>termelõi,<br />
értékesítõ szervezetekrõl, amely a Magyar Közlöny<br />
1999/18. számában jelent meg. Mivel a magyar<br />
rendelet a h<strong>az</strong>ai viszonyokra való tekintettel csak<br />
<strong>az</strong> EU rendelet TÉSZ-ekre vonatkozó r<strong>és</strong>zét vette<br />
át – kisebb módosításokkal – célszerûbbnek tartottuk<br />
<strong>az</strong> EU rendelet ismertet<strong>és</strong>ét, annak fõ fejezetei<br />
szerint haladva.<br />
Fontos tudni ugyanakkor, hogy 2002-ben a<br />
102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet 170–173. §-a<br />
alapján <strong>az</strong> elõzetes elismer<strong>és</strong>sel rendelkezõ TÉSZek<br />
<strong>az</strong> árbevétel 20%-ának megfelelõ, de legfeljebb<br />
30 millió Ft, elismert TÉSZ-ek <strong>az</strong> árbevétel 6%ának<br />
megfelelõ (felsõ korlát nélküli) támogatást<br />
igényelhetnek (árbevétel alatt kizárólag a tagok által<br />
termelt <strong>zöldség</strong> <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong> értékesít<strong>és</strong>ébõl<br />
szárm<strong>az</strong>ó összeget értve).
1. A rendelet hatálya alá tartozó<br />
termékek<br />
A rendelet minden élelmez<strong>és</strong>i célra termesztett<br />
<strong>zöldség</strong>re <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>re vonatkozik, beleértve a termesztett<br />
gombát, a csemegeszõlõt <strong>és</strong> a déli<strong>gyümölcs</strong>öket<br />
is. Kivétel ez alól a h<strong>az</strong>ánkban termesztett növények<br />
közül a burgonya <strong>és</strong> a csemegekukorica.<br />
2. Minõségi elõírások<br />
2.1 A minõségi elõírások jelentõsége<br />
Az Európai Unió mintegy 40 <strong>zöldség</strong>- <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>faj<br />
(lásd a táblázatot) esetében kötelezõvé tette a minõségi<br />
elõírások alkalm<strong>az</strong>ását, a jövõben pedig további<br />
fajok esetében is minõségi elõírások életbe léptet<strong>és</strong>e<br />
várható. Kereskedelmi forgalomba csak ezeknek<br />
megfelelõ minõségû termékek kerülhetnek (ez alól<br />
kivételt jelentenek pl. a termelõ saját g<strong>az</strong>daságában,<br />
közvetlenül a fogyasztónak eladott áruk, illetve a<br />
feldolgozóiparnak szállított alapanyagok). Ez <strong>az</strong>t jelenti,<br />
hogy a termékeknek a termelõtõl a fogyasztóig<br />
a kereskedelem minden lép<strong>és</strong>ében meg kell felelniük<br />
<strong>az</strong> érvényes elõírásoknak. Az áru minõségéért<br />
mindig <strong>az</strong> áru birtokosa felelõs. A minõségi elõírások<br />
egyaránt vonatkoznak <strong>az</strong> EU-ban megtermelt,<br />
<strong>az</strong> importált <strong>és</strong> <strong>az</strong> exportált termékekre.<br />
2.2 Az áru minõségi követelményei<br />
A minõségi elõírások alapját a minimumkövetelmények<br />
képezik. Ezek legtöbbje <strong>az</strong> összes termékre<br />
vonatkozik. Ezek értelmében <strong>az</strong> áru legyen<br />
ép, eg<strong>és</strong>zséges, tiszta, <strong>friss</strong> megjelen<strong>és</strong>û; állati kártevõktõl<br />
<strong>és</strong> <strong>az</strong>ok kártételétõl, betegségek nyomaitól,<br />
ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS<br />
articsóka alma <strong>és</strong> körte<br />
bimbóskel csemegeszõlõ<br />
cukkini cseresznye<br />
étkez<strong>és</strong>i paprika dió<br />
fejes saláta, fodros <strong>és</strong> széles<br />
levelû endívia<br />
görögdinnye<br />
fejes- <strong>és</strong> kelkáposzta kajszi<br />
fokhagyma õszibarack <strong>és</strong> nektarin<br />
halványító zeller sárgadinnye<br />
karfiol szamóca<br />
paradicsom<br />
paraj<br />
szilva<br />
póréhagyma avokádó<br />
sárgarépa banán<br />
spárga citrusfélék<br />
tojás<strong>gyümölcs</strong><br />
uborka<br />
vöröshagyma<br />
witloof cikória<br />
zöldbab<br />
zöldborsó<br />
kiwi<br />
nem term<strong>és</strong>zetes felületi nedvességtõl, idegen<br />
szagtól <strong>és</strong> íztõl mentes; megfelelõen fejlett <strong>és</strong> érett.<br />
A kötelezõ elõírások méretelõírásokat is tartalm<strong>az</strong>nak.<br />
Ezeket a termék jellemzõinek megfelelõen<br />
határozták meg. Így vonatkozhatnak <strong>az</strong> átmérõre<br />
(pl. a fokhagyma vagy <strong>az</strong> alma esetében) a tömegre<br />
(pl. a saláta vagy a csemegeszõlõ esetében), a<br />
hosszra (a cukkini esetben) vagy ezek kombinációjára.<br />
A méret szerinti osztályozás csak bizonyos fajok<br />
Extra <strong>és</strong> I. osztályú áruja esetében kötelezõ, a<br />
többi esetben csak lehetséges.<br />
Mivel a válogatás illetve osztályozás tökéletesen<br />
nem végezhetõ el, a kötelezõ elõírások megengednek<br />
bizonyos minõségi <strong>és</strong> méreteltér<strong>és</strong>eket. Ez<br />
minõségi osztálytól <strong>és</strong> terméktõl függõen általában<br />
5–10%. Az árunak ugyanakkor minden esetben<br />
fogyasztásra alkalmasnak kell lennie (pl. nem<br />
lehet erõsen zúzódott).<br />
Az áru csomagolására <strong>és</strong> jelöl<strong>és</strong>ére szintén r<strong>és</strong>zletes<br />
követelményeket állapítanak meg a rendeletek.<br />
Elsõdleges követelmény, hogy a csomagolóanyag<br />
<strong>és</strong> a csomagolás módja biztosítsa a termék<br />
megfelelõ védelmét. A csomagoláshoz használt<br />
anyagok nem tartalm<strong>az</strong>hatnak <strong>az</strong> eg<strong>és</strong>zségre ártalmas<br />
összetevõket (pl. bizonyos festékeket), <strong>az</strong> áruval<br />
érintkezõ anyagoknak pedig újnak <strong>és</strong> tisztának<br />
kell lenniük, <strong>és</strong> nem szabad külsõ vagy belsõ elváltozást<br />
okozniuk a termékben.<br />
A göngyölegen a következõ adatokat kötelezõ<br />
feltüntetni:<br />
• csomagoló <strong>és</strong>/vagy forgalm<strong>az</strong>ó neve <strong>és</strong> címe;<br />
• termék megnevez<strong>és</strong>e (ha <strong>az</strong> kívülrõl nem látható);<br />
• minõségi osztály;<br />
• szárm<strong>az</strong>ási ország;<br />
• fajtanév (egyes Extra <strong>és</strong> I. osztályú termékeknél);<br />
• méret (méret szerint válogatott termékeknél);<br />
• nettó tömeg (tömeg alapján értékesített termékeknél);<br />
• darabszám (darabszám alapján értékesített termékeknél).<br />
Egyes termékeknél <strong>az</strong> elõírások további adatok<br />
feltüntet<strong>és</strong>ét is megkövetelik.<br />
A fenti információkat jól láthatóan, olvashatóan<br />
<strong>és</strong> letörölhetetlenül kell feltüntetni a göngyöleg<br />
egy oldalára nyomtatva vagy eltávolíthatatlan<br />
címkével ráragasztva. Ömlesztve szállított termékek<br />
esetében <strong>az</strong> adatokat <strong>az</strong> árut kísérõ dokumentumon,<br />
vagy a szállítóeszköz belsejében jól láthatóan<br />
elhelyezve kell feltüntetni.<br />
Amint a fentiekbõl látható, <strong>az</strong> elõírások elsõsorban<br />
<strong>az</strong> áru küllemére vonatkoznak, ízével, zamatával<br />
– mivel e tulajdonságok objektív megítél<strong>és</strong>e,<br />
ilyen kategóriák felállítása igen nehéz – általában<br />
nem foglalkoznak. Hasonlóképpen nem<br />
esik szó <strong>az</strong> elõírásokban a káros beltartalmi anyagokról<br />
(pl. nitrátok, növényvédõszer-maradványok),<br />
mivel ezeket a növényeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> <strong>az</strong><br />
általános élelmiszerellenõrzõ vizsgálatok keretében<br />
ellenõrzik.<br />
2.3 Magyarországi helyzet<br />
Magyarország a Magyar Élelmiszerkönyv kialakítása<br />
során kötelezõ elõírásként átvette <strong>az</strong> Európai<br />
Unió minõségi elõírásait (lásd A Magyar Élelmiszerkönyv<br />
kötelezõ követelményeirõl szóló 40/1995<br />
(XI. 16.) FVM rendeletet). Az Európai Unióba ex-<br />
3
4<br />
portált tételeket 1993 óta minden esetben, kötelezõ<br />
jelleggel ellenõrzik. A <strong>friss</strong> fogyasztásra szánt<br />
<strong>gyümölcs</strong> <strong>és</strong> <strong>zöldség</strong> ellenõrz<strong>és</strong>érõl szóló 62/2000<br />
(IX. 15.) FVM rendelet értelmében 2000. november<br />
1. óta <strong>az</strong> importáru, <strong>és</strong> a belföldi áru minõségellenõrz<strong>és</strong>e<br />
is megkezdõdött. Az ellenõrz<strong>és</strong>eket a<br />
Földmûvel<strong>és</strong>ügyi <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i Minisztérium<br />
Állateg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Élelmiszerellenõrz<strong>és</strong>i<br />
Fõosztályának irányításával a megyei Állateg<strong>és</strong>zségügyi<br />
<strong>és</strong> Élelmiszerellenõrzõ Állomások felügyelõi<br />
hajtják végre.<br />
A magyar ellenõrzõ szervezet által kiadott<br />
minõségi bizonyítványokat a 2387/2001/EK rendelet<br />
értelmében <strong>az</strong> EU tagállamai is elfogadják,<br />
ami könnyíti, illetve gyorsítja <strong>az</strong> exportált <strong>zöldség</strong><strong>gyümölcs</strong><br />
célba ér<strong>és</strong>ét.<br />
3. Termelõi értékesítõ szervezetek<br />
A termelõi értékesítõ szervezetek termelõk – term<strong>és</strong>zetes<br />
vagy jogi személyek – által, elsõsorban<br />
termékeik – <strong>zöldség</strong> <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong> – termel<strong>és</strong>ének<br />
megszervez<strong>és</strong>e, közös áruvá k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e, tárolása <strong>és</strong><br />
értékesít<strong>és</strong>e céljából létrehozott szervezetek. Társasági<br />
formájuk nincs megkötve, de többségük<br />
szövetkezeti formában mûködik. A TÉSZ ugyanis<br />
nem jelent önálló jogi formát, ezért <strong>az</strong> elismer<strong>és</strong>t<br />
kérõ szervezeteket elõször valamilyen jogi<br />
formában (szövetkezet, Kft., Rt.) be kell jegyeztetni<br />
a Cégbíróságnál.<br />
Beszerzõ-értékesítõ szervezetek, szövetkezetek<br />
más ág<strong>az</strong>atokban is mûködnek Európa-szerte <strong>és</strong><br />
Magyarországon is. A <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> ág<strong>az</strong>atban<br />
betöltött különleges szerepüket <strong>az</strong> adja, hogy<br />
– más ág<strong>az</strong>atokkal ellentétben – <strong>az</strong> EU-piacszabályozás<br />
r<strong>és</strong>zét képezik, így meglétük befolyásolja<br />
h<strong>az</strong>ánk csatlakozási esélyeit, valamint támogatáshoz<br />
is csak ezeken keresztül fognak jutni a magyar<br />
<strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong>termelõk.<br />
Méretük nagy változatosságot mutat: forgalmuk<br />
<strong>az</strong> évi 5–10.000 tonnás értékesít<strong>és</strong>tõl több százezer<br />
tonnáig, taglétszámuk 5–10 fõtõl több ezer fõig terjed.<br />
(Az utóbbi években egyre gyakoribb forgalmuk<br />
növeked<strong>és</strong>e – pl. kisebb szervezetek összeolvadásával.)<br />
Általában jellemzõ rájuk a földrajzi <strong>és</strong> termék<br />
szerinti szervezõd<strong>és</strong>: rendszerint egy-egy termesztõkörzet<br />
termelõi, termékcsoportonként (pl.<br />
<strong>gyümölcs</strong> vagy <strong>zöldség</strong>, esetleg csak bizonyos növények<br />
a körzetben termesztettek közül) szervezik<br />
meg õket. Jelenleg több mint 1300 TÉSZ mûködik<br />
<strong>az</strong> EU-ban, <strong>és</strong> ezek értékesítik a nagykereskedelem<br />
<strong>és</strong> <strong>az</strong> üzletláncok felé a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> 40%-át.<br />
Az általuk végzett feladatok között jelentõs különbségek<br />
lehetnek. A különbséget elsõsorban <strong>az</strong><br />
okozza, hogy a tagok más-más feladatokat ruháznak<br />
át <strong>az</strong> általuk létrehozott szervezetre, továbbá<br />
minden feladat többféleképpen oldható meg.<br />
A tapasztalatok szerint – a konkrét feladatok<br />
megoldásának módjától függetlenül – sikeres mûköd<strong>és</strong>üknek<br />
három alapfeltétele van:<br />
1. A termelõk adott csoportjának fel kell ismernie,<br />
hogy a közös értékesít<strong>és</strong> számukra g<strong>az</strong>dasági<br />
elõnyt jelent.<br />
1. ábra. Az áru útja a termelõtõl a fogyasztóig<br />
A TÉSZ<br />
lehetséges<br />
feladatai<br />
termelõ<br />
szupermarket<br />
hálózat<br />
termelõ termelõ<br />
válogatás<br />
csomagolás<br />
tárolás<br />
értékesít<strong>és</strong><br />
nagykereskedõ<br />
fogyasztó<br />
feldolgozóipar<br />
kiskereskedõ<br />
Válogatás, csomagolás: Egyes TÉSZeknél<br />
a termelõk saját válogató-csomagoló<br />
gépekkel rendelkeznek, <strong>és</strong> maguk végzik<br />
ezt a feladatot, más helyeken a termelõk<br />
ömlesztve szállítják központi feldolgozásra<br />
<strong>az</strong> árut.<br />
Tárolás: A termelt áru fajtájától függõen<br />
rendszerint rendelkeznek <strong>az</strong> áru átmeneti<br />
hût<strong>és</strong>ére (pl. paprika, paradicsom) vagy<br />
hosszú távú (pl. alma, körte) tárolására szolgáló<br />
közös hûtõtárolóval.<br />
Értékesít<strong>és</strong>: Szintén több módja lehetséges.<br />
Jól ismert a holland típusú, aukciós értékesít<strong>és</strong>,<br />
ahol <strong>az</strong> árut a szervezet központjában<br />
kialakított aukciós teremben vásárolják<br />
meg a nagy- <strong>és</strong> kiskereskedõk. Az utóbbi<br />
idõben egyre fontosabbá válik – <strong>és</strong> a jövõben<br />
még jelentõsebb lesz – <strong>az</strong> elõre megkötött<br />
szerzõd<strong>és</strong>eken alapuló, a nagykereskedõk <strong>és</strong><br />
a szupermarket-hálózatok felé történõ közvetlen<br />
értékesít<strong>és</strong>. Nagybani piacokra ritkábban<br />
szállítanak árut – gyakran <strong>az</strong>okat a minõségi<br />
elõírásoknak ugyan megfelelõ, de<br />
gyengébb minõségû termékeket viszik ide,<br />
amelyek a szupermarketeknek nem eladhatók.<br />
Az elõírásoknak nem megfelelõ minõségû,<br />
illetve a speciálisan e célra termelt termékek<br />
a feldolgozóiparnak adhatók el, illetve a<br />
TÉSZ maga is végezhet feldolgozást (pl. savanyúságok<br />
k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ét).<br />
A TÉSZ <strong>az</strong> értékesít<strong>és</strong> mellett egyéb tevékenységekkel<br />
is foglalkozhat. Ilyen például<br />
a közös anyagbeszerz<strong>és</strong> (vetõmag, növényvédõ<br />
szer, mûtrágya stb.), mivel nagy tételek<br />
esetén komoly árkedvezményeket tud<br />
elérni, a közös gépbeszerz<strong>és</strong> (nagy értékû,<br />
egy termelõ által nem kihasználható gépek<br />
esetén), palántanevel<strong>és</strong>, szaktanácsadó<br />
szerzõdtet<strong>és</strong>e (pl. a növényvédelem esetében)<br />
stb.
2. Ezek a termelõk egyetért<strong>és</strong>ben válasszák meg a<br />
szervezet – szakmailag <strong>és</strong> g<strong>az</strong>daságilag felk<strong>és</strong>zült<br />
– vezetõségét.<br />
3. A megválasztott vezetõknek biztosítsanak széles<br />
hatáskört <strong>és</strong> tartsák be dönt<strong>és</strong>eiket.<br />
Az 1. ábra segítségével tekintsük át, hogyan jut<br />
el <strong>az</strong> áru a TÉSZ közremûköd<strong>és</strong>ével a termelõtõl a<br />
fogyasztóig.<br />
3.1 Elismer<strong>és</strong>i feltételek<br />
Amint <strong>az</strong>t a fentiekben láttuk, a TÉSZ-ek feladatai<br />
változatosak lehetnek, <strong>és</strong> ennek megfelelõen felépít<strong>és</strong>ük<br />
is különbözõ. Annak érdekében, hogy a<br />
termelõk minél nagyobb arányban alakítsanak ki<br />
ilyen szervezeteket, <strong>az</strong> Európai Unió kidolgozta<br />
elismer<strong>és</strong>i feltételeiket, <strong>és</strong> <strong>az</strong> eszerint mûködõ<br />
szervezeteket anyagi támogatásban r<strong>és</strong>zesíti. Itt ismételten<br />
hangsúlyozni kell, hogy <strong>az</strong> Európai Unióban<br />
bármely magáng<strong>az</strong>da vagy szervezet szabadon<br />
folytathat <strong>zöldség</strong>- <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>termeszt<strong>és</strong>t,<br />
de csak <strong>az</strong> elismer<strong>és</strong>i feltételeknek megfelelõ<br />
szervezeteken keresztül r<strong>és</strong>zesülhetnek <strong>az</strong> EU támogatásában.<br />
A szabályok széles mozgásteret engednek e<br />
szervezeteknek, mivel <strong>az</strong> elismer<strong>és</strong>hez megszabott<br />
feltételek fõ szerepe <strong>az</strong>, hogy e szervezetek kellõ<br />
g<strong>az</strong>dasági erõt képviseljenek, <strong>és</strong> ezáltal életképesek<br />
legyenek.<br />
Az áttekint<strong>és</strong> elõtt röviden ki kell térni <strong>az</strong> Európai<br />
Unió rendeletei végrehajtásának módjára. A rendeletek<br />
a 15 tagállam mindegyikére <strong>az</strong>onos módon vonatkoznak.<br />
A szabályok betartatása ugyanakkor elsõsorban<br />
a tagállamok feladata. Ezért <strong>az</strong> elismer<strong>és</strong>sel,<br />
támogatással, ellenõrz<strong>és</strong>sel kapcsolatban <strong>az</strong> ’állami<br />
szervek’ illetékesek. Ez a szerv mezõg<strong>az</strong>dasági<br />
kérd<strong>és</strong>ekben rendszerint a tagország mezõg<strong>az</strong>dasági<br />
minisztériuma, illetve annak valamely hivatala.<br />
Az EU kétféle szervezetet különböztet meg: a<br />
’teljes elismer<strong>és</strong>ben’ illetve <strong>az</strong> ’elõzetes elismer<strong>és</strong>ben’<br />
r<strong>és</strong>zesíthetõ’ TÉSZ-eket. Az EU-rendelet felépít<strong>és</strong>ét<br />
követve elõször a ’teljes elismer<strong>és</strong> feltételeit<br />
tekintjük át, majd <strong>az</strong>t, hogy milyen könnyít<strong>és</strong>eket<br />
jelent ehhez képest <strong>az</strong> elõzetes elismer<strong>és</strong>.<br />
3.1.1 A szervezet fõ feladatai<br />
• a termel<strong>és</strong>nek <strong>az</strong> igényekhez történõ illeszt<strong>és</strong>e<br />
(mennyiségileg <strong>és</strong> minõségileg egyaránt);<br />
• a tagok termékeinek forgalm<strong>az</strong>ása, ezáltal a kínálat<br />
koncentrálása;<br />
• a termel<strong>és</strong>i költségek csökkent<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a termelõi<br />
árak stabilizálása;<br />
• olyan termeszt<strong>és</strong>i módszerek <strong>és</strong> környezetbarát<br />
hulladékkezel<strong>és</strong>i eljárások (pl. a selejt vagy a<br />
nem értékesíthetõ áru megsemmisít<strong>és</strong>e) elterjed<strong>és</strong>ének<br />
elõsegít<strong>és</strong>e, amelyek védik a környezet<br />
(elsõsorban a víz, a talaj <strong>és</strong> a táj) minõségét,<br />
<strong>és</strong>/vagy javítják a környezet biológiai állapotát<br />
(pl. integrált vagy biotermel<strong>és</strong>).<br />
3.1.2 A tagok fõ kötelezettségei<br />
• a szervezet által meghatározott termel<strong>és</strong>i, forgalm<strong>az</strong>ási<br />
<strong>és</strong> környezetvédelmi szabályok betartása;<br />
• a teljes termékmennyiségnek a szervezeten keresztüli<br />
forgalm<strong>az</strong>ása, <strong>az</strong> alábbi kivételekkel,<br />
amelyeket minden esetben a szervezetnek kell<br />
engedélyeznie:<br />
• a tagok term<strong>és</strong>ük legfeljebb 25%-át maguk is eladhatják,<br />
de csak közvetlenül a fogyasztók számára;<br />
• a tagok másik TÉSZ-en keresztül, illetve saját<br />
maguk értékesíthetik <strong>az</strong>on termékeiket, amelyekkel<br />
saját szervezetük nem foglalkozik;<br />
• pénzügyi hozzájárulás fizet<strong>és</strong>e (a forgalm<strong>az</strong>ott<br />
termék mennyisége vagy értéke alapján);<br />
• statisztikai adatok szolgáltatása (terület, hozam,<br />
értékesít<strong>és</strong>) a szervezet számára, amelyet <strong>az</strong> <strong>az</strong><br />
állami szervek felé továbbít;<br />
• tagság kizárólag egy TÉSZ-ben.<br />
3.1.3 A szervezet fõ kötelezettségei<br />
Az alapszabálynak a következõket kell biztosítania:<br />
• a tagok kötelezettségeinek betartathatóságát;<br />
• a szervezet mûködtet<strong>és</strong>éhez szükséges tagdíjfizet<strong>és</strong><br />
módjának meghatározását;<br />
• a szervezet demokratikus felépít<strong>és</strong>ét;<br />
• szankciókat a szabályok be nem tartása esetére<br />
(ezek rendszerint a következõk: pénzbüntet<strong>és</strong>, a<br />
tagság felfüggeszt<strong>és</strong>e, kizárás);<br />
• szabályokat új tagok felvételére (pl. minimális<br />
tagsági idõ, tagjelöltség, belép<strong>és</strong>i díj).<br />
A minimális tagsági idõ legalább egy év.<br />
Amennyiben egy termelõ ki akar lépni a szervezetbõl,<br />
<strong>az</strong>t május 31-ig írásban be kell jelentenie, <strong>és</strong><br />
tagsága a következõ év január 1-én szûnik meg. (A<br />
szervezet ennél hosszabb bejelent<strong>és</strong>i idõt is meghatározhat.)<br />
Amennyiben a szervezet mûköd<strong>és</strong>i<br />
programmal (lásd a 3.2.2 pontot) rendelkezik, annak<br />
tartama alatt a tag csak a TÉSZ beleegyez<strong>és</strong>ével<br />
léphet ki. A gyakorlatban a kilép<strong>és</strong> ritka, leggyakoribb<br />
oka a tag idõs kora.<br />
3.1.4 Minimális méret<br />
A minimális taglétszám <strong>és</strong> termel<strong>és</strong>i érték meghatározása<br />
<strong>az</strong>ért szükséges, mert e nélkül a szervezetek<br />
nem képviselnek kellõ g<strong>az</strong>dasági erõt, s így nem képesek<br />
tagjaik piaci érdekeinek hatékony érvényesít<strong>és</strong>ére.<br />
A minimális méretet <strong>az</strong> Európai Unió a tagországokban<br />
mûködõ TÉSZ-ek jellegzetességeire való<br />
tekintettel országcsoportonként eltérõen határozta<br />
meg. H<strong>az</strong>ánkban a többek között Portugáliára<br />
vonatkozó minimális méretet célszerû figyelembe<br />
venni, mivel ott a termelõk szervezettsége hasonlóan<br />
alacsony fokú. Ez a minimális méret legalább<br />
15 tag esetén 0,5 millió EURO (125 millió Ft),<br />
5 tag (nagyobb termelõk) esetén 1 millió EURO<br />
(250 millió Ft) éves forgalom. 2<br />
Megjegyzendõ, hogy a g<strong>az</strong>dasági szükségszerûségek<br />
miatt <strong>az</strong> EU országaiban a termel<strong>és</strong>i érték általában<br />
jelentõs mértékben meghaladja a minimálisan<br />
elõírtat (rendszerint 1 milliárd Ft feletti öszszeg),<br />
<strong>és</strong> hosszú távon a magyar g<strong>az</strong>dálkodóknak<br />
is erre érdemes törekedniük.<br />
2 1 EURO= 250 Ft (2001. december 10.)<br />
5
6<br />
3.2 Támogatás <strong>az</strong> Európai Unióban<br />
A támogatásokkal kapcsolatban meg kell ismerkedni<br />
két fogalommal: a mûköd<strong>és</strong>i alappal <strong>és</strong> a<br />
mûköd<strong>és</strong>i programmal, mivel ezekhez kötõdnek<br />
a támogatások.<br />
3.2.1 A mûköd<strong>és</strong>i alap<br />
A mûköd<strong>és</strong>i alapot a TÉSZ a tagok befizet<strong>és</strong>eibõl<br />
képezi <strong>és</strong> elsõsorban fejleszt<strong>és</strong>i célokra használja<br />
fel. A befizet<strong>és</strong> alapja a tagdíjhoz hasonlóan <strong>az</strong> értékesített<br />
termék mennyisége vagy értéke lehet. A<br />
termelõk befizet<strong>és</strong>eit <strong>az</strong> EU ugyanannyival – de<br />
legfeljebb a TÉSZ által forgalm<strong>az</strong>ott termékek értékének<br />
4,1%-ával – kieg<strong>és</strong>zíti. Azon országokban,<br />
ahol a TÉSZ-ek aránya alacsony, a tagállam saját<br />
költségvet<strong>és</strong>ébõl további támogatást is adhat a<br />
mûköd<strong>és</strong>i alaphoz. Ennek mértéke a termelõi befizet<strong>és</strong>ek<br />
fele lehet.<br />
A mûköd<strong>és</strong>i alap felhasználható a mûköd<strong>és</strong>i<br />
program, illetve r<strong>és</strong>zben árukivonás (intervenció)<br />
finanszírozására (lásd a 4. pontot).<br />
3.2.2 A mûköd<strong>és</strong>i program<br />
A mûköd<strong>és</strong>i program olyan, a TÉSZ által kialakított,<br />
3–5 év hosszú fejleszt<strong>és</strong>i program, amelynek<br />
célja a 3.1.1 pontban megfogalm<strong>az</strong>ott feladatok (a<br />
termel<strong>és</strong>nek <strong>az</strong> igényekhez történõ illeszt<strong>és</strong>e, a tagok<br />
termékeinek forgalm<strong>az</strong>ása, a termel<strong>és</strong>i költségek<br />
csökkent<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a termelõi árak stabilizálása,<br />
környezetbarát termeszt<strong>és</strong>i <strong>és</strong> hulladékkezel<strong>és</strong>i<br />
módszerek bevezet<strong>és</strong>e) minél jobb teljesít<strong>és</strong>e, továbbá<br />
a termékminõség javítása, a termékek értékének<br />
növel<strong>és</strong>e, a termékek reklámozása (kivéve<br />
márkanevek reklámozását). A mûköd<strong>és</strong>i programban<br />
szerepelhet pl. beruházások (hûtõtároló, válogató<br />
gépsor stb.) megvalósítása vagy a termelõk<br />
szakmai ismereteinek bõvít<strong>és</strong>e (pl. speciális tanfolyamok<br />
szervez<strong>és</strong>e) is.<br />
A törvény lehetõséget biztosít arra is, hogy több<br />
TÉSZ szövetséget alkosson, <strong>és</strong> együtt kezeljék mûköd<strong>és</strong>i<br />
alapjukat. Ez elõnyös lehet például közös<br />
marketing-programok kidolgozása, esetleg nagy,<br />
közös beruházások finanszírozása során.<br />
3.3 Új TÉSZ-ek elõzetes elismer<strong>és</strong>e<br />
<strong>és</strong> támogatása<br />
Azok a szervezetek, amelyek újonnan alakultak, illetve<br />
még nem felelnek meg minden elismer<strong>és</strong>i feltételnek<br />
(pl. minimális méret, a tagok önálló értékesít<strong>és</strong>ének<br />
túl magas aránya), elõzetes elismer<strong>és</strong>t<br />
kérhetnek <strong>az</strong> állami szervektõl.<br />
A teljes <strong>és</strong> <strong>az</strong> elõzetes elismer<strong>és</strong> közötti fõ különbségek<br />
röviden úgy foglalhatók össze, hogy <strong>az</strong><br />
elõzetes elismer<strong>és</strong>t kérõ szervezetnek még nem<br />
kell rendelkeznie <strong>az</strong> áruvá k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>t végzõ mûszaki<br />
háttérrel, nem vonatkozik a tagokra a száz százalékos<br />
beszállítási kötelezettség, illetve nincs<br />
szükség termel<strong>és</strong>i <strong>és</strong> környezetvédelmi szabályok<br />
kialakítására.<br />
Az elõzetes elismer<strong>és</strong>hez a szervezeteknek<br />
r<strong>és</strong>zletes, ütemezett elismer<strong>és</strong>i tervet kell benyújtaniuk.<br />
A tervnek r<strong>és</strong>zletesen, éves bontásban be<br />
kell mutatnia, hogyan kívánja a szervezet elérni a<br />
teljes elismer<strong>és</strong> feltételeinek való megfelel<strong>és</strong>t. Az<br />
elismer<strong>és</strong>i terv idõtartama legfeljebb öt év lehet,<br />
<strong>és</strong> tartalm<strong>az</strong>nia kell a következõ információkat:<br />
• a terv idõtartamát;<br />
• a kezdeti helyzet r<strong>és</strong>zletes leírását: taglétszám, a<br />
tagok termel<strong>és</strong>i adatai, értékesít<strong>és</strong>, létesítmények<br />
stb.;<br />
• a terv céljait;<br />
• a célok elér<strong>és</strong>éhez végrehajtandó feladatokat <strong>és</strong><br />
megvalósításuk módját, éves bontásban, költség-haszon<br />
elemz<strong>és</strong>sel kieg<strong>és</strong>zítve;<br />
• <strong>az</strong>okat a lép<strong>és</strong>eket, amelyek ahhoz szükségesek,<br />
hogy a szervezet <strong>az</strong> összes elismer<strong>és</strong>i feltételnek<br />
megfeleljen;<br />
• a szükséges beruházások megvalósításának tervezett<br />
költségeit, éves bontásban.<br />
Az elõzetes elismer<strong>és</strong> öt éve alatt a TÉSZ-ek<br />
anyagi támogatást kaphatnak <strong>az</strong> Európai Uniótól:<br />
• A megalakulás segít<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> <strong>az</strong> adminisztratív<br />
feladatok megkönnyít<strong>és</strong>ét szolgáló támogatás<br />
mértéke 1 millió EURO (250 millió Ft) forgalomig<br />
öt éven át <strong>az</strong> árbevétel 5-5-4-3-2%-a, <strong>az</strong> 1<br />
millió EURO feletti r<strong>és</strong>zre <strong>az</strong> árbevétel 2,5-2,5-<br />
2,0-1,5-1,5%-a; a támogatás felsõ határa 100.000-<br />
100.000-80.000-60.000-50.000 EURO.<br />
• A beruházási támogatások mértéke legfeljebb<br />
75% vissza nem térítendõ támogatás; pontos<br />
mértékét <strong>az</strong> egyes tagállamok állapítják meg,<br />
rendszerint 50–60% között.<br />
Az elismer<strong>és</strong>i terv megvalósítása során a szervezet<br />
bármikor kérheti a végleges elismer<strong>és</strong>t. Egyúttal<br />
mûköd<strong>és</strong>i programjának tervezetét is beadhatja,<br />
így lehetségessé válik <strong>az</strong>, hogy <strong>az</strong> elismer<strong>és</strong> után a<br />
kialakulási támogatást <strong>az</strong>onnal felváltsa a mûköd<strong>és</strong>i<br />
alapon keresztül kapható fejleszt<strong>és</strong>i támogatás.<br />
3.4 TÉSZ-ek szövetségei<br />
Egy-egy régió vagy ország TÉSZ-ei gyakran szövetségeket<br />
is létrehoznak. Ezek célja rendszerint<br />
g<strong>az</strong>dasági tevékenységük összehangolása. Az EU<br />
rendeletei lehetõséget biztosítanak arra is, hogy –<br />
amennyiben a tagszervezetek úgy döntenek – a<br />
mûköd<strong>és</strong>i alapot a TÉSZ-ek szövetsége kezelje. Ennek<br />
közösen megvalósítható programok (pl. országos<br />
szintû reklámtevékenység) esetében van jelentõsége.<br />
Amennyiben a szövetség adott termék(ek) termelõi<br />
<strong>és</strong> termel<strong>és</strong>e terén (<strong>az</strong> országban vagy egy<br />
régiójában) reprezentatívnak tekinthetõ, a szervezet<br />
kezdeményezheti <strong>az</strong> államnál a szervezet bizonyos<br />
szabályainak korlátozott idõre történõ kiterjeszt<strong>és</strong>ét<br />
<strong>az</strong>on piaci r<strong>és</strong>ztvevõkre is, akik nem<br />
tagjai a szervezetnek. A reprezentativitás feltétele<br />
<strong>az</strong>, hogy a szervezetnek tagja legyen <strong>az</strong> adott termék(ek)<br />
termelõinek legalább kétharmada <strong>és</strong> õk<br />
adják a termel<strong>és</strong> legalább kétharmadát is.<br />
3.5 TÉSZ-ek Magyarországon<br />
H<strong>az</strong>ánkban igen lassú a TÉSZ-ek megalakulása:<br />
1999-ben egy, 2000-ben három, 2001-ben további<br />
nyolc szervezet kapott elõzetes elismer<strong>és</strong>t a<br />
25/1999. (III. 5.) FVM rendelet alapján.
Ennek három fõ oka:<br />
– a termelõk bizalmatlansága bárminemû ’szövetkez<strong>és</strong>sel’<br />
kapcsolatban;<br />
– <strong>az</strong> elismer<strong>és</strong> viszonylag bonyolult (<strong>az</strong> EU-rendszernek<br />
megfelelõ) szabályrendszere, ezzel egyidejûleg<br />
könnyebben elérhetõ támogatás ’új típusú<br />
szövetkezetek’ számára;<br />
– a TÉSZ-ek állami támogatásának hiánya: 1999tõl<br />
2001. elsõ félévéig a TÉSZ-ek nem r<strong>és</strong>zesültek<br />
a meghirdetett támogatásokból (illetve 2000-ben<br />
nem is hirdettek meg támogatást).<br />
Az újonnan alakult TÉSZ-ek elsõ évi tényleges<br />
vagy tervezett árbevétele általában 100-200 millió<br />
Ft, a több éve mûködõ szervezetek némelyike már<br />
több, mint 1 milliárd Ft-os éves árbevétellel rendelkezik.<br />
Többségük szövetkezeti formában mûködik,<br />
de van köztük két Kft. <strong>és</strong> egy Rt. is. Az EUval<br />
ellentétben, ahol általában a <strong>gyümölcs</strong>ág<strong>az</strong>atban<br />
nagyobb a TÉSZ-ek aránya, míg Magyaroszágon<br />
a <strong>zöldség</strong>ág<strong>az</strong>atban mûködik többségük.<br />
4. Intervenció, árukivonás<br />
Az intervenció célja <strong>az</strong>, hogy amennyiben adott évben<br />
a term<strong>és</strong> mennyisége túl nagy <strong>és</strong> <strong>az</strong> a piacon<br />
nem értékesíthetõ, a termelõ számára – biztonsági<br />
hálóként – korlátozott mértékû támogatást nyújtson.<br />
Ebbõl következõen a kivonási ár alacsony szintû,<br />
hozzávetõleg a termel<strong>és</strong>i költségeket fedezi. (A<br />
kivonási árakat a 6. fejezetnél található táblázat tartalm<strong>az</strong>za.)<br />
Intervenciós felvásárlási támogatást <strong>az</strong> EU 16<br />
terméknél biztosít. Ennek mértéke maximum a<br />
TÉSZ forgalm<strong>az</strong>ott termel<strong>és</strong>ének 10%-a, alma <strong>és</strong><br />
körte esetében 8,5%-a. Magyarországon a kivonható<br />
termékek közül jelentõs a karfiol, a paradicsom,<br />
<strong>az</strong> alma, a csemegeszõlõ, a görög- <strong>és</strong> sárgadinnye,<br />
a kajszi, a körte <strong>és</strong> <strong>az</strong> õszibarack. A kivont mennyiségrõl<br />
<strong>és</strong> a kivonás idõszakáról a szervezet dönt. A<br />
kivont árunak – a csomagolás kivételével – meg<br />
kell felelnie <strong>az</strong> érvényes minõségi elõírásoknak.<br />
A TÉSZ a mûköd<strong>és</strong>i alapból más termékeknél is<br />
adhat tagjainak kompenzációt, illetve korlátozott<br />
mértékben kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>t adhat <strong>az</strong> EU kivonási támogatásához.<br />
A mûköd<strong>és</strong>i alapnak legfeljebb<br />
30%-a használható ilyen célra. (A TÉSZ-ek ezt ritkán<br />
veszik igénybe, rendszerint a teljes mûköd<strong>és</strong>i<br />
alapot a mûköd<strong>és</strong>i programban használják fel.)<br />
A kivont áru felhasználható elsõsorban karitatív<br />
célokra, továbbá takarmányozásra, ipari alkohol<br />
gyártására illetve a feldolgozóiparban. Az így fel<br />
nem használható mennyiség környezetbarát módon<br />
megsemmisíthetõ.<br />
Egyéni termelõk csak TÉSZ-eken keresztül r<strong>és</strong>zesülhetnek<br />
intervenciós kifizet<strong>és</strong>ekben. Az EU<br />
ebben <strong>az</strong> esetben 10%-kal alacsonyabb kivonási<br />
árat fizet, amelybõl a szervezet levonhatja a kivonással<br />
kapcsolatos költségeit. A kivonható menynyiség<br />
itt is legfeljebb a termelõ értékesített term<strong>és</strong>ének<br />
10%-a.<br />
5. Szakmaközi szervezetek<br />
A <strong>zöldség</strong>- <strong>és</strong> <strong>gyümölcs</strong>piacot szabályozó rendelet<br />
lehetõvé teszi a tagállamok számára úgynevezett<br />
szakmaközi szervezetek elismer<strong>és</strong>ét. (Jelenleg fõleg<br />
Hollandiában <strong>és</strong> Franciaországban mûködnek<br />
hasonló szervezetek. A magyarországi terméktanácsok<br />
hasonlítanak e szervezetekhez – nem véletlenül,<br />
hiszen e példák alapján alakították ki õket.<br />
Ugyanakkor több különbség is van felépít<strong>és</strong>ükben<br />
<strong>és</strong> feladataikban.<br />
A szakmaközi szervezetek létrehozói, illetve<br />
tagjai a rendelet hatálya alá tartozó bármely termék<br />
termel<strong>és</strong>ével <strong>és</strong>/vagy kereskedelmével<br />
<strong>és</strong>/vagy feldolgozásával foglalkozókat tömörítõ<br />
szövetségek lehetnek. (Az<strong>az</strong> term<strong>és</strong>zetes személyek<br />
közvetlenül nem, csak a szövetségeken keresztül<br />
lehetnek tagjaik.) Mûköd<strong>és</strong>ük fõ célja a<br />
termel<strong>és</strong>, a feldolgozás, a kereskedelem <strong>és</strong> a fogyasztás<br />
összhangjának megteremt<strong>és</strong>e, ezáltal a<br />
piaci r<strong>és</strong>ztvevõk kockázatának csökkent<strong>és</strong>e, jövedelmének<br />
növel<strong>és</strong>e. E szervezetek számára támogatást<br />
<strong>az</strong> EU nem biztosít. Mûköd<strong>és</strong>üket rendszerint<br />
tagdíjakból finanszírozzák.<br />
A szakmaközi szervezetek maguk nem folytathatnak<br />
termelõ, kereskedõ vagy feldolgozó tevékenységet.<br />
Mûköd<strong>és</strong>ük nem torzíthatja a piaci versenyt,<br />
nem járhat <strong>az</strong> árak rögzít<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> nem befolyásolhatja<br />
a piacszabályozás eg<strong>és</strong>zséges mûköd<strong>és</strong>ét.<br />
A szervezet kér<strong>és</strong>ére <strong>az</strong> állami szervek a fenti feladatokat<br />
ellátó, <strong>az</strong> ág<strong>az</strong>at jelentõs hányadát képviselõ<br />
szervezeteket elismerhetik. Ehhez be kell<br />
nyújtani a szervezet mûköd<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> képviseleti arányát<br />
bemutató dokumentumokat.<br />
Amennyiben egy elismert szakmaközi szervezet<br />
adott termék(ek) termel<strong>és</strong>e <strong>és</strong>/vagy kereskedelme<br />
<strong>és</strong>/vagy feldolgozása terén (<strong>az</strong> országban vagy egy<br />
régiójában) reprezentatívnak tekinthetõ, a szervezet<br />
– a TÉSZ-ek szövetségéhez hasonlóan – kezdeményezheti<br />
<strong>az</strong> államnál a szervezet bizonyos szabályainak<br />
korlátozott idõre történõ kiterjeszt<strong>és</strong>ét<br />
<strong>az</strong>on piaci r<strong>és</strong>ztvevõkre is, akik nem tagjai a szervezetnek.<br />
6. Kereskedelem <strong>az</strong> Európai Unión<br />
kívüli országokkal<br />
Az Európai Unió a <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> ág<strong>az</strong>at esetében<br />
csak néhány termékre (alma, egyes héjas <strong>gyümölcs</strong>ök,<br />
csemegeszõlõ, õszibarack, nektarin, paradicsom)<br />
ad exporttámogatást, erõsen korlátozott<br />
menynyiségben <strong>és</strong> értékben. E termékek importvédelme<br />
ugyanakkor igen erõs. A vámok ugyan általában<br />
alacsonyabbak (hozzávetõleg 5-20% közöttiek)<br />
mint a Magyarország által alkalm<strong>az</strong>ott vámok<br />
(hozzávetõleg 20-50%), ám a vámokon túlmenõen –<br />
amelyek <strong>az</strong> EU szezon ideje alatt több termék esetében<br />
magasabbak – egyes, <strong>az</strong> EU-ban nagy mennyiségben<br />
termelt termékekre (lásd a táblázatot) bizonyos<br />
idõszakokban a belép<strong>és</strong>i ár-rendszer vonatkozik.<br />
A – meglehetõsen magas – belép<strong>és</strong>i ár alatt importált<br />
termékekre a vám mellett kieg<strong>és</strong>zítõ vámot<br />
is kell fizetni.<br />
A belép<strong>és</strong>i ár-rendszer fõleg a magyar <strong>gyümölcs</strong>termelõk<br />
számára okoz nehézségeket, elsõsorban<br />
<strong>az</strong> alacsonyabb értéket képviselõ feldolgozóipari<br />
alapanyagok, de a <strong>friss</strong> fogyasztásra kerülõ áru esetében<br />
is, csatlakozás után viszont számunkra is védelmet<br />
fog biztosítani a nem tagállamokból érkezõ<br />
7
áruval szemben. A nem belépõáras termékek esetében<br />
ugyanakkor <strong>az</strong> import növeked<strong>és</strong>ét okozhatja<br />
a – jelenleg Magyarországon magasabb – vámok<br />
kölcsönös eltörl<strong>és</strong>e.<br />
7. Feldolgozóipari alapanyagok<br />
támogatása<br />
Egyes feldolgozóipari alapanyagok termel<strong>és</strong>ét <strong>az</strong><br />
EU úgynevezett „termel<strong>és</strong>i támogatással” segíti a<br />
2001/96/EK rendelet alapján. A támogatott fajok a<br />
paradicsom (konzerv- <strong>és</strong> hûtõipari célra egyaránt),<br />
valamint a h<strong>az</strong>ánkban kis jelentõségû õszibarack<br />
<strong>és</strong> Vilmos körte (kizárólag befõttként). A támogatás<br />
mértéke a következõ:<br />
Támogatás<br />
(euró/tonna)<br />
Támogatás<br />
(Ft/kg)<br />
Paradicsom 34,50 8,60<br />
Õszibarack<br />
47,70 11,90<br />
Vilmos körte<br />
161,0 40,30<br />
A támogatás kizárólag TÉSZ <strong>és</strong> feldolgozó üzem<br />
közötti, a rendeletben szabályozott tartalmú szerzõd<strong>és</strong><br />
alapján vehetõ igénybe. A TÉSZ-ek ugyanakkor<br />
kötelesek a feldolgozóipar felé leszerzõdni<br />
<strong>az</strong> ezt kérõ nem tag termelõk termékeit is, amenynyiben<br />
<strong>az</strong>ok vállalják, hogy teljes term<strong>és</strong>üket a<br />
TÉSZ-en keresztül forgalm<strong>az</strong>zák <strong>és</strong> hozzájárulást<br />
fizetnek a szervezet általános költségeihez.<br />
A <strong>friss</strong> <strong>zöldség</strong>-<strong>gyümölcs</strong> piacszabályozási alá tartozó<br />
egyes termékekre vonatkozó speciális szabályok<br />
TERMÉK<br />
BELÉPÉSI ÁR<br />
ÉRVÉNYES<br />
K<strong>és</strong>zült a Földmûvel<strong>és</strong>ügyi <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i Minisztérium<br />
Integrációs Fõcsoportfõnökség Európai Integrációs Fõosztályának megbízásából.<br />
K<strong>és</strong>zítette: Padisák Gábor. ISBN 963 9422 25 8<br />
Kiadja a Szaktudás Kiadó Rt. 2001/2002<br />
KIVONÁSI<br />
ÁR<br />
EURO/100 kg<br />
KIVONÁSI<br />
ÁR<br />
Ft/100 kg<br />
ZÖLDSÉG<br />
articsóka XI. 1. – VI. 30.<br />
cukkini II. 1. – I. 31.<br />
karfiol 7,01 1823<br />
paradicsom I. 1. – XII. 31. 4,83 1256<br />
tojás<strong>gyümölcs</strong> 3,97 1032<br />
uborka<br />
GYÜMÖLCS<br />
I. 1. – XII. 31.<br />
alma VII. 1. – VI. 30. 8,81 2291<br />
csemegeszõlõ VII. 21. – XI. 20. 8,02 2085<br />
cseresznye,<br />
meggy<br />
V. 21. - VIII. 10.<br />
görögdinnye 4,00 1040<br />
kajszi VI. 1. – VII. 31. 14,17 3684<br />
körte VII. 1. – IV. 30. 8,39 2181<br />
nektarin VI. 11. – IX. 30. 13,04 3390<br />
õszibarack VI. 11. – IX. 30. 10,99 2857<br />
sárgadinnye 4,00 1040<br />
szilva VI. 11. – IX. 30.<br />
citrom VI. 1. – V. 31. 13,00 3380<br />
klementin XI. 1. – II. vége 13,00 3380<br />
mandarin XI. 1. – II. vége 13,00 3380<br />
narancs XII. 1. – V. 31. 14,00 3640<br />
satsuma XI. 1. – II. vége 13,00 3380
Change language