6-1 6. Földmérési alaptérkép ... - NymE GEO portál

Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek 

6. Földmérési alaptérkép...................................................................6-2 

6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének 

kialakulása...................................................................6-2 

6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei...............6-2 

6.1.2. Országos Kataszteri Felmérés....................6-3 

6.1.3. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal..6-4 

6.1.4. Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal.6-4 

6.1.5. A földügyi szakigazgatás jelenlegi szervezete6-5 

6.1.5.1. Földmérési Intézet.......................................6-5 

6.1.5.2. Földhivatalok..............................................6-6 

6.1.5.3. Körzeti földhivatalok...................................6-6 

6.1.5.4. Megyei földhivatalok...................................6-7 

6.2. Földmérési alaptérkép.......................................6-7 

6.2.1. Földmérési alaptérkép tartalma ..................6-7 

6.2.2.. A digitalis alaptérkép.................................6-8 

6.2.3. Földmérési alaptérkép megjelenítése..........6-9 

6.2.3.1. Térképi vonalak..........................................6-9 

6.2.3.2. Megírások az alaptérképen.........................6-9 

6.2.3.3. Szelvénykereten belüli megírások...............6-10 

6.3. Helyrajzi számozás ..........................................6-10 

6.3.1. Helyrajzi számozás elve ...........................6-10 

6.3.2. Helyrajziszámozás a földrészletek változásakor6-11 

6.3.2.1. Helyrajziszámozás földrészletek megosztásakor6-12 

6.3.2.2. Vonalas létesítmények megvalósítása esetén6-12 

6.4. Egységes országos térképrendszer.................6-13 

6.4.1. Egységes Országos Vetület......................6-13 

6.4.2. Az egységes országos térképrendszer 

alapszámozása ....................................................6-13 

6.4.3. Topográfiai térképek számozása.............6-14 

6.4.4. A földmérési térképek számozása............6-15 

6.4.4.1. Országos szelvényszámok.........................6-15 

6.4.4.2. A földmérési térképek községi számozása .6-15 

Ellenorzo kérdések a 6. fejezethez:...............................6-1 

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 6-1

Geodéziai hálózatok 

6. Földmérési alaptérkép 

6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének 

kialakulása 

6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei 

Magyarország területén az elso, egész országra kiterjedo 

felmérést Mária Terézia rendelte el 1764-ben. Ez a felmérés 

katonai céllal készült, méretaránya 1:28 800 volt. A felmérési 

munkálatok 1787-ig elhúzódtak. Ezt nevezzük I. katonai 

felmérésnek. 

A kataszteri felmérést II. József császár rendelte el 1786- 

ban. Elsodleges célja az volt, hogy az adó kivetéséhez megfelelo 

alapot szolgáltasson. Az adókat a telkek nagysága és jövedelme 

alapján kívánták kivetni. 

A felmérések példáját a milánói kataszter adta. Itt végezték az 

elso kataszteri felmérést. A térképek méretaránya 1:2 000 volt. 

Elotte nem végeztek háromszögelést, így az egyes községek 

térképei nem csatlakoztak egymáshoz. Az egyes parcellákat 

tulajdonosok és muvelés alapján határolták el. Ezeket külön-külön 

parcellaszámmal látták el. A mérések méroasztallal történtek, 

községenként. 

A földek értékét becsléssel állapították meg. Minden muvelheto 

földet három minoségi osztályba soroltak. Jó, közepes és gyenge 

csoportokat használtak. Ezen kívül a termelésre alkalmatlan 

területeket hasznavehetetlennek minosítettek. A felmérést 1718-ban 

kezdték meg. Elsodleges célja az volt, hogy minden területrol ki 

lehessen mutatni tulajdonosát, muvelési ágát és jövedelmét, 

elsosorban az adók valóságnak megfelelo kivetéséhez. 

Ezt a felmérést tekintették minden késobbi kataszteri felmérés 

mintájának. A munkálatok azonban elhúzódtak és megszakítás 

után csak 1760-ban lépett életbe a milánói kataszter. 

II. József által elrendelt felméréseket azok a mérnökök 

(inzsellérek) vezették, akik katonai felmérés során gyakorlatot 

szereztek, a bonyolultabb területeket ok mérték. 

A munkálatok nagy többségét a ”paraszti bizottságok” végezték 

Az egyes földrészleteket hosszuk és szélességük megmérésével 

határozták meg. Bonyolultabb idomokat háromszögekre 

bontották és ezek oldalait mérték meg. Egyes nehezebben 

mérheto területeken méroasztallal is mértek. A munkálatokat 

nagyon gyorsan hajtották végre. Példaként Veszprém felmérését 

1786-ban 4 hónap alatt végezték el, ez alatt több mint 2000 

parcellát mértek fel. 

6-2 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt


Ez a felmérés sok tekintetben sértette a nemesség érdekeit, ezért 

ott akadályozták ahol tudták. II. József császár ezt a rendeletét is 

visszavonta halálakor, 1790-ben. Azonban úgy rendelte el, hogy 

az késobb még felhasználható legyen. 

6.1.2. Országos Kataszteri Felmérés 

1849-ben császári parancsot adtak ki a Magyarország területének 

felmérésére. A háromszögelési munkálatok 1853-ban indultak 

meg. Az ország területén egy, akkor korszeru, hálózatot hoztak 

létre, és a felmérési munkálatok már ezekre az alappontokra 

támaszkodtak. Az elkészített térképek méretaránya 1:2 880 volt 

(a térképen 1 hüvelyk a természetben 40 ölnek felel meg, 1 öl = 6 

láb és 1 láb = 12 hüvelyk, így 40 * 6 * 12 = 2 880). A felmérés 

elrendelését – mivel nem egyezett a 49-es magyar alkotmánynyal 

- ezért Magyarországon ellenszenvvel fogadták. 

A kiegyezés után a felmérések irányítását átvette a Magyar Pénzügyminisztérium, 

de a felmérés szervezete változatlan maradt,. Elnevezése 

elobb Állandó Kataszter, késobb Országos Kataszteri 

Felmérés volt, de hétköznapokon egyszeruen csak kataszteri 

felmérésnek nevezték. A Pénzügyminisztérium. irányítása alá 

tartozott a Háromszögelo Hivatal és a 13 Felmérési Felügyeloség. 

Ezek száma gyakran változott. Az elso világháború után a 

trianoni békeszerzodés következtében 9 felügyeloség maradt meg 

az új Csonka-Magyarországon, Egerben, Szegeden, Pécsett, 

Debrecenben, Szombathelyen, Gyorött és Pápán. Megmaradt a 

Budapesten lévo Háromszögelo Hivatal és a Földmérési Térképtár. 

A telekkönyvre vonatkozó rendeletet 1885-ben adták ki a tulajdonjogok 

nyilvántartása és a hitelfedezetre vonatkozó jogok nyilvántartására. 

Ekkor rendelték el, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztésének 

alapja - telekkönyvi térkép - a kataszteri (földmérési) térkép másolata 

legyen. A telekkönyv tartotta nyilván a földek 

tulajdonjogaira és használatára vonatkozó adatokat. 

Ezzel megindultak a telekkönyvi betétszerkesztések. Ahol 

nem állt rendelkezésre megfelelo térkép, ott más felmérések 

eredményét használták; telekjegyzokönyveket készítettek. A területeket 

bevallások alapján irták be (vallományi munkák). 

Ezzel alakult ki a két állami nyilvántartás. A földmérési muszaki 

nyilvántartás a Pénzügyminisztériumhoz tartozott, a tulajdonjogokat 

vezeto telekkönyvi nyilvántartást az Igazságügy-minisztérium 

felügyelete alá rendelték. 

Ez a szervezet maradt meg – kisebb változtatásokkal – a II. világháború 

végéig, de sok tekinteben még utána is. 



6.1.3. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal 

A háború után többször átalakitották a földmérés szervezetét. 

1952-ben hozták létre az Állami Földmérési és Térképészeti 

Hivatalt (ÁFTH). A földmérési felügyeloségek helyett, Megyei 

Földmérési Kirendeltségeket alakitottak ki. Az ÁFTH nem 

tartozott közvetlenül egyetlen minisztérium alá, hanem önálló országos 

szervezetként muködött. 

A kataszteri térképeket számos szakterület felhasználta, ezek jelentosége 

folyamatosan nott. Alapul szolgáltak a vasúti, közúti, városrendezési 

tervezéshez. Nagy szerepe volt a vízrendezési, - csatornázási 

munkáknál. Fontos szerepe volt a földosztás és szövetkezet-szervezési 

munkáknál is. Ezek indokolták a szervezet Pénzügyminisztériumtól 

való elszakadását. Az ingatlanok jogi nyilvántartása, 

a telekkönyv továbbra is a bíróságoknál maradt. 

Késobb ismét átszervezték a földmérés központi szervezetét, és a 

Földmuvelésügyi Minisztériumhoz csatolták Országos 

Földügyi és Térképészeti Hivatal néven. Ehhez a hivatalhoz 

csatolták 1972-ben a telekkönyvet is. Ezzel létrejött egyegységes 

földügyi szervezet. 

6.1.4. Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal 

Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalon (OFTH) belül öt 

foosztályt alakitottak ki. 

A Földhasználati Foosztály látja el a földtulajdon és földhasználat 

szabályozását. Ellenorzi a mezo és erdogazdasági rendeltetésu 

területek forgalmát, hasznosítását. Ellátja a földek védelmével és a 

földrendezéssel kapcsolatos feladatok irányítását. 

A Földmérési Foosztály végzi a földmérési térképek tartalmának, 

kialakításának elvi meghatározását a különbözo ágazatok 

igényeinek megfeleloen. Irányítja az alaptérképek tartalmának kialakítását, 

a térképi tartalom folyamatos felújításának korszerusítésével 

kapcsolatos feladatokat. Végzi az országban folyó 

légifényképezési feladatok irányítását. A földmérési szakfelügyelet 

keretében irányítja a földhivatalok munkáit. 

Kialakitja az országban folyó földmérési munkák, alaptérképek és 

alapadatok felhasználásának követelményeit és ellenorzi a felmérések 

átvételét, az alapadatok kötelezo felhasználását. A földmérési 

munkák minoségi követelményeirol utasítások, szabályzatok, 

szabványok kiadásával gondoskodik. Intézkedik az alappontok 

és a földmérési alaptérkép folyamatos karbantartásáról, felújításáról, 

az újramérendo területek kijelölésérol. Ellenorzi a földmérési 

alapadatok megorzését, a folyamatos karbantartását. 

A Földnyilvántartási Foosztály az ingatlan-nyilvántartás a földminosítés 

és adatfelhasználás elveirol, biztonságáról és az adatok 

nyilvánosságának, közhitelességének érvényesítésérol; az adatok 



jogszabályokban eloírt felhasználásáról és nyilvántartásáról. Meghatározza 

a földminosítés elveit és azok felhasználásának jogi- és 

egyéb következményeit. 

A Térképészeti Foosztály feladata a teljes földrajzi térképészetre 

terjed ki. Kialakitja a a földrajzi alap és tematikus térképrendszert, 

meghatározza térképkiadás irányelveit, meghatározza a 

földrajzi neveket, és azok nyilvántartását. Fontos feladata szakterület 

fejlesztési és kutatási munkáinak irányitása, a nemzetközi tudományos 

szervezetekben hazánk képviselete, és az ebbol következo 

feladatok végre hajtása. 

A Katonai Foosztály feladata elsosorban a polgári és a katonai 

térképészet közötti kapcsolatok egyeztetése. 

A Foosztályok müködését még két osztály segitette. 

6.1.5. A földügyi szakigazgatás jelenlegi szervezete 

A Földmuvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében – államtitkár 

felügyelete alatt – muködik a Földügyi és Térképészeti 

Foosztály. Élén a foosztályvezeto áll. 

Munkáját három osztály segiti. 

Földmérési és informatikai osztály 

Ingatlan nyilvántartási osztály 

Földvédelmi és földértékelési osztály 

6.1.5.1. Földmérési Intézet 

Az FTF közvetlen felügyelete és irányítása alatt muködik a Földmérési 

Intézet (FÖMI), melyet 1967-ben alakitottak meg. Hatásköre 

több esetben bovült és jelentos szerepe lett a földmérési 

és térképészeti ágazat szakmai és tudományos tevékenységének 

irányítása és annak végzése. A FÖMI intézményére hárul a földmérés 

területén szükséges utasítások, szabályzatok és szabványok 

kidolgozása és átadása az FTF részére. A FÖMI az egyes feladatokat 

osztályra bontva végzi. 

A FÖMI fontos feladata a hazai kutatások szervezése és irányítása. 

Kapcsolatot tart a külföldi kutató intézetekkel. Kezeli a szakkönyvtárat. 

A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium látja el a muholdas 

helymeghatározásokat. Az országos GPS hálózatok kialakítását 

és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését. 

Az adattár orzi az országos vizszintes és magassági alaphálózatok 

munkarészeit. Átnézi és ellenorzi az országos alappont meghatározásokat, 

pótlásokat. Adatokat szolgáltat az alappontokról. 



A FÖMI keretében muködik az Ingatlanrendezoi Szakbizottság, 

amelynek feladata az egyetemi és foiskolai végzettségu földmérok 

munkájának ellenorzése. Megfelelo gyakorlat után kiadja 

az ingatlanrendezo minosítést. Ez jogositja fel a földmérot, hogy a 

földmérési alaptérkép tartalmát érinto munkákat végezhessen, és 

ezt aláírásával szakmailag és minoségileg is igazolhassa. A földhivatalok 

folyamatosan ellenorzik az ingatlanrendezo minosítéssel 

rendelkezo földméroket és etikailag, vagy szakmailag hibás muködésük 

esetén engedélyüket a szak bizottság megvonja. 

6.1.5.2. Földhivatalok 

A földhivatalok a földügyi szakigazgatás helyi hatósági szervei is. 

Feladatait két szinten, megyei és körzeti szinten végzi. Elsofokon a 

körzeti, másodfokon a megyei földhivatalok látják el hatósági feladataikat 

államigazgatási szervezetként. 

A földhivatalok feladatait általánosan miniszteri rendelet és a 

Földhivatalok Szervezeti és Muködési szabályzata határozza meg. 

A földméréssel és térképészettel, az ingatlan-nyilvántartással és 

földminosítéssel, valamint a földtulajdoni és használati viszonyainak 

rendezésével kapcsolatos hatósági és szolgáltató tevékenységet 

látnak el. 

Ezeket a feladatokat földmérési, ingatlan-nyilvántartási, földminosítési 

és földvédelmi részlegekre bontva látják el. 

A földmérési feladatuk keretében gondoskodnak az alaphálózati 

pontok nyilvántartásáról, karbantartásáról, polgári jogi védelmérol. 

Orzik a földmérési alaptérképeket és vezetik a változásokat. 

Végzik az új és a felújított térképek állami átvételét, a területükön 

folyó földmérési munkák szakfelügyeletét és koordinálását, adatokat 

szolgáltatnak más államigazgatási szervezetek, intézmények 

és a lakosság részére. 

6.1.5.3. Körzeti földhivatalok 

Feladatuk a nyilvántartási térképek és az azokhoz tartozó munkarészek 

kezelése, tárolása, orzése. Ezekrol a lakosság részére másolatok, 

adatok szolgáltatása. A térkép tartalmában bekövetkezo 

változások folyamatos vezetése. 

Határozatot hoz elso fokon a földrészletek területével és határvonalával 

kapcsolatos ügyekben. Vizsgálja a kisebb 

alappontsurítéssel kapcsolatos munkákat. Ellenorzi, vizsgálja a területszámítást 

és a helyrajzi számozás helyességét az ingatlanok 

megosztási, épületfeltüntetési és földrészlet határok kituzésével 

kapcsolatban. 

Folyamatosan vezeti az ingatlannyilvántartást, annak müszaki és 

jogi vonatkozásait együtesen. Az irattárban kezeli és orzi az azokat 

megalapozó okiratokat. 



Adatokat szolgáltat a területére eso földrészletekrol, ingatlanokról 

a lakosság és közületek részére. 

6.1.5.4. Megyei földhivatalok 

A megyei földhivatalok feladata a közeti földhivatalok irányítása 

és ellenorzése. Itt bírálják el az elsofokú határozatok fellebbezéseit. 

Ide tartozik a megye területére eso alappontok nyilvántartása, 

idoszakonkénti helyszínelése, karbantartása, adatainak szolgáltatása 

és kötelezo felhasználásának ellenorzése. Elpusztulásuk esetén 

pótlásukat kezdeményezi a FÖMInél. 

Feladata a földmérési alaptérképek kezelése és a változások idoszakonkénti 

vezetése, a térképek orzése, ezekrol másolatok, 

nyomatok megrendelése. A felmérések (újfelmérések és felújítások) 

muszaki tervének véleményezése, az elkészült térképek átvétele, 

minosítése. 

Feladatuk a földméréssel kapcsolatos munkák nyilvántartásba vétele, 

az állami alapadatok kötelezo felhasználásának ellenorzése, 

és az adatok szolgáltatása, az új alappontok és a földmérési alaptérkép 

tartalmában bekövetkezett változások ellenorzése. 

Az állami alapadatok kötelezo felhasználásának és az ezek létrehozásával, 

megváltoztatásával kapcsolatos munkák bejelentésének, 

vizsgálatának és átvételük minoségének ellenorzése. A földmérési 

alaptérképek kezelésérol, orzésérol és a változások folyamatos 

vezetésérol való gondoskodás. E térképekrol másolatok és 

nyomatok megrendelése. 

Szakfelügyelet vonatkozásában a megyei földhivatalok látják el a 

megye területére vonatkozó földmérési munkák szakmai felügyeletének, 

a munkák koordinációjának irányítását. Az o feladatuk a 

bejelentett munkák nyilvántartása, véleményezése, a beérkezett 

munkarészek vizsgálata záradékolása. 

A bírósági szakértoket - kik a bíróságok munkáját segítik a földméréssel 

kapcsolatos peres eljárások során - a megye területén 

dolgozó földmérok közül választják ki a földhivatallal egyetértésben. 

A megyei földhivatalok folyamatosan figyelemmel kísérik az ingatlanrendezoi 

minosítéssel rendelkezo földmérok munkáját. 

6.2. Földmérési alaptérkép 

6.2.1. Földmérési alaptérkép tartalma 

A földmérési alaptérkép ábrázolja a részletes felmérés során méréssel 

meghatározott tereptárgyakat. Az alaptérkép tartalmát a 

készítésekor érvényben lévo eloírások, szabályzatok határozák 



meg. Ezek szabályozzák, hogy az alaptérkép milyen adatokat tartalmaz 

és azokat milyen módon jelenítsék meg. 

Az ábrázolás formája a térkép fejlodésével folyamatosan változott. 

A múlt században a térképek - a felmérés módszerének 

megfeleloen - csak grafikus ábrázolásukban orizték az adatokat. 

Tehát egyetlen lehetoség volt a térképrol lemért adatok, távolságok, 

területek kezelése. A térképeket általában papírra készítették. 

A század eleje óta - egyre több esetben - a térképi adatokat már 

számszeru numerikus adatok is orizték. Ez fejlodött tovább, amikor 

a számszeru adatok fontosabbá váltak, mint a térképi ábrázolás. 

Ez a várostérképek esetén már általánossá vált. 

A digitális technológia elterjedése ezt fejlesztette tovább azzal, 

hogy a térképi adatok már elsodlegesen digitális formában szerepelnek. 

A digitális alaptérképek a MSZ67272 jelu szabvány szerint készülnek. 

A szabvány tárgya a földmérési alaptérképek céljait öszszesíto 

jelleggel szolgáló digitális alaptérkép (DAT) fogalmi modelljének 

leírása. E szabvány határozza meg fogalmi szinten a 

DAT tartalmát, geometriai jellemzoit, adatminoségét. 

6.2.2.. A digitalis alaptérkép 

A digitalis alaptérkép (DAT) az Egységes Országos Térképrendszer 

része. Megfelel a korábbi M = 1:1 000 - 1:4 000 méretarányú 

térképeknek, azonban annál többet tartalmaz. A digitális 

térképek korlátozzottan méretarány függetlenek. A DAT alapul 

szolgál önkormányzati, közmu, közlekedési, vízügyi és más szakági 

felmérésekhez, nyilvántartásokhoz. 

A DAT szabvány kétféle alapadatot különböztet meg: Állami 

alapadatnak nevezzük azokat az adatokat, melyek hitelességét és 

folyamatos változásvezetését az állam jogszabályban biztosítja. Az 

alaptérkép állami alapadatokon kívül még több adatot tartalmaz. 

Ezeket alapadatoknak nevezzük. Az alapadatok teszik lehetové, 

hogy a térképeket, (az adatbázisokat) szélesebb körben fel lehessen 

használni. 

Az állami alapadatok és az alapadatok vonatkozási rendszere, 

vetületi rendszere szigorúan és szabatosan meghatározott. 

A tartalmát a jól meghatározható, széles felhasználói kör határozza 

meg. 

Az alaptérképeken ábrázolt adatok az adatminoség és pontosság 

szempontjából a muszakilag és gazdaságilag megalapozott 

legmagasabb szintu igényekhez igazodnak. 

A DAT szabványt szakmai szempontból a DAT szabályzatok 

egészítik ki. Ezek részletesen szabályozzák a digitális alaptérkép 

készitését és megjelenítésének formáját. 



6.2.3. Földmérési alaptérkép megjelenítése 

6.2.3.1. Térképi vonalak 

A megjelenítés alapveto formája, amikor a DAT adatbázist hagyományos 

szerkezetu EOTR térképen jelenítjük meg. 

A térképlapokon folytonos vonallal rajzolják ki a térképlap keretvonalait, 

földrészletek határvonalait, épületek talajszintet metszo 

vonalait, épitmények határvonalát, hidakat, vasutak tengelyvonalát, 

távvezetékek nyomvonalát, folyók, csatornák partvonalát, külterületen 

a burkolt utak szélét. 

Pontozott vonallal rajzoljuk ki az alrészletek határvonalait, árkok, 

utak, nyiladékok határvonalait, nem burkolt utak szélét, szegélyárkokat, 

járdaburkolatokat és egyéb szegélyvonalakat, töltések, 

bevágások láb és koronavonalait, muemlékromok határvonalait, 

védett fasorokat. 

Szaggatott vonallal ábrázoljuk a földalatti létesítmények határvonalait, 

vezetékek nyomvonalát, terepszintre levetített épület falsíkokat, 

védett területek határvonalát, természetben nem látható jogi-elméleti 

határvonalakat. 

A térképen egyes alapterülettel nem ábrázolható pontszeru tereptárgyakat 

jelkulcscsal rajzoljuk ki, pl. kutakat, szobrokat, 

kereszteket stb. 

6.2.3.2. Megírások az alaptérképen 

Kereten kívül írjuk meg az északi keretvonal fölött a térkép vetületét, 

magassági alapszintet, méretarányt. Az M=1:2 000 és 

1:1000 méretarányú térképeknél megírjuk a község nevét, csatlakozószelvény 

számát és községbeni sorszámát. Itt kerül megírásra 

az ábrázolt fekvése neve (belterület, külterület zártkert) is. 

A déli keretvonal alatt írjuk meg a tulajdonos, az állami földmérés 

megnevezését, a térképlap országos szelvényszámát és településen 

belüli sorszámát, csatlakozó szelvények számát, a technológiára 

vonatkozó adatokat. A terepmunka lezárásának idopontját, 

digitális átalakítás esetén az eredeti felmérés idopontját. 

Megírjuk az észak-keleti és délnyugati sarokpont koordinátáit. 

Az 1 : 4 000 méretarányú térképeknél a déli keretvonal alatt 4 kis 

rajzot helyezünk el, ezeket a gyámrajzoknak nevezzük. 

Az elso gyámrajz a közigazgatási egységek határát mutatja. A második 

gyámrajz a településen belüli fekvéshatár vonalakat, a belterület 

és külterület határát jelzi. A harmadik gyámrajz a domborzat 

ábrázolásával kapcsolatos adatokat tartalmazza. A negyedik 

gyámrajz a szelvényszámot és a csatlakozó szelvényszámokat tartalmazza. 


6.2.3.3. Szelvénykereten belüli megírások 


A térképen a megírásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne fedjenek 

térképi elemeket, azokat ne keresztezzék és hovatartozásuk 

egyértelmu legyen. A muvelési ágakat betuvel, illetve jelkulccsal 

jelöljük. Megírjuk az utcák nevét, házszámot. Megirjuk az egyes 

födrészletek helyrajzi számát. 

Közigazgatási helyneveket mindig a hivatalos helységnévtár 

alapján írjuk meg. A dulok, településrészek nevét a közhasználatnak 

megfeleloen írjuk meg. Megírjuk a patakok, folyók, csatornák 

nevét. Több szelvényre átnyúló területek nevét minden 

szelvényen megírjuk. A muvelés alól kivett területeket - ha van 

nevük, azt kell megírni, ha nincs, akkor a rendeltetésüket írjuk 

meg: arborétum, játszótér stb. 

Vasútállomás, kikötok nevét akkor írjuk meg, ha nem egyezik a 

település neveivel. A közúti, vízügyi, hírközlési létesítmények nevét 

a közhasználatnak megfeleloen írjuk meg, ezt a helyi önkormányzattal 

egyeztetni kell. Megírjuk az üzemek, középületek és 

egyéb tájékoztató jellegu építmények megnevezését és rendeltetését. 

A térképen szükség esetén rövidítéseket is alkalmazunk. Ezeket 

a rövidítések jegyzéke foglalja össze. 

6.3. Helyrajzi számozás 

6.3.1. Helyrajzi számozás elve 

A földrészleteket - az egyértelmu azonosítás érdekében - megszámozzuk. 

A helyrajzi szám biztosítja a kapcsolatot a térkép 

és a különbözo nyilvántartások között. A helyrajzi számozást 

közigazgatási egységenként végezzük. Az egyértelmu azonosításhoz 

szükséges, hogy egy közigazgatási egységben nem lehet 

két azonos helyrajzi szám. 

A helyrajzi számozást fekvésenként külön végezzük. Jelenleg háromféle 

fekvést különböztetünk meg: 

Külterület a község külso területe, mely elsosorban mezo- és erdogazdasági 

muvelésre szolgál. A belterület, mely lakóépületekkel 

beépített része a községnek. 

Ezenkívül megkülönböztetünk még egy fekvési egységet a különleges 

külterületet. Ebbe a csoportba tartoznak az üdüloövezetek. 

A különbözo fekvések határvonalát a helyi építési hatóságok 

határozzák meg és ezt a részletes rendezési tervben szabályozzák. 

Egy városon belül több össze nem függo belterület és 

különleges rendeltetésu külterület is lehet. 



A helyrajzi számozás során ezekben a fekvési egységek 

helyrajziszámozási egységeket is jelentenek. 

Eloször a belterületi földrészleteket számozzák meg, sorban, folyamatosan. 

A számozás a belterület középpontjánál kezdodik és 

halad folyamatosan. Ha több belterület van, akkor a következo 

belterület helyrajzi számozását az elozo folytatásaként végezzük, 

csak kihagyunk legalább ötven számot és az azt követo kerek 

százassal folytatjuk. 

A belterületek helyrajziszámozása után a különleges külterületeket 

számozzuk végig. Ezeket korábban zártkerteknek neveztük. Ezek 

helyrajziszámozása is ugyanúgy történik, mint a belterületeké. 

A külterületek helyrajziszámozásában jelentos változást hozott a 

DAT szabvány bevezetése. Korábban a külterületek 

helyrajziszámozását nullás helyrajzi számokkal végeztük. Ez azt 

jelentette, hogy minden külterületi helyrajzi szám elott egy 0 jegy 

volt. A 01 számot a belterület egésze kapta.. A belterület után 

számoztuk végig a külterület egyes földrészleteit. A külterületi 

földrészleteket a föbb utak által határolt táblák szerint számozzuk. 

A DAT szabvány bevezetésével megszunt a nullás 

helyrajziszám alkalmazása. A szabvány szerint a külterületi földrészleteket 

a belterületekhez és a különleges külterületekhez hasonlóan 

számozzuk, tehát az utolsó felhasznált helyrajzi szám után 

következo kerek százas helyrajzi számmal, de legalább ötven 

szám kihagyásával kezdjük a külterületi földrészletek helyrajzi 

számozását. 

A földrészleteken belül még külön jelöljük az egyes alrészleteket 

is. Az egyes alrészleteken - a földrészleten belül fekvo különbözo 

muvelési ágakat értjük. A muvelési ágakat csak akkor jelöljük, ha 

annak területe eléri a minimális területi értéket. Az alrészleteket az 

abc kisbetuivel jelöljük. A magánhangzók közül csak azt a betut 

használjuk, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyueket. 

A földrészletek kialakitásánál a belterület határvonalánál az átmeno 

utakat is lezárjuk és külön helyrajzi számmal jelöljük. Utcák 

keresztezésekor a keskenyebbeket lezárjuk le. 

Új térképek készitésekor a földrészletek helyrajzi számát csak indokolt 

esetben szabad megváltoztatni. 

6.3.2. Helyrajziszámozás a földrészletek változásakor 

A földrészletek eredeti helyrajziszámozása, amikor minden földrészletet 

egész számmal jelölünk meg, csak az eredeti felmérés 

után van meg. A késobbiekben az egyes földrészletek megváltoznak, 

egyes földrészleteket 

megosztanak és két tulajdonosa 

lesz, külterületi területe- 


ket belterülethez csatolnak, új községek alakulnak. 


6.3.2.1. Helyrajziszámozás földrészletek megosztásakor 

A földrészletek megosztása az egyik leggyakoribb feladat. Ha 

egész helyrajziszámú földrészletekre osztunk meg, akkor a keletkezo 

új földrészleteket a helyrajziszám alátörésével jelöljük. A keletkezo 

új földrészletek olyan 

helyrajziszámot kapnak, melyek 

az eredeti helyrajziszám 

alátörésével keletkeznek. Az 

Helyrajziszámozás földrészletek 

megosztásakor 

alátörést úgy végezzük, hogy a kialakuló új földrészletek helyrajzi 

számának alátörése egyezzen meg az eredeti számozás irányával. 

Új földrészletek keletkezésekor alapelv az, hogy az új földrészletek 

helyrajziszáma ne egyezzen meg az eredeti földrészlet helyrajzi 

számával. 

Megoszthatunk olyan földrészleteket is, melynek a helyrajziszáma 

már törtszám. Ekkor az új földrészletek helyrajzi száma szintén 

tört szám lesz. A számláló egyezik a korábbi helyrajzi szám számlálójával 

és a nevezot az eddigi legnagyobb alátörést követo 

számtól kezdve számozzuk tovább. 

Ha csak a földrészletek közötti határvonalat módosítjuk, akkor a 

helyrajzi számokat változatlanul hagyjuk és csak a területeket módosítjuk 

az új helyzetnek megfeleloen. 

Ha egy földrészletet kevesebb, mint 50 részre osztunk fel, akkor 

az elozoekben megismert módon helyrajzi számozzuk az új földrészleteket. 

Ha a kialakuló új földrészletek száma az 50-et 

meghaladja, akkor a helyrajzi számozást a tartalékolt helyrajzi 

számok felhasználásával kell végezni. 

6.3.2.2. Vonalas létesítmények megvalósítása esetén 

Vonalas létesítmények megvalósítása esetén az új vonalas 

létesitmény földrészlete sok korábbi földrészletet metsz át, keresztez. 

Ekkor a vonalas létesítményt a legkisebb egész helyrajzi számú 

megosztott földrészlet alátörésével számozzuk. A meg nem 

osztott földrészletek helyrajzi számát nem változtatjuk meg, hanem 

csak területét 

módosítjuk. A 

többi földrészletet 

a korábbiak 

szerint 

számozzuk. 

Helyrajziszámozás utcanyitásakor 

A földrészletek 

helyrajzi szá- 



mozása nagy figyelmet és a szabályok pontos ismeretét kívánja 

meg. A különbözo változások esetén a földrészletek helyrajzi 

számozását ma a DAT Szabvány és a DAT1 Szabályzat szabályozza. 

Minden helyrajzi számozás aesetén ezt kell figyelembe 

venni. 

6.4. Egységes országos térképrendszer 

6.4.1. Egységes Országos Vetület 

Az egységes országos térképrendszer alapja az Egységes Országos 

Vetület (EOV). 

A képfelületi koordináta rendszer pozitív x tengelye észak felé 

mutat. Az óramutató járásának megfelelo pozitív forgásiránnyal 

egyezoen a pozitív y tengely iránya kelet felé mutat. A koordináta 

rendszert a tengellyel párhuzamosan eltolták azért, hogy a koordináták 

az ország területén mindenhol pozitívak legyenek. Az eltolás 

mértéke y irányban 650 km és x irányban 200 km. Emmiatt az x 

koordináták mindig kisebbek mint az 400 km és az y koordináták 

mindig nagyobbak ennél. Ezzel a koordináta számértékébol mindig 

eldöntheto, hogy a koordináta x vagy y. 

Az EOV-hez egységes országos térképrendszer tartozik. Ez azt 

jelenti, hogy az ország területén egységes: a vetület és a koordináta 

rendszer; a vízszintes és magassági alaphálózat; a térképek méretarány 

rendszere és azok szelvényezése. 

6.4.2. Az egységes országos térképrendszer alapszámozása 

A térképrendszer alapja az M = 1 : 100 000 méretarányú térkép. 

Ez alapján az ország területét a koordináta tengelyekkel párhuzamosan, 

x irányban, észak-déli irányban 32 km magasságú, és y 

irányban 48 km szélességu téglalapokra bontja. Ezeket a téglalapokat 

az M = 1:100 000 méretaránynak megfeleloen 32*48 cm 

méretu térképlapokon jelenítjük meg. 

A térképlapokat megszámozzuk a soroknak és oszlopoknak 

megfeleloen. A sorokat a déltol észak felé haladva 0; 1; 2 ... számokkal 

jelöljük. Az oszlopokat nyugatról kelet felé haladva 0; 1; 

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 6-13 

EOTR 

M=1:100 000 szelvényeinek számozása


2 ,,, számokkal határozzuk meg. Így az ország területére eso térképlapok 

száma egy kétjegyu szám. Az elso jegy a sor száma, a 

második jegy az oszlop sorszáma. Ettol csak az ország keleti és 

északi részén térünk el kis mértékben. Ott a térképlapokat 

háromjegyu számokkal jelöljük, az elv megtartásával. 

A további nagyobb méretarányú szelvényeket az M=1:100000 

szelvény számából vezetjük le, mindig az elozo szelvény negyed 

részre bontásával. 

6.4.3. Topográfiai térképek számozása 

Az M = 1 : 50 000 méretarányú szelvények jelölésére az M = 1 : 

100 000 szelvényt 4 részre bontjuk és az egyes negyedeket sorszámozzuk. 

Az egyes számot az eredeti szelvény észak-keleti része, 

a kettest, az észak-nyugati negyede, majd a délkeleti negyed 

kapja a hármas számot, a négyes szám a dél-nyugati negyedé. 

Ezeket a számokat kötojellel írjuk a százezres szelvényszám után. 

A további nagyobb méretarányú szelvényeket is mindig negyedeléssel 

hozzuk létre. 

E számozás szerinti térképlapok méretét és számozását az alábbi 

táblázatban foglaljuk össze: 

Méretarány Szelvényszám Szelvényméret a Szelvényméret a 

vetületen (km) térképen 

1:100 000 54 48x32 48x32 

1:50 000 54-3 24x16 48x32 

1:25 000 54-32 12x8 48x32 

1:10 000 54-324 6x4 60x40 

Topgráfiai térképek szelvényszámozása 

Ez a szelvényszámozás a topográfiai térképekre vonatkozik, melyek 

közül az M = 1:10 000 méretarányú térképek származnak 

eredeti 

6-14 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 

A földmérési térképek számozása


terepi felmérésbol. A kisebb méretarányúakat ezekbol vezetik kicsinyítéssel 

és a tartalom átszerkesztésével. 

6.4.4. A földmérési térképek számozása 

6.4.4.1. Országos szelvényszámok 

A földmérési térképek számozása ennek továbbfolytatásával történik. 

A számozás a továbbiakban is az elozo szelvény negyedelésével 

történik. A földmérési térképek szelvényszámát kötojellel 

irjuk a topográfiai szelvényszám után. 

Méretarány Szelvényszám Szelvényméret 

a vetületen (m) 

Szelvényméret 

a térképen (cm) 

1:10 000 54-324 6000x4000 60x40 

1:4 000 54-324-1 3000x2000 75x50 

1:2 000 54-324-14 1500x1000 75x50 

1:1 000 54-324-142 750x500 75x50 

1:500 54-324-1423 375x250 75x50 

Az 1:4 000 méretarányú térképek a külterületek ábrázolását szolgálják, 

de ezt a méretarányt használjuk a községek átnézeti térképeként 

belterületeknél is. Ezek a térképek szelvényhatáros ábrázolással 

készülnek. Az Egységes Országos Térképrendszer Térképei 

(EOTR) egymás mellé illeszthetok. Az 1:4 000 méretarányú 

térképek lefedik az egész ország területét. 

6.4.4.2. A földmérési térképek községi számozása 

A térképlapok számozásánál használunk egy másik számozást is. 

Ez a községenkénti folyamatos számozás. A városok, községek 

felmérésénél a felmérendo területet, a város, község területét 

lefedo térképeket folyamatosan végig számozzuk. Az egyes térképlapokat 

az EOTR szelvények határvonalainak megfeleloen választjuk. 

Az egyes lapokat az M=1:4 000 méretarányú térképeknek 

megfeleloen 1-tol kezdodoen végig számozzuk. A számozást 

a legészakibb sorban kezdjük, majd a következo délre lévo sorban 

számozzuk az 

egyes szelvényeket. 

Az M=1:4 000 

méretarányúnál 

nagyobb méretarányú 

szelvé- 

A földmérési térképek községi számozása 

nyeket az ábrázolás 

érdekében ugyanúgy 

törjük alá, mint 

az országos számozás során tettük. Ekkor azonban az alátörése- 



ket az M=1:4 000 méretarányú szelvényeknek megfeleloen a 

szelvény negyedelésével hozzuk létre az M= 1:2 000 és további 

negyedeléssel az M=1:1 000 méretarányú szelvényeket. Ezeket az 

M=1:4 000 méretarányú szelvény alátörésével jelöljük. Az eredeti 

sorszám utáni tizedes törttel kiírva. Az ábrázolás gazdaságossága 

érdekében itt eltolt szelvényeket is használunk. Ezeket a szám 

után kiírt a betuvel jelöljük. 



Ellenorzo kérdések a 6. fejezethez: 

1. Mikor indult meg az elso katonai felmérés? 

2. Mikor indult meg az elso kataszteri felmérés? 

3. Hogyan hagyták abba a kataszteri felmérést? 

4. Mi volt a célja a kataszteri felmérésnek? 

5. Mi volt a milánói kataszter? 

6. Milyen méretarányban végezték az országos kataszteri 

felmérést? 

7. Hogyan nevezték a felmérés szervezetét? 

8. Milyen szervezeti egységekre bomlott a kataszteri felmérés? 

9. Mi volt a telekkönyv? 

10. Mikor egyesítették az állami földmérést és a telekkönyvet? 

11. A II. világháború után milyen szervezeti egységet hoztak 

létre a földmérés irányítására? 

12. Mikor alakították meg az ÁFTH-t és az OFTH-t? 

13. Mi Földügyi és Térképészeti Foosztály feladata? 

14. Mi a Földmérési Intézet feladata? 

15. Mi a Megyei Földhivatalok feladata? 

16. Mi a Körzeti Földhivatalok feladata? 

17. Mit tartalmaz a földmérési alaptérkép? 

18. Mit nevezünk állami alapadatnak és alapadatnak? 

19. Milyen vonalakat használunk a térképeken és mit ábrázolunk 

velük? 

20. Az alaptérképen belül milyen megírásokat teszünk? 

21. A szelvénykereten kívül milyen megírások vannak? 

22. Mit nevezünk gyámrajznak? 

23. Miért helyrajzi számozzuk az egyes földrészleteket? 

24. Milyen fekvéseket ismer? 

25. Hogyan helyrajzi számozzuk az egyes fekvéseken belül a 

földrészleteket? 

26. Mik azok a tartalék helyrajziszámok? 

27. Mi az a 0-s helyrajzi szám és hol használták? 

28. A DAT Szabvány bevezetése milyen változást hozott a 

külterület helyrajzi számozásával? 

29. Hogyan jelöljük a földrészleten belül az egyes 

alrészleteket? 

30. Melyik az a 20 betu, amelyet az alrészletek megjelölésére 

használunk? 

31. Mikor változtatjuk meg a földrészletek helyrajzi számát? 

32. A földrészletek megosztásakor hogyan végezzük az új 

földrészletek helyrajzi számozását? 



33. Milyen koordináta rendszert használunk az Egységes Országos 

Térképrendszer esetében? 

34. Hogyan számozzuk az 1:100 000 ma. térképeket? 

35. Az 1:100 000-nél nagyobb méretarányú szelvényeket milyen 

elv alapján számozzuk? 

36. Milyen méretuek a különbözo méretarányú topográfiai 

térképek a vetületen és a térképlapon? 

37. Hogyan számozzuk a földmérési alaptérképeket? 

38. Milyen méretuek a földmérési alaptérképek egyes lapjai? 

39. Milyen méretarányú térképekkel fedheto le az egész ország 

területe? 

40. A községen belül hogyan számozzuk az egyes térképlapokat?

6-1 6. Földmérési alaptérkép ... - NymE GEO portál

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?