A tanegység megnevezése: Személyiségfejlesztés, önnevelés

Személyiségfejlesztés, önnevelés 

Tanegységi előfeltételek: nincs 

A tárgy célja: 

A kurzus célja, hogy a résztvevők csoport- és közösségélményre tegyenek szert, elmélyüljön, 

fejlődjön, vagy akár megalapozódjon önismeretük. A kurzus ezen belül segíteni kíván abban, hogy 

tudatosodjon és árnyaltabbá váljon a hallgatók énképe, mindaz, amit önmagukról hisznek és 

gondolnak. 

Fejlesztendő kompetenciák: 

• Ismeri (tudatosítja) személyes értékrendjét. 

• Képes egyre hitelesebben kifejezni önmagát, valamint újabb kommunikációs készségek 

elsajátítására. 

• Elkötelezett abban, hogy csoportszerepeket próbáljon ki és tudatosítsa ezen szerepek 

önmagára és társaira tett hatását, valamint abban, hogy fejlessze személyes kommunikációs 

hatékonyságát. 

A tárgy tematikája: 

1. Önismeret célja, szándékvilág 

2. Énkép, én-ideál. 

3. Emberi kapcsolatok alapjai. 

4. Bizalom és bizalmi helyzetek. 

5. Kapcsolatteremtés módjai. 

6. Kommunikációs csatornák és személyes kommunikációs stílus. 

7. Értékek és értéktelenségek. 

8. Csoport és csoport szerepek. (Módszertani rész kezdete) 

9. Közösség, mint az önismeret forrása, segítője. 

10. Önismeret és lelki egészség. 

11. Önismeret és élethivatásunk. 

12. A személyi egyensúly. 

13. Személyes krízisek feldolgozása. 

14. Közös kiértékelés 

Követelmény 

A csoportfoglalkozásokon való aktív részvétel. (A foglalkozások kiscsoportos keretek között max. 12 

fő] történnek ön- és társismereti játékok segítségével, sajátélmények átélésével.) Önreflexiós napló 

vezetése a foglakozásokról. 

Félévközi ellenőrzés: nincs 

Félév végi ellenőrzés: szóbeli elbeszélgetés a személyes fejlődésről és tapasztalatokról. 

Irodalom: 

Kötelező: 

Rudas J. (Szerk.), Önismereti csoportok, Animula, Budapest, [é.n.] 

Benedek László: Játék és pszichoterápia. Animula, Budapest, 2001. 

Rudas J., Delfi örökösei. Önismereti csoportok. Elmélet, módszer, gyakorlat, Kairosz, Budapest, 1990. 

Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam. Studium Effektive, Budapest, 2000. 

Ajánlott: 

JUNG, C. G.: Gondolatok az álomról és az önismeretről. Kossuth Kiadó, Budapest, 1996. 

Mewaldt A. – Gailius Z., Ifjúsági csoportvezetők gyakorlati kézikönyve, Nagyító Alapítvány, Szeged, 

2005. 

Rudas J. (Szerk.), Önismereti csoportok, Animula, Budapest, [é.n.] 

SZENTMÁRTONI Mihály – Benkő Antal: A lelkiélet lélektanához.

Tanulás és tanulásfejlesztés 


A tárgy célja: Önismeret-fejlesztés a tanulási szokások, módszerek, stílus, stratégia ; kognitív stílus 

használatára vonatkozóan. 

Olyan módszerek, feladattípusok megismerése, melyek segítségével eredményesebben lehet tanulni, 

tudatos kontroll segítségével, a tanulás-elméletek gyakorlati alkalmazására építve. 

A fejlesztendő kompetenciák 

• A hallgató ismerje meg a személyiségére jellemző tanulási stílust, kognitív stílust, az 

összefüggések felismerése, a lényegkiemelő képesség, valamint figyelmének, emlékezetének 

működési szintjét,. 

• Legyen képes fejleszteni a hallgató ezen képességeit, amennyiben a standardizált adatok 

alapján ezek szintje az életkori átlag alatt marad – fejlesztésre szorul 

• Személyes élményei alapján legyen elkötelezett arra vonatkozóan, hogy gyakorlati 

tapasztalatok – módszerek ismerete, azok közötti válogatás a cél érdekében – nélkül nem lehet 

tanulási stratégiákat használni, tehát munkája során törekedjen ezek megismertetésére 

tanítványaival. 


1. Személyiség és tanulás 

2. Tanulás-elméletek 

3. Tanulási törvények 

4. Tanulási stílus – kognitív stílus vizsgálati módszerek; d2-teszt; emlékezetvizsgáló módszerek; 

IST résztesztek 

5. Tanulási szokások; teljesítmény-motiváció típusa 

6. SQ3R-módszer - gyakorlatok 

7. Címmeditáció (ráhangolódás) 

8. Kérdések (típusai, szintjei, kapcsolata a tájékozottsággal) 

9. Áttekintés – részekre bontás; jegyzetkészítési eljárások 

10. Megértés – önellenőrzés – túltanulás 

11. Összefüggések felismerése: gyűjtőfogalmak keresése 

12. Lényegkiemelés: kakukktojás feladatok 

13. Kooperatív tanulási módszerek 

14. Önértékelés; a kurzus értékelése 

Követelmény 

Félévközi ellenőrzés: Az órán való aktív részvétel; gyakorló feladatok, házi feladatok megoldása. 

Félév végi ellenőrzés: Önértékelés és oktatói értékelés alapján gyakorlati jegy. (jeles: eredményes 

tanulási módszerek, aktív részvétel; Szokásváltoztatás szükségességének felismerése, feladatok 

tökéletes megoldása az órán. Elégséges: önkritika, aktív részvétel, feladatmegoldás az órákon, 

valamely dolgozat elkészítése) 

Kötelező és ajánlott irodalom: 

1. Bednortz, P. (2006): Bevezetés a tanulás lélektanába. Medicina, Bp. 

2. Démuth Á. (2005): Amit a hallgatónak tudni illik a: tanulásról. JGYFK, Szeged 

3. Oroszlány P. (1994): Könyv a tanulásról. Alternatív közgazdasági Gimnázium Alapítvány, 

Bp. 

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 

1. Tanulási szokásaim 

2. Egy tetszőlegesen kiválasztott (legalább 30 oldalnyi) tananyag alapján vázlatkészítés 

3. Szinonima-jegyzet; számomra ismeretlen kifejezések (30) értelmezése

Neveléslélektan 

Tanegységi előfeltétel: Bevezetés a pszichológiába, fejlődés- és szociálpszichológia 


Szintetizálni az eddig tanult elméleti pszichológiai ismereteket az iskolában folyó munkához 

kapcsolódóan. Legyen képes a hallgató annak belátására, hogyan célszerű teljesítménymotivációt 

befolyásolni; milyen nevelői stílus, milyen tanulásszervezési módszerek alkalmazásához kapcsolódik. 


• Tanulási képességek, stratégiák méréses módszereinek gyakorlatban való alkalmazása 

• Önismeret, önkritika fejlesztése a gyermekismeret – pedagógiai jellemzés megfogalmazása 

segítségével. 

• Összefüggések felismerésének fejlesztése az oktató nevelőmunka gyakorlata, valamint a 

pszichológiai alapismeretek között. 


1. Az iskolai munka mint interakció – kommunikáció 

2. A tanulói személyiség – megismerésének lehetőségei 

3. A pedagógus szerep – nevelői stílusok összefüggései 

4. A diák szerep; a szerepértelmezésből adódó konfliktushelyzetek 

5. Értékközvetítés – módszerei, lehetőségei a tanítási órán és iskolán kívül 

6. Információ-birtoklás – iskolai tudás – követelmények összefüggései 

7. A személyiség motiválhatósága – a képességek rendszere, fejlesztése 

8. Kognitív stílus, tanulási stílus, tanulási módszer, tanulási stratégia 

9. Tanulás-szervezési módszerek – személyiségfejlesztés gyakorlata 

10. Az értékelő megnyilatkozások személyiségfejlődésre gyakorolt hatása 

11. Az osztályozás fogalma, szerepe; helye – kapcsolata az értékeléssel 

12. A tanítási óra pszichés légkörét befolyásoló tényezők 

13. A segítő – támogató nevelés és a differenciálás lehetőségei 

14. A másság kezelése a tanítási órán 

Követelmény: 

Félévközi ellenőrzés: Egy szabadon választott témához kapcsolódó, konkrét mérőeszköz használata 

alapján kapott adatok elemzése, értelmezése, házi dolgozat formájában, melynek hossza maximum 10 

oldal lehet. 

Félév végi ellenőrzés: Szóbeli kollokvium a kijelölt témakörökhöz kapcsolódó tematika alapján. 


Balogh L. (1997): Tanulási stratégiák és stílusok; a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Egyetemi 

Kiadó, Debrecen 

N. Kollár K. – Szabó É. (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Bp. 

Tóth László (1995): Pszichológia a tanításban. Pedellus, Debrecen 

Tóth L. (1997): Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. Kossuth Egyetemi Kiadó, 

Debrecen 

Démuth Á. (2006): Amit a hallgatónak tudni illik a: motivációról. JGYFK., Szeged 

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 

1.Vélt és tényleges tanulási stratégiák a diákok körében. 

2.A domináns tanulási és kognitív stílus vizsgálatának – ismeretének pedagógiai 

pszichológiai vonatkozásai. 

3.Teljesítménymotivációs típusok egy iskolai osztályban, a motiválás lehetőségei a tanítási 

órán. 

4.Egy iskolai osztály több szempontú szociometriai vizsgálatának neveléslélektani, 

didaktikai tanulságai.

Valláslélektan 

Tanegységi előfeltétel: nincs 

A tárgy célja: A valláslélektan feladata annak az emberi tapasztalatnak, felismerésnek és 

viselkedésnek a leírása, melyekben az ember kifejezésre juttatja a hitét egy őt felülmúló, 

transzcendens valósággal, valamint ennek egyéni és társadalmi-lélektani feltételeinek magyarázata. 


• Ismeri a vallásos megnyilvánulások pszichológiai megközelítését, figyelembe véve a (teológia 

és természettudomány) tudományágak illetékességét. 

• Ismeri a rendkívüli vallási jelenségek, magatartások pszichológiai értékeléseit. 

• Ismeri a patológiás magatartások vallási formában való megjelenéseinek fejlődéslélektani 

hátterét 

• Ismeri az egészséges népi vallásosság közösségteremtő és személyiségfejlesztő értékeit. 


1. A tudományos valláslélektan 

2. A vallásos tapasztalat lényege és szerkezete a primitív vallásoknál 

3. A személyiség vallásos fejlődése 

4. A vallás megközelítése a különböző pszichológiai iskolák felfogásában 

5. Megtérés pszichikai folyamata, formái, következményei 

6. Misztika jelentése, korok szerinti sajátos megjelenése, jelentősége a mai társadalomban. 

7. Rendkívüli vallási élmények: látomások, jelenések 

8. A népi vallásosság sajátosságai, indítékai, régi és mai megnyilvánulásainak jelentősége, ápolása az 

egyén és a közösség életében. 

9. Megújulási mozgalmak és lelki egészség: a) Lélekben való megújulás 

10. Megújulási mozgalmak és lelki egészség: b) mozgalmak, bázis-közösségek 

11. Valláspótlékok: deviáns erőszak (fanatizmus, fundamentalizmus), szekták, mágia. 

12. A valláspótlékok egyéni pszichikai és társadalmi következményei. 

13. Funkcionális vallásosság jelentése, magatartás értelmezése 

14. A vallás mint a párbeszéd és megbékélés útja (Th. Merton, R. Panikkar, Henry Le Saux és mások) 


Az előadásokon való aktív részvétel. Kiadott témakörben (részletes témajegyzéket a szemeszter elején 

megkapják a hallgatók) 8-10 oldalas szemeszterdolgozat készítése a T.O. által kiadott szabványok 

(irodalom, hivatkozások) betartásával. 


Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga; a vizsgára jelentkezés feltétele a vizsgaidő kezdetéig elfogadott 

szemeszterdolgozat. 

Irodalom: 

Kötelező: 

BENKŐ Antal: Bevezetés a valláslélektanba. TKK - Teológiai Vázlatok II. Budapest 1983 

HORVÁTH-SZABÓ Katalin (szerk.): Lélekvilág (Pszichológiai tanulmányok a vallásról, az erkölcsről és az 

én-ről). Pázmány P. Katolikus Egyetem, Piliscsaba 1998 

Antoine VERGOTE, Valláslélektan, Budapest: Híd Alapítvány, 2001 

Pasztorálpszichológia – Szöveggyűjtemény. SZHF 1996. 

Ajánlott: 

Robert De GRANDIS S. S.J.: Új bevezetés a katolikus karizmatikus megújulásba. Marana Tha sorozat 

60. Bp. 1997. 

Gerhard RUHBACH – Josef SUDBRACK: Nagy misztikusok. Kairosz Kiadó, 2005, 

Benedict M. HERON osb: A katolikus karizmatikus megújulás. Budapest, 1995. 

SZENTMÁRTONI Mihály – Benkő Antal: A lelkiélet lélektanához.. 

Ajánlott témák szemeszter dolgozathoz 

1) Egy kevésbé ismert népi vallási megnyilvánulás bemutatása (kialakulása, története, utóélete) 

2) Nem katolikus vagy nem keresztény vallási közösségek népi vallásosságának bemutatása 

3) Mai látnokok, szentemberek

Pasztorálpszichológia 

Tanegységi előfeltételek: 

Bevezetés a pszichológiába, Személyiséglélektan, Fejlődéslélektan. Erkölcstan I. 


A keresztény segítő- és lelkipásztori szolgálat lélektani alapjainak megismerése. A segítés 

pszichológiai követelményeinek megismerése. 


• Ismeri a keresztény segítőszolgálat főbb területeit. 

• Ismeri az idősek segítésének, szenvedésben való kísérésnek követelményeit, alapvető módjait. 

• Ismeri a szenvedélybetegek, kirekesztettek gondozásának követelményeit, módszereit. 


1. Pasztorálpszichológia meghatározása, feladata. A kórházi és lelkipásztori gondozás sajátosság, 

kapcsolata. 

2. Az erkölcsi fejlődés kritériumai, megnyilvánulásai. 

3. A bűntudat kialakulása, jelentősége, szintjei. 

4. Az egészséges és beteges bűntudat megnyilvánulásai, kezelése. 

5. A keresztény bűnbánat jelentése, gyakorlatának formái. 

6. Öregedés: pszicho-biológiai folyamata, felkészülés az öregedésre. 

7. Az öregedést kísérő konfliktusok, krízisek. A beteg és környezetének segítése. 

8. Halál és gyász: magatartások és feldolgozási lehetőségek. 

9. Az ember önmagához való viszonyának zavarai: depresszió- suicidium- neurózis – szenvedélyek. 

10. A drogfüggés. 

11. Alkoholizmus. 

12. A szenvedélybetegségek megelőzésének pedagógiai feladatai. 

13. A társadalom perifériáján élők gondozásának lehetőségei, útjai. 

14. Az önkéntesség jelentősége, szervezése a szenvedők megsegítésére. 

Követelmény 





Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga; a vizsgára jelentkezés feltétele a vizsgaidő kezdetéig elfogadott 

szemeszterdolgozat. 

Irodalom: 

Kötelező: 

Pasztorálpszichológia (PP), Szeged, 1996. 

SZENTMÁRTONI Mihály: Lelkipásztori pszichológia. Budapest, 

BAKÓ Tihamér: Verem mélyén. Könyv a krízisről. Psycho Art, Budapest, 2004 

Ajánlott: 

HÉZSER Gábor: Pásztori pszichológia. Kálvin Kiadó, 1995. 

RIEMANN, Fritz: Az öregedés művészete. Háttér Kiadó Budapest 1987. 

BAUMGARTNER I.: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem TF, Budapest, 2003. 

H. HARSCH: Kiút az alkohol rabságából. Agapé Kiadó, Szeged, 2000. 

Ajánlott témák szemeszter-dolgozathoz 

1. A bűn és bűnbánat az ószövetségi iratokban 

2. A szenvedés és halál felfogása az újszövetségi iratokban 

3. Az élet – szenvedés – halál témája az első századok prédikációiban, katekéziseiben 

4. Bűnös – bűnbánó – szent (Egy megtérő élettörténetének pszichológiai elemzése.)

Lelkigondozás és családlélektan 


A tárgy célja: A lelkigondozás és a családgondozás alapjainak elsajátítása. 

A fejlesztendő kompetenciák: 

• Ismeri a személyiség fejlődésével járó konfliktusokat, s elsajátítja ezek kezelését, 

feldolgozását. 

• Ismeri és kialakítja magában az empatikus segítő magatartást. 

• Ismeri a sajátos (egyházi) hivatásokkal járó krízis helyzeteket, ezek lehetséges indítékait, a 

megelőzés nevelési és segítő feladatait.. 


1. Az érett személyiség 

2. Istenkép – emberkép – lelki egészség 

3. A keresztény lelkigondozói beszélgetés 

4. Lelkivezetés 

5. Az érett (felnőtt) keresztény személyiség 

6. Életszentség és a lelki betegségek. 

7. Imádság, elmélkedés, szemlélődés és lelki segítés 

8. Egyházi hivatások 

9. A család kialakulása, a családformák történelmi változásai 

10. Párválasztás pszicho-biológiai kritériumai 

11. Az egységet segítő és veszélyeztető magatartások 

12. A házasság konfliktusai. Elválás – konfliktusok kezelése. A gyermek és a váló szülők. 

13. Az egyedül maradt (elvált) személy lelki segítése 

14. Elváltak és újraházasodtak: a régi és az új kapcsolatok mint konfliktus források. Segítés útjai. 


Aktív részvétel az órákon elengedhetetlen a folyamatos gyakorlások, személyes tapasztalatok 

értékeléséhez. 

Félévközi ellenőrzés: az órai tevékenységet értékeljük, amelyhez egy szabadon választott lelki segítői 

terület írásban történő kidolgozása kapcsolódik. 

Félév végi ellenőrzés: összesített gyakorlati jegy 

Irodalom: 

Kötelező: 

DE MELLO, Anthony: Kapcsolat… lelkigyakorlatos elmélkedések. Korda Kiadó, Kecskemét, , 2004 

GYÖKÖSSY Endre: Magunkról magunknak. Református Zsinati Iroda, Budapest, 1992. 

VIORST, Judith: Szükséges veszteségeink. Háttér Kiadó, Budapest, 2002. 

Ajánlott: 

A választott témakörhöz a hallgató keres szakirodalmat (legalább 3 szerző), amely alapján kidolgozza 

témáját. 


Minden szemeszterben kapnak a hallgatók téma-ajánlatot, de ezektől el is lehet térni. – (Az előadóval 

való egyeztetés szükséges!)

Segítőbeszélgetés és konfliktusmegoldás 


Komplex pszichológia és pedagógia szigorlat. 


A segítő kommunikáció elsajátítása és a krízismegelőzés és kezelés elméletének és gyakorlatának 

elsajátítása. 


• Ismeri a segítőbeszélgetés elméleti követelményeit, azokat gyakorlatban is magáévá teszi. 

• Ismeri a krízis és konfliktus kialakulásának folyamatát, annak feloldásának útjait. 

• Ismeri a krízis megelőzésének pedagógiai módszereit. 


1. A segítőbeszélgetés személyi követelményei 

2. A segítőbeszélgetés tárgyi feltételei 

3. Kommunikációs alapok 

4. A segítőbeszélgetés előkészítése 

5. A segítőbeszélgetés szakaszai. 

6. A segítőbeszélgetés nehézségei, zsákutcái. 

7. A tanácsadás 

8. Stressz és a krízis jelentése 

9. Az életkori változással járó konfliktusok, krízisek. 

10. A szorongás (félelem) lélektana 

11. A szorongáshoz kapcsolódó nevelési feladatok. 

12. Kiégettség a segítőszolgálatban. 

13. A kiégés megelőzése 

14. A kiégés kezelése. 

Félévközi ellenőrzés: órai aktivitások folyamatos értékelése. 

Félév végi ellenőrzés: elméleti vizsga és szemeszterdolgozat. 

Irodalom: 

Kötelező: 

Bakó Tihamér: Verem mélyén. Könyv a krízisről. Psycho Art, Budapest, 2004. 

Riemann, Fritz: A szorongás alapformái 

Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Bp. 1998. 

Ajánlott: 

Ronald J. Comer: A lélek betegségei. Pszichopatológia, Bp. 2000. 

Ferenczi Sándor: Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében, Bp. 1998. 

Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyi zavarok, Bp. 1977 

Bakó Tihamér: Titkok nélkül. Lélektani vizsgálódások az öngyilkosságról. Psycho Art, Budapest, 

2004.

Neveléselmélet 


A tárgy célja: A nevelői szerep elsajátításának elméleti megalapozása. 


• Ismeri a nevelés személyi és tárgyi követelményeit. 

• Ismeri a nevelés főbb területeinek sajátosságait, ezek pedagógiai megvalósításának útjait. 

• Ismeri a sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai alapokat. 


1. A nevelés fogalma, jellemzői 

2. A nevelt - személyi fejlődés és temperamentumok szerepe a nevelésben 

3. Nevelés a családban 

4. A nevelő - jelleme, nevelői magatartás-típusok 

5. Az értelmi nevelés 

6. A fizikai nevelés - az emberi élet méltósága, értéke - egészség, sport 

7. Erkölcsi nevelés- az erkölcsjellem fejlesztése 

Veszélyeztetett fiatalok – kábítószer, alkohol 

8. Esztétikai nevelés - érzelmi nevelés 

9. Fogyasztói nevelés 

10. Globális nevelés 

11. Élethivatásra nevelés 

12. A vallásos nevelés 

13. Nevelés nehezített körülmények között - figyelemzavar, fogyatékosság, magatartászavar és 

deviancia 

14. A pályaválasztás 






Félév végi ellenőrzés: kollokvium és a szemeszterdolgozat átlaga képezi a jegyet. 

Irodalom: 

Kötelező: 

Szabó Éva: Szeretettel, szigorral. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 

Sávai János: Neveléselmélet. Szeged, 2006. 

Ajánlott: 

BAGDY Emőke: Családi Szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 

1995 (4. kiadás). 

BÁTHORY Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER 

Oktatási Kiadó, Budapest, 2000. 

BETTELHEIM, Bruno: Az elég jó szülő. Cartaphilus, 2000. 

HATOS Gyula: Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. Bárczi Gusztáv 

Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest, 1996. 


1. Pozitív nevelői magatartások 

2. Az esélyegyenlőség 

3. Értékrend és etikai érzék kialakítása 

4. Szülők és nevelők együtt a nevelőmunkában

Hátránykompenzáció 



A hátrányos helyzetű fiatalok beilleszkedését segítő pedagógiai ismeretek elsajátítása. Az 

esélyegyenlőség biztosításának elmélete és gyakorlata. 


• Ismeri a hátrányos helyzet kialakulásának főbb okait, megnyilvánulásait és következményeit. 

• Ismeri a hátrányos helyzetből eredő szocializációs sérüléseket, ezek pedagógiai kezelését. 

• Ismeri az esélyegyenlőség biztosításának, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges törvényi és 

nevelés tevékenység eljárását, szervezési feladatait. 


1. A hátrányos helyzet jelentése a nemzetközi és hazai jogrendben 

2. Az esélyegyenlőség biztosításának személyi és tárgyi feltételei. 

3. Hátrányos helyzet iskolakezdéskor és felsőbb oktatási rendszerekben. 

4. Az esélyegyenlőség gyakorlatával jelentkező pszicho-pedagógiai kihívások (tévutak, 

félmegoldások, szocializációs nehézségek) 

5. A hátrányos helyzet okai, megnyilvánulásai 

6. A szociális hátrányból eredő szocializációs zavarok 

7. Fogyatékosság mint hátrányhelyzet: kialakulásának okai, főbb formái. 

8. Fogyatékossággal élők integrálása az iskolai pedagógiai programba (általános szabályok, szakmai 

kompetenciák). 

9. Az értelmileg sérültek integrációjának lehetőségei. 

10. A sajátos oktatási módszert kívánó gyermekek integrációja (siketek, gyengén látók, vakok) 

11. A hátrányos helyzet felszámolását segítő iskolán kívüli programok 

12. Az állami gondoskodásban élő gyermekek integrációja (törvényi szabályozás, intézményi 

rendszer) 

13. Az állami gondoskodásban élők szocializációját elősegítő pedagógia 

14. A civilszféra bevonása a hátránykompenzációs pedagógia gyakorlatába (integráló programok az 

iskolában és iskolán kívül) 

A roma kisebbség helyzetéről, integrációs pedagógiájáról külön tanegységben tárgyalunk. 


Előadásokon való aktív részvétel, valamint az évközi nevelési gyakorlatok végzése. 

Félévközi ellenőrzés: a félévközi gyakorlatok jegyzőkönyvének bemutatása. 

Félév végi ellenőrzés: kollokviumhoz bocsátás feltétele a félévközi (elfogadott) gyakorlatok igazolása. 

Irodalom: 

Kötelező: 

Esélyteremtés a pedagógiában (szerk. Estefánné Varga Magdolna, Ludányi Ágnes) Eger 

Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 

Kálmán Zsófia: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 

Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem. HVG-ORAC, Budapest, 2006. 

Ajánlott: 

Szabó Ákosné: Szegénység és iskola: kor és kórkép a tanulásban akadályozott népesség 

iskoláztatásáról. Trezor Kiadó, Budapest, 1998. 

Forrai R. Katalin: Cigány gyermekek szocializációja. Aula, Budapest, 1998. 

W. A. Gordon: Az előítélet. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 

Együttnevelés speciális igényű tanulók az iskolában: az integrált fejlesztés lehetőségei (szerk.: Csányi 

Yvonne, és mások) OKI Budapest, 1995. 

A súlyosan és halmozott fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztése, a képzési kötelezettség 

teljesítése (szerk. Lányiné Engelmayer Ágnes) OKI Budapest, 1997.

Bevezetés a pszichológiába 


A tárgy célja: A pszichológia alapfogalmainak megismerése. Az ember pszichés működésének 

alapvető törvényszerűségeit vesszük át a félév folyamán 


• Ismeri az alapvető pszichés folyamatok működését, törvényszerűségeit. 

• Képes a megszerzett tudását hivatása gyakorlása során felhasználni. 

• Elkötelezett abban, hogy hivatásában embertársai szolgálata terén, elméleti tudását ötvözze 

gyakorlati tapasztalataival. 


1. A pszichológia tárgya, területei, 

2. A pszichológia vizsgálati módszerei 

3. A pszichológia kezdetei 

4. Érzékelés, észlelés 

5. Figyelem 

6. Emlékezet 

7. Képzelet 

8. Gondolkodás 

9. Intelligencia 

10. Tanulás 

11. Motiváció 

12. Érzelmek 

13. Verbális kommunikáció 

14. Nonverbális kommunikáció 



Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli kollokvium 


Bernáth László, Révész György: A pszichológia alapjai, Tertia Kiadó, Budapest, 1995 

Atkinson, Atkinson: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1999 

Keményné Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest, 2000 


1. A gyermekek motiválásának lehetőségei különböző korosztályokban 

2. Intelligencia: veleszületett, vagy fejleszthető? 

3. Az emlékezetet segítő technikák és ezek felhasználhatósága különböző korosztályokban 

4. Kommunikációs játékok, gyakorlatok, melyek gyermekekkel is alkalmazhatóak

Személyiséglélektan 


A tárgy célja: A személyiség fogalmának megismerése, a pszichológia legfontosabb elméleteinek 

elsajátítása, a pszichológiai gondolkodás kialakulásának, történetének megértése 


• Ismeri a legfontosabb pszichológiai irányzatok, elméletek személyiségről vallott 

elképzeléseinek lényegét. 





1. A személyiség meghatározása 

2. Hippokratesz-Galenosz-féle vérmérsékleti típusok 

3. Kerchmer tipológiája 

4. Sheldon tipológiája 

5. Eysenck-féle személyiségtípusok 

6. Pavlov személyiségtipológiája 

7. Behaviorizmus 

8. Alaklélektan 

9. Pszichoanalízis 

10. Neoanalitikus irányzatok 

11. Kognitív pszichológia I. 

12. Kognitív pszichológia II. 

13. Fenomenológiai irányzat I. 

14. Fenomenológiai irányzat II. 





Bernáth László, Révész György: A pszichológia alapjai, Tertia Kiadó, Budapest, 1995 

Atkinson, Atkinson: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1999 

Keményné Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest, 2000 

Carver, Scheier: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1998 


1. A megerősítési lehetőségei gyermekeknél 

2. Közös gyökérből két fa: Jung és Adler elméletének összevetése 

3. A kibernetika és a pszichológia találkozása: NLP és/vagy egyéb kognitív pszichológiai technikák 

4. A feltétel nélküli elfogadás, empátia és kongruencia, mint a pedagógiai munka segítői

Fejlődés- és gyermeklélektan 


Bevezetés a pszichológiába; Személyiséglélektan 

A tárgy célja: A pszichés fejlődés életkoronkénti jellemzőinek, nehézségeinek, feladatainak 

megismertetése a hallgatókkal 


• Ismeri a különböző életkorokra jellemző pszichés folyamatokat, kihívásokat. 





1. A fejlődéslélektan általános elméletei 

2. Méhen belüli fejlődés, újszülöttkor 

3. A kötődés kezdetei (anya-gyermek kapcsolat) 

4. Kognitív fejlődés csecsemő és kisgyermekkorban 

5. Beszédfejlődés 

6. Rajz- és játékfejlődés 

7. A kisiskolás kor kognitív jellemzői, iskolaérettség 

8. Az önszabályozás fejlődése, erkölcsi fejlődés 

9. A szorongás fejlődése, a média hatása a gyermekek fejlődésére 

10. Nevelői stílusok; büntetés, jutalmazás használata a nevelés során 

11. A kortárskapcsolatok alakulása a fejlődés során, a család szerepének változásai 

12. A serdülőkor elméletei, kognitív fejlődés serdülőkorban 

13. Az identitás alakulása serdülőkorban 

14. Serdülőkori pszichés problémák, drogproblémák és a serdülőkor 

Követelmény 




Dr. Sávai János: Fejlődéslélektan és gyermeklélektan, Agapé Kiadó, Szeged, 2000 

Cole, Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 1997 


1. A játék szerepe a pedagógus munkájában 

2. A serdülőkor kihívásai a családi rendszert tekintve 

3. A „rossz” (magatartászavaros) gyermek pszichés háttere, ill. a pedagógus lehetőségei a segítségre 

4. A serdülőkori önsértések, öngyilkosságok lelki háttere. A pedagógus szerepe a felismerésben, 

kezelésben

Szociálpszichológia 


Bevezetés a pszichológiába; Fejlődés- és gyermeklélektan 


Megismerni a társas érintkezés elemi lélektani folyamatait, és az ezekkel összefüggő alapfogalmakat. 


• Ismeri a szociálpszichológia tárgyát képező alapjelenségeket. 

• Képes a megszerzett ismeretek alapján értelmezni személyes tapasztalatait. 

• Elkötelezett abban, hogy tudatosan alkalmazza a megszerzett ismereteket mindennapi társas 

kapcsolatai fejlődése érdekében. 


1. A szociálpszichológia (tárgya, gyakorlati vonatkozásai, történetének főbb állomásai) 

2. A szociális tanulás (a szocializáció fogalma, a szociális tanulás módjai) 

3. Az önismeret (fogalma, énkép, önértékelés, Johari ablaka, az önismeret jelentősége, az 

önismeretszerzés módjai) 

4. Védekező/elhárító mechanizmusok (fogalma, típusai) 

5. Az empátia fogalma, észlelés, személyészlelés, vonzalom 

6. Kategorizálás, sztereotípia, sztereotipizálás, attitűd 

7. Az interakció fogalma, a kommunikáció fogalma, verbális kommunikáció, nonverbális 

kommunikáció, metakommunikáció 

8. A kommunikáció modellje, az interperszonális találkozás és a kommunikáció szintjei 

9. Státus és szerep (a fogalmak, a szerep típusai, szerepkonfliktusok) 

10. A csoport fogalma, jellemzői, típusai, struktúrája 

11. Norma, konformizmus, deviancia, vezetési stílusok 

12. A csoport fejlődési szakaszai 

13. Befolyásolhatóság/meggyőzhetőség (fogalma, tényezői, a befolyásolás típusai, a 

meggyőzés) 

14. Tömegjelenségek 



Félév végi ellenőrzés: írásbeli, vagy szóbeli vizsga 

Kötelező irodalom: 

Keményné Dr. Pálffy K., Bevezetés a pszichológiába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 

Forgács J., A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz, [é.n.], [h.n.] 

Ajánlott irodalom: 

Aronson E., A társas lény, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 

Szabó I., Bevezetés a szociálpszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. 

Powell J., Miért félek attól, aki vagyok?, Vigilia, Budapest, 1998. 


1. A személyes kapcsolatok fejlődése, intim kapcsolatok 

2. A csoporton belüli kapcsolatok (önfeltárás, konfliktusok, befolyásolás) 

3. Döntéshozatal, együttműködés, versengés 

4. Tömegjelenségek: kollektív tudatjelenségek: divat, babona, híresztelés

Kateketika elmélet I. 


A tárgy célja: a növendék megismeri az egyház mai koncepcióját a katekézisről, miközben 

szert tesz a katekézis végzéséhez szükséges szemléletre. 


• Ismeri az egyház katekézisről vallott mai szemléletét. 

• Képes az egyház mai szemléletének fényében felülvizsgálni saját maga és környezetének 

katekézissel kapcsolatos elképzelését és tapasztalatait. 

• Elkötelezett abban, hogy megvalósítsa a gyakorlatban is ezt az új szemléletet. 


1. A katekézis fogalma 

2. A katekézishez kapcsolódó más igeszolgálatok – fogalmi tisztázás 

3. A katekézis történetének állomásai 

4. A katekézis hátterében lévő teológiai szempontok I. (kapcsolata az egyház küldetésével) 

5. A katekézis hátterében lévő teológiai szempontok II. (egyház-, közösség-, és emberkép) 

6. A katekézis pedagógiájának modellje 

7. A katekézis forrásai és alkalmazásuk 

8. A katekézis szereplői 

9. A katekézis az evangelizáció folyamatában I. (a folyamat egésze) 

10. A katekézis az evangelizáció folyamatában II. (a katekumenátus folyamata) 

11. A kateketikai tervezés és programozás fogalma 

12. A kateketikai tervezés és programozás folyamata I. (helyzetfelmérés-, és értékelés) 

13. A kateketikai tervezés és programozás folyamata II. (célok meghatározása, elrendezése, 

dokumentált tartalmi részek és tapasztalatok kiválasztása) 

14. A kateketikai tervezés és programozás folyamata II. (katekézis-foglalkozás, kiértékelés) 


Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a 3-6. témákból 

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga 


Keszeli S., Alapvető kateketika. Bevezetés a katekézis elméleti alapjaiba katekétáknak, SZHF, 2006. 

(elektronikus formában letölthető az alábbi helyről: www.theol.uszeged.hu/konyvtar/keszeli/alapveto_kateketika.pdf) 


1. Klérus Kongregáció, A Katekézis Általános Direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 

1997. 

2. MKPK HB, Magyar Kateketikai Direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000. 

3. Fogassy J., Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002. 


1. A katekéta lelkisége – az ideál, és a gyakorlati megvalósítás útjai 

2. A katekéta csoportvezetői feladatai 

3. Katekézis és lelkivezetés 

4. Tervszerű katekézis a plébánián, ma Magyarországon – az előrelépés feltételei

Kateketika elmélet II. 


A kateketika elmélet I. sikeres teljesítése. 

A tárgy célja: a hallgató megismeri a gyermek, serdülő, fiatal és felnőtt korosztály katekézisének 

elméleti alapjait, és ezek gyakorlati vonatkozásait. 


• Ismeri a különböző korosztályok katekézisének sajátosságait a tervezés és programozás 

lépéseinek megfelelően. 

• Képes az elméleti ismeretek alapján gyakorlati problémák megoldásának korrekt 

felvázolására. 

• Elkötelezett abban, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa az elsajátított ismereteket. 


1. A kisgyermekek katekézise nevelésük egészében 

2. A kisgyermek főbb fejlődés- és valláslélektani sajátosságainak kateketikai vonatkozásai 

3. Az elemi vallásos nevelés tényezői 

4. Katekézisük céljai, kateketikai tervek 

5. Szentségi felkészítés; a Szentírás és egyéb források használata; a katekézis-foglalkozás; 

szemléltetés 

6. A serdülők és fiatalok helyzete, életkori sajátosságai és kateketikai vonatkozásaik 

7. Katekézisük céljai és tartalmi vonatkozásai 

8. Az első evangelizáció folyamata és tényezői 

9. Általános módszertani szempontok 

10. Bérmálási felkészítés; Ifjúságpasztorációs tervezetek 

11. A felnőttkor jellemzése szociológiai, fejlődés- és valláslélektani szempontból, mindezek 

kateketikai vonatkozásai 

12. Katekézisük céljai és tartalmi vonatkozásai 

13. A felnőtt hitbeli növekedésének módja, és módszertani vonatkozásai 

14. Támpontok a kateketikai tervezéshez és programozáshoz 


Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a gyermekkorosztály katekéziséből 

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga 


Keszeli S., Korosztályi katekézis-módszertan, Szeged, SZHF, 2007. 

Keszeli S., Serdülők és fiatalok katekézise, SZHF, 2007. 

Keszeli S., Az első evangelizáció módszertani vonatkozásai, SZHF, 2007. 

Keszeli S., Felnőttek katekézise, SZHF, 2007. 


Dobos L., Hittan – felnőtteknek. Egy andragógiailag megalapozott felnőttkatekézis körvonalai, 

Lámpás, Abaliget, 1999. 

Fogassy J., Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002. 

Tonelli R., Fiatalokból felnőtt keresztények, Don Bosco, Budapest, 2002. 

Petitclerc J-M., Beszéljünk a gyermeknek Istenről, Don Bosco, Budapest, 1999. 

Petersen J., Az evangelizálás, mint életstílus, KIA, Budapest, 2000. 


1. Első evangelizációs kezdeményezések 

2. Az evangelizátor szellemisége, lelkülete 

3. A Szentírás használata különböző korosztályok katekézisében 

4. Korosztályi kateketikai tervek alkalmazásának szempontjai 

5. Sajátos témák a korosztályi katekézisekben

Kateketika gyakorlat I. 

Tanegységi előfeltételek: Kateketika elmélet I-II. 

A tárgy célja: a növendékek szert tesznek a kisgyermekek katekézise végzéséhez szükséges gyakorlati 

alapokra. 


• Ismeri a kisgyermekek katekézisének gyakorlati megvalósításához szükséges legfontosabb 

eljárásokat és eszközöket. 

• Képes ezen eszközök és eljárások használatára. 

• Elkötelezett abban, hogy továbbfejlessze, és az életben is alkalmazza ezeket az ismereteket és 

képességeket. 


1. A hospitálás megfigyelési szempontjainak megbeszélése 

2. Hospitálás 

3. Részvétel a főiskola által szervezett hospitálásokon 

4. A hospitálások közös értékelése 

5. Módszerek, motiváció, ismétlés 

6. Szemléltetés 

7. A narráció szabályainak megismerésére 

8. A foglalkozás-vázlat elemei 

9. Foglalkozás-vázlat közös készítése 

10. Szentírási szöveg narrációja szemléltetéssel egybekötve (csoportban), közös kiértékelés I. 

11. Szentírási szöveg narrációja szemléltetéssel egybekötve (csoportban), közös kiértékelés II. 

12. A kateketikai programkészítés elméleti alapjainak megismerése 

13. Programozási feladat 



Félévközi ellenőrzés: a félév gyakorlati részfeladatainak értékelése (rendszeres részvétel a 

gyakorlatokon, hospitálási jegyzőkönyvek, narráció, szemléltető eszközök) 

Félév végi ellenőrzés: a féléves részmunkák összességének értékelése, és egy szóbeli vizsga. 




(elektronikus formában letölthető az alábbi helyről: 

www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/keszeli/alapveto_kateketika.pdf) 



Gyökössy E.: Hogyan tartsunk gyermekbibliaórát? Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 

1992. 

Szőke J. (Szerk.), Hittant – de hogyan?, Don Bosco, Budapest, 1998.

Kateketika gyakorlat II. 


Kateketika elmélet I-II., Kateketika gyakorlat 1. 

A tárgy célja: a növendékek szert tesznek a serdülő, fiatal és felnőtt korosztály katekézise végzéséhez 

szükséges gyakorlati alapokra. 


• Ismeri a serdülő, fiatal és felnőtt korosztály katekézisének gyakorlati megvalósításához 

szükséges legfontosabb eljárásokat és eszközöket. 

• Képes ezen eszközök és eljárások használatára. 

• Elkötelezett abban, hogy továbbfejlessze, és az életben is alkalmazza ezeket az ismereteket és 

képességeket. 


1. Didaktikai alapok áttekintése (motiváció, aktualizáció) 

2. Narráció I. (serdülőkortól felnőttekig) 

3. Narráció II. (serdülőkortól felnőttekig) 

4. Motiváció/aktualizáció bemutatása I. 

5. Motiváció/aktualizáció bemutatása II. 

6. Hospitálás 

7. A hospitálás közös kiértékelése 

8. Imaalkalmak tartása elméleti alapjainak megismerése 

9. Serdülők-felnőttek katekézis-foglalkozás-típusainak áttekintése 

10. Serdülők-felnőttek katekézis-foglalkozásának csoportos kidolgozása 

11. Programozási gyakorlat I. 

12. Programozási gyakorlat II. 

13. Serdülőkkel, fiatalokkal való kommunikáció alapvető szempontjainak megismerése 



Félévközi ellenőrzés: a gyakorlati feladatok határidő előtti leadása, az egyes feladatok értékelése 

(narráció, hospitálási jegyzőkönyv, aktualizáció/motiváció, imablokk vázlata, imablokk levezetése, 

programozási gyakorlat) 

Félév végi ellenőrzés: a féléves részmunkák összességének értékelése, és egy szóbeli vizsga. 




(elektronikus formában letölthető az alábbi helyről: 

www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/keszeli/alapveto_kateketika.pdf) 



Keszeli S., Serdülők és fiatalok katekézise, SZHF, 2007. 

Keszeli S., Felnőttek katekézise, SZHF, 2007.

Általános módszertan 


Kateketika elmélet I-II., Kateketika gyakorlat 1-2. 

A tárgy célja: a növendék átfogó képet alakít ki az iskolai keretek között történő oktatás-nevelés 

általános szervezéséről, és a tantárgy-tervezés módszertani alapjairól. 


• Ismeri az iskolai oktatás-nevelés szervezésével kapcsolatos főbb fogalmakat, folyamatokat, 

összefüggéseket, és ezek gyakorlati vonatkozásait. 

• Képes az ismeretek gyakorlati megvalósítására. 

• Elkötelezett abban, hogy ismereteit korszerű irodalom segítségével rendszeresen bővítse. 


1. Oktatáselméleti irányzatok 

2. A tanulás folyamata 

3. Az oktatás célrendszere 

4. Az oktatás tartalma 

5. Tanterv, program, programozás, curriculum 

6. Az óratervezet 

7. Az oktatás stratégiái és módszerei 

8. Az oktatás szervezési módjai 

9. Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei 

10. A tanulás szervezeti keretei és formája 

11. A pedagógiai értékelés 

12. A különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása 

13. Az iskolai oktatómunka tervezése 

14. Tanulási motiváció 

Irodalom: 

A tanulás fejlesztése. (szerk.: Monostori Anikó), Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003. 

Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest 

Laszlavik Éva: A csoportszervezés eljárásai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 

Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulnak jól vagy rosszul a gyerekek? Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. 

Sávai János: Neveléstudomány. Agapé Kiadó, 2005. 


1. Három konkrét tanterv összehasonlítása 

2. A tanulás és (ön)értékelés összefüggései 

3. A rejtett tanterv 

4. Az önszabályozó tanulás

Szakmódszertan 


Kateketika elmélet I-II., Kateketika gyakorlat 1-2., Általános módszertan 

A tárgy célja: a növendék felkészül az iskolai keretek között történő hittan oktatás módszereinek 

korrekt, tudományosan megalapozott használatára. 


• Ismeri a hittanári feladatkör sajátosságait, és a hittan tanításához szükséges elméleti alapokat. 

• Képes a megismert elveket a konkrét korosztály és az iskolatípus sajátosságaihoz és 

követelményeihez igazodva alkalmazni. 

• Elkötelezett abban, hogy munkája nyomán ne csupán tárgyi ismeretekkel, hanem személyes 

elkötelezettségük kibontakozásával is gazdagodjanak a rábízottak. 


1. Az iskolai hittan formái, sajátosságai, követelményei, tantervek, tankönyvek, segédkönyvek 

2. Óratervezet, óravázlat 

3. Különböző óratípusok speciális óratervezetei 

4. A motiváció módszerei 

5. A tényanyag-nyújtás és ismeretgyűjtés módszerei 

6. A feldolgozás és az elemzés, az általánosítás és a fogalomalkotás módszerei 

7. A kérdezés technikája 

8. A szemléltetés fajtái, tárgyi eszközei 

9. Az üzenet megfogalmazásának és aktualizálásának módszerei 

10. A rögzítés, az összefoglalás és az ismétlés módszerei 

11. Játék, ének (és tánc) a hittanórán 

12. A fegyelmezés és önfegyelmezés módszerei 

13. A tanári hatékonyság fejlesztése 

14. A közösségépítés egyéb módszerei 


Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából 

Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga 


Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest 

Dobos L. (Szerk.), Kateketikai Szöveggyűjtemény, PHF, 2005. 


Tonelli R., Fiatalokból felnőtt keresztények, Don Bosco, Budapest, 2002. 

A hitoktatók első lépései, Don Bosco, Budapest, 2003. 

Veszprémi Hittudományi Főiskola, Gyakorlati keresztény pedagógia, Veszprém, 2002. 


1. Imádságra nevelés a hittanórán 

2. A hitoktatók „munkaközösségeinek” együttműködése 

3. A művészetek szerepe a hittanban 

4. A sportszerűség és a hittanos közösség

A tanegység megnevezése: Személyiségfejlesztés, önnevelés

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?