Bevezetés az Ószövetségbe I

Bevezetés az Ószövetségbe I. 

Tanegységi előfeltételek: nincs 

A tárgy célja: 

1. A Biblia keletkezésének korát megismerni. 

2. A Biblia alábbi könyveinek szövegét megismerni. 

(Az Ószövetségi Szentírás kortörténete; a Közel-Kelet története; Ábrahám és kora; az ősatyák kora; az 

egyiptomi tartózkodás; a pusztai vándorlás; Kánaán elfoglalása; a Bírák kora; a királyság megszületése; - 

a Tóra-kutatás korszakai; Mózes öt könyve; Józsue könyve; a Bírák könyve; Sámuel könyvei; a Királyok 

és Krónikák könyvei) 

Fejlesztendő kompetenciák: 

• Történeti és vallástörténeti ismeretek megszerzése. 

• A szövegek történeti összefüggésbe való helyezésének képességét megszerezni. 

• A bibliai kinyilatkoztatás iránti elkötelezettség fejlesztése. 

A tárgy tematikája: 

1. Ókori kelet, Ábrahám 

2. Világteremtési mitológiák 

3. Ősatyák 

4. József történet, Egyiptomi szolgaság 

5. Mózesnek szóló kinyilatkoztatás 

6. Szabadulás Egyiptomból 

7. Sínai kinyilatkoztatás 

8. Honfoglalás, „hapiri” kérdés 

9. Bírák és szentélyek 

10. Saul és Dávid uralkodása 

11. Tóra forrásai JEDP. 

12 Deuteronomista iskola történelem szemlélete 

13. Kettős királyság Szamaria elestéig 

14. A babiloni fogságba hurcolás és vallási következményei. 

Követelmény: 

Félévközi ellenőrzés: rövid írásbeli teszt 2 alkalommal. 

Félév végi ellenőrzés: szóbeli, vagy írásbeli vizsga 

Kötelező és ajánlott irodalom: 

Rózsa H.: Az Ószövetség keletkezéstörténete, Bp. 1986.; 

Soggin, A.J.: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, 1998. 

Benyik Gy.: Ószövetség bevezetés ( jegyzetvázlat) 

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 

1. Őstörténet mitológiai háttere 

2. Sínai szövetségkötés vallástörténeti jelentősége 

3. Ásatások Jeruzsálemben 

4. Papság a szent Sátorban és a jeruzsálemi királyi szentélyben

Bevezetés az Ószövetségbe II. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I. 


A Biblia keletkezésének korát megismerni. A Biblia alábbi könyveinek szövegét megismerni. (Az 

Ószövetségi Szentírás kortörténete; A babiloni fogságtól a 2. templom pusztulásáig; Az író próféták (Izajás, 

Jeremiás, Ezekiel, Báruk, stb.); A bölcsességi irodalom; A deutero-kanonikus könyvek; A költői könyvek 

ismertetése, valamint a zsidó vallás teológiai fejlődésének felvázolása a kereszténység kezdetéig.) 


• Megismerni a prófétai bölcsességi költői és deutero-kanonikus könyvek szövegét és keletkezését, 

valamint teológiai nézeteit. 

• A teológiai fogalmak keletkezésének történelmi okait megtalálni. 

• A prófétai vallásosság iránti elkötelezettség növelése. 


1. Prófétaság Izraelben 

2. Fogság előtti próféták 

3. Izajás, Jeremiás, Ezekiel 

4. Fogáság prófétái 

5. Apokaliptika és művelői 

6. Kultusz próféták 

7. A 4. századi közösség élete, Ezdrás-Nehemiás 

8. A hellenizmus és hatása a zsidóságra 

9. Zsidó vallási költészet, Zsoltárok könyve 

10 Bölcsességi irodalom és forrásai 

11. Hellenisztikus propaganda irodalom, Judit, Eszter könyvei 

12. A zsinagógai vallásosság 

13. Görög nyelvű zsidóság 

14. Septuaginta és hatása. 


Félévközi ellenőrzés: két alkalommal rövid írásos tesztkérdések. 

Félév végi ellenőrzés: szóbeli, vagy írásbeli kollokvium. 


Biblia, (magyarul) Szent István Társulat kiadása, vagy Jeromos-féle fordítás 

Rózsa H.: Az Ószövetség keletkezéstörténete, Bp. 1986.; 

Soggin, A.J.: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, 1998. 

Benyik Gy. Ószövetség bevezetés (jegyzet, (vázlat) Interneten kérhető 


1. A prófétaság közel keleten 

2. Deutero Izajás Szenvedő-szolga énekeinek elemzése 

3. Zsidó ünnepek története 

4. Messiási zsoltárok értelmezése

Bevezetés az Újszövetségbe I. 



Az Újszövetségi szentírás keletkezése és az ősegyház történetének megértése. A szinoptikus evangéliumok 

szövegének megismerése, és a zsidó és a keresztény vallási intézmények egymásra hatásának megismerése. 


• Megismerni a szinoptikus evangéliumok szövegét 

• Jézus nyilvános működésének történeti viszonyait megismerni. 

• Az evangéliumi igehirdetés mélyebb megismerése. 


1. Kereszténység keletkezésének földrajzi környezete 

2. kereszténység keletkezésének kulturális környezete 

3. Kereszténység keletkezésének politikai viszonyai. 

4. Heródes család és helytartók 

5. A zsinagógai ünnepek 

6. A Bibliakritika újszövetségi vonatkozásai 

7. A történeti Jézus, Jézus igehirdetésének legfőbb témái 

8. A szinoptikus kérdés 

9. Márk evangéliuma 

10. Máté evangéliuma 

11. Lukács evangéliuma 

12. Apostolok cselekedetei 

13. Az evangéliumok sajátos műfajai 

14. Jézus és a próféták 


Félévközi ellenőrzés: nincs 

Félév végi ellenőrzés: szóbeli vagy írásbeli vizsga 


Benyik Gy.: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete, Szeged 1993. 

Csodás evangéliumok, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996.; 

Az apostolok csodás cselekedetei, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996. 

Benyik, Gy.: Újszövetségi bevezetés (óravázlat) 


1. Josephus Flavius és az evangéliumok történelemszemlélete 

2. Jézus példabeszédei 

3. A szinoptikus történetek elemzése 

4. Jézus pere

Bevezetés az Újszövetségbe II. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I. 


Szent Pál élete; az ősegyház fejlődése, Pál levelei valamint a katolikus levelek; János evangéliuma; a 

Jelenések könyve; az újszövetségi kánon története; az Újszövetség fordításai. 


• A keresztény egyház teológiai fejlődését megismerni a dokumentumok fényében 

• A szövegek elhelyezése történeti összefüggésbe. 

• Ősegyház igehirdetése iránti elkötelezettség növelése. 


1. Pál életraja 

2. Pál missziójának történeti állomásai 

3. Pál első levelei (1-2 Tesz,); Korinthusi levelek és egyháza; Fogságból írt levelek; Pasztorális levelek 

4. Római és Galata levél 

5. Zsidó levél 

6. Katolikus levelek 

7. János evangéliuma 

8. János levelek 

9. Jelenések könyve 

10 Újszövetségi levelek gyűjteménye 

11. A kánoni iratok gyűjtése 

12. Az újszövetségi apokrifek 

13. Az újszövetségi gyűjtemény létrejötte 

14. A Biblia ókori, középkori fordításai és magyar fordítása 


Félévközi ellenőrzés: két szövegjártassági teszt 

Félév végi ellenőrzés: szóbeli vagy írásbeli vizsga 


Benyik Gy.: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete, Szeged 1993. 

Csodás evangéliumok, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996.; 

Az apostolok csodás cselekedetei, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996. 

Benyik, Gy.: Újszövetségi bevezetés (óravázlat) 

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 

1. Pál és társainak missziója 

2. Kánoni és apokrif szövegek összevetése 

3. Magyar Bibliafordítások összevetése 

4. Apokalipszis hatástörténete, a képzőművészetben

Az Ószövetség teológiája I. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I. 


Bemutatni az Ószövetség teológiája, mint tudomány vázlatos történetét. Megismertetni az üdvtörténet 

fogalmával, az üdvtörténetírás sajátosságaival. Szemelvények segítségével bemutatni az üdvtörténet 

ószövetségi korszakát a királyság kezdeti időszakáig. 

A fejlesztendő kompetenciák: 

• Ismeri az ószövetségi üdvtörténetírás jellemzőit és határait, a bibliai elbeszélések műfajait 

• Képes a szentírási elbeszélések mögött rejlő értelem kibontására 

• Elkötelezetten törekszik a szentírási szövegekkel találkozva saját és a környezetében élő emberek életét 

az üdvtörténelem részeként szemlélni 


1. Az Ószövetség teológiája, mint tudomány célja, története, aktuális problémái. 

2. Az Ószövetség történelemszemlélete. Üdvtörténet és üdvtörténetírás. 

3. Az őstörténet: a teremtett világ és az ember teremtése. 

4. Az őstörténet: az ember teremtése. 

5. Az őstörténet: az emberi bűn és Isten irgalma. 

6. A pátriárkák és Mózes kora a történettudományokban és a Bibliában. 

7. A pátriárkák kora: a Biblia Ábrahám istenélményéről (kiválasztás és szövetség). 

8. A pátriárkák kora: az isteni ígéret teljesülése Izsák, Jákob és József sorsában 

9. Kivonulás Egyiptomból: hitvallás a szabadító Istenről. 

10. A Sínai-szövetség és a Dekalógus. 

11. A honfoglalástól Salamon haláláig terjedő időszak a történettudományokban és a Bibliában. A 

deuteronomista történetírás. 

12. Isten működése Józsue életében. 

13. Istenélmények a bírák korában. 

14. Isten segítségének megtapasztalása a királyság kezdeti időszakában. 


Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából 

Félév végi ellenőrzés: kollokvium 

Kötelező irodalom: 

TURAY A., Várakozás a Messiásra (Jegyzet) 

VON RAD, G., Az Ószövetség teológiája, I-II., Osiris, Bp. 2000-2001. 

Ajánlott irodalom: 

MARTENS, E.A., Isten terve: Ószövetségi teológia, KIA, Bp. 1999. 

THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I. III., SZJT, Bp. 2002. 2003. 

WESTERMANN, C., Az Ószövetség theológiájának vázlata, Bp. 1993.

Az Ószövetségi teológiája II. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II. 


Bemutatni az Ószövetség teológiája, mint tudomány vázlatos történetét. Megismertetni az üdvtörténet 

fogalmával, az üdvtörténetírás sajátosságaival. Szemelvények segítségével bemutatni az üdvtörténet 

ószövetségi korszakát a dávidi birodalom kettészakadásától a Makkabeusok koráig. 


• Ismeri az ószövetségi üdvtörténetírás jellemzőit és határait, a bibliai elbeszélések műfajait 





1. A próféták aranykora: a királyság kettészakadásától a babiloni fogság végéig. 

2. A 9-8. sz. prófétái az Északi királyságban: Illés, Elizeus, Ámosz és Ózeás Isten szolgálatában 

3. Messiási próféciák és a 8. sz. prófétái Júdában: Izajás és Mikeás. 

4. Jeremiás és Ezekiel a babiloni fogság kezdetén. 

5. Deutero-Izajás jövendölései a babiloni fogságban az Úr Szolgájáról. 

6. A perzsa kor a történettudományokban és a bibliai irodalomban. 

7. A perzsa kor messiási várakozása a prófétai irodalom alapján: Aggeus, Zakariás, Malakiás és Joel 

próféciái. 

8. A perzsa kor istentapasztalata a bölcsességi és lírai irodalomban: Péld, Jób, Én. 

9. A királyzsoltárok messiási értelmezése. 

10. A hellén kor a történettudományok szerint és a bibliai irodalomban. 

11. Az épületes irodalom tanítása az üdvözítő Istenről: Jón, Tób, Eszt, Jud. 

12. Vigasztalás az apokaliptikus irodalomban: Zak 9-14; Dán. 

13. A hellén kor bölcsességi irodalma az üdvözítő Istenről: Préd, Sir, Bölcs. 

14. Patetikus történetírás a hellén korban: 1-2Makk. 





TURAY A., Várakozás a Messiásra (Jegyzet) 

VON RAD, G., Az Ószövetség teológiája, I-II., Osiris, Bp. 2000-2001. 


MARTENS, E.A., Isten terve: Ószövetségi teológia, KIA, Bp. 1999. 

THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I. III., SZJT, Bp. 2002. 2003. 

WESTERMANN, C., Az Ószövetség theológiájának vázlata, Bp. 1993.

Az Újszövetség teológiája I. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I. 


Bemutatni az Újszövetség teológiája, mint tudomány vázlatos történetét. Megismertetni Jézus személyére, 

tanítására, a megváltásra és az egyház születésére vonatkozó bibliai hagyománnyal. Szemelvények 

segítségével bemutatni az üdvtörténet újszövetségi korszakát Kr. u. 100-ig. 


• Ismeri az újszövetségi könyvek műfaját és szándékát 





1. Az Újszövetség teológiája, mint tudomány célja, története, aktuális problémái. 

2. Az Ószövetség és Újszövetség egymáshoz való viszonyulása. 

3. A Messiás születése a történettudomány szerint és a Bibliában. 

4. Máté gyermekségevangéliuma. 

5. Lukács gyermekségevangéliuma. 

6. A Logosz-himnusz János evangéliumában. 

7. Palesztina politikai és vallási helyzete Jézus nyilvános működésének idején; messiási várakozások, 

elképzelések Isten eljövendő uralmáról. 

8. A Messiás személye a messiási címek tükrében. 

9. A Messiás küldetése. 

10. Jézus tanítása Isten országáról. 

11. Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában. 

12. Az apostolok meghívása és küldetése. 

13. A tágabb értelemben vett tanítványi kör: a hetvenkettő; asszonyok; látszólag kívülállók. 

14. A mindenki előtt nyitott messiási közösség: Jézus tanúsága Isten egyetemes üdvözítő akaratáról. 





TURAY A., A Messiás (Jegyzet) 

SZÉKELY J., Az Újszövetség teológiája, SzJT, Bp. 2003. 


SCHWEIZER, E., Teológiai bevezetés az Újszövetségbe, Kálvin, Bp. 2004. 

THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II. III., SZJT, Bp. 2002. 2003.

Az Újszövetség teológiája II. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II. 


Bemutatni az Újszövetség teológiája, mint tudomány vázlatos történetét. Megismertetni Jézus személyére, 

tanítására, a megváltásra és az egyház születésére vonatkozó bibliai hagyománnyal. Szemelvények 

segítségével bemutatni az üdvtörténet újszövetségi korszakát Kr. u. 100-ig. 


• Ismeri az újszövetségi könyvek műfaját és szándékát 





1. A csoda bibliai fogalma; a csodaelbeszélés mint irodalmi műfaj. 

2. Gyógyítási csodák és ördögűzések. 

3. Ajándékozó- és mentő-csodák. 

4. Feltámasztási csodák. 

5. Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történettudomány alapján és a Bibliában. 

6. Jézus úton a kereszt felé: színeváltozás, bevonulás Jeruzsálembe és az utolsó vacsora. 

7. A szenvedéstörténet. 

8. Feltámadási jelenések: az üres sír Márk evangéliumában (Mk 16,1-8); a Feltámadott jelenléte a tanítványok 

életében (Mt 28) 

9. Feltámadási jelenések: a Feltámadott jelenléte az emlékezet lakomáján (Lk 24); a megjelenések triptichonja 

János evangéliumában (Jn 20). 

10. A Messiás egyháza az I. sz-ban: történelem és bibliai irodalom. 

11. Az egyház születése: az első pünkösd és a jeruzsálemi gyülekezet az ApCsel szerint. 

12. Az apostoli egyház és a hit terjedése az ApCsel, 1Kor és Róm alapján. 

13. Az egyház a szub-apostoli korban a Kol, Zsid, 1Tim tanúsága alapján 

14. Az egyház sorsa és az üdvtörténet végső beteljesülése a Jelenések könyve szerint. 





TURAY A., A Messiás (Jegyzet) 

SZÉKELY J., Az Újszövetség teológiája, SzJT, Bp. 2003. 


SCHWEIZER, E., Teológiai bevezetés az Újszövetségbe, Kálvin, Bp. 2004. 

THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II. III., SZJT, Bp. 2002. 2003.

Ószövetségi exegézis I. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ósz-be I-II. 


Mózes öt könyvének legfontosabb szakaszainak elemzése. Az eredeti vagy fordítás alapján, stílus, műfaj, 

szöveg szerkezete, fontosabb teológiai fogalmak elemzése. A történet hatástörténetének föltárása. 


• Konkrét szöveg keletkezésének megismerése 

• A tanult szövegkritikai ismeretek alkalmazása 

• Az ismert bibliai szöveg vallási mondandójának elmélyítése 


1. Teremtés történet 

2. Bűnbeesés történet 

3. Káin és Ábel történet 

4. Bábeli torony történet 

5. Vízözön történet 

6. Ábrahám meghívása 

7. Ábrahám áldozata 

8. Ábrahám Egyiptomban 

9. A Sínai szövetségkötés 

10 A tíz parancs és hatástörténete 

11. Szentélyek és papok 

12. Szent Sátor 

13. Bileám áldása 

14 Mózes imája 



Félév végi ellenőrzés: Választott szövegből 10 oldalas dolgozat, vagy szóbeli szövegelemzés. 


Rózsa Huba: A genezis könyve I, SZIT Bp. 2002. 

Jeromos Bibliakommentár I. kötet vonatkozó részei 

Benyik Gy.: Ószövetségi egzegézis I. (óravázlat) 


1. Világteremtés párhuzamos mitológiai szövegek 

2. Nyelv és torony mondák 

3. Mózes alakjának filmes feldolgozása 

4. Izsák feláldozásának irodalmi hatása

Ószövetségi exegézis II. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II.; Az Ószövetség teológiája I-II. 

(Egyetemi teológia szakon Bibliai héber nyelv I-II; Ószövetségi szövegolvasás I-II, amely legkésőbb az 

Ószövetségi exegézis II. tanegységgel együtt vehető fel.) 


A „Próféták” gyűjteményéből választott szakaszok egzegetikai elemzésén keresztül bemutatni a prófétai 

meghívás-elbeszélés és a messiási prófécia irodalmi műfajait, valamint a választott nép üdvösségről és 

üdvösségközvetítésről való felfogásának történelmi alakulását a Kr. e. 8-6. sz. folyamán. 


• Ismeri az Ószövetség Kr. e. 8-6. sz-i prófétai irodalma által közvetített vallási gondolkodást, a korabeli 

bibliai szövegek értelmezésének problémáit 

• Képes a történelmi események és a vallási gondolkodás összefüggéseinek felismerésére 

• Elkötelezetten törekszik a próféták példájában látható tanúságtevő életre szűkebb és tágabb 

környezetében 


1. A prófétai könyvek helye a Bibliában, aktuális formájuk és létrejöttük folyamata; a „próféta” a biblia 

szóhasználatban 

2. A prófétai irodalomban használt műfajok; a prófétai meghívás-elbeszélés célja, jellemzői és irodalmi 

formája 

3. Iz 1-12 és a szír-efraimita háború; Izajás meghívása (Iz 6,1-13) 

4. Júda a babiloni fogság küszöbén; Jeremiás meghívása (Jer 1,1-19) 

5. Fogságban; Ezekiel meghívása (Ez 1,1—2,15) 

6. A királyság és a messiási eszme; a messiási próféciák célja, jellemzői és háttér-hagyományai; Az 

Immanuel-könyv (Iz 6-12) messiási triptichonja 

7. Immanuel-jövendölés (Iz 7,1-25) és prófétának adott gyermekek (Iz 8,1-23a) 

8. A királyi gyermek (Iz 8,23b-9,6) és a messiási ország (Iz 11,1-9) 

9. Az üdvösségközvetítés demokratizálódása a babiloni fogságban; a deutero-izajási gyűjtemény (Iz 40-55) és 

az Ebed-Yhwh dalok 

10. Első dal: a Szolga bemutatása (Iz 42,1-4/5-9) 

11. Második dal: a Szolga vallomása (Iz 49,1-9a) 

12. Harmadik dal: a szenvedő igaz (Iz 50,4-9/10-11) 

13. Negyedik dal: a helyettesítő szenvedés (Iz 52,13-53,12) 

14. Üdvösségközvetítő hagyományok az Ebed-Yhwh dalokban és a Szolga alakjának különböző értelmezései 





RÓZSA H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, SzIT, Bp. 2001. 


THORDAY, A., A próféták tanítása, SZHF, Szeged 2001. 

THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I., SZJT, Bp. 2002. 


1. A messiási ország a nagy próféták hagyományában 

2. Az ítélet fogalma a deutero-izajási gyűjteményben és az Ebed-Yhwh dalokban 

3. Negatív-pozitív eszkatologikus séma a prófétai könyvekben

Ószövetségi exegézis III. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II.; Az Ószövetség teológiája I-II. 

(Egyetemi teológia szakon Bibliai héber nyelv I-II; Ószövetségi szövegolvasás I-III, amely legkésőbb az 

Ószövetségi exegézis III tanegységgel együtt vehető fel.) 


A Zsoltárok gyűjteményén keresztül bemutatni a héber gondolkodás, költészet és Isten-dicsőítés világát. 

Megismertetni a Zsoltárok könyvének irodalmi felépítését, kultúrtörténeti értékét és teológiai jelentőségét, 

mely az ószövetségi nép életére, hitére való reflexióban, s a Szentíráson belüli értelmező tevékenységben is 

megmutatkozik. 


• Ismeri az egyes zsoltárok keletkezésének körülményeit, felhasznált hagyományait és irodalmi 

eszközökkel bemutatott teológiai tartalmát 

• Képes a zsoltárok eredeti üzenetének keresztény szellemű újraértelmezésére 

• Elkötelezett a zsoltárok által sugallt, Isten akarata iránt hűséges és reménnyel teli imádságos életben 


1. A Zsoltárok könyvének helye a Bibliában, elnevezése, felépítése, a zsoltárok számozása 

2. A Zsoltárok könyve gyűjteményes jelleg; zsoltárszerzők; zsoltárműfajok 

3. A zsoltárok különböző értelmezése: reproduktív, explikatív, történelmi, krisztológiai (prófétai; 

tipologikus; allegorikus; proszopologikus krisztológiai értelmezések) 

4. A Zsoltárok könyvének kettős kapuja: Zsolt 1-2 gondolati egysége, mint nyitány és Zsolt 149-150 mint a 

dicsőítés egyetemessé táguló horizontja 

5. Bölcsesség a zsoltárokban: Zsolt 1 „útjai” 

6. Koronázási szertartás; királyság és messianizmus: Zsolt 2 és 72 

7. A Zsoltárok könyve pozitív antropológiája: Zsolt 8 

8. A Zsoltárok könyve pesszimista antropológiája: Zsolt 39 

9. Kivonulás, bizalom és hitvallás: Zsolt 23 

10. Elhagyatottság és bizalom: Zsolt 22 

11. Bűnbánati triptichon első része: a Zsolt 50 vádbeszéde 

12. Bűnbánati triptichon második és harmadik része: a Zsolt 51 bűnbevallása és Ez 36 

13. A távollétben felfedezett jelenlét: Zsolt 42-43 

14. A „felmenetel” zsoltárai: Zsolt 120-134; a felirat és értelmezésének problémája; a gyűjtemény fő jellemzői 





Zsoltármagyarázatok, SzHF Jegyzet belső használatra 


GUARDINI, R., A zsoltárok bölcsessége, Budai Ferences Plébánia 1999. THORDAY, A. (szerk.), Jeromos 

Bibliakommentár, I., SZJT, Bp. 2002. 


1. Zsoltárok és imádság 

2. Átokzsoltárok és keresztény ima 

3. Liturgikus motívumok a zsoltárokban, liturgikus zsoltárok

Újszövetségi exegézis I. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II. 

(Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv I-IV is; Újszövetségi szövegolvasás I., amely legkésőbb az 

Újszövetségi exegézis I. tanegységgel együtt vehető fel.) 


Bemutatja a Corpus Paulinum alakulását, a levelek eredetiségének kérdését. A páli levelek kronologikus 

rendjét követve, kiemelt szakaszok egzegetikai elemzésén keresztül megismertet Pál gondolkodásának 

néhány alapvető fogalmával. 


• Ismeri a bemutatott alapvető fogalmakat, a szemelvények szöveg- és irodalmi kritikáját, kontextusát, 

teológiai tartalmát. 

• Képes az egyes szakaszok mondanivalójának aktualizálására 

• Elkötelezett tagja Krisztus titokzatos testének, az egyháznak, és törekszik Krisztus üdvözítő tettének 

hiteles közvetítőjévé válni 


1. A Corpus paulinum tartalma; a levelek eredetiségének kérdése; Pál és a megszólított egyházak kapcsolata, 

a páli misszió 

2. A 2Pét 3,14-17 tanúsága a Corpus Paulinumra vonatkozóan; a páli gyűjtemény kialakulásának folyamata 

3. Isten terve, kiválasztás, meghívás a páli levelekben 

4. Hit és megszentelődés: az 1Tessz 4,1-8 exegézise 

5. A megváltás és beteljesedés gondolata a Gal 4,1-7 alapján 

6. Az egyház, mint Krisztus teste: 1Kor 12,12-30 

7. Charis és charisma; karizma-listák az Újszövetségben: 1Kor 12,28-30; Róm 12,6-8 (1Pét 4,10-11) 

8. Agapé és karizmák: a szeretet-himnusz az 1Kor 12-14. fejezet összefüggésében 

9. Evangélium és hit: az 1Kor 15,1-11 exegézise 

10. Pál és a „hamis apostolok” Korintusban; Pál dicsekvése: 2Kor 12,1-10 

11. Igazság és megigazulás; Isten igazsága a Róm 3,21-31 alapján 

12. Az élet liturgiája: Róm 12,1-2 

13. Krisztológiai himnuszok a Corpus Paulinumban I.: Fil 2,5-11 

14. Krisztológiai himnuszok a Corpus Paulinumban II.: Ef 1,3-13 (Kol 1,12-20) 




Kötelező irodalom: Tanári vázlatok 


FARKASFALVY D., A Római levél, Eisenstadt 1983. 

GÁL F., Pál apostol levelei, SzIT, Bp. 1992. 

HAVENER I., 1. és 2. Tesszaloniki, Filippi, Kolosszei, Efezusi és Filemonhoz írt levél, Korda, Kecskemét – 

Pannonhalma 1995. 

PILCH, J.J., A galatákhoz és a rómaiakhoz írt levél, Korda, Kecskemét – Pannonhalma 1994. 

THORDAY A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II., SzJT, Bp. 2003. 


1. Ószövetségi idézetek és motívumok a páli levelekben 

2. A test fogalma Pál leveleiben 

3. Engesztelés, kiengesztelődés a levélirodalomban

Újszövetségi exegézis II. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II. 

A tárgy célja: Máté passió történetének elemzése a szinoptikus hagyomány tükrében, különös tekintettel az 

Ószövetségi prófétai szövegek alkalmazására, és a narratív szövegek teológiai mondandójára. 


• A szöveg keletkezési folyamatának megismerése 

• A szöveg elemzés képességének fejlesztése 

• Az Ősegyház teológiája iránti elkötelezettség fejlesztése 


1. Passió történet keletkezése és hatástörténete 

2. Főtanács Jézus ellen 

3. Júdás elárulja Jézust 

4. Utolsó vacsora 

5. Áruló leleplezése 

6. Az eucharisztia 

7. Jézus halálfélelme 

8. Jézus elfogása 

9. Jézus szinedrion előtt 

10. Péter megtagadja Jézust 

11. Jézust átadják Pilátusnak 

12. Júdás halála 

13 Jézus keresztre feszítése 

14. Jézus halála a kereszten 

15 Jézus temetése; Az üres sír 

16. Jézus megjelenik az asszonyoknak 



Félév végi ellenőrzés: félév végén szóbeli, vagy írásbeli vizsga 


Benyik Gy.: Passiótörténet (óravázlat) 

Jeromos Bibliakommentár II. kötet vonatkozó részei 


1. Zenei passiók szövegei 

2. Csíksomlyói passiók szövegének elemzése 

3. Biblia pauperum passió képei 

4. Szenvedéstörténet a magyar költészetben

Újszövetségi exegézis III. 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II. 

(Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv I-IV. is; Újszövetségi szövegolvasás I-III, amely legkésőbb az 

Újszövetségi exegézis III. tanegységgel együtt vehető fel.) 


Máté evangéliuma 5-7. fejezeteinek egzegetikai elemzése a lukácsi szakaszokkal (különösen Lk 6-tal) való 

szinopszisban; a hegyi és síksági beszéd irodalmi, történeti és teológiai kontextusának bemutatása. Máté és 

Lukács közös szakaszainál a szövegkörnyezetek vizsgálata, az egyezésekből és eltérésekből fakadó 

következtetések ismertetése. 


• Ismeri a hegyi és síksági beszéd kontextusait, a jézusi mondások tartalmát. 

• Képes a párhuzamos szakaszok összehasonlító elemzésére, a szakaszok értelmezését érintő kérdések és 

problémák megfogalmazására 

• Elkötelezett keresője Jézus tanítása mélyebb értelmének, és hirdetője az evangéliumnak 


1. A hegyi és síksági beszéd (Mt 5-7; Lk 6,17-49) történeti, irodalmi és teológiai kontextusa 

2. A beszédek helye és irodalmi formája az evangéliumokban; a hegyi beszéd irodalmi kerete (Mt 5,1-2; 7,28 

—8,1) 

3. Boldogságok (és jajok) (Mt 5,3-12; Lk 6,20b-26) 

4. Föld sója, világ világossága (Mt 5,13-16; Lk 14,34-35; 8,16) 

5. A törvény érvényessége (Mt 5,17-20; 7,12; Lk 16,16-17.31) 

6. Az „antitézisek” irodalmi és redakció-kritikája; a harag (Mt 5,21-26; Lk 12,57-59) 

7. Házasságtörés és válás (Mt 5,27-32; Lk 16,18 vö. Mt 19,7-9; Mk 9,43-48; 10,3-4.11-12) 

8. Eskü, megtorlás, ellenségszeretet (Mt 5,33-37.38-42.43-48; Lk 6,27-36) 

9. Vallásgyakorlatok: alamizsna, ima, böjt (Mt 6,1-6.16-18) 

10. A Miatyánk (Mt 6,7-15; Lk 11,1-4) 

11. Az elkerülhetetlen választás (Mt 6,19-24; Lk 12,33-36; 16,13) 

12. „keressétek (először) az ő országát” (Mt 6,25-34; Lk 12-22-32) 

13. Ítélkezés, szent dolgok és állhatatosság (Mt 7,1-11; Lk 6,37-42; 11,9-13) 

14. Felhívás döntésre (Mt 7,13-27; Lk 13,23-27; 6,43-49) 





KOCSIS I., A hegyi beszéd, Jel, Bp. [é.n.] 

THORDAY A., Jézus programbeszéde, a Máté 5-7 fejezeteinek exegetikai elemzése, SzHF, Szeged 1999. 


THORDAY A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II., SzJT, Bp. 2003. 

SPINETOLI O.: Lukács, Agapé, Szeged 1996. 

SPINETOLI O.: Máté, Agapé, Szeged 1998. 


1. A hegyi beszéd (Mt 5-7) és a gyógyítások (Mt 8-9) kapcsolata 

2. Beszédek és elbeszélések Máté evangéliumában 

3. A tanítványok küldetése a szinoptikus hagyományban

Újszövetségi exegézis IV. 

Tanegységi előfeltételek: 

Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II. 

Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv 1-4 is; Újszövetségi szövegolvasás 4, amely legkésőbb az 

Újszövetségi exegézis IV tanegységgel együtt vehető fel 


A jánosi teológia és a Jánosra jellemző szimbolikus nyelvezet tanulmányozása János evangéliumának néhány 

szakasza alapján. Megismertet a témához használható, elérhető kommentárokkal, bevezet az exegézisben 

használt segédeszközök (szótárak, lexikonok, konkordanciák, szövegkritikai kommentárok) kezelésébe. 


• Ismeri a bemutatott alapvető fogalmakat, az evangélium nézőpontját, szinoptikusokhoz való viszonyát; 

az egyes szakaszok szöveg- és irodalmi kritikáját, kontextusát, teológiai tartalmát. 

• Képes a segédeszközök és a szakirodalom kritikai alkalmazásával szövegek elemző feldolgozására és 

értelmezésére 

• Elkötelezetten törekszik a Szentírásban rejlő igazság mélyebb megértésére 


1. A János evangélium szerzőségének kérdése; a szinoptikus evangéliumokhoz való viszonya 

2. A jelek könyve (Jn 1,19—12,50); a csodaelbeszélés bibliai műfaja; dynamis és sémeion 

3. A kánai menyegző (2,1-12) 

4. A második kánai jel (4,43-54) 

5. Gyógyítás a Beteszda fürdőnél (5,1-18) 

6. A kenyérszaporítás (6,1-15) és a vízen járás (6,16-25) a kafarnaumi beszéd (6,26-59) fényében 

7. A vak meggyógyítása (9,1-41) 

8. Lázár feltámasztása (11,1-44/54) 

9. Csoda és hit viszonya a szinoptikusoknál; a jelek és a hit összefüggése János evangéliumában 

10. A dicsőség könyve (Jn 13,1-20,29); 13,1 mint bevezető; Jézus „órája” 

11. A lábmosás (13,1-30/35) 

12. Jézus kereszthalála (19,17-42) 

13. A megjelenések elbeszélése (20,1-29) 

14. Az evangélium Prológusa, mint tartalmi bevezető (1,1-18) és Epilógusa, mint hagyaték (20,30-31) 

Követelmény 

Félévközi ellenőrzés: vitaindító kiselőadások 

Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsgadolgozat; Egyetemi teológia szakon írásbeli vizsgadolgozat és 

kollokvium 


FARKASFALVY, D., Testté vált szó, I-III., Eisenstadt 1986. 

SCHWANK, B., János, Agapé, Szeged 2001. 


BOLYKI J., „Igaz tanúvallomás”: Kommentár János evangéliumához, Osiris, Bp. 2001. 

GÁL, F., János evangélium, Budapest 1987. 

PERKINS, P., „Evangélium János szerint”, Jeromos Bibliakommentár II., SzJT, Bp. 2003, 551-614. 


1. A jánosi irónia 

2. Tanúk és tanúság János evangéliumában 

3. Beszélgetések János evangéliumában

Bibliai héber nyelv I. 



A héber nyelv elsajátítása olyan szinten, hogy a hallgató szótár segítségével képes legyen önállóan héberül 

olvasni az Ószövetséget, ami képesíti a héber nyelven való exegézisre. 


• Ismeri a héber nyelvtant, szert tesz egy alap-szókincsre. 

• Képes az Ószövetséget héberből fordítani. 

• Elkötelezett abban, hogy mélyebben megismerje a Bibliát, és ezáltal lelkiéletében is előrehaladjon. 


1. A héber nyelv és a sémi nyelvek; a héber írásjelek 

2. Olvasási szabályok 

3. A névszóragozás; 1. lecke 

4. Enklitikus partikulák; 2. lecke 

5. Névszói suffixumok; 3. lecke 

6. Az igetörzsek szótári alakjai; 4. lecke 

7. A perfectum ragozása; 5. lecke 

8. Az imperfectum ragozása; 6. lecke 

9. A fordított igeidők; az igei suffixumok; 7. lecke 

10. Az imperativus és infinitivus; 8. lecke 

11. A participium; 9. lecke 


Félévközi ellenőrzés: röpdolgozatok 



Szabó Mária: Bevezetés a bibliai héber nyelvbe. Szeged 1994. 

Aisleitner J.: Héber nyelvtan. Bp. 1932. 

Pálfy M.: Héber nyelv- és olvasókönyv. Bp. 1964. 

W. Schneider: Grammatik des biblischen Hebräisch. München 1985. 

J. Weingreen: A Practical Grammar for Classical Hebrew. Oxford 1985.

Bibliai héber nyelv II. 

Tanegységi előfeltételek: Bibliai héber nyelv I. 


A héber nyelv elsajátítása olyan szinten, hogy a hallgató szótár segítségével képes legyen önállóan héberül 

olvasni az Ószövetséget, ami képesíti a héber nyelven való exegézisre. 


• Ismeri a héber nyelvtant, szert tesz egy alap-szókincsre. 

• Képes az Ószövetséget héberből fordítani. 



1. A névszók típusai; a gutturális szabályok 

2. A 2=gutt. és 3=gutt. igék ragozása; 10. lecke 

3. Az 1=gutt. és 1=alef igék ragozása; 11. lecke 

4. Az 1=nun igék ragozása; 12. lecke 

5. Az 1=jod igék ragozása; 13. lecke 

6. A 3=hé igék ragozása; 14. lecke 

7. A 3=alef igék ragozása; 15. lecke 

8. A 2=vav igék ragozása; 16. lecke 

9. A 2=jod igék ragozása; 17. lecke 

10. A secundae geminatae igék ragozása; 18. lecke 





Szabó Mária: Bevezetés a bibliai héber nyelvbe. Szeged 1994. 

Aisleitner J.: Héber nyelvtan. Bp. 1932. 

Pálfy M.: Héber nyelv- és olvasókönyv. Bp. 1964. 

W. Schneider: Grammatik des biblischen Hebräisch. München 1985. 

J. Weingreen: A Practical Grammar for Classical Hebrew. Oxford 1985.

Bibliai görög nyelv I. 



A görög nyelv, elsősorban az alaktan elsajátítása, hogy a hallgató szótár segítségével képes legyen 

egyszerűbb görög szövegek fordítására az Újszövetségből. 


• Ismeri a görög alaktant, szert tesz egy alap-szókincsre. 

• Képes az Újszövetség egyszerűbb részeit görögből fordítani. 



1. A görög nyelv rövid története; a koiné; a görög írásjelek 

2. A névelő, az o- és a-tövű főnevek ragozása; 1. lecke 

3. Az a-tövű hímnemű főnevek ragozása; az o-/a-tövű melléknevek; 2. lecke 

4. A szabályos igék praesens és praeteritum imperfectuma; a személyes névmások; 3. lecke 

5. Az aktív imperfectum ragozása; a vonatkozó és kölcsönös névmás; 4. lecke 

6. A némahangzós főnevek és participiumok ragozása; a mutató névmás; 5. lecke 

7. A folyékony tövű névszók ragozása; a medio-passzív imperfectum ragozása; 6. lecke 

8. Az aktív és mediális futurum és az aktív aoristos ragozása; 7. lecke 

9. A s-tövű névszók ragozása; a mediális aoristos és az erős aoristos ragozása; 8. lecke 

10. Az y-tövű főnevek ragozása; az aktív perfectum ragozása; 9. lecke 

11. Az y-tövű melléknevek és i-tövű főnevek ragozása; a medio-passzív perfectum ragozása; 10. lecke 





Szabó Mária: Bevezetés az Újszövetség görög nyelvébe. Szeged 1996. 

Déri B.-Hanula G.: Újszövetségi görög nyelvkönyv. Bp. 2000. 

Maywald-Vayer-Mészáros: Görög nyelvtan. Bp. 1978. 

Varga Zs.: Bibliai görög olvasó- és gyakorlókönyv. Bp. 1984. 

J. W. Wenham: The Elements of New Testament Greek. Cambridge 1977. 

G. Steyer: Handbuch für das Studium des neutestamentlichen Griechisch I-II. Berlin 1984.

Bibliai görög nyelv II. 

Tanegységi előfeltételek: Bibliai görög nyelv I. 


A görög nyelv, elsősorban az alaktan elsajátítása, hogy a hallgató szótár segítségével képes legyen 

egyszerűbb görög szövegek fordítására az Újszövetségből. 


• Ismeri a görög alaktant, szert tesz egy alap-szókincsre. 

• Képes az Újszövetség egyszerűbb részeit görögből fordítani. 



1. A passzív futurum és aoristos ragozása; az eu-tövű főnevek ragozása; 11. lecke 

2. A valódi magánhangzós tövű igék ragozása; 12. lecke 

3. A jeltelen osztály némahangzós tövű igéinek ragozása; 13. lecke 

4. A j-osztály némahangzós tövű igéinek ragozása; 14. lecke 

5. A jeltelen és j-osztály folyékony tövű igéinek ragozása; 15. lecke 

6. Az orrhangú és kezdő igék osztálya; a kötőhangzó nélküli erős aoristos; 16. lecke 

7. Az E-osztály és a vegyestövű igék; 17. lecke 

8. A mi-végű jeltelen igék és a ny-osztály; 18. lecke 

9. A didómi ragozása; 19. lecke 

10. A tithémi és aphiémi ragozása; 20. lecke 

11. A histémi ragozása; 21. lecke 









J. W. Wenham: The Elements of New Testament Greek. Cambridge 1977. 

G. Steyer: Handbuch für das Studium des neutestamentlichen Griechisch I-II. Berlin 1984.

Bibliai görög nyelv III. 

Tanegységi előfeltételek: Bibliai görög nyelv I-II. 


A görög mondattan elsajátítása olyan szinten, hogy a hallgató szótár segítségével képes legyen önállóan 

görögül olvasni az Újszövetséget, ami képesíti a görög nyelven való exegézisre; összefüggő görög szöveg 

fordítása. 


• Ismeri a görög nyelvtant, jártas a mondattanban, szert tesz egy alap-szókincsre. 

Képes az Újszövetséget görögből fordítani. 



1. Szórend; egyeztetés; nemek, számok használata 

2. A névszó mint állítmány és állítmányi jelző 

3. A nominativus és accusativus használata 

4. A genitivus használata I. 

5. A genitivus használata II. 

6. A dativus használata 

7. Praepositiók 

8. Melléknevek, számnevek a mondatban 

9. Névmások a mondatban 

10. A névelő használata 

A nyelvtannal párhuzamosan: Lk 1,1-2,20 fordítása 









Tarjányi B.-Szabó M.: Az Újszövetség görög nyelve. Bp. 1988. 

F. Blass-A. Debrunner: Grammatik des neutestamentlichen Griechisch. Göttingen 1984.

Bibliai görög nyelv IV. 

Tanegységi előfeltételek: Bibliai görög nyelv I-III. 


A görög mondattan elsajátítása olyan szinten, hogy a hallgató szótár segítségével képes legyen önállóan 

görögül olvasni az Újszövetséget, ami képesíti a görög nyelven való exegézisre; összefüggő görög szöveg 

fordítása. 


• Ismeri a görög nyelvtant, jártas a mondattanban, szert tesz egy alap-szókincsre. 

• Képes az Újszövetséget görögből fordítani. 



1. Az igenemek használata; az imperfectum használata 

2. A futurum és az aoristos használata 

3. A perfectum használata; az igemódok használata 

4. Az infinitivus a mondatban I. 

5. Az infinitivus a mondatban II. 

6. A participium a mondatban I. 

7. A participium a mondatban II. 

8. Mellérendelés; alárendelő mondatok I. 

9. Alárendelő mondatok II. 

10. Módosítószók; következetlenségek a mondatszerkesztésben 

A nyelvtannal párhuzamosan: Jn 14-17 fordítása 









Tarjányi B.-Szabó M.: Az Újszövetség görög nyelve. Bp. 1988. 

F. Blass-A. Debrunner: Grammatik des neutestamentlichen Griechisch. Göttingen 1984.

Ószövetségi szövegolvasás I. 

Tanegységi előfeltételek: Bibliai héber nyelv I-II. 


A héber nyelven történő exegézishez biztosítani a szükséges nyelvi alapokat, az exegézishez kapcsolódva az 

ott egzegetizált szövegeknek vagy azok egy részének fordításával és nyelvi magyarázatával. 


• Ismeri az eredeti héber szöveget. 

• Képes a héber szöveget nyelvileg analizálni és magyarázni. 



Ter 1-2; Kiv 3; 19-20 fordítása, nyelvi magyarázata 


Félévközi ellenőrzés: tesztek 

Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy; a tárgy az exegézis-kollokviumnak része 


Szabó Mária: Válogatott fejezetek az Ószövetségből. Fordítás, szószedet és nyelvi magyarázat. Szeged 1998. 

(Kézirat) 

Tarjányi B.-Szabó M.: Görög-héber szószedet. Bp. 1988.

Ószövetségi szövegolvasás II. 










Iz 6; 7,1-17; 9,1-6; 11,1-10; 42,1-9; 49,1-9; 50,4-9; 52-13-53-12 fordítása, nyelvi magyarázata 






(Kézirat) 


Ószövetségi szövegolvasás III. 










Zsolt 1; 2; 6; 8; 16; 22; 23; 24 fordítása, nyelvi magyarázata 






(Kézirat) 

Szabó Mária: A Zsoltárok kincsei. Válogatott zsoltárok fordítása nyelvi-filológiai jegyzetekkel. I. rész. Bp. 

2006. (Kézirat) 


Újszövetségi szövegolvasás I. 

Tanegységi előfeltételek: Bibliai görög nyelv I-IV. 


A görög nyelven történő exegézishez biztosítani a szükséges nyelvi alapokat, az exegézishez kapcsolódva az 



• Ismeri az eredeti görög szöveget. 

• Képes a görög szöveget nyelvileg analizálni és magyarázni. 



1Kor 13; 15; Róm 3,21-4,25; Ef 1 fordítása, nyelvi magyarázata 





Szabó Mária: Válogatott fejezetek az Újszövetségből. Fordítás, szószedet és nyelvi magyarázat, Szeged 1998. 

(Kézirat) 

Tarjányi B.-Szabó M.: Görög-héber szószedet. Bp. 1988. 

Kiss S.: Újszövetségi görög-magyar szómagyarázat. Bp. 1983.

Újszövetségi szövegolvasás II. 










Lk 22,14-23; 39-71; 23; 24 fordítása, nyelvi magyarázata 





Szabó Mária: Válogatott fejezetek az Újszövetségből. Fordítás, szószedet és nyelvi magyarázat. Szeged 1998. 

(Kézirat) 



Újszövetségi szövegolvasás III. 










Mt 5-7; Lk 6,17-49; 11,1-4 fordítása, nyelvi magyarázata 






(Kézirat) 



Újszövetségi szövegolvasás IV. 










Jn 1-4 fordítása, nyelvi magyarázata 






(Kézirat) 



Exegetikai módszertan (speciálkollégium) 

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II; Bevezetés az Újszövetségbe I-II. 

A tárgy célja: Az eltérő szövegmagyarázati módszerek előnyeinek és korlátainak megismerése, a módszer 

gyakorlása választott szövegeken keresztül. 


• A módszer leírásának és alkalmazásának megismerése. 

• A szöveg elemzés gyakorlatának elmélyítése. 

• A vallási igazságok igazolása a szövegek segítségével, a kortörténeti és az alkalmazott értelmezés 

szétválasztása. 


1. Történetkritikai módszer 

2. Egzisztenciális szövegmagyarázat 

3. Nyelvészeti magyarázat 

4. Mély pszichológiai magyarázat 

5. Interakciós magyarázat 

6. keletkezés-történeti magyarázat 

7. Materialista magyarázat 

8. Feminista magyarázat 

9. Intertextuális magyarázat 

10. Hatástörténeti magyarázat 

11. Zsidó magyarázat 

12. Bibliai hermeneutika 

13. Egyházi megnyilatkozások 



Félév végi ellenőrzés: Írásbeli dolgozat 10 oldal, választott módszerrel adott szöveg elemzése. 


Jeromos Bibliakommentár III. kötet, Hermenutika és Egyházi megnyilatkozások c. tanulmány 

Benyik Gy.: Egzegetikai módszerek (óravázlat) 


1. Választott szöveg elemzése a Tórából 

2. Választott szövegek elemzése Izajás Jeremiás prófétától 

3. Választott szövegek elemzése a szinoptikus evangéliumokból 

4. Választott szövegek elemzése Pál leveleiből

Bevezetés az Ószövetségbe I

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?