Ujabbkori ismeretek tra : tudomnyok s politikai trsas let ... - MEK

266 Badeni forradalom 1848— 1849-ben.
nevében további új kívánságokkal , nevezetesen kívánta : a' kivételes
tönények eltörlését a' katonaság' felesketését az alkotmányra, minden
hitfelekezet politikai jogegyenlségét , népfelfegyverzést , hbér-
Bég és kiváltságos törvényszékek eltörlését , fokozatos jövedelmi adó,
népszer igazgatás és általános német nemzeti képviselet behozatalát.
A' kamara többsége ezeknek nem anynyira tartalma , mint uvódja
ellen tett ellenvetést, Hecker ezeknek azonnal minden további tárgyalás
nélküli elfogadását kívánván ; de a' kamarai többségnek volt
még anynyi erkölcsi bátorsága és becsületérzete, hogy nem engedte
magát terrorizálhatni, 's jogaihoz ragaszkodott. A' tárgyalás azonban
olyly gyorsan folytattatott , hogy Welcker már másnap beadta jelentését
a' kiküldött vizsgáló bizottmány nevében , melyly az indítványozott
pontokat nemcsak elfogadá , hanem még ujakkal is bvítette , nevezetesen
kívánta a' ministerek felelsségét, a' birák függetlenségét, a'
ministerium és szövetségi követek kitisztázását a' régi rendszer követitl.
A' kormány marczius 4-dikei feleletében megfelel törvényjavaslatokat
ígért, 's marczius 9-kén hivatalosan közzététetett az új ministerium névsora,
Regenauer és Trefurt lemondván; azonnal elküldetett a' frankfurti
szövetséggyüléshez a' népképviselet iránti indítvány ; Bliltcrsdorf viszszahivatott,
helyébe Welcker és bizalmi férfinak Bassermann neveztetvén
ki , 's ugy látszott , mintha a' békésen kezddött mozgalom békésen fogna
végzdni ; 's mialatt a' népmozgalom árja egész Németországot elözönlé,
Badenben a' dolgok nyugodt állapotra jutottak. Itt-ott mutatkoztak
ugyan rendetlenségek 's kihágások, zsidóüldözések, 's parasztdulások
ugyanott, hol a' 16-dik században a' parasztháború dühönge , de ezek
nem bírtak politikai forradalom színezetével. Ekkor hirtelen nyomtatott
felhívás jelent meg marczius 19-dikén Offenburgban tartandó nagy népgylésre.
Az aláírók nevei között Hecker , Struve 's hasonlókon kivül
Welcker és Soiron is olvasható levén , ugy vették az emberek , hogy az
nem a' széls párt demonstratioja lesz, hanem minden szabadelmü pártszinezetet
egyesitend. Els eszméje annak , hogy a' népre nagy gylésekben
hassanak, clubbok és honvédelmi bizottmányok felállítását eszközöljék,
's a' demagógiái kormány útját lassanként megegyengessék, Strtiretól
származott , 's Heckertöl készséggel fogadtatott ; mások , mint Welcker és
Soiron, vagy nem látták át a' radicalok czélzatát, vagy talán a' tömegen
még uralkodhatni reméltek ; ámbár a' többi szahadelnüí követ s az
egész közép polgári osztály, nyíltan kijelenté ellenszenvét, 's nem vett
részt a' gylésben. Az offenburgi népgylésen még nem kísértetek meg
ugyan republicanus felkelés , de kikémleltetett az alap , a' mez. A'
tömeggel, melyly az eladottaknak legnagyobb részébl egy szót Bem
érte, elfogadtatott Struve egy határozati pontot, melyly M fl
s tártai
czélzatát nyiltan elárulá : e' határozat egész Badennek clubbok bálójával
teend elboritását czélozta;.'s ha Hecker itt tartott beszédében minden
lázadási merényektl tartózkodásra intett is: nem ok nélkül utalt arra.
hogy majd hallatni fogia szózatát, ha ennek ideje eljü\end , midn BXÜk
sége lesz a' nép karára.
A' dolgok további folyama a' badeni republioanus lázzadók tervei!
hamar megérlelte. Még az oUénburgi gylés alatt megérkezel* a I"