Bősze Ádám zenei antikváriumának árverése Liszt Ferenc emlékére

13. [Liszt, Ferenc] - Radnai, Miklós: Pesti Karnevál. Táncjáték Liszt
Ferenc zenéjére. [Pester Karneval. Ein Tanzspiel. Musik von Franz
Liszt] – Budapest, [1930], Magy. Kir. Operaház. 58 p. 175 mm –
Programfüzet. Pauspertl Teréz rajzaival. Kiadói papírkötésben, szép
állapotban. 5 000,-
14. Liszt, Ferenc: Szent Erzsébet legendája. Oratórium. Zenéjét írta
Liszt Ferenc. Szövegét írta Roquette Ottó. Fordította id. Ábrányi
Kornél. [Szövegkönyv] – Budapest, 1891, Pfeifer Ferdinánd. 22, [2]
p. 165 mm – Gerincén megerősítve, apróbb hibával. 2 000,-
A szövegkönyv korai kiadása.
15. Major, Ervin: Liszt Ferenc és a magyar zenetörténet (forrástanulmányok Liszt magyar műveihez).
Írta Major Ervin. In: Magyar zenei dolgozatok 4–5. Különlenyomat az Ethnographia-Népélet 1939. 3–
4. számából – Budapest, 1940, kiadó nélkül. 1 fakszimilemelléklet, 37, [1] p. 240 mm – Jó állapotban.
5 000,-
16. Major, Ervin: Liszt Ferenc magyar rapszódiái. Különlenyomat a „Muzsika” 1929. évi 1–2. számából
– Budapest, 1929, Stádium. 8 p. 290 mm – Kiadói papírborítékban. 5 000,-
Major Ervin zenetörténész Liszt rapszódiáit és Brahms Magyar táncait is elemezte a bennük fellelhető eredeti magyar
népdalok és népies műdalok szempontjából.
17. Mesterházi, Jenő: Liszt Ferenc díszkardja. Különlenyomat „A Zene” 1937. évi 8. számából –
Budapest, 1937. 11, [1] p. 220 mm – Rózsaszínű papírborítékban. 5 000,-
Liszt Ferenc 1840 januárjában tartotta negyedik pesti hangversenyét, melyen a Rákóczi-induló előadásával hallatlan sikert
aratott. „A kitörő lelkesülés zaja oly harsányan csattant el, mihez csak Milton angyalainak csatazaját hasonlíthatni némileg.
Ennek végével teljes magyar díszruhába öltözött küldöttség lépett a színpadra, melynek vezére gr. Festetics Leó, művész
hazánkfiánknak, mint polgárnak egy igen csinos mívű, gazdagon aranyozott, s drágakövekkel ékesített régi magyar kardot
magyar üdvözlés mellett nyújtott.” (Honművész, 1840. január 9.)
18. Pauler, Ákos: Liszt Ferenc gondolatvilága – Budapest, 1922, Budavári Tudományos Társaság. 1
címkép, 60, [4] p. 240 mm – Kiadói papírkötésben. Ritka. 5 000,-
Pauler Ákos a 20. század első felének legjelentékenyebb magyar rendszeralkotó filozófusa. Komoly hagyományokra
visszatekintő tudós-politikus család leszármazottjaként, a budapesti doktorátust követően két esztendőt töltött lipcsei és
párizsi tanulmányúton, majd rövid pozsonyi és kolozsvári kitérő után a budapesti egyetem rendes professzora, akadémikus,
a Filozófiai Társaság elnöke lett.