tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv
tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv
tapolca város belváros-rehabilitáció akcióterületi terv
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
TAPOLCA VÁROS<br />
BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ<br />
AKCIÓTERÜLETI TERV<br />
2009. OKTÓBER<br />
1
Tartalom<br />
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................... 4<br />
II. STRATÉGIAI FEJEZET...................................................................................................................... 8<br />
II.1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 8<br />
III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA.................................................. 10<br />
III.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE........................................ 10<br />
III.2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ..................................................................................................... 11<br />
III.3. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA................................................................................................ 13<br />
III.4. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA ..................................................................... 16<br />
IV. HELYZETELEMZÉS........................................................................................................................ 17<br />
IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE............................................................ 17<br />
IV.2. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA................................... 18<br />
IV.2.1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei ................. 19<br />
IV.2.2. A Belvárosi Akcióterület jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei.......... 21<br />
IV.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ............................................. 23<br />
IV.3.1. Demográfiai helyzet ........................................................................................................... 23<br />
IV.3.2. Gazdasági helyzet.............................................................................................................. 24<br />
IV.3.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet ............................................... 25<br />
IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása ......................................................................................... 26<br />
IV.3.5. Környezeti károk bemutatása és feltárása......................................................................... 27<br />
IV.3.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte......................................... 28<br />
IV.3.7. Közbiztonság helyzete ....................................................................................................... 29<br />
IV.3.8. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák<br />
feltárása......................................................................................................................................... 30<br />
IV.3.9. Az akcióterület műszaki-infrastrukturális jellemzőinek bemutatása................................... 35<br />
IV.3.10. Lakáshelyzet .................................................................................................................... 36<br />
IV.3.11. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota........................................ 38<br />
IV.4. FUNKCIÓELEMZÉS........................................................................................................................ 46<br />
IV.4.1. Az akcióterület meglévő funkciói........................................................................................ 46<br />
IV.4.2. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés............................................................ 48<br />
IV.4.3. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó igényfelmérés .................. 49<br />
IV.4.4. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó kihasználtsági <strong>terv</strong> .................................................... 50<br />
IV.5. TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................. 53<br />
IV.6. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN ................................................................ 55<br />
IV.6.1. Általános megállapítások ................................................................................................... 55<br />
IV.6.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények ........................................................................................ 57<br />
IV.6.3. A fejlesztés társadalmi igényei........................................................................................... 59<br />
IV.6.4. IV.6.4 Piaci lehetőségek, piaci igények összefoglalása..................................................... 69<br />
A KÖZTERÜLETEK ELAVULT ÁLLAPOTÁNAK ELLENÉRE TAPOLCA BELVÁROSI<br />
AKCIÓTERÜLETE INGATLANPIACI SZEMPONTBÓL A VÁROS LEGÉRTÉKESEBB RÉSZE.<br />
ELSŐSORBAN KERESKEDELMI SZEMPONTBÓL ITT TALÁLHATÓK A LEGKERESETTEBB<br />
INGATLANOK....................................................................................................................................... 69<br />
V. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ........................................... 70<br />
V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI ................................................................... 70<br />
V.1.1. „A” - Közlekedési és környezeti adottságok javítása .......................................................... 71<br />
V.1.2. „B” - A kulturális élet színvonalának emelése..................................................................... 71<br />
V.1.3. „C” - Egységes városkép kialakítása .................................................................................. 71<br />
V.1.4. „D” - Vállalkozási aktivitás erősítése ................................................................................... 72<br />
V.2. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA......................................................................... 72<br />
V.2.1. A Belvárosi akcióterület beavatkozásainak típusai............................................................. 72<br />
V.3. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL ........................................... 76<br />
V.3.1. Beépítési javaslat készítése................................................................................................ 76<br />
V.3.2. Műszaki támogatás ............................................................................................................. 76<br />
V.3.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése.................................................. 76<br />
V.3.4. Városi marketingstratégia ................................................................................................... 77<br />
2
V.3.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok ................ 79<br />
V.3.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására............................ 79<br />
V.3.7. Együttműködés szakhatóságokkal...................................................................................... 79<br />
V.3.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során .................. 82<br />
V.4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT<br />
TARTALMA ........................................................................................................................................... 82<br />
V.4.1. Gazdasági funkció fejlesztése ............................................................................................ 92<br />
V.4.2. Közösségi funkció fejlesztése ............................................................................................. 96<br />
V.4.3. Közszféra funkció fejlesztése.............................................................................................. 99<br />
V.4.4. Városi funkció fejlesztése.................................................................................................. 101<br />
V.4.5. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”) tevékenységek.................... 108<br />
V.4.6. Szinergia vizsgálat ............................................................................................................ 115<br />
V.4.7. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében............... 117<br />
V.5. MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK ................................................... 125<br />
V.6. KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK ........................................................ 125<br />
V.6.1. Beavatkozások állami támogatással................................................................................. 125<br />
V.6.2. Beavatkozások önkormányzati forrásból .......................................................................... 126<br />
V.7. EGYÉB BEAVATKOZÁSOK............................................................................................................. 127<br />
V.7.1. A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások .................................. 127<br />
V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................................ 129<br />
V.8.1. Társadalmi-gazdasági hatások ......................................................................................... 129<br />
V.8.2. Esélyegyenlőségi hatás .................................................................................................... 129<br />
V.8.3. Környezeti hatások............................................................................................................ 133<br />
V.9. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ................................................................................ 139<br />
V.10. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ......................................................... 142<br />
V.11. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE........................................................................................................... 144<br />
V.12. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE .................................................. 146<br />
V.13. PARTNERSÉG ........................................................................................................................... 149<br />
VI. PÉNZÜGYI TERV .......................................................................................................................... 152<br />
VII. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................... 155<br />
VII.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA ...................................................... 155<br />
VII.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai............................................................................... 156<br />
VII.1.2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások..................................................... 157<br />
VII.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje ........................................... 158<br />
VII.1.4. Akcióterületi <strong>terv</strong> megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása......... 158<br />
VII.1.5. A menedzsment szervezet feladatának összefoglalása ................................................. 159<br />
VII.2. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS.................................................................................................... 159<br />
VII.2.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása.................... 159<br />
VII.2.2. Szervezeti <strong>terv</strong> ................................................................................................................ 159<br />
VII.2.3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi <strong>terv</strong>e, forrásai ................................................ 162<br />
VIII. MELLÉKLETEK........................................................................................................................... 181<br />
3
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ<br />
A <strong>tapolca</strong>i Belvárosi akcióterület fejlesztése a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában<br />
foglalt akcióterületek közül a legmagasabb prioritású fejlesztés.<br />
Az akcióterületen már korábban is történtek fejlesztések, ezeket folytatják a jelenlegi <strong>terv</strong>ben<br />
a KDOP 3.1.1. pályázatából <strong>terv</strong>ezett, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb önkormányzati,<br />
pályázatos vagy magánerős fejlesztések. A fejlesztések kombinálják a gazdasági, a<br />
kulturális és a közterületi funkciók erősítését, melyek közül a gazdasági funkciót pályázatos<br />
és magánerős fejlesztések egyaránt megjelenítik, míg a maradék kettő funkció pályázatos<br />
vagy önkormányzati magánerős fejlesztés keretében erősödik.<br />
Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója:<br />
A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal<br />
magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (25 ha) a Belváros városrészből, kisebb<br />
része (5 ha) a Déli városrészből áll.<br />
Az akcióterület és környezete a város egészének fontos gazdasági központja számít, a<br />
szűkebben vett Akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági<br />
funkcionalitás, ugyanis a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari<br />
szolgáltatóegységeiből összesen 12 található a területen. Jelentős viszont a szálláshelykapacitása,<br />
a város 556 szálláshelyéből 95 az Akcióterületre koncentrálódik, itt van a Hotel<br />
Gabriella, a Vadrózsa Panzió, a Szent György Panzió, valamint a Varjú Fogadó. A területen<br />
ezeken túl 3 pénzügyi szolgáltató is fellelhető. Egy felújításra váró irodaépület is<br />
megtalálható a Kossuth Lajos utcában.<br />
Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő volt, amely a város teljes népességének<br />
11,5%-át adta. Korcsoportos megoszlására az erőteljes elöregedés jellemző. Az Akcióterület<br />
foglalkoztatási helyzete viszonylag rosszabb helyzetet mutat, mint ami a város egészére<br />
jellemző, a munkanélküliek aránya eléri a 7,7%-ot is, ami összefüggésben van azzal, hogy a<br />
területen a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek aránya meghaladja a városi átlagot,<br />
bár ugyanígy, a felsőfokú végzettségűek aránya is viszonylag magas. Az Akcióterület<br />
munkaerő-piaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város más területeihez<br />
képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek<br />
számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve.<br />
Az akcióterületi lakásállomány 2001-ben összesen 918 lakásból állt, amely a város teljes<br />
lakásállományának 14%-át adta. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi<br />
átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%-os értéke több városrésznél alacsonyabb<br />
színvonalú lakáshelyzetet mutat.<br />
A városi zöldfelületek legnagyobbrészt jó állapotúak, fenntartásukat Tapolca Város<br />
Önkormányzata végzi. Az akcióterület országos jelentőségű épített és természeti értékek<br />
mellett helyi jelentőségű védett értékekkel is rendelkezik. Az értékek állapota jó,<br />
fenntartásukról az illetékes kezelő gondoskodik.<br />
Az akcióterület közlekedésforgalmi helyzete megfelelő, az utak közlekedésbiztonsága is jó,<br />
amelyet a közlekedési balesetek alacsony száma is mutat. A parkolóhelyek száma a<br />
4
Belvárosi Akcióterületen kevésnek bizonyul, ezért felszíni parkolóhelyek építése kívánatos.<br />
Az akcióterület infrastrukturális ellátottsága megfelelő, az egyes infrastruktúra-elemek<br />
megfelelően kiépítettek. Ugyancsak megfelelő a meglévő intézményi ellátottsága is a<br />
területnek, közigazgatási, humán közszolgáltatási és rendvédelmi intézményekkel<br />
megfelelően ellátott.<br />
Az akcióterület fejlesztési céljai<br />
Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter erősítése és közösségi<br />
megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával. Ehhez csatlakoznak a<br />
részcélok:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
közlekedési és környezeti adottságok javítása<br />
a kulturális élet színvonalának emelése<br />
egységes városkép kialakítása<br />
vállalkozási aktivitás erősítése az akcióterületen.<br />
Mindegyik részcél megvalósításához kijelölésre kerültek olyan projektelemek, amelyek<br />
megvalósítása hozzájárul az egyes részcélok kialakításához. Az akcióterületen már<br />
korábban is történtek fejlesztések, ezek közé tartozik a Fő tér felújítása, a Malomtó<br />
környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella kialakítása, a Deák Ferenc u. 1. épület<br />
kialakítása, a Városi Mozi felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A jelenleg<br />
<strong>terv</strong>ezett akcióterületi fejlesztések ezeket folytatják, egészítik ki.<br />
- A pályázatos és magánerős fejlesztések a Fő tér körül összpontosulnak, felfűzve a<br />
Fő tér–Deák Ferenc utcai kelet-nyugati kereskedelmi tengelyt, valamint az észak-déli<br />
kulturális-rekreációs tengelyt<br />
- A kelet-nyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli átjárók, a Belvárosi<br />
Irodaház, a Fő tér 7-9, a Könyvtár, a Piac felújítása, és ezek kiszolgálására a<br />
Nagyköz utcai parkoló kialakítása. Ezekben a főleg kereskedelmi jellegű<br />
fejlesztésekben nagy részt vállal a magánszféra, az önkormányzati beruházások a<br />
közterületeken hangsúlyosak.<br />
- Az észak-déli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér<br />
felújításának II. ütemétől a Tavasbarlang fogadóépülete és a Tamási Áron<br />
Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó parkolóhoz és<br />
2009. évben megépített Közparkhoz vezetnek a létesítendő patak menti sétányon<br />
keresztül. Ezekhez csatlakoznak a Tópresszó bővítése, az Alsómalom hasznosítása,<br />
a Kisfaludy utcai vegyes funkciójú beépítés és az Arany János utcai lakásfejlesztés.<br />
5
Beruházások a KDOP 3.1.1. funkcióbővítő pályázati kiírás keretében<br />
Az akcióterületi fejlesztések nagy részét a KDOP 3.1.1. funkcióbővítő városrehabilitáció<br />
pályázati kiírás teszi lehetővé, amelyhez magánerős beruházások kapcsolódnak.<br />
1. táblázat: Fejlesztések a Belvárosi Akcióterületen<br />
Tevékenység<br />
típusa<br />
Gazdasági funkció<br />
fejlesztése<br />
Finanszírozó<br />
strukturális alap<br />
ERFA<br />
Projekt neve Projekt helyszíne Partner<br />
Fő tér 21. alatti üzlet<br />
homlokzati felújítása<br />
Tapolca, Fő tér 21.<br />
ERFA Tópresszó felújítása Tapolca, Batsányi tér 5.<br />
Planum Investment Kft.<br />
Közszféra funkció<br />
fejlesztése<br />
Közösségi funkció<br />
fejlesztése<br />
Városi funkció<br />
fejlesztése<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
ERFA<br />
Belvárosi Irodaház<br />
felújítása<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ felújítása<br />
Köztársaság tér déli rész<br />
felújítása<br />
Fő tér körüli udvarok és<br />
átjárók felújítása<br />
Nagyköz utcai parkoló<br />
kialakítása<br />
Déli városkapu P+R<br />
parkoló kialakítása<br />
Tapolca-patak menti<br />
sétány kialakítása<br />
Tapolca, Kossuth L. u. 2.<br />
Tapolca, Batsányi J. u. 3.<br />
Tapolca, Kisfaludy utca<br />
Tapolca, Köztársaság tér<br />
Tapolca, Fő tér körüli<br />
udvarok, átjárók<br />
Tapolca, Nagyköz utca<br />
Tapolca, Déli tehermentesítő<br />
út<br />
Tapolca, Tapolca-patak<br />
Balaton Elektronika Kft.<br />
A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos Soft elemet tartalmazó<br />
beavatkozást is meg fog valósítani. Ennek keretében rendezvényeket fognak tartani a<br />
megújult Köztársaság téren, emellett helyi termesztésű gyógynövények feldolgozása és<br />
árusítása fog megtörténni a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjai által, támogatni fogja<br />
a város továbbá a környezettudatos életmód terjesztését, valamint a szülő-gyermek klub<br />
tevékenységét a társadalmi beilleszkedés elősegítésére.<br />
A KDOP városrehabilitációs pályázatából megvalósuló, felsorolt tevékenységeken kívül<br />
számos további beruházás is meg fog valósulni az Akcióterületen különböző forrásokból:<br />
- állami támogatásból valósul meg a Tavasbarlang fogadóépületének bővítése<br />
- önkormányzati forrásból hozza létre a város a Kőtárat<br />
- önkormányzati és magánforrásból valósul meg a Piaccsarnok fejlesztése<br />
- továbbá kizárólag magánforrásból valósul meg a Fő tér 7-9. alatti épület homlokzati<br />
felújítása<br />
6
A megvalósítás intézményi kerete<br />
A fejlesztések megvalósítása érdekében Tapolca város <strong>terv</strong>ein szakemberekből álló<br />
munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft, mint koordináló és<br />
projektmenedzsment szervezet, amely újonnan alakult 100 %-os önkormányzati tulajdonú<br />
szervezet. A városfejlesztési társaság feladata az Akcióterületi fejlesztések összehangolása,<br />
koordinálása és a projekt indikátorainak nyomon követése az üzemeltetési időszakban. A<br />
pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli: az<br />
ügyvezető (projektmenedzser), Parapatics Tamás, a műszaki menedzser, Hársfalvi József,<br />
valamint a pénzügyi menedzser, Schönherrné Pokó Ildikó.<br />
A pályázat költségvetése<br />
Az Akcióterület költségvetését a projektfejlesztési időszakban a 2009. évben bekövetkezett<br />
hatások módosították, mint:<br />
<br />
<br />
ÁFA emelkedése 20%-ról, 25%-ra<br />
Gazdasági válság hatásaként dráguló építési, vállalkozói piac<br />
Projektelem<br />
Átlagos<br />
támogatási<br />
intenzitás<br />
Nettó<br />
Elszámolható<br />
25 %ÁFA<br />
Bruttó<br />
Támogatástartalom<br />
Önerő<br />
Funkció<br />
Előkészítés<br />
IVS 85,00% 7 800 000 1 560 000 9 360 000 7 956 000 1 404 000 -<br />
ATT 85,00% 6 000 000 1 300 000 7 300 000 6 205 000 1 095 000 -<br />
Kommunikáció 85,00% 8 000 000 2 000 000 10 000 000 8 500 000 1 500 000 -<br />
Előkészítés összesen 21 800 000 4 860 000 26 660 000 22 661 000 3 999 000<br />
Soft elemek<br />
Környezettudatossági képzés és hétvége 85,00% 1 180 171 295 043 1 475 213 1 253 931 221 282 Soft<br />
Gyógynövények népszerűsítése 85,00% 2 354 604 588 651 2 943 255 2 501 767 441 488 Soft<br />
Köztársaság tér rendezvényei 85,00% 983 475 245 869 1 229 344 1 044 943 184 402 Soft<br />
Programok a megújult könyvtárban 85,00% 2 153 811 538 453 2 692 264 2 288 424 403 840 Soft<br />
Szülő- gyermek klub 85,00% 2 753 731 688 433 3 442 164 2 925 840 516 325 Soft<br />
Soft összesen 9 425 793 2 356 448 11 782 241 10 014 905 1 767 336<br />
Építési tevékenységek<br />
Belvárosi Irodaház felújítása - gazdasági 40,97% 34 216 936 8 540 554 42 757 489 17 516 806 25 240 684 Gazdasági<br />
Tópresszó homlokzatfelújítása 50,00% 50 000 514 0 50 000 514 25 000 257 25 000 257 Gazdasági<br />
Balaton Elektronika homlokzatfelújítása 50,00% 2 893 336 0 2 893 336 1 446 668 1 446 668 Gazdasági<br />
Wass Albert könyvtár felújítása 84,88% 89 699 537 22 342 384 112 041 922 95 105 702 16 936 220 Közösségi<br />
TÁMK külső-belső felújítása 85,00% 188 002 130 47 000 533 235 002 663 199 752 263 35 250 399 Közösségi<br />
Belvárosi Irodaház felújítása - közszféra 80,11% 40 820 204 10 188 731 51 008 935 40 862 000 10 146 935 Közszféra<br />
Nagyköz utca parkoló és szervizút építése 40,96% 43 266 588 10 816 647 54 083 234 22 154 914 31 928 321 Városi<br />
Parkoló és sétány építése a Déli városkapuban 70,07% 124 207 089 31 009 272 155 216 361 108 763 712 46 452 649 Városi<br />
Köztársaság tér déli részének felújítása 70,32% 49 882 567 12 467 673 62 350 240 43 847 636 18 502 604 Városi<br />
Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása 65,35% 120 445 918 30 104 311 150 550 229 98 385 225 52 165 004 Városi<br />
Tamási Áron Művelődési Kötpont előtti tér felújítása 70,32% 14 506 422 3 625 742 18 132 165 12 751 395 5 380 769 Városi<br />
Építés összesen 757 941 240 176 095 848 934 037 088 665 586 578 268 450 510<br />
Összesen II. forduló 71,80% 789 167 033 183 312 296 972 479 329 698 262 483 274 216 846<br />
Összesen I. forduló 71,80% 668 682 148<br />
7
II. STRATÉGIAI FEJEZET<br />
II.1. BEVEZETÉS<br />
Tapolca város lélekszáma 17332 fő, így számára az előzetes akcióterületi <strong>terv</strong> készítésének<br />
időszakában nem volt kötelező Integrált Városfejlesztés Stratégia (továbbiakban IVS)<br />
készítése, azonban a kiegyensúlyozott városfejlődés érdekében a város vállalta annak<br />
megalkotását.<br />
A 311/2007. kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet szerint a<br />
Tapolcai kistérség átmenetileg kedvezményezett kistérségnek számít 2008. december 31-ig.<br />
Az IVS helyzetértékelő fejezetei Tapolca város társadalmi, gazdasági és környezeti<br />
szempontú elemzését és értékelését mutatják be. A város egészére vonatkozó<br />
helyzetértékelést az IVS V. fejezete tartalmazza. A város egészére SWOT elemzés készült,<br />
amelyet az IVS VI. fejezete tartalmaz.<br />
Az IVS-ben a városi elemzést követően 7 városrész lehatárolására került sor, amelyek<br />
lefedik a város teljes területét (kül- és belterületeket egyaránt). A városrészek kialakítása a<br />
Városrehabilitáció városok számára kézikönyv előírásai szerint történt, alapul véve a város<br />
korábbi település<strong>terv</strong>ezési gyakorlatában kialakult városrészi határokat egyaránt. A<br />
városrészek kijelölésének alapját és az azonosított városrészeket az IVS VII. fejezete<br />
tartalmazza.<br />
Tapolca 7 kijelölt városrésze a következő:<br />
1. Belváros<br />
2. Déli városrész<br />
3. Kertváros<br />
4. Keleti városrész<br />
5. Nyugati városrész<br />
6. Volt honvédségi terület<br />
7. Diszel<br />
A városrészekre - a városi szintű értékeléshez hasonlóan - SWOT elemzés is készült,<br />
amelyet az IVS VIII. fejezete tárgyal.<br />
A <strong>terv</strong>szerű városfejlődés elérésének biztosítása érdekében egy strukturált célrendszer is<br />
meghatározásra került, amelynek alapja a városi és városrészi SWOT elemzései voltak.<br />
A városfejlesztés célrendszerét hosszú távú (átfogó), középtávú (tematikus) és rövidtávú<br />
(városrészi) célok alkotják.<br />
Tapolca város átfogó fejlesztési célja: Tapolca gazdasági teljesítményének diverzifikált<br />
fejlesztése magas színvonalú városi szolgáltatási szint mellett.<br />
Az átfogó célra épülő tematikus célok a következőképpen kerültek meghatározásra:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
T1. Munkahelyek teremtése,<br />
T2. Városi szolgáltatási szint javítása,<br />
T3. Természetes és épített környezet megőrzése,<br />
T4. Leszakadó rétegek felzárkóztatása,<br />
T5. Élhető lakókörnyezet és közösségek.<br />
8
A tematikus célokhoz kapcsolódó városrészi célok a következők:<br />
1. Belváros: Városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás,<br />
2. Déli városrész: Társadalmi és fizikai felzárkózás a város többi részéhez,<br />
3. Kertváros: Minőségi lakókörnyezet megőrzése,<br />
4. Keleti városrész: Fenntartható lakókörnyezet elérése,<br />
5. Nyugati városrész: A városrész integrációja a városszövetbe,<br />
6. Volt honvédségi terület: Tapolca új szolgáltató funkciókkal történő bővítése,<br />
7. Diszel: Természeti és települési környezet megőrzése.<br />
A városrészi fejlesztési céloknak illeszkedni kell a településfejlesztési koncepcióhoz,<br />
valamint az arra épülő településrendezési <strong>terv</strong>hez (annak szakági és alátámasztó<br />
munkarészeihez) egyaránt, mivel ezzel biztosítható a célok elérésének lehetősége. A<br />
városrészi célrendszer és a településrendezési <strong>terv</strong> összevetése során megállapításra került,<br />
hogy a városrészi célok megvalósulását a településfejlesztési koncepció és a<br />
településrendezési <strong>terv</strong>módosítás nélkül lehetővé teszi, az illeszkedésről szóló főépítészi<br />
nyilatkozatot a pályázat melléklete tartalmazza. A célok illeszkedésének vizsgálatát az IVS<br />
X. fejezete tárgyalja.<br />
A városi és városrészi szintű célkitűzésekhez indikátorok megszabására is sor került,<br />
amelyek az elméleti célrendszer megvalósulásának kvantitatív mutatói. Az indikátorokat az<br />
IVS X. fejezete részletesen mutatja be.<br />
Az IVS a városrészi fejlesztési célokhoz illeszkedő akcióterületek kijelölése által biztosítja a<br />
fejlesztési elképzelések területi szintű megközelítését. Az akcióterületek kijelölése 3 alapelv<br />
(szociális és városrendezési) és a városrészi célok figyelembe vételével történt.<br />
Tapolca város 4 Akcióterülete prioritási sorrendben a következő:<br />
1. prioritás: Belvárosi akcióterület<br />
2. prioritás: Volt honvédségi terület akcióterület<br />
3. prioritás: Keleti városrész akcióterület<br />
4. prioritás: Déli városrész akcióterület<br />
Az akcióterületek prioritási sorrendje azok megvalósításának időbeli ütemezését szabják<br />
meg. Az akcióterületeket, azok prioritásait és ütem<strong>terv</strong>ét az IVS XI. fejezete bővebben<br />
tartalmazza.<br />
9
III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA<br />
III.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE<br />
Az IVS vonatkozó fejezetében bemutatott Belvárosi Akcióterület 1. számú prioritással került<br />
kiválasztásra, amely jelen akcióterületi <strong>terv</strong> további tárgya.<br />
A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzelései a következők:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Oktatási intézmények fejlesztése,<br />
Szociális intézmények fejlesztése,<br />
Közigazgatási intézmények fejlesztése,<br />
Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése,<br />
Kulturális intézmények fejlesztése,<br />
Természeti értékek megőrzése, bemutatása,<br />
Közlekedés fejlesztés, közterületi rehabilitáció,<br />
Közösségi élet fejlesztése<br />
A Belvárosi akcióterület céljai az IVS átfogó cél megvalósulásához járulnak hozzá a városi<br />
kereskedelmi-szolgáltatási szint javítása és az épületállomány fizikai megújítása, valamint a<br />
települési zöldfelületi rendszer fejlesztése által. A megújuló fizikai és társadalmi környezet a<br />
gazdasági fejlődés alapját teremti meg.<br />
1. ábra: A Belvárosi Akcióterület fejlesztési elképzeléseinek<br />
kapcsolódása a városrészi célokhoz<br />
A Belvárosi akcióterület céljai az<br />
Integrált Városfejlesztési Stratégiában<br />
megfogalmazott Munkahelyek<br />
Szociális<br />
Közigazgatási<br />
intézmények<br />
intéz-<br />
teremtése, Városi szolgáltatási szint<br />
mények<br />
fejlesztése<br />
javítása, Természetes és épített<br />
fejlesztése<br />
Oktatási<br />
intézmények<br />
környezet megőrzése, Leszakadó<br />
Kereskedelem,<br />
fejlesztése rétegek felzárkóztatása, Élhető<br />
vendéglátás<br />
lakókörnyezet és közösségek<br />
fejlesztése<br />
tematikus elérését szolgálják. A<br />
Belvárosi akcióterület a Belváros és<br />
Belváros<br />
Déli városrész<br />
városrészi célja<br />
városrészi célja Déli városrészből foglal magába<br />
Kulturális<br />
intézmények<br />
karakter erősítése<br />
fizikai felzárkózás<br />
Városközponti<br />
Társadalmi és területrészeket, így az Akcióterület<br />
fejlesztése<br />
és közösségi<br />
a város többi fejlesztési elképzelései két városrészt<br />
megújulás<br />
részéhez<br />
érintenek. A Belvárosi akcióterület<br />
fejlesztései a Belváros és a Déli<br />
Természeti<br />
városrész céljainak eléréséhez járulnak<br />
értékek<br />
megőrzése,<br />
hozzá, a városközponti karakter<br />
bemutatása<br />
Közösségi erősítésével, valamint a társadalmi és<br />
Közleke-<br />
élet<br />
Közterületi<br />
rehabi-<br />
fizikai felzárkóztatás révén. A Belvárosi<br />
désfej-<br />
lesztés<br />
akcióterület fejlesztési elképzelései<br />
fejlesz-tése<br />
litáció<br />
pályázati úton megvalósítandó<br />
önkormányzati fejlesztéseket,<br />
magánerőből történő fejlesztéseket,<br />
partnerséggel megvalósítandó fejlesztéseket pályázatból vagy önerőből egyaránt<br />
tartalmaznak.<br />
10
III.2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE<br />
A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal<br />
magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (25 ha) a Belváros városrészből, kisebb<br />
része (5 ha) a Déli városrészből áll.<br />
2. ábra: A Belvárosi akcióterület elhelyezkedése a településen belül<br />
Belváros<br />
Déli<br />
városrész<br />
A települési belterület kiterjedése: 542,76 ha, a Belvárosi akcióterület kiterjedése: 30,5 ha<br />
(ebből Belváros városrészből: 25,1 ha, Déli városrészből: 5,4 ha)<br />
A Belvárosi akcióterület határai:<br />
Wesselényi M. út – Bajcsy-Zsilinszky út – Ady E. út – Úttörő utca – Bartók B. utca - Ady E. út<br />
11
– Halápi út - Mónus I. utca – Kossuth L. utca - Csányi L. utca – Csobánc utca – Martinovics I.<br />
utca – Déli elkerülő út – Nyárfa utca - Batsányi J. utca – Zrínyi M. utca – Petőfi S. utca –<br />
Keszthelyi út – Wesselényi M. út.<br />
1. térkép: Áttekintő térképvázlat: a belvárosi akcióterület határai<br />
Jelmagyarázat<br />
Belvárosi akcióterület határa<br />
Városrészek határa<br />
A Belvárosi akcióterület utcanevei:<br />
Ady Endre utca, Bajcsy-Zsilinszky utca Wesselényi utca, Hősök tere, Deák Ferenc utca, Fő<br />
tér, Nagyköz utca, Batsányi utca, Arany János utca, Halápi út, Köztársaság tér, Kisfaludy<br />
Sándor utca, Mónus Illés utca, Kossuth Lajos utca, Csányi utca, Batsányi tér, Csobánc utca,<br />
Martinovics utca, Batsányi utca, Zrínyi utca, Petőfi utca, Szent György utca, Iskola utca,<br />
Bartók utca, Úttörő utca, Névtelen utca, Bem utca, Malom köz, Nyárfa utca.<br />
12
III.3. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA<br />
A Belvárosi akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi<br />
területén helyezkedik el. Az akcióterület központi szerepkört igazoló funkciói a következők:<br />
2. táblázat: A KDOP 3.1.1. pályázati kiírás indikátorai és Tapolca Belvárosi akcióterület mutatószámai<br />
Indikátor típusa<br />
Funkcióerősítő,<br />
sűrűség<br />
növelő fejlesztések<br />
esetében<br />
(bázisérték)<br />
Tapolca<br />
Belvárosi akcióterület<br />
Mutatószámai<br />
(forrás:<br />
Önkormányzati<br />
nyilvántartás)<br />
Funkcióhiányos<br />
területen<br />
(célérték)<br />
1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 2-t teljesíteni kell)<br />
Műemlékek és/vagy helyi védettséget<br />
élvező épületek száma (nem lakóépület).<br />
minimum 1 db 4 db minimum 1 db<br />
Közösségi funkciót ellátó intézmények<br />
száma.<br />
minimum 1 db 6 db minimum 1 db<br />
Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó<br />
közintézmény száma.<br />
minimum 2 db 15 db minimum 1 db<br />
Funkcióváltással/bővítéssel érintett<br />
barnamezős terület<br />
minimum 1 db 0 db minimum 1 db<br />
2. Város gazdasági súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 1-t teljesíteni kell)<br />
Kereskedelmi és vendéglátó-ipari<br />
szolgáltatóegységek száma<br />
Üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi)<br />
száma<br />
Funkcióváltással/bővítéssel érintett<br />
barnamezős terület<br />
minimum 10 db 91 db 1 minimum 5 db<br />
minimum 1 db 18 db 1 minimum 1 db<br />
minimum 1 db 0 db minimum 1 db<br />
Műemlékek<br />
M1: Templom-domb – 55 hrsz.<br />
M2: Fő tér 4. – Szentháromság-szobor – 865/2 hrsz.<br />
M3: Fő tér 17. – lakóépület – 2820 hrsz.<br />
M4: Alsómalom épületegyüttese – 683, 684 hrsz.<br />
Közösségi funkciót ellátó intézmények<br />
KÖ1: Szent Antal Bormúzeum, Arany János utca 1.<br />
KÖ2: Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Batsányi János utca 1.<br />
KÖ3: Városi Mozi és Teleház, Fő tér 1.<br />
KÖ4: Tamási Áron Művelődési Központ, Kisfaludy Sándor utca 2-6.<br />
KÖ5: Tavasbarlang, Kisfaludy Sándor utca 3.<br />
KÖ6: Marton Galéria,<br />
Tópart<br />
Közigazgatási vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmények<br />
KI1: Rendőrkapitányság, Ady Endre utca 2.<br />
1 Tapolca Város Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása, 2008<br />
13
KI2: Vámhivatal, Arany János utca 6.<br />
KI3: Megbecsülés Idősek Otthona, Arany János utca 8.<br />
KI4: Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Arany János utca 16.<br />
KI5: Szakorvosi Rendelőintézet, Batsányi János utca 2.<br />
KI6: Nyugdíjbiztosító Intézet, Deák Ferenc utca 9.<br />
KI7: Járdányi Pál Zeneiskola, Deák Ferenc utca 16.<br />
KI8: Tűzoltóság, Hősök tere 11.<br />
KI9: Földhivatal, Hősök tere 11.<br />
KI10: Polgármesteri Hivatal, Hősök tere 15.<br />
KI11: Szász Márton Általános Iskola, Iskola utca 5.<br />
KI12: Városi Ügyészség, Köztársaság tér 4.<br />
KI13: Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde, Nagyköz utca 1-3.<br />
KI14: Szent Erzsébet Óvoda, Templom domb 2.<br />
KI15: Bárdos Lajos Általános Iskola, Úttörő utca 1-5.<br />
Legfontosabb kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek<br />
KK1: Varjú Fogadó, Arany János utca 14.<br />
KK2: Tóparti Étterem, Arany János utca 1.<br />
KK3: Borostyán Ételbár, Ady Endre utca 20.<br />
KK4: Hotel Gabriella, Batsányi János utca 7.<br />
KK5: Balaton Étterem, Deák Ferenc utca 6.<br />
KK6: Tapolca és Vidéke ÁFÉSZ, Fő tér 5.<br />
KK7: Szent György Panzió, Kisfaludy Sándor utca 1.<br />
KK8: Peppinó Pizzéria, Kisfaludy Sándor utca 7.<br />
KK9: Allianz Tapolcai Kirendeltség, Fő tér 9.<br />
KK10: K&H Bank, Fő tér 5.<br />
KK11: ING Bank, Fő tér 11.<br />
KK12: Erste Bank, Deák Ferenc utca 7.<br />
KK13: OTP Bank, Fő tér 2.<br />
KK14: Raiffesien Bank, Fő tér 4-8.<br />
KK15: Kinizsi Takarékszövetkezet, Fő tér 15.<br />
KK16: Badacsonytomaj Takarékszövetkezet, Fő tér 4.<br />
Legfontosabb üzleti szolgáltatóegységek<br />
Ü1: Tapolcai Városgazdálkodási Kft., Arany János utca 1.<br />
Ü2: Tapolca Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Fő tér 1.<br />
Ü3: Belvárosi Irodaház Kossuth Lajos utca 2.<br />
14
2. térkép: Jogosultságot igazoló áttekintő térképvázlat: az akcióterület funkcióellátottsága<br />
15
III.4. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA<br />
Az akcióterület elemzéséhez használható adatok körét a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban,<br />
Kézikönyv a városok számára” és a KDOP 3.1.1. pályázati kiírás útmutatója határozza meg.<br />
Az akcióterületre vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól és Tapolca Város<br />
Polgármesteri Hivatala szolgáltatta. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti<br />
elemzéséhez szükséges részletes adatok beszerzésekor célzottan, a témában illetékes helyi<br />
szervek is felkeresésre kerültek.<br />
Téma az Akcióterület jellemzésénél<br />
Akcióterület szabályozási <strong>terv</strong>e<br />
Megelőző városrehabilitációs<br />
tevékenységek<br />
3. táblázat: A Belvárosi akcióterületre vonatkozó adatok forrása<br />
Adatok/ információk forrása<br />
Tapolca Város Polgármesteri<br />
Hivatala<br />
Tapolca Város Polgármesteri<br />
Hivatala<br />
Adatok keletkezésének<br />
éve<br />
2008<br />
2008<br />
Demográfiai helyzet KSH 2001<br />
Gazdasági helyzet<br />
Tapolca Város Polgármesteri<br />
Hivatala<br />
2008<br />
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet KSH, Munkaügyi Központ 2008<br />
Jövedelmi helyzet<br />
Tapolca Város Polgármesteri<br />
Hivatala<br />
2008<br />
Lakáshelyzet KSH 2008<br />
Közlekedés helyzete<br />
A meglévő közműhálózat<br />
Közbiztonság helyzete<br />
Tapolca Város Polgármesteri<br />
Hivatala<br />
Tapolca Város Polgármesteri<br />
Hivatala<br />
Tapolca Város Polgármesteri<br />
Hivatala<br />
2008<br />
2008<br />
2007, 2008<br />
Tulajdonviszonyok Polgármesteri Hivatal, Földhivatal 2008<br />
Az elemzések eredménye a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek,<br />
azonban a KSH-tól kapott utcaszintű adatok jelentős részét csak a 2001-ben végzett<br />
népszámlálási adatokból lehetett kinyerni.<br />
16
IV. HELYZETELEMZÉS<br />
IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE<br />
Az akcióterület a település hatályos rendezési <strong>terv</strong>e szerint legnagyobb részt vegyes terület<br />
(OTÉK 15.§ alapján) terület-felhasználási egységébe tartozik. Kisebb részben lakóterület,<br />
különleges (oktatási) terület, gazdasági terület és ezekhez csatlakozó zöldterület (OTÉK 27.§<br />
alapján) terület-felhasználási egység alkotja. Az akcióterület súlypontjában műemléki<br />
környezet került lehatárolásra (sárga csíkozással). A szabályozási <strong>terv</strong> alapján jól látható,<br />
hogy az akcióterületet lakóterületek határolják, amely az akcióterület súlyponti helyzetét is<br />
mutatja a vegyes terület felhasználási egységek túlsúlyával. Az akcióterületen közlekedési<br />
és közműterületek szín nélkül (fehérrel) kerültek jelölésre.<br />
3. ábra: Az akcióterület szabályozási <strong>terv</strong>ének áttekintése, a szabályozási <strong>terv</strong>lap vonatkozó részlete<br />
____ : akcióterület határa<br />
Beépítésre szánt területek<br />
Vt - vegyes terület<br />
Lk- lakóterület<br />
Ko - különleges terület<br />
Gksz - gazdasági terület<br />
Beépítésre nem szánt terület<br />
Z - zöldterület<br />
A fejlesztések jellemzően a következő területfelhasználási egységeket érintik, melyekre a<br />
következő HÉSZ-ben megfogalmazott szabályozások vonatkoznak:<br />
A településközponti vegyes területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el:<br />
- lakóépület,<br />
- igazgatási épület,<br />
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,<br />
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági<br />
célú használat az elsődlege,<br />
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,<br />
17
- sportépítmény,<br />
- parkolóház.<br />
A zöldterület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el:<br />
- pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya,<br />
gyermekjátszótér, stb.),<br />
- vendéglátó épület,<br />
- a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá<br />
- víz- és zöldfelületek,<br />
- közművek helyezhetők el.<br />
A közlekedési és közműterület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el:<br />
- járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és<br />
környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és az<br />
elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.<br />
- közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla,<br />
újságárus pavilon, stb.) is.<br />
Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységen a<br />
következők helyezhetők el:<br />
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,<br />
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a<br />
személyzet számára szolgáló lakások,<br />
- igazgatási, egyéb irodaépület,<br />
- parkolóház (garázs), üzemanyagtöltő,<br />
- sportlétesítmény.<br />
A <strong>terv</strong>ezett fejlesztések a fentebb bemutatott szabályozási előírásokhoz igazodnak. A<br />
fejlesztések részletes bemutatását az V.6 fejezet tartalmazza.<br />
IV.2. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA<br />
Tapolca célul tűzte ki a város biztonságos működtetését, kiemelt hangsúlyt fektetve a<br />
fejlesztésekre, költségcsökkentő megoldásokra, az értékmentésre, a XXI. század<br />
elvárásainak megfelelően, fő rendező elvként kezelve az oktatási, kulturális, egészségügyi<br />
és az infrastrukturális fejlesztést. Mindezen célok megvalósítása érdekében az elmúlt<br />
években Tapolca városában számos városrehabilitációs tevékenység folyt, amely<br />
önkormányzati, magánberuházások és államilag megítélt támogatások, pályázatok révén<br />
javította a város arculatát és elősegítette a település továbbfejlődését. A helyi önkormányzati<br />
rendszer a 2002-2006. közötti időszakban nyújtotta be a legtöbb pályázatát a hazai és<br />
európai uniós források elnyerésére. A Polgármesteri Hivatalban létrehozott munkacsoport<br />
szakmai hozzáértéssel végzett tevékenysége során az elkészített pályázatok<br />
eredményessége révén igen jelentős, mintegy 1 milliárd Ft összegű, szinte minden területre<br />
kiterjedő fejlesztési forráshoz jutott a város. A város aktívan bevonja városfejlesztő<br />
tevékenységébe a civil szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat is. A városfejlesztő,<br />
városrendező tevékenység határozott elképzelésekkel, <strong>terv</strong>ekkel és tettekkel valósítható<br />
meg. Az átgondolt városfejlesztő tevékenység elismeréseként a Magyar Urbanisztikai<br />
Társaság Tapolcát 2004. évben Hild János-díj elismerésben részesítette.<br />
18
IV.2.1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei<br />
A jelentősebb megelőző beavatkozásokat a 3.1 fejezetben a Belvárosi akcióterületen<br />
<strong>terv</strong>ezett beavatkozásokkal együtt térképesen is ábrázoltuk. A Belvárosi akcióterület<br />
megelőző városrehabilitációs tevékenységeit a következőkben táblázatos formában,<br />
összefoglaló jelleggel mutatjuk be. A bemutatásnál törekedtünk a nagyobb volumenű<br />
projektek bemutatására, amely a városfejlesztés jelentős elemeként fogalmazható meg.<br />
IV.2.1.1. 1999-2002. évek között<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Szállodaépítés<br />
Magánberuházásban önkormányzati közreműködéssel felépült a<br />
Hotel Pelion**** szálloda<br />
5 mrd Ft<br />
Széchenyi-<strong>terv</strong><br />
1,2 mrd Ft<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Városi rendezvénycsarnok építése<br />
A rendezvénycsarnok felépítése állami támogatásból és<br />
önkormányzati saját erőből.<br />
900 MFt<br />
Állami címzett támogatás<br />
700 MFt<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Útépítés – Állami beruházás önkormányzati közreműködéssel<br />
Déli tehermentesítő út építésének II. üteme, Hegymagasi és<br />
Keszthelyi út közötti szakaszon<br />
900 MFt<br />
Széchenyi-<strong>terv</strong> plusz<br />
900 MFt<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Lakásépítés és –vásárlás<br />
14 db fecskelakás építése (Tapolca, Ipar utca 2.)<br />
14 db szociális bérlakás építése (Tapolca, Május 1. utca 4.)<br />
4 db szociális bérlakás vásárlása (Tapolca, Dobó lakótelep)<br />
140 MFt<br />
Széchenyi-<strong>terv</strong><br />
98 MFt<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Intézmények rekonstrukciója<br />
Oktatási intézmények tornatermeinek felújítása<br />
Városi sporttelep rekonstrukciója<br />
Balaton Vívóklub vívótermének kialakítása<br />
100 MFt<br />
Ifjúsági – és Sport Minisztérium, Oktatási-, Kulturális Minisztérium<br />
76 MFt<br />
19
IV.2.1.2. 2003-2006. évek között<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Közlekedés fejlesztése<br />
Juhász Gyula utca, Pacsirta utca, Halápi út kereszteződésében<br />
körforgalmi csomópont kialakítás<br />
43 MFt<br />
Állami hozzájárulás (Útpénztár)<br />
33 MFt<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Építési telkek kialakításának elősegítése foghíjtelkek feltárása,<br />
városrészek rehabilitációjához jogszabályi környezet kialakítása<br />
27 db önkormányzati telek közművesítése beruházási összegben.<br />
A város szabályozási <strong>terv</strong> készítésével, földterület-vásárlással a<br />
keleti városrészben 152 db magántulajdonú építési telek<br />
kialakítását segítette elő.<br />
48 MFt<br />
Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács<br />
35 MFt<br />
IV.2.1.3. 2007. évtől<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Kerékpárút építése<br />
Tapolca-Diszel közötti kerékpárút építése I. ütem<br />
30 MFt<br />
Gazdasági és Közlekedési minisztérium<br />
21 MFt<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása -<br />
A támogatás nagysága (millió Ft) -<br />
Kórház-Rendelőintézet fejlesztés<br />
Önkormányzati és Kórház üzemeltetői forrásból járóbeteg<br />
szakellátás rendelőjének építése, Kórház rehabilitációs részleg<br />
fejlesztése<br />
300 MFt<br />
20
IV.2.2. A Belvárosi Akcióterület jelentősebb megelőző városrehabilitációs<br />
tevékenységei<br />
4. ábra: Áttekintő térképvázlat: Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az Akcióterületen és<br />
környezetében<br />
21
IV.2.2.1. 1999-2002. évek között<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Lakásépítés és –vásárlás<br />
33 db költségelvű bérlakás vásárlása (Tapolca, Deák F. u 21.) és<br />
felújítása<br />
100 MFt<br />
Széchenyi <strong>terv</strong><br />
70 MFt<br />
IV.2.2.2. 2003-2006. évek között<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Szállodarekonstrukció<br />
Malom-tó partján fekvő Felső-malom épületének teljes<br />
rekonstrukciója magánberuházás által, amely ma a Gabriella<br />
Hotel néven igényes szállóként funkcionál.<br />
50 MFt<br />
Széchenyi <strong>terv</strong><br />
35 MFt<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Intézmények rekonstrukciója<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola infrastruktúra felújítás II. ütem<br />
(nyílászárók cseréje, homlokzat-felújítás)<br />
Járdányi Pál Zeneiskola épületének teljes homlokzat-felújítása,<br />
Városi Mozi rekonstrukciója<br />
200 MFt<br />
Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács<br />
Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács<br />
Oktatási- és Kulturális Minisztérium<br />
150 MFt<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Közszolgáltatások színvonalának emelése<br />
Összevont háziorvosi ügyeleti rendelő építése<br />
50 MFt<br />
Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TRFC)<br />
40 MFt<br />
IV.2.2.3. 2007. évtől<br />
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Útfelújítás, parkfelújítás<br />
Arany János utca, a Batsányi János tér és utca, a Deák Ferenc<br />
utca, a Fő tér, a Kisfaludy Sándor utca útfelújítás Az Alsó-tó<br />
környezetében, a Köztársaság téren, a Kisfaludy utcában jelentős<br />
járdafelújítás, parképítés<br />
200 MFt<br />
Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TEUT), Balaton<br />
Fejlesztési Tanács<br />
140 MFt<br />
22
Fejlesztés megnevezése<br />
A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása:<br />
tartalma, célja, hatásai<br />
A beruházás költsége (millió Ft)<br />
Az igénybe vett támogatás forrása<br />
A támogatás nagysága (millió Ft)<br />
Déli Városkapu Park építése<br />
A pályázat célja volt nem kormányzati szervek bevonása a<br />
környezetvédelmi fejlesztésekbe. A park létrehozásába a Tapolcai<br />
Városszépítő Egyesület is bekapcsolódott.<br />
A Vendégváró Tapolca elnevezésű projekt keretében<br />
megvalósuló fejlesztések legjelentősebb eleme, mellyel a város<br />
jelentős zöldfelülettel gazdagodott és felszámolásra került az<br />
illegális hulladéklerakás is. A parkban szelektív hulladékgyűjtő<br />
sziget is létesült. A területen a meglévő faállományok<br />
megőrzésére is törekedtek, ugyanakkor az új egyedek<br />
telepítésnél alkalmazott fajok esetében figyelembe vették a<br />
területre jellemző őshonos növényfajokat. A terület központi<br />
részén burkolt szabad tér került kialakításra, amely rendezvények<br />
szervezésére alkalmas. A létrehozott park területe: 5000 m2.<br />
A Déli Városkapu Park kapcsolódik a Belvárosi Akcióterületen<br />
<strong>terv</strong>ezett Tapolca-patak menti sétány kialakításának <strong>terv</strong>éhez.<br />
25.000.000 Ft<br />
EGT/ Norvég Finanszírozási mechanizmus<br />
2.500.000 Ft<br />
IV.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA<br />
IV.3.1. Demográfiai helyzet<br />
Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő, az állandó népesség száma pedig 2059 fő<br />
volt. A népesség a város teljes népességének 11,5%-át adta. Korcsoportos megoszlására az<br />
erőteljes elöregedés jellemző, hiszen míg a fiatalok aránya csupán 16,9%, addig az<br />
időkorúak aránya 22% volt 2001-ben. Főleg az utóbbi arány haladja meg jelentős mértékben<br />
a városi átlagot, míg az aktív korú népesség aránya jóval alacsonyabb annál (61,1%). Az<br />
akcióterület társadalma tehát erősen elöregedő, a fiatalosabb korszerkezet inkább a város<br />
keleti, illetve déli területeire jellemző.<br />
5. ábra: A népesség korcsoportos megoszlása (2001)<br />
100%<br />
90%<br />
80%<br />
70%<br />
60%<br />
50%<br />
40%<br />
30%<br />
20%<br />
10%<br />
0%<br />
Dél<br />
Diszel<br />
Nyugat<br />
Kelet<br />
Akcióterület<br />
0-14 15-59 60-x<br />
Városközpont<br />
Észak<br />
Tapolca<br />
Forrás: KSH Népszámlálás 2001.<br />
23
IV.3.2. Gazdasági helyzet<br />
A városban 537 üzlet, szolgáltatóhely található. Ahogy a Belváros helyzetelemzésénél már<br />
láttuk, a terület a város egészének igen fontos gazdasági központjának számít, a szűkebben<br />
vett akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás,<br />
ugyanis a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari szolgáltatóegységeiből összesen<br />
97, üzleti szolgáltató egységből 18 található meg a területen.<br />
4. táblázat: A Belvárosi akcióterület főbb szálláshely szolgáltatói és férőhelyei<br />
Szálláshely típusa Szálláshely megnevezése Szállás férőhely<br />
Szálloda Hotel Gabriella*** 45 fő<br />
Panzió<br />
Szent György Panzió<br />
Vadrózsa Panzió<br />
Varjú Fogadó<br />
20 fő<br />
14 fő<br />
20 fő<br />
Forrás: www.<strong>tapolca</strong>.hu<br />
Jelentős viszont a szálláshely-kapacitása, a város 540 szálláshelyéből 95 az akcióterületre<br />
koncentrálódik, itt van a Hotel Gabriella, a Vadrózsa Panzió, a Szent György Panzió,<br />
valamint a Varjú Fogadó. A területen ezeken túl 9 pénzügyi szolgáltató is található. Egy<br />
felújításra váró irodaépület is megtalálható a Kossuth Lajos utcában.<br />
Területileg a kereskedelmi egységek elsősorban a Fő tér mentén sorakoznak, amely már a<br />
XIX. század idején is a kereskedelem fő helyszíneként szolgált az itteni piacnak és boltoknak<br />
köszönhetően. A kereskedelmi funkció ma már nem csupán itt, hanem a Deák Ferenc utca<br />
egészén is megtalálhatóak. A Fő tér szomszédságában található az irodaház is, attól délre<br />
pedig a Malom-tó és környéke, amely a város egyik legfontosabb idegenforgalmi<br />
látványosságaként funkcionál. Az akcióterület nyugati végén, a városháza<br />
szomszédságában helyezkedik el a felújításra szoruló piac, amely a város egyik<br />
legfontosabb társadalmi találkozóhelye is egyben.<br />
6. ábra: A kereskedelmi helyzet a Belvárosi Akcióterületen és a városrészekben<br />
100<br />
90<br />
80<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
Belvárosi<br />
akcióterület<br />
Kertváros Keleti városrész Déli városrész Nyugati városrész Diszel<br />
Vendéglátó helyek száma Egyéni vállalkozók által üzem. Kisker üzletek cég által üzemeltetett kisker üzlet<br />
Forrás: KSH T-Star, 2007.<br />
24
IV.3.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet<br />
Az akcióterület aktív korú lakosságának foglalkoztatása kevésbé van előnyös helyzetben,<br />
mint a város egésze. 2001-ben az aktív korúak 56,4%-a volt foglalkoztatva, ami nem csupán<br />
a város egészénél, hanem Diszel, illetve a Keleti városrész átlagánál is alacsonyabb.<br />
A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt magasabb annál, 2001-ben 42%-os<br />
értéket ért el, nála rosszabb helyzetet csak a déli városrész, valamint a városközpont<br />
háztartásainak anyagi-szociális helyzete mutatott előnytelenebb képet. Ugyancsak<br />
meghaladja a városi átlagot a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya<br />
(38,3%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező, de rendszeres<br />
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is (16,6%).<br />
A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 2001-ben 7,7% volt, a már ismertetett adatok<br />
alapján nem meglepő módon meghaladva a város egészét jellemző átlagot. A tartós<br />
munkanélküliek aránya ugyanekkor 2,9% volt. A 25 év fölötti népesség körében a felsőfokú<br />
végzettségűek aránya magasabb ugyan a városi átlagnál (14,4%), azonban a legfeljebb<br />
nyolc általános iskolát végzettek aránya is meghaladja azt (26,9%), a viszonylag alacsony<br />
foglalkoztatási arányok ennek a körülménynek is köszönhetőek.<br />
Az akcióterület munkaerő-piaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város<br />
más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a<br />
munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Viszonylag<br />
magas azoknak az aránya is, akiknek egyedüli jövedelmi forrása állami, vagy helyi<br />
támogatás volt (8,1%).<br />
7. ábra: Foglalkoztatási mutatók (2001)<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
Kelet<br />
Diszel<br />
Észak<br />
Akcióterület<br />
Városközpont<br />
Nyugat<br />
Dél<br />
Tapolca<br />
Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül<br />
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül<br />
Forrás: KSH Népszámlálás 2001.<br />
25
IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása<br />
IV.3.4.1. Meglévő zöldfelületi elemek<br />
Tapolca város zöldfelületei esztétikai, természeti és kultúrtörténeti értékük mellett<br />
kiemelkedő szereppel bírnak kondicionáló hatásuk révén. Tapolca Belvárosi akcióterületének<br />
zöldfelülete a városkarakter fejlődése során nyerte el mai rendszerét. A város beépítési<br />
jellegből adódóan a zöldfelületek szétszórtan helyezkednek el, amelyeket főként közterek,<br />
utcafásítások, belső udvarok zöldfelületei és közlekedési zöldterületek alkotnak.<br />
A város kiemelt figyelmet fordít intenzív fenntartású zöldfelületek kialakítására a nagyobb<br />
látogatólétszámot vonzó területek környékén. Minden évben megújuló virágkiültetést találunk<br />
a Malom-tó környezetében, a Templom-dombon és a Fő téren. A város 2006. évben<br />
felújította a Köztársaság tér északi felének és a Kisfaludy utcának zöldfelületeit. A Belvárosi<br />
akcióterület jelentősebb gondozott, jó állapotú zöldfelületei a Malom-tó és környezete,<br />
valamint a Fő tér utcafásítása. A közlekedési zöldterületek jellemzően az intenzíven<br />
látogatott területek a Fő tér, Deák Ferenc utca, Kisfaludy utca mentén találhatók meg.<br />
Rendezvények helyszíneként szolgáló városi közterek a Köztársaság tér, a Hősök tere, a Fő<br />
tér, a Malomtó környezete és a tószínpad, a Templom-domb és a Kisfaludy utca.<br />
A zöldfelületi elemeket nemcsak nagyobb városi teresedéseken találhatjuk meg, a<br />
városszerkezetben a házak belső udvarainak zöldfelületei is jelentős szerephez jutnak.<br />
Jelentős átmenő gyalogos forgalmat szolgálnak ki a Fő tér környezetében lévő, jelenleg<br />
felújításra szoruló belső udvarok: a Zeneiskola és APEH-udvar, Régi postaudvar, a Fő tér<br />
északi oldaláról nyíló Vasudvar 5. és 9. számú épületek között, Fő tér 6. és a Fő tér 12,<br />
valamint a Balaton üzletközpont. A belső udvarok megújítása és a Köztársaság tér felújítása<br />
a ROP forrásból <strong>terv</strong>ezett beavatkozások között szerepelnek, műszaki leírásukat a 2008.<br />
évben készült Tapolca város zöldfelület-rendezési koncepció<strong>terv</strong>e tárgyalja.<br />
5. táblázat: A Belvárosi Akcióterület jelenlegi jelentősebb zöldfelületei<br />
Zöldfelület megnevezése Állapota Zöldfelület területe (m 2 )<br />
Alsómalom-tó és környéke Gondozott, jó 4 888<br />
Templom domb és környéke Gondozott, jó 277<br />
Köztársaság tér északi rész Gondozott, jó 1 000<br />
Köztársaság tér déli rész Felújítandó 1 000<br />
Hősök tere Felújítandó 1 883<br />
Déli Városkapu Park Gondozott, jó 5 000<br />
Összesen 14 048<br />
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2009.<br />
Az Alsómalom-tó partján az előző években felújított gyalogos sétány található. A sétány<br />
kedvelt megközelítési útvonala a Belvárosnak a feltáruló látvány miatt, de jelenleg csak az<br />
Alsómalom-tó déli partjáig húzódik, ami a mostani zöldfelületi rendszer további hiányossága.<br />
Szükség lenne a gyalogos sétány meghosszabbítására a Tapolca-patak mentén a déli<br />
városkapu felé, amely által megteremtődne a Belváros és a déli városkapu zöldfelületi<br />
kapcsolata.<br />
A Tapolca-patak mentén <strong>terv</strong>ezett sétány kialakítása a ROP forrás keretéből <strong>terv</strong>ezett<br />
tevékenység, mely a 2008. évben kialakított 5000 m2 felületű Déli Városkapu Parkhoz<br />
kapcsolódik.<br />
26
IV.3.4.2. Védett épített és természeti értékek<br />
A Belvárosi akcióterület országos jelentőségű és helyi védett természeti és épített értékkel<br />
rendelkezik. Az értékek megőrzésére kiemelt figyelmet fordít a város, amely törekvést a helyi<br />
védett értékek jelentős száma is jelez.<br />
Országos jelentőségű védett értékek<br />
1. Műemlékek<br />
Templom-domb - 55 hrsz.<br />
Fő tér 4.- Szentháromság-szobor - 865/2 hrsz.<br />
Fő tér 17.- lakóépület - 2820 hrsz.<br />
Alsómalom épületegyüttese - 683, 684 hrsz.<br />
2. Természetvédelmi terület<br />
Tapolcai Tavasbarlang Felszíne Természetvédelmi Terület - Kisfaludy utca 3.<br />
3. Természeti értékek<br />
Malom-tó és környezetének forrásai<br />
Tapolcai Tavasbarlang<br />
Helyi jelentőségű védett értékek<br />
1. Helyi építészeti védelem<br />
<br />
Az akcióterület helyi építészeti védelem alá tartozó épületeit a 1. mellékletben<br />
található az építészeti értékek helyi védelméről szóló 43/2004. (XI. 02.) Kt.<br />
rendelet tartalmazza.<br />
2. Természetvédelmi területek<br />
<br />
Malom tó és környezete - 2/3, 16, 24, 48, 50, 51, 56 hrsz.<br />
3. Természeti értékek<br />
<br />
<br />
<br />
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) - 880/2 hrsz.<br />
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) - 2781 hrsz.<br />
2 db Atlasz cédrus (Cedrus atlantica ’Glauca’) - 864 hrsz.<br />
Forrás: Tapolca Város Helyi Építési Szabályzata, 2. sz. melléklet<br />
A védett értékek környezetében <strong>terv</strong>ezett beavatkozásokat a V.8.3.3. fejezet mutatja be<br />
részletesen.<br />
IV.3.5. Környezeti károk bemutatása és feltárása<br />
Az akcióterületen környezetszennyező tevékenység nem folyt és folyik, kármentesítendő<br />
terület az akcióterületen nem található.<br />
27
IV.3.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte<br />
A Belvárosi akcióterületen számos közigazgatási intézmény található. A városban itt<br />
koncentrálódnak a <strong>terv</strong>ezett fejlesztések során igénybe veendő közintézmények,<br />
szakhatóságok pl. Földhivatal, Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek.<br />
Közigazgatási intézmények<br />
Polgármesteri Hivatal Hősök tere 15.<br />
Földhivatal Hősök tere 11.<br />
Vámhivatal Arany János utca 6.<br />
Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Kirendeltsége Fő tér 4.<br />
Belvárosi Irodaház<br />
ÁNTSZ Városi Intézete Tapolca<br />
Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet<br />
Veszprém megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási<br />
Hivatal<br />
Kossuth Lajos utca 2.<br />
Cím<br />
Humán közszolgáltatási intézmények Cím Mennyiség<br />
Felnőtt háziorvosi rendelők Deák Ferenc utca 10., 13. 7 db -<br />
Gyermek háziorvosi rendelők Batsányi János utca 7. 4 db -<br />
Férőhely<br />
/létszám<br />
Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde Nagyköz utca 1-3. 1 db 40 fő /46 fő<br />
Szent Erzsébet Óvoda Templom domb 2. 1 db<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola Úttörő utca 1-5. 1 db<br />
Megbecsülés Idősek Otthona Arany János utca 8. 1 db 60 fő /60 fő<br />
Hajléktalanok Átmeneti Szállása Arany János utca 16. 1 db 30 fő /30 fő<br />
Közösségi szolgáltató intézmények<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum Batsányi utca 1<br />
Tamási Áron Művelődési Központ Kisfaludy u. 2-6.<br />
Városi Mozi Fő tér 1.<br />
Városi Piac és Vásárcsarnok<br />
Bajcsy-Zs. utca<br />
Cím<br />
Igazságszolgáltatási, rendvédelmi intézmények<br />
Rendőrkapitányság Ady Endre utca 2.<br />
Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület Kisfaludy utca 2-6.<br />
Cím<br />
28
IV.3.7. Közbiztonság helyzete<br />
Tapolca város közbiztonságáért felelős Belvárosi akcióterületen található szervezetek:<br />
1. Tapolcai Rendőrkapitányság - Ady Endre utca 2., illetékességi területe a Tapolcai<br />
kistérség.<br />
2. Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület - Kisfaludy utca 2-.6., illetékességi területe<br />
Tapolca város közigazgatási területe.<br />
A Tapolcai Rendőrkapitányság nehéz humánerőforrás-viszonyok – 17 fős létszámhiány – és<br />
jelentős idegenforgalmi növekedés mellett végezte 2007. évben a feladatait. A Rendőrség<br />
munkájának segítése érdekében alakult meg 2006. évben az akcióterületen található<br />
Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület. Feladatuk a közbiztonság erősítését célzó figyelőjelző<br />
szolgálat ellátása, a bűncselekmények megelőzése, a bűnelkövetési alkalmak<br />
csökkentése, a rendőri szervek biztosítási tevékenységének segítése.<br />
8. ábra: Tapolca város és Belvárosi akcióterület bűnügyi helyzetképe<br />
350<br />
300<br />
250<br />
200<br />
324<br />
Tapolca Város<br />
Belvárosi akcióterület<br />
150<br />
100<br />
50<br />
0<br />
64<br />
83<br />
55<br />
17 23<br />
10<br />
20 16<br />
4 8 5 1 0<br />
személyek<br />
javai elleni<br />
bcs.<br />
közrend elleni<br />
bcs.<br />
közlekedési<br />
bcs.<br />
gazdasági<br />
bcs.<br />
személy elleni<br />
bcs.<br />
házasság,<br />
család és<br />
nemi erkölcs<br />
elleni bcs.<br />
államigazgatás<br />
elleni bcs.<br />
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatal, A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítása c. pályázat,<br />
2007.<br />
Az összes bűncselekmény 21%-a történt 2006. évben az akcióterületen. Tapolca<br />
akcióterületének közbiztonsági helyzetét az 3. melléklet tartalmazza. A legtöbb<br />
bűncselekmény az akcióterületen 64 db a személyek javai ellen történt, a főbb forgalmat<br />
lebonyolító Deák Ferenc, Ady Endre, Kossuth Lajos utcákban. Az akcióterület közrend elleni<br />
17 db bűncselekménye közül a legtöbb 5 db az Ady Endre utcában fordult elő. Ugyanez<br />
állapítható meg a közlekedési bűncselekményeket illetően, melyek száma az akcióterületen<br />
összesen 55 db volt és a legtöbb az Ady Endre utcában fordult elő. Megállapítható, hogy az<br />
Ady Endre utca közbiztonsága javítandó. Ugyanakkor a Rendőrkapitányság 2008. évi<br />
jelentése szerint Tapolca bűnügyi helyzete javult az elmúlt évekhez képest. A<br />
bűncselekmények száma a városban 2006. évi 522-ről 2007. évre 468-ra csökkent, amely a<br />
megyei átlagnál is alacsonyabb. A közbiztonság helyzetében bekövetkezett javulás a 2007.<br />
évben alakult Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület hatékony közreműködésének is<br />
köszönhető.<br />
29
IV.3.8. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása,<br />
problémák feltárása<br />
IV.3.8.1. A Belvárosi akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete<br />
Az akcióterület a városközpontban található, amely a legtöbb közoktatási, nevelési,<br />
kulturális, sportcélú, közszolgáltatási és kereskedelmi, gazdasági célú intézményt foglalja<br />
magában, melynek következtében itt élénk gépkocsiforgalom jellemző. Az Akcióterület<br />
legnagyobb forgalmát kelet-nyugati irányú utak bonyolítják le, amelyeket kisebb forgalommal<br />
bíró észak-déli irányú levezető utak kapcsolnak össze. Célforgalmat kisebb keresztmetszetű<br />
utcák szolgálják.<br />
A Belvárosi akcióterületen kelet-nyugat irányú nagy gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Ady<br />
Endre utca, Deák Ferenc utca, Fő tér, Kossuth Lajos utca, melyek közül egyedül az Ady<br />
Endre utcában fordult elő közlekedési baleset 1 alkalommal 2006. évben. Az Akcióterületen<br />
összekötő szerepű észak-dél irányú gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Hősök tere nyugati<br />
oldala, Kisfaludy Sándor utca és Arany János utca, Batsányi János utca, Csányi László utca,<br />
Kölcsey Ferenc utca, Iskola utca, Petőfi Sándor utca, Martinovics Ignác utca, Wesselényi<br />
Miklós utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő 2006. évben. Célforgalmat<br />
kiszolgáló utak: Nagyköz utca, Petőfi Sándor utca, Zrínyi Miklós utca, Malom köz, Csobánc<br />
utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő 2006. évben.<br />
IV.3.8.2. Az átmenő forgalom mértéke<br />
Az akcióterület jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le az Ady Endre utca, Deák Ferenc utca,<br />
Fő tér és Kossuth Lajos utca. A Fő téren áthaladó gépkocsik döntő többségét<br />
személygépkocsik teszik ki.<br />
A tehergépkocsi és autóbusz forgalom kisebb mértékű. A tehergépkocsik száma 9, 13 és 17<br />
órakor haladja meg az 50 db-ot, amely élénk forgalomnak tekinthető. Az Akcióterület északi<br />
szegélyén haladó Ady Endre utca több mint 50%-kal kisebb személy- és tehergépkocsi<br />
forgalmat bonyolít le, mint a Belváros szívében haladó Deák F. és Kossuth L. utcák. A<br />
buszforgalmat a vizsgálati pontokon a helyi buszjárat jelentette. A forgalmi adatokból<br />
megállapítható, hogy a Fő téren kétszer, míg a Deák Ferenc utcán másfélszer annyi<br />
gépkocsi halad át, mint a tőlük északra elhelyezkedő Ady Endre utcában. A Deák Ferenc<br />
utca illetve a Fő tér esetlegesen felmerült lezárása esetén az Ady Endre utcában 2-2,5-<br />
szeres forgalomnövekedés következne be.<br />
9. ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Kossuth L. u. felöl - Deák F. u. felé a Fő téren<br />
gépjármű db<br />
500<br />
450<br />
400<br />
350<br />
300<br />
250<br />
200<br />
150<br />
100<br />
50<br />
0<br />
6:00-7:00<br />
8:00-9:00<br />
10:00-11:00<br />
12:00-13:00<br />
14:00-15:00<br />
16:00-17:00<br />
Vizsgált időszak<br />
szgk<br />
tgk 7,5 T-ig<br />
tgk 7,5 T felett<br />
autóbusz<br />
Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2007.05.24.<br />
30
10. ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Köztársaság tér felől - Hősök tere felé az Ady E.<br />
utcán<br />
gépjármű db<br />
225<br />
200<br />
175<br />
150<br />
125<br />
100<br />
75<br />
50<br />
25<br />
0<br />
szgk<br />
tgk 7,5 T-ig<br />
tgk 7,5 T felett<br />
autóbusz<br />
6:00-7:00<br />
7:00-8:00<br />
8:00-9:00<br />
9:00-10:00<br />
10:00-11:00<br />
11:00-12:00<br />
12:00-13:00<br />
13:00-14:00<br />
14:00-15:00<br />
15:00-16:00<br />
16:00-17:00<br />
17:00-18:00<br />
Vizsgált időszak<br />
Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2007.06.14.<br />
2009 márciusában 8 helyszínen végeztek forgalomszámlálást. A mintavételi forgalomfelvétel<br />
helyszínei:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Sümegi út Polgármesteri Hivatal előtti keresztmetszete<br />
Keszthelyi út Okmányiroda előtti szakasza<br />
Hősök tere<br />
Arany János utca keresztmetszete<br />
Kossuth Lajos utca keresztmetszete a Monus Illés u. és Csányi László u. közötti<br />
szakaszon<br />
Kisfaludy Sándor utca<br />
Ady Enre u. keresztmetszete aza autóbusz-pályaudvar előtt<br />
Batsányi János u. keresztmetszete<br />
Ez alapján nincs kapacitáshiány a belváros útszakaszain. A forgalomlefolyás problémáit<br />
elsősorban a parkolási lehetőségek időszakos hiánya okozza. Forgalmi torlódás<br />
elsősorban az autóbusz-pályaudvaron jelentkezik csúscsidőben. A város<br />
Közlekedésfejlesztési Koncepciójában ezért ennek a belvárosból való kihelyezését javasolja.<br />
Az utcák közlekedési baleseti statisztikáját tekintve megállapítható, hogy ezeken az<br />
útszakaszokon a nagyobb mértékű városi forgalom ellenére közúti balesetek ritkán fordulnak<br />
elő. A 2002-2007 I. félév közötti időszakban 13 db könnyű sérüléssel járó és 5 db súlyos<br />
sérüléssel járó baleset történt. Az Ady Endre út a legkevésbbé biztonságos az<br />
akcióterületen, ahol is 7 db baleset történt (2 db súlyos és 5 db könnyű). A statisztikai<br />
eredmények a forgalomcsillapított övezetek bevezetésével állnak összefüggésben.<br />
31
11. ábra: 2009. márciusi forgalomszámlálás helyszínei<br />
Forrás: Tapolca város közlekedésfejlesztési koncepciója, 2009<br />
IV.3.8.3. Forgalomcsillapított övezetek<br />
Az akcióterületen forgalom csillapított övezet került kijelölésre, a Deák Ferenc, Fő tér,<br />
Batsányi János eleje és Kossuth Lajos utcákban.<br />
A forgalomcsillapítást 20 km/h sebességkorlátozást szabályozó tábla, forgalmi jelzőlámpa<br />
és sebességcsökkentő borda („fekvőrendőr”) szolgálja. Az övezet jól szolgálja a gyalogos,<br />
kerékpáros és gépkocsiforgalom együttes rendjét. A városban a fejlesztésekhez<br />
kapcsolódóan újabb forgalomcsillapított övezetek kijelölése nem <strong>terv</strong>ezett.<br />
IV.3.8.4. Az utak állapotának, forgalmi irányának vizsgálata a megvalósíthatóság<br />
szempontjából<br />
A Belvárosi akcióterület útjainak állapota jó, 2006-2007-ben felújításra került útburkolatok és<br />
járdák voltak: Fő tér, Deák Ferenc utca, Nagyköz utca, Martinovics Ignác utca, Batsányi<br />
János utca, Arany János utca, Kisfaludy utca. A Belvárosban kelet-nyugat irányban<br />
közlekedési tengely húzódik: a Kossuth Lajos utca - Fő tér-Deák Ferenc tér vonalában.<br />
Az utca jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le, így a város fő szervezője. Az utcák állapota,<br />
szélessége és forgalmi iránya megfelelő. Tapolca város 2009. évben<br />
Közlekedésfejlesztési koncepciót készített, melyben az akcióterület közlekedési<br />
rendszerének felülvizsgálata is megtörtént.<br />
A koncepció javaslatot tett új közlekedési útvonalakra, az utcák forgalmi irányának és a<br />
közösségi közlekedés útvonalának módosítására is. A cél annak vizsgálata, hogy<br />
megvalósítható lenne-e a Fő tér környékén a gépkocsi forgalom kizárása és sétálóutca<br />
kialakítása. A képviselő testület 2009. évi határozata szerint fokozatosan elzárják a forgalom<br />
elől a Deák Ferenc teret és a Fő utcát. A Tavasbarlang népszerűsége miatt, gyalogos<br />
övezetté alakítják a Kisfaludy Sándor utcát a Kossuth Lajos utca és a Tamási Áron<br />
Művelődési Központ mögötti parkolóból nyíló kijárat között.<br />
Az akcióterület <strong>terv</strong>ezett fejlesztései a jelenlegi forgalomszervezés mellett is<br />
megvalósíthatók.<br />
32
12. ábra: A Belvárosi utak forgalmi terhelésének változása a forgalomcsillapítás kiterjesztésének<br />
függvényében<br />
Tervezett forgalom előli<br />
fokozatos elzárás<br />
Tervezett<br />
sétálóutca<br />
Forrás: Tapolca város közlekedésfejlesztési koncepciója<br />
IV.3.8.5. Közösségi közlekedés jelenléte<br />
Az akcióterületen távolsági autóbusz állomás található a Hősök tere 1. szám alatt. A<br />
távolsági autóbuszok üzemeltetője a Balaton Volán Zrt. A járatnak a városban összesen 5<br />
megállóhelye található, ebből az Akcióterületen 1 db van (Tapolca, autóbusz állomás, Hősök<br />
tere 1.). Tapolca-Budapest viszonylatban induló járatok száma 23 db, Budapest-Tapolca<br />
viszonylatban induló járatok száma 20 db. A jelenlegi helyközi közforgalmi megállóhelyek jó<br />
helyen vannak, de a kórház könnyebb megközelíthetősége érdekében célszerű lenne a<br />
jelenlegi Ady Endre utcai megálló helyett egy megálló-párt létesíteni.<br />
A Belvárosi Akcióterületen a helyi buszjárat is közlekedik, melynek üzemeltetője 2007. évtől<br />
az MB Balaton Kft. A városban összesen 32 megállóhely található, ebből az Akcióterületen 4<br />
db megálló van.<br />
A járatok száma napközben 33 db, ebből minden nap közlekedik 21 db, csak munkanapokon<br />
közlekedik 9 db, hét végén nem közlekedik 2 db, 1 db rásegítő járat iskolai napokon<br />
közlekedik. A járatok reggel és este 30-40 perces, napközben 20 perces sűrűséggel járnak.<br />
Az útvonal egyetlen körjáratként van kialakítva, amely kétszer keresztezi az Akcióterületet:<br />
az egyik irányba a Deák Ferenc utca, Fő tér, Kossuth Lajos utca útvonalon, a másik irányba<br />
pedig az Ady Endre utcán keresztül megy.<br />
A helyi közlekedést 3 db korszerű autóbusz szolgálja. A szolgáltatás minősége megfelelő, a<br />
járatok megbízhatóak, késés és műszaki hiba nélkül működnek.<br />
A fent említett Közlekedésfejlesztési koncepció a közösségi közlekedés alternatív útvonalait<br />
is megvizsgálta és javaslatot tett a közösségi közlekedés átszervezésére, hogy a turistákat<br />
vonzó Fő tér és környezetét tehermentesíteni lehessen a buszjáratoktól, ugyanakkor a<br />
jelenlegi jó elérhetőség biztosítva legyen.<br />
A város részéről megfogalmazódott az igény, hogy jelneleg az akcióterületen lévő távolsági<br />
buszállomás telephelyét áthelyezzék egy az akcióterületen kívüli területre (Vasút utca és a<br />
Déli tehermentesítő út által határolt 1656 hrsz terület), ezzel is javítva az akcióterület<br />
forgalomtechnikai, biztonsági, szervezési és környezetvédelmi helyzetét.<br />
33
IV.3.8.6. Kerékpárutak jelenléte, hossza<br />
A Belvárosi akcióterületen kerékpárút nem vezet, annak létesítését a forgalmi viszonyok és<br />
az utak szabályozási szélessége nem indokolja / nem teszi lehetővé. A fő tér és Deák<br />
Ferenc utca forgalomcsillapított övezete (sebességkorlátozó intézkedések) biztonságossá<br />
teszik a gyalogos- és a kerékpáros forgalmat is az akcióterületen.<br />
IV.3.8.7. Parkolók, parkolóhelyek száma és igényei<br />
A fizető parkolók üzemeltetője Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti<br />
szerződésben rögzítettek szerint a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., melynek ügyfélszolgálati<br />
irodája a Belvárosi akcióterületen az Arany J. u. 1. szám alatt található. A fizető parkolók<br />
díjszabását a 58/2004. (XII. 20.) Kt. rendelet szabályozza.<br />
A fizető parkolók a városban 2008. évben összesen 847 férőhelyet biztosítottak:<br />
Piros díjtételű övezet: 308 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 110 db.<br />
Zöld díjtételű övezet: 539 férőhely, ebből kiépített 407 db, ideiglenes 132 db.<br />
A fizető parkolók az akcióterületen 2008. évben 386 férőhelyet biztosítottak:<br />
Piros díjtételű övezet: 308 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 110 db.<br />
Zöld díjtételű övezet: 78 férőhely, ebből kiépített 53 db, ideiglenes 25 db.<br />
A városközpontban, ahol jelentős kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és igazgatási<br />
intézmény koncentrálódik, az egyidejűséget is figyelembe véve jelentős parkolási igény<br />
keletkezett. A parkolóautomaták 2007. évi forgalmi adatainak vizsgálata szerint<br />
megállapítható, hogy a legnagyobb parkolási igény a Nagyköz utcában, valamint a Fő tér<br />
északi részén, a Kisfaludy utcában és a Köztársaság téren mutatkozott. A hatályos<br />
településrendezési <strong>terv</strong> közlekedési munkarésze kijelenti, hogy a belváros gyűjtő és<br />
lakóutcáiban parkolási lehetőségek kialakítására, sok helyen további bővítésekre nincs mód.<br />
A Belvárosi akcióterület <strong>terv</strong>ezett tevékenységei – az ingatlanok funkcióváltása és a<br />
kapcsolódó ingatlanfejlesztések - további parkolóhely igényt támasztanak majd<br />
várhatóan a város közlekedésével szemben. A <strong>terv</strong>ezett fejlesztések következtében<br />
igény mutatkozik új felszíni parkolók kialakítására, a parkolóhelyek számának<br />
bővítésére.<br />
A <strong>terv</strong>ezett parkolók meglévő zöldfelületeket nem vonnának el a várostól, kialakításukkor<br />
minimálisan az OTÉK előírásainak megfelelő mértékű zöldfelület került <strong>terv</strong>ezésre. A<br />
Közlekedésfejlesztési Koncepció a városközpont parkoló-mérlegének javítása érdekében<br />
egy többszintes parkoló <strong>terv</strong>eztét tartalmazza a Nagyköz utcában. A Deák Ferenc utca,<br />
Kossuth Lajos utca és Hősök tere egyirányúsítása miatt fennmaradó felületen további többlet<br />
parkolóhelyek kijelölésének lehetősége fogalmazódott meg.<br />
34
IV.3.9. Az akcióterület műszaki-infrastrukturális jellemzőinek bemutatása<br />
IV.3.9.1. Vízellátás<br />
A vízellátás kapacitása megfelelő. Az akcióterület ivóvízhálózata állami tulajdonban a<br />
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetésében van. A területen belüli vízvezeték hálózat<br />
90%-a korszerű. Az akcióterület vonatkozásában az elmúlt években számos beavatkozás és<br />
fejlesztés valósult meg. A teljes akcióterületen a vízvezeték hálózat kiépült, felújítása<br />
hibaelhárítás esetén szükséges. Az akcióterület vízellátottsága 100%-os. A vízellátáshoz<br />
szorosan kapcsolódik a keletkezett szennyvíz elvezetése és tisztítása.<br />
IV.3.9.2. Szennyvízelvezetés<br />
A város csatornahálózatának kialakítása 3 ütemben valósult meg. A befejeződött I. és III.<br />
ütem érintette a Belvárosi akcióterületet, ahol a gerinchálózat kiépítése észak-déli irányban<br />
zajlott, melynek következtében 2008-ban az akcióterület teljes egésze csatornahálózattal<br />
ellátott és a rákötések aránya 100%. A finanszírozás formája: 19% önkormányzati, 18%<br />
lakossági önerő, 20% területfejlesztési, 43% céltámogatás.<br />
Az akcióterület szennyvizét az akcióterületen kívül található települési szennyvíztisztító<br />
telepen fogadják és kezelik, amely 2004-2006-ban történt korszerűsítése révén a<br />
megnövekedett igényeket is képessé vált teljesíteni és biztonsággal látja el feladatát. A<br />
hálózat karbantartója Tapolca Város Önkormányzata.<br />
IV.3.9.3. Csapadékvíz-elvezetés<br />
Az akcióterület csapadékvizét zárt csapadékvíz-elvezető rendszer hálózata vezeti el,<br />
természetes befogadója a Tapolca-patak. A hálózat üzemeltetője Tapolca Város<br />
Önkormányzata.<br />
IV.3.9.4. Villamosenergia-ellátás és közvilágítás<br />
Tapolca Belvárosi akcióterületén a közvilágítás és a villamosenergia-hálózat 100%-os<br />
lefedettségű. A közvilágítás jelenlegi ellátottsága megfelelő, azonban színvonala vegyes<br />
képet mutat, fejlesztés során egységesebb magasabb színvonalú ellátást szükséges elérni.<br />
Az akcióterület elektromos energiával ellátott, a betápláló transzformátor állomások<br />
megfelelőek, a várható fejlesztés jelentős többletenergiát nem kíván.<br />
Az ellátás nagy része földkábelben biztosított és a fejlesztéseknek is ezt kell tartalmazni. Az<br />
elmúlt években számos fejlesztés és rekonstrukció valósult meg az akcióterületen, melyek a<br />
közeljövőben folytatódni fognak. A hálózat üzemeltetője: E-ON Magyarország Kft.<br />
Az akcióterületen jelenleg a Nyárfa u. Táncsics u. területen lesz földkábel csere a Fábiterm<br />
Kft. részére, melynek <strong>terv</strong>ezése folyamatban van. Nagyköz u. mögötti murvás parkolóval<br />
kapcsolatos légvezeték és közvilágítási hálózat kiváltása várható, önkormányzati saját<br />
beruházásban. További felújítás bővítés a következő 3 évben nem várható, ha a<br />
körülmények nem változnak. Új energia igények kielégítése céljából várható a piac<br />
környékének felújítása, ha érkezik rá igény a buszmegállótól a piacig terjedő szakaszon.<br />
35
IV.3.9.5. Gázellátás<br />
A városi gázhálózat 1980-1990 között épült ki, az akcióterületen 100%-os lefedettséggel. A<br />
városban és az akcióterületen nincs olyan utca, amely ne lenne gázzal ellátva és csekély (a<br />
város egészét tekintve 1%) azon ingatlanok száma, amely nincs rákötve a gázhálózatra. Az<br />
akcióterületen a háztartások 100%-a csatlakozott a gázhálózatra.<br />
A fejlesztések következtében új gázhálózat kiépítése az akcióterületen nem szükséges. A<br />
hálózat üzemeltetője az E-ON Magyarország Kft.<br />
IV.3.9.6. Távbeszélő hálózat,<br />
Telefonnal és kábeltelevízióval az egész akcióterület ellátott. Az üzemeltetést a Magyar<br />
Telekom Zrt. végzi. További fejlesztési <strong>terv</strong>ek között szerepel az optikai rendszer kialakítása.<br />
6. táblázat: A Belvárosi akcióterület utcáinak infrastrukturális ellátottsága<br />
Közmű Akcióterület ellátott utcái Ellátottság<br />
Víz<br />
Gáz<br />
Villamos energia<br />
Távbeszélő-hálózat<br />
Szennyvízelvezetés<br />
Csapadékvízhálózat<br />
Ady Endre u. ,Úttörő u.,Bartók Béla u.,Arany János<br />
u.,Bajcsy-Zsilinszky u.,Batsányi János u.,Csányi<br />
László u.,Csobánc u.,Déli tehermentesítő út,Fő tér,<br />
Deák Ferenc u., Hősök tere, Kossuth Lajos u. ,<br />
Martinovics Ignác u., Petőfi Sándor u., Semmelweis<br />
Ignác u., Wesselényi Miklós u., Zrínyi Miklós u.,<br />
Nagyköz u.<br />
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
100%<br />
A Belvárosi akcióterületen az elmúlt időszakban végzett rekonstrukciók és bővítések<br />
következtében az akcióterület infrastruktúra ellátottsága illeszkedik a távlati fejlesztési<br />
elképzelésekhez.<br />
IV.3.9.7. Internet szolgáltatás<br />
Város közigazgatási területén a 2006-2007-es évben építette ki a korszerű szélessávú<br />
adatátviteli (gyengeáramú) kábelhálózatát, mely a város nagy részén alépítményben, másik<br />
részén az E.ON-nal kötött szerződés-egyezség alapján közös oszlopsoros kialakításban<br />
valósult meg. Mivel a hálózat <strong>terv</strong>einknek megfelelően teljes egészében elkészült, és jó<br />
állapotú, a szolgáltatási igényeknek megfelelő, így a közeljövőben nem <strong>terv</strong>ezett ennek<br />
bővítése, felújítását. Csak az esetleges meghibásodások okozta hálózat javításokra,<br />
kábelcserékre kerülhet sor. A közmű üzemeltetője a Zelka Kft.<br />
IV.3.10. Lakáshelyzet<br />
A település lakásállománya: 6.835 db. Az akcióterületi lakásállomány 2001-ben összesen<br />
918 lakásból állt, amely a város teljes lakásállományának 14%-át adta. Az alacsony<br />
komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%-<br />
os értéke több városrésznél alacsonyabb színvonalú lakáshelyzetet mutat<br />
Az akcióterület épületállománya meglehetősen összetett. Egyfelől meghatározóak a XIX.<br />
századi építésű kétszintes házak, amelyek a Fő tér illetve attól délre a Malom-tó környékén<br />
36
jellemzőek. Az 1950-es, 1960-as években épült többszintes, modern téglaházak és a 1960-<br />
as, 1970-es években épült 4-5 emeletes házgyári lakótömbök az Ady Endre utca valamint a<br />
Nagyköz, Batsányi utcák képét határozzák meg. Ezekben a társasházakban található a<br />
városközpont lakásmennyiségének jelentős része. A városrész szabályozása után ezek a<br />
területek „településközpont” vegyes építési övezetébe kerültek. A lakásállomány kisebb<br />
részét adják ugyan, de mégis jelen vannak a földszintes családi házak is a területen,<br />
amelyek elsősorban az Akcióterület délebbi részén vannak jelen. A városközpont<br />
peremterületein fekvő lakóterületeket (Vörösmarty utca, Csányi L. utca, Petőfi utca mentén<br />
fekvő területek) kisvárosias építési övezetbe soroltak.<br />
2009-es adatok szerint a városrész lakásállományának 10%-a van önkormányzati<br />
tulajdonban. Ezek lakások közel 60%-a összkomfortos, 35%-a komfortos és csupán 5%-a<br />
félkomfortos. Szükséglakás nem található az akcióterületen. Az összkomfortos lakások a<br />
Deák Ferenc utcában és a Fő téren koncentrálódnak. A többi utcában csak egy-egy<br />
összkomfortos önkormányzati tulajdonú lakás található. Az akcióterület dél, dél-keleti részén<br />
az Arany János, a Csányi László, Csobánc és Batsányi János utcákban a komfortos<br />
bérlakások a jellemzőek.<br />
7. táblázat: Önkormányzati tulajdonú lakások komfort fokozata illetve állapota az akcióterületen<br />
Utca<br />
megnevezése<br />
Bérlakások<br />
száma (db)<br />
Hrsz<br />
Összkomfortos<br />
(db)<br />
Komfortos<br />
(db)<br />
Félkomfortos<br />
(db)<br />
Felújítandó (db)<br />
Arany János 4 19 1 3 3<br />
Batsányi<br />
János<br />
5<br />
786/3,<br />
807,<br />
809,<br />
5 5<br />
Csányi László 1 97 1 1<br />
Csobánc 3 221 2 1 3<br />
Deák Ferenc 36<br />
Fő tér 27<br />
879,<br />
2781,<br />
2793<br />
18,<br />
19,<br />
2820,<br />
2821,<br />
2811<br />
36 10<br />
9 16 2 18<br />
Hősök tere 1 998 1 1<br />
Kisfaludy<br />
Sándor<br />
Vörösmarty<br />
Mihály<br />
Wesselényi<br />
Miklós<br />
5 2851 2 3 5<br />
2<br />
3309,<br />
3312<br />
1 2146 1<br />
Forrás:Tapolcai Városgazdálkodási Kft, 2009.<br />
1 1 2<br />
A lakásállomány állapota a Deák Ferenc utcában a legjobb, ahol a lakások csupán 28%-a<br />
szorul felújításra. Az akcióterület többi utcájában az önkormányzati tulajdonú lakások<br />
nagyobb hányada rossz állapotban van. A Fő téren 66%-a, az Arany János utcában 75%-a a<br />
lakásoknak felújításra szorul. A többi utcában az összes lakásról ez mondható el.<br />
37
IV.3.11. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota<br />
IV.3.11.1. Városrehabilitációs pályázatból megvalósítandó, fejlesztéssel érintett közösségi és<br />
közigazgatási intézmények<br />
Tamási Áron Művelődési Központ<br />
A Tamási Áron Művelődési Központ a volt <strong>tapolca</strong>i zsinagóga 1979-ben végrehajtott<br />
átépítése révén kapta mai formáját, főbb elemei ekkor alakultak ki.<br />
Az egyes szinteket lépcsőkön lehet megközelíteni (lift nincs), összes alapterületük:<br />
Földszint: 1013 m 2<br />
I. emelet: 590 m 2<br />
II. emelet: 375 m 2 Intézmény megnevezése:<br />
Tamási Áron<br />
Művelődési Központ<br />
Funkció<br />
Közösségi<br />
Örökségvédelem<br />
Nincs örökségvédelem alatt<br />
Bruttó épületterület 2 488 m 2<br />
Szintek száma<br />
4 (Pince, földszint plusz 2 emelet)<br />
Bruttó szintterület 1. (Pinceszint) 216 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 216 m 2<br />
Bruttó szintterület 2. (Földszint) 1 109 m 2<br />
kereskedelem (bruttó terület) 302 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 42 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 765 m 2<br />
Bruttó szintterület 3. (1. emelet) 752 m 2<br />
kereskedelem (bruttó terület) 34 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 272 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 446 m 2<br />
Bruttó szintterület 3. (2. emelet) 411 m 2<br />
szolgáltatás (bruttó terület) 84 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 116 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 211 m 2<br />
Hiányzó kapacitások Az elektromos és a fűtésrendszer elavult,<br />
homlokzati hőszigetelés és akadálymentesítés<br />
hiánya<br />
Építendő/ Felújítandó részek<br />
Belső épületrészek korszerűsítése, hőszigetelése.<br />
Homlokzat-felújítás, tetőszigetelés, teljes körű<br />
nyílászáró csere. Akadálymentesítés<br />
38
Az épületben a három szinten összesen:<br />
10 db különterem (15-60 m 2 -ig)<br />
1 db színház terem színpaddal és stúdióval<br />
3 db előcsarnok<br />
3 db iroda helyiség<br />
szintenként 1-1 vizesblokk található.<br />
A TÁMK önálló víz és csatorna bekötésekkel rendelkezik. A múlt öröksége, hogy az<br />
villamos energia és a fűtés szolgáltatások vonatkozásában közös rendszerei vannak a<br />
Városi Irodaházzal. Az épület műszaki állapota ma már nem felel meg a kor<br />
követelményeinek. A fűtőrendszer és a villamossági rendszer technológiai szintje a 80-as<br />
évek színvonalán van, a műszaki paramétere nem igazodik az épület mai funkciójához.<br />
Az elavult műszaki rendszer illetve a teljes hőszigetelés hiánya együttesen komoly<br />
energiahatékonysági problémákat vet fel, a becslések szerint a felújítás következtében 25-<br />
30%-kal csökkennek a fűtési és az elektromossági költségek. Az épület műszaki színvonalát<br />
illetően komoly problémát jelent az akadálymentesítés hiánya, az infrastrukturális egységek<br />
(mellékhelyiségek, szociális helyiségek, porta fülke) korszerűtlensége. A beépített technikai<br />
eszközök és bútorzatok elavultak, illetve a biztonságtechnikai (vagyonvédelem, tűzvédelem)<br />
rendszerek nincsenek kiépítve. A fenti tények igazolják, hogy a Művelődési Központ<br />
korszerűsítése és felújítás indokolt.<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
A könyvtár az 1970-es évek elején épült pártház céljára, jellegét tekintve egy lapos tetős,<br />
házgyári technológiával épített, sivár megjelenésű, monoton tagoltsággal rendelkező<br />
homloksíkú épületről van szó.<br />
Az épületben öt szintet találunk:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Pinceszint 388 m2<br />
Földszint 250 m2<br />
Első szint: 380 m2<br />
Második szint: 378 m2<br />
Harmadik szint: 225 m2<br />
Az épület állagáról elmondható, hogy a megépítésétől kezdve érdemleges felújítás nem<br />
történt, az elvégzett munkák „tűzoltás” jelleggel történtek. Összességében az épület mára<br />
jelentős mértékben leromlott mind külső, mind belső megjelenési formája tekintetében. Az<br />
épület külső homlokzata nagyon rossz állapotban van, a vakolat lepereg, ennek<br />
következtében pedig egyre gyakrabban beázik. Az épület öt szintből áll, ennek ellenére lifttel<br />
nem rendelkezik, problémát jelent az akadálymentesítés hiánya is.<br />
Az épület belső térfeloszlása sem illeszkedik a könyvtári funkcióhoz, az egyes<br />
szinteken található terek túlságosan szétaprózottak, ugyanakkor vannak indokolatlanul nagy<br />
területű belső helyiségek. Műszaki állapotát tekintve elmondható, hogy az elektromossági<br />
rendszer nem került felújításra a 70-es évek óta, így az rendszeres javításra szorul,<br />
továbbá a kapacitása messze elmarad a jelenlegi igényektől, mely akadályozza az<br />
informatikai fejlesztéseket.<br />
A nyílászárók elavultak, mely komoly energiapazarlással jár együtt. Az egyes szinteken<br />
lévő vizesblokkok állapota is rossz, ezek sürgős felújításra szorulnak, illetve szükség van<br />
egy mozgássérültek által használható vizesblokk kialakítására.<br />
39
Intézmény megnevezése:<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
Funkció<br />
Közösségi<br />
Örökségvédelem<br />
Nincs örökségvédelem alatt<br />
Bruttó épületterület 1664 m 2<br />
Szintek száma<br />
5 (Pinceszint, földszint plusz 3 emelet)<br />
Bruttó szintterület 1. (Pinceszint) 382 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 382 m 2<br />
Bruttó szintterület 2. (Földszint) 176 m 2<br />
kereskedelem (bruttó terület) 21 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 155 m 2<br />
Bruttó szintterület 3. (1. emelet) 387 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 387 m 2<br />
Bruttó szintterület 4. (2. emelet) 368 m 2<br />
kereskedelem (bruttó terület) 22 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 346 m 2<br />
Bruttó szintterület 5. (3. emelet) 352 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 352 m 2<br />
Hiányzó kapacitások Homlokzati hőszigetelés, korszerű épületgépészeti<br />
rendszerek, korszerű nyílászárók<br />
Építendő/ Felújítandó részek<br />
Az épület külső részeinek – különös tekintettel a<br />
homlokzat – felújítása, akadálymenetesítés. Belső<br />
épületrészek korszerűsítése<br />
Belvárosi Irodaház<br />
A Belvárosi Irodaház jelenleg önkormányzati tulajdonban van, különböző szolgáltatóknak,<br />
hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont, mint bérlőknek. Az épület öt szintből áll, egy<br />
pincerész a földszint és további 3 emelet, melyek bruttó területe:<br />
Pinceszint 214 m2<br />
Földszint 400 m2<br />
Első szint: 463 m2<br />
Második szint: 463 m2<br />
Harmadik szint: 463 m2<br />
Az épület nincs hőszigetelve, így energiafelhasználása kevésbé hatékony. Az épület<br />
korábban a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, az akkori trendeknek megfelelően<br />
homlokzata alumínium borítású. Ma már ez a külső megjelenés erős kontrasztot képez a<br />
környezetével szemben. A városképi illeszkedés érdekében az épület kívülről mindenképp<br />
felújításra (mely együtt jár a hőszigeteléssel) szorul. Az Irodaház eddig nem volt<br />
akadálymentesítve, ez a probléma is megoldásra vár, a <strong>terv</strong>ezett beruházás tartalmazza ezt<br />
a projektelemet. A <strong>terv</strong>ezett felújítások az Irodaház belső részeit nem fogják érinteni.<br />
40
Intézmény megnevezése:<br />
Belvárosi Irodaház<br />
Funkció<br />
Gazdasági és közszféra<br />
Örökségvédelem<br />
Nem áll örökségvédelem alatt<br />
Bruttó épületterület 2 003 m 2<br />
Szintek száma<br />
5 szint (pince, földszint és további 3 emelet)<br />
Bruttó szintterület 1. (Pince) 214 m 2<br />
kereskedelem (bruttó terület) 49 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 151 m 2<br />
lakás (bruttó terület) 14 m 2<br />
Bruttó szintterület 2. (Földszint) 400 m 2<br />
kereskedelem (bruttó terület) 166 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 216 m 2<br />
lakás (bruttó terület) 18 m 2<br />
Bruttó szintterület 3. (1. emelet) 463 m 2<br />
szolgáltatás (bruttó terület) 70 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 342 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 51 m 2<br />
Bruttó szintterület 4. (2. emelet) 463 m 2<br />
szolgáltatás (bruttó terület) 19 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 261 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 183 m 2<br />
Bruttó szintterület 5. (3. emelet) 463 m 2<br />
szolgáltatás (bruttó terület) 114 m 2<br />
iroda (bruttó terület) 299 m 2<br />
intézmény (bruttó terület) 50 m 2<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Homlokzati szigetelés, akadálymentesítés<br />
Építendő/ Felújítandó részek<br />
Az épület hőszigetelése, illetve a homlokzat felújítása,<br />
akadálymenetesítés.<br />
41
IV.3.11.2. Az akcióterületen lévő további közigazgatási és közösségi intézmények<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Polgármesteri Hivatal<br />
Közigazgatási<br />
Felújított<br />
Akadálymentesített, korszerű épületgépészet, új homlokzat és<br />
nyílászárók.<br />
Rendőrkapitányság<br />
Közigazgatási, igazgatásrendészeti<br />
Felújítandó<br />
Akadálymentesítés<br />
Nem ismert<br />
Városi Mozi és Teleház<br />
Közösségi<br />
Felújított<br />
Korszerű nézőtér és nyílászárók, felújított homlokzat.<br />
Tavasbarlang<br />
Közösségi<br />
Bővítendő<br />
Tágas korszerű fogadótér, mosdók<br />
Nagyobb látogatószámot befogadó, tágas fogadóépület építése mosdók<br />
elhelyezésével.<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola<br />
Közszolgáltatási<br />
Felújított/ Bővítendő<br />
Akadálymentesített megközelítés, beépítésre alkalmas tetőtér<br />
Az épület akadálymentesítése és a tetőtér beépítése pályázati forrás<br />
elnyerésével.<br />
Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény<br />
Közszolgáltatási<br />
Felújított/ Felújítandó<br />
Épületgépészeti korszerűsítés, akadálymentesítés<br />
Akadálymentesítés<br />
Szász Márton Általános Iskola<br />
Közszolgáltatási<br />
Felújítandó<br />
Tornaterem, épületgépészeti korszerűsítés, akadálymentesítés<br />
Akadálymentesítés<br />
Szakorvosi Rendelőintézet<br />
Közszolgáltatási<br />
42
Állapota<br />
Fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Intézmény megnevezése<br />
Funkció<br />
Állapota<br />
Hiányzó kapacitások<br />
Tervezett fejlesztések<br />
Felújított<br />
Felújított homlokzat, korszerű nyílászárók és felújított belső tér, korszerű<br />
épületgépészet.<br />
Megbecsülés Idősek Otthona<br />
Közszolgáltatási<br />
Felújított<br />
Több férőhely, az intézmény kihasználtsága 100%-os<br />
Férőhelyek kialakítása<br />
Hajléktalanok átmeneti szállása<br />
Közszolgáltatási<br />
Megfelelő<br />
Az intézmény kihasználtsága 36%, férőhely-kapacitáshiány nincs.<br />
Akadálymentesítés<br />
Szent Erzsébet Óvoda<br />
Közszolgáltatási<br />
Megfelelő<br />
Akadálymentes megközelítés<br />
Akadálymentesítés<br />
IV.3.11.3. Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti leírás és problémák<br />
Tapolca város központja sűrűn beépített terület, ahol elsősorban a kereskedelem,<br />
vendéglátás és igazgatás épületei találhatók. A városközpontban jelentős számú<br />
lakóépület, illetve lakás is található. A városközpont szerkezete az elmúlt évtizedekben<br />
nem változott, az utolsó jelentős beavatkozás a kisvárosi beépítést váltó tömbös<br />
beépítés folyamata volt. Az Ady utca, a Batsányi utca, a Nagyköz utca és a Hősök tere<br />
mentén jelentek meg többszintes, tömbös beépítésű épületek.<br />
Az északról dél felé lejtő területen a kelet nyugati főirányú gépkocsi forgalomra<br />
merőlegesen vezetnek a gyalogos átjárások (gyalogos utak, kapuáthajtók), az Ady<br />
Endre utcáról a Fő térre, valamint a Fő térről a Malom tó partjára.<br />
A városközpontban jelentős számú helyileg védett épület, illetve több műemlék épület is<br />
található. A Fő tér és a Malomtó környezete egyedi karaktere és gazdag védett<br />
épületállománya miatt is védendő. A Malomtó és környezete mediterrán mikroklímája és<br />
történeti hangulata miatt Tapolca egyik fő nevezetessége. Tapolca a térség szervező és<br />
ellátó központja. A városközpont kereskedelmi, intézményi, igazgatási, egészségügyi<br />
hálózata így a helybeli igényeken túl kistérségi feladatokat is ellát, igényeket is<br />
kielégít. A városközpontban kevés szabad, beépíthető ingatlan található. A Köztársaság<br />
tér üres ingatlanán, illetve a Nagyköz utca mentén található üres és szanálandó területeken<br />
kívül csak egy-két foghíj építhető be. További építési lehetőség az eldöntött és megindult<br />
tömbrehabilitációs munka eredményeként keletkezik a meglévő épületek tetőtér<br />
beépítésével, a tömbbelsők kitisztításával, átépítésével új észak-déli és átkötő<br />
épületszárnyak telepítésével, ugyanakkor a történetileg kialakult városközponti<br />
térszerkezethez való igazodással, Így a városközpont már beépült területein az<br />
elkövetkező időben a meglévő épületállomány felújítása, valamint cseréje iránti<br />
igényre kell számítani. A beépíthető területeken kereskedelmi, szolgáltató épületek és<br />
43
lakások kialakítását támogatja a szabályozási <strong>terv</strong>. A közterületek, a másodlagos<br />
térbővületek presztízsének növelése az átépítés során az egyik legfontosabb feladat<br />
(térburkolatok, növényzet, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás, utcabútorok).<br />
A városközpontban jelentős mennyiségű lakás található. Az Ady, Batsányi, Nagyköz,<br />
Deák F. utcában található többszintes társasházakban található a városközpont<br />
lakásmennyiségének jelentős része. A városközpont szabályozása során a fenti területek<br />
„településközpont” vegyes építési övezetbe kerültek. A városközpont peremterületein fekvő<br />
lakóterületeket (Vörösmarty utca, Csányi L. utca, Petőfi utca mentén fekvő területek)<br />
kisvárosias építési övezetbe soroltak. Az építménymagasság, a tetőforma, az utcafronti<br />
épületkialakítás építészeti meghatározásánál törekedni kell a városkép védelme<br />
érdekében a kialakult állapotokhoz való illeszkedéshez. Az épületek bővítését<br />
elsősorban a tetőtér beépítése révén javasolt megvalósítani, amennyiben az épületek<br />
műszaki állapota, valamint a kialakult állapotok figyelembevételével az építési szabályzatban<br />
megfogalmazott építési paraméterek megengedik.<br />
Probléma megnevezése<br />
Jelentős gépjárműforgalom<br />
a belvárosban.<br />
Parkolóhely hiánya.<br />
Egyes épületek<br />
homlokzatukkal nem<br />
illeszkednek a történelmi<br />
utcaképhez.<br />
Nincs egységes<br />
városközponti mag.<br />
Belső udvarok<br />
funkcionálisan nem<br />
szolgálják teljes körűen a<br />
belváros kereskedelmi,<br />
szolgáltatási és igazgatási<br />
funkcióit.<br />
Köztársaság tér központi<br />
szerepét jelenlegi<br />
állapotában nem képes<br />
maradéktalanul betölteni.<br />
A jelenlegi zöldterületek<br />
mennyisége és minősége<br />
nem elég a város<br />
ellátásához.<br />
Megoldási alternatíva<br />
Forgalomszervezési intézkedések, melyek<br />
forgalomcsökkenést eredményeznek.<br />
A belváros ún. „gyalogos központ” jellegű<br />
működtetése.<br />
Parkolóhelyek kialakítása a Fő utca,<br />
Nagyköz utca, Ady Endre utca környékén.<br />
Az egységes történelmi belváros<br />
utcaképének kialakítása érdekében a<br />
városképre jelentős hangsúlyt gyakorló<br />
épület-elemek homlokzatának utcaképbe<br />
való illesztése pl. Belvárosi irodaház<br />
homlokzatának és tetőszerkezetének<br />
felújítása, cseréje.<br />
Autóbusz-pályaudvar áthelyezése a<br />
városközponton kívüli területre<br />
Utak forgalmi irányának változtatása,<br />
közlekedési súlypontok áthelyezése.<br />
Belső udvarok fejlesztése a meglévő<br />
funkciókkal való szorosabb összhang<br />
megteremtésére.<br />
Az udvarok minőségének fejlesztése és<br />
összhangjának megteremtése a Fő tér<br />
körüli történelmi hangulatú<br />
épületállománnyal.<br />
Köztársaság tér déli részének fejlesztése.<br />
Zöldfelületek minőségének javítása a belső<br />
udvarok átalakításával és mennyiségének<br />
növelése a Déli városkapuban közpark<br />
kialakításával.<br />
Forrás: Tapolca Város Településrendezési Terve<br />
Kapcsolódó<br />
<strong>terv</strong>dokumentum<br />
Közlekedésfejlesztési<br />
koncepció, 2009.<br />
Településszerkezeti <strong>terv</strong><br />
műleírás, 2008.<br />
Örökségvédelmi<br />
hatástanulmány, 2008.<br />
Közlekedésfejlesztési<br />
koncepció, 2009.<br />
Tapolca Város Zöldfelületrendezési<br />
koncepció<strong>terv</strong>e,<br />
2008.<br />
Tapolca Város Zöldfelületrendezési<br />
koncepció<strong>terv</strong>e,<br />
2008.<br />
Tapolca Város Zöldfelületrendezési<br />
koncepció<strong>terv</strong>e,<br />
2008.<br />
44
IV.3.12. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek<br />
összefoglalása<br />
Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő volt, az állandó népesség száma pedig<br />
2059. A korcsoportos megoszlásra az erőteljes elöregedés jellemző, hiszen míg a fiatalok<br />
aránya csupán 16,9%, addig az időkorúak aránya 22% volt 2001-ben. Az akcióterület<br />
társadalma tehát erősen elöregedő, a fiatalosabb korszerkezet inkább a város keleti, illetve<br />
déli területeire jellemző.<br />
Az akcióterület a város igen fontos gazdasági központjának számít, a szűkebben vett<br />
akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás,<br />
jelentős viszont a terület szálláshely-kapacitása.<br />
A munkaerő-piaci helyzet hátrányosnak minősíthető, mivel a város más területeihez képest a<br />
legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát, mint a<br />
lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 2001-ben<br />
7,7% volt, mely meghaladja a városi átlagot.<br />
A város beépítési jellegből adódóan a zöldfelületek szétszórtan helyezkednek el, amelyeket<br />
főként közterek, utcafásítások, belső udvarok zöldfelületei és közlekedési zöldterületek<br />
alkotnak. A város kiemelt figyelmet fordít intenzív fenntartású zöldfelületek kialakítására a<br />
nagyobb látogatólétszámot vonzó területek környékén, mely törekvés fontos része jelen<br />
városrehabilitációs projektnek. Az akcióterületen környezetszennyező tevékenység nem folyt<br />
és jelenleg sem folyik, kármentesítendő terület az akcióterületen nem található.<br />
A Belvárosi akcióterületen számos közigazgatási intézmény található. A városban itt<br />
koncentrálódnak a <strong>terv</strong>ezett fejlesztések során igénybe veendő közintézmények,<br />
szakhatóságok pl. Földhivatal, Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek.<br />
Az város közbiztonságáért a Tapolcai Rendőrkapitányság és a Tapolcai Városőrség Polgárőr<br />
Egyesület, a városban elkövetett bűncselekmények 21%-t követték el az akcióterületen<br />
2006-ban, melyek száma azóta is folyamatosan csökken, illetve a megyei átlaghoz képest<br />
alacsonyabb szintű.<br />
Az akcióterület a városközpontban található, amely a legtöbb közoktatási, nevelési,<br />
kulturális, sportcélú, közszolgáltatási és kereskedelmi, gazdasági célú intézményt foglalja<br />
magában,. Ennek következtében a területen igen élénk forgalom jellemző.<br />
Mivel az akcióterületen nagy az átmenő forgalom, jelentős forgalom csillapító berendezések<br />
elhelyezése vált szükségessé. Az utak minősége jónak minősül, emellett jelentős a<br />
tömegközlekedés is, azonban a parkolási lehetőségek még szűkösék, mindenképpen<br />
kibővítésre szorulnak.<br />
Az akcióterület közmű ellátottsága megfelelő.<br />
Az akcióterületi lakásállománya 2001-ben a város teljes lakásállományának 14%-át adta.<br />
2009-es adatok szerint a városrész lakásállományának 10%-a van önkormányzati<br />
tulajdonban. Ezek lakások közel 60%-a összkomfortos, 35%-a komfortos és csupán 5%-a<br />
félkomfortos<br />
45
IV.4. FUNKCIÓELEMZÉS<br />
A funkcióelemzés feladata, hogy megvizsgálja az akcióterületen lévő funkciókat, a funkciók<br />
sűrűségét. Feladata ezenkívül a funkcióhiányos területek beazonosítása, valamint annak<br />
bemutatása, hogy az akcióterületi <strong>terv</strong> milyen válaszokat tud adni ezen hiányosságok<br />
pótlására.<br />
IV.4.1. Az akcióterület meglévő funkciói<br />
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az akcióterületen elhelyezkedő funkciókat, de nem csak<br />
kizárólag azokra fókuszáltunk, amelyek a városrehabilitációs pályázatban támogatható<br />
funkcióként vannak nevesítve, hanem az összes olyan fontosabb funkciót összefoglaltuk,<br />
amelyek az akcióterületen összpontosulnak. Az akcióterület meglévő funkcióit a<br />
következő térképen jelzett funkciókba sorolhatjuk be:<br />
Jelmagyarázat<br />
Gazdasági funkció<br />
Közösségi funkció<br />
Városi funkció<br />
Közszféra funkció<br />
Lakó funkció<br />
46
8. Táblázat: Tapolca belvárosi akcióterülete jelenlegi funkcióinak összefoglaló táblája<br />
Funkció<br />
Gazdasági<br />
Közösségi<br />
Közszféra<br />
Funkció<br />
erőssége<br />
domináns<br />
kiegészítő<br />
domináns<br />
Alfunkció Hatókör Mennyiség Leírás<br />
piac kistérségi 1 darab Fő téri piac<br />
kiskereskedelmi<br />
Pl: éttermek, pizzériák,<br />
kistérségi 91 darab<br />
és vendéglátóipari<br />
sörözők, kisboltok<br />
rendezvény és<br />
konferenciaközpont<br />
nem releváns 0 darab -<br />
szolgáltatóház nem releváns 0 darab -<br />
üzleti szolgáltató<br />
(pl. pénzügyi)<br />
kistérségi<br />
18 darab<br />
ipari park nem releváns 0 darab -<br />
Ipari nem releváns 0 darab -<br />
mezőgazdasági nem releváns 0 darab -<br />
logisztikai központ nem releváns 0 darab -<br />
innovációs központ nem releváns 0 darab -<br />
Pl. K&H Bank, ING Bank,<br />
Erste Bank, OTP Bank,<br />
Raiffesien Bank,<br />
irodaház régiós 1 darab Belvárosi Irodaház<br />
turisztikai<br />
országos<br />
95 darab<br />
szállásférőhely<br />
Pl. Hotel Gabriella,<br />
Vadrózsa Panzió, Szent<br />
György Panzió, Varjú<br />
Fogadó<br />
egyéb gazdasági városi 1 darab Állatorvosi rendelő<br />
könyvtár megyei 2 darab<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum<br />
Marton Galéria<br />
kulturális központ nem releváns 0 darab -<br />
színház megyei 1 darab<br />
A Művelődési házban<br />
található a színházterem<br />
múzeum megyei 1 darab Szent Antal Bormúzeum<br />
Művelődési ház megyei 1 darab<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ<br />
sport nem releváns 0 darab -<br />
Mozi megyei 1 darab Városi Mozi és Teleház<br />
Nagyboldogasszony<br />
templom, egyházi<br />
városi 1 darab Római Katolikus<br />
fenntartású intézmény<br />
Templom<br />
Egyéb közösségi Nemzetközi 1 darab Tavasbarlang<br />
Közigazgatási városi 2 darab<br />
Polgármesteri Hivatal<br />
Földhivatal<br />
tűzoltóság kistérségi 1 darab Tűzoltóság épülete<br />
polgárőrség nem releváns 0 darab<br />
Nincs az AT-en<br />
polgárőrség épület<br />
közoktatási intézmények kistérségi 4 darab<br />
Járdányi Pál Zeneiskola;<br />
Szász Márton Általános<br />
Iskola,<br />
Szent Erzsébet Óvoda,<br />
Bárdos Lajos Általános<br />
Iskola<br />
rendőrség városi 1 darab Rendőrkapitányság<br />
igazságszolgáltatás kistérségi 1 darab Városi Ügyészség<br />
Szakorvosi<br />
egészségügy kistérségi 2 darab Rendelőintézet,<br />
ÁNTSZ<br />
47
Funkció<br />
Városi<br />
közlekedési,<br />
távközlési<br />
Lakó<br />
funkció<br />
Funkció<br />
erőssége<br />
domináns<br />
kiegészítő<br />
Alfunkció Hatókör Mennyiség Leírás<br />
szociális kistérségi 5 darab<br />
Megbecsülés Idősek<br />
Otthona,<br />
Hajléktalanok Átmeneti<br />
Szállása,<br />
Nyugdíjbiztosító Intézet,<br />
Nevelési Tanácsadó és<br />
Bölcsőde,<br />
Szociális egészségügyi<br />
alapellátás<br />
egyéb közszféra nemzetközi 1 darab Vámhivatal<br />
Városközponti városi 4 darab<br />
zöldfelületi, környezeti városi kb 9048 m2<br />
vasútállomás nem releváns 0 darab<br />
tömegközlekedés (busz) akcióterületi 2 darab<br />
fizető parkolóhely városi 386 darab<br />
Köztársaság tér,<br />
Hősök tere,<br />
Malom tó környéke;<br />
Fő tér<br />
Alsómalom-tó és<br />
környéke<br />
Templom domb és<br />
környéke<br />
Fő utca<br />
Kisfaludy utca<br />
Köztársaság tér<br />
Hősök tere<br />
nincs vasútállomás az<br />
AT-n<br />
távolsági autóbusz,<br />
Helyi buszjárat<br />
kerékpárút nem releváns 0 km nincs kerékpárút az AT-n<br />
postahivatal kistérségi 1 darab<br />
Postahivatal (Deák<br />
Ferenc u. 13)<br />
benzinkút nem releváns 0 darab nincs benzinkút az AT-n<br />
kiegészítő lakás akcióterületi 918 darab lakás<br />
Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként a belvárosi akcióterületen<br />
az alábbi funkciók fognak megerősödni:<br />
• Közösségi,<br />
• Közszféra,<br />
• Városi,<br />
• Gazdasági.<br />
IV.4.2. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés<br />
A Wass Albert könyvtár vonzáskörzetében nem található hasonló funkciót ellátó intézmény,<br />
amely a könyvtár által ellátott feladatokat el tudná látni. A könyvtár az alábbi szolgáltatásokat<br />
nyújtja:<br />
• Ingyenes internet-elérést biztosít megfelelő számú internet-elérést biztosító<br />
számítógéppel;<br />
• Olvasás, az irodalom és a kultúra népszerűsítése;<br />
• Rendezvények szervezése: vetélkedők, kiállítások, író-olvasó találkozók, rendhagyó<br />
könyvtári órák, könyvtári foglalkozások, klubok, olvasópályázatok, stb.<br />
48
A fenti feladatok ellátáshoz szükséges működési feltételek nem megfelelőek. A feladatokhoz<br />
szükséges tárgyi eszközök és technikai berendezések amortizációját nem követi állandó<br />
fejlesztés az anyagi erőforrások hiánya miatt. A fejlesztések szinte kizárólag csak pályázati<br />
támogatás útján tudnak megvalósulni.<br />
A könyvtár szolgáltatásai jelenleg elsősorban könyvtárhasználók igényeire koncentrálódnak,<br />
mivel a pillanatnyi körülmények behatárolják a lehetőségeket. Igény azonban lenne a<br />
könyvtár szolgáltatásinak bővítésére, újabb célcsoportok elérésre, azonban ennek a jelenleg<br />
hiányzik a megfelelő infrastrukturális háttere.<br />
2009. június 29. és július 3. között személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk Tapolca<br />
városában, amelynek keretében összesen 172 <strong>tapolca</strong>i lakos mondta el véleményét a<br />
várható városrehabilitációs fejlesztésekkel kapcsolatban.<br />
A közvéleménykutatás során néhány önkormányzati intézmény fizikai állapotáról is<br />
megkérdeztük a <strong>tapolca</strong>i lakosokat. A válaszadók leginkább felújítandó épületnek a Wass<br />
Albert Könyvtár és Múzeumot tartják a helyiek, a válaszolók közül 102 fő (59,3%) mondta<br />
azt, hogy az épület felújításra szorul, és a megkérdezettek kevesebb, mint 5%-a értékelte<br />
jónak az épület állagát. A megkérdezettek közel 90%-a szerint a közintézmények állapota<br />
jelentős mértékben befolyásolja a városképet.<br />
A válaszadók 58%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel látogatja a Wass<br />
Albert könyvtárat, és csak 25 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem látogatják az<br />
épületet.<br />
IV.4.3. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó igényfelmérés<br />
Az egykori zsinagóga bővítésével kialakított művelődési ház műszakilag mélyen alatta marad<br />
a fenntarthatósági követelményeknek. A funkciók megfelelő betöltéséhez a színházterem<br />
felújítása, új bútorzat beszerzése, belső hőszigetelések felújítása szükséges. A fejlesztéssel<br />
az épület akadálymentesített lesz. A fejlesztést támasztja alá az is, hogy az épület<br />
fenntartási költségei csökkenésével több forrás jut a művelődési központ rendezvényeire,<br />
amivel bővül a kulturális kínálat a városban.<br />
2009. június 29. és július 3. között végzett személyes kérdőíves megkérdezés Művelődési<br />
Központra vonatkozóan az alábbi konklúziókat lehet levonni:<br />
A Tamási Áron Művelődési Központ esetében a megkérdezetteknek csak 21%-a válaszolta,<br />
hogy egyáltalán nem látogatja, negyede pedig legalább havi rendszerességgel megy el az<br />
épületbe. A megkérdezettek több mint fele azt válaszolta, hogy évente néhány alkalommal<br />
jelenik meg a Művelődési Központ eseményein.<br />
49
IV.4.4. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó kihasználtsági <strong>terv</strong><br />
IV.4.4.1. Wass Albert Könyvtár fejlesztéshez kapcsolódó kihasználtsági <strong>terv</strong><br />
A városrehabilitációs forrásokból megújuló Wass Albert könyvtár nem csak infrastrukturális<br />
szempontból újul meg, hanem új kulturális rendezvényei révén próbálja meg vonzani a város<br />
valamint a kistérség lakosságát. A megvalósuló infrastrukturális beruházások valamint a<br />
megrendezésre kerülő szoft rendezvények tehát együttesen próbálják meg megerősíteni a<br />
belváros közösségi funkcióit. A 2009-2010-es időszakban a város 24 darab rendezvényt<br />
<strong>terv</strong>ezett a könyvtárba, amelynek egy része a városrehabilitációs források terhére, más része<br />
pedig 100%-ban önkormányzati forrásból kerül megrendezésre. Az alábbi táblázat<br />
összefoglalást nyújt a 2009. január illetve a 2010 december között <strong>terv</strong>ezett rendezvényekről<br />
illetve megszólítani kívánt célcsoportról.<br />
9. Táblázat: A Wass Albert Könyvtárban <strong>terv</strong>ezett rendezvények<br />
Célcsoport<br />
Tervezett rendezvény<br />
15 év alatt<br />
15 – 29 év<br />
30-59 év<br />
60 év fölött<br />
Potenciális<br />
célcsoport<br />
nagysága (fő)<br />
2009 évi <strong>terv</strong>ezett rendezvények<br />
Wass Albert Emlékkiállítás (szöveges és fotóanyag formájában) x x x x 16 600<br />
A Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvtári rendezvények x x x x 16 600<br />
Számítógép-használati és internet-tanfolyam a helyi lakosság számára x x 10 000<br />
Mezőgazdasági könyvhét x x 10 000<br />
Kiállítás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére x x x x 16 600<br />
Költészet napi rendezvények x x x x 16 600<br />
Batsányi Emléknapok x x x 15 000<br />
Ünnepi könyvheti rendezvény (pl. könyvbemutató) x x x x 16 600<br />
Kistérségi helyismereti találkozó x x 23 000<br />
Táboroztatás x 3 000<br />
A Népmese Napja mesemondó verseny regionális döntője x 3 000<br />
Megemlékezés: október 6. és 23. x x x x 16 600<br />
Mint tanú szólni a kései kornak: A 100 éve született Radnóti Miklósra<br />
x<br />
emlékezünk<br />
x x x 16 600<br />
Nyelvi vetélkedő: 250 éve született Kazinczy Ferenc x x 7 000<br />
Karácsonyváró rendezvények x x x x 16 600<br />
Játszóház az alsós korosztály számára (3 nap) x 2 000<br />
2010 évi <strong>terv</strong>ezett rendezvények<br />
A Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvtári rendezvények x x x x 16 600<br />
Költészet napi rendezvények x x x x 16 600<br />
Vers- és mesemondó verseny x 3 000<br />
Ünnepi könyvheti rendezvény (pl. könyvbemutató) x x x x 16 600<br />
Táboroztatás x 3 000<br />
Őszi Könyvtári Napok x x x x 16 600<br />
Országos Gyermekkönyvhét x 3 000<br />
Karácsonyváró rendezvények x x x x 16 600<br />
A könyvtárba <strong>terv</strong>ezett programok zömének a célcsoportja a város lakossága, illetve az<br />
egyes programok tartalmához igazítva a szűkebb célcsoport az egyes korosztályok. Vannak<br />
azonban a <strong>terv</strong>ezetben olyan programok is, amelyeknek a közvetlen célcsoportja a a<br />
Tapolcai kistérség. A könyvtár épületének két helysége alkalmas rendezvények<br />
lebonyolítására: a gyermek illetve a felnőtt részleg. Az egyes rendezvényekre átlagosan 245<br />
főt vár a könyvtár.<br />
50
Wass Albert<br />
Könyvtár<br />
helyiségei<br />
(n.r.: nem<br />
releváns)<br />
m2<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
2008 (%)<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
becsült<br />
mértéke<br />
2009 (%)<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
becsült<br />
mértéke<br />
2010 (%)<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
becsült<br />
mértéke<br />
2011 (%)<br />
A kapcsolódó szoft<br />
elem rendezvények,<br />
melyek az adott<br />
helyiségben<br />
megrendezésre<br />
kerülnek<br />
Pinceszint 381,53 70 70 90 90 n.r.<br />
Földszint 175,31 30 30 90 90 n.r.<br />
Olvasóterem 58,26 20 20 100 100<br />
Wass Albert<br />
Emlékkiállítás<br />
Batsányi Emléknapok<br />
Radnóti Miklós<br />
kiállítás<br />
Üzlethelyiség 28,82 100 100 100 100 n.r.<br />
1. Emelet 386,74 n.r.<br />
Iroda 14,17 70 70 85 85 n.r.<br />
Iroda 14,21 100 100 100 100 n.r.<br />
Iroda 14,22 100 100 100 100 n.r.<br />
Olvasóterem 213,27 100 100 100 100<br />
Magyar Kultúra Napja<br />
Számítógéphasználati<br />
és internettanfolyam<br />
a helyi lakosság<br />
számára<br />
Batsányi Emléknapok<br />
Kistérségi helyismereti<br />
találkozó<br />
Radnóti Miklós<br />
emlékest<br />
Kazinczy nyelvi<br />
vetélkedő<br />
2. Emelet 368,09 n.r.<br />
Iroda 14,17 70 70 70 70 n.r.<br />
Iroda 14,21 90 90 90 90 n.r.<br />
Iroda 14,22 90 90 90 90 n.r.<br />
Iroda 14,27 90 90 90 90 n.r.<br />
Iroda 14,14 90 90 90 90 n.r.<br />
Iroda 14,11 70 70 70 70 n.r.<br />
Olvasóterem 93,31 100 100 100 100<br />
Népmese Napja<br />
mesemondó verseny<br />
Kazinczy nyelvi<br />
vetélkedő<br />
Játszóház<br />
Iroda 13,83 40 40 40 40 n.r.<br />
Iroda 14,05 30 30 30 30 n.r.<br />
Iroda 28,71 60 60 60 60 n.r.<br />
Üzlethelyiség 21,51 100 100 100 100 n.r.<br />
51
IV.4.4.2. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó kihasználtsági <strong>terv</strong><br />
Hasonlóan a Wass Albert Könyvtárhoz, a Tamási Áron Művelődési Központ sem csak fizikai<br />
értelemben újul meg, hanem a művelődési központba <strong>terv</strong>ezett rendezvényeivel együttesen<br />
járul hozzá a belváros közösségi funkcióinak megerősítéséhez. A Művelődési Központban<br />
<strong>terv</strong>ezett rendezvények az alábbiak:<br />
• Tegyünk a Földünkért! rendezvénysorozat;<br />
• Tavasz Tapolca – majális;<br />
• Tapolcai Ünnepi Napok és Borhét.<br />
A rendezvények potenciális célcsoportja a város teljes lakossága. Az egyes rendezvényekre<br />
átlagosan 2500 fő látogatót várnak.<br />
TÁMK<br />
(n.r.: nem releváns)<br />
alapterület<br />
(m2)<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
2008 (%)<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
becsült<br />
mértéke<br />
2009 (%)<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
becsült<br />
mértéke<br />
2010 (%)<br />
Éves<br />
kihasználtság<br />
becsült<br />
mértéke<br />
2011 (%)<br />
A kapcsolódó szoft<br />
elem rendezvények,<br />
melyek az adott<br />
helyiségben<br />
megrendezésre<br />
kerülnek<br />
Különtermek<br />
I. emelet:<br />
különterem 1 - I. előadó<br />
terem 68 82 74 82 82 rajzpályázat kiállítás<br />
különterem 2 - Műszaki<br />
klub 68 77 71 74 74 vetélkedő<br />
különterem 3 - 2F terem 30 62 59 70 70 klub, sajtótájékoztató<br />
különterem 4 - 10. terem 30 100 100 100 100 Sakk Szakosztály<br />
különterem 5 -<br />
Tanácsterem 50 53 50 50 50<br />
II. emelet:<br />
különterem 6 -<br />
Tanácsterem 84 49 50 50 50<br />
Testületi, Bizottsági<br />
ülések<br />
különterem 7 - Városi TV 50 100 100 100 100 Városi TV<br />
különterem 8 - Városi TV 50 100 100 100 100 Városi TV<br />
különterem 9 - Városi TV 6 100 100 100 100 Városi TV<br />
különterem 10 - Városi TV 16 100 100 100 100 Városi TV<br />
Színház terem 254 73 70 78 80 Konferencia, vetítések<br />
Előcsarnokok<br />
előcsarnok 1 - Földszint 401 n.r. n.r. n.r. n.r.<br />
előcsarnok 2 - I. emelet 250 n.r. n.r. n.r. n.r.<br />
előcsarnok 3 - II. emelet 142 n.r. n.r. n.r. n.r.<br />
Irodahelyiségek<br />
iroda 1 18 100 n.r.<br />
iroda 2 12 100 n.r.<br />
iroda 3 12 100 n.r.<br />
Vizesblokkok n.r. n.r. n.r. n.r.<br />
vizesblokk - Földszint 19 n.r. n.r. n.r. n.r.<br />
vizesblokk - I. emelet 19 n.r. n.r. n.r. n.r.<br />
vizesblokk - II. emelet 19 n.r. n.r. n.r. n.r.<br />
52
IV.5. TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE<br />
A KDOP 3.1.1. forrásból <strong>terv</strong>ezett fejlesztések esetében azon ingatlanoknál, ahol a fejlesztés<br />
tárgyát képező ingatlan nem tisztán önkormányzati tulajdonú, a magántulajdonosok<br />
támogatásban részesülő partnerként bevonásra kerültek a fejlesztésekbe. Az Önkormányzat<br />
a fejlesztések megvalósításáról folyamatos kapcsolatot tart fenn az érintettekkel. A<br />
tulajdonviszonyok hitelességét a KDOP 3.1.1. pályázat mellékletétét képező tulajdoni lapok<br />
igazolják.<br />
3. sz. térkép: a fejlesztések által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai<br />
53
A<br />
beavatkoz<br />
ás típusa<br />
A tevékenység neve<br />
1. Tamási Áron Művelődési<br />
Központ felújítása<br />
10. táblázat: A fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai<br />
Hrsz.<br />
A fejlesztéssel<br />
érintett ingatlan<br />
tulajdonosa<br />
2836 Önkormányzati<br />
Magántulajdonos<br />
2,6. Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum felújítása<br />
866<br />
Egyéb<br />
(önkormányzati és<br />
magán)<br />
Balaton Elektronika Kft<br />
3,7. Belvárosi Irodaház felújítása 2836 Önkormányzati<br />
4. Tópresszó felújítása 31 Magán MZ/X Kft.<br />
KDOP<br />
8. Fő tér körüli belső udvarok<br />
felújítása<br />
8a. Zeneiskola és APEH- udvar 877, 880/2, 880/6 Önkormányzati<br />
8b. Balaton üzletközpont 871/3, 871/4, 871/5 Önkormányzati<br />
8c. Régi postaudvar 2793/2 Önkormányzati<br />
8d. Vasudvar Önkormányzati<br />
8e. Fő tér 12. 19/3 Önkormányzati<br />
8f. Deák F. u. – Ady E. u. közötti<br />
átjáró<br />
2788 Önkormányzati<br />
9. Köztársaság tér déli rész<br />
felújítása<br />
10. Nagyköz utcai parkoló és<br />
szervizút építése<br />
11. P+R parkoló építése a déli<br />
városkapuban<br />
12. Tapolca patak menti sétány<br />
építése<br />
890/2, 890/3, 890/4,<br />
891, 893, 894, 895,<br />
898, 897, 896, 899,<br />
900, 901, 902, 903,<br />
904, 874<br />
Önkormányzati<br />
Önkormányzati<br />
783, 735, 736 Önkormányzati<br />
Magán 5. Fő tér 21. felújítása 2823 Magán Tulajdonos a Planum<br />
Investment Kft.<br />
Közszféra<br />
Egyéb<br />
13. Fő tér 7-9. felújítása 2811/A/2 Önkormányzati<br />
14. Tavasbarlang<br />
fogadóépületének felújítása<br />
15. Bárdos Lajos Általános Iskola<br />
tetőtér beépítése<br />
16. Kőtár kialakítása az Iskola<br />
Múzeum épületében<br />
17. Távolsági buszpályaudvar<br />
áthelyezése<br />
2850 Állami<br />
2622 Önkormányzati<br />
52/2 Önkormányzati<br />
1656 Önkormányzati<br />
18. Szent Erzsébet Óvoda<br />
felújítása<br />
54 Egyházi<br />
19. Piaccsarnok felújítása 2503 Önkormányzati<br />
Jelenleg még<br />
önkormányzati<br />
tulajdonban van, az<br />
értékesítési pályázat<br />
folyamatban van.<br />
Balatoni Nemzeti Park<br />
Igazgatóság<br />
54
IV.6. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN<br />
IV.6.1. Általános megállapítások<br />
Tapolca Belvárosi akcióterülete ingatlanpiaci szempontból a város legértékesebb része. Az<br />
épületek, illetve egyes közterületek elavult állapota árcsökkentő tényezőként lép fel, de<br />
elsősorban kereskedelmi szempontból itt találhatók a legkeresettebb ingatlanok. Az<br />
ingatlanfejlesztési lehetőségeket a legtöbb esetben felújítás, kisebb funkcióváltás jelenti,<br />
mivel a terület jellemzően beépült, sok védett épületet tartalmaz, és jelenlegi tömbszerkezete<br />
egyedi adottság a város számára. A legjelentősebb üres telek a Kisfaludy utca sarkán levő<br />
telek, amely az önkormányzati Cselle-Ház Kft. tulajdonában van, értékesítés alatt áll. Az<br />
ingatlanfejlesztés sok esetben extra költségekkel járhat a Tavasbarlang felszíni védőterülete<br />
és az ebből következő mélyépítési tilalom miatt.<br />
Az akcióterületen a szolgáltatások kínálatát a hagyományos kiskereskedelem, illetve<br />
pénzügyi szolgáltatások alkotják elsősorban. Megjelenik a vendéglátás is, elsősorban<br />
szálláshely-szolgáltatás formájában, azonban a város lehetőségeihez képest<br />
alulreprezentált. Nagy kihívást jelentenek a belvárosban található rossz állapotú<br />
önkormányzati lakások, amelyek akadályozzák egyes ingatlanok, és így a belváros<br />
egészének megújulását.<br />
A közterületi fejlesztések, valamint a közszolgáltatások korszerűsítése új lendületet adhat a<br />
magánerős fejlesztéseknek az akcióterületen. Ez már korábban is megfigyelhető volt – a Fő<br />
tér felújítását követően a tér sok magántulajdonú épülete megújult. Most ugyanerre van esély<br />
a Köztársaság tér környékén, a Batsányi János utcában, valamint a Tapolca-patak<br />
környékén. A Tapolcai ingatlanárakat, mint külső tényező a balatoni szezonalitás is<br />
befolyásolja, amely az utóbbi években csökkeni látszott. A fizetőképes kereslet az elmúlt két<br />
évben télen is jelen volt a Balaton partján, ennek megfelelően az érdeklődés az egész évben<br />
használható, magasabb minőségű ingatlanok irányába tolódott el. Az ingatlanpiac ilyen<br />
irányú fejlődése Tapolcára is kihat, mint a Balaton háttértelepülése.<br />
Tapolcán belső befolyásoló tényezőként említhető a turizmushoz kiszolgálásához<br />
kapcsolódó sikereses nagy volumenű fejlesztés: a Hotel Pelion szálloda megépítése. Az 5<br />
milliárdos projekt kapcsán a város magánbefektetőkkel működött együtt, amelynek<br />
eredményeként sikeres turizmus ágazati fejlesztés jött létre, amely a munkalehetőségeket is<br />
növelte a városban. A Hotel Pelion a Belvárosi akcióterület Északi határához kapcsolódva<br />
helyezkedik el.<br />
Az akcióterület ingatlanárait az épületek állapota és azok turisztikai látványosságokhoz való<br />
közelsége is befolyásolja. A Belvárosi akcióterületen koncentrálódnak a turisztikai<br />
látványosságok, a Deák Ferenc utca környékén, városképi jelentőségű felújított ingatlanokkal<br />
találkozhatunk. A Fő tér környékén azonban sok önkormányzati bérlakás is található, melyek<br />
ingatlanárai a belváros más területei alatt marad. A kétszobás lakások ára 6 millió forint körül<br />
alakul. A belvárosi, egyedi fekvésű, felújított, illetve újszerű 3,5-4 szobás lakásai 19,6-20<br />
millió forintot érnek.<br />
A <strong>tapolca</strong>i ingatlanpiacot befolyásoló tényezők:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Balatoni szezonalitás változása<br />
Turizmus ágazat fejlődése a településen belül<br />
Önkormányzati bérlakások elhelyezkedése<br />
Ingatlanok állapota<br />
Az ingatlanfejlesztés célcsoportjai:<br />
a helyi vállalkozók, akik főként a turisták kiszolgálásából élnek,<br />
a helyi lakosság, akik a lakóépületeket veszik igénybe<br />
a turisták, akik idényjelleggel látogatják a város nevezetességeit<br />
55
új igény jelentkezett az ingatlanpiacon a külföldiek és távolabbi városokból itt<br />
letelepedni vágyó lakosok felől, akik főként aktív nyugdíjasokból állnak és a környező<br />
táj szépsége miatt választják a várost lakóhelyül.<br />
Az ingatlanfejlesztés tárgya a célcsoportok igényeire alapozva lehetnek:<br />
<br />
<br />
<br />
Kereskedelmi tevékenységet szolgáló üzletek felújítása<br />
Lakóépületek felújítása, építése<br />
Szállást nyújtó szolgáltató egységek<br />
Az országos trendeknek megfelelően 2009-ben Tapolcán is inkább túlkínálattal találkozunk<br />
az ingatlanpiaci folyamatok vizsgálatakor. Az utóbbi időszakban egyértelműen megnőtt az<br />
eladásra szánt lakóingatlanok, iroda- és üzlethelységek száma. Az irodák és az<br />
üzlethelységeket illetően 20-30%-os kínálat oldali növekmény mutatkozott az elmúlt 1 évben<br />
(az új, modernebb helységek esetében inkább 20% körüli, a régebbi, felújításra szoruló<br />
helységek esetében 30%-os a kínálat növekedése). A városban egy-egy üzlethelység árát<br />
elsősorban annak elérhetősége (pl. van-e a közelben ingyenes parkoló) és állaga határozza<br />
meg. Érdekesség, hogy a trendek azt is mutatják, hogy a kisebb méretű irodák,<br />
üzlethelységek körében kisebb a kínálati oldalon a növekedés, néhány üzlet a korábbi<br />
nagyobb alapterületű egységét kisebbre cserélte. A legtöbb eladó irodát és üzlethelységet a<br />
Fő utca környékén találjuk.<br />
A lakóingatlanok kínálati oldalát elemezve kisebb mértékű növekedésről beszélhetünk, itt a<br />
kínálati oldal kb. 15%-kal növekedett az elmúlt időszakban. A városon belül különösen a<br />
keleti városrész Y alakú épületegyüttesekkel jellemezhető területén (90-100 lakás található<br />
egy épületben) és a Dobó lakótelepen magas a kínálati oldal, az Akcióterületen belül pedig a<br />
Csányi László utcára jellemző ugyanez. A kínálati oldal utóbbi időben tapasztalt<br />
növekedésének legfőbb oka a gazdasági válság, amelynek egyik következményeként<br />
lényegesen nehezebben jutnak a potenciális vásárlók hitelhez.<br />
A keresleti oldalon az irodák és üzlethelységek oldalán 15-25%-os visszaesést tapasztalunk<br />
(régi építésűeknél kb. 25%-os, az új építésűek esetében kb. 15%-os a visszaesés). A<br />
lakóingatlanok esetében valamelyest kisebb mértékű a keresleti oldal szűkülése, kb. 5-10%.<br />
A Balaton környéki ingatlanpiaci fellendülés a városban már nem érezteti a hatását, a<br />
várakozások szerint a jövőben ez a hatás a belsőbb városi területeket is elérheti.<br />
Az üzleteket és az irodákat tekintve a kereslet a Belvárosban főleg a Fő térre, a Fő utcára és<br />
a Kossuth utca elejére koncentrálódik, itt található a legtöbb üzlethelység. Az egész várost<br />
illetően a város szélén elhelyezkedő ipari területek iránt van komolyabb kereslet (Keszthelyi<br />
út és a Déli tehermentesítő út mentén), a mezőgazdasági ingatlanok és területek iránt<br />
viszont gyakorlatilag nincs érdeklődés. A város keleti részében alakítanak ki családi házas<br />
övezetet, ahol a lakótelkek mérete 1200 m2, ingatlanpiaci értékük 4-5 millió Ft között mozog.<br />
E területekre leginkább a fiatal felnőtt korosztály körében mutatkozik fokozott kereslet. A<br />
város másik, erősebb keresleti oldallal jellemezhető része az Akcióterülettől északra<br />
elhelyezkedő Ady Endre utcától északra elhelyezkedő családi házas övezet.<br />
A <strong>terv</strong>ezett felújítások az eddigi tapasztalatok alapján növelik a környékbeli ingatlanok<br />
értékét, a vizsgálatok szerint az üzletek, illetve az irodák esetében 8-10%-os<br />
értéknövekedéssel lehet számolni, lakóingatlanok esetében 5-7 százalékkal lehet számolni.<br />
Ha az ingatlanárakat nézzük, akkor a legalacsonyabb árakkal a Dobó lakótelepen, és a keleti<br />
városrész Y alakú társasházaknál találkozunk, 100-120 ezer forintos négyzetméter árakkal.<br />
A belvárosban 120 – 140 ezer Ft/m2 árakkal találkozunk, míg a családi házas övezetekben -<br />
az épület állagától függően 160 és 200 ezer Ft közötti négyzetméterárak a jellemzőek.Az<br />
üzlethelységek bérleti díjai 2009-ben némi csökkenést mutattak a piac túlkínálata miatt. Az<br />
átlagos üzleti/irodai bérleti díjak 16 – 20 ezer Ft/m2/év között mozogtak. Az önkormányzat<br />
2009-ben 17 600 Ft/m2/év adta ki az önkormányzati tulajdonú helységeket, ami 10%-kal<br />
alacsonyabb összeg, mint 2008-ban volt.<br />
56
IV.6.2. Ingatlanpiaci helyzet és igények<br />
Az akcióterületi ingatlanárak változását nyomon követő elemzés eddig nem készült, pontos<br />
adatok az ingatlanárakra nem állnak rendelkezésre. Emiatt a legnagyobb adatbázist<br />
tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlan-adattár adatbázisa<br />
sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem<br />
alkalmasak, inkább csak tájékoztató-jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos<br />
felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az<br />
ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt, emiatt az akcióterület utcáinak az<br />
egészére nem tudunk adatokkal szolgálni.<br />
Általánosságban elmondható, hogy Veszprém megyén belül a <strong>tapolca</strong>i ingatlanárak<br />
közepesnek mondhatóak, 2002-ben a 9 város közül az ötödik helyen állt, a 91 000 Ft/m2<br />
értékkel. A legmagasabb értékeket Balatonfüreden (171 000 Ft/m2), Veszprémben (131 000<br />
Ft/m2) és Balatonalmádiban (125 000 Ft/m2) találjuk, a legalacsonyabbakat pedig Sümegen<br />
(40 000 Ft/m2), Várpalotán (78 000 Ft/m2) és Ajkán (83 000 Ft/m2). 2006-ban egy helyet<br />
rontva a hatodik helyen állt a 9 város közül az ingatlanárakat tekintve (134 000 Ft/m2).<br />
Ebben az évben is Balatonfüreden találtuk a legmagasabb négyzetméter árakat (215 000<br />
Ft/m2), ezt követte Balatonalmádi (170 000 Ft/m2) és Veszprém (166 000 Ft/m2), a<br />
legalacsonyabb értékekkel pedig ugyanúgy Sümegen (104 000 Ft/m2) és Várpalotán<br />
(120 000 Ft/m2) találkozunk.<br />
13. ábra: Ingatlanárak alakulása Veszprém megyében<br />
250<br />
215<br />
ezer Ft/m2<br />
200<br />
150<br />
100<br />
170<br />
166<br />
151<br />
139<br />
138<br />
134<br />
125<br />
120<br />
109<br />
50<br />
0<br />
Balatonfüred<br />
Balatonalmádi<br />
Veszprém<br />
Veszprémmegye<br />
Zirc<br />
Ajka<br />
Tapolca<br />
Pápa<br />
Várpalota<br />
Sümeg<br />
Forrás: KSH Ingatlanadattár, 2006.<br />
Az ingatlanárak az Akcióterületen 2002-ben nagyjából megegyeztek a városi átlaggal (a 8<br />
vizsgált utca esetében 4 esetben találtunk alacsonyabb árakat, 4 esetben pedig<br />
magasabbakat). Ezt követően 2006-ban csökkenést tapasztalhatunk az Akcióterületi<br />
ingatlanárakat tekintve a <strong>tapolca</strong>i átlaghoz képest (mindössze két vizsgált utcában haladja<br />
meg a <strong>tapolca</strong>i átlagot az ingatlanár, miközben 7 esetben alatta marad).<br />
Amennyiben ezekből az adatokból indulunk ki, akkor látható, hogy az Akcióterület nagy<br />
részét kitevő belvárosi területek relatíve értéküket vesztették a városi átlaghoz képest. A<br />
<strong>terv</strong>ezett felújítások várhatóan pozitív irányban befolyásolják a belvárosi ingatlanárakat, így a<br />
területen lévő ingatlanok árszínvonala felzárkózik a <strong>tapolca</strong>i átlaghoz.<br />
57
11. táblázat: Ingatlanárak az akcióterületen<br />
2002 2006<br />
ezer Ft/m 2<br />
Akcióterület<br />
utcái Családi ház Többlakásos<br />
társasház<br />
Panel Összesen Csalá<br />
di ház<br />
Többlakásos<br />
társasház<br />
Panel<br />
Összesen<br />
Ady Endre u. 102 108 105 129 129<br />
Batsányi u. 72 72 141 107 124<br />
Bem u. 109 109<br />
Csányi u. 106 106<br />
Deák Ferenc u. 128 128<br />
Fő tér 101 101 50 50<br />
Halápi út 71 71<br />
Kossuth Lajos<br />
u.<br />
89 89 100 171 147<br />
Martinovics u. 55 55<br />
Nagyköz u. 107 107 205 205<br />
Úttörő u. 109 109<br />
Wesselényi u. 57 57<br />
Tapolcai átlag 82 80 95 91 124 159 118 134<br />
Változás 2002-<br />
höz képest<br />
(százalékban)<br />
151 199 124 147<br />
Megyei átlag 91 124 104 109 130 173 137 151<br />
Változás 143 140 132 139<br />
Forrás: KSH Ingatlanadattár, 2006.<br />
Összességében Tapolcán 2002 és 2006 között a vizsgálat szerint összességében 47%-kal<br />
nőttek az ingatlanárak, a többlakásos társasházak esetében duplájára nőttek az árak, a<br />
családi házak esetében másfélszeres növekedéssel találkozunk, a paneloknál tapasztaltuk a<br />
legkisebb értéknövekedést 24%-ot.<br />
Az Akcióterület ingatlanárait nézve azt látjuk, hogy magasabb értékekkel jellemezhető az<br />
Ady Endre utca és a Nagyköz út környéke.<br />
58
Egy-egy város ingatlanpiacát részben meghatározza az is, hogy a városimázs építésében<br />
mennyire sikeres, mennyiben tudja a város vonzerejét, jellemzőit bemutatni a különböző<br />
médiumok csatornáin Magyarországon. Az Image Factory-Observer által kiadott 2008-as<br />
Városimázs toplista alapján Tapolca a kisvárosok mezőnyében a 79 városból álló listán az<br />
előkelő 16. helyen végzett (a 15. Kalocsa és a 17. Mohács között). A kutatás alapvetően azt<br />
vizsgálta, hogy az egyes települések mennyire hatékonyan használják ki<br />
kommunikációjukban az elektronikus és az írott médiumok által kínált megjelenési<br />
lehetőségeket (főleg az országos sajtóorgánumokban való megjelenések jellegét és<br />
gyakoriságát, valamint a települések honlapjának minőségét vizsgálva).<br />
Tapolca megítélésére elsősorban a Balaton közelsége és az ehhez köthető nevezetességek<br />
és események gyakoroltak érzékelhetően pozitív hatást. Az egyes vizsgált szegmensekben<br />
Tapolca a honlapjának minőségével érte el a legnagyobb sikert, mivel egy jól átlátható<br />
honlapon hat nyelv között választhat az olvasó, mely fontos abból a szempontból, hogy a<br />
város fő profilja a turizmus.<br />
IV.6.3. A fejlesztés társadalmi igényei<br />
IV.6.3.1. Személyes megkérdezésen alapuló igényfelmérés<br />
2009. június 29. és július 3. között személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk<br />
Tapolca városában, melynek keretében összesen 172 <strong>tapolca</strong>i lakos mondta el<br />
véleményét a várható fejlesztések jellemzőivel kapcsolatban. A válaszadóknak az alábbi<br />
demográfiai ismérveiket kellett megadniuk:<br />
<br />
<br />
nem,<br />
életkor<br />
A vizsgálat konkrét célja az volt, hogy felmérjük a <strong>tapolca</strong>i lakosság igényeit és véleményét a<br />
közeljövőben megvalósuló – elsősorban a belvárost érintő – funkcióbővítő városrehabilitáció<br />
fejlesztéseit illetően. Az erre vonatkozó igények és elvárások egy kérdőíves felmérés<br />
keretében történtek meg. A kérdőívek feldolgozása során fontos információkat kaptunk a<br />
felújítandó épületek jelenlegi kihasználtságáról és a felújítások lakossági támogatásáról.<br />
Továbbá megtudtuk, hogy a <strong>terv</strong>ezett ESZA forrásokból megvalósuló rendezvények milyen<br />
érdeklődésre tartanak számot a lakosság körében. Célcsoportunk a teljes felnőtt korú<br />
<strong>tapolca</strong>i lakosság. Fontos megemlíteni, hogy a személyes kérdőívezés kapcsán kizárólag<br />
<strong>tapolca</strong>i lakosokat kérdeztünk meg. A személyes megkérdezés eredményeit iteratív<br />
súlyozási technikával tettük a válaszadó kora és neme alapján reprezentatívvá. A súlyozott<br />
becslés azt a hibát korrigálja, amely abból keletkezik, hogy bizonyos társadalmi csoportok<br />
nem a népességbeli arányaiknak megfelelően kerültek a mintába.<br />
Ebben a kutatásban kétféle szempont szerint súlyoztuk az eredményeket, a<br />
válaszadók kora és nemük alapján. A súlyozáskor a legutóbbi népszámlálás (2001)<br />
Tapolcára vonatkozó adataiból indultunk ki, és a sokaság akkori jellemzőinek megfelelően<br />
igyekeztünk a minta egyedeit úgy súlyozni, hogy az megfeleljen a <strong>tapolca</strong>i sokaság<br />
jellemzőinek.<br />
Ha röviden megnézzük, hogy a megkérdezettek a két demográfiai ismérv alapján milyen<br />
eloszlást mutatnak, akkor a legfontosabb megállapításunk az, hogy a férfiak a mintában<br />
jelentősen alulreprezentáltak, az ebből eredő torzító hatást is a súlyozással kezeltük.(1.<br />
táblázat).<br />
59
12. táblázat: A válaszadók demográfiai jellemzői<br />
Férfi 0 8 42 4 4 6 64<br />
Nő 2 8 77 3 10 8 108<br />
Összesen 2 16 119 7 14 14 172<br />
1. Mit gondol a <strong>tapolca</strong>i életkörülményekről<br />
14. ábra: Mit gondol a <strong>tapolca</strong>i életkörülményekről (Skála 1-5)<br />
Átlag<br />
4,4<br />
4,2<br />
4<br />
3,8<br />
3,6<br />
4,16<br />
4,07<br />
3,85<br />
3,85<br />
3,73<br />
3,72<br />
3,68<br />
3,63<br />
3,51<br />
3,4<br />
3,2<br />
3<br />
64 év felettiek<br />
Gyakran látogatja a VMK-t<br />
Férfiak<br />
45-64 évesek<br />
Átlag<br />
25-44évesek<br />
GyakranlátogatjaaKönyvtáratésaMúzeumot<br />
Nők<br />
25 év alatiak<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
A válaszadók egy 1-től 5-ös skálán osztályozhatták a <strong>tapolca</strong>i életkörülményeket, mégpedig<br />
olyan szempontból, hogy mennyire ajánlaná barátjának Tapolcát (1: semmiképp nem<br />
ajánlanám, 5: mindenképp ajánlanám). A válaszadók kérdésre adott válaszainak az<br />
átlaga 3,73. Pozitívnak értékelhető az a tény, hogy a leggyakoribb osztályzat a<br />
legmagasabb, 5-ös érték volt (54 fő adta ezt a osztályzatot), ezt követte a 3-as osztályzat<br />
52 fővel. Gyengébb osztályzatokat a megkérdezettek alig több mint 10%-a adott (1-est:<br />
6 fő, 2-est 15 fő), így általánosságban elmondható, hogy a <strong>tapolca</strong>i lakosság inkább jónak<br />
tartja a helyi életkörülményeket.<br />
Ha az egyes lakossági szegmensekben vizsgáljuk az átlagokat, akkor elsőre kiderül, hogy a<br />
legmagasabb átlagokat a város idősebb korosztálya produkálta (65 év felettiek 4,16-os<br />
átlaggal), a legalacsonyabb pontszámokat pedig a legfiatalabb korosztálynál találjuk meg (a<br />
25 év alattiak átlaga 3,51). A Művelődési Központot gyakran látogatók is az átlagnál jobbnak<br />
ítélik meg a helyi életkörülményeket (4,07), valamint a férfiak és a 45-64 éves korosztály is<br />
az átlagot meghaladó 3,85-ös átlaggal jellemezhetők. Érdekesség, hogy a nők a férfiakhoz<br />
képest egyértelműen rosszabbnak ítélik meg a helyi életkörülményeket (3,63).<br />
60
2. Egyes közösségi terek látogatottsága<br />
15. ábra: Egyes közösségi helyszínek látogatottsága Tapolcán (százalékos adatok)<br />
50,0<br />
45,0<br />
43,0<br />
40,0<br />
százalék<br />
35,0<br />
30,0<br />
25,0<br />
20,0<br />
25,6<br />
20,9<br />
18,0<br />
32,6<br />
23,8<br />
21,5<br />
18,0<br />
15,0<br />
10,0<br />
5,0<br />
0,0<br />
Nem látogatja<br />
Ritkábban, mint<br />
3 havonta<br />
8,1<br />
9,3<br />
14,0<br />
11,6<br />
12,2<br />
6,4 5,8<br />
2-3 havonta Havonta Havonta 2-3-<br />
szor<br />
9,3<br />
4,1 4,1<br />
Hetente 1-2-<br />
szer<br />
8,7<br />
0,6 1,2 1,2<br />
0,0 0,0<br />
Naponta/<br />
kétnaponta<br />
Nem válaszolt<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum Tamási Áron Művelődési Központ Belvárosi Irodaház<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
A városrehabilitációs projekt keretében több közösségi teret érintő beruházás is megvalósul,<br />
a legfontosabbak közül három helyszín látogatottságát mértük fel a <strong>tapolca</strong>i lakosok körében:<br />
<br />
<br />
<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
Tamási Áron Művelődési Központ<br />
Belvárosi Irodaház<br />
A három helyszín közül a leglátogatottabb a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, a<br />
megkérdezettek közel 58%-a nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel látogatja<br />
a helyszínt, és 25 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem látogatják az épületet. A 65 év<br />
felettiek között 75%-os arányban vannak azok, akik legalább havi rendszerességgel<br />
látogatják a Könyvtárat és Múzeumot. Az összes megkérdezett 65 éven felüli 42%-a pedig<br />
heti rendszerességgel. A többi szegmens esetében nagyjából az átlagos látogatottsági<br />
adatokkal találkozunk. A fiatalok körében (25 év alattiak) viszont az átlagnál lényegesen<br />
alacsonyabb adatokat találunk, 43%-uk mondta azt, hogy legalább havonta látogatja a<br />
helyszínt, 35%-uk pedig azt válaszolta, hogy egyáltalán nem látogatja (a 25,%-os átlaggal<br />
szemben).<br />
A Tamási Áron Művelődési Központ esetében a megkérdezettek 21%-a egyáltalán nem<br />
látogatja, közel 25%-uk pedig legalább havi rendszerességgel. A legtöbben (több mint<br />
50%) azt válaszolták, hogy évente néhány alkalommal jelennek meg a Művelődési Központ<br />
eseményein. Itt is a 65 éven felüliek bizonyulnak a legaktívabbnak, 40%-uk legalább<br />
havonta egyszer ellátogat a VMK-ba, viszont ebben az esetben a 25 év alattiak átlag feletti<br />
aktivitással jellemezhetőek 28%-uk legalább havi rendszerességgel vesz részt a VMK<br />
programjain. Az átlagot meghaladó számmal találkozunk a nők esetében (30,7%) is. A 45-64<br />
éves korosztály (18%) és a férfiak (18,5%) között találjuk a legalacsonyabb értékeket.<br />
61
A Belvárosi Irodaház esetében a válaszadók legnagyobb hányada válaszolt úgy (43%),<br />
hogy egyáltalán nem látogatja az épületet, a 25 év alattiaknál 67,1%-os ez az arány. A<br />
megkérdezettek 22,8%-a válaszolta azt, hogy legalább havonta látogatja az Irodaházat, a<br />
legmagasabb arányt a 45-64 éves korosztálynál tapasztalunk (32,4%), a férfiak és a 25-44<br />
éves korosztály 25%-os számmal jellemezhető.<br />
3. Intézmények állapota<br />
16. ábra: Egyes közösségi helyszínek állapota Tapolcán (százalékos adatok)<br />
120<br />
100<br />
80<br />
fő 60<br />
40<br />
20<br />
0<br />
102<br />
47<br />
82<br />
51<br />
94<br />
64<br />
8<br />
22<br />
4<br />
11<br />
9<br />
22<br />
Felújításra szorul<br />
Éppen kielégítő<br />
Kiváló<br />
Nem válaszolt<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum Tamási Áron Művelődési Központ Belvárosi Irodaház<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
A közvéleménykutatás során néhány intézmény fizikai állapotáról is megkérdeztük a<br />
helyieket. Az adatokból látszik, hogy a leginkább felújítandó épületnek a Wass Albert<br />
Könyvtár és Múzeumot tartják a helyiek, a válaszolók közül 102 fő (59,3%) mondta azt,<br />
hogy az épület felújításra szorul, és a megkérdezettek kevesebb, mint 5%-a értékelte jónak<br />
az épület állagát. A válaszadók 47,7 százalékának az a véleménye, hogy a Belvárosi<br />
Irodaház is felújításra szorul, 37%-uk szerint még éppen kielégítő az épület állaga. A<br />
legjobb állapotban lévő épületnek a Tamási Áron Művelődési Központot tartják a<br />
helyiek, a válaszadóknak mindössze a 27,3% tartja szükségszerűnek a felújítását 54,7%<br />
szerint még kielégítő az állapota, sőt meghaladta a 10%-ot azok aránya, akik szerint kiváló a<br />
TÁMK fizikai állapota.<br />
A helyiek 89,6%-a szerint a közintézmények állapota jelentős mértékben befolyásolja a<br />
városképet, így azok megfelelő színvonala kiemelt fontossággal bír a helyiek körében.<br />
Egy rövid kérdés erejéig kitértünk arra is, hogy a Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
szolgáltatásainak színvonalának javítását mennyire tartják szükségesnek a lakosok. A<br />
megkérdezettek 57,6%-a szerint nagyon szükséges és időszerű a szolgáltatások<br />
színvonalának növelése és 11 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem szükséges.<br />
62
4. Ismeretbővítő és kulturális rendezvények népszerűsége<br />
17. ábra: Egyes közösségi helyszínek látogatottsága Tapolcán (százalékos adatok)<br />
százalék<br />
45,0<br />
40,7<br />
40,0<br />
35,0<br />
33,8<br />
30,7<br />
30,0<br />
26,3<br />
25,0<br />
20,0<br />
17,4 17,0<br />
15,0<br />
16,6<br />
15,8<br />
10,0<br />
5,0<br />
0,0<br />
Alapfokú nyelvtanfolyam<br />
Egészséges életmód ismeretek<br />
Számítógépes ismeretek<br />
Tánc tanfolyam<br />
Zeneoktatás<br />
Pénzügyi ismeretek<br />
Kreatív művészetek<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
Küzdő sportok tanfolyam<br />
Nem vennék részt egyiken sem<br />
8,8<br />
A kérdőíves felmérés során a projekt keretében megvalósuló ESZA típusú rendezvényekről<br />
is kikértük a lakosság véleményét. Alapvetően két nagyobb csoportba sorolhatóak a<br />
rendezvények, ismeretbővítő (képzési) jellegű rendezvények, illetve kulturális célú<br />
rendezvények.<br />
Az ismeretbővítő foglalkozások közül a legnépszerűbbek<br />
<br />
alapfokú nyelvtanfolyamok (a megkérdezettek 40,7%-a jelezte, hogy részt venne a<br />
foglalkozáson)<br />
egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretbővítés (33,8%)<br />
informatikai képzés (30,7%)<br />
tánctanfolyam (26,3%)<br />
A zeneoktatás, a pénzügyi ismeretek képzés, a kreatív művészetek foglalkozás és a küzdő<br />
sport tanfolyam nagyjából hasonló népszerűséggel jellemezhető (16-17%-os részvétel). A<br />
<strong>tapolca</strong>i lakosság aktivitását illetően pozitív az, hogy a megkérdezettek kevesebb mint<br />
10%-a válaszolt úgy, hogy egyik rendezvényen sem venne részt.<br />
Fontos megemlíteni, hogy az egyes lakossági szegmenseken belül a legaktívabbnak a<br />
25-44 éves korosztály (átlagosan 2,28 foglalkozáson vennének részt a felsoroltak közül) és<br />
a 25 év alattiak tekinthetőek (2,10). Érdekesség, hogy a férfiak részvételi hajlandósága átlag<br />
feletti (2,08), miközben a nők esetében az 1,98-as átlag alatti értékkel (1,89) találkozunk. A<br />
legkevésbé aktívak a 65 év felettiek, ők átlagosan 0,89 rendezvényen vennének részt. Ha<br />
az egyes rendezvények népszerűségét vizsgáljuk bizonyos lakossági csoportokban, akkor a<br />
legnépszerűbb foglalkozás az alapfokú nyelvtanfolyam különösen népszerű a 25 év<br />
alattiak körében (53%-uk jelezte, hogy részt venne ezeken a foglalkozásokon) és a 25-44<br />
évesek körében (50%).<br />
Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek összességében a megkérdezettek<br />
egyharmadát érdekli, de kiemelkedő értéket produkáltak a 65 év felettiek, a körükben<br />
76% venne részt ezeken a rendezvényeken. A többi szegmens esetében 30% körüli<br />
értékekkel találkozunk, a 25 év alattiak esetében pedig 21 százalék venne részt.<br />
63
Az informatikai ismeretek alapvetően a középkorúakat (25-44, 45-64 évesek) és a<br />
férfiakat érdekli jobban, ezekben a csoportokban a megkérdezettek 31-39 százalékban<br />
vennének részt a foglalkozásokon.<br />
18. ábra: A foglalkozások népszerűsége az egyes lakossági szegmensekben<br />
80<br />
76<br />
70<br />
százalék<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
50<br />
32<br />
39<br />
42<br />
29<br />
34<br />
39<br />
39<br />
27<br />
37<br />
32<br />
31<br />
53<br />
21<br />
25<br />
10<br />
0<br />
25-44 évesek Férfi Nő 45-64 évesek 25 év alattiak 65 év felettiek<br />
0<br />
0<br />
Alapfokú nyelvtanfolyam Egészséges életmód ismeretek Számítógépes ismeretek<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
A többi foglalkozást tekintve azt láthatjuk, hogy a tánctanfolyam különösen népszerű a 25<br />
év alattiaknál (39,7 százalékuk válaszolta azt, hogy részt venne a programon) és a nőknél<br />
(32,8%). A zeneoktatás ugyancsak a 25 év alattiak körében népszerűbb az átlagnál<br />
(23,6%), illetve a férfiaknál is 22%-os részvételi hajlandósággal találkozunk.<br />
A pénzügyi ismeretek képzésen a férfiakon belül közel 28%-os a részvételi<br />
hajlandóság (a nőknél mindössze 5%), a 25-44 éveseknél pedig 23 százalék.<br />
A kreatív művészetekkel kapcsolatos foglalkozásokon az átlagnál (16,6%) nagyobb<br />
hajlandósággal jelennének meg a 25-44 éves korosztály tagjai (24,1%) és a nők (22,1%).<br />
A küzdősportok esetében a várakozásoknak megfelelően a 25 év alattiaknál jellemző<br />
magasabb részvételi szándék (24,4%) és a férfiak körében (20,4%).<br />
A várható kulturális jellegű rendezvények népszerűségét illetően megállapítható, hogy a<br />
lakosságot leginkább a következő témák érdeklik:<br />
<br />
fotókiállítás (a válaszadók 47,2 %-a jelezte részvételi szándékát)<br />
természettudományi jellegű rendezvények (39,8%)<br />
festészettel kapcsolatos kiállítások, rendezvények (30,4%)<br />
64
19. ábra: Az egyes kulturális jellegű tevékenységek népszerűsége a teljes lakosság körében<br />
(százalék)<br />
50,0<br />
47,2<br />
40,0<br />
39,8<br />
százalék<br />
30,0<br />
20,0<br />
10,0<br />
30,4<br />
25,2<br />
23,7<br />
21,7<br />
15,0<br />
8,9<br />
0,0<br />
Fotó kiállítás<br />
Természet-tudományi<br />
Festészeti<br />
Képzőművészeti, iparművészeti<br />
Iskolák amatőr kiállításai<br />
Népművészeti<br />
Szobrászat<br />
Nem vennék részt egyiken sem<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
Érdekesség, hogy ezeknél a rendezvényeknél az aktivitási hajlandóság igen eltérő képet<br />
mutat, mint az előző – képzési jellegű – rendezvényekhez képest. Egy lakos átlagban 2,03<br />
kulturális jellegű foglalkozáson vesz részt, ugyanakkor a 65 év feletti korosztály – akik<br />
ugye korábban a legalacsonyabb aktivitással voltak jellemezhetőek – átlagban több<br />
mint 4 rendezvényen vennének részt! Ezzel szemben a 25 év alattiak 1,7-es értékkel<br />
jellemezhetőek, a férfiak pedig 1,9-el (ezekben a témákban a nők bizonyultak<br />
aktívabbaknak).<br />
A három legnépszerűbb rendezvény közül a fotókiállítás a 65 év felettieket (71%) és a 25<br />
év alattiakat érdekli leginkább (62%). A természettudományi jellegű előadások a 65 év<br />
felettieket és a férfiakat érdeklik leginkább, az előbbiek esetében 58%-uk jelezte, hogy részt<br />
venne ilyen jellegű előadásokon, az utóbbiaknál pedig 49%-os az arány.<br />
A festészettel kapcsolatos kiállítások főleg a 65 év felettieket érdeklik (76%), ugyanakkor ez<br />
a téma a 25 év alattiakat (19%) és a férfiakat alig érdekli (23%).<br />
A többi rendezvényt illetően általánosságban elmondható, hogy mindenütt a 65 év<br />
feletti korosztály a legaktívabb (40-75%-os részvételi arányok), a többi szegmens<br />
pedig kiegyenlített értékeket mutat. A szobrászat esetében találunk élesebb<br />
különbségeket, a nők (19,5%) és a 25-44 (27,8%) évesek az átlagnál lényegesen jobban<br />
érdeklődnek utána, a 25 éven aluliakat pedig szinte egyáltalán nem érdekli (7,4%). A többi<br />
rendezvényről röviden elmondható, hogy a népművészeti jellegű rendezvények az összes<br />
szegmensben nagyjából 20%-os aktivitással jellemezhető, kivéve a 25 év alattiakat, köztük<br />
12,4% a részvételi hajlandóság. Az iskolák amatőr kiállításai iránt az átlagnál jobban kíváncsi<br />
a 25-44 és a 45-64 éves korosztály.<br />
65
20. ábra: A kulturális programok népszerűsége az egyes lakossági korcsoportokon belül (százalék)<br />
százalék<br />
80<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
71<br />
76<br />
58<br />
62<br />
52<br />
46<br />
49<br />
43<br />
38 38<br />
44<br />
38 42<br />
30<br />
36<br />
31<br />
19<br />
23<br />
65 év felettiek 25 év alattiak Nők 45-64 évesek 25-44 évesek Férfiak<br />
Fotó kiállítás Természet-tudományi Festészeti<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
A kérdőív egy részében a gyerekes családok bizonyos programokhoz való<br />
hozzáállását vizsgáltuk. A megkérdezettek közül 29-en egy gyerekkel rendelkeztek, 24-en<br />
pedig kettő vagy annál több 16 éven aluli gyerekkel rendelkezett (55 válaszoló nem<br />
rendelkezett 16 éven aluli gyerekkel, 64-en pedig nem válaszoltak erre a kérdésre).<br />
Három kérdést tettünk fel a 16 éven aluli gyerekkel rendelkező szülőnek. Ezek a kérdések<br />
illeszkednek a várható fejlesztések keretében megvalósuló beruházásokhoz és<br />
programokhoz.<br />
Arra a kérdésre, hogy mennyiben szorgalmazná azt, hogy a gyereke részt vegyen<br />
környezettudatos ismeretterjesztő rendezvényeken (1-től 5-ös skálán kellett osztályozni,<br />
az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem szorgalmazza, az 5-ös pedig azt, hogy mindenképp<br />
szorgalmazza) 3,8-as átlag jött ki. Ez az érték viszonylag magasnak tekinthető (az 53<br />
megkérdezettből 14-en mindenképp szorgalmaznák, és csak egy fő volt, aki egyáltalán nem<br />
szorgalmazná). Valamivel alacsonyabb értékkel jellemezhető azon kérdésekre adott<br />
válaszok átlaga, melyben azt a kérdést tették fel, hogy mennyiben szorgalmazná azt, hogy<br />
a gyermeke részt vegyen a Wass Albert Könyvtár és Múzeum szervezésében nyári<br />
táborokon, itt 3,57-es átlag jött ki, az előző kérdéssel megegyező skálafelosztást<br />
alkalmazva. Nem volt olyan válaszadó, aki egyáltalán nem szorgalmazta volna és ugyanúgy<br />
14-en mondták azt (26,4%), hogy mindenképp szorgalmazná, hogy a gyermeke(i) részt<br />
vegyenek a Könyvtár által szervezett táborokban.<br />
A felújított Belvárosi Irodaházban egy szülő-gyermek klubot is létre kívánnak hozni, a<br />
megkérdezett szülők közül 18-an (34%) nagy valószínűséggel, illetve biztosan igénybe<br />
venné ezt a szolgáltatást és 19-en (36%) mondták hogy valószínű nem vennék igénybe,<br />
16-an pedig elképzelhetőnek tartják, hogy igénybe veszik.<br />
66
IV.6.3.2. Internetes, on-line megkérdezésen alapuló igényfelmérés<br />
A lakosság véleményének minél pontosabb megismerése érdekében lehetőség volt egy online<br />
alapú kérdőív kitöltésére. A kérdőívre a válaszok 2009. június 15. és 2009. július 14.<br />
között érkeztek be. Összesen 92-en töltötték ki a kérdőívet, a kitöltők demográfiai<br />
jellemzői a következők voltak:<br />
Férfi: 34 fő<br />
Nő: 58 fő<br />
25 éves kor alattiak: 12 fő<br />
25-44 éves korcsoport: 36 fő<br />
45-64 éves korcsoport: 24 fő<br />
Tekintettel arra, hogy on-line felmérésről van szó, a válaszadókat nem súlyoztuk, így az<br />
alább közölt eredmények súlyozatlan adatokra épülnek.<br />
A <strong>tapolca</strong>i életkörülményeket illetően valamelyest alacsonyabb minősítéseket találunk, mint a<br />
személyes kérdőíves megkérdezések során, az on-line válaszok átlaga 3,3 (a személyes<br />
megkérdezés esetében 3,73-as átlaggal találkoztunk) az ötös skálán. A legjobb<br />
minősítésekkel a 25 év alatti korosztály esetében illetve a 25-44 évesek körében<br />
találkozunk (3,67-es átlag), ezzel szemben a 45 évnél idősebb korosztály esetében<br />
lényegesen alacsonyabb osztályzatokkal találkoztunk a <strong>tapolca</strong>i életkörülmények megítélését<br />
illetően (2,67-es átlag). A személyes kérdőívekhez hasonlóan itt is azt tapasztaljuk, hogy a<br />
férfiak válaszai az átlag felettiek, a nőké pedig átlag alattiak a város életkörülményeinek<br />
megítélését illetően.<br />
21. ábra: A <strong>tapolca</strong>i életkörülmények minősítése az egyes társadalmi szegmensekben (1-5 skálán)<br />
4<br />
Átlagos osztályzat<br />
3,6<br />
3,2<br />
2,8<br />
2,4<br />
3,67<br />
3,67<br />
3,5<br />
3,3<br />
3,19<br />
2,63<br />
2<br />
25 év alatt 25-44 évesek Férfiak Átlag Nők 45-64 évesek<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
A legfontosabb intézmények látogatottsági adatai szerint a Tamási Áron Művelődési<br />
Központot a válaszadók 40%-a legalább havonta látogatja (a 45 év feletti korosztály<br />
70%-a), ugyanez a szám a Wass Albert Könyvtár és Múzeum esetében 23%, a Belvárosi<br />
Irodaházat pedig a válaszadók 14%-a legalább havonta egyszer meglátogatja (48%-uk<br />
egyáltalán nem látogatja).<br />
A fent említett épületek infrastrukturális állapotát illetően a válaszadók a leginkább<br />
felújításra érdemes épületnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot tartották, 45%-uk<br />
szerint mindenképp felújításra szorul, az Irodaház felújítását 32 százalék tartja sürgősnek,<br />
67
a Művelődési Központ esetében pedig 21 százalék az eredmény. A Könyvtár esetében a<br />
válaszadók 64%-a az épület állagának javítása mellett az elérhető szolgáltatások<br />
javítását is indokoltnak tartja.<br />
A projekt keretében <strong>terv</strong>ezett tanfolyamok között a válaszadók leginkább az alapfokú<br />
nyelvtanfolyamot preferálták, 50-en választanák (54%), a 45-64 éves korosztály körében<br />
90%-os lenne a részvételi arány a felmérés szerint. Az egészséges életmóddal<br />
kapcsolatos képzéseket a válaszadók közül 39-en választották (42%), a 45 évnél<br />
idősebbek körében 80%-uk jelölte meg, hogy részt venne egy ilyen jellegű tanfolyamon. A<br />
számítógépes ismeretek is viszonylag népszerűnek számítottak, 33 fő venne részt<br />
ezeken (36%).<br />
22. ábra: A <strong>terv</strong>ezett tanfolyamok várható látogatottsága, a választ adó 92 fő körében<br />
fő<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
50<br />
39<br />
33<br />
26<br />
19 18<br />
15<br />
8<br />
7<br />
0<br />
Alapfokú nyelvtanfolyam<br />
Egészséges életmód ismeretek<br />
Számítógépes ismeretek<br />
Tánc tanfolyam<br />
Pénzügyi ismeretek<br />
Kreatív művészetek<br />
Küzdő sportok tanfolyam<br />
Zeneoktatás<br />
Nem vennék részt egyiken sem<br />
Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 2009.<br />
A <strong>terv</strong>ezett kiállításokat illetően a megkérdezettek körében a festészettel (43 fő jelezte<br />
a megkérdezettek közül, hogy részt venne egy ilyen rendezvényen) és a fotókiállítással (41<br />
fő) kapcsolatos rendezvények a legnépszerűbbek. Ugyanakkor még magas<br />
népszerűséggel jellemezhető a képzőművészettel, iparművészettel és a<br />
népművészettel kapcsolatos témájú kiállítások, az interneten válaszadók több mint 1/3-a<br />
venne ezeken részt.<br />
A Köztereken <strong>terv</strong>ezett családi és kulturális jellegű rendezvényeken a válaszadók<br />
közel 70%-a valószínűnek tartja, illetve biztosra veszi azt, hogy részt venne ezeken. Az<br />
irodalmi esttel kapcsolatban 42%-os ez az arány, a Belvárosi Irodaházban <strong>terv</strong>ezett szülőgyerek<br />
klub esetében pedig az össze megkérdezett 29%-a tartotta inkább valószínűnek a<br />
részvételét.<br />
68
A gyerekeket érintő rendezvényekkel kapcsolatban a válaszadók 95%-a nagyon valószínű,<br />
illetve biztos, hogy szorgalmazná, hogy gyermeke környezettudatos életmóddal<br />
kapcsolatos előadáson vegyen részt, ugyanilyen arány találunk azoknál a válaszadóknál,<br />
akik rendelkeznek 16 évnél fiatalabb gyermekkel. A Wass Albert Könyvtár által <strong>terv</strong>ezett<br />
nyári táborokkal kapcsolatban a válaszadók 40%-a mondta, hogy gyermekét elküldené<br />
egy ilyen jellegű programra (a 16 éven aluli gyermekkel rendelkezők körében 45% volt ez<br />
az arány).<br />
IV.6.4. IV.6.4 Piaci lehetőségek, piaci igények összefoglalása<br />
A közterületek elavult állapotának ellenére Tapolca Belvárosi akcióterülete ingatlanpiaci<br />
szempontból a város legértékesebb része. Elsősorban kereskedelmi szempontból itt<br />
találhatók a legkeresettebb ingatlanok.<br />
Az országos trendeknek megfelelően 2009-ben Tapolcán is inkább túlkínálattal<br />
találkozhatunk az ingatlanpiaci folyamatok vizsgálata során. Az utóbbi időszakban megnőtt<br />
az eladásra szánt lakóingatlanok, iroda- és üzlethelységek száma.<br />
Keresleti oldalon az irodák és üzlethelységek esetében 15-25%-os visszaesést tapasztalható<br />
(régi építésűeknél kb. 25%-os, az új építésűek esetében kb. 15%-os a visszaesés). A<br />
lakóingatlanok esetében valamivel azonban kisebb mértékű -5-10% - a keresleti oldal<br />
szűkülése.<br />
Általánosságban elmondható, hogy Veszprém megyén belül a <strong>tapolca</strong>i ingatlanárak<br />
közepesnek mondhatóak, 2002-ben a 9 veszprémi város közül az ötödik helyen állt, átlagos<br />
91 000 Ft négyzetméter árral.<br />
Összességében Tapolcán 2002 és 2006 között összességében 47%-kal nőttek az<br />
ingatlanárak, a többlakásos társasházak esetében duplájára nőttek az árak, a családi házak<br />
esetében másfélszeres növekedéssel találkozunk, a paneloknál tapasztaltuk a legkisebb<br />
értéknövekedést 24%-ot.<br />
Az Akcióterület nagy részét kitevő belvárosi területek relatíve értéküket vesztették a városi<br />
átlaghoz képest. A <strong>terv</strong>ezett felújítások azonban várhatóan pozitív irányban befolyásolják a<br />
belvárosi ingatlanárakat, és így a területen lévő ingatlanok árszínvonala felzárkózik a<br />
<strong>tapolca</strong>i átlaghoz.<br />
A <strong>terv</strong>ezett felújítások az eddigi tapasztalatok alapján növelik a környékbeli ingatlanok<br />
értékét, a vizsgálatok szerint az üzletek, illetve az irodák esetében 8-10%-os<br />
értéknövekedéssel lehet számolni, lakóingatlanok esetében pedig 5-7 százalékkal.<br />
69
V. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI<br />
V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI<br />
A Tapolca Belvárosi akcióterületére <strong>terv</strong>ezett beavatkozások az alább kidolgozott<br />
célrendszerre épülnek. Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter<br />
erősítése és közösségi megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával.<br />
Ehhez csatlakoznak a részcélok: Közlekedési és környezeti adottságok javítása, A kulturális<br />
élet színvonalának emelése, Egységes városkép kialakítása, Vállalkozási aktivitás erősítése<br />
az Akcióterületen.<br />
13. táblázat: Belvárosi akcióterületi indikátortábla<br />
Átfogó cél<br />
Akcióterületi célok<br />
A városközponti<br />
karakter erősítése és<br />
közösségi megújulás<br />
Mutató neve<br />
Mutató<br />
típusa<br />
Célérték<br />
a<br />
Mértékegység<br />
Bázisérték megvaló<br />
sítási<br />
időszak<br />
végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Lakossági elégedettség Hatás % 75 78 2013<br />
Specifikus<br />
célok<br />
Közlekedési és<br />
környezeti adottságok<br />
javítása<br />
A kulturális élet<br />
színvonalának<br />
emelése<br />
Felhasznált energia a<br />
közintézményekben<br />
Eredmény GJ 5500 4500 2011<br />
Átadott parkolók száma Output db 0 142 2011<br />
Felújított zöldfelület<br />
nagysága<br />
Kulturális rendezvények<br />
száma<br />
Output m2 0 2000 2011<br />
Output db 25 35 2011<br />
Egységes városkép<br />
kialakítása<br />
Vállalkozási aktivitás<br />
erősítése az<br />
Akcióterületen<br />
Felújított épületek száma<br />
az akcióterületen<br />
Kereskedelmi és<br />
vendéglátóhelyek száma<br />
az akcióterületen<br />
Output db 0 12 2011<br />
Output db 89 92 2011<br />
70
V.1.1. „A” - Közlekedési és környezeti adottságok javítása<br />
Tapolca belvárosa számos központi funkciót tölt be a városon belül, ugyanakkor a<br />
közlekedési feltételek nem megfelelőek azok elfogadható minőségű kielégítéséhez. A<br />
városközpont fő gyalogos megközelítési útvonalai a Fő teret körülvevő tömbök belső átjárói,<br />
a Deák Ferenc utca, a Kossuth Lajos utca, valamint potenciálisan – azok fejlesztése után –<br />
az Iskola utca és a Tapolca-patak mente. Ezeknek az útvonalaknak a minősége számos<br />
esetben nem kielégítő, nem vonzó a gyalogosforgalom számára. Mivel a városközpont autós<br />
terhelésének növelése negatív hatásokkal járna, ezeken az útvonalakon minőségi fejlesztés<br />
szükséges. Az autós megközelítés feltételei a belvárosban adottak, azonban a<br />
rendelkezésre álló parkolóhelyek nem elégítik ki a felmerülő igényt, amelyet igazol a<br />
viszonylag magas parkolási díjak ellenére nagy kihasználtság. A parkolási feltételek javítása<br />
érdekében, a 2009 tavaszán elkészült Közlekedésfejlesztési Koncepciójában, a Nagyköz<br />
utcában, egy többszintes parkolóház építését, a Deák Ferenc, Kossuth Lajos és a Hősök<br />
tere egyirányúsítása miatt fennmaradó felületeken pedig többlet parkolók kijelölését <strong>terv</strong>ezi a<br />
város. Városképi okok és a gyalogos közlekedés érdekei is indokolják, hogy ezt az igényt ne<br />
a közterületen oldja meg a város. Az életminőség javítása és az idegenforgalom igényeinek<br />
kiszolgálása az átmenő forgalom városközpontból való kitiltását igényli. Mindez nem jelenti,<br />
a teljes járműforgalom megszüntetését, csak szükség szerinti, elsősorban kiszolgáló<br />
forgalom biztosítását. Ezért sétáló utcák kialakítása illetve egyirányúsítás szükséges a<br />
városközpontban. A város forgalombiztonsága jónak mondható, nincsenek fokozottan<br />
veszélyes baleseti gócok. A nagyforgalmú gyalogosátvezetések középszigetes átépítése<br />
tovább csökkentheti a balesetek számát. A környezeti feltételek is sérülnek a <strong>tapolca</strong>i<br />
városközpontban az alacsony zöldfelületi arány miatt. Ennek részben történelmi okai vannak<br />
– a nagyobb zöldfelületek a tömbökön belül vannak. Ezért ahol lehet, ezeknek a<br />
zöldfelületeknek a minőségét, intenzitását javítani szükséges, hogy betölthessék klimatizáló<br />
és városképi szerepüket.<br />
V.1.2. „B” - A kulturális élet színvonalának emelése<br />
Tapolcán gazdag kulturális élet folyik annak ellenére, hogy ezt egyes feltételek<br />
megnehezítik. Az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények legnagyobb problémája<br />
az azoknak helyt adó épületek műszaki elmaradottsága, és az ebből következő költséges,<br />
fenntarthatatlan üzemeltetés, amely korlátozza a kulturális tevékenységekre fordított<br />
forrásokat. Emellett a kulturális élet nemcsak az adott intézmények épületeiben, hanem a<br />
köztereken megvalósítandó kulturális programokkal is gazdagodhat, amelyet egy arra<br />
alkalmas köztér kiépítése segíthet. Ez részben már ma is lehetséges (vízi színpad), azonban<br />
nem áll összhangban a lehetőségekkel.A kulturális, rekreációs lehetőségek növekedésével<br />
nőhet az életminőség a városban, amely nemcsak az itt lakók helyzetét javítja, hanem a<br />
befektetők vonzását is megkönnyíti a turisztikai szolgáltatások javuló feltételei miatt.<br />
V.1.3. „C” - Egységes városkép kialakítása<br />
Tapolca városközpontja, különösen a Fő tér nagyrészt megőrizte XIX. századi hangulatát,<br />
amely karakteressé teszi a belvárost. Azonban egyes XX. századi beépítések megtörték ezt<br />
a harmóniát és jelentősen kilógnak az egységes városképből: a volt pártház és az egykori<br />
Bauxitbánya Vállalat irodaháza, ma Wass Albert Könyvtár és Múzeum és Belvárosi Irodaház<br />
megjelenését finomítani szükséges a harmonikus városkép megteremtése érdekében. Az<br />
Akcióterület foghíjtelkeit megszüntető befektetések hosszú idő után szüntetik meg a várost<br />
csúfító sebeket. A közterületek rehabilitációja és rendezett parkolóhelyek kialakítása szintén<br />
hozzájárul a Belváros képének javításához. Az átjárók rehabilitációja és a patak menti sétány<br />
kialakítása barátságosabbá, élhetőbbé teszi a várost.<br />
71
V.1.4. „D” - Vállalkozási aktivitás erősítése<br />
A Belváros ma is a kereskedelmi, vendéglátói aktivitás központja Tapolcán, azonban a<br />
belvárosi szolgáltatások versenyképességének fenntartásához megújulásra van szükség az<br />
épületek külső megjelenését, a szolgáltatások színvonalát, a nyitva tartás hosszát illetően.<br />
Ez részben megtörtént, azonban még mindig vannak elhanyagolt homlokzatú, rossz műszaki<br />
állapotú, vállalkozásoknak otthont adó épületek, amelyeknek a megújulása jellemzően az<br />
önkormányzat és a magánbérlő együttműködésével valósulhat meg. Ehhez járulhat hozzá a<br />
Tópresszó, a Fő tér 21., a volt orvosi rendelő, a Fő tér 7-9. megújulása, a Kisfaludy utcai<br />
beépítés. A foglalkoztatás növekedését segíti a fejlesztések építési tevékenysége, illetve<br />
egyes kísérő elemek (gyógynövények termesztése és árusítása).<br />
V.2. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA<br />
V.2.1. A Belvárosi akcióterület beavatkozásainak típusai<br />
A Belvárosi akcióterület megelőző városrehabilitációs jellegű beavatkozásai közé tartozott a<br />
Fő tér és a Hősök tere felújítása, a Malomtó környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella<br />
kialakítása a Malom-tó partján, a Deák Ferenc u. 1. épület kialakítása, a Városi Mozi<br />
felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A Belvárosi Akcióterület 2007-2013.<br />
évi beavatkozásai ezeket folytatják, egészítik ki.<br />
Akcióterület<br />
fejlesztési célja<br />
„A”<br />
14. táblázat: Tervezett beavatkozások a Belvárosi akcióterületen<br />
A <strong>terv</strong>ezett<br />
beavatkozások típusa<br />
A <strong>terv</strong>ezett tevékenység sorszáma és megnevezése<br />
9. Köztársaság tér déli rész felújítása<br />
10. Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése<br />
11. P+R parkoló építése a déli városkapuban<br />
12. Tapolca-patak menti sétány építése<br />
„B”<br />
„C”<br />
„D”<br />
KDOP 3.1.1.<br />
1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
2. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – közösségi rész<br />
3. Belvárosi Irodaház felújítása – közszféra rész<br />
8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása<br />
4. Tópresszó felújítása<br />
6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – gazdasági rész<br />
7. Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész<br />
„D” Magán 5. Fő tér 21. felújítása<br />
„A”<br />
17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése<br />
„B”<br />
„C”<br />
„D”<br />
Önkormányzati<br />
16. Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében<br />
15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése<br />
13. Fő tér 7-9. felújítása<br />
„B” Állami 14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása<br />
„D”<br />
Önkormányzati és<br />
magán<br />
19. Piaccsarnok felújítása<br />
„C” Egyházi 18.Szent Erzsébet Óvoda felújítása<br />
72
A Belvárosi akcióterület <strong>terv</strong>ezett beavatkozásainak típusai a következők:<br />
1) ROP 2007-2013 - KDOP 3.1.1. B pályázati kiírás keretében megvalósítani kívánt<br />
beavatkozások<br />
2) Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások<br />
3) Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások<br />
4) Egyéb beavatkozások<br />
a) A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások<br />
b) Egyház által megvalósítani kívánt beavatkozások<br />
A KDOP 3.1.1. pályázati kiírás keretében <strong>terv</strong>ezett beavatkozások a Fő tér körül<br />
összpontosulnak, felfűzve a Fő tér–Deák Ferenc utcai kelet-nyugati kereskedelmi tengelyt,<br />
valamint az észak-déli kulturális-rekreációs tengelyt (Tapolca-patak, Malomtó, Tamási Áron<br />
Művelődési Központ, Köztársaság tér). Összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy a<br />
Belváros, mint a legtöbb funkcióval rendelkező városrész, ezeket a funkciókat megfelelő<br />
minőségben, fenntarthatóan töltse be, új használókat vonjon be a város kulturális<br />
tevékenységeibe, és új funkciókat hozzon létre.<br />
A kelet-nyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli belső udvarok, a Belvárosi<br />
Irodaház, a Fő tér 7-9., a Könyvtár, ezek kiszolgálására a Nagyköz utcai parkoló kialakítása.<br />
Az észak-déli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér felújításának II.<br />
ütemétől a Tamási Áron Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó<br />
P+R parkoló és Közparkhoz vezetnek a létesítendő Tapolca-patak menti sétányon keresztül.<br />
Ezekhez csatlakozik a Malom-tó partján található Tópresszó épületének bővítése.<br />
A közszféra beavatkozásai közül az önkormányzat magánerős beavatkozásként <strong>terv</strong>ezi a<br />
távolsági buszállomás déli városkapuhoz helyezését, Fő tér 7-9 homlokzat-felújítása, a<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola épületének további felújítását. A belváros idegenforgalmi<br />
látványosságainak bővítése céljából az önkormányzat a Kőtár kialakítását <strong>terv</strong>ezi a Malom-tó<br />
partján lévő Iskola Múzeum épületében, állami forrásból <strong>terv</strong>ezett beavatkozás a<br />
Tavasbarlang épületének felújítása.<br />
A magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások a Fő tér 21. homlokzatfelújítása.<br />
Egyéb beruházásként a köz- és magánszféra kívánja megvalósítani a Piaccsarnok<br />
épületének felújítását. Az egyház által <strong>terv</strong>ezett beavatkozás a Templom-dombon található<br />
Szent Erzsébet Óvoda felújítása.<br />
A fejlesztésekkel a <strong>tapolca</strong>i városközpont funkciói és kiszolgálási színvonala megnő, amely<br />
az egész város fejlődésére indukáló hatással lehet. A turizmus kiemelt jelentősége miatt a<br />
vendégforgalom növekedésére is hat a város megújulása, ezáltal segítve az itt lakók<br />
boldogulását.<br />
73
Tervezett beavatkozások megnevezése:<br />
KDOP 3.1.1/B beavatkozások<br />
1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
2. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – közösségi rész<br />
3. Belvárosi Irodaház felújítása – közszféra rész<br />
4. Tópresszó felújítása<br />
6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása – gazdasági rész<br />
7. Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész<br />
8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása<br />
8a Zeneiskola és APEH udvar<br />
8b Balaton üzletközpont<br />
8c Régi postaudvar<br />
8d Vasudvar<br />
8e Fő tér 12.<br />
8f Deák F. u. – Ady E. u. közötti átjáró<br />
9. Köztársaság tér déli rész felújítása<br />
10. Nagyköz utcai parkoló és szervízút építése<br />
11. P+R parkoló építése a déli városkapuban<br />
12. Tapolca-patak menti sétány építése<br />
Kapcsolódó beruházások<br />
5. Fő tér 21. felújítása<br />
13. Fő tér 7-9. felújítása<br />
14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása<br />
15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése<br />
16. Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében<br />
17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése a Vasút utca és a Déli tehermentesítő út által<br />
határolt területre<br />
18. Szent Erzsébet Óvoda felújítása<br />
19. Piaccsarnok felújítása<br />
A beavatkozások térbeli elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát a következő<br />
térkép szemlélteti.<br />
74
4. sz. térkép: A Belvárosi akcióterület <strong>terv</strong>ezett beavatkozásai<br />
75
V.3. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL<br />
V.3.1. Beépítési javaslat készítése<br />
A városrehabilitációs program Belvárosi akcióterületén beépítési javaslat készült a következő<br />
projektelemekhez:<br />
1. Kisfaludy utcai foghíjtelek hasznosítása: 3 szinten lakások, alsó szinten iroda és<br />
üzletek, két szinten lakások <strong>terv</strong>ezettek.<br />
2. Arany János utcai lakásfejlesztés: 25 db lakás és 5 db iroda <strong>terv</strong>ezett.<br />
3. Piaccsarnok felújítása, funkcióbővítése: kereskedelmi elárusítóhelyek <strong>terv</strong>ezettek,<br />
a piaccsarnok előterében kereskedelmi áruházzal.<br />
V.3.2. Műszaki támogatás<br />
A Belvárosi akcióterület városfejlesztési elképzelései a jelen településrendezési <strong>terv</strong><br />
szempontjából megvizsgálásra kerültek, azokat a hatályos szabályozási <strong>terv</strong> lehetővé teszi.<br />
A szabályozási <strong>terv</strong>hez való illeszkedést a konkrét beavatkozások bemutatását követően az<br />
V.6. fejezet tartalmazza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt akcióterületei<br />
fejlesztések kapcsán felmerülő módosítási igények beépítésre kerülnek az aktuálisan<br />
felülvizsgálatra kerülő településrendezési <strong>terv</strong>be.<br />
V.3.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése<br />
A városrehabilitáció nem kizárólagosan támaszkodhat pályázati forrásokra, hiszen így<br />
<strong>terv</strong>ezhetősége és fenntarthatósága is kérdésessé válna. A város hosszú távú fejlődésének<br />
is érdeke a saját erő és a pályázati források mellett egyéb pénzügyi források, fejlesztési<br />
lehetőségek felkutatása, amely a város által meghatározott városfejlődési irányvonalba<br />
illeszkednek. Ennek érdekében az önkormányzati fejlesztési elképzeléseihez a következő<br />
magánerőből megvalósuló fejlesztések csatlakoznak az akcióterületen:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Piaccsarnok felújítása<br />
Volt orvosi rendelő hasznosítása<br />
Kisfaludy utcai telek beépítése<br />
Alsómalom hasznosítása<br />
Tavasbarlang fogadóépületének bővítése<br />
Fő tér 7-9. homlokzati felújítása<br />
A magánerős beruházások megvalósítása azonban nem elegendő a város hosszú távú<br />
fejlődéséhez, ez csak a kialakított stratégia követése. Szükség van a beruházások<br />
fenntartására is, gazdaságélénkítő szerepüknek elősegítésére, hogy a városkép hosszú<br />
távon fenntarthatóvá váljon. Ennek érdekében az önkormányzat adókedvezményekkel,<br />
hosszú távú bérletről szóló szerződésekkel segítheti a <strong>terv</strong>ezett tevékenységek<br />
fenntarthatóságát. Egyes esetekben a megvalósítás akadálya lehet a tulajdonviszonyok<br />
rendezetlensége is, ennek megoldására az önkormányzat fokozott figyelmet kell szenteljen<br />
a kérdéses ingatlan tulajdonosainak felkutatására és alkuképes ajánlat tételével rendezheti<br />
annak tulajdonjogát is.<br />
76
V.3.4. Városi marketingstratégia<br />
Tapolca város marketingtevékenységének elsődleges célja a város turisztikai kínálatának a<br />
belföldön történő népszerűsítése, valamint a városban realizálódó turizmusból származó<br />
turisztikai bevételek növelése. Tapolca városban a marketingfeladatokat a város által 1995-<br />
ben létrehozott Tourinform Iroda látja el. Az 1998-ban aláírt névhasználati szerződés<br />
értelmében az iroda az információ-nyújtáson kívül a kistérségi marketing feladatokat is<br />
ellátja, ezáltal ettől az időtől fogva nagyobb szerepet vállal egyebek között az idegenforgalmi<br />
kínálat alakításában. A gyűjtőterület magában foglalja a Tapolcai-medencét, az Imárimedencét<br />
(Eger völgye), és a Lesencei kistérséget, és 2002-től Nagyvázsonyt is. A<br />
Tourinform iroda minden évben beszámol a megelőző év tevékenységéről, tapasztalatairól a<br />
város képviselőtestülete előtt. Az iroda a 2008-ra <strong>terv</strong>ezett céljai közé tartozik - csakúgy mint<br />
tavaly - többek között a belföldi, szakmai jellegű vásárokon való részvétel, bemutatkozás.<br />
A turisták részéről igény merült fel a nyári programlehetőségek, a magas szolgáltatási szintet<br />
nyújtó szálláshelyek, hangulatos panziók, kirándulóhelyek iránt. Általában a nyugodt,<br />
hangulatos környezetet, az aktív pihenési lehetőségeket keresik, vonzó helyként említik a<br />
Tavasbarlangot, a Malom-tó környékét és a Szent György-hegyet. Ennek alapján a város a<br />
következő marketingelemeket kívánja megvalósítani az elkövetkező időszakban:<br />
15. táblázat: Marketingelemek a 2007-2013 időszakra<br />
Feladat<br />
Projektelemek,<br />
lehetséges helyszínek<br />
Marketingtevékenységek<br />
Együttműködő<br />
szervezetek<br />
Kulturális turizmus további<br />
erősítése<br />
Iskolamúzeum – Kőtár,<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum<br />
Könyvhét szervezése<br />
Tapolcai Városszépítő<br />
Egyesület<br />
Média Közalapítvány<br />
Természeti értékek szélesebb<br />
körű megismertetése<br />
Tapolca-patak menti<br />
sétány,<br />
Tavasbarlang új<br />
fogadóépülete<br />
Országos Kék Túra<br />
útvonalának<br />
megismerése a városon<br />
belül<br />
Tapolca-medence<br />
Környezetvédelmi<br />
Közhasznú Egyesület<br />
Balatoni Nemzeti Park<br />
Igazgatóság<br />
Szezonhosszabbító új<br />
rendezvények szervezése<br />
Művelődési Ház mögötti<br />
terület,<br />
Köztársaság tér déli része<br />
Malomtó<br />
Utcazene, könnyűzenei<br />
előadások<br />
Jazzfesztivál<br />
Népzenei rendezvény<br />
Sümeg testvérvárossal<br />
együtt<br />
Sümeg<br />
Tapolca és Környéke<br />
Kistérség Többcélú<br />
Társulása<br />
Tapolcai kézművesség<br />
megismertetése<br />
Piaccsarnok<br />
Kézműves vásár<br />
szervezése<br />
Média Közalapítvány<br />
Bor és gasztronómia<br />
népszerűsítése<br />
Tópresszó<br />
Borhetek szervezése<br />
pincelátogatással<br />
Tapolca és Környéke<br />
Kistérség Többcélú<br />
Társulása<br />
Tapolcai Városszépítő<br />
Egyesület<br />
Helyi vállalkozók<br />
A város a jövőben <strong>terv</strong>ezi városi marketingstratégia készítését, melyben szerepet kap a helyi<br />
Tourinform Iroda vezetője is, aki jelenleg is a polgármesteri kabinet tagja, mint a turizmus és<br />
marketing témához meghívott szakértő. A kabinet a polgármester munkáját segíti. A kabinet<br />
tagja a polgármester, alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság<br />
elnöke is. A kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz az önkormányzati főtanácsadó.<br />
A polgármesteri kabinet a civil szféra egyes szakterületeinek kiemelt képviselői, illetve a<br />
77
szakmai szervezetek képviselői bevonásával javaslatot tesz a polgármester, illetve a<br />
Képviselőtestület irányába közép és hosszú távú várospolitikai célok megvalósítására.<br />
Tapolca városa marketingstratégiáját a következő kapcsolati hálóra építheti:<br />
16. táblázat: Tapolca város marketingkapcsolatai<br />
Szint<br />
Nemzetközi<br />
Országos<br />
Regionális<br />
Megyei<br />
Kistérségi<br />
Települési<br />
Lempäälä<br />
Pozsony<br />
Este<br />
Zabola<br />
Szervezet megnevezése<br />
(kivel áll kapcsolatban Tapolca)<br />
Stadthagen<br />
Magyar Turizmus Zrt.<br />
Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság<br />
Balaton Fejlesztési Tanács<br />
Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési<br />
Tanács<br />
Balatoni Regionális Turisztikai Projekt<br />
Iroda<br />
Veszprém Megyei Önkormányzat<br />
Turisztikai Hivatala<br />
Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú<br />
Társulása<br />
Sümeg<br />
Tapolcai Városszépítő Egyesület<br />
Tapolca-medence Környezetvédelmi<br />
Közhasznú Egyesület<br />
Önkormányzat által fenntartott iroda<br />
Sportegyesületek<br />
Média Közalapítvány<br />
Tapolca Város Épített és Természeti<br />
Környezetéért Közalapítvány<br />
A marketing kezdeményezés rövid<br />
leírása<br />
Kölcsönös tapasztalatcsere<br />
Sport- és cserediák program<br />
Kulturális kapcsolat<br />
Sport- és diákrendezvények<br />
Cserediák program<br />
OTIR informatikai rendszer<br />
Tourinform közvetlen kontakt<br />
Közös tanácskozás. Sajtótájékoztató<br />
Közös tanácskozás, a balatoni turizmus<br />
fejlesztése<br />
Pályázatok, helyi kiadványok<br />
támogatása<br />
Tourinform Iroda önkormányzati<br />
fenntartása<br />
Nemzetközi utazás kiállításon való<br />
részvétel szervezése<br />
Kiadványok támogatása<br />
Közös programok<br />
Kistérségi közös programok<br />
Közös rendezvények<br />
Közös köztisztasági akciók<br />
Turisztikai kiadványok<br />
Közös programok<br />
Marketingtevékenység szervezése<br />
Sportrendezvények támogatása, és<br />
szervezése<br />
Tudósítások, Tapolcai Újság, és<br />
Tapolca Városi Televízió<br />
Pályázatok támogatása<br />
Tourinform Iroda<br />
Marketingtevékenység<br />
Forrás: Tapolca Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008.<br />
A készítendő marketingstratégia megvalósításáért a marketingfeladatokat ellátó helyi<br />
Tourinform Iroda vezetője lesz felelős, aki rendszeres beszámolóval – polgármesteri kabinet<br />
tagjaként – segítené az önkormányzat városfejlesztési tevékenységét.<br />
78
V.3.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok<br />
A kiskereskedelmi, vállalkozói, üzleti profilok kialakításában kiemelt szerepet játszik a város<br />
Integrált Városfejlesztési Stratégiája és abban foglalt akcióterültek fejlesztési elképzelései is.<br />
A dokumentumok nyilvánossága és elérhetősége lehetővé teszik a vállalkozók számára<br />
ezen elképzelések megismerését.<br />
A kiskereskedelmi egységek megtelepülését egy adott területen a kereslet mellett az<br />
önkormányzat határozza meg településrendezési és igazgatási eszközeivel.<br />
V.3.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására<br />
A város honlapján (www.<strong>tapolca</strong>.hu) lehetőséget kínál pályázati úton megüresedett<br />
épületeinek megvásárlására, ezzel ösztönözve funkció nélküli épületeinek hasznosítását<br />
magánbefektetők által.<br />
A város által összeállított pályázati kiírások megkövetelik a befektetői szándék és elképzelt<br />
tevékenység bemutatását is, ez által szabályozva a városrehabilitációs célokhoz (IVS) való<br />
illeszkedést, megszabva a jövőbeni fejlődés irányát. Alapvető feltételként szabja meg a<br />
hatályos településrendezési <strong>terv</strong>hez és az értékvédelmi rendelethez való illeszkedést is.<br />
Jelenleg is számos pályázat áll értékelés alatt, ezek előzetes értékelése alapján<br />
megállapítható, hogy a pályázók különös gondot fordítanak az IVS-ben foglaltakhoz való<br />
illeszkedésre is.<br />
V.3.7. Együttműködés szakhatóságokkal<br />
A szakhatóságokkal való együttműködés célja a fejlesztési elképzelések egyeztetése, a<br />
szakhatósági álláspontok és elvárások megismerése, ezáltal a <strong>terv</strong>ezés folyamatának<br />
segítése. A <strong>terv</strong>ezett fejlesztések között számos jól előkészített beavatkozás is található,<br />
melyek során már a szakhatósági együttműködés és engedélyeztetés is megvalósult.<br />
A <strong>terv</strong>ezett beavatkozások tevékenységeinek előkészítettség állapotát és szakhatósági<br />
engedélyeit a V.3.1. fejezet mutatja be.<br />
A Belvárosi Akcióterületen a következő <strong>terv</strong>ezett fejlesztési típusok fordulnak elő:<br />
épületek és zöldfelületek felújításai<br />
ingatlanok funkcióinak megváltoztatása<br />
parkoló, sétány, lakás, üzlethelyiség építés, közműkiváltás<br />
A tevékenységek <strong>terv</strong>ezése során a következő közreműködőkkel és szakhatóságokkal<br />
történt egyeztetés az előzetes <strong>terv</strong>ezési szakaszban:<br />
<br />
Közműkezelők<br />
o<br />
Ivóvíz és szennyvíz: DRV Zrt. Tapolca-Sümegi Üzemvezetőség<br />
o Elektromos áram: E-ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt.<br />
o Földgáz: E-ON Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt.<br />
o<br />
Szonda-P Kéményseprőipari Kft.<br />
79
Szakhatóságok<br />
o<br />
o<br />
Területi Főépítészi Iroda<br />
Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság<br />
o Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete, Tapolca<br />
o Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi<br />
Felügyelőség<br />
o Magyar Közút Kht., Tapolcai Üzemmérnökség<br />
o Tapolcai Körzeti Földhivatal Tapolca<br />
o Kulturális Örökségvédelmi Hivatal<br />
A következő táblázat az egyeztetéssel érintett szakhatóságokkal való közreműködést<br />
mutatja be az akcióterületi <strong>terv</strong>ezés végleges szakaszában.<br />
80
17. táblázat: A belvárosi akcióterület beavatkozásainak szakhatósági egyeztetései a végleges <strong>terv</strong>ezési szakaszban<br />
Projektelem<br />
Tapolca Város jegyzője<br />
Rendőrkapitányság<br />
Környezetvédelmi és<br />
Közlekedésrendészeti<br />
Osztály<br />
Nemzeti Közlekedési<br />
Hatóság<br />
Veszprém Megyei<br />
Mezőgazdasági<br />
Szakigazgatási Hivatal<br />
Magyar Közút Zrt.<br />
Tapolca Város<br />
Főépítésze<br />
Balaton-felvidéki<br />
Vízitársulat<br />
Hivatásos<br />
Önkormányzati<br />
Tűzoltóság<br />
ÁNTSZ<br />
KDV-KTVF<br />
Területi főépítész iroda<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum<br />
2009.04.09 2009.04.23 2009.04.07 2009.04.17 2009.03.26 2009.03.30 2009.09.09<br />
Belvárosi Irodaház felújítása 2009.04.09 2009.04.22 2009.04.17 2009.04.22 2009.05.07 2009.06.09 2009.09.09<br />
Fő tér körüli belső udvarok<br />
felújítása<br />
Köztársaság tér déli rész<br />
felújítása<br />
Nagyköz utcai parkoló és<br />
szervizút építése<br />
P+R parkoló építése a déli<br />
városkapuban<br />
2009.07.30 2009.09.09<br />
2009.07.30 2009.09.09<br />
2009.07.07 2009.08.11 2009.07.29 2009.09.09<br />
2009.04.21 2009.05.20 2009.04.09 2009.04.14 2009.05.20 2009.09.09<br />
81
V.3.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során<br />
A hatékony városfejlődést az önkormányzati elképzelések társadalmi elfogadottságának<br />
megismerése is segítheti, ezt biztosítja az önkormányzat által eddig is bevált gyakorlatként<br />
folytatott lakossági fórumok, amelyek a fejlesztési elképzelések társadalmi elfogadását és<br />
fenntarthatóságát is biztosítják. Az önkormányzat továbbra is kívánja folytatni ezt a<br />
gyakorlatot, lakossági fórumok szervezését a városrehabilitációval összefüggő fejlesztések<br />
során. A fejlesztési elképzelések kikristályosításához a lakossági fórumok mellett - az<br />
Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során már bevezetett - Stratégia Alkotó<br />
Munkacsoportok fórumai fognak szolgálni a jövőben is segítségül az Önkormányzat részére.<br />
A város a befektetői szándékok megismerése és a magántőke bevonása érdekében a<br />
vállalkozókkal vállalkozói fórumokon rendszeresen egyeztet. Az egyeztetések következtében<br />
jelentős mértékű magántőke kerül mozgósításra a városrehabilitációs fejlesztések során.<br />
V.4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ<br />
PÁLYÁZAT TARTALMA<br />
Az egyes projektelemek referenciaértékeit és tevékenységek műszaki tartalmát,<br />
valamint mennyiségeit a melléklet tartalmazza táblázatos formában. Az összefoglaló<br />
táblázat adatai az elemek <strong>terv</strong>ezői költségvetései alapján készültek.<br />
Tevékenység típusa<br />
Finanszírozó strukturális<br />
alap<br />
Projekt neve<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ felújítása<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Kisfaludy utca<br />
hrsz: 2836<br />
Projekt neve<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum felújítása –<br />
közösségi rész<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Batsányi J. u. 3<br />
hrsz: 866<br />
Projekt neve<br />
Belvárosi Irodaház<br />
felújítása – közszféra<br />
rész<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Kossuth L. u. 2.<br />
hrsz: 2836<br />
18. táblázat: KDOP 3.1.1. beavatkozások a Belvárosi akcióterületen<br />
Gazdasági<br />
célú<br />
Projekt neve<br />
Tópresszó felújítása<br />
+<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Batsányi tér 5.<br />
Városi<br />
funkciót<br />
erősítő<br />
Közösségi<br />
célú<br />
Közszféra<br />
funkcióit<br />
erősítő<br />
Lakás<br />
célú<br />
„Soft”<br />
tevékenység<br />
Foglalkoztatási,<br />
képzési,<br />
szociális célú<br />
tevékenység<br />
Magánberuh<br />
ázás a<br />
projekttel<br />
párhuzamos<br />
an<br />
ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem<br />
támogatott<br />
+<br />
+<br />
+<br />
82
Tevékenység típusa<br />
hrsz: 31<br />
Projekt neve<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum felújítása –<br />
gazdasági rész<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Batsányi J. u. 3<br />
hrsz: 866<br />
Projekt neve<br />
Belvárosi Irodaház<br />
felújítása – gazdasági<br />
rész<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Kossuth L. u. 2.<br />
hrsz: 2836<br />
Projekt neve<br />
Fő tér körüli belső<br />
udvarok felújítása<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, belső udvarok<br />
hrsz: 877, 880/2, 880/6,<br />
821/3, 871/3, 871/4,<br />
871/5, 2804, 2811/1,<br />
2793, 2836, 871/2,<br />
2793/2, 2804, 2811/1,<br />
19/3<br />
Projekt neve<br />
Köztársaság tér déli rész<br />
felújítása<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Köztársaság<br />
tér<br />
hrsz: 2923, 2924/1,<br />
2924/2, 2925<br />
Projekt neve<br />
Nagyköz utcai parkoló<br />
és szervizút építése<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca, Nagyköz utca<br />
hrsz: 890/2, 890/3,<br />
890/4, 891, 893, 894,<br />
896, 897, 898, 899, 900,<br />
901, 902, 903, 904<br />
Projekt neve<br />
P+R parkoló építése a<br />
déli városkapuban és<br />
Tapolca-patak menti<br />
sétány építése<br />
Projekt helyszíne<br />
Tapolca,<br />
déli<br />
tehermentesítő út<br />
hrsz: 783, 735, 736<br />
Projekt neve<br />
Köztársaság<br />
rendezvények<br />
tér<br />
Gazdasági<br />
célú<br />
+<br />
+<br />
Városi<br />
funkciót<br />
erősítő<br />
+<br />
+<br />
+<br />
+<br />
Közösségi<br />
célú<br />
Közszféra<br />
funkcióit<br />
erősítő<br />
Lakás<br />
célú<br />
„Soft”<br />
tevékenység<br />
+<br />
Foglalkoztatási,<br />
képzési,<br />
szociális célú<br />
tevékenység<br />
Magánberuh<br />
ázás a<br />
projekttel<br />
párhuzamos<br />
an<br />
Projekt helyszíne<br />
Köztársaság tér<br />
hrsz: 2923, 2924/1,<br />
2924/2, 2925<br />
83
Tevékenység típusa<br />
Projekt neve<br />
Környezettudatosság<br />
képzés és hétvége<br />
Projekt helyszíne<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ<br />
hrsz: 2836<br />
Projekt neve<br />
A megújult Wass Albert<br />
Könyvtár programjai<br />
Projekt helyszíne<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum<br />
hrsz: 866<br />
Projekt neve<br />
Helyi termesztésű<br />
gyógynövények<br />
népszerűsítése<br />
Projekt helyszíne<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ<br />
hrsz: 2836<br />
Gazdasági<br />
célú<br />
Városi<br />
funkciót<br />
erősítő<br />
Közösségi<br />
célú<br />
Közszféra<br />
funkcióit<br />
erősítő<br />
Lakás<br />
célú<br />
„Soft”<br />
tevékenység<br />
Projekt neve<br />
Szülő-gyermek Klub<br />
+<br />
Projekt helyszíne<br />
Belvárosi Irodaház<br />
hrsz: 2836<br />
+<br />
+<br />
+<br />
Foglalkoztatási,<br />
képzési,<br />
szociális célú<br />
tevékenység<br />
Magánberuh<br />
ázás a<br />
projekttel<br />
párhuzamos<br />
an<br />
84
19. táblázat: Összefoglaló indikátortábla<br />
Kötelező indikátor<br />
Kötelező indikátor<br />
Kötelező indikátor<br />
Mutató neve<br />
Városrehabilitációs<br />
beavatkozások által érintett<br />
terület nagysága<br />
Támogatással érintett lakosok<br />
száma a rehabilitált<br />
településrészeken<br />
Új városi funkciók<br />
betelepedése/<br />
a fejlesztés nyomán elérhető<br />
Belvárosi irodaház – közszféra<br />
funkció, Szociális Alapellátó<br />
intézet Családsegítő irodájának<br />
beköltözésével<br />
Belvárosi irodaház – közszféra<br />
funkció, Veszprém Megyei<br />
Katasztrófavédelmi Igazgatóság<br />
kirendeltségének Polgári<br />
védelem irodája<br />
Mutató<br />
típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Minimálisan<br />
elvárt<br />
célérték,<br />
amennyiben<br />
pályázati<br />
felhívásban<br />
megadva<br />
Bázisérték<br />
Célérték a<br />
megvalósítási<br />
időszak végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Célérték az 5<br />
éves kötelező<br />
fenntartási<br />
időszak végén<br />
Mutató forrása<br />
PEJ: Projekt<br />
előrehaladási<br />
jelentés, PFJ:<br />
projekt<br />
fenntartási<br />
jelentés<br />
Output ha Nem releváns 30,5 30,5 2011 Nem releváns PEJ<br />
Eredmény fő Nem releváns 2095 2095 2011 Nem releváns PEJ<br />
Eredmény db Nem releváns 0 2 2011 2 PEJ, PFJ<br />
Kötelező indikátor Lakossági elégedettség Eredmény % Nem releváns 75 78 2011 Nem releváns PEJ<br />
Mutató<br />
mérésének<br />
módszere és<br />
gyakorisága<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
évente.<br />
Kötelező indikátor<br />
Akcióterületen letelepedő KKV-k<br />
száma<br />
Eredmény db Nem releváns 0 3 2011 3 PEJ, PFJ<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
85
Mutató neve<br />
Mutató<br />
típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Minimálisan<br />
elvárt<br />
célérték,<br />
amennyiben<br />
pályázati<br />
felhívásban<br />
megadva<br />
Bázisérték<br />
Célérték a<br />
megvalósítási<br />
időszak végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Célérték az 5<br />
éves kötelező<br />
fenntartási<br />
időszak végén<br />
Mutató forrása<br />
PEJ: Projekt<br />
előrehaladási<br />
jelentés, PFJ:<br />
projekt<br />
fenntartási<br />
jelentés<br />
Mutató<br />
mérésének<br />
módszere és<br />
gyakorisága<br />
Kötelező indikátor<br />
A konstrukció által teremtett<br />
munkahelyek száma<br />
Eredmény db Nem releváns 0 5 2011 5 PEJ, PFJ<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kötelező indikátor<br />
Teremtett munkahelyek száma -<br />
nők<br />
Eredmény fő Nem releváns 69 70 2011 70 PEJ, PFJ<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kötelező indikátor<br />
Teremtett munkahelyek száma<br />
– hátrányos helyzetűek, Roma<br />
foglalkoztatottak<br />
Eredmény fő Nem releváns 1 2 2011 2 PEJ, PFJ<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kötelező indikátor<br />
Teremtett munkahelyek száma<br />
– hátrányos helyzetűek, 50<br />
évnél idősebb foglalkoztatott<br />
részmunkaidőben<br />
Eredmény fő Nem releváns 3 5 2011 5 PEJ, PFJ<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kötelező indikátor<br />
Teremtett munkahelyek száma<br />
– – hátrányos helyzetűek, 25<br />
évnél fiatalabb pályakezdő<br />
hátrányos helyzetűek<br />
Eredmény fő Nem releváns 5 6 2011 6 PEJ, PFJ<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
86
Választott<br />
indikátor<br />
Választott<br />
indikátor<br />
Mutató neve<br />
A projekt révén megerősített<br />
funkciók száma<br />
Mutató<br />
típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Minimálisan<br />
elvárt<br />
célérték,<br />
amennyiben<br />
pályázati<br />
felhívásban<br />
megadva<br />
Bázisérték<br />
Célérték a<br />
megvalósítási<br />
időszak végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Célérték az 5<br />
éves kötelező<br />
fenntartási<br />
időszak végén<br />
Mutató forrása<br />
PEJ: Projekt<br />
előrehaladási<br />
jelentés, PFJ:<br />
projekt<br />
fenntartási<br />
jelentés<br />
- Gazdasági funkció: Belvárosi<br />
Irodaház, Balaton Elektronika<br />
projektKft, Tópresszó<br />
- Közszféra funkció: Belvárosi<br />
Eredmény db Nem releváns 0 6 2011 6 PEJ, PFJ<br />
irodaház,<br />
- Közösségi funkció: Tamási<br />
Áron Művelődési Központ,<br />
Wass Albert könyvtár<br />
A támogatott projektek<br />
projekt<br />
eredményeként elért energia Eredmény GJ Nem releváns 5500 4500 2011 4500 PEJ, PFJ<br />
megtakarítás 2<br />
Mutató<br />
mérésének<br />
módszere és<br />
gyakorisága<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Választott<br />
indikátor<br />
projektAkadálymentesítéssel<br />
épületek száma<br />
érintett<br />
Output db Nem releváns 1 3 2011 3 PEJ, PFJ<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Választott<br />
indikátor<br />
projektMegnövekedett<br />
nagysága<br />
zöldfelületek<br />
Output m 2 Nem releváns 0 1906 2011 1906 PEJ, PFJ<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Felújított homlokzat nagysága Output m 2 Nem releváns 0 25 2011 Nem releváns PEJ<br />
Balaton Elektronika<br />
homlokzati felújítása<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
2 Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható.<br />
87
Projektelem<br />
indikátor<br />
Tópresszó felújítása<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Belvárosi<br />
felújítása<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Mutató neve<br />
Mutató<br />
típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Minimálisan<br />
elvárt<br />
célérték,<br />
amennyiben<br />
pályázati<br />
felhívásban<br />
megadva<br />
Bázisérték<br />
Célérték a<br />
megvalósítási<br />
időszak végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Célérték az 5<br />
éves kötelező<br />
fenntartási<br />
időszak végén<br />
Mutató forrása<br />
PEJ: Projekt<br />
előrehaladási<br />
jelentés, PFJ:<br />
projekt<br />
fenntartási<br />
jelentés<br />
Tópresszó látogatóinak száma Eredmény fő/év Nem releváns 15000 20000 2011 Nem releváns PEJ<br />
Felújított homlokzat nagysága Output m 2 Nem releváns 0 1400 2011 Nem releváns PEJ<br />
Irodaház<br />
Használók<br />
növekedése<br />
számának<br />
Eredmény fő/év Nem releváns 4000 5000 2011 Nem releváns PEJ<br />
Wass Albert<br />
Könyvtár és Múzeum<br />
felújítása Energiafelhasználás Output GJ Nem releváns 1000 800 2011 Nem releváns PEJ<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Látogatók<br />
növekedése<br />
számának<br />
Eredmény fő/év Nem releváns 45000 55000 2011 Nem releváns PEJ<br />
Tamási Áron<br />
Művelődési Központ<br />
felújítása Energiafelhasználás Output GJ Nem releváns 2400 2000 2011 Nem releváns PEJ<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Köztársaság tér déli<br />
rész felújítása<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Fő tér körüli udvarok<br />
és átjárók felújítása<br />
Felújított közterület nagysága Output m 2 Nem releváns 0 3700 2011 Nem releváns PEJ<br />
Felújított közterület nagysága Output m 2 Nem releváns 0 6600 2011 Nem releváns PEJ<br />
Mutató<br />
mérésének<br />
módszere és<br />
gyakorisága<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente<br />
88
Mutató neve<br />
Mutató<br />
típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Minimálisan<br />
elvárt<br />
célérték,<br />
amennyiben<br />
pályázati<br />
felhívásban<br />
megadva<br />
Bázisérték<br />
Célérték a<br />
megvalósítási<br />
időszak végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Célérték az 5<br />
éves kötelező<br />
fenntartási<br />
időszak végén<br />
Mutató forrása<br />
PEJ: Projekt<br />
előrehaladási<br />
jelentés, PFJ:<br />
projekt<br />
fenntartási<br />
jelentés<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Nagyköz<br />
Elérhető parkolóhelyek száma<br />
utcai<br />
Output db Nem releváns 20 75 2011 75 PEJ, PFJ<br />
parkoló kialakítása<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Déli városkapu P+R<br />
parkoló kialakítása<br />
Projektelem<br />
indikátor<br />
Elérhető parkolóhelyek száma Output db Nem releváns 0 87 2011 87 PEJ, PFJ<br />
Tamási ÁronFelújított közterület nagysága Output m 2 Nem releváns 0 2145 2011 Nem releváns PEJ<br />
Művelődési Központ<br />
előtti tér felújítása<br />
Szoft<br />
indikátor<br />
Köztársaság<br />
rendezvények<br />
Szoft<br />
indikátor<br />
elem<br />
Résztvevők száma a<br />
Eredmény fő/év Nem releváns 3000 4000 2011 Nem releváns PEJ<br />
térrendezvényeken<br />
elem<br />
Környezettudatosság<br />
képzés és hétvége<br />
Szoft<br />
indikátor<br />
elem<br />
Könyvtár programjai<br />
Résztvevők száma Output fő Nem releváns 0 5000 2011 Nem releváns PEJ<br />
Résztvevők száma Output fő Nem releváns 0 3000 2011 Nem releváns PEJ<br />
Mutató<br />
mérésének<br />
módszere és<br />
gyakorisága<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente/ évente.<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente<br />
Szoft<br />
indikátor<br />
Családsegítő<br />
programjai<br />
elem<br />
Résztvevők száma output fő Nem releváns 0 50 2011 Nem releváns PEJ<br />
89<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente
Mutató neve<br />
Mutató<br />
típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Minimálisan<br />
elvárt<br />
célérték,<br />
amennyiben<br />
pályázati<br />
felhívásban<br />
megadva<br />
Bázisérték<br />
Célérték a<br />
megvalósítási<br />
időszak végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Célérték az 5<br />
éves kötelező<br />
fenntartási<br />
időszak végén<br />
Mutató forrása<br />
PEJ: Projekt<br />
előrehaladási<br />
jelentés, PFJ:<br />
projekt<br />
fenntartási<br />
jelentés<br />
Mutató<br />
mérésének<br />
módszere és<br />
gyakorisága<br />
Szoft<br />
indikátor<br />
elem<br />
Helyi termesztésűRésztvevők száma output db Nem releváns 0 1500 2011 Nem releváns PEJ<br />
gyógynövények<br />
népszerűsítése<br />
Kedvezményezett<br />
jelentéseiből<br />
félévente<br />
Nem kötelező, nemA konstrukció keretében<br />
releváns indikátor megőrzött munkahelyek száma<br />
Eredmény db Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
Létrehozott munkavégzésre<br />
használt szintterület (iroda,<br />
Nem kötelező, nem<br />
kiskereskedelmi egységek,<br />
releváns indikátor<br />
szolgáltató egységek, piac, stb.)<br />
nagysága. Tételesen felsorolva.<br />
Output m2 Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
Létrehozott közösségi<br />
Nem kötelező, nem<br />
szintterület nagysága (m 2 )<br />
releváns indikátor<br />
Tételesen felsorolva<br />
Output m2 Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
Nem kötelező, nem<br />
releváns indikátor<br />
A fejlesztés következtében<br />
felhagyott ingatlanok<br />
újrahasznosítása<br />
Eredmény db Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
90
Nem kötelező, nem<br />
releváns indikátor<br />
Mutató neve<br />
Amennyiben a magántőke<br />
bevonása a II. Pénzügyi<br />
végrehajtás fejezetben<br />
bemutatott B) verzió szerint<br />
történik:<br />
Az akcióterületi közcélú<br />
fejlesztés eredményeként<br />
indukált magánerős beruházás<br />
volumene<br />
(kizárólag a megyei jogú<br />
városok számára kötelező)<br />
Mutató<br />
típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Minimálisan<br />
elvárt<br />
célérték,<br />
amennyiben<br />
pályázati<br />
felhívásban<br />
megadva<br />
Eredmény Ft Nem releváns<br />
Bázisérték<br />
Nem<br />
releváns<br />
Célérték a<br />
megvalósítási<br />
időszak végén<br />
Célérték<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Célérték az 5<br />
éves kötelező<br />
fenntartási<br />
időszak végén<br />
Mutató forrása<br />
PEJ: Projekt<br />
előrehaladási<br />
jelentés, PFJ:<br />
projekt<br />
fenntartási<br />
jelentés<br />
Mutató<br />
mérésének<br />
módszere és<br />
gyakorisága<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
Nem kötelező, nem<br />
releváns indikátor<br />
Beruházásba<br />
magántőke nagysága<br />
bevont<br />
Eredmény Ft Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
Nem kötelező, nem<br />
releváns indikátor<br />
Az akcióterületen az ingatlanok<br />
bérbe<br />
adásának,<br />
értékesítésének növekedése<br />
évenként (%)<br />
Eredmény % Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
Nem kötelező, nem<br />
releváns indikátor<br />
Az akció keretében képzési –<br />
foglalkoztatási programban<br />
részt vevők száma (fő)<br />
Output fő Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
Nem kötelező, nemFenntartható városmarketing és<br />
releváns indikátor társadalmi akciók száma<br />
Output db Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns<br />
91
V.4.1. Gazdasági funkció fejlesztése<br />
Az akcióterület gazdasági funkciói elsősorban minőségi javítást igényelnek, ugyanakkor a<br />
fokozottabb gazdasági aktivitás a funkciók bővülését is megköveteli. Az akcióterület pályázati<br />
elemei között a Tópresszó bővítése és a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása,<br />
városképbe illesztése szerepel 3 . Ezek a beavatkozások tartalmazzák a kiskereskedelmi és<br />
vendéglátói tevékenység erősítését, valamint a szolgáltatóház korszerűsítésével a városban<br />
elérhető szolgáltatások színvonalát. A beavatkozások ugyanakkor kiegészülnek a<br />
magánszféra által vállalt gazdasági funkciójú fejlesztésekkel (ld. V.5.2. fejezet.).<br />
20. táblázat: A Belvárosi Irodaház felújítása<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
Belvárosi Irodaház felújítása – gazdasági rész<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: 2. Helyrajzi szám: 2836<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Az ingatlan tulajdonosa Tapolca Város Önkormányzata.<br />
„500 m2 alatti hasznos alapterületű gazdasági szolgáltatóház felújítása,<br />
átalakítása”<br />
Gazdasági funkció<br />
ERFA<br />
Gazdasági funkció erősítése, városképi illeszkedés elősegítése.<br />
Felújított homlokzat nagysága (m 2 ) célérték: 639 m 2<br />
A városképi illeszkedés érdekében új vakolt homlokzatot, illetve magas tetőt kap a<br />
Belvárosi Irodaház:<br />
Új teherhordó fal a kibontott nyílászárók pótlásaként készül<br />
POROTHERM 30 NF kerámia falazóblokkból<br />
Új burkolatok<br />
Homlokzaton utólagos hőszigetelő rendszer<br />
Nyílászárók cseréje<br />
Új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület<br />
Különböző szolgáltatások nyújtói, illetve az ezeket igénybevevők, kamarák, stb.:<br />
az irodaház külső megújulásával kellemesebb környezetbe kerülhetnek.<br />
Városképi szempontból a célcsoportba tartoznak a Fő tér járókelői is: az épület<br />
megújulása után kevésbé fog kilógni a városképből<br />
A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző<br />
szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek.<br />
Maga az épület egykor a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, és<br />
alumínumborítású homlokzatával környezetével szemben jelentős kontrasztot<br />
képez a Fő tér keleti lezárásaként, emellett energiaigénye is magas.<br />
Év: 2010. Hónap: 06 Nap: 01<br />
3 A Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása funkciói alapján két projektre bontható: a kereskedelmi<br />
funkciójú irodaterületek a gazdasági funkció fejlesztése, a közigazgatási funkciójú irodaterületek a<br />
közszféra fejlesztése tevékenységként.<br />
92
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
53.171.428 Ft<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
53.171.428 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
21.268.571 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 40%<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
31.902.857 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
60 %<br />
(Saját forrás<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
önerő<br />
megnevezése<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Év: 2010 Hónap: 09 Nap:30<br />
Építési engedélyezési <strong>terv</strong>, kiviteli <strong>terv</strong><br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
21. táblázat: A Tópresszó felújítása<br />
Tópresszó felújítása<br />
MZ/X Kft<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Batsányi János tér Házszám: 5. Helyrajzi szám: 31<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
- MZ/X Kft<br />
„KKV-k által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett vendéglátó egységként működő<br />
épület, épületrész külső felújítása, átalakítása, bővítése”<br />
Gazdasági funkció<br />
ERFA<br />
Tópresszó megújulása révén gazdasági funkció erősítése, városképi megújulás<br />
Tópresszó látogatóinak száma (fő/év) célérték: 20.000 fő/év<br />
A felújítás keretében az épület magastetőt kap, a földszinti rész a terasz rovására<br />
kibővül. A tulajdonos kisvállalkozás saját beruházásában a létesítményt korszerű<br />
konyhával és vizes helyiségekkel szereli fel. Ezáltal a városközpont kiemelkedő<br />
jelentőségű vendéglátóhelyének szolgáltatási színvonala és kapacitása nő,<br />
növelve az Akcióterület gazdasági teljesítményét, és ösztönözve más gazdasági<br />
tevékenységek megjelenését a megnövekvő vendégforgalomra alapozva.<br />
Az egyik legnépszerűbb vendéglátóhelyet helyiek és turisták egyaránt használják:<br />
ők érintettek a Tópresszó megújulásában.<br />
A Tópresszó a Malomtó partján, igen frekventált és értékes helyen fekvő<br />
vendéglátó egység, megjelenése, felszereltsége és kapacitása azonban már nem<br />
felel meg az igényeknek. A fejlesztés városképi és idegenforgalmi szempontból<br />
93
kívánatos.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 03 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2010 Hónap: 09 Nap: 30<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
50 000 514 Ft<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
50 000 514 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
25 000 257 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 50%<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
25 000 257 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Saját forrás<br />
50 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Partner saját forrása<br />
Projekt-előkészítés helyzete Felújítási <strong>terv</strong>, műszaki leírás, <strong>terv</strong>ezői költségvetés (kiviteli szintű <strong>terv</strong>)<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
A partner az építési beruházás önrészén kívül nem visel egyéb költséget.<br />
22. táblázat: Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségének felújítása<br />
Tevékenység neve<br />
Balaton Elektronika Kft üzlethelyiségének homlokzat felújítása<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
Balaton Elektronika Kft.<br />
Tevékenység helyszíne<br />
Utca: Batsányi János<br />
utca<br />
Házszám: 1. Helyrajzi szám: 866<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Az üzlethelyiség tulajdonosa a Balaton Elektronika Kft.<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
„KKV-k által tulajdonolt és/vagy üzemeltett kiskereskedelmi egységként működő<br />
és/vagy szolgáltatók által használt épület, épületrész külső felújítása, átalakítása,<br />
bővítése”<br />
Gazdasági funkció<br />
ERFA<br />
Homlokzati rekonstrukció révén a gazdasági funkció erősítése, a városkép<br />
javítása.<br />
Felújított homlokzat nagysága (m 2 ) célérték: 25 m 2<br />
94
Az üzlethelyiség a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban helyezkedik el,<br />
utcafrontjuk közös.<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
A felújítás során az alábbi munkák készülnek:<br />
- Teljes homlokzati állványozás, védő és biztonsági szerkezetek<br />
kialakítása.<br />
- Szegély bádogok, ablakpárkányok bádogozásának bontása .<br />
- Új oromfalak rakása<br />
- Új tetőszerkezet készítése, acél előtető készítése.<br />
- Meglazult vakolatrészek leverése és újravakolása<br />
- Homlokzati utólagos hőszigetelés készítése 8 cm vastagságban, dörzsöt<br />
- Struktúrával.<br />
- Homlokzati téglaburkolat és fém-árnyékolók készítése.<br />
- Nyílászárók cseréje.<br />
- Bádogszerkezetek / ablakpárkányok, fedések, szegélyek, csatornák és<br />
lefolyók/ készítése<br />
Balaton Elektronika Kft. ügyfelei, a Wass Albert Könyvtár használói<br />
A homlokzat rossz állapota.<br />
Év: 2010 Hónap: 07 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
Év: 2010 Hónap: 10 Nap: 31<br />
1.597.751Ft<br />
1.597.751Ft<br />
798.875 Ft<br />
50%<br />
798.875 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Saját forrás<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
50 %<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
KKV tulajdonos saját forrása<br />
Építési engedélyezési <strong>terv</strong>, kiviteli <strong>terv</strong><br />
A partner az építési beruházás önrészén kívül nem viselnek egyéb költséget.<br />
95
V.4.2. Közösségi funkció fejlesztése<br />
Az akcióterület két kiemelkedő közösségi funkciójú fejlesztése a Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ műszaki és funkcionális megújítása.<br />
Mindkét intézményre súlyos költségeket rónak a korszerűtlen épületek adottságai, melyek<br />
javításával (nyílászárók, fűtésrendszer cseréje) a működés fenntarthatóvá tehető. A<br />
megtakarításokból megvalósított többletfunkciók a városlakók kulturális igényeinek<br />
magasabb fokú kielégítését szolgálják, a megújult épületek pedig a városkép javításához is<br />
hozzájárulnak.<br />
A Wass Albert Könyvtár és Múzeum esetében a teljesen korszerűtlen villamos rendszer és a<br />
nyílászárók cseréje mellett homlokzati rekonstrukció is <strong>terv</strong>ezett, amely lehetővé teszi fedett<br />
terasz kialakítását is. A fejlesztéshez különböző programok kapcsolódnak (pl. számítógépes<br />
tanfolyam, költészet napja, ld. soft elemek), amelyek elősegítik a megújuló könyvtár<br />
intenzívebb használatát és a használók számának növekedését.<br />
A Tamási Áron Művelődési Központ megújulása is az energiapazarló nyílászárók, valamint a<br />
fűtési rendszer korszerűsítésével történhet meg, amelyet homlokzati felújítás és egyes belső<br />
terek felújítása kísér. A fejlesztéshez kapcsolódik a Szász Márton Speciális Szakiskola<br />
diákjainak kézzel készített tárgyakat fejlesztő programja.<br />
23. táblázat: Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítése<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
Tevékenység helyszíne<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítése és funkcióbővítése<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Utca: Batsányi János<br />
utca<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
Házszám: 1. Helyrajzi szám: 866<br />
„Önkormányzati közművelődési könyvtár épületének felújítása, átalakítása,<br />
Bővítése”<br />
Közösségi funkció<br />
ERFA<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati felújítása, nyílászárók-cseréje,<br />
akadálymentesítés<br />
Használók számának növekedése (fő/év) célérték: 5.000 fő/év<br />
Energiafelhasználás (GJ) célérték: 800 GJ<br />
Az épület homlokzati felújításával, nyílászáró-cseréjével, akadálymentesítésével<br />
és a belső kialakítás korszerűsítésével, a funkciók bővítésével a város az<br />
igényeknek megfelelő könyvtárat kaphat. A korszerűsítés során megtörténik a<br />
már-már életveszélyes elektromos hálózat cseréje, és a homlokzati átalakítással<br />
egy terasz kialakítása.<br />
A funkciók bővítése kiterjed a kistérségi könyvtárhálózat erősítésére, valamint a<br />
közösségépítő, ismeretterjesztő rendezvények szervezésére, melyeket az<br />
Önkormányzat kapcsolódó beruházásként vállal.<br />
Ezáltal a költségcsökkenés mellett nő a szolgáltatások színvonala, mellyel nőhet a<br />
könyvtár használóinak száma, ezzel elősegítve Tapolca és a kistérség lakóinak<br />
művelődését, tudomány és kultúra iránti érdeklődését, és ezzel a tudásalapú<br />
társadalom megteremtését.<br />
A könyvtár használói: diákok, kutatók, irodalom, kultúra és művészet iránt<br />
érdeklődők érintettek a projektben, valamint azok, akik eddig nem használták a<br />
Könyvtár szolgáltatásait akadályoztatásuk miatt vagy a szolgáltatások<br />
elégtelensége miatt.<br />
Az egykori pártházban kialakított könyvtár ma már nem felel meg sem az alapvető<br />
műszaki fenntarthatósági, sem a könyvtár funkcionális követelményeinek.<br />
Év: 2010 Hónap: 07 Nap: 01<br />
96
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2010 Hónap: 10 Nap: 31<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
140.278.736 Ft<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
140.278.736 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
98.195.115 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 70%<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
42.083.621 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Saját forrás<br />
30 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete Építési engedélyezési <strong>terv</strong>, kiviteli <strong>terv</strong><br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
23. ábra: A Wass Albert Könyvtár és Múzeum <strong>terv</strong>ezett állapotának látványrajza<br />
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
97
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
24. táblázat: A Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Kisfaludy utca Házszám: 4-6. Helyrajzi szám:<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő indikátor<br />
(megnevezés, mértékegység,<br />
célérték)<br />
Tevékenység szakmai leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
„Kulturális központ épületének felújítása, átalakítása, bővítése; helyiségek, belső<br />
terek kialakítása, eszközbeszerzés a pályázat szempontjából indokolt funkcionális<br />
helyiségek biztosítása érdekében”<br />
Közösségi funkció<br />
ERFA<br />
Tamási Áron Művelődési Központ megújulása<br />
Látogatók számának növekedése (fő/év) célérték: 55.000 fő/év<br />
Energiafelhasználás (GJ) célérték: 2.000 GJ<br />
A fejlesztéssel az épület akadálymentesített lesz, a volt zsinagóga felőli homlokzat<br />
felújításra kerül. Az épület fenntartási költségei csökkenésével több forrás jut a<br />
művelődési központ rendezvényeire, amivel bővül a kulturális kínálat a városban.<br />
A megújult belső más foglalkozások mellett helyet adhat a Szent Márton Speciális<br />
Szakiskola diákjai által végzett gyógynövénytermesztés és –feldolgozás<br />
lebonyolításának, amely kapcsolódó soft tevékenységként valósul meg.<br />
A művelődési központ használói: klubtagok, színházlátogatók, fiatalok érintettek<br />
elsősorban, de tágabb értelemben Tapolca és a kistérség összes lakosa, hiszen<br />
az intézmény a térség kulturális központja.<br />
Az egykori zsinagóga bővítésével kialakított művelődési ház műszakilag mélyen<br />
alatta marad a fenntarthatósági követelményeknek, ezért a nyílászáró-csere,<br />
homlokzati hőszigetelés, tetőszigetelés elengedhetetlen rajta. Emellett a teljes<br />
fűtő-szellőző és villamos rendszer átalakítása, illetve függetlenítése is szükséges.<br />
A funkciók megfelelő betöltéséhez a színházterem felújítása, új bútorzat<br />
beszerzése, belső hőszigetelések felújítása szükséges.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete Év: 2010 Hónap: 09 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: Hónap: 12 Nap: 31<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
223.794.471 Ft (építés)+ 2.500.000 Ft (közműcsere)<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás nagysága<br />
(Ft)<br />
Támogatás aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Támogatás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
Biztosított saját forrás aránya<br />
az összes elszámolható<br />
költségből (Saját forrás<br />
összege/összes elszámolható<br />
költség) (%)<br />
223.794.471 Ft (építés) + 2.500.000 Ft (közműcsere)<br />
156.656.130 Ft (építés) + 1.000.000 Ft (közműcsere)<br />
70 % (építés) + 40 % (közműcsere)<br />
67.138.341 Ft (építés) + 1.500.000 Ft (közműcsere)<br />
30% (építés) + 60% (közműcsere)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
Saját forrás<br />
megnevezése<br />
Projekt-előkészítés helyzete Építési engedélyezési <strong>terv</strong>dokumentáció, kiviteli szintű <strong>terv</strong><br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
98
24. ábra: A Tamási Áron Művelődési Központ felújítási koncepció<strong>terv</strong>e<br />
Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
V.4.3. Közszféra funkció fejlesztése<br />
A közszféra funkció Tapolca városközpontjában a Városháza épületében és az egykori<br />
Harangozó-ház helyén levő, korábban a Bauxitbánya Vállalat irodaházaként működő<br />
Belvárosi Irodaházban koncentrálódik (elsősorban területi jelentőségű közhivatali<br />
funkciókkal). Előbbi épülettömb már korábban megújult, míg utóbbi a Fő tér egyik kiemelt<br />
helyén vár elavult homlokzatának rekonstrukciójára. A felújítás keretében akadálymentesítés<br />
is történik, valamint új funkcióval bővül az épület: a <strong>tapolca</strong>i polgári védelem irodáival<br />
(Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltsége), valamint az<br />
Egészségügyi és Szociális Alapellátó Intézet egyes funkcióival.Ezáltal az épületben helyet<br />
kapó szolgáltatások jobban megközelíthetőek lesznek, valamint az épület városképi<br />
illeszkedése is javul.<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
25. táblázat: A Belvárosi Irodaház közigazgatási részlegének fejlesztése<br />
Belvárosi Irodaház felújítása<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: 2. Helyrajzi szám: 2836<br />
A tevékenység<br />
helyszínének tulajdoni<br />
viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
„Közigazgatási funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (önkormányzat,<br />
okmányiroda, területi hatósági intézmények), épület-felújítás, átalakítás, bővítés”<br />
Közigazgatási funkció<br />
ERFA<br />
A városképi illeszkedés érdekében új vakolt homlokzatot, illetve magas tetőt kap a<br />
Belvárosi Irodaház<br />
Felújított homlokzat nagysága (m 2 ) célérték: 762 m 2<br />
Szakmai tevékenységek:<br />
99
leírása Új teherhordó fal a kibontott nyílászárók pótlásaként készül<br />
POROTHERM 30 NF kerámia falazóblokkból<br />
Új burkolatok<br />
Homlokzaton utólagos hőszigetelő rendszer<br />
Nyílászárók cseréje<br />
Új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző<br />
szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek. A<br />
városképi illeszkedés érdekében magastetőt kap, valamint az épület<br />
akadálymentesített lesz, de a hasznos alapterület nem változik. Összesen 1415<br />
m2 homlokzat újul meg hőszigetelő vakolattal, és új fa tetőszerkezetes<br />
fedélszékkel bővül az épület (a tetőtér hasznosítása nélkül). A felújítás a belső<br />
részeket nem érinti.<br />
Jelen projekt a közigazgatási funkciót betöltő bérlők (hivatalok) hasznos területére<br />
eső költségeket tartalmazza. Az épületben működő hivatalok: Szent György-hegy<br />
Hegyközség, ÁNTSZ Tapolcai Kirendeltség, Szociális és Egészségügyi Alapellátó<br />
Intézet, Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Tapolcai<br />
Kistérségi Társulás, Vöröskereszt, FIDESZ, Nyugdíjasok Érdekvédelmi<br />
Szervezete, Assisi Szent Ferenc Állatmenhely Alapítvány. Itt kap helyet a<br />
közeljövőben a <strong>tapolca</strong>i Polgári Védelem irodája, valamint a Szociális és<br />
Egészségügyi Alapellátó Intézet egyes további funkciói is.<br />
A költségek a funkciók által elfoglalt m2-ek arányában lettek megosztva, így a<br />
közigazgatási funkciók 54,4%-ot, a gazdaságiak 45,6%-ot tesznek ki.<br />
A projekt célcsoportjaként az egyes közhivatalok ügyfeleit, a Fő tér használóit<br />
nevezhetjük meg.<br />
Az épület egykor a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, és alumíniumborítású<br />
homlokzatával jelentős kontrasztot képez a Fő tér keleti lezárásaként. A városképi<br />
illeszkedés érdekében felújítása szükséges.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 06 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2010 Hónap: 09 Nap: 30<br />
Tervezett teljes<br />
költségvetés összege az<br />
adott tevékenységre<br />
63.432.581 Ft<br />
vonatkozóan (Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
63.432.581 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás 47.574.436 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 75 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
15.858.145 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Saját forrás<br />
25 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
önerő<br />
Projekt-előkészítés helyzete építési engedélyezési <strong>terv</strong>, kiviteli <strong>terv</strong><br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
25. ábra: A Belvárosi Irodaház a megújulás után<br />
100
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
V.4.4. Városi funkció fejlesztése<br />
Az akcióterületen a városi funkciók fejlesztése egyaránt szolgálja a közlekedési, a környezeti<br />
és a kulturális, valamint részben a gazdasági funkciók fejlesztését. A Fő tér körüli belső<br />
udvarok, átjárók közterületi rehabilitációja a központ és az itt elhelyezkedő üzletek gyalogos<br />
megközelítését teszi vonzóbbá. A Köztársaság tér déli részének felújítása a zöldfelület<br />
rehabilitációja mellett színvonalas, nagy befogadóképességű rendezvényteret hoz létre,<br />
valamint parkolási helyeket biztosít a beépítendő Kisfaludy utcai foghíjtelek parkolója helyett.<br />
A Déli városkapuhoz kapcsolódó patak menti sétány-híd és parkoló kiépítése a városközpont<br />
környezetbarát és színvonalas megközelítését szolgálja, és a kapcsolódó közpark<br />
kiépítésével a zöldfelület mennyisége is nő. A Nagyköz utcai parkoló a városközponti<br />
parkolási igényeket elégíti ki egy rendezett parkoló megvalósításával.<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
26. táblázat: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztése<br />
Nagyköz utcai parkoló és szervizút<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Nagyköz utca Házszám:<br />
A tevékenység<br />
helyszínének tulajdoni<br />
viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
„Parkolók bővítése és kialakítása (fizetős és ingyenes)”<br />
Városi funkció<br />
ERFA<br />
A fizetőparkoló kialakításával a Nagyköz utcában levő üres területen.<br />
Elérhető parkolóhelyek száma (db) célérték: 75 db<br />
Helyrajzi szám: 890/2,<br />
890/3, 890/4, 891, 893,<br />
894, 896, 897, 898, 899,<br />
900, 901, 902, 903, 904<br />
A parkolóban összesen 120 személygépkocsi elhelyezése válik lehetővé.<br />
101
Célcsoport bemutatása<br />
A városközpontba gépjárművel érkezők, idősek, mozgásukban korlátozottak a<br />
projekt fő célcsoportjai, akik könnyebben érik majd el a városközpontot.<br />
A belvárosban a parkolóhelyek száma a szükséges alatt van, és ezek a<br />
parkolóhelyek sokszor értékes helyet foglalnak a közterületből. A fizetőparkoló<br />
Tevékenység iránti igény<br />
kialakításával a Nagyköz utcában levő üres területen, illetve az ettől északra eső<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
szervizúton, kielégíthetők a Belvárosba érkezők igényei, és rendezettebbé válik a<br />
parkolás a városközpontban.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 03 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2010 Hónap: 06 Nap: 30<br />
Tervezett teljes<br />
költségvetés összege az<br />
adott tevékenységre<br />
51.501.375 Ft<br />
vonatkozóan (Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
51.501.375 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás 20.600.550 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 40 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
30.900.825 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Saját forrás<br />
60 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete Építési engedélyezési <strong>terv</strong>, kiviteli <strong>terv</strong><br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
26. ábra: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztési <strong>terv</strong>e<br />
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
102
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
27. táblázat: Déli városkapu parkoló és sétány<br />
Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapunál<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Házszám:<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás<br />
összege/összes<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
„Parkolók bővítése és kialakítása (fizetős és ingyenes)”<br />
Városi funkció<br />
ERFA<br />
Helyrajzi szám: 783,<br />
735, 736<br />
A Déli városkapunál parkolók és onnan kiinduló, a városközpont gyors és<br />
kellemes megközelíthetőségét szolgáló sétány kialakítása.<br />
Elérhető parkolóhelyek száma (db) célérték: 87 db<br />
. A sétány 200 méter hosszú, ebből 100 m a Tapolca-patak partján, 105 m pedig<br />
a patak felett könnyűszerkezetes hídként épül meg.<br />
Ezáltal a városba érkezők nem terhelik autóforgalommal a belvárost, hosszabb<br />
időt tölthetnek el és parkolási díj helyett különböző szolgáltatásokra, termékekre<br />
költhetnek a városban. A Malomtó és az Alsó-tó folytatása, a Tapolca-patak<br />
ideális helyszíne a városi zöldfelületek kiterjesztésének, használhatóvá tételének.<br />
A patak mentén kialakítandó sétány az ún. észak-déli kulturális-rekreációs<br />
tengelyen bekapcsolhatja a város déli részét is a belváros vérkeringésébe,<br />
valamint a Déli városkapu és az ott kiépítendő parkoló felől gyalogos elérést<br />
biztosíthat a városközpont felé.<br />
A sétány a gondozott zöldfelület déli határától, a Malomköz utcától indulna délre a<br />
patak jobb partján, egy szakaszon konzolosan a vízfelület fölé helyezve. A<br />
projekthez kapcsolódik a az Alsó-tó melletti légvezeték földkábellel való kiváltása,<br />
valamint önerős beruházásként a Déli városkapunál kialakítandó parkoló melletti<br />
közpark kiépítése. A sétány környezetében extenzív zöldfelület kerülne<br />
kialakításra<br />
A városba gépjárművel érkezők: ingázók, turisták, akik ezentúl kulturált<br />
körülmények között közelíthetik meg a városközpontot. A belvárosban lakókat is<br />
célozza a projekt: a gépjármű-közlekedés csökkenésével javul lakókörnyezetük<br />
minősége.<br />
A városba autóval érkezőknek jelenleg nem áll rendelkezésre olyan helyen<br />
elegendő számú parkolóhely, ahonnan a belváros szolgáltatásai, nevezetességei<br />
könnyen megközelíthetőek. A Déli városkapunál <strong>terv</strong>ezett, 73 személygépkocsi<br />
és 14 autóbusz elhelyezését lehetővé tevő ingyenes parkoló és az ehhez<br />
kapcsolódó Tapolca-patak menti sétány, valamint kapcsolódó fejlesztésként<br />
kiszolgáló létesítmények és közpark lehetővé teszik a parkolás után a<br />
városközpont gyors és kellemes megközelítését<br />
Év: 2010 Hónap: 06 Nap: 01<br />
Év: 2011 Hónap: 03 Nap: 31<br />
156.760.663 Ft (építés) + 6.250.000 Ft (közműkiváltás)<br />
156.760.663 Ft (építés) + 6.250.000 Ft (közműkiváltás)<br />
109.732.464 Ft (építés) + 2.500.000 Ft (közműkiváltás)<br />
70 % (építés) - 40 %(közműkiváltás)<br />
103
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
47.028.199 Ft (építés) + 3.750.000 Ft (közműcsere)<br />
nagysága (Ft)<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből 30 % (építés) - 60% (közműkiváltás)<br />
(Saját forrás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
Saját forrás<br />
megnevezése<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Építési engedélyezési <strong>terv</strong>, kiviteli <strong>terv</strong><br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
27. ábra: P+R parkoló fejlesztési <strong>terv</strong>e a déli városkapunál<br />
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
28. táblázat: A Köztársaság tér fejlesztése<br />
Köztársaság tér déli rész felújítása<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Köztársaság tér Házszám:<br />
A tevékenység<br />
helyszínének tulajdoni<br />
viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
Helyrajzi szám: 2923,<br />
2924/1, 2924/2, 2925<br />
„Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása,<br />
bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése”<br />
Városi funkció<br />
ERFA<br />
Rendezvénytér és parkoló kialakítása a Köztársaság tér déli részén<br />
Felújított közterület nagysága (m 2 ) célérték: 3700 m 2<br />
A téren minőségi zöldfelület, ideiglenesen használható kb. 1800 m2-es<br />
rendezvénytér és 45 db parkoló kerülnek kialakításra (a Kisfaludy utcai foghíjtelek<br />
parkolóit részben pótlandó), amellyel több szabadtéri rendezvény megtartása válik<br />
lehetővé, és a pihenésre alkalmas zöldfelületek mennyisége is nő. Emellett új<br />
hulladéktárolók, kandeláberek, kerékpártároló és a tér északi részén levő<br />
emlékműhöz igazodóan két székelykapu kerül a térre. A szomszédos Kisfaludy<br />
utcai foghíjtelek fejlesztésével, a Tamási Áron Művelődési Központ és a<br />
Tavasbarlang fogadóépületének megújulásával a tér környezete jelentősen<br />
104
felértékelődik. A rendezvénytér kialakításával a város egy nagy<br />
befogadóképességű szabadtéri események rendezésére alkalmas térrel bővül,<br />
amely lehetővé teszi a kulturális, szórakoztató események számának növelését, a<br />
város szolgáltatási színvonalának emelését.<br />
Célcsoport bemutatása<br />
A Köztársaság tér használói: járókelők, rendezvények látogatói, gépjárművel<br />
érkezők (pl. Tavasbarlang látogatói) az elsődleges célcsoportok<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
A Köztársaság tér a belváros legjelentősebb zöldfelülete, melynek északi része<br />
korábban megújult, a déli része azonban rehabilitációra szorul.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 03 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2010 Hónap: 06 Nap: 30<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
56.471.200 Ft (építés) + 3.500.000 Ft (közműkiváltás)<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
56.471.200 Ft (építés) + 3.500.000 Ft (közműkiváltás)<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
39.529.840 Ft (építés) + 1.400.000 Ft (közműkiváltás)<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 70 % (építés) + 40 % (közműkiváltás)<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
16.941.360 Ft (építés) + 2.100.000 Ft (közműkiváltás)<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Saját forrás<br />
30 % (építés) + 60 % (közműkiváltás)<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete Kiviteli szintű <strong>terv</strong><br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
28. ábra: A Köztársaság tér kertépítészeti <strong>terv</strong>e<br />
Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
105
29. táblázat: Fő tér–Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
Tevékenység helyszíne<br />
A tevékenység<br />
helyszínének tulajdoni<br />
viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Tervezett teljes<br />
költségvetés összege az<br />
adott tevékenységre<br />
vonatkozóan (Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
Fő tér–Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Utca: Fő tér, Deák<br />
Ferenc utca<br />
Házszám:<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
Helyrajzi szám: 877,<br />
880/2, 880/6, 821/3,<br />
871/3, 871/4, 871/5,<br />
2804, 2811/1, 2793,<br />
2836, 871/2, 2793/2,<br />
2804, 2811/1, 19/3<br />
„Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása,<br />
bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése”<br />
Városi funkció<br />
ERFA<br />
Az elhanyagolt, elavult állapotú burkolatok és zöldfelületek felújítása ezáltal a<br />
belváros gyalogos megközelítése vonzóbb lesz, amivel csökkenhet az<br />
autóforgalom és nőhet a kiskereskedők forgalma.<br />
Felújított közterület nagysága (m 2 ) célérték: 6600 m 2<br />
E közterületek megújításával a belváros gyalogos megközelítése vonzóbb lesz,<br />
amivel csökkenhet az autóforgalom és nőhet a kiskereskedők forgalma.<br />
A projekt keretében a következő udvarok újulnának meg: Zeneiskola és APEHudvar<br />
(zenei koncerteknek is helyet adó terasz-színpad megújulásával), Balaton<br />
Üzletközpont udvara, Vasudvar, Deák Ferenc utca 11.- Ady Endre utca 22. közötti<br />
átjáró, Régi postaudvar, Fő tér 12. udvara. A felújítások tartalmazzák a<br />
burkolatcserét, a növényzet pótlását, fejlesztését, kerékpártárolók, hulladéktárolók,<br />
padok, esetenként vízjáték, köztéri szobor elhelyezését, távfűtés vezeték föld alá<br />
helyezését. Összesen kb. 3200 m2 felület bontását, 4115 m2 térkővel, 320 m2<br />
aszfalttal és 100 m2 műkővel való burkolását, közműcserét, 99 db aknafedlap<br />
cseréjét, 455 fm terméskő fal építését tartalmazzák a költségek.<br />
A célcsoportok a városközpontba gyalogosan érkezők, illetve az udvarokon<br />
elhelyezkedő üzletek, intézmények ügyfelei. A megújulással új csoportok<br />
térhetnek át gyalogos közlekedésre és új vásárlói lehetnek az üzleteknek.<br />
A Fő tér és a Deák Ferenc utca, valamint az itt található kiskereskedelmi<br />
egységek, kulturális intézmények gyalogos megközelítése jelentős részben a<br />
tömböket átszelő udvarokon, átjárókon történik, sajátos szerkezetet alkotva ezzel<br />
a belvárosban. Az átjárók, udvarok egy része elhanyagolt, elavult állapotú,<br />
burkolatuk és zöldfelületeik felújításra szorulnak.<br />
Év: 2010 Hónap: 03 Nap: 01<br />
Év: 2010 Hónap: 06 Nap: 30<br />
134.830.825 Ft (építés) + 9.975.000 Ft (közműkiváltás)<br />
134.830.825 Ft (építés) + 9.975.000 Ft (közműkiváltás)<br />
94.381.578 Ft (építés) + 3.990.000 Ft (közműkiváltás)<br />
70 % (építés) + 40 % (közműkiváltás)<br />
40.449.248 Ft (építés) + 5.985.000 Ft (közműkiváltás)<br />
106
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
30 % (építés) + 60 % (közműkiváltás)<br />
(Saját forrás<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
Saját forrás<br />
megnevezése<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Kiviteli szintű <strong>terv</strong><br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
29. ábra: Zeneiskola- és APEH-udvar kertépítészeti koncepció<strong>terv</strong>e<br />
Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, 2008.<br />
30. táblázat: Fő tér–Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Iskola utca Házszám: Helyrajzi szám: 2836<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
„Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása,<br />
bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése”<br />
Városi funkció<br />
ERFA<br />
A Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér megújulása<br />
Felújított köztér nagysága (m 2 ) célérték: 2145 m 2<br />
. A felújítással, amely tartalmazza a zöldfelület rehabilitációját, parkolók rendezett<br />
kialakítását, a művelődési ház környezete az intézménnyel együtt megújulhat. A<br />
tér megújulása egyúttal a szomszédos épület, a Belvárosi Irodaház környezetét is<br />
felértékeli, valamint vonzóbb gyalogos összeköttetést nyújt a Fő tér felé.<br />
107
Célcsoport bemutatása<br />
A célcsoport a Tamási Áron művelődési központba érkezők, illetve más járókelők,<br />
akiknek erre vezet az útjuk.<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
A Tamási Áron Művelődési Központ hátsó homlokzata (volt zsinagóga) előtti tér<br />
jelenleg elhanyagolt állapotú<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 03 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2010 Hónap: 06 Nap: 30<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
17.440.313 Ft<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
17.440.313 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
13.080.234 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 75 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
4.360.078 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből 25 %<br />
(Saját forrás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete Kiviteli szintű <strong>terv</strong><br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Tervezési költség, közbeszerzés költsége , műszaki ellenőr költsége, <strong>terv</strong>ellenőr<br />
költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség<br />
V.4.5. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű („soft”) tevékenységek<br />
Az infrastrukturális beruházásokat a lakókat bevonó projektelemek kísérik: ilyen a megújuló<br />
Köztársaság téren a kialakítandó rendezvényteret használó események megvalósítása,<br />
illetve a felújítandó Könyvtár új rendezvényei. Emellett más „soft” projektekkel járul hozzá az<br />
önkormányzat az akcióterületi célok megvalósulásához: a speciális iskola diákjai által végzett<br />
helyi gyógynövény-termesztés hozzájárulhat a munkahely-teremtéshez és a helyi gazdaság<br />
erősítéséhez. A környezettudatossági képzés és rendezvények által a beruházások<br />
fenntarthatósághoz való hozzájárulása (energiamegtakarítás, stb.) mellett a lakosságot is<br />
erre a hozzáállásra tanítja. A szülő-gyermek klub elsősorban a hátrányos helyzetű<br />
gyermekek és szülők számára teremt lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a város<br />
fejlődésébe.<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
31. táblázat: Rendezvények a megújult Köztársaság téren<br />
Rendezvények a megújult Köztársaság téren<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Kisfaludy utca Házszám: 4-6. Helyrajzi szám: 2836<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
„Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások,<br />
tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi<br />
108
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből<br />
(Saját forrás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport<br />
rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb. (ESZA típusú). A<br />
projektelem keretében az infrastruktúra fejlesztések kiegészítésére van<br />
lehetőség,<br />
tehát amennyiben arra alkalmas közösségi tér kerül kialakításra, azokon a<br />
tereken, épületekben szervezhetők a fentiekben ismertetett jellegű programok”<br />
ESZA funkció<br />
ERFA<br />
Tapolcán hagyományosan megrendezett rendezvények programjainak<br />
szélesítése kihasználva ezzel a megújult Köztársaság tér adottságait.<br />
Résztvevők száma (fő) célérték: 4.000 fő<br />
A Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények immár<br />
hagyományosak Tapolcán. Az események fő profilja a zenei kultúra, a helyi<br />
hagyományok népszerűsítése. A rendezvények programgazdagságának<br />
szélesítésével lehetséges a látogatók számának növelése, amely hozzájárulhat a<br />
közösségi és kulturális élet gazdagodásához Tapolcán.<br />
A célcsoport a teljes lakosság, különösen azon része, amely nem látogatott eddig<br />
szabadtéri rendezvényeket Tapolcán, valamint a városba látogató turisták.<br />
Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a<br />
lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik.<br />
Év: 2010 Hónap: 05 Nap: 01<br />
Év: 2010 Hónap: 09 Nap: 30<br />
1 200 000 Ft<br />
1 200 000 Ft<br />
1 020 000Ft<br />
85 %<br />
180 000 Ft<br />
15 %<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete kidolgozott részletes program<strong>terv</strong> és költségvetés<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Könyvvizsgálat, projektmenedzsment<br />
109
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
Tevékenység helyszíne<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
32. táblázat: Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban<br />
Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Utca: Batsányi János<br />
utca<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
Házszám: 1. Helyrajzi szám: 866<br />
„Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási<br />
kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása,<br />
amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság) (ESZA<br />
típusú). Ez jelentheti a végrehajtás során való helyi foglalkoztatás, a fenntartás<br />
során intézményi vagy közterülethez kapcsolódó helyi foglalkoztatási<br />
kezdeményezés.<br />
A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és<br />
az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (ESZA típusú).<br />
A projektelem keretében a fejlesztéssel érintett tevékenységeket illetően<br />
szervezhetők akciók, a fejlesztés projektelemeiről teríthető az információ, a<br />
projektelemek tekintetében szervezhetők helyi kötődést és büszkeséget erősítő<br />
akciók.”<br />
ESZA funkció<br />
ERFA<br />
Programok szervezése a megújult Wass Albert Könyvtárban<br />
Résztvevők száma: 1500 fő<br />
A rendezvények szervezése a könyvtár kulturális-közművelődési-pedagógiai<br />
tevékenységének csak egy területe. Amennyiben teljességre törekvően kívánjuk<br />
meghatározni e tevékenységi kör elemeit, a következőket sorolhatjuk fel: a felnőtt<br />
olvasószolgálat rendezvényei, programok a Gyermekrészlegben, klubok,<br />
szakkörök működésének koordinálása, kiállítások rendezése, a civil<br />
szervezetekkel a rendezvényszervezés területén történő együttműködés révén a<br />
város kulturális életében való aktív részvétel, kiadványok megjelentetése.<br />
Célcsoport bemutatása Tapolca városban működő oktatási-nevelési intézmények<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a<br />
lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 01 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2011 Hónap: 03 Nap: 31<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
2.628.000 Ft<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
2.628.000 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
2 233 800 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 85 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
394 200 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből 15 %<br />
(Saját forrás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
110
További források<br />
megnevezése<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Saját forrás<br />
kidolgozott részletes program<strong>terv</strong> és költségvetés<br />
Könyvvizsgálat, projektmenedzsment<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
33. táblázat: Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése<br />
Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Kisfaludy utca Házszám: 4-6. Helyrajzi szám:<br />
A tevékenység<br />
helyszínének tulajdoni<br />
viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
- Tapolca Város Önkormányzata<br />
„Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási<br />
kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása,<br />
amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság) (ESZA<br />
típusú). Ez jelentheti a végrehajtás során való helyi foglalkoztatás, a fenntartás<br />
során intézményi vagy közterülethez kapcsolódó helyi foglalkoztatási<br />
kezdeményezés.”<br />
„A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és<br />
az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (ESZA típusú).<br />
A projektelem keretében a fejlesztéssel érintett tevékenységeket illetően<br />
szervezhetők akciók, a fejlesztés projektelemeiről teríthető az információ, a<br />
projektelemek tekintetében szervezhetők helyi kötődést és büszkeséget erősítő<br />
akciók.”<br />
ESZA funkció<br />
ERFA<br />
A Művelődési Ház nyitvatartási ideje alatt működő gyógynövénybolt, ahol a Szász<br />
Márton Speciális Szakiskola diákjai által készített gyógynövények kerülnek<br />
árusításra.<br />
látogatók száma: 1500 fő<br />
A Művelődési Ház 2003 óta rendszeresen helyet biztosit és egyben szervezője a<br />
különböző korosztályok egészségnevelésével kapcsolatos részfeladatoknak.<br />
A Szász Márton Általános Iskola sajátos nevelési igényű tanulói által, az iskola<br />
szakembereinek szakmai irányítása mellett termesztett és csomagolt<br />
gyógynövények és gyógynövény keverékek árusítását is megszervezték a<br />
szervezők. Az iskola 1998 óta működteti e tevékenységét a sajátos nevelési<br />
igényű tanulóinak kiegészítő jellegű foglalkoztatására és aktív, közvetlen<br />
közreműködésükkel.<br />
Az iskola a tevékenységet jelenleg 1,2 ha (önkormányzati tulajdon,<br />
térítésmentesen használatba adva) területen gazdálkodik, termeszti az ellenőrzött,<br />
26-féle gyógynövényt. A magyarországi Biokultúra Egyesület szakmai útmutatása<br />
szerint, az iskola által foglalkoztatott szakemberek irányítása mellett termesztett<br />
gyógynövényeket az Országos Élelmiszerbiztonsági Felügyelet engedélye alapján<br />
forgalmazza az iskola. Az előállított gyógynövényeket és<br />
gyógynövénykeverékeket, évenként és fajtánként évi 7-800 csomagnyi<br />
mennyiségben forgalmazzák.<br />
Korábban is megfogalmazódott az igény e tevékenység kiterjesztésére, amely a<br />
Tamási Áron Művelődési Központ felújítása után az itt biztosított helyiségben<br />
javasolt.<br />
A ház nyitvatartási alatt, kapcsolódó rendezvényei alatt végig működhet a<br />
„gyógynövénybolt”. A tevékenység kapcsolható a szomszédos Tavas barlangot<br />
látogató hazai és külföldi vendégekhez is, szóróanyagok segítségével,<br />
termékismertetőkkel tényleges vásárolóvá tehető egy részük.<br />
Mivel a technológia jelentős részben kézimunka-igényes és az iskola<br />
foglalkoztatható létszáma is véges, a bővülés szükséges feltétele a kézi munkaerő<br />
111
Célcsoport bemutatása<br />
bevonása a rendszerbe. A Regionális Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével<br />
együttműködve, az aktív foglalkoztatásból ideiglenesen vagy véglegesen kikerülők<br />
betanításukat követve foglalkoztathatóak akár a növénytermesztés, akár a<br />
csomagolás fázisaiban. A prognosztizált volumennövekedés pótlólagos munkaerő<br />
igénye folyamatosan 8-10 fő, melyet a kirendeltség képes kielégíteni.<br />
A célcsoport egyrészt a Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola<br />
diákjai, valamint a projekt más foglalkoztatottjai, másrészt a gyógynövények<br />
fogyasztói.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 03 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2011 Hónap: 03 Nap: 31<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
2.873.000 Ft<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
2.873.000 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
2 442 050 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 85 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
430 000 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből 15 %<br />
(Saját forrás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete kidolgozott részletes program<strong>terv</strong> és költségvetés<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Könyvvizsgálat, projektmenedzsment<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
34. táblázat: Környezettudatosság Tapolcán<br />
Környezettudatosság Tapolcán<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Házszám: Helyrajzi szám:<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
Nem releváns<br />
„Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási<br />
akciók (ESZA típusú). A projektelem támogathatóságának feltétele az, hogy<br />
infrastruktúra fejlesztések az elérhető legkörnyezetkímélőbb technológiával<br />
kerüljenek kialakításra, jelentős energia-megtakarítást eredményezzenek, ezáltal<br />
jó példával szolgálva a lakosságnak.”<br />
ESZA funkció<br />
ERFA<br />
Többfajta képzés, közösségi program, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják a<br />
környezettudatos módszereket, ötleteket.<br />
Résztvevők száma (fő) célérték: 5000 fő<br />
112
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
A környezettudatos életmód terjesztése számos társadalmi haszonnal járó<br />
tevékenység. Ennek keretében kerülhet sor többfajta képzésre, közösségi<br />
programra, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják a környezettudatos<br />
módszereket, ötleteket.<br />
A célcsoport a teljes lakosság, elsősorban azok megismertetése a<br />
Célcsoport bemutatása<br />
környezettudatos életmóddal, gyakorlattal, akik eddig nem ismerték azt.<br />
Tevékenység iránti igény Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a<br />
bemutatása, indokoltsága lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 04 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év: 2010 Hónap: 03 Nap:31<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
1.440.000 Ft<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
1.440.000 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
1.224.000 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 85 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
216 000 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből 15 %<br />
(Saját forrás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete kidolgozott részletes program<strong>terv</strong> és költségvetés<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Könyvvizsgálat, projektmenedzsment<br />
Tevékenység neve<br />
Tevékenység gazdájának<br />
megnevezése<br />
35. táblázat: Szülő-gyermek klub a szabadidő hasznos eltöltésére<br />
Szülő-gyermek klub a társadalmi beilleszkedés elősegítésére<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Tevékenység helyszíne Utca: Házszám: Helyrajzi szám:<br />
A tevékenység helyszínének<br />
tulajdoni viszonyai<br />
Illeszkedés az útmutatóban<br />
meghatározott támogatható<br />
tevékenységekhez<br />
Tevékenység besorolása<br />
funkció szerint<br />
ERFA vagy ESZA típusú<br />
tevékenység<br />
Tevékenység célja<br />
„Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások,<br />
tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi<br />
kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport<br />
rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb. (ESZA típusú). A<br />
projektelem keretében az infrastruktúra fejlesztések kiegészítésére van<br />
lehetőség,<br />
tehát amennyiben arra alkalmas közösségi tér kerül kialakításra, azokon a<br />
tereken, épületekben szervezhetők a fentiekben ismertetett jellegű programok.”<br />
ESZA funkció<br />
ERFA<br />
A társadalom nehéz helyzetben lévő családjainak felzárkóztatása a társadalmi<br />
egyenlőtlenségek szociális téren való kiegyenlítése<br />
113
Megvalósulást mérő<br />
indikátor<br />
(megnevezés,<br />
mértékegység, célérték)<br />
Tevékenység szakmai<br />
leírása<br />
Résztvevők száma (fő) célérték: 50 fő<br />
A társadalom nehéz helyzetben lévő családjainak felzárkóztatása a társadalmi<br />
egyenlőtlenségek szociális téren való kiegyenlítése. Hasznos időtöltés révén a<br />
szülők és gyermekeik kapcsolatának erősítése, a társadalmi normák iránti<br />
fogékonyság növelése, kézügyesség, kreativitás fejlődése, ismeretszerzés,<br />
családi kohézió erősödése.<br />
Célcsoport bemutatása Családsegítő Szolgálattal kapcsolatban álló családok<br />
Tevékenység iránti igény<br />
bemutatása, indokoltsága<br />
Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek program-tartalma a<br />
lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett<br />
kezdete<br />
Év: 2010 Hónap: 01 Nap: 01<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
(év, hónap, nap)<br />
Év:2011 Hónap: 03 Nap:31<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
összege az adott<br />
tevékenységre vonatkozóan<br />
3.360.000 Ft<br />
(Ft)<br />
Elszámolható költségek<br />
nagysága (Ft)<br />
3.360.000 Ft<br />
Jelen pályázat keretében<br />
igényelt támogatás<br />
2 856 000 Ft<br />
nagysága (Ft)<br />
Támogatás aránya az<br />
összes elszámolható<br />
költségből (Támogatás 85 %<br />
összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
Biztosított saját forrás<br />
nagysága (Ft)<br />
504 000 Ft<br />
Biztosított saját forrás<br />
aránya az összes<br />
elszámolható költségből 15 %<br />
(Saját forrás összege/összes<br />
elszámolható költség) (%)<br />
További források (Ft) -<br />
További források<br />
megnevezése<br />
Saját forrás<br />
Projekt-előkészítés helyzete kidolgozott részletes program<strong>terv</strong> és költségvetés<br />
Adminisztratív és eljárási<br />
kötelezettségek<br />
Könyvvizsgálat, projektmenedzsment<br />
114
V.4.6. Szinergia vizsgálat<br />
A következőkben a Pályázat részét képező projektelemek tekintetében mutatjuk be az egyes<br />
projektelemek egymásra hatását, mely elemzésben a megelőző városrehabilitációs<br />
tevékenységeket és a kapcsolódó beruházásokat egyaránt figyelembe vesszük.<br />
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Szinergikus hatások<br />
Belvárosi Irodaház felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
Köztársaság tér déli rész felújítása<br />
Kisfaludy utcai telek hasznosítása, Fő tér rekonstrukciója<br />
Tavasbarlang épületének felújítása<br />
A Belvárosi irodaház a belváros történelmi városmagjának, a<br />
Fő utcának meghatározó városképi eleme. Felújításával a<br />
környezetében elhelyezkedő épületek presztízse is<br />
növekszik majd.<br />
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Szinergikus hatások<br />
Tópresszó felújítása<br />
Gabriella Hotel felújítása<br />
Batsányi tér felújítása<br />
Déli városkapu P+R parkoló és sétány kialakítása<br />
A Tópresszó a Malom-tó partján helyezkedik el, mely<br />
kiemelkedő turisztikai célpont Tapolcán. A presszó<br />
külsejének megújításával bekapcsolódik az észak-déli<br />
turisztikai tengely felújított elemeinek sorába.<br />
Projektelem megnevezése Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségének homlokzati<br />
felújítása<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Batsányi tér felújítása<br />
Fő tér felújítása<br />
Wass Albert Könyvtár épületének felújítása<br />
Szinergikus hatások A Wass Albert Könyvtár épülete helyt ad a Balaton<br />
Elektronika kft üzlethelyiségének, közös homlokzattal<br />
rendelkeznek. Az üzlethelyiség homlokzati felújításának<br />
megvalósítása magántőke bevonásával a Könyvtár megújult<br />
homlokzatának fejlesztéséhez járul hozzá, elősegítve az<br />
egységes városkép kialakulását és a vállalkozási aktivitás<br />
erősítését is.<br />
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Wass Albert Könyvtár felújítása<br />
ld. előző pont.<br />
Kapcsolódó ATT projektek Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségének homlokzati<br />
felújítása<br />
Szinergikus hatások<br />
Ld. előző pont<br />
115
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Szinergikus hatások<br />
Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
ld. Belvárosi irodaház<br />
Belvárosi Irodaház felújítása<br />
ld. Belvárosi irodaház<br />
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Szinergikus hatások<br />
Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése<br />
-<br />
Fő tér körüli udvarok fejlesztése<br />
A parkoló megépítésével a Fő téren jelentkező parkolási<br />
igény csökken, ezáltal rendezettebb városkép kialakítására<br />
nyílik lehetőség, melynek kiegészítő eleme a fő tér körüli<br />
udvarok minőségi fejlesztése.<br />
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Szinergikus hatások<br />
Déli városkapu P+R parkoló és sétány kialakítása<br />
Déli városkapu park kialakítása<br />
Tópresszó felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
Kőtár kialakítása<br />
A déli városkapu a Tapolcára érkező turisták belépő pontja,<br />
ahol alkalmuk nyílik a fejlesztés hatására rendezett<br />
körülmények között gépkocsijuk parkolására és a<br />
városközpont gyalogos megközelítésére. A P+R parkoló<br />
kapcsolódik elgondolásában a tavalyi évben felújított,<br />
kialakított Déli Városkapu parkhoz, illetve az Alsó-Malom tó<br />
partjának rendezéséhez. A fejlesztés az észak-déli turisztikai<br />
tengelyt erősíti.<br />
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Szinergikus hatások<br />
Fő tér körüli átjárók, udvarok felújítása<br />
Fő tér rehabilitációja<br />
Wass Albert Könyvtár épületének felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
Belvárosi irodaház felújítása<br />
Fő tér 7.-9. homlokzat felújítása<br />
Fő tér 21. homlokzat-felújítása<br />
Tavasbarlang épületének felújítása<br />
A legátfogóbb fejlesztés, mely keretbe fogja, összekapcsolja<br />
a többi projektelemet. A fő tér körüli udvarok minőségi<br />
fejlesztése a városkép javulását idézi elő és élhetőbb városi<br />
környezetet hoz létre a helyi lakosság számára.<br />
116
Projektelem megnevezése<br />
Kapcsolódó megelőző<br />
városrehebilitáció<br />
Kapcsolódó ATT projektek<br />
Szinergikus hatások<br />
Köztársaság tér déli rész felújítása<br />
Köztársaság tér északi rész felújítása<br />
Tavasbarlang épületének felújítása<br />
Kisfaludy utcai lakásfejlesztés<br />
A Köztársaság tér a város egyik legfontosabb köztere,<br />
melynek megújult északi részéhez kapcsolódik a jelenlegi<br />
fejlesztés. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek pl.<br />
Kisfaludy utcai foghíjtelek funkcióval való megtöltése a<br />
rendezett városképet és a használható funkciót segíti elő a<br />
helyi lakosság és a turisták számára.<br />
V.4.7. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében<br />
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt?<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben: -<br />
Partner szerepe a végrehajtásban:<br />
MZ/X Kft<br />
vállalkozás<br />
50.696.514 Ft<br />
igen<br />
25.285.257 Ft<br />
igen<br />
25.285.257 Ft<br />
Tópresszó felújítása<br />
Konzorciumi partner<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: az üzlethelyiség tulajdonosaként<br />
rendszeres karbantartási munkálatok az<br />
ingatlan állapotának függvényében<br />
117
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt?<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben: -<br />
Partner szerepe a végrehajtásban:<br />
Partner szerepe a<br />
fenntartásban/üzemeltetésben:<br />
Balaton Elektronika Kft.<br />
vállalkozás<br />
2.949.980 Ft<br />
igen<br />
1.469.502 Ft<br />
igen<br />
1.469.502 Ft<br />
Balaton Elektronika kft. üzlethelyiségének<br />
homlokzati felújítása<br />
Konzorciumi partner<br />
az üzlethelyiség tulajdonosaként<br />
rendszeres karbantartási munkálatok az<br />
ingatlan állapotának függvényében<br />
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi Nem<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) -<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: -<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
Intrados Építész és Mérnökiroda<br />
vállalkozás<br />
1.650.000 Ft + 20% ÁFA<br />
Balaton Elektronika Kft. homlokzat<br />
felújítási <strong>terv</strong> készítése<br />
Wass Albert Könyvtár felújítási <strong>terv</strong>e<br />
Építészeti <strong>terv</strong>ezés<br />
118
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: -<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
HORITERV Építészműhely Kft<br />
vállalkozás<br />
600.000 Ft + 20% ÁFA<br />
Nem<br />
-<br />
Belvárosi irodaház felújítási <strong>terv</strong>e<br />
Építészeti <strong>terv</strong>ezés<br />
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: -<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
Liget Kertépítész Iroda<br />
vállalkozás<br />
220 000 Ft + 20% ÁFA<br />
Nem<br />
-<br />
Fő tér körüli udvarok <strong>terv</strong>e<br />
Köztársaság tér déli rész <strong>terv</strong>e<br />
tamási áron Művelődési Központ előtti tér<br />
<strong>terv</strong>e<br />
Kertépítészeti <strong>terv</strong>ezés<br />
119
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: -<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
VIANOVAPLAN Kft.<br />
vállalkozás<br />
480.000 Ft + 25% ÁFA<br />
400 000 Ft + 25 % ÁFA<br />
Nem<br />
-<br />
Nagyköz utcai szervizút és parkoló<br />
Parkoló <strong>terv</strong>ezése a déli városkapuban<br />
Építészeti <strong>terv</strong>ezés<br />
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: -<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
Demény Zoltán<br />
vállalkozás<br />
450.000 Ft + 20% ÁFA<br />
392 000 Ft + 25 % ÁFA<br />
Nem<br />
-<br />
Tapolca-patak menti sétány <strong>terv</strong>e<br />
Talajmechanikai szakvélemény<br />
Híd<strong>terv</strong>ezési munka<br />
120
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: -<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
Pro-Vitál 2000 Kft<br />
vállalkozás<br />
1.916.667 Ft + 20% ÁFA<br />
nem<br />
-<br />
Magas és mélyépítési projektelemek<br />
Közbeszerzési tanácsadó<br />
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban:<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:<br />
VeszprémBer Zrt.<br />
vállalkozás<br />
3.500.00Ft + 20% ÁFA<br />
Nem<br />
-<br />
Beruházás típusú projektelemek műszaki<br />
ellenőrzése<br />
121
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: -<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.<br />
vállalkozás<br />
6.000.000 Ft + 20% ÁFA<br />
nem<br />
-<br />
Akcióterületi <strong>terv</strong> és pályázat<br />
készítésében tanácsadás<br />
Projektfejlesztési tanácsadás<br />
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban:<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:<br />
Csányi és Simon Építész Iroda<br />
vállalkozás<br />
3.900.000 Ft + 20% ÁFA<br />
Nem<br />
-<br />
Beruházás típusú projektelemek<br />
kivitelezéséhez szükséges szakértés<br />
Tervellenőrzés a kivitelezés megkezdése<br />
előtt<br />
122
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban:<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
önkormányzati fenntartású intézmény<br />
2.215.000 Ft + 20% ÁFA<br />
nem<br />
-<br />
Programok a megújult Wass Albert<br />
Könyvtárban szoft elem<br />
Soft elemek tartalmi kidolgozása<br />
Soft elemek lebonyolítása<br />
Partner neve: Tapolcai Városi Kereskedelmi és<br />
Szolgáltató Kft.<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája: 100% önkormányzati tulajdonú<br />
vállalkozás<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban:<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
4.594.167 + 20% ÁFA<br />
nem<br />
-<br />
Rendezvények a megújult Köztársaság<br />
téren<br />
Helyi termesztésű gyógynövények<br />
népszerűsítése<br />
környezettudatosság tapolcán<br />
Soft elemek tartalmi kidolgozása<br />
Soft elemek lebonyolítása<br />
123
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben:<br />
Partner szerepe a végrehajtásban:<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
Szociális és Egészségügyi Alapellátási<br />
Intézet,<br />
önkormányzati fenntartású intézmény<br />
2.800.000 Ft + 20 % ÁFA<br />
nem<br />
-<br />
Szülő-gyermek klub a társadalmi<br />
befogadás selősegítésére<br />
Soft elemek tartalmi kidolgozása<br />
Soft elemek lebonyolítása<br />
Partner neve:<br />
A partner gazdálkodási/jogi formája:<br />
A partner által végzett tevékenységek teljes<br />
összege (Ft)<br />
Támogatásban részesül-e (konzorciumi<br />
szerződést aláírta)?<br />
Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege<br />
(Ft)<br />
Biztosít-e önerőt? -<br />
Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) -<br />
Konkrétan mely tevékenység(ek)hez<br />
kapcsolódóan vesz részt a projektben?<br />
Partner szerepe a <strong>terv</strong>ezésben: -<br />
Tapolca Média Közalapítvány<br />
önkormányzati fenntartású intézmény<br />
8.000.000 Ft + 20 % ÁFA<br />
nem<br />
-<br />
Minden projektelem<br />
Partner szerepe a végrehajtásban: Projekt tájékoztatás és nyilvánosság<br />
(kommunikáció) szolgáltatásának<br />
nyújtása<br />
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: -<br />
124
V.5. MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK<br />
36. táblázat: A Fő tér 21. felújítása<br />
Projekt neve<br />
Fő tér 21. alatti üzlet homlokzati felújítása<br />
A Fő tér e karakteres, a földszinten kereskedelmi célú épületének<br />
homlokzata felújításra szorul. A homlokzat megújításával az épület és a<br />
benne levő szolgáltatások vonzóbbá válnak, a Fő tér környezete<br />
Projekt rövid leírása<br />
felértékelődik. A projekt keretében a tulajdonos vállalja az emeleti (lakó)<br />
részek homlokzatának felújítását is. A földszinten a felújítás után<br />
színvonalas ruhaüzlet nyílik, amellyel bővül a városközpont kereskedelmi<br />
kínálata.<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Fő tér 21., hrsz. 2823<br />
Megvalósító<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Planum Investment Kft.<br />
A felújításból az üzlet tulajdonosa, az üzlet vásárlói és a Fő tér látogatói is<br />
profitálhatnak: esztétikusabb homlokzatú üzlet, városképi javulás várható<br />
a felújítástól.<br />
2009. III.<br />
2009. III.<br />
4 577 000 Ft<br />
Építési engedély szintű <strong>terv</strong>dokumentáció, <strong>terv</strong>ezői költségbecslés<br />
V.6. KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK<br />
V.6.1. Beavatkozások állami támogatással<br />
Projekt neve<br />
Projekt rövid leírása<br />
Forrás<br />
37. táblázat: Tavasbarlang fogadóépületének bővítése<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Kisfaludy u. 5., hrsz. 2850<br />
Megvalósító<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Tavasbarlang fogadóépületének bővítése<br />
Tapolca leglátogatottabb célpontja, a Tavasbarlang jelenlegi<br />
fogadóépülete nem alkalmas a látogatók megfelelő kiszolgálására. A<br />
bővítés lehetővé teszi az akadálymentes megközelítést és egy barlangról<br />
szóló kiállításnak is helyet biztosít.<br />
A fejlesztéssel több látogatót fogadhat a Tavasbarlang, és a látogatók<br />
magasabb minőségű szolgáltatásban részesülhetnek.<br />
KDOP 3.1.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése<br />
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság<br />
Tavasbarlang látogatói<br />
2010. III.<br />
2011. II.<br />
50 000 000 Ft<br />
Építési engedély<br />
125
V.6.2. Beavatkozások önkormányzati forrásból<br />
38. táblázat: Kőtár kialakítása<br />
Projekt neve<br />
Kőtár kialakítása<br />
A <strong>tapolca</strong>i régészeti kutatások nyomán előkerült anyagok bemutatására<br />
eddig nem volt lehetőség. A projekt keretében ezekből lapidárium és<br />
tegulárium kerül kialakításra a Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
Projekt rövid leírása<br />
intézményében, a meglévő iskolamúzeum alagsori helyiségében. A<br />
leletanyag bemutatásával a Wass Albert Könyvtár és Múzeum bővítheti a<br />
jelenlegi bemutatott anyagot, amely új látogatókat vonz és gazdagítja a<br />
kulturális életet.<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Templom-domb, hrsz. 52/2<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Történelem iránt érdeklődők, diákok, turisták<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete 2009. II.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási költségek<br />
2009. IV.<br />
11 000 000 Ft<br />
Berendezési <strong>terv</strong>ek<br />
39. táblázat: Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése, bővítése<br />
Projekt neve<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése és<br />
akadálymentesítése<br />
A Bárdos Lajos Általános Iskola felújítása (homlokzatfelújítás, nyílászárók<br />
Projekt rövid leírása<br />
cseréje és a tető megemelése) már megtörtént. További elemként<br />
<strong>terv</strong>ezett az iskola tetőterének beépítése<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Úttörő utca 1-5. hrsz. 2622<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Az intézmény tanulói<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete 2010. I.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási költségek -<br />
2010. IV.<br />
200 000 000 Ft<br />
Beépítési koncepció<br />
Projekt neve<br />
Projekt rövid leírása<br />
Projekt helyszíne<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete<br />
40. táblázat: Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége 2012. I.<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási költségek -<br />
Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba<br />
A Belvárosban az Ady Endre utcából megközelíthető autóbusz állomás<br />
áthelyezése a a kiépítésre <strong>terv</strong>ezett P+R parkoló mellé a telkek<br />
egyesítése után, ahonnan a déli városkapuban kialakítani kívánt<br />
közparkon keresztül és a Tapolca-patak mellett <strong>terv</strong>ezett sétányon be<br />
lehet jutni a városközpontba. Az autóbusz állomás áthelyezése után a<br />
belvárosban megmaradna a buszjárat megállója.<br />
Tapolca, Vasút utca és déli tehermentesítő út által határolt terület<br />
hrsz. 1656<br />
Helyi lakosok, turisták, más városból érkező átutazók<br />
2011. II<br />
300 000 000 Ft<br />
Előkészítés<br />
126
41. táblázat: Petőfi utca–Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté alakítása<br />
Projekt neve<br />
Petőfi utca–Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté<br />
alakítása<br />
A Nagyköz utcai parkoló megvalósulásával a Deák Ferenc u.-Batsányi J.<br />
Projekt rövid leírása<br />
u.-Petőfi u. tömb egyetlen rendezetlen része egy néhány ingatlanból álló<br />
terület. Ennek szanálásával zöldterület alakítható ki, illetve szükség<br />
esetén a Nagyköz utcai parkoló kapacitása is bővíthető.<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Petőfi utca, hrsz. 913, 914 920/2<br />
Célcsoport bemutatása<br />
A város lakói, a park potenciális használói, a park kondicionáló hatásának<br />
alanyai<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete 2012. III.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Adminisztratív és eljárási költségek<br />
2013. IV.<br />
250 000 000 Ft<br />
Koncepció<strong>terv</strong><br />
42. táblázat: Fő tér 7-9. homlokzat-felújítása<br />
Projekt neve<br />
Fő tér 7-9. alatti épület homlokzati felújítása<br />
Az Önkormányzat értékesítette a lakó- és kereskedelmi funkciókat<br />
Projekt rövid leírása<br />
tartalmazó ingatlant, amelyen a tulajdonos homlokzat-felújítást végez,<br />
ezzel a Fő tér utolsó patinás háza is megújulhat.<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Fő tér 7-9., hrsz. 2793/1<br />
Megvalósító<br />
Kiválasztás alatt<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Az üzlet vásárlói, a Fő tér látogatói<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete 2009. I.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
2009. II.<br />
10 000 000 Ft<br />
Építési engedély szintű <strong>terv</strong>dokumentáció<br />
V.7. EGYÉB BEAVATKOZÁSOK<br />
V.7.1. A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások<br />
43. táblázat: Piaccsarnok fejlesztése<br />
Projekt neve<br />
Piaccsarnok fejlesztése<br />
Az elavult piaccsarnok területén az Önkormányzat funkcióbővítést hajt<br />
végre: a telek (egy részét) szupermarket létesítése céljából értékesíti,<br />
valamint új csarnokban biztosít helyet az őstermelők számára.<br />
Projekt rövid leírása<br />
Ezáltal a piacon áruló őstermelők kedvezőbb körülmények közé<br />
kerülhetnek, a szupermarket nyitásával pedig a Belváros és a Kertváros<br />
kereskedelmi kiszolgálásának színvonala nő. Egyúttal rendezettebbé<br />
válik a Bajcsy-Zsilinszky utca is.<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Bajcsy-Zsilinszky utca, hrsz. 2503<br />
Megvalósító<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
A piac vásárlói, a leendő szupermarket vásárlói<br />
2010. IV.<br />
2011. III.<br />
95 000 000 Ft<br />
Építési engedély szintű <strong>terv</strong>dokumentáció<br />
127
V.7.1.1. Egyház által <strong>terv</strong>ezett beavatkozások<br />
44. táblázat: Szent Erzsébet Óvoda felújítása<br />
Projekt neve<br />
Szent Erzsébet Óvoda felújítása<br />
A Szent Erzsébet Óvoda a Templom-dombon található egyházi<br />
fenntartású épület. Az épületen az egyház a nyílászárók cseréjét <strong>terv</strong>ezi.<br />
Projekt rövid leírása<br />
Az óvodába 3 vegyes korosztályú csoportban csoportonként maximum 25<br />
fő jár.<br />
Projekt helyszíne Tapolca, Templom-domb 2., hrsz. 54<br />
Megvalósító<br />
Keresztény Szeretet Leányai<br />
Célcsoport bemutatása<br />
Az óvodába járó gyermekek<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett kezdete 2009. I.<br />
Megvalósítás <strong>terv</strong>ezett vége<br />
Tervezett teljes költségvetés<br />
Projekt-előkészítés helyzete<br />
2009. IV.<br />
50 000 000 Ft<br />
Koncepció<strong>terv</strong><br />
128
V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI<br />
V.8.1. Társadalmi-gazdasági hatások<br />
A fejlesztések a közterületek és a városkép vonzóbbá tételével, a kereskedelmi funkciók<br />
bővítésével szélesítik és serkentik a belvárosban a gazdasági teljesítményt. A kulturális<br />
funkciók megújulása, bővülése és fenntartható működése (könyvtár, művelődési központ) a<br />
társadalom szélesebb rétegei számára biztosít lehetőséget a kultúrához és a tudáshoz való<br />
hozzáféréshez.<br />
A kereskedelmi funkció erősítését a Tópresszó felújítása, a Fő tér 21. alatti üzlethelyiség<br />
homlokzati felújítása, a Balaton Elektronika Kft. homlokzatának felújítása segíti közvetlenül.<br />
A fejlesztés hatására megvalósuló beruházások közül a Kisfaludy utcai foghíjbeépítés, a Fő<br />
tér 7-9. homlokzati felújítása és a volt orvosi rendelő hasznosítása hoz hasonló hatásokat.<br />
Közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz a Fő tér és a környező tömbök udvarain elhelyezkedő<br />
üzletek megközelítését megkönnyítő gyalogos átjárók rehabilitációja, a Nagyköz utcai<br />
parkoló létesítése és a Déli városkapuhoz kapcsolódó fejlesztések (sétány, parkoló,<br />
közpark), továbbá a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása. A megnövekvő kereskedelmi<br />
forgalom hozzájárulhat a foglalkoztatás növekedéséhez, illetve új gazdasági funkciók<br />
megjelenéséhez. Ehhez a területhez a „kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma az<br />
Akcióterületen” indikátor kapcsolódik.<br />
A kulturális funkció a Tamási Áron Művelődési Központ és a Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum felújításával, valamint az ezekhez kapcsolódó programokkal erősödhet közvetlenül.<br />
Közvetetten hathat erre a többi fejlesztéshez kapcsolódó nem infrastrukturális program. Az<br />
ehhez a területhez kapcsolódó indikátor a „kulturális rendezvények számának növekedése”.<br />
A patakmente megújítása, a buszpályaudvar korábbi helyén park kialakítása, illetve az<br />
Akcióterület számos beruházásához kapcsolódó zöldfelületi fejlesztések bővítik a város és a<br />
kistérség lakosainak szabadidő-eltöltési lehetőségeit, amely nem csupán a lakosok általános<br />
jólétét képes növelni, hanem pozitívan hat a helyi identitástudatra is, annak<br />
megerősödésének lehetőségét hordozza magával. A zöldfelületek, a kikapcsolódási<br />
lehetőségek bővítése egyúttal pozitívan hat a turisták számára is: a város már jelenleg is<br />
számos ide látogatót vonz, számuk gyarapodását azonban nagy mértékben erősítik az<br />
említett fejlesztések, illetve az akcióterület egészének megújítása.<br />
Az akcióterületi fejlesztések az itteni ingatlanok felértékelődését is magával képesek<br />
vonzani. Az egész terület megújult épületállománya, a több zöldfelület, a kereskedelem<br />
erősödése mind pozitív hatással lesznek az akcióterületi ingatlanok értékére, hiszen a<br />
városközponti rehabilitáció várhatóan megnöveli majd az akcióterületi, vagy ahhoz közeli<br />
ingatlanok iránti keresletet.<br />
V.8.2. Esélyegyenlőségi hatás<br />
Minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a roma emberek számára szükséges<br />
megteremteni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális<br />
környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és<br />
egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi<br />
élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális<br />
elvárás tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell<br />
e tevékenység a nőkre-férfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt<br />
hatását.<br />
A fenti iránymutatások alapján az esélyegyenlőségi szempontok a projekt előkészítésének<br />
és megvalósításának minden szakaszában kiemelt szerepet kaptak. A projekt célja a<br />
területen élő elszegényedő, gazdaságilag nem aktív népesség helyzetének javítása, a terület<br />
munkahely lehetőségeinek javítása és szélesítése. A <strong>terv</strong>ezés fázisában a célcsoport<br />
129
meghatározásakor előtérbe kerültek a civil szervezetek és rajtuk keresztül a hátrányos<br />
helyzetűek, a mozgáskorlátozottak, a családok, és a nők. A projekt további célja a város<br />
idegenforgalmi kínálatának fejlesztése, bővítése, esztétikus települési környezet<br />
megteremtése.<br />
V.8.2.1. Akadálymentes környezet<br />
A <strong>terv</strong>ezett tevékenységek döntő része közterületi infrastruktúrafejlesztés, vizuális<br />
megjelenés fejlesztés. A közterületi fejlesztések, a Fő tér körüli belső udvarok<br />
rekonstrukciója során megvalósul a fizikai környezet hozzáférhetőségének biztosítása: az<br />
utak, járdák oly módon épülnek, hogy az akadálymentes közlekedés biztosítva legyen a<br />
mozgáskorlátozottak és a kisgyermekesek számára. A Belvárosi Irodaház átalakításával<br />
családbarát és akadálymentes intézmény jön létre. A létesítmény <strong>terv</strong>ezésekor és<br />
megvalósításakor a mozgássérültek számára is megközelíthető megoldások kerültek,<br />
kerülnek előtérbe (karlift).<br />
A Wass Albert Könyvtár és Múzeum akadálymentesítése során mozgássérült parkoló<br />
kialakítása, a Nyugati bejárat átalakítása és mozgássérült mosdó kialakítására is sor kerülne.<br />
Az épület utcaszinti Keleti bejáratának esetében megvalósíthatatlan az akadálymentesítés, a<br />
hátsó bejárat megfelelő módon történő átalakítása viszont megoldható. A könyvtár Nyugati<br />
udvara alkalmas egy mozgássérült parkoló kialakítására. Ezen keresztül jutnának be a<br />
továbbiakban az érintettek az épületbe. A földszinti tér (jelenleg aula) teljes átalakításának<br />
<strong>terv</strong>e többek között tartalmazza egy mosdó kialakítását mozgássérültek számára. Mindez – a<br />
földszinti helyiségek egybenyitása, mobil válaszfal és megfelelő berendezés elhelyezése,<br />
valamint az egyes munkafolyamatok mobilizálása révén – hozzájárul ahhoz, hogy az<br />
intézmény teljességre törekvő könyvtári szolgáltatást nyújtson a használóknak.<br />
Az intézmény épületének felújítása az esélyegyenlőség érvényesítését is szolgálná azáltal,<br />
hogy könyvtári szolgáltatást és közhasznú információszolgáltatást nyújt, internet-elérést<br />
biztosít, időszaki kiállításokat, tárlatokat rendez be és helyet ad különböző társadalmi<br />
szerveződési formák rendezvényeinek, összejöveteleinek a szervezésben és<br />
megvalósításban való aktív részvétellel. Mindezt pedig oly módon valósítja meg, hogy – az<br />
esélyegyenlőség jegyében – a társadalomnak azokat a csoportjait is bevonja<br />
tevékenységébe, amelyek eddig bizonyos okok folytán kívül maradtak hatókörén.<br />
Tamási Áron Művelődési Központ felújítása során figyelemmel lennének az akadálymentes<br />
környezet megteremtésére. Kialakításra kerülne az épület homlokzatán mozgássérültek<br />
részére szabványos bejárat. A földszinten mozgássérültek részére közlekedési lehetőség és<br />
mellékhelyiségek kerülnének kialakításra. A mozgássérültek részére biztosított<br />
megközelíthetőség, bejutási lehetőség és a belső terekben való önálló mozgás lehetősége<br />
növeli a mozgássérült látogatók számát.<br />
A közterületi parkolók kialakítása során figyelembe vették az akadálymentes környezet<br />
kialakítására vonatkozó elvárásokat és a parkolókban mozgássérült parkolóhelyek<br />
kialakítása is <strong>terv</strong>ezésre kerültek az OTÉK és az esélyegyenlőségi útmutató előírásainak<br />
megfelelően.<br />
A fejlesztés által érintett épületek, terek akadálymentesítésével a mozgásukban<br />
akadályozottak is hozzáférhetnek az ott található szolgáltatásokhoz. Tapolca Város<br />
önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Mozgássérültek Veszprém Megyei<br />
egyesületének Tapolcai Csoportjával az egyenlő esélyek megteremtése érdekében. A<br />
partnerségi megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza.<br />
130
V.8.2.2. Nemek közti esélyegyenlőség<br />
A pályázó szervezet <strong>terv</strong>ezett menedzsment szervezeténél is érvényesülnek az<br />
esélyegyenlőségi irányelvek, a 4 fős projektmenedzsmentet, 1 fő adminisztrátor, 2 fő<br />
szakmai tanácsadó és 1 fő pénzügyi szakember segíti, akik közül 2 fő női alkalmazott. A<br />
partnerszervezetekben dolgozók között is számos nő található, nem tapasztalható negatív<br />
diszkrimináció. A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő<br />
mértékben élvezik, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított.<br />
V.8.2.3. Fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása<br />
A fogyatékkal élők haszonélvezői a fent említett akadálymentesített beruházásoknak,<br />
azonban életminőségük javítása ennél többet jelent. Szükséges foglalkozni munkaerő-piaci<br />
esélyeik javításával is. A város szándékai szerint az elkövetkezendő években növekedni fog<br />
a fogyatékossággal élő foglalkoztatottak száma. Ezen cél eléréshez szükség több távmunka<br />
és részmunkaidős állás biztosítása számukra. A Fogyatékkal élők esélyeinek javítása<br />
érdekében Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vakok és<br />
Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének Tapolcai Szervezetével is. A partnerségi<br />
megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza.<br />
V.8.2.4. Roma emberek és más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége<br />
Az Akcióterületen a városi átlagot meghaladó roma népesség él, melyek életkörülményeire<br />
jelentős fejlesztő mértékben hatnak a <strong>terv</strong>ezett beruházások. A városfejlesztés beruházási<br />
jellegű, fenntartási munkáiban, mint potenciális munkavállalók jelennek meg. A roma<br />
munkavállalók érdekeinek érvényesítésében és foglalkoztatásában Tapolca Város<br />
Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat partnerségben vállalt szerepet,<br />
amellyel kapcsolatos együttműködési megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza.<br />
A „más hátrányos helyzetű csoportok” közé soroljuk például a 12 hónapnál hosszabb ideig<br />
munka nélkül lévő személyeket, azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak<br />
rendszeres fizetett alkalmazásban, vagy azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik<br />
nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú ezért esélyeik javítása<br />
munkavállalási esélyeik javításával javítható. A városfejlesztés közvetett hatása e<br />
célcsoportot is pozitívan érintheti majd.<br />
A fejlesztések között kedvezményes árú kulturális programok is megfogalmazásra kerültek,<br />
amely által az alacsony jövedelemmel rendelkezők közül többen juthatnak hozzá ezekhez a<br />
szolgáltatásokhoz.<br />
131
45. táblázat: A KDOP 3.1.1. forrásból <strong>terv</strong>ezett tevékenységek esélyegyenlőségi hatásai<br />
A <strong>terv</strong>ezett tevékenység területe<br />
Akadálymentes<br />
környezet<br />
Roma<br />
esélyegye<br />
nlőség<br />
Nemek<br />
közti<br />
esélyegyenlőség<br />
Fogyatékkal<br />
élők<br />
esélyegye<br />
nlősége<br />
Más<br />
hátrányos<br />
helyzetű<br />
csoportok<br />
esélyegyenlősége<br />
Fő tér 21. homlokzatának felújítása * + + ++ + ++<br />
Fő tér 7-9. homlokzatának felújítása * + + ++ + ++<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső<br />
rekonstrukciója +++ + ++ + ++<br />
Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső<br />
felújítása *<br />
+++ + ++ + ++<br />
Köztársaság tér felújítása * +++ + ++ + ++<br />
Tapolca-patak mentén sétány kialakítása és<br />
Alsó-tó légvezetékének cseréje földkábelre *<br />
+ + ++ + ++<br />
Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban * +++ + ++ + ++<br />
Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában * +++ + ++ + ++<br />
Fő tér körüli belső udvarok felújítása * +++ + ++ + ++<br />
Közpark kialakítása a déli városkapuban * +++ + ++ + ++<br />
Belvárosi irodaház felújítása * +++ + ++ + ++<br />
ESZA típusú tevékenységek * + + ++ ++ ++<br />
+ gyenge hatás ++ közepes hatás +++ erős hatás<br />
Azon fejlesztési elképzelések esetében, melyek előkészítettsége alacsony minden esetben<br />
figyelembe veszi a <strong>terv</strong>ezésnél a város az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését.<br />
Tapolca város 2007. évben elkészítette Esélyegyenlőségi Tervét, a <strong>terv</strong> végrehajtása<br />
érdekében a Polgármesteri Hivatalban Esélyegyenlőségi Munkatárs is kijelölésre került. A<br />
város honlapját infokommunikációs akadálymentesítéssel készítette el vakok és gyengén<br />
látók számára. A stratégia megvalósítása érdekében a partnerségi megállapodást is kötöttek<br />
fogyatékkal élők egyesületeivel.<br />
KDOP forrás terhére <strong>terv</strong>ezett tevékenység<br />
132
46. táblázat: Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok<br />
Mutató neve<br />
Célértéke<br />
Mértékegység<br />
Bázisérték célérték elérésének<br />
időpontja<br />
Mutató<br />
forrása<br />
Fajlagos<br />
mértéke<br />
teljes vízfelhasználás m3 569 540 2011 PEJ<br />
vízfelhasználás<br />
termelés v. szolgáltatás<br />
egysége<br />
fő 81 84 2011 PEJ<br />
Fajlagos<br />
energiafelhasználás<br />
teljes energiafelhasználás kWh 75 109 71 300 2011 PEJ<br />
mértéke termelés v. szolgáltatás<br />
egysége<br />
fő 81 84 2011 PEJ<br />
Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke<br />
(CO2)<br />
t/év<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
ártalmatlanításra kerülő<br />
Ártalmatlanításra kerülő hulladék<br />
hulladék arányának<br />
mértéke összes hulladék<br />
mennyisége<br />
t 62 49 2011 PEJ<br />
t 62 49 2011 PEJ<br />
kistérségben<br />
élő<br />
A kistérségben élők<br />
fő 13 839 13 500 2011 PEJ<br />
foglalkoztatottak száma<br />
foglalkoztatottságának<br />
mértéke<br />
a foglalkoztatottak száma fő 67 74 2011 PEJ<br />
A fenntarthatósággaltudásmegosztásban<br />
fő/év 1 5 2011 PEJ<br />
kapcsolatos<br />
résztvevők száma<br />
tudásmegosztáson részt<br />
vett munkavállalók száma össz munkavállalói létszám fő/év 81 84 2011 PEJ<br />
Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező<br />
épületek száma<br />
db 0 2 2011 PEJ<br />
Akadálymentesített épületek száma db 1 3 2011 PEJ<br />
V.8.3. Környezeti hatások<br />
A projektben megvalósuló városrehabilitáció – az épületek, a gyalogosfelületek és a<br />
zöldterületek rendezése – pozitívan befolyásolja a települési környezet állapotát, valamint a<br />
helyi közösség érdekeit is szolgálja. A <strong>terv</strong>ezési fázisban a felmerült alternatívák<br />
vizsgálatakor a közösségi, környezeti és gazdasági szempontból lehető legnagyobb<br />
hasznosságot elérő projekt, illetve helyszín került kiválasztásra. Már a <strong>terv</strong>ezés a Tapolca<br />
Város Környezetvédelmi Programjában megfogalmazott, a települési épített és természeti<br />
környezet megóvására vonatkozó iránymutatások alapján történt.<br />
V.8.3.1. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti<br />
egyensúly<br />
A fejlesztés megvalósítása kis mértékű, rövid ideig tartó zajterhelést jelent. A fejlesztések<br />
működtetése nem okoz sem zaj-, sem légszennyezést, és hatékony üzemeltetéséből, a<br />
létesítmények és a zöldterületek folyamatos rendezéséből fakadóan a környezet állapota<br />
jelentősen javul. A kivitelezéskor termelődő építési hulladék elszállításáról és<br />
semlegesítéséről a kivitelező gondoskodik, és nem jelent jelentősebb terhelést, mint a<br />
településen zajló egyéb építési beruházás.<br />
133
V.8.3.2. Természeti erőforrások fenntartható használata<br />
Az üzemelés során, a területen keletkező kommunális és zöld hulladék, illetve a szennyvíz<br />
és csapadék elvezetés igényelnek nagyobb feladatot. A közterület fenntartását és tisztítását<br />
az önkormányzat közszolgáltató szervezetei látják el, a vonatkozó környezetvédelmi<br />
rendelkezések figyelembe vételével és betartásával. A Remondis Kft. és Unizola Kft.<br />
magánvállalkozó rendelkezik a közterületek tisztántartásához szükséges eszközökkel és<br />
berendezésekkel. Az alkalmazott technológiák hatékonyak, illetve fenntartási és tisztítási<br />
módszerek a legkorszerűbb és az ár-érték aránynak legmegfelelőbben történnek. Az<br />
energiafelhasználás jelentős része az épületek üzemeltetéséből, fűtéséből adódik. Ez a<br />
műszakilag elavult épületek korszerűsítésével jelentősen csökken. A megnövekedő<br />
kihasználtság növelheti az abszolút terhelést, de a fajlagos felhasználás csökkenése<br />
várhatóan nagyobb arányú lesz. A fejlesztésre kerülő intézményekben, közterületen a<br />
hulladékmennyiség minimalizálása és a keletkezett hulladék szelektív gyűjtése a cél, ezért<br />
csökkenése várható a hulladék mennyiségében.<br />
Tapolca Város Önkormányzata a környezet védelme érdekében jelenleg is újrahasznosított<br />
(környezetbarát) papírt használ irodai munkája során, a KDOP 3.1.1. konstrukcióhoz<br />
kapcsolódó kiírásra készült pályázatát is ilyen papíron nyújtotta be.<br />
V.8.3.3. A meglévő értékek védelme és megőrzése<br />
A fejlesztéssel kialakításra kerülő létesítmények a környező épületekhez, illetve a<br />
városképbe tökéletesen illeszkednek. A rekonstrukcióba bevont Tamási Áron Művelődési<br />
központ rendezett épületegyüttese, a Belvárosi Irodaház, a Tópresszó és a Wass Albert<br />
Könyvtár és Múzeum pozitívan befolyásolja azok közvetlen területét, nem terheli sem az<br />
élővilágot, sem az épített környezetet. Az épületek melletti területek rendezése, zöldfelületek<br />
kialakítása szintén javítja a terület környezeti állapotát. A rendbe hozott épületek minőségi<br />
rekonstrukciója hozzájárul az épített környezet védelméhez és javításához, mely a város<br />
környezetvédelmi programjának kiemelt fontosságú eleme. A város <strong>terv</strong>ezett tevékenységei<br />
a jelenlegi zöldfelületeket megújítaná és növelné azok nagyságát a burkolt felületek<br />
arányának csökkentésével és a telepíteni kívánt zöldfelületi elemek (gyep, cserje, lombos fa)<br />
alkalmazásával. A zöldfelületi elemek közül a Fő tér körüli belső udvarok, valamint<br />
Köztársaság tér déli része felújításra szorulnak. További új <strong>terv</strong>ezett zöldfelületi elem a<br />
Tapolca-patak menti sétány kialakítása déli városkapuban. A kialakítandó és felújítandó<br />
zöldfelületi elemek jelen előzetes Akcióterületi <strong>terv</strong> <strong>terv</strong>ezett tevékenységei között<br />
szerepelnek. A KDOP 3.1.1. forrásból <strong>terv</strong>ezett tevékenységek esetében zöldfelület nem<br />
szűnik meg, a jelenlegi 1675 m 2 zöldfelületből 1675 m 2 újul meg és további 1906 m 2 új<br />
zöldfelület kialakítása <strong>terv</strong>ezett, az így létrejövő zöldfelület nagysága 3581 m 2 .<br />
134
47. táblázat: A <strong>terv</strong>ezett tevékenységek zöldfelületi mutatószámai a KDOP 3.1.1. beavatkozáson belül<br />
Tervezett tevékenység Akcióterületen belül<br />
Köztársaság tér felújítása<br />
Jelenlegi<br />
zöldfelület<br />
(m2)<br />
Felújított<br />
zöldfelület<br />
(m2)<br />
Új zöldfelület<br />
(m2)<br />
Megszűnő<br />
zöldfelület<br />
(m2)<br />
0 0 730 0<br />
Tapolca-patak mentén sétány kialakítása 555 555 0 0<br />
Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli<br />
városkapuban<br />
Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz<br />
utcában<br />
0 0 370<br />
0 0 311<br />
TÁMK mögötti terület felújítása 1020 1020 0 0<br />
APEH udvar felújítása 0 0 140 0<br />
Balaton üzletközpont udvarának felújítása 0 0 140 0<br />
Régi postaudvar és közlekedőút felújítása 100 100 55 0<br />
Fő tér 12. belső udvar felújítása 0 0 160 0<br />
Déli városkapu Park 5000 5000 0 0<br />
Összesen 6675 6675 1906 0<br />
0<br />
0<br />
48. táblázat: A Belvárosi akcióterület <strong>terv</strong>ezett tevékenységei és a védett értékek kapcsolata<br />
Tervezett tevékenység megnevezése<br />
KDOP 3.1.1. B beruházások<br />
Műemlék<br />
Műemléki<br />
környezet<br />
Helyi<br />
védett<br />
építészeti<br />
érték<br />
Tapolcai<br />
Tavasbarlang<br />
felszíni<br />
védőterülete<br />
Helyi jelentőségű<br />
természetvédelmi<br />
terület<br />
Köztársaság tér felújítása +<br />
Tapolca-patak mentén sétány kialakítása + + + +<br />
Deák F. u. 11. – Ady Endre u. 22. átjáró<br />
felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér<br />
felújítása<br />
APEH udvar felújítása +<br />
Balaton üzletközpont udvarának felújítása +<br />
Régi postaudvar és közlekedőút felújítása<br />
Fő tér 12. belső udvar felújítása + +<br />
+ +<br />
Vasudvar felújítása + +<br />
Belvárosi irodaház homlokzat-felújítás + +<br />
Kapcsolódó beruházások<br />
Fő tér 21. homlokzatának felújítása + +<br />
Fő tér 7-9. homlokzatának felújítása + +<br />
Kőtár kialakítása<br />
Tavasbarlang fogadóépületének bővítése +<br />
Szent Erzsébet óvoda felújítása + +<br />
135
Mutató neve<br />
A támogatott projektek<br />
eredményeként elért energia<br />
megtakarítás<br />
Üvegházhatású<br />
kibocsátásának<br />
(CO 2 )<br />
anyagok<br />
csökkentése<br />
Ártalmatlanításra kerülő hulladék<br />
arányának csökkentése<br />
(amennyiben releváns)<br />
A fenntarthatósággal kapcsolatos<br />
tudásmegosztáson részt vettek<br />
száma<br />
Jobb összesített energetikai<br />
jellemzőkkel<br />
(energiatanúsítvánnyal)<br />
rendelkező épületek száma<br />
49. táblázat: Környezeti hatások indikátorai<br />
Mutató típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Célértéke<br />
Mértékegység<br />
Bázisérték Célérték elérésének<br />
időpontja<br />
Mutató<br />
forrása<br />
eredmény GJ 270,3924 256,68 2011 PEJ<br />
hatás<br />
t<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
output t 62 49 2011 PEJ<br />
output fő 1 5 2011 PEJ<br />
output db 0 2 2011 PEJ<br />
V.8.3.4. Közlekedésre gyakorolt hatás<br />
A városi parkolás helyzetét bemutató fejezetben bemutatásra került a belváros parkolóhely<br />
hiánya és annak okai. A <strong>terv</strong>ezett tevékenységek közül a közlekedés fejlesztésére, azon<br />
belül új parkolók kialakítására tesznek javaslatot a következő projektelemek:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban<br />
Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában<br />
Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása<br />
Régi postaudvar és bekötőút felújítása<br />
A <strong>terv</strong>ezett tevékenységek parkolóhelyek számának növelésére gyakorolt hatását a<br />
következő táblázat mutatja be.<br />
50. táblázat: A Belvárosi akcióterület <strong>terv</strong>ezett új parkolói és mutatószámai<br />
Új parkolóhelyek száma (db)<br />
Tervezett tevékenység<br />
Személygépkocsi tehergépkocsi<br />
Rokkant<br />
parkolóhelyek<br />
száma<br />
Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli<br />
városkapuban<br />
73 14<br />
Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában 75 0<br />
Tamási Áron Művelődési Központ mögötti<br />
terület felújítása<br />
23 0<br />
Régi postaudvar és bekötőút felújítása 33 0<br />
Összesen 204 14<br />
OTÉK és az<br />
esélyegyenlőségi<br />
útmutató<br />
rendelkezései<br />
alapján<br />
136
V.8.3.5. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása<br />
A fejlesztés nem veszélyeztetik a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló,<br />
hagyományos gazdasági, termelő kultúrát és fogyasztói szokásokat. A városrész<br />
rehabilitációja esztétikus környezetet teremt, mely hozzájárul a város épített környezetének<br />
minőségi javulásához, és ezáltal a lakosság élet körülményeinek emelkedéséhez. Az<br />
életminőség javulását eredményezik – a települési arculat, környezet javulása mellett – a<br />
létrejövő közösségi értékek, a minőségi szolgáltatások, megrendezésre kerülő<br />
rendezvények, a kialakuló új munkahelyek, a szórakozási lehetőségek is. A fejlesztés<br />
komplex módon hat Tapolca közösségi, idegenforgalmi, és gazdasági életére. A fejlesztéssel<br />
a helyi lakosság környezettudatossága növekszik. A környezetre gyakorolt hatásokat és<br />
azok kompenzálásának lehetőségeit a következő összefoglaló táblázat tartalmazza.<br />
51. táblázat: A fejlesztési tevékenységek várható környezeti hatásai és azok kompenzálására tett<br />
intézkedési javaslatok<br />
Tervezett<br />
tevékenység<br />
Leírás<br />
Lehetséges pozitív<br />
környezeti hatások<br />
Lehetséges negatív<br />
környezeti hatások<br />
Lehetséges kompenzálási<br />
javaslatok<br />
Felújítás jellegű<br />
tevékenységek 4<br />
A felújítások főként<br />
homlokzatokat,<br />
járófelületeket,<br />
intézmények belső<br />
infrastruktúrájának<br />
korszerűsítését<br />
jelentik<br />
Fő tér körüli belső<br />
udvarok felújítása<br />
Energiahatékonyabb<br />
épületek, esztétikusabb<br />
települési környezet<br />
Zöldfelület mértékének<br />
növekedése (ld. 48. sz.<br />
táblázat)<br />
A felújítás ideje alatt<br />
megnövekedő<br />
zajterhelés, közlekedési<br />
fennakadások<br />
Új parkolóhelyek<br />
kialakulásával (Régi<br />
posta udvar) forgalom<br />
nagyságának és a<br />
zajszint növekedése<br />
- A felújításokat egymáshoz<br />
képest időben optimalizálni kell<br />
- A munkálatok időtartama<br />
lehetőség szerint 8.00-17.00<br />
között legyen a lakosság<br />
nyugalmának biztosítása<br />
érdekében<br />
- Közlekedés-szervezési<br />
intézkedésekkel biztosítható a<br />
biztonságos közlekedés<br />
- Zöldfelület mértékének növelése<br />
Beruházás jellegű<br />
tevékenységek<br />
(részletesen az<br />
alábbiak szerint)<br />
Parkolóhelyek<br />
kialakítása, sétány<br />
kialakítása,<br />
légvezeték cseréje,<br />
ingatlanfejlesztés<br />
Esztétikusabb települési<br />
környezet.<br />
Védett értékek<br />
veszélyeztetése.<br />
- Szoros együttműködés a<br />
<strong>terv</strong>ezés és a kivitelezés során az<br />
érintett szakhatóságokkal,<br />
látvány<strong>terv</strong>ek készítése és<br />
megismertetése a lakossággal.<br />
Nagyköz utcai<br />
parkoló<br />
megépítése<br />
Felszíni parkolást<br />
biztosító építmény<br />
létrehozása<br />
A felszíni parkolás<br />
áthelyezésével<br />
felszabaduló út menti<br />
városi terek, amelyek<br />
lehetőséget adnak<br />
zöldfelületi rendszer<br />
fejlesztésére<br />
Karsztos terület lévén,<br />
növekvő környezeti<br />
kockázat a földtani<br />
viszonyokban és a<br />
vízháztartásban<br />
- A lehetséges károk felmérése és<br />
kiküszöbölése érdekében<br />
megvalósíthatósági tanulmány<br />
készítése<br />
P+R parkoló<br />
építése a déli<br />
városkapuban<br />
Jelenleg kertes<br />
mezőgazdasági<br />
területek helyén<br />
felszíni nyílt gépkocsi<br />
parkoló építése<br />
Belvárosi<br />
gépkocsiforgalom egy<br />
részének áthelyeződése a<br />
lakóterületen kívülre.<br />
Kevesebb célforgalom a<br />
lakóterületen.<br />
Javuló környezeti tényezők<br />
(levegőminőség,<br />
zajcsökkenés,<br />
rezgésterhelés<br />
csökkenése)<br />
Déli tehermentesítő út<br />
forgalmának<br />
növekedése, növekvő<br />
zaj és rezgésterhelés<br />
Városi zöldfelület<br />
arányának csökkenése<br />
Tapolca-patak<br />
szennyeződésének<br />
lehetősége növekszik<br />
- Felszíni vízelvezetés megoldása,<br />
a patak vízminőségének védelme<br />
érdekében<br />
- Meglévő infrastruktúra<br />
hálózathoz való csatlakozás<br />
- Közvilágítás kialakítása a<br />
vagyonbiztonság növelése<br />
érdekében<br />
4 Tópresszó épületének felújítása, Fő tér 21. homlokzat felújítása, Alsómalom hasznosítása, Postahivatal felújítása, Fő tér 7-9.<br />
homlokzatfelújítása, Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzat és belső rekonstrukciója, Művelődési Ház homlokzat<br />
felújítása, Szent Erzsébet Óvoda felújítása, Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtérbeépítése, Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum<br />
épületében, Deák F. u. 11. - Ady Endre u. 22. átjáró felújítása, Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása,<br />
Köztársaság tér felújítása, APEH udvar felújítása, Balaton üzletközpont udvarának felújítása, Régi postaudvar felújítása,<br />
Vasudvar felújítása, Fő tér 6. belső udvar felújítása, Fő tér 12. belső udvar felújítása, Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása,<br />
Volt orvosi rendelő hasznosítása<br />
137
Tervezett<br />
tevékenység<br />
Leírás<br />
Lehetséges pozitív<br />
környezeti hatások<br />
Lehetséges negatív<br />
környezeti hatások<br />
Lehetséges kompenzálási<br />
javaslatok<br />
Tapolca-patak<br />
menti sétány<br />
kiépítése és<br />
Közpark kiépítése<br />
a déli<br />
városkapuban<br />
Patak menti<br />
közterület zöldfelületi<br />
arányának növelése<br />
Növekvő városi zöldfelületi<br />
arány.<br />
Rendezett települési<br />
környezet<br />
Zavaró környezeti hatás<br />
a sétány mentén,<br />
növekvő környezeti<br />
terhelés a talajra és a<br />
vízminőségre.<br />
A munkálatok során a<br />
munkagépekből<br />
nagyobb mennyiségű<br />
szennyező anyag juthat<br />
az élő vízfolyásba<br />
- Szoros együttműködés a<br />
szakhatóságokkal a <strong>terv</strong>ezés<br />
során.<br />
- A hulladékok káros antropogén<br />
hatásának kivédése érdekében a<br />
sétány mentén hulladékgyűjtők<br />
kihelyezése és rendszeres ürítése.<br />
A sétány zöldterület jellegű<br />
fenntartása javasolt<br />
- Az építési munkák során<br />
törekedni kell a haváriák okozta<br />
talaj- ill. vízszennyezések<br />
elkerülésére. Az előforduló<br />
esetleges talajszennyezéseket<br />
meg kell szüntetni, a környezeti<br />
károkat el kell hárítani<br />
Alsó-tó<br />
légvezeték<br />
kiváltás, trafó<br />
átépítés<br />
Az Alsó-tó partján<br />
légvezeték<br />
földkábelre való<br />
cseréje<br />
Esztétikusabb települési<br />
környezet<br />
A földkábel telepítése<br />
időszakos földkivonással<br />
jár<br />
Talajt és felszíni vizet<br />
érintő hatás a<br />
munkagépek, illetve a<br />
szállító járművek kenőés<br />
üzemanyagának<br />
csöpögése, elfolyása<br />
miatt<br />
- Megfelelő műszaki állapotban<br />
lévő gépek használatával a talaj<br />
szennyezése megelőzhető. A<br />
szélpark üzemeltetése és szükség<br />
szerinti karbantartása nem okoz<br />
talajszennyezést<br />
Lakás- és<br />
üzletfejlesztés<br />
(Arany J. u.<br />
Kisfaludy u.,<br />
Petőfi u.,<br />
Piaccsarnok)<br />
Lakás és<br />
kereskedelmi célú<br />
ingatlanok kialakítása<br />
jelenleg is beépített<br />
települési<br />
környezetben<br />
Az új építésű ingatlanokkal<br />
a városkép, települési<br />
környezet javulása<br />
A megnövekedett<br />
lakások/üzletek<br />
számával a felhasznált<br />
energiamennyiség<br />
növekszik<br />
Növekvő<br />
gépkocsiforgalom és<br />
parkolóhely iránti igény<br />
- A lakások energiahatékony<br />
építési formáinak előnyben<br />
részesítése. A lakóépületekben<br />
lehetőség szerint alternatív<br />
energiahordozók (földhő)<br />
hasznosítási rendszerének<br />
kiépítése.<br />
- Megfelelő mértékű zöldfelület<br />
biztosítása a városi klíma javítása<br />
érdekében<br />
- Rendezett (díjköteles) parkolási<br />
lehetőségek és a felszíni<br />
vízelvezetés biztosítása<br />
52. táblázat: Környezeti hatások indikátorai<br />
Mutató neve<br />
Mutató típusa<br />
(output<br />
/eredmény)<br />
Mértékegység<br />
Bázisérték<br />
Célérték<br />
Célértéke<br />
elérésének<br />
időpontja<br />
Mutató<br />
forrása<br />
A támogatott projektek<br />
eredményeként elért energia<br />
megtakarítás<br />
Üvegházhatású<br />
kibocsátásának<br />
(CO 2)<br />
anyagok<br />
csökkentése<br />
Ártalmatlanításra kerülő<br />
hulladék arányának csökkentése<br />
(amennyiben releváns)<br />
A fenntarthatósággal<br />
kapcsolatos tudásmegosztáson<br />
részt vettek száma<br />
Jobb összesített energetikai<br />
jellemzőkkel<br />
(energiatanúsítvánnyal)<br />
rendelkező épületek száma<br />
eredmény GJ 270,3924 256,68 2011 PEJ<br />
hatás t Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
Nem releváns<br />
Nem<br />
releváns<br />
output t 62 49 2011 PEJ<br />
output fő 1 5 2011 PEJ<br />
output db 0 2 2011 PEJ<br />
138
V.9. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ<br />
Az Akcióterületi rehabilitáció két fő célcsoportja a város, illetőleg a környező települések<br />
lakossága, valamint a belföldi és külföldi turisták.<br />
A lakosság szempontjából számos tényezőt befolyásolhatnak a beruházásra váró projektek:<br />
átalakíthatják a helyi közösségek szociális életét, identitástudatát, segíthetik a hátrányos<br />
helyzetűek életkörülményeinek javítását. A társadalom életminőségének általános javulása<br />
mellett a felújított intézmények használóinak, valamint az ott dolgozók munkakörülményeinek<br />
javítása is elérhető a projektekkel, csakúgy, mint a lakások ingatlanárainak, a szolgáltatások<br />
színvonalának emelése, valamint a rekreációs lehetőségek bővülése.<br />
A lakosság kiszolgálásán túl egyes projektelemek a turizmusfejlesztés szempontjából is<br />
jelentős tényezők lehetnek. Növekedhet a szolgáltatások színvonala, a kulturális<br />
rendezvények mennyisége, amelyek mind befolyásolhatják a városba látogató hazai és<br />
külföldi turisták számát.<br />
Ehhez a két célcsoporthoz kapcsolódik egy harmadik, a város fejlődése szempontjából<br />
ugyancsak fontos csoport, a gazdasági, vállalkozási szféra képviselői, akik elsősorban a<br />
megváltozott terek megnövekedett forgalma mellett ingatlanaik növekvő értékében, valamint<br />
a projektek kivitelezésében és programokkal való feltöltésében tudnak részt venni.<br />
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az egyes Akcióterületi fejlesztések célcsoportokhoz<br />
való illeszkedését.<br />
53. táblázat: A fejlesztések célcsoporthoz való illeszkedése<br />
Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez<br />
Közterületi rehabilitáció<br />
Fő tér belső<br />
udvarainak<br />
rekonstrukciója<br />
Köztársaság tér déli<br />
részének fejlesztése<br />
Tapolca-patak menti<br />
sétány kiépítése<br />
Helyi lakosok<br />
Városi lakosság<br />
Környező települések<br />
lakossága<br />
Hazai turisták<br />
Külföldi turisták<br />
ingatlanárak emelkedése a rehabilitált területek közelében<br />
rekreációs, szociális lehetőségek bővülése<br />
identitástudat erősödése<br />
életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként<br />
rekreációs, szociális lehetőségek bővülése<br />
identitástudat erősödése<br />
életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként<br />
rekreációs, szociális lehetőségek bővülése<br />
identitástudat erősödése<br />
életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként<br />
emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások<br />
számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően<br />
emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások<br />
számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően<br />
Beruházás környéki<br />
vállalkozások<br />
ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a<br />
rehabilitált területek közelében<br />
megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek<br />
vonzóhatásának eredményeként<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
Egyéb vállalkozások<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
Közlekedésfejlesztés<br />
Nagyköz utcai<br />
parkoló megépítése<br />
Helyi lakosok<br />
életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által<br />
ingatlanárak emelkedése a kisebb mértékű forgalmi területek,<br />
valamint a parkolóház mellett<br />
139
Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez<br />
P+R parkoló<br />
kiépítése a déli<br />
városkapuban<br />
Városi lakosság<br />
életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által<br />
Hazai turisták<br />
magasabb turisztikai szolgáltatás-minőség a<br />
forgalomkorlátozott területek mentén<br />
Külföldi turisták<br />
magasabb turisztikai szolgáltatás-minőség a<br />
forgalomkorlátozott területek mentén<br />
Beruházás környéki<br />
vállalkozások<br />
Egyéb vállalkozások<br />
megnövekedett vásárló-forgalom a forgalomkorlátozott<br />
területek mentén a megnövekedett gyalogosforgalom<br />
eredményeként<br />
a buszállomás és a parkolók közelében megnövekedett<br />
vásárló-forgalom<br />
ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
Helyi lakosok<br />
ingatlanárak emelkedése<br />
életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával<br />
Kulturális intézmények<br />
fejlesztése<br />
Wass Albert<br />
Könyvtár és Múzeum<br />
külső és belső<br />
rekonstrukciója<br />
Tamási Áron<br />
Művelődési központ<br />
belső felújítása<br />
Oktatási intézmények<br />
fejlesztése<br />
Bárdos Lajos<br />
Általános Iskola<br />
akadálymentesítése,<br />
bővítése<br />
Közösségi élet<br />
fejlesztése<br />
közösségépítő<br />
programok<br />
szervezése<br />
Közigazgatási<br />
intézmények fejlesztése<br />
Belvárosi irodaház<br />
rekonstrukciója<br />
Városi lakosság<br />
Környező települések<br />
lakossága<br />
Intézmény dolgozói<br />
Hazai turisták<br />
Beruházás környéki<br />
vállalkozások<br />
Egyéb vállalkozások<br />
Városi lakosság<br />
Környező települések<br />
lakossága<br />
Intézmény dolgozói<br />
Hátrányos helyzetűek<br />
Városi lakosság<br />
Környező települések<br />
lakossága<br />
Hazai turisták<br />
Külföldi turisták<br />
Városi lakosság<br />
Környező települések<br />
lakossága<br />
Intézmény dolgozói<br />
életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával<br />
életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával<br />
munkakörülmények javulása a rekonstrukció által<br />
emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások javulásával<br />
ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése<br />
megnövekedett vásárló-forgalom a megnövekedett<br />
gyalogosforgalom eredményeként<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése<br />
az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése<br />
munkakörülmények javulása a bővítések által<br />
az akadálymentesítéssel a testi fogyatékosok ellátásbeli<br />
színvonalának emelkedése<br />
a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása<br />
a közösségi programok által az életminőség javulása<br />
a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása<br />
a közösségi programok által az életminőség javulása<br />
közösségi programok jótékony hatása a turizmusra<br />
közösségi programok jótékony hatása a turizmusra<br />
a lakosság közigazgatási ellátásának színvonal-emelése<br />
a lakosság közigazgatási ellátásának színvonal-emelése<br />
munkakörülmények javulása a rekonstrukció által<br />
Szociális intézmények Hajléktalanok a hajléktalanok ellátásának színvonal-emelése<br />
140
Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez<br />
fejlesztése<br />
Hajléktalanszálló<br />
felújítása<br />
Intézmény dolgozói<br />
munkakörülmények javulása a rekonstrukció által<br />
Helyi lakosok<br />
ingatlanárak emelkedése a hasznosított területek közelében<br />
életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként<br />
Kereskedelem,<br />
vendéglátás fejlesztése<br />
Tópresszó<br />
épületének<br />
rekonstrukciója<br />
Alsómalom<br />
hasznosítása<br />
Kisfaludy utcai üzletés<br />
lakásfejlesztés<br />
Postahivatal<br />
épületének felújítása<br />
Volt orvosi rendelő<br />
hasznosítása<br />
Természeti értékek<br />
megőrzése, bemutatása<br />
Tavasbarlang<br />
fogadóépületének<br />
bővítése<br />
Városi lakosság<br />
Környező települések<br />
lakossága<br />
Hazai turisták<br />
Külföldi turisták<br />
Beruházás környéki<br />
vállalkozások<br />
Egyéb vállalkozások<br />
Városi lakosság<br />
Környező települések<br />
lakossága<br />
Hazai turisták<br />
Külföldi turisták<br />
Beruházás környéki<br />
vállalkozások<br />
Egyéb vállalkozások<br />
életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként<br />
életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként<br />
emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és<br />
színvonalának emelkedése miatt<br />
emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és<br />
színvonalának emelkedése miatt<br />
ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a felújított<br />
területek közelében<br />
megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek<br />
vonzóhatásának eredményeként<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése<br />
a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése<br />
emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése<br />
miatt<br />
emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése<br />
miatt<br />
ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a<br />
Tavasbarlang közelében<br />
megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek<br />
vonzóhatásának eredményeként<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség<br />
A projektek nem csupán az akcióterület lakosságára, hanem – bár sok esetben kisebb<br />
mértékben – hatással vannak az egész város, olykor a környező települések népességére is.<br />
A projektek környezetében élők számára a fejlesztések többnyire jelentősebb előnyöket<br />
biztosítanak lakóingatlanaik felértékelődésével, a lakókörnyezet minőségének javulásával. A<br />
város egészének lakossága számára is elérhetővé válnak a kialakított szolgáltatások,<br />
amelyek az egész város lakosságának általános életminőség-emelését, a városhoz való<br />
kötődését emelhetik. A környező települések lakosai elsősorban tanulás, munkavállalás,<br />
bevásárlás céljából keresik fel a várost, ezen infrastrukturális elemek fejlesztése mellett az<br />
olyan, nagyobb horderejű kulturális, közösségi fejlesztések is járhatnak előnyökkel,<br />
amelyeknek hatásai képesek túlmutatni a város határain. A lakosság részéről fennálló<br />
igények a kérdőíves felmérés alapján megvannak a projektekre: leginkább ugyanis pont<br />
azon városi lehetőségek, szolgáltatások rendelkezésre állását, illetve minőségét minősítették<br />
alacsony értékekkel, amelyekre az akcióterületi projektek jelentős része megoldást kínál.<br />
Ilyen, a lakosság részéről fejlesztési igényként megjelenő alacsony fokú lehetőségek többek<br />
között a fiatalok szórakozási lehetőségeinek kis száma, a belvárosi parkolási lehetőségek, a<br />
kulturális lehetőségek, a szociális ellátás, vagy a turisztikai programkínálat alacsony volta,<br />
amelyek fejlesztése megvalósulhat az akcióterületi projektelemeknek köszönhetően.<br />
141
V.10. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ<br />
A Belvárosi akcióterület településrendezési <strong>terv</strong>e és helyi építési szabályzata 2008. évben<br />
felülvizsgálatra került 5 , amely 2008.07.01-én lép hatályba. A <strong>terv</strong>ezett beavatkozások a<br />
hatályos (2002. évi) településrendezési <strong>terv</strong>vel és a 2008. júliusában hatályba lépő<br />
településrendezési <strong>terv</strong>vel is összhangban állnak. A hatályos településrendezési <strong>terv</strong><br />
településszerkezeti <strong>terv</strong>lapját és a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó paragrafusait a 4.<br />
melléklet tartalmazza<br />
54. táblázat: A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzeléseinek illeszkedése a hatályos<br />
településrendezési <strong>terv</strong>hez<br />
A <strong>terv</strong>ezett tevékenység<br />
területe 6<br />
Helyrajzi<br />
száma<br />
Hatályos<br />
településszerkeze<br />
ti <strong>terv</strong> szerinti<br />
besorolása<br />
Megvalósulásho<br />
z szükséges<br />
településszerke<br />
zeti <strong>terv</strong>i<br />
besorolása<br />
Hatályo<br />
s<br />
övezeti<br />
jele<br />
Megvaló<br />
sulásho<br />
z<br />
szükség<br />
es<br />
övezeti<br />
jel<br />
Települ<br />
ésrendez<br />
ési<br />
<strong>terv</strong>mó<br />
dosítást<br />
igényele<br />
Hatályos<br />
HÉSZ<br />
vonatkozó<br />
előírása<br />
KDOP 3.1.1.<br />
Tamási Áron Művelődési Ház<br />
homlokzati és belső felújítása<br />
2836<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Wass Albert Könyvtár és<br />
Múzeum homlokzati és belső<br />
rekonstrukciója<br />
866<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Belvárosi irodaház homlokzatfelújítás<br />
és magastető építése<br />
2836<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Tópresszó épületének felújítása 31<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Fő tér körüli belső udvarok felújítása (az alábbi <strong>terv</strong>ezett tevékenységek tartoznak ide)<br />
* Deák F. u. 11. - Ady<br />
Endre u. 22. átjáró<br />
felújítása<br />
2788<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
KÖu KÖu Nem 23. §<br />
* APEH udvar<br />
felújítása<br />
87, 880/2,<br />
880/6, 971/3<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Közlekedési<br />
terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
Közlekedési<br />
terület<br />
VT<br />
KÖu<br />
VT<br />
KÖu<br />
Nem<br />
Nem<br />
17. §<br />
23. §<br />
* Balaton üzletközpont<br />
udvarának felújítása<br />
871/3, 871/4,<br />
871/9<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
* Régi postaudvar és<br />
közlekedőút felújítása<br />
2793/2<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
KÖu KÖu Nem 23. §<br />
* Vasudvar felújítása,<br />
távfűtő vezeték<br />
cseréje<br />
2804, 2811/1<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
KÖu KÖu Nem 23. §<br />
* Fő tér 12. belső<br />
udvar felújítása<br />
19/3<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Köztársaság tér felújítása 2923<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
KÖu KÖu Nem 23.§<br />
5 A hatályos (2002. évi) Településrendezési Terv felülvizsgálatára a Belvárosi akcióterületen kívül elhelyezkedő Volt honvédségi<br />
terület funkcióváltása miatt került sor. A településrendezési <strong>terv</strong> 2008. évi módosítása a Belvárosi akcióterület területét nem<br />
érinti.<br />
6 Amennyiben a <strong>terv</strong>ezett tevékenység településrendezési szempontból több résztevékenységet tartalmaz, azt *-gal jelöltük. A<br />
*-gal jelölt résztevékenységek nem önálló tevékenységek.<br />
142
A <strong>terv</strong>ezett tevékenység<br />
területe 6<br />
Helyrajzi<br />
száma<br />
Hatályos<br />
településszerkeze<br />
ti <strong>terv</strong> szerinti<br />
besorolása<br />
Megvalósulásho<br />
z szükséges<br />
településszerke<br />
zeti <strong>terv</strong>i<br />
besorolása<br />
Hatályo<br />
s<br />
övezeti<br />
jele<br />
Megvaló<br />
sulásho<br />
z<br />
szükség<br />
es<br />
övezeti<br />
jel<br />
Települ<br />
ésrendez<br />
ési<br />
<strong>terv</strong>mó<br />
dosítást<br />
igényele<br />
Hatályos<br />
HÉSZ<br />
vonatkozó<br />
előírása<br />
2924/1, 2924/2<br />
Zöldterület<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
Zöldterület<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
Z<br />
Z<br />
Nem<br />
25. §<br />
2925<br />
KÖu<br />
KÖu<br />
Nem<br />
23.§<br />
Felszíni parkoló kialakítása a<br />
Nagyköz utcában<br />
890, 891, 893,<br />
894, 895, 896,<br />
897, 898, 899,<br />
900, 901, 902,<br />
903, 904<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
* Nagyköz utcai 5. sz.<br />
mögötti szervizút<br />
felújítása<br />
874<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
Közlekedési és<br />
közmű terület<br />
KÖu KÖu Nem 23. §<br />
Felszíni P+R parkoló kialakítása<br />
a déli városkapuban<br />
736, 735,783<br />
Kereskedelmi,<br />
szolgáltató terület<br />
Kereskedelmi,<br />
szolgáltató<br />
terület<br />
GKSZ GKSZ Nem 19. §<br />
* Tapolca-patak<br />
mentén sétány<br />
kialakítása és<br />
Alsó-tó<br />
légvezetékének<br />
cseréje földkábelre<br />
721<br />
51, 56<br />
Vízgazdálkodási<br />
terület<br />
Zöldterület<br />
Vízgazdálkodási<br />
terület<br />
Zöldterület<br />
V<br />
Z<br />
V<br />
Z<br />
Nem<br />
Nem<br />
28. §<br />
25. §<br />
Magán<br />
Fő tér 21. homlokzatának<br />
felújítása<br />
2823<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Közszféra<br />
Fő tér 7-9. homlokzatának<br />
felújítása<br />
2793/1<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Tavasbarlang fogadóépületének<br />
bővítése<br />
2850<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. 30. §<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola<br />
tetőtér beépítése<br />
2622<br />
oktatási központ<br />
terület<br />
Oktatási<br />
központ terület<br />
KO KO Nem 21.§<br />
Kőtár kialakítása az<br />
Iskolamúzeum épületében<br />
52/2<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
Közpark kialakítása a déli<br />
városkapuban<br />
721, 733, 734,<br />
735, 784<br />
Zöldterület Zöldterület Z Z Nem 25.§<br />
Nagyköz u. – Petőfi u.<br />
zöldfelület bővítés<br />
913, 914 920/2 Kisvárosias Lakó<br />
Kisvárosias<br />
Lakó<br />
Lk Lk Nem 14.§<br />
Egyéb<br />
Piaccsarnok felújítása 2503<br />
Kereskedelmi,<br />
szolgáltató terület<br />
Kereskedelmi,<br />
szolgáltató<br />
terület<br />
GKSZ GKSZ Nem 19. §<br />
Szent Erzsébet Óvoda 54<br />
Településközpont<br />
vegyes terület<br />
Településközpo<br />
nt vegyes terület<br />
VT VT Nem 17. §<br />
143
V.11. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE<br />
A fejlesztésekkel kapcsolatban a következő kockázatok merülhetnek fel:<br />
55. táblázat: A fejlesztések kockázatelemzése<br />
Sorszám<br />
Azonosított kockázat<br />
Bekövetkezés<br />
valószínűsége<br />
Hatása<br />
a projekt<br />
céljaira<br />
A tevékenység, amire a kockázat<br />
vonatkozik<br />
Kockázat kiküszöbölése<br />
Alsómalom ingatlanfejlesztése<br />
1.<br />
A <strong>terv</strong>ezett fejlesztések<br />
engedélyeztetése<br />
akadályokba ütközik<br />
Kicsi<br />
Nagy<br />
Tapolca-patak menti sétány kialakítása<br />
Szent Erzsébet óvoda homlokzat<br />
felújítása<br />
Kőtár kialakítása<br />
Elképzelések egyeztetése<br />
az illetékes<br />
szakhatóságokkal,<br />
társadalmi konzultáció<br />
2.<br />
A <strong>terv</strong>ezett<br />
fejlesztésekhez<br />
szükséges állami<br />
támogatást megszerzése<br />
akadályokba ütközik<br />
Kicsi Nagy Bármely tevékenység<br />
A stratégiák és <strong>terv</strong>ek<br />
kidolgozásához szakértők<br />
alkalmazása<br />
3.<br />
Lakossági elégedetlenség<br />
a beruházásokkal<br />
szemben<br />
Kicsi Közepes Bármely tevékenység<br />
Folyamatos partnerségi<br />
egyeztetések a<br />
lakossággal<br />
4.<br />
Megvalósítás, kivitelezés<br />
időbeli elhúzódása<br />
Közepes Közepes Beruházás típusú tevékenységek<br />
Gondos előkészítés és<br />
<strong>terv</strong>ezés<br />
5.<br />
Pénzügyi kockázatok<br />
(költségnövekedés,<br />
kevesebb önerő )<br />
Közepes Közepes Bármely tevékenység<br />
Költség<strong>terv</strong>ezés részletes<br />
árajánlatok alapján,<br />
részvények kibocsájtása<br />
6.<br />
A fejlesztések<br />
kihasználtsága nem teljes<br />
körű<br />
Közepes Nagy Bármely tevékenység<br />
Kommunikációs és<br />
marketing<strong>terv</strong> kidolgozása,<br />
és végrehajtása<br />
Fő tér – Deák Ferenc u. körüli udvarok és<br />
közterületi átjárók rehabilitációja<br />
Köztársaság tér déli rész felújítása<br />
P+R parkoló a Déli városkapunál<br />
7.<br />
Közbeszerzési eljárás<br />
sikertelen<br />
Kicsi<br />
Nagy<br />
Nagyköz utcai parkoló<br />
Belvárosi Irodaház felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési Központ<br />
felújítása<br />
Wass Albert Könyvtár ás Múzeum<br />
korszerűsítése és funkcióbővítése<br />
Tópresszó felújítása<br />
Közbeszerzésre minőségi<br />
szakember alkalmazása, a<br />
közbeszerzés újbóli kiírása<br />
8.<br />
A beszállítók nem<br />
megfelelő minőségű<br />
munkát végeznek<br />
Közepes Nagy Beruházás típusú tevékenységek<br />
Minőségi referenciákkal<br />
bíró, megbízható, nagy<br />
munkatapasztalattal<br />
rendelkező beszállító<br />
kiválasztása<br />
Annak, hogy a <strong>terv</strong>ezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik, bekövetkezési<br />
valószínűsége kicsiny ugyan, azonban ennek hatása jelentős lenne a projekt egészére<br />
nézve. Az engedélyek megszerzésének elhúzódása a beruházásokat ugyanis késlelteti, a<br />
projekt egészének megvalósítása emiatt nagy mértékben csúszhat. Ennek kiküszöbölésére<br />
az Önkormányzat már most, a projekt-előkészítési szakaszban, az Akcióterületi fejlesztési<br />
elképzelések kimunkálásánál minden egyes elképzelést egyeztet a vonatkozó<br />
szabályozással, hogy ahol beavatkozás szükséges, ott időben meg tudja tenni a szükséges<br />
intézkedéseket. A társadalmi szereplőkkel történő folyamatos konzultáció ugyancsak ennek<br />
az eseménynek elkerülését szolgálja.<br />
144
A város megfelelően előkészíti projektjeit ugyan, de fenn áll a lehetősége annak, hogy a<br />
fejlesztésekhez szükséges állami forrásokat nem képes elérni, pályázata nem kerül pozitív<br />
elbírálás alá. E lehetőség bekövetkezési valószínűsége ugyan alacsony, de a fejlesztésre<br />
igen nagy hatással lehet. A város e lehetőség minimalizálása érdekében a <strong>terv</strong>ezés és<br />
pályázatkészítés kapcsán szakértőket alkalmazott.<br />
Fennáll a veszélye annak, hogy a megvalósuló beruházásokkal a város egyes lakossági<br />
csoportjai nem lesznek elégedettek, mivel a beruházások érdekeikkel szemben állnak.<br />
Ennek megelőzésére már a projektötletek felmerülésétől kezdődően aktívan egyeztetések<br />
folytak a város lakosságának csoportjaival, hogy az egyes társadalmi csoportok véleményét,<br />
érdekeit megismerjük, meghallgatásukkal pedig már előzetesen úgy alakítsuk ki a projektet,<br />
hogy a későbbiek folyamán ezt a kockázatot minél inkább minimalizáljuk. A partnerségi<br />
egyeztetések azonban nem állnak meg ezen a szinten: a folyamatos egyeztetések a<br />
lakosság különféle csoportjaival a projektmegvalósítás egész ideje alatt folyamatosan fognak<br />
zajlani.<br />
A megvalósítás, kivitelezés csúszása is egy fennálló kockázati tényező. A beruházás<br />
folyamán ugyanis előfordulhatnak olyan nem várt hátráltató tényezők, amelyek a projekt<br />
megvalósítását hátráltatják. Ennek elkerülésére a <strong>terv</strong>ezés során már számol az<br />
Önkormányzat esetleg csúszásokkal: kiküszöbölésére előzetes közbeszerzést végez majd,<br />
ezen kívül a kivitelezők kiválasztásának is úgy történik majd, hogy azok garanciát vállaljanak<br />
majd az időbeli csúszások elkerülésére.<br />
Közepes a bekövetkezési valószínűsége annak, hogy a megvalósítás során az előzetes<br />
<strong>terv</strong>ekhez képest a költségek növekedni fognak. A költségvetést a <strong>terv</strong>ezés során részletes<br />
árajánlatok alapján kalkulálták ki, ezzel minimalizálva ennek a tényezőnek a kockázatát. A<br />
beruházásokhoz a kellő önerő meg nem léte, mint kockázati tényező minimális, azonban<br />
amiatt, hogy befolyása a projekt egészére igen jelentős, mindenképpen meg kell említeni,<br />
mint kockázati tényezőt. A kockázat minimalizálása érdekében a város az önerőre szánt<br />
forrásokat időben leköti, hogy azokat minden probléma nélkül fel tudja majd használni a<br />
városrehabilitációs munkák során. A város 250 millió forint értékben részvényt bocsátott ki a<br />
városfejlesztési akciók pénzügyi fedezeteként.<br />
A legkritikusabb kockázatnak a kihasználtság biztosítása tűnik, amelyet a kommunikációs és<br />
marketing<strong>terv</strong> kidolgozásával és ellenőrzött megvalósításával lehet kiküszöbölni. Ehhez a<br />
kötelezően előírt tájékoztatási és kommunikációs teendők mellett az önkormányzat az<br />
érintett intézményekkel, a civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal együttműködve<br />
tájékoztat és egyeztet a <strong>terv</strong>ezett fejlesztésekről és az azokat kísérő programokról.<br />
A közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószínűsége kicsi, azonban a projektekre nagy<br />
hatással lehet. A kockázat kiküszöbölésére a város nagy tapasztalattal rendelkező, a<br />
közbeszerzésben jártas munkatársat alkalmaz majd.<br />
A városfejlesztés minősége és megvalósulása nem csak az eljárásrendeken, pénzügyi<br />
forrásokon, a társadalmi elfogadottságon múlhat. Fontos szerep jut az effektív munkát végző<br />
vállalkozóknak, vállalkozásoknak is. Előfordulhat, hogy munkájuk nem megfelelő minőségű.<br />
Ennek bekövetkezési valószínűsége közepes és a projektekre nézve nagy hatással<br />
lehetnek. Ennek érdekében a vállalkozók kiválasztásánál a több éves szakmai tapasztalattal<br />
és megfelelő referenciákkal rendelkező cégek kerülnek majd kiválasztásra.<br />
145
V.12. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE<br />
56. táblázat: A KDOP 3.1.1/B fejlesztések ütem<strong>terv</strong>e<br />
A tevékenységek ütemezése<br />
2009 2010 2011 2012<br />
I. II. I. II. I. II. I. II.<br />
Előkészítés<br />
IVS, ATT<br />
2008.01.05-2008.05.19<br />
2008.02.01.-2009.10.31<br />
x<br />
x<br />
Műszaki <strong>terv</strong>ek<br />
2008.10.20-2009.05.30<br />
2009.05.01-2009.10.16.<br />
Tanulmányok, felmérések, üzleti <strong>terv</strong> 2009.05.01-2009.10.31 x x<br />
Feltételes közbeszerzés 2009.05.01-2009.09.30 x x<br />
x<br />
x<br />
Végrehajtás<br />
Projektmenedzsment 2010.03.01-2011.04.22 x x x<br />
Belvárosi Irodaház felújítása –<br />
gazdasági rész<br />
Gazdasági funkció<br />
2010.06.01-2010.09.30 x<br />
Tópresszó épületének felújítása 2010.03.01-2010.09.30 x x<br />
Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiség<br />
felújítása<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
felújítása<br />
Tamási Áron Művelődési Központ<br />
felújítása<br />
Nagyköz utcai parkoló és szervizút<br />
kiépítése<br />
2010.07.01-2010.10.31 x<br />
Közösségi funkció<br />
2010.07.01-2010.10.31 x x<br />
2010.09.01-2010.12.31 x<br />
Városi funkció<br />
2010.03.01-2010.06.30 x x<br />
146
Déli városkapu P+R parkoló és<br />
Tapolca-patak menti sétány<br />
kialakítása<br />
Fő tér körüli átjárók, udvarok<br />
felújítása<br />
A tevékenységek ütemezése<br />
2009 2010 2011 2012<br />
2010.06.01-2011.03.31 x x<br />
2010.03.01-2010.06.30 x x<br />
Köztársaság tér déli rész felújítása 2010.03.01-2010.06.30 x x<br />
Tamási Áron Művelődési Központ<br />
előtti tér felújítása<br />
2010.03.01-2010.06.30 x x<br />
Közszféra funkció<br />
Belvárosi irodaház – közszféra rész 2010.06.01-2010.09.30 x<br />
Nem releváns<br />
Helyi termesztésű gyógynövények<br />
népszerűsítése<br />
Programok a megújult Wass Albert<br />
Könyvtárban<br />
Rendezvények a megújult<br />
Köztársaság téren<br />
Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ESZA típusú)<br />
Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ERFA típusú)<br />
2010-03.01-2011.03.31 x x x<br />
2010.01.01-2011-03.31 x x<br />
2010.05.01-2010.09.30 x x<br />
Környezettudatosság Tapolcán 2010.04.01-2011.03.31 x x x<br />
Szülő-gyermek klub a társadalmi<br />
beilleszkedés elősegítésére<br />
2010.01.01-2011.03.31 x x x<br />
147
57. táblázat: Kapcsolódó beruházások ütem<strong>terv</strong>e<br />
A tevékenységek ütemezése<br />
2009 2010 2011 2012<br />
I. II. I. II. I. II. I. II.<br />
Gazdasági funkció<br />
Piaccsarnok felújítása x x x<br />
Közösségi funkció<br />
Szent Erzsébet Óvoda felújítása x x x<br />
Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum<br />
épületében<br />
Tavasbarlang épületének felújítása x x<br />
x<br />
x<br />
Városi funkció<br />
Fő tér 7.-9. homlokzat felújítása<br />
Fő tér 21. homlokzat-felújítása<br />
x<br />
x<br />
x<br />
Autóbusz állomás áthelyezése<br />
x<br />
x<br />
Közszféra funkció<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér<br />
beépítése<br />
x<br />
x<br />
148
V.13. PARTNERSÉG<br />
Az önkormányzat a fejlesztési célok megalkotása érdekében egyeztetéseket folytatott, mely<br />
egyeztetéseknek a célcsoportjai a következők voltak:<br />
<br />
Helyi érdekcsoportok:<br />
o Vállalkozók<br />
o Stratégiaalkotó célcsoport, SAM<br />
o<br />
o<br />
o<br />
Széles körű elfogadást biztosító célcsoport, a helyi lakosság<br />
Döntéshozó célcsoport, képviselőtestület<br />
Szakmai célcsoport, szakmai műhely tagja<br />
o Civil érdekszféra, civil szervezetek<br />
A partnerségi egyeztetések formái a következők voltak:<br />
Honlap (lakossági kérdőív és tájékoztatás)<br />
Média (írott sajtó, televízió)<br />
Egyeztető tárgyalás, vállalkozói fórumok<br />
Munkacsoport beszélgetés (SAM)<br />
Szakmai műhelybeszélgetés<br />
Képviselőtestületi ülés<br />
Lakossági fórum<br />
Az IVS készítése kezdetén a város honlapjára lakossági kérdőívet helyezett ki, amelyben a<br />
lakosság városfejlesztési <strong>terv</strong>eit ismertethette. A kérdőív és kiértékelése az IVS 4.<br />
mellékletében megtekinthető.<br />
Az Akcióterületi <strong>terv</strong>ben a következő lakossági igények kerültek bevezetésre:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Kulturális élet fejlesztése<br />
Turisztikai lehetőségek kihasználása<br />
Közterületek fejlesztése<br />
A belvárosi parkolási lehetőségek fejlesztése<br />
Rendezvények a közösségi élet fejlesztése céljából<br />
A helyi újság a lakossági kérdőív alapján a leginkább használt média a lakosság körében.<br />
A városvezetés a lakosság tájékoztatására felhasználta a Tapolcai Újságot is: cikksorozatot<br />
indított az IVS és akcióterületi fejlesztésekről. Az 5. melléklet a helyi újság Belvárosi<br />
akcióterületről szóló rovatát mutatja be. A városi televízióban pedig műsort sugárzott a<br />
fejlesztéseket illetően. Az emberek leginkább ismerőseik révén jutnak információhoz a társas<br />
érintkezés során. A városvezetés a lakossággal történő személyes találkozót is szervezett,<br />
lakossági fórumon tájékoztatta a megjelenteket. A projektfejlesztés időszakában internet<br />
alapú (www.<strong>tapolca</strong>.hu oldalon) és személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést<br />
végzett.<br />
Az Önkormányzat a fejlesztési elképzelések és befektetői szándékok megismerése<br />
érdekében a helyi vállalkozókkal vállalkozói fórumok keretében rendszeresen egyeztet. Az<br />
149
egyeztetéseket még az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításakor megindította és az<br />
Előzetes Belvárosi akcióterületi <strong>terv</strong> lezárásáig folytatta. Az egyeztetések eredményeként<br />
jelentős mértékű magántőke került mozgósításra a városfejlesztési akciók során. A konkrét<br />
pénzügyi hasznon kívül a partnerség alapjai is megteremtődtek, kialakult a bizalom és a<br />
közös cél elérésének akarata. A magántőkét konzorciális formában és kapcsolódó<br />
beruházásokként vonják be a fejlesztésekbe. Tapolca Város Önkormányzata partnerségi<br />
megállapodást kötött a Vállalkozók Egyesületével az Akcióterületi Terv során felmerülő<br />
fejlesztések megvalósítása érdekében, amelyet az IVS 8. melléklete tartalmaz.<br />
Az Önkormányzat IVS készítése során Stratégiaalkotó Munkacsoportot (SAM) hozott<br />
létre, melyek feladata a fejlesztések részletes kidolgozásának segítése volt. Ezt a gyakorlatot<br />
az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása folyamán is végezte.<br />
A Stratégiaalkotó Munkacsoport tagjai Tapolcán:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Ács János, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, polgármester<br />
Sólyom Károly, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, alpolgármester,<br />
önkormányzati képviselő (Polgári Szövetség Tapolcáért)<br />
Lévai József, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (MSZP)<br />
Vörös Béla, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (Tapolcai Vállalkozók<br />
Egyesülete)<br />
Parapatics Tamás, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, önkormányzati<br />
főtanácsadó<br />
Papp Zoltán Tamás, Tapolca Város főépítésze<br />
Tóth Mária, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, oktatási referens<br />
Benczik Zsolt, Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda, vezető<br />
Hársfalvi József, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, szakmai tanácsadó<br />
Nagy Eörsné, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, igazgató<br />
Rédli Károly, Tapolcai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ügyvezető<br />
Dr. Zsiray Ferenc, Tapolcai Városszépítő Egyesület, elnök.<br />
SAM összehívására az előzetes akcióterületi <strong>terv</strong>vel összefüggésben 2 alkalommal került<br />
sor: 1 alkalommal már az IVS készítése során és 1 alkalommal az előzetes Akcióterületi <strong>terv</strong><br />
készítésének munkaszakaszában. A SAM-okon az előzetes Akcióterületi <strong>terv</strong> fejlesztési<br />
elképzeléseinek részletes megvitatására került sor, úgy mint: lehetséges partnerek,<br />
kapcsolódó magánerős fejlesztések, költségvetés, rendelkezésre álló és még hiányzó <strong>terv</strong>ek,<br />
költségbecslések beszerzése, ESZA típusú tevékenységek meghatározása.<br />
Szakmai műhely tagjai az IVS készítése során megismert tagokból állt. Az előkészítés és a<br />
projektfejlesztés időszakában műhelybeszélgetésekre 3-3 alkalommal került sor az Előzetes<br />
Akcióterületi Terv kidolgozása során. A műhelybeszélgetések témái a következők voltak:<br />
<strong>terv</strong>ek műszaki tatalma, engedélyek beszerzése, költségkalkulációk készítése,<br />
városfejlesztési társaság létrehozásával kapcsolatos kérdések.<br />
A Képviselőtestület a <strong>terv</strong>ezés és a projektfejlesztés időszakában 2-2 alkalommal<br />
ülésezett, ahol az elkészült Előzetes Akcióterületi Terv megismerésére, véleményezésére és<br />
elfogadására került sor.<br />
A helyi lakosság bevonásának célja a fejlesztési elképzelések megismertetése és<br />
véleményeik megismerése az akció<strong>terv</strong> fejlesztési elképzeléseinek társadalmi<br />
fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Lakossági fórumra 1 alkalommal került sor,<br />
ahol a résztvevők megismerték az előzetes Akcióterületi <strong>terv</strong>ben foglaltakat és elmondhatták<br />
véleményüket, fejlesztési elképzeléseiket az Akcióterülettel kapcsolatban. A lakosság<br />
150
elektronikus formában is elérhette a készülő dokumentumot, véleményüket pedig<br />
elektronikusan is eljuttathatták a Polgármesteri Hivatalba.<br />
Az Előzetes Akcióterületi Terv készítésébe, bevonásra került a társadalom minden rétege, a<br />
<strong>terv</strong> társadalmasítása megtörtént, a fejlesztési elképzelések megismerése és a hozzászólás<br />
lehetősége a széles nyilvánosság számára biztosított volt. Tapolca város Előzetes<br />
Akcióterületi Terve elektronikusan elérhető a www.<strong>tapolca</strong>.hu oldalon, valamint nyomtatott<br />
formában a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben is megtekinthető.<br />
Tapolca Város Önkormányzata a városfejlesztési akciókban a közösségépítő elemek<br />
megvalósítása kapcsán civil szervezetekkel is egyeztetett. A civil szervezetek képviselői a<br />
SAM tagjai között is jelennek vannak és rendszeres munkakapcsolatban is állnak Tapolca<br />
Város Önkormányzatával, a képviselőtestületi üléseken állandó meghívottak. Az<br />
önkormányzat és a civil szervezetek már több közös programot is lebonyolítottak az elmúlt<br />
években. Jelen Akcióterületi Tervben is együttműködik Tapolca Város Önkormányzata és a<br />
civil szféra. A városfejlesztéssel kapcsolatos szoft elemek megvalósításában a Tapolcai<br />
Városszépítő Egyesület és a Tapolcai Város Épített és Természeti Környezetéért<br />
Közalapítvány vesz részt. Az Akcióterületi Terv megvalósítása érdekében kötött partnerségi<br />
megállapodásokat az IVS 8. melléklete tartalmazza.<br />
58. táblázat: Partnerségi egyeztetések az Akcióterületi <strong>terv</strong> készítése során<br />
Célcsoport Egyeztetés formája Egyeztetés Egyeztetés célja<br />
Vállalkozók<br />
Lakosság<br />
Egyeztető tárgyalás,<br />
média, honlap<br />
Média, honlap<br />
Fórum<br />
Kérdőíves<br />
igényfemérés<br />
I. fordulós akcióterületi <strong>terv</strong><br />
2007.12.01-<br />
2008.06.09.<br />
2008.01.01-től<br />
folyamatosan<br />
2008.05.15.<br />
Befektetői szándékok feltérképezése<br />
Fejlesztési igények megismerése és<br />
megismertetése a társadalmi<br />
fenntarthatóság céljából<br />
SAM<br />
Képviselőtestület<br />
Szakmai műhely<br />
Közreműködő<br />
Szervezet<br />
Munkacsoportbeszélgetés<br />
Ülés<br />
Műhelybeszélgetés<br />
Útvonal<strong>terv</strong>ezés és<br />
projektfejlesztés<br />
2008.03.24.<br />
2008.04.14.<br />
2008.04.04.<br />
2008.05.30.<br />
2008.04.16.<br />
2008.05.19.<br />
2008.06.02.<br />
Végleges akcióterületi <strong>terv</strong><br />
2009.03-2009-10.<br />
EATT fejlesztési elképzelések kialakítása<br />
EATT véleményezése és elfogadása<br />
EATT szakmai kérdéseinek megvitatása<br />
2. fordulós projektfejlesztés szakmai<br />
kérdéseiben iránymutatás a Közreműködő<br />
Szervezet projektfejlesztést végző<br />
munkatársától<br />
Lakosság<br />
Média, honlap,<br />
Sajtótájékoztató<br />
Kérdőíves<br />
igényfelmérés<br />
2009.02.12-től<br />
folyamatosan<br />
2009. 02.12.<br />
2009.06.15-07.14<br />
Fejlesztési igények tartalmának<br />
meghatározása, lakossági elégedettség<br />
mérése, lakossági tájékoztatás<br />
Szakmai műhely<br />
Műhelybeszélgetés<br />
2009.07.28<br />
2009.05.20<br />
2009.09.01<br />
2009.10.22<br />
Akcióterületi <strong>terv</strong>ezés szakmai<br />
kérdéseinek megvitatása, projektfejlesztés<br />
Szakhatóságok<br />
Hatósági<br />
egyeztetések<br />
2009.03.26-<br />
2009.09.09<br />
Beruházás típusú projektelemek<br />
szakhatósági egyeztetése<br />
151
VI. PÉNZÜGYI TERV<br />
Az akcióterület teljes pénzügyi <strong>terv</strong>e jól mutatja a magánszféra nagy volumenű várható<br />
fejlesztéseit, amelyek a közpénzből megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódnak, vagy<br />
hatásukra indulnak, közel kétszeres beruházási értékben. Ez a közszféra és a magánszféra<br />
harmonikus együttműködését mutatja Tapolcán.<br />
A bevételi <strong>terv</strong>ben láthatók a konzorcium 2016-ig prognosztizált bevételei. Az<br />
ingatlaneladások miatti kezdeti felfutást követően egy szezonálisan változó, éves szinten<br />
lassan növekvő bevétel várható. Ezeket a növekvő bevételeket a tulajdonos a funkciók<br />
további bővítésére, illetve szinten tartásra kívánja fordítani.<br />
Az egyszerűsített eredmény<strong>terv</strong> alapján a legnagyobb pénzügyi igény 2009. III.<br />
negyedévében várható. A saját forrás megfelelő ütemezésével azonban elkerülhető a<br />
likviditási probléma.<br />
A projektelemek pénzügyi adatait a következő táblázat mutatja be:<br />
152
59. táblázat: A pályázat összefoglaló pénzügyi adatai<br />
Projektelem<br />
Átlagos<br />
támogatási<br />
intenzitás<br />
Nettó<br />
Elszámolható<br />
ÁFA<br />
Elszámolható<br />
Bruttó<br />
Támogatástartalom<br />
(bruttó)<br />
Előkészítés<br />
IVS, EATT 85,00% 7 800 000 1 560 000 9 360 000 7 956 000 1 404 000 -<br />
ATT 85,00% 6 000 000 1 300 000 7 300 000 6 205 000 1 095 000 -<br />
Kommunikáció 85,00% 8 000 000 2 000 000 10 000 000 8 500 000 1 500 000 -<br />
Előkészítés összesen 21 800 000 4 860 000 26 660 000 22 661 000 3 999 000<br />
Soft elemek<br />
Környezettudatossági képzés és hétvége 85,00% 1 175 097 293 774 1 468 871 1 248 540 220 331 Soft<br />
Gyógynövények népszerűsítése 85,00% 2 344 482 586 120 2 930 602 2 491 012 439 590 Soft<br />
Köztársaság tér rendezvényei 85,00% 979 247 244 812 1 224 059 1 040 450 183 609 Soft<br />
Programok a megújult könyvtárban 85,00% 2 144 552 536 138 2 680 690 2 278 586 402 103 Soft<br />
Szülő- gyermek klub 85,00% 2 741 893 685 473 3 427 366 2 913 261 514 105 Soft<br />
Soft összesen 9 385 271 2 346 318 11 731 588 9 971 850 1 759 738<br />
Építési tevékenységek<br />
Belvárosi Irodaház felújítása - gazdasági 40,00% 44 193 021 11 034 575 55 227 597 22 091 039 33 136 558 Gazdasági<br />
Tópresszó homlokzat felújítása 50,00% 51 083 612 0 51 083 612 25 541 806 25 541 806 Gazdasági<br />
Balaton Elektronika homlokzat felújítása 50,00% 1 813 861 0 1 813 861 906 930 906 930 Gazdasági<br />
Wass Albert könyvtár felújítása 70,00% 117 338 265 29 261 141 146 599 407 102 619 585 43 979 822 Közösségi<br />
TÁMK külső-belső felújítása 69,68% 186 918 475 46 729 619 233 648 093 162 803 665 70 844 428 Közösségi<br />
Belvárosi Irodaház felújítása - közszféra 75,00% 52 721 499 13 164 055 65 885 554 49 414 165 16 471 388 Közszféra<br />
Nagyköz utca parkoló és szervizút építése 40,00% 43 019 963 10 754 991 53 774 954 21 509 982 32 264 972 Városi<br />
Parkoló és sétány építése a Déli városkapuban 68,90% 135 888 261 33 929 565 169 817 826 116 997 478 52 820 348 Városi<br />
Köztársaság tér déli részének felújítása 68,31% 49 595 383 12 395 877 61 991 260 42 343 882 19 647 378 Városi<br />
Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása 68,04% 121 962 327 29 930 954 152 445 741 103 719 518 48 726 222 Városi<br />
Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása 75,00% 14 422 906 3 604 863 18 027 769 13 520 827 4 506 942 Városi<br />
Építés összesen 818 957 573 190 805 640 1 010 315 673 661 468 878 348 846 796<br />
MZ/X Kft. önerő 25 541 806<br />
Balaton Elektronika Kft. önerő 906 930<br />
Tapolca Város Önkormányzata önerő 328 156 797<br />
Összesen II. forduló 66,19% 850 142 844 198 011 958 1 048 707 262 694 101 728 354 605 534<br />
Önerő<br />
(bruttó)<br />
Funkció<br />
* Az építési tevékenységek elszámolható bruttó költségének számításakor figyelembe vettük az elemhez tartozó műszaki ellenőr, közbeszerzés,<br />
könyvvizsgálat, <strong>terv</strong>ellenőr, <strong>terv</strong>ezés, projektmenedzsment rárakódó költségeit is.<br />
153
60. táblázat: Az akcióterület pénzügyi <strong>terv</strong>e<br />
BRUTTÓ TÁBLA 2008 2009 2010 2011 Elszám. költség<br />
Átlagos<br />
támogatási Támogatás Önerő<br />
intenzitás<br />
1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4<br />
PÁLYÁZATI ELEMEK<br />
Nem megosztható költségek 26 660 000 22 661 000 3 999 000<br />
IVS készítése 2 340 000 2 340 000 2 340 000 2 340 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 360 000,00 85,00% 7 956 000 1 404 000<br />
ATT készítése 0 0 0 0 0 2 433 333 2 433 333 2 433 333 0 0 0 0 0 0 0 0 7 300 000,00 85,00% 6 205 000 1 095 000<br />
Kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0 1 666 667 2 500 000 2 500 000 2 500 000 2 500 000 0 0 10 000 000,00 85,00% 8 500 000 1 500 000<br />
gazdasági funkció 108 125 069,66 48 539 775 59 585 294<br />
Tópresszó 0 0 0 0 0 0 0 0 17 027 871 17 027 871 17 027 871 0 0 0 0 0 51 083 612,44 50,00% 25 541 806 25 541 806<br />
Belvárosi Irodaház (gazdasági) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27 613 798 27 613 798 0 0 0 0 0 55 227 596,60 40,00% 22 091 039 33 136 558<br />
Balaton Elektronika homlokzatfelújítás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 906 930 906 930 0 0 0 0 1 813 860,62 50,00% 906 930 906 930<br />
közszféra funkció 65 885 553,84 49 414 165 16 471 388<br />
Belvárosi Irodaház (közszféra) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32 942 777 32 942 777 0 0 0 0 65 885 553,84 75,00% 49 414 165 16 471 388<br />
közösségi funkció 380 247 500,04 265 423 250 114 824 250<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 73 299 703 73 299 703 0 0 0 0 146 599 406,68 70,00% 102 619 585 43 979 822<br />
Tamási Áron Művelődési Központ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 116 824 047 116 824 047 0 0 0 0 233 648 093,36 69,68% 162 803 665 70 844 428<br />
városi funkció 456 057 549,73 298 091 687 157 965 863<br />
Köztársaság tér déli része 0 0 0 0 0 0 0 0 30 995 630 30 995 630 0 0 0 0 0 0 61 991 260,06 68,31% 42 343 882 19 647 378<br />
Fő tér körüli udvarok, átjárók 0 0 0 0 0 0 0 0 76 222 870 76 222 870 0 0 0 0 0 0 152 445 740,66 68,04% 103 719 518 48 726 222<br />
Nagyköz utca parkoló és szervizút 0 0 0 0 0 0 0 0 26 887 477 26 887 477 0 0 0 0 0 0 53 774 953,89 40,00% 21 509 982 32 264 972<br />
Déli városkapu parkoló és <strong>tapolca</strong>-patak sétány 0 0 0 0 0 0 0 0 0 42 454 456 42 454 456 42 454 456 42 454 456 0 0 0 169 817 825,99 68,90% 116 997 478 52 820 348<br />
Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér 0 0 0 0 0 0 0 0 9 013 885 9 013 885 0 0 0 0 0 0 18 027 769,13 75,00% 13 520 827 4 506 942<br />
Soft típusú tevékenységek 11 731 588,46 9 971 850 1 759 738<br />
Környezettudatossági képzés és hétvége 0 0 0 0 0 0 0 0 0 367 218 367 218 367 218 367 218 0 0 0 1 468 871,17 85,00% 1 248 540 220 331<br />
Gyógynövények népszerűsítése 0 0 0 0 0 0 0 0 586 120 586 120 586 120 586 120 586 120 0 0 0 2 930 602,00 85,00% 2 491 012 439 590<br />
Könyvtár programok 0 0 0 0 0 0 0 0 536 138 536 138 536 138 536 138 536 138 0 0 0 2 680 689,89 85,00% 2 278 586 402 103<br />
Szülő-gyermek klub 0 0 0 0 0 0 0 0 685 473 685 473 685 473 685 473 685 473 0 0 0 3 427 366,07 85,00% 2 913 261 514 105<br />
Köztársaság tér rendezvények 0 0 0 0 0 0 0 0 0 612 030 612 030 0 0 0 0 0 1 224 059,31 85,00% 1 040 450 183 609<br />
PÁLYÁZATI ELEMEK ÖSSZESEN 2 340 000 2 340 000 2 340 000 2 340 000 0 2 433 333 2 433 333 2 433 333 163 622 131 268 445 743 316 356 562 238 160 086 47 129 406 0 0 0 1 048 707 261,74 694 101 728 354 605 534<br />
KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK<br />
Piaccsarnok felújítása 0 0 0 0 0 14 250 000 19 000 000 19 000 000 9 500 000 42 750 000 0 0 0 0 0 0 104 500 000,00<br />
Tavasbarlang fogadóépületének bővítése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 000 000 5 000 000 20 000 000 15 000 000 0 0 50 000 000,00<br />
Fő tér 7-9. homlokzati felújítása 0 0 0 0 4 000 000 6 000 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 000 000,00<br />
Bárdos Lajos Általános Iskola bővítése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 000 000 60 000 000 0 100 000 000,00<br />
Kőtár 0 0 0 0 0 1 100 000 8 800 000 1 100 000 0 0 0 0 0 0 0 0 11 000 000,00<br />
Szent Erzsébet Óvoda felújítása 0 0 0 0 0 3 300 000 6 600 000 9 900 000 9 900 000 3 300 000 0 0 0 0 0 0 33 000 000,00<br />
Fő tér 21. homlokzati felújítása 0 0 0 0 0 0 0 6 170 000 0 0 0 0 0 0 0 0 6 170 000,00<br />
KAPCSOLÓDÓ BERUH. ÖSSZESEN 4 000 000 24 650 000 34 400 000 36 170 000 19 400 000 46 050 000 10 000 000 5 000 000 20 000 000 55 000 000 60 000 000 0 314 670 000,00<br />
154
VII. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE<br />
VII.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA<br />
A városfejlődésre befolyást gyakorló elemeket – társadalmi, gazdasági, környezeti, építészeti<br />
aspektusokat – integráltan kell kezelni. Tapolca város <strong>terv</strong>ein szakemberekből álló<br />
munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft. (továbbiakban<br />
városfejlesztési társaság) koordináló és projektmenedzsment szervezet. A Tapolcai<br />
Városfejlesztési Kft. újonnan alakult 100%-os önkormányzati tulajdonú szervezet. A társaság<br />
alapító okiratát és cégbejegyzését a pályázat melléklete tartalmazza.<br />
Az újonnan létrehozott menedzsmentszervezet nem csak a ROP 2007-2013 - KDOP 3.1.1.<br />
konstrukcióban történő fejlesztéseket kezeli majd. A szervezethez fog tartozni minden<br />
városfejlesztési projekt a jövőben (pl. kulturális, környezetvédelmi, közlekedési,<br />
infrastrukturális, lakás-felújítási és esélyegyenlőségi fejlesztések). A szervezet a jelenleg már<br />
folyó pályázatokat is kezelni fogja. A Társaság telephelye Tapolca, Hősök tere 15. szám<br />
alatt lesz megtalálható, irodája a Tamási Áron Művelődési Központban lesz, 30 m2-en két<br />
irodahelyiséggel. A munkához szükséges eszközöket Tapolca Város Önkormányzata<br />
biztosítja. A városfejlesztési társaság a pályázó szervezet menedzsment szervezete lesz,<br />
nem jelenik meg kedvezményezettként, csupán a projektek menedzselését végzi majd. A<br />
városfejlesztési társaság megbízási szerződéssel látja majd el feladatát. A városfejlesztési<br />
társaság feladata a városfejlesztési projektek összehangolása, koordinálása és a projekt<br />
indikátorok nyomon követése a fenntartás időszakában. Az Akcióterületi Terv<br />
menedzselésében a projektmenedzsment tagjai vesznek részt, akik a pályázó szervezet<br />
kompetens, nagy munkatapasztalattal rendelkező tagjaiból kerülnek ki.<br />
A menedzsment szervezet három állandó taggal működik majd. A városfejlesztési akciók<br />
feladatainak ellátása érdekében további munkatársak felvételére lesz mód, akik egyedi<br />
megbízási szerződéssel látják majd el munkájukat.<br />
A pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli:<br />
ügyvezető (projektmenedzser),<br />
műszaki menedzser,<br />
pénzügyi menedzser,<br />
A hatékony együttműködés érdekében kijelölésre kerül egy projektmenedzser, aki a<br />
folyamatos koordinációt végzi. A projektmenedzser jártas az Európai Unió eljárásrendjében,<br />
tapasztalatokkal rendelkezik akár hazai, akár nemzetközi projektek lebonyolításában.<br />
Személye, (illetve a mögötte álló szervezet tapasztalatai) valamint a pályázó szervezet és<br />
partnere aktív együttműködése garanciát jelent a projekt zökkenőmentes és hatékony<br />
lebonyolítására.<br />
A projektmenedzser Parapatics Tamás, az önkormányzat pályázatait koordináló munkatárs,<br />
akinek sok éves projekt lebonyolítási és vagyongazdálkodási tapasztalatai vannak. Korábban<br />
több iroda vezetőjeként, majd önkormányzati tanácsadóként részt vett számos (kormányzati<br />
és előcsatlakozási) pályázat előkészítésében és lebonyolításában. A <strong>tapolca</strong>i<br />
önkormányzatnál eltöltött 19 év alatt jelentős kapcsolati tőkére tett szert, ami szintén<br />
elősegíti a projekt gördülékeny lebonyolítását.<br />
A műszaki menedzser, Hársfalvi József építészmérnöki végzettsége mellett hosszú múltra<br />
visszatekintő vezetői, irányítási tapasztalatokkal rendelkezik. Vagyongazdálkodási és<br />
Műszaki irodavezetőként ismeri az önkormányzati valamennyi beruházását és számos<br />
155
lebonyolítását koordinálta. Szintén kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és évek óta szoros<br />
együttműködésben tevékenykedik a helyi közműszolgáltatókkal is. Tehát mind vezető, mind<br />
szakmai tapasztalatai alapján képes a jelenlegi fejlesztés műszaki menedzselésére.<br />
A pénzügyi menedzser az önkormányzat Pénzügyi Irodájának vezetője, Schönherrné Pokó<br />
Ildikó aki a beruházások pénzügyi lebonyolítását koordinálja. Önkormányzati vagyon<br />
ügyekben és pályázatok lebonyolításában szerzett tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy<br />
a projektmenedzserrel és a műszaki menedzserrel együttműködve a fejlesztés pénzügyi<br />
lebonyolítását zökkenőmentesen megvalósítsa.<br />
61. táblázat: A városfejlesztési társaság állandó tagjainak végzettségei<br />
A projektben közvetlenül résztvevő személyek<br />
Személy neve<br />
Ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik (fő) 3<br />
Agrárkémiai mérnök szakképzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik<br />
Építész<strong>terv</strong>ező szakmérnök szakképzettséggel rendelkezik<br />
Okleveles üzemgazdász szakképzettséggel rendelkezik<br />
Parapatics Tamás<br />
Hársfalvi József<br />
Schönherrné Pokó Ildikó<br />
Projekt menedzser, heti 20 órában: -<br />
62. táblázat: A városfejlesztési társaság tagjainak kompetenciái<br />
Név Munkakör Dátum Projekt tárgya Munkatapasztalat<br />
Parapatics<br />
Tamás<br />
Vagyongazdálkodási és<br />
Műszaki Iroda vezetője<br />
Vagyongazdálkodási és<br />
Műszaki Iroda vezetője<br />
Önkormányzati<br />
főtanácsadó<br />
1999-2002<br />
1999-2003<br />
2004-2006<br />
Rendezvénycsarnok<br />
építtetése<br />
Tornacsarnok<br />
építtetése<br />
Összevont orvosi<br />
ügyelet épületének<br />
építtetése<br />
pályázatok készítése, készíttetése,<br />
stratégiai <strong>terv</strong>ezés előkészítése,<br />
önkormányzati beruházások,<br />
felújítások szervezése, irányítása,<br />
vagyongazdálkodás, kapcsolattartás a<br />
városi intézményekkel, civil<br />
szervezetekkel, program szervezés<br />
Hársfalvi József<br />
Városüzemeltetési<br />
csoportvezető<br />
Vagyongazdálkodási és<br />
műszaki irodavezető<br />
1999-2002<br />
1999-2003<br />
Szakmai tanácsadó 2004-2006<br />
Rendezvénycsarnok<br />
építtetése<br />
Tornacsarnok<br />
építtetése<br />
Összevont orvosi<br />
ügyelet épületének<br />
építtetése<br />
beruházás műszaki ellenőrzése és<br />
lebonyolítása, pályázat készítés,<br />
fejlesztés önkormányzati előkészítése,<br />
beruházás műszaki ellenőrzése<br />
Belső ellenőr 1999-2002<br />
Rendezvénycsarnok<br />
építtetése<br />
Schönherrné<br />
Pokó Ildikó<br />
Belső ellenőr 1999-2003<br />
Pénzügyi irodavezető 2004-2006<br />
Tornacsarnok<br />
építtetése<br />
Összevont orvosi<br />
ügyelet épületének<br />
építtetése<br />
önkormányzati gazdálkodás,<br />
pályázatírás, költségvetés<br />
összeállítás, pénzügyi lebonyolítás<br />
A tagok önéletrajzát az 1. körös pályázati dokumentáció tartalmazza.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
VII.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai<br />
Az önkormányzati városfejlesztési projektjeinek menedzselése<br />
Gazdaságfejlesztési elemek integrációja<br />
A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek<br />
koordinációja, lakosság bevonása<br />
Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy<br />
156
partnerrel)<br />
További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása<br />
A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása,<br />
szerződések előkészítése és megkötése),<br />
Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl.<br />
közintézmények, szociális lakás stb.) Esetében a beruházói feladatok ellátása<br />
(<strong>terv</strong>eztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos<br />
ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),<br />
A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók,<br />
beépítési formák megvalósulásának elősegítése),<br />
<br />
<br />
<br />
Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások<br />
megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),<br />
Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a<br />
Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).<br />
Fenntartás koordinációja.<br />
A társaság saját könyvvizsgálóval rendelkezik Kövecses Jenő személyében, akinek<br />
megbízatása a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóinak valódiságát és<br />
jogszabályszerűségét ellenőrzi. A városfejlesztési társaság menedzsment szervezete<br />
feladatai ellátása érdekében a megvalósítás során egyéb szolgáltatásokat vesz igénybe,<br />
amennyiben a felmerülő feladatok egyéb szaktudást kívánnak meg.<br />
<br />
VII.1.2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások<br />
Pénzügyi menedzsert segítő szolgáltatás: A városfejlesztési társaság igénybe veszi a<br />
Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak segítségét is, akik a munkatársak megbízási<br />
szerződéssel kapcsolódnak be a végrehajtásba. A projektmenedzsment tagjait segíti 1 fő<br />
adminisztrátor segíti.<br />
Szakmai szolgáltatások:<br />
<br />
<br />
<br />
Engedélyezési <strong>terv</strong>dokumentáció, kiviteli <strong>terv</strong>ek készítése: alvállalkozóként építészeti<br />
<strong>terv</strong>ezés az egyes projektelemekhez kapcsolódóan.<br />
PR tevékenység, marketing: az átláthatóság biztosítása érdekében, a projekt teljes<br />
időtartama alatt a megvalósul a nyilvánosság megteremtése.<br />
Kivitelezés: alvállalkozóként építéssel, kivitelezéssel foglalkozó (lehetőség szerint helyi)<br />
vállalkozások megbízása a városrehabilitációs munkálatokra.<br />
Egyéb szolgáltatások:<br />
<br />
FIDIC mérnök: Műszaki ellenőrzésre a kivitelezés ideje alatt folyamatosan sor kerül,<br />
illetve az építési beruházás lezárulásával végső műszaki átvétel történik.<br />
Közbeszerzési eljárások lebonyolítása: a közbeszerzési eljárás lefolytatása a<br />
közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően, a kivitelezők kiválasztása érdekében. A<br />
városfejlesztési társaság a projektek végrehajtása során a nagyobb volumenű<br />
feladatokat (pl. közbeszerzés) az önkormányzat hatáskörében hagyja, amely szervezeti<br />
és működési rendje révén képes annak lebonyolítására.<br />
<br />
Jogi szolgáltatás.<br />
A projekt megvalósítása elsődlegesen a városfejlesztési társaságnak a feladata, de abban<br />
egyéb szervezetek részvétele is szükséges. Ezek mellett számos társadalmi szervezet, civil<br />
157
szervezet, valamint gazdálkodó szervek is részt vesznek a projekt egyes elemeinek<br />
megvalósításában (Tapolcai Városszépítő Egyesület, Tapolca Város Épített és Természeti<br />
Környezetéért Közalapítvány).<br />
A Tapolcai Városfejlesztési Kft. alvállalkozók bevonását (építészeti <strong>terv</strong>ezés, kivitelezés, PR)<br />
egyszeri megbízási szerződéssel biztosítja.<br />
VII.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje<br />
A városfejlesztési társaság ügyvezetője a projektek lebonyolítása során keletkező<br />
információkról szükség szerint beszámol a képviselőtestület és a polgármester felé.<br />
Tapolca Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés irányvonalainak<br />
meghatározása, a fejlesztési elképzelések elfogadása, véleményezése a képviselőtestület<br />
feladata. A képviselőtestület bizottságokat hoz létre tagjaiból munkájának segítése<br />
érdekében. A képviselőtestület állandó bizottságai közül a Pénzügyi és Településfejlesztési<br />
Bizottság (a bizottság létszáma 9 fő, melyből képviselő 5 fő) jogkörébe tartozik többek között<br />
a fejlesztési koncepciók és programokat illető állásfoglalás is.<br />
A képviselőtestület önkormányzati főtanácsadót nevezett ki Településfejlesztési és<br />
vagyongazdálkodási feladatra Parapatics Tamás személyében, aki önkormányzati<br />
főtanácsadó és a városfejlesztési társaság ügyvezetője is egyben. A főtanácsadó a<br />
polgármesteri kabinet tagja (a polgármester tanácsadó testületének tagja).<br />
A képviselőtestület szakmai tanácsadót nevezett ki, aki koordinálja a városfejlesztés politikai<br />
feladatait, részt vesz a stratégiaalkotásban és a városfejlesztéssel összefüggő<br />
tanácsadásban. A szakmai tanácsadó Hársfalvi József, aki a városfejlesztési társaság<br />
műszaki menedzsere.<br />
A városfejlesztési társaság ügyvezetője a városfejlesztéssel összefüggésben felmerülő<br />
operatív ügyekben a Polgármesteri Hivatal más tisztségviselőivel is konzultál (pl. főépítész,<br />
önkormányzati és gazdálkodási iroda).<br />
VII.1.4. Akcióterületi <strong>terv</strong> megvalósításának nyomon követése, civil szereplők<br />
bevonása<br />
A előkészítésében is széleskörű, partnerségen alapuló együttműködés alakult ki, amely a<br />
projekt megvalósítása során tovább mélyül. A partnerség és közös gondolkozás színtere<br />
voltak a Stratégia Alkotó Munkacsoportok ülései, amelyre állandó meghívottként jelen voltak<br />
a képviselőtestület tagjai, civil és kulturális intézmények, vállalkozók vezetői. A<br />
fejlesztésekhez kapcsolódóan további civil szervezetek bevonása is várható. A bevonásra<br />
kerülő civil szerveztek pontosítására a részletes Akcióterületi <strong>terv</strong>ben kerül sor. A résztvevők<br />
folytatni kívánják együttműködési tevékenységüket az Akcióterületek további fejlesztési<br />
időszakaiban is. Az Akcióterületi fejlesztések eredményességéről, előrehaladásáról a<br />
városfejlesztési társaság félévente beszámol Tapolca Város Önkormányzatának. A<br />
képviselőtestületi ülések nyilvánosak, amelyre meghívást kapnak a fejlesztésben érintett civil<br />
szervezetek is.<br />
158
VII.1.5. A menedzsment szervezet feladatának összefoglalása<br />
A projekt menedzsment szervezet feladatainak ellátásáért 3 fő lesz felelős: Parapatics<br />
Tamás (ügyvezető, projekt menedzser), Hársfalvi József (műszaki menedzser) és<br />
Schönherrné Pokó Ildikó (pénzügyi menedzser).<br />
A városfejlesztő társaság alapvető feladata a KDOP 3.1.1.B városrehabilitáció projektjének<br />
menedzselése, nem terjed ki azonban az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyéb<br />
városfejlesztési projektek menedzselésére.<br />
Fontos célja azonban, hogy kapcsolatot teremtsen a lakossági, gazdasági, civil és<br />
közigazgatási szereplők közt, azok céljait összhangba hozva.<br />
Tevékenységéhez tartozik a városfejlesztés fizikai megvalósításának menedzselése,<br />
pénzügyi, adminisztratív és marketing tevékenységek elvégzése.<br />
VII.2. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS<br />
VII.2.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása<br />
A fejlesztés által érintett tevékenységek részben már meglévő intézményeket,<br />
szolgáltatóegységeket érintenek, melyek üzemeltetése ésszerűbbé válik a fejlesztés után: az<br />
energiaköltségek csökkenését a programokra fordított kiadások növekedése kompenzálja.<br />
Egyes elemek fenntartása biztosított a tevékenységből származó bevételekből: a fejlesztés<br />
által érintett kereskedelmi egységek (Tópresszó, Balaton Elektronika), a Nagyköz utcai<br />
fizetőparkoló, a Belvárosi Irodaház szolgáltatóház részei. Más elemek részben fenntarthatók<br />
a bevételekből, illetve kapcsolódó bevételekből: a megújult Köztársaság téren bevételt<br />
jelenthetnek az ott tartott rendezvények, a Belvárosi Irodaház közigazgatási funkciójú részeit<br />
pedig a bérbe adott irodák díjából.<br />
A városfejlesztési társaság hatáskörébe utalt fejlesztés, üzemeltetés megbízhatóbbá válik<br />
azáltal, hogy az külön szervezet feladata lesz. Az üzemeltetés pénzügyi vonzatairól az alábbi<br />
táblázat tájékoztat.<br />
A soft elemek fenntartása az önkormányzat növekvő bevételeiből, valamint az azokat<br />
koordináló civil szervezetek forrásaiból biztosított.<br />
Az egyes konzorciumi partnerekhez tartozó működési bevételeket és kiadásokat az<br />
üzemeltetés és működtetés pénzügyi <strong>terv</strong>e mutatja.<br />
VII.2.2. Szervezeti <strong>terv</strong><br />
A pályázati fejlesztés működtetését, üzemeltetését az önkormányzat saját hatáskörben<br />
valósítja meg. A rehabilitált épületeket, a közterületek és zöldfelületek gondozását és<br />
tisztántartását a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, közszolgáltató szervezeteken keresztül<br />
fogja működtetni.<br />
VII.2.2.1. Közterületek takarítása, tisztántartása, parkgondozás<br />
A területek takarítását és tisztántartását az Önkormányzat kiszervezés révén, vállalkozókkal<br />
látja el. Jelenlegi szerződése értelmében a Remondis Kft. és Unizola Kft. magánvállalkozó<br />
gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és a parkgondozásról.<br />
Projektelemek:<br />
Köztársaság tér felújítása<br />
Tapolca-patak mentén sétány kialakítása<br />
159
Közpark kialakítása a déli városkapuban<br />
Deák F. u. 11. - Ady Endre u. 22. átjáró felújítása<br />
TÁMK mögötti terület felújítása<br />
APEH udvar felújítása<br />
Balaton üzletközpont udvarának felújítása<br />
Régi postaudvar és bekötőút felújítása<br />
Vasudvar felújítása<br />
Fő tér 12. belső udvar felújítása<br />
VII.2.2.2. Épület-felújításban résztvevő elemek<br />
A Fő tér környezetében található lakóépületek fenntartását, tisztántartását jelenlegi<br />
gyakorlattal összhangban a társasház (a lakókkal) látja el. A Belvárosi Irodaház, a Wass<br />
Albert Könyvtár és Múzeum, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ fenntartását<br />
továbbra is az önkormányzat látja el az intézményekkel közreműködve. A magánkézben lévő<br />
Tópresszó fenntartását és karbantartását a fejlesztés megvalósulása után továbbra is az<br />
MZ/X Kft. fogja ellátni.<br />
Projektelemek:<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója<br />
Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása<br />
Belvárosi irodaház homlokzat-felújítás és magastető építése<br />
Tópresszó felújítása<br />
160
VII.2.2.3. Parkolók fenntartása, üzemeltetése<br />
A fizetőparkolókat a Képviselőtestület által meghatározott üzemeltető a Tapolcai<br />
Városgazdálkodási Kft., Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződésben<br />
rögzítettek szerint üzemelteti. A városfejlesztés kapcsán <strong>terv</strong>ezett új parkolók fenntartását a<br />
továbbiakban is ez a szervezet végzi majd. A Nagyköz utcai parkoló fizetőparkolóként<br />
üzemel majd, a P+R parkoló pedig ingyenes lesz.<br />
Projektelemek:<br />
Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban<br />
Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában<br />
63. táblázat: Projektelemek tulajdonosa, fenntartója, az üzemeltetésben részt vevő szervezetek<br />
Projektelem Tulajdonos Fenntartó<br />
Fenntartásban közreműködő<br />
gazdasági szervezetek<br />
Balaton Elektronika Kft. Balaton Elektronika<br />
homlokzatának felújítása Kft.<br />
Balaton Elektronika Kft. -<br />
Tópresszó felújítása MZ/X Kft. MZ/X Kft. -<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ felújítása<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Városi Kereskedelmi<br />
és Szolgáltató Kft.<br />
Wass Albert Könyvtár és Tapolca Város Tapolca Város<br />
Múzeum felújítása Önkormányzata Önkormányzata<br />
-<br />
Belvárosi Irodaház Tapolca Város Tapolca Város<br />
felújítása<br />
Önkormányzata Önkormányzata<br />
-<br />
Fő tér körüli belső udvarok<br />
felújítása<br />
Köztársaság tér déli rész<br />
felújítása<br />
Nagyköz utcai parkoló és<br />
szervizút építése<br />
P+R parkoló építése a déli<br />
városkapuban<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Közterület fenntartás és<br />
köztisztaság - Remondis kft és<br />
Unizola Kft<br />
Közterület fenntartás és<br />
köztisztaság - Remondis kft és<br />
Unizola Kft<br />
Parkolók fenntartása - Tapolcai<br />
Városgazdálkodási Kft<br />
Parkolók fenntartása - Tapolcai<br />
Városgazdálkodási Kft<br />
161
VII.2.3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi <strong>terv</strong>e, forrásai<br />
Az üzemeltetés és működés pénzügyi <strong>terv</strong>ét az „Útmutató a városrehabilitációs<br />
pályázatok második fordulós pályázati dokumentációjának részeként beadandó<br />
pénzügyi-gazdasági elemzés elkészítéséhez” c. dokumentum alapján készítettük el.<br />
VII.2.3.1. Tapolca város Akcióterületi Tervének működési bevételi és költség<strong>terv</strong>e<br />
Működési pénzáramok<br />
Tapolca Város városrehabilitációs pályázatának fő kedvezményezettje Tapolca Város<br />
Önkormányzata, a beruházás további partnerei az MZ/X Kft, valamint a Balaton Elektronika<br />
Kft.<br />
A működési bevételi és költség<strong>terv</strong>ben csak a beruházási jellegű projektekhez kapcsolódó<br />
tevékenységek szerepelnek, ezért az ESZA-jellegű tevékenységek nem képezik részét jelen<br />
elemzésnek. A társadalmi, gazdasági, környezeti hasznok számbavételénél ezek a<br />
tevékenységek viszont nagy hangsúlyt kapnak.<br />
A működési bevételi és költség<strong>terv</strong>et partnerenként, ezen belül pedig a városrehabilitációs<br />
pályázat útmutatókban meghatározott funkciónként kell elkészíteni, ezért összesen hat<br />
esetben végeztük el a szükséges számításokat.<br />
A működési pénzáramok forintban vannak bemutatva!<br />
A beruházásokat megvalósító partnerek, az azokhoz tartozó funkciók, ezen belül pedig a<br />
releváns tevékenységek a következők:<br />
Tapolca város Önkormányzata<br />
Városi funkció<br />
- Nagyköz utcai parkoló és szervizút<br />
- Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapunál<br />
- Köztársaság tér déli részének felújítása<br />
- Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja<br />
- Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja<br />
Gazdasági funkció<br />
- Belvárosi Irodaház felújítása (gazdasági funkciók)<br />
Közösségi funkció<br />
- Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítés és funkcióbővítése<br />
- Tamási Áron Művelődési Központ felújítása<br />
Közszféra funkció<br />
- Belvárosi Irodaház felújítása (közigazgatási funkciók)<br />
MZ/X Kft<br />
Gazdasági funkció<br />
- Tópresszó felújítása<br />
Balaton Elektronika Kft<br />
Gazdasági funkció<br />
- Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségeinek felújítása<br />
A következő táblázatok mutatják az egyes konzorciumi partnerek különböző funkcióihoz<br />
tartozó működési bevételek és kiadások alakulását a projekt lezárását követő 15 évre.<br />
A városrehabilitációs projekt lezárása 2011. első negyedévének végén várható.<br />
162
Tapolca Város<br />
Pályázó neve:<br />
Önkormányzata<br />
Funkció:<br />
Városi<br />
Támogatási jogcímek<br />
Regionális támogatás<br />
Állami támogatás Kulturális támogatás<br />
De minimis<br />
Nem álllami támogatás<br />
x<br />
PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
PROJEKTES ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
176 336 824 271 911 383 279 524 901 287 351 599 295 397 443 303 373 174 311 564 250 319 976 485 328 615 850 337 488 478 346 263 178 355 266 021 364 502 937 373 980 014 383703494,1 131098693,8<br />
330 213 155 529 566 139 544 393 990 559 637 022 575 306 859 590 840 144 606 792 828 623 176 234 640 001 993 657 282 046 674 371 380 691 905 035 709 894 566 728 351 825 747288972,6 255323732,3<br />
0 0 - 153 876 331 - 257 654 756 - 264 869 089 - 272 285 424 - 279 909 416 - 287 466 970 - 295 228 578 - 303 199 750 - 311 386 143 - 319 793 569 - 328 108 201 - 336 639 015 - 345 391 629 - 354 371 811 - 363 585 478 - 124 225 038<br />
0 0 - 153 876 331 - 411 531 087 - 676 400 176 - 948 685 600 - 1 228 595 015 - 1 516 061 985 - 1 811 290 563 - 2 114 490 312 - 2 425 876 455 - 2 745 670 024 - 3 073 778 225 - 3 410 417 240 - 3 755 808 869 - 4 110 180 680 - 4 473 766 159 - 4 597 991 197<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
176 336 824 271 911 383 279 524 901 287 351 599 295 397 443 303 373 174 311 564 250 319 976 485 328 615 850 337 488 478 346 263 178 355 266 021 364 502 937 373 980 014 383 703 494 131 098 694<br />
330 213 155 529 566 139 544 393 990 559 637 022 575 306 859 590 840 144 606 792 828 623 176 234 640 001 993 657 282 046 674 371 380 691 905 035 709 894 566 728 351 825 747 288 973 255 323 732<br />
0 0 - 153 876 331 - 257 654 756 - 264 869 089 - 272 285 424 - 279 909 416 - 287 466 970 - 295 228 578 - 303 199 750 - 311 386 143 - 319 793 569 - 328 108 201 - 336 639 015 - 345 391 629 - 354 371 811 - 363 585 478 - 124 225 038<br />
0 0 - 153 876 331 - 411 531 087 - 676 400 176 - 948 685 600 - 1 228 595 015 - 1 516 061 985 - 1 811 290 563 - 2 114 490 312 - 2 425 876 455 - 2 745 670 024 - 3 073 778 225 - 3 410 417 240 - 3 755 808 869 - 4 110 180 680 - 4 473 766 159 - 4 597 991 197<br />
2 607 268 058<br />
5 065 597 987<br />
-2 458 329 929<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 - 153 876 331 - 257 654 756 - 264 869 089 - 272 285 424 - 279 909 416 - 287 466 970 - 295 228 578 - 303 199 750 - 311 386 143 - 319 793 569 - 328 108 201 - 336 639 015 - 345 391 629 - 354 371 811 - 363 585 478 - 124 225 038<br />
0 0 - 153 876 331 - 411 531 087 - 676 400 176 - 948 685 600 - 1 228 595 015 - 1 516 061 985 - 1 811 290 563 - 2 114 490 312 - 2 425 876 455 - 2 745 670 024 - 3 073 778 225 - 3 410 417 240 - 3 755 808 869 - 4 110 180 680 - 4 473 766 159 - 4 597 991 197<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0<br />
0<br />
0<br />
163
Pályázó neve:<br />
Funkció:<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Városi<br />
A városüzemeltetéshez tartozó<br />
bevételek nem növekednek<br />
számottevően a fejlesztések<br />
hatására. Egyik olyan felújított,<br />
megépített parkoló sem lesz<br />
fizetős, mely jelenleg ingyenes.<br />
A fizetős parkolók száma nem<br />
fog növekedni.<br />
A városüzemeltetés költségei<br />
nem fognak számottevően<br />
növekedni a fejlesztés<br />
hatására.<br />
Tapolca Város városüzemeltetését a Városgazdálkodás Kft. végzi. A teljes<br />
városgazdálkodási feladatokra 2009. évben Tapolca Város Önkormányzata 463 millió forintot<br />
különített el.<br />
A Városüzemeltetéshez kapcsolódó költségek, illetve bevételek nem fognak számottevően<br />
változni a projekt hatására, valamint az akcióterületen megvalósuló városi funkcióhoz tartozó<br />
területek működési költsége nem lehatárolható a Városgazdálkodás Kft. költségvetése<br />
alapján. Mindezek miatt a Város teljes városgazdálkodási költségvetése látható a működési<br />
pénzáramokban.<br />
A működtetési költségek messze meghaladják a bevételeket, melyek nagyrészt a parkolók<br />
megváltásából, díjbevételéből, egyéb bérbeadásokból, szemétszállítási díjból, közmű<br />
csatlakozási díjból tevődnek össze. Emiatt a városgazdálkodás nettó működési bevételének<br />
jelenértéke negatív. Így a jövedelemtermelés kizárható, nincs szükség jövedelemtermelés<br />
számításra.<br />
Mivel a városgazdálkodás közcélú feladat, az önkormányzat saját, egyéb bevételeiből<br />
finanszírozza a működési kiadásokat. Az Önkormányzat nem vesz fel hitelt az önerő<br />
finanszírozására, így nem kell adósságszolgálattal számolni.<br />
164
Pályázó neve:<br />
Funkció:<br />
Támogatási jogcímek<br />
Állami<br />
támogatás<br />
Nem álllami támogatás<br />
Regionális támogatás<br />
Kulturális támogatás<br />
De minimis<br />
PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Tapolca Város<br />
Önkormányzata<br />
Közösségi<br />
x<br />
x<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
22 873 894 35 271 544 36 259 148 37 274 404 38 318 087 39 352 675 40 415 198 41 506 408 42 627 081 43 778 012 44 916 241 46 084 063 47 282 248 48 511 587 49 772 888 17 005 737<br />
86 956 720 134 087 262 137 841 706 141 701 273 145 668 909 149 601 970 153 641 223 157 789 536 162 049 853 166 425 199 170 752 254 175 191 813 179 746 800 184 420 217 189 215 143 64 648 507<br />
- - - 64 082 826 - 98 815 718 - 101 582 558 - 104 426 870 - 107 350 822 - 110 249 294 - 113 226 025 - 116 283 128 - 119 422 772 - 122 647 187 - 125 836 014 - 129 107 750 - 132 464 552 - 135 908 630 - 139 442 254 - 47 642 770<br />
- - - 64 082 826 - 162 898 544 - 264 481 102 - 368 907 971 - 476 258 793 - 586 508 087 - 699 734 112 - 816 017 240 - 935 440 012 - 1 058 087 199 - 1 183 923 213 - 1 313 030 963 - 1 445 495 515 - 1 581 404 145 - 1 720 846 399 - 1 768 489 170<br />
PROJEKTES ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
25 203 764 38 864 204 39 952 401 41 071 069 42 221 059 43 361 027 44 531 775 45 734 133 46 968 954 48 237 116 49 491 281 50 778 055 52 098 284 53 452 839 54 842 613 18 737 893<br />
84 666 979 130 556 481 134 212 062 137 970 000 141 833 160 145 662 655 149 595 547 153 634 627 157 782 762 162 042 896 166 256 012 170 578 668 175 013 713 179 564 070 184 232 736 62 946 185<br />
- - - 59 463 215 - 91 692 277 - 94 259 661 - 96 898 931 - 99 612 101 - 102 301 628 - 105 063 772 - 107 900 494 - 110 813 807 - 113 805 780 - 116 764 730 - 119 800 613 - 122 915 429 - 126 111 230 - 129 390 122 - 44 208 292<br />
- - - 59 463 215 - 151 155 492 - 245 415 153 - 342 314 084 - 441 926 185 - 544 227 813 - 649 291 585 - 757 192 079 - 868 005 887 - 981 811 667 - 1 098 576 397 - 1 218 377 010 - 1 341 292 440 - 1 467 403 670 - 1 596 793 793 - 1 641 002 084<br />
372 655 959<br />
1 251 862 791<br />
-879 206 831<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 - 59 463 215 - 91 692 277 - 94 259 661 - 96 898 931 - 99 612 101 - 102 301 628 - 105 063 772 - 107 900 494 - 110 813 807 - 113 805 780 - 116 764 730 - 119 800 613 - 122 915 429 - 126 111 230 - 129 390 122 - 44 208 292<br />
0 0 - 59 463 215 - 151 155 492 - 245 415 153 - 342 314 084 - 441 926 185 - 544 227 813 - 649 291 585 - 757 192 079 - 868 005 887 - 981 811 667 - 1 098 576 397 - 1 218 377 010 - 1 341 292 440 - 1 467 403 670 - 1 596 793 793 - 1 641 002 084<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
- - 2 329 870 3 592 659 3 693 254 3 796 665 3 902 972 4 008 352 4 116 577 4 227 725 4 341 873 4 459 104 4 575 041 4 693 992 4 816 036 4 941 253 5 069 725 1 732 156<br />
- - - 2 289 742 - 3 530 781 - 3 629 643 - 3 731 273 - 3 835 749 - 3 939 314 - 4 045 676 - 4 154 909 - 4 267 091 - 4 382 303 - 4 496 243 - 4 613 145 - 4 733 087 - 4 856 147 - 4 982 407 - 1 702 322<br />
- - 4 619 611 7 123 441 7 322 897 7 527 938 7 738 720 7 947 666 8 162 253 8 382 634 8 608 965 8 841 407 9 071 283 9 307 137 9 549 122 9 797 400 10 052 132 3 434 478<br />
- - 4 619 611 11 743 052 19 065 949 26 593 887 34 332 608 42 280 274 50 442 527 58 825 161 67 434 125 76 275 532 85 346 816 94 653 953 104 203 075 114 000 475 124 052 607 127 487 085<br />
31 897 055<br />
-31 347 677<br />
63 244 732<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 4 619 611 7 123 441 7 322 897 7 527 938 7 738 720 7 947 666 8 162 253 8 382 634 8 608 965 8 841 407 9 071 283 9 307 137 9 549 122 9 797 400 10 052 132 3 434 478<br />
0 0 4 619 611 11 743 052 19 065 949 26 593 887 34 332 608 42 280 274 50 442 527 58 825 161 67 434 125 76 275 532 85 346 816 94 653 953 104 203 075 114 000 475 124 052 607 127 487 085<br />
165
Pályázó neve:<br />
Funkció:<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Közösségi<br />
Tamási Áron Művelődési Központ<br />
- a Művelődési Központ bérleti díjait a fejlesztés<br />
hatására körülbelül 5%-kal növelheti, míg<br />
rendezvényeinek látogatottsága – így az<br />
azokból származó bevétel – 15%-kal<br />
növekedhet.<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
- az alaptevékenységhez tartozó múzeum<br />
működtetésének bevételei a látogatószám<br />
növekedés miatt közel 5%-kal növekednek<br />
majd.<br />
Tamási Áron Művelődési Központ<br />
- az épület teljes körű hőszigetelése a<br />
fűtőenergia felhasználásban minimum 25%-os,<br />
a villamos rendszer felújítása, korszerűsítése a<br />
villamos energia felhasználásban minimum<br />
30%-os megtakarítást eredményezhetnek.<br />
Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
- <strong>terv</strong>ezői becslések alapján a nyílászáró<br />
cserének, és hőszigetelésnek köszönhetően a<br />
Könyvtár<br />
energiafelhasználásának<br />
csökkenéséből hozzávetőleg évi 600.000 Ft<br />
megtakarítás várható.<br />
A Városhoz tartozó közösségi funkciót betöltő Tamási Áron Művelődési Központ és Wass<br />
Albert Könyvtár és Múzeum működési pénzáramai alapján megállapítható, hogy a működési<br />
kiadások messze meghaladják a bevételeket, így jövedelemtermelés nem áll fenn, nincs<br />
szükség jövedelemtermelés számításra.<br />
Az önerőhöz szükséges forrást, és a bevételek – kiadások negatív különbözetet az<br />
Önkormányzat biztosítja költségvetéséből, adósságszolgálat pénzügyi terheivel nem kell<br />
számolni.<br />
166
Tapolca Város<br />
Pályázó neve:<br />
Önkormányzata<br />
Funkció:<br />
Gazdasági<br />
Támogatási jogcímek<br />
Regionális támogatás<br />
x<br />
Állami támogatás Kulturális támogatás<br />
De minimis<br />
Nem álllami támogatás<br />
PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
PROJEKTES ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
11 847 798 18 269 304 18 780 844 19 306 708 19 847 296 20 383 173 20 933 518 21 498 723 22 079 189 22 675 327 23 264 885 23 869 773 24 490 387 25 127 137 25 780 442 8 808 318<br />
10 505 672 16 199 746 16 653 338 17 119 632 17 598 982 18 074 154 18 562 156 19 063 334 19 578 044 20 106 652 20 629 425 21 165 790 21 716 100 22 280 719 22 860 017 7 810 506<br />
0 0 1 342 126 2 069 558 2 127 506 2 187 076 2 248 314 2 309 019 2 371 362 2 435 389 2 501 144 2 568 675 2 635 461 2 703 983 2 774 286 2 846 418 2 920 425 997 812<br />
0 0 1 342 126 3 411 684 5 539 190 7 726 266 9 974 580 12 283 599 14 654 961 17 090 350 19 591 494 22 160 170 24 795 631 27 499 613 30 273 900 33 120 318 36 040 742 37 038 554<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
11 750 292 18 118 950 18 626 281 19 147 817 19 683 955 20 215 422 20 761 239 21 321 792 21 897 481 22 488 713 23 073 419 23 673 328 24 288 834 24 920 344 25 568 273 8 735 827<br />
10 408 166 16 049 392 16 498 775 16 960 741 17 435 641 17 906 404 18 389 877 18 886 403 19 396 336 19 920 037 20 437 958 20 969 345 21 514 548 22 073 926 22 647 848 7 738 015<br />
0 0 1 342 126 2 069 558 2 127 506 2 187 076 2 248 314 2 309 019 2 371 362 2 435 389 2 501 144 2 568 675 2 635 461 2 703 983 2 774 286 2 846 418 2 920 425 997 812<br />
0 0 1 342 126 3 411 684 5 539 190 7 726 266 9 974 580 12 283 599 14 654 961 17 090 350 19 591 494 22 160 170 24 795 631 27 499 613 30 273 900 33 120 318 36 040 742 37 038 554<br />
173 736 603<br />
153 892 296<br />
19 844 307<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 1 342 126 2 069 558 2 127 506 2 187 076 2 248 314 2 309 019 2 371 362 2 435 389 2 501 144 2 568 675 2 635 461 2 703 983 2 774 286 2 846 418 2 920 425 997 812<br />
0 0 1 342 126 3 411 684 5 539 190 7 726 266 9 974 580 12 283 599 14 654 961 17 090 350 19 591 494 22 160 170 24 795 631 27 499 613 30 273 900 33 120 318 36 040 742 37 038 554<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
0 0 - 97 506 - 150 354 - 154 563 - 158 891 - 163 340 - 167 750 - 172 280 - 176 931 - 181 708 - 186 614 - 191 466 - 196 445 - 201 552 - 206 793 - 212 169 - 72 491<br />
0 0 - 97 506 - 150 354 - 154 563 - 158 891 - 163 340 - 167 750 - 172 280 - 176 931 - 181 708 - 186 614 - 191 466 - 196 445 - 201 552 - 206 793 - 212 169 - 72 491<br />
0 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0<br />
0 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0<br />
-1 334 899<br />
-1 334 899<br />
-0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0<br />
0 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0 - 0<br />
167
Pályázó neve:<br />
Funkció:<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Gazdasági<br />
Tervezői becslések szerint a teljes Irodaház évi<br />
hőenergia megtakarítása 300.000 Ft-ra tehető a<br />
homlokzat hőszigetelésének köszönhetően. Az<br />
Irodaház közüzemi költségei területarányosan<br />
45,6%-ban jelentkeznek a gazdasági funkcióban<br />
érintett területeken. A közüzemi költségeknek ez<br />
a része megjelenik az Irodaház bevételeiben is<br />
(hiszen a bérlők fizetik meg).<br />
Tervezői becslések szerint a teljes Irodaház évi<br />
hőenergia megtakarítása 300.000 Ft-ra tehető a<br />
homlokzat hőszigetelésének köszönhetően. Az<br />
Irodaház közüzemi költségei területarányosan<br />
45,6%-ban jelentkezik a gazdasági funkcióban<br />
érintett területeken.<br />
A fenti működési bevételek és kiadások elemzése alapján látható, hogy a Belvárosi Irodaház<br />
területarányosan 45,6%-át kitevő gazdasági funkciójának működési bevételei meghaladják a<br />
működési kiadásokat. A működési költségeket teljes mértékben fedezik a bérlőktől származó<br />
bérleti díjak, valamint az általuk megfizetett közüzemi költségek.<br />
Jövedelemtermelés számítás nem szükséges, mivel az Irodaház gazdasági funkciójára eső<br />
terület fejlesztésének támogatási jogcíme regionális támogatás.<br />
168
Tapolca Város<br />
Pályázó neve:<br />
Önkormányzata<br />
Funkció:<br />
Közszféra<br />
Támogatási jogcímek<br />
Regionális támogatás<br />
Állami támogatás Kulturális támogatás<br />
De minimis<br />
Nem álllami támogatás<br />
x<br />
PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
PROJEKTES ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
607 220 936 334 962 551 989 502 1 017 208 1 044 673 1 072 879 1 101 847 1 131 597 1 162 150 1 192 366 1 223 367 1 255 175 1 287 809 1 321 292 451 442<br />
2 744 524 4 232 056 4 350 554 4 472 369 4 597 595 4 721 730 4 849 217 4 980 146 5 114 610 5 252 704 5 389 275 5 529 396 5 673 160 5 820 662 5 972 000 2 040 433<br />
0 0 - 2 137 304 - 3 295 722 - 3 388 003 - 3 482 867 - 3 580 387 - 3 677 057 - 3 776 338 - 3 878 299 - 3 983 013 - 4 090 555 - 4 196 909 - 4 306 029 - 4 417 985 - 4 532 853 - 4 650 707 - 1 588 992<br />
0 0 - 2 137 304 - 5 433 026 - 8 821 029 - 12 303 895 - 15 884 282 - 19 561 340 - 23 337 678 - 27 215 977 - 31 198 990 - 35 289 545 - 39 486 454 - 43 792 482 - 48 210 467 - 52 743 320 - 57 394 027 - 58 983 019<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
607 220 936 334 962 551 989 502 1 017 208 1 044 673 1 072 879 1 101 847 1 131 597 1 162 150 1 192 366 1 223 367 1 255 175 1 287 809 1 321 292 451 442<br />
2 744 524 4 232 056 4 350 554 4 472 369 4 597 595 4 721 730 4 849 217 4 980 146 5 114 610 5 252 704 5 389 275 5 529 396 5 673 160 5 820 662 5 972 000 2 040 433<br />
0 0 - 2 137 304 - 3 295 722 - 3 388 003 - 3 482 867 - 3 580 387 - 3 677 057 - 3 776 338 - 3 878 299 - 3 983 013 - 4 090 555 - 4 196 909 - 4 306 029 - 4 417 985 - 4 532 853 - 4 650 707 - 1 588 992<br />
0 0 - 2 137 304 - 5 433 026 - 8 821 029 - 12 303 895 - 15 884 282 - 19 561 340 - 23 337 678 - 27 215 977 - 31 198 990 - 35 289 545 - 39 486 454 - 43 792 482 - 48 210 467 - 52 743 320 - 57 394 027 - 58 983 019<br />
8 978 192<br />
40 579 781<br />
-31 601 589<br />
- - - - - - - - - - - - - - - -<br />
0 0 - 2 137 304 - 3 295 722 - 3 388 003 - 3 482 867 - 3 580 387 - 3 677 057 - 3 776 338 - 3 878 299 - 3 983 013 - 4 090 555 - 4 196 909 - 4 306 029 - 4 417 985 - 4 532 853 - 4 650 707 - 1 588 992<br />
0 0 - 2 137 304 - 5 433 026 - 8 821 029 - 12 303 895 - 15 884 282 - 19 561 340 - 23 337 678 - 27 215 977 - 31 198 990 - 35 289 545 - 39 486 454 - 43 792 482 - 48 210 467 - 52 743 320 - 57 394 027 - 58 983 019<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0<br />
0<br />
0<br />
169
Pályázó neve:<br />
Funkció:<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Tapolca Város Önkormányzata<br />
Közszféra<br />
A Belvárosi Irodaház bevételeinek<br />
növekedése nem várható a<br />
közigazgatási területeken a<br />
fejlesztés hatására.<br />
A hőszigetelés ellenére nem<br />
várható az Irodaház költségeinek<br />
változása a fejlesztés hatására,<br />
mivel a nem gazdasági területre eső<br />
közüzemi díjakat az Önkormányzat<br />
fizeti, így nem jeleni meg az<br />
Irodaház működési költségeiben (és<br />
bevételeiben sem).<br />
A fenti működési bevételek és kiadások elemzése alapján látható, hogy a Belvárosi Irodaház<br />
területarányosan 54,4%-át kitevő közszféra funkciójának működési bevételei nem fedezik a<br />
működési kiadásokat. Ennek oka, hogy egyes közcélú tevékenységet ellátó szervezetek nem<br />
fizetnek bérleti díjakat, valamint több, bérlő által nem bérlet terület is van az Irodaházban,<br />
melyek fenntartási költségei az Irodaházat terhelik.<br />
A bérlők által meg nem fizetett, fennmaradó közüzemi díjakat azonban közvetlenül az<br />
Önkormányzat fizeti, így nem jelennek meg az Irodaház működési költségei között.<br />
A bevételekből nem fedezett költségeket a Városgazdálkodás Kft finanszírozza, aki<br />
önkormányzati költségvetésből gazdálkodik.<br />
Az Irodaház közigazgatási területeire eső fejlesztés támogatási jogcíme állami támogatásnak<br />
nem minősülő támogatás, így meg kell vizsgálni, fenn áll-e jövedelemtermelés.<br />
A projekt megvalósulása esetén azonban a nettó működési bevétel jelenértéke -31.601.589<br />
Ft, mely kizárja a jövedelemtermelést.<br />
170
Pályázó neve:<br />
MZ/X Kft.<br />
Funkció:<br />
Gazdasági<br />
Támogatási jogcímek<br />
Regionális támogatás<br />
Állami támogatás Kulturális támogatás<br />
De minimis<br />
Nem álllami támogatás<br />
x<br />
PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
PROJEKTES ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
88 403 626 136 318 392 140 135 307 144 059 095 148 092 750 152 091 254 156 197 718 160 415 057 164 746 263 169 194 412 173 593 467 178 106 897 182 737 676 187 488 856 192 363 566 65 724 218<br />
83 203 194 128 299 325 131 891 706 135 584 674 139 381 045 143 144 333 147 009 230 150 978 479 155 054 898 159 241 380 163 381 656 167 629 579 171 987 948 176 459 635 181 047 586 61 857 925<br />
0 0 5 200 432 8 019 067 8 243 601 8 474 421 8 711 705 8 946 921 9 188 488 9 436 577 9 691 365 9 953 032 10 211 811 10 477 318 10 749 728 11 029 221 11 315 981 3 866 293<br />
0 0 5 200 432 13 219 499 21 463 100 29 937 521 38 649 226 47 596 148 56 784 636 66 221 213 75 912 578 85 865 610 96 077 420 106 554 738 117 304 466 128 333 687 139 649 667 143 515 961<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
114 924 714 177 213 909 182 175 899 187 276 824 192 520 575 197 718 631 203 057 034 208 539 574 214 170 142 219 952 736 225 671 507 231 538 966 237 558 979 243 735 513 250 072 636 85 441 484<br />
108 143 625 166 757 469 171 426 678 176 226 625 181 160 971 186 052 317 191 075 730 196 234 774 201 533 113 206 974 507 212 355 845 217 877 097 223 541 901 229 353 990 235 317 194 80 400 041<br />
0 0 6 781 090 10 456 440 10 749 220 11 050 199 11 359 604 11 666 314 11 981 304 12 304 799 12 637 029 12 978 229 13 315 662 13 661 870 14 017 078 14 381 522 14 755 442 5 041 443<br />
0 0 6 781 090 17 237 530 27 986 750 39 036 949 50 396 553 62 062 867 74 044 171 86 348 970 98 985 999 111 964 227 125 279 890 138 941 759 152 958 838 167 340 360 182 095 802 187 137 245<br />
1 699 245 398<br />
1 598 982 061<br />
100 263 336<br />
- - - - - - - - - - - - - - - -<br />
0 0 6 781 090 10 456 440 10 749 220 11 050 199 11 359 604 11 666 314 11 981 304 12 304 799 12 637 029 12 978 229 13 315 662 13 661 870 14 017 078 14 381 522 14 755 442 5 041 443<br />
0 0 6 781 090 17 237 530 27 986 750 39 036 949 50 396 553 62 062 867 74 044 171 86 348 970 98 985 999 111 964 227 125 279 890 138 941 759 152 958 838 167 340 360 182 095 802 187 137 245<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
0 0 26 521 088 40 895 518 42 040 592 43 217 729 44 427 825 45 627 376 46 859 315 48 124 517 49 423 879 50 758 324 52 078 040 53 432 069 54 821 303 56 246 657 57 709 070 19 717 266<br />
0 0 24 940 431 38 458 144 39 534 972 40 641 951 41 779 926 42 907 984 44 066 500 45 256 295 46 478 215 47 733 127 48 974 188 50 247 517 51 553 953 52 894 355 54 269 609 18 542 116<br />
0 0 1 580 657 2 437 373 2 505 620 2 575 777 2 647 899 2 719 392 2 792 816 2 868 222 2 945 664 3 025 197 3 103 852 3 184 552 3 267 350 3 352 302 3 439 461 1 175 149<br />
0 0 1 580 657 4 018 031 6 523 650 9 099 428 11 747 327 14 466 719 17 259 535 20 127 757 23 073 421 26 098 617 29 202 469 32 387 021 35 654 372 39 006 673 42 446 135 43 621 284<br />
363 086 623<br />
341 446 656<br />
21 639 968<br />
0 0 - - - - - - - - - - - - - - - -<br />
0 0 1 580 657 2 437 373 2 505 620 2 575 777 2 647 899 2 719 392 2 792 816 2 868 222 2 945 664 3 025 197 3 103 852 3 184 552 3 267 350 3 352 302 3 439 461 1 175 149<br />
0 0 1 580 657 4 018 031 6 523 650 9 099 428 11 747 327 14 466 719 17 259 535 20 127 757 23 073 421 26 098 617 29 202 469 32 387 021 35 654 372 39 006 673 42 446 135 43 621 284<br />
171
Pályázó neve:<br />
Funkció:<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
MZ/X Kft<br />
Gazdasági<br />
A Tópresszó épületének területe a fejlesztés<br />
hatására több mint másfélszeresére nő. Ezért<br />
forgalmának növekedését 30%-ban<br />
prognosztizáltuk a kibővülés és megújulás<br />
hatására.<br />
A tópresszó működési költségnövekedésének<br />
oka a nagyobb forgalommal járó<br />
megnövekedett dologi költségek és a<br />
megnövekedett belterület nagyobb közüzemi<br />
költségei. Emellett azonban a hőszigetelés<br />
miattl egy óvatosabb becslés szerinti 3%-os<br />
fűtési energia megtakarítás is várható.<br />
Az MZ/X Kft esetében a jövedelemtermelés vizsgálat kérdése nem merül fel, mivel a<br />
fejlesztés gazdasági funkcióhoz tartozó tevékenység, valamint regionális támogatási<br />
jogcímen kap támogatást fejlesztésének megvalósításához.<br />
A fejlesztéshez szükséges önerőt saját bevételeiből biztosítja, hitel felvételére nem lesz<br />
szüksége.<br />
172
Balaton Elektronika<br />
Pályázó neve:<br />
Kft.<br />
Funkció:<br />
Gazdasági<br />
Támogatási jogcímek<br />
Regionális támogatás<br />
x<br />
Állami<br />
Kulturális támogatás<br />
támogatás<br />
De minimis<br />
Nem álllami támogatás<br />
PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
PROJEKTES ÁLLAPOT<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Különbözet<br />
Halmozott működési pénzáram<br />
Adósságszolgálat<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
különbözet<br />
Adósságszolgálattal korrigált<br />
halmozott működési pénzáram<br />
Működési bevételek jelenértéke<br />
Működési kiadások jelenértéke<br />
Nettó működési bevétel<br />
jelenértéke<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
142 845 048 220 267 064 226 434 541 232 774 709 239 292 400 245 753 295 252 388 634 259 203 127 266 201 612 273 389 055 280 497 171 287 790 097 295 272 640 302 949 728 310 826 421 106 199 027<br />
124 746 487 192 359 083 197 745 137 203 282 001 208 973 897 214 616 192 220 410 829 226 361 922 232 473 694 238 750 483 244 957 996 251 326 904 257 861 403 264 565 800 271 444 511 92 743 541<br />
0 0 18 098 561 27 907 981 28 689 404 29 492 708 30 318 503 31 137 103 31 977 805 32 841 206 33 727 918 34 638 572 35 539 175 36 463 193 37 411 236 38 383 928 39 381 911 13 455 486<br />
0 0 18 098 561 46 006 542 74 695 946 104 188 654 134 507 157 165 644 260 197 622 065 230 463 271 264 191 189 298 829 761 334 368 935 370 832 129 408 243 365 446 627 294 486 009 204 499 464 690<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
142 845 048 220 267 064 226 434 541 232 774 709 239 292 400 245 753 295 252 388 634 259 203 127 266 201 612 273 389 055 280 497 171 287 790 097 295 272 640 302 949 728 310 826 421 106 199 027<br />
124 745 678 192 357 836 197 743 855 203 280 683 208 972 542 214 614 801 220 409 400 226 360 454 232 472 186 238 748 935 244 956 408 251 325 274 257 859 731 264 564 084 271 442 751 92 742 940<br />
0 0 18 099 370 27 909 228 28 690 686 29 494 026 30 319 858 31 138 495 31 979 234 32 842 673 33 729 425 34 640 120 35 540 763 36 464 823 37 412 908 38 385 644 39 383 671 13 456 087<br />
0 0 18 099 370 46 008 598 74 699 284 104 193 310 134 513 168 165 651 663 197 630 897 230 473 570 264 202 995 298 843 115 334 383 878 370 848 701 408 261 609 446 647 253 486 030 923 499 487 011<br />
2 112 067 813<br />
1 844 455 482<br />
267 612 331<br />
0 0 18 099 370 27 909 228 28 690 686 29 494 026 30 319 858 31 138 495 31 979 234 32 842 673 33 729 425 34 640 120 35 540 763 36 464 823 37 412 908 38 385 644 39 383 671 13 456 087<br />
0 0 18 099 370 46 008 598 74 699 284 104 193 310 134 513 168 165 651 663 197 630 897 230 473 570 264 202 995 298 843 115 334 383 878 370 848 701 408 261 609 446 647 253 486 030 923 499 487 011<br />
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026<br />
0 0 - - - - - - - - - - - - - - - -<br />
0 0 - 809 - 1 247 - 1 282 - 1 318 - 1 355 - 1 391 - 1 429 - 1 468 - 1 507 - 1 548 - 1 588 - 1 629 - 1 672 - 1 715 - 1 760 - 601<br />
0 0 809 1 247 1 282 1 318 1 355 1 391 1 429 1 468 1 507 1 548 1 588 1 629 1 672 1 715 1 760 601<br />
0 0 809 2 056 3 338 4 656 6 011 7 402 8 832 10 299 11 806 13 354 14 943 16 572 18 244 19 959 21 719 22 321<br />
0<br />
-11 073<br />
11 073<br />
0 0 - - - - - - - - - - - - - - - -<br />
0 0 809 1 247 1 282 1 318 1 355 1 391 1 429 1 468 1 507 1 548 1 588 1 629 1 672 1 715 1 760 601<br />
0 0 809 2 056 3 338 4 656 6 011 7 402 8 832 10 299 11 806 13 354 14 943 16 572 18 244 19 959 21 719 22 321<br />
173
Pályázó neve:<br />
Funkció:<br />
Bevétel<br />
Kiadás<br />
Balaton Elektronika Kft<br />
Gazdasági<br />
Nem várható az üzlet forgalmának a<br />
fejlesztés hatására megvalósuló bevétel<br />
növekedése.<br />
A Balaton Elektronika költségei<br />
kismértékben csökkennek, a homlokzat<br />
felújítás miatti hőszigetelésből származó<br />
fűtési energia megtakarításon keresztül,<br />
hozzávetőleg 3%-kal.<br />
A Balaton Elektronika Kft esetében sem merül fel a jövedelemtermelés vizsgálat kérdése,<br />
mivel az MZ/X Kft-hez hasonlóan a beruházás gazdasági funkcióhoz tartozó tevékenység és<br />
regionális támogatási jogcímen kap támogatást fejlesztésének megvalósításához.<br />
A felújításhoz szükséges önerőt a Balaton Elektronika saját bevételeiből biztosítja, hitel<br />
felvételére nem lesz szüksége.<br />
II. Jövedelemtermelés vizsgálata<br />
A jövedelemtermelés vizsgálatát az „Útmutató a városrehabilitációs pályázatok második<br />
fordulós pályázati dokumentációjának részeként beadandó pénzügyi-gazdasági elemzés<br />
elkészítéséhez” II. pontja szerint a nem állami támogatással támogatható tevékenységek<br />
esetében kell elvégezni.<br />
Az I. pontban bemutatott működési pénzáramok alapján egyik nem állami támogatásban<br />
részesülő kedvezményezett esetében sem merült fel a jövedelemtermelés lehetősége. Ezért<br />
Tapolca városrehabilitációs pályázatához jövedelemtermelés számítást ebben a fejezetben<br />
nem kell elvégezni.<br />
174
III. Társadalmi-gazdasági hasznok bemutatása<br />
Tapolca városrehabilitációs projektje számos projektelemből tevődik össze, melyek különféle<br />
társadalmi – gazdasági - környezeti hatással vannak. Ezek a hatások pedig egymásra is<br />
hatnak, emellett nemcsak pozitív, olykor negatív hatások is lehetnek.<br />
Első lépésben felsoroljuk a városrehabilitációhoz tartozó tevékenységeket, majd ezeknek<br />
különböző gazdasági – társadalmi - környezeti hatásait. A fejezet végén a különböző<br />
hatásoknak az egyes tevékenységekhez való viszonyát szemléltetjük egy sematikus<br />
térképen, ahol az egyes hatásokat eltérő színekkel különböztetjük meg.<br />
Jellemző tulajdonsága a városrehabilitációs projekten belüli elemeknek, illetve ezek egyes<br />
tevékenységeinek, hogy nemcsak egyfajta, hanem egyszerre többféle hatással is lehetnek a<br />
társadalomra, gazdaságra, környezetre. A beavatkozásoknak ez a sajátossága is igazolja a<br />
fejlesztések kívánatosságát, szükségességét.<br />
A társadalmi hatások bemutatásánál különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az ESZA-jellegű<br />
tevékenységekre, melyeket a pénzügyi elemzés nem tudja számszerűsíteni, azonban a<br />
fejlesztések szükségességét nagymértékben indokolják.<br />
Tevékenységek, hatások, outputok<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Városi rendezvények<br />
Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok,<br />
Borhét rendezvények<br />
Tapolca közösségi és kulturális életének<br />
gazdagodása<br />
Városhoz való kötődés erősödése<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Könyvtári rendezvények szervezése<br />
Felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, klubok,<br />
szakkörök, kiállítások a Wass Albert Könyvtár<br />
és Múzeumban<br />
Tapolca közösségi és kulturális életének<br />
gazdagodása<br />
Városhoz való kötődés erősödése<br />
Szolgáltatási színvonal javulása<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Gyógynövény-gyógytea termesztés<br />
Szász Márton Általános Iskola és<br />
Szakközépiskola SNI tanulói által készített<br />
gyógynövények, gyógyteák.<br />
Egészséges életmód erősödése<br />
175
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Környezettudatos módszereket, ötleteket<br />
terjesztő képzések, közösségi programok<br />
megszervezése<br />
Környezettudatos módszereket, ötleteket<br />
terjesztő képzések, közösségi programok<br />
Egészséges életmód erősödése<br />
Környezettudatosság erősödése<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Szülő-gyermek klub megszervezése<br />
Szülő-gyermek klub<br />
Társadalmi normák erősödése<br />
Családi kohézió erősödése<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Homlokzat felújítás, hőszigetelés<br />
Megújult homlokzat (Belvárosi Irodaház,<br />
Tópresszó, Balaton Elektronika, Wass Albert<br />
Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési<br />
Központ)<br />
Energia-felhasználás (és CO 2 kibocsátás)<br />
csökkenése – fűtési energia<br />
Városkép javulása<br />
Az adott ingatlan és a környező ingatlanok<br />
felértékelődése<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Vendéglátó egység külső – belső felújítása,<br />
bővítése<br />
Kibővült, megújult Tópresszó<br />
Többlet energia felhasználás a kibővült terület<br />
miatt<br />
Forgalom növekedése<br />
Ingatlan felértékelődése<br />
Városkép javulása<br />
Szolgáltatási színvonal javulása<br />
176
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Nyílászáró csere<br />
Kicserélt, új nyílászárók (Wass Albert Könyvtár<br />
és Múzeum, Tópresszó, Tamási Áron<br />
Művelődési Központ)<br />
Energia-felhasználás (és CO 2 kibocsátás)<br />
csökkenése – fűtési energia<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Elektromos hálózat cseréje<br />
Megújult elektromos hálózat (Wass Albert<br />
Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési<br />
Központ)<br />
Energia-felhasználás (és CO 2 kibocsátás)<br />
csökkenése – villamos energia<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Fűtés gépészeti rendszer felújítása<br />
Felújított gépészeti rendszer a Tamási Áron<br />
Művelődési központban<br />
Energia-felhasználás (és CO 2 kibocsátás)<br />
csökkenése – fűtési energia<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Akadálymentesítés<br />
Akadálymentes utak, járdák, karlift,<br />
mozgássérült parkolók, mozgássérült mosdók,<br />
akadálymentes bejáratok (Wass Albert<br />
Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési<br />
Központ, Belvárosi Irodaház, Fő tér körüli belső<br />
udvarok)<br />
Esélyegyenlőség erősödése<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Színházterem felújítás<br />
Tamási Áron Művelődési Központ megújult<br />
színházterme<br />
Tapolca közösségi és kulturális életének<br />
gazdagodása<br />
Szolgáltatási színvonal javulása<br />
Látogatószám növekedése<br />
177
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Közterek, parkok megújítása<br />
Sétány kialakítása a déli városkapunál<br />
Köztársaság tér déli részének felújítása<br />
Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és<br />
közterületi átjárók rehabilitációja<br />
Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér<br />
Városkép javulása<br />
Az akcióterületen élők, ott tartózkodó emberek<br />
közérzetének javulása<br />
A megújult közterületeken töltött idő<br />
felértékelődése, városi kötődés megerősödése.<br />
Az akcióterületen lévő ingatlanok<br />
felértékelődése<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Parkolók kialakítása, megújítása<br />
Nagyköz utcai parkoló és szervizútnál parkolók<br />
kialakítása<br />
Parkoló kialakítása a déli városkapunál<br />
Köztársaság tér déli részén<br />
Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér<br />
Közlekedés, közlekedési biztonság javulása<br />
Városkép javulása<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Zöldfelületek növelése az akcióterületen<br />
Sétány kialakítása a déli városkapunál<br />
Köztársaság tér déli részén<br />
Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és<br />
közterületi átjárók<br />
Tamási Áron Művelődési Központ előtti téren<br />
Az akcióterület biológiai aktivitás értékének<br />
növekedése<br />
Az akcióterületen élők, ott tartózkodó emberek<br />
közérzetének javulása<br />
A megújult közterületeken töltött idő<br />
felértékelődése<br />
178
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Új kandeláberek, kerékpártárolók kialakítása<br />
Új kandeláberek, kerékpártárolók: Köztársaság<br />
tér déli részén<br />
Fő tér – Deák Ferenc utca körüli udvarok és<br />
közterületi átjáróknál új kerékpártároló<br />
Közlekedési biztonság javulása<br />
Térvilágítás javulása is a nagyobb biztonságot<br />
szolgálja<br />
Tevékenység<br />
Output<br />
Hatások<br />
Új rendezvénytér kialakítása<br />
1800 m 2 -es új rendezvénytér a Köztársaság tér<br />
déli részén<br />
Tapolca közösségi és kulturális életének<br />
gazdagodása<br />
Az egyes tevékenységék eredményeit és azok hatásainak egymással való kapcsolatát<br />
ábrázolja a társadalmi – gazdasági hasznok hatásútvonal-térképe.<br />
Azt, hogy melyik hatást tekintjük társadalmi, gazdasági, illetve környezeti hatásnak,<br />
különböző színekkel jelöltük. Sok esetben egy adott hatás egyszerre lehet egyszerre<br />
társadalmi és környezeti, vagy akár környezeti és gazdasági jelentőségű is.<br />
Az ábrán a háromfajta hatás különböző színei alapján is látszik, hogy a tevékenységek<br />
közvetlen, közvetett hatásai elsősorban társadalmi hatások, melyek monetizálása szinte<br />
egyik esetben sem lehetséges.<br />
179
A társadalmi – gazdasági – környezeti hatások hatásútvonal-térképe<br />
Tevékenységek,<br />
projektelemek<br />
Outputok<br />
Hatások<br />
Társadalmi<br />
hatások<br />
Környezeti<br />
hatások<br />
Gazdasági<br />
hatások<br />
Városi<br />
rendezvények<br />
Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi<br />
Napok, Borhét rendezvények, stb.<br />
Közösségi és kulturális élet gazdagodása<br />
Társadalmi<br />
és környezeti<br />
Környezeti és<br />
gazdasági<br />
Könyvtári<br />
rendezvények<br />
Gyógynövény,<br />
gyógytea termesztés<br />
Környezettudatos<br />
képzések,<br />
programok<br />
Szülő-gyermek klub<br />
megszervezése<br />
Új rendezvénytér<br />
kialakítása<br />
Homlokzat felújítás,<br />
hőszigetelés<br />
Felnőtt olvasószolgálat<br />
rendezvényei, klubok, szakkörök,<br />
kiállítások<br />
Szász Márton Ált. Isk. tanulói által<br />
készített gyógynövények, gyógyteák<br />
Környezettudatos képzések,<br />
programok<br />
Szülő-gyermek klub<br />
1800 m2-es új rendezvénytér<br />
Megújult homlokzat<br />
Megújult, kibővült Tópresszó<br />
Városhoz való kötődés<br />
Szolgáltatási színvonal javulása<br />
Egészséges életmód erősödése<br />
Környezettudatosság erősödése<br />
Társadalmi normák erősödése<br />
Családi kohézió erősödése<br />
Energia-felhasználás (és CO 2<br />
kibocsátás) csökkenése<br />
Városkép javulása<br />
Vendéglátó egység<br />
felújítása, bővítése<br />
Nyílászáró csere<br />
Kicserélt, új nyílászárók<br />
Megújult elektromos hálózat<br />
Ingatlanok felértékelődése<br />
Többlet energia felhasználás (és CO2<br />
kibocsátás)<br />
Elektromos hálózat<br />
cseréje<br />
Fűtés gépészeti<br />
rendszer cseréje<br />
Akadálymentesítés<br />
Színház felújítás<br />
Felújított gépészeti rendszer<br />
Akadálymentes utak, járdák,<br />
parkolók, bejáratok, mosdók, karlift<br />
Felújított színházterem<br />
Megújult közterek, sétányok,<br />
udvarok, átjárók, parkolók<br />
Forgalom/látogatószám növekedése<br />
Esélyegyenlőség erősödése<br />
Akcióterületen tartózkodók<br />
közérzetének javulása<br />
Akcióterületen eltöltött idő<br />
felértékelődése<br />
Közterek, parkok<br />
megújítása<br />
Új és felújított parkolók<br />
Közlekedés, közlekedési biztonság<br />
javulása<br />
Parkosítás, zöld<br />
felületek növelése<br />
Új kandeláberek és kerékpártárolók<br />
Új zöld felületek közterületeken<br />
Biológiai aktivitás érték növekedése<br />
180
VIII. MELLÉKLETEK<br />
181
1. számú melléklet - Az akcióterület helyi építészeti védelem alá tartozó épületei<br />
TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK<br />
43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelete 7<br />
az építészeti értékek helyi védelméről<br />
(módosítással egybefoglalva és lezárva: 2007. május 23.)<br />
Tapolca Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított<br />
1990. évi LXV. törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről<br />
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-ban hozott felhatalmazása alapján az országos<br />
védelem alá nem helyezhető, de a város történeti múltját és építészeti kultúráját magában<br />
hordozó, és a városban élők önbecsülését elősegítő épületcsoportok, épületek, építmények,<br />
illetve azok egyes részei megőrzése érdekében a következő rendeletet alkotja:<br />
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK<br />
A helyi védelem meghatározása<br />
1. § Helyi védelem tárgyát képezi mind az az érték, amelyet a jóváhagyott rendezési <strong>terv</strong>,<br />
ennek hiányában az önkormányzat rendelkezése településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi,<br />
vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít.<br />
(2) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi.<br />
a) A területi védelem a település olyan összefüggő részére terjedhet ki, amely a<br />
jellegzetes településszerkezet (utcák vonalvezetése, beépítettsége) történelmi<br />
folyamatosságát képviseli.<br />
A területi védelem a jellemző településszerkezet megtartására vonatkozik.<br />
b) Az egyedi védelem:<br />
aa) kiterjed az épület, építmény teljes egészére, továbbá a hozzátartozó<br />
földrészletre,<br />
ab) az épület vagy építmény valamely részértékére,<br />
ac) képzőművészeti alkotásokra és emléktáblákra.<br />
A védetté nyilvánítás és megszüntetés<br />
2. § (1) A város területére készítendő valamennyi új rendezési <strong>terv</strong>nek és a<br />
településrészekre jóváhagyott rendezési <strong>terv</strong>ek felülvizsgálatának – amennyiben a korábbi<br />
ezt nem tartalmazta – rendelkeznie kell építészeti értékvizsgálati munkarésszel, amely alapja<br />
a helyi védelemben való döntésnek.<br />
(2) A védetté nyilvánításról a képviselőtestület rendeletében dönt.<br />
(3) 8 A védetté nyilvánítás, illetve a védetté nyilvánítás megszüntetésére vonatkozó eljárás<br />
7 Hatályba lépés napja: 2004. november 02.<br />
8 Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. §-a.<br />
Hatályba lépés napja: 2007. IV. 16.<br />
182
indulhat hivatalból, szakmai – illetve társadalmi szervezet, továbbá állampolgári<br />
javaslatra. A bejelentést Tapolca város Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és<br />
Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportjának kell megtenni. A bejelentésnek<br />
tartalmaznia kell a védendő épületre, épületrészre, területre vonatkozó adatokat<br />
(helyrajzi szám, vagy utca, házszám, tulajdonos, használó) továbbá a védetté<br />
nyilvánítás valószínű indokát.<br />
(4) 9 A döntés előkészítését a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és<br />
Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportja közreműködésével végzi: a testületi<br />
előterjesztést az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága<br />
véleményével kell a testület elé terjeszteni. A döntés előkészítésére építészeti<br />
értékvizsgálatot kell készíteni.<br />
3. § (1) A védetté nyilvánításról, illetve a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell:<br />
a) az ingatlan tulajdonosát,<br />
b) a védetté nyilvánításra, illetve az annak megszüntetésére javaslatot tevőt,<br />
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan esetleges használóját értesíteni a testületi<br />
döntésről.<br />
Terület védelme esetén a rendezési <strong>terv</strong>ezési eljárás szabályaiban előírtaknak<br />
megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védett nyilvánításról, de a döntést közölni<br />
kell az érintett utat, közműveket létesítő, üzemeltető szervekkel is.<br />
(3) 10 Az Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda Építéshatósági csoportja a testületi döntés<br />
alapján a helyi védelem alatt álló építményekről, építményrészekről és területekről<br />
nyilvántartást vezet és törzslapot készít (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos,<br />
használó, rövid indokolás, valamint az építmény, terület értékeit bemutató fotók). A<br />
nyilvántartásba vételről értesíteni kell az érintett tulajdonosokat.<br />
A nyilvántartás jelen rendelet 1. számú melléklete.<br />
A védett területek és építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése, bontása<br />
4. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének<br />
módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.<br />
(2) A védett területeken meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét,<br />
utcavonal-vezetését, épületeit, építményeit, kerítés- és kapuformáit, természeti értékeit.<br />
(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell<br />
megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, a homlokzati<br />
tagozatokat.<br />
(4) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati<br />
kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A<br />
bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lenni.<br />
(5) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, de<br />
az eredeti szerkezeteket és belső értékeket tiszteletben kell tartani.<br />
9 Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 2. §-a.<br />
Hatályba lépés napja: 2007. IV. 16.<br />
10 Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 3. §-a.<br />
Hatályba lépés napja: 2007. IV. 16.<br />
183
(6) Védett épület csak a védettség törlése után bontható el. A bontás előtt az épület<br />
tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése<br />
és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása.<br />
(7) Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos<br />
tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület<br />
építhető.<br />
(8) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények<br />
tömegarányait, főbb méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez<br />
harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát,<br />
tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.<br />
5. § (1) A védett építményen külső, vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, továbbá a<br />
védett épület jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve<br />
épületkutatás (falkutatás) végzéséhez az építési hatóság engedélye szükséges, kivéve<br />
amennyiben a felújítási, helyreállítási munkák az épülethomlokzat eredeti állapotának a<br />
helyreállítását eredményezik.<br />
Ezekben az esetekben a felújítási munkák megkezdését 8 nappal megelőzően a<br />
Polgármesteri Hivatal építésügyi hatósági feladatokat ellátó belső szervezeti egységénél<br />
írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az épület <strong>terv</strong>ezett építési<br />
munkákat megelőző állapotáról készült fotódokumentációt. Az építési munkák<br />
elvégzését követően szintén be kell nyújtani az építési hatósághoz a felújított,<br />
helyreállított épületről készült fotódokumentációt. A fotódokumentációkat a hatóság<br />
műszaki nyilvántartásába helyezi. Amennyiben a védett építményen végzett munkálatok<br />
során eltérnek a bejelentésben foglaltaktól, az épülethomlokzat nem az eredeti<br />
állapotnak megfelelően állítják helyre, a hatályos építésügyi jogszabályok szerint kell<br />
eljárni.<br />
(2) Védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az<br />
épület jellege nem változhat.<br />
(3) Védett területre (utcák, utcarészek, természeti területek) építési engedély csak úgy<br />
adható, hogy a munkák a terület jellegét ne változtassák meg.<br />
A fenntartásra kötelezés szabályai<br />
6. § (1) Az építésügyi hatóság gondoskodik a védett területek és épületek állapotának<br />
ellenőrzéséről.<br />
(2) Ha a védelem érdekei megkövetelik, az építésügyi hatóság elrendelheti:<br />
a) a védett építmény állagának felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, a<br />
jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, továbbá az engedély nélkül<br />
létesített – a védett épület megjelenését zavaró – épületrészek (hozzáépítések,<br />
később alkalmazott díszítések, tetőátalakítás, vakolat, cégtábla, kirakat szekrény<br />
stb.) eltávolítását.<br />
b) az évi állagmegőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett épület,<br />
létesítmény törzslapjára fel kell vezetni.<br />
184
Záró rendelkezések<br />
7. § A Képviselőtestület felkéri a város lakosságát, a civil szervezeteket, egyesületeket, az<br />
egyházakat és a tömegtájékoztatás fórumait, hogy segítsék elő a rendeletben<br />
megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.<br />
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lét hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a<br />
8/1998. (IV. 1.) Kr. számú rendelet hatályát veszti.<br />
JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK<br />
9. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között<br />
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás<br />
tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az<br />
Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.<br />
Tapolca, 2004. október 29.<br />
Ács János sk.<br />
polgármester<br />
Dr. Imre László sk.<br />
jegyző<br />
Egységes szerkezetbe foglalva: Tapolca, 2007. május 23.<br />
A helyi értékvédelmi rendelet - 43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelet - 1. számú melléklete 11<br />
I. Műemlékek<br />
Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés<br />
Tapolca<br />
A Templom domb 55 templom, rk.<br />
B Fő tér előtt 4. 865/2 Szentháromság-szobor<br />
C Csobánc u. 1. 60 plébániaház<br />
D Fő tér 17. 2820 lakóház<br />
E Martinovics Ignác u.1-3. 683, 684 vizimalomegyüttes<br />
Tapolca-Diszel<br />
F István u. 11. 4427 lakóház<br />
G István u. 4013 templom, rk.<br />
11 Módosította a 24/2007. (V. 21.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. §-a.<br />
Hatályba lépés napja: 2007. május 21.<br />
185
H Hajagos dűlő 7311 présház<br />
I Miklós u. 4103 kőhíd<br />
II. Helyi védelemre javasolt épületek<br />
a.) Az egész épület<br />
Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés<br />
Tapolca<br />
1. Ady Endre u. 1-3. 2768/3 kórház-sebészet<br />
2. Arany János u. 3. 22 Megyei Egészségbiztosítási<br />
Pénztár Kirendeltsége<br />
3. Batsányi János u. 2. 3 Szakorvosi rendelőintézet<br />
4. Batsányi János u. 12. 35. lakóház<br />
5. Batsányi János u. 17. 820 lakóház<br />
6. Batsányi tér 5. 31 régi strandépület<br />
7. Batsányi tér 7. 49 Gabriella szálloda<br />
8. Csányi László u. 9. 100 lakóház<br />
9. Csányi László u. 11. 97 lakóház<br />
10. Csányi László u. 15. 85,87 lakóház<br />
11. Csobánc u. 3. 59 lakóház<br />
12. Csobánc u. 5. 58 lakóház<br />
13. Csobánc u. 7. 57 lakóház<br />
14. Csobánc u. 41. 231/1 lakóház<br />
15. Darányi Ignác u. 1. 2767 templom<br />
16. Deák Ferenc u. 5/I. 2796 üzlet<br />
17. Deák Ferenc. u. 16. 877 zeneiskola<br />
18. Fő tér 3. 2303/1 üzlet<br />
19. Fő tér 4. 1 irodák+üzlet<br />
20. Fő tér 5. 2810 üzlet<br />
21. Fő tér 6. 2/1 üzlet+irodák<br />
22. Fő tér 7. 2811/2 üzlet+irodák<br />
23. Fő tér 8. 2/1 üzlet+lakás<br />
24. Fő tér 10. 18 üzlet+lakás<br />
25. Fő tér 15. 2816 Kinizsi Takarékszövetkezet<br />
26. Fő tér 19. 2821 lakóház<br />
27. Hősök tere 11. 2769 földhivatal<br />
28. Hősök tere 15. 2145 városháza<br />
29. Iskola u. 2841 volt zsinagóga<br />
186
30. Keszthelyi út 3. 2141 lakóház<br />
31. Keszthelyi út 1579/1 temetőkápolna<br />
32. Kisfaludy u. 1. 2848 Szentgyörgy panzió<br />
33. Kossuth Lajos u. 1. 111 üzletek+lakások<br />
34. Kossuth Lajos u. 5. 114 üzlet+lakás<br />
35. Kossuth Lajos u. 9. 117/1 iroda+lakás<br />
36. Kossuth Lajos u. 12. 2851 tekeklub<br />
37. Kossuth Lajos u. 15. 137 iskola<br />
38. Köztársaság tér 4. 2926 bíróság<br />
39. Templom domb 6. 52/1 iskola<br />
40. Templom domb 16. 52/2 múzeum<br />
41. Templom domb 51 vár és udvarház romjai<br />
42. Templom domb 54 rendház<br />
43. Tópart 2/4 volt könyvtár épület, ma Marton<br />
Galéria<br />
44. Darányi Ignác u. 19. 2738 víztorony<br />
45. Kisfaludy S. u. 2850 Tavasbarlang épület<br />
46. Köztársaság tér 3. 2897 Marton László szülőháza<br />
47. Csobánc u. 25. 256 Régi parasztház<br />
(Bakos lányok háza)<br />
Tapolca-Diszel<br />
48. Derkovics Gy. u. 7. 4033 lakóház/malom<br />
49. Miklós u. 9. 4071 lakóház<br />
50. Miklós u. 16. 4110 lakóház<br />
51. Szabó E. u. 6. 4341 volt jegyzői lakás<br />
b.) Az épület részei<br />
Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés<br />
Tapolca<br />
52. Arany János u. 1. 19/3 utcai homlokzat egységes utcakép,<br />
térfal<br />
53. Arany János u. 3. 22,23 külső lépcsők<br />
54. Arany János u. 5. 25 tópart felőli homlokzat, térfal<br />
55. Arany János u. 14. 98 utcai homlokzat<br />
56. Batsányi János u. 6/II. 9 tópart felőli homlokzat, térfal<br />
57. Batsányi János u. 10. 34 utcai homlokzat<br />
187
58. Batsányi tér 1. 29 tópart felőli homlokzat, térfal<br />
59. Batsányi tér 3. 30 tópart felőli homlokzat, térfal<br />
60. Deák Ferenc u. 1. 2797 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal<br />
61. Deák Ferenc u. 3. 2798/1 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal<br />
62. Deák Ferenc u. 9. 2790 pince<br />
63. Fő tér 9. 2811/2 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal<br />
64. Fő tér 10. 18 tópart felőli homlokzat, térfal<br />
65. Fő tér 12. 19/1 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal<br />
66. Fő tér 13. 2815 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal<br />
67. Fő tér 21. 2821 utcai homlokzat egys, utcakép, térfal<br />
68. Kossuth Lajos u. 6. 2839/2 födémrendszer<br />
69. Kossuth Lajos u. 11/I. 128 kapuzat<br />
70. Kossuth Lajos u. 11/IV.133 kapuzat<br />
71. Tópart 20 tópart felőli homlokzat, térfal<br />
72. Tópart 23 tópart felőli homlokzat, térfal<br />
73. Tópart 25,26,28 tizennégylyukú támfal<br />
188
2. számú melléklet - Természeti értékek<br />
III. Helyi védelemre javasolt növényzetek<br />
Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés<br />
Tapolca<br />
74. Fő tér 6,8 2/3 közpark<br />
75. Tópart 48 közpark<br />
76. Petőfi liget közpark<br />
V. Helyi értékvédelmi területek<br />
1. Tó környék (Nagytó és Kistó) és Templomdomb<br />
2. Fő tér környezete<br />
3. Petőfi liget<br />
Egyedi tájérték<br />
Atlasz cédrus – 2 db (Cedrus atlantica ’Glauca’) – 864 hrsz., Batsányi János utca északi<br />
vége<br />
Cser (Quercus cerris) – Tapolca-Diszel, 0442/3 hrsz., a Hegyesdi vár tövében<br />
Erdei fenyő (Pinus sylvestris) – 0139 hrsz-on, a Sümeg felé vezető közút északkeleti oldalán<br />
Fehér füzek (Salix alba) – Tapolca-Diszel, 0459/ hrsz., a sportpálya és a közút között<br />
Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) – 1168 hrsz., Fazekas utca nyugati vége<br />
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) – 1615 hrsz., Bacsó Béla utca déli vége<br />
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) – 2781 hrsz., volt „Casco” ház udvarának északi<br />
része<br />
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) – 880/2 hrsz., Zeneiskola udvara<br />
189
3. számú melléklet – Az akcióterület közbiztonsági helyzete<br />
B űnügyi térkép összesítő táblázata 2006<br />
Bűncselekm ény m egnevezése<br />
Ö sszesen:<br />
1. Az állam és az em beriség elleni bcsk.<br />
2. Em berölés<br />
3. Em berölés kísérlete<br />
4. G ondatlan em berölés<br />
5. Erös felindulásban elkövetett em berölés<br />
6. Szándékos testi sértés 15<br />
7. Segítségnyújtás elm ulasztása 1<br />
8. Kényszerítés<br />
9. Szem élyi szabadásg m egsértése 1<br />
10. M agánlaksértés 3<br />
11. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs.<br />
12. A szem ély elleni bcsk. összesen 20<br />
13. Közúti veszélyeztetés<br />
14. Közúti baleset okozása 6<br />
15. K özúti járm ű ittas vezetése 42<br />
16. K özúti járm űvezetés tiltott átengedése<br />
17. Közúti cserbenhagyás<br />
18. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. 7<br />
19. A közlekedési bcsk. összesen 55<br />
20. E rőszakos közösülés<br />
21. S zem érem elleni erőszak<br />
22. Term észet elleni erőszakos fajtalanság<br />
23. Üzletszerű kéjelgés és üzletsz. kéjelg. elősegítése<br />
24. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. 16<br />
25. A házasság, a család és a nem i erkölcs elleni 16<br />
26. Tiltott határátlépés<br />
27. Hivatalos szem ély elleni erőszak<br />
28. K özfeladatot ellátó szem ély elleni erőszak<br />
29. Hivatalos szem ély tám ogatója elleni erőszak<br />
30. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. 1<br />
31. Az állam igazgatás, a közélet tisztasága elleni 1<br />
32. V isszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel 1<br />
33. Közösség m egsértése<br />
34. G arázdaság 11<br />
35. Ö nbíráskodás<br />
36. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. 71<br />
37. A közrend elleni bcsk. összesen 83<br />
38. Devizagazdálkodás m egsértése<br />
39. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. 23<br />
40. G azdasági bcsk. összesen 23<br />
41. Lopás 151<br />
42. Betöréses lopás 55<br />
43. Sikkasztás 4<br />
44. Csalás 16<br />
45. Rablás3<br />
46. Kifosztás<br />
47. Zsarolás<br />
48. Járm ű önkényes elvétele 1<br />
49. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. 94<br />
50. Szem élyek javai elleni bcsk. összesen 324<br />
51. A honvédségi kötelezettség elleni bcsk.<br />
52. M indösszesen 522<br />
190
191
4. számú melléklet - A hatályos településrendezési <strong>terv</strong> településszerkezeti <strong>terv</strong>lapja<br />
és Helyi Építési Szabályzat vonatkozó paragrafusai<br />
Tapolca város településrendezési <strong>terv</strong>, településszerkezeti <strong>terv</strong>lap<br />
192
Tapolca város településrendezési <strong>terv</strong>, településszerkezeti <strong>terv</strong>lap részlete,<br />
Belvárosi akcióterület<br />
193
A hatályos Településrendezési Terv Helyi Építési Szabályzatának<br />
a <strong>terv</strong>ezett projektelemekre vonatkozó előírásai<br />
Településközpont vegyes terület<br />
17.§<br />
(1) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján<br />
elhelyezhető:<br />
a.) lakóépület,<br />
b.) igazgatási épület,<br />
c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,<br />
d.) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági<br />
célú használat az elsődleges,<br />
e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,<br />
f.) sportépítmény,<br />
g.) parkolóház.<br />
(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak<br />
figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:<br />
a.) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.<br />
(3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az<br />
eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert,<br />
oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése<br />
esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület<br />
bontása csak engedély birtokában végezhető.<br />
(4) A településközpont vegyes terület építési övezetben található kialakult telkek<br />
beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m 2 -t. A beépíthető telek minimális<br />
szélessége a homlokvonalon 10 m.<br />
(5) Épületek a szabályozási <strong>terv</strong>en jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított<br />
építési helyen belül helyezhetők el:<br />
a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható<br />
meg, 5,0 méter,<br />
b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb<br />
távolságnál,<br />
c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is<br />
megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi<br />
szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján, 12<br />
d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott<br />
legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél,<br />
e.) amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert<br />
minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi<br />
szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén. 13<br />
f.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek<br />
felújítása, átalakítása során megtartható. 14<br />
(6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok – a zártsorú<br />
beépítés kivételével - épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉK-ban előírt<br />
12 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
13 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
14 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
194
építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés,<br />
bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni.<br />
(7) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés<br />
figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:<br />
VT1 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 250 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 80 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
12 m a telek homlokvonalán<br />
K – 5,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 10 %<br />
Az utcai homlokzatmagasság nem emelhető<br />
K – 10,5 m<br />
VT2 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség<br />
saroktelken<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság<br />
14 m a telek homlokvonalán<br />
K – 75 %<br />
K – 4,5 m<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 10 %<br />
Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, ebben az esetben a<br />
szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés)<br />
VT3 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség<br />
saroktelken<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
14 m a telek homlokvonalán<br />
K – 75%<br />
K – 4,5 m<br />
K – 7,5 m<br />
195
Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület<br />
saroktelken<br />
15%<br />
Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető,<br />
hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek<br />
közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör<br />
kerítéssel kapcsolódjanak<br />
Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, átalakítható,<br />
bővíthető, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani<br />
kell (tömör kerítés)<br />
VT4 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 500 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
15 m a telek homlokvonalán<br />
K – 5,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %<br />
K – 12,5 m<br />
Az övezet beépíthető kialakult telkeinek minimális mérete 500 m 2 . A beépíthető<br />
telek minimális szélessége a beépítési vonalon 15 m<br />
VT5 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 250 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 80 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 5,0 m<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 9,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 10 %<br />
Az övezetben a hátsókertnek területet nem kell elhagyni<br />
VT6 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 250 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán<br />
196
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 100 % 15<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 4,5 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 7,5 m<br />
VT7 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 250 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 100 % 16<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 4,5 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 10,0 m<br />
VT8 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 250 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 100 % 17<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
12 m a telek homlokvonalán<br />
K – 4,5 m<br />
K – 16,0 m<br />
Az övezetben a kialakult épületek az építménymagasságtól függetlenül max. 1,2<br />
méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők<br />
Új épületeket a szomszédos épületekhez illesztve kell kialakítani. A beépítést a<br />
szomszédos épületek homlokzatát is ábrázoló utcakép-részlet rajzzal<br />
(látvány<strong>terv</strong>vel) kell igazolni, melyet az építési engedély kérelemhez csatolni kell<br />
VT9 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – oldalhatáron álló<br />
Kialakítható telek területe min. 400 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
15 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
16 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
17 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
197
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 7,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %<br />
VT10 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 250 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 80 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 5,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 10,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 10 %<br />
Az utcai homlokzat magassága nem emelhető.<br />
VT11 jelű építési övezet<br />
Térszint felett új épület nem helyezhető el, a kialakult beépítettség nem növelhető<br />
Mélygarázs, térszint alatti építmény az épületek között, a közlekedési felületek<br />
biztosításával kialakítható. A térszint alatti építmények kialakítása után az eredeti<br />
terepet, parkosítva vissza kell állítani.<br />
A lapos tetős épületek, a kialakult építménymagasságtól függetlenül max. 1,2<br />
méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők.<br />
VT12 jelű építési övezet<br />
Új épület nem helyezhető el.<br />
Kialakult épület helyben felújítható, de nem bővíthető<br />
(8) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől<br />
oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (4) pontban rögzített<br />
mértékű oldalkertet biztosítani kell.<br />
(9) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak<br />
állagmegóvás céljából újíthatók fel, alakíthatók át, bővítésük nem lehetséges.<br />
(10) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb,<br />
50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez- és palafedések<br />
alkalmazása nem megengedett, részlegesen nemesfém héjalás megjelenhet.<br />
(11) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás<br />
legyen a meghatározó.<br />
(12) Beépített ingatlanon új épület és építmény csak a meglévő épülettömeghez<br />
csatlakoztatva alakítható ki. Beépítetlen ingatlanon csak egy épülettömeg alakítható ki.<br />
198
(13) Ahol lehetőség van, a telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,20 méter magasságú (beton,<br />
kő, tégla) lábazatos, áttört utcai kerítés, vagy tömör (kő, vakolt tégla, -beton) kerítés<br />
létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a<br />
tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál<br />
azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél<br />
magasabb növényzetet ültetni tilos<br />
(14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség<br />
mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a<br />
meglévő pincéket.<br />
(15) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.<br />
Kisvárosias lakóterületek<br />
14.§<br />
(1) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján<br />
elhelyezhető:<br />
a.) lakóépület,<br />
b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,<br />
c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,<br />
d.) sportépítmény,<br />
e.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.<br />
(2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak<br />
figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:<br />
a.) szálláshely szolgáltató épület,<br />
b.) igazgatási épület,<br />
c.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.<br />
(3) A kisvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők,<br />
amennyiben területük eléri a 200 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a<br />
homlokvonalon 10 m.<br />
(4) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az<br />
eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert,<br />
oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése<br />
esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület<br />
bontása csak engedély birtokában végezhető.<br />
(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:<br />
a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható<br />
meg, 5,0 méter,<br />
b.)<br />
oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb<br />
távolságnál,<br />
c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is<br />
megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi<br />
szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján. 18<br />
d.)<br />
e.)<br />
a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott<br />
legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél,<br />
amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert<br />
minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi<br />
szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén. 19<br />
18 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
19 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
199
f.)<br />
kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek<br />
felújítása, átalakítása során megtartható. 20<br />
(6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok – a zártsorú<br />
beépítés kivételével - épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉK-ban előírt<br />
építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés,<br />
bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni.<br />
(7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az<br />
alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:<br />
LK1. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség<br />
saroktelken<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság<br />
14 m a telek homlokvonalán<br />
K – 75% 21<br />
K – 3,0 m<br />
K – 5,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 22<br />
LK2. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség<br />
saroktelken<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság<br />
14 m a telek homlokvonalán<br />
K – 75 % 23<br />
K – 3,0 m<br />
K – 4,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 24<br />
LK3. jelű építési övezet<br />
20 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
21 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
22 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
23 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
24 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
200
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 400 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség<br />
saroktelken<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság<br />
16 m a telek homlokvonalán<br />
K – 75 % 25<br />
K – 3,0 m<br />
K – 7,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 26<br />
Az építési övezetben maximum kétszintes épületek alakíthatók ki<br />
LK4. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – oldalhatáron álló<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter<br />
25 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
26 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
201
LK5. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – oldalhatáron álló<br />
Kialakítható telek területe min. 200 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 50 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter<br />
LK6 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 400 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség<br />
saroktelken<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság<br />
18 m a telek homlokvonalán<br />
K – 55 %<br />
K – 3,0 m<br />
K – 4,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
Nyeles telek nem alakítható ki.<br />
Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető,<br />
hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek<br />
közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör<br />
kerítéssel kapcsolódjanak<br />
LK7 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 55 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
202
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
LK8 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – oldalhatáron álló<br />
Kialakítható telek területe min. 450 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 15 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 25 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 4,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter<br />
LK9 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 600 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
17 m a telek homlokvonalán<br />
K – 3,0 m<br />
K – 4,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter<br />
Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2 . A beépíthető telek<br />
minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m<br />
LK10 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 700 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
17 m a telek homlokvonalán<br />
K – 3,0 m<br />
K – 5,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter<br />
Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2 . A beépíthető telek<br />
minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m<br />
203
LK11 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – oldalhatáron álló<br />
Kialakítható telek területe min. 800 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
17 m a telek homlokvonalán<br />
K – 2,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
K – 10,0 m<br />
Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter<br />
Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2 . A beépíthető telek<br />
minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m<br />
LK12 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K –szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 1200 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 25 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
17 m a telek homlokvonalán<br />
K – 4,0 m<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter<br />
Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2 . A beépíthető telek<br />
minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m<br />
LK13 jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség<br />
saroktelken<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
14 m a telek homlokvonalán<br />
K – 75 % 27<br />
K – 3,0 m<br />
Megengedett legnagyobb K – 4,5 m<br />
27 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
204
építménymagasság<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület<br />
saroktelken<br />
15 % 28<br />
Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető,<br />
hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek<br />
közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör<br />
kerítéssel kapcsolódjanak<br />
LK14. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – ikresen csatlakozó<br />
Kialakítható telek területe min. 600 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
LK15. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 1200 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 50 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 7,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
LK16. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 300 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 10 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
28 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
205
LK17. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 600 m 2<br />
Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 7,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
(8) Zártsorú beépítésnél kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható,<br />
ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör<br />
kerítés).<br />
(9) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől<br />
oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (5) pontban rögzített<br />
mértékű oldalkertet biztosítani kell.<br />
(10) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak<br />
állagmegóvás céljából újíthatók fel, bővítésük, átalakításuk nem lehetséges.<br />
(11) Az 500 m 2 -nél kisebb területű ingatlanon egy épülettömeg helyezhető el.<br />
(12) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb,<br />
50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez- és palafedések<br />
alkalmazása nem megengedett.<br />
(13) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás<br />
legyen a meghatározó.<br />
(14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség<br />
mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a<br />
meglévő pincéket.<br />
(15) A lakótelkek utcai telekhatárán maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla)<br />
lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítés, vagy tömör (fa, kő, vakolt<br />
tégla, -beton) kerítés létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult<br />
állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni.<br />
Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni,<br />
valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.<br />
Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell<br />
kialakítani és fenntartani.<br />
Kereskedelmi, szolgáltató terület<br />
19.§<br />
(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit a szabályozási <strong>terv</strong> tünteti fel.<br />
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján<br />
elhelyezhető:<br />
206
a). mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,<br />
b). a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a<br />
személyzet számára szolgáló lakások,<br />
c). igazgatási, egyéb irodaépület,<br />
d). parkolóház (garázs), üzemanyagtöltő,<br />
e). sportlétesítmény.<br />
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak<br />
figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:<br />
a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,<br />
b.) egyéb közösségi szórakoztató épület.<br />
(4) Épületek a szabályozási <strong>terv</strong>en jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított<br />
építési helyen belül helyezhetők el:<br />
a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter,<br />
b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb<br />
c.)<br />
távolságnál,<br />
a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott<br />
legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.<br />
(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés<br />
figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:<br />
GKSZ1. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 2000 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 50 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
min. 25 m a telek homlokvonalán<br />
K – 3,0 m<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
GKSZ2. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – oldalhatáron álló<br />
Kialakítható telek területe min. 2000 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 25 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 50 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
GKSZ3. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 4000 m 2<br />
207
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 40 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 7,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
GKSZ4. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 1200 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 20 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
GKSZ5. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – zártsorú<br />
Kialakítható telek területe min. 2000 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 20 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 80 % 29<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % 30<br />
GKSZ6. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 4000 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 20 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 25 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 9,0 m<br />
29 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
30 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.<br />
208
Megengedett legkisebb zöldfelület 30 %<br />
GKSZg. jelű építési övezet<br />
Beépítési mód<br />
K – szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 500 m 2<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 60 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,5 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 6,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %<br />
Az építési övezetben garázs, garázssor, parkolóház helyezhető el.<br />
(6) A kereskedelmi, szolgáltató területen épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A<br />
magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet.<br />
Különleges terület<br />
21.§<br />
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő<br />
épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a<br />
környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet<br />
igényelnek), és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.<br />
(2) A különleges területek lehetnek:<br />
a.) KO övezeti jelű oktatási központ terület,<br />
b.) KTE övezeti jelű temető terület,<br />
c.) KEÜ övezeti jelű egészségügyi terület,<br />
d.) KSP övezeti jelű sport-, szabadidő terület,<br />
e.) KST övezeti jelű strand terület,<br />
f.) KH övezeti jelű hulladékkezelő terület,<br />
g.) KMH övezeti jelű honvédségi terület,<br />
h.) KTT övezeti jelű turisztikai terület.<br />
(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az<br />
ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.<br />
(4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők,<br />
amennyiben területük eléri a 400 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a<br />
homlokvonalon 12 m.<br />
(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:<br />
a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter,<br />
b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb<br />
távolságnál, sem 5,0 méternél,<br />
c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott<br />
legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.<br />
(6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat<br />
kell alkalmazni:<br />
209
KO. jelű oktatási terület<br />
Beépítési mód<br />
K - szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 3000 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 30 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 25 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 4,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 9,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
KTE. jelű temető terület<br />
Beépítési mód<br />
Kialakítható telek területe<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
K - szabadon álló<br />
nincs kikötés<br />
nincs kikötés<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság<br />
Megengedett<br />
építménymagasság<br />
legnagyobb<br />
K – 2,0 m<br />
K – 4,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %<br />
Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál<br />
egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető.<br />
A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.<br />
A zsidótemető és a városközponti temető a temetkezések befejezése után kegyeleti<br />
parkká alakítható.<br />
KEÜ. jelű egészségügyi terület<br />
Beépítési mód<br />
Kialakítható telek területe<br />
K - szabadon álló<br />
nincs kikötés<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
nincs kikötés<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 12,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %<br />
KSP. jelű sport, szabadidő terület<br />
Beépítési mód<br />
K - szabadon álló<br />
210
Kialakítható telek területe<br />
nincs kikötés<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
nincs kikötés<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 7,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %<br />
KSPG. jelű sport-, golfgpálya terület<br />
Beépítési mód<br />
K - szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe<br />
nincs kikötés<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
nincs kikötés<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség 5 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
7,5 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 90 %<br />
KST. jelű strand terület<br />
Beépítési mód<br />
K - szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe<br />
nincs kikötés<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
nincs kikötés<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 20 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 12,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %<br />
KTT. jelű turisztikai terület<br />
Beépítési mód<br />
K - szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 5000 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 50 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 12,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %<br />
211
KHM. jelű honvédelmi terület<br />
Beépítési mód<br />
K - szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe<br />
nincs kikötés<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
nincs kikötés<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 12,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %<br />
KH. jelű hulladékkezelő terület<br />
Beépítési mód<br />
K - szabadon álló<br />
Kialakítható telek területe min. 2000 m 2<br />
Kialakítható telek szélessége<br />
min. 25 m a telek homlokvonalán<br />
Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 %<br />
Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m<br />
Megengedett<br />
legnagyobb<br />
építménymagasság<br />
K – 12,0 m<br />
Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %<br />
(7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb<br />
építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is<br />
engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.<br />
(8) A különleges területen épületek lapos-, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető<br />
hajlásszöge 20-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.<br />
(9) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani<br />
és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.<br />
(10) A terület utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla)<br />
lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést<br />
javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást<br />
akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet<br />
ültetni tilos.<br />
Közlekedési és közműterület<br />
23.§<br />
(1) A közlekedési és közműterület (KÖu) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a<br />
gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken<br />
megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai,<br />
212
vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak,<br />
továbbá a közművek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.<br />
(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a<br />
közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus<br />
pavilon, stb.) is.<br />
(3) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási<br />
szélességét és védőtávolságát a szabályozási <strong>terv</strong> ábrázolja.<br />
(4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt<br />
elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.<br />
(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása<br />
következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű<br />
építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út<br />
szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági<br />
értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével<br />
engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem<br />
lehetséges.<br />
(6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK<br />
figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell<br />
biztosítani:<br />
a.) gyorsforgalmi utak:<br />
60 m, illetve a kialakult (K) állapot,<br />
b.) főutak:<br />
40 m, illetve a kialakult (K) állapot,<br />
c.) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,<br />
d.) helyi gyűjtőutak:<br />
22 m, illetve a kialakult (K) állapot,<br />
e.) kiszolgáló út:<br />
12 m, illetve a kialakult (K) állapot,<br />
f.) kerékpárút, gyalogút:<br />
3 m, illetve a kialakult (K) állapot,<br />
g.) egy telket feltáró közforgalom elől elzárt magánút: minimum 4 m.<br />
h.) külterületi dűlőút:<br />
8 m, illetve a kialakult (K) állapot.<br />
(7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres<br />
lesarkítás szükséges, a szabályozási <strong>terv</strong>en ábrázolt módon.<br />
(8) A meglévő és <strong>terv</strong>ezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza<br />
mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön<br />
jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.<br />
(9) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi<br />
építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak<br />
láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. Útcsatlakozásoknál a<br />
szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 0,80 m-nél magasabb<br />
növényzetet ültetni tilos<br />
(10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a<br />
vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.<br />
(11) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb parkolók felületéről az<br />
összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába<br />
bekötni, a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.<br />
(12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv<br />
fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell<br />
végezni.<br />
(13) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell<br />
készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.<br />
(14) A <strong>terv</strong>ezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek<br />
tűzoltógépjárművek és a kommunális hulladékgyűjtés járműveinek közlekedésére.<br />
213
24.§<br />
(1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és<br />
közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell<br />
helyezhető el.<br />
Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett<br />
engedélyezhető.<br />
(2) A közművezetékek védelme érdekében az vonatkozó jogszabályokban és<br />
szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.<br />
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és<br />
szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű<br />
üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.<br />
(4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe csak a szennyvíztisztító telep megfelelő<br />
kapacitása esetén lehet engedélyezni.<br />
(5) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a<br />
vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.<br />
(6) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz<br />
csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve<br />
karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.<br />
(7) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a<br />
közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó<br />
csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani,<br />
karbantartani.<br />
(8) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a<br />
tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.<br />
(9) A szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező.<br />
(10) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területén a villamos energia ellátás és<br />
közvilágítás hálózati elemei új hálózat kiépítése, illetve a meglévő hálózat átépítése<br />
során csak földkábellel építhetők tovább.<br />
(11) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózattal vagy csapadékvíz elvezető zárt<br />
csatornahálózattal kell megoldani. A vízelvezető árkokat gyepesíteni kell. A<br />
csapadékelvezető hálózat csak zárt csapadékelvezető csatornával bővíthető. A zárt<br />
csapadékvíz elvezető csatornákat rendszeresen tisztítani kell.<br />
(12) A <strong>terv</strong>ezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a<br />
vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.<br />
(13) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát törzsátmérőjének<br />
megfelelő méretű fákkal pótolni kell.<br />
(14) A közművek műtárgyait a szakhatósági előírásoknak megfelelően kell elhelyezni.<br />
(15) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más<br />
létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő<br />
eszközök elhelyezésének lehetőségét.<br />
(16) A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő<br />
előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat.<br />
(17) Közművek látható műtárgyainak típusát a városközpont területén a Városi Főépítésszel<br />
véleményeztetni kell.<br />
214
Zöldterületek<br />
25.§<br />
(1) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási <strong>terv</strong> tünteti fel.<br />
(2) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).<br />
(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely,<br />
tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához<br />
szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.<br />
(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os<br />
beépítettséggel helyezhetők el.<br />
(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni<br />
kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.<br />
(6) A szabályozási <strong>terv</strong>lapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.<br />
(7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti <strong>terv</strong>et kell<br />
készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni.<br />
(8) A zöldterületen meglévő és kialakított parkolókat fásítani kell.<br />
(9) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról,<br />
esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.<br />
(10) A szabályozási <strong>terv</strong>en jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti<br />
rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.<br />
(11) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes<br />
használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal<br />
jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület<br />
megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett<br />
szennyeződést eltakarítani<br />
(12) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a<br />
gépjárműveket javítani és tisztítani tilos.<br />
(13) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó<br />
közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező<br />
köteles az eredeti állapotot visszaállítani<br />
(14) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.<br />
(15) A település közigazgatási területén lévő zöldfelületek létrehozása során kerülni kell az<br />
emberi szervezetre allergiás reakcióit kiváltó növényfajták telepítését<br />
Vízgazdálkodási terület<br />
28. §<br />
(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:<br />
a.)<br />
b.)<br />
c.)<br />
d.)<br />
a folyóvizek medre és parti sávja,<br />
állóvizek medre és parti sávja,<br />
a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,<br />
a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai<br />
védőidom),<br />
215
e.)<br />
f.)<br />
a hullámterek,<br />
a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.<br />
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.<br />
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok<br />
meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.<br />
(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell<br />
biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet<br />
nem telepíthető.<br />
(5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Nyugat-dunántúli<br />
Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.<br />
Természet- és tájvédelem<br />
30. §<br />
(1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez<br />
kell illeszkedni.<br />
(2) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni: vakolt<br />
homlokzati megjelenés, halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezés.<br />
(3) A Natura 2000 területeket a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint lehet<br />
felhasználni és hasznosítani.<br />
(4) A meglévő barlangrendszer védelme érdekében, valamint a különböző kőzetfizikai<br />
tulajdonságok feltárása érdekében a barlangosodott területeken az építési<br />
engedélyezési <strong>terv</strong>dokumentációhoz geológiai vizsgálatot és szakvéleményt kell<br />
készíttetni, melyet az építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi<br />
szakhatóságnak meg kell küldeni.<br />
(5) A védelem alatt álló barlangok megbontása, újabb épületből történő megközelítése nem<br />
engedélyezhető, a barlangrendszer természetes állapotának megőrzése szükséges,<br />
melyet mind az épületek kialakítása, mind a szennyvizek és a csapadékvíz elvezetése<br />
során biztosítani kell.<br />
216
5. számú melléklet – 2009. évi partnerség – Média, cikkek<br />
217
218
219
220
5. számú melléklet – 2009. évi partnerség – Internetes kérdőív<br />
221
222
223
224
5. számú melléklet – 2009. évi partnerség – Személyes kérdőív<br />
Kérdőív kódszáma:<br />
A kérdőív kitöltése önkéntes!<br />
Az adatokat bizalmasan kezeljük, csak a kutatás céljára használjuk fel.<br />
IGÉNYFELMÉRÉS<br />
Kérjük, véleményével, javaslataival segítsen megalapozni a<br />
Tapolcai Belváros értékmegőrző rehabilitációját!<br />
1. Mit gondol Ön a Tapolcai életkörülményekről: mennyire valószínű, hogy Ön ajánlaná Tapolcát egy<br />
másik városban lakó barátjának, ha – más városok mellett – reális lehetőség lenne a barátja<br />
számára, hogy Tapolcán telepedjen le? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Biztosan ajánlanám 5<br />
Valószínűleg ajánlanám 4<br />
Talán ajánlanám/ talán nem 3<br />
Valószínűleg nem ajánlanám 2<br />
Biztosan nem ajánlanám 1<br />
2. Milyen gyakran látogatja a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Naponta/ kétnaponta 7<br />
Hetente 1-2-szer 6<br />
Havonta 2-3-szor 5<br />
Havonta 4<br />
2-3 havonta 3<br />
Ritkábban, mint 3 havonta 2<br />
Nem látogatja 1<br />
Nem tudja/nem válaszol 99<br />
3. Milyen gyakran látogatja a Tamási Áron Művelődési Központot? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Naponta/ kétnaponta 7<br />
Hetente 1-2-szer 6<br />
Havonta 2-3-szor 5<br />
Havonta 4<br />
2-3 havonta 3<br />
225
Ritkábban, mint 3 havonta 2<br />
Nem látogatja 1<br />
Nem tudja/nem válaszol 99<br />
4. Milyen gyakran látogatja a Belvárosi Irodaházat? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Naponta/ kétnaponta 7<br />
Hetente 1-2-szer 6<br />
Havonta 2-3-szor 5<br />
Havonta 4<br />
2-3 havonta 3<br />
Ritkábban, mint 3 havonta 2<br />
Nem látogatja 1<br />
Nem tudja/nem válaszol 99<br />
5. Mit gondol Ön Wass Albert Könyvtár és Múzeum épületének (fizikai, infrastrukturális) állapotáról?<br />
Mondaná Ön, hogy …. (Egy választ karikázzon be.)<br />
Kiváló 3<br />
Éppen kielégítő 2<br />
Felújításra szorul 1<br />
Nem tudom/ nem válaszol 99<br />
6. Mit gondol Ön Tamási Áron Művelődési Központ épületének (fizikai, infrastrukturális) állapotáról?<br />
Mondaná Ön, hogy … (Egy választ karikázzon be.)<br />
Kiváló 3<br />
Éppen kielégítő 2<br />
Felújításra szorul 1<br />
Nem tudom/ nem válaszol 99<br />
7. Mit gondol Ön Belvárosi Irodaház épületének (fizikai, infrastrukturális) állapotáról? Mondaná Ön,<br />
hogy … (Egy választ karikázzon be.)<br />
Kiváló 3<br />
Éppen kielégítő 2<br />
Felújításra szorul 1<br />
Nem tudom/ nem válaszol 99<br />
8. Mit gondol Ön, mennyire befolyásolja a városképet a belvárosi közintézmények épületeinek<br />
állapota? Mondaná Ön, hogy … (Egy választ karikázzon be.)<br />
A közintézmények épületei meghatározó jelentőségűek<br />
4<br />
a városképben<br />
Jelentős mértékben befolyásolják a városképet 3<br />
Csak kis mértékben befolyásolják a városképet 2<br />
Nem igazán befolyásolják a városképet 1<br />
226
9. Mennyire tartja szükségesnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeum szolgáltatásainak fejlesztését?<br />
(Egy választ karikázzon be.)<br />
Nagyon szükséges 4<br />
Inkább szükséges 3<br />
Inkább nem 2<br />
Egyáltalán nem 1<br />
Nem tudom megítélni 99<br />
10. Az alábbiak közül melyik témában venne részt<br />
BIZTOSAN kedvezményes tanfolyamokon? (Több választ is bekarikázhat.)<br />
Egészséges életmód ismeretek 1<br />
Pénzügyi ismeretek 2<br />
Számítógépes ismeretek 3<br />
Alapfokú nyelvtanfolyam 4<br />
Tánc tanfolyam 5<br />
Kreatív művészetek 6<br />
Zeneoktatás 7<br />
Küzdő sportok tanfolyam 8<br />
Nem vennék részt egyiken sem 9<br />
11. Az alábbiak közül melyik témában szervezett kiállítást látogatná Ön meg BIZTOSAN? (Több<br />
választ is bekarikázhat.)<br />
Festészeti 1<br />
Szobrászat 2<br />
Népművészeti 3<br />
Fotó kiállítás 4<br />
Természettudományi 5<br />
Képzőművészeti, iparművészeti 6<br />
Iskolák amatőr kiállításai 7<br />
Nem vennék részt egyiken sem 8<br />
12. Mennyire tartja Ön valószínűnek azt, hogy ellátogatna Köztereken rendezett családi napokra?<br />
Mondaná Ön, hogy…? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Biztosan részt vennék 5<br />
Valószínűleg részt vennék 4<br />
Talán részt vennék, talán nem 3<br />
Valószínűleg nem vennék részt 2<br />
Biztosan nem vennék részt 1<br />
227
13. Mennyire tartja Ön valószínűnek azt, hogy ellátogatna Köztereken rendezett kulturális<br />
eseményekre? Mondaná Ön, hogy…? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Biztosan részt vennék 5<br />
Valószínűleg részt vennék 4<br />
Talán részt vennék, talán nem 3<br />
Valószínűleg nem vennék részt 2<br />
Biztosan nem vennék részt 1<br />
14. Mennyire tartja Ön valószínűnek azt, hogy ellátogatna Közösségi intézményben megrendezett<br />
előadói estekre, beszélgetésekre, elsősorban irodalmi témában? Mondaná Ön, hogy…? (Egy<br />
választ karikázzon be.)<br />
Biztosan részt vennék 5<br />
Valószínűleg részt vennék 4<br />
Talán részt vennék, talán nem 3<br />
Valószínűleg nem vennék részt 2<br />
Biztosan nem vennék részt 1<br />
15. Hány Önnek/ Önnel egy háztartásban élő 16 év alatti gyermeke van?<br />
(Egy választ karikázzon be.)<br />
Nincs gyerek 1<br />
1 gyerek 2<br />
2 vagy több gyerek 3<br />
Nem válaszol 4<br />
16. Ha Tapolcán elérhetőek lennének ilyen rendezvények, akkor mennyire szorgalmazná Ön, hogy<br />
gyermeke részt vegyen a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztő<br />
rendezvényeken? Mondaná Ön, hogy…? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Teljes mértékben szorgalmaznám 5<br />
Valamennyire szorgalmaznám 4<br />
Szorgalmaznám is meg nem is 3<br />
Inkább nem szorgalmaznám 2<br />
Egyáltalán nem szorgalmaznám 1<br />
17. Mennyire szorgalmazná Ön, hogy gyermeke részt vegyen a Wass Albert Könyvtár és Múzeum<br />
által szervezett nyári táborozásokon? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Teljes mértékben szorgalmaznám 5<br />
Valamennyire szorgalmaznám 4<br />
Szorgalmaznám is meg nem is 3<br />
Inkább nem szorgalmaznám 2<br />
Egyáltalán nem szorgalmaznám 1<br />
228
18. Amennyiben a Belvárosi Irodaházban létrehoznának egy Szülő-gyermek klubot, mennyire tartja<br />
valószínűnek, hogy szabadidejében igénybe venné annak szolgáltatásait?<br />
(Egy választ karikázzon be.)<br />
Biztosan igénybe venném 5<br />
Valószínűleg igénybe venném 4<br />
Talán igénybe venném, talán nem 3<br />
Valószínűleg nem venném igénybe 2<br />
Biztosan nem venném igénybe 1<br />
19. Milyen régen fogyasztott Ön legutóbb gyógynövényeket, vagy gyógynövényekből készült<br />
teakeveréket? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Kevesebb, mint egy hete 5<br />
2-3 hete 4<br />
1-2 hónapja 3<br />
Régebben 2<br />
Soha 1<br />
Nem tudja/nem válaszol 99<br />
20. Mennyire tartja Ön valószínűnek, hogy részt venne a Szász Márton Általános Iskola és Speciális<br />
szakiskola diákjai által készített gyógynövények és teakeverék ismeretterjesztő, népszerűsítő és<br />
egészséges életmód tanácsadással egybekötött rendezvényein? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Biztosan részt vennék 5<br />
Valószínűleg részt vennék 4<br />
Talán részt vennék, talán nem 3<br />
Valószínűleg nem vennék részt 2<br />
Biztosan nem vennék részt 1<br />
21. Az elmúlt fél évben, járt Ön bármilyen más könyvtárban Tapolcán, mint a Wass Albert Könyvtár?<br />
(Egy választ karikázzon be.)<br />
Nem 2<br />
Igen 1 Ha igen, hol?<br />
Nem tudja/nem válaszol 99<br />
22. Az elmúlt fél évben, járt Ön bármilyen más múzeumban Tapolcán, mint a Wass Albert Múzeum?<br />
(Egy választ karikázzon be.)<br />
Nem 2<br />
Igen 1 Ha igen, hol?<br />
Nem tudja/nem válaszol 99<br />
229
23. Az elmúlt fél évben, járt Ön bármilyen más művelődési központban Tapolcán, mint a Tamási Áron<br />
Művelődési Központ? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Nem 1<br />
Igen 2 Ha igen, hol?<br />
Nem tudja/nem válaszol 99<br />
24. Hány éves Ön?<br />
Életkor<br />
Nem válaszol 99<br />
25. Melyik utcában lakik?<br />
Utcanév<br />
Nem válaszol 99<br />
26. A kérdőív lekérdezésének ellenőrzése végett néhány napon belül felhívná Önt kollégánk. Ebből a<br />
célból megadná Ön telefonszámát? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Igen 2 Telefonszám:<br />
Nem 1<br />
27. Az Ön neme? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Nő 2<br />
Férfi 1<br />
28. Ön Tapolcán lakik? (Egy választ karikázzon be.)<br />
Igen 2<br />
Nem 1<br />
Tapolca, 2009. június.<br />
Köszönjük válaszadását!<br />
230
6. számú melléklet – Projektelemek referenciaértékei és a műszaki beavatkozások tartalma, valamint nagyságrendje<br />
Fő funkció<br />
Gazdasági<br />
funkció<br />
Építési Projektelem<br />
Belvárosi irodaház gazdasági<br />
részlegének felújítása<br />
Projektelem összes<br />
nettó költsége<br />
Támogatott tevékenység<br />
Támogatott<br />
tevékenység nettó Érték Egység Átlagos érték<br />
költsége<br />
Építészet 40 629 332 799 m2 50 856<br />
Kültéri munkák (rámpa, parkoló és környékének burkolata,<br />
kerítés)<br />
Víz- csatorna 277 626 38<br />
Villanyszerelés 1 112 989 886<br />
Tópresszó felújítása 50 000 514 Tópresszó építési munkák 50 000 514 126<br />
Balaton Eleketronika Kft<br />
üzlethelyiségének felújítása<br />
Wass Albert könyvtár<br />
korszerűsítése és<br />
funkcióbővítése<br />
42 537 142<br />
517 195 31 m2 16 548<br />
fm<br />
(csatorna)<br />
fm<br />
(vezeték)<br />
m2<br />
(beépített terasz és<br />
tetőtér)<br />
1 597 751 Homlokzatrekonstrukció 1 597 751 95 m2 16 800<br />
112 222 988<br />
7 248<br />
1 256<br />
396 829<br />
Homlokzatrekonstrukció 12 927 254 769 m2 16 800<br />
Külső nyílászáró csere - bontás és párkánycsere 1 056 749 402 m2 2 629<br />
Külső nyílászáró csere - nyílászáró csere 9 227 920 108 db 85 444<br />
Magastető építése 33 177 039 516<br />
m2<br />
tetőfelület<br />
64 305<br />
Akadálymentesítés gépészeti és építészeti munkák 15 558 137 148 m2 105 265<br />
Pince légtechnika 6 464 560 239<br />
fm<br />
(spirocső)<br />
27 048<br />
Villamos felújítás (fsz) 3 957 065 1 235<br />
fm<br />
(vezeték)<br />
3 204<br />
Villamoshálózat felújítása 13 319 577 11 150<br />
fm<br />
(vezeték)<br />
1 195<br />
Klimatizálás - kültéri egység 4 095 900 1 db 4 095 900<br />
Klimatizálás - beltéri egységek 3 816 548 27 db 141 354<br />
Klimatizálás - Csövezés 1 270 650 54 db 23 531<br />
Klimatizálás - Szerelés 7 238 000 1 tétel 7 238 000<br />
Klimatizálás - Távirányítók 113 589 27 db 4 207<br />
Külső homlokzat felújítása (honlokzati állványzat, régi<br />
bevonat és homlokzat bontása, bevonat készítése,<br />
bádogozás, új homlokzat építése, hőszigetelés)<br />
23 135 972 1 728 m2 13 388<br />
Közösségi<br />
funkció<br />
Nyílászáró csere (meglévő bontása, újak elhelyezése,<br />
főbejárati ajtó, falazat- és vakolat javítás)<br />
Tetőszigetelés (perforálás, hőszigetelés, elválasztó réteg<br />
fektetés, csapadékvíz szigetelés és elvezető redszer,<br />
fallefedés, villámhárító rendszer, tetőfedés javítás)<br />
42 551 600 676 m2 62 946<br />
17 251 535 845 m2 20 428<br />
Közmű kiváltás 2 000 000 1 db 2 000 000<br />
Kültéri lépcsők 456 000 57 m 8 000<br />
Akadálymentes feljáró rámpa 1 000 000 1 db 1 000 000<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ felújítása<br />
181 035 577<br />
Vizesblokk felújítás (padló és falburkolat, menyezet, beltéri<br />
nyílászárók, WC és mosdóberendezés, gépészeti bontás,<br />
szellőzési rendszer, villanyszerelés, mozgáskorlátozott<br />
vizesblokk kaialkítása)<br />
8 178 750 27<br />
m2<br />
(alapterület)<br />
302 917<br />
Gépészeti rendszer kialakítása (szellőzési rendszer és<br />
csővezetékei, gázkazán, füstelvezető rendszer,<br />
gázvezetékek, villamos szerelés, épületfelügyeleti rendszer)<br />
27 695 000 1 db 27 695 000<br />
Konyha - gázbekötés utáni javítási munkák 200 000 1 db 200 000<br />
Nagyterem felújítása (falburkolat bontása, javjtása,<br />
burkolása, belső állványzat és fóliázás, padlóburkolat<br />
bontása, javítása, szegélyezés, mennyezet javítása, szekék<br />
kihordása és újak elhelyezése, villamos hálózat bontása, új<br />
kiépítése, hang- és fénytechnikai technikai berendezés<br />
58 566 720 424<br />
m2<br />
(alapterület)<br />
138 145<br />
Közszféra<br />
funkció<br />
Belvárosi irodaház<br />
közigazgatási részlegének<br />
felújítása<br />
Nagyköz utcai parkoló és<br />
szervizút fejlesztése<br />
Parkoló és sétány kialakítása a<br />
déli városkapuban<br />
50 746 065<br />
41 201 100<br />
130 408 530<br />
Építészet 48 470 080 953 m2 50 856<br />
Kültéri munkák (rámpa, parkoló és környékének burkolata,<br />
kerítés)<br />
617 004 37 m2 16 548<br />
Víz- csatorna 331 204 46<br />
fm<br />
(csatorna)<br />
7 248<br />
Villanyszerelés 1 327 777 1 037<br />
Nagyköz utcai parkoló burkolatépítés (aszfaltmarás,<br />
növényzet áthelyezés, kiegyenlítő réteg, szegély építés,<br />
azsfalt kopóréteg, térkő, olajfogó)<br />
Szervízút és parkoló burkolatfelújítás (aszfaltmarás,<br />
szegélyépítés, támfal burkolás, aszfalt kopóréteg,<br />
parkolósávok elválasztása)<br />
Építési munkák (bontás, földműtükör kialakítása, utca<br />
kiszélesítés, átvezető, közlekedő utak, aszfalt kopóréteg,<br />
parkolósávok kialakítása, közműkiváltás, olajfogó,<br />
ivóvízvezeték, díszkő burkolat, utcabútorok<br />
Zöldfelület építés (termőföld feltöltés, füvesítés, fák<br />
telepítése, sétány kialakítása, nádfonat kerítés)<br />
fm<br />
(vezeték)<br />
1 281<br />
33 429 050 2 056 m2 16 259<br />
7 772 050 1 835 m2 4 235<br />
84 149 030 7 388 m2 11 390<br />
46 259 500 555 m2 83 350<br />
Köztársaság tér déli rész<br />
felújítása<br />
47 976 960<br />
Tér kialakítása (asztal, kavicsburkolat és fedlap bontás,<br />
aszfalt és térburkolatok kialakítása, aknafedlapok cseréje,<br />
közműkiváltások, hulladékgyűjtők, kandeláberek,<br />
faveremrács, kerékpártároló, székelykapu)<br />
45 814 810 1 580 m2 28 997<br />
Zöldfelület kialakítása (gyepfelület kialakjtása, talajjavítás,<br />
cserjék)<br />
Zeneiskola- és APEH udvar<br />
2 162 150 750 m2 2 883<br />
Tér kialakítása (bontás, burkolás, terméskővel burkolt<br />
támfal, vízelvezetés, aknafedlapok cseréjével,<br />
közműkiváltással, hulladékgyűjtők, kandeláberek, padok,<br />
ülőkövek, kerékpártároló elhelyezése)<br />
23 191 000 1 260 m2 18 406<br />
Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, kúszócserjék,<br />
talajjavítás)<br />
Balaton üzletközpont<br />
1 115 000 140 m2 7 964<br />
Tér kialakítása (bontás, cserjeírtás, fakivágás, burkolás,<br />
terméskővel burkolt támfal, vízelvezetés, aknafedlapok<br />
cseréjével, közműkiváltással, hulladékgyűjtők, ivókút,<br />
falikarok, faveremrács, padok, kerékpártároló elhelyezése)<br />
18 209 000 640 m2 28 452<br />
Városi<br />
funkció<br />
Fő tér - Deák Ferenc u.körüli<br />
udvarok és közterület átjárók<br />
rehabilitációja<br />
115 844 660<br />
Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, kúszócserjék,<br />
talajjavítás, termőföld)<br />
Régi Postaudvar<br />
Tér kialakítása (aszfalt, kavicsburkolat, beton<br />
növénykazetták, térkő bontása, cserjeírtás, aszfalt- és<br />
térburkolás, terméskővel burkolt támfal, vízelvezetés,<br />
aknafedlapok cseréjével, szökőkút vízellátása,<br />
közműkiváltással, hulladékgyűjtők, szökőkút, kandeláberek,<br />
kerékpártároló elhelyezése)<br />
Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, kúszócserjék,<br />
talajjavítás, termőföld)<br />
Vasudvar<br />
Tér kialakítása (aszfalt, kőfal, melléképület, szegély és térkő<br />
bontása, térburkolás, terméskővel burkolt támfal,<br />
vízelvezetés, aknafedlapok cseréje, közműkiváltás,<br />
hulladékgyűjtők,emlékmű, kandeláberek, padok,<br />
kerékpártároló elhelyezése)<br />
1 455 000 140 m2 10 393<br />
32 375 000 1 150 m2 28 152<br />
2 030 000 195 m2 10 410<br />
12 126 700 445 m2 27 251<br />
Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, talajjavítás,<br />
termőföld)<br />
Fő tér 12<br />
Tér kialakítása (aszfalt, betonjárda, kőfal, térkő és<br />
kavicsburkolat bontás, aszfalt és térburkolás, műkő,<br />
vízelvezetés, aknafedlapok cseréje, közműkiváltás,<br />
hulladékgyűjtők, emlékmű, kandeláberek, kerékpártároló<br />
elhelyezése)<br />
Zöldfelület kialakítása (fák, cserjék, fenyő, gyepfelület,<br />
kúszócserjék, talajjavítás, termőföld)<br />
696 000 58 m2 12 000<br />
14 004 000 360 m2 38 900<br />
2 310 000 240 m2 9 625<br />
Ady Endre - Deák Ferenc u. közti átjáró felújítása<br />
Építési munkák (bontás, új burkolat, rámpák) 6 365 700 260 m2 24 483<br />
Útburkolat megerősítése, 2792/6 hrsz<br />
Tamási Áron Művelődési<br />
Központ előtti tér<br />
rehabilitációja<br />
13 952 250<br />
Építés (aszfatmarás, burkolat építés) 1 967 260 460 m2 4 277<br />
Épület körüli tér felújítása (meglévő burkolat bontása,<br />
cseréje, szegélyezés, közmű kiváltások)<br />
Zöldfelület kialakítása (meglévő zöldterületek bontása,<br />
humuszterítés, füvesítés, faültetés, dísznövények)<br />
11 524 250 1 125 m2 10 244<br />
2 428 000 1 020 db 2 380<br />
231
Change language