PDF - Tapolca

2 

Tartalomjegyzék 

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI............................................................................................ 3 

1.§. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA............................. 3 

2.§. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA............................................................. 4 

3.§. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI ALAPDOKUMENTUMAI ÉS JOGOSULTSÁGAI ....................................................... 8 

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE............................................................. 8 

4.§. SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS VEZETŐI SZINTEK ............................................................................................... 8 

5.§. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE .......................................................................................................................... 10 

6.§. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE...................................................................................................................... 16 

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ................................... 18 

7.§. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE......................................................... 20 

8.§. AZ ÓVODA CSOPORTJAI ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE .................................................................... 21 

9.§. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE............................................................................... 21 

10.§. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE............................................................................. 23 

IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK..................................................... 23 

11.§. A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE .............................................................................................. 23 

12.§. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ................................................................................. 24 

13.§. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA ................................................................................. 26 

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE................................................................................................... 27 

14.§. A TANÉV HELYI RENDJE............................................................................................................................ 27 

15.§. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ................................................................................................................ 28 

VI. AZ INTÉZMÉNYEN KÍVÜL TÖRTÉNŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA 

VONATKOZÓ FELADATOK .......................................................................................................................... 31 

16.§................................................................................................................................................................... 31 

VII. A GYERMEKEK FELVÉTELE TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA................................................... 32 

17.§. A GYERMEK JOGVISZONY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ...................................................................................... 32 

18.§. A GYERMEK TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA ............................................................................ 33 

VIII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE................................................. 34 

19.§. AZ ÉPÜLET EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK ............................................................................. 34 

20.§. A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE.......................................................................... 35 

IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE ....................... 36 

21.§. HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPÉLYEK................................................................................................................ 36 

X. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK................................................................................................ 37 

22.§. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ........................................................... 37 

23.§. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK............................................................................................................... 40 

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK...................................................................................................................... 42 

24.§. ÓVODAI ÉTKEZÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉNEK RENDJE .................................................................................... 42 

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ………………………………………………………………………………45 

XIII. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI………………………………......46

3 

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 

1.§. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, 

az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó 

megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más 

hatáskörbe. 

A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény nevelési programjában rögzített cél és 

feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: 

1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 

1996. évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992.évi 

törvény módosításáról 

1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 

1996. évi LXII: törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 

módosításáról 

1999. évi LXVIII. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 


2003. évi LXI. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 


1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 

1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 

A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 

138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 

11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről. 

Helyi pedagógiai program 

MIP 

3. A szabályzat hatálya 

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása 

kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézménnyel egyéb 

jogviszonyba állókra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes 

képviselőjére. A szabályzat a nevelőtestület általi elfogadás után a fenntartó 

jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül 

kerül az előző SzMSz.

4 

2.§. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Raposka Önkormányzata 

Képviselőtestülete a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi 

CV. Tv. 4.§ (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5) bekezdésében 

foglaltak alapján az alábbi alapító okiratot adja ki. 

1. Költségvetési szerv neve: 

Tapolcai Óvoda 

Idegen neve: --- 

Rövid neve: --- 

OM azonosító: 201169 

Székhelye: 8300 Tapolca, Dobó tér 5. 

MÁK-nál nyilvántartott törzsszám: 764377 

2. Létrehozásáról rendelkező határozatok: 

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2008.(II.15.) Kt. 

Raposka Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2008.(II.14.) Kt. határozataival 2008. július 

02. hatállyal hagyta jóvá. 

3. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: 

Barackvirág Óvoda 

8300 Tapolca, Kazinczy tér 2. 

Kertvárosi Óvoda 

8300 Tapolca, Darányi u. 4. 

Szivárvány Óvoda 

8300 Tapolca, Dobó tér 5. 

4. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 

Kötelező feladat: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 8. § (1), illetve (4) 

bekezdésében foglaltak szerint. 

5. Alaptevékenysége: 

Szakágazati rend szerint: 

851020 Óvodai nevelés 

A Tanulói Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével 

rendelkező gyógypedagógiai oktatásban, és sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és 

oktatása integrált formában, összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § 

29.a) és b) pontjával, az abban foglalt sajátos nevelési igényű tanulók meghatározásával.

5 

Az ellátható sajátos nevelési igényű gyermekek típusai, integrációra alkalmas fokon: 

- Testi sérült, látássérült, hallássérült, középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek, 

tanulók. 

- A beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a 

viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos 

rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók. 

- A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem 

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók. 

Szakfeladat rend szerint: 

2009. december 31-ig hatályos: 

55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés 

75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 

80111-5 Óvodai nevelés 

80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése integrált formában 

2010. január 1-től hatályos: 

5629121 Óvodai intézményi étkeztetés 

8510111 Óvodai nevelés, ellátás 

8510121 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása integrált 

formában 

6. Kiegészítő tevékenysége: 

Szakfeladat rend szerint: 

2010. január 1-től hatályos: 

Az intézmény alaptevékenységén túl az alábbi pontokban felsorolt kiegészítő 

tevékenységeket is folytathat a szabad kapacitásának hasznosítása érdekében, amelyekben 

nem veszélyezteti az alaptevékenységből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. 

7. Kisegítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak határa a szerv 

kiadásaiban: --- 

8. Működési köre: 

Tapolca Város és Raposka község közigazgatási területén lakhellyel illetve tartózkodási 

hellyel rendelkező óvodás korú gyermekek. 

9. Irányító szerv neve, székhelye: 

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 

8300 Tapolca, Hősök tere 15. 

10. Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: 


8300 Tapolca, Hősök tere 15. és 

Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 

8300 Raposka, Fő u. 51.

6 

11. Felügyeleti szerv neve, székhelye: 



Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 

8300 Raposka, Fő u. 51. 

12. Típus szerinti besorolása: 

12.1. Tevékenység jellege alapján: 

Közszolgáltató 

12.2. Közszolgáltató szerb fajtája: 

Közintézmény 

12.3. Feladatellátásához kapcsolódó funkciója: 

13. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási 

rendje: 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról 

szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 

törvény végrehajtása tárgyában kiadott 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet alapján. 

Az intézmény vezetője az óvodavezető, akit Tapolca Város Önkormányzata Képviselőtestülete 

határozott időre bíz meg, aki az intézmény dolgozói felett munkáltatói joggal 

rendelkezik. 

14. Foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közalkalmazottak 

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 

138/1992.(X.8.) Korm. rendelet alapján, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi 

XXII. törvény alapján. 

15.Alapító neve, címe: 

Tapolca Város Önkormányzata 


Raposka Község Önkormányzata 


16. Fenntartó neve, címe: Tapolca Város Önkormányzata 


Raposka Község Önkormányzata 


17 Az intézmény típusa: óvoda 

18. Tagintézményei: 

Intézményegység: 


Szivárvány Intézményegysége 

8300 Tapolca, Dobó tér 5.

8 

3.§. Az intézmény feladatai alapdokumentumai és jogosultságai 

1. Alap- és egyéb feladatok 

Alapfeladat: 

Az óvodai ellátás keretében a 3-6-7, indokolt esetben 8 éves óvodáskorú gyermekek 

nevelése, gondozása és iskolára való felkészítése. 

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása integrált formában. 

2. Az intézmény alapdokumentumai 

Az intézmény tartalmi működését a Helyi Nevelési Program és a Minőségirányítási 

Program határozza meg. 

A Helyi Nevelési Program és a MIP megtalálható: 

valamennyi gyermekcsoportban 

vezetői és tagóvoda vezetői irodákban. 

Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét 

tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők 

kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a 

tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 

3. Az intézmény jogosultságai 

Az óvodai szakvélemény kiállítása. 

Felmentés a rendszeres óvodába járás alól. 

5 éven felüliek rendszeres óvodába járási kötelezettségével kapcsolatos írásos 

dokumentáció. 

7 éven felüli gyermekek óvodai nevelésének nevelőtestületi jóváhagyása. 

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS 

VEZETÉSE 

4.§. Szervezeti egységek és vezetői szintek 

A szervezeti egységekhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál, azt az alapelvet 

érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi 

követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássa el. 

A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, 

körülmények, és igények figyelembevételével történjék.

9 

3.1. Tapolcai óvoda szervezeti felépítése 

SZM elnök 

szakszervezeti 

óvodavezető 

főbiz. 

KT elnök 

SZM tagok 

tagóv.v. tagóv.v tagóv.v int.egys. vez. 

Minőségügyi megbiz 

min.team min team min.team tagok 

szakm.munk 

szakm.munk szakm.munk 

sz biz. 

nev.test nev.test. nev.test. sz.biz sz.biz. 

dajkák dajkák dajkák 

konyhások konyhások konyhások 

Szülők karbantartó karbantartó karbantartó gazdasági csoport 

gazd. szemü. 

adm.

10 

2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje 

Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az 

intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. 

5.§. Az intézmény vezetője 

1. Az intézmény vezetője: Frang Lászlóné 

Cím: 8300 Tapolca, Dobó tér. 5. 

E-mail cím: 

tapolcaiovi@freemail.hu; szivovi54@enternet.hu 

Telefon: 87 / 510 - 907 

Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján a fenntartó nevezi ki, a vonatkozó 

törvények betartásával. 

2. Az intézményvezető jogköre 

Az intézmény vezetőjének a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. és 55. 

§-a szerint feladata különösen, hogy irányítja és koordinálja az intézményekben folyó 

mindennemű munkát, és személyében felel az intézményekben lévő tevékenységekért, 

történésekért, a megtett és elmulasztott intézkedésekért, vagyis egyszemélyi 

felelősséggel áll az intézmények élén, maga hozza döntéseit, és a felelősséget is saját 

személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a 

végrehajtás ellenőrzéséért. 

3. A munkakör rendeltetése 

Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 

4. Feladatai: 

A közoktatási intézmények vezetőinek feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi 

LXXIX. Törvény 54. § és 55. §-a tartalmazza

11 

A Tapolcai Óvoda óvodavezetője részére (munkaköri leírás) 

Az intézmény irányításával, vezetésével kapcsolatos általános feladatok: 

az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, külső szervek és szervezetek, valamint 

a képviselő – testület és bizottságai előtt az intézményt teljes jogkörrel képviseli, 

felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az Alapító Okiratban 

meghatározott feladatok ellátásáért. 

biztosítja a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a 

gyermekbalesetek megelőzését, 

szakszerűen és hatékonyan vezeti a nevelőtestületet 

tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a nevelőmunkát, 

vezetőtársával, társaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a 

felelősök munkáját, 

felel az ellenőrzési, mérési értékelési és minőségirányítási program szakszerű 

működéséért, 

az Alapító okiratban, valamint a pedagógiai programban meghatározott feladatok 

figyelembe vételével megalkotja az óvoda szerkezeti struktúráját, működteti a 

szervezetet, 

biztosítja és megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát, 

felel a gyermekek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért 

rendkívüli szünetet rendel el, ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 

54.§(1) bekezdésben foglalt tényezők fennállnak, 

az óvoda élet minden területére kiterjedő ellenőrzési feladatainak eleget tesz, 

folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és a helyi oktatáspolitikai 

intézkedéséket, ezekről naprakészen tájékoztat és intézkedik a nevelési évközben 

érkezett rendeletek nevelő – testületben való megismertetéséről és végrehajtásáról. 

Személyzeti – munkáltatói feladatok: 

a fenntartó által megállapított szempontok alapján elvégzi a létszámgazdálkodással 

kapcsolatos feladatokat, annak alapján a betöltetlen álláshelyekre jogszabályok 

alapján pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást, 

külön jogszabályban előirt feltételek szerint, kinevezi az óvoda dolgozóit, 

gyakorolja az intézmény dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogokat, 

a nevelőtestület véleményezési jogkörének az SZMSZ, a Közalkalmazotti 

Szabályzat előírásainak megfelelően megbízza a munkáját segítő vezetőket és 

felelősöket: 

vezetők: 

felelősök: 

tagintézmény vezetők 

munkaközösség vezetők 

(a pedagógusmunka mellett ellátandó feladatok) 

ifjúságvédelmi felelős 

fegyelmi bizottság vezetője és tagjai 

munkavédelmi felelős 

baleset- és tűzvédelmi felelős

12 

egyéb dolgozók: 

óvodatitkár 

karbantartó 

dajka 

konyhai dolgozó 

ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával, közalkalmazotti jogviszonyával 

kapcsolatos iratok, a változások szerint módosítja és őrzi azokat, 

elkészíti az intézmény vezetőségével, és a pedagógusokkal egyezteti a nevelők és a 

különböző felelősök munkaköri leírását, ha szükséges módosítja azokat, 

előkészíti az Intézményi Minőségirányítási programban meghatározott 

minősítéseket, 

az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- munkakörülményeire vonatkozó 

döntéseknél a jogszabály által előírt egyeztetési kötelezettségeinek eleget tesz, 

elkészíti a dolgozók munkabeosztását, az összehangolt munkarendet kifüggeszti 

nyilvántartja (figyelemmel kíséri) a szabadságot, a szabadság beosztását 

támogatja a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és 

korszerű törekvések kibontakozását, 

szükség esetén dönt a fegyelmi eljárás megindításáról, 

a rendkívüli, esetenkénti feladatokat, megbízásokat ad ki, 

Az óvodavezető felelőségi körébe tartozik egy olyan nevelő – testületi légkör kialakítása, 

amely minden óvodapedagógus – a kötelező érvényű jogszabályok és belső szabályzatok 

betartásával – a pedagógiai program szellemében alkotó értelmiségi munkát végezhet. 

Ennek érdekében törekszik az óvoda dolgozóinak alapos megismerésére, szakmai 

fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az emberi kapcsolatok 

megerősítésére, ezáltal a gyermekek személyiségének épülését szolgáló óvodapedagógus 

– gyermekviszony kialakítására. 

Pedagógiai feladatok: 

az óvoda pedagógiai – szakmai irányítójaként megszervezi, és figyelemmel kíséri 

a nevelőmunkát 

előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó 

alábbi dokumentumokat 

nevelési program, 

SZMSZ 

éves munkaterv 

házirend 

Intézményi Minőségirányítási Program 

végzett munka elemzéséről, értékeléséről szóló jelentések, 

a fenntartóval együttműködve elkészíti az intézmény szakmai, illetve fejlesztési 

terveit 

a fenntartóval együtt működve elkészíti az óvoda hosszú távú stratégiai tervét 

megszervezi, irányítja és ellenőrzi a meghozott döntések végrehajtását,

13 

a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével megszervezi az óvodai 

csoportokat, 

a munkaközösség vezetők javaslatai alapján jóváhagyja a nevelők tervező 

munkáját, csoport terveket, 

összehangolja és jóváhagyja a csoportok napirendjét, 

a foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelői munka a folyamatos 

megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő – munka színvonalának és 

eredményességének alakulását, 

a nevelési program egyes elemeinek „beválását” tervszerű és rendszeres belső és 

külső vizsgálatokkal is kontrolálja, ezen elemzések és tapasztalatok, valamint a 

vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és tanév végén rendszeresen, a 

munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli a nevelő – testületi 

munkáját, az értékelést velük elfogadtatja, 

gondoskodik a nevelő-testületi értekezletek megszervezéséről, 

biztosítja a nevelő-testületi döntések megfelelő előkészítését, 

tervezi és szervezi az óvodai hagyományokhoz kötött ünnepek méltó 

megünneplését, 

biztosítja az intézményen belül megfelelő információáramlást, 

biztosítja, az intézmény elérhetőségét, felelős vezetőinek nevét, az 

alapdokumentumainak megismerhetőségét a helyben szokásos módon (lehetőleg 

interneten is), 

tájékozódik, majd javaslatot ad az 

óvoda napi nyitva tartásához, 

nyári és téli szüneteltetéshez, 

nevelés nélküli munkanapok számának és tartamának 

megszervezéséhez, 

 

 

 

segítséget nyújt a szülőknek a gyermek elhelyezéséhez 

szorgalmazza a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos 

helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek megfelelő 

foglalkoztatását szolgáló eljárásokat, 

dönt az óvoda körzetén kívül lakó gyermekek felvételéről, átvételéről (csak 

kizárólag a településen lakó gyerekek esetében) 

Tanügy igazgatási feladatok: 

elkészíti az óvoda statisztikáját, 

gondoskodik arról, hogy az óvodába érkező ügyiratokat naprakészen iktassák, a 

feladatokat megfelelő határidőn belül elintézzék, 

biztosítja, hogy az irattárt folyamatosan vezessék, tartsák rendben, megszervezi az 

ügyiratok selejtezését, 

megszervezi a gyermekek óvodai felvételét, 

felvételi és előjegyzési naplót vezet, 

naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét, 

ellenőrzi 

az óvodába felvett gyermekek nyilvántartását, 

a felvételi és mulasztási napló pontos vezetését, 

az óvodai csoportnaplók naprakész vezetését,

14 

tanköteles gyermekek hiányzásai esetén felszólítást küld, az illetékes jegyzőnek, 

az elköltöző tanköteles korú gyermeket nyomon követi, és jelzi az új lakhelyénél, 

segítséget nyújt a gyermekek beiskolázásának megszervezésében, 

a gyermekek beiskolázásához szakvéleményt ad, 

szükség esetén szakvéleményt kér a pedagógiai szakszolgálattól, 

gondoskodik az alábbi tanügy – igazgatási feladatok megszervezéséről, ellátásáról: 

 

 

 

 

gyermekek felvétele, átvétele 

az óvodások szervezett étkezésben való részvétele 

a törzskönyvek, jegyzőkönyvek, szigorú számadású 

nyomtatványok és az ügyiratkezelés biztosítása 

A gazdálkodással és az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyonnal összefüggő 

feladatok: 

biztosítja az intézmény gazdálkodásának szakszerűségét és törvényességét, 

gondoskodik az intézmény költségvetésének előkészítéséről, 

a fenntartó által elfogadott költségvetés alapján megteremti az intézmény 

működésének személyi és tárgyi feltételeit, 

gyakorolja az aláírási és utalványozási jogosultságokat, 

a fenntartó felé fennálló tervezési, beszámolási és információszolgáltatási 

kötelezettségeinek eleget tesz, 

gondosan őrzi, és takarékos gazdálkodással gyarapítja az intézményi vagyont, 

az intézmény felszerelését és eszközeit folyamatosan fejleszti, új eszközöket szerez be, 

meghatalmazza a végrehajtás ellenőrzésének módját, idejét, és eszközeit, 

az intézmény felújításával, karbantartásával kapcsolatosan javaslatot ad a 

fenntartónak, 

ellenőrzi 

a vagyonnyilvántartást 

az étkezési díjak szabályos kezelését, 

az étkezés megszervezését és lebonyolítását, 

a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást 

felelős 

a leltározásért, 

selejtezésért, 

az értékes (nagy értékű) gépek eszközök tárolásáért, 

a fenntartóval együttműködve pályázatot nyújt be a címzett és célzott támogatások 

elnyerésére, 

Kapcsolattartás: 

Közvetlen munkakapcsolat 

az óvodavezető vezetési feladatait a tagintézmény –vezetőkkel együtt gyakorolja, 

a munka és felelősség – megosztásról munkaköri leírásban rendelkeznek, 

az óvodavezető a tagintézmény-vezetőkkel közösen elkészített rend-szerint 

tartózkodnak az intézményben,

15 

 

 

együttesen felelősek azért, hogy az intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét 

megóvják, 

kötelesek minden intézményt érintő lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen 

tájékoztatni 

Az óvodavezető szoros kapcsolatot tart 

Óvodán belül 

rendszeres kapcsolatban áll és együttműködik 

a szakmai munkaközösségekkel, 

óvodában működő szakszervezettel, 

a közalkalmazotti tanáccsal és biztosítja a jogszabályokban 

meghatározott működési feltételeiket, 

 

 

 

 

 

 

Óvodán kívül 

részt vesz, illetve képviseli magát a képviselő – testület, illetve az illetékes szakmai 

bizottság nyilvános ülésein, központi ünnepségein, 

a fenntartóval tanügy-igazgatási és költségvetés ügyben folyamatosan kapcsolatot tart, 

együttműködik a fenntartó hivatalának vezetőivel, munkatársaival, 

jelzi a fenntartónak az intézményben bekövetkezett rendkívüli eseteket, valamint a 

rendkívüli szünet elrendelését, 

szorgalmazza a szaktanácsadók bekapcsolását az óvodán belül folyó pedagógiai 

fejlesztő innovációs munkába, 

rendszeres kapcsolatban áll és együttműködik a pedagógiai szakmai szolgáltatást, 

ellenőrzést ellátó Intézetekkel, 

rendszeres kapcsolatban áll és együttműködik 

az óvodai szülői szervezettel 

az óvoda érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával 

az óvoda körzetében működő iskolákkal, 

az óvodát támogató helyi szervezetekkel, 

az gyermekorvossal, 

az óvodaétkezést lebonyolító szervezetekkel, 

Helyettesítési rend 

 

az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni (SZMSZ)

16 

6.§. Az intézmény vezetősége 

1. Tagóvoda vezetők neve: 


Páhyné Hegedűs Katalin 

Elérhetősége: Tapolca, Dobó tér 5. 

Tel.: 87/510-908 

e-mail: szivovi54@enternet.hu 

Szivárvány Tagintézménye 

Nagy Judit 

Elérhetősége: Tapolca, Alkotmány u. 9. 

Tel.: 87/322-613 

e-mail: alkotmanyutiovoda@gmail.com 

Barackvirág Tagintézménye 

Gáspár Györgyné 

Elérhetősége: Tapolca, Kazinczy tér 2. 

Tel.: 87/411-532 

e-mail: barackovi@freemail.hu 

Kertvárosi Tagintézménye 

Horváth Zoltánné 

Elérhetősége: Tapolca, Darányi I. u. 4. 

Tel.: 87/321-303 

e-mail: postmaster@kertvarosi.axelero.net 

Az intézményvezető feladatait vezető, tagintézmény vezetők közreműködésével látja 

el. A tagintézmény vezetői megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör 

megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett 

közalkalmazottaknak. A megbízás visszavonásig érvényes, amelynek alapja az adott 

tagintézmények teljes alkalmazotti körének bizalmi szavazása a vezetői megbízást 

követően. 

A megbízás visszavonható: 

a vezetővel való együttműködés hiánya, 

a törvényi és szakmai előírások megszegése, 

ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, 

ügyviteli, dokumentációs feladatok minőségi problémái, 

vezetői etika be nem tartása, 

adatvédelmi törvény megsértése esetén. 

A vezetői alkalmasság megítélése: az MIP-ben meghatározott beszámoltatási rendhez 

igazodva, a magasabb vezetőkre érvényes szempontsor alapján 

vezetői beszámoltatás, 

nevelőtestületi vélemény a szakmai munkáról, 

alkalmazotti kör véleménye a vezető személyiségéről,

17 

2. A tagintézmény vezetők 

 

 

 

 

 

 

A tagintézmény vezetők és az óvónő, munkájukat munkaköri leírás alapján, valamint 

az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 

Feladat- és hatáskörük kiterjed egész munkakörükre. A vezető beosztásúak 

munkaköri leírása a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található. 

A tagintézmény vezetők felelőssége kiterjed: 

A nevelőtestület vezetése 

A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése. 

A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának 

szakszerű megszervezése és ellenőrzése. 

Az óvodavezetővel történő egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés 

alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek 

biztosítása - likviditási terv alapján. 

A szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való 

együttműködés. 

A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése 

valamint a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően 

személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A tagintézmény 

vezetők éves és ötévenkénti beszámolási kötelezettsége kiterjed a tagintézmény 

egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzés tapasztalataira, 

valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

19 

Reggel 6 órától 7 óráig illetve 16 órától 17 óráig terjedő időre a vezető 

helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerinti időben munkát 

végző óvodapedagógusok. 

Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. 

Intézkedési jogkör az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának 

megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

20 

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS 

KAPCSOLATTARTÁSUK 

7.§. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 

1. Közalkalmazottak 

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos 

kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény 

szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató- nevelőmunkát végző pedagógus, a 

többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más 

közalkalmazott. A pedagógus az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel 

összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, büntetőjogi 

szempontból védett személy. 

A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza 

meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével a 

Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik. 

2. Az alkalmazotti közösségek jogai 

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott 

részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a 

rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. 

Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti 

jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és 

véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie 

kell. 

A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel 

kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. 

Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az 

adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az 

egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. 

A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési 

jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója 

teljes felelősséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség 

(50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen 

van. Kjt. 57.,58.§.

21 

3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a választott közösségi 

képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak 

különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a 

legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 

A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, 

intézményi összejövetelek. 

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv 

tartalmazza. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja 

össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések 

tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell 

vezetni. 

8.§. Az óvoda csoportjai és kapcsolattartásának rendje 

Az óvodák alaptevékenységüket csoportkeretben végzik. Az óvodába felvehető 

gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott. A csoportok 

vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők együttesen felelnek. 

A gyerekek csoportba való beosztását koruk, fejlettségi szintjük, illetve az adott 

körülmények határozzák meg. Ez nevelési évenként a szükségletek és a lehetőségek 

figyelembe vételével változhat. Erről a tagintézmény vezetők az óvodavezető 

egyetértésével döntenek a nevelőtestület véleményének kikérésével. 

A gyermekcsoport létszámalakulása 

A csoportok létszámának megállapításáról a helyi körülmények, és a gyermekek 

elláthatóságának figyelembe vételével az óvodavezető dönt a tagintézmény vezető 

javaslata alapján. 

A tagintézmény vezető dönt az egyes intézményeken belüli csoportösszevonásokról - 

átmenetileg, vagy huzamosabb ideig - tájékoztatási kötelezettségének betartásával. 

9.§. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 

1. A szülői szervezet 

A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és 

kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját 

szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek 

megválasztásáról és képviseletéről.

22 

Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka 

eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben 

tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van. 

2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás 

Egy csoport szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető óvónő közvetlen 

kapcsolatot tart. 

A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői 

szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 

Az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban nevelési évenként 

legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és 

feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. 

A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, 

tagintézmény vezetővel. 

3. A szülői közösség véleményezési jogot gyakorol: 

A szülői munkaközösség véleményezési jogot biztosít: 

A szervezeti és működési szabályzatnak 

a gyermekek fogadásának 

a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjának és 

az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben. 

A házirend megállapításában 

A szülőket anyagilag is érintő ügyekben 

A szülői értekezlet napirendjének meghatározásában 

Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában 

A munkatervnek a szülőket is érintő részében 

4. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje 

Az intézmény- a közoktatási törvénynek megfelelően - a gyermekekről a nevelési év 

során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és 

egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni 

tájékoztatás a fogadó órákon történik. 

5. A szülői értekezletek rendje 

A csoportok szülői közössége számára az intézmény nevelési évenként a 

munkatervben rögzített időpontokban, rendes szülői értekezletet tart az 

óvodapedagógus és a tagintézmény vezető vezetésével. A szeptemberi szülői 

értekezleten a szülők értesülnek a nevelési év rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják 

a csoportban oktató-nevelő új óvodapedagógusokat is. 

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség 

képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 

A szülői fogadóórák rendje 

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a 

gyermekekről a szülők számára. 

Az óvodapedagógusok szülői igények alapján előre egyeztetett időpontban fogadóórát 

tartanak. Ezt a szülő is és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. 

A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik.

23 

10.§. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 

1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja 

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és 

szociális ellátása, valamint az iskolába lépés érdekében, és egyéb ügyekben rendszeres 

kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. 

2. Rendszeres külső kapcsolatok 

Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres 

munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a 

közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. 

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: 

a fenntartóval, 

a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, 

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, 

a gyermekvédelmi hatóságokkal, 

a Nevelési Tanácsadóval, 

a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, 

Közművelődési intézményekkel, 

a történelmi egyházak szervezeteivel, 

munkavédelmi ellenőrrel, 

az intézményt támogató alapítványokkal, 

pedagógiai szakmai szakszolgálattal. 

IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI 

MUNKAKÖZÖSSÉGEK 

11.§. A nevelőtestület és működési rendje 

1. A nevelőtestület 

A nevelőtestület az intézmények pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási 

kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó 

szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és 

oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 

2. A nevelőtestület feladatai és jogai 

A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program létrehozása és egységes 

megvalósítása - ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a 

komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő 

jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

24 

A nevelőtestület döntési jogköre: 

a nevelési program elfogadása, 

Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és az MIP elfogadása, 

nevelési év munkatervének jóváhagyása, 

átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, 

intézményvezetői programok szakmai véleményezése, 

nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, 

saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, 

7 év felettiek óvodai nevelése, 

3. A nevelőtestület értekezletei 

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a nevelési év 

során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. 

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, 

valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője vagy vezetősége 

szükségesnek látja. 

4. A nevelőtestület döntései és határozatai 

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban 

meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 

Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai 

közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A 

nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt 

pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a 

nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény 

iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 

12.§. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 

1. Munkaközösségek 

Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és 

szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai 

munkaközösségeket hoznak létre. 

A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját 

tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit 

az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 

 

 

szakmai munkaközösség hozható létre 3 fő kezdeményezésére 

a szakmai munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg a 

szakmai munkaközösség vezetőket, akik szakmai programot dolgoznak ki.

25 

A szakmai munkaközösségek célja: szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, 

amivel segítik az intézményben folyó nevelőmunkát. 

A munkaközösség vezetők beszámolási kötelezettséggel bírnak az óvodavezető felé. 

A beszámolónak tartalmaznia kell: 

az elvégzett munka értékelését, azt, hogy a munka hogyan segítette elő a 

munkatervi célkitűzések megvalósítása, 

javaslatokat 

Szakmai munkaközösség hozható létre tagintézményenként és intézményi szinten is. 

A munkaközösség vezető kötelező óraszámából heti 1 óra beszámítható, melyet a 

munkaközösségi feladatok ellátására fordít. 

a) A szakmai munkaközösség vezetők feladatai 

A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: 

Az éves munkatervben részletezett tevékenységek megvalósítását elősegíti. 

Jelzi az óvoda vezetőségének, melyek azok a területek a választott nevelési 

területen belül, ahol az előbbre lépés feltétlenül indokolt, milyen speciális 

oktatási-nevelési feladatok kitűzése szükséges ahhoz, hogy az adott területen a 

munka hatásfokát növelni tudják, s ezzel kapcsolatban tevékenységi formákat 

ajánl. 

Belső továbbképzéseket szervez. 

Elősegíti, hogy a munkaközösség módszertani javaslatokkal rendelkezzék. 

Szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködését, tapasztalatcseréjét, 

csoportlátogatását annak érdekében, hogy szakmai, módszertani fejlődésük 

ezáltal is biztosítva legyen. 

Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak anyagi és erkölcsi elismerésére, 

illetve az óvodavezetés ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt 

nyilvánít. 

Különös figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét. A 

Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint segíti munkájukat. 

Számukra és mentoruk számára minden, a betanuláshoz szükséges információt, 

segítséget biztosít. 

Az éves terv szerint részt vesz a szakmai munka belső ellenőrzésében. 

b) Az óvodai munkaközösségek kapcsolattartási rendje 

Óvodavezető illetve a tagintézmény vezetők: 

Részt vesznek a munkaközösségek nevelési év eleji (munkaterv megvitató és 

elfogadó) értekezletén, 

Jóváhagyják a munkaközösségek vezető által ellenőrzött nevelési terveket, 

módszertani leírásokat, 

Az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség 

vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos 

feladatokat a minőségirányítási programban meghatározottak szerint, 

Gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan 

információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az 

információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett pedagógusoknak.

26 

 

A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje 

Az éves munka tervezésébe: az egyes munkaközösségek által összeállította éves 

munkaterveiket a munkaközösség vezetők a nevelési évet előkészítő 

nevelőtestületi értekezleten ismertetik. 

A nevelési feladatok elvégzésének hatékonysága érdekében a munkaközösség 

vezetők felelnek. E 

Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést 

tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget 

érintő, olyan nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű 

egységességre törekedni óvodai szinten, például a munkaközösségi munkatervek 

és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a minőségbiztosítás és 

teljesítményértékelés elvei, az óvodai belső szabályzatok, helyi nevelési program 

beválásának, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, mérési feladatok 

tekintetében. 

Óvodánkban négy szakmai munkaközösség működik 

1) Tapolcai Óvoda szakmai munkaközössége 

2) Szivárvány intézményegység munkaközössége 

3) Kertvárosi Tagintézmény munkaközössége 

4) Barackvirág Tagintézmény munkaközössége 

Feladataikat évente az óvoda kiemelt fejlesztési területével összhangban határozzák meg. 

13.§. A nevelőtestület feladatainak átruházása 

1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása 

Véleményezési, egyetértési, döntési jogkörét saját döntési jogkörében átruházhatja a 

szakmai munkaközösségek vezetőire. 

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére 

tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes 

jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, illetve 

vezetőikre. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a 

nevelőtestületnek.

27 

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 

14.§. A nevelési év helyi rendje 

1. A nevelési év rendjének meghatározása 

Nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő május 

31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A 

nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti 

munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 

2. A nevelési év rendje és annak közzététele 

A nevelési év helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos 

legfontosabb eseményeket és időpontokat: 

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, 

az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját 

a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, 

a szünetek időpontját a fenntartói döntés alapján 

a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. 

A nevelési év helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a 

balesetvédelmi előírásokat az óvodapedagógusok az első hónapban ismertetik a 

gyerekekkel, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet a 

nyitva tartást és a felügyelet időpontjait tagintézmények hirdetőtábláin kell 

kifüggeszteni. 

3. Az intézmény nyitva tartása 

Az intézmény a nevelési évben 6 00 - 17 00 -ig tart nyitva. 

Az intézmény hivatalos munkaideje(óv. vez.) 7 00 - 15 00 tart. 

Tagintézmény (vez.hely.) 8 00 - 16 00 tart 

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - 

eseti kérelmek alapján. 

4. Az óvoda munkarendje, nyitva tartása 

Az óvodák 5 napos (hétfőtől péntekig) 55 órás munkarenddel üzemelnek. 

Az óvodák dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkatervek 

tartalmazzák. 

A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, két részből áll: 

szeptember 1-május 31-ig szorgalmi idő, 

június 1-augusztus 31-ig nyári udvari élet (összevont)

28 

Az óvodák egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthatnak, melyről a szülők 

legalább 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. 

A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermekek részére „ügyeletet" 

kell biztosítani. 

A gyerekek fogadása óvónő jelenlétében történik. A gyerekek szakszerű 

felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt a 

tagintézmény vezetők gondoskodnak. 

A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell 

rögzíteni. 

Az óvoda iskola előkészítő feladatát elsősorban 8 00 -12 00 óráig látja el. 

Az iskola előkészítő foglalkozás napi 4 óra, amelynek érdekében a gyerekek 5 

éves kortól ezen idő alatt kötelesek az óvodában tartózkodni. 

A nyári időszakban felváltva tartanak zárva a tagintézmények. Ez alatt az 

időszak alatt kell elvégezni az óvodák szükség szerinti felújítását. 

Az óvodák a tavaszi, őszi, téli időszakban, illetve munkanap áthelyezés esetén 

az igényeknek és gazdaságosságnak figyelembe vételével tartanak nyitva. 

A nevelés nélküli munkanapok száma évente 5. 

A nyári zárás idejéről a gyermekek szüleit február 15-ig értesíteni kell! 

A nyári időszakban tagintézményeink közül egy nyitva tart 

5. A tagintézményekben dolgozó közalkalmazottak munkarendje 

Az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. A 

napi munkavégzés igazolására a kötelezően előírt jelenléti ív szolgál. 

Legfontosabb pontjai: 

A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. 

Munkarendjük változhat: 

szorgalmi időben 

nyári szabadságolás ideje alatt 

tavaszi, őszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor. 

Befolyásolja 

szülői igények 

hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) 

egyéni kérések figyelembe vétele 

továbbképzéseken való részvétel 

továbbtanulás 

15.§. Az intézmény munkarendje 

1. A vezetők intézményekben való tartózkodása 

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben 

tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető helyettesei heti beosztás alapján 

látják el az ügyeletes vezető feladatait. A vezető akadályoztatása esetén a Szervezeti és 

Működési Szabályzatba rögzített vezetői helyettesítési rend lép életbe.

29 

2. A közalkalmazottak munkarendje 

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a 

hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető és a tagintézmény vezető 

állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírását a tagintézmény vezetők készítik 

el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak az intézményben be 

kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos 

képzést a tagintézmény vezetők tartják. 

A tagintézmény vezetők tesznek javaslatot- a törvényes munkaidő és pihenő idő 

figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változására és a 

közalkalmazottak szabadságának kiadására. 

Az óvodavezető ügyeljen: 

az egyenletes terhelés megvalósítására 

valamint a törvényes előírások a helyettesítésekről, az anyagi térítésről szóló 

szabályokra. 

Az alkalmazottak személyes adatai csak a törvényben meghatározott nyilvántartások 

kezelése céljából vezethetők. Adattovábbításra csak az óvoda vezetője jogosult. 

Az óvodapedagógusok munkarendje 

Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény és a Kjt. rögzíti. A 

nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra 

kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a 

szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges 

időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv, az intézmény zavartalan 

működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. 

Az óvodapedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet a 

tagintézmény vezetők állapítják meg - az intézményvezető jóváhagyásával. Az 

óvodapedagógus köteles munkaideje kezdete előtt 10 perccel megjelenni pontosan, 

munkára kész állapotban, a gyermekcsoportban. 

Az óvodapedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, 

hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A lemaradás 

elkerülése érdekében az óvodapedagógust hiányzása esetén - szakszerűen kell 

helyettesíteni.

30 

Adminisztratív munkatársak feladata és munkarendje: 

A nevelő, oktató munkával, étkeztetéssel összefüggő szervezési és ügyviteli 

tevékenység, óvodában a gazdasági,- ügyviteli,- adminisztrációs feladatok ellátását 

heti 40 órában végzi. Munkáltatója az óvodavezető, munkáját az óvodavezető 

utasításai alapján végzi. Egyéb teendőit a munkaköri leírás tartalmazza. 

Önálló intézkedési jogkörrel nem rendelkezik. 

Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett. 

Dajka feladata és jogköre 

Dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai 

ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez. 

Feladatuk az óvodapedagógus irányításával 

gyermekek gondozásában, nevelésében való részvétel, 

az óvoda épületének folyamatos, rendszeres tisztán tartása. 

a vezető által munkakörébe utalt feladatokat, külön díjazásért az egyéb, nem 

feladatkörébe tartozó feladatokat is. 

Karbantartók, konyhai dolgozók 

Munkabeosztását az óvoda nyitva tartása, 40 óra valamint a munkakörbe utalt 

munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. 

A technikai dolgozók szükség szerint átcsoportosíthatók. 

A tagintézmény vezető az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített 

munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény 

zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. 

Az óvoda vezetője a felelősségi területén kötelezően, szakmai téren, a tájékozódás 

szintjén végzi ellenőrzési feladatait. 

5. Az ellenőrzési ütemterv az óvodai munkaterv része 

Az ellenőrzés kiterjed 

a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a 

munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. 

Az ellenőrzés fajtái 

Tervszerű, a munkatervben rögzített szempontok alapján. 

Alkalomszerű ellenőrzés célja: 

a problémák feltárása, megoldása érdekében. 

eredményesség mérése, 

a napi felkészültség felmérésének érdekében. 

A tagintézmény vezető az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített 

munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény 

zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját.

31 

Az óvoda vezetője a felelősségi területén kötelezően, szakmai téren a tájékozódás 

szintjén végzi ellenőrzési feladatait. 

Az ellenőrzés tapasztalatait, majd a feladatok meghatározását az ellenőrzöttel 

ismertetni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel értelmezni, értékelni 

kell. 

6. A gyermekek óvodai életrendje 

Az óvoda házirendje 

A házirend az óvodai élet szervezeti kerete, mely a szülő felé jogokat és 

kötelességeket, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket 

állapítja meg. 

A gyermekek intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési 

Szabályzat mellékletében található házirend határozza meg. 

A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető előterjesztése után - az 

érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a 

nevelési program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére 

és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 

Az intézmény alkalmazottainak házirendje a Szervezeti és Működési Szabályzat 

melléklete. 

VI. AZ INTÉZMÉNYEN KÍVÜL TÖRTÉNŐ PEDAGÓGIAI 

FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ FELADATOK 

16.§. 

1. Pedagógiai feladatok 

Könyvtárlátogatás 

Kulturális rendezvények 

Oviolimpia, sportrendezvények 

Egyéb rendezvények szervezése a csoportok számára az intézmény éves 

munkatervében meghatározott rend szerint kötelező az óvodapedagógusok 

számára. A rendezvényekre való kisérés, és annak ideje alatt köteles a 

balesetvédelmi szabályok betartására és betartatására. 

A szülői szervezet által kezdeményezett kirándulások várható költségeiről a szülőket 

előzetesen tájékoztatni kell. 

A kirándulások, utazások szervezésekor figyelembe kell venni a 214/1996. 

Kormányrendelet előírásait. 

6/1995.(III.22.) 

Az óvodán kívüli programokat az óvodavezető illetve tagóvoda vezető engedélyezi

32 

. 

Az intézményben a nevelőtestület által szervezett rendezvényeken a nevelőtestület 

részvétele kötelező, az egyéb alkalmazottak bevonásáról az óvodavezető, illetve 

tagintézmény vezető dönt 

VII. A GYERMEKEK FELVÉTELE TÁVOLMARADÁS 

IGAZOLÁSA 

17.§. A gyermek óvodai jogviszonya és következményei 

1. Az óvodai jelentkezés 

A csoportok szervezésének szabályait figyelembe véve a szülő gyermeke felvételét 

bármikor kérheti, illetve a szervezett jelentkezés rendjét évente kiadott rendelkezés 

tartalmazza. 

A beírás idejét a fenntartó határozza meg. 

A felvétel eredményéről levél útján értesül az érdekelt szülő. 

Az újonnan jelentkező gyerekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan 

(külön figyelemmel az 5. életévét betöltött gyermekre) történik: meghatározója a 

Ktv.3.sz. melléklet, valamint a tárgyi, személyi körülmények lehetősége. 

2. A gyermek napközbeni ellátása 

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében 

lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda 

vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek 

számát, az óvodavezető a tagintézmény vezetőkkel együtt dönt. Az óvoda köteles 

felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján 

köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében 

található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda ( 30. §.(4) bek.), ha nem 

látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja 

meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek 

betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek, 

továbbá annak a gyermeknek a felvételét, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi 

igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának 

igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

33 

3. A gyermekek felvétele, csoportba való beosztása 

A felvételek biztosításáért, elvégzéséért a jogszabályok betartásáért az 

óvodavezető és tagintézmény vezetők felelősek. 

A gyermek felvételére a törvény, valamint a megfelelő jogszabály az irányadó, 

figyelembe véve a helyi sajátosságokat. 

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagintézmény 

vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének 

figyelembevételével. 

Sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele szakértői vélemény alapján 

történik. 

18.§. A gyermek távolmaradása és annak igazolása 

1. A gyermekek távolmaradásának okát a szülőnek kell jelentenie: 

A nevelési év alatt, tanköteles, egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben 

előzetesen az óvodavezető engedélyezheti. 

Bejelentési kötelezettsége van, ha több hétre egészségügyi, családi okok miatt 

hiányzik. 

Betegség miatti hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a 

gyermek. 

2. A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait 

rögzíti. Naprakész vezetéséért csoportban dolgozó óvodapedagógusok a felelősek. 

3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások 

A gyermek hiányzását a pedagógus a mulasztási naplóba jegyzi be. 

A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek előzetesen engedélyt kapott a 

távolmaradásra. 

Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az óvodapedagógus nem fogadja el. 

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az óvodapedagógus a 

gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség 

megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárás elindítását. 

Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben 7 

napnál többet igazolatlanul mulaszt, az óvoda vezetője figyelmezteti, felszólítja a 

szülőt, hogy gyermeke folyamatosan látogassa az óvodát. 

Megszüntethető az óvodai elhelyezés, ha az intézmény 3 alkalommal – írásban 

figyelmeztette a szülőt az igazolatlan hiányzás következményeire, - kivéve attól az 

évtől melyben a gyermek az 5. életévét betölti (a nevelési év kezdő napjától). 

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a 

nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti.

34 

VIII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI 

RENDJE 

19.§. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 

1. Az épület rendje 

Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. 

Az épület lobogózása folyamatos, a karbantartók feladata. 

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden 

személy köteles, 

a közösségi tulajdont védeni, 

a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, 

az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, 

az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, 

tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, 

a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 

2. Biztonsági rendszabályok 

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót az illetékes dajka, 

konyhai dolgozó köteles zárva tartani 9 órától. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak 

zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott egyéb helyiségeket. 

A dajkák és karbantartó feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva 

legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. 

A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. 

Az intézményeket reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka nyitja, este 17 

óráig dolgozó dajka zárja. 

A dolgozók által használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után 

kötelesek áramtalanítani. 

3. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az 

óvodával. 

A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló 

személyek az őt fogadó alkalmazottnak vagy tagintézmény vezetőjének jelentik be, 

hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az ajtó zárását követően a csengetésre 

ajtót nyitó dajka a belépőket a vezetőhöz illetve a tagintézmény vezetőkhöz kíséri. 

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel 

történt egyeztetés szerint történik. 

Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az 

óvodavezető engedélyezi.

35 

4. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje 

A nevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, 

melynek egyik fő formája az ingatlan vagyon bérbeadása. 

Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról - ha 

az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását az intézményvezető dönt. 

Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a 

rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. 

20.§. A helyiségek és berendezésük használati rendje 

1. Az alkalmazottak helyiség használata 

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és 

olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, 

és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. 

Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az 

óvoda helyiségeit, azt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat 

céljának és időpontjának megjelölésével. 

2. A gyerekek helyiség használata 

A gyerekek az óvoda helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógus és dajka, vagy 

szülői felügyelettel használhatják - a házirend betartásával. 

3. A berendezések használata 

Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt 

írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az 

anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az 

óvodavezető aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési 

határidőt. 

4. Karbantartás és kártérítés 

A karbantartó felelős az óvodai helyiségek, berendezések, udvari felszerelések 

balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. 

Az eszközök, berendezések hibáját a használó köteles jelenteni az óvodavezetőnek, 

tagintézmény vezetőnek. Újbóli használatbavételről a karbantartó tájékoztat. A 

javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 

Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban 

előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni.

36 

IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ 

ÜNNEPÉLYEK RENDJE 

21.§. Hagyományok, ünnepélyek 

1. A hagyományápolás célja 

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az 

intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden 

tagjának kötelessége. 

A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések a nevelési programban tartalmazza. 

Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet 

formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti 

tiszteletre nevelik. 

Az épületek fellobogózása 132/2000.(VII.14.) Korm. rendelet, 

Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok a nevelési programban 

tartalmazza. 

Nemzeti ünnepről megemlékezés: 1848-as szabadságharc (március 15); 

október 23 

Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása tagintézményenként változó. 

Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét 

Gyermeknap, Anyák Napja, Évzáró 

Egyéb helyi szokásokat, hagyományokat tükröző ünnepélyek 

A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák 

meg, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően.

37 

X. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK 

22.§. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 

1. Az intézményben évi 1-2 alkalommal orvosi ellátásban részesülnek, illetve a védőnő 

kéthetente látogatja a gyermekeket a szülők előzetes írásbeli hozzájárulása alapján. 

Az óvodai egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: 

A gyerekek évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése 

Színlátás és látásélesség vizsgálata, hallásvizsgálat 

A konyha, a tornaterem és a mosdó helyiségek (WC-k) egészségügyi 

ellenőrzése 

A gyermekek fogászati szűrése 

A beteg gyermekek szakorvosi vizsgálatra utalása. 

A kötelező orvosi vizsgálatok időpontját úgy kell megszervezni, hogy a foglalkoztatást 

a lehető legkisebb mértékben zavarja. 

Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény vezetőivel egyezteti. 

2. Az óvoda egészségvédelmi szabályai 

Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 

által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, 

ételminta vétel, ételek hőkezelése) 

Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított 

legrövidebb időn belül haza kell vinnie. 

Az óvónőnek gondoskodnia kell a gyerek lehetőség szerinti elkülönítéséről, lázának 

csillapításáról. 

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem 

látogathatja. 

A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. 

Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a további 

megbetegedések megelőzése érdekében. 

3. Balesetek megelőzése 

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvónők a gyermekeket 

balesetmegelőző oktatásban részesítik. 

A nevelési tervükben évszakonként rögzítik azokat az óvó-védő szabályokat, amelyek 

betartása kötelező 

az óvoda épületében, játszóudvaron 

séták során 

kirándulásokon 

utazáskor 

rendezvényeken, foglalkozásokon stb.

38 

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. A játékot használó 

óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, 

feliratot, használati utasítást gondosan áttanulmányozni és betartani. 

A játszóudvar, torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a 

karbantartó, csoportos dajka, óvodapedagógus rendszeresen ellenőrzi. A 

balesetveszélyes eszközöket, állapotot kötelesek jelezni az óvoda vezetőjének, 

tagintézmény vezetőnek, és a veszélyforrás megszüntetéséig a berendezés, eszköz 

használatát megtiltani. 

Az óvoda épületének állapotában bekövetkezett balesetveszély esetén a fenntartó 

köteles gondoskodni az épület karbantartásáról. 

4. Gyermekbalesetek 

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az 

elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal 

intézkedni, a veszélyforrásra pedig a tagintézmény vezető figyelmét haladéktalanul 

felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség 

teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. 

Ha a gyermeket baleset éri az óvodapedagógusnak kötelessége az alábbi 

szabályok szerint eljárni: 

horzsolásos balesetek, ütésből származó sérülések helybeni elsősegélynyújtás, 

a szülő tájékoztatása, 

nyílt törések, életveszélyes sérülés esetén azonnal mentő hívás és a szülő 

értesítése, 

életveszélyt nem jelentő, de orvosi baleseti ellátást igénylő sérülés esetén a 

szülő értesítése és közös döntés a további intézkedésről, 

az óvodapedagógus minden balesetet köteles jelenteni az óvoda vezetőjének, 

részt venni kivizsgálásában és a jegyzőkönyv elkészítésében, 

a hasonló balesetek megelőzése érdekében számára meghatározott 

intézkedések betartása, ennek dokumentálása a csoportnaplóban. 

Gyermekbalesetek jelentése 

A gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. 

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul 

ki kell vizsgálni. 

Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési 

okokat. 

Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, 

amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a 

tárgyhót követő hónap 8 napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. 

A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi.

39 

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás 

határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell 

indokolni. 

A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az 

intézmény fenntartójának. 

A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi 

szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 

Súlyos a gyermekbaleset, ha 

a sérült halálát 

valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű 

károsodását 

életveszélyes sérülést, egészségkárosodást 

 

 

súlyos csonkulást (végtagok, részeik elvesztése) 

beszélőképesség elvesztését, feltűnő torzulást, bénulást illetve 

elmezavart okozott. 

A nevelési intézményeknek lehetővé kell tenni a szülői szervezetek 

képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásába. 

Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket 

a hasonló balesetek megelőzésére. 

A Tapolcai Óvoda munka és tűzvédelmi ellenőre 

Horváth Ernő 

munka és tűzvédelmi technikus 

Tel: 87/411-368 

5. Dolgozók rendszeres egészségügyi ellenőrzése 

Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű 

munkaalkalmassági, azt követően évente időszakos és szükség szerint soron kívül 

munkaalkalmassági vizsgálaton megjelenni, munkaköre ellátására való alkalmasságát 

a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni. 

6. Felnőtt balesetek 

A balesetet, az azt észlelő dolgozó köteles jelenteni az óvoda, intézkedésre jogosult 

vezetőjének és részt venni a sérült ellátásában. 

A felnőtt balesetekről jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálást a munkavédelmi 

ellenőr végzi.

40 

23.§. Gyermekvédelmi feladatok 

Az óvoda, és alkalmazottainak gyermekvédelmi feladatait a 

közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény, 

a gyermek védelemről szóló 1997.évi XXXI. törvény, 

a 11/1994(VI.8.) MKM. sz. rendelet szabályozza, 

2003. évi CXXV. tv. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség 

biztosításáról. 

Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében és 

megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a 

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, 

intézményekkel és hatóságokkal. 

Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, 

segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. 

Az óvónő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, az óvoda vezetője útján 

köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése 

szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe került, 

vagy kerülhet. 

Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, 

gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. 

Az óvoda vezetője: felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, 

a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. 

A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi 

felelős személyéről, elérhetőségéről. 

A gyermekvédelmi felelősök koordinálják és segítik az óvodapedagógusok gyermek 

és ifjúságvédelmi munkáját. 

Feladatai: 

tájékoztatják a szülőket, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi 

feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémáikkal. 

A pedagógusok jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél - a 

veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatás keretében megismerik 

az otthoni környezetet. 

Gyermekbántalmazás, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem 

szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot. 

 

 

A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesznek az esetmegbeszéléseken. 

Anyagi veszélyeztetés esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi 

támogatás megállapítását kezdeményezik. 

A hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatják a szülőket a fontosabb 

gyermekvédelmi intézményekről, címük, telefonszámuk megjelölésével.

41 

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat telefon: 87/511-150 

Vezetője: 

Kapcsolattartók: 

Kocsor Szilárd 

a gyermekvédelmi felelősök 

Sörös Lászlóné 

Hartáné Varga Lilla 

Bolla Lászlóné 

Novák Zoltánné 

Óvodapedagógusok: 

Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek otthoni környezetében, a 

gyermekek kedélyállapotában beállt változásokat, fejlődési megtorpanásaikat 

Családlátogatás, fogadóóra keretében törekszenek az okok feltárására. 

Jelzik a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. 

Fokozottabb segítségadással, törődéssel segítik a gyermek lelki problémáinak 

feldolgozását. 

Egyéni fejlesztési terv alapján segítik az ingerszegény környezet miatt 

hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését. 

Egyenlő fejlődési esélyt biztosítanak minden gyermek számára. 

Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek 

megelőzésére, elhárítására (óvónők is). 

Dajkák: 

Minden gyermek esetében szerető gondoskodással segítik testi, lelki 

szükségleteik kielégítését - öltözködés, étkezés, alvás, mosdóhasználat stb. 

Tapintattal kezelik a gyermekektől hallott információkat. 

A tudomásukra jutott gyermekeket veszélyeztető tényezőkről tájékoztatják az 

óvónőt, gyermekvédelmi felelőst. 

Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek 

megelőzésére, elhárítására.

42 

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 

24.§. Óvodai étkezési díjak befizetésének rendje 

A térítési díjak befizetésének, visszafizetésének rendjét a házirend tartalmazza. 

1. A térítési díjak megállapítása az érvényben lévő rendelkezések alapján történik. Az 

étkezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása csoportos óvónők, 

adminisztrátor, óvodatitkár és tagóvoda vezetők munkakörébe tartozik. 

A díj mértéke: 

50 %-os kedvezményre jogosult 

tartósan beteg, 

3 és több gyermekes, 

sajátos nevelési igényű 

100 %-os kedvezményre jogosult 

a gyermekvédelmi támogatott 

Hiányzás esetén az étkezés lemondható illetve igényelhető minden nap 9 óráig 

személyesen és telefonon: 

az óvodavezetőnél, illetve tagintézmény vezetőnél, 

óvónőknél, 

óvodatitkárnál. 

A bejelentés 24 órás eltolódással lép életbe és a következő havi befizetésekor kerül 

elszámolásra. Lejelentés elmulasztása esetén térítési díj visszafizetésére nincs 

lehetőség. 

2. Térítési díj visszafizetése óvodából való távozás esetén utólagosan igényelhető, a 

befizetési bizonylatok bemutatásával. 

Az óvoda működését segítő egyéb rendelkezések 

1. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén. 

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen 

felettesének jelenteni. 

Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésről és a fenntartó értesítéséről. 

Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedik, akadályoztatása esetén a Szervezeti és 

Működési Szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. 

A gyermekek elhelyezése az épülethez legközelebb eső iskolában történik. 

A bombariadóról és a hozott intézkedésről az óvodavezető rendkívüli jelentésben 

értesíti a fenntartót.

43 

2. Katasztrófa, tűz és a polgári védelmi tevékenységszervezeti és végrehajtási rendje: 

Az oktatási ágazatban dolgozók, a gyermekek életének, testi épségének megóvása, a 

hivatásos és a társadalmi katasztrófavédelmi szervezetekkel való együttműködési 

képesség javítása, valamint az ingó és ingatlan vagyon hatékonyabb védelme céljából 

területi érintettség esetén az oktatási intézmények bevonhatók illetve közreműködők 

lehetnek a védekezésben, valamint a katasztrófa okozta kár következményeinek 

felszámolásában. 

A katasztrófavédelmi tevékenységbe való közreműködés esetén a feladatok 

ismeretében az óvoda vezetője a Szervezeti és Működési szabályzatban határozza meg 

e tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét. Gondoskodik a szükséges előírások, 

tervek, szabályzatok kiadásáról és azok érvényre juttatásáról. 

3. Mobil telefon használata 

Az óvodapedagógusok s technikai dolgozók dajkák mobil telefonjukat 8 órától 11 

óráig kikapcsolt, pihenőidőkben lehalkított üzemmódban köteles tartani. 

4. A berendezések használata 

A számítástechnikai eszközök, és fénymásolók használatának rendje 

Az óvodatitkárok irodájában elhelyezett számítógép, nyomtató, fax használatára 

jogosult: 

óvodatitkárok 

óvodavezető 

tagintézmény vezetők 

Minőségirányítási Csoport tagjai 

A tagintézmény vezető irodájában elhelyezett fénymásoló használatára jogosult: 

Tagintézmény vezető 

Minőségirányítási Csoport tagjai 

5. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai: 

Az óvodában az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti, 

kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység folytatható. 

6. Ügynökök, üzletkötők az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet csak az 

óvodavezető engedélyével folytathatnak. 

7. A Szervezeti Működési Szabályzatot, és a Házirendet, a beiratkozások alkalmával, 

illetve annak érdemi változása esetén, a szülők rendelkezésére bocsátjuk, illetve szülői 

értekezleten ismertetjük. 

8. A Szervezeti és Működési Szabályzat 8-tól 16 óráig megtekinthető, elérhető a vezetői 

irodákban. Megtekinthető Tapolca város honlapján 

9. A Helyi Óvodai Nevelési Programról, Minőségirányítási Programról a szülők az első 

szülői értekezleten kapnak tájékoztatást az óvoda vezetőjétől, vagy az 

óvodapedagógusoktól. Megtekinthető Tapolca város honlapján

XIII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 

1. sz. melléklet: Alapító okirat 

2. sz. melléklet: Közalkalmazotti Szabályzat 

3. sz. melléklet: Iratkezelési Szabályzat és Adatkezelési Szabályzat 

4. sz. melléklet: Házirend 

5. sz. melléklet: Munkaköri leírás minták 

6. sz. melléklet: A dohányzás rendje 

7. sz. melléklet: A felnőtt étkezéssel kapcsolatos szabályok 

8.sz melléklet Belső Ellenőrzési Szabályzat 

9.sz melléklet 

10.sz melléklet 

Kockázatkezelési szabályzat 

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 

11.sz.melléklet Ellenőrzési nyomvonal

2. sz. melléklet 


Tapolca, Dobó tér 5. 

OM: 201169 

A TAPOLCAI ÓVODA 

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA 

Hatályos: 2008. november 0l.

Tartalom 

1. A szabályzat célja 


3. A szabályzat ereje 

4. Speciális szabályok 

5. A szabályzat hatályának megszüntetése 

6. A szabályzat módosítása 

7. A közalkalmazotti tanács együttdöntési joga 

8. A közalkalmazotti tanács véleményezési joga 

9. Egyéb részvételi jogok 

10. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerének egyes 

kérdései 

11. A közalkalmazotti tanács tevékenységének támogatása 

12. Záró rész

Közalkalmazotti szabályzat 

A Tapolcai Óvoda intézményei, (továbbiakban: munkáltató) és a Tapolcai Óvoda 

Tagintézményi Közalkalmazotti Tanácsa az 1992. évi XXXIII. törvény 2. § (1)-(2) bekezdése, 

valamint a 17. § (1)-(4) bekezdése és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXIII. 

törvény vonatkozó részeit figyelembevételével együttesen a következő közalkalmazotti 

szabályzatot állapítják meg. 


A Közalkalmazotti szabályzatnak, a Közalkalmazottakról szóló törvény rendelkezése 

értelmében (Kjt.18§), a szabályzat célja, hogy biztosítsa a közalkalmazottak részvételi jogait, 

valamint hogy átfogóan rendezze a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolat 

rendszerébe tartozó legalapvetőbb kérdéseket. 


2.1. Időbeli hatály: 

A szabályzat határozatlan időre kerül megállapításra. 

A hatályba lépés dátuma: a kihirdetés időpontja. 

A hatályon kívül helyezés dátuma: az újabb szabályzat hatálybalépésével megegyező, illetve 

ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnik, akkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja. 

2.2. Személyi hatály: 

A szabályzat közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, így személyi 

hatálya az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kiterjed, azok foglalkoztatási módjától, 

jellegétől függetlenül. 

A Közalkalmazotti Szabályzat a Kjt. 2.§.(1.bek.) alapján közalkalmazotti jogviszonyba 

vonatkozó szabályzatnak minősül, ennek megfelelően személyi hatálya kiterjed az oktató – 

nevelő intézmény valamennyi közalkalmazottjára, így az intézmény vezetőjére is. 

A szabályzat 2008. november 01-én lép hatályba, érvényessége határozatlan ideig, illetve 

felmondásig tart. 

3

3. A szabályzat ereje 

A szabályzat a Kjt. 2. § (4) bekezdése alapján közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó 

szabálynak minősül. 

A szabályzat nem tartalmazhat jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket. Az ilyen tilalomba 

ütköző rendelkezések semmisek. 

4. Speciális szabályok 

A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat. 

5. A szabályzat hatályának megszüntetése 

A szabályzat hatályát veszti, ha azt: 

‣ a munkáltató, illetve 

‣ a közalkalmazotti tanács írásban kezdeményezi. 

A szabályzat hatályát három hónapos határidővel lehet megszüntetni, amelyet az írásban 

történő kezdeményezés benyújtása napjától kell számítani. 

6. A szabályzat módosítása 

A szabályzat módosítására az alábbi esetekben kerülhet sor: 

‣ ha azt a jogszabályváltozás indokolja 

‣ ha azt a szabályzatot megalkotó valamely fél kezdeményezi, javasolja. 

A módosításról a munkáltató és a közalkalmazotti tanács dönt. 

7. A közalkalmazotti tanács együttdöntési joga 

A Kjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg: 

‣ a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, 

valamint 

‣ az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. 

4

8. A közalkalmazotti tanács véleményezési joga 

8.1. A közalkalmazotti tanácsnak a - munkáltató döntése előtt - véleményezési joga van a Kjt. 

16. § (2) bekezdése értelmében az alábbi esetekben: 

‣ a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezete, 

‣ a munkáltató belső szabályzatának tervezete, 

‣ a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezete, 

‣ a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű 

közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések, 

‣ a közalkalmazottak képzésével szükséges tervek, 

‣ a munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv 

vonatkozásában. 

‣ A munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések 

‣ A közalkalmazotti szabályzatban meghatározott véleményezési jogok 

érvényesítésének elmulasztása esetén a munkáltatói intézkedés érvénytelen. 

8.2. A munkáltató gazdálkodásából származó bevételének kell tekinteni a költségvetésében 

eredeti vagy módosított előirányzatként szereplő összeget, illetve a költségvetésben nem 

szereplő, egyéb a gazdálkodás során realizált bevételt. 

8.3. A munkáltató belső szabályzatának kell tekinteni legalább: 

‣ a Szervezeti és Működési Szabályzatot, 

‣ a Munkavédelmi Szabályzatot, 

‣ a Szociális és jóléti kérdésekkel foglalkozó szabályzatot, szabályzatokat, 

‣ a munkaruha, védőruha juttatás; személyi juttatás előleg igénybevétele; saját gépkocsi 

munkahelyi célra történő igénybevételének szabályzatait, 

‣ az egyes speciális személyi juttatások megítélésének szabályzatát, 

‣ a leltározási szabályzatot (leltárfelelősségre vonatkozó részt) stb. 

8.4. A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedéseknek kell tekinteni 

a következőket: 

‣ jutalmazás elvei, 

‣ intézményi költségvetési koncepció, és a költségvetés összeállításának elvei, 

‣ az intézmény fejlesztési elképzelései, 

‣ az intézmény működésére vonatkozó elképzelések, 

‣ csoport- illetve osztályösszevonásokra, vagy szétbontásra vonatkozó elképzelések, 

‣ munkahely átszervezésre vonatkozó tervek meghatározását, rögzítését, valamint 

‣ az intézmény átalakítására vonatkozó elképzelést, mely munkahelyváltozással, 

munkakörülmény változással járhat. 

5

8.5. A korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak 

rehabilitációjára vonatkozó elképzelések közé tartoznak pl.: 

‣ a témával kapcsolatos hosszú távú tervek, 

‣ a megváltozott munka képességű közalkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó 

foglalkoztatáspolitikai koncepciók, 

‣ a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos adott évi tervek. 

8.6. A közalkalmazottak képzésével szükséges tervek alatt kell érteni: 

‣ hosszú távú a továbbképzési terveket, 

‣ az iskolarendszerű képzésre kötelezettekre vonatkozó belső előírásokat, 

‣ a nem iskolarendszerű képzésre kötelezettekre vonatkozó javaslatokat. 

8.7. A munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv témakörébe 

tartozik: 

‣ a munkarendre vonatkozó javaslat a nem pedagógus munkakörben 

foglalkoztatottaknál, 

‣ a napközbeni pihenőidő meghatározására, és kiadására vonatkozó elképzelések, 

‣ az éves szabadságolási terv a pedagógus, és a nem pedagógus munkakörökben. 

9. Egyéb részvételi jogok 

‣ A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel 

kapcsolatos kérdések véleményezésében, 

‣ Valamint az intézmény belső rendjével kapcsolatos kérdések egyeztetésével. 

10. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerének 

egyes kérdései 

A kjt. 17. § (2) bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanács és a munkáltató 

kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések, eljárási rend az alábbiak szerint kerülnek 

szabályozásra: 

10.1. A munkáltató a közalkalmazotti tanács véleményezési és együttdöntési jogosítványa 

gyakorlása érdekében: 

‣ szóbeli tájékoztatást ad, 

‣ iratokat rendelkezésre bocsát, 

‣ közös tárgyalásokat kezdeményez, illetve a közalkalmazotti tanács kezdeményezésére 

közös tárgyaláson képviselteti magát. 

6

a/ Szóbeli tájékoztatás 

A munkáltató szóbeli tájékoztatást is nyújt, évente legalább négy alkalommal a 

közalkalmazotti tanács véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekről. A tájékoztatás 

szóbelisége akkor megengedett, ha a tájékoztató a korábbi helyzethez, körülményhez képest a 

munkavállalókat érintően csak minimális változást tartalmaz. 

b/ Iratok rendelkezésre bocsátása 

A közalkalmazotti tanács rendelkezésre bocsát minden olyan okiratot, tervezetet, javaslatot 

ami a joggyakorlás feltétele. 

c/ Közös tárgyalás folytatása 

Közös tárgyalásokat folytatnak, ha ellentétes véleményen vannak, s a tárgyalási mód az 

érdekek összehangolása, valamint a munkavállalók és a munkáltatónak is megfelelő döntés 

kialakítása céljából szükséges, és azt a felek írásban kezdeményezik. 

d/ A közalkalmazotti tanács írásos állásfoglalást, véleményt, javaslatot stb. nyújthat be a 

munkáltatóhoz jogosultsági körében. A munkáltatónak nyolc napon belül kell reagálnia azon 

kérdéskörökre, amelyekben ezt a közalkalmazotti tanács igényli. 

10.2. A munkáltató a dokumentációkat a döntés várható időtartama előtt legalább 15 nappal a 

közalkalmazotti tanács rendelkezésére bocsátja. 

10.3. Amennyiben a közalkalmazotti tanács az adott dokumentáció átvételétől számított 15 

napon belül nem reagál, írásbeli észrevételt nem tesz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a 

közalkalmazotti tanács nem kíván élni a véleményezési jogosítványával, azaz a kézhez kapott 

javaslattal egyetért. 

10.4. A közalkalmazotti tanács amennyiben indokoltnak tartja, a közalkalmazottakkal 

megbeszélést kezdeményezhet, hogy tájékozódjon az adott témában és a közalkalmazottaknak 

megfelelő döntsön, illetve észrevételt tegyen. 

10.5. A munkáltató vállalja, hogy a közalkalmazotti tanács tervezettel ellentétes észrevétele, 

véleménye esetében, az ellentétes vélemények tisztázása érdekében tárgyalást, megbeszélést 

kezdeményez, s a tőle elvárható módon végleges döntésében figyelembe veszi a 

közalkalmazotti tanács véleményét. 

10.6. A munkáltató és a közalkalmazotti tanács megbeszélésen, tárgyaláson együtt dönt 

azokban a kérdésekben, merre a jogszabály, illetve ezen szabályzat együttdöntési jogosítványt 

határoz meg. 

10.7. A Közalkalmazotti tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, 

amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel 

kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. 

7


Tapolca 

Dobó tér 5. 

3.sz. melléklet 


ÜGYINTÉZÉSÉNEK, IRATKEZELÉSÉNEK ÁLLTALÁNOS SZABÁLYAI 

ÉS A TANÜGYI NYÍLVÁNTARTÁSOK 

Ügyvitel 

Az ügyvitel a kommunikáció egyik sajátos eszköze 

az óvoda és más szervek vagy az óvoda és magánszemélyek (szülők) között. 

A legjellemzőbb formája az írásbeli dokumentáció 

Az ügyviteli feladatok rendszere az alábbi három pontban határozható meg: 

Műveleti rend 

adatrögzítés, bizonylatok kiállítása 

adatok feldolgozása 

csoportosítás, rendezés témák szerint 

beszámolók, jelentések, tájékoztatók készítése 

irattározás 

továbbítás, átadás-átvétel igazolása (időpont megjelöléssel) 

Folyamati rend 

a helyi rendszer és szabályok kialakítása 

a műveleti sorrend meghatározása 

Az igazgatási rend 

mindent csak egyszer kell megőrizni 

a dokumentumok terjedelme ne legyen feleslegesen nagy 

Ügyintézés 

Az ügyintézés valamely intézmény vagy személy működésével, illetve tevékenységével 

kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, a közben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki), 

kezelési, szóbeli és írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. 

Az ügyirat az óvoda ügyintézése, rendeltetésszerű működése során keletkező irat, amely az 

ügy valamennyi ügyintézési fázisában készült ügyiratdarabot tartalmazza. 

Ügyiratdarab az ügyiratnak tehát az a része, amely az ügyintézés folyamata során, annak 

valamelyik szakaszában keletkezett. 

Ügyintéző (óvodatitkár) az ügyek érdemi intézését végző személy, aki vezetői rendelkezés 

alapján az ügyet döntésre előkészíti.

2 

Irat, iratkezelés 

Irat minden olyan szöveg, számadatsor, tervrajz, vázlat, amely az intézmény működésével, és 

a benne dolgozó személyek tevékenységével kapcsolatban keletkezett 

Az iratkezelés az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését, továbbítását és 

selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, szakszerű és biztonságos megőrzését, 

illetve levéltárba átadását együttesen magába foglaló tevékenység. 

Az iratkezelési szabályzat az intézmény írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok 

összessége, amely az óvoda szervezeti és működési szabályzatát figyelembe véve készül. 

Melléklete az irattári terv. Tartalmazza az iratkezelés rendjét és az írásbeli ügyintézésre 

vonatkozó szabályok összességét. 

Irattári terv a köziratok rendszerezésének és selejtezhetőségének szempontjából történő 

válogatás jegyzéke. Az irattári anyagot tételekre (csoportokra, iratfajtákra) tagolva, az 

intézmény feladat és hatásköréhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, és egyben 

meghatározza az iratfajták megőrzésének időtartamát, valamint a nem selejtezhető levéltárba 

adásának határidejét. 

Irattári anyag az intézmény működése során keletkezett, vagy az intézményhez érkezett 

hivatalos iratok, dokumentumok, okiratok, illetve a számítógépes adathordozók összessége. 

Az irattár megfelelően felszerelt és kialakított helyiség, ahol az irattári anyag biztonságosan 

és szakszerűen tárolható, őrizhető. 

Az irattározás az iratkezelés része, az a tevékenység, amikor rendeltetésszerűen hozzá tartozó 

és az intézménynél maradó bejövő és kimenő iratok irattári rendezésre, kezelésre és 

megőrzésre kerülnek. 

Iratok csoportosítása 

Az irat papíron rögzített információt és dokumentációt tartalmazó eszköz. Iratnak minősül a 

tartós jelhordozón rögzített szöveg, mozgókép, számadatsor, tervrajz, hangfelvétel, amely az 

óvoda működésével kapcsolatban készült. 

Az irat lehet magán és közirat. Köziratnak számít minden olyan irat, a keletkezési és 

őrzési helyétől függetlenül, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik 

vagy tartozott. 

Az iratoknál megkülönböztetünk 

 

 

eredeti példányt, amelyben az aláírás és a pecsét eredeti; 

másodlatot, amely a több példányban egyidejűleg készült, eredeti irat egyik hiteles 

példánya;

3 

 

 

 

másolatot, vagyis valamely eredeti iratról a keletkezése után készült, az eredetivel 

tartalmilag is teljesen megegyező másolatot; 

mellékelt iratot, amely az iratnak nem szerves része, utólag választható az eredeti 

anyagtól, valamint 

mellékletet, amely az irat szerves része, annak kiegészítő eleme, így utólag nem 

választható le. 

Választék szerinti csoportosítás 

Feljegyzés: általában szóban, röviden elhangzott megállapodások írásos rögzítése, amely 

emlékeztetőként szolgál az ügyben érintettek számára. Formailag lehet kötetlen, különálló, 

vagy kapcsolódhat közvetlenül ahhoz az irathoz, amely témában történt a megbeszélés. A 

feljegyzés tényeket, állapotokat, helyzeteket, feladatokat, intézkedéseket rögzít. 

Amennyiben fontos, két tanú aláírása is ajánlott a végén. 

Levelek: terjedelmük nem haladja meg az 1-3 oldalt, A/4-es méretű írólapon. Általában csak 

szöveges információt tartalmaz, számadatokat csak ritkán. Tartalmi szempontból tényszerűen 

rögzített információ átadás-kikérés, illetve feladatok megjelölése érdekében készült. 

Beszámoló, jelentés: segítségükkel tájékoztatunk, felvilágosítunk valakit. A beszámoló, 

jelentés lehet időponthoz kötött, rendszeres (heti, havi, negyedévi, félévi, évi) és különleges, 

nem rendszeres. Formailag kötetlen, terjedelme általában 10-50 oldal, tartalmában 

általános, vagy a beszámolót, jelentést kérő személy szempontsorát követő. Ide sorolhatók 

a statisztikák is, melyek speciális formanyomtatványra íródnak. 

Nyomtatvány: formailag és tartalmilag is kötött, meghatározott esetekben, eljárások során 

alkalmazott iratminta. Kitöltésre nagy figyelmet igényel, az adatok pontosságáért az aláíró 

felelősséget vállal. 

Szabályzatok, utasítások: nagyobb terjedelmű dokumentumok, amelyek folyamatos 

karbantartása, aktualizálása, az érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően kötelező 

(pl. SZMSZ, munkaterv), éppen ezért célszerű a szövegeket számítástechnikai adathordozón 

is tárolni. 

Egyéb dokumentumok: ide tartoznak a szerződések, okiratok. 

Jelentőség szerinti csoportosítás 

Napi értékű iratok: csak egyszeri információt tartalmaznak (ilyenek például a szórólapok). 

Kézhezvételük után irattárba vagy megsemmisítésre kerülnek.

4 

Munkahelyi értékű irat: a benne foglaltak szerint feladatokat kell megoldani. Intézkedés után 

irattárba kell helyezni, és tartalmától függően meghatározott ideig őrizni kell. 

Jogi értékű iratok: a különböző határozatokat, rendeleteket a törvényben meghatározott ideig 

őrizni kell. 

Levéltári értékű iratok: a történelmileg értékes dokumentumokat tartósan meg kell őrizni. 

Rendezési jellemzők szerinti csoportosítás 

Állományok: személyi vagy tárgyi. Ide tartozik a teljes költségvetési, könyvelési 

dokumentáció. Például a könyvelést alátámasztó analitikus nyilvántartások, számlák, 

szerződések, elszámolási bizonylatok, nyomtatványok. 

Levelezés, iratforgalom: ajánlott levelezőpartnerek szerint csoportosítani. (Partnerek például a 

szülők, a fenntartó, azon belül a különböző irodák, osztályok, hivatali szintek, társintézménye, 

pályázatok.) 

Sajátos iratfajták: jegyzőkönyvek, munkatervek, szabályzatok, körlevelek, emlékeztetők, 

határozatok, tanügyi nyilvántartások. 

Az óvodában használt dokumentumok lehetnek 

 

 

 

 

a pedagógiai munkával kapcsolatosak, 

a humánpolitikával kapcsolatosak, 

a tanügyigazgatással kapcsolatosak, 

a gazdálkodással kapcsolatosak. 

Kötelező és ajánlott nyomtatványok, nyilvántartások 

Vannak kötelezően előírt, országosan alkalmazott űrlapok, nyilvántartások, nyomtatványok, 

központi statisztikai lapok. Ilyenek: 

 

 

 

 

 

 

 

 

felvételi és mulasztási napló 

óvodai csoportnapló (amelyet az óvónők csoportonként vezetnek) 

felvételi előjegyzési napló 

óvodai törzslap 

tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény 

központi statisztikai lap 

jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről 

nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről

5 

Ajánlott, de nem kötelező. Ezek: 

a felvételt, átvételt elutasító határozat, 

felmentés a rendszeres óvodába járás alól, 

felhívás a rendszeres óvodába járásra, 

értesítés óvodaváltoztatásról, értesítés beiratkozásról, 

értesítés igazolatlan óvodai mulasztásról, 

szakértői vizsgálati űrlap. 

Az iratkezeléssel kapcsolatos általános rendelkezések 

Az iratkezelés célja, hogy segítse az intézmény feladatainak eredményes, gyors és szakszerű 

ellátását, megoldását. Az intézményben készült iratokon szerepeltetni kell 

 

 

 

 

 

 

az intézmény nevét, székhelyét, címét, telefon- és faxszámát; 

a címzett megnevezését, címét, beosztását; 

az irat iktatószámát; 

az ügyintéző nevét, az aláíró nevét, beosztását, aláírását; 

a dátumot; 

az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. 

Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell vezetni az 

intézkedés lényegét, dátumát és az intézkedésben résztvevők nevét. 

A közoktatási intézmények csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon kötelesek 

nyilvántartást vezetni, és adatokat szolgáltatni (Közoktatási tv.40.§.(5) bekezdés 2.sz. 

melléklete). 

Az iratkezelési munka folyamatában, a személyes és különleges adatok kezelése során 

gondoskodni kell az adatvédelmi törvény betartásáról.(Adatok védelméről és közérdekű 

adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény /röviden Av.tv.) 

‣ Jogellenes a szülők foglalkozását, munkahelyét, anyagi körülményét, a gyermek személyi 

számát feljegyezni, kivéve, ha a szülő beleegyezését adja. 

‣ Jogellenes a család adatait (pl. címét, telefonszámát) ügynökök, biztosítási társaságok, 

riporterek számára kiadni.

6 

‣ Jogellenes a dolgozók pártállását, vallását, és egyéb társadalmi tevékenységét iratokon 

feltüntetni, rögzíteni. 

‣ Munkavállalásával, közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos iratokat az érintett írásos 

beleegyezése nélkül nem lehet továbbítani, akár a fenntartó felé, ellenőrzés céljából sem. 

Ellenkező esetben a vezetőt 60.000 Ft pénzbeli büntetéssel lehet sújtani. 

Az iratkezelés folyamata 

Az iratok kezelésével kapcsolatos teendők két részre bonthatók: 

 

 

A beérkező iratok fogadása, nyilvántartásba vétele, rendszerezése és biztonságos 

megőrzése. 

A válaszlevelek, a feladat megoldását rögzítő iratok, dokumentumok elkészítése, 

nyilvántartása, iktatása. 

Iratátvétel 

Az iratok intézménybe való érkezésük szerint lehetnek: 

 

 

 

 

postán érkező iratok, küldemények, 

kézbesítő, futár által szállított iratok, 

közvetlenül a levél írójától, szülőtől érkező, személyesen átadott iratok, 

és elektromos úton érkező iratok. 

Az iratkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell, hogy az intézményhez érkező 

küldemények átvételére ki jogosult. 

 

 

 

 

vezető, 

vagy az általa kijelölt személy, 

óvodatitkár 

névre szóló levél esetén a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs. 

A küldemény átvételekor ellenőrizni kell: 

‣ a címzést, a címzett nevét, valamint 

‣ a küldemény sértetlenségét, épségét. 

Téves címzés, kézbesítés esetén az anyagot azonnal továbbítani kell, sérülés esetén jelölni kell 

az átvételi okmányon a sérülés tényét, és meg kell vizsgálni, hogy a küldemény tartalmában 

teljes-e. 

A hiányzó iratról vagy mellékletről jegyzőkönyvet kell felvenni.

7 

A személyesen postázott iratok átvételekor kérelemre írásban igazolni kell az átvétel 

tényét. Az átvevő a kézbesítőokmányon (általában ez a postakönyv, illetve a kézbesítőkönyv) 

aláírásával és a dátum megjelölésével elismeri átvételét. 

Az „azonnal” vagy „sürgős” jelzésű küldemény átvételekor a dátum mellett az órát, a percet 

is fel kell tüntetni. Ezeket az iratokat soron kívül el kell juttatni a címzettnek vagy szignálásra 

jogosultnak. 

Az átvevő az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza a küldeményeket (például: 

bontható, nem bontható, iktatandó, nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kell venni). 

Postabontás, érkeztetés 

Az iratkezelési szabályzatban pontosan meg kell határozni, hogy melyek azok a 

küldemények, amelyeket nem szabad felbontani. Az általános szabály ilyen esetben az, 

hogy 

 

 

 

 

a névre szóló, 

a megállapíthatóan magánjellegű, 

az „s.k.” jelzésű, valamint 

a helyi szabály szerint letiltott levelek, küldemények 

nem bonthatók fel. 

Ha névre szóló levél érkezik, de a címzett tartósan távol van, akkor az általa megjelölt 

személy, illetve a helyettes bonthatja fel a hivatalos dokumentumot, tájékoztatási 

kötelezettség mellett, kivéve azokat az iratokat, amelyeke intézkedési jogát a vezető 

megtartotta magának. Ilyenkor, amennyiben az ügy kezelése halaszthatatlan, és az 

óvodavezető telefonon elérhető, csak személyes engedélye után lehet a borítékot felnyitni, 

tartalmát felolvasni. 

A boríték eltávolítása után hasznos, ha a beérkezés sorszámát és a dátumát az irat felső 

sarkára is rávezetjük (dátumbélyegzővel látjuk el). Tanácsos a borítékot hozzácsatolni az 

anyaghoz, mert előfordulhat, hogy a cím, a megnevezés csak azon szerepel pontosan. 

A küldemények téves bontása, vagyis illetéktelenség esetén, vagy ha a borítékon minősített 

irat van, a borítékot újra le kell ragasztani, és rá kell írni a felbontó nevét, majd kétpéldányos 

jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből egyet a küldeménnyel együttsürgősen el kell juttatni az 

illetékeshez, azaz a címzetthez. 

Amennyiben az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, gondoskodni kell az információkat 

tartósan, rögzíteni tudó másolat készítéséről. 

A másolatot záradékkal kell hitelesíteni.

8 

Iktatás, név- és tárgymutató-készítés 

Az intézménybe érkező, vagy ott keletkező iratokat iktatással kell nyilvántartásba venni. Az 

iratkezelési szabályzatban kell rögzíteni a nem iktatandó, más nyilvántartásba veendő iratok 

körét. 

Nem kell iktatni, de nyilván kell tartani 

‣ az oktatási anyagokat, 

‣ a tanügy-igazgatási nyomtatványokat, űrlapokat, 

‣ tájékoztatókat, 

‣ a meghívókat, 

‣ a pénzügyi bizonylatokat, számlákat, 

‣ munkaügyi nyilvántartásokat, 

‣ a visszaérkezett tértivevényeket, 

‣ az anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, 

‣ a sajtótermékeket. 

Az intézménybe érkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat, dokumentumokat úgy 

kell az iktatókönyvbe vezetni, hogy tartalmazza: 

 

 

 

 

 

 

 

 

az iktatószámot, 

a beérkezés időpontját 

az ügyintéző nevét, 

az irat tárgyát, 

a mellékletek számát, 

az elintézés módját, 

kezelési feljegyzéseket, valamint 

az irat hollétének, tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen. 

Hagyományos kézi iktatás esetén minden naptári év elején újonnan nyitott, hitelesített, 

oldalszámozott iktatókönyvet kell használni, amelyet minden évben 1-gyel kezdünk. A 

centralizált iktatásnál az iktatószám első része a sorszám, a második része az évszám. 

Pl.34/2001. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján le kell zárni. 

Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, olvashatatlanul írni, az 

írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy hogy az eredeti szöveg 

olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni. 

Amennyiben egy naptári évben az iktatott dokumentumok száma meghaladja a százat, 

évente név- és tárgymutatót kell készíteni.

9 

Számítógépes iktatás esetén 

‣ ugyanazokat az előírásokat kell teljesíteni, mint a kézi iktatás esetén 

‣ a programnak biztosítani kell az ügyenkénti nyomtathatóságot, 

‣ biztosítani kell az állandó hozzáférhetőséget, 

‣ év végén papírra ki kell nyomtatni, hitelesítve le kell zárni. 

A nem papíron, hanem elektromos adathordozón érkezett iratok (CD ROM, 

magnetofonszalag, hajlékonylemez) mellé kísérőlapot kell csatolni, amely tartalmazza az 

alapinformációkon (érkezés, téma) túl az iktatószámot, amelyet az adathordozón is jól látható 

módon fel kell tüntetni. 

Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon kell elvégezni. 

Soron kívül kell iktatni a sürgős, a határidős, az expressküldeményeket és táviratokat. 

Amennyiben az összetartozó iratok az ügy lezárása után véglegesen egy helyen maradnak, 

úgy ezt az iktatókönyvben jelezni kell. A jelölés a kezelési feljegyzések rovatban az irat új 

számának feltüntetésével történik Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy az ügynek 

van-e előzménye, előirata, amennyiben igen, akkor az anyagot szerelni kell. 

Különleges iratok átmeneti összekapcsolása, csatolása esetén az elintézés után az iratokat 

vissza kell helyezni eredeti helyükre. 

Intézkedés 

Az iktatásba vétel és a témák szerinti csoportosítás után valamennyi beérkező anyag 

közvetlenül az óvodavezető íróasztalára kerül. Az ő feladata a szignálás, valamint, hogy 

közölje az intézkedéssel kapcsolatos teendőket, határidőket. 

Az intézmények adminisztrációs feladatai három csoportra oszthatók: 

Periodikusan visszatérő ügyek, feladatok (éves munkaterv elkészítése, gyerek felvétele, az 

étkezési díj befizetése). 

Alkalmanként jelentkező, de visszatérő feladatok (árajánlatkérés iparosoktól, az 

ellenőrzésből adódó hiányosságok pótlása). 

Véletlenszerű, eseti ügyekből adódó feladatok (például jogi megkeresés 

gyermekelhelyezés-ügyben). 

Az elintézés történhet: 

 

 

 

az ügy továbbításával más szervezet, vagy intézmény felé, 

az ügy megoldása érdekében kialakított intézkedési terv útján, és 

intézkedés nélkül irattárba helyezéssel.

10 

Válaszadás 

Az ügyintézés során az esetek többségében nem elegendő az ügy elintézése, dokumentálása 

óvodán belül. Bizonyos esetekben eleve választ, intézkedést várnak, bizonyos esetekben pedig 

szükséges a felkérő, az ügyben érintett külső vagy belső személyek tájékoztatása. 

Az ilyen jellegű iratnak, levélnek, jegyzőkönyvnek, emlékeztetőnek tartalmaznia kell a 

nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének nevét, az 

ügyintézés helyét, és tárgyát, az aláírójának nevét, beosztását és az intézmény 

körbélyegzőjének lenyomatát. (11/1194.(VI.8.) MKM-rendelet 4.sz.mellékletének f.)pontja.). 

Ezáltal történik meg a hitelesítés. Fel kell tüntetni, továbbá a címzett adatait (nevét, 

beosztását, címét). 

A hitelesítéshez az intézmény körbélyegzőjét kell használni. A kiadott bélyegzőkről és az 

érvényes aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. Elektromos úton előállított, intézmények 

közötti levelezés hitelesítésére elektronikus aláírást és körbélyegzőt, jogszabályban kijelölt, az 

intézmény által kezelt nyilvános és titkos kulcsot kell alkalmazni. 

Amennyiben határozatjellegű a válasz, tartalmaznia kell a döntésalapjául szolgáló 

jogszabályt, illetőleg ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre vonatkozó utalást, 

valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő, a fellebbezés lehetőségére való 

figyelmeztetést. (11/1194.(VI.8.) MKM-rendelet 4.sz. mellékletének h.) pontja.) 

Irattovábbítás, postázás (expediálás) 

Az iratok továbbításának módja azonos a bejövő iratok útjával. Ellenőrzés (helyesírás, a 

címet, a címzett nevét, beosztását jól írták-e, csatolták-e a mellékleteket) és iktatás után egy 

példányt meg kell őrizni az irattárban. Egy-egy nagyobb ügy esetén hasznos, ha a témát érintő 

valamennyi be- és kimenő anyagot egy helyen tárolják. Erre természetesen utalni kell az 

iktatókönyv megfelelő rovatában. 

A kimenő posta csoportosítása a lehetséges útvonal szerint: 

 

 

 

 

postán továbbított küldemények (ajánlott, tértivevényes), 

kézbesítő, futárszolgálat által szállított, 

közvetlenül a címzettnek, a szülőnek személyesen átadott iratok és 

elektromos úton küldött iratok.

11 

Irattárba helyezés 

Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. A nem selejtezhető tételeket 50 év 

után át kell adni az illetékes levéltárnak. A selejtezendő iratokat, dokumentumokat az 

intézményből kivinni nem szabad. (a szemeteskukába sem), azokat el kell égetni, vagy apró 

darabokra szét kell tépni, illetve iratmegsemmisítővel fel kell vágni. 

Az iratok tárolására irattári helyiségnek a következőtárgyi feltételei vannak a biztonságos 

őrzés érdekében: 

- télen-nyáron biztosítani kell a megfelelő páratartalmat és hőmérsékletet (17-19 C o ) 

- a tűzbiztonsági szabályzat „C” kategóriára vonatkozó előírásait be kell tartani, 

- az irattár csak vízbiztonságos helyiség lehet, ahol közművezetékek nem haladhatnak 

keresztül, 

- stabil vagy mobil állványokkal vagy polcos szekrényekkel kell berendezni, 

- az iratokat lehetőleg dobozokban kell tárolni, 

- a nem papír alapú iratok tárolását az adathordozó időtállóságát biztosító paramétereket 

figyelembe véve külön kell tárolni, 

- elektronikus irattárolás esetén a tárolt információk biztonsági mentése a legfontosabb 

feladat. Ebből a célból másolatot kell készíteni. Jelenleg a legpraktikusabb módszer a CDre 

való másolás. 

Elhelyezés 

Az elintézett ügyek iratai végül az irattárba kerülnek. Az ügyintéző az iratokat az 

iktatókönyvből kivezeteti, és tételszámonként, az iktatószámok emelkedő sorrendjében 

irattárba helyezi. 

Az irattárban őrzött anyagokhoz a vezető bármikor, az intézmény munkatársai az 

SZMSZ-ben rögzített jogosultság szerint betekinthetnek. 

A betekintés nem sérthet szolgálati titkot és személyes adatok védelmét (például a 

gyerekről készült képességfelmérés, fejlettségi szintjéről leírt feljegyzések). Vitás esetben az 

intézmény vezetője dönt, és írásban engedélyezheti a betekintést, vagy megtilthatja azt. 

Döntése során figyelembe kell venni az Av.tv. ide vonatkozó paragrafusait. 

Amennyiben az arra jogosult személy iratkölcsönzés címén kiemeli a helyéről az irattárban 

elhelyezett anyagokat, a dokumentumok helyére a visszahelyezés idejéig iratvényt kell 

elhelyezni. 

Az irattárt legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat a 

dokumentumokat, amelyek őrzési ideje lejárt. A selejtezést az intézmény vezetője 

rendelheti el.

12 

Irattári terv 

Irattári I. Igazgatási, jogi területek: Megőrzési 

tételsz.: 

idő/év: 

1. Alapító okirat nem selejtezhető 

2. Intézménylétesítési, -átszervezési, - fejlesztési nem selejtezhető 

iratok, alaprajzok 

3. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető 

4. Szabályzatok: SZMSZ, Munkavédelmi, tűz- 10 év 

védelmi, balesetvédelmi szabályzat, Iratkezelési 

szabályzat, Továbbtanulási szabályzat, 

Pénztárkezelési, Leltározási és selejtezési szabályzat 

5. A fenti szabályzatokkal kapcsolatos események- 10 év 

ről készült jegyzőkönyvek 

6. Belső szabályzatok: Közalkalmazotti szabályzat 5 év 

Házirend, Szülői munkaközösség éves munka- 

Terve, Óvodaszék szabályzata, munkaterve, 

Jegyzőkönyvek, Bélyegzők nyilvántartása 

7. Megállapodások, szerződések: kollektív szerző- 10 év 

dés, bírósági, államigazgatási ügyek iratai, panaszügyek, 

fellebbezések 

8. Éves szakmai beszámolók és jelentések 10 év 

9. Fenntartói irányítás, ellenőrzés jegyzőkönyvei 10 év

13 

10. Vezetői utasítások, körlevelek 10 év 

11. Munkatervek, statisztikák 5 év 

12. Alapítványi dokumentumok (alapítás, érdemi nem selejtezhető 

tevékenység, megszüntetés) 

13. Alapítványi operatív ügyek 10 év 

II Humánpolitikai ügyek: 

1. Személyi anyagok: kinevezések, megbízási 50 év 

szerződések, átsorolások, árhelyezések, szakmai 

önéletrajzok, a szükséges végzettséget 

bizonyító dokumentumok hiteles másolata, az 

előző, beszámítható munkahelyek dokumentumainak 

hiteles másolata, munkaviszony megszünését 

igazoló iratok (felmentések, felmondások, 

elbocsátások, elszámoló lapok) 

2. Mellék- és másodállás engedélyezése 15 év 

3. Nyugdíjazással kapcsolatos ügyek, iratok 50 év 

4. Kitüntetések, jutalmazások 10 év 

5. Munkaköri leírások 10 év 

6. Jelenléti ívek, szabadságok engedélyezését, 5 év 

kiadását igazoló nyomtatványok 

7. Szociálissegély-ügyek 5 év 

8. Képzési és továbbképzési ügyek, tanulmányi 5 év 

szerződések

14 

III. Pedagógiai, nevelési-oktatási ügyek 

1. Felvételi és mulasztási napló, Felvételi elő- 20 év 

jegyzési napló 

2. Óvodai csoportnapló (melyeket az óvónők 5 év 

csoportonként vezetnek) 

3. Tankötelezettség megállapításához szüksé- 5 év 

ges szakvélemény 

4. Törzslapok, póttörzslapok nem selejtezhető 

5. Felvételt, átvételt elutasító határozat, Fel- 5 év 

mentés a rendszeres óvodába járás alól, 

Felhívás a rendszeres óvodába járásra, 

Értesítés óvodaváltoztatásról, Értesítés beiratkozásról, 

Értesítés igazolatlan óvodai 

mulasztásról 

6. Szaktanácsadói, szakértői vélemények 5 év 

7. Helyi Pedagógiai program 10 év 

8. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások do- 10 év 

kumentumai 

9. Vezetői szakmai ellenőrzések jegyzőkönyve 5 év 

10. Vezetői pályázat 5 év 

11. Gyakorlati képzéssel kapcsolatos iratok 5 év 

12. Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyve 5 év 

13. Szakmai Pályázati anyagok 5 év 

14. Gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos 3 év 

iratok

15 

IV. Gazdasági ügyek: 

1. Ingatlannyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélkül 

épület tervrajzai, helyszínrajzok, használatba 

vételi engedélyek 

2. Éves költségvetés, könyvelési beszámolók, 5 év 

könyvelési bizonylatok, számlák, költségvetési 

koncepciók, pénzmaradvány-elszámolás, pótelőirányzat, 

számviteli rend 

3. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyil- 10 év 

vántartás, selejtezési dokumentumok 

4. Társadalombiztosítás 50 év 

5. Gyerekek ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 év 

befizetését igazoló nyomtatványok 

6. A bérgazdálkodással, személyi juttatásokkal 10 év 

kapcsolatos iratok, bizonylatok 

7. Adó, -járulékelszámolások, -letiltások 50 év 

8. Belső ellenőrzések jegyzőkönyve 10 év 

9. Karbantartással kapcsolatos árajánlatok 5-10 év 

szerződések, átvételi jegyzőkönyvek, garanciális 

ügyek 

10. Beruházási, felújítási ügyek tervdokumentációja nem selejtezhető 

11. Beruházási, felújítási ügyek lebonyolítása 10 év 

12. A könyvelést alátámasztó analitikus nyilván- 10 év 

tartások

16 

Selejtezés 

A selejtezendő iratokról az előírásokat betartva, 3 példányos jegyzőkönyvet kell 

készíteni. A jegyzőkönyv adatai: 

 

 

 

 

 

 

 

 

hely, 

idő, 

selejtezési bizottság tagjainak neve, 

a selejtezés tárgya, 

a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály, 

az irattári terv száma, 

a kiselejtezésre szánt iratok irattári tételszáma, évköre és mennyiségi száma, végül 

a selejtezési bizottság hiteles aláírása. 

Az iratok selejtezését az irattár méretétől függően, de legalább 5 évenként el kell végezni. 

Az iratok selejtezését csak azok tartalmi jellegével tisztában lévő, felelős személy 

irányítása mellett lehet elvégezni. 

Az elektronikus adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az általános 

szabályokkal megegyezően történik. 

Ha az intézmény jogutóddal megszűnik, a még el nem intézett ügyek iratait, valamint 

az irattárat a jogutód veszi át. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. 

Amennyiben az óvoda jogutód nélkül szűnik meg, a fenntartó intézkedésének megfelelően, 

az iratok jegyzékének kíséretében, az irattárat a levéltárban kell elhelyezni. 

Iratok átadása a levéltárnak 

A levéltárnak átadandó iratok körét az irattári terv határozza meg. 

A maradandó értékűnek minősített, azaz a nem selejtezhető iratokat legalább 15 évi 

helyben őrzés után, 5 évenként át lehet adni az illetékes levéltárnak. A levéltárnak csak 

komplett lezárt évfolyam iratait lehet átadni. 

Az átadásról kétpéldányos jegyzék készül, az átadás költségei (például szállítás) az átadót 

terhelik. A jegyzékben az átadó feltüntetheti az iratok kezelésére vonatkozó esetleges 

kikötéseit. 

Az átadás-átvételi jegyzőkönyv 1-1 példányát mindkét fél nem selejtezhető tételként kezeli. 

(A munkavállalók személyi anyagával kapcsolatban is ez a helyzet, bár az 50 év után 

selejtezhetővé válna.)




Tel: 87/510-907; Tel/Fax: 87/510-908 


OM: 201169 


ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 

Készítette: 

Frang Lászlóné 

óvodavezető 

2008. november 5.

Általános rendelkezések 

1. Az adatkezelési szabályzat célja 

Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, 

nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő 

adatvédelmi követelmények szabályozása. 

2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok 

• a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. 

évi LXIII. törvény 

• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, különös tekintettel a 2. számú 

mellékletére 

• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 

83/B-D §-ai és az 5. számú melléklete 

• a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet és 

4. számú melléklete 

3. A Szabályzat hatálya 

3.1. A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, 

minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. 

3.2. Ezen szabályzat szerint kell ellátnia 

• a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és 

adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés, továbbá 

• a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: a 

gyermekek adatainak kezelése. 

3.3. A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése 

után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. 

A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti 

jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 

4. A szabályzatban használtfogalmakhoz a Függelék szerinti Értelmező rendelkezések 

kapcsolódnak 

2

1. rész 

A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 

1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért 

1.1. Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért 

felelősséggel tartozik: 

• az óvoda vezetője 

• a teljesítményértékelésben részt vevő vezető 

• a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott 

• a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében 

1.2. Az óvoda vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére 

és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályzatban rögzített előírások 

megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 

1.3. Az óvodavezető, a helyettesek és az óvodatitkár felelősek az illetményszámfejtés 

körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az 

adatvédelmi rendelkezések betartásáért. 

2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 

2.1. A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: 

a, név, születési hely és idő, állampolgárság 

b, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám 

c, munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: 

• iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, 

• munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással 

kapcsolatos adatok, 

• alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, 

• munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre 

irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetése, kártérítésre kötelezés, 

• munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő 

tartozás és annak jogosultja, 

• szabadság, kiadott szabadság, 

• alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, 

• az alkalmazott részére adott juttatások ás azok jogcímei, 

• az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, 

• a többi adat az érintett hozzájárulásával. 

2.2. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően 

megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében 

meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a 

közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti 

adatkörök formájában. 

3

2.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott 

közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló 

adatait. 

2.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése 

hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 

2.5. Az óvoda külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, 

valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 

3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 

3.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető az óvodatitkár 

közreműködésével végzi. 

3.2. A magasabb vezető beosztású óvodavezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a 

munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 

3.3. Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy: 

• a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes 

folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; 

• a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja 

közirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság 

vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; 

• a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha 

a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg; 

• a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás 

körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően történjen meg. 

4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 

4.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a 

következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett 

adatokat ki kell nyomtatni 

• a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, hogy az aláírásával 

igazolja az adatok valódiságát, 

• a közalkalmazott áthelyezésekor, 

• a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén, 

• a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, 

amelyekre betekintési joga kiterjed. 

4.2. A 4.1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 

4.3. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony 

megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a 

közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra 

alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 

4

4.4. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, 

jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett 

közalkalmazotti alapnyilvántartást az illetéktelenektől jelszó alkalmazásával védjük. 

4.5. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a 

közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adatközérdekű, ezeket az adatokat 

a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 

4.6. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8. pont 

szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi 

anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével nem lehet. 

4.7. Az óvoda a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben 

és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli hozzájárulásával 

használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 

4.8. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 

2. számú mellékletében felsorolt adatok a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján – 

továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatoknak), a kifizetőhelynek, bíróságnak, 

rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó 

rendelkezések ellenőrzésre jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezenkívül a 

Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek 

(óvodában: a teljesítményértékelésben közreműködő vezetőnek), a törvényességi 

ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek 

(óvodában: a vizsgálóbiztosnak és a fegyelmi tanács tagjainak). 

4.9. Az adattovábbítás a 4.9. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott 

küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír 

alapon, zárt borítékban. 

4.10. Az adattovábbításra az óvoda vezetője jogosult. Az illetményszámfejtő hely részére 

történő adattovábbításban az óvodatitkár működik közre. 

5. A közalkalmazott jogai és kötelességei 

5.1. A közalkalmazott a saját személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes 

adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül 

betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, 

kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történő betekintésről, 

adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 

5.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az 

óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a 

munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak 

legyenek. 

5.3. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban 

tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 3 napon belül köteles intézkedni az adatok 

aktualizálásáról. 

5

6. A személyi irat 

6.1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és 

bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti 

jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását 

kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően 

keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást 

tartalmaz. 

6.2. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, 

valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól 

elkülönítve kell iktatni és kezelni. 

6.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: 

• a személyi anyag iratai, 

• a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, 

• a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival 

kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), 

• a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó 

iratok. 

6.4. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű 

adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 

7. A személyi irat kezelése 

7.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és 

kezelése, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az óvodatitkár 

közreműködésével az óvodavezető feladata. 

7.2. A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: a közalkalmazottak 

jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek, azaz 

• a közalkalmazott felettese, 

• a teljesítményértékelést végző vezető (óvodavezető-helyettesek), 

• feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, 

• a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, 

• munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, 

• a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásában nyomozó hatóság, az ügyész és a 

bíróság, 

• az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa 

feladatkörén belül, 

• az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket 

kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 

7.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 

11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 

7.4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti 

jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek. 

6

7.5. A személyi anyag tartalma: 

• a közalkalmazotti alapnyilvántartás, 

• a pályázat vagy a szakmai önéletrajz, 

• az erkölcsi bizonyítvány, 

• az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, 

• iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, 

• a kinevezés és annak módosítása, 

• a vezetői megbízás és annak visszavonása, 

• a címadományozás, 

• a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, 

• az áthelyezésről rendelkező iratok, 

• a teljesítményértékelés, 

• a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, 

• a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, 

• közalkalmazotti igazolás másolata. 

7.6. A 7.5. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell 

tárolni. 

7.7. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartással 

együtt össze kell állítani a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő 

rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat 

nem tárolható. 

7.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük 

sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az 

elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot 

és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 

7.9. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a 

személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultságának személyét, jogszabályi 

alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A 

betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. 

7.10. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az 

alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését 

követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. 

évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 

7.11. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési 

lapot le kell zárni és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony 

megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a 

központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő 

tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő 

aláírását. 

7.12. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti 

jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni. 

7

2. rész 

A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 

1. Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért 

1.1. Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, 

továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak 

megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 

1.2. Az óvodavezető általános helyettese, a tagóvoda-vezető az óvodapedagógusok és az 

óvodatitkár munkakörével összefüggő adatkezelésért tartoznak felelősséggel. 

2. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai 

2.1. A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott 

nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és 

rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a 

célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 

2.2. A Közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: 

a, gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási 

helyének címe, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való 

tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; 

b, a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; 

c, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; 

d, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok; 

e, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó 

adatok; 

f, a gyermekbalesetekre vonatkozó adatok; 

g, a többi adat a szülő írásbeli hozzájárulásával, valamint 

h, jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához 

szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre 

való jogosultsága. 

3. Az adatok továbbítása 

3.1. Az adattovábbításra az óvodavezető jogosult. 

A gyermek adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az 

óvodából: 

a, fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, 

nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, 

b, sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó 

adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza. 

8

c, az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a 

szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, 

d, a gyermek óvodai felvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, 

e, az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának 

megállapítása céljából, 

f, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel 

foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, 

megszüntetése céljából. 

3.2. Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az 

adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény 

rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a 

gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy 

került. 

4. Az adatkezelés intézményi rendje 

4.1. Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja 

a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező 

adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. 

Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az 

adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával 

együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van 

szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos 

hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az 

óvodavezető határoz. 

4.2. A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az óvodavezető 

veszi fel. A közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján a nyilvántartható adatok 

körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. 

A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik. 

4.3. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót 

gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 

4.4. Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus foglalkozási (csoport-) naplót vezet. 

4.5. A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével 

kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 

rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok 

biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az 

iratokat az e célra rendelkezésére álló iratszekrényben zárja el. 

4.6. A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és 

balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus. 

4.7. A jogszabályban biztosított kedvezményekre valójogosultság megállapításához szükséges 

adatok kezelésében közreműködik az óvodatitkár. 

4.8. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési 

idő naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, 

juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 11/1994. (VI.8.) 

MKM-rendelet melléklete szerint. 

9

Függelék 

Néhány értelmező rendelkezés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok 

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényből 

Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. 

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, 

függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az 

alkalmazás helyétől. 

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem 

rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály 

rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. 

Adatkezelése: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely 

művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszeres 

tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása 

vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további 

felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy 

képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például 

ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. 

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező 

szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az 

adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, 

vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. 

Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai 

megsemmisítése. 

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé 

teszik. 

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem 

lehetséges. 

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem 

rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az 

adatfeldolgozóval. 

Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és meghatározott kinyilvánítása, amely 

megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá 

vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. 

11

Különleges adat: 

a, a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy 

pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti 

tagságra, 

b, az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a 

bűnügyi személyes adat. 

Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. 

Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes 

személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az 

érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi 

e minőséget, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor 

tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg 

egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra 

jellemző tényező alapján azonosítható lehet. 

12

Melléklet az adatkezelési szabályzathoz 

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei a Kjt. 5. számú melléklete szerint 

I. Adatkör 

A közalkalmazott 

- neve (leánykori neve) 

- születési helye, ideje 

- anyja neve 

- TAJ száma, adóazonosító jele 

- lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma 

- családi állapota 

- gyermekeinek születési ideje 

- egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete 

II. Adatkör 

A közalkalmazott 

- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) 

- szakképzettsége(i) 

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i) 

- valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai 

- tudományos fokozata 

- idegennyelv-ismerete 

III. Adatkör 

- korábbi munkaviszonyban (64.§ (2) bek, 87. § (2)-(4) bek.) töltött időtartamok 

megnevezése 

- a munkahely megnevezése 

- a megszűnés módja, időpontja 

IV. Adatkör 

- a közalkalmazotti jogviszony kezdete 

- állampolgársága 

- a jogviszony létesítéséhez szükséges, az erkölcsi bizonyítvány száma, kelte 

- a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló 

időtartamok 

V. Adatkör 

- a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele 

- a szervnél a jogviszony kezdete 

13

- a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízás, FEORszáma 

- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai 

- a minősítések időpontjai és tartalma 

- hatályos fegyelmi büntetése 

VI. Adatkör 

- személyi juttatások 

VII. Adatkör 

- a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama 

VIII. Adatkör 

- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű 

áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai 

IX. Adatkör 

A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai (41. § 

(1)-(2) bek.) 

A közalkalmazotti alapnyilvántartás közül 

- a munkáltató megnevezése 

- a közalkalmazott neve 

- besorolására vonatkozó adat 

Ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra 

lehet hozni. 

Statisztikai célra csak a személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. 

Az intézményben vezetett alapnyilvántartásba, az érintetten kívül jogosult betekinteni, illetve 

abból adatot átvenni 

- intézményvezető 

- Intézményvezető helyettes 

- óvodai adminisztrátor 

- a törvényességi ellenőrzést végző szerv 

- a fegyelmi eljárást lefolytató testület v. személy 

- munkahelyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság 

- nyomozó hatóság 

- személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv, e feladattal 

megbízott munkatársa 

- adóhatóság, társadalombiztosítási igazgatási szerv, munkahelyi balesetet vizsgáló és a 

munkavédelmi szerv 

Nyilvántartásért felelős: Frang Lászlóné 

14

H Á Z I R E N D 

Általános információk 

Intézmény neve: Tapolcai Óvoda 

O M azonosító: 201169 

Székhelye: 8300 Tapolca, Dobó tér 5. 

Telefon: 87/510-907 Fax: 87/510-908 

Intézményvezető: Frang Lászlóné 

Intézményegység: Tapolcai Óvoda 



Intézményegység vezető: Páhyné Hegedűs Katalin 

Telefon: 87/ 510-908 

Tagintézmény: 


Szivárvány Tagintézménye 

8300 Tapolca, Alkotmány u. 9. 

Tagintézmény vezető: Nagy Judit 

Telefon: 87/322-613 


Barackvirág Tagintézménye 

8300 Tapolca, Kazinczy tér 2. 

Tagintézmény vezető: Gáspár Györgyné 

Telefon: 87/510-053; 

Tel. Fax: 87/411-532 


Kertvárosi Tagintézménye 

8300 Tapolca, Darányi I. u. 4. 

Tagintézmény vezető: Horváth Zoltánné 

Telefon/fax: 87/321-303 

1

Hatálya: 

Házirendünk a Kt. 40.§ (7) előírásait figyelembe véve a gyermeki jogok szülő általi 

gyakorlásának belső szabályozása, mely jogszabályként működik. 

Az intézmény minden dolgozójára, az intézménybe beíratott minden gyermekre, s a 

gyermekek szüleire nézve kötelező. 

A házirend előírása minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a gyermek az óvodában 

tartózkodik, illetve az óvoda által szervezett programokon vesz részt. 

A házirendet a szülők beiratkozáskor kapják meg. 

A házirend nyilvánossága: A házirendet egész évben megtalálják a szülők a szülői 

hirdetőtáblákon. 

Érvényesség: az elfogadástól számított 5 év 

Felülvizsgálat: óvodavezető évente egyszer 

Véleményezés: SZM véleményezési jogkörrel rendelkezik. A házirend jelentős módosítása 

esetén, a szülőket szülői értekezleten tájékoztatjuk a változásról. 

Elfogadás: A házirendet az óvoda nevelőtestülete nevelési értekezleten vitatja meg és fogadja 

el. 

Jóváhagyás: Fenntartó jóváhagyásával. 

Kedves Szülők! 

Kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig és a 

gyermekek érdekében, törekedjenek a benne foglaltak betartására. 

Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy szeressék, fogadják el pajtásaikat, 

tiszteljék a felnőtteket. 

Igyekezzenek alkalmazkodni, a konfliktusokat ne durvasággal oldják meg. 

Kiegyensúlyozott, boldog gyermekek legyenek. 

Ezen törekvésünk sikere érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék 

gyermekeikben. 

2

Annak érdekében, hogy gyermekeinket a nekik legmegfelelőbb módszerek, elvek szerint 

neveljük – szükség van a szülők és az óvoda együttműködésére, nyitottságára, őszinteségére. 

Bármilyen probléma esetén keressék fel az óvó nénit, illetve az óvoda vezetőjét, hogy 

közösen megoldást találjunk a felmerülő gondokra. 

Az óvoda működésének rendje 

Az óvodai nevelési év: szeptember 1-től – augusztus 31-ig tart. 

A napi nyitva tartás ideje: hétfőtől – péntekig 6 – 17 óráig. 

A reggeli és délutáni ügyelet rendje: 

Reggel 6 – 7 30 -ig a gyermekeket összevont csoportokban fogadjuk. 

Délután 16 – 17 óra között vonjuk össze a csoportokat. 

A gyermekek érkezése 

A gyermekek 6 00 -9 00 -ig érkezzenek meg az óvodába. 

A beszoktatási idő leteltével a szülők csak a csoportszoba ajtajáig kísérjék gyermeküket. 

Az óvoda ajtaját 9 00 - 15 00 -ig zárjuk. Csengetésre a beosztás szerint illetékes dajka nyit ajtót. 

A gyermekek távozásának rendje 

A gyermekek rendszeres, 17 óráig történő hazaviteléről a szülő köteles gondoskodni. 

Amennyiben alkalmanként ebéd után szeretné elvinni gyermekét, ezt 12 30 – 13 óra között 

teheti meg. 

A délutáni pihenő után, 15 órától folyamatosan lehet hazavinni a gyermekeket. 

A gyermekek napi 10 óránál hosszabb ideig nem tartózkodhatnak az óvodában 

Épületben tartózkodás esetén a csoportszoba ajtajában, udvari tartózkodás esetén az udvari 

kapunál illetve udvaron veheti át a szülő gyermekét. 

Amennyiben a gyermekért nem szülei jönnek, jelezzék, hogy ki viszi el a gyermeket. 

Ellenkező esetben a gyermeket nem adjuk ki. 

Csak az óvónőnek, illetve dajkának személyesen átadott gyermekért vállalunk felelősséget. 

Nagycsoportos gyermekek egyedüli hazajárását, csak a szülő írásos kérése alapján 

engedélyezzük. 

3

Kiskorú gyermeknek csak a szülő írásbeli meghatalmazása esetén adható ki óvodás gyermek. 

Amennyiben 17 00 - óráig nem jönnek a szülők gyermekükért, az óvoda dolgozói a zárás után 

értesítik a szülőket és felügyelnek a gyermekre a szülő érkezéséig. 

A gyermekek életrendjéhez kapcsolódó szabályok 

A gyermekek nevelését, ismereteinek gyarapítását, iskolába való előkészítését minden 

tagintézmény a saját Helyi Nevelési Programja alapján végzi. 

Programok nyilvánosak megtekinthetők, illetve tanulmányozásra elkérhetők a tagintézmény 

vezető helyettesektől. A gyermekek heti rendjéről, napirendjéről a csoportok szülői 

értekezletén adunk tájékoztatást, illetve megtekinthető a gyermekcsoportok öltözőiben 

elhelyezett faliújságon is. 

Hiányzások rendje 

Az óvodába felvett gyermek köteles rendszeresen óvodába járni. Kérjük, hogy a távolmaradás 

igazolásának szabályait szíveskedjenek betartani. 

Hiányzás esetén a szülő 9 00 -ig személyesen, vagy telefonon értesítse a csoportban dolgozó 

felnőtteket, vagy az óvodatitkárt. 

Igazolt a hiányzás, ha a gyermek betegségét orvos igazolja, ha az orvos a gyermeket az 

óvodalátogatástól eltiltja. 

Igazolt a hiányzás abban az esetben is, ha a gyermek távolmaradását a szülő kérésére a 

csoport óvónője, illetve az óvodavezető engedélyezi. 

5 napon túli távolmaradási kérelmet az intézmény vezetőtől írásban kell kérni. 

Igazolt a hiányzás abban az esetben, ha a családban fertőző megbetegedés történik, ha az 

orvos zárlatot rendel el. 

7 napot meghaladó igazolatlan távolmaradás esetén az óvoda vezetője figyelmezteti, 

felszólítja a szülőt, hogy gyermeke folyamatosan látogassa az óvodát. 

Megszüntethető az óvodai elhelyezés, ha az intézmény 3 alkalommal – írásban figyelmeztette 

a szülőt az igazolatlan hiányzás következményeire, - kivéve attól az évtől melyben a gyermek 

az 5. életévét betölti (a nevelési év kezdő napjától). 

4

Térítési díjak befizetésének rendje 

Az óvoda a gyermek számára napi három étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosít, mely 

ellátásért térítési díjat kell fizetni. 

A gyermeknek joga, hogy az óvodában családja anyagi helyzetétől függően – kérelemre 

ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. 

A kérelmet a Tapolca Város Önkormányzatának Általános Igazgatási Irodájába kell 

benyújtani. 

Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónapban az előre megjelölt napon történik, a 

saját tagintézményben. 

Idejéről a helyi szokásoknak megfelelően értesülnek. 

Pótbefizetésre a befizetési napok után még három napig van lehetőség. 

A térítési díj egész hónapra megállapított összeg. 

A hiányzások miatti visszatérítés a következő befizetéskor írható jóvá. 

Az étkezés lemondható telefonon, vagy személyesen 9 00 -ig, ugyan csak jelezni kell a gyermek 

újbóli érkezését is. 

A lejelentés a következő naptól érvényes. 

A gyermekek által elfogyasztott ételből az ételmintát 48 óráig megőrizzük. 

A gyermeki, szülői jogok és kötelességek 

Az óvodában működő szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a 

pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely 

kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. 

Nagyobb csoport: az egy épületbe járó gyermekek létszámának 1/3 része. 

A gyermeknek joga, hogy az óvodában biztonságos, egészséges környezetben nevelkedjen. 

A gyermek személyiségét, emberi méltóságát, jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell 

számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. 

A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, megalázó büntetésnek vagy 

bánásmódnak. 

Nem szabad a gyermeket levegőztetésből kihagyni, ételt ráerőltetni, vagy azt büntetésből 

megvonni. 

5

A gyermeknek joga: - hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban 

részesüljön, 

- hogy az óvoda létesítményeit, helyiségeit, eszközeit térítésmentesen 

használja. 

A gyermekcsoport fejlődéséről szülői értekezleten adunk részletes tájékoztatást. 

A gyermekek egyéni fejlődéséről a szülőértekezlet után, fogadóórai rendszerben. 

Sürgős esetekben az adott napon négyszemközti beszélgetés során. 

Az óvodába beíratott gyermek számára a felvétel folyamatos egész napos elhelyezést biztosít. 

Az óvodai nevelés addig tart, míg a gyermek az iskolai alkalmasság kritériumait eléri. 

A beiskolázáshoz szükséges óvodai szakvélemény átvételét a szülő aláírással igazolja. A 

szülőknek lehetőségük van arra, hogy az óvodában folyó nevelőmunkát megismerjék, 

segítsék, véleményüket elmondhassák. 

Ennek fórumai: szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap, SZM gyűlés, esetenkénti megbeszélés. 

A megbeszélések, rendezvények időpontját meghívóval jelezzük. 

A csoportok életével kapcsolatos információkat a csoportszoba ajtaján, illetve a faliújságokon 

helyezzük el. 

A gyermekükkel kapcsolatban, információt csak a saját óvónőitől, illetve a tagintézmény 

vezetőtől kérjenek. 

Az óvoda kapcsolatot tart a hozzá legközelebb elhelyezkedő iskolával. Szülői értekezletre 

esetenként meghívja az iskola képviselőjét (igazgató, igazgatóhelyettes, leendő tanítónő). 

Egészségügyi előírások 

Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat. 

Beteg, lázas gyermek az óvodát nem látogathatja. 

Szülő által hozott gyógyszert csak rendkívüli esetben adunk be a gyermekeknek.(pl. allergia 

kezelésére szolgáló gyógyszer). 

Betegség után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadjuk. 

Az óvodában megbetegedő vagy balesetet szenvedő gyermeket az óvodában az óvónőnek 

haladéktalanul elkell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A beteg 

gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. 

6

Az óvodát kezdő gyermekekről az óvodai nevelés megkezdésekor is kérünk orvosi igazolást. 

Fertőző megbetegedés esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van az óvoda orvosa felé, 

neve a szülői hirdetőtáblán megtekinthető. 

Az óvodába járó gyermek gondozását az óvoda orvosa évente 2 – 3 alkalommal végzi. A 

védőnő hetente látogatja a gyermekeket. 

A gyermekeket gondozottan, tisztán hozzák óvodába ruházatukat jellemezze a kényelem, 

praktikusság az időjárásnak megfelelő réteges öltöztetés. Legyen a gyermekeknek névvel 

vagy jellel ellátott váltózsákja illetve tornazsákja, váltó cipője. Váltózsákban évszaknak 

megfelelő váltóruhával. 

A gyermekek ruháját, holmiját (váltózsák, váltócipő) a csoportokhoz tartozó 

gyermeköltözőkben a gyermek jelével ellátott fogason helyezhetik el. 

A tagintézményi szokásoknak megfelelően gondoskodjanak a szülők törölköző és ágynemű 

tisztításáról. 

A váltóruhák, tornaruha tisztántartásáról a szülő köteles gondoskodni. 

Az óvoda tisztasága érdekében a csoportszobába utcai cipővel ne lépjenek be, az épületbe 

háziállatot, biciklit ne hozzanak be. 

Az óvónőt 7 30 – 13 óráig csak rendkívüli esetben hívják ki a csoportból. 

Óvó, védő előírások 

Minden szülő adjon elérhető telefonszámot, hogy szükség esetén gyermekeik érdekében 

elérhetők legyenek. 

Vigyázzanak az öltöző rendjére. 

Csoportszobába, tornaterembe a szülők ne tartózkodjanak (kivéve meghívott eseményekre). 

Az óvoda dolgozóinak fenntartott helyiségeket ne használják (felnőtt mosdó, öltöző, nevelői 

szoba. 

A gyermeket kísérő szülő kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az 

óvodatitkárnak illetve a tagintézmény vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek 

meg az óvodában 

Az ajtó bezárását követően a csengetésre ajtót nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz, 

illetve a tagintézmény vezetőhöz kíséri. 

Az óvodatitkár illetve a tagintézmény vezető feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező 

külső személyeket az óvodavezetőjéhez irányítják. 

7

Szülők hivatalos ügyeiket (pl. igazolások kérése) elsősorban 8-10 óráig, illetve 14 -15 óra 

között intézhetik. 

A gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy 1 – 1 kedvenc játékát magával hozza az 

óvodába. 

Az otthonról hozott játékokért felelősséget nem vállalunk. 

Nem vállalunk felelősséget a gyermekeken lévő arany ékszerekért, a magukkal hozott 

értékekért sem. 

A gyermekek nem hozhatnak az óvodába egészségükre ártalmas testi épségüket veszélyeztető 

tárgyakat (gyufa, öngyújtó, kés stb.). 

A szülők egyéb jogai az óvoda Szervezeti működési szabályzatában találhatók. 

Készült: 

A Közoktatási törvény 40.§ (7,9,12 bek.) 

102.§ (f pontja) 

103.§ (1, 4, 5, bek.) 

129. § 

11/ 1994. MK. rendelet (IV.8.) 6.§ (2, 3 bek.) 

8.§ (1, 3, 5 bek.) alapján. 

8




Tel/Fax: 87/510-908; Tel.: 87/510-907 


MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


________________________________________________________________________ 

TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 

A munkavállaló neve: 

Munkaköre: tagintézmény vezető 

Munkahely neve és címe: 

Kinevezés módja: a nevelőtestület véleményét figyelembe véve, a vezető nevezi ki. 

Kinevezés időtartama: határozatlan idő, visszavonásig 

Munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője 

Munkaideje: 40 óra/hét 

Kötelező óraszáma: 24 óra/hét 

Helyettesítője: az SZMSZ-ben kijelölt ügyvivő 

Járandósága: 

vezetői pótlék 

étkezési támogatás 

jubileumi jutalom 

pedagógus –szakkönyvvásárlási támogatás 

pedagógus igazolvány 

utazási költség hozzájárulás 

Szabadság: 

Alapszabadság: 

Pótszabadság: 

Gyereknap: 

Összesen: 

21 nap 

25 nap 

46 nap 

A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: 

Tagintézmény vezetőként felelősséget érez az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. 

Segíti és támogatja a vezető munkáját a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó elvárásait 

figyelembe véve. 

A munkamegosztás szerinti feladatait maradéktalanul ellátja. 

Tiszteletben tartja a kizárólagosan a vezető kompetenciájába tartozó feladatokat (például munkaerőgazdálkodás, 

bérmaradvány-felosztás, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás). 

A munkakör célja: 

Az intézményvezető távollétében képviseli az óvodát. 

Segíti az intézmény működtetését és a vezető munkáját. 

A munkamegosztás szerint ellátja a rábízott pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdaságiadminisztratív 

feladatokat. 

Részt vesz a belső ellenőrzés feladataiban. 

A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: 

A kötelező óraszámon belül (heti 24 óra): az óvodapedagógusi feladatok ellátása a gyerekcsoportban. 

A teljes munkaidő (heti 16 órás) kitöltése alatt alapvető feladatok: pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási 

feladatok, munkáltatói-humánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok.

2 

Pedagógiai-szakmai feladatok 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának kialakításában, s elősegíti annak megvalósulását. 

Javaslatot tesz a módosításra, amennyiben szükségesnek érzi. 

Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. 

Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. 

Ellenőrzi az intézményi minőségirányítási program megvalósítását. 

Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. 

Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. 

Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. 

Figyelemmel kíséri az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak 

színvonalát, eredményességét és hatékonyságát. 

Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek 

tartalmát. 

Elkészíti a tagintézmény éves munkatervét 

Ellenőrzi a munkatervben foglaltak megvalósulását 

Félévkor, évvégén beszámolót készít a tagintézményben folyó munkáról. 

Tanügy-igazgatási feladatok 

 

 

 

 

 

 

 

 

Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. 

A vezető távollétében informálja a fenntartót a gyereklétszám alakulásáról. 

Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. 

Vezetői kérésre ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. 

Javaslatot tesz arra, hogy az óvoda nevelés nélküli munkanapjain milyen pedagógiai tartalmú előadást, 

foglalkozást szervezzenek. 

Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. 

A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a 

vezetőnek. 

Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évente két alkalommal összehívja őket. 

Munkáltatói-humánpolitikai feladatok 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást, és elkészíti a szabadságolási ütemtervet. 

Elkészíti a dolgozók munkabeosztását, ügyeleti rendjét, és nyomon követi ezek betartását. 

Megszervezi és ellenőrzi a dajkák napi munkáját. 

Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését, és erről tájékoztatja a vezetőt. 

Ellenőrzi a jelenléti ívet, a helyettesítés, a túlórát. 

A dolgozók munkavégzése során tapasztalt, közérdekű, pozitív, illetve negatív észrevételeiről 

tájékoztatja az óvoda vezetőjét. 

Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, a keresetkiegészítés elosztására és a kitüntetésekre. 

Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga beilleszkedését. 

A kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását, a munkaviszonyát 

vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. 

Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását. 

Gazdasági-adminisztratív feladatok 

 

 

 

 

 

A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást. Az intézménybe érkező 

ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik. 

Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában. 

Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre. 

Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. 

Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon 

őrzése, védelme.

3 

Kapcsolattartási kötelezettsége: 

Közvetlen, napi munkakapcsolatot tart fenn 

az óvodavezetővel (szakmai, gazdasági témákban), 

valamennyi pedagógussal, 

a pedagógiai munkát segítő dajkákkal, 

technikai dolgozókkal: (konyhás, karbantartó, óvodatitkár) 

Indokolt esetben, a vezető távollétében, telefonon tartja a kapcsolatot. 

Kapcsolatban van továbbá az óvodai szülői közösséggel. 

Nyilatkozat 

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát 

átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és 

büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket 

rendeltetésüknek megfelelően használom. 

Dátum: ……………………………… 

P. H. 

óvodavezető 

____________________________ 

munkavállaló

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


________________________________________________________________________ 

TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 


Munkaköre: tagintézmény vezető 

Munkahely neve és címe: 

Kinevezés módja: a nevelőtestület véleményét figyelembe véve, a vezető nevezi ki. 

Kinevezés időtartama: határozatlan idő, visszavonásig 

Munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője 


Kötelező óraszáma: 30 óra/hét (1-3 csoportos óvodában) 

Helyettesítője: az SZMSZ-ben kijelölt ügyvivő 


vezetői pótlék 



pedagógus –szakkönyvvásárlási támogatás 

pedagógus igazolvány 


Szabadság: 



Gyereknap: 

Összesen: 

21 nap 

25 nap 

46 nap 


Tagintézmény vezetőként felelősséget érez az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. 

Segíti és támogatja a vezető munkáját a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó elvárásait 

figyelembe véve. 

A munkamegosztás szerinti feladatait maradéktalanul ellátja. 

Tiszteletben tartja a kizárólagosan a vezető kompetenciájába tartozó feladatokat (például munkaerőgazdálkodás, 

bérmaradvány-felosztás, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás). 


Az intézményvezető távollétében képviseli az óvodát. 

Segíti az intézmény működtetését és a vezető munkáját. 

A munkamegosztás szerint ellátja a rábízott pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdaságiadminisztratív 

feladatokat. 

Részt vesz a belső ellenőrzés feladataiban. 


A kötelező óraszámon belül (heti 24 óra): az óvodapedagógusi feladatok ellátása a gyerekcsoportban. 

A teljes munkaidő (heti 16 órás) kitöltése alatt alapvető feladatok: pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási 

feladatok, munkáltatói-humánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok.

Pedagógiai-szakmai feladatok 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 

Aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának kialakításában, s elősegíti annak megvalósulását. 

Javaslatot tesz a módosításra, amennyiben szükségesnek érzi. 

Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. 

Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. 

Ellenőrzi az intézményi minőségirányítási program megvalósítását. 

Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. 

Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. 

Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. 

Figyelemmel kíséri az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak 

színvonalát, eredményességét és hatékonyságát. 

Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek 

tartalmát. 

Elkészíti a tagintézmény éves munkatervét 

Ellenőrzi a munkatervben foglaltak megvalósulását 

Félévkor, évvégén beszámolót készít a tagintézményben folyó munkáról. 

Tanügy-igazgatási feladatok 

 

 

 

 

 

 

 

 

Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. 

A vezető távollétében informálja a fenntartót a gyereklétszám alakulásáról. 

Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. 

Vezetői kérésre ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. 

Javaslatot tesz arra, hogy az óvoda nevelés nélküli munkanapjain milyen pedagógiai tartalmú előadást, 

foglalkozást szervezzenek. 

Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. 

A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a 

vezetőnek. 

Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évente két alkalommal összehívja őket. 

Munkáltatói-humánpolitikai feladatok 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást, és elkészíti a szabadságolási ütemtervet. 

Elkészíti a dolgozók munkabeosztását, ügyeleti rendjét, és nyomon követi ezek betartását. 

Megszervezi és ellenőrzi a dajkák napi munkáját. 

Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését, és erről tájékoztatja a vezetőt. 

Ellenőrzi a jelenléti ívet, a helyettesítés, a túlórát. 

A dolgozók munkavégzése során tapasztalt, közérdekű, pozitív, illetve negatív észrevételeiről 

tájékoztatja az óvoda vezetőjét. 

Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, a keresetkiegészítés elosztására és a kitüntetésekre. 

Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga beilleszkedését. 

A kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását, a munkaviszonyát 

vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. 

Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását. 

Gazdasági-adminisztratív feladatok 

 

 

 

 

 

A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást. Az intézménybe érkező 

ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik. 

Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában. 

Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre. 

Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. 

Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon 

őrzése, védelme.

3 

Kapcsolattartási kötelezettsége: 

Közvetlen, napi munkakapcsolatot tart fenn 

az óvodavezetővel (szakmai, gazdasági témákban), 

valamennyi pedagógussal, 

a pedagógiai munkát segítő dajkákkal, 

technikai dolgozókkal: (konyhás, karbantartó, óvodatitkár) 

Indokolt esetben, a vezető távollétében, telefonon tartja a kapcsolatot. 

Kapcsolatban van továbbá az óvodai szülői közösséggel. 

Nyilatkozat 





Dátum: ……………………………… 

P. H. 

óvodavezető 

____________________________ 

munkavállaló

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


________________________________________________________________________ 

AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 


Munkaköre: óvodapedagógus 

A munkahely neve, címe: 

Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője 


Kötelező óraszáma: 32 óra/hét 

Helyettesítője: csoportos váltótársa 




pedagógus-szakkönyvvásárlási támogatás 

pedagógusigazolvány 


Szabadság: 



Gyereknap: 

Összesen: 

21 nap 

25 nap 

46 nap 

A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: csoportszoba és az óvoda udvara 

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: óvónőképző főiskola 

A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: a 7 évenkénti 120 órás 

továbbképzés elvégzése. 


 

 

 

 

 

 

Képes a gyerekkel és szüleivel szemben együttérző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. 

Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. 

Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. 

Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. 

Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és a politikai semlegességet. 

A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletében is 

betartja. 


A családi nevelés kiegészítése. Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése, 

oktatása

2 


A kötelező óraszámon belül (heti 32 óra): pedagógiai-szakmai feladatok, tanügy-igazgatási, adminisztratív 

teendők 

Pedagógiai-szakmai feladatok (a közoktatási törvény [Kt.] előírásai alapján) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az óvónő gondozói, illetve pedagógiai munkáját önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, 

tervszerűen is felkészül. 

Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, 

hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. 

Kötelező óraszámát kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testi-lelki 

gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. 

Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra 

sem hagyja felügyelet nélkül. 

Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, 

kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. 

Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. 

Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A 

játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. 

Nevelési év elején felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai 

munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. 

Differenciált neveléssel, oktatással gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az 

értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. 

A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól 

tájékoztatja váltótársát, valamint az óvoda vezetőjét és az érintett gyerek szüleit (annak érzékenységét 

figyelembe véve). Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi 

felelőstől vagy a családsegítőtől. 

Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. 

A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan 

részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára 

nézve kötelezőnek tekinti. 

A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat 

betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. 

Az intézmény minőségirányítási programjában (IMIP) leírt elveket ismeri és teljesíti, a minőségi munka 

fejlesztésben aktívan részt vesz, segíti a „Minőségi kör” munkáját (mérésekkel, értékelésekkel, interjúkkal, 

tesztlapok kitöltésével). 

Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek 

érdekében folyamatosan képezze magát. 

Évente legalább háromszor szülői értekezletet szervez. 

Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. 

Az igazolatlan hiányzásról, illetve a nagycsoportos foglalkozások rendszeres elmulasztásáról haladéktalanul 

tájékoztatja az intézmény vezetőjét. 

Szükség szerint, kérésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs 

bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében). 

Közreműködik a gyerekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. 

Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos 

stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. 

Tájékoztatja a szülőket az iskolába való beíratás szabályairól, feltételeiről. 

Naprakészen vezeti a nevelőtestület által elfogadott csoportnaplót: hetirend, napirend, csoportos szokásrend, 

nevelési terv (három hónapos bontásban), heti ütemterv szintjén, játék, mozgás, foglalkozások tagolásban. 

Évente legalább négyszer feljegyzést ír a gyerek aktuális fejlettségi állapotáról. Ennek alapján készíti el a 

gyerek fejlesztési tervét.

3 

Általános szabályok (a Kjt., Kt. előírásai alapján): 

A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. 

Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló 

kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét 15 

nappal előbb kell bejelentenie írásban, kivéve rendkívüli esetben. 

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. 

A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a 

szabadságba nem számít bele. 

Szorgalmi idő alatt pedagógus esetében összefüggően csak néhány nap kiadása lehetséges, a vezető 

mérlegelése alapján. 

Szorgalmi idő alatt csak az alapszabadság (21 nap) használható fel, a pótszabadság nem. Amennyiben 

betegség miatt nem lehetett kiadni az éves alapszabadságot vagy annak törtrészét, akkor a munkába állást 

követő 30 napon belül kell azt kiadni. 

Az éves szabadságból az óvoda vezetője munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. A 

visszavonás szabályait a Kt. 138/1992. (X. 8.) számú végrehajtási rendeletének 10. §-a határozza meg. 

Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. 

Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a helyettesítés megszervezésének 

érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a 

helyettesnek. 

A pedagógiai munkával kapcsolatos egyéb előírások 

A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror 

(megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, 

levegőztetés vagy étel elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például 

felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás). 

Reggel 6-tól 7-ig, valamint 16-től 17-ig ügyelet ellátására a pedagógus beosztható. A további időszakban, 7 

órától délután 16-ig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyerekcsoporttal. 

A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni 

őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a szolgálati idő alatt 

bármilyen baleset történik az óvónő távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dadus, szakképzetlen 

növendék, szülő ilyen esetben nem vonható felelősségre. 

A pedagógus a tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény 

működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy 

munkaügyi viták. 

A gyerekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekintendő kérdésekben (a gyerek egészségügyi 

állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátságos problémája) illetéktelen személyeket 

(dajka, másik szülő) tilos tájékoztatni. 

Egyéb 

 

 

 

 

 

A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. 

A kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb 

esetben használja a telefont, 8 és 11 óra között kikapcsolt, pihenőidőkben lehalkított üzemmódban köteles 

tartani.. 

A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem 

megengedett. 

Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a 

munkavégzésre készen álljon. 

Hiányzás esetén külön díjazás ellenében a vezető rendelkezése alapján köteles a helyettesítéssel kapcsolatos 

feladatokat ellátni.

4 

 

 

 

Munkája során az óvónő az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a 

rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. 

Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. 

Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb feladatok a teljes munkaidő (heti 8 óra) kitöltése alatt 

felkészülés a nevelési-oktatási feladatokra (például továbbképzésen való részvétel, eszközök előkészítése); 

a tanügy-igazgatási (mulasztási napló) és pedagógiai (csoportnapló, fejlettségfelmérő lap) adminisztráció 

elvégzése; 

családlátogatás; 

gyermekvédelmi feladatok ellátása; 

szülői értekezletre való felkészülés, annak levezetése, fogadóóra tartása; 

szakmai megbeszéléseken, valamint nevelői értekezleteken való részvétel; 

óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása. 

A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. 

A munkavállaló jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): 

A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára 

előírnak, biztosítanak. 

Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: 

Kapcsolatot kell tartania 

az óvodán belül: az óvodavezetővel, a tagintézmény vezetővel, váltótárssal, csoportos dajkával, 

a szülőkkel, 

a társintézményekkel: iskolával, bölcsődével, nevelési tanácsadóval. 

A óvónő kompetenciája: 

 

 

A helyi nevelési program megvalósításához szükséges módszerek megválasztása 

A gyerekek fejlődését segítő tehetséggondozás, felzárkóztatás 

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. 

Nyilatkozat 





Dátum: ……………………………… 

P. H. 

óvodavezető 

____________________________ 

munkavállaló

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


AZ ÓVODATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 


Munkakör: óvodatitkár 

A munkahely neve, címe: Tapolcai Óvoda 8300 Tapolca, Dobó tér 5. 


Közvetlen felettese: kizárólag az intézményvezető rendelkezései alapján látja el a munkáját. 


Egyéb bér jellegű juttatás 

 

 

 




Szabadság: 



Gyereknap: 

Éves összesen: 

20 nap 

nap 

nap 

nap 


 

 

 

 

 

Az ügyek személyes, illetve telefonos bonyolítása és intézése során együttműködő. 

Udvarias a szülőkkel, a munkatársakkal. 

Rendszerető, pontos, az iratok kezelésében naprakész, a határidőket betartja. 

Tisztában van az iratkezelés szabályaival. 

Az általa vezetett nyilvántartások világosak, jól követhetőek. 


Az intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézése, adminisztrációk ellátása. 


Iratkezelés, ügyintézés 

 

Folyamata: érkeztetés, szortírozás, iktatás, továbbítás, feldolgozás, ügyintézés, válaszadás, biztonságos 

megőrzés, selejtezés. Az alábbi szabályokat kell betartani: Az irat útja bármikor pontosan követhető, 

ellenőrizhető legyen. Az iratkezelés során segíti az intézmény feladatainak eredményes, gyors és szakszerű 

ellátását, megoldását. Biztosítja, hogy az iratok épségben és használható állapotban maradjanak meg. Az 

intézményben készült valamennyi iraton szerepeltetnie kell

2 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

– az intézmény nevét, 

– székhelyét, 

– címét, 

– telefon-fax számát, 

– e-mail címét, 

– az irat iktatószámát, 

– az ügyintéző nevét, 

– a dátumot, 

– az aláíró nevét, 

– a beosztását, 

– aláírását, 

– az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát, 

– a címzett megnevezését, 

– címét, 

– beosztását. 

Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell vezeti az intézkedés lényegét, 

dátumát és az intézkedésben részt vevők nevét. 

Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor az átadó ezt külön 

kéri. A kézbesítőokmányon (postakönyv, illetve kézbesítőkönyv) elismeri aláírásával és a dátum 

megjelölésével az átvételt. 

A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs. Az 

intézményvezető hosszabb távollétében az ő nevére érkezett levelet csak telefonon történő egyeztetés után 

bonthatja fel. 

Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint hogy a dokumentum 

bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kell-e venni. Amennyiben 

az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolás 

érdekében. 

Valamennyi hivatalos levelet az óvodavezető felé kell továbbítani, kivéve, ha az névre szóló. 

Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon elvégzi. Soron kívül kell iktatni a 

sürgős, a határidős, az expresz küldeményeket és táviratokat. 

A intézménybe beérkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat, dokumentumokat úgy vezeti be az 

iktatókönyvbe, hogy az tartalmazza az iktatószámot, a beérkezés időpontját, az ügyintéző nevét, az irat 

tárgyát, a mellékleteinek számát, az elintézés módját, a kezelési feljegyzéseket, valamint az irat hollétének, 

tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat 

összeragasztani, olvashatatlanul írni, az írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy, 

hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni. 

Amennyiben az összetartozó iratok az ügy lezárása után véglegesen egy helyen maradnak, úgy ezt az 

iktatókönyvben jelzi. A jelölés a kezelési feljegyzések rovatban az irat új számának jelölésével történik. 

Érdemes a válaszlevél iktatásával azonos időben csatolni az előzményeket, illetve azok iktatószámát és 

fellelhetőségi helyét egy külön rovatban feljegyezni. 

Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján lezárja. Számítógépes iktatás esetén külön szabályozni kell a 

törlési, hozzáférési, javítási jogosultságot. 

Meghívókat, sajtótermékeket, propaganda céljából készült kiadványokat nem kell iktatni. 

Amennyiben egy naptári évben az iktatott dokumentumok száma meghaladja a háromszázat, évente név- és 

tárgymutatót kell készíteni. 

Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, bemutatóra vázlatok, pedagógiai 

szakvélemények) levelezések legépelése.

3 

Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok: 

Tanügy-igazgatási feladatok és nyilvántartások 

 

 

 

 

 

 

 

Az óvodába felvett gyerekek adatainak rögzítése. 

Az éves statisztikák elkészítéséhez adatok kigyűjtése, különböző szempontok szerinti rendszerezése. 

A beiskolázással kapcsolatos adminisztráció (óvodai szakvélemény, iskolák értesítése) elvégzése. 

Az óvodai törzskönyv vezetése. 

A gyerekek befizetésének, jelenlétének, hiányzásának és lemondásának egyeztetése, nyilvántartása. 

Az ingyenes, az 50%-os és a 100%-os befizetések rendszerezése, havonta ennek nyomon követése, a 

határozatok, nyilatkozatok begyűjtése, ezek ellenőrzése, valamint naprakész adatszolgáltatás. 

A közlönyök, rendeletek, határozatok, a Magyar Államkincstár (MÁK) kiadványainak tanulmányozása, 

értelmezése és figyelemmel kísérése. 

Munkáltatói feladatok és nyilvántartások 

 

 

 

 

 

 

 

A munkatársak alkalmazásával és kilépésével, valamint a béremeléssel és a jutalmazással kapcsolatos 

nyomtatványok, űrlapok kitöltése. 

A munkaruha-nyilvántartás vezetése. 

A jelenléti ív előkészítése, hó végi lezárása. 

A túlórák, helyettesítések, hiányzások adminisztrálása és jelentése a MÁK felé. 

A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) jelentése a MÁK felé. 

A társadalombiztosítási (tb) ügyek intézése, betegállomány, gyes-, gyed-, gyet-határozatok elkészítése, 

adminisztrálása és nyilvántartása. 

Az adóügyekkel kapcsolatos intézményi teendők ellátása, a különböző nyilatkozatok elkészítése 

(adójóváírás, családi pótlék, 1%) 

Gazdasági feladatok és nyilvántartások 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb 

 

 

Az óvoda költségvetésével kapcsolatos áfás számláinak, megrendelőinek, szerződéseinek lefűzése, 

megőrzése. 

Az ellátmány megigénylése (a vezetővel történt egyeztetés után), felvétele, naprakész nyilvántartása, 

elszámolása a megadott határidőig, anyagi felelősséggel. 

Az átutalások naprakész nyilvántartása, továbbküldése a kifizetőhely felé. 

Az étkezési térítési díjak kiszámolása, a lejelentések vezetése, jóváírása. A borítékok megírása, a pénz 

beszedése, feladása. A szigorú elszámolású nyomtatvány és a befizetési nyugták megírása a szülők részére, 

ezek kiadása. Elszámolás anyagi felelősséggel. 

Az óvoda működéséhez szükséges kisebb eszközök vásárlása, megrendelése (tisztítószer, irodaszer) és a 

megvásárolt eszközök bevételezése. 

A kis értékű, illetve nagy értékű eszközökről leltár vezetése. A szoba és egyéb helyiségek leltárainak 

elkészítése. 

Az éves és az alkalomszerű leltározás előkészítése, megszervezése, lebonyolításának adminisztrálása. 

Selejtezés előkészítése, lebonyolítása. 

Folyóiratok, szakkönyvek, nyomtatványok megrendelése. 

Tisztítószerek megrendelése, nyilvántartása és kiadása. 

Kisebb javítási munkálatok megrendelése. 

Munkaidő alatt, magánügyben csak a munka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon telefont. 

Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már a munkavégzésre 

készen álljon.

4 

Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam nincs benne a napi munkaidőben. Amennyiben ezt valaki 

igénybe veszi, azt az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni. 

Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek 

megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. 


Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit keres, majd megkéri, hogy 

várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. 

Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak a vezető engedélyével lehet. 


Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés. 

A munkafegyelem betartása, a jó munkahelyi légkör alakítása. 

Felelőssége: A rábízott pénz, ill. iratok kezeléséért anyagi és erkölcsi felelősség terheli. 


 

 

Óvodavezető, tagintézmény vezető, csoportos óvónők. 

A vezető távolléte esetén felírja egy erre a célra rendszeresített füzetbe az üzeneteket. Rögzíti, hogy ki 

kereste őt (személyesen, vagy telefonon), milyen ügyben, és hogy ki keresse a másikat. 

Nyilatkozat 




rendeltetésüknek megfelelően használom! 

Dátum: ……………………………… 

P. H. 

____________________________ 

óvodavezető 

munkavállaló

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


________________________________________________________________________ 

A DAJKÁK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 


Munkaköre: dajka 




Helyettesítője: a vezető által kijelölt dajka 


 

 

 




Szabadság: 



Gyereknap: 


20 nap 

(a besorolásnak megfelelő, 3 évenként 1 nappal növekvő) 

A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 általános + dajkaképző 


 

 

 

 

 

 

A gyerekekkel szemben barátságos, kedves. 

A szülőkkel szemben együttérző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsít. 

Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. 

Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. 

Óvodai munkája során betartja a világnézeti és politikai semlegességet. 

Példát mutat kulturált viselkedésével, önmaga tisztaságával, gondozottságával, ápoltságával.

2 


 

 

 

Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással. 

A gyerekek közvetlen és közvetett környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP 

előírásainak megfelelően. 

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a HACCP –nek megfelelőnek. 


Gyerekekkel kapcsolatos feladatok 

 

 

 

Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. 

Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos 

nevelőmunkájában. 

Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes 

példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal). 

 

 

 

 

Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, 

vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés 

sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, 

vécépapír használata). 

Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. 

A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. 

Délelőtt, az óvónővel egyeztetett időben, az étkezés és a foglalkozás segítése érdekében a gyerekcsoportban 

tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés). 

 

 

 

 

Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt. 

Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről. 

A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem 

érkezik. 

A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját kimosva adja át a szülőknek. 

A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők 

A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba és a hozzá tartozó 

öltöző, mosdók, gyermekvécék takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak 

megfelelően. 

Az intézmény egyéb területeit (bejárat, folyosók, lépcsőház, irodák, fejlesztőszoba, felnőtt WC-k 

mosókonyha) a többi dajkával közösen, munkamegosztás alapján tisztán tartja. 

A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. 

Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 3-szor (augusztusban, decemberben és áprilisban) – 

különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. 

Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) 

gyakrabban is elvégzi. 

Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például függönyök, köpenyek, törülközők, 

terítők, babaruhák). 

Legalább kéthetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, 

tetűvel való fertőzöttség idején az óvónő kérésére gyakrabban is. 

Elvégzi a fektető ágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját 

ágyába feküdjön. 

Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti.

3 

 

Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, többek között az óvoda udvarának takarítását, kertjének 

gondozását, locsolását, télen a hó eltakarítását, a megvásárolt áruk szállítását, kézbesítést, hétvégi ügyeletet, 

valamint azokat az időszakos feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza. 

Általános szabályok 


A munka törvénykönyve 134. §-a szerint: 1 

(1) bekezdés: A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza 

meg. 

(2) bekezdés: Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a 

munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozó erre vonatkozó igényét 

15 nappal előbb kell bejelentenie, írásban, kivéve rendkívüli esetben. 

(3) bekezdés: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. 

(6) bekezdés: A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával 

töltött idő a szabadságba nem számít bele. 

 

Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a helyettesítés megszervezésének 

érdekében a munkaidő megkezdése előtt lehetőleg két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a 

helyettesnek. 

A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások 

 

 

 

 

 

A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror 

(megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a 

levegőztetés és az étel megvonása. 

Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. Tilos a gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni. Ez 

vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is. 

A gyerekekre egyedül (altatási időben, illetve az óvónő rövid ideig tartó távolléte esetén) vigyázhat. 

A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével 

összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi 

viták. 

A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a 

szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvónőjéhez vagy az intézmény vezetőjéhez, távollétében a 

helyetteshez. 

Egyéb 

 

 

 

 

 

 

 

 

Munkaidő alatt, magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon 

telefont. 

Hiányzás esetén, külön díjazás ellenében, a vezető rendelkezése alapján, köteles a helyettesítéssel 

kapcsolatos feladatokat ellátni. 

Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a 

munkavégzésre készen álljon. 

Az ebédidő naponta 20 perc, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. Amennyiben ezt 

valaki igénybe veszi, azt az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni. 

Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek 

megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. 


A gyerekek és az óvoda biztonsága érdekében a bejárati ajtók (főbejárat, hátsó bejárat) zárva tartásáról 

gondoskodik. 

Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit keres, majd megkéri, hogy 

várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek.

4 

 

 

 

 

Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. 

Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. 

Az óvoda zárásakor áramtalanít, és meggyőződik arról, hogy az ablakok, ajtók jól be vannak zárva. 

Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik. 

A munkavállaló jogai és kötelességei (Kt. alapján): 

 

 

 

 

Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés 

A munkafegyelem betartása 

Jó munkahelyi légkör alakítása 

Az óvoda pedagógiai munkájának, céljának megismerése, megvalósításának segítése 


A dajka rendszeres kapcsolatban áll az óvodavezetővel, az tagintézmény vezetővel és a csoportos óvónőkkel. 

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igázódva – a vezető fenntartja! 

Nyilatkozat 





Dátum: ……………………………… 

P. H. 

óvodavezető 

____________________________ 

munkavállaló

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


________________________________________________________________________ 

A KONYHÁS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 


Munkaköre: konyhás 

Munkahely neve, címe: 

Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvodavezető 

A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: konyha 

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 általános + konyhai egészségügyi vizsga 


Helyettesítője: a vezető által kijelölt dajka 

Egyéb bér jellegű juttatásai: 

Étkezési támogatás 


utazási költségtérítés 

Szabadság: 



Gyereknap: 


20 nap 

(a besorolásnak megfelelő, 3 évenként 1 nappal növekvő) 


Tisztában van az egészségügyi szabályokkal és a HACCP előírásaival. Belső igénye, hogy környezete tiszta 

legyen. 


 

 

 

Az étkeztetéssel kapcsolatos konyhai teendők, feladatok ellátása, a konyha takarítása az ÁNTSZ és a 

HACCP előírásainak megfelelően. 

Besegítés a csoportos dajkáknak az óvodáskorú gyerekek gondozásába. 

A konyhán kívül, a vezető által kijelölt terület takarítása. 


Étkeztetéssel, konyhával kapcsolatos teendők 

 

Az ételszállítótól átveszi a reggelit (délelőtt), uzsonnát és az ebédet. A mennyiséget egyezteti az 

óvodatitkárral, ezután ellenőrzi az ételek minőséget és a szállítással kapcsolatban a HACCP-előírások 

betartását. Negatív tapasztalatát jelzi a vezetőnek vagy az óvodatitkárnak, és az elkészült jegyzőkönyvet 

tanúként aláírja.

2 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, és közvetlenül az elfogyasztás 

előtt – ha szükséges – hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. A vezető és a 

fejlesztőpedagógus részére 12-kor megterít. 

Délben, amíg a munkatársai vetkőztetik a gyerekeket, hozzálát az ebéd szétosztásához, tálalásához (kötény, 

sapka), legkésőbb ½ 12-kor, amennyiben indokolt, már előbb is. 

Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekre is 

(születésnapi torta, sütemény). 

Az ételmintás üvegeket feldátumozva, 48 órán át, az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az 

idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről. 

Délben a dajkák által kihordott edények, evőeszközök, poharak mosogatását megkezdi, a higiéniai előírások 

szerint: 

– A fehér edények mosogatása három fázisban történik az előtisztítás után. Első fázis a zsíroldás, második 

a fertőtlenítés, harmadik az öblítés, szárítás. 

– A fekete edényeket a kijelölt mosogatóban kell elmosni. 

– A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik. 

Mosogatás után valamennyi mosogatót naponta cseppmentesen áttörli, hetente egyszer kisúrolja, fertőtleníti. 

A mosogatáshoz használt eszközöket (konyharuha, mosogatószivacs) fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. 

Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelőgép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek 

és a gáztűzhely tisztaságára (havonta 2-szer). 

Naponta kitakarítja a konyhát, legalább kétszer felmossa a kövezetét. 

Havonta egyszer (a hónap utolsó szerdáján) átmossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőket, 

(a hónap első szerdáján) súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag bögrék alapos tisztítását. 

A nagytakarítás alkalmával a konyhai üvegfal, ajtók, csővezetékek, fűtőtest lemosását is elvégzi. 

Az óvónőknek tartott röpgyűlés esetén egyedül mosogat. 

Az ebédidő naponta 20 perc, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. Amennyiben ezt 

valaki igénybe veszi, azt az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni. 

Az uzsonna szétosztását 2-kor majd elvégzi, a többi dajkával közösen hozzálát az uzsonna elkészítéséhez. 

A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők az irányadók. 

Általános szabályok: 


A munka törvénykönyve 134. §-a szerint: 2 

(1) bekezdés: A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza 

meg. 

(2) bekezdés: Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a 

munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozó erre vonatkozó igényét 

15 nappal előbb kell bejelentenie, írásban, kivéve rendkívüli esetben. 

(3) bekezdés: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. 

(6) bekezdés: A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával 

töltött idő a szabadságba nem számít bele. 

Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a helyettesítés megszervezésének 

érdekében a munkaidő megkezdése előtt lehetőleg két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a 

helyettesnek. 


 

 

 

 

Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés 

A munkafegyelem betartása 

A jó munkahelyi légkör kialakítása 

A folyamatos intézményi étkeztetés biztosítása

3 


Óvodavezető, tagintézmény vezető, csoportos óvónők 

A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a vezető fenntartja! 

Nyilatkozat 





Dátum: ……………………………… 

P. H. 

óvodavezető 

____________________________ 

munkavállaló

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


________________________________________________________________________ 

A FŰTŐ, KARBANTARTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 


Munkaköre: fűtő, karbantartó 





 

 

 




Szabadság: 


Pótszabadság: (a besorolásnak megfelelő, 3 évenként 1 nappal növekvő) 

Gyereknap: 



………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 osztály + szakmunkásképző 

Megjegyzés: Az általános részek megegyeznek a dajkák munkaköri leírásával, itt csak az adott munkát részletezem. 

A fűtő feladatai: 

 

 

 

 

 

Az óvoda épületében a megfelelő hőfok (20–22 ºC) biztosítása, függetlenül attól, hogy fűtési idény van-e. 

Megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű meleg víz biztosítása. 

A fűtőberendezések üzemeltetése az előírásoknak megfelelően. 

A meghibásodás azonnali jelentése a vezető vagy a vezető helyettes felé. 

A kazánház rendben tartása, takarítása. 

Karbantartó feladatai: 

 

 

 

Az óvodában felmerülő apróbb javítások, karbantartási munkálatok elvégzése. 

Vásárlások elvégzése, a szállítás lebonyolításában segédkezés. 

A felsoroltakon túl a vezető által adott megbízások ellátása.

2 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A játszóudvar és a kert rendben tartása, takarítása, seprése, a hó eltakarítása és a növények ápolása, 

öntözése. 

A homokozó homokjának fellazítása, évente többször is. 

Az udvari raktár rendben tartása. 

Nem rendszeres feladatok: apróbb javítások, karbantartások elvégzése. A felsoroltakon túl a vezető által 

adott megbízások ellátása. 

Felelős a tűzrendészeti előírások megtartásáért 

A környezeti esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik 

Az óvodában, olyan időpontban jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre 

rendelkezésre álljon. 

Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének. 

Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. 

Tevékenyen részt vesz a minőségfejlesztés megvalósításában (kérdőív, önképzés) 

Működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival! 

Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához! 

Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokon aktívan közreműködik. 

A fűtőre, karbantartóra egyaránt érvényes szabályok: 

 

 

 

Az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait megóvni köteles, azokat rendeltetésüknek megfelelően 

használja. 

Amennyiben utolsónak hagyja el az óvoda épületét, eleget kell tennie a biztonsági és tűzrendészeti 

előírásoknak. 

Az óvoda épületét csak vezetői engedéllyel hagyhatja el munkaidő alatt. 

Egyéb rendelkezések: 

Munkatársi értekezleteken részt vesz 

Felelős a kazánház és az egyéb rábízott kulcsokért 

A karbantartási eszközökkel leltár szerint elszámol 

Szükség szerint elvégzi a feladatokat amellyel az óvoda vezetője megbízza 

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi 

előírásokat mindenkor betartja. 

Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél 

javaslatot tehet. 

A gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetről felvilágosítást nem 

adhat. 

Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan (mindössze 3-5 

percben), a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el. 

Nyilatkozat 





Dátum: ……………………………… 

P. H. 

óvodavezető 

____________________________ 

munkavállaló

1 




Tel/Fax: 87/510-908; 87/510-907 


________________________________________________________________________ 

A KARBANTARTÓ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 


Munkaköre: karbantartó 








Szabadság: 

Alapszabadság: nap 

Pótszabadság: nap (a besorolásnak megfelelő, 3 évenként 1 nappal növekvő) 

Gyereknap: nap 

Éves összesen: nap 


………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

………………………………………………………………………………………………………………………. 

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 osztály + szakmunkásképző 

Megjegyzés: Az általános részek megegyeznek a dajkák munkaköri leírásával, itt csak az adott munkát részletezem. 

Karbantartó feladatai: 

 

 

 

 

 

 

 

Az óvodában felmerülő apróbb javítások, karbantartási munkálatok elvégzése. 

Vásárlások elvégzése, a szállítás lebonyolításában segédkezés. 

A felsoroltakon túl a vezető által adott megbízások ellátása. 

A játszóudvar és a kert rendben tartása, takarítása, seprése, a hó eltakarítása és a növények ápolása, 

öntözése. 

A homokozó homokjának fellazítása, évente többször is. 

Az udvari raktár rendben tartása. 

Nem rendszeres feladatok: apróbb javítások, karbantartások elvégzése. A felsoroltakon túl a vezető által 

adott megbízások ellátása.

2 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felelős a tűzrendészeti előírások megtartásáért 

A környezeti esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik 

Az óvodában, olyan időpontban jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre 

rendelkezésre álljon. 

Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének. 

Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. 

Tevékenyen részt vesz a minőségfejlesztés megvalósításában (kérdőív, önképzés) 

Működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival! 

Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához! 

Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokon aktívan közreműködik. 

A fűtőre, karbantartóra egyaránt érvényes szabályok: 

 

 

 

Az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait megóvni köteles, azokat rendeltetésüknek megfelelően 

használja. 

Amennyiben utolsónak hagyja el az óvoda épületét, eleget kell tennie a biztonsági és tűzrendészeti 

előírásoknak. 

Az óvoda épületét csak vezetői engedéllyel hagyhatja el munkaidő alatt. 

Egyéb rendelkezések: 

Munkatársi értekezleteken részt vesz 

Felelős a kazánház és az egyéb rábízott kulcsokért 

A karbantartási eszközökkel leltár szerint elszámol 

Szükség szerint elvégzi a feladatokat amellyel az óvoda vezetője megbízza 

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi 

előírásokat mindenkor betartja. 

Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél 

javaslatot tehet. 

A gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetről felvilágosítást nem 

adhat. 

Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan (mindössze 3-5 

percben), a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el. 

Nyilatkozat 





Dátum: ……………………………… 

P. H. 

óvodavezető 

____________________________ 

munkavállaló


Belső Ellenőrzési Szabályzat 

Az óvoda belső ellenőrzésének rendszere az intézmény Minőségirányítási Programjának 

része. 

Kiterjed az ellenőrzés tartalmára, területeire, az ellenőrzés módszerére, az ellenőrző 

személyére, az ellenőrzött személyére, az ellenőrzés gyakoriságára, az elvárható 

eredményességi mutatókra. 

Tartalmát tekintve: 

Az ellenőrzés elvei: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a pedagógiai munkára 

gazdálkodásra 

a munkáltatásra és tanügyigazgatásra 

feddhetetlenség 

együttműködés 

a tervszerűség 

a folyamatosság 

a következetesség 

szakszerűség 

Az ellenőrző személy feladata: 

a törvény előírásainak megfelelően jár el 

hatásköre a megbízásig tart 

ellenőrző tevékenységét tervezetten végzi 

a tervet elemzés előzi meg 

az ellenőrzésről tárgyszerű, valóságnak megfelelő feljegyzést készít, melyet az 

ellenőrző és az ellenőrzött személy is ellát kézjegyével 

a korrekt tájékoztatás az ellenőrzés megkezdéséről 

rendelkezik a további intézkedésről az ellenőrzés eredményétől függően 

az esetleges összeférhetetlenséget bejelenti a megbízónak 

az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul 

visszaszolgáltatja 

amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve 

fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy 

hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges 

intézkedés megtétele érdekében a vezetőnek átvételi elismervény ellenében 

átadja. 

az ellenőrzés során a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe 

veszi 

a tudomására jutott információkat titoktartási kötelezettség megtartásával 

kezeli

Az ellenőrzési feladatok megosztását a szervezeti felépítés és a vezetői szintek határozzák 

meg. 

A belső ellenőrzési folyamat legfőbb elemei: 

a belsőellenőrzés tervezés előkészítése, elemzése 

a belsőellenőrzés tervezése 

az ellenőrzésre való felkészülés 

az ellenőrzés végrehajtása 

a belsőellenőrzés dokumentumának elkészítése 

az ellenőrzési megállapítások hasznosítása, intézkedések elrendelése 

utóvizsgálat 

Az ellenőrzés mindig a jobbítás szándékával történik. Segíti a feltárt problémák megoldását, 

út a reális önértékeléshez, s állandóan fejleszti az önellenőrzés képességét.


Kockázatkezelési szabályzat 

Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata 

A Tapolcai Óvoda működésének alapvető célja, hogy teljesítse rendeltetésszerű feladatát. A 

szervezet ezen cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal 

szembesül. A kockázatok többsége nem közvetlen, illetve ellenőrzött, mivel a Fenntartó 

felügyeleti tevékenysége ezen a téren kizárja az önállóságot. 

A Tapolcai Óvoda vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással 

lehetnek célkitűzéseire, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse az 

eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben 

minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges 

hatását. Ezt a szervezet kockázatkezeléssel érheti el. 

A kockázatok elsődleges okai: 

 

 

 

véletlenszerű események, 

hiányos ismeret vagy információ, 

ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. 

A kockázatkezelés állandó, rendszeres folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza: 

1. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása. 

2. A kockázatok értékelése. 

3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés 

számára). 

4. A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása. 

5. A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, 

meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról. 

6. A válaszintézkedés “beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.

I. Általános rész 


A szabályzat a Tapolcai Óvoda kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál 

(kockázat azonosítása, -mérése, és -kezelése) 

A kockázatkezelés révén az intézmény vezetése feltárja a kockázatot, másrészt 

megelőzi a kockázatos események, következmények előfordulását. 

2. A kockázat fogalma 

A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy 

szervezet célkitűzéseire. 

A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. 

Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák 

előfordulásának kockázata, és 

Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve 

fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat. 

3. A kockázat kezelője 

A kockázatkezelés koordinátora az óvodavezető illetve a tagintézmény vezetők, akik 

az egyes részterületeket irányítják, kezelik és ellenőrzik. 

Az egyes tevékenységek/területek szabályzataiban elő kell írni, hogy ki a felelős, ki 

végzi a kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves költségvetési tervezési, 

végrehajtási és beszámolási tevékenységekben. 

A felelősöknek döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok megszüntetésének 

módjáról. A döntéseket az igazgató hagyja jóvá és ellenőrzi a végrehajtási folyamatot. 

4. A kockázatkezelési hatókör 

A kockázatelemzés felöleli a költségvetési szerv – az óvoda - valamennyi 

tevékenységi területét. 

Az óvoda vezetése az éves munkaterv elkészítése során elkészíti a célkitűzéseinek 

végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési 

módját. 

A terv elkészítése során a vezetés felméri mi jelenthet kockázatot az adott területen és 

mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság 

alapján milyen intézkedéseket kell foganatosítani.

II. A végrehajtás szabályai 

1. A kockázat azonosítása 

A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a tapolcai Óvoda célkitűzéseit 

veszélyeztető fő kockázatok. 

A kockázatvizsgálat munkamódszere 

A kockázatvizsgálat esetében egy kifejezetten erre a célra a szakterület dolgozóiból 

“munkacsoport” kerül létrehozásra, hogy felmérje a szervezet összes tevékenységének 

kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. A munkacsoport 

vezetője az óvodavezető, bevonásra kerülnek a tagintézmény vezetők, a ügyintézők és 

szükséges mértékben a munkaközösség-vezetők. 

A “munkacsoport” alapvető munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott 

interjú (kérdőív és/vagy összegző megbeszélés), amely alapján kialakítja az egyes területek 

kockázati térképét. Az interjú írásos dokumentuma a munkavállalónként, név nélkül kitöltött 

kockázati térkép, a terület nevével megjelölve. 

Az óvodavezető vezetésével működő “munkacsoport” kialakítja az óvoda összesített 

kockázati térképét. 

A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a szervezet célkitűzéseinek 

alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű, célokkal, lefelé, egészen a napi működés 

céljainak szintjéig (pl. bérgazdálkodás, tárgyi eszköz beszerzés, stb.). 

A kockázatokat ezen ismeret alapján lehet felismerni, azonosítani. A kockázat felmérésikezelési 

rendszer kiépítésének első célszerű lépése az iskola célkitűzéseit megismertetni, és 

azokat vizsgálni. A könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes ezek számát minimálisra 

szorítani (legfeljebb 10). Ez az egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető 

kockázatok elemzését, azonosítását. 

Az alábbi táblázat bemutat néhány kockázati kategóriát, amely vizsgálata szükséges a 

kockázatok azonosítása szempontjából. A kockázatok forrása lehet a szervezetre nézve külső 

eredetű kockázat, vagy a szervezet saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló 

kockázat. Az egyes szervezetek természetesen a bemutatotthoz képest egyéb kockázati 

kategóriákat is feltárhatnak, amelyek a saját munkájukkal kapcsolatosak.

KÜLSŐ 

KOCKÁZATOK 

Infrastrukturális 

Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális 

működést. 

Gazdasági 

Az infláció negatív hatással lehet a tervekre. 

Jogi és 

szabályozási 

Elemi csapások 

A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek 

terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. 

Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt 

tevékenység elvégzésének képességére. 

PÉNZÜGYI 

KOCKÁZATOK 

Költségvetési 

Csalás vagy lopás 

Felelősségvállalási 

A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. 

Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző 

intézkedésre. 

A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a 

szervezet jogosult/nem jogosult kártérítést követelni.

TEVÉKENYSÉGI 

KOCKÁZATOK 

Működés-stratégiai 

Működési 

Információs 

Hírnév 

Újítási 

Az óvoda csak ellenőrzött és felügyelt gazdasági stratégiát folytathat. 

Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célkitűzéseket a Fentartó 

szabályozza 

A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél 

kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. 

A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. 

Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység 

terjedelmét. 

Elmulasztott újítási lehetőségek. Új megközelítés alkalmazása a 

kockázatok megfelelő elemzése nélkül. 

EMBERI 

ERŐFORRÁS 

KOCKÁZATOK 

Személyzeti 

Egészség és biztonsági 

A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a 

szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. 

Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a 

munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. 

A kockázatkezelési tevékenység feladat és hatáskörét jelen szabályzat és a munkaköri leírások 

tartalmazzák.

2. Kockázatértékelés 

Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, ld. pénzügyi 

kockázatok). Más kockázatok értékelésére, mint pl. a hírnév, csak sokkal szubjektívebb 

értékmérés áll rendelkezésre. A kockázat azonosításakor el kell végezni a kockázatok 

számszerűsítését is. 

Szükséges a kockázati kategóriák besorolási kereteit is kialakítani (pl. magas 

/közepes/alacsony) a kockázatvizsgálat közben. 

3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása 

A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az adott óvoda által elviselhetőnek ítélt kockázati 

szint meghatározásával együtt kell eldönteni. Ha a kockázat elviselhető szintű, nem kell 

intézkedést megfogalmazni. 

A kockázati “étvágy” a kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, ami felett az Intézmény 

mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. stratégia kialakításának 

Ha a kockázat elfogadható szintre csökkentése aránytalanul nagy költséget igényel, 

intézkedést nem kell megfogalmazni. 

4. Kockázati reakciók 

A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet: 

 

 

 

 

kockázat átadása (biztosítás révén); 

kockázat elviselése (válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt); 

kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése); 

kockázatos tevékenység befejezése (nehezen megvalósítható). 

5. A kockázatokra adható válaszok, a kockázat-nyilvántartás 

Az óvoda nem hoz létre intézményi kockázat-nyilvántartást. A kockázatokat évente értékeli, a 

kockázatok kezelését a gazdasági ügyintéző és az igazgató intézkedéseivel végzi.

6. Beépítés és felülvizsgálat 

Az óvoda céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes személyek céljai szorosan 

kapcsolódnak az intézmény legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. A kockázatkezelés 

alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá 

váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a 

kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a 

kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak 

időszakos – feladattá válik. 

Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos 

tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a 

szervezet kockázati környezete (“profilja”) változott-e vagy sem. 

7. A kockázatkezelés 

Az óvodavezető kockázatkezelési tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés 

ajánlásaira, javaslataira. 

A javaslatok a költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó 

tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó 

válasz/intézkedések meghatározását segíti elő. 

A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét 

szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett 

végeredménnyel. Ezért az igazgató a kockázatkezelési intézkedés kiadása előtt köteles az 

összevetést elvégezni. 

.A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére, ezért a 

kockázatkezelés hatékony eszközeként az ellenőrzési nyomvonal kialakítását és karbantartását 

kell alkalmazni. A kockázatkezelési intézkedésnek tehát tartalmaznia kell az ellenőrzési 

nyomvonal módosítását is. 

A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az óvodavezető intézkedik a 

legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos 

jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést 

vizsgálat elvégzésére. 

8. A kockázatkezelés időtartama 

A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első 

szakaszaiban kell megkezdeni az adott óvodavezetőjének. 

A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a 

megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos 

változásával.

9. A kockázatok és intézkedések nyilvántartása 

A feltárt kockázatokról, hibákról szóló dokumentumok nyilvántartása fontos feladat. A 

nyilvántartást a rendes irattártól elkülönülten kell vezetni úgy, hogy a kockázati 

nyilvántartásnak a rendes irattárból kell számot adni, míg a nyilvántartásba kerülő 

dokumentumoknak az irattári szám/sorszám azonosítót kell adni. 

A dokumentumoknak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés 

valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt 

intézkedést, a felelős munkatárs nevét. 

A kockázatkezelési eseteket az intézmény vezetője elemzi és szükség esetén javaslatot 

tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére. 

Cél 

A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása 

annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok 

milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek. 

Az információgyűjtés technikái: 

Módszer 

 

 

 

 

interjúk 

kérdőívek 

összegző megbeszélések (a szavazási technika alkalmazásával). 

a döntés – mivel az óvoda nem önállóan gazdálkodó szerv – csak akkor lehet végleges, 

ha azt az Fenntartó jóváhagyja. Ez csökkenti az óvoda kockázatvállalását, és 

kiküszöböli a hibák jelentős részét.


SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK 

ELJÁRÁSRENDJE 

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 145/A. §. 

(5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok 

kezelésének eljárásrendjét. 

Intézményünk a Tapolcai Óvoda, részben önálló gazdálkodási szerv. 

I. A szabálytalanság fogalma 

Tágabb értelemben a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, ill. a fegyelmi-, 

büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. 

Szűkebb értelemben az intézményi gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami 

feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előforduló valamely 

létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, munkaköri leírás…) való eltérést 

jelent. 

Alapesetei lehetnek: 

1. Szándékosan okozott szabálytalanságok. Ide tartoznak: a félrevezetés, a csalás, a 

sikkasztás, a megvesztegetés, a lopás, a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés. 

2. Nem szándékosan okozott szabálytalanságok. Ezek lehetnek figyelmetlenségből, 

hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó 

szabálytalanságok. 

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vezetőjének felelőssége, 

hogy: 

A jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény, 

A szabálytalanságot, ill. a szabályok betartását folyamatosan kísérje 

figyelemmel, 

Szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, 

A szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, 

amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. 

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja: 

Hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott 

előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának 

megakadályozásához, ill. megelőzéséhez, 

Keretet biztosítson ahhoz, hogy a különböző előírások sérülése, megsértése 

esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, 

A hibák, a hiányosságok, tévedések korrigálásra kerüljenek, 

A felelősségre fény derüljön, 

Az intézkedések megtörténjenek. 

A szabálytalanságok kezelése az intézmény vezetőjének a feladata. Ezt a feladatot az 

intézmény vezetője az intézményben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és 

elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire 

átruházhatja.

II. A szabálytalanságok megelőzése 

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az 

intézmény vezetőjének a felelőssége. 

Az Áht. 97. §-a szerint: 

(1) Az intézmény vezetője felelős a feladatai ellátásához az intézmény 

vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, 

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott 

követelményeknek megfelelő ellátásáért, az intézmény gazdálkodásában a 

szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek az érvényesítéséért, 

a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, 

annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a 

kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba 

épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés 

megszervezéséért és hatékony működtetéséért. 

Az intézmény vezetője az éves munkaterv alapján értékeli az intézmény előzetes 

és utólagos vezetői ellenőrzésének tapasztalatait. 

III. Szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben 

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 

rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. 

1. Ha az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot, köteles értesíteni 

- az óvodavezetőt, 

- amennyiben az óvodavezető az adott ügyben érintett, annak felettesét, 

- a felettes érintettsége esetén a felügyeleti szervet. 

Ha az 1. pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak 

találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a tagóvoda vezetőjét, akinek kötelessége 

gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, ill. indokolt esetben a szükséges 

eljárások megindításáról. 

2. Ha az óvoda vezetője, illetve a tagintézmény vezetők észlelik a szabálytalanságot, a 

feladat, a hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a 

szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 

3. Amennyiben az intézmény belső ellenőre ellenőrzési tevékenysége során észleli a 

szabálytalanságot, a 193/2003. (IX.26.) kormányrendelet rendelkezéseinek 

megfelelően kell eljárnia. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső 

ellenőr megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani. 

4. Ha külső ellenőrzési szerv tett szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az 

ellenőrzési jelentésében, akkor a büntető-, szabálysértési-, kártérítési- ill. fegyelmi 

eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén 

az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A 

szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési 

tervet kell kidolgozni.

IV. A szabálytalanság észlelését követő eljárások és intézkedések 

Az eljárások lehetnek: 

Büntetőeljárás 

A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. §. (1) bekezdése szerint 

bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti 

– gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre 

a törvény büntetés kiszabását rendeli. 

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (továbbiakban: Be.) 6.§. (1) 

bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozóhatóságnak 

kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetőeljárást 

megindítani. A Be. 171. §. (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a 

hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. 

A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 

Szabálysértési eljárás 

Szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló 

cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet 

szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott 

joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési 

eljárással. A 82. §. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás, feljelentés, 

illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása 

alapján indulhat meg. 

Kártérítési eljárás 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. §. (1) bekezdése 

kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a 

felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában 

elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi 

III. törvény rendelkezései – elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a 

munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek – az irányadók. 

Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről 

szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi 

XXXIII. Törvény (kjt.) megfelelő rendelkezései. 

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség 

Fegyelmi eljárás. Illetve felelősség tekintetében az MT., a Ktv., illetve a Kjt. 

Megfelelő rendelkezései az irányadók. 

Az intézmény vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. 

Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges 

intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak 

érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat 

megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az intézmény vezetője vizsgálatot 

rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat,

indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben 

tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. 

Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a 

felelősség eldöntéséhez, vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges 

intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. 

V. Intézkedések, eljárások nyomon követése 

Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések, 

eljárások nyomon követése. Ennek során nyomon követi: 

a.) Az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és a megindított eljárások 

helyzetét. 

b.) Az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. 

c.) A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további, szabálytalanságlehetőségeket” 

hasznosítja, (a hasonló témák, kockázatok meghatározása) 

információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak 

folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési 

folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 

VI. A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartása 

Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedés 

nyilvántartása. Ennek során: 

1. Gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok 

(jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről 

2. Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni 

kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat. 

3. Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. 

4. A pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok 

tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a 

Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, 

lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 

233/2003. (XII.16.) kormányrendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című 

fejezetében meghatározottakat. 

5. A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartását az 1. számú melléklet szerint 

kell végezni. 

VII. Jelentési kötelezettség 

A belső ellenőr által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az 

ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (193/2003. (IX. 26.) kormányrendelet 

29. §.) 

Az intézmény vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben számot kell adnia a belső 

ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek 

megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és hasznosulásának tapasztalatairól, az 

ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (193/2003.(IX.26.) 

kormányrendelet 31. §. (3) b). ba), bb) pontok.


Ellenőrzési nyomvonal 

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet 145/B.§(2) 

bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és 

működési szabályzatában mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az 

intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 

A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működésért az óvodavezető a felelős. 

A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen is sor kerülhet ellenőrzésre. Az ellenőrzés 

célja, hogy segítse a minél hatékonyabb munkavégzést; kiterjed a szakmai, gazdálkodási és 

egyéb feladatok ellátásának területeire. Segíti a vezetői intézkedések végrehajtását, hozzájárul 

a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez. 

1) Az ellenőrzési nyomvonal az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: 

Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 

Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 

Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 

2) Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 

 

A költségvetéssel kapcsolatos tervezési feladatokat a fenntartó végzi az intézmény 

vezető bevonásával, mivel intézményünk részben önállóan gazdálkodó. Ezért a 

tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalat nem készítjük el. 

3) A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 

A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz 

kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: 

Szabályzatok készítése, aktualizálása 

Személyi juttatások és a létszám – előirányzat felhasználása, 

Dologi kiadások előirányzat felhasználása, 

Saját bevételek előirányzat teljesítése 

Egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése 

Bizonylati rend és bizonylatkezelés 

Házipénztári pénzkezelési tevékenység 

Leltározási tevékenység 

Selejtezési tevékenység 

Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás) 

Vagyongazdálkodás

4) Az ellenőrzési folyamatok nyomvonala 

Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza 

A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési 

Kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat 

Ellenőrzésre jogosult: 

Az ellenőrzés területei: 

Az ellenőrzés formája: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

az intézmény vezetője 

tagóvoda vezetők 

a vezető által kijelölt munkatárs 

felkérés alapján szakértők, szaktanácsadók 

szakmai: szakértői vizsgálat, korai fejlesztés stb. 

gazdasági, pénzügyi 

külső és belső dokumentáció 

munkarend betartása 

alapdokumentumok érvényessége 

ügyviteli és adminisztrációs tevékenység 

helyszíni ellenőrzések 

beszámoltatás 

dokumentumok áttekintése

PDF - Tapolca

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?