A Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és ... - Kisújszállás

Kisújszállás Város Önkormányzatának
Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és Mezőgazdasági Bizottsága Elnökétől
M E G H Í V Ó
Kisújszállás Város Önkormányzatának Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és Mezőgazdasági
Bizottsága 2008. augusztus 26-án (kedden) 13.00 órai kezdettel rendkívüli, önálló ülést tart, melyre
tisztelettel meghívom.
Az ülés helye: Városháza, Gaál Kálmán Terem (emelet 31.)
Napirendi javaslat a nyilvános ülésre:
1. Előterjesztés a Vásárcsarnok és környezetével kapcsolatos interpelláció kivizsgálására
Előterjesztő: Kecze István polgármester
Meghívott: Ökrös János csoportvezető
2. Előterjesztés Kisújszállás város vízgyűjtő-gazdálkodásáról szóló jegyzőkönyv
véleményezésére
Előterjesztő: Kecze István polgármester
Meghívott: Ökrös János csoportvezető
Meghívottak:
- Kecze István polgármester
- Tatár Zoltán alpolgármester
- Dr. Ducza Lajos alpolgármester
- Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző
- Kacsó Sándorné aljegyző
- Bögös Katalin osztályvezető
- Dr. Kui Gábor osztályvezető
- Deméné Dr. Demeter Judit osztályvezető
Kisújszállás, 2008. augusztus 14.
/:Szepesi Jenő:/
H:\Szervezés\Kacsó Sándorné\képviselő-testületi előtejresztések\Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és Mezőgazdasági
Bizottság\2008.08.26\08_08_26.doc

Az előterjesztést véleményező bizottság betű- és számjelzése:
Az előterjesztés minősítése (nyilvános – zárt ülésre javasolt):
K/1.
nyilvános ülésre javasolt
Az előterjesztés sorszáma a képviselő-testületi ülésen:
A törvényességgel kapcsolatos jelzés: az előterjesztés törvényesítésre
került
Az előterjesztő neve, aláírásának ténye:
Meghívott:
Kecze István polgármester, saját
kezűleg aláírta
Ökrös János csoportvezető

Kisújszállás Város Polgármestere
5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1. sz.
: 59/520–240 Fax: 59/520-229
e-mail: polgarmester@kisujszallas.hu
Előterjesztés
Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének
a Vásárcsarnok és környezetével kapcsolatos interpelláció kivizsgálására
A 2008. május 27-i ülésen Szabó Lajos Képviselő Úr interpellációs felvetéssel fordult felém,
amelyben arról tájékoztatott, hogy a Piac vízelvezetője nem működik jól, kevés eső esetén is felgyűlik
benne a víz, valamint arra is felhívta a figyelmemet, hogy a Vásárcsarnok üvegajtói koszosak, illetve a
csarnok környezete is koszos, mivel nem folyamatos a takarítás és az állagmegóvás.
Az interpellációra a választ megadtam, azonban azt a 2008. június 24-i ülésen sem Képviselő Úr, sem
pedig a Képviselő-testület nem fogadta el, hanem úgy döntött a Testület, hogy a következő ülésen
tűzzük napirendre a Vásárcsarnok és környezetével kapcsolatos interpelláció kivizsgálására szóló
előterjesztést.
A munkatársaim a Vásárcsarnokban és annak környezetében a Piactéren helyszíni szemlét tartottak,
ahol az interpellációs felvetés óta az alábbi karbantartási és állagmegóvási feladatok kerültek
elvégzésre:
• A Szalay Könyvkiadó falának tövében található csatorna a megfelelő lejtés kialakítása mellett
teljes szélességben leaszfaltozásra került, amelynek következtében a csapadékvíz kifolyik a
Vásár utcára.
• A Baráth Pékség és a Kuntej üzlete előtt aszfaltozásra került sor, amellyel a régi csapadékvíz
elvezetési problémák megszűntek.
• A fenti aszfaltozásokon túl a Piactér területén több helyen megtörtént a burkolathibák
aszfaltos javítása is.
• A Vásárcsarnok két végén található üveges ajtók letakarítása megtörtént, jelenleg folyik a
megrongálódott drótbetétes üvegtáblák cseréje. (Terveink között szerepel az ajtók újrafestése.)
• A csarnok környezetében új hirdetőfelületeket alakítottunk ki, amelynek egy része zárható,
plexi-vel ellátott kivitelű, ezeknek a kezelését a piacfelügyelő végzi, ezen kívül pedig
felújítottuk a régi vas állványos hirdetőt is, amely új fatáblát kapott, valamint a lefestése is
megtörtént.
• A Vásárcsarnok Vásár utcai vége előtt található kerékpártárolók is felújításra, illetve lefestésre
kerültek.
• Megtörtént a Vásárcsarnok, illetve a Szabó Műszaki kereskedés közötti területen található
fedett csapadékvíz elvezető csatorna takarítása, azonban erről a csatornaszakaszról eddig
ismeretlen elkövetők 8 db csapadékelvezető rendszer fedőrácsot tulajdonítottak el, amelynek
kárértéke megközelítőleg 320.000.-Ft. Az ily módon szabaddá vált csatornaszakasz
balesetveszélyes állapotú, ezért a fedőrácsok pótlását mielőbb célszerű lenne elvégezni.
A Vásárcsarnok üzemeltetésével kapcsolatos problémaként merült fel, hogy a takarításhoz nem tudnak
az alkalmazottak meleg vizet venni, mivel a Vásárcsarnokban található átfolyós vízmelegítő elromlott,
ezért annak javítása mielőbb indokolt lenne.
Mivel a fentiekből jól kitűnik, hogy a Képviselő Úr által korábban felvetett interpellációs problémák
megszüntetésre kerültek, ezért javaslom Önöknek az interpellációs vizsgálat elfogadását.

Tisztelt Képviselő-testület!
Kérem Önöket, hogy az előterjesztést megtárgyalni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni
szíveskedjenek.
……/2008.(VIII.28.) számú önkormányzati határozat
a Vásárcsarnok és környezetével kapcsolatos interpelláció kivizsgálásáról
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy
1.) A Vásárcsarnok és környezetében elvégezett munkák ismeretében az interpellációs vizsgálatot
elfogadja, mivel a korábban vitatott problémák megszüntetésre kerültek.
2.) A takarításhoz szükséges melegvíz vételi lehetőséget a Vásárcsarnokban biztosítani kell.
3.)A Képviselő-testület felhívja a Polgármesteri Hivatalt, hogy folyamatosan kövesse figyelemmel
a Vásárcsarnok és környezetének állapotát, amennyiben pedig hiányosságokat észlel, akkor annak
megszüntetése érdekében járjon el a Piacfelügyelő felé.
Erről értesülnek:
1. Kecze István polgármester
2. Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző
3. Polgármesteri Hivatal Építési és Városüzemeltetési Osztálya
Kisújszállás, 2008. augusztus 6.
/:Kecze István:/
polgármester
Az előterjesztést készítő megnevezése:…………………… és aláírása…………………………...
A készítő szervezeti egység vezetőjének megnevezése: …………….. és aláírása………………...

Az előterjesztést véleményező bizottság betű- és számjelzése:
Az előterjesztés minősítése (nyilvános – zárt ülésre javasolt):
K/2.
nyilvános ülésre javasolt
Az előterjesztés sorszáma a képviselő-testületi ülésen:
A törvényességgel kapcsolatos jelzés: az előterjesztés törvényesítésre
került
Az előterjesztő neve, aláírásának ténye:
Meghívott:
Kecze István polgármester, saját
kezűleg aláírta
Ökrös János csoportvezető

Kisújszállás Város Polgármestere
5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1. sz.
: 59/520–240 Fax: 59/520-229
e-mail: polgarmester@kisujszallas.hu
Előterjesztés
Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Kisújszállás város vízgyűjtő-gazdálkodásáról szóló jegyzőkönyv véleményezésére
A Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az EU vízkeretirányelv
figyelembevételével a 2007. évben elkészítette a Nagykunság tervezési alegységre vonatkozó
vízgyűjtő gazdálkodási tervet, amelynek véleményezésére be kellett vonniuk a nyilvánosságot.
A fentiek miatt a KÖTIKÖVIZIG elkészítette a tervezési alegységre vonatkozó konzultációs anyagot
és véleményezés céljából megküldte részemre. A konzultációs anyagot a Környezetvédelmi,
Vízgazdálkodási és Mezőgazdasági Bizottság véleményezte és a véleményt az előírt 2008. május 30-i
határidőig eljuttattuk a KÖTIKÖVIZIG részére.
A KÖTIKÖVIZIG a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés feladatai körében a települések jelentős
vízgazdálkodási kérdéseiről jegyzőkönyveket készített, amelyek közül a Kisújszállásra vonatkozó
anyagot megküldte részemre, ismételten véleményezés céljából. A jegyzőkönyv az előterjesztés 1.
számú mellékletében található.
Tisztelt Képviselő-testület!
Kérem Önöket, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a Kisújszállás város vízgazdálkodási kérdéseiről
szóló jegyzőkönyvvel kapcsolatos határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
……./2008.(VIII.28.) számú önkormányzati határozat
Kisújszállás város vízgyűjtő-gazdálkodásáról szóló jegyzőkönyv véleményezéséről
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kisújszállás város vízgyűjtőgazdálkodásáról
szóló jegyzőkönyv véleményezésére szóló előterjesztést megtárgyalta, azt az
előterjesztés szerinti formában elfogadja.
Erről értesülnek:
1. Kecze István polgármester
2. Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző
3. Polgármesteri Hivatal Építési és Városüzemeltetési Osztálya
Kisújszállás, 2008. augusztus 6.
/:Kecze István:/
polgármester
Az előterjesztést készítő megnevezése:…………………… és aláírása…………………………...
A készítő szervezeti egység vezetőjének megnevezése: …………….. és aláírása………………...

Kisújszállás
jelentős vízgazdálkodási kérdései, problémái
1. Alapadatok
1.1. Érintett tervezési egység, víztest vízgyűjtő terület megadása
Érintett KÖVIZIG működési
terület
Vízgyűjtő-gazdálkodási
tervezési alegység (kódja,
neve)
Felszíni víztest, ill. víztest
vízgyűjtő (kódja, neve)
belterület tekintetében
KÖTI-KÖVIZIG
külterület tekintetében
KÖTI-KÖVIZIG
2-18 Nagykunság 2-18 Nagykunság
AEP624 Kakat-belvízcsatorna
Felszín alatti víztest (kódja,
neve) pt.2.2 Észak-Alföld
sp.2.10.2 Duna-Tisza köze -
Közép-Tisza-völgy
p.2.10.2 Duna-Tisza köze -
Közép-Tisza-völgy
AEP594 Hortobágy-Berettyó
AEP624 Kakat-belvízcsatorna
AEP835 Nagykunságifőcsatorna
keleti ág
AIH067 Fegyverneki Holt-
Tisza
AIG942 Demcsák halastó
AIG946 Ecsegfalvi halastavak
pt.2.3 Délkelet-Alföld
pt.2.4 Északkelet-Alföld
pt.2.2 Észak-Alföld
sp.2.10.2 Duna-Tisza köze -
Közép-Tisza-völgy
p.2.10.2 Duna-Tisza köze -
Közép-Tisza-völgy
1.2. A település érzékenységi és kockázati besorolása
Település felszín alatti víz szempontjából
történt érzékenységi besorolása
(219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet)
Település nitrát-érzékenységi besorolása
(27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet)
Település árvízi kockázat szerinti besorolása
(18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM rendelet)
Település belvízi kockázat szerinti besorolása
(PBI)
Érzékeny
Nem nitrátérzékeny
Közepesen veszélyeztetett
Erősen belvíz-veszélyeztetett
2. Felszíni vizekkel kapcsolatos problémák
2.1. Minőségi problémák (kémiai, ökológiai)
Hortobágy-Berettyó

A Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésének felelőse a Körös-vidéki
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Gyula).
Kakat-belvízcsatorna
A mintavételi hely a 4-es számú főútnál található.
A víztest ökológiai állapota – közepesen magas só- és szervesanyag-tartalma, valamint magas
szervetlen növényi tápanyagtartalma miatt – a vizsgált kémiai paraméterek alapján erősen
kifogásolható.
A növénytani felmérés során magas szervesanyag-tartalomra utaló, dús hínárvegetációt
találtunk. A vegetáció összetétele mederkotrásra utal. A Kakat felső szakaszának, Kunhegyes
környékén a növényzete gyér. A vízparton a nád, illetve gyékény szálankénti előfordulású.
A Kunhegyes-Kenderes közötti kiszélesedő szakaszán a makrovegetáció állóvizekre jellemző
képet mutat. A vízpartot nádas-gyékényes állomány kíséri.
A Kakat Kenderes környéki szakaszán a parti növényzet és a hínaras is igen dús, nagyobb
mennyiségű növényi tápanyag bejutását jelezve. A tócsagaz és a békaszőlő, valamint a
békalencse sűrű állományát nád- és gyékény foltok szakítják meg. A vízfenéken fonalas
algagyep fejlődött. Kisújszállás térségében a vízparton nád, gyékény, sás szálanként fordul
elő.
A típusnak és a hasznosításnak megfelelő küllemű a víztest. Ökológiai állapota kedvezőtlen.
A hidromorfológiai kockázatosság is fennáll: szabályozott, karbantartott mederszakasz, így a
természeteshez közel álló vegetációnak, illetve növénytani zonáció kialakulásának kicsi az
esélye. A fásszárú parti vegetáció – emberi beavatkozás következtében – általában hiányzik,
helyét gyomvegetáció, illetve gyökérsarjak veszik át. A fajok, valamint a terepfelmérések
alapján becsülhető relatív biomassza arra utal, hogy jelentős tápanyag- és szervesanyagterhelés
éri.
Nagykunsági-főcsatorna keleti-ág
A mintavételi hely a Mezőtúr-Túrkeve közötti közúti hídnál található.
A vizsgált mintavételi ponton a víz oldott orto-foszfátban gazdag, szervetlen kötésű
nitrogénben szegény, szerves táplálékban mérsékelten gazdag.
Összességében a víztest a vizsgált kémiai paraméterek alapján jó ökológiai potenciálúnak
tekinthető.
Fegyverneki Holt-Tisza
A mintavételi hely a Fegyvernek-Nagykőrös közúti hídnál található.
A víztest a vizsgált kémiai paraméterek alapján jó ökológiai állapotúnak tekinthető.
A halfauna vizsgálatok során előkerült 25 halfaj, illetve a rögzített arányok halbiológiai
szempontból jó ökológiai állapotot tükröznek.
Ugyanakkor halászatbiológiai szempontból sajnos az invazív, behurcolt fajok térhódítása
figyelhető meg. Ez elsősorban a törpeharcsa és az ezüstkárász dominanciájában jut
kifejezésre, de előkerült a ponto-kaszpikus fajok jellegzetes képviselője, a folyami géb is. Az
ugyancsak nemkívánatos kínai razbóra minden korosztályát megtaláltuk a holtágban. E fajok
mind a felnőtt, mind az ivadék korosztályú állományok között az egyik legerősebb
dominanciát képviselték. A törpeharcsák közül mindkét hazai faj óriási tömegben található a
holtág vizében, s vonatkozik ez a felnőtt és az egynyaras ivadék állományra egyaránt.
2.2. Mennyiségi problémák
Kisújszállás települést érintő felszíni vizekkel kapcsolatos mennyiségi problémákról
információ nem áll rendelkezésre.

2.3. Problémák kiváltó oka és lehetséges megoldásuk, intézkedések
Kakat-belvízcsatorna
A Kakat Kenderes tisztított szennyvizének elsődleges, illetve Kisújszállás települési és ipari
(CONTAREX Agrotechnika Kft. és REHAB Rt. szennyvíztisztítói) tisztított szennyvizének
másodlagos befogadója. Az ipari szennyvíztisztítók tisztított szennyvizében határérték feletti
a szervesanyag- és nitrogéntartalom, azonban felszíni vízszennyezési bírság fizetésére nem
voltak kötelezettek 2000-2006 között. A kisújszállási települési szennyvíztisztító kibocsátott
vizében határérték feletti a szervesanyag-, lebegőanyag- és növényi tápanyagtartalom, ezért a
hatóság felszíni vízszennyezési bírság fizetésére kötelezte 2006-ban.
Közvetve a kisújszállási Városi Strandfürdő használtvizének a Kakat a befogadója, a
bevezetett vízre vonatkozóan határérték túllépést nem állapítottak meg.
belvíz
Nagykunsági-főcsatorna keleti ág
A csatornával párhuzamosan mindkét oldalon kiépített övcsatornák vannak, melyek
befogadója a Nagykunsági-főcsatorna keleti ág (kivéve a baloldali övcsatorna 14+200-
17+600 tkm szelvények közötti szakaszát, melynek befogadója a XV. sz. csatornán keresztül
a Túrkevei főcsatorna). Belvizeket fogad be a Túrkevei-1. csatornából, valamint a Túrkeve-
III., Túrkeve-VI. sz., a Kuncsorba-I. és Kuncsorba-III. sz. szivattyútelepeken keresztül.
A 0+000 – 17+988 km szelvények között (56 ha) halászati hasznosítású.
belvíz
Fegyverneki Holt-Tisza
Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttségének mértéke
30-40% között változik. Feltölthető a tavaszi belvizekből a Kocsordosi és Büdöséri
főcsatornán, vagy öntözővízből az Nagykunsági-IV-1 öntözőcsatornán keresztül. Leüríthető
az Alsóréti zsilipen keresztül gravitációsan.
Elsődleges funkciója a belvízbefogadás, másodlagos funkciója az öntözővíz tározás. A holtág
10+450 km szelvényében megépült áttöltés lehetővé tette, hogy a pihenőpark, nyári napközis
tábor és sportpálya mellett kialakulhasson egy olyan tó, amely a vízisport és a sporthorgászat
igényeit is kielégíti.
A Holt-Tisza Fegyvernek város szennyvizének, belvizének befogadója. Közvetve (Büdöséren
keresztül) befogadója a törökszentmiklósi Surjány Hús Kft. tisztított ipari szennyvizének
is.
A holtág egy része belterülettel határos, más részén a környező mezőgazdasági területek
egészen a partjáig húzódnak, jelentős antropogén hatásnak van kitéve.
1997-ben a holtág egy szakaszára rehabilitációs program készült, 1998-ban e program alapján
a 9+150 - 10+500 km szelvények között iszapkotrást és partkontúrozást végeztek.
A halászati felmérés eredményei alapján, a jó ökológiai állapot eléréséhez – halas
szempontból – a következő beavatkozásokra lenne szükség:
- A holtág 100 év alatt felgyülemlett üledékének, iszapjának részletes környezetvédelmi
terv alapján történő csökkentése. Szukcessziótól, kommunális terheltségtől,
belvízvédelmi, horgászati igénybevételtől függően: lepelkotrás, vezérárok-kotrás,
védőterület kialakítása, vízszintszabályozás, előre meghatározott, a halfajok speciális
igényeinek megfelelő vízgazdálkodás, telepítési-kihelyezési tevékenység.
- A belvizek, illetve a terhelő szennyvizek mennyiségének csökkentése, illetve kezelése,
amely a holtág közvetlen terhelését csökkentheti. Wetland (vizes élőhely), növényes
biológiai szűrőegység (I-es tóegység), stb. kialakítása.
- Hosszútávon olyan vízutánpótlás biztosítása, amely alapvetően nem az összegyűlő
csapadék és szennyvizek tározását, hasznosítását biztosítja, hanem megfelelő minőségű
tápvíz korlátlan hozzáférhetőségét garantálja.

3. Felszín alatti vizekkel kapcsolatos problémák
3.1. Minőségi problémák (szennyezés)
A szennyezett terület helyrajzi száma: Kisújszállás 478.
Az S-META Kft. telephelyén (5310 Kisújszállás, Deák F. u. 84.) a szénhidrogén tárolás
felszín alatti olajszennyezést okozott. A szennyezett talaj térfogata 800 m 3 (2004-es adat
alapján).
A terület megfigyelőrendszere tervezés alatt áll.
A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 826 mg/kg sza.
A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 100 mg/l.
A tényfeltárás 2004-2006 folyamán megtörtént. A műszaki beavatkozás kezdete 2008,
tervezett befejezése 2010.
A szennyezett terület helyrajzi száma: Kisújszállás 3670.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közútkezelő Kht. (5000 Szolnok, Petőfi S. u. 7-11.)
kisújszállási telephelyén (5310 Kisújszállás, IV. Béla Király út 69.) a gépjármű mosó
környezetében felszín alatti olajszennyezés mutatható ki.
A terület megfigyelőrendszerének kiépítettsége és működése megfelelő.
A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 146 mg/kg sza.
A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 2,52 mg/l.
A tényfeltárás 2005-ben megtörtént. Kármentesítési monitoring került előírásra.
A szennyezett terület helyrajzi száma: Kisújszállás 01096/3.
A TRIAGRO Kft. (4731 Tunyogmatolcs, Kleintelep) kisújszállási telephelyén (5310
Kisújszállás, külterület) a szénhidrogén tárolás felszín alatti olajszennyezést okozott. A
szennyezett terület kiterjedése 100 m 2 , a szennyezett talaj térfogata 20 m 3 (2005-ös adat
alapján).
A terület megfigyelőrendszerének kiépítettsége és működése megfelelő.
A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 2430 mg/kg sza.
A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 15 mg/l.
A tényfeltárás 2005-ben megtörtént. Kármentesítési monitoring került előírásra.
A szennyezett terület helyrajzi száma: Kisújszállás 01224/4.
A Törökszentmiklósi Mg. Zrt. (5200 Törökszentmiklós, Almásy út 6.) kisújszállási
telephelyén (5310 Kisújszállás, külterület) a szénhidrogén tárolás és vegyszerbekeverés
felszín alatti szennyezést okozott. A szénhidrogén szennyezés mellett cinkszennyezés is
kimutatható. A szennyezett terület kiterjedése 1000 m 2 , a szennyezett talaj térfogata 60 m 3
(2004-es adat alapján).
A terület megfigyelőrendszere tervezés alatt áll.
A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 2310 mg/kg sza.
A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 7,7 mg/l.
A tényfeltárás 2004-2005 folyamán megtörtént. A műszaki beavatkozás kezdete 2008.
3.2. Mennyiségi problémák
Kisújszállás települést érintő felszín alatti vizekkel kapcsolatos mennyiségi problémákról
információ nem áll rendelkezésre.
3.3. Problémák kiváltó oka és lehetséges megoldásuk, intézkedések

Hulladéklerakók
Kisújszállás külterületén, a 0747/2 helyrajzi számú ingatlanon található Csorda-Járási szilárdés
folyékonyhulladék-lerakó 1994-től 2007. június 30-ig üzemelt. A lerakó mesterséges
szigetelés nélkül létesült. A hulladékkezelő telepen Kisújszállás és Kenderes települések
hulladékát helyezték el.
A folyékony hulladékkezelő telepen a nyárfás szikkasztómező nem működik, a nyárfák nagy
többsége kipusztult, ezért nem tölti be a szerepét. A teljes terület elkolmatálódott, vízállásos
területté vált.
A 2002. évi környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve a 2007-es vizsgálat során 6 db monitoring
kútból talajvíz mintavétel történt. A vizsgálat megállapította, hogy a hulladéklerakó közvetlen
környezetében a talajvíz szennyezett. A talajvíz ammónium szennyezésének forrása a
hulladéklerakón elhelyezkedő szippantott szennyvíz fogadó terület. A talajvíz
szennyezettségének csökkenése várható a települési folyékony hulladék behordás
megszüntetésével. A talajvíz toxikus fém-tartalma tekintetében az arzén és ólom
koncentrációja haladta meg a „B” szennyezettségi határértéket.
A hulladéklerakó 2002. évi környezetvédelmi felülvizsgálata során vett talajvíz mintákban
jelentős határérték túllépést mértek BTEX koncentráció tekintetében, azonban az uralkodó
talajvízáramlás iránya alapján feltételezhető volt, hogy a kimutatott szennyezés nem a
lerakóból, hanem a hulladéklerakótól DNy-ra elhelyezkedő mezőgazdasági repülőtértől
származott. A 2007. évi eredmények azt mutatják, hogy a korábbi években mért magas
értékek 2007-re lecsökkentek, a xilol és az etil-benzol kivételével nem haladták meg az előírt
határértéket, ami valószínűsíthetően a reptér megszűnésének köszönhető. A talajvízminták
egy részében azonban a xilol és az etil-benzol tartalom a „B” szennyezettségi határérték
többszörösét is meghaladta.
Kisújszállás belterületén, a 3898; 3899/1 helyrajzi számú ingatlanon található Gödrök közei
felhagyott települési szilárdhulladék lerakó 1993-ban került bezárásra. A környezetvédelmi
felülvizsgálati dokumentáció benyújtásának határideje 2006. december 31. volt. A lerakóról
műszaki információkkal nem rendelkezünk.
Pályázati lehetőség a hulladéklerakó rekultiválására:
KEOP-2.3.0/1F.: A települési szilárd hulladéklerakót érintő térségi szintű rekultivációs
programok elvégzése
A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás a karcagi kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs
programjára nyújtott be pályázatot (KEOP-2.3.0/1F-2007-0008). A megítélt támogatás
összege 49 045 340 Ft. A támogatás aránya: 85%.
4. Vízbázis védelem
4.1. Sérülékeny üzemelő vagy távlati vízbázis a településen (felszíni, felszín alatti)
A település közigazgatási területén sérülékeny üzemelő vagy távlati vízbázis nincs.
4.2. Védősávok, védőterületek, ezekkel kapcsolatos előírások
A település közigazgatási területén nincs felszíni védőterülettel rendelkező ivóvízbázis.

5. Ivóvíz
5.1. A település ivóvíz ellátása
A település vízművének üzemeltetője: Kisújszállási Vízmű Kft.
Az üzemeltető címe: 5310 Kisújszállás, Vásár út 64.
Város ivóvízellátását 16 db kút biztosítja melyek közül 4-5 db üzemelő (255,0 m; 264,0 m;
332,0 m; 305,0 m; 260,0 m) a többi üzemen kívüli, illetve tartalék. Az üzemelő kutak 255 és
319 m között szűrőzik be a középső-pleisztocén vízadó rétegeket. A kutakból 2007. évben
kitermelt vízmennyiség 586 762 m 3 volt.
5.2. Az ivóvíz minősége, problémák megadása
A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete alapján határérték feletti
komponensek a következők: B, As, NH 4 + , Mn, Fe, Na.
(2009. december 25-ig teljesítendő)
5.3. Megoldási lehetőségek, ehhez kapcsolódó pályázat
A vízmű rekonstrukció az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program I. üteme
keretében végezhető el. Jelenleg a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás van folyamatban.
Az eljárás lezárása 2008 júniusában lesz.
6. Szennyvízelvezetés és –tisztítás
6.1. Település szennyvízelvezetése (csatornázottság, rákötési %, problémák)
2006. évi adatok: csatornázottság 51%, rákötési arány 86%. Érezhető az illegális lakossági
csapadékvíz és TFH rákötés hatása.
2007-2008. évben a csatornahálózat fejlesztése történt 22 872 fm csatorna kiépítésével. A
belterület csatornázottsága ezzel 100%-os lett, a lakossági rákötés folyamatos. Műszaki átadás
várható időpontja 2008. szeptember 30.
6.2. Település szennyvizének tisztítása (agglomeráció, szennyvíztisztító megjelölése,
hatásfok, kapacitás kihasználtság, problémák és okok)
25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az agglomeráció – melyhez egyedül Kisújszállás
tartozik – szennyvízterhelése: 12 747 LE.
A város szennyvíztisztítójának üzemeltetője: Kisújszállási Vízmű Kft.
A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, bővítése folyamatban van. A beruházás keretében
kapacitásbővítés, új biológiai tisztítómű, valamint a III. tisztítási fokozat kialakítására kerül
sor. Jelenleg a szennyvíztisztító próbaüzeme folyik, várható műszaki átadás 2008. szeptember
30.
6.3. Tisztított szennyvíz befogadó vízminőség-védelmi besorolása
Befogadó: XXIX. számú belvízcsatorna (víztest befogadó: Kakat-belvízcsatorna)
Befogadó vízminőség-védelmi besorolása a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján: 3.
kategória

6.4. Felszíni vízszennyezési bírság, határérték feletti komponensek
A települési szennyvíztisztító telep 2006. évben bírság megfizetésére volt köteles a következő
komponensek kibocsátási határérték túllépése miatt: kémiai- és biológiai oxigénigény;
ammónia-ammónium nitrogén; összes lebegőanyag; összes foszfor; szulfidok.
6.5. TFH gyűjtés és kezelés (szervezett-e, kezelés helye és módja, problémák)
A TFH begyűjtése szervezett, elhelyezése a külterületen lévő 0747/2 hrsz-ú földmedrű
hulladéklerakón történik.
6.6. Egyéb egyedi szennyvízkezelési lehetőségek alkalmazása
Nem alkalmaznak egyedi szennyvízkezelést.
6.7. Megoldási lehetőségek, ehhez kapcsolódó pályázatok
A földmedrű leürítő rekultivációja szükséges.
ÉAOP-5.1.2/C Települések korszerűtlen hulladéklerakójának rekultivációja.
7. Belterületi csapadékvíz elvezetés
7.1. Elvezető rendszer típusa (elválasztó v. egyesített)
Az elvezető rendszer típusa: elválasztó. Döntően nyílt és földmedrű, illetve zárt és burkolt
csatorna-szakaszokkal működő.
7.2. Kiépítettség: csapadékcsatorna, csapadék elvezető árokrendszer; állapota,
problémák
A belterület lefedettsége 100%-os, működés szempontjából fejlesztésre szorul. A kiépített
árokrendszer állapota megfelelő, egymással rendszert alkot, egységként kezelhető. A település
DNy-i részének problémájaként említhető, hogy az összegyűjtött csapadékvíz ideiglenes
befogadására alkalmas záportározók bizonyos vízszint feletti vízteleníthetősége nem
megoldott.
Nagy mennyiségű csapadék esetén a levezetés gyorsítását elősegítené több ponton mobil
szivattyúk rendszerbeállítása. A fejlesztéssel csökkenthető lenne az estlegesen okozott kár.
7.3. Kapcsolat a külterületi csapadékvíz elvezető rendszerrel, főművekkel (befogadó
megadása)
DNy-i öblözet befogadója egykori agyaggödrök, vízállásos területek. A tározási kapacitás
kimerülése esetén provizórikus szivattyúzással mentesíthető a terület a Nagykunsági
Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő XXIX-D jelű belvízcsatorna irányába, majd a
szintén Társulati kezelésében lévő XVI. csatornába. Főbefogadó a KÖTI-KÖVIZIG kezelésű
Kakat-belvízcsatorna.
A város további területin összegyűjtött csapadékvíz elvezetése Társulati kezelésű csatornákon
keresztül történik. A XVI, XXI, XXIX-É jelű csatorna állapota megfelelő, évenként egyszer a
gaztalanítást a társulat elvégzi. A XXIX-D belvízcsatorna feliszapolt, vízszállító képessége

endkívül lecsökkent, kotrása és gaztalanítása időszerű. A Társulati csatornák főbefogadója a
Kakat-belvízcsatorna.
7.4. Megoldási lehetőségek, ehhez kapcsolódó pályázat
Kisújszállás város 2008. évben ÉAOP pályázatot nyújtott be a település belterületi
csapadékvíz elvezetésre és átfogó, komplex belterületi vízrendezésre. A projekt elnyerése
esetén az érintett öblözetek teljes körű vízteleníthetősége megoldható lesz.
ÉAOP-5.1.2/D Települések bel- és külterületi vízrendezése.
8. Külterületi vízrendezés
8.1. Vízrendezés megléte, állapota
Kisújszállás külterületi vízelvezetéshez szükséges Társulati és KÖTI-KÖVIZIG kezelésében
lévő belvízcsatornák kiépültek. A főbefogadó (Kakat-belvízcsatorna) kettős hasznosítása
(öntöző és belvízelvezető csatorna) és a jellemző mértékadó belvízszintek miatt a vízfelszín
esésnövelésről szivattyúzással időszakosan gondoskodni szükséges.
8.2. Melioráció
Kisújszállás külterületi részén a vízrendezési művek 1970-1985 évek között kiépültek. Az
öntözésfejlesztés támogatási időszakában a főcsatornák jelentős része kettős működésű
csatornaként működött, majd azokat Bauer öntözőcsatornává, majd lineár főcsatornává
alakították át 1985-1990 évek között. Tapasztalataink szerint ezen művek biztosítják a
mezőgazdaság igényei szerint a külterület belvizeinek levezetését. Kiépítettségük, kapacitásuk
jelenleg fejlesztést nem igényel.
8.3. Problémák, megoldási lehetőségek, ehhez kapcsolódó pályázat
A Kakat-belvízcsatorna fejlesztésére vonatkozóan várhatóan 2008-2013. időszakban nyújt be
pályázatot a KÖTI-KÖVIZIG az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez.
9. Árvízvédelem, folyószabályozás
9.1. A település VTT-ben érintett-e? (hullámtéri növényzetirtás, töltésáthelyezés, stb.)
A települést érintő Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, Tisza-völgyi árvízvédelmi vízrendszer
kialakításában szereplő fejlesztések a Hortobágy-Berettyó vonatkozásában:
- Töltésfejlesztés – elvárt állékonyság biztosítása érdekében keresztszelvényi
bővítés, területrendezés
9.2. Árvízi biztonságot befolyásoló problémák, megoldási lehetőségek, ehhez
kapcsolódó pályázat
Teljes területe a 2.81 Nagykunsági ártéri öblözetben helyezkedik el.
A település területén lévő Hortobágy-Berettyó jobb parti árvízvédelmi fővédvonal jelentős
hosszban magassági, keresztmetszeti, illetve kisebb részben szerkezeti hiányos.

Az árvízi biztonság növelhető a szükséges szakaszokon az árvízvédelmi töltés magasításával,
töltéserősítéssel és a töltéstestbe való szivárgó beépítésével.
Kisújszállást érintő megvalósuló pályázatról, beruházásról, pályázati lehetőségekről
információ nem áll rendelkezésre.
9.3. Folyószabályozással összefüggő problémák, megoldási lehetőségek, ehhez
kapcsolódó pályázat
A település folyószabályozásban nem érintett.