ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

ÉRZÉKSZERVEK 

RENDSZERE 

(ORGANA SENSUUM)

külső és belső fizikai, kémiai és biológiai ingereket 

felvevő és átalakító készülékek 

az érzékszerveket több egymáshoz hasonló, speciális 

ingerfelvevő (receptor) sejt alkotja 

közös tulajdonságuk: 

minden érzékszerv csak egyfajta ingert képes felvenni 

különböző ingerek ugyanazt az érzésféleséget váltják ki 

(pl. szemgolyó nyomása fényjelenség érzékelése) 

érzékszerveink: 

látószerv 

halló- és egyensúlyozó szerv 

szaglószerv 

ízlelőszerv 

bőr 

5/4/2011 copyright 2006 www.brainybetty.com ALL RIGHTS RESERVED. 2

LÁTÓSZERV (ORGANUM VISUS) 

szem részei: 

szemgolyó (oculus seu bulbus oculi) 

a szem járulékos szervei (organa oculi accessoria) 

• mozgatókészülék 

• védőkészülék 

• könnykészülék 

látópálya 

• látóideg (nervus opticus) 

• látóköteg (tractus opticus) 

• látókisugárzás (radiatio optica) 

• látás kérgi központjai: 

elsődleges és másodlagos 

központok 


SZEMGOLYÓ 

kb. 2,5 cm átmérőjű, nagyjából gömb alakú, szemüregben ül 

burkai: 

külső v. rostos burok (tunica fibrosa bulbi): 

feladata a védelem, biztosítja a szem alakját 

• ínhártya (sclera): 

• szaruhártya (cornea): 

a külső burok 1/5 része 

kissé előredomborodik 

a külső burok 4/5 része 

fehér, átlátszatlan (elöl a szem fehérje) 

szemmozgató izmok tapadási helye 

gazdag idegvégződésekben, ereket nem tartalmaz (táplálás 

diffúzióval) 

teljesen átlátszó 

a fény róla részben visszaverődik, részben továbbítódik a 

szem fénytörő közege 

szervezetünk védi átlátszóságát: könnyezés, idegvégződések 

(gyenge ingerlésre pislogás, erős ingerlésre fájdalom, 

könnyezés) 


középső burok v. érhártya (tunica vasculosa bulbi): 

kötőszövetből, érhálózatból (ideghártya táplálása, belső nedvkeringés), 

fényt át nem eresztő pigmentekből (fény csak a pupillán át jusson a 

szembe), simaizomból áll (szemlencse alkalmazkodása) 

• érhártya (choroidea): az ínhártya alatt 

a szervezet legsűrűbb kapillárishálózata 

előrefelé körkörösen a sugártestben 

folytatódik 

• sugártest (corpus ciliare): szemlencse domborúságát szabályozza 

lencsefüggesztő rostok (simaizom) 

csarnokvizet (houmor aquosus) termeli 

vérből szűri 

• szivárványhártya (iris): kerek hártya, közepén kb. 4 mm-es nyílás 

szembogár (pupilla) mérete a 

fényviszonyoknak megfelelően 

változik 

állományában elhelyezkedő simaizmok: 

szűkítő izom paraszimpatikus 

tágító szimpatikus beidegzésű 

(retinából induló reflex szabályozza) 

meghatározza a szem színét 


első (tunica interna bulbi) v. idegburok (tunica nervosa): 

ideghártya v. recehártya (retina) az agy kihelyezett része 

sugártesttől hátrafelé: látó v. optikai rész 

sugártestre és irisre terjedő rész: vak rész 

az érhártyáról könnyen leválasztható (csak az üvegtest nyomása rögzíti 

a középső burokhoz) 

10 sejtréteg 3 réteg fényérzékelő 

fényérzékeny pálcikák (75-120 millió) látóbíbor (rhodopsin) 

színre érzékeny csapok (4-6 millió) 

vakfolt: 

sárga folt (macula lutea): 

a II. agyideg, látóideg (nervus opticus) kilépési helye 

a retinát felépítő idegsejtek itt hiányoznak 

az éleslátás helye 

itt csak csapok 



A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI 

melyeken a fény a külvilágból a retina felé áthalad 

1. szaruhártya (cornea) 

2. szemcsarnok (camerae bulbi) csarnokvíz 

szaruhártya és a lencse között 

az iris két részre osztja elülső és hátulsó szemcsarnok 

víztiszta folyadék, a csarnokvíz (huomor aquosus) tölti ki 

sugártest termeli 

3. szemlencse (lens) 

átlátszó, kétszer domború (bikonvex) lencse elülső felszíne laposabb, 

hátulsó domborúbb 

a szem fő fénytörő közege 

részei: 

tok 

belső állomány: 

kocsonyás, rugalmas külső kéregállomány 

tömöttebb belső mag 

a mag a kéregállomány rovására növekedhet csökken a lencse rugalmassága 

öregkori távolba látás 

idős korban anyagcseréje is megváltozhat szürkehályog (cataracta) 

ereket nem tartalmaz 

domborúságát a sugártest változtatja a retinán mindig éles kép 

keletkezzen 


4. üvegtest (corpus vitreum): 

a lencse és a retina között 

kocsonyás állagú test, a szemgolyó tartalmának fő részét 

képzi 

feladata a szemgolyó feszességének megtartása 

98%-a víz, maradék része rostos hálózatos állomány 

ha sérülés miatt kifolyik, a szemgolyó összeesik az 

üvegtest állományt a szervezet nem tudja 

pótolni 


mozgatókészüléke: 

A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI 

6 szemizom mozgatja a szemet saját tengelye körül 

külső és belső egyenes szemizom – kifelé és befelé mozgatják 

felső és alsó egyenes szemizom – emeli és süllyeszti 

felső és alsó ferde szemizom 

védőkészüléke: 

szemhéjak: befedik, védik, melegen és nedvesen tartják a szemgolyót 

szempillák 

kötőhártya (tunica conjunctiva): laza nyálkahártya, ami a szemhéjak belső 

felszínéről a szemgolyó elülső felszínére húzódik, a könny rendszeresen 

átmossa, erekben gazdag, de csak gyulladásban, irritációban láthatók 

(véreres szem) 

könnykészüléke: 

könnymirigy: a szemürge bemenetének külső, felső részén, 6-14 kis kivezetőcsöve 

van 

a könny víztiszta, 1,3%-ban NaCl-t tartalmaz, antibakteriális (lysozim 

enzim), a szemen vékony folyadékfilmet képez 

könnyelvezető rendszer: a belső szemzugban egy-egy kis csatorna, a könnyet 

az orrüregbe vezeti 


EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV 

(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) 

az egyensúlyozás és a hallás érzékszerve (egy szerv, 

különböző idegi utak) 

3 részre osztható: külső, középső, belső fül 

külső fül (auris externa): 

feladata a hangrezgések továbbítása a középfülhöz 

• fülkagyló (auricula): 

a külső hallójárat nyílását (porus acusticus externus) 

veszi körül 

görbületei az egyénre jellemzőek 

alsó részén a porc hiányzik (bőr + zsír) fülcimpa 


• külső hallójárat (meatus acusticus externus): 

a külső hallójárat nyílásától a dobhártyáig tartó, kb. 

2,5 cm hosszú, többszörösen görbült csatorna 

porcos és csontos részek 

bőr borítja faggyúmirigyek fülzsír (védelem) 

• dobhártya (membrana tympani): 

a külső és középfület egymástól elválasztja 

kb. 10 mm átmérőjű, 0,1 mm vastag rugalmas hártya 

kívül bőr, belül nyálkahártya fedi 

belső felszínéhez a kalapács rögzül nem függőleges, 

hanem kissé befelé domborodó 

feladata a hangrezgések felfogása 


középső fül (auris media): 

feladata a dobhártyarezgéseket a hallócsontocskák 

közvetítésével a belső fülhöz továbbítani 

• dobüreg (cavum tympani): 

a halántékcsontban a külső és belső fül között 

nyálkahártyával bélelt, légtartalmú, téglatest formájú 

üreg 

ovális nyílás: felül, ebbe illeszkedik a kengyel talpa 

kerek ablak: alul, rugalmas lemez fedi 

a dobüreg a halántékcsont csecsnyúlványával átjárható, 

felső része lyuggatott lehetővé teszi, 

hogy a középfül gyulladása az agyhártyára 

ráterjedjen 


• hallócsontocskák (ossicula auditus): 

kalapács, üllő, kengyel ízületekkel kapcsolódnak 

a dobhártya rezgéseit közvetítik a belső fülbe 

• fülkürt (tuba auditiva) v. Eustach-féle kürt: 

a dobüreget a garattal összekötő szűk csatorna 

ez teszi lehetővé, hogy a dobhártya két oldalán 

azonos légnyomás uralkodjon 


első fül (auris interna): 

a halló- és egyensúlyozó szerv receptorait és dúcait 

tartalmazza 

bonyolult felépítésű labirintus 

csontos és hártyás rész 

• előcsarnok (vestibulum): 

innen indul ki a csiga és a félkörös ívjáratok 

• csontos csiga (cochlea): 

2 és 3/4 kanyarulatból álló, üreges a hallóideg és a 

csiga erei futnak benne 

alsó és felső járat, melyek egymással közlekednek 

• csontos félkörös ívjáratok (canales semicirculares 

ossei): 

a tér 3 fő síkjában állnak 

• belső hallójárat (meatus acusticus internus): 

erek és idegek futnak benne 


a csontos belső fülben találjuk a hártyás belső fület (vékony falú 

tömlőrendszer) 

belülről folyadék tölti ki (endolympha) 

• tömlőcske (utriculus): 

innen indul és ebben végződik a 3 félkörös ívjárat 

a statikus egyensúlyozás szerve 

• zsákocska (sacculus): 

innen indul ki a hártyás csiga 

a zsákocska és a tömlőcske falát érzékhám borítja, felette kocsonyás 

masszába ágyazva mészkristályok fej mozgásakor szintén 

elmozdulnak ingerlik az érzékhám szőrsejtjeit ( a szőrök 

elhajlása az inger) 

• hártyás ívjáratok (ductus semicirculares): 

tömlőcskéből indulnak 

ezekben is endolympha a fej mozgása következtében saját 

tehetetlensége miatt szintén elmozdul érzékelősejteknek 

ütközik ingerületet vált ki tájékoztatja az 

idegrendszert a fej helyzetéről 


• csigavezeték (ductus cochlearis): 

keresztmetszete háromszög alakú 

belsejét endolympha tölti ki 

alaphártyáján van a Corti-szerv (hallóérzékszerv) 

speciális érzékhámvastagodás 

ezek fölé hajlik egy kocsonyás anyaggal borított 

lemez a folyadék mozgása elhajlítja az 

érzékszőröket hallóideg ingerületbe kerül 



SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS) 

az ember szaglása más emlősökéhez viszonyítva gyenge 

jelentős nemi és egyéni különbségek 

a szaglás szerve az orrüreg (cavum nasi) felső-oldalsó részén 

található 1-2 cm²-es területen szaglómező (regio 

olfactoria) 

a szaglósejtek (receptorok) elszórtan helyezkednek el a 

szaglómező területén – kb. 10 millió 

az orrüreg felé érzékszőrök tekintenek (a szagingerek 

felvételére specializálódott kemoreceptorok) 

a szaglósejtek alapjáról szaglófonalak indulnak a rostacsont 

szitalemezén belépnek a koponya üregébe 

ezek az agyalapon fekvő szaglóhagymába (bulbus olfactorius) 

nyomulnak szaglóköteg (tractus olfactorius) 

a szaglás idege az I. agyideg, a szaglóideg (nervus olfactorius) 


szaglóhagyma 

rostacsont 

érzékszőrök 

szaglóköteg 

ncjdklncmcn érzékszőrök 

mnxcnc 

mc,cm, szaglósejt 

mn,xmc 

n,mxc ,mc 

támasztósejt 

n,mx n,xcm 

ncx,mm 

szaglófonalak 

rostacsont szitalemeze 


ÍZLELŐSZERV (SENSUM GUSTUS) 

nyelvháton, lágy szájpadon, garat hátsó részén, 

gégebemenet körül ízlelőbimbók (caliculi gustatorii) 

az ízlelőbimbók kemoreceptorok 4 alapíz: 

édes, sós, savanyú, keserű 

a nyelv felületén 2000-2500 ízlelőbimbó (a levél alakú, a 

gomba alakú és a körülhatárolt szemölcsökben) 

az ízérzést több ideg közvetíti: 

VII. agyideg, arcideg (n. facialis) 

IX. agyideg, nyelv-garatideg (n. glossopharyngeus) 

X. agyideg, bolygóideg (n. vagus) 



TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS) 

a bőrben és a nyálkahártyában lévő idegvégződések 

a bőr a legnagyobb felületű érzékszervünk 

külvilág felől érkező érzésféleségek (hő, fájdalom, viszketés, 

erogén ideghatások) 

több érzésféleség együttesen tárgyak tapintás útján való 

megismerése 

szövetekből, szervekből is érkeznek érzésféleségek mély 

érzéskvalitások (izomérzés, ízületi helyzetérzés, 

propriocepció) 

testünket kívülről bőr fedi, mely csak a testnyílásoknál megy 

át átmenetileg nyálkahártyába 

kb. 1,5m² és 2kg, de a bőralja zsírrétegével 12kg is lehet 

(normál tömegű embernél) 

létfontosságú szerv: 30%-ának elvesztése már életveszélyes 


őr feladatai: 

• védelem a biológiai, kémiai, fizikai hatásokkal szemben 

• érzékelés 

• megakadályozza a testnedvek elpárolgását 

befolyásolja a szervezet vízháztartását 

• szerepe van a hőszabályozásban (verejtékmirigyek, 

gazdag érhálózat) 

• szubkután zsírréteg, mint raktár 

• D-vitamin képzés 

• jelentős kötőszövet tartalom immunbiológiai reakciók 

• haj, szőr, köröm védelem 

• tejmirigy táplálás 


a bőr 3 fő rétege: 

hám 

irha 

bőralja 


hám (epidermis): 

• többrétegű elszarusodó laphám: a kívül lévő szaruréteg 

folyamatosan kopik, de folyamatosan pótlódik is az alatta 

lévő élő hámból 

• a legalsó réteg festéksejteket (melanociták) is tartalmaz 

(öröklött, barnulás) 

• a hámrétegben nincsenek sem erek, sem idegek, az alatta 

lévő irha táplálja ( bőrkeményedés, vízhólyag, 

vérhólyag) 

• vastagsága a mechanikai igénybevételtől függ 

a legtöbb helyen 50 m vastag, de a tenyéren, talpon 

1mm is lehet 


irha (corium): 

• kollagén és elasztikus rostokból álló speciális kötőszövet 

• a kollagén rostjai különböző irányokban futnak 

rugalmas, jól nyújtható, ugyanakkor szilárd is 

• gazdag érhálózat: táplálás, hőszabályozás 

(leégés, lepirulás: ha a festéksejtek nem tudják elnyelni 

az ultraibolya sugárzást és hővé alakítani) 

• idegvégződések (tapintás, nyomás, hideg, meleg, szabad 

idegvégződések – fájdalom) 


őralja (tela subcutanea): 

• testtájanként változó vastagságú és rostirányú laza 

rostos kötőszövet + zsír 

• kötőszövetesen kötődik az alatta lévő izmok bőnyéjével 

vagy csonthártyával 

• általában jelentősen elmozdulhat alapja felett 

de: tenyér, talp bőre szorosan rögzül alapjához 

a zsírszövet itt rugalmas párnaként funkcionál 

• innen indulnak a szőrtüszők, bőrmirigyek valamint gazdag 

érhálózata van 

a kötőszövetekben folyadékgyülem (oedema) jöhet létre 


a bőr származékai 

szőr: 

• az embernél csökevényes 

• elsősorban hőszigetelő funkció és mechanikai hatásokkal szembeni 

védelem 

• tapintási ingerek felvétele testszerte 

• illatanyagok eloszlatása 

• az irha legaljából nő ki, a szőrhagymából 

• az irha és a hám határán a szőrtüszőbe nyílik a faggyúmirigy 

rugalmassá, vízlepergetővé teszi 

• mitesszer, pattanás 

• szőrmerevítő izom 

• a szőrszálak élettartama korlátozott (pl. hajé 2-3 év) 

köröm: 

szerepe az ujjvégek védelme, a kézen az ujjbegyek alátámasztásával 

elősegíti a biztos fogást és tapintást 


a bőr mirigyei 

• faggyúmirigyek: a szőrtüszőkkel állnak kapcsolatban 

a bőrt rugalmassá és vízhatlanná teszik 

kivezetőcsövük elzáródhat mitesszer 

• verejtékmirigyek: 

jelentős szerepük van a hőszabályozásban, folyadék és só 

kiválasztásban 

az irha aljáról indul egy csőgombolyagból bőr felszínére 

2 típusa: kis verejtékmirigy: váladéka teljesen híg, 

szagtalan 

nagy verejtékmirigy: váladéka információkat 

közöl, jellegzetes, egyéni illatú 

illatmirigyek 

nemi szervek, végbél környéki verejtékmirigyek 

tejmirigyek: a nagy verejtékmirigyek módosulatai 

hónalj és tenyér izzadása szorongás elfedjük 


a bőr beidegzése 

érző beidegzés: szelvényesen történik 

dermatoma: 

a bőr sajátos receptorai: 

az egy gerincvelői szelvényhez tartozó 

érzőrostok által ellátott bőrfelület 

• fájdalomérző receptorok (nociceptorok): faágszerű szabad idegvégződések 

• tapintási és nyomási ingerek felvételére szolgáló receptorok 

(mechanoceptorok): 

o Merkel-féle tapintótest: hámban 

o Meissner-féle tapintótest: az irha felületes rétegében 

o Vater-Pacini test: bőraljában – izom-és testérzést is közvetít 

• hőérzékelés végkészülékei (thermoreceptorok): 

o Krause-féle végbunkó: hidegérzés – felületesebben 

o Ruffini-féle testecskék: melegérzés – mélyebben 

• erogén hatások és viszketés receptorai: speciális testecskék 

vegetatív beidegzés: a bőr ereit, mirigyeit, simaizmait idegzik be

ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?