A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi, formai és alaki ...
A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi, formai és alaki ...
A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi, formai és alaki ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>szakdolgozattal</strong> <strong>szemben</strong> támasztott <strong>tartalmi</strong>, <strong>formai</strong> és <strong>alaki</strong><br />
követelmények<br />
A szakdolgozat az első olyan munkája, amellyel bizonyítja, hogy képes a képzés<br />
során tanultak önálló és egységes alkalmazására. A <strong>tartalmi</strong> részen túlmenően azonban eleget<br />
kell tennie meghatározott <strong>formai</strong> és <strong>alaki</strong> követelményeknek is, tükrözve a mérnöki munkában<br />
elengedhetetlen precizitást és rendszerességet.<br />
A szakdolgozatot szövegszerkesztett kivitelben, egy példányban, keménytáblás<br />
borítóval ellátva úgy kell beadni, hogy annak utólagos módosítása (pl. új lapok befűzése,<br />
egyes részek cseréje stb.) ne legyen lehetséges. Emiatt pl. a spirálfűzés vagy a szorítófűzés<br />
sem megengedett.<br />
Betűtípus: Times New Roman<br />
Betűnagyság: fejezetcímek 14 pont, szöveg 12 pont, esetleges megjegyzések vagy<br />
lábjegyzetek 10 pont.<br />
Margó: bal 3 cm, minden egyéb 2,5 cm.<br />
A szakdolgozat főfejezetekből, fejezetekből, alfejezetekből és szakaszokból álljon.<br />
Számozásuk (vagy jelölésük):<br />
főfejezet 1., 2., …, i.,<br />
fejezet 1.1, 2.1, …, i.j,<br />
alfejezet 1.11, 2.11, …,i.jl,<br />
szakasz 1.111, 2.111, …, i.jkl.<br />
Amennyiben szükséges, úgy további bontás is alkalmazható ún. decimál rendszerben.<br />
A számozásnál a főfejezeteket kivéve hármas csoportokat kell képezni (pl. 1.126.521),<br />
amelyeket ponttal kell elválasztani. A főfejezetek címe középre, az összes többi cím a<br />
baloldalra kerüljön.<br />
Minden egyes főfejezet új oldalon kezdődjön. A főfejezetek, fejezetek, alfejezetek stb.<br />
élesen különüljenek el a szövegrésztől (pl. a betűnagyság megváltoztatása, félkövér vagy dőlt<br />
szedés stb.). előttük és utánuk egy-egy sor maradjon üresen.<br />
A képleteket beljebb (célszerűen a sorszéltől 3 cm-re) kell elhelyezni, s mindegyiket a<br />
sor végén kerek zárójelben számozni kell. Használatuknál először az alapösszefüggést kell<br />
feltüntetni (fizikai mennyiségek jelölése betűkkel) az MSZ 4900 szabványsorozat elírásainak<br />
megfelelő jeleket használva. Helyettesítésük angolszász típusú betűszavakkal nem<br />
megengedett!<br />
Az alapösszefüggést kövesse a behelyettesítés –számérték és mértékegység-, majd a<br />
végeredmény. A közbenső lépéseket –a levelezésektől eltekintve- nem szabad feltüntetni<br />
A fizikai mennyiségek betűjele élesen különüljön el a szövegtől (pl. félkövér vagy<br />
dőlt szedés), s azok értelmezését az összefüggés után (indokolt esetben előtte) meg kell adni.<br />
Az ábrákat középen kell elhelyezni, ábraszámmal, ábraaláírással és esetleg<br />
hivatkozással ellátva.<br />
A lapnak csak az egyik oldalát szabad felhasználni, a címoldal kivételével mindegyiket<br />
keretes fejléccel kell ellátni, amelyen baloldalon a szakdolgozat címe, középen az oldalszám,<br />
jobboldalon a főfejezet címe legyen feltüntetve.<br />
A szakirodalmi hivatkozások (forrásmunkák) szögletes zárójelben szerepeljenek,<br />
utalva az azonosíthatóság érdekében az irodalomjegyzékben feltüntetett részletes adatokra.<br />
A szakdolgozat felépítését tekintve a következő legyen::<br />
Tartalomjegyzék<br />
Jelölésjegyzék<br />
Bevezetés
Fejezetek (főfejezet, fejezet stb. bontásban)<br />
Összefoglalás<br />
Irodalomjegyzék<br />
Függelék (mellékletek)<br />
Rajzdokumentáció.<br />
A tartalomjegyzék minden egyes különálló részt tüntessen fel.<br />
A jelölésjegyzék tartalmazza mindazon jelöléseket, amelyek a szakdolgozatban<br />
szerepelnek. Betűrendben legyenek ezek felsorolva, feltüntetve az alkalmazott jelet, azt<br />
követően a mértékegységet és végül megnevezését. Először a latin, majd a görög betűk ,<br />
végül az alsó és felső indexek szerepeljenek.<br />
A bevezetés lényegében a szakdolgozat kiírásának megfelelően a célkitűzés<br />
részletesebb megfogalmazása, a megoldási módszer ismertetése, röviden utalva az elvégzett<br />
mérésekre, kísérletekre. Feltétlenül meg kell említeni a felhasznált fontosabb szakirodalmat és<br />
azt a módszert, amellyel ehhez eljutott. Terjedelmét tekintve lehetőleg ne haladja meg az egy<br />
oldalt.<br />
A szakdolgozat érdemi része a főfejezetekre, fejezetekre stb. bontott tárgyalás. Miután<br />
a szakdolgozat a jelölt első olyan mérnöki jellegű munkája, amely már bizony önállóságot, a<br />
főiskolai tanulmányok során szerzett ismeretek egységes alkalmazásának képességét hivatott<br />
bizonyítani, ezért azt tükröznie is kell. Ennek megfelelően nem fogadható el az olyan<br />
„munka”, amely a szakirodalom vagy gyári prospektusok, kezelési utasítások stb.<br />
„összeollózásából”, célszerű csoportosításából áll és nem utal önálló tevékenységre.<br />
Természetesen ilyen részletek indokolt esetben előfordulhatnak, de a forrást mindenkor<br />
pontosan meg kell adni. A szakdolgozatnak nem kell új ismereteket tartalmaznia, de<br />
bizonyítania kell a jelölt alkalmasságát választott hivatására.<br />
Tudni kell alkalmazni és felhasználni a szakirodalmat. Támaszkodni kell ezek<br />
anyagára és a feladatott ennek megfelelően kell megoldani.<br />
Felépítése legyen áttekinthető, stílusa világos, megfogalmazása egyértelmű. Fordítson<br />
gondot a helyesírásra, s az elkészült szöveg ellenőrzésére!<br />
Az elvégzett érdemi munkát, kiemelve a fontosabb eredményeket, az<br />
Összefoglalás tartalmazza. Ennek terjedelme se haladja meg lehetőleg az egy oldalt.<br />
A teljes szakdolgozat terjedelme legalább 40, legfeljebb 60 oldal legyen.<br />
Az irodalomjegyzék tartalmazzon minden olyan adatot, amelyek szükségesek a<br />
felhasznált forrásmunkák egyértelmű azonosításához. A hivatkozás során a következőket kell<br />
megadni:<br />
a) könyvek esetében: szerző (tudományos fokozat, pl. dr., nélkül), mű címe,<br />
kiadó, kiadási hely, kiadási év, oldalszám. Pl.:<br />
[1] Farkas J.: Fémszerkezetek , Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. 1/345 p.<br />
b) folyóiratcikkek esetében: szerző, cikk címe, folyóirat megnevezése,<br />
folyóirat kiadási helye, kötet, évszám, megjelenési szám, oldalszám. Pl.<br />
[15] Cselényi J.: Lemezből hegesztett, hajlított és nyírt I-tartók optimális<br />
méretezése.=GÉP (Budapest). 16(1966)9. p. 345/349.<br />
c) Prospektusok esetében: cím, gyártó cég, kiadási hely, kiadási év, oldalszám.
Szakdolgozat kidolgozási útmutató<br />
1. A szakirány felelős tanszék gondoskodik arról, hogy lehetőleg olyan szakdolgozati<br />
feladatok kerüljenek a szakirányos hallgatókhoz, amelyek feladatköre mintegy 2/3<br />
része az illető szakirányba esik. Ennek teljesülését a szakirányos tantervek tárgyai<br />
alapján a szakirány felelősök ellenőrzik.<br />
2. A tervezésvezető, a konzulens és az üzemi konzulens (tervezésvezető) közösen<br />
dolgozzák ki a szakdolgozat részletes feladatainak és a műszaki specifikációknak a<br />
végső kiírását a képzés során szerzett ismeretanyag messzemenő figyelembevételével.<br />
3. A szakdolgozat felépítése<br />
3.1. Bevezető rész (maximum 4-8 oldal):<br />
- tartalmazza a szakdolgozat kiírást és a kísérő pótlapot,<br />
- a témához kapcsolódó szakirodalom tömör feldolgozását,<br />
- meglévő technológia, gyártás vagy eljárás (módszer) ismertetését,<br />
- egyéb fontos kiindulási adatok, dokumentációk és ismeretek összefoglalását.<br />
3.2. Érdemi rész (minimum 15-20 oldal):<br />
- az analízis vagy szintézis célja,<br />
- lehetséges megoldási változatok elemzése,ú<br />
- a feladat blokkséma szintű megoldása,<br />
- a feladat (hardver vagy szoftver) részletes kidolgozása (áramköri tervezés,<br />
szoftver folyamatábra, a teljes szoftver elkészítése),<br />
- a konkrét feladattól függő további feladatok kidolgozása (pl. hardver illetve<br />
szoftver élesztése, bemérés, validálás, stb.),<br />
- a megvalósíthatóság gazdasági elemzése illetve haszonelemzés,<br />
- továbbfejlesztési lehetőségek tárgyalása.<br />
3.3. Az eredmények értékelése, a célkitűzések teljesülésének ellenőrzése (2-3 oldal)<br />
3.4. Irodalomjegyzék (1-2 oldal).<br />
3.5. Tartalomjegyzék<br />
3.6. Mellékletek (tervdokumentumok, technológiai ábrák és leírások, mérési<br />
eredmények s azok kiértékelése, elkészült szoftver nyomtatott vagy fájl formában,<br />
felhasznált kereskedelmi<br />
3.7. eszközök műszaki paraméterei, rövid prospektusai stb.).<br />
3.8. A szakdolgozatban elhelyezett, a hallható által készített melléketeknek a<br />
mindenkori szabványnak kell megfelelniük.<br />
3.9. A szakdolgozat nyelvezetének a műszaki életben használatos tömörségűnek és<br />
szabatosnak kell lenni.<br />
3.10. A szakdolgozat felépítésére vonatkozólag teljesülnie kell, hogy az egyes<br />
fejezetek ok-okozati összefüggésben legyenek és <strong>tartalmi</strong>lag, szakmailag valamint<br />
logikailag egymásra épüljenek.<br />
3.11. Az egyes fejezeteket és alfejezeteket folytonos, decimális számozással kell<br />
ellátni.<br />
A szakdolgozat készítésével kapcsolatban – a feladat sajátosságainak megfelelően- a<br />
tanszékek további előírásokat is tehetnek.<br />
A záródolgozat védéséhez 5-8 fóliát kell készíteni, amelyek a szakdolgozat mellékletét<br />
kell, hogy képezzék. Ezeket esetlegesen a bírálat alapján néhány további fóliával is ki lehet<br />
egészíteni.<br />
A záródolgozat védéséhez lehet használni Power Point programot, amelynek 10-15<br />
oldalt (fóliát) kell tartalmaznia.