Tézisek - Miskolci Egyetem

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
MIKOVINY SÁMUEL
FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
A doktori iskola vezetője:
Dr. h.c.mult.Dr.Kovács Ferenc
akadémikus
KÜLFEJTÉSI MARÓTÁRCSÁS KOTRÓGÉPEK
JÖVESZTŐ SZERKEZETÉNEK
ELMÉLETI VIZSGÁLATA ÉS FEJLESZTÉSE
írta:
Sümegi István
okl. bányamérnök
Kutatóhely:
Miskolci Egyetem
Műszaki Földtudományi Kar
Geotechnikai Berendezések Tanszék
Tudományos vezetők:
Dr. Debreczeni Elemér
a műszaki tudomány doktora
Dr. Vőneky György PhD
tanszékvezető egyetemi docens
2002.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
MIKOVINY SÁMUEL
FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
A doktori iskola vezetője:
Dr. h.c.mult.Dr.Kovács Ferenc
akadémikus
KÜLFEJTÉSI MARÓTÁRCSÁS KOTRÓGÉPEK
JÖVESZTŐ SZERKEZETÉNEK
ELMÉLETI VIZSGÁLATA ÉS FEJLESZTÉSE
írta:
Sümegi István
okl. bányamérnök
Miskolc, 2002.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
1
I.
A kitűzött kutatási feladat rövid összefoglalása
A külfejtési gyakorlatban a leginkább elterjedt jövesztési mód a mechanikus jövesztést
alkalmazó kotrógépes jövesztés. A kotrógépes jövesztést mind a meddő kőzetek
letakarításában, mind a hasznos ásvány termelésében széleskörűen alkalmazzák.
A kotrógépes jövesztés legfontosabb előnyei:
- igen nagy teljesítmény,
- széleskörű alkalmazhatóság,
- magas termelékenység,
- alacsony költség és előmunka ráfordítás,
- a jövesztés magas szintű koncentrációja.
A kotrógépek a konstrukciós kialakítás és a jövesztés-rakodás technológiai műveletei szerint
két nagy csoportba sorolhatók:
- egykanalas ill. szakaszos v. ciklikus üzemű,
- többkanalas ill. folyamatos üzemű kotrógépekre.
A folyamatos üzemű, többkanalas kotrógépek további két nagy csoportra oszthatók:
- merítéklétrás kotrógépekre,
- marótárcsás kotrógépekre.
A hazai lignitbázisú villamos energia termelését végző Mátrai Erőmű Rt. célbányáiként
üzemelő visontai és bükkábrányi külfejtésekben a meddő letakarítását zömében marótárcsás
kotrógépekkel, a lignit kitermelését merítéklétrás kotrógépekkel végzik.
Disszertációmban a marótárcsás kotrógépek jövesztő szerkezetének vizsgálatával és
fejlesztésével foglalkozom. A modern marótárcsás kotrók működési elve, hogy a jövesztést a
forgó felsővázhoz kapcsolódó gém végén elhelyezett forgó marótárcsa kerületére szerelt
merítékek végzik a gém elfordítása közben. A jövesztett anyagot a merítékek a marótárcsa
tetőpontjáig emelik (szállítják), ahol az kiürülve egy megfelelő rakodó berendezés
segítségével a gémen elhelyezett folyamatos szállítóberendezésre (gumihevederes
szállítószalagra) kerül. A gémszalagról az anyag a forgó felsőváz közepén elhelyezkedő
surrantón keresztül továbbszállító, majd feladó szalagra adódik át és általában folyamatos
szállítóberendezéssel történik az elszállítása a hányóra vagy tároló térre. Ezen berendezések
legtöbb esetben lánctalpon önjáró kivitelűek.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
2
A marótárcsás kotrógépek üzeménél döntően alkalmazott fejtési mód az un.
blokkfejtés, ez a fejtési mód biztosítja a kotrógépek teljesítményének a lehető legnagyobb
kihasználását.
A Mátrai Erőmű Rt. hosszú távú bányaművelési terveiben, 2015-ig mintegy 627 millió
m 3 meddő letakarítással kell számolni, ezt döntően marótárcsás kotrógépekkel termelik ki.
A gépek jövesztő szerkezetének vizsgálata, fejlesztése kedvezőbb jövesztési
feltételeket biztosító merítékek kialakítása fontos kutatási feladat. Ez indokolta, hogy ezen
kérdésekkel behatóan foglalkozzam.
A kutatási célom olyan vizsgálati módszer kidolgozása volt, melynek segítségével a
marótárcsás kotrók jövesztő szerkezete felülvizsgálható, illetve új jövesztő szerkezet
(meríték) fejleszthető, amely
- kisebb fajlagos energiaigény mellett jöveszt,
- hosszabb jövesztő szerszám élettartamot biztosít,
- egyszerűbb gyártást, felújítást, bontófog cserét tesz lehetővé,
- alkalmazásánál a marótárcsa hajtás és a fordítómű hajtás túlterhelés nélkül üzemel.
A vizsgálati módszer segítségével, adott kőzetkörülmények mellett, adott műszaki
paraméterekkel dolgozó marótárcsás kotrónál a technológia jellemzői optimalizálhatók, az
optimális üzemeltetési feltételek megválaszthatók. Az optimális feltételekhez jövesztő
szerkezet fejleszthető, tervezhető, gyártható.
Az optimális üzemeltetési feltételeket a jövesztendő kőzet forgácsolhatósági
anyagjellemzői, a marótárcsás kotrógép műszaki paraméterei és az alkalmazott jövesztési
technológia jellemzői közötti bonyolult, sokparaméteres kapcsolatrendszerben kell
megválasztani úgy, hogy a lehetséges jövesztési teljesítményt a legkisebb költségráfordítással
érjük el.
A jövesztő szerkezet vizsgálatához, fejlesztéséhez vizsgálni kell az elemi jövesztő
eszköz, a jövesztő kés (bontófog, vágóél), és a kőzet jövesztés közbeni kapcsolatát.
Forgácsolási vizsgálatokkal meg kell határozni a kőzet forgácsolhatósági jellemzőit. Vizsgálni
kell az élgeometria és a késkopások hatását a kőzet forgácsolhatósági jellemzőire. A
vizsgálatok segítséget nyújtanak a bontófog és vágóél geometriai jellemzőinek
megválasztásához is.
El kell végezni a jövesztő szerkezet jövesztési folyamatának geometriai és
technológiai vizsgálatát. Meg kell határozni a jövesztő szerkezet jövesztési jellemzőit az
alkalmazott jövesztési technológiánál. Vizsgálni kell a jövesztési jellemzők és a kőzet
forgácsolhatósági jellemzői közötti kapcsolatokat, ezek hatását a konstrukciós paraméterekre.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
3
Meg kell választani az optimális üzemeltetési feltételeket. Ezen feltételeknél vizsgálandók a
meglévő meríték konstrukciók, illetve ezen feltételekhez fejleszthetők új konstrukciók.
Üzemelő meríték konstrukciók ellenőrzésénél, valamint új meríték konstrukciók
kifejlesztésénél el kell végezni az élgeometriai vizsgálatokat a vágóélre és a bontófogra, felül
kell vizsgálni a bontófogat, ha szükséges, új bontófog fejlesztendő.
El kell végezni az üzemelő merítékek geometriai ellenőrzését forgácsképzési,
bontófog elhelyezési és beállítási szempontból. El kell végezni a szilárdságtani
felülvizsgálatokat úgy a régi meríték konstrukciókra, mint az újakra. Új meríték konstrukciós
tervezésénél figyelembe kell venni a gyárthatósági, felújíthatósági, anyagszállítási és ürítési
szempontokat is, melyet a jövesztendő anyagok tulajdonságai indokolnak.
A tudományos kutatómunkám eredményes folytatása érdekében 1994-1998 között
levelező doktori (PhD) képzésben vettem részt, vizsgáimat teljesítettem, az abszolutóriumot
1998. október 7-i dátummal megszereztem. A kutatómunkámat mindvégig a Miskolci
Egyetem Geotechnikai Berendezések Tanszékén (korábban Bányagéptani Tanszék)
folytattam. Bekapcsolódva a kutatási tevékenységbe a jövesztéstechnikai témakörhöz
kapcsolódó kutatásoknál témavezetőként dolgoztam. Kutatási megbízás keretében
foglalkoztunk az SRs-1200-as marótárcsás kotrógép merítékeinek komplex vizsgálatával,
disszertációmban ezen vizsgálatok eredményeit mutatom be alkalmazási példaként.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
4
II.
Az elvégzett vizsgálatok leírása, az alkalmazott vizsgálati és értékelési módszerek
Az értekezés elkészítése során elméleti és kísérleti módszereket egyaránt alkalmaztam. A
kitűzött kutatási cél megvalósítása érdekében nagymértékben támaszkodtam a témakörben
meglévő hazai és külföldi szakirodalomra, a tanszék több évtizedes kutatási eredményeire.
A kutató-fejlesztő munka a szakirodalmi kitekintés, a szakirodalom kritikai vizsgálata
mellett három témakörhöz kapcsolható, melyekben más-más vizsgálati és értékelési módszert
alkalmaztam. Ezen témakörök az alábbiak
1.) Kőzetforgácsolási vizsgálatok, a vizsgálatok eredményei, felhasználásuk.
2.) A jövesztő szerkezet jövesztési jellemzőinek értelmezése, meghatározása. A jövesztési
folyamat geometriai és technológiai vizsgálata.
3.) A merítékek konstrukciós ellenőrzésének és kialakításának geometriai és
szilárdságtani kérdései, merítékfejlesztés.
A marótárcsás kotrók technológiai jellemzőinek optimalizálása, a merítékek geometriai és
szilárdságtani méretezése, a vágóél és bontófog geometriai és forgácsolási paramétereinek
meghatározása a jövesztendő kőzet megbízható forgácsolhatósági anyagjellemzőinek
ismeretében végezhető el. A forgácsolhatósági anyagjellemzők meghatározását laboratóriumi
forgácsolási vizsgálatokkal végeztem.
A kőzetforgácsolási vizsgálatok végzésére a Geotechnikai Berendezések tanszék
géplaboratóriumában kísérleti berendezést alakítottunk ki, ahol a bányaüzemből származó
nagymintán, üzemi jövesztőkésekkel, vagy az üzemi jövesztőkést (bontófogat) modellező
késekkel, reális forgácsolási paraméterekkel tudjuk a jövesztéseket elvégezni. A forgácsoló
berendezéshez modern mérő és számítógépes mérésadatgyűjtő rendszer kapcsolódik,
meggyorsítva a mérés és kiértékelés munkáját.
A kísérleti berendezéshez, figyelembe véve a külfejtési merítékek vágóélének és
bontófogainak működését, kísérleti jövesztőkéseket terveztem. Kialakításra került egy
tangenciális működésű és egy radiális működésű etalonkés. A kopott állapotú késsel történő
forgácsolás vizsgálatára kopott tangenciális működésű kést modelleztünk.
Különböző kőzetmintákon nagyszámú mérést végeztem el, ezeket kiértékelve vontam
le tudományos értékű következtetéseket. A számítógépes méréskiértékelés eredményeit
felhasználva meghatároztam a fajlagos vágóerő-vágott keresztmetszet függvényeket, a
jellemző erőarányokat, értelmeztem a kopottsági és a forgácsolás dinamikai tényezőt, melyek
ismeretében a jövesztési folyamat erőtani, energetikai paraméterei számíthatók.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
5
Értelmeztem és meghatároztam a jövesztő szerkezet jövesztési jellemzőit. A jövesztési
folyamat geometriai és technológiai vizsgálatához több műszakra kiterjedő technológiai
felülvizsgálatot végeztem Visonta Bányában, az MT-5-ös SRs-1200-as marótárcsás kotrón. A
jövesztési ciklusokat videokamera segítségével rögzítettem. A felvételeket visszajátszva
pontosan meghatározható a lengetési ciklusidő, megfigyelhető a forgácsképzés, a merítékek
telítettsége, az ürítés folyamata. A marótárcsás jövesztőgép és az alkalmazott technológia
alapadatainak ismeretében minden egyes jövesztési ciklusra meghatározhatók a forgácsolási
paraméterek, a jövesztési teljesítmény. A jövesztett blokkból vett kőzetmintán elvégzett
laboratóriumi kőzetforgácsolási vizsgálatok eredményeinek felhasználásával meghatározhatók
az erőtani, energetikai paraméterek is. A vizsgálatok eredményei segítették az optimális
technológiai paraméterek meghatározását.
A merítékek konstrukciós ellenőrzéséhez, új meríték konstrukciók kifejlesztéséhez
üzemi megfigyeléseket végeztem üzemelő és a felújításra leváltott merítékeken. Rögzítettem a
jellemző tönkremeneteli módokat a bontófogaknál, a vágóélnél és a késtartóknál. A
merítékekről fényképfelvételeket készítettem és elemeztem a tönkremeneteli okokat. A vágóél
és bontófog működésének energetikai megítéléséhez elvégeztem a vágóél és bontófog
élgeometriai felülvizsgálatát, ez a meríték, a vágóél és a bontófogak térbeli modellje alapján
végezhető el. Elvégeztem az üzemelő meríték geometriák ellenőrzését forgácsképzési,
bontófog elhelyezési és beállítási szempontból. Ezt a vizsgálatot segítik az optimális
technológiához rajzolt forgácsképek és a térbeli modell. Elvégeztük az üzemelő merítékek
szilárdságtani felülvizsgálatát végeselem-módszerrel történő számítással. Ehhez
meghatároztam a merítékek névleges és extrém csúcsterheléseit. Az elvégzett szilárdságtani
felülvizsgálat tapasztalatai segítették az új konstrukciók megtervezését.
A geometriai és szilárdságtani vizsgálatok alapján új vágóél és bontófog élgeometriát
választottam és a forgácsolási vizsgálatok tapasztalataira is alapozva új bontófog konstrukciót
terveztem. Az új vágóél és bontófog felhasználásával új meríték geometriát alakítottam ki,
amely úgy geometriailag, mint szilárdságilag kedvezőbb üzemeltetési feltételeket biztosít.
Az új vágóél-geometria, az új bontófog és az új meríték geometria alapján készítettük
el az SRs-1200-as kotró új meríték konstrukcióinak gyártási dokumentációit.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
6
III.
A tudományos eredmények összefoglalása,
a tézisek megfogalmazása, az eredmények hasznosítása
1. tézis: A mechanikus jövesztést végző jövesztő szerkezetek egzakt erőtani, energetikai
és szilárdságtani vizsgálata a jövesztendő kőzetből vett nagymintán, laboratóriumi
forgácsolási vizsgálatokkal meghatározott forgácsolhatósági jellemzők alapján
végezhető el.
A forgácsolhatósági jellemzők az átlagos forgácskeresztmetszetre vonatkoztatott átlagos
vágóerő, ez az átlagos fajlagos vágóerő (f v ), az átlagos vágó- és rányomóerő, az átlagos
vágó- és oldalerő aránya (k F,R ; k F,0 ), a kés kopottsági tényezője (k K ), a forgácsolás
dinamikai tényezője (k f,d ).
A tézis kifejtése:
A vizsgálatok az eredeti állapotú kőzeteken, üzemi jövesztőkésekkel, vagy az üzemi
jövesztőkéseket (bontófogakat) modellező késekkel, reális forgácsolási paraméterekkel
végzendők.
Adott géptípusra, adott jövesztőszerkezet esetén meghatározandó a jellemző
kopottsági mód. Az átlagos kopottságú késekkel is elvégzendő a vizsgálat, amely alapján
meghatározható a forgácsolási jellemzők változása, a vágó- és rányomóerő növekedése.
A laboratóriumi forgácsolási vizsgálatok eredményei azt bizonyították, hogy az átlagos
fajlagos vágóerő – adott kőzetet adott késtípussal forgácsolva – a vágott keresztmetszet
függvényében állandó értékűnek tekinthető, vagy egy adott forgácskeresztmetszet
tartományban egy állandó értékkel közelíthető.
A forgácsolhatósági jellemzők alapján számítható erőtani, energetikai paraméterek:
Az átlagos vágóerő:
−
F
Az átlagos rányomóerő:
V
= k ⋅ f ⋅ A .
K
v
−
forg
−
F
R
=
−
F
k
V
F,
R
=
k
k
K
F,
R
⋅ f
v
−
⋅ A
forg.
A maximális vágóerő várható értéke:
−
F
V max
= k
f , d
−
⋅ F
V
= k
f , d
⋅ k
k
⋅ f
v
−
⋅ A
forg
.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
7
A forgácsolás átlagos teljesítményigénye:
−
P
J
−
= F
V
⋅ v
jöv
= k
k
⋅ f
v
−
⋅ A
forg
⋅ v
jöv
.
2. tézis: A marótárcsás kotrógépek optimális technológiai paraméterei a hajtóteljesítmény
korlátok (marótárcsa hajtás, fordítómű hajtás), a meríték térfogati korlát, a
lengetési sebesség korlát és a meríték geometriai korlát egyidejű vizsgálata alapján
határozhatók meg.
A tézis kifejtése:
Optimális a technológia, ha adott kőzetkörnyezetben adott konstrukciós paraméterekkel
rendelkező marótárcsás kotrógéppel jövesztve egy-egy lengetési ciklusra a maximális
jövesztési teljesítményt érjük el úgy, hogy a „korlátokat” nem lépjük túl.
Hajtóteljesítmény korlát a marótárcsa hajtásánál: a marótárcsa hajtás átlagos
teljesítményigénye folyamatos üzemben nem lehet nagyobb, mint a hajtómotor névleges
teljesítménye.
Meríték térfogati korlát: a pillanatnyi jövesztési teljesítmény nem lehet nagyobb, mint a
meríték névleges űrtartalmából a tényleges lazulási és a megengedhető töltési tényezővel
meghatározott jövesztési teljesítmény (ez az effektív jövesztési teljesítmény tömör m 3 /h-ban).
Lengetési sebesség korlát: folyamatos üzemben a jövesztett blokk teljes szelvényében (a felső
szeletben történő jövesztés kivételével) a lengetési sebesség tartósan ne érje el az adott
gémpozícióra jellemző maximális lengetési sebességet.
Meríték geometriai korlát: a maximális fogásmélység nem lehet nagyobb egy, a merítékméret
és a bontófog elhelyezés által meghatározott, geometriai méretnél, mert ennél nagyobb
fogásmélységek választásánál kedvezőtlen jövesztési feltételek alakulnak ki.
Hajtóteljesítmény korlát a fordítóműnél: a fordítómű hajtás (hajtások) átlagos
teljesítményigénye folyamatos üzemben nem lehet nagyobb, mint a fordítómotor (motorok)
névleges teljesítménye.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
8
Az optimális technológiai paraméterek meghatározásának első lépése a pillanatnyi jövesztési
teljesítmény meghatározása, amely mellett a kotró mint célgép a maximális jövesztési
teljesítményt tudja folyamatosan biztosítani.
A pillanatnyi jövesztési teljesítmény meghatározásánál a marótárcsa hajtóteljesítmény
korlátból indulunk ki. A marótárcsa hajtás átlagos teljesítmény igénye folyamatos üzemben a
hajtómotor névleges teljesítményével lehet azonos.
(A jelölések értelmezése a jelölések jegyzékében található!)
T - termelési tényező, értéke
1
−
töm
P M, H = Q jöv ⋅ T ≤ PM,
mot,
ηh
ahol
1 ⎛ h 2 ⎞
T = k k. f v + ⎜D
M,
V − − m⎟ρ
t ⋅ g .
η ⎝ 2 3 ⎠
em
Ebben figyelembe vesszük a hajtás jövesztésére fordított átlagos hajtóteljesítmény-igényét és
az anyagemelés járulékos ellenállásokkal (súrlódás, anyagtorlasztás) növelt hajtóteljesítmény
igényét is.
Ebből a pillanatnyi jövesztési teljesítmény:
Q
töm
jöv
η
≤
h
⋅ P
M,
mot
A meríték térfogati korlát figyelembevételével:
töm
jöv
töm
eff
T
Q ≤ Q , ahol
⋅
⎡ m
⎢tömör
⎣ h
3
⎤
⎥
⎦
Q
⎡ m
⎢tömör
⎣ h
⎤
⎥
⎦
3
töm laza k tölt
eff = Qelm
⋅
.
k laz
A második lépés a maximális fogásmélység optimális tartományának meghatározása. A
maximális fogásmélység (t emax ) egy-egy lengetési ciklusban megegyezik a blokkirányú
előrelépés nagyságával.
A pillanatnyi jövesztési teljesítmény a meríték által jövesztett forgácstérfogatból
a „függőleges” fő jövesztési síkban (α=0):
Q
⎡
3
2
m ⎤
( α = 0)
= 60 ⋅ h ⋅ t e max . v L ( α = 0 ⎢tömör
⎥ ,
⎣ h ⎦
töm
jöv )
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
9
és tetszőleges gémkifordulásnál (α):
Q
⎡
3
2
m ⎤
( α)
= 60 ⋅ h ⋅ t e max .cosα
⋅ v L ( α ⎢tömör
⎥ .
⎣ h ⎦
töm
jöv )
A lengetés „koszinuszos” szabályozásánál:
v
L
v L ( α = 0)
( α)
= , így
cosα
a pillanatnyi jövesztési teljesítmény a lengetés szabályozott szakaszára állandó értéken
tartható.
Mivel a jövesztett blokk és szelet geometriai méretei a jövesztett anyag
tulajdonságainak, a gém és a marótárcsa geometriai méreteinek megfelelően adottak ill.
megválasztandók, így h értéke adott, a fenti összefüggésekből t emax reális értékeihez v L (α=0)
számítható. Ebből meghatározható a gémlengetés szabályozási határszöge (α H ). Tetszőleges
gémpozícióban, tetszőleges szeletben:
α
i
H
i
L ( α =
i
v L max
v 0)
= arc cos .
A
i
v L max a gépre az alapadatokból számítható érték. A kifordulási határszögek adott szeletben
a jövesztett blokk és szelet adataiból ismertek.
A t emax minimális értékét meghatározza az a feltétel, hogy a felső szelet kivételével
jövesztési teljesítmény-csökkenés nélkül jövesszük le a szeleteket, tehát
α J és α B ≤ α H .
Ez a lengetési sebességkorlát alapján történő fogásmélység választás.
A t emax maximális értéke a hajtóteljesítmény korlát által meghatározott pillanatnyi jövesztési
teljesítményhez rajzolt forgácsképek alapján határozható meg, abból a feltételből, hogy a
bontófogak végezzék az anyag megbontását, az oldal vágóélek önállóan ne jövesszenek. Ez a
meríték geometriai korlát.
A maximális fogásmélység optimális tartománya a fentiek szerint meghatározott
minimális és maximális érték közé esik. Ezen feltételekhez kell az optimális meríték
konstrukciót kialakítani.
Harmadik lépésként a választott paraméterekhez ellenőrizni kell a gémlengetés teljesítményigényét.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
10
A gémlengetés jövesztésből adódó átlagos teljesítményigénye:
− E
P
F
k
=
k
K
F,
R
⋅ f
v
⋅ Q
töm
jöv
v
L
( α = 0)
v
K,
V
⋅
cos
2
cosα
b
α +
−
t
( α = 0)
i
( α = 0)
0 ≤ α ≤ α H .
Ehhez hozzáadva az üresjárati teljesítményigényt, és ha a gémlengetés síkja nem vízszintes, a
forgó felsőváz súlypontjának emeléséből ill. süllyesztéséből adódó teljesítményigényt , kapjuk
a gémlengetés eredő teljesítményigényét, az áttételi mű hatásfokának figyelembevételével
ennek kisebbnek kell lenni, mint a fordítómotor (motorok) névleges teljesítménye. A
járulékos teljesítményigény mérésekkel meghatározható.
,
3. tézis: A meríték vágóéleinek és bontófogainak beállítását a megválasztott optimális
technológiai paraméterekhez számítható átlagos forgácsparaméterek és az ezekhez
tartozó átlagos sebességvektorok alapján kell elvégezni. A működési hátszögeket, a
működési vágószögeket és a bontófog beállítási szögeket úgy kell megválasztani, hogy a
jövesztett blokk minden pontján megvalósítható jövesztési feltételek alakuljanak ki.
A tézis kifejtése:
A beállítások ellenőrzését elvégezhetjük működő merítékeknél a vágóélek és bontófogak
élgeometriai felülvizsgálatával a homlok és oldal vágóéleknél ill. tetszőleges vágóél
szakaszra, és a vágóélekre elhelyezett bontófogakra ill. új meríték tervezésénél az újonnan
kialakított meríték geometriára. Külfejtési talajok és kőzetek jövesztésénél törekedni kell a
tangenciális működés elérésére és arra, hogy a lehetséges működési feltételeknél negatív
hátszög ne alakuljon ki, valamint az átlagos forgácsparamétereknél az optimális hátszöggel
(6-8 o ) üzemeljen a vágóél és bontófog. A vizsgálatok a vágóél és bontófogak térbeli modellje
és az optimális technológiai paraméterekhez megrajzolt forgácsképek alapján végezhető el
úgy, hogy mindkét irányú lengetésnél (jövesztésnél) közel azonos jövesztési feltételek
alakuljanak ki. Így a gém végén a függőleges szimmetria síkhoz viszonyítva elfordítva
elhelyezett marótárcsánál közel szimmetrikus jövesztés csak aszimmetrikus meríték
konstrukció alkalmazásával érhető el.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
11
4. tézis: A merítékek szilárdságtani felülvizsgálatát a jövesztendő kőzetek
forgácsolhatósági jellemzőit, a változó technológiai feltételeket és a jövesztőgép
konstrukciós sajátosságait egyidejűleg figyelembe vevő statikus és dinamikus
erőcsúcsokra kell elvégezni.
A tézis kifejtése:
A meríték névleges csúcsterhelését a marótárcsa hajtómotor névleges terheléséhez tartozó
vágóerő és rányomóerő maximális értéke, az extrém terheléseket a hajtásokba beépített
védelmi rendszer működésekor fellépő statikus és dinamikus erőcsúcsok határozzák meg.
A névleges terhelést adott kőzetben a hajtómotor névleges teljesítmény felvételekor
számítható pillanatnyi jövesztési teljesítményből határozzuk meg. Az eredő átlagos vágóerő:
− E
F
V
=
k
K
⋅ f
v
v
⋅ Q
K,
V
töm
jöv
.
A legnagyobb névleges terhelést akkor kapjuk, ha az eredő vágóerő egy merítékre hat:
A rányomóerő érték ekkor:
− M − E
FV FV
= .
− M
F
R
− M
FV
= .
k
F,
R
A forgácsolás dinamikai tényezőjének figyelembevételével a vágó- és rányomóerő várható
maximális értéke:
− M
− M
FV
max = k f , d ⋅ FV
,
− M
− M
FR
max = k f , d ⋅ FR
.
Ezen terheléseket egyenletesen szétosztva a működő bontófogakra kapjuk a névleges
csúcsterhelést.
Az extrém terhelés akkor lép fel, ha a hajtásokba beépített védelmi rendszerek (pl.
csúszókuplung) működnek. Ha folyamatosan érjük el a csúcsterhelést, ekkor egyidejűleg
max
SK ;
max
SO
felléphet a statikus kerületi erő és statikus oldalerő maximuma ( F F ).
Dinamikus erőhatással a meríték ill. a bontófogak elakadásakor kell számolni (pl. a bontófog
kemény kőzetbe ütközik és elakad), ekkor a dinamikus erőcsúcs:
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
12
2
K,
V
max
v
F DK = m R ⋅ +
2l
m R =
R
Θ
ö
2
M,
V
.
F
max
SK
, ahol
A hajtás dinamikai tényezője
F
t D =
F
max
DK
max
SK
.
Ezen terheléseket egy bontófogra működtetve kapjuk a legnagyobb terheléseket. A bonyolult
geometriai kialakítás miatt a meríték szilárdságtani vizsgálata a számítógépi eljárásra
alapozott végeselem módszerrel végezhető el.
5. tézis: Külfejtési talajok és kőzetek jövesztésére alkalmazandó bontófogak
kialakításánál egyidejűleg figyelembe kell venni a lehetséges késterheléseket, a változó
lengetési sebességhez alkalmazkodó működési élgeometria meghatározásának
feltételrendszerét (a teljes blokkjövesztés során), a kopással szembeni ellenállás
geometriai és szilárdságtani feltételeit, valamint a meríték-vágóél és a bontófogtartó
kopással szembeni megvédését.
Marótárcsás jövesztőgéppel plasztikus anyagot jövesztve, széles vágóélű, negatív késfej
oldalszöggel rendelkező bontófog alkalmazandó, melynek késfej kialakítása megvédi a
bontófog tartót és a meríték vágóélét a nagymértékű kopásoktól. A késfejet felültetve a
vágóél homlokfelületére kedvezőbb késfej- és szárterheléseket, valamint bontófog tartó
terheléseket eredményez.
A tézis kifejtése:
A kialakítás következtében a bontófog jövesztésnél oldalszöggel rendelkezik, ez csökkenti a
súrlódásokat és javítja a fajlagos energiaigényt. A negatív késfej oldalszög kompenzálja a
változó irányú jövesztésből adódó oldalterheléseket és csökkenti az oldalkopásokat, a
bontófog beállítási szöghibái kevésbé növelik a fellépő erőhatásokat. A bontófog hátfelületén
kikönnyítést alkalmazva kisebb a kopási felület nagysága, kisebb a rányomóerő igény és
könnyebb a bontófog. A bontófog nem ékelődik be a bontófog tartóba és így kisebb a
bontófogak cseréjére fordított idő.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
13
Az eredmények hasznosítása
Az értekezésben kidolgozott vizsgálati módszer alkalmazásával üzemelő marótárcsás
kotrógépek jövesztő szerkezete (merítékei, bontófogai) felülvizsgálható, új jövesztő szerkezet
fejleszthető, amelyek alkalmazásánál
- kisebb fajlagos energiaigény mellett jöveszthetünk,
- hosszabb lesz a jövesztő szerszám élettartam,
- egyszerűbb a merítékek gyártása, felújítása, a bontófogak cseréje,
- alkalmazásánál a hajtások túlterhelés nélkül üzemeltethetők.
Ismerve a jövesztendő kőzet jövesztési jellemzőit, a technológiai paraméterek
optimalizálhatók.
A kidolgozott vizsgálati módszerek és a meghatározott összefüggések beépíthetők az
oktatásba és felhasználhatók a hazai és a nemzetközi kutatási együttműködéseknél egyaránt.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
14
JELÖLÉSEK JEGYZÉKE
A − forg - az átlagos forgácskeresztmetszet [cm 2 ],
b
- forgácsszélesség [m],
f v - átlagos fajlagos vágóerő [N/cm 2 ],
D M,V
- marótárcsa átmérő a vágóél középponton mérve [m],
max
F - a dinamikus kerületi erő maximális értéke [N],
DK
F −
R
E
F −
V
M
FV
max
- az átlagos rányomóerő [N],
- az eredő átlagos vágóerő [N],
- az egy merítékre jutó vágóerő várható maximális értéke [N],
max
F - a statikus kerületi erő maximális értéke [N],
SK
max
F a statikus oldalerő maximális értéke [N],
SO
F −
V
F −
V,max
E
F −
V
M
F −
V
− M
FV
max
h
k f,d
k F,0
k F,R
k K
k laz
k tölt
l
m
- az átlagos vágóerő [N],
- a maximális vágóerő várható értéke [N],
- az eredő átlagos vágóerő [N],
- az egy merítékre jutó átlagos vágóerő [N],
- az egy merítékre jutó vágóerő várható maximális értéke [N],
- a jövesztett szelet magassága [m],
- a forgácsolás dinamikai tényezője,
- az átlagos vágó- és oldalerő aránya,
- az átlagos vágó- és rányomóerő aránya,
- a kés kopottsági tényezője,
- a jövesztett anyag lazulási tényezője,
- a meríték töltési tényezője,
- a marótárcsa elakadása esetén a megállásig tartó úthossz [m],
- a meríték magassága [m],
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
15
m R
E
P −
F
P −
J
−
P M,
H
- a forgórendszer vágóél középpontra redukált tömege [kg],
- a gémlengetés jövesztésből adódó átlagos teljesítményigénye [kW],
- a forgácsolás (jövesztés) átlagos teljesítményigénye [kW],
- a marótárcsa hajtás átlagos teljesítményigénye [kW],
P M,mot
- a marótárcsa hajtómotor névleges teljesítménye [kW],
töm
Q - effektív jövesztési teljesítmény [tömör m 3 /h],
eff
laza
Q - az elméleti jövesztési teljesítmény, a meríték névleges űrtartalmából
elm
meghatározva [laza m 3 /h],
töm
Q - a pillanatnyi jövesztési teljesítmény [tömör m 3 /h],
jöv
R M,V
- a marótárcsa sugara a vágóél középponton mérve [m],
T - termelési tényező [N/cm 2 ],
t D
t emax
- a hajtás dinamikai tényezője,
- a maximális fogásmélység, mely megegyezik a blokkirányú előrelépés
nagyságával [m],
−
t i
- az átlagos fogásmélység a „függőleges” fő jövesztési síkban [m],
v jöv
v K,V
v L
α
α B
α J
α H
η em
η h
- jövesztési sebesség [m/s],
- a marótárcsa kerületi sebessége a vágóél középponton értelmezve [m/s], ez a
meríték jövesztési sebessége),
- a marótárcsa lengetési sebessége [m/s],
- a gémkifordulás szöge a „függőleges” fő jövesztési síktól mérve [ o ill. rad],
- kifordulási határszög a baloldalon [ o ill. rad],
- kifordulási határszög a jobboldalon [ o ill. rad],
- gémlengetési határszög [ o ill. rad],
- emelési hatásfok, mely figyelembe veszi a jövesztett anyag súrlódásából és
torlasztásából adódó járulékos ellenállásokat,
- hajtómű hatásfoka,
θ ö - a forgó rendszer tehetetlenségi nyomatéka [kg m 2 ],
ρ t - a jövesztett anyag tömör sűrűsége [kg/m 3 ],
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
16
IV.
A kutatás témakörében készült publikációk és előadások jegyzéke
Publikációk:
[1] Sümegi,I.: A jövesztés elméleti kérdései
Bányagépesítési Konferencia Miskolc, 1973. július 10-12. p. 1-17. +15 ábra
Kiadó: NME, OMBKE, BKI.
[2] Sümegi,I.: Az F8 típusú vágathajtógép jövesztési jellemzőinek meghatározása
BKL Bányászat KBFI Közleményei, 1982,június. p.31-36.
[3] Lois,L.-Sümegi,I: Az F8 vágathajtó géppel végzett munkahelyi vizsgálatok
A Bányamérnöki Kar tanszékeinek kutatási eredményei.Miskolc,1983.pp.72-78.
Kiadó: NME., OMBKE
[4] Lois,L.-Sümegi,I.: A jövesztési folyamat vizsgálata F8 típusú vágathajtó gépekkel.
BKL Bányászat 118. évf. 11.sz. 1985. pp.749-753.
[5] Sümegi,I.-Vőneky,Gy.: Szállítás és jövesztéstechnikai kutatások a Bányagéptani
Tanszéken. Jubileumi Bányagépészeti Szeminárium Miskolc, 1986. május 28-30.
Jubileumi kiadvány, pp.223-244.Kiadó: NME Bányagéptani Tanszék
[6] Debreczeni,E.-Sümegi,I.: A laboratóriumi és üzemi vizsgálatok eredményeinek
hasznosítása az „F” típusú vágathajtó gépek fejlesztésében. Gépi Vágathajtás
Konferencia Tapolca ’86, 1986.nov.11-13. pp.167-180.
Kiadó: HUNGALU Bakony, OMBKE.
[7] Sümegi,I.-Vőneky,Gy.: Szállítás és jövesztéstechnikai kutatások az NME
Bányagéptani Tanszéken. BKL Bányászat 120.évf. 7. 1987.pp.459-464.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
17
[8] Бочанци,Я.–Лоиш,Л.-Шюмеги,И.: Исследования с целью повышения надежности
и производительности горных машин.
(Vizsgálatok a bányászati termelőgépek megbízhatóságának és teljesítő képességének
javítására). 1986. VI. 16-18.
GORNICTWO z. 143. Gliwice, 1986. p.59-70. Zeszyty Naukowe Politechniki
Slaskiej
[9] Ferencsin,I..-Lois,L.-Sümegi,I.: Az F8-1 típusú vágathajtó gépek jövesztő-fejeinek
károsodási vizsgálata. BKL Bányászat 122.évf.1.sz.pp.27-31. 1989.
[10] Lois,L.-Sümegi,I.: A jövesztőkések összehasonlító laboratóriumi vizsgálatának
néhány eredménye BKL Bányászat 122.évf. 4. 1989. pp.233-237.
[11] Sümegi,I.: Vágathajtógépek jövesztőfejeinek fejlesztése a Bányagéptani Tanszéken
Lucrarile Stiintifice ale Simpozionului International al Catedrelol de Masini Miniere,
Petrosani, 1991. p. 46-67. Kiadó: Universitatea Technica Petroşani.
[12] Sümegi,I.: Jövesztőfejek fejlesztése az F6-HKF, F8 és a GBF1 vágathajtógépek
részére.
A Bányamérnöki Kar Tanszékeinek Kutatási Eredményei, Miskolc, 1992. p.35-40.
Kiadó: Miskolci Egyetem
[13] Deák,E.-Sümegi,I.::Vágathajtógépek jövesztőfejeinek fejlesztése a Bányagéptani
Tanszéken. XXV. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia,
A bányagépészet és bányavillamosság fejlődésének tapasztalata, elért eredményei, a
jövő kilátásai konferencia kiadvány, Siófok, 1992. okt.8-9. p. 140-145.
[14] Debreczeni,E.-Deák,E.-Ladányi,G.-Sümegi,I.: Badanie procesów urabiania i nowe
rozwiazania konstrukcyjne dla organów urabiajacych opracowane w katedrze maszyn
górniczych uniwersytetu w Miskolcu.
Niekonwencionalne Techniki Urabiania Materialy Seminaryjne Gliwice,
1992. nov. 25. E1-18 pp.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
18
[15] Debreczeni,E.-Deák,E.-Ladányi,G.-Sümegi,I.: Examination of winning processes
and development of cutting elements of novel type.
Second International Symposium on Mine Mechanization and Automation.
7-10 June 1993. Luleå, Sweden. A.A.Balkema/Rotterdam/ Brookfield/,
pp. 211-220, 1993.
[16] Debreczeni,E.-Debreczeni,Á.-Fazekas,J.-Sümegi,I.-Varga,J.: Pneumatikus szállítással
kombinált jövesztőfej kifejlesztése.
XXVII. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia
A bányagépészet és a bányavillamosság feladatai a bányászat megváltozott
helyzetében c. konferencia kiadvány. Siófok. 1994.szept. pp.23-33.
[17] Debreczeni,E.-Debreczeni,Á.-Sümegi,I.: Grundlegende untersuchungen zur
entwicklung einer mit pneumatischer förderung kombinirten gewinnungmaschine mit
Schneidkopf.
CNEM ’97. First National Conference of Mining Elektromechanics. Petroşani,
Románia. 30-31. Mai 1997. p. 33-34.
[18] Sümegi,I.: Entwicklung neuer Schaufeln für den Schaufelradbagger SRs-1200.
International Conference Mining Techniques 2001, Proceeddings. Krakków-Krynica,
2001.szept. p. 237-244.
[19] Sümegi,I.: Marótárcsás kotrógép jövesztéstechnikai felülvizsgálata, merítékfejlesztés.
XXXIV. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia. A magyar bányászat
megújulása c. konferencia kiadvány. p.131-136. Balatongyörök, 2001. szept.27-28.
Előadások:
[E1]
Sümegi,I.: A jövesztés elméleti kérdései
Előadás a Bányagépesítési Konferencián, Miskolc, 1973. július 10-12.
A konferenciát szervezte NME, OMBKE, BKI.
[E2]
Sümegi,I.: Az F-8 vágathajtógép jövesztési jellemzőinek meghatározása
Előadás az I. Bányászati Ifjúsági Szakmai Napokon, Budapest, 1981. okt. 5-6. KBFI
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
19
[E3]
Lois,L.-Sümegi,I.: Az F8 vágathajtó géppel végzett munkahelyi vizsgálatok
Előadás a Bányamérnöki Kar tanszékeinek kutatási eredményei című továbbképző
szakmai napokon. Miskolc, 1983. június 7-8.
Szervező: NME Bányamérnöki Kar, OMBKE Egyetemi osztálya
[E4]. Sümegi,I.: Üzemi mérések és tapasztalataik a vágathajtás gépesítésével kapcsolatosan
Előadás a Bányagépészeti Napon, Budapest, 1984. november 23.
Szervezte: OMBKE Bányászati Szakosztály Bányagépészeti és Bányavillamossági
Szakcsoport, NME Bányagéptani Tanszék
[E5]
Sümegi,I.-Vőneky,Gy.: Szállítás és jövesztéstechnikai kutatások a Bányagéptani
Tanszéken
Előadás a Jubileumi Bányagépészeti Szemináriumon. Miskolc, 1986. május 28-30.
[E6]
Debreczeni,E.-Sümegi,I.: A laboratóriumi és üzemi vizsgálatok eredményeinek
hasznosítása az "F" típusú vágatható gépek fejlesztésében.
Előadás a Gépi Vágathajtás Konferencia '86-on, Tapolca, 1986. november 11-13.
[E7]. Bocsánczy,J.-Lois,L.-Sümegi,I.: Vizsgálatok a bányászati termelőgépek megbízhatóságának
és teljesítőképességének javítására.
Előadás az ICOREM '86 nemzetközi konferencián. SCZYRK, LENGYELORSZÁG,
1986. június 16-18.
(Az előadás orosz nyelven hangzott el: "Исследования с целью повышения
надежности и производительности горных машин" címen.)
[E8]
Deák,E.-Debreczeni,E.-Sümegi,I.: Bauxitok jöveszthetőségének vizsgálata
Előadás a Segédfolyamatok Konferencián, Tapolca, 1988. nov. 8-10.
[E9]
Deák,E.-Debreczeni,E.-Sümegi,I.: Tárcsakés jövesztőtárcsák kialakításának elméleti
kérdései és üzemi tapasztalatai
Előadás a Bányagépész Szemináriumon, Balatonfüred, 1989. szeptember 7-8.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
20
[E10] Deák,E.-Debreczeni,E.-Sümegi,I.: Marótárcsás jövesztőgépek üzemének
számítógépes elemzése, új marótárcsa kifejlesztése
Előadás a Bányagépész Szemináriumon, Balatonfüred, 1989. szeptember 7-8.
[E11] Sümegi,I.: Vágathajtógépek jövesztőfejeinek fejlesztése a Bányagéptani Tanszéken
Előadás a Bányagépészeti Tanszékek által szervezett Nemzetközi Konferencián
Petrozsény, (Románia) 1991. október 16-20.
[E12] Sümegi,I.: Jövesztőfejek fejlesztése az F6-HKF, F8 és s GBF1 vágathajtógépek
részére
Előadás A Bányamérnöki Kar Tanszékeinek Kutatási Eredményei Tudományos
Konferencián, Miskolc, 1992. június 25.
[E13] Deák,E.-Sümegi,I.: Vágathajtógépek jövesztőfejeinek fejlesztése a Bányagéptani
Tanszéken
Előadás a XXV. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencián, Siófok, 1992.
okt. 8-9.
[E14] Deák,E.-Debreczeni,E.-Ladányi,G.-Sümegi,I: Untersuchung der Gewinnungsprozesse
und Konstruktion neuer gewinnungsorgane am Lehrstuhl für
Bergbaumaschinen der Universität Miskolc.
Unconventional cutting techniques, Gliwice (Lengyelország), 1992. nov. 25. Gliwice,
1992.
[E15] Deák,E.-Debreczeni,E.-Ladányi,G.-Sümegi,I: Examination of winning processes
and development of cutting elements of novel type.
Second International Symposium on Mine Mechanization and Automation, 7-10 June
1993. Luleå (Svédország).
[E16] Debreczeni,E.-Debreczeni,Á.-Fazekas,J.-Sümegi,I.-Varga,J.: Pneumatikus szállítással
kombinált jövesztőfej kifejlesztése.
Előadás a XXVII. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencián. Siófok, 1994.
szeptember 29-30.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
21
[E17] Sümegi,I.: Pneumatikus szállítással kombinált jövesztőfej kifejlesztése
Előadás a Geotechnikai Rendszerek és Eljárástechnikai Ifjúsági Konferencián.
Miskolc, Miskolci Akadémiai Bizottság Székháza, 1996. június 21.
[E18] Debreczeni,E.-Debreczeni,Á.-Sümegi,I.: Grundlegende untersuchungen zur entwicklung
einer mit pneumatischer förderung kombinirten gewinnungmaschine mit
Schneidkopf.
CNEM '97. First National Conference of Mining Elektromechanics. Petroşani.
Románia. 30-31. Mai 1997.
[E19] Шюмеги,И.: Развитие ковшей роторного экскаватора типа СРС-1200.
International Conference on Mining Techniques`2001.
Kraków-Krynica, 2001. szeptember.
[E20] Sümegi,I.: Marótárcsás kotrógép jövesztéstechnikai felülvizsgálata, meríték fejlesztés.
Előadás a XXXIV. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencián.
Balatongyörök, 2001. szept.27-28.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK