Tézisek - Miskolci Egyetem

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
6
III.
A tudományos eredmények összefoglalása,
a tézisek megfogalmazása, az eredmények hasznosítása
1. tézis: A mechanikus jövesztést végző jövesztő szerkezetek egzakt erőtani, energetikai
és szilárdságtani vizsgálata a jövesztendő kőzetből vett nagymintán, laboratóriumi
forgácsolási vizsgálatokkal meghatározott forgácsolhatósági jellemzők alapján
végezhető el.
A forgácsolhatósági jellemzők az átlagos forgácskeresztmetszetre vonatkoztatott átlagos
vágóerő, ez az átlagos fajlagos vágóerő (f v ), az átlagos vágó- és rányomóerő, az átlagos
vágó- és oldalerő aránya (k F,R ; k F,0 ), a kés kopottsági tényezője (k K ), a forgácsolás
dinamikai tényezője (k f,d ).
A tézis kifejtése:
A vizsgálatok az eredeti állapotú kőzeteken, üzemi jövesztőkésekkel, vagy az üzemi
jövesztőkéseket (bontófogakat) modellező késekkel, reális forgácsolási paraméterekkel
végzendők.
Adott géptípusra, adott jövesztőszerkezet esetén meghatározandó a jellemző
kopottsági mód. Az átlagos kopottságú késekkel is elvégzendő a vizsgálat, amely alapján
meghatározható a forgácsolási jellemzők változása, a vágó- és rányomóerő növekedése.
A laboratóriumi forgácsolási vizsgálatok eredményei azt bizonyították, hogy az átlagos
fajlagos vágóerő – adott kőzetet adott késtípussal forgácsolva – a vágott keresztmetszet
függvényében állandó értékűnek tekinthető, vagy egy adott forgácskeresztmetszet
tartományban egy állandó értékkel közelíthető.
A forgácsolhatósági jellemzők alapján számítható erőtani, energetikai paraméterek:
Az átlagos vágóerő:
−
F
Az átlagos rányomóerő:
V
= k ⋅ f ⋅ A .
K
v
−
forg
−
F
R
=
−
F
k
V
F,
R
=
k
k
K
F,
R
⋅ f
v
−
⋅ A
forg.
A maximális vágóerő várható értéke:
−
F
V max
= k
f , d
−
⋅ F
V
= k
f , d
⋅ k
k
⋅ f
v
−
⋅ A
forg
.
MISKOLCI EGYETEM
GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉK