letöltése
24.10.2014 • Views
Share Embed Flag

letöltése

letöltése

letöltése

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
onkorkep.hu

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

Esélyek és lehetőségek<br />

ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET<br />

2 0 0 7<br />

5 . s z á m<br />

ÖN<br />

K O R<br />

K É P<br />

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT<br />

Ára: 545 Ft<br />

• tizenhetedik évfolyam, 160. szám<br />

RET-KÓR – reformkór<br />

A települések főként<br />

„betonoznának”…<br />

7. oldal<br />

10. oldal<br />

Fókuszban:<br />

a gyermekszegénység 21. oldal<br />

Palkonyai<br />

május<br />

randevú<br />

25–október 8.<br />

Európa Kulturális Faluja 2007

Valamennyi önkormányzati fejlesztési hitelhez és kötvényhez – max. 20 éves futamidôvel –<br />

igényelhetô a Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása. Az igénybevevôk lehetnek helyi<br />

önkormányzatok, önkormányzati társulások és a helyi önkormányzatok vállalkozásai.<br />

Mit jelent ez az önkormányzatoknak?<br />

A HG Zrt. garanciája mellett csökken a bankok hitelezési kockázata, ezért<br />

javulhatnak a hitelfeltételek<br />

csökkenhet a fedezetigény<br />

nô az önkormányzat hitelhez jutási esélye.<br />

Milyen ügyletekhez igényelhetô az önkormányzati hitelgarancia?<br />

EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez<br />

támogatást megelôlegezô hitelekhez<br />

fejlesztési és beruházási hitelekhez<br />

meglévô hitelek fedezet átütemezésére<br />

forint- és devizahitelekhez egyaránt<br />

Mekkora összegre vállalhat kezességet a Hitelgarancia Zrt.?<br />

A HG Zrt. garanciájának mértéke<br />

a hitelszerzôdés alapján a tôkeösszeg 80%-a,<br />

a kibocsátott kötvények névértékének 80 %-a,<br />

de legfeljebb 800 millió Ft lehet.<br />

A különbözo termékekhez vállalt készfizetô kezességek összegét együttesen kell figyelembe venni.<br />

Mit kell tennie az önkormányzatnak?<br />

A hitelt nyújtó bankot tájékoztatja, hogy a hitelhez biztosítékként a HG Zrt. kezességvállalását is<br />

igénybe kívánja venni.<br />

A finanszírozó bank közbeszerzés útján történô kiválasztásakor célszerû már a kiírásban szerepeltetni,<br />

hogy az önkormányzat fedezetként számít a HG Zrt. kezességvállalására is.<br />

Hogyan történik a garanciavállalás?<br />

1. Az önkormányzat benyújtja hitelkérelmét a bankhoz.<br />

2. A bank a hitelkérelemmel a Hitelgarancia Zrt-hez fordul.<br />

3. A Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességet vállal és errôl értesíti a bankot.<br />

4. A bank folyósítja az önkormányzati hitelt.<br />

Mennyibe kerül az önkormányzati hitelgarancia?<br />

A díj mértéke önkormányzatok és azok társulásai esetén évi 1%.<br />

Az önkormányzatok vállalkozásai esetén 1,6 %.<br />

Díjfizetési mód: évenkénti díjfizetés.<br />

1053 Budapest, Szép u. 2. · Telefon: (36-1) 485-83-32 · Fax: (36-1) 485-83-89<br />

E-mail: hgzrt@hitelgarancia.hu · Website: www.hitelgarancia.hu

MÁJUS<br />

RET-KÓR – reformkór<br />

A kormány az egészségügyi reformon belül, a járóbeteg-szakellátást,<br />

a mentőszolgálat fejlesztését és az ügyeleti rendszert<br />

kiemelt feladatként kezeli, de nem a miniszter feladata megmondani,<br />

hogy mindez hol és hogyan működjön! Horváth Ágnes<br />

egészségügyi miniszter szerint a négyszáz milliárdnyi uniós<br />

feljlesztési forrást jól kell elkölteni, ezért a minisztériumban a<br />

kistérségi járóbeteg-szakellátási központok létrehozására mintaprojekteket<br />

dolgoznak ki, és a közeljövőben folytatják a kistérségeknek<br />

szervezett felkészítő tréningeket. A hivatkozott<br />

kijelentéseket az egészségügyi miniszter, a Községek, Kistelepülések<br />

és Kistérségek Országos Szövetségének budapesti<br />

konferenciáján tette, ahol az egészségügyi reformról – a háziorvosi<br />

és járóbeteg-szakellátási feladatokról – szóló diskurzus<br />

volt a legizgalmasabb téma… 7<br />

A települések főként „betonoznának”…<br />

Az Európai Unió strukturális alapjainak hazai elosztását szabályozó<br />

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007 és 2013 között<br />

7000 milliárd forint értékű beruházást tesz lehetővé. Annak<br />

érdekében azonban, hogy az önkormányzatok hatékonyan tudják<br />

felhasználni ezeket a forrásokat, speciális szaktudás szükséges.<br />

Hogy milyen szaktudásra van szükségük, kiderül az Alapítvány<br />

az Önkormányzatok Házáért (ÖHA) felméréséből. 10<br />

Fókuszban: a gyermekszegénység<br />

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége meghívást<br />

kapott az Európai Szociális Hálózat (ESN) március 15–16-án Koppenhágában<br />

megtartott konferenciájára, amelyet Gyermekszegénység<br />

és jóléti ellátások címmel rendeztek meg. A gyermekszegénységről<br />

és a szociális ellátásokról szóló konferencia aktualitását<br />

az adta, hogy 2006-ban az Európai Tanács felhívta a<br />

tagországok figyelmét, tegyenek meg a lehető leghamarabb<br />

minden lehetséges lépést a gyermekszegénység visszaszorítására,<br />

annak érdekében, hogy képesek legyenek minden gyereknek<br />

egyenlő esélyeket biztosítani a fejlődéshez. 21<br />

HÍREK<br />

TARTALOM<br />

Európai csoda 2<br />

Vakációra készülnek a közhivatalok? 2<br />

Nemet mondott a kormány 2<br />

Gyermekek és diákok jogairól 20<br />

Érdemes megismerni a HÖKA szolgáltatásait! 20<br />

PARL AMENT<br />

Célkeresztben a vasút 3<br />

EGÉSZSÉGÜGYI KOR-KÉP<br />

RET-KÓR – reformkór 7<br />

KOR-KÉP – FE JLESZ TÉSPOLITIK A<br />

A települések főként „betonoznának”… 10<br />

Gyorsít a sereghajtó 13<br />

Versenyben a felzárkózásért 16<br />

EURÓPAI KULTUR ÁLIS FALU<br />

Palkonyai randevú 19<br />

KITEKINTŐ<br />

Fókuszban: a gyermekszegénység 21<br />

„Egy csepp” Budapest 18. kerületétben 23<br />

FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN<br />

Építőipari nívódíj 24<br />

Kapcsolatok 24<br />

Palóczi Antal-díjak 24<br />

Az élhető település 24<br />

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET)<br />

Mit kíván a női nemzet?<br />

Férfibeszéd – családról és munkáról<br />

Magyar minta az Unió számára<br />

Családbarát munkahely<br />

Hazai jogi háttér<br />

Nemzetközi jogi háttér<br />

Jeles dátumok<br />

Eurobarométer<br />

Európát ünnepeltük országszerte<br />

Gender – csak a nőkre vonatkozna?<br />

Kamionnal a sokszínűségért.<br />

Pályázatok<br />

Melléklettel<br />

I<br />

III<br />

III<br />

IV<br />

V<br />

V<br />

VI<br />

VII<br />

VIII<br />

VIII<br />

VIII<br />

VIII<br />

KÖZBESZERZÉSI VÁLSÁGKEZELÉS<br />

sürgős, jogilag nehezen megítélhető ügyekben<br />

KONZULTÁCIÓ – TANÁCSADÁS – JOGI KÉPVISELET<br />

DR. PERCZEL ZSÓFIA<br />

ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó<br />

www.perczelzsofia.hu • kozbeszerzes@bodmernet.hu • 06 20 382-9410<br />

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Németh Erika,<br />

Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt<br />

Borító: www.palkonya.hu • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs<br />

Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail:<br />

onkorkep@chello.hu Web: www.onkorkep.hu<br />

Lapzárta: 2007. május 11.<br />

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302<br />

Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel<br />

a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN<br />

1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew<br />

Nyomdaipari Kft.<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

1

HÍREK<br />

Európai csoda<br />

Vakációra készülnek a közhivatalok?<br />

Valóban ügyintézési szünet<br />

bevezetését tervezik a<br />

közintézményekben? Hirek<br />

szerint a közhivatalok egy<br />

része egy hónapra bezárna,<br />

a dolgozókat kötelező szabadságra<br />

küldenék. Európában<br />

van erre példa. Franciaországban<br />

bevált gyakorlat<br />

a többhetes közigazgatási<br />

„szünet”. Hazánkban azonban<br />

több akadályba ütközik,<br />

és az ezzel kapcsolatos törvényi<br />

rendelkezés sem történt<br />

meg.<br />

Szetey Gábor, kormányzati<br />

személyügyért felelős államtitkár<br />

nem cáfolta a hírt. Megerősítette,<br />

hogy az elképzelés<br />

törvényi szabályozása napirenden<br />

van, de a részletek<br />

még nem tisztázódtak. A<br />

jelenlegi elképzelés szerint a<br />

nyári szünet nem kötelezettség,<br />

hanem lehetőség volna<br />

a hivatalok számára. Azoknak<br />

a hivataloknak, amelyek a<br />

vakáció mellett döntenének,<br />

a bíróságokhoz hasonlóan,<br />

ügyelosztási tervet kellene<br />

készíteniük. A hivatali nyári<br />

szünet egyébként nem ismeretlen<br />

teljesen Magyarországon.<br />

A bíróságok (a cégbíróság<br />

kivételével) július végétől<br />

augusztus 20-ig ítélkezési<br />

szünetet tartanak. A versenyszférában<br />

a gyártó cégek egy<br />

része is leáll nyáron néhány<br />

hétre, a termelési szünetben<br />

végzik el például a karbantartási<br />

munkákat<br />

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők<br />

és Közalkalmazottak<br />

Szakszervezetének<br />

(MKKSZ) főtitkára elképzelhetetlennek<br />

tartja a közhivatalok<br />

nyári vakációját. Véleménye<br />

szerint nem megoldható,<br />

hogy a fogyasztóvédelmi<br />

ellenőrök és a közegészségügyi-járványügyi<br />

felügyelők vakációzzanak,<br />

hasonlóan problémásnak<br />

tartja a földhivatalok és az<br />

okmányirodák leállását is.<br />

Már szerkezetkész a kontinensen egyedülálló méretekkel<br />

rendelkező kőröshegyi völgyhíd, amely 41,5 milliárd<br />

forintos költséggel épült. A csaknem 2 kilométer hosszú és<br />

88 méter magas viadukt az M7-es autópályán épül Zamárdi<br />

és Balatonszárszó között. A hídon a kerékpáros-, illetve a<br />

gyalogosforgalom már megindult. A végleges átadás időpontját<br />

augusztusra tervezik az építők. A viadukt érdekessége,<br />

hogy a híd belsejében kiépítik a csapadékvíz-elvezető<br />

rendszert, és a völgyhíd saját szennyvíz-tisztítóval is rendelkezik<br />

majd. Szakértők szerint ennek köszönhető, hogy a<br />

Balatonba akkor sem kerülhet szennyeződés, ha a viadukton<br />

veszélyes anyagot szállító kamiont baleset ér.<br />

Kurucz Attilát választották Kemenessömjén polgármesterének.<br />

A május 6-án tartott időközi választáson két független jelölt közül választhatott<br />

a szavazásra jogosult 505 polgár. Kurucz Attila 162 szavazatot kapott,<br />

ellenfelére, Pados Zoltánra 147-en voksoltak. Az időközi választást az előző polgármester<br />

januári lemondása miatt kellett kiírni. A köztes időszakban a most<br />

megválasztott Kurucz Attila, alpolgármesterként vezette a nyolctagú képviselő-testületet.<br />

Lemondott posztjáról Bátonyterenye szocialista polgármestere.<br />

A város vezetője döntését április 26-án a képviselő-testület zárt ülésén jelentette<br />

be. Vanya Gábor még az ülésen sietve leszögezte, lemondásának nincs<br />

politikai indítéka. „Azért mondok le polgármesteri megbízatásomról, mert<br />

elfogadtam egy másik felkínált lehetőséget, távozásomnak nem politikai oka<br />

van, csupán munkakörváltásról van szó” – fogalmazott Vanya Gábor. A hivatalos<br />

állásponttal szemben többek szerint azonban egészen más állhat Vanya<br />

Gábor távozásának hátterében. Bátonyterenyén auguszus 12-én tartanak időközi<br />

választást.<br />

Nemet mondott a kormány<br />

a pécsi közgyűlés felterjesztésére<br />

Elutasította a kormány a pécsi közgyűlés felterjesztését, amelyet a tubesi<br />

radarügyben fogalmaztak meg. A pécsi önkormányzat a város közgyűlésének<br />

egyhangú döntése után élt azon kormánydöntéssel szembeni felterjesztési<br />

jogával, amely a NATO-radar telepítését Pécsre, a Tubes-hegyre jelölte ki. A felterjesztésre<br />

Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszolt<br />

a kormány nevében. Az elutasítás indoklásában egyik fő érvként említi, hogy a<br />

helyszín kiválasztása minden lehetséges szempontot figyelembe véve, alapos<br />

előkészületek után történt meg. A kormány véleménye, hogy a pécsi lakosság<br />

körében felmerült aggályt, amely szerint a radarnak káros egészségügyi hatása<br />

lenne, nem támasztja alá egyetlen konkrét szakértői vélemény sem. Mindazonáltal<br />

figyelembe véve a pécsiek félelmét, olyan nyilvános mérőrendszert telepítenek,<br />

amely a radar által kibocsátott sugárzásról szolgáltat adatokat. Amenynyiben<br />

pedig ez alapján mégis szükség lenne arra, azonnal végrehajtják a szükséges<br />

műszaki változtatásokat.<br />

Előzményekről: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése egyhangúlag döntött<br />

2007. május 3-án arról, hogy a HM Építésügyi Hatósága által a Tubesre<br />

kiadott radar építési engedélyét megtámadja. Tasnádi Péter polgármester<br />

elmondta, hogy az elsőfokú engedély három ponton is sérti a Pécsi Építési<br />

Szabályzatot. Szakértők vizsgálták az elmúlt héten kiadott építési engedélyt,<br />

amit több ponton is aggályosnak találtak. A helyszín nem közelíthető<br />

meg közvetlenül közútról, nincs szenyvíz-elvezető csatorna, így veszélybe<br />

kerülhet a Tettyei karsztvízbázis, valamint a szaktárca nem kért előzetes elvi<br />

építési engedélyt. Az ellenzők és a civilek a döntéssel egyetértettek, üdvözölték.<br />

A Civilek a Mecsekért Mozgalom vezetője, dr. Vicze Csilla felvetette,<br />

hogy szerintük a változtatási tilalmat el kellene rendelni, hiszen csak ebben<br />

az esetben van garancia arra, hogy nem indul meg a radar építése.<br />

(Forrás. www.baranyanet.hu)<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

PARLAMENT<br />

Segítségre vár a vidék<br />

Célkeresztben<br />

a vasút<br />

Újabb vasútvonalak és posták bezárása, továbbá az ingatlanadó voltak azok a<br />

főbb önkormányzati témák, amelyek az utóbbi hónapban foglalkoztatták a parlamenti<br />

képviselőket. De a napirenden szerepelt még: a panelházak felújítása<br />

valamint az uniós önerőalap kínálta lehetőség is.<br />

A vasúti szárnyvonalak<br />

bezárásáról, állaguk megóvásáról<br />

és a közutak állapotáról<br />

több alkalommal is<br />

faggatták a kormányzat képviselőit<br />

az ellenzékiek.<br />

Erdős Norbert (Fidesz)<br />

reformköntösbe bújtatott<br />

csonkolásnak minősítette<br />

a mellékvonalak bezárását,<br />

s felháborodását tolmácsolta,<br />

amiért Kóka János<br />

szabaddemokrata gazdasági<br />

miniszter – véleménye<br />

szerint – ismét<br />

olyan ígéretekkel igyekezett<br />

enyhíteni a helyzetet,<br />

miszerint a vonalakon<br />

a forgalom szüneteltetése<br />

a helyközi személyszállításra<br />

vonatkozik,<br />

és nem érinti a teherforgalmat.<br />

Ennek függvényében<br />

megdöbbenve<br />

olvasom a miniszter<br />

úr nekem küldött írásbeli<br />

válaszát – közölte a képviselő,<br />

majd a követke -<br />

zőket idézte: „Jelenleg a<br />

személyszállítás szüneteltetésével<br />

az érintett vasútvonalak<br />

pontos állagmegóvási<br />

költségigénye<br />

– tekintettel arra, hogy az<br />

áruforgalom fenntartására<br />

még nincsenek végleges<br />

adatok – nem ismeretes.”<br />

Erdős Norbert nem<br />

értette, hogyan fordulhat<br />

ez elő, ha a vasútvonalak<br />

bezárását mindenre<br />

kiterjedő szakmai előkészítés<br />

előzte meg. Emellett<br />

megjegyezte, hogy<br />

a minisztérium figyelmét<br />

például elkerülte a<br />

Békés és Murony közötti<br />

köves út siralmas állapota,<br />

amelyre várhatóan<br />

további rossz hatással<br />

lesz az újonnan beállított<br />

12 autóbuszjárat.<br />

Mennyivel lett olcsóbb<br />

egy vonal fenntartása a<br />

személyszállítás megszüntetését<br />

követően,<br />

valamint mi a neve<br />

annak a pályázatnak,<br />

amit Kóka miniszter<br />

úr írásbeli válaszában<br />

ígért, amelyet kimondottan<br />

a vonalmegszüntetések<br />

által sújtott<br />

utak megnövekedett<br />

fenntartási költségére<br />

írnak ki,<br />

illetőleg mi lesz a teherszállítás<br />

sorsa az önök célkeresztjébe<br />

került szárnyvonalakon?<br />

– fordult kérdésével<br />

a minisztert helyettesítő<br />

államtitkárhoz a képviselő.<br />

Garamhegyi Ábel annyit<br />

közölt: nem tudják megmondani,<br />

mekkora lesz a teherforgalom,<br />

mert nem a MÁV<br />

adja fel és fogadja a teherküldeményeket.<br />

Amennyiben<br />

azon a vonalon teherszállításra<br />

igény van, akkor<br />

ez generálja az ottani pályahasználatot<br />

és a költségeket.<br />

A pályázatokkal kapcsolatban<br />

azt mondta: azokat<br />

a minisztérium háttérintézménye,<br />

az erre szakosodott<br />

útfejlesztő társaság fogja<br />

kiírni a három-, négy számjegyű,<br />

illetve egyéb utakra.<br />

Nem zárják be az összes<br />

mellékvonalat<br />

A gazdasági államtitkár<br />

válaszolt egy másik fideszes<br />

képviselő kérdésére<br />

is. Lengyel Zoltán a következőket<br />

tudakolta:<br />

igaz-e, hogy ha a MÁV 88<br />

milliárd forintot kap az<br />

államtól, akkor megszüntetik<br />

az összes mellékvonalat,<br />

és a fővonalakon is csak<br />

három vonat járna?<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

3

PARLAMENT<br />

Létezik-e olyan tervezet,<br />

amely szerint a fővonalakon<br />

30 százalékkal kevesebb<br />

vonat indulna, s például a<br />

Budapest–Győr–Hegyeshalom<br />

vonalon az összes vonatot<br />

törölnék az IC-k és a nemzetközi<br />

vonatok kivételével,<br />

és a megmaradt vonalakon<br />

csak reggel, délben és este<br />

biztosítanának utazási lehetőséget?<br />

Az államtitkár a híreket<br />

kiszivárgott sajtóértesüléseknek,<br />

riogatásnak minősítette,<br />

és azt tanácsolta,<br />

hogy az ellenzék ne alapozzon<br />

ezekre. Azt azonban elismerte,<br />

hogy készültek olyan<br />

számítások, munkaanyagok,<br />

amelyek végső esetben ezek<br />

hatását is bemutatják.<br />

Matematikai modellezés<br />

zajlik e pillanatban mind a<br />

menetrend, mind a kihasználtság,<br />

mind a mellékvonalak<br />

tekintetében. Nem tervünk<br />

valamennyi mellékvonal<br />

megszüntetése – szögezte<br />

le.<br />

Jelenleg Magyarországon ötféle ingatlanadó működik.<br />

Ezek közül négyféle helyi adó, az ötödik luxusadó<br />

formájában. A négy adóforma: az építmény-, a<br />

telek-, a magánszemélyek kommunális adója, az üdülőépület<br />

után fizetendő idegenforgalmi adó. Valamennyi<br />

önkormányzati bevétel. Ezen adónemekből<br />

2005-ben összességében 58,8 milliárd forintos adóbevétel<br />

származott, 2006-ban az előzetes adatok szerint<br />

mintegy 63 milliárd forint. A 2006. január 1-jei<br />

adatok alapján a magánszemélyek kommunális adóját<br />

2200 önkormányzat, építményadót 732 önkormányzat<br />

vezetett be Magyarországon.<br />

A vonalak elsorvasztásának<br />

célját cáfolva hozzátette:<br />

az európai uniós forrásokból<br />

mintegy 500 kilométernyi<br />

vasútvonal fejlesztése<br />

valósul meg az elkövetkezendő<br />

években. Hazai forrásból<br />

minden eddiginél<br />

nagyobb, 98 milliárd forintot<br />

kapott a MÁV Zrt. a működési<br />

költségeire; 2007-ben<br />

112 milliárd forint tőkeemelést<br />

hajtottak végre a társaságban;<br />

és a jövő évi menetrend-egyeztetések<br />

kapcsán<br />

is kiemelt figyelmet fordítanak<br />

a konvergenciaprogramban<br />

vázolt, költségvetési<br />

keretek között nyújtható<br />

legmagasabb szolgáltatási<br />

színvonalra.<br />

Ugyanakkor nem szeretnénk<br />

fenntartani olyan vonalakat,<br />

amelyek sokkal gazdaságosabban<br />

és magasabb<br />

színvonalon üzemeltethetők<br />

más közlekedési megoldásokkal<br />

– mondta Garamhegyi<br />

Ábel.<br />

A kérdező viszontválaszában<br />

azonban bizalmatlanságát<br />

tolmácsolta. Számtalan<br />

esetben bebizonyosodott,<br />

hogy akkor, amikor a<br />

parlamenti patkóban a kormánypártok<br />

részéről elhangzott,<br />

hogy az ellenzék riogat,<br />

abból végül törvény és<br />

megszorító intézkedés lett<br />

– mondta.<br />

Kérdéses<br />

az egységes ingatlanadó<br />

A konvergenciaprogram<br />

azt tartalmazza, hogy 2008-<br />

tól egy általános értékalapú<br />

ingatlanadót vezetnek majd<br />

be Magyarországon. Veres<br />

János pénzügyminiszter egy<br />

kérdés kapcsán a parlamentben<br />

azt mondta: miután a<br />

jelenlegi adók meglehetősen<br />

eltérő terhet jelentenek<br />

különböző érték- vagy területalapon,<br />

ezért célszerű, ha<br />

ezeket kiváltva lép be – ha<br />

belép – majd egy új adó. A<br />

kormányzat azonban erről<br />

döntést még nem hozott.<br />

Mi lesz a panelházak sorsa?<br />

Az ország 4 millió lakásának<br />

14 százaléka panel vagy<br />

más iparosított technológiával<br />

készült épület. Szigetelésük<br />

rossz, a rezsiköltségek<br />

4<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

PARLAMENT<br />

jóval magasabbak, mint az új<br />

építésű lakásokban, holott a<br />

panelházakban általában alacsonyabb<br />

jövedelmű emberek<br />

élnek. A felújításhoz eddig<br />

segítséget nyújtott a panelprogram,<br />

majd az önerő biztosításához<br />

a panel plusz program.<br />

Most azonban a három<br />

lábon álló rendszer mindhárom<br />

lába megingott, s a felröppent<br />

hírek szerint az állami<br />

és önkormányzati források<br />

is kimerülőben vannak. Pettkó<br />

András (MDF), aki a felújítási<br />

programok sorsáról kérdezte<br />

az illetékes tárcát, úgy vélte,<br />

nem a jelenlegi rendszer a<br />

legüdvözítőbb megoldás.<br />

Sokak szerint rossz minőségű<br />

anyagokkal dolgoznak<br />

a kivitelezők, aminek eredményeként<br />

e házak szigetelése<br />

már most nem tartós.<br />

Az új nyílászárók hőtechnikai<br />

tulajdonságai sem sokkal<br />

jobbak, mint a régieké.<br />

Mindezért cserében viszont<br />

alaposan kiköltekeztek<br />

és eladósodtak a társasházak<br />

és benne a lakók – tette<br />

szóvá a képviselő. Majd az<br />

iránt érdeklődött, mi a kormányzat<br />

terve a panelházak<br />

felújításával, fűtésrekonstrukciójával<br />

kapcsolatban.<br />

Azt is tudni szerette volna,<br />

folytatódik-e idén a panelés<br />

a panel plusz program?<br />

Tervezik-e az eddigi tapasztalatok<br />

alapján a támogatási<br />

rendszer átalakítását?<br />

Az önkormányzati és területfejlesztési<br />

minisztériumi<br />

államtitkár saját tapasztalatai<br />

alapján ellenben úgy<br />

vélte: az elmúlt évek egyik<br />

legnagyobb sikertörténete<br />

a panelrekonstrukciós program<br />

volt. A hazánkban található<br />

800 ezer, iparosított technológiával<br />

épült lakás közül az<br />

elmúlt években 120 ezer lakás<br />

mintegy 21 milliárd forint értékű<br />

energiatakarékos felújításának<br />

állami támogatásáról<br />

született döntés. 2006-ban a<br />

pályázatra 73 ezer lakás tulajdonosa<br />

nyújtotta be mintegy<br />

15 milliárd forint összegű<br />

támogatási igényét – sorolta<br />

a számokat. 2006 novemberében,<br />

illetve 2007 februárjában<br />

összesen 4,5 milliárd forintról<br />

született támogatási döntés.<br />

Az elmúlt napokban jelentette<br />

be a miniszter további 6 milliárd<br />

forint támogatás odaítélését<br />

– tette hozzá. Elismerte<br />

azonban, hogy vannak negatív<br />

tapasztalatok is egyes vállalkozók,<br />

kivitelezők munkájával.<br />

A kormány azonban<br />

nem adja fel azon szándékát<br />

– mondta –, hogy folytassa a<br />

panelépületek energiatakarékos<br />

felújítását. Kijelentette,<br />

hogy határozottabban szereznek<br />

érvényt a lakók és az<br />

állam érdekeinek, de ennek<br />

hogyanjáról nem szólt.<br />

Sokszorosan sújtott<br />

térségek?<br />

Kuzma László (KDNP) azt<br />

tette szóvá, hogy egy GKM<br />

rendelet alapján az útdíjfizetést<br />

kiterjesztették az autóutakra<br />

és a főutakra is. Esetünkben<br />

a 6. számú főút<br />

Szentlőrinc és Szigetvár közötti<br />

szakaszára. A rendelet szerint<br />

a fizetési kötelezettség<br />

vonatkozik 2007. április 1-jétől<br />

a 12 tonnánál nagyobb össztömegű,<br />

illetve 2008. január<br />

1-jétől a 3,5 tonna össztömeget<br />

meghaladó gépjárművekre,<br />

valamint a gépjármű vontatmányára<br />

is.<br />

A rendelkezés a képviselő<br />

szerint súlyosan sérti az ott<br />

élők érdekeit, s indokolatlanul<br />

sújtja további terhekkel<br />

a térséget. A Szigetvári<br />

és a Barcsi kistérség további<br />

adók nélkül is a leghátrányosabb<br />

térségek közé tartozik<br />

mind a területfejlesztést,<br />

mind a társadalmi-gazdasági,<br />

infrastrukturális helyzetet,<br />

mind a munkanélküliek<br />

számát tekintve.<br />

Semmilyen szakmai szempont<br />

nem indokolja az<br />

említett útszakasz fizetőssé<br />

tételét – vélte, s<br />

hozzátette, hogy náluk<br />

még alternatív közlekedési<br />

lehetőség sincs.<br />

Úgy vélte, a minisztérium<br />

nem támaszotta alá<br />

kellően, miért lett fizetős<br />

a 6. számú főútnak ez az<br />

alig több mint tizenkét<br />

kilométeres szakasza.<br />

A legnagyobb súlyterhelés<br />

a 6-os út dél-dunántúli<br />

szakaszán éppen a Pécs<br />

és Szentlőrinc közötti szakaszra<br />

tevődik. A minisztérium<br />

minden alapos indok<br />

nélkül megkülönböztette a<br />

térséget, előnybe helyezte a<br />

Szentlőrinc–Pécs útszakaszt,<br />

és rendelkezésével olyan<br />

súlyos terhekkel sújtja Barcs<br />

és Szigetvár térségét, hogy<br />

Barcsi kistérség<br />

Szigetvári<br />

kistérség<br />

annak súlyos következményei<br />

lehetnek, többek között<br />

árfelhajtó hatás, beruházások<br />

elmaradása, a népességmegtartó<br />

erő csökkenése –<br />

sorolta az indokokat.<br />

Kóka János gazdasági és<br />

közlekedési miniszter viszont<br />

úgy vélte, nemhogy sértené,<br />

de éppenséggel szolgálja a<br />

helyi és az országos érdekeket<br />

a támadott rendelkezés.<br />

Kiemelte, hogy szakmai<br />

érvek alapján és széles körű<br />

szakmai és társadalmi egyeztetést<br />

követően hozták meg<br />

a döntésünket.<br />

Minden közlekedőnek érdeke,<br />

hogy a közutak elhasználódásáért<br />

legnagyobb mértékben<br />

felelős tehergépjárművek<br />

nagyobb arányban<br />

járuljanak hozzá az út fenntartását<br />

szolgáló bevételekhez<br />

– vélte a miniszter.<br />

Mivel egy nehéz-tehergépjármű<br />

30 ezer személygépkocsi<br />

együttes terhelésének<br />

megfelelő kárt okoz az úthálózatban,<br />

a tárcavezető szerint<br />

valamennyire közelíteni<br />

kell a karbantartási, fenntartási,<br />

felújítási költségekben<br />

is a részvételt. A nehézgépjármű-forgalom<br />

ráadá-<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

5

PARLAMENT<br />

sul évente 10 százaléknál<br />

is nagyobb mértékben nő,<br />

tovább súlyosbítva a helyzetet.<br />

A lakosság közvetlen terhei<br />

viszont nem növekednek,<br />

mert a személygépkocsik<br />

számára eddig is ingyenesen<br />

használható utakon<br />

továbbra sem kell matricával<br />

közlekedni, elősegítve ezzel<br />

is az alacsonyabb rendű utak<br />

terhelésének csökkentését,<br />

a környezetvédelmi szempontok<br />

jobb érvényesülését,<br />

a helyi lakosok nyugalmát, a<br />

lakókörnyezet egészségesebbé<br />

tételét – tolmácsolta álláspontjukat<br />

Kóka János.<br />

A tranzitforgalom<br />

kárenyhítése<br />

A miniszter szerint arra is<br />

figyelemmel voltak, hogy<br />

mely úthálózati szakaszokat<br />

terheli leginkább a döntően<br />

tranzit irányú forgalom.<br />

A 6-os főút Baranya megyei<br />

szakasza a legkevésbé Szentlőrinc<br />

és Szigetvár között<br />

kerülhető ki alsóbbrendű utakon,<br />

így ennek a szakasznak<br />

a kijelölése kizárólag szakmai<br />

szempontok alapján történt,<br />

amelyhez a széles körű<br />

társadalmi egyeztetés során<br />

egyetlen helyi észrevétel sem<br />

érkezett – állapította meg.<br />

A kereszténydemokrata<br />

képviselőt azonban mindez<br />

nem győzte meg. – Én azokról<br />

a térségekről beszéltem,<br />

amelyek az említett útszakasz<br />

hátoldalán vannak, és<br />

ezen az útszakaszon kénytelenek<br />

megközelíteni a Déldunántúli<br />

Régió központját.<br />

az ott élő emberek munkalehetőségeinek<br />

megteremtése<br />

érdekében kérem ennek a<br />

döntésnek a felülvizsgálatát –<br />

fordult a tárcavezetőhöz.<br />

Postabezárások<br />

Ellenzéki oldalról ismét<br />

támadták az Országgyűlésben<br />

a posták bezárását.<br />

Kovács Zoltán (Fidesz) úgy<br />

értesült, hogy a már korábban<br />

bezárt ötszáz, majd 124<br />

postahivatal után újabbakat<br />

készülnek bezárni. A hírek<br />

szerint az ezer fő alatti települések<br />

postahivatalainak<br />

és jó néhány városi postahivatalnak<br />

is ezt a sorsot szánják<br />

– mondta. A hírt azonban<br />

Veres János pénzügyminiszter<br />

kategorikusan cáfolta.<br />

Uniós önerőalap<br />

A kormánypárti képviselők<br />

interpellációikban igyekeztek<br />

a sikerek felé irányítani<br />

a figyelmet. Egyik volt ezek<br />

közül a Heves megyei szocialista<br />

Sós Tamás, aki az európai<br />

uniós önerőalapról kérdezte<br />

az önkormányzati tárca képviselőjét.<br />

A válaszból kiderült,<br />

hogy idén érvényesül<br />

az elmaradottsági, illetve a<br />

jövedelmi viszonyok alapján<br />

történő differenciált támogatás<br />

elve.<br />

Előnyben részesülnek a<br />

jogi személyiségű önkormányzati<br />

társulások<br />

pályázatai, valamint az<br />

a pályázó, amely óvoda,<br />

általános iskola, középiskola<br />

fejlesztésére, szociális,<br />

gyermekjóléti vagy<br />

egészségügyi sürgősségi<br />

alapellátást nyújtó intézmény<br />

kialakítására nyer<br />

pályázatot.<br />

Az alap 2004-től működik,<br />

az önkormányzatok és<br />

társulásaik uniós pályázatainak<br />

megvalósításához<br />

nyújt segítséget. A támogatás<br />

2004-ben 4,4 milliárd<br />

volt, két évre rá pedig több<br />

mint 7 milliárd forint állt rendelkezésre.<br />

Előnye, hogy az<br />

előirányzat 2006-ig felülről<br />

nyitott volt.<br />

Újhelyi István államtitkár<br />

bejelentette: 2007-ben<br />

10,1 milliárd forint forrás van<br />

az önkormányzatok számára<br />

az EU önerőalapjában. A<br />

támogatási rendszer eddigi<br />

működéséről az önkormányzatoktól<br />

kedvező visszajelzést<br />

kaptak. Számos kistelepülésen,<br />

városban megújulhattak<br />

a polgármesteri hivatalok,<br />

a közterek, a középületek,<br />

a mezőgazdasági és<br />

közutak, az óvodák, az iskolák,<br />

ipari parkok, szakképző<br />

központok létesülhettek, és<br />

sok helyen környezetvédelmi<br />

beruházások keretében<br />

korszerű szennyvízcsatornahálózatok,<br />

szennyvíztisztítók<br />

és hulladéklerakók épülhettek.<br />

A többcélú kistérségi<br />

társulások és az önkormányzatok<br />

társulásai jellemzően<br />

a gazdasági versenyképességi<br />

operatív program keretében<br />

megvalósuló szélessávú<br />

internet, infrastruktúra,<br />

önkormányzati adatkezelő,<br />

informatikai rendszerek<br />

kiépítése saját forrásának<br />

igénybevételéhez használták<br />

ezt az alapot.<br />

Ez idáig több mint 1900<br />

fejlesztéshez igényelték a<br />

támogatást. A 857 pályázat<br />

jóváhagyott támogatási<br />

összege 16,3 milliárd<br />

forint volt, amellyel 247 milliárd<br />

forint összköltségű fejlesztés<br />

megvalósítására van<br />

lehetőség.<br />

N. E.<br />

6<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

EGÉSZSÉGÜGYI KOR-KÉP<br />

RET-KÓR<br />

Reform<br />

A kormány az egészségügyi reformon belül, a járóbeteg-szakellátást,<br />

a mentőszolgálat fejlesztését és az ügyeleti rendszert kiemelt feladatként<br />

kezeli, de nem a miniszter feladata megmondani, hogy mindez<br />

hol és hogyan működjön! Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint<br />

a négyszáz milliárdnyi uniós feljlesztési forrást jól kell elkölteni,<br />

ezért a minisztériumban a kistérségi járóbeteg-szakellátási központok<br />

létrehozására mintaprojekteket dolgoznak ki, és a közeljövőben<br />

folytatják a kistérségeknek szervezett felkészítő tréningeket. A hivatkozott<br />

kijelentéseket az egészségügyi miniszter, a Községek, Kistelepülések<br />

és Kistérségek Országos Szövetségének budapesti konferenciáján<br />

tette, ahol az egészségügyi reformról – a háziorvosi és járóbetegszakellátási<br />

feladatokról – szóló diskurzus volt a legizgalmasabb téma.<br />

Az ott elhangzottak és a kistérségi településpolitikusok által felvetett<br />

problémák figyelemre méltóak, ezért is tartjuk fontosnak, hogy<br />

a jelenlegi helyzetről egy rövid áttekintést adjunk.<br />

A helyi önkormányzati<br />

fenntartók döntési<br />

lehetőségeiről<br />

Mint emlékezetes, az<br />

egészségügyi ellátórendszer<br />

fejlesztéséről szóló 2006. évi<br />

vonatkozó törvény, az egészségbiztosító<br />

által a társadalombiztosítás<br />

keretében<br />

finanszírozott fekvőbetegszakellátási<br />

kapacitások felosztását<br />

és a hozzárendelt<br />

ellátási területek meghatározását,<br />

az illetékes regionális<br />

egészségügyi tanácsok<br />

(RET) döntésére bízta.<br />

Tudjuk, hogy ezzel a lehetőséggel<br />

a regionális tanácsok<br />

akkor nem éltek, ezért<br />

Molnár Lajos volt miniszter<br />

március végén meghozta<br />

azt a határozatát, amely<br />

az ágyszámokra és a területi<br />

lehatárolásokra vonatkozott,<br />

ez ellen már fellebezni<br />

nem lehetett. (Erről részletesen<br />

lásd a www.antsz.hu-t.)<br />

Ugyanakkor a törvény lehetőséget<br />

ad a szomszédos<br />

régiókban működő RETeknek<br />

arra, hogy a finanszírozott<br />

fekvőbeteg-szakellátási<br />

kapacitásuk terhére<br />

megállapodást köthessenek<br />

a régiók közötti kapacitásátadásról,<br />

amennyiben az<br />

a régió határának mentén<br />

élők egészségügyi ellátása<br />

érdekében szükséges, és a<br />

megállapodással az érintett<br />

valamennyi önkormányzat<br />

egyetért.<br />

Ezekben az esetekben<br />

az ellátási terület, illetve a<br />

kapacitás a fenntartók megállapodása<br />

alapján változtatható.<br />

Ebből adódóan régióhatároktól<br />

függetlenül általános<br />

lehetőség nyílik arra,<br />

hogy az egyes önkormányzatok<br />

a területi ellátási kötelezettség<br />

területi határait<br />

módosítsák, és megállapodást<br />

kössenek az ellátási<br />

kötelezettség módosításáról.<br />

A törvény arra is lehetőséget<br />

ad, hogy a helyi önkormányzat<br />

egészségügyi szakellátási<br />

kötelezettségét más<br />

egészségügyi közszolgáltatásért<br />

felelős szervvel vagy<br />

más fenntartóval, illetve<br />

egészségügyi szolgáltatóval<br />

szerződés alapján teljesítheti.<br />

A szerződéskötés során<br />

a helyi önkormányzatokról<br />

szóló törvényben foglaltakat<br />

kell alkalmazni.<br />

Mindebből következik,<br />

hogy bár a közfinanszírozott<br />

fekvőbeteg-szakellátási<br />

kapacitások mennyiségének<br />

felosztásáról és az ellátási<br />

területről – a RET döntésének<br />

hiányában – a miniszter<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

7

EGÉSZSÉGÜGYI KOR-KÉP<br />

rendelkezett, a helyi önkormányzat<br />

(mint fenntartó) a<br />

törvényben meghatározott<br />

ellátási kötelezettségét más<br />

egészségügyi közszolgáltatásért<br />

felelős szervvel (más<br />

helyi önkormányzat, illetve<br />

központi államigazgatási<br />

szerv) vagy más fenntartóval<br />

(pl. alapítvány, egyház),<br />

illetve egészségügyi szolgáltatóval<br />

történő ellátási<br />

szerződés megkötése által<br />

is teljesítheti.<br />

Disputa<br />

Mi a baj a jelenlegi rendszerrel?<br />

Az, hogy nem<br />

garantálja a minőséget,<br />

nem szolidáris (egyenlőtlen<br />

eloszlás, hálapénz, privilégiumok),<br />

nem finanszírozható,<br />

ezért nem tartható<br />

fenn.<br />

A kistérségek ellátása fejlesztésre<br />

szorul, és ehhez az<br />

uniós források is rendelkezésre<br />

állnak. A miniszter<br />

szerint hazánkban húsznál<br />

több kistérségekben teljesen<br />

hiányzik a járóbeteg-szakellátás.<br />

A KÖSZ rendezvényén<br />

Horváth Ágnes hangsúlyozta,<br />

hogy azokon településeken,<br />

ahol tizenötezer feletti<br />

a lakosok száma, és nincs<br />

járóbeteg-szakellátás, ott<br />

érdemes uniós forrásokból<br />

megteremteni a komplex<br />

szakorvosi ellátást. Véleménye<br />

szerint indokolt a szakellátó<br />

intézményekhez rendelni<br />

a központi ügyeleteket<br />

is. A kormány fontossági<br />

sorrendet állítva kiemelt<br />

feladatként kezeli a járóbeteg-ellátást,<br />

a mentőszolgálat<br />

fejlesztését és az ügyeleti<br />

rendszert, de nem a miniszternek<br />

kell megmondania,<br />

hogy mindez hol legyen, és<br />

hogyan működjön. (Több<br />

településpolitikus kérte a<br />

minisztertől, hogy a tárca<br />

legyen rugalmasabb a lakosságszámot<br />

illetően, hiszen<br />

van olyan kistérség, ahol a<br />

lakosok száma 15 ezer fő<br />

alatt van.) A miniszter emlékeztette<br />

a kistérségi településpolitikusokat:<br />

azért számolnak<br />

minimum 15 ezres<br />

lélekszámmal, mert nem szabad<br />

olyan beruházásokat<br />

létesíteni, amelyeket hosszú<br />

távon nem tudnak fenntartani.<br />

Az Európai Unió ugyanis<br />

ötéves folyamatos működtetést<br />

vár, és ha ez nem valósul<br />

meg, megvonja a támogatást.<br />

A négyszáz milliárdnyi<br />

uniós fejlesztési forrást<br />

jól kell elkölteni. A minisztériumban<br />

mintaprojekteket<br />

dolgoznak ki, kistérségi<br />

színten tanácskozásokat<br />

szerveznek. Horváth Ágnes<br />

arra kérte a döntéshozókat,<br />

hogy a járóbeteg-szakellátás<br />

legyen olyan szakmai program,<br />

amelyben helyi szinten<br />

döntenek az adott egészségügyi<br />

szakellátó központ<br />

helyéről, és ezek az intézmények<br />

legyenek közös fenntartásúak.<br />

Melyek a legfőbb<br />

alapelvek?<br />

Fontos a szolidaritás, senki<br />

nem maradhat megfelelő<br />

ellátás nélkül, nem alakulhatnak<br />

ki szegényeket, illetve<br />

gazdagokat biztosító társaságok,<br />

az ellátás minden<br />

biztosítottnak egyenlő mértékben<br />

jár. Ugyanakkor a verseny<br />

elvének működnie kell,<br />

hogy a biztosítottak választhassanak<br />

a versenyző biztosítók<br />

között, mert ez vezet az<br />

általuk kínált szolgáltatások<br />

minőségének javulásához.<br />

Lényeges, hogy a biztosítók<br />

választhatnak a szolgáltatók<br />

között, mert ezzel érhetik el<br />

a minőség javulását és a költséghatékonyságot.<br />

Fontos a<br />

Földrajzi kitekintés<br />

Európa nagy részén többbiztosítós<br />

rendszer működik,<br />

Skandináviában önkormányzati<br />

rendszer, Nagy-Britanniában<br />

állami ellátás van,<br />

Dél-Európára a kevert modellek<br />

jellemzők.<br />

biztonság, a fokozatos átmenet<br />

és a politikától független<br />

stabil rendszer, valamint<br />

az erős Egészségbiztosítási<br />

Felügyelet.<br />

Miért nem jó<br />

az egybiztosítós modell?<br />

A programalkotók szerint<br />

az egybiztosítós modellben<br />

valójában nincs verseny,<br />

nincs meg az a hajtóerő,<br />

ami kikényszeríthetné a<br />

folyamatos minőségjavítást<br />

az intézményektől, és nem<br />

lehet megszüntetni a politikai<br />

befolyást. Az egy biztosítóért<br />

ugyanúgy a kormány<br />

vállalja a felelősséget,<br />

mint ma az Országos Egészségügyi<br />

Pénztárért. Ezekből<br />

következően nem garantálható<br />

sem a jobb minőségű,<br />

sem a gazdaságosabb ellátás.<br />

Kompromisszumos javaslat a<br />

vegyes modell, amely megoldást<br />

kínál valamennyi felvetett<br />

problémára.<br />

Garancia a versenyre<br />

és a biztonságra<br />

Tervek szerint az OEP egy<br />

részéből létrehoznának egy<br />

Állami Egészségbiztosítót.<br />

Ez garantálja majd a biztonságot<br />

és az állami felelősségvállalást.<br />

Az állami szer-<br />

8<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

EGÉSZSÉGÜGYI KOR-KÉP<br />

vezet mellett megadják a<br />

lehetőséget a magánbiztosítók<br />

versenyzésére, már a<br />

kötelező biztosítások területén<br />

is. Ezzel többletfizetés<br />

és járulékemelés nélkül<br />

teremtenének versenyhelyzetet<br />

a biztosítók között: a<br />

jobb ellátást kínálók több<br />

biztosítottat tudnak meggyőzni,<br />

így nagyobb bevételhez<br />

jutnak. A jobb ellátás<br />

érdekében a biztosítók<br />

a legjobb ellátást nyújtó<br />

intézményekkel szerződnének.<br />

A tervek szerint ez<br />

vezet az ellátások színvonalának,<br />

illetve gazdaságosságának<br />

fejlesztéséhez.<br />

Ki mennyit fizet,<br />

és mennyit kap majd?<br />

Alig, hogy az új egészségügyi<br />

miniszter átvette<br />

megbízólevelét, máris elindult<br />

a találgatás, távozike<br />

Horváth Ágnes, ha nem<br />

jön létre az a kompromiszszum,<br />

amely a liberálisok<br />

által elhatározott több-biztosítós<br />

modell megvalósításához<br />

szükséges. A sajtóban<br />

a kétség már úgy körvonalazódik,<br />

hogy vajon az<br />

idős, szegény nyugdíjasokkal<br />

járnának jobban az üzleti<br />

biztosítók, valóban jobban<br />

megéri majd idős, nyugdíjas<br />

ügyfeleket toborozniuk,<br />

mint „fiatal menedzsereket”<br />

az SZDSZ modelljének kockázatkiegyenlítő<br />

mechanizmusai<br />

alapján? Mely szerint<br />

a biztosítóknak az sem volna<br />

mindegy, hogy ügyfeleik az<br />

ország mely részében élnek<br />

– a hátrányos helyzetű térségek<br />

lakói után kiegészítő<br />

kvóta járna.<br />

Liberális szakértők azt állítják,<br />

hogy a szabaddemokraták<br />

modelljébe olyan erős<br />

garanciák vannak, hogy akár:<br />

egy idős, nyugdíjas nővel jobban<br />

megérne szerződnie a<br />

biztosítónak, mint egy „fiatal,<br />

jól kereső menedzserrel”.<br />

Korlátok közé szorítanák<br />

Egy háttérszámítás szerint,<br />

a létrehozni kívánt Egységes<br />

Nemzeti Kockázatkezelő<br />

Alapba (ENKA) egy 60<br />

ezer forintos nyugdíjjal rendelkező<br />

idős asszony után<br />

évi 64 800 forintot fizetne az<br />

állam, míg annak a biztosítónak,<br />

amellyel az illetőnek<br />

szerződése van, évi 270 ezer<br />

forint fejkvóta járna. Ugyanez<br />

egy havi 800 ezer forintot<br />

kereső menedzser esetében,<br />

aki jövedelme után évi 1 millió<br />

440 ezer forint járulékot<br />

fizet az alapba, csak 58 ezret<br />

utalnának tovább a biztosítónak,<br />

a fennmaradó összeget<br />

kockázatkiegyenlítésre<br />

szánnák. Vagyis, a biztosított<br />

személyek után a biztosítóknak<br />

juttatandó fejkvóta<br />

– a jövedelmen és az életkoron<br />

túl – az illető nemétől<br />

és lakóhelyétől is függhet.<br />

Sok szó esik arról is, hogy<br />

ma meglehetősen nagyok<br />

a regionális egyenlőtlenségek<br />

a pénzügyi finanszírozások<br />

terén, és éppen az<br />

ország legfejlettebb területeire<br />

esik a több költségvetési<br />

pénz. Míg a fővárosban<br />

egy emberre évi 97 ezer<br />

forintnyi egészségügyi költség<br />

jut, Észak-Magyarországon<br />

ez a szám csak nyolcvan<br />

ezer. Elképzelés szerint<br />

a biztosítók döntik majd el,<br />

hogy milyen kórházakkal<br />

szerződnek ügyfeleik ellátására,<br />

de itt is elég komoly<br />

kötöttségek mellett. Hiába<br />

nincs szerződésük például<br />

egyetlen kórházzal sem egy<br />

adott régióban, ha onnan<br />

valaki belép hozzájuk, a<br />

meghatározott protokollok<br />

miatt kötelesek lesznek egy,<br />

az előírt távolságon belüli<br />

(ez valószínűleg 60 kilométer<br />

lenne) intézménnyel<br />

kontraktust kötni. A liberálisok<br />

azt is várják a változástól,<br />

hogy szűnjön meg a „főorvosi<br />

ágyak” intézménye.<br />

Egyes számítások szerint a<br />

kapacitások harmadát ilyen<br />

formában veszik igénybe,<br />

ezért is akadhatnak gondok<br />

az ellátásban.<br />

Civilek hiányolják<br />

a társadalmi párbeszédet<br />

Az ellenzéki képviselők és<br />

a szakmai szervezetek többségükben<br />

az egybiztosítós<br />

modell mellett érvelnek,<br />

véleményük szerint a reform<br />

mögül hiányzik a társadalmi<br />

közmegegyezés, a többbiztosítós<br />

modell az időseknek<br />

és a nagycsaládosoknak<br />

sem kedvez. Egy civil szervezet<br />

által kezdeményezett<br />

tanácskozáson a résztvevők<br />

határozatijavaslat-tervezetükben<br />

felhívják a kormány<br />

figyelmét arra, hogy vegyék<br />

komolyan az eddig bejelentett<br />

változásokkal kapcsolatos<br />

kritikákat, ismerjék el a<br />

hibás lépéseket, tegyenek<br />

korrekciós intézkedéseket,<br />

és a döntésekbe vegyenek<br />

részt a szakmai és érdekképviseleti<br />

szervezetek. Ugyanezen<br />

a fórumon, a székesfehérvári<br />

Szent György Kórház<br />

orvos-igazgatója magánvéleményként<br />

azt fogalmazta<br />

meg, hogy: az egy- vagy<br />

több-biztosítós modell kérdésénél<br />

sokkal fontosabb,<br />

hogy a kötelezően ellátandó<br />

feladatokra az intézmények<br />

pénzügyi garanciát kapjanak,<br />

ha meg többletfeladatokra<br />

is szerződnek az intézmények<br />

az üzleti biztosítókkal,<br />

abból csak előnyük lehet<br />

a kórházaknak.<br />

Adok-kapok<br />

Wekler Ferenc, Mecseknádasd<br />

és Schmidt Jenő, Tab polgármestere<br />

A Községek és Kistérségek<br />

Országos Szövetségének<br />

budapesti konferenciáján<br />

Wekler Ferenc, a szövetség<br />

elnöke is fontosnak tartotta<br />

a reformról folytatandó<br />

párbeszédet, ezért az egészségügyi<br />

minisztert meghívta<br />

a május végi balatoni konferenciájukra<br />

is, azzal a szándékkal,<br />

hogy a kistérségekre<br />

háruló járóbeteg-szakellátásról<br />

több információt kapjanak,<br />

illetve adjanak a tárca<br />

képviselőinek. A településpolitikusok<br />

nem titkolták,<br />

hogy szeretnének a kistérségek<br />

érdekében lobbizni,<br />

lehetőség szerint indokolt<br />

kérdésekben a minisztérium<br />

elképzeléseit alakítani.<br />

Csiky Ildikó<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

9

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

Képzés hátrányos helyzetű kistérségeknek<br />

A települések főként „betonoznának”…<br />

az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával<br />

Az Európai Unió strukturális alapjainak hazai elosztását<br />

szabályozó Új Magyarország Fejlesztési<br />

Terv (ÚMFT) 2007 és 2013 között 7000 milliárd<br />

forint értékű beruházást tesz lehetővé. Annak<br />

érdekében azonban, hogy az önkormányzatok<br />

hatékonyan tudják felhasználni ezeket a forrásokat,<br />

speciális szaktudás szükséges. Hogy milyen<br />

szaktudásra van szükségük, kiderül az Alapítvány<br />

az Önkormányzatok Házáért (ÖHA) felméréséből.<br />

A települési önkormányzatok<br />

az I. Nemzeti fejlesztési<br />

terv időszakának tapasztalatai<br />

alapján a strukturális<br />

alapok legjelentősebb kedvezményezettjei<br />

Magyarországon.<br />

Az önkormányzati<br />

célcsoport azonban rendkívül<br />

heterogén: fejlettségbeli<br />

különbségeik, adottságaik,<br />

mozgásterük, fejlesztési<br />

lehetőségeik igen különbözőek.<br />

Ezeket a különbségeket<br />

nemcsak statisztikai adatok<br />

igazolják, hanem az ezen<br />

mutatók alapján kialakított<br />

jogszabályok is rögzítik (pl.<br />

a 64/2004. (IV.15.) kormányrendelet).<br />

A közösségi kohéziós politika<br />

alapvető célkitűzése a<br />

régiók közötti fejlettségbeli<br />

különbségek mérséklése,<br />

a hátrányos helyzetű térségek,<br />

települések lemaradásának<br />

csökkentése. Ezek a települések<br />

azonban csak úgy<br />

lesznek képesek hatékonyan<br />

felhasználni a rendelkezésre<br />

álló forrásokat, ha arra tudatosan<br />

felkészülnek. Ennek a<br />

felkészülésnek része munkatársaik<br />

képzéseken történő<br />

felkészítése, a strukturális<br />

alapokkal kapcsolatos ismeretek<br />

megszerzése.<br />

Felmérés<br />

a képzési igényekről<br />

Az Alapítvány az Önkormányzatok<br />

Házáért kérdőíves<br />

felmérést készített a<br />

hátrányos helyzetű önkormányzatok<br />

strukturális alapokkal<br />

összefüggő képzési<br />

igényeiről. A kérdőív rákérdezett<br />

mind az érintett<br />

önkormányzatok (a 64/2004.<br />

(IV.15.) kormányrendelet 1.<br />

számú mellékletében felsorolt<br />

kedvezményezett kistérségek)<br />

korábbi pályázati<br />

tapasztalataira, mind<br />

pedig a képzési igényeikre.<br />

Az alábbiakban ennek<br />

a vizsgálatnak az eredményeit<br />

foglaljuk össze.<br />

A 285 kérdőív postai<br />

úton és interneten jutottak<br />

el a címzettekhez, ebből 75<br />

érkezett vissza, melyből 73<br />

volt értékelhető. A vizsgálat<br />

ennek megfelelően nem<br />

tekinthető reprezentatívnak,<br />

mindazonáltal fontos következtetéseket<br />

lehet belőlük<br />

levonni.<br />

1. ábra Kedvezményezett kistérségek Magyarországon.<br />

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség<br />

10<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

Milyen előkészítő munkát végeznek?<br />

Megvalósíthatósági tanulmány 4%<br />

A kérdőívekre adott válaszok<br />

alapján arra következtethetünk,<br />

hogy leginkább azok<br />

a települések küldték vissza a<br />

kérdőíveket, amelyeknek már<br />

voltak tapasztalataik az I. Nemzeti<br />

fejlesztési terv pályázataival<br />

kapcsolatban. Úgy tűnik,<br />

hogy azok a települések, amelyek<br />

korábban nem próbáltak<br />

pályázni, nem elérhetők egy<br />

ilyen vizsgálat számára, s kérdéses,<br />

hogy mennyire lennének<br />

aktívak a következő nagy<br />

lehetőség, az ÚMFT pályázataiban.<br />

A kérdőívek visszaküldési<br />

arányának alapján tehát már<br />

kijelenthetnénk, hogy nagy<br />

szükség van az önkormányzati<br />

szereplők képzéseken történő<br />

felkészítésére.<br />

A kérdőív első részében a<br />

települések strukturális alapokkal<br />

kapcsolatos terveire,<br />

illetve eddigi tapasztalataikra<br />

vonatkozó kérdések szerepeltek.<br />

Ennek alapján megállapítható,<br />

hogy a válaszadók<br />

szinte teljes köre (72<br />

település) készül strukturális<br />

alapokkal összefüggő pályázatok<br />

beadására.<br />

Hiányosságok<br />

A felmérés projekt-előkészítésre<br />

vonatkozó eredményeiből<br />

kiderül, hogy az<br />

érintett önkormányzatok<br />

komoly előkészítő munkát<br />

végeznek (2. ábra) a pályázatok<br />

beadása előtt, mely kiterjed<br />

a költségvetési számítások,<br />

az előzetes igényfelmérés,<br />

a helyzetértékelés és a<br />

stratégiai tervezés területére.<br />

Nem, vagy kis arányban<br />

végeznek ugyanakkor olyan<br />

előkészítő munkát, amely<br />

komoly forrásigénnyel bír:<br />

alig készülnek megvalósíthatósági<br />

tanulmányok és építészeti<br />

dokumentációk.<br />

Az előző hiányosságok<br />

(megvalósíthatósági tanulmányok<br />

hiánya stb.) azért<br />

vetnek fel komoly problémákat,<br />

mert az érintett<br />

önkormányzatok túlnyomó<br />

többsége infrastrukturális<br />

projektet tervez, ezekhez<br />

pedig elengedhetetlen<br />

a komoly előzetes vizsgálat.<br />

Ugyanakkor, a 3. ábra által<br />

sugallt szemlélet komoly<br />

problémákat is felvet: láthatóan<br />

az érintett települések<br />

leginkább „betonozni”<br />

szeretnének, és csupán<br />

egyharmaduknak fontos a<br />

település lakosságának felzárkóztatása,<br />

a humánerőfejlesztés.<br />

A jelenlegi általános vélekedés<br />

szerint tehát a projekt<br />

fogalma csupán az épített<br />

környezet fejlesztésével való<br />

összefüggésben merül fel.<br />

Ezen a szemléleten mind az<br />

európai uniós fejlesztéspolitikai<br />

elvek, mind pedig az<br />

ÚMFT két célkitűzése alapján<br />

változtatni kell. Mindkettő<br />

legfőbb célja ugyanis a<br />

gazdasági növekedés és a<br />

foglalkoztatási helyzet javításának<br />

elősegítése. A foglalkoztatási<br />

ráta növelését,<br />

a munkanélküliség csökkentését<br />

pedig humánerőforrásfejlesztési<br />

projektekkel (képzés,<br />

átképzés, képesség- és<br />

készségfejlesztés stb.) lehet<br />

elősegíteni.<br />

Elvárások és források<br />

A kérdőív második fele<br />

a kedvezményezett önkormányzatok<br />

képzési igénye-<br />

Kiviteli tervek készítése és engedélyezése 5%<br />

SWOT analízis 20%<br />

Stratégiai tervezés 51%<br />

Helyzetértékelés elkészítése 61%<br />

Előzetes igényfelmérés 62%<br />

Költségvetési számítások 77%<br />

2. ábra Milyen előkészítő munkát végeznek? Forrás: ÖHA<br />

Az elkövetkező időszakban milyen típusú projektek<br />

finanszírozásához kívánnak EU-s pályázati forrást igénybe venni?<br />

elektronikus Elektronikus közigazgatás 31%<br />

humánerőforrás Humánerőforrás fejlesztés (képzés, foglalkoztatás, esélyegyenlőség, romaprogram) 33%<br />

turizmusfejlesztés Turizmusfejlesztés 52%<br />

környezetvédelem Környezetvédelem (szennyvíz, energia, hulladékkezelés) 76%<br />

infrastuktúra Infrastuktúra (épületfelújítás, településrehabilitáció, akadálymentesítés) 95%<br />

3. ábra Az elkövetkező időszakban milyen típusú projektek finanszírozásához kívánnak<br />

EU-s pályázati forrást igénybe venni? Forrás: ÖHA<br />

Mely ismeretek, kompetenciák és készségek fejlesztése szükséges<br />

leginkább az ön szervezetében/intézményében?<br />

Pályázatfigyelési módszerek 43%<br />

Csapatmunka 56%<br />

Partnerség 61%<br />

Terület- és településfejlesztés 71%<br />

Horizonális elvek (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) 71%<br />

EU-s és hazai támogatási rendszer 78%<br />

Projektköltségvetés összeállítása 79%<br />

A projekt szakmai tartalmának összeállítása 84%<br />

Pályázatírási technikák 87%<br />

4. ábra Mely ismeretek, kompetenciák és készségek fejlesztése szükséges leginkább az<br />

Ön szervezetében/intézményében? Forrás: ÖHA<br />

előkészítő munkák<br />

fejlesztendő területek<br />

ismeretek, kompetenciák, készségek<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

11

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

it mérte fel. A képzési igények<br />

felmérése kiterjedt a<br />

képzések formai és tartalmi<br />

elemeire egyaránt. A képzések<br />

formai elemeinek vonatkozásában<br />

kiderült, hogy<br />

az érintett települések nem<br />

tudnak anyagi áldozatokat<br />

hozni munkatársaik képzéséért,<br />

tehát a finanszírozást<br />

a költségvetéstől (hazai<br />

központi vagy uniós) várják.<br />

Fontos továbbá, hogy a képzéseket<br />

megyei szinten szervezzék<br />

kiscsoportos és gyakorlatorientált<br />

formában.<br />

A képzési igények tartalmi<br />

elemeinek vonatkozásában<br />

a 4. ábra azt mutatja,<br />

hogy – kétféle megközelítésben,<br />

de – a strukturális<br />

alapokkal összefüggő<br />

szinte minden kérdéskört<br />

érdemes érinteni a képzéseken.<br />

A témák egy részét<br />

(pályázatírás, projekttartalom,<br />

pénzügyek, pályázati<br />

lehetőségek stb.) maguk az<br />

érintettek tartják fontosnak,<br />

másik részét pedig (partnerség,<br />

csapatmunka stb.) bár<br />

az érintettek a sorban kissé<br />

hátra sorolták, jó lenne, ha<br />

elsajátítanák.<br />

A strukturális alapokkal<br />

kapcsolatos tudás vonatkozásában<br />

ily módon a legelterjedtebb<br />

vélekedés igazolódott<br />

vissza: meg kell tanulni<br />

pályázatot írni, projektet<br />

végrehajtani, és akkor minden<br />

rendben lesz. Sajnos ezt<br />

a szemléletet sugallják a képzési<br />

piacon elérhető leggyakoribb<br />

képzések is. A pályázatkészítés<br />

és végrehajtás<br />

ismerete ugyanakkor a fejlesztések<br />

szükséges, de nem<br />

elégséges feltétele. A strukturális<br />

alapok a felzárkózásnak,<br />

a fejlesztéseknek nem<br />

céljaként, hanem eszközeiként<br />

tételezhetők. A képzések<br />

során szükség van tehát<br />

egy olyan komplex szemlélet<br />

közvetítésére, amely világossá<br />

teszi a stratégiai tervezés<br />

és programozás fontosságát,<br />

s ennek alárendelten magyarázza<br />

el a projektelőkészítés<br />

és végrehajtás részleteit.<br />

A strukturális alapokkal kapcsolatos<br />

képzések már évek óta<br />

zajlanak, különösen az önkormányzati<br />

munkatársak számára,<br />

egyrészt hazai költségvetési,<br />

másrészt uniós forrásból.<br />

A 2007–2013-as tervezési időszakban,<br />

az Új Magyarország<br />

Fejlesztési Terv (ÚMFT) sikeres<br />

végrehajtásának érdekében<br />

továbbra is rendelkezésre állnak<br />

majd a források a kedvezményezett<br />

önkormányzatok<br />

munkatársainak képzésére.<br />

Dr. Arató Krisztina<br />

Sikeres működésiköltség-csökkentés Várpalotán<br />

286 millió forint évenkénti megtakarítást tártak fel<br />

Befejeződött Várpalota város<br />

gazdasági átvilágítása, melyet<br />

a MultiContact Consulting Kft.<br />

know-how-ja alapján végeztek<br />

el. A város sikeres működésének<br />

komoly lendületet ad az évenkénti<br />

286 millió forint megtakarítás,<br />

amire a cég javaslatot tett.<br />

A képviselő-testület elé került<br />

átvilágítás három nagy témakörre<br />

fókuszált. Megvizsgálta az<br />

oktatási intézmények működését<br />

(150,5 millió forint a megtakarítási<br />

javaslat), az önkormányzat<br />

tulajdonában levő gazdasági<br />

társaságokat (69 millió forint a<br />

megtakarítási javaslat), illetve a<br />

közszolgáltatásokat és az egyéb,<br />

az előzőekbe nem sorolható<br />

területeket (67,2 millió forint a<br />

megtakarítási javaslat). Mindhárom<br />

terület komoly megtakarítási<br />

potenciált jelentett, melyet<br />

12<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május<br />

Várpalota – tanácsadói segítséggel<br />

– ki is aknázott. De Várpalotán<br />

nem csak a működésiköltség-megtakarítás<br />

jelentette<br />

a sikert. A projekt során<br />

felszínre került 359 millió forint<br />

egyszeri bevételszerzési lehetőség<br />

is, ami rövid távon segítheti<br />

a város működését.<br />

Katona Csaba, Várpalota<br />

város alpolgármestere kérdésünkre<br />

elmondta, hogy a<br />

tanácsadói munkával és annak<br />

eredményével meg van elégedve.<br />

Kiemelte az elvégzett<br />

munka gyorsaságát, ami<br />

nagyon fontos volt számukra,<br />

hiszen a feltárt megtakarításokat<br />

be kívánták építeni<br />

a költségvetésükbe. A tanácsadók<br />

sokoldalú megközelítése,<br />

a munka magas szakmai minősége<br />

olyan segítség volt a város<br />

számára, amely új lendületet<br />

adhat a fejlődésben. Katona<br />

Csaba pozitívumként említette,<br />

hogy a tanácsadók több szcenáriót<br />

dolgoztak ki, így módjukban<br />

állt a képviselőknek<br />

megszavazni egy olyan javaslatot,<br />

amely ötvözte a gazdasági<br />

racionalitást és a humánus<br />

megoldást. A város így el tudta<br />

kerülni az iskolabezárást.<br />

Pető Gábor, a MultiContact<br />

Consulting Kft. ügyvezető<br />

igazgatója elmondta, hogy a<br />

cég által kidolgozott gazdasági<br />

racionalizálási módszer<br />

lényege, hogy a közszolgálati<br />

intézmények által végzett<br />

közszolgálati tevékenységekre<br />

fókuszálva tesz javaslatot a<br />

jelenlegi működésnél minőségileg<br />

jobb, hatásosabb struktúra<br />

kidolgozására. A cég minden<br />

egyes tanácsadás esetében<br />

egyedi terméket dolgoz<br />

ki, melynek része egy ingyenes<br />

felmérés az önkormányzatoknál.<br />

Pető Gábor kihangsúlyozta,<br />

hogy a MultiContact árgaranciát<br />

vállal, ami azt jelenti,<br />

hogy amennyiben a cég által<br />

feltárt évenkénti megtakarítás<br />

nem éri el az egyszeri megbízási<br />

díjat, akkor nem tartanak<br />

igényt semmiféle díjazásra. Az<br />

ügyvezető igazgató megköszönte<br />

Várpalota város segítőkészségét,<br />

ami nélkül nem tudták<br />

volna ilyen rövid idő alatt<br />

befejezni az átvilágítást.<br />

www.multicontact.co.hu,<br />

info@multicontact.co.hu<br />

Tel: (1) 266 77 95<br />

Következő téma: Versenypárbeszéd<br />

a közbeszerzésben

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május<br />

2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év<br />

MIT KÍVÁN A NŐI NEMZET?<br />

Tegyük láthatóvá a nőket!<br />

Március 8-án egy tucatnyi hazai nőszervezet megalkotta a nőket érintő<br />

legégetőbb kérdésköröket összefoglaló tizenkét pontot, amelyek megoldásra<br />

várnak. A szervezők fontosnak tartják, hogy évente ne csak egyszer,<br />

a nőnapon kerüljön szóba a nők szerepe, ezért minden hónapban<br />

megrendezik az aktuális „nőnapot”, ahol részletesen elemzik a tizenkét<br />

pont egyikét. Összeállításunkban górcső alá vesszük a 12 pontot<br />

egyenként, felsoroljuk az aláíró szervezetek nevét, valamint ismertetjük<br />

az „E Havi Nőnap” programsorozat tervezett rendezvényeit.<br />

„Női érdekérvényesítést minden szinten!”<br />

– mondja ki az első pont, ami a nők<br />

érdekeinek, a nemek egyenlősége szempontjának<br />

érvényesítését követeli (gender<br />

mainstreaming) a politikai intézkedések<br />

minden szintjén és szakaszában,<br />

közülük kiemelten a törvényhozás, a jogszabályalkotás,<br />

az országos politika és a<br />

reformintézkedések – pl. a szakképzés,<br />

az oktatás, az egészségügy átalakítása és<br />

az adó- és családtámogatási rendszerek<br />

felülvizsgálata – területén. A Új Magyarország<br />

Fejlesztési Tervben, az Operatív<br />

Programok intézkedéseiben, pályázataiban<br />

és helyi szinten az önkormányzatokban<br />

és a városvezetésben, várostervezésben<br />

is szükség van a hatékonyabb<br />

női érdekérvényesítésre. Lényeges, hogy<br />

minden fázisban – tervezés, hatásvizsgálat,<br />

kidolgozás, lebonyolítás, ellenőrzés,<br />

monitoring –, biztosított legyen<br />

a megfelelő szakértőkkel való egyeztetés,<br />

valamint fontos a gender budgeting,<br />

ami a nemek egyenlőségére érzékeny<br />

költségvetés kialakítását, illetve a költségvetés<br />

nemek egyenlőségére gyakorolt<br />

hatásának vizsgálatát teszi lehetővé.<br />

Ez a pont sürgeti a statisztikai adatok<br />

nemekre bontott gyűjtését is.<br />

Szóljanak a hírek a nőkről is, követeli<br />

a második pont „valódi nőket a médiába!”<br />

címmel. A nők médiabeli ábrázolásának<br />

megváltoztatására van szükség.<br />

El kell érni a szexizmus-mentes nyelvi és<br />

képi megjelenítést a médiatermékekben<br />

és a reklámokban, tenni kell a sztereotipikus<br />

megjelenítés helyett az élethűbb<br />

és igazságosabb női ábrázolásért. Szükség<br />

van a médiatörvény felülvizsgálatára,<br />

a nőket sértő médiajelenségek szankcionálására.<br />

Javítani kell a médiában dolgozó<br />

nők érdekérvényesítését.<br />

Egyenlő munkáért egyenlő bér<br />

jár nőnek férfinak egyaránt – szögezi<br />

le az (anyagi) elismerést a nők munkájáért!<br />

pont. A munkaerőpiaci (vertikális<br />

és horizontális) szegregáció csökkentésére,<br />

a nők gazdasági függetlenségének<br />

erősítésére és a hátrányos helyzetű<br />

nők reintegrációjára van szükség.<br />

El kell ismerni a hagyományos női szerepeket,<br />

a házimunkát, a családszervezést<br />

és az egyéb női „ingyenmunkát”.<br />

Támogatni kell a nők önfoglalkoztatóvá,<br />

vállalkozóvá válását, és növelni<br />

kell a nők gazdasági szerepét. A diszkriminációt<br />

szankcionálni kell.<br />

Biztonságot a nőknek otthonaikban<br />

(is)! Ennek érdekében növelni<br />

kell a menedékotthonok és a segítő<br />

szakemberek számát. A családon<br />

belüli erőszakot csökkenteni kell<br />

távoltartási törvénnyel és a bántalmazások<br />

szankcionálásával. Modern<br />

és szakszerű szexuális erőszak-törvényekkel<br />

meg kell előzni, és vissza<br />

kell szorítani a munkahelyi szexuális<br />

zaklatást és a prostitúciót. Alkalmassá<br />

kell tenni a magyar jogot a partnerkapcsolaton<br />

belüli nemi erőszak<br />

büntetésére is.<br />

Nőkre szabott egészségügyi szolgáltatásokat!<br />

– sürget az ötödik pont, azaz<br />

elérkezett az ideje a szemléletváltásnak<br />

a nőgyógyászatban. Nagyobb toleranciára,<br />

emberi, személyiségi és betegjogok<br />

tiszteletben tartására, az eltérő kulturális<br />

szokások és szexuális irányultságok<br />

figyelembevételére van szükség a<br />

vizsgálatok és kezelések során. Szükség<br />

van speciális várandós törvényre, a<br />

betegjogok, a kórházi szabályok és protokollok<br />

felülvizsgálatára. A női betegségekről<br />

és azok – hagyományos és alternatív<br />

– gyógymódjáról publikált tudományos<br />

kutatásokon alapuló információkhoz<br />

való hozzáférést biztosítani kell,<br />

be kell vezetni a „női egészségnevelés”<br />

fogalomkörét, és el kell indítani az ezzel<br />

kapcsolatos képzést orvosoknak, egészségügyi<br />

szakdolgozóknak, mentálhigiénés<br />

szakembereknek, pedagógusoknak<br />

és laikusoknak egyaránt. Teljes körű<br />

tájékoztatást kell kapni a vizsgálatok és<br />

beavatkozások kockázatairól és következményeiről.<br />

A női betegségek differenciált<br />

és államilag támogatott kezelését<br />

biztosítani kell.<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május<br />

I

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

A 12 pontot aláíró szervezetek<br />

Amnesty International Magyarország • Fiona (Fiatal Nőkért<br />

Alapítvány) • IgEN Egyesület • Jól-Lét Alapítvány • Labrisz<br />

Leszbikus Egyesület • Magyar Internetező Nők Egyesülete<br />

(MiNŐK) • Magyarországi Női Alapítvány (MONA)<br />

• NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület<br />

• Női Érdek • Patent Jogvédő Egyesület (Patriarchátust<br />

Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület) • REGINA Alapítvány<br />

• SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány • Stop-<br />

Férfierőszak Projekt • TAVAM (Társaság a Várandósság és<br />

Anyaság Megszenteléséért)<br />

II<br />

Méltó módon foganni, szülni és<br />

születni! Kontrollált szülés helyett informált<br />

szülést, anyabarát, bababarát és<br />

családbarát intézményeket kell kialakítani.<br />

A hatodik pont elvárása szerint női<br />

segítők kellenek a várandós, a szülő és<br />

a gyermekágyas nők mellé. Tudatosítani<br />

kell, hogy a várandósság nem betegség,<br />

ehhez egymást segítő hálózatok<br />

és női körök működését kell támogatni.<br />

Az évi kétmilliárd forintos tápszertámogatás<br />

helyett szoptatási tanácsadók<br />

képzésére kell nagyobb összegeket<br />

fordítani.<br />

A gyermeknevelés területén rugalmas<br />

családsegítő intézményekre, több bölcsődére<br />

és családi napközikre van szükség.<br />

El kell érni, hogy minimum 40 százalékban<br />

részt vállaljanak az együtt élő<br />

apák gyermekeik mindennapi gondozásában.<br />

Tenni kell azért, hogy a munkahelyek<br />

a várandósokkal együttműködjenek,<br />

gyesen lévőkkel rendszeres kapcsolatot<br />

tartsanak, visszavárják őket a munkába.<br />

Az intézményes segítő szolgáltatások<br />

között biztosítani kell a szülők és<br />

leendő szülők önismereti fejlődését.<br />

Több nőt a politikai és gazdasági<br />

döntéshozatalba! Azaz a hetedik pont<br />

kötelező kvótát – 51százalék női politikust<br />

– tűz ki célul a parlamenti pártokban,<br />

állami funkciókban és a helyi<br />

politikai testületekben. Minden olyan<br />

akadály felszámolását sürgeti, amely<br />

útját állja a nők fokozottabb közéleti<br />

szerepvállalásának és érdekeik autonóm<br />

képviseletének. A nők érdekeinek<br />

hatékonyabb képviseletére van<br />

szükség a parlamentben is.<br />

Esélyegyenlőséget teremtő oktatást!<br />

– sürget a nyolcadik pont. E szerint<br />

időszerű a tananyagok és tantervek<br />

gender szempontú felülvizsgálata,<br />

a nemek egyenlő társadalmi arányát<br />

tudatosító nevelés. Ki kell dolgozni és<br />

hozzáférhetővé kell tenni a specifikusan<br />

női, egész életen át tartó képzési<br />

programokat. Csökkenteni kell a horizontális<br />

szegregációt az oktatásban,<br />

a pályaorientációban, a szakképzésben<br />

és a felsőoktatásban. Növelni kell<br />

a női oktatók számát a felsőoktatásban,<br />

valamint a kutatásban és a tudományos<br />

életben nőkre szabott akadémiai<br />

karrierutak és pályázati rendszerek<br />

kidolgozásával. Gender szakértők<br />

bevonására van szükség az oktatási<br />

szakma minden területén és szintjén<br />

– a pedagógusképzésben és továbbképzésben,<br />

az oktatási döntéshozatalban<br />

és a szakmai alap- és továbbképzésekben.<br />

Támogatni kell a gender<br />

tematikájú és szempontú nem formális<br />

pedagógiai programokat.<br />

Demokráciát a párkapcsolatokban!<br />

Ez a pont felhívja a figyelmet arra, hogy<br />

egyenlő arányban kell részt vállalni a<br />

háztartási és gyereknevelési feladatok<br />

megosztása terén, valamint a fogamzásszabályozás<br />

felelőssége terén. Meg<br />

kell teremteni a párkapcsolatok különböző<br />

fajtái – heteroszexuális vagy leszbikus/meleg,<br />

házasság vagy élettársi<br />

kapcsolat – közötti jogegyenlőséget.<br />

A hátrányos helyzetű nők intézményes<br />

támogatását! – tartja szükségesnek<br />

a tizedik pont. Roma nők, vidéki<br />

nők, gyermeküket egyedül nevelő<br />

nők speciális támogatását biztosítani<br />

kell. Oda kell figyelni a menetrendek<br />

alkotóinak a dolgozó és kisgyermekes<br />

szülők időbeosztására, babakocsi-barát<br />

tömegközlekedési eszközöket<br />

kell beszerezni a fővárosban<br />

és vidéken. Több bölcsődét és kevesebb<br />

zsúfolt óvodát kell fenntartani a<br />

fővárosban és vidéken. Nagyobb kedvezményeket<br />

és a közszolgáltatásokhoz<br />

való hozzáférést kell biztosítani<br />

a gyesen lévők számára.<br />

A szexuális önrendelkezés jogát!<br />

Reproduktív jogokat és hozzáférhető<br />

lombikprogramokat szorgalmaz a<br />

tizenegyedik pont. Lépni kell az abortusz-kérdésben,<br />

és el kell érni a művi<br />

meddővététel demokratizálását. Kedvező<br />

jogi és szociális feltételeket kell<br />

teremteni a leszbikus és egyedülálló<br />

nők gyerekvállalásához.<br />

A nőmozgalom támogatását!<br />

Társadalmi elismerésre és több állami<br />

támogatásra van szükség a női civil szervezetek<br />

működéséhez. El kell érni a női<br />

civil szaktudás elismerését és bevonását<br />

a politikai döntéshozatalba.<br />

„E Havi Nőnap” programsorozat rendezvényei:<br />

2007. május 11. Női érdekérvényesítést minden szinten!<br />

2007. június 8. Valódi nőket a médiába!<br />

2007. július 6. (Anyagi) elismerést a nők munkájáért!<br />

2007. augusztus 10. Nőkre szabott egészségügyi szolgáltatásokat!<br />

2007. szeptember 7. Méltó módon foganni, szülni és születni!<br />

2007. október 5. Több nőt a politikai és gazdasági döntéshozatalba!<br />

2007. november 9. Esélyegyenlőséget teremtő oktatást!<br />

2007. december 7. Demokráciát a párkapcsolatokban!<br />

2008. január 11. A hátrányos helyzetű nők intézményes támogatását!<br />

2008. február 8. A szexuális önrendelkezés jogát!<br />

2008. március 8. A nőmozgalom támogatását!<br />

Helyszín: Európai Ifjúsági Központ<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi Budapest melléklet II. kerület, Zivatar • 2007. utca 1–3. május<br />

Bővebb információ: www.nane.hu/aktuális; www.tusarok.org

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

Férfibeszéd – családról és munkáról<br />

Magánélet és munka összehangolásáról végzett kutatást középés<br />

felsővezető férfiak körében a FIONA – Fiatal Nőkért Alapítvány.<br />

Az attitűd-vizsgálat célcsoportját a gender szempontokra<br />

„hivatalból érzékenyebb” szakpolitikusok, illetve a Családbarát<br />

Munkahely Díjat nyert cégek vezetői alkották. A meginterjúvolt<br />

férfivezetők alapvetően házasok, többgyerekesek és középkorúak.<br />

A kutatás vizsgálta, hogyan vélekednek a férfivezetők<br />

a két nem esélyegyenlőségéről a munkahelyen és a családban,<br />

különös tekintettel az európai uniós irányelvekre.<br />

Az összegyűjtött információk alapján<br />

a kutatás eredményeiből tanulmány<br />

készült, amely konkrét szakmapolitikai<br />

ajánlásokat is tartalmaz<br />

a nemek egyenlősége nemzeti stratégia,<br />

a családi és munkahelyi kötelezettségek<br />

összehangolását elősegítő politika,<br />

valamint a Családbarát Munkahely<br />

Díj pályázat továbbfejlesztésére.<br />

A kutatás eredményei<br />

Általánosságban elmondható, hogy<br />

a megkérdezett vezetők – akár valóban<br />

családbarát módon vezetik a<br />

cégüket, akár nem – a saját életükben<br />

nem tudják összehangolni munkájukat<br />

a magánéletükkel, és minden<br />

esetben a családjuk szorul háttérbe.<br />

Mindkét, a gazdasági illetve politikai<br />

terület képviselőire jellemző a túlmunka,<br />

az önkizsákmányolás, nem ritka a<br />

12 órás munkanap, valamint a hétvégén,<br />

ünnepen is végzett munka. A teljesítmény<br />

hátterében minden esetben<br />

egy „edzett feleség” áll, ahogyan egyikük<br />

fogalmazott.<br />

Kevés kivételtől eltekintve a felkeresett<br />

vállalati férfivezetők kiegyensúlyozott<br />

családi háttérrel rendelkeznek,<br />

több esetben is négygyermekes<br />

apákat interjúvoltak. Mindenképpen<br />

megerősödött az a kép tehát, hogy a<br />

férfi és női vezetőknek aszimmetrikus<br />

a helyzete a magánéleti hátteret<br />

és a házassági piacot tekintve. A női<br />

vezetők körében folytatott vizsgálatok<br />

sorra azt erősítik meg, hogy a hivatást<br />

választó nők növekvő része nem él stabil<br />

párkapcsolatban, és általában nincsen<br />

gyermeke.<br />

A család alatt a férfi interjúalanyok<br />

határozottan az apa+anya+gyerek(ek)<br />

felállást értették, amelyet egy kivétellel<br />

saját életükben jelenleg is megvalósítanak.<br />

Megoszlottak a vélemények<br />

arról, hogy kinek a dolga a munka és a<br />

családi élet összeegyeztetése: a többségi<br />

vélemény az volt, hogy minden<br />

munkavállaló számára ott a feladat,<br />

Magyar minta az UNIÓ számára<br />

de azért a nőket a családhoz rendelő<br />

hagyományos vélemények is elég<br />

erősek voltak. Senki sem akadt, aki a<br />

család menedzselését egyszemélyes<br />

vállalkozásként írta volna le, hanem<br />

minimálisan az együtt élő szülőkre<br />

gondoltak.<br />

Akinek a kérdezett vezetők közül<br />

nem jelent problémát munka és család<br />

összehangolása, ott általában a feleségre<br />

hárul a háztartás és gyermeknevelés<br />

legtöbb feladata. Az összehangolás<br />

a kérdezettek többsége szerint<br />

mindenkinek egyformán dolga, de az<br />

elméletre rácáfol a gyakorlat: valójában<br />

többnyire saját életükben és környezetükben<br />

is inkább a nőkre hárul.<br />

Az alanyok egyik része ezt legalábbis<br />

indokoltnak tartotta (biológiai, társadalmi<br />

determináltság), volt, aki ellenezte,<br />

de saját életében egyikük sem<br />

tett ellene.<br />

A gyakorlat és az elmélet ütközik<br />

olyankor is, amikor a valóban kettős<br />

teher alatt szenvedő nőkön (a munka<br />

után még a háztartás és a gyereknevelés<br />

is rájuk hárul) próbál segíteni a<br />

Az Európai Bizottság által 2005-ben meghirdetett Az esélyegyenlőség megteremtése az új tagállamokban: kísérleti<br />

program Magyarországon című pályázat keretében modellértékű projekt született hazánkban. A férfiak szerepe a<br />

nők és férfiak esélyegyenlőségének elősegítésében, a szülői, ezen belül az apaszerep új értelmezése a munka, a karrier<br />

és a magánélet összeegyeztetésében témakör hazai megvalósítása nemcsak része az Európai Unió Gender Mainstreaming<br />

programjának, hanem egyúttal mintaként is szolgál az új tagállamok számára.<br />

Magyarország az európai keretstratégia három területén kívánt előrelépést elérni: egyrészt a nők és férfiak<br />

azonos részvételét a döntések előkészítésében és a döntésekben; másrészt a hagyományos, megrögzült nemi szerepek<br />

és sztereotípiák oldása és átalakítása terén; harmadrészt pedig a férfiak és nők részvételének esélyegyenlősége<br />

terén a munkaerőpiacon, illetve a gazdasági életben. A projekt célcsoportja alapvetően a teljes magyar társadalom,<br />

célzottan a döntéshozatalban résztvevők, a csúcs- és középvezetők, a vezető állásban levő férfiak voltak.<br />

A program keretében sor került a társadalmi nemek egyenlőségének figyelembevételével kialakított új, partneri<br />

felelősség-megosztáson alapuló, a privát szférát is érintő szerepmodell felkínálására, bemutatására és népszerűsítésére,<br />

valamint ennek menedzsment eszközökkel történő elősegítésére, támogatására.<br />

A projekt anyagai letölthetők a www.genderpilot.hu honlapról.<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május<br />

III

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

munkaadó, így megmerevítve a hagyományos<br />

nemi szerepeket, ellenben az<br />

adott pillanatban segítve a nőket. Két<br />

válaszadó is együttérző, személyes családbarát<br />

intézkedésként említette meg,<br />

hogy a női dolgozókat előbb engedik el<br />

a munkából ünnepekkor, hogy legyen<br />

idejük megfőzni az ünnepi menüt. Az<br />

interjúalanyok ugyanakkor több esetben<br />

is szóba hozták, hogy ez más kultúrákban<br />

másként van, ezzel rámutattak<br />

arra, hogy a nemi szerepek erősen<br />

függenek a nemzeti kultúrától.<br />

Az egyik alany nagyon pontosan<br />

megfogalmazta azt a problémát,<br />

amely sok válaszban is rejtetten megjelent,<br />

és ami általában a gender politika<br />

egyik problematikus pontja. Mi<br />

a célravezető: ha az idealisztikus (jövőben<br />

elérendő) helyzetből kiindulva<br />

hozunk politikai döntéseket (pl.<br />

apák gyermekgondozásának megkönnyítése),<br />

vagy ha a realitásból, a<br />

jelen helyzetből kiindulva – természetesen<br />

szigorúan átmeneti jelleggel<br />

– olyan politikát folytatunk, amely<br />

a hagyományos nemi szerepfelosztás<br />

miatt nagyobb hátrányt szenvedő<br />

nőknek segít elsősorban? Fennáll<br />

a veszély, hogy a nőket célzó intézkedések<br />

hagyományos szerepeikben<br />

rögzítik a két nem képviselőit.<br />

Az interjúalanyok ugyan fontosnak<br />

tekintik a vezetők példamutatását, de<br />

ez a családbarát intézkedések esetében<br />

csak nagyon korlátozottan érvényesül.<br />

A legtöbb vállalat/szervezet<br />

vezetőjének életében ritkán látunk<br />

példákat arra, hogy meg tudták volna<br />

valósítani azokat az elveket, amelyeket<br />

a többi munkavállaló számára biztosítottak.<br />

Szerintük ahhoz, hogy a dolgozók<br />

számára megvalósuljon a családbarát<br />

munkahely, a vezetőnek saját<br />

családját mindenképpen háttérbe kell<br />

szorítania. Ehhez szinte minden esetben<br />

fontos erőforrást nyújtott a kérdezett<br />

felesége, aki többféle módon, de<br />

igen gyakran saját pályafutása rovására<br />

támogatta, segítette a férjét.<br />

A magánélet és munka összehangolásának<br />

egyik módja az, hogy a feleségek<br />

felvállalják azt, hogy erősen támogatják<br />

a férfi karrierjét (ez az, amit a<br />

szakirodalom two persons career, azaz<br />

kétszemélyes karrier elnevezéssel illet).<br />

Ezzel szemben a dual-career family,<br />

azaz amikor mindkét fél karriert fut be,<br />

lényegesen ritkább volt. A feleségek<br />

támogatása és szerepvállalása nem<br />

jelentette ugyanakkor azt, hogy elfogadták<br />

volna férjük gyakorlatát.<br />

A kutatás megvalósulását a Szociális<br />

és Munkaügyi Minisztérium Nők és<br />

Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztálya<br />

támogatta.<br />

Bővebben: www.fiona.org.hu,<br />

www.tusarok.org<br />

Családbarát munkahely<br />

Idén immár nyolcadik alkalommal adják<br />

át a Családbarát Munkahely Díjakat. A pályázatot,<br />

amelynek célja a jó gyakorlatot felmutató<br />

munkahelyek elismerése, először 2000-<br />

ben hirdette meg a nők és férfiak közötti társadalmi<br />

egyenlőség előmozdításáért felelős<br />

kormányzati egység, akkori nevén a Nőképviseleti<br />

Titkárság. Ma már a Szociális és Munkaügyi<br />

Minisztérium gondozza a kezdeményezést.<br />

Érintett területek: munkaidő (különböző<br />

munkamodellekből való választás lehetősége),<br />

képzés (a munkavállalók alkalmazkodóképességének<br />

megteremtése), GYES, GYED,<br />

GYET utáni visszatérés a munka világába,<br />

gyermekintézmények (megőrzésük, fenntartásuk<br />

és korszerűsítésük), munkavállalói<br />

juttatások, munkahelyi biztonság.<br />

Nemze t köz i f e l m é ré s e k b i zo ny í t j á k ,<br />

hogy a családi kötelezettségeket tiszteletben<br />

tar tó munkahelyi vezetés hatékonyan<br />

növeli a vállalat versenyképességét,<br />

miközben előnyös a családos alkalmazottak<br />

számára is. Az alkalmazottak motivációját,<br />

megelégedettségét és munkavégzésének<br />

hatékonyságát egyértelműen növeli a<br />

család és a munka érdekeit összeegyeztető<br />

vállalatvezetési gyakorlat. Eredménye a<br />

kevesebb stressz, a csökkenő fluktuáció és<br />

a betegség miatti távolmaradás. A jól kvalifikált,<br />

elkötelezett munkaerő megtartása<br />

és a hatékonyság, kreativitás növelése<br />

így hosszú távon lehetséges, ami nyereséget<br />

jelent minden távlati céllal rendelkező<br />

vállalat számára.<br />

A pályázat többek között olyan kérdé -<br />

sekre terjed ki, mint hogy milyen a vezetésben<br />

a nők aránya, hány férfi és nő vesz<br />

részt a képzéseken, vannak-e kifejezetten<br />

a fér fiak családi elkötelezettségét erősítő<br />

intézkedések, a munkahelyi rendezvények,<br />

illetve egyéb juttatások a családtagok számára<br />

is nyitottak-e, vagy hogy támogatjae<br />

a munkahely a szülői szabadságról viszszatérőket.<br />

A munkaügy szempontjából fontos a<br />

rész-, illetve távmunka lehetőségének felkínálása,<br />

törzsidő-, peremidő kialakítása,<br />

kollektív szerződések megléte, valamint<br />

a versenyképesség növelését célzó képzések,<br />

amelyek lehetőség szerint munkaidőn<br />

belül tör ténjenek. Szociális szempontból<br />

pozitívan ér tékelendők az olyan juttatások,<br />

melyek növelik a munkavállalók szociális<br />

biztonságát (családalapítási és szülési<br />

segély, beiskolázási segély, nyugdíjpénztári<br />

hozzájárulás stb.), illetve egészségmegőrzését<br />

(szűrések, uszodabérlet, rekreációs<br />

támogatás stb.), vagy az olyan kiegészítő<br />

szolgáltatások, mint alternatív gyermekfelügyelet<br />

biztosítása, gyermekintézmé -<br />

nyek támogatása.<br />

2007-ben 59 pályázat érkezett, a díjátadás<br />

lapzártánk után, május 15-én lesz<br />

Pécsett.<br />

IV<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május

Hazai jogi<br />

háttér<br />

A nők és férfiak egyenlőségének megteremtésével<br />

kapcsolatos nemzetközi joganyag<br />

egyik alapköve a CEDAW-Egyezmény, amelyet<br />

Magyarország az 1982. évi 10. törvényerejű<br />

rendelettel ratifikált. A nőkkel szembeni<br />

megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról<br />

1979. december 18-án New Yorkban<br />

elfogadott egyezmény mellett a hozzá tartozó<br />

25 általános ajánlást is kötelezőnek ismerte el<br />

hazánk. Az egyezmény a nők alapvető emberi<br />

jogaival foglalkozik. Tiltja a nőkkel szemben<br />

megnyilvánuló diszkriminációt az élet valamenynyi<br />

területén. Az egyezmény alapján a részes<br />

országok periodikusan országjelentést nyújtanak<br />

be a CEDAW Bizottsághoz. (Magyarország<br />

2006. tavaszán nyújtotta be hatodik országjelentését,<br />

amelynek tárgyalása a CEDAW Bizottság<br />

39. ülésszakán, 2007. július 23. és augusztus<br />

10. között lesz).<br />

2001. évi LX. törvény a nőkkel szembeni<br />

megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról<br />

1979. december 18-án New Yorkban<br />

elfogadott egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve<br />

kihirdetéséről.<br />

A kiegészítő jegyzőkönyv megteremtette az<br />

egyéni panaszjog intézményét.<br />

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő<br />

bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról<br />

a diszkrimináció több más formája<br />

mellett tiltja a nemi alapú diszkriminációt<br />

is. Hazánk több uniós direktívát is ezzel a jogszabállyal<br />

tett a belső jog integráns részévé (A<br />

tanács 76/207/EGK irányelve, valamint az azt<br />

módosító 2002/73/EK irányelv; a tanács 79/7/<br />

EGK irányelve, a tanács 86/378/EGK irányelve<br />

stb.)<br />

362/2004. (XII. 26.) kormányrendelet<br />

az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának<br />

részletes szabályairól.<br />

A hatóság nemi alapú diszkrimináció miatt<br />

is eljárhat. A hatóság felállítására a 2002/73/EK<br />

irányelv alapján került sor.<br />

2174/1997. (VI. 26.) kormányhatározat az<br />

ENSZ nők IV. Világkonferenciáján elfogadott nyilatkozatban<br />

megfogalmazott feladatok magyarországi<br />

megvalósítását szolgáló cselekvési programot<br />

tartalmazza.<br />

1089/2006. (IX. 25.) kormányhatározat<br />

a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács<br />

létrehozásáról, amely a kormány döntéseit előkészítő<br />

konzultatív, véleményező, javaslattevő,<br />

a nők esélyegyenlőségét elősegítő cselekvési<br />

programok végrehajtása és annak ellenőrzése<br />

tekintetében koordináló testület. Tagjai a kormányzat,<br />

a nők esélyegyenlőségének javításáért<br />

dolgozó civil szervezetek, a nők érdekképviseletét<br />

ellátó országos hatáskörű társadalmi<br />

szervezetek képviselőiből, és a nők esélyegyenlőségével<br />

kapcsolatban kiemelkedő tudományos<br />

és gyakorlati tevékenységet végző személyek<br />

közül kerültek ki.<br />

Nemzetközi<br />

jogi háttér<br />

Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv<br />

Az 1995-ben, az ENSZ Nők IV. Világkonferenciáján<br />

elfogadott Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési<br />

Terv szintén fontos alapját képezi a hazai gender<br />

mainstreamingnek. A Pekingi Cselekvési Tervben<br />

a világ országai elismerték, hogy a nők és férfiak<br />

egyenlő jogainak gyakorlatban való biztosítása<br />

elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek és a<br />

békének, valamint hogy a nők helyzetének javítása<br />

globális kérdés.<br />

A cselekvési terv 12 beavatkozási területet<br />

jelöl meg:<br />

• nők és szegénység • nők és az oktatás, képzés<br />

• nők és az egészségügy • nők sérelmére elkövetett<br />

erőszak elleni küzdelem • nők és a fegyveres<br />

konfliktusok • nők és a gazdaság • nők a döntéshozatalban<br />

• nők a hatalomban • nők emberi<br />

jogai • nők és a média • nők és a környezet •<br />

gyermeklányok<br />

Európai Charta a nők és férfiak<br />

közötti esélyegyenlőségről<br />

a helyi életben<br />

2006. május 12-én innsbrucki közgyűlésén az<br />

Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Tanácsa,<br />

a CEMR elfogadta az Európai Chartát a nők és<br />

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

FOGALOMTÁR<br />

Gender: nemek (a nem társadalmi fogalom)<br />

Gender gap: bármely területen meglévő különbségek nők<br />

és férfiak között részvételük, a forrásokhoz való hozzáférésük,<br />

jogaik, bérezésük vagy juttatásaik mértékét illetően.<br />

Gender mainstreaming: a nők és férfiak adott helyzetének,<br />

prioritásának és igényeinek szisztematikus integrálása<br />

az összes politikai területen, a nők és férfiak közötti egyenlőség<br />

előmozdításának figyelembevételével.<br />

Családon belüli erőszak: a fizikai, szexuális vagy pszichológiai<br />

erőszak bármely formája, amely veszélyezteti egy családtag<br />

biztonságát vagy jólétét és/vagy fizikai erővel történő<br />

fenyegetés, beleértve a szexuális erőszakot, a családon vagy<br />

háztartáson belül. Magában foglalja a gyermekek elleni erőszakot,<br />

a vérfertőzést, a feleség bántalmazását és a háztartás<br />

bármely tagjának szexuális vagy más típusú zaklatását.<br />

Emberkereskedelem (Trafficing): elsősorban nő- és<br />

gyermekkereskedelem, modern rabszolgaság olcsó munkaerő<br />

vagy szexuális kihasználás céljából.<br />

Üvegplafon (Glass Ceiling): a férfiak által dominált struktúrák<br />

összességéből adódó láthatatlan akadály, amely megakadályozza,<br />

hogy a nők vezető pozícióhoz jussanak.<br />

férfiak közötti esélyegyenlőségről helyi szinten.<br />

A charta célja, hogy ösztönözze az európai helyi<br />

és regionális önkormányzatokat a nemek közötti<br />

esélyegyenlőség megteremtésére a helyi élet<br />

minden szintjén, és ennek érdekében a konkrét<br />

eszközökkel való fellépésre.<br />

A CHARTA ALAPELVEI<br />

A nők és férfiak közötti egyenlőség alapvető<br />

jog.<br />

A nők és férfiak esélyegyenlőségének biztosítása,<br />

többszörös diszkrimináció és hátrány<br />

kiküszöbölése.<br />

A nők és férfiak kiegyensúlyozott részvétele<br />

a döntéshozatalban a demokratikus társadalom<br />

alapfeltétele.<br />

A nemi alapú sztereotípiák megszüntetése<br />

alapvető fontosságú a nők és férfiak esélyegyenlőségének<br />

megteremtéséhez.<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május<br />

V

KAPCSOLÓDÓ<br />

A nemi szempontok integrálása a helyi és<br />

regionális önkormányzatok valamennyi tevékenységébe<br />

elengedhetetlen a nők és férfiak egyenlőségének<br />

elősegítéséhez.<br />

A megfelelően finanszírozott cselekvési<br />

tervek és programok szükségszerű eszközei<br />

a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítésének.<br />

Roadmap<br />

Az Európai Bizottság a nők és férfiak közötti<br />

egyenlőségre vonatkozóan ütemtervet dolgozott<br />

ki a 2006–2010. közötti periódusra (Gender<br />

Equality Roadmap 2006–2010). A gender<br />

mainstreaming hazai megvalósításában mérföldkövet<br />

jelent a roadmap célkitűzéseinek teljes<br />

körű felvállalása.<br />

Az ütemterv a nemek egyenlőségével kapcsolatos<br />

uniós intézkedések hat prioritási területét<br />

vázolja fel: a nők és a férfiak egyenlő<br />

mértékű gazdasági függetlensége; a szakmai<br />

és a magánélet összeegyeztetése; a két nem<br />

egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban;<br />

a nemi bűncselekmény valamennyi formájának<br />

felszámolása; a nemekhez kötődő<br />

sztereotípiák leküzdése; valamint a nemek<br />

közötti egyenlőség előmozdítása a kül- és fejlesztési<br />

politikákban.<br />

A roadmap megvalósítása a Szociális és<br />

Munkaügyi Minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi<br />

Egyenlősége Osztály hosszú távú munkatervének<br />

gerincét képezi. Jelenlegi ismereteink<br />

szerint Magyarország az UNIÓ egyetlen<br />

olyan tagországa, amely az ütemterv megvalósítását<br />

teljes mértékben felvállalta. A megvalósítás<br />

érdekében az osztály munkacsoportokat<br />

hozott létre, amelyeknek koordinációs<br />

feladatait az osztály munkatársai látják el. A<br />

munkacsoportokban civil szervezetek képviselői,<br />

szakértők és minisztériumi köztisztviselők<br />

dolgoznak. Az egyes munkacsoportok<br />

tagjainak kiválasztása a témakörökben eddig<br />

felmutatott szakmai tapasztalatok és eredmények<br />

alapján történt.<br />

Az ütemterv megvalósításának prioritásai<br />

A nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági<br />

függetlenségének megteremtése magában<br />

foglalja a lisszaboni foglalkoztatási célkitűzések<br />

megvalósítását, a női vállalkozások megerősítését,<br />

a nemek egyenlőségét a szociális védelem<br />

és a szegénység elleni küzdelem terén, a<br />

nemek közötti egyenlőség dimenziójának elismerését<br />

az egészségügyben, illetve ide tartozik<br />

továbbá a nemek közti fizetési aránytalanságok<br />

felszámolása is.<br />

A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb<br />

összehangolása: rugalmas munkaszerződés-formák<br />

nők és férfiak számára, több gondozási<br />

szolgáltatás, az egyensúly megteremtését<br />

célzó politikák kidolgozása a férfiak és a<br />

nők számára.<br />

Egyenlő arányú férfi–női részvétel támogatása<br />

a gazdasági és politikai döntéshozatalban.<br />

A nemi bűncselekmények és az emberkereskedelem<br />

felszámolásában rendkívül fontos<br />

a megelőzés szerepe, amelyhez a megoldást<br />

az oktatás, a tudás megszerzése, a hálózat és a<br />

partnerség fejlesztése, valamint a bevált gyakorlatok<br />

kicserélése jelentik. A szokásjogból vagy<br />

hagyományból eredő ártó szándékú hozzáállás<br />

és gyakorlat felszámolása sürgős fellépést igényel.<br />

Az emberkereskedelem a modern rabszolgaság<br />

egyik formája, amelynek a leggyakoribb<br />

áldozatai a nyomorban élő nők és gyermekek –<br />

elsősorban leányok. Az emberkereskedelem felszámolásához<br />

a megelőző intézkedéseket és az<br />

emberkereskedők megfelelő jogi eszközökkel való<br />

büntetését ötvözni kell az erőszak áldozatainak<br />

nyújtott védelemmel és támogatással.<br />

A nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása<br />

a társadalomban: három kiemelt területen<br />

– kultúra-oktatás-képzés; munkaerőpiac;<br />

média – kezdődött meg a munka, amelynek célja<br />

a sokrétű tájékoztatás, felvilágosítás és a társadalmi<br />

érzékenység fokozása.<br />

A nemek közötti egyenlőség előmozdítása<br />

az EU-n kívül: a prioritás célja az uniós jogszabályok<br />

végrehajtása a csatlakozó, a tagjelölt<br />

és a potenciálisan tagjelölt országokban, és a<br />

nemek közötti egyenlőség előmozdítása az európai<br />

szomszédsági politikában, valamint a kül- és<br />

a fejlesztési politikákban.<br />

JELES DÁTUMOK<br />

Május első vasárnapja – anyák napja. Az anyák napja világszerte<br />

ünnepelt nap, amelyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap<br />

május első vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján<br />

ünneplik. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba<br />

nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek<br />

anyjának és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Magyarországon 1925-ben<br />

a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet<br />

hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet<br />

sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.<br />

Június harmadik vasárnapja – apák napja. Az apák napja egy<br />

világi ünnepnap. A 20. század elején kezdték el megtartani az anyák<br />

napja párjaként. Az apaság és a szülői szerep ünneplésével ilyenkor emlékeznek<br />

az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre. Az apák napját<br />

világszerte számos különböző időpontban ünneplik, Magyarországon<br />

június harmadik vasárnapján. A római katolikus egyház az apák napját<br />

hagyományosan március 19-én, Szent József napján tartja.<br />

Május 5. Esélyegyenlőség Napja – Szakmai elismerések az<br />

Esélyegyenlőség Világnapja alkalmából. Kiss Péter szociális és<br />

munkaügyi miniszter az Esélyegyenlőség Világnapja alkalmából Esélyegyenlőségért<br />

Életműdíjat, Esélyegyenlőségért Díjakat, Pro Caritate-<br />

Díjakat, valamint miniszteri dicséretet és miniszteri elismerő oklevelet<br />

adott át a minisztérium Akadémia utcai épületében. Esélyegyenlőségért<br />

életműdíjat vehetett át Pongrácz Aladár, a Mezőgazdasági Nyugdíjasok<br />

Országos Egyesületének elnöke öt évtizedes kiemelkedő tevékenységéért.<br />

Esélyegyenlőségért díjat négyen – Hámori Tibor, a Havanna Egyesület<br />

elnöke, Molnár Csaba, a Körzeti Általános Iskola (Pankasz) igazgatója,<br />

Rácsok Balázs, a Miskolci Családok Átmeneti Otthona és Regionális<br />

Kríziskezelő Központ vezetője és Wirth Judit, a Nők a Nőkért Egyesület<br />

az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület programkoordinátora – kaptak, Pro<br />

Caritate-díjban hatan – Magyar Adél, a Korai Fejlesztést és Integrációt<br />

Támogató Alapítvány (Szeged) kuratóriumi elnöke, Dr. Rott Pál, a Somogy<br />

Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (Kaposvár) elnöke, Rozina<br />

VI<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május

Eurobarométer<br />

Az Európai Unió a 2007-es<br />

Egyenlő Esélyek Mindenki Számára<br />

Európai Év célkitűzéseinek megfelelő<br />

eléréséhez előzetes kutatást<br />

készíttetett a tagállamokban<br />

a diszkrimináció és egyenlőtlenség<br />

témájában.<br />

A felmérés 2006. június 7– július<br />

12. között készült a TNS Opinion<br />

& Social cég gondozásában,<br />

és az EU-ban törvények által tiltott<br />

hat diszkriminációs okra –<br />

nem, kor, vallás vagy meggyőződés,<br />

etnikai származás, fogyatékosság,<br />

szexuális orientáció –<br />

fókuszált.<br />

Lapunk mellékletében folyamatosan<br />

részleteket közlünk a<br />

kutatásból; a teljes dokumentum<br />

a www.ec.europa.eu vagy<br />

a www.szmm.gov.hu oldalon<br />

található.<br />

KAPCSOLÓDÓ<br />

K: Ön szerint a mai magyar társadalomban a következő<br />

csoportokhoz való tartozás inkább előnyt, inkább hátrányt<br />

jelent, vagy pedig nem számít? Az, ha valaki…<br />

V: inkább hátrányt jelent<br />

EU25<br />

33%<br />

nő<br />

48%<br />

HU<br />

EU25<br />

4%<br />

férfi<br />

6%<br />

HU<br />

K: Egyetért-e azzal,<br />

hogy szükség volna<br />

több…?<br />

V: teljes mértékben<br />

egyetért<br />

EU25<br />

72% 71%<br />

HU<br />

női parlamenti képviselőre<br />

K: Egyetért-e azzal, hogy<br />

szükség volna több…?<br />

V: teljes mértékben egyetért<br />

77%<br />

67%<br />

EU25<br />

HU<br />

vezető beosztású nőre a<br />

munkahelyeken<br />

K: Ha a mostani helyzetet összeveti<br />

az öt évvel ezelőttivel, Ön szerint<br />

a diszkrimináció alábbi típusai<br />

elterjedtebbek vagy kevésbé elterjedtek<br />

Magyarországon? A(z) …<br />

alapján történő diszkrimináció<br />

V: elterjedtebb<br />

EU25<br />

27%<br />

nem<br />

45%<br />

HU<br />

K: Támogatná vagy ellenezné olyan intézkedések bevezetését,<br />

amelyek mindenki számára egyenlő esélyeket<br />

teremtenének a foglalkoztatás területén? Speciális intézkedések<br />

bizonyos csoportok esetében… alapján.<br />

Külső kör: EU25; belső kör: Magyarország<br />

16% 14%<br />

5%<br />

6%<br />

79%<br />

80%<br />

Támogatja Ellenzi Nem tudja<br />

nemük<br />

Lászlóné, a Somogy Megyei Területi Gyermekvédelmi<br />

Szakszolgálat (Kaposvár) ápolónője,<br />

Szabó Gáborné, a Szociális Szolgáltató és Információs<br />

Központ Fogyatékosok Nappali Intézménye<br />

(Körmend) vezetője, Takács Gyuláné, a<br />

STILTEX Szociális Foglalkozató (Kaposvár) gazdasági<br />

vezetője valamint Várkonyi Lászlóné, a<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat<br />

Ápoló-Gondozó Otthona (Tokaj) intézményvezető<br />

ápolója – részesültek. Miniszteri dicséretet<br />

Dolog Ernő, a Jakabszállás Község Önkormányzata<br />

Általános Művelődési Központ igazgatója,<br />

miniszteri elismerő oklevelet pedig a Miskolci<br />

Csodamalom Bábszínház kapott.<br />

Május 9. Európa Nap. Európa számára<br />

fontos szimbólum ez a nap, amely az egységes<br />

valutával (euró), az EU-zászlóval és az EU-himnusszal<br />

kiegészülve az Európai Unió politikai<br />

integritását közvetíti. Robert Schuman, francia<br />

külügyminiszter 1950. május 9-én nyújtotta be<br />

Európa szervezett keretek közötti egységesítésének<br />

javaslatát, amely közvetve az európai<br />

béke megőrzésének terve is volt.<br />

A kezdeményezés eredményeként hozta<br />

létre 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösséget<br />

(ESZAK) hat tagállam – Belgium, Franciaország,<br />

Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi<br />

Köztársaság és Olaszország. A javaslatot,<br />

amelyet gyakran „Schuman deklaráció”-ként<br />

is emlegetnek, a mai Európai Unió létrejöttét<br />

megalapozó törekvések első fontos mérföldkövének<br />

tekinthetjük.<br />

K: Az Ön véleménye szerint a diszkrimináció alábbi<br />

típusai nagyon elterjedtek, eléggé elterjedtek, eléggé<br />

ritkák vagy nagyon ritkák Magyarországon? A(z)<br />

… alapján történő diszkrimináció<br />

V: elterjedt<br />

Nem<br />

EU25<br />

HU<br />

Összesen 40% 45%<br />

A válaszadók megoszlása… szerint:<br />

Nem<br />

Férfi 36% 44%<br />

Nő 43% 46%<br />

Tanulmányok (életkor a befejezés évében)<br />

15 39% 42%<br />

16–19 38% 48%<br />

20+ 44% 49%<br />

még tanul 37% 32%<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május<br />

VII

ESÉLYNÖVELŐ<br />

195 7 óta<br />

EURÓPÁT ÜNNEPELTÜK<br />

ORSZÁGSZERTE<br />

Idén immár harmadszor ünnepelhette<br />

a magyar lakosság is teljes jogú tagként az<br />

Európai Unió hivatalos ünnepnapját május 9-<br />

én. Robert Schuman egységes Európa víziója<br />

mára valósággá vált, és idén kifejezetten<br />

különleges az ünnep, hiszen az Európai Unió<br />

50. születésnapját is ünnepli. E jeles alkalomból<br />

a magyarországi Europe Direct irodák által<br />

szervezett számos program kínálkozott arra,<br />

hogy ki-ki kedve szerint ünnepeljen az ország<br />

minden pontján.<br />

Különböző országok virágaiból összeállított<br />

csokrokért totóztak, tesztelték az európai<br />

uniós tudásukat az érdeklődők a keszthelyi<br />

Európa Pikniken. Európai néptáncokat tanulhattak<br />

Szolnokon vagy Székesfehérvárott, filmeket<br />

nézhettek meg Békéscsabán és Kaposváron,<br />

zenét hallgathattak az európai ifjúsági<br />

zenei találkozón Miskolcon. Pécsett és Nyíregyházán<br />

találkozhattak brüsszeli meghívottakkal.<br />

Miskolcon a munkavállalásról, Szegeden<br />

Magyarország jövőbeli uniós elnökségéről<br />

beszélgethettek a témában járatos szakemberekkel.<br />

Kecskeméten fúvós zenekar által kísért<br />

születésnapi ünnepségen, Debrecenben a gólyalábasokkal,<br />

Gyöngyösön egy látványos ünnepi<br />

gálán szórakoztak az érdeklődők. Európa virágai<br />

címmel virágkötészeti bemutatót szerveztek<br />

Békéscsabán, míg Üdvözlet Európából címmel<br />

nemzetközi képeslap kiállítást rendeztek<br />

Egerben, illetve aszfaltrajzverseny várta a<br />

gyerekeket Dunaújvárosban és Teskándban. A<br />

megyeszékhelyeken az Europe Direct információs<br />

irodákban vagy a köztereken elhelyezett<br />

információs standokon az EU-val kapcsolatos<br />

információkkal, játékokkal, kvízekkel várták<br />

az ünneplő közönséget.<br />

További információ a EUROPE DIRECT<br />

információs irodákról: (1) 2099 732<br />

Gender<br />

– csak a nőkre vonatkozna?<br />

Február 26. és március 9. között rendezték meg<br />

az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának<br />

51. ülését New Yorkban, ahol Magyarországot<br />

a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi<br />

szakállamtitkára képviselte.<br />

A résztvevők a nők elleni erőszakot univerzálisan<br />

jelenlévőnek nevezték, és gyökereit a<br />

nemek közötti egyenlőtlenségben látták. Az erőszak<br />

megszüntetéséhez fontosnak tartották a<br />

téma prioritássá történő emelését, és a politikai<br />

akaratot. Megállapították, hogy a nők elleni<br />

erőszak a nők teljes életére kihat, és ennek társadalmi<br />

költségei is vannak. Fontosnak tartják<br />

éppen ezért a probléma átfogó megközelítését,<br />

amelyhez elengedhetetlenek a kutatások és az<br />

adatok beszerzése.<br />

A gender, mint témakör az 1990-es évektől<br />

szerepel, és annak ellenére, hogy a gender témák<br />

nemcsak a nőket érintik, sokan még ma is csak<br />

a nőkre koncentrálnak. A férfiak sokszor hatalomvesztésként<br />

élik meg a gender mainstreaminget,<br />

a fejlesztések pedig nem koncentrálnak<br />

a gender témakörére. Alapvető fontosságú<br />

lenne, hogy a szexuális és családtervezési kérdésekbe<br />

vonják be a férfiakat. Mivel a nők elleni<br />

erőszak sokszor mutat összefüggést a „férfiassággal”,<br />

ezért nagyon fontos, hogy az erőszak<br />

elleni munkába minél több férfit vonjunk be. Az<br />

iskola egy alapvető hely ahhoz, hogy elérjék a<br />

férfiakat, fiúkat.<br />

A férfiak szerepének felvetése egyben attitűdváltást<br />

is jelent, mivel ezzel egyben kijelentjük,<br />

hogy a nemek közötti egyenlőség nem „női<br />

téma”. Sok kihívás van ezzel kapcsolatban: nehéz<br />

a férfiak bevonása, szűkösek a források, és a nemi<br />

szerepek változása körül még mindig sok a kérdés.<br />

A szexuális és reproduktív egészség kérdését<br />

még mindig nem terjesztették ki a férfiakra,<br />

a nők elleni erőszakot sok helyen még mindig<br />

tradicionálisan támogatják, a gyermekneveléssel<br />

a nők még mindig 3-4-szer annyi időt töltenek,<br />

mint a férfiak. Az apai szerep változása jelentheti<br />

a haladást a legnagyobb mértékben, de ez<br />

is inkább csak az észak-európai országokra igaz.<br />

A kampányok és a média szerepe nagyon fontos<br />

abban is, hogy erőszakmentes szocializáció valósulhasson<br />

meg.<br />

Az ülésen elfogadott határozatokról<br />

bővebben: www.szmm.gov.hu<br />

Az esélyegyenlőségi melléklet<br />

a Szociális és Munkaügyi<br />

Minisztérium támogatásával<br />

készült.<br />

A mellékletet szerkesztették:<br />

Szász Andrea, Vajda Márta<br />

Kamionnal a sokszínűségért. Az európai sokszínűséget<br />

népszerűsítő kamion április 25-én indult<br />

útnak Strasbourgból, hogy bejárja Európát. Útja<br />

során tizenkilenc országot érint, csaknem 18 000<br />

kilométert megtéve. A kamion felbukkan majd<br />

városok központjában, egyetemeken, állásbörzéken,<br />

fesztiválokon; a mozgó információs platform<br />

célja, hogy az embereket tájékoztassa az egyenlő<br />

bánásmódhoz való jogukról, és népszerűsítse az<br />

esélyegyenlőség 2007-es EURÓPAI ÉVÉT.<br />

A 2007-es kamionturné állomásai között szerepel<br />

Szeged – május 30. és Budapest – augusztus<br />

8. Sziget Fesztivál.<br />

További információk: http://equality2007.europa.eu.,<br />

www.stop-discrimination.info<br />

Júniusi előzetes<br />

Hogyan lehet<br />

fogyatékossággal élni?<br />

Pályázatok<br />

Május folyamán jelenik meg a Gender<br />

mainstreaming programok – Nők és az oktatás<br />

pályázat, amelynek célja egy átfogó gender<br />

mainstreaming szemléletű átvilágítás az oktatási<br />

intézményeken belül az oktatók, és a hallgatók<br />

körében.<br />

Az év második felében jelenik meg új tartalommal<br />

a „Férfiszerepek” A férfiak szerepe<br />

a nemek közötti egyenlőség elősegítésében<br />

című pályázat, amelyet néhány évvel ezelőtt<br />

hagyományteremtő céllal hirdetett meg a Szociális<br />

és Munkaügyi Minisztérium.<br />

A 2005. évhez hasonlóan május folyamán<br />

jelenik meg az SZMM pályázata, az „Élhetőbb<br />

Faluért Programhoz tartozó, hátrányos helyzetű<br />

településeken előállított tájjellegű termékek helyi<br />

fesztiválokon, vásárokon és hagyományőrző rendezvényeken<br />

való széles körű megismertetésének<br />

és népszerűsítésének támogatására”.<br />

További információ a www.szmm.gov.hu,<br />

és a www.esf.hu honlapokon várható.<br />

VIII<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. május

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

Gyorsít a sereghajtó<br />

Észak-Alföld<br />

A 2007–2013-as időszakban a hazai pályázók<br />

soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz<br />

juthatnak az uniós pályázatok révén. Az Új<br />

Magyarország Fejlesztési Tervről szóló megállapodást<br />

aláírta az Európai Bizottság és a magyar<br />

kormány. Ennek eredményeképpen az eredetileg<br />

tervezettnél valamivel több pénz jut majd gazdaságfejlesztésre,<br />

humánerő-fejlesztésre és környezetvédelemre,<br />

de kevesebb a közlekedésfejlesztésre.<br />

Átcsoportosítások hatására 2 százalékkal<br />

nő a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális<br />

beruházásokkal szemben. A teljes lehívható<br />

keret változatlan, továbbra is mintegy 7000<br />

milliárd forint.<br />

Új Magyarország Fejlesztési Terven belül – a<br />

korábban egységes regionális operatív programmal<br />

szemben – mind a hét régiónak van<br />

saját operatív programja, így minden régió specifikusan,<br />

gyengeségeit és kitörési lehetőségeit<br />

figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz.<br />

A magyar kormány által javasoltnál kevesebb<br />

jut a Közép-magyarországi Régió programjára<br />

Az Észak-alföldi Régió az<br />

egy főre jutó bruttó hazai<br />

terméket (GDP) tekintve<br />

2004-ben a magyar régiók<br />

között az utolsó helyet foglalta<br />

el. A régión belül a legkedvezőbb<br />

helyzetben Hajdú-<br />

Bihar megye van, amely 2004-<br />

ben már a 10. helyet foglalta el<br />

a megyék rangsorában. Jász-<br />

Nagykun-Szolnok ugyanebben<br />

az évben a 17., Szabolcs-<br />

Szatmár-Bereg pedig a 19.<br />

volt. A régió kedvezőtlen helyzetére,<br />

valamint a régión belüli<br />

nagy területi különbségekre<br />

utal az is, hogy az itt található<br />

27 tervezési-statisztikai kistérségből<br />

15 a leghátrányosabb,<br />

9 pedig a hátrányos helyzetűek<br />

közé tartozik.<br />

Az ipari termelés tekintetében<br />

a régióban igen jelentős<br />

fejlődés ment végbe. A legnagyobb<br />

ütemben Hajdú-<br />

Bihar megye fejlődött, de<br />

Szabolcs-Szatmár-Bereg és<br />

Jász-Nagykun-Szolnok növekedési<br />

üteme is nagyobb volt<br />

az országos átlagnál. A régió<br />

Magyarország agrárfejlesztése<br />

szempontjából súlyponti<br />

stratégiai területet képez, itt<br />

található az ország mezőgazdasági<br />

területének 21,7 százaléka.<br />

is. Összességében azonban nem csökken a régióra<br />

jutó támogatás, mert a programból kivont,<br />

az infrastruktúra fejlesztésére fordítható forrás<br />

a humánerő-fejlesztéseket segítő társadalmi<br />

megújulás operatív program központi régióra<br />

fordítható részébe kerül. Az operatív programokról<br />

még folynak az egyeztetések.<br />

Május 7-én megjelentek a regionális operatív<br />

programok első pályázati kiírásai. A hét régióban<br />

öt témakörben összesen 10 felhívást tettek<br />

közzé, mintegy 27 milliárd forintos kerettel.<br />

Utólagos akadálymentesítésre lehet pályázni<br />

Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Közép-Dunántúlon<br />

és Észak-Magyarországon. A<br />

kerékpárút-hálózat fejlesztésére a dél-alföldi és<br />

a dél-dunántúli pályázók kaptak lehetőséget. A<br />

belterületi utak fejlesztésére a Közép-dunántúli<br />

Régióban tettek közzé felhívást. Közoktatási intézmények<br />

beruházásaihoz a Közép-magyarországi<br />

Régióban lehet támogatást kapni. Az ipari<br />

parkok fejlesztésére Észak-Magyarországon és<br />

az Észak-Alföldön nyílik lehetőség.<br />

Speciális problémák<br />

A rossz foglalkoztatottsági<br />

és munkanélküliségi mutatók<br />

következtében a régió<br />

az inaktivitás és az eltartottság<br />

szempontjából az ország<br />

legelmaradottabb térségei<br />

közé tartozik. A régió gazdaságának<br />

az országos átlaghoz<br />

viszonyított fejletlensége,<br />

valamint az ebből származó<br />

alacsony jövedelmek<br />

igen jelentős szociális problémákat<br />

okoznak. A legroszszabb<br />

helyzetben Szabolcs-<br />

Szatmár-Bereg megye van.<br />

A szociális nehézségek<br />

sajátos részét képezik a roma<br />

népességgel kapcsolatban<br />

felmerült problémák. A<br />

régió három megyéje közül<br />

Szabolcs-Szatmár-Beregben<br />

él a legnépesebb roma<br />

kisebbség. A roma népesség<br />

néhány szempontból jelentős<br />

eltérést mutat a többségi<br />

társadalom jellemzőitől:<br />

körükben nagyon magas, 40<br />

százalékos a gyermekkorúak<br />

aránya, a legalább 60 éveseké<br />

ugyanakkor rendkívül alacsony,<br />

mindössze 3,6 százalékos.<br />

Iskolázottságuk – különösen<br />

a nőké – alacsony, és<br />

rendkívül rosszak a munkaerőpiaci<br />

pozícióik.<br />

Súlyos problémát jelent,<br />

hogy sok ember azért nem<br />

lép be, vagy nem marad meg<br />

a munkaerőpiacon, mert<br />

nem rendelkezik szakképesítéssel,<br />

vagy szakképzettsége<br />

nem megfelelő. Ezért<br />

alapvető az oktatás színvonalának<br />

emelése.<br />

A gazdaság<br />

működési feltételeinek<br />

javítása<br />

A régió fejlesztésének és<br />

versenyképességének egyik<br />

legfontosabb eleme a gazdasági<br />

bázis megerősítése,<br />

ezen belül a kis- és középvállalkozói<br />

szektor erősítése.<br />

Az operatív program szerint<br />

javítani kell a gazdasági infrastruktúrát<br />

és az üzleti környezetet.<br />

Ennek érdekében<br />

támogatandó a már műkö-<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

13

Az önkormányzatok már nagyon készülnek az uniós pályázatok megjelenésére,<br />

és nem igaz, hogy nincsenek ötleteik, terveik, kidolgozott elképzeléseik<br />

– mondja Csabai Lászlóné. Nyíregyháza polgármestere szerint az gondot okozhat,<br />

hogy a környezetvédelmi fejlesztéseknél megnőtt a beruházáshoz szükséges<br />

saját forrás aránya. Ezen túl általában a pályázatokhoz szükséges saját erő<br />

előteremtése nehézséget jelenthet. Az önkormányzatok szerint jóval nagyobb<br />

lenne az igény útépítésre, mint amire lehetőség lesz, és a polgármester úgy látja:<br />

a pályázás előtt fontos átgondolni, hogy a megvalósuló beruházások fenntartása<br />

hosszabb távon is biztosítható-e. Azt viszont mindenképpen pozitívumnak<br />

tartja, hogy a települések megtanulnak együttműködni. Szerinte már most azt<br />

mutatják a tapasztalatok, hogy az önkormányzatok ráébredtek: közös projektekkel<br />

sokkal nagyobb esélyük van.<br />

Nyíregyházának három kiemelt, megyei, illetve térségi szintű programja<br />

van: a hulladékgazdálkodási és a szennyvízprogram, valamint az integrált kórházfejlesztési<br />

program. Az első kettő a Kohéziós Alapból, a harmadik pedig a<br />

Társadalmi Infrastruktúra operatív programból számíthat uniós támogatásra.<br />

Emellett a városnak több, jól előkészített saját pályázata is van. A tervek között<br />

szerepel az ipari park bővítése, várják a turisztikai fejlesztésekre kiírandó pályázatokat,<br />

a kistérséggel együtt pedig intézmény-felújításokra készülnek.<br />

Csabai Lászlóné szerint egy akkora városnak, mint Nyíregyháza, vállalnia<br />

kell azt, hogy már a kiírások megjelenése előtt elkészítteti az engedélyes terveket.<br />

Ha esetleg mégsem sikerül nyerniük, a szükséges beruházásokat egy város<br />

hitelből is megvalósíthatja. Egy kistelepülés helyzete más, a kis önkormányzatok<br />

számára jelentős költség a tervek elkészíttetése, ezért a polgármester szerint<br />

érdemes megvárni a kiírások megjelenését.<br />

dő helyi ipari parkok infrastrukturális<br />

ellátottságának<br />

és szolgáltatási színvonalának<br />

növelése, a logisztikához,<br />

a raktározáshoz, a kereskedelmi<br />

ágazathoz és a feldolgozóiparhoz<br />

kapcsolódó<br />

fejlesztése.<br />

A vállalkozói együttműködések<br />

létrehozása egyrészt<br />

lehetőséget nyújt a partnerek<br />

számára, hogy egyes<br />

tevékenységeket olcsóbban<br />

tudjanak elvégezni, bizonyos<br />

beruházásokat hatékonyabban<br />

tudjanak megvalósítani<br />

és működtetni, másrészt ez<br />

elősegíti a hazai és külföldi<br />

működő tőke beáramlását<br />

a régióba.<br />

A regionális<br />

és helyi jelentőségű<br />

közlekedési infrastruktúra<br />

fejlesztése<br />

A régió versenyképességének,<br />

a területi különbségek<br />

csökkentésének<br />

egyik alapvető feltétele a<br />

térségi elérhetőség biztosítása.<br />

Az Észak-alföldi<br />

Régió az általános elérhetőséget<br />

és az útburkolatok<br />

állapotát tekintve<br />

országosan<br />

is az egyik<br />

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

legrosszabb helyzetben<br />

van. Ezért támogatandó<br />

az alsóbbrendű közúthálózat<br />

felújítása, a hiányzó<br />

szakaszok kiépítése, a<br />

zsáktelepülések elzártságának<br />

megszüntetése, a<br />

belterületi utak burkolatának<br />

javítása, a kerékpárutak<br />

kiépítése. Lehetőség<br />

nyílik a térségi központok,<br />

a munkahelyek, a humán<br />

közszolgáltatások, a turisztikai<br />

attrakciók elérhetőségét<br />

biztosító útfejlesztések<br />

segítésére.<br />

A régió közösségi közlekedése<br />

nem képes hatékonyan<br />

megoldani a gazdasági<br />

központok megközelítését.<br />

A közösségi közlekedési<br />

rendszerek nincsenek megfelelően<br />

összehangolva, az<br />

elővárosi közlekedés csúcsidőben<br />

leterhelt, a periférikus<br />

területeken pedig<br />

nagyon alacsony a járatsűrűség.<br />

Ezért fontos<br />

a kötöttpályás<br />

közösségi<br />

közlekedés<br />

és a járműpark<br />

környezetbarát<br />

korszerűsítése,<br />

a közlekedési<br />

rendszerek közötti<br />

átjárhatóság megteremtése,<br />

a járatok összehangolásához<br />

szükséges fejlesztések<br />

megvalósítása.<br />

Támogatandók a közösségi<br />

közlekedés modernizációjához<br />

kapcsolódó fejlesztések,<br />

beruházások – a<br />

többi között P+R parkolók,<br />

buszsávok, várakozó helyiségek<br />

kiépítése, illetve az<br />

utas-információs rendszerek<br />

korszerűsítése.<br />

A turisztikai potenciál<br />

erősítése<br />

A régió turisztikai adottságai<br />

elsősorban az egészségturizmus<br />

(gyógy- és termálturizmus,<br />

wellness), az<br />

ökoturizmus és az aktív<br />

turizmus (kiemelten a vízi,<br />

a horgász- és a lovas turizmus),<br />

az örökség- és rendezvényturizmus<br />

(például sport<br />

és gasztronómia), valamint<br />

a falusi turizmus kiemelt fejlesztéséhez<br />

kínálnak kedvező<br />

alapot. A turisztikai attrakciók<br />

jelenleg a régióban<br />

területileg koncentráltan,<br />

elsősorban a Tisza, a Tiszató,<br />

a Hortobágy és néhány<br />

nagyobb fürdőváros környékén<br />

találhatók. A régió<br />

kiegyenlített fejlődését, a<br />

hátrányos helyzetű térségek<br />

felzárkóztatását elősegítő<br />

új turisztikai vonzerők,<br />

illetve a komplex turisztikai<br />

programcsomagok hiánya<br />

komoly problémát jelent. Az<br />

egészségturizmus kapcsán a<br />

meglévő termál- és gyógyfürdők<br />

technológiai korszerűsítésére,<br />

a turisztikai<br />

és egészségügyi szolgáltatások<br />

komplex fejlesztésére<br />

nyílik lehetőség. Az öko- és<br />

az aktív turizmus fejlesztése<br />

a többi között a régió természeti<br />

és környezeti értékeinek<br />

idegenforgalmi célú<br />

hasznosítását, fogadási fel-

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

tételeinek javítását, a kerékpárút-hálózat<br />

és a vízi turizmus<br />

infrastrukturális fejlesztését<br />

foglalja magába. A kulturális<br />

és örökségturizmus<br />

keretében a régióban található<br />

attrakciók turisztikai<br />

célú fejlesztése, tematikus<br />

útvonalak, rendezvények,<br />

szabadtéri színpadok, múzeumok<br />

infrastrukturális, illetve<br />

látogatóbarát fejlesztése<br />

támogatható.<br />

A kereskedelmi szálláshelyek<br />

is elsősorban<br />

a kiemelkedő turisz tikai<br />

vonzerők környékére<br />

koncentrálódnak, ám itt<br />

további problémát jelent<br />

a magas minőségű hotelek<br />

hiánya, illetve a tartózkodási<br />

idő rövidsége.<br />

Az operatív program szerint<br />

támogatandó kereskedelmi<br />

szálláshelyek bővítése,<br />

az itt kínált szolgáltatások<br />

fejlesztése. Kiemelkedő<br />

jelentőségű idegenforgalmi<br />

nevezetességek esetében,<br />

ha nincs az igényeknek<br />

megfelelő elegendő<br />

szálláshely, új létesítése is<br />

támogatható.<br />

A régió ismertségének<br />

növelése, turisztikai kínálatának<br />

piacra segítése nem<br />

képzelhető el magas színvonalú<br />

marketingkommunikációs<br />

tevékenység nélkül.<br />

Város- és térségfejlesztés<br />

Hajdúnánás polgármestere, Éles András szerint az uniós pályázatoknál<br />

azok az önkormányzatok lesznek igazán sikeresek, amelyek előre készülnek<br />

a kiírásokra, és megvan a pályázáshoz szükséges önerejük is. A polgármester<br />

elmondta: Hajdúnánás az előző években igen sikeres volt. Az I. Nemzeti<br />

fejlesztési terv keretében 1,1 milliárd forintos városrehabilitációs programot<br />

valósíthatott meg, és nyertek uniós támogatást több képzési programhoz<br />

is. Így már jól megtanulták, hogy kell pályázatokat írni, és a megfelelő<br />

szakembereik is megvannak.<br />

A május elején megjelent első regionális kiírások alapján Észak-Alföldön<br />

ipari parkok fejlesztésére és akadálymentesítésre lehet pályázni. Hajdúnánás<br />

akadálymentesítésre már korábban sikeresen pályázott, a másik kiíráson<br />

pedig nem tervezik az indulást. Folytatni szeretnék viszont a városrehabilitációs<br />

programot, az önkormányzatnak kész tervei vannak a második ütemre.<br />

Emellett várják a turisztikai célú kiírásokat, többféle, az idegenforgalomhoz<br />

kapcsolódó tervük is van. Fejlesztenék a gyógyfürdőt, és a településen mindenképpen<br />

szükség lenne a szálláshelyek bővítésére.<br />

A polgármester szerint az okozhat nehézségeket, hogy az uniós pályázatok<br />

utófinanszírozásúak, a kivitelezőknek így gyakran hónapokat kellett<br />

várni a kifizetésekre. Éles András azonban bízik benne, hogy ez nem vette<br />

el a kedvüket, és továbbiakban is sokan jelentkeznek majd a közbeszerzési<br />

kiírásokra.<br />

Prioritási tengelyek és főbb beavatkozások<br />

A gazdaság működési feltételeinek javítása<br />

Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése<br />

Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése,<br />

együttműködéseinek elősegítése<br />

Alap- és emeltszintű tanácsadás<br />

A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra<br />

fejlesztése<br />

Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra<br />

fejlesztése<br />

Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása<br />

és fejlesztése<br />

A turisztikai potenciál erősítése<br />

Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés<br />

A turizmus fogadási feltételeinek javítása<br />

Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása<br />

Város- és térségfejlesztés<br />

Városfejlesztés<br />

Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése<br />

Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések<br />

A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése,<br />

együttműködéseinek megerősítése<br />

A régió három dinamikus<br />

megyeszékhelyéhez<br />

főként funkcióhiányos, alacsony<br />

teljesítőképességű kisvárosok,<br />

illetve az életkörülmények<br />

terén jelentős elmaradást<br />

mutató rurális (vidékies)<br />

térségek társulnak.<br />

Főként a periférikus térségekben<br />

kevés a funkciógazdag<br />

középváros és a jelentősebb<br />

kisváros, a települések<br />

többnyire gyenge teljesítőképességűek<br />

és egyenetlen<br />

színvonalú szolgáltatásokat<br />

biztosítanak. A régió<br />

versenyképességét és területi<br />

kohézióját is hátrányosan<br />

érintő problémák megoldása<br />

a települési infrastruktúra<br />

fejlesztésével, a városi<br />

településközpontok és barnamezős<br />

területek rehabilitációjával,<br />

multifunkcionális<br />

közösségi terek létrehozásával,<br />

biztonságos és<br />

egészséges települési környezet<br />

kialakításával érhető<br />

el. A várható fejlesztések kiemelten<br />

fókuszálnak a városközpontok<br />

attraktivitásának<br />

növelésére, funkcióbővítésére,<br />

a gazdasági tevékenységek<br />

bővítésére.<br />

A közösségi és humán közszolgáltatások<br />

infrastruktúrájának<br />

fejlesztése keretében<br />

megvalósíthatók közoktatási<br />

intézmények infrastrukturális<br />

fejlesztései, a korszerű<br />

egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek<br />

kialakítása,<br />

és a szociális ellátás bővítése<br />

– nappali ellátások, bölcsődék,<br />

falu- és tanyagondnoki<br />

ellátórendszerek, többfunkciós<br />

közösségi terek kialakítása.<br />

Az önkormányzati feladatok<br />

és közszolgáltatások<br />

ellátásának nehézségei<br />

mellett a települések<br />

számos környezeti<br />

problémával – például a<br />

szennyvízcsatorna-hálózat<br />

alacsony kiépítettségével,<br />

zaj- és levegőszennyezéssel,<br />

illegális hulladéklerakókkal<br />

– is kénytelenek<br />

szembenézni. Ezért különösen<br />

fontos a 2000 lakos<br />

alatti települések szennyvízkezelésének<br />

megoldása,<br />

a belterületi belvízvédelem<br />

kiépítése vagy felújítása,<br />

a zaj- és levegővédelemmel<br />

kapcsolatos<br />

fejlesztések támogatása,<br />

valamint a helyi természeti<br />

értékek védelme, állapotjavítása.<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

Támogatás<br />

Mrd Ft<br />

38 989,94<br />

49 387,26<br />

57 185,25<br />

114 370,50<br />

Technikai segítségnyújtás 9 707,04<br />

Összesen 269 640,00<br />

2004-es áron, 265 Ft/euróval számolva, 15%-os kormányzati társfinanszírozás<br />

figyelembevételével. Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott<br />

regionális operatív program<br />

15

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

Versenyben a felzárkózásért<br />

Az Észak-magyarországi Régió egészen az 1990-es évekig Magyarország egyik<br />

legiparosodottabb területe volt, a bányászat és a nehézipar – elsősorban a kohászat<br />

és a gépipar –, valamint a vegyipar egyik hazai központja. A ’90-es évek végére<br />

azonban a hagyományos ágazatok hanyatlásának, az ipari termelés visszaesésének<br />

eredményeként gyökeresen megváltozott a gazdasági helyzet, ami a<br />

régió hosszan elhúzódó, tartós válságához vezetett. Ezek a jelenségek elsősorban<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét jellemezték, ahol a nagy foglalkoztatók,<br />

a nehézipari vállalatok dominanciája erős volt. Ugyanakkor a Heves megyében<br />

meghatározó súllyal jelenlévő élelmiszeripart a mezőgazdaság visszaesése<br />

érintette különösen érzékenyen.<br />

A gazdasági rendszerváltás<br />

magával hozta a munkanélküliség<br />

ugrásszerű növekedését:<br />

a munkanélküliségi ráta a<br />

régió egészében magasabb<br />

az országos átlagnál. Ezzel<br />

párhuzamosan a régióban<br />

élőknek az országos átlaghoz<br />

mérten jóval kedvezőtlenebb<br />

az átlagos jövedelmi helyzete.<br />

A hanyatlás még fokozottabban<br />

érzékelhető az elmaradottabb<br />

kistérségekben,<br />

ahol a szolgáltatási ágazatban<br />

tevékenykedő vállalkozások<br />

is egyik napról a másikra<br />

élnek. Gondot jelent továbbá,<br />

hogy a régió szabad munkaereje<br />

nem megfelelő képzettséggel<br />

rendelkezik. A munkaerőpiac<br />

kedvezőtlen tendenciái<br />

elriasztják a befektetőket,<br />

akadályozzák új vállalkozások<br />

betelepülését. A régió egészére<br />

vetítve alacsony a külföldi<br />

tulajdonban lévő cégek<br />

aránya, de az autópályához<br />

közeli nagyobb városokban<br />

jelentős befektetők telepedtek<br />

le az utóbbi években. A<br />

vállalkozások típusát vizsgálva<br />

megállapítható, hogy az<br />

Észak-Magyarország<br />

országos átlagtól eltérően jellemzőbb<br />

a több foglalkoztatottat<br />

alkalmazó ipari vállalat<br />

és a munkanélküliséget elkerülni<br />

kívánó sok kényszervállalkozó.<br />

A régió népességcsökkenése<br />

a községek mellett<br />

a városokat is sújtja. Az elmúlt<br />

másfél évtizedben Miskolc<br />

népességszáma körülbelül<br />

10 százalékkal csökkent, de<br />

kevesebb lett Eger és Salgótarján<br />

lakóinak száma is. A kistérségek<br />

nagy részének központi<br />

települése városi funkcióval<br />

nem, vagy csak hiányosan<br />

rendelkező kisváros. A<br />

régióra, ezen belül is elsősorban<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

megyére jellemző az aprófalvas<br />

településszerkezet. A kistelepülések<br />

– sokszor nagyrészt<br />

roma – lakossága jellemzően<br />

alacsony iskolázottságú,<br />

szociális helyzete rendkívül<br />

kedvezőtlen. A tömegközlekedés<br />

hiányosságaiból, a<br />

zsákfalvas jellegből adódóan<br />

az alapellátást biztosító oktatási,<br />

egészségügyi és szociális<br />

intézményrendszer szolgáltatásai<br />

nem megfelelőek. A<br />

munkalehetőségek hiánya a<br />

fiatalabb és képzettebb korosztályt<br />

elvándorlásra kényszeríti.<br />

A települések vonzerejét<br />

rontja a hiányos infrastruktúra<br />

és a leromlott települési<br />

környezet.<br />

Versenyképes<br />

helyi gazdaság megteremtése<br />

A régió operatív programja<br />

szerint különösen a kis- és<br />

közepes vállalkozások innovatív<br />

fejlesztésének segítése<br />

szükséges. Elsősorban az<br />

olyan fejlesztések kerülnek<br />

előtérbe, amelyek eredményeként<br />

új, korszerű, versenyképes<br />

termékek jönnek létre<br />

és jelennek meg a piacon. A<br />

vállalkozások versenyképességének<br />

javítását szolgálja az<br />

együttműködések ösztönzése.<br />

A régióban keletkező<br />

jelentős hulladékmennyiség<br />

újrahasznosítása, a megújuló<br />

energiaforrások bővülő<br />

felhasználása és a szennyezett<br />

területek kármentesítése,<br />

illetve újrahasznosítása<br />

miatt különösen fontos<br />

a környezetiparban érintett<br />

vállalkozások együttműködése.<br />

Kiemelten kezeli az operatív<br />

program a romák és a<br />

nők által vezetett vállalkozások<br />

működésének segítését,<br />

a hátrányos helyzetűek és a<br />

megváltozott munkaképességűek<br />

foglalkoztatásának<br />

támogatását.<br />

Az Észak-magyarországi<br />

Régióban kevés azoknak a<br />

termelő vállalkozásoknak<br />

a száma, amelyek képesek<br />

bekapcsolódni a nemzetközi<br />

gazdasági munkamegosztásba.<br />

Ezért, és a magas<br />

munkanélküliség csökkentése<br />

miatt, fontos az új vállalkozások<br />

indításának támogatása,<br />

kedvező infrastrukturális<br />

környezettel, szolgáltatásokkal,<br />

tanácsadással.<br />

A régió számára kulcskérdés<br />

a további munkahelyteremtő<br />

vállalkozások vonzása,<br />

illetve a már működő cégek<br />

számára is kedvező telephelyek<br />

kialakítása. Ezért cél,<br />

hogy minden kistérség meghatározó<br />

központi települése<br />

rendelkezzen ipari parkkal,<br />

illetve olyan területtel, amelyek<br />

a piaci árnál kedvezőbb<br />

feltételekkel kínálnak telephelyet<br />

munkahelyteremtő<br />

beruházások számára. Szükséges<br />

a logisztikai fejlesztések<br />

ösztönzése, hogy a régió<br />

bekapcsolódjon a transzeurópai<br />

kereskedelembe, kihasználva<br />

a határ menti elhelyezkedést<br />

is. Mivel a régióban<br />

sok használaton kívüli, vagy<br />

16<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

alig használt volt iparterület,<br />

üzem van, ezért a támogatásoknál<br />

előnyben részesülne<br />

a már beépített, barnamezős<br />

területek fejlesztése.<br />

A turisztikai potenciál<br />

erősítése<br />

Az Észak-magyarországi Régióban önkormányzati intézmények akadálymentesítésére<br />

és ipari parkok fejlesztésére írták ki az első pályázatokat, Gyöngyös<br />

mind a kettőn indul – mondta el Hiesz György, a város polgármestere.<br />

Az akadálymentesítés egyébként is kötelezettség az önkormányzatok számára,<br />

de erre sok helyen nem jutott saját forrás, most viszont sikeres pályázat esetén<br />

90 százalékos támogatással, tehát 10 százalékos önerővel meg lehet oldani.<br />

Gyöngyös egy óvoda, egy általános és egy középiskola, illetve a polgármesteri<br />

hivatal akadálymentesítését szeretné megvalósítani. Az ipari parkban kis- és<br />

közepes vállalkozások számára vállalkozói övezet létrehozását, illetve az infrastruktúra<br />

fejlesztését tervezik.<br />

A polgármester szerint csak azok az önkormányzatok lehetnek sikeresek,<br />

amelyek 6–8–10 évre előre elkészítik programjukat, előre gondolkodnak, és<br />

ennek alapján figyelik az uniós kiírásokat, meghatározzák a prioritásokat, illetve<br />

előteremtik a szükséges saját forrásokat. Gyöngyös az előző néhány évben<br />

4 milliárd forintos önerővel 20 milliárdos uniós, kormányzati és magántőkét<br />

mozgatott meg. Hasonló arányokkal számolnak most is. Elsősorban a városrehabilitációt<br />

szeretnék folytatni uniós támogatás segítségével, de meg szeretnék<br />

oldani a csapadékvíz-elvezetést, és terveik szerint pályáznak majd turisztikai<br />

fejlesztésekre, közművesítésre, utak és intézmények felújítására. Heisz György<br />

úgy látja: mindenképpen készülni kell a kiírásokra. Ha egy önkormányzat az<br />

egyik tervét esetleg nem tudja megvalósítani, azonnal elő kell tudni húzni a<br />

fiókból a másikat.<br />

Az Észak-magyarországi<br />

Régió máig kiaknázatlan<br />

adottsága a turizmus. Az idegenforgalmi<br />

termékfejlesztéseket<br />

elsősorban a legnagyobb<br />

turisztikai potenciállal<br />

rendelkező térségekbe célszerű<br />

koncentrálni: ez Eger és térsége,<br />

Miskolc és a Bükk, Hollókő–Ipolytarnóc–Szécsény<br />

térsége,<br />

Tokaj-hegyalja, Aggtelek–Edelény<br />

és térsége, Gyöngyös<br />

és a Mátra, illetve a Tiszató.<br />

Az operatív program szerint<br />

a támogatásnál törekedni<br />

kell a nemzetközi szempontból<br />

is vonzerőt jelentő kulcsprojektek<br />

fejlesztésére, valamint<br />

a kínálatot teljessé tevő<br />

szolgáltatások biztosítására.<br />

Támogatandók a turisztikai<br />

vonzerők használatához közvetlenül<br />

kapcsolódó, a megközelítést,<br />

pihenést, köztisztaságot<br />

és<br />

közbiztonságot<br />

szolgáló infrastrukturális<br />

fejlesztések.<br />

A kiemelt helyszínek<br />

mellett célszerű kisebb mértékben<br />

a többi turisztikai kínálat<br />

fejlesztése is.<br />

A támogatott turisztikai<br />

vonzerők közelében cél a<br />

szálláshelyek minőségi és<br />

mennyiségi fejlesztése. Újabb<br />

szállodákra a legjelentősebb<br />

látványosságok körzetében<br />

van szükség, és itt elsősorban<br />

magas kategóriájú hotelek<br />

kellenek. Minőségi fejlesztésre<br />

elsősorban az alacsonyabb<br />

kategóriájú szálláshelyek –<br />

szállodák, panziók, kempingek,<br />

turistaházak – esetében<br />

van szükség.<br />

Az operatív program szerint<br />

az Észak-alföldi Régióval közösen<br />

ki kell fejleszteni az elektronikus<br />

foglalási és a turisztikai<br />

vonzerőket, szolgáltatásokat<br />

bemutató tájékoztatási rendszert,<br />

információkkal kell ellátni<br />

az idegenforgalommal foglalkozó<br />

vállalkozásokat, támogatni<br />

kell a turisztikai marketingtevékenységet,<br />

a szakmai<br />

továbbképzéseket és a térségi<br />

szervezetek közötti együttműködést.<br />

Településfejlesztés<br />

Az Észak-magyarországi<br />

Régióban a települések túlnyomó<br />

részének külső megjelenése,<br />

arculata nem megfelelő,<br />

a város- és településközpontok<br />

elhanyagolt állapotban<br />

vannak, nem felelnek<br />

meg a mai kor minőségi követelményeinek.<br />

A városi területek<br />

fejlesztésében kiemelt szerepe<br />

van Miskolcnak, ahol többek<br />

között a versenyképességi<br />

pólus program sikeres megvalósítása<br />

érdekében is szükséges<br />

a városi környezet, a kulturális<br />

és szabadidős kínálat,<br />

valamint a helyi tömegközlekedés<br />

megújítása.<br />

Támogatandó a többi<br />

között közterületek kialakítása,<br />

felújítása, beleértve a<br />

közműhálózatot is. Ugyancsak<br />

támogatandó a többlakásos<br />

lakóépületek közös<br />

részeinek<br />

felújítása,<br />

és meghatározott<br />

esetekben<br />

közintézmények korszerűsítése,<br />

illetve kulturális-,<br />

szabadidős- és<br />

sportlétesítmények kialakítása,<br />

felújítása, bővítése. A<br />

városrehabilitációban fontos<br />

szerepet játszik a magántőke<br />

mobilizálása is.<br />

A kistérségek központi településeinek<br />

fejlesztése kapcsán<br />

támogatásban részesíthetők<br />

a régiós növekedési centrumok,<br />

valamint a térségszervező<br />

funkcióval rendelkező kisvárosok<br />

és kistérségi decentrumok.<br />

Előnyben részesülnek<br />

a társadalmi-gazdasági<br />

szempontból hátrányos helyzetű<br />

kistérségek érintett települései,<br />

valamint a műemléki<br />

jelentőségű területtel rendelkező<br />

települések. Támogatandó<br />

a többi között a közterületek<br />

felújítása, a településközpontokban<br />

lévő épületek<br />

külsejének és környezetének<br />

megújítása, a tehermentesítő<br />

belterületi utak korszerűsítése,<br />

a helyi közösségi közlekedés<br />

fejlesztése és a zöld területek<br />

revitalizációja.<br />

A vidékfejlesztési programot<br />

egészíti ki a falusi települések<br />

infrastrukturális fejlesztése,<br />

a belterületi utak korszerűsítése,<br />

a szennyvíztisztítás<br />

megoldása, a helyi közösségi<br />

közlekedés fejlesztése. Előnyben<br />

részesülnek a társadalmigazdasági<br />

szempontból hátrányos<br />

helyzetű, illetve a kiemelt<br />

turisztikai célpontokhoz tartozó<br />

térségek kistelepülései.<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

17

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

Nagyon várták, hogy elinduljon a pályázati folyamat, az önkormányzatok<br />

arra számítottak, hogy már korábban megjelennek kiírások – mondja Májer<br />

János, Tokaj polgármestere. Hozzátette: bízik benne, hogy ez a csúszás nem<br />

jelent majd nehézséget, jut idő a lehetséges uniós források lehívására. Szerinte<br />

abból a szempontból lehet talán szerencsés a csúszás, hogy az önkormányzatoknak<br />

több idejük van a felkészülésre.<br />

Tokajnak több kész engedélyes terve is van, amellyel a kiírások megjelenését<br />

várják. A már kiírt regionális pályázatok közül az akadálymentesítésre mindenképpen<br />

pályáznak, három iskola akadálymentesítését szeretnék megoldani. Az<br />

önkormányzat több turisztikai célú beruházásra is készül. Pályáznak majd idegenforgalmi<br />

vonzerők fejlesztésére, de Tokajban szükség van színvonalas, négycsillagos<br />

szálláshelyekre is. A tervek szerint indulnak majd a kistérségi központok<br />

fejlesztésére kiírandó pályázaton és kistérségi szinten fejlesztenék a kerékpárút-hálózatot.<br />

A polgármester elmondta: Tokaj az előző uniós költségvetési ciklusban is<br />

sikeres volt, az adatok szerint a lehívott, egy főre jutó uniós pénz tekintetében<br />

a másodikok voltak. Májer János úgy látja: mindenképpen érdemes előre elkészíttetni<br />

az engedélyes terveket. Ha a kiírásban esetleg nem pont azok a feltételek<br />

szerepelnek, mint amire számítottak, még mindig egyszerűbb a meglévő<br />

terveket módosítani. A határidők általában eléggé szűkösek ahhoz, hogy a megjelenés<br />

után kezdjék a pályázatok kidolgozását. A polgármester szerint a pályázati<br />

folyamatok egyszerűsítésére szükség van, másrészt viszont a pályázóknak<br />

is figyelniük<br />

ÖN<br />

kell<br />

• KOR<br />

arra,<br />

•<br />

hogy<br />

KÉP<br />

rugalmasan<br />

2007. május<br />

alkalmazkodjanak a kiíró elvárásaihoz.<br />

18<br />

A barnamezős területek<br />

rehabilitációja kapcsán<br />

támogatást kaphatnak azok<br />

a volt ipari területek, bányaterületek,<br />

elhagyott laktanyák,<br />

amelyek területének döntő<br />

része elhagyatottan, funkció<br />

nélkül áll. A cél a rehabilitáció,<br />

a területek új funkciókkal<br />

való megtöltése.<br />

A regionális jelentőségű<br />

vízfolyások, tavak esetében<br />

kiemelten fontos a jó ökológiai<br />

állapot elérése és fenntartása,<br />

illetve a hatékony vízgazdálkodás.<br />

A régió dombvidéki<br />

területein különösen<br />

fontos az árvizek elleni védekezés<br />

érdekében záportározók<br />

építése, amit össze kell<br />

hangolni az érintett települések<br />

belvíz-elvezetési problémáinak<br />

megoldásával.<br />

Humán közösségi<br />

infrastruktúra fejlesztése<br />

A foglalkoztathatóság javítása<br />

és a társadalmi-gazdasági<br />

különbségek csökkentése<br />

érdekében kulcsfontosságú<br />

Prioritások<br />

az egészségügyi, szociális és<br />

oktatási ellátás jobb szervezése,<br />

illetve az intézményrendszer<br />

korszerűsítése. A feladatok<br />

ellátásának szervezése legalább<br />

kistérségi szinten gazdaságos<br />

és racionális.<br />

Az egészségügyi ellátás<br />

korszerűsítésének keretében<br />

támogatandó az alapés<br />

járóbeteg-szakellátás<br />

fejlesztése, és integrációjának<br />

előkészítése, a kistérségi<br />

járóbeteg-szakellátó központok<br />

fejlesztése, komplex<br />

rehabilitációs központok<br />

kialakítása, illetve az időskorúakról<br />

gondoskodó rendszer<br />

kialakítása.<br />

A hátrányos helyzetű emberek<br />

sikeres munkaerőpiaci<br />

beilleszkedéséhez szükség<br />

van a szociális szolgáltatások<br />

fejlesztésére is. Az elmaradott,<br />

többnyire aprófalvas,<br />

romák lakta térségekben<br />

– például Cserehát – nem<br />

biztosítottak a szolgáltatások,<br />

ugyanakkor a nagyvárosokban<br />

– például Miskolcon<br />

– nagyobb tömegben<br />

jelentkeznek a speciális ellátások<br />

iránti igények. Kiemelten<br />

fontos a családközeli szociális<br />

és gyermekjóléti alapszolgáltatások,<br />

a bölcsődék,<br />

valamint a nappali ellátások<br />

infrastrukturális fejlesztése,<br />

a civil vagy egyházi közösségi<br />

házak, információs pontok<br />

kialakítása, illetve a falugondnoki<br />

rendszer eszközeinek<br />

fejlesztése.<br />

A közoktatás elégtelen épület-<br />

és eszközállománya a régióban<br />

mindenhol, de különösen<br />

az elmaradott kistérségekben<br />

akadályozza az ott élők<br />

megfelelő minőségű oktatáshoz<br />

való hozzáférését, rontva<br />

ezáltal későbbi munkaerő-piaci<br />

esélyeiket. Az operatív<br />

program szerint az alsó<br />

tagozatos oktatás és az óvodai<br />

nevelés integrált intézményi<br />

megoldására kell törekedni,<br />

míg a felső tagozat esetén<br />

a települések közti együttműködést<br />

kell szorgalmazni. A<br />

középfokú oktatás infrastruktúrájának<br />

fejlesztésére elsősorban<br />

az elmaradott kistérségekben<br />

van szükség, hogy<br />

az ott élő fiatalok is egyenlő<br />

esélyekkel vehessenek részt a<br />

középfokú oktatásban.<br />

Támogatás<br />

Mrd Ft<br />

A versenyképes helyi gazdaság megteremtése 49 364 997<br />

A turisztikai potenciál erősítése 211 460 373<br />

Település-fejlesztés 327 645 394<br />

Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 229 006 311<br />

Térségi közlekedés fejlesztése 91 638 889<br />

Technikai segítségnyújtás 33 953 659<br />

Összesen 943 069 624<br />

- ebből ERFA 801 609 180<br />

- ebből nemzeti forrás 141 460 444<br />

Euróban, 2004-es árakon<br />

Forrás: A kormány által 2006. december 6-án elfogadott regionális<br />

operatív program<br />

A térségi közigazgatási<br />

és közszolgálati rendszerek<br />

informatikai fejlesztése<br />

elengedhetetlen a munkafolyamatok<br />

hatékonyabb<br />

végzéséhez és az ügyfélbarát<br />

szolgáltatások nyújtásához.<br />

Térségi<br />

közlekedés fejlesztése<br />

A munkaerő és a turisták<br />

közlekedésének megkönnyítéséhez<br />

szükség van<br />

az elérhetőség javítására.<br />

Támogatandó ezért a településeket<br />

összekötő alacsonyabb<br />

rendű közutak, mellékutak,<br />

bekötőutak fejlesztése,<br />

a helyközi közösségi<br />

közlekedés fejlesztése, a<br />

kerékpárszállítás feltételeinek<br />

megteremtése, illetve<br />

regionális közlekedési szövetségek<br />

létrehozásának és<br />

működésének ösztönzése.<br />

A támogatandó projektek<br />

közé tartozik a térségi elérhetőséget<br />

biztosító vízi közlekedési<br />

infrastruktúra fejlesztése,<br />

illetve az alternatív,<br />

a települések, civil szervezetek<br />

által működtetett<br />

közlekedési szolgáltatások<br />

javítása.<br />

Á. K.

EURÓPAI KULTURÁLIS FALU<br />

„A híres-neves Villány–Siklósi Borút dombrafutó történelmi pincesoráról,<br />

kerek kupolájú templomáról ismertté vált Palkonya képviseli<br />

Magyarországot az Európai Kulturális Falu mozgalomban. Már hét<br />

éve – holland kezdeményezésre – szövetkezett 12 országból 12 falu<br />

Európában, hogy a földrész kulturális fővárosa mintájára a kulturális<br />

falu mozgalmat elindítsa. Az osztrák, német, görög, spanyol, angol,<br />

olasz, cseh, észt, francia, holland, dán résztvevők 10 éves programtervezet<br />

alapján évente többször is találkoznak, hiszen vannak itt lakossági<br />

cserelátogatások, diák-, ifjúsági táborok és évente egyszer konferenciák<br />

is. Utóbbin elsősorban a polgármesterek vesznek részt... Mi már<br />

igen jó ismerjük egymást, sok-sok barátság született az elmúlt években<br />

a falvak lakói között. Nagyon sok új jelentkező falu is lenne, de<br />

mi úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk bővíteni a tagok létszámát,<br />

viszont segítünk az ehhez hasonló új mozgalmak életre hívásában.” –<br />

nyilatkozta Hárságyi Balázs a www.palkonya.hu.-n.<br />

Palkonyai<br />

május 25–október 8.<br />

randevú<br />

Idén Palkonya, a közel négyszáz<br />

lelket számláló baranyai település<br />

lesz Európa Kulturális Faluja. A<br />

mozgalom 1999-ben Hollandiából<br />

– Wijk aan Zee-ből – indult,<br />

és már 12 ország egy-egy kistelepülése<br />

tagja, köztük Palkonya<br />

egyik alapítója az Európai Kulturális<br />

Falu mozgalomnak. Céljuk<br />

a falvak értékeinek, kultúrájának,<br />

hagyományainak megőrzése<br />

és ápolása.<br />

Palkonya valamennyi lakója<br />

részt vesz a kulturális falu programjainak<br />

szervezésben. A rendezvénysorozat<br />

a Pünkösdi Nyitott<br />

Pincék Fesztiválon polgármesterek<br />

találkozójával kezdődik,<br />

lesz kistérségi és szüreti fesztivál,<br />

a programsorozat októberig tart.<br />

A házigazdák minden hónapban<br />

egy hosszú hétvégén a partnerfalvak<br />

lakóit fogadják, becslések szerint<br />

esetenként nyolcvan külföldi<br />

vendégre számítanak. A hagyományok<br />

szerint minden évben<br />

más település vállalja a házigazda<br />

szerepet, idén a tizenkét falu<br />

közül a legkisebb településen, Palkonyán<br />

a sor.<br />

A palkonyaiak azt szeretnék,<br />

ha minél többen látogatnának el<br />

a faluba. Azt ígérik, hogy Palkonya<br />

különleges hangulata, műemlék<br />

épületei, tüzes vörösborai és<br />

csodás természeti adottságai biztosítják<br />

a jó hangulatot a vendégek<br />

számára.<br />

Résztvevő falvak: Anglia (Aldeburgh),<br />

Csehország (Bystré), Észtország (Kilingi<br />

Nōmme), Ausztria (Kirchheim), Franciaország<br />

(Mellionnec), Magyarország<br />

(Palkonya), Görögország (Paxos), Olaszország<br />

(Pergine Valdarno), Spanyolország<br />

(Porrúa), Németország (Schachdorf<br />

Ströbeck), Dánia (Tommerup),<br />

Hollandia (Wijk aan Zee).<br />

Csy-kó<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

19

Gyermekek és diákok jogairól<br />

20<br />

A Magyar Köztársaságban<br />

az 1991. évi vonatkozó törvény<br />

kihirdetése lehetővé<br />

tette, hogy jogszabályként<br />

alkalmazzák az ENSZ Egyezményt<br />

a Gyermekek Jogairól.<br />

Az évek múlásával egyre<br />

inkább a pedagógusok és a<br />

gyermekvédelemmel foglalkozó<br />

szakemberek érdeklődési<br />

körébe kerültek a gyermekeket<br />

és diákokat megillető<br />

jogok, számtalan kiadvány<br />

jelent meg a témával<br />

kapcsolatban, de a gyermekeknek<br />

való nagyon kevés.<br />

A pedagógusoknak szánt<br />

anyagok is többnyire csak<br />

egy-egy részterülettel foglalkoztak.<br />

Évtizedes várakozásnak<br />

tett eleget az AGENDA Natura<br />

Kiadó, amikor tavasszal<br />

megjelentette a Purda Zsuzsanna–Zongor<br />

Klára szerzőpáros<br />

Gyermekjogi ABC-kiadványcsomagját.<br />

A kiadvány<br />

nem egyetlen könyv, hanem<br />

egy könyvcsalád, amely két<br />

könyvet: Gyermekjogi ABC,<br />

illetve, Pedagógiai kézikönyv<br />

a Gyermekjogi ABC-hez, és<br />

Megújult!<br />

„Gyakorló pedagógusként, szakértőként ritkán<br />

találkozom olyan értékfeltáró, óvó szemlélettel,<br />

amely segíti az egymás és önmagunk megismerését<br />

– itt megtaláltam –, hiszen az emberi<br />

és nemzeti kultúra értékeinek megjelenítése<br />

a mai rohanó világunkban elsikkad. A könyvcsalád<br />

óriási előnye, bármely tantárgyhoz, tanórához<br />

illeszthető, de használható önállóan is,<br />

életszerű, tökéletesen megfelel a mai kor követelményeinek.<br />

Nevel az igazra, a szépre, és a jó<br />

megbecsülésére.”<br />

Botka Nóra szakértő<br />

három gyermekeknek szóló<br />

füzetet: Gyermekjogok kicsiknek<br />

(5–8 éveseknek), Gyermekjogok<br />

nagyobbaknak (9–<br />

14 éveseknek), Gyermekjogok<br />

nagyoknak (15–18 éveseknek)<br />

tartalmaz.<br />

A Gyermekjogi ABC-könyvcsomag<br />

hiánypótló; célja,<br />

hogy a gyermekek, az őket<br />

tanító pedagógusok, a gyermekvédelemmel<br />

foglalkozó<br />

szakemberek és a szülők is<br />

megismerkedhessenek a<br />

gyermekjogokkal. Purda Zsuzsanna<br />

családjogász, 1977-<br />

óta foglalkozik gyermekvédelemmel,<br />

ő írta a Gyermekjogi<br />

ABC című kötetet, míg<br />

Zongor Klára általános iskolai<br />

tanárként a pedagógiai kézikönyvet.<br />

A gyermekek számára<br />

készített füzetek közös<br />

munka eredményei. Éppen<br />

ez a kettős, jogi-pedagógiai<br />

szemlélet az, ami eddig<br />

hiányzott a megjelent munkákból,<br />

erőssége és érdekessége<br />

a kiadványnak.<br />

(Bővebb információ és a megrendelőlap<br />

a: www.onkornet.hu-n<br />

található.)<br />

közéleti hírportál<br />

HÍREK<br />

Érdemes megismerni a HÖKA szolgáltatásait!<br />

A helyi önkormányzati<br />

költségvetési adatállomány<br />

(HÖKA) célja kettős. Egyrészt<br />

az adatok közreadásával és<br />

elemzési eszközök, mutatószámok<br />

kialakításával segíti a<br />

közszektor reformját, és ezen<br />

belül is a helyi önkormányzati<br />

pénzügyi rendszer továbbfejlesztését,<br />

másrészt a pénzügyi,<br />

ellátottsági információk<br />

és mutatószámok közzétételével<br />

– szándékuk szerint<br />

– növelik a helyi közszolgáltatási<br />

rendszer átláthatóságát,<br />

melynek ismeretében<br />

javítani lehet a helyi vezetés<br />

elszámoltathatóságát.<br />

www.rfv.hu<br />

Az adatállomány – 1990-<br />

ig visszatekintve – egyedi<br />

helyi önkormányzati adatokat<br />

és összevont pénzügyi és<br />

ellátottsági adatokat tartalmaz,<br />

amelyek nyilvános forrásokból<br />

származnak. A helyi<br />

önkormányzati költségvetési<br />

adatállomány és az elemzési<br />

eszközök folyamatos fejlesztés<br />

alatt állnak. A szerkesztők<br />

az adatbázis működésével és<br />

az abban szereplő adatokkal<br />

kapcsolatos észrevételeket<br />

a hoka@mki.gov.hu e-mailcímre<br />

kérik.<br />

(Bővebben:<br />

http://hoka.mki.gov.hu)<br />

RFV Regionális<br />

Fejlesztési, Beruházó,<br />

Termelõ és Szolgáltató Zrt.<br />

Tőzsdei bevezetés: 2007. június<br />

1118 Budapest, Számadó u. 19.<br />

Tel.: 1/279-3550<br />

• Fűtéskorszerűsítés, energiatakarékos rendszer kialakítása<br />

• Üzemi konyhák korszerűsítése<br />

• Közvilágítás éjszakai fényáram szabályozása<br />

• Társasházak energetikai racionalizálása<br />

• Energiavételezés liberalizált (nagykereskedelmi) piacról<br />

Ingyenes felmérés, hatástanulmány-készítés,<br />

mindezt a partnereinknek<br />

a beruházás 100%-os finanszírozása mellett,<br />

hosszú távú együttműködés<br />

keretében biztosítjuk.<br />

(x)

KITEKINTŐ<br />

Fókuszban:<br />

a gyermekszegénység<br />

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége<br />

meghívást kapott az Európai Szociális Hálózat<br />

(ESN) március 15–16-án Koppenhágában<br />

megtartott konferenciájára, amelyet Gyermekszegénység<br />

és jóléti ellátások címmel rendeztek<br />

meg. A gyermekszegénységről és a szociális ellátásokról<br />

szóló konferencia aktualitását az adta,<br />

hogy 2006-ban az Európai Tanács felhívta a<br />

tagországok figyelmét, tegyenek meg a lehető<br />

leghamarabb minden lehetséges lépést a gyermekszegénység<br />

visszaszorítására, annak érdekében,<br />

hogy képesek legyenek minden gyereknek<br />

egyenlő esélyeket biztosítani a fejlődéshez.<br />

Az EU relatív definíciót alkotott<br />

a bevételekhez viszonyított<br />

szegénységre: az egy főre<br />

jutó uniós középátlag-bevétel<br />

60 százaléka alatti jövedelemmel<br />

rendelkezők tartoznak<br />

a szegények körébe. Eszerint<br />

mintegy 72 millió ember<br />

– a 25-ök lakosságának körülbelül<br />

15 százaléka – szegény.<br />

A gyermekeket mélyebben<br />

érinti a szegénység, mint más<br />

csoportokat, mivel a szegénység<br />

a gyermekes családokban<br />

koncentrálódik. Az EU 94 milliós<br />

gyermek népességéből<br />

közel 18 millió, azaz 19 százalék<br />

azoknak a 18 év alattiaknak<br />

a száma, akik ki vannak téve a<br />

szegénység veszélyének.<br />

A legmagasabb kockázata<br />

a gyermekszegénységnek<br />

az egyedülálló szülők családjaiban<br />

és a munkanélküli<br />

családokban van. Az unióban<br />

egyre elfogadottabb<br />

az a meggyőződés, hogy a<br />

bevételek alacsony színvonala<br />

csak egyik meghatározója<br />

a szegénységnek. A szegénység<br />

együtt jár a nem megfelelő<br />

egészségügyi ellátással,<br />

a biztonságos családi környezet<br />

hiányával, az anyagi ellehetetlenüléssel,<br />

az alacsony<br />

színvonalú háztartásokkal,<br />

valamint annak veszélyével,<br />

hogy a szegény gyermekek<br />

nem vehetnek részt a rekreációs,<br />

kulturális, szabadidős és<br />

sporttevékenységekben.<br />

A konferencián 18 uniós<br />

tagország képviseltette magát.<br />

A résztvevők túlnyomó<br />

többsége (62 százalék) helyi<br />

önkormányzatok alkalmazásában<br />

dolgozik gyermekvédelmi,<br />

illetve szociális területen.<br />

A minisztériumok (17<br />

százalék) és társadalmi szervezetek<br />

(12 százalék) szakembereinek<br />

részvétele volt még<br />

jelentősebb. Országos önkormányzati<br />

szövetség képviselője<br />

a TÖOSZ-on kívül Litvániából<br />

és Csehországból volt<br />

jelen. A tudományos szféra<br />

képviseletében egy ír profeszszor<br />

vett részt a munkában. A<br />

konferencián a nemzeti delegációkon<br />

túl további 4 nemzetközi<br />

szervezet – a szervező<br />

Európai Szociális Hálózat<br />

(ESN), az Eurochild, az Európai<br />

Bizottság és a Miniszterek<br />

Skandináv Tanácsa (Nordic<br />

Council of Ministers) – 7 fővel<br />

képviseltette magát.<br />

Élenjáró dán program<br />

A konferencián beszámoló<br />

hangzott el a gyermekszegénység<br />

elleni harc felszámolása<br />

tekintetében élen járó<br />

dán kormányprogramról.<br />

Nina Eg Hansen, a szociális<br />

minisztérium főosztályvezetője<br />

a dán kormányprogram<br />

alapvető célkitűzései<br />

között elsőként a gyermekszegénység<br />

megakadályozására<br />

a korai beavatkozás<br />

szükségességét említette. A<br />

program szerint össze kell<br />

hangolni a helyi politika szintjén<br />

a gyermeket érintő minden<br />

összefüggő tevékenységet,<br />

ellátást, szolgáltatást,<br />

hogy gyermekvédelmi politika<br />

kellő hangsúlyt kapjon. A<br />

támogatások kiegészítésére<br />

közös alapot kell létrehozni,<br />

illetve helyi jogalkotási szinten<br />

kiegészítő szabályozással<br />

segíteni a megelőzést.<br />

Második feladatként a<br />

gyermekek tanulásának,<br />

képzésének fontosságát<br />

hangsúlyozta az előadó.<br />

Az élethossziglani tanulás<br />

elvére figyelemmel kell felkészíteni<br />

a hátrányos helyzetű<br />

gyermekeket is az iskolai<br />

oktatásában. Biztosítani a feltételeket<br />

ahhoz, hogy ezek<br />

a gyermekek is részt vehessenek<br />

az aktív szabadidő<br />

eltöltését szolgáló programokban.<br />

A gyermekek szüleinek,<br />

családjainak bevonása a<br />

szegénység elleni küzdelembe<br />

nélkülözhetetlen.<br />

Ehhez olyan szociális védőháló<br />

kiterjesztésére van szükség,<br />

amely pénzügyi eszközökkel<br />

is segít a szülőknek,<br />

a családnak az eladósodás<br />

megakadályozásában, illetve<br />

rendezésében.<br />

Végezetül szükség van<br />

olyan vizsgálati módszerekre,<br />

amelyek feltárják a hátrányos<br />

helyzet kialakulásának okait,<br />

új munkamódszerek kidolgozására<br />

a gyermekszegénység<br />

és kirekesztettség leküzdéséhez,<br />

illetve kialakulásának<br />

megakadályozásához. Szükség<br />

van az esetek feldolgozását<br />

segítő eljárásokra, tudományos<br />

kutatómunkára.<br />

Az angol minta<br />

A gyermekszegénység<br />

elleni erőfeszítések Angliában<br />

alkotnak leginkább<br />

komplex, a politikában hangsúlyosan<br />

megjelenő rendszert,<br />

amelyet 1997-ben<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

21

KITEKINTŐ<br />

hirdettek meg. Tony Blair<br />

miniszterelnök 1999-ben<br />

kötelezte el magát arra,<br />

hogy a kormány a gyermekszegénységet<br />

2010-ig<br />

felére csökkenti, és 2020-ig<br />

felszámolja a szigetországban.<br />

Ennek eredményeként<br />

2004-re 70 százalékkal nőttek<br />

a gyermekeket érintő<br />

pénzbeli ellátások, mintegy<br />

félmillióval csökkent a szegénységben<br />

élő, ezen belül<br />

is az egyedülálló szülők által<br />

nevelt gyermekek, illetve a<br />

4 és több gyermeket nevelő<br />

családokban élők szegénygyermekek<br />

száma.<br />

Paul Johnson, Kirklees város<br />

gyermekjóléti és gyermekvédelmi<br />

vezetője arról számolt<br />

be, hogy az önkormányzat a<br />

„személyes” szegénység fogalmát<br />

is használja. Azt a gyermeket<br />

is szegénynek tekintik, aki<br />

a többiekhez képest a helyben<br />

lévő átlaghoz képest szegény.<br />

Ennek mérésére mutatókat<br />

dolgoztak ki. A szegénység<br />

elleni harc során két fontos<br />

elemet emelt ki, egyrészt<br />

a pénzügyi ellátások magas<br />

szintű biztosítását, másrészt a<br />

gyermeki jogok biztosítását.<br />

A jelenlegi helyzetről elmondta,<br />

hogy átlag minden<br />

harmadik gyermek él szegénységben,<br />

vagyis az országban<br />

élő gyermekek 20 százaléka.<br />

Ráadásul 54 százalékuk<br />

olyan háztartásban, ahol csak<br />

egy felnőtt dolgozik, és 42 százaléka<br />

háromnál többgyermekes<br />

családban. A szegénység<br />

következményei közül<br />

kiemelte, hogy ezek a gyermekek<br />

rövidebb ideig fognak<br />

élni, gyakran korai halálukat a<br />

szülők gondatlan vagy erőszakos<br />

magatartása okozza, illetve<br />

gyakrabban esnek áldozatul<br />

baleseteknek, mint a többi<br />

gyermek.<br />

Ahol jó gyereknek lenni<br />

Az európai országok közül<br />

Svédországban a legalacsonyabb<br />

a gyermekszegénységi<br />

mutató. A svédek sikeresen<br />

egyeztetik össze a gyermeknevelést<br />

a munkavállalással,<br />

ebben jól felépített szociális<br />

szolgálat nyújt nekik segítséget.<br />

A társadalmi egyenlőtlenségeket,<br />

a szegényebb<br />

családok leszakadását köztámogatással,<br />

illetve a munkanélküliség<br />

visszaszorításával<br />

kerülik el. Az adóhitelek,<br />

gyermekalapok és a<br />

magas színvonalú oktatás<br />

egyaránt hozzájárult ahhoz,<br />

hogy Dánia és Finnország<br />

mellett Svédország lehessen<br />

a harmadik ország ahol<br />

jó gyermeknek lenni.<br />

Botkyrka svéd város önkormányzatának<br />

képviselői,<br />

Annika Frisk és Sarah Ahlen a<br />

Családi Hálózat és Erőszak<br />

Csoportban, illetve a Szociális<br />

Ellátások Osztályán dolgoznak.<br />

Ők városuk egyik<br />

intézményét, a Családi Hálózatot<br />

mutatták be, amelynek<br />

célja a gyermekbántalmazás<br />

megelőzése, illetve<br />

megakadályozása. Felméréseket<br />

végezve megállapították,<br />

hogy az otthon bántalmazott<br />

gyermekek többsége<br />

szegény gyermek.<br />

A központban található<br />

egy gyermek és anya krízisotthon,<br />

egy gyermekek központja,<br />

családi tanácsadó,<br />

apák központja, és pszichiátriai<br />

segítséget nyújtó szakembergárda<br />

áll a gyermekek<br />

segítségére. Ami igazán új és<br />

érdekes volt a modell bemutatása<br />

során, az az apák központja,<br />

ami a családon belüli<br />

erőszak megelőzését, illetve<br />

megoldását az apákkal való<br />

foglalkozásra is kiterjeszti.<br />

Családon belüli erőszak<br />

esetén a központ első lépése,<br />

hogy a gyermek egy erős<br />

pszichés támogatást kapjon,<br />

ezt követi az anyák és a gyermekek<br />

biztonságba helyezése,<br />

majd ezután következik<br />

az elkövető apákkal való foglalkozás.<br />

Alapvetően önkéntesen<br />

veszik igénybe ezt a<br />

szolgáltatást a férfiak. Az erőszakot<br />

elkövetett apák foglalkozásokon<br />

vesznek részt,<br />

amely 17 hétig tartó csoportos,<br />

és 8 hetes egyéni foglalkozást<br />

jelent.<br />

Az Ön országa<br />

jó irányba halad?<br />

A plenáris ülésen a bolgár<br />

helyzetről Irina Papancseva,<br />

Szófia alpolgármestere számolt<br />

be. A dán Stefan Gunnersen<br />

azoknak a szakembereknek<br />

a képviseletében szólalt<br />

fel, akik a családból kiemelt<br />

gyermekek nevelőszülőkhöz<br />

történő elhelyezésével<br />

foglalkoznak. Pavel Jaros, az<br />

ENOC, azaz a gyermekjogok<br />

védelmével foglalkozó európai<br />

ombudsmanok hálózatának<br />

lengyel elnöke a szervezet<br />

munkájáról adott tájékoztatást.<br />

Marie-Ann Paraskevas,<br />

az Európai Bizottság szociális<br />

ügyekkel és esélyegyenlőséggel<br />

foglalkozó munkatársa<br />

az unió szegénység és kirekesztettség<br />

elleni politikáját<br />

ismertette.<br />

A konferencia második<br />

napján szekciókban folytatódott<br />

a munka. Az egyik szekció<br />

témája a gyermekszegénység<br />

elleni nemzeti politikák<br />

vizsgálata volt, Az Ön országa<br />

jó irányba halad? címmel.<br />

A magyarokat ebbe a szekcióba<br />

osztották be.<br />

A másik szekcióban Megoldási<br />

javaslatok a gyermekjóléti<br />

szolgáltatások és a gyermekszegénység<br />

elleni küzdelem<br />

terén címmel folyt a munka. A<br />

cél az volt, hogy kidolgozzanak<br />

egy megoldási javaslatcsomagot<br />

a gyermekjóléti<br />

szolgáltatások, gyermekvédelem<br />

és a gyermekszegénység<br />

elleni küzdelem értékeire,<br />

alapelveire, és gyakorlati megvalósításukra.<br />

Összegzés helyett<br />

Magyarország részvétele<br />

az Európai Szociális Hálózat<br />

munkájában a továbbiakban<br />

is indokolt, mivel a megszerezhető<br />

ismeretek, jó megoldások<br />

és módszerek hazai<br />

elterjesztése segítheti a gyermekszegénység<br />

felszámolását.<br />

Ugyanakkor szükséges,<br />

hogy a munkába bekapcsolódjon<br />

olyan civil szervezet is,<br />

amelyik a témával foglalkozó<br />

intézmények szakmai képviseletét<br />

látja el, illetve szükséges<br />

helyet és teret biztosít konkrét<br />

önkormányzatok és önkormányzati<br />

szakemberek számára.<br />

Az Európai Szociális Hálózat<br />

munkájába akkor tudunk<br />

érdemben és szervesen kapcsolódni,<br />

ha előtte kiépítjük a<br />

hazai hálózatunkat.<br />

Dr. Purda Zsuzsánna<br />

családjogász,<br />

gyermekvédelmi szakértő<br />

22<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

KITEKINTŐ<br />

„Egy csepp”<br />

Budapest 18. kerületétben<br />

Nagyon meghitt, kellemes esemény volt Pestszentimrén.<br />

Minden külsőségtől, protokolltól mentesen találkozott<br />

a politikus és az államtitkár a kerület vezetőivel és a<br />

civil szervezetek képviselőivel. A találkozón voltak<br />

pedagógusok, nyugdíjasok és olyanok, akikhez nem<br />

volt kegyes a sors..., valami oknál fogva mások, mint<br />

mi vagyunk. Van olyan, aki mozgáskorlátozott,<br />

de zenei hallása kifinomult, van olyan, aki másként<br />

néz a világra, és nem érti, hogy a többiek miért<br />

csodálkoznak azon, hogy ő milyen szépen táncol...,<br />

van olyan, aki más mint mi, de szebben mondja<br />

Szabó Lőrinc versét, és a görkorcsolya Európa-bajnokságon<br />

is első helyezést ér el. Ezen a májusi napon<br />

együtt voltak mindazok, akik tehetnek azokért,<br />

akiknek szükségük van a segítségre, akik igénylik<br />

a gondoskodást...<br />

Az Egyenlő Esélyek Mindenki<br />

Számára című konferencián<br />

részt vett Rauh Edit esélyegyenlőségi<br />

szakállamtitkár és<br />

dr. Mester László országgyűlési<br />

képviselő, a kerület polgármestere.<br />

„Minden, amit teszünk egy<br />

csepp a XVIII. kerületben” –<br />

mondta a polgármester a találkozó<br />

megnyitóján, amelyen ott<br />

voltak a kerületi civil szervezetek<br />

képviselői is. Mester László<br />

az esélyegyenlőséggel kap-<br />

csolatban többek között példaértékűnek<br />

nevezte a kerületi<br />

SOFI sportprogramot (judo,<br />

korcsolya, görkorcsolya stb.), és<br />

szólt a Pestszentimrei Közösségi<br />

Ház „Kattints rá nagyi” nagysikerű<br />

képzésről is. Az eseményen<br />

a civil szervezetek vezetői<br />

is bemutatták programjaikat.<br />

Bővebben: www.bp18.hu,<br />

onkornet.hu.<br />

Csy-kó<br />

Fotó: Pető Zsuzsa<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />

Pályázati felhívás<br />

Építőipari nívódíj<br />

Építészeti létesítmény létrehozásában<br />

közreműködők<br />

jó együttműködésének, a<br />

kiváló tervezésnek és a mesterséget<br />

magas fokon megvalósító<br />

kivitelezésnek nyilvános<br />

elismerésére az Építési<br />

Vállalkozók Országos Szakszövetsége,<br />

az Építéstudományi<br />

Egyesület, a Magyar<br />

Építőművészek Szövetsége, a<br />

Magyar Mérnöki Kamara Építési<br />

Tagozata, illetve az Építőipari<br />

Mesterdíj Alapítvány<br />

meghirdette a 2007. évi Építőipari<br />

nívódíj pályázatot.<br />

Pályázó a létesítmény<br />

fővállalkozója (generálkivitelezője)<br />

lehet, de a nívódíj<br />

elnyerése esetén szerepel<br />

az építtető, a tervező, továbbá<br />

a generálkivitelező által<br />

megnevezett három, a kivitelezésben<br />

érdemi munkát<br />

végzett vállalkozó, valamint<br />

a létesítmény megvalósulását<br />

közvetlenül irányító vezető<br />

neve is.<br />

Hat kategóriába sorolható<br />

építménnyel lehet pályázni.<br />

Ezek: középület, irodaépület,<br />

ipari és kereskedelmi létesítmény,<br />

többlakásos lakóház,<br />

műemlék helyreállítás és<br />

rehabilitáció, valamint mérnöki,<br />

mélyépítési és energetikai<br />

létesítmény.<br />

Részletes tájékoztatás és letölthető<br />

jelentkezési lap az Építőipari Mesterdíj<br />

Alapítvány Kuratóriuma honlapján<br />

(www.mesterdij.hu) található.<br />

Beadási határidő:<br />

2007. szeptember 24., hétfő 16 óra<br />

Palóczi Antal-díjak<br />

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a településrendezés<br />

területén legalább 10 éven át végzett kimagasló – tervezői,<br />

oktatói, kutatói, főépítészi – tevékenységért adományozza<br />

a Palóczi Antal-díjat személynek, illetőleg tervezőcsoportnak.<br />

A díjban külföldön élő magyar állampolgár, illetve magyar<br />

nemzetiségű, nem magyar állampolgár is részesíthető. Évente<br />

két díj adományozható, melyet 2007. október 1-jén, az építészet<br />

világnapja megünneplésének keretében adják át.<br />

A díj adományozására bárki tehet javaslatot levélben az<br />

Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottságához az Önkormányzati<br />

és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és<br />

Településügyi Főosztálya címén:1077 Budapest, Kéthly<br />

Anna tér 1.; levélcím: 1903 Budapest Pf.: 314.<br />

A javaslattétel benyújtásának, illetve postai feladásának<br />

határideje: 2007. június 29., péntek 14 óra.<br />

Az ajánláshoz kitöltendő adatlap elérhető a www.otm.gov.hu<br />

honlapon. További információ található a Belügyi Közlöny május<br />

15-i számában, továbbá személyesen kérhető telefonon a (1) 441-<br />

7759-es számon és e-mailen, a nagy.eszter@meh.hu címen.<br />

Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottsága<br />

„egy malomban őrölünk/örülünk/őrülünk”<br />

Kapcsolatok<br />

XII. Országos Főépítészi Konferencia, Pápa, 2007.<br />

augusztus 22–24.<br />

Szakmai és technikai információk:<br />

Pongrácz Barbara, Tel:<br />

89/515-038 Mobil: 70/332-5688<br />

Fax: 89/313-989 E-mail: pongracz.<br />

barbara@papa.hu<br />

Honlap: www.papa.hu<br />

Szakmai tájékoztató: Zábránszkyné<br />

Pap Klára, az Országos<br />

Főépítészi Kollégium titkára<br />

E-mail: papklara@dunakanyar.net<br />

Honlapok: www.mek.hu<br />

www.epiteszforum.hu<br />

A konferencia teljes programja megtalálható<br />

a www.onkornet.hu-n.<br />

A 40. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 2007<br />

Az élhető település<br />

és a vidék felzárkóztatása<br />

A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem az elmúlt években a falvak, a nagyközségek<br />

és a kisvárosok helyzetével, fejlesztési problémáival és arculatával foglalkozott.<br />

A téma folytatásaként idén a vidék fogalmának értelmezésre, a kistérségek szerepére,<br />

az együttműködés formáira és a kialakult gyakorlat értékelésére szeretnénk<br />

koncentrálni. Ennek keretében áttekintjük a kistérségek típusait, a közösen és hatékonyabban<br />

megoldható fejlesztési és üzemeltetési feladatokat, köztük a turizmussal<br />

kapcsolatos problémákat. Megvitatjuk a centrum és a periféria viszonyát. A kistérségek<br />

fejlődésének fontos dimenziója az emberi tényező, a kultúra, a természet<br />

és a fenntartható fejlődés. Idén ismét teret engedünk a településsel foglalkozó hallgatók<br />

véleményének, és megvitatjuk a szakirányú oktatás problémáit is. A Savaria<br />

Urbanisztikai Nyári Egyetem be szeretné vonni munkájába a hazai kistérségi társulások<br />

vezetőit, és támaszkodni kíván a hazai és a szomszéd országok szakembereinek<br />

tapasztalataira. A IV. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem (július 30–augusztus<br />

3-ig) résztvevői 6 kredit pontot kapnak a Magyar Építész Kamara Továbbképzési<br />

Szakbizottság akkreditációja és döntése következtében.<br />

Információk és jelentkezési lap: Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Titkársága<br />

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIT). Wiktora Antal<br />

igazgató, (awiktora@t-online.hu) a nyári egyetem titkára; Hegedüs Judit,<br />

(hegedus.vasitit@t-online.hu) pályázati és képzési referens H – 9700 Szombathely,<br />

Kőszegi u. 2., Tel./fax: 94/509-500, 330-605, 508-205,<br />

honlap: http://web.axelero.hu/vasitit<br />

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette<br />

24<br />

ÖN • KOR • KÉP 2007. május

Tartalmazza a Kbt. legújabb, decemberi módosítását!<br />

A Közbeszerzés? Segítünk! CD-t elsősorban azoknak<br />

ajánljuk, akik már rendelkeznek közbeszerzési alapismeretekkel,<br />

de úgy érzik, segítségre van szükségük az eljárások megfelelő<br />

módon történő lefolytatásához. A program a használók<br />

által megadott négy feltétel, az értékhatár, az eljárás típusa,<br />

a beszerzés tárgya, illetve az eljárás fajtája alapján kiválasztja<br />

a szükséges hirdetményeket, felhívásokat, összegezéseket.<br />

A hirdetmények kitöltése során csak azokat a kérdéseket<br />

teszi fel, amelyek az adott eljáráshoz kapcsolódnak. A<br />

hirdetményeket az információknak megfelelően a program<br />

automatikusan kitölti. Az ajánlattételi felhívások, az összegezések,<br />

a szerződés módosításáról és teljesítéséről szóló hirdetmények,<br />

illetve az éves statisztikai összegezés Word formátumban<br />

található meg a programban.<br />

A Válaszszerkesztőbe előre beírhatók a gyakran használt<br />

szövegrészek, ezzel meggyorsítható a hirdetmények kitöltése.<br />

Lecsökkenthető a hibalehetőségek száma is, hiszen az<br />

ajánlatkérő beállíthatja, mely szövegrészeknek milyen eljárások<br />

lefolytatása esetén kell kötelezően szerepelniük a hirdetményekben.<br />

A Címlistába az eljárások szereplőinek minden adata<br />

rögzíthető. Az ajánlatkérő az ajánlatkérő nevében eljárók, az<br />

ajánlattevők, a jogorvoslati szerv, illetve azoknak a kormányzati<br />

szerveknek az adatai, amelyekre az előzetes összesített<br />

tájékoztató kitöltése során a hirdetmény hivatkozik.<br />

A program CPV keresőt is tartalmaz. A tárgy, vagy a kód<br />

kezdete alapján a program kiválasztja a szükséges kódokat,<br />

mind a fő szójegyzékből, mind pedig a kiegészítő szószedetből.<br />

Emellett az eljárások jogorvoslattal kapcsolatos jelzésekkel<br />

is elláthatók.<br />

A program minden egyes státusznál megadja a következő<br />

lehetséges lépéseket, és a választott lépésnek megfelelően adja<br />

meg a következő státuszt, a kitöltendő hirdetményt, ajánlattételi<br />

felhívást, stb.<br />

Az eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok (jegyzőkönyvek,<br />

összegezések, stb.) egy helyre gyűjtve gyorsan elérhetők,<br />

és könnyen létrehozhatók. A programhoz külső dokumentumok<br />

is csatolhatók, pl. közbeszerzési szabályzat, önkormányzati<br />

rendelet, stb.<br />

A program már a közbeszerzési törvényt módosító<br />

2006. évi CXXXV. törvénynek megfelelően készült, és<br />

hivatkozik a Közbeszerzések Tanácsa által decemberben<br />

kiadott Ajánlattevői Útmutató rendelkezéseire is!<br />

A CD csak az általános közbeszerzési eljárásban alkalmazott<br />

hirdetményeket tartalmazza!<br />

A program követelményei:<br />

Windows 98/ME/2000/XP operációs rendszer<br />

800x600-as képernyőfelbontás MS Word/Excel 97/2000 vagy<br />

azzal kompatibilis szöveg-, ill. táblázatszerkesztő<br />

Ára: 80 000 Ft + ÁFA<br />

A program megrendelője letölthető a<br />

www.kozbesz-segitunk.hu honlapról, illetve kérhető a<br />

88-789-695 telefonszámon.<br />

Kiadja a BVM’21. Bt.<br />

Közbeszerzési szakértő: Dr. Hubai Ágnes, hivatalos közbeszerzési<br />

tanácsadó<br />

A Közbeszerzési Segédlet szakaszokra osztja az eljárást,<br />

ezeken belül felsorolja az alkalmazandó lépéseket, és<br />

részletes magyarázatot fűz hozzájuk. Hivatkozásokat tartalmaz<br />

a törvény vonatkozó szakaszaira, a végrehajtási jogszabályokra,<br />

illetve a közbeszerzések tanácsa ajánlásaira,<br />

és tájékoztatóira.<br />

A már gyakorlott közbeszerzési szakemberek munkáját<br />

is jelentősen meggyorsítja és megkönnyíti a program. Akik<br />

egy évben sok eljárást folytatnak le, esetleg többet párhuzamosan<br />

is, azok a programnak azt a tulajdonságát tudják<br />

a legjobban kihasználni, hogy minden folyamatban lévő<br />

eljárásról azonnal megállapítható, melyik szakaszban van.

Magazin<br />

PályázatVadász szerkesztőség<br />

1134 Budapest, Lőportár utca 9.<br />

Infóvonal<br />

Mobil: 06 (20) 968-0806<br />

Fax: 06 (1) 237-1209<br />

Internet<br />

www.palyazatvadasz.hu<br />

palyazatvadasz@starfish.hu<br />

Írjon velünk >><br />

pályázatot!<br />

A pénz útja<br />

Változik a szereposztás<br />

Közfinanszírozás<br />

Interjú Ormosy Gáborral, a MAG Zrt. vezérigazgatójával<br />

Ki fizeti a gazdákat?<br />

A vidék jövője, a jövő vidéke<br />

Pályázatok<br />

• Lakossági energiamegtakarítás, megújuló energiafelhasználás<br />

• Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások<br />

• Kereskedelemfejlesztési pályázat 2007<br />

• Sokszínű és befogadó munkahely vállalati nagykövetei<br />

Kérje ingyenes mintapéldányunkat!<br />

Előfizetési díjak:<br />

A megrendelő neve (akinek a nevére a számlát kéri):<br />

Számlázási cím:<br />

Hányadik számtól kívánja megrendelni:<br />

Megrendelő (olvasó) neve (akinek a nevére küldjük a magazint):<br />

A magazin postázási címe (ua., ha megegyezik a fenti címmel):<br />

Telefonszám:<br />

• 4 PályázatVadász + 1/2 év ePályázatVadász 4400 Ft<br />

• 8 PályázatVadász + 1 év ePályázatVadász 7950 Ft<br />

KÉRJÜK, JELÖLJE BE, MELYIK ELŐFIZETÉSI CSOMAGOT VÁLASZTJA!<br />

E-mail cím:<br />

Dátum: Aláírás:<br />

• Átutalással<br />

• Csekkel<br />

Kérjük, hogy a pontosan kitöltött előfizetési szelvényt postán (Starfish Média Kft., PályázatVadász magazin, 1134 Budapest, Lőportár utca 9.), vagy a (+36-1) 237-1209-es<br />

faxszámon juttassa el a kiadóba. A PályázatVadászra a www.palyazatvadasz.hu honlapon keresztül is előfizethet. A gördülékeny adatkezelés érdekében<br />

kérjük, faxolja el, vagy postán küldje be szerkesztőségünkbe a befizetést igazoló postai szelvény másolatát. Előfizetőink igénybe vehetik e-PályázatVadászszolgáltatásunkat,<br />

amelynek keretében háromhetente tájékoztatjuk Önöket az aktuális pályázati kiírásokról. Kérje ingyenes mintapéldányunkat! Hívja Infóvonalunkat!<br />

Előfizetési szelvény

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!