letöltése

onkorkep.hu

letöltése

2 0 0 9

1–2. szám

ÖN

K O R

K É P

• tizenkilencedik évfolyam, 177–178. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Esélyek és lehetőségek

ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

Tavaszodjon!


2

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


TARTALOMBÓL

JANUÁR–FEBRUÁR

Ki van a maszk mögött 36

Az Állami Számvevőszék

Kutatóintézete folyamatosan

elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben

arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar

önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet

töltött be a politikai és gazdasági átmenet folyamatában,

kimerítette tartalékait, szerkezeti reformja elkerülhetetlennek

látszik.

9. oldal

Válságkezelő gazdasági

intézkedéseket

jelentett be a parlament

tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök.

Főbb céljai a költségvetési egyensúly fenntartása és a munkára

rakódó adó- és járulékterhek mérséklése, ezáltal versenyképességünk

növelése. A csökkentések forrását a fogyasztást

terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek

és kedvezmények megszüntetése teremtené meg.

A tervezett változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák

végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem

ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb

részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc február

16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért ki, egyebek

között azért sem, mert az elképzelésekről február végén

érdekegyeztetés kezdődött.

2. oldal

TARTALOM

PARL AMENT

Elkésett válságkezelés 2

A Gyurcsány-csomag érdekegyeztetés előtti verziója 3

Érkezők és távozók 4

Az ördög a részletekben van 6

Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek 8

Túl szigorú a Balaton-törvény 8

A 13. havi nyugdíj jövőjéről még gondolkodnának

az érintettek 8

KÓ R-KÉP

Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben 9

A kormány gondolja át… 33

KOR-KÉP

Időközi önkormányzati választások 15

Közéleti közérzet 34

Ki van a maszk mögött 36

Jó, ha van párbeszéd 40

A törvényesség biztosításának jelentőségéről 41

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET )

Mit jelent a nők számára a gazdasági függetlenség 17

Női kvóta Magyarországon – ha igen, akkor miért nem 23

Ifjúságkutatás önkormányzati megrendelésre 26

Lehet szép ajánlásokat készíteni

a társadalmi integrációról, a szolidalításról,

meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés

az előrelépéshez 29

Jó példák a regionális operatív programokra benyújtott

pályázatokban 32

TELEPÜLÉSÜGY

Mindenütt lehet már postapartner! 38

FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN

A városfejlesztés aktuális kérdései 43

Pályázati felhívás 44

Kós Károly díjat kaptak 44

Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány 46

Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR 46

Őrizzük meg a történeti ablakokat! 47

Állami főépítészek 48

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika,

Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Busó fotók:

Ádám Miklós • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1.

Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: onkorkep@chello.hu

Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam

Lapzárta: 2009 február 19.

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-

7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap

kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés:

Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.


PARLAMENT

Elkésett

válságkezelés

Válságkezelő gazdasági intézkedéseket jelentett be a

parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök.

Főbb céljai: a költségvetési egyensúly fenntartása

és a munkára rakódó adó- és járulékterhek mérséklése,

ezáltal versenyképességünk növelése.

A csökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók

emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények

megszüntetése teremtené meg. A tervezett

változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák

végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem

ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb

részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc

február 16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért

ki, egyebek között azért sem, mert az elképzelésekről

még februárban érdekegyeztetés kezdődött.

„Hát, elég nagy felfordulás

van a világban!

Azt mondják, nagyobb,

mint amekkorát bárki is láthatott

az élete során. Olyan válság,

amely valamennyi világgazdasági

régióra, valamenynyi

szektorra, valamennyiünkre

hat, egyikünk

sem tud

elbújni előle.

Kevesebb jövedelme

van

az emberekn

e k , k e ve -

sebb jövedelme

van a vállalatoknak, s az

állam, amely éppen tőlük kap

adóbevételt, szintén nyögi

ennek a válságnak az összes

terhét. Sajátossága az, hogy

azok az államok, amelyeket

korábban például Európában

a legsikeresebbeknek

és a legversenyképesebbeknek

gondoltunk – Írország,

a balti államok –, ezek közül

jó néhány ma a legnehezebb

helyzetben van. Nincs más

lehetőségük, mint hogy újragondolják

költségvetésüket,

újragondolják gazdaság- és

társadalompolitikájukat.”

Ugyanakkor Magyarországnak

még egy kihívással

szembe kell néznie. Ha úgy

tetszik, Magyarország kettős

szorításban van: meg kell őriznie

a fizetőképességét, de javítania

kell a versenyképességét

is – mondta a miniszterelnök,

aki szerint ez majdnem olyan,

mint a „zsákban táncolás”.

A jelenlegi 57 százalékos

foglalkoztatottságot 65–70

százalékra kell növelni, és

meg kell határozni az euró

bevezetésének menetrendjét.

Az egyensúly megőrzéséhez

idén – a korábban tervezetthez

képest – 200–220

milliárd forinttal csökkenteni

kell az állami kiadásokat. Ez az

összeg jövőre 550, 2011-ben

pedig 650 milliárd forint lesz.

Fűnyíróelven takarékoskodni

nem lehet, szükség van a régóta

halogatott, átfogó szerkezetváltozások

sokaságára.

„Azt javasoljuk, hogy öt

területen kezdeményezzünk

átfogó átalakításokat: az adórendszerben,

a szociális rendszerben,

a nyugdíjrendszerben,

a gazdaságpolitika támogatáspolitikájában

és szektorpolitikájában,

ötödrészt a politikai

képviseleti és igazgatási

rendszerben.”

A kormány javaslata szerint

5 százalékponttal, 32 százalékról

27 százalékra kell csökkenteni

a munkáltatói bérterheket.

Megszűnnek a különadók

is. Az adórendszer átalakítása

2009-ben „semleges”, nagyjából

ugyanannyival csökkennek

az adók, mint amennyivel

növekednek, de 2010–2011-

ben a költségvetés egyenlege

ebből a szempontból már

pár milliárd forintos passzívumot

fog mutatni. Az adóalakítással

800–900 milliárd forintot

mozgatnak meg.

A személyi jövedelemadó

18 százalékos kulcsa 19 százalékra

nő, a sávhatár 1,7 millió

forintról 3 millió forintra emelkedik

a kormány tervei szerint.

Efölött 36 százalékról 38

százalékra emelkedik az szja,

de megszűnik a 4 százalékos

különadó. A kormányfő szerint

emellett egyszerűsíteni

kell az adórendszert, szélesíteni

kell az adóalapokat, továbbá

csökkenti kell a kedvezmények,

mentességek, kivételek

körét.

Az általános forgalmi adó

20 százalékos kulcsa 23 százalékra

nő, a cigaretta, az alkohol

és az üzemanyagok jövedéki

adója pedig 3–7 százalékkal

emelkedik – közölte miniszterelnök.

A társasági nyereségadó

16 százalékról 19 százalékra

emelkedik, de megszűnik

a vállalkozások 4 százalékos

különadója.

A 13. havi nyugdíj összege

beépülne a nyugellátásokba,

azt követően pedig az újonnan

nyugdíjba vonulók már

nem kapnák ezt a járandóságot.

A kormány javasolja

azt is, hogy a nyugdíjszámítást

a svájci indexálás megtartása

mellett kössék össze

a gazdasági növekedéssel.

Ha a gazdaság 2 százaléknál

kisebb mértékben növekedne

vagy csökkenne, akkor is

garantálnák a nyugdíjak

reálértékének megtartását,

mert a juttatást automatikusan

az inflációval korrigálnák.

Ha a gazdasági növekedés

nagyobb lenne, mint 2 szá-

2

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


PARLAMENT

zalék, akkor az infláció mellett

egyre nagyobb mértékben

számítanák be a keresetek

növekedését a nyugdíjakba,

4 százalékos gazdasági

növekedésnél pedig az

50-50 százalékos arányt érné

el az indexen belül a keresetnövekedés

és az infláció

súlya. A kabinet elképzelései

szerint hosszú átmenettel,

lassan, 2016-tól évente

négy hónappal növekedne

a nyugdíjkorhatár, így 2025-

ben érné el a 65 évet.

„Felelős magatartásra

lenne szükség ugyanakkor

jó néhány pénzintézettől,

banktól. Soha egyetlenegy

percig nem fogok engedni e

A Gyurcsány-csomag

érdekegyeztetés előtti verziója

Két ütemben, 32 százalékról 27-re csökken a munkáltatók

járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói

járulék 2 százalékponttal).

2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig

lehet igénybe venni, 2010 januárjától a bér teljes

összege után.

2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.

2009 júliusától nő a dohánytermékek, az üzemanyagok és

az alkohol jövedéki adója.

Az egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 Ft marad.

Két ütemben változik az szja. Júliustól az alsó kulcs 18-ról

19-re, a felső kulcs 36-ról 38 százalékra változik. A sávhatár

a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra,

2010 januárjától pedig 3 millió forintra nő. Az alsó kulcs

emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás

növelése kompenzálja.

2009 júliusában megszűnik a különadó, 2010 januárjától

pedig a vállalkozások különadója.

Szigorítják a gyed kifizetésének feltételeit: fél év helyett

legalább egy év munkaviszonyt várnak el, s legfeljebb két

évig folyósítható.

2010-től 19 százalékra nő a társasági adókulcs, és a beruházási

kedvezmények kivételével minden adóalap-kedvezmény

megszűnik.

2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni

juttatások adómentessége és az egyéb adómentes

jövedelmek köre is.

2010-től a háromszorosára nő a rehabilitációs hozzájárulás

összege.

A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével

megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény.

Felkészülnek az általános, értékalapú ingatlanadó 2011–

2014 közötti bevezetésére.

tekintetben a népszerűséghajhászó

odamondogatásnak.

De azt is el kell mondjam

– erről többször tárgyaltunk

az elmúlt hetekben bankokkal,

bankvezetőkkel –, hogy

nem szabad tolerálni azt a

gyakorlatot, hogy a bankok a

megváltozott körülményekre

tekintettel szíre-szóra egyoldalúan

módosíthatják a hitelszerződéseket,

átháríthatják a

költségeiket az egyébként is

nehéz helyzetbe került ügyfelekre.”

A miniszterelnök azt is

bejelentette, hogy a kormány

a Paksi Atomerőmű kapacitásának

megkétszerezését

javasolja.

A kormány azt is szükségesnek

tartja, hogy mielőbb

hozzanak döntést a kisebb

parlamentről, az ehhez tartozó

új választójogi törvényről,

az önkormányzatok létszámának

csökkentéséről,

az önkormányzati igazgatás

működésének megújításáról,

a pártfinanszírozásról és

a korrupció elleni fellépésről.

A kormányfő szerint nem

járható út, hogy az igazgatást

és a politika működését

erős kritika éri, de ezt a politika

nem veszi tudomásul,

miközben más területeken

már intézkedéseket kezdeményeznek.

A kormány két héten belül

elkezdi benyújtani az Országgyűlésnek

a hétfőn ismertetett

gazdaságélénkítő csomaghoz

szükséges törvénymódosítási

javaslatokat – mondta a

miniszterelnök, hozzáfűzve,

hogy amire módja van, arról

saját hatáskörben dönt majd

a kabinet.

A szocialistákon kívül minden

parlamenti erő válságkezelésre

alkalmatlannak, kidolgozatlannak

és elkésettnek minősítette a

tervezett Gyurcsány-csomagot.

Első körben a nyugdíjrendszerben

javasolt változtatásokat és

az áfaemelést támadták az ellenzéki

képviselők.

Négy hónap elegendő

lett volna a cselekvésre

Dávid Ibolya (MDF):

2006 januárjában vagy februárjában

miniszterelnök úr

több helyen tartott előadást

kis pálcával, diagramokkal,

s magyarázta el

mindenkinek a nagy

médianyilvánosság

mellett, hogy dübörög

a gazdaság, hogy

elérkezett az adócsökkentés

ideje. Aztán fél

év múlva, pontosan 180 fokkal

ennek ellentétét ismét kis pálcákkal,

diagramokkal, nagyon

teátrális módon bizonygatta,

hogy miért kell 180 fokkal fordulni,

és érvelt önnön korábbi

féléves érvei ellen. Azóta is félévente

hallunk ilyen katedrára

emlékeztető előadásokat, pedig

valójában a miniszterelnöknek

egészen másféle műfajban kellene

a parlamentben megnyilatkoznia,

hiszen nem elméleti

kérdésekről és nem filozofikus

okfejtésekről kellene itt szót

ejteni, hanem törvényekben,

törvénytervezetekben megfogalmazható

programokról,

folyamatosan az előző programok

végrehajtásáról és az

elért eredményekről.

Pontosan 114 napja annak,

hogy 2008 októbere elején

Gyurcsány Ferenc és Veres

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

3


PARLAMENT

János rádöbbent, hogy itt

tényleg valami nem stimmel.

Ekkor a nyilvánosság

előtt elismerték, hogy nemcsak

az oldalszele fog megérinteni

minket a válságnak,

hanem lehet, hogy a kellős

közepén találjuk magunkat.

Nos, örvendetes, hogy azt

hallhattuk, sok-sok vargabetű

után most a kormány ismét

soha nem látott reformokra

készül, de nem mehetünk el

szó nélkül amellett, hogy a

súlyos károkat okozó fáziskésésről

ne beszélnénk. Szeptemberben,

amikor már a világ

Érkezők és távozók

és a hazai elemzők többsége is

a válság begyűrűzésére figyelmeztetett,

akkor ön azt mondta,

a szociális transzferekhez

nem nyúl a kormány, hiszen

– idézem –: „a nehezén már

túl vagyunk, csak ezt még nem

ismerte fel az ország”. Ekkor az

adóreform Gyurcsány Ferenc

szóhasználatában még egyet

jelentett a brutális megszorításokkal,

és mint mondta, adócsökkentésből

nem lesz képzettebb

magyar polgár.

Erős és messzilátó megegyezés

programjáról beszélt

Gyurcsány Ferenc, amely

A tavaszi ülésszak első napján, február 16-

án 386-ról 383 főre olvadt az országgyűlési

képviselők létszáma. Egyrészt letette

esküjét Bácskai János fideszes képviselő,

aki Gegesy Ferencet, Ferencváros polgármesterét,

volt SZDSZ-es képviselőt „váltotta”

a parlamentben. Gegesy 2008. szeptember

15-én mondott le mandátumáról

és lépett ki az SZDSZ-ből. Ezek után

írták ki a főváros IX. kerületének érintett

választókörzetében az időközi választásokat,

amelyet a második fordulóban Bácskai

nyert meg.

Február 1-jei határidővel lemondott listás

mandátumáról az MDF-es Boross Péter

is. Az új képviselő mandátumigazolására

később kerül sor. Horn Gyula (MSZP)

betegsége miatt nem adta le vagyonnyilatkozatát,

ezért nem gyakorolhatja képviselői

jogait.

2009. február 12-én a szigetvári bíróság

gondnokság alá helyezte a kómában fekvő

szocialista Toller Lászlót, mandátuma

ezzel 2009. február 13-ától megszűnt.

Tasnádi Péter pécsi szocialista polgármester

halála miatt Kőhegyi István helyi

politikust delegálja pártja országgyűlési

képviselőnek.

egyszerre képviselte az erősödő

gazdaságot, és óvta a

szociális biztonság ügyét. A

miniszterelnök október 7-

én fogalmazott úgy, hogy a

rendszerváltozás óta most

a legerősebb az állam finanszírozóképessége.

Habár

akkor már az egész világon

mindenki munkálkodott a

válság okozta károk kivédésén,

és minden kormány sorban

dolgozta ki a válságkezelő

programot. No, röviddel

ezután nálunk is nemzeti

csúcs volt, és aztán rövid időn

belül az IMF megmentette az

erős finanszírozóképességgel

rendelkező magyar államot.

Közel négy hónapja fogott

hozzá a kormány a válságkezelő

programhoz, de úgy,

hogy azóta is a válságkezelő

program megtervezésének

a fázisában vagyunk. Négy

hónap elegendő idő lett volna

a cselekvésre, ezzel szemben

a szavak és a tervek fogalmazódtak

csak meg. Eddigi

mértékadó becslések szerint

körülbelül 25 ezer honfitársunk

veszítette el az állását, és

az előttünk álló hónapokban

ez az ötszörösére nőhet.

A kormány eddigi intézkedései

hatására nem sikerült

megállítani az országot

a lejtőn, a gazdaság recesszióba

fordult.

Ma komoly válságkezelő

programokat kellene tenni,

nem pedig azokat, amelyeket

miniszterelnök úrnak

két éve, három éve vagy akár

egy évvel ezelőtt kellett volna

megtennie ahhoz, hogy a

gazdaság növekedő pályára

jusson Magyarországon.

Önök elhiszik

Navracsics Tibor (Fidesz):

Magyarország az elmúlt öt

évben folyamatosan gyengülő

teljesítményt nyújtott a gazdasági

növekedés területén.

A 2004-es 4,8

százalékos gazdasági

növekedésből eljutottunk

most a mínusz

3, mínusz 5 százalékos

tartományba.

Ez az ön kudarca, ennek

az öt évnek a kudarca.

Ennek a következményeit

általában az emberek

viselik. Mi a helyzet ma

Magyarországon

Egyetlen hónap alatt 32

ezer fővel nőtt a munkanélküliek

száma. Januárban már

148 ezer olyan ember volt, aki

több mint egy éve keresett

munkát. Tegyük hozzá, hogy

eközben gazdasági recesszió

van, mégpedig a javából, ahogyan

ön szokott fogalmazni.

Tegyük hozzá, hogy ma

délelőtt a forint már a 300

forintos árfolyam fölött volt

az euróval szemben. Tegyük

hozzá, hogy az ipari termelés

zuhanása a kilencvenes évek

elejének, annak is a legelejének

az adatait idézi, és tegyük

hozzá, hogy az államadósság

mértéke a GDP-hez viszonyítva

a kilencvenes évek közepén

volt utoljára ennyire rossz.

Ilyenkor egy olyan politikus,

akiben van még ambíció

irányítani az országot,

haladéktalanul munkához

lát. Ehhez képest ön mit csinál

Úgy csinál, mintha kormányozna.

De hát ez nem

kormányzás, miniszterel-

4

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


PARLAMENT

nök úr. Ezzel a késlekedéssel

az ország jövőjét teszi

kockára.

Ezért szólnék én most

önökhöz, szocialista képviselőtársaim.

Tudom, hogy szeretnének

nem itt lenni, mert

nehéz szembenézni a választópolgárokkal.

A hírek szerint

egyhangúlag támogatásukról

biztosították a miniszterelnök

úr által előadottakat.

Gondoljanak bele: önök

elhiszik, hogy a társasági adó

3 százalékkal való növelése

adócsökkentés Önök elhiszik,

hogy a személyi jövedelemadó

alsó kulcsának 18-ról

19 százalékra növelése, felső

kulcsának 36-ról 38 százalékra

emelése adócsökkentés

Önök elhiszik, hogy a

családi pótlék megadóztatása

tehercsökkenést eredményez

Önök elhiszik, hogy a

megszűnő adókedvezmények

tehercsökkenést eredményeznek

Önök elhiszik, hogy a

13. havi nyugdíj megszüntetése

jó lesz a nyugdíjasoknak

Önök elhiszik azt, hogy

az iskolakezdési támogatás

megadóztatása, az étkezési

utalvány megadóztatása, az

üdülési csekk megadóztatása

tehercsökkenést eredményez

Önök elhiszik, hogy a jövedéki

adó, azaz az üzemanyag

árának 7 százalékos növelése

tehercsökkenést eredményez

Önök elhiszik, hogy az általános

forgalmi adó 20 százalékról

23 százalékra való növelése

tehercsökkenést eredményez,

úgy, hogy a helikopter,

az uszoda ugyanolyan áfakulcsba

tartozzék, mint a

kenyér vagy bármilyen alapvető

élelmiszer

Önök erről elhiszik, hogy

ez tehercsökkenést eredményez

Önök erről elhiszik,

hogy ez Magyarország

jövőjét szolgálja

Képviselőtársaim, ez nem

fog menni. Lehet húzni az

időt, de az az igazság, hogy

ezek a lépések nem kifelé

vezetnek minket a válságból.

Egyetlen hatása lesz

ismét: azokra az emberekre,

akiknek még van legális, el

nem titkolt jövedelmük, újabb

terheket raknak. Azok közül,

akiknek nincsen legális jövedelmük,

vagy eltitkolják, még

többen menekülnek a szürkegazdaságba.

Embereken nem lehet

kísérletezni

Semjén Zsolt (KDNP): Ha

lehámozzuk a kommunikációs

csomagolást, akkor ami

marad, az végeredményben

egy újabb megszorító

csomag. Újabb

adóemelés, újabb

pénzbehajtás, újabb

Gyurcsány-csomag.

Az pedig már tragikomikusnak

tekinthető,

amikor 2016-ról

meg 2024-ről értekezik ilyen

orákulumszerűen, hiszen ön

mögött egy olyan költségvetés

van, ami saját bevallása szerint

két hetet nem élt meg.

Hárommillió ember él a

létminimum közelében

vagy az alatt, és a számuk

napról napra nő.

Nyolc százalék a munkanélküliség,

és a munkanélküliek

száma napról

napra nő.

Ezer iskolát zártak be, tízezer

tanárt tettek az utcára. A

közbiztonság olyan, mint az

ötvenes évek Harlemében. A

külföldi és belföldi bizalomvesztés

miatt a forint megrendült.

Mióta a csomag nyilvánosságra

került, tovább romlott

a forint árfolyama. Eltüntették

az állami vagyon még

megmaradt részét, és mindent

elborít és megfojt az államadósság.

Magyarország az

IMF markába került. Családok

tízezrei állnak a csőd szélén.

A Kereszténydemokrata

Néppárt nevében azt javasolom,

hogy a családtámogató

hálózatokon keresztül építsük

ki a családok csődvédelmét, és

rendeljünk hozzá egy olyan

szakosított pénzintézetet, ami

szociális bankként lehetővé

teszi a hitelek átütemezését,

a likviditási problémák áthidalását

vagy akár moratórium

biztosítását. Gyurcsány

Ferenc korábban azt

mondta, hogy az áfa

a szegények adója.

Így van, igaza van.

Azt is mondta, hogy

áfacsökkentést fognak

végrehajtani.

Ez helyes lett volna.

Ehhez képest áfaemelés van.

Ön egy szocialista párt elnöke.

Helyesnek tartja-e azt, hogy

a luxuscikkek ugyanolyan áfa

alá esnek, mint a létfenntartási

cikkek, hogy a kaviár, a

helikopter, az uszoda, a jacht

azonos áfakulcs alá esik, mint

a tej, a kenyér, a szalonna és

az étkezési zsír

Azt javasoljuk, hogy az

áfát csökkentsük 5 százalékra

mindazon árucikkek

esetében, ami az

alapvető létfenntartáshoz

szükséges.

Emberekkel nem lehet

kísérletezni; fehér egerekkel

lehet. Ezért az lenne a tisztességes,

ha visszaadnánk az

embereknek a döntés lehetőségét,

hiszen az ő életükről

van szó, és mondják meg az

emberek, hogy hogy legyen

tovább. Döntsön a nép!

Túl későn és túl kevés

Fodor Gábor (SZDSZ): A

legszebb terveket is felvázolhatjuk,

azokból semmi nem

fog megvalósulni, ha nincs

mögötte széles körű

politikai és társadalmi

összefogás. Ez volt

az ok, amiért annak

idején a költségvetés

támogatása mellé

odaálltunk, mert tűzoltásra

volt szükség,

s azt mondtuk, tegyük félre

az ellentéteinket. Most mi,

liberálisok

készek vagyunk arra,

hogy értelmes és jó programok

és javaslatok mellé

odaálljunk, mindenféle

presztízskérdés nélkül.

De ezeket a javaslatokat

látni kell, kidolgozottaknak

kell lenniük, és határozottaknak,

és itt van a problémám

azzal, amit a miniszterelnök

úr elmondott.

Húsz évvel ezelőtt volt az,

amikor Pozsgay Imre bejelentette

az 1956-os forradalommal

kapcsolatban azt, hogy

népfelkelés volt. A párt berkein

belül ez fontosnak és jelen-

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

5


PARLAMENT

tősnek számított, de a társadalom

számára kevés volt.

Kevés volt, mert a magyar

társadalom akkor már többségében

réges-rég forradalomnak

tudta 1956-ot. Kevés

volt, mert a magyar társadalom

többsége tudta azt, hogy

ennél többre van szükség.

Nos, miniszterelnök úr, amikor

hallgattam a javaslatokat,

ez a húsz évvel ezelőtti esemény

jutott eszembe. Amit

elmondott a miniszterelnök

úr, túl későn hangzott el, és

túl kevés volt.

Tisztában vagyunk a saját

felelősségünkkel. Tisztában

vagyunk azzal, hogy együtt

kormányoztunk. Nekünk is

felelősségünk van abban, ami

kialakult ebben az országban.

Erkölcsi kötelességünk, hogy

próbáljuk kijavítani azt, amit

annak idején közösen elrontottunk.

Hogyan tudjuk ezt megtenni

Ha olyan programokat

adunk és teszünk le az asztalra,

amelyek világosan, gyorsan

és a lehető legrövidebb időn

belül hatékonyak tudnak lenni.

Abban, amit a miniszterelnök

úr elmondott, természetesen

vannak olyan elemek, amelyeket

az SZDSZ már régóta

mond. Ha akkor megcsináljuk,

ma nem itt tartanánk.

Mérj, mielőtt vágsz…

Lendvai Ildikó (MSZP): Van

egy régi magyar

közmondás: mérj,

mielőtt vágsz. Ha

mérünk, a következő

derül ki: költségvetési

pluszbevétel

nincs a tervezett

adóátrendezésből.

Az idén nulla, sőt

jövőre még egy kicsit kevesebb

is jön be, mint eddig.

Nézzük az átlagos magyar

családot – őt mindnyájan

védeni akarjuk –, ahol

átlagjövedelemmel rendelkeznek

és két gyerekük van.

Mit jelent az átrendezés egy

ilyen család felnőtt munkavállalója

számára, beleszámolva

a kulcsok változását

S beleszámolva természetesen

azt is, hogy a családi

pótlék az adóalapot növeli,

és beleszámolva a sávhatár

emelését is,

ez azt jelenti, hogy átlagjövedelemmel,

két gyerekkel

a nettó jövedelem

11 530 forinttal nő.

11 530 forinttal nő!

Az ilyen ember, az átlagbéres

ember foglalkoztatási

költsége pedig 10 ezer

forinttal csökken. Mérj,

mielőtt vagdalkozol! S igen,

emelődik az áfa, és ez levon

ebből, ezt én is tudom. Mit

jelent a 3 százalékos áfaemelés

egy ilyen családtag számára

Még akkor is, ha feltételezzük,

hogy csak a legfelső

áfakulcs szerinti árut

vásárol – ami nyilván képtelenség

–, és ha feltételezzük,

hogy minden áru árában

fillérre megjelenik a 3

százalékos áfaemelés, akkor

a 11 530 forint nettó bérnövekedés

mellett az ő kiadásai

az áfaemelés miatt maximum

5 ezer forint körüli

összeggel emelkedhetnek.

A 11 ezer áll szemben az 5

ezerrel. Mérj, mielőtt vagdalkozol!

N. E.

Vita az önkormányzati

rendszer reformjáról

és a kisebb parlamentről

Az ördög

a részletekben van

A költségek csökkentésével és a hatékonyság növelésével

indokolta a kormány, hogy a válság közepette közjogi

csomag-tervezettel állt elő. Lényege az önkormányzati

testületi létszám felezése, a feladatok és hatáskörök újragondolása,

a közigazgatás ésszerűsítése és a 199 fős parlament

létrehozása, tisztán listás választással. Az alapjavaslatok

elméletileg a többi pártnak is elfogadhatóak

lennének, de a részletekben már nem értenek egyet. Így

vajmi kevés esély van arra, hogy a vonatkozó kétharmados

törvényeket és az alkotmányt módosítani lehessen. A

Fidesz nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként

azok után – hangoztatták –, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer

szavazta le a kisebb parlamentre vonatkozó indítványuk

napirendre vételét az Országgyűlésben.

Csaknem felére csökkentené

a kormány az országgyűlési

és önkormányzati

képviselők számát, s egyfordulós,

listás parlamenti

választást javasol. Az

államnak világossá kell tennie:

nagyobb önmérsékletre,

önkorlátozásra, a hatékonyság

növelésére van

szükség – indokolta a radikális

javaslatot február elején

Draskovics Tibor igazságügyi

miniszter az alkotmányügyi

bizottságban. Számításaik

szerint ezzel egy négyéves

ciklusban mintegy 100 milliárd

forintot lehetne megtakarítani,

s a kampányköltségek

is jóval alacsonyabbak

lennének.

Az egyfordulós választással

4 milliárd forintot, a

kisebb létszámú parlamenttel

10 milliárdot, az önkormányzati

képviselők számának

felére csökkentésével

47,3 milliárdot, a kistelepülések

főállású polgármesteri

posztjának megszüntetésével

pedig 14,4 milliárd

forintot spórolna meg egy

kormányzati ciklusban a költségvetés

– derültek ki a részletek

egy kormányzati háttéranyagból.

A javaslat szerint, az országgyűlési

képviselőknek a jelenleginél

kisebb létszáma miatt

– 386 helyett 199 – mindenkinek

kötelező lenne legalább

egy bizottsági tagságot

vállalni, amelyért nem

járna külön díjazás. A képviselői

költségtérítés megmaradna,

de számlákkal kellene

igazolni a szállás és az utazás

költségeit.

A Fidesz a vegyes

rendszert támogatja

Reagálásában Répássy

Róbert (Fidesz), a kormányfő

2006-os kormányprogramját

idézte, amelyben az

szerepel, hogy csökkenjen

300 fő alá az országgyűlési

képviselők száma, s az egyéni

választókerületek megőrzése

mellett legyen a válasz-

6

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


PARLAMENT

tói akaratot jobban kifejező

rendszer. „Fogadjuk el az

ellenzék javaslatát, ha azt

mondja, hogy legyen 200

fős a parlament. (...)Tegyük

hozzá, hogy legyen egyfordulós

a választás és legyen

vegyes választási rendszer.

Ezt meg fogadják el ők, és

meg tudunk egyezni nagyon

gyorsan” – idézte Gyurcsány

beszédét az ellenzéki képviselő.

Majd hozzátette: mi változott

2006 óta, azon kívül,

hogy a népszerűségi mutatók

alapján a szocialisták

nem tudnának választókerületet

nyerni. A kormányfő

mostani javaslatát blöffnek

minősítette, amelynek elfogadása

nem reális.

A tiszteletdíjak meghatározásáról

szóló miniszterelnöki

javaslat sem

elfogadható számukra,

mert a különböző bizottsági

tisztségek után járó

juttatásokkal a képviselők

jövedelme elérhetné az

Orbán Viktor által korábban

elfogadhatatlannak

minősített egymillió forintos

határt. Azzal a Fidesz

egyetértene, hogy legyen

a képviselőknek számlaadási

kötelezettségük, ha

költséget akarnak érvényesíteni.

A Fidesznek kellő rutinja

van a közvélemény-kutatások

megnyerésében, de

ebből még nem kell meszszemenő

következtetéseket

levonni – replikázott a

kritikákra Draskovics Tibor

miniszter. Wiener György

szocialista szakpolitikus

pedig arra emlékeztetett,

hogy 2006 nyarán benyújtották

javaslatukat, ám azt

az ellenzék nem fogadta el.

Véleménye szerint bizonyos

létszám alatt lehetetlen

a vegyes szisztémát

fenntartani, a vegyes rendszerhez

ugyanis mindenütt

magas parlamenti létszám

párosul. Hozzátette: a létszámokon

nem érdemes

vitatkozni, magáról a választási

rendszerről kell beszélni.

Répássy Róbert úgy látta: a

kétszáz fős létszámban és a

vegyes rendszerben egyetértés

van, s ha csak az a vita,

hogy egy- vagy kétfordulós

legyen a választás, akár

már 2010-ben az új szisztéma

szerint lehetne szavazni

– közölte.

A javasolt átalakítás a két

nagy pártnak kedvez

A választási rendszer

átalakítására vonatkozóan

a kormány javaslata nem

a kis pártoknak, hanem a

Fidesznek és az MSZP-nek

kedvez, és a hangzatos létszámcsökkentési

elemei

ellenére a kétpárti berendezkedés

irányába ható

rossz kísérlet – minősítette

Gulyás József, az SZDSZ

ügyvivője sajtótájékoztatóján

az elképzelést. A szabad

demokraták szerint minderre

alkalmas lenne pártja

250 fős parlamentre tett

korábbi javaslata. Az SZDSZ

többféle változtatási irányra

is nyitott – mondta, de

olyan megoldásokat nem

támogat, amelyek a „választói

akarat torzításával”

kétpárti parlamenti vagy

önkormányzati rendszert

hoznak létre.

A kormányfő 2007 októberében

egyszer már a nyilvánosság

elé állt egy átfogónak

szánt közjogi csomaggal,

ám azt részben saját frakciótársai

s a polgármesteri lobbi

meghiúsították. Az elképzelés

egyik lényeges eleme

ugyanis az volt, hogy 2010-

től már senki ne láthasson

el egyszerre polgármesteri

és országgyűlési képviselői

megbízatást.

Így képzelik

az önkormányzati reformot

A kormány bevezetné,

hogy az önkormányzatokban

páratlan létszámmal

működjenek a testületek,

így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség,

vagyis a

döntésképtelenség. A plusz

egy fő mindig a polgármester

lenne.

Az önkormányzati testületek

létszámát jelenleg is a

települések lakóinak száma

alapján határozzák meg. Ez

nem változna, de a településen

élők száma alapján újraszabnák

a testületek létszámát:

a legkisebb 2, a legnagyobb

– 100 001 embertől

– 18 fő lehetne.

A háttéranyag példaként

a 200 ezernél nagyobb lélekszámú

Debrecent említi,

ahol jelenleg a polgármesterrel

együtt 50 fős a testület.

A javaslat szerint ez a szám

19-re csökkenne. A dokumentum

kitér arra, hogy 10

ezernél több lakosú települések

képviselőit vegyes

helyett tisztán listás rendszerben

választanák meg,

vagyis megszűnne az egyéni

választókerületi rendszer.

A 10 ezernél kevesebb lakosú

településeken ugyanakkor

megmaradna a kislistás

választás.

A tervek szerint a 25 941

önkormányzati képviselő

helyett 13 576 lenne, a fővárosi

és a az összes megyei

közgyűlésben 901-ről pedig

489-re csökkenne a létszám.

A kormány azt is kezdeményezné,

hogy a kétezer

lakosnál kisebb településeken

csak társadalmi

megbízatású polgármesterek

lehessenek. Kétezer és

ötezer fő közt ez választható

lehetőség lenne, efelett

pedig kizárólag főállású

településvezetőt lehetne

választani.

Csorbul

az önkormányzatiság

Az önkormányzati képviselők

létszámának felére

csökkentésével a Fidesz is

egyetért, de szerintük ahogyan

a rendszerben haladunk

lefelé, annál kevésbé

kell érvényesülnie a feleződésnek.

A választópolgárok

részéről igény van arra, hogy

a képviselő kötődjön a képviselt

területhez, adott esetben

elszámoltatható legyen

– fogalmazódott meg ellenérv

is a kormányzati tervvel

szemben. Részletekbe ennél

mélyebben azonban nem

bocsátkoztak a fideszes politikusok.

Komoly kritikával illették

viszont a tervet a szabad

demokraták. Hankó Faragó

Miklós szerint hibát követnének

el, ha csak a testületek létszámában

gondolkodnának.

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

7


PARLAMENT

„Nem a létszám miatt drága

a rendszer, hanem a mellette

működő hivatalok miatt”

– mondta a képviselő. Gulyás

József pedig úgy vélte: az

önkormányzati képviselők

választását szabályozó törvényeknek

nem lehet a céljuk,

következményük az, hogy a

településekről a független

jelöltek, a civil szervezetek, illetve

az 5–10 százalékos támogatottságú

pártok kiszoruljanak

a testületekből. „Hiába van

elvben 5 százalékos bejutási

küszöb, ha az átlagos méretű

megyékben még 8–10 százalékos

eredménnyel sem lehet

mandátumot szerezni, míg a

kisebb megyében 12–15 százalékkal

sem” – állapította meg.

Gulyás alapvető változtatásnak

nevezte, hogy a kormány

javaslata megszűnteti

a közvetlen településrészi,

egyéni választókerületi képviseletet.

Álláspontja szerint

a tízezres lakosságszámot

meghaladó településeken

az új, tisztán listás választási

rendszer eltüntetné a független

jelölt intézményét

azzal, hogy listák állításához

köti a mandátumszerzést.

Ez elfogadhatatlan az

SZDSZ számára.

Az MDF véleménye lapzártánkig

nem ismeretes.

Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek. A válság miatt az eredetileg

tervezettnél jóval több törvényjavaslat kerül a parlament

elé, ezért ha szükséges, rendkívüli nyári ülésszakot is be kell iktatni

– jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Azzal

számolnak, hogy a Tisztelt Ház június 15-éig tartó tavaszi ülésszaka

után, június végéig egy rendkívüli nyári ülésszakot is be kell

iktatni, hogy a törvényhozás elfogadja a kormány által benyújtandó

gazdasági tárgyú törvényjavaslatokat. A tavaszi napirenden

mintegy 30 törvény elfogadása szerepel, ezen kívül a válság

miatt várhatóan további 10–20 jogszabály-javaslatot tárgyalnak

meg.

Túl szigorú a Balaton-törvény.

Módosíttatnák az érintett

önkormányzatok az

általuk túl szigorúnak talált

Balaton-törvényt. A jogszabályt

pár hónapja fogadta

el a parlament, de 46 település

– ahol csatornázottság

hiányában nem adhatnak

ki újabb építési engedélyt

– ellehetetlenülésükről

beszél. A zöldtárcánál ezért

most vizsgálják, hol szükséges

nagyberuházással és hol

lehet olcsóbb, egyedi megoldással

megvalósítani a

szennyvízkezelést – mondta

Szabó Imre környezetvédelmi

és vízügyi miniszter

a Balaton Fejlesztési Tanács

(BFT) rendkívüli ülésén.

Bóka István, Balatonfüred

fideszes polgármestere

indítványozta, hogy kezdeményezzék

a Balaton-törvény

újabb módosítását. Szerinte

moratóriumot kellene

biztosítani az érintett településeknek

2012-ig, ameddig a

kormány is határidőt kapott

a hiányzó szennyvízberuházások

megvalósítására.

A 13. havi nyugdíj jövőjéről

még gondolkodnának az érintettek

Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

államtitkára, az Idősügyi Tanács titkára a tanácscsal

történt egyeztetést követően azt mondta: a nyugdíjas

szervezetek támogatták a 65 évre való korhatáremelést,

de a 13. havi nyugdíj jövőjéről és a nyugdíjszámítás

módjának megváltoztatásáról további konzultációt

kértek.

A kormány tervei szerint

az idén nyugdíjba lépők már

nem kapnák meg a 13. havi

nyugdíjat. A többieknek

pedig ez a juttatás beépülne

a havi ellátásba, de csak

a 62 éven felüliek számíthatnak

a maximum 80 ezer

forint értékű 13. havi nyugdíj

beépítésére.

A nyugdíjas szervezetek

képviselői értik a kormány

által javasolt, a nyugdíjakat

érintő változtatásokat,

azokat tudomásul

veszik, de a részletekről

még egyeztetni szeretnének

– közölte Gyurcsány

Ferenc miniszterelnök azt

követően, hogy a nyugdíjreformról

konzultált az

Idősügyi Tanács tagjaival

csütörtökön Budapesten.

A nyugdíjas szervezetek

képviselői pontosan értik:

ahhoz, hogy az állam most

és a jövőben is tudjon nyugdíjat

fizetni, meg kell őrizni

a munkahelyeket. – A

megbeszélésen a szervezetek

képviselői azt mondták,

hogy tudomásul tudják

venni, el tudják fogadni

a kormány javaslatait, de

még egyeztetni szeretnének

a részletekről – idézte

a kormányfő a találkozón

elhangzottakat.

Korózs Lajos, államtitkár a

találkozót követően elmondta:

a 13. havi nyugdíjat érintő

változások kapcsán a szervezetek

többféle álláspontot is

megfogalmaztak, de egyetlen

egy szervezet sem utasította

el kategorikusan ennek

a juttatásnak a beépítését az

alapnyugdíjba.

Az államtitkár kiemelte:

szakértői szinten a jövő

héten folytatódnak a konzultációk,

és a jogszabálytervezetek

benyújtása előtt,

vélhetően március közepén,

újból egyeztet majd a kormány

az Idősügyi Tanácscsal.

Az államtitkár kijelentette:

a kormány által javasolt

változtatásokkal 2050-ig

fenntartható a nyugdíjrendszer.

Az új nyugdíjszámítási

rendszer 2010-től indulna.

A kormány azt javasolja,

hogy a nyugdíjszámítást – a

svájci indexálás megtartása

mellett – kössék össze a gazdasági

növekedéssel.

A kabinet elképzelései szerint

hosszú átmenettel, lassan,

2016-tól évente négy

hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár,

így 2025-ben léphetne

érvénybe a 65 éves korhatár.

Forrás: ÖNkorNET

8

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


KÓR-KÉP

Pénzügyi kockázatok

az önkormányzati rendszerben

Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati

szektor működését. E cikkben 1 arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy

a magyar önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet töltött be

a politikai és gazdasági átmenet folyamatában, kimerítette tartalékait, szerkezeti

reformja elkerülhetetlennek látszik. A „reformérettség” szindrómájának

tekintjük azokat a pénzügyi kockázatokat, amelyek nemcsak az egyes

szereplők számára, de a pengeélen táncoló magyar nemzetgazdaság egésze

számára is veszélyt jelentenek. Ezért gondoljuk azt, hogy az átgondolt szerkezeti

reformok elkezdésekor elsőbbséget kell adni ezen nemzetgazdasági

szinten is ható problémák kezelésének. A cikkben bemutatjuk a rendszer jellemzőit,

utána a már jelzett pénzügyi kockázatokat, végül pedig jelezzük a

korszerűsítés lehetséges irányait.

A „magyar modell”

Az önkormányzati szektor

biztosítja a közösségi szolgáltatások

jelentős részét, a

helyi önkormányzati rendszer

működésének minősége

jelentős mértékben meghatározza

Magyarország gazdasági

versenyképességét. A szektor

költségvetése a bruttó hazai

termék (GDP) 12 százalékát

teszi ki. Jelentős nagyságrendű

és meglehetősen összetett

szerkezetű fizikai vagyon tulajdonosai

is az önkormányzatok.

Mind az árbevételt, mind az

eszközállományt és a foglalkoztatottakat

tekintve jelentős

nagyságrendet képviselnek

a kötelező önkormányzati

feladatokat ellátó – zömmel

önkormányzati tulajdonú

– gazdasági társaságok

is. Az önkormányzati szektor

jelentős foglalkoztató is. A közszolgálatban

foglalkoztatottak

száma meghaladja a 460

ezer főt. A helyi önkormányzati

rendszer „magyar modelljét”

az 1990-es önkormányzati

törvény (Ötv.) hozta létre,

amely a fejlett országokban

tapasztalható integrációval

szemben nemcsak az önkormányzás

jogát, de a nemzetközi

értelemben is széles körű

feladat- és hatáskörök címzettjévé

a településeket tette.

A szektorban megjelenő

kockázatok alapvető oka az

1990-ben létrejött magyar

önkormányzati modell, illetve

ennek folyamatos deformációja.

A modell lényegét

a következőkben lehet öszszefoglalni:

a helyhatóságok túlhajtott

alkotmányos önállósága

a közfeladatok erőteljes

decentralizációja

az önkormányzáshoz

fűződő jog, a területi közigazgatás

és a helyi közfeladat-ellátás

kereteinek összemosódása.

1

Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete (ÁSZKUT) hasonló című

tanulmányának rövidített összefoglalója.

A magyar önkormányzati

rendszer „konfliktuskonténerként”

működik. E funkció

egyik jelensége, hogy

az 1990-es önkormányzati

reformmal elkezdődött és

azóta is tartó feladatleadás

alapvető motivációja a „konfliktus

decentralizáció” volt.

A konfliktus decentralizáció

megmutatkozhat abban is,

hogy az önkormányzati feladathoz

történő állami hozzájárulások

súlya és reálértéke

folyamatosan csökkent.

A pénzügyi kockázatok

Az államháztartási kiadások

mintegy negyedét teljesítő

helyi önkormányzati

szektor növekvő fiskális kockázatok

hordozója. Ez egyfelől

a kormányzati statisztikai

rendszer (GFS) szerint

számolt deficit növekedésének

és a deficit ingadozásának

kockázata. A választási

években az önkormányzatokra

is a túlköltekezés volt

a jellemző. E hullámzás sem

fedi el, hogy az önkormányzatok

költségvetési egyenlege

romló tendenciát mutat. A

szektor összesített GFS deficitje

a 2006-os évhez képest

2007-re több mint 100 milliárd

forinttal javult. Ez a központi

támogatások csökkenése

ellenére következett

be, azáltal, hogy a 2006. évi

„választási” költségvetéshez

képest az önkormányzatok

is jelentős kiadáscsökkentést

hajtottak végre. (Lásd: 1. táblázat)

A pénzügyi kockázatok

forráshiány, likviditáshiány

és bonitáshiány formájában

jelentkezhetnek. A forráshiány

a költségvetési gazdálkodásban

azt jelenti, hogy

az előírt, törvényekben rögzített

feladatokhoz nem rendelődik

megfelelő központi

forrásból származó pénzeszköz.

A likviditáshiány az az

eset, amikor a gazdasági szereplő

tervezett bevételei és

kiadásai között időbeli meg

nem felelés áll fenn. A likviditási

kockázat likviditáshiányban

vagy éppenséggel túlzott

likviditásban jelentkezhet.

A bonitáshiány azt jelenti,

hogy az önkormányzat az

általa vállalt pénzügyi kötelezettségeknek

nem képes

megfelelni. A helyzet leírására

a csőd fogalma itt pontatlan

volna, hiszen önkormányzat

jogutód nélkül nem

számolható fel.

A helyi önkormányzati

szektor a pénzügyi kockázatok

vonatkozásában sem

tekinthető homogénnek.

Külön szegmenst jelentenek

a községi önkormányzatok,

a megyei jogú városok

és más városok, a megyei

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

9


KÓR-KÉP

1. táblázat

A magyar önkormányzati szektor GFS-rendszerű költségvetési

pozíciója privatizációs bevételekkel és e nélkül

Év

Költségvetés GFS* egyenleg

privatizációs bevételekkel

önkormányzatok, a fővárosi

és a kerületi önkormányzatok.

Ez néhány adatból is jól látszik.

(Lásd: 2. és 3. grafikon)

A községi önkormányzatok

szegmensében is vannak

olyan szereplők, amelyek

meglehetősen jó pénzügyi

adottságokkal rendelkeznek.

A szegmens egészében

azonban a legfontosabb

probléma a forráshiány. Ez

csak az esetek kis részében

vezet likviditás- vagy bonitáshiányhoz,

mivel ennek megelőzését

a kormányzat diszkrecionális

eszközökkel (önhiki,

miniszteri keret) általában

el tudja érni. El kell gondolkodni

azon, hogy az önhiki

és az ún. VI/3-as miniszteri

keret a pénzügyi fegyelem

szempontjából jó üzeneteket

közvetít-e, eléggé jó-e ezen

Költségvetés GFS* egyenleg

privatizációs bevételek nélkül

Mrd Ft GDP százalékában Mrd Ft GDP százalékában

1994 - 45,5 -1,0 -55,7 -1,3

1995 8,5 0,1 -17,2 -0,3

1996 47,9 0,7 0,6 0

1997 66,5 0,7 -24 -0,2

1998 - 8,7 0 -28,1 -0,3

1999 22,9 0,2 1,1 0

2000 4,9 0 -32,1 -0,2

2001 1,2 0 -91,4 -0,6

2002 -104,9 -0,6 -199,5 -1,2

2003 - 31,6 -0,17 -40,7 -0,2

2004 -16,5 0 - 119,2 -0,6

2005 -81,4 -0,37 -202,6 -09

2006 -156,5 -0,67 -286,5 -1,2

2007 - 53,9 -0,2 -168,9 -0,65

2008** -90,0 -0,33 -220,0 -0,8

2009*** -134,0 - 0,5 -228,0 -0,8

Forrás: Pénzügyminisztérium

* Az eredeti (ma nem érvényes) módszertan szerint a GFS egyenlegbe beszámították a

privatizációs bevételt. Ezt az új GFS szabvány és az ESA módszertan nem engedi.

** Előzetes

*** Költségvetési törvény számítási anyaga szerint

támogatások célzottsága. Az

intézet által elvégeztetett felmérés

eredményei e tekintetben

legalábbis kétségeket

támasztanak. Ezért, valamint

pénzügyi súlya miatt ez

a szegmens a költségvetési

szabályok betarthatósága

szempontjából nem hordoz

jelentős makrogazdasági

szintű fiskális kockázatot. Az

állandósult forráshiány miatt

azonban az itt élő lakosság

alapvető közszolgáltatásokhoz

nem vagy nem megfelelő

minőségben jut hozzá.

Más a helyzet a nagyvárosokkal.

E jó fiskális kapacitással

rendelkező csoport gyorsuló

mértékben adósodott el, ami

együtt járt a rejtett adósságok,

feltételes kötelezettségvállalások

(PPP szerződések,

kezességek) állományának

növekedésével. A nyílt eladósodás

elsősorban kötvénykibocsátás

formájában történt.

A kötvényeket az önkormányzatok

egy számszerűen kicsi,

de költségvetési és vagyoni

súlyát tekintve meghatározó

csoportja (megyei jogú

városok, városok egy része,

a megyei önkormányzatok)

bocsátotta ki. A zömmel devizában

denominált kötvénykibocsátás

egyfelől jelentős

árfolyamkockázatot jelent,

másfelől azt eredményezi,

hogy jelentős szabad pénzeszközök

halmozódtak fel e

szereplőknél. (Lásd: 4. grafikon)

A kibocsátott kötvényekből

rendelkezésre álló források

kisebb része használódott

beruházásokra. A bevont források

egy része a működési

hiányt fedezte, más része

pedig pénztartalékként ülepedett

le. Ezek gyors elköltése

makrogazdasági szinten is

kockázatot jelent. A kötvénykibocsátásokból

származó

pénzeszközök tartalékolása

a következő két évben „meglepetésszerű”

önkormányzati

beruházási boom-ot, ezzel

akár 0,3–0,7 százalékos GDParányos

európai statisztikai

szabványoknak (ESA) megfelelően

számított hiánytöbbletet

is eredményezhet.

A megyei önkormányzatok

esetében a fenti kockázatok

még azzal is kiegészülnek,

hogy a megyék önálló

bevételi forrással lényegében

nem rendelkeznek, azaz

igen szerény fiskális kapacitásaik

ellenére adósodtak

el. Az illetékbevételeik az

örökösödési illeték eltörlése

és a várhatóan gyengülő

ingatlanforgalom miatt

csökkenni fognak. Következésképpen

esetükben nem

látszik az a pénzügyi többlet,

amely majd fedezetet nyújt

a kötvények visszafizetésére.

A megyei önkormányzatok

kockázatait az egy lakosra

jutó adósságállomány nem

mutatja jól.

Nem elhanyagolható mértékű

a fővárosi önkormányzat

eladósodottsága. Figyelmet

érdemel, hogy az „elszegényedő”,

romló pénzügyi

helyzetben lévő főváros mellett

viszonylag „gazdag”, stabil

pénzügyi helyzetben lévő

kerületek is működnek.

Az eladósodási folyamat

eddig nem mutatott öszszefüggést

az EU-s források

abszorpciójával. Ez utóbbi

maga is fontos kockázatot

jelent. Az önkormányzati

beruházások növekedése

önmagában nem lesz

jó hír, hiszen egyelőre nincsenek

biztosítékok arra,

hogy az EU-s forrásokból

pénzügyileg is fenntartható

kapacitások jönnek létre.

Ez önmagában is aláhúzza

a tervezési rendszer sürgős

fejlesztésének szükségességét.

Szabálytalan felhasználás

esetén a keletkező

visszafizetési kötelezettségek

miatt jövőbeni

költségvetési terhekre

lehet számítani. A mai helyzetben

az önkormányzati

projektek esetén történő

visszafizetés terheit az állami

költségvetés viselné. A

jelenlegi pénzügyi válság

körülményei között nem

zárható ki az unió végrehajtó

és ellenőrző szerve-

10

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


KÓR-KÉP

inek – a források szabályszerű

felhasználásával kapcsolatos

– szigorának növekedése.

A pénzügyi kockázatok

kezelése a pénzügyi

fegyelem erősítésével

Az a véleményünk, hogy

a jelenlegi szabály- és intézményrendszer

nem alkalmas

a szektor kockázatainak

kezelésére, a mindenkori

kormány ehhez a szükségesnél

kevesebb eszközzel

rendelkezik. Ráadásul a mostani

rendszer a felelősen gazdálkodó

testületeket bünteti,

a „potyázókat” preferálja,

így nem ösztönöz felelős

gazdálkodásra. A jelenlegi

alkotmány keretei között is

van lehetőség a pénzügyi

fegyelem erősítésével a kockázatok

kezelésére. A helyi

önkormányzati szint pénzügyi

kockázatainak mérséklése

komplex megközelítést

igényel. A komplexitás azt

is jelenti, hogy törekedni

kell arra, hogy e változások

a rendszerszerű átalakítást

erősítsék. A megoldás célszerűen

kiterjed a szereplők

költségvetési korlátjára,

pénz és tőkepiaci kapcsolataira,

pénzügyi beszámolója

minőségének javítására

éppúgy, mint a pénzügyi

jogbiztonság garanciáira és

nem utolsó sorban az ellenőrzés

rendszerére.

Az információgazdálkodási

rendszer korszerűsítése

Úgy gondoljuk, hogy

a vázolt kockázatok okai

között rá kell mutatnunk

az információgazdálkodási

rendszer gyengeségeire. Az

ebből adódó káros hatásokra

– amelyek persze nem korlátozódnak

csupán az államháztartás

helyi szintjére – az

ÁSZ számtalanszor felhívta a

figyelmet. Az ÁSZ Közpénzügyi

Tézisei pedig a megoldással

kapcsolatos javaslatokat

is megfogalmaztak.

Itt ezzel kapcsolatosan csupán

azt az „egyszerű” igazságot

jelezzük, hogy adekvát

információ nélkül minden

döntés vakrepülés. Az

államháztartási információs

rendszer általános korszerűsítésén

túl szükséges

egy Országos Adat Kataszter

(OAK) felállítása, amely

a pénzügyi adatokon túl a

fizikai és humánerőforrásokra

vonatkozó adatokat is tartalmaz.

Az államháztartás központi

és helyi szintjének

kapcsolatrendszere

A forrásszabályozás rendszere

egyfelől jól-rosszul

próbált összhangot teremteni

az ágazati törvényekben

megfogalmazott, helyenként

maximalista szakmai

igények és a pénzügyi realitások

között, másfelől meglehetősen

durva formában

közvetítette az önkormányzatoknak

a makroökonómiai

helyzetből adódó fiskális

feltételeket. Ebből adódóan

a forrásszabályozás elaprózottá,

áttekinthetetlenné és

nagyon változékonnyá vált.

Kis túlzással azt mondhatjuk,

hogy az önkormányzatok

rövid távú gondolkodásának

egyik fő oka maga a

forrásszabályozás. Szüksé-

2. grafikon

A különféle önkormányzattípusok néhány pénzügyi jellemzője

százalékban

Főváros Fővárosi kerület Megyei jogú város

Városok Nagyközségek Községek

Megyei önkormányzatok

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

11


KÓR-KÉP

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

100 000 150 000 200 000

50 000

3. grafikon

Egy lakosra jutó önkormányzati adósság

önkormányzattípusonként, 2007, ezer Ft

Országos átlag

Főváros

gesnek és lehetségesnek látjuk

az elaprózottság (a normatívák

számának) radikális

csökkentését, a kiszámíthatóság

erősítését. Léteznek

olyan technikák, amelyek

különböző makroökonómiai

változókhoz (infláció,

adóbevételek alakulása stb.)

rögzítik az állami hozzájárulásokat.

Úgy gondoljuk,

4. grafikon

Fővárosi kerület

Megyeszékhely, megyei jogú város

Nem megyeszékhely, megyei jogú város

Megye

Város

Nagyközség

Község

hogy a forrásszabályozást

a központi költségvetésből

ki kellene emelni, a fő szabályokat

külön törvényben,

egy meghatározott politikai

ciklusra kell rögzíteni. Az

éves költségvetésekben az

állami hozzájárulások és az

adóátengedés konkrét globális

mértékét kellene meghatározni.

A helyi önkormányzati szektor

kötvénykibocsátásai 2007–2008 (millió forint)

2006 2007 2008

HUF CHF EUR

Korszerű tervezési

módszerek alkalmazása

A kiadási szerkezet változtatása

és a stratégiai

szemléletű gazdálkodás

erősítése nem képzelhető

el a hagyományos bázis

alapú költségvetési tervezéssel.

Az ismert teljesítményalapú

költségvetési

tervezési technikák (nullbázisú-

és a programalapú

költségvetés) jelentősen

hozzájárulhatnak a helyi

tartalékok feltárásához és

az önkormányzati fejlesztések

pénzügyi fenntarthatóságának

biztosításához.

E technikák alkalmazásának

az előző két javaslatban

megfogalmazottak

szükséges, de nem elégséges

feltételeit jelentik.

Kincstári rendszerre

történő áttérés

Az önkormányzatok pénzgazdálkodásának

a központi

kincstári rendszeren kívül

tartása továbbra is indokolt.

Ugyanakkor érdemes volna

egy speciális önkormányzati

kincstár 2 létrehozását

meggondolni. E kincstáron

keresztül történhet a

központi források folyósítása,

a központi számlavezetés

miatt lényegében

megvalósul ezek felhasználásának

ellenőrzése is.

Az önkormányzatok saját

bevételei (pl. helyi adók,

térítési díjak stb.) e kincstári

számlára érkeznek, a

kifizetések, benne a munkabérek

átutalása is innen

történne. A központosított

pénzkezelés megteremtené

a hivatalok száma és létszáma

csökkentésének feltételeit.

Az önkormányzatok

fölös likviditását e kincstár

kezelné oly módon, hogy a

pozitív egyenlegért kamatot

fizet, a likviditást pedig

a szektor más illikvid szereplői

és az állami likviditáskezelésre

lehetne használni.

A betéti kamatot a diszkont

kincstárjegy aktuális

hozamához lehetne igazítani.

Nem sérül az önkormányzatok

más pénzügyi megtakarítások

igénybevételének

joga éppúgy, mint a fejlesztési

hitelfelvételi lehetősége.

Ez utóbbi új a szabályok

között. A kincstár működésébe

olyan garanciák építhetők,

(jogi forma, vezető

testületek stb.), amelyek

megvédik az önkormányzatokat

az állami önkénytől.

A kincstár létrehozása

esetén gazdája lehetne az

OAK-nak.

Az adósságrendezési

törvény következetesebb

alkalmazása

A hatályos adósságrendezési

eljárásról szóló törvény

egyik legjobban sikerült

eleme a szektort szabályozó

jogszabályoknak.

Úgy gondoljuk, hogy konkrétabb

felelősségi szabályok

és az adósságrendezés

2

A kincstár kizárólag számlavezető és betétgyűjtő funkciót látna el, ez különbözteti

meg a banktól. A központi számlavezetés és betétgyűjtés lehetővé teszi a

rászoruló önkormányzatok számára a likviditás biztosítását. Az önkormányzati

tulajdonú bank az önkormányzatok hitelezését a prudenciális szabályozás elvei

szerint nem végezheti, ezért illúzió az önkormányzati bank gondolata.

3

A Gatrantica Zrt. jelenleg is működtet ilyen üzletágat.

12

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


KÓR-KÉP

szabályainak módosítása

döntően preventív hatásként

erősítené az önkormányzatok

pénzügyi fegyelmét

és csökkentené a moral

hazard szituációk kialakulásának

esélyét.

Az önkormányzati

hitelfelvétel szabályozása

A ma érvényes adósságszabály

kontraproduktív,

a jelenlegi kihívásoknak

nem felel meg. Olyan szabály

kidolgozása szükséges,

amely biztosítja a maastrichti

fiskális kritériumok érvényesülését.

Ez annál is fontosabb,

mivel az euró bevezetése

után ezen szabályok

betartása ugyanúgy kiemelt

fiskális cél marad.

Önkormányzati

hitelgarancia intézmény

létrehozása

Az előttünk álló időszakban

kulcskérdés az önkormányzatok

hitelképességének javítása.

Az előbbieken túlmenően

ezt a meglévő önkormányzati

hitelgarancia-rendszer kiteljesítése

jelentené. Az önkormányzatok

számos olyan felhalmozási

feladattal szembesülnek,

amelyekre sem saját,

sem EU-s forrás nincs, s amelyek

teljesülése stratégiai kérdés.

A jelenlegi helyzethez 3

képest előre kell lépni, hiszen

ennek az eszköznek egyenlőre

marginális szerepe van.

Érdemben lehetne csökkenteni

a garancia díjat, ha a források

olcsók és megfelelő minősítési

rendszer (rating) alkalmas a

kockázatok pontos bemérésére.

A forrás lehetne az EU-s források

átcsoportosítása a rating

pedig szakmai kérdés.

A költségvetésen kívüli szektor

transzparenciájának

biztosítása

Az önkormányzati rendszer

fontos és megőrzendő

vonása, hogy az önkormányzatok

nagy szabadságot

élveznek a feladatellátás

szervezeti kereteinek

megválasztásában. Az

is igaz, hogy ezen szereplők

vonatkozásában az önkormányzatok

irányítási lehetőségei

meglehetősen korlátozottak,

a jelenlegi gazdálkodási

rendszerben az

önkormányzati gazdaság

egészének kockázatai nem

jelennek meg. Úgy gondolom,

hogy mind a folyó gazdálkodás,

mind a beszámolás

terén közelebb kell hozni

egymáshoz a költségvetési

és az azon kívüli feladatellátókat.

Ez részben a beszá-

A stilizált forgatókönyvek összehasonlítása

Dimenziók A szerkezeti változásokat célul kitűző forgatókönyv Az önkormányzati minimum meghatározásán

alapuló forgatókönyv

Alkotmányos státus,

közigazgatási beosztás

Önkormányzati

feladattelepítés

Az önkormányzati

feladatellátás

szervezeti keretei

– középszint kijelölése és adókivetés jog és/vagy

adómegosztásban kulcsszerep,

– kötelező társulás intézménye,

– önkormányzatok tulajdonosi jogosítványainak módosítása.

– differenciált feladattelepítés,

– állami szint, önkormányzati középszint és a helyi szint

közötti feladatmegosztás.

– a költségvetésen kívüli feladatellátás „piacának”

egységesítése,

– a közüzemi vállalatok corporate governance szabályainak

specifikálása,

– árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése,

– a helyi beruházási döntési mechanizmus szabályozása.

– ágazati törvények deregulálása, minimális

feladatok rögzítése, többcélú kistérségi társulások

finomhangolása,

– kötelező társulás intézménye konkrét szakpolitikai

területen.

– rugalmas feladat-ellátási formák ösztönzése.

– a közüzemi vállalatok corporate governance

szabályainak specifikálása,

– árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése,

– a helyi beruházási döntési mechanizmus

szabályozása.

Pénzügyi

rendszer

Forrásszerkezet

és allokáció

– központi adók középszinttel történő megosztása,

(Ez a regionális fejlettségbeli kiegyenlítések eszköze.)

– települések közötti kiegyenlítés a középszint által,

– a helyi adónemek változtatása, vagyoni típusú

adók erősítése,

– a helyi adók település és társulások közötti horizontális

megosztásának intézménye.

– kötött felhasználású állami hozzájárulás

a kötelező feladatokhoz, jogcímek számának

radikális csökkentése,

– a települések adottságait figyelembe vevő

kiegyenlítés,

– az szja-megosztás – esetleg a kiegyenlítéssel

összekötve és a feladatfinanszírozás különválasztása,

– helyi adónemek változtatása (vagyoni típusú adók

erősítése).

Pénzügyi

fegyelem

– információgazdálkodás korszerűsítése,

– forrásszabályozási törvény,

– korszerű tervezési módszerek alkalmazása,

– önkormányzati kincstár,

– következetesebb adósságrendezési szabályozás,

– működési deficit lehetőségének kizárása,

– új hitelfelvételi szabály,

– önkormányzati hitelgarancia intézmény,

– ellenőrzési rendszer erősítése.

– információgazdálkodás korszerűsítése,

– forrásszabályozási törvény,

– korszerű tervezési módszerek alkalmazása,

– következetesebb adósságrendezési szabályozás,

– új hitelfelvételi szabály,

– önkormányzati hitelgarancia intézmény,

– ellenőrzési rendszer erősítése.

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

13


KÓR-KÉP

moló és információs rendszerek,

részben a corporate

governance szabályok szigorításával

lehet elérni.

A pénzügyi ellenőrzés

erősítése

Biztosítani szükséges,

hogy a minden közpénz

ellenőrzésének elve párosuljon

költséghatékony

megoldásokkal. A már

említett kincstár tovább

erősíti a beépített ellenőrzési

mechanizmusok szerepét.

A szakellenőrzések

és a pénzügyi ellenőrzés

együttes alkalmazása

nagyon fontos. Szükséges

megoldani, hogy minden

önkormányzat zárszámadását

külső pénzügyi ellenőrzésnek

vessék alá. Költséghatékonyan

ezt outsourcinggal

lehet megoldani,

hiszen az ÁSZ kapacitásait

nem érdemes ilyen „idény

jellegű” feladat igényeihez

igazítani. Államháztartási

könyvvizsgálók bevonásával

lehetővé kell tenni, hogy

az ÁSZ és a Könyvvizsgálói

Kamara által kialakított vizsgálati

program és módszertan

alapján minden önkormányzat

beszámolója hitelesítve

legyen. Az ÁSZ megfelelő

mintavétel alapján e

jelentések utólagos minőségbiztosítását

elvégezné.

Egyebekben kapacitásait

a nagy kockázatú önkormányzatok

gazdálkodásának

szabályszerűségi és

teljesítményellenőrzésére

fordítaná. Ez nem zárná ki

azt a lehetőséget, hogy az

önkormányzat könyvvizsgálót

alkalmazzon.

A működési deficit

lehetőségének

megszüntetése

A nemzetközi gyakorlatban

ritka az, hogy a szubnacionális

kormányzatok folyó

és felhalmozási költségvetése

között szabad az átjárás. A

hazai gyakorlatban az „egységes

pénzalap” arra szolgált,

hogy a feladatok alulfinanszírozását

lehessen a vagyon terhére

kompenzálni. A mai „kollektív

felelőtlenség” rendszerét

az aranyszabály alkalmazásával

lényegesen tisztábbá

lehetne tenni. Ez mindenképpen

az Ötv. módosítását

követeli.

A szerkezeti reformok két

lehetséges forgatókönyve

Az önkormányzati rendszer

szerkezeti átalakítása, egy konzisztens

rendszer létrehozása a

versenyképességet elősegítő

közszektor reformok ésszerű

és megkerülhetetlen kiindulópontja.

A közszektor reformok

kulcskérdése ugyanis a

közfeladatok terjedelmének

meghatározása és ezek kormányzati

szintek közötti észszerű

megosztása. Erre épülhet

rá a közigazgatás területi

beosztása, illetve a feladatellátás

szervezeti és financiális

feltételeinek biztosítása.

A rendszer átfogó korszerűsítésére

több szakmailag lehetséges

megoldás létezik. A rendszerszerű

megoldás két dolgot

feltételez. Egyfelől azt, hogy a

rövid távú kormányzati lépések

és folyamatok ne akadályozzák

a későbbi lépéseket, másfelől a

változások konzisztens modell

irányába történjenek. A forgalomban

lévő javaslatok általában

elhanyagolják a komplexitás

kérdését. A konzisztenciát

biztosítja, ha az önkormányzati

működés minden dimenzióját

érintik. Gondoljunk a Rubik-kockára.

Ha olyan stratégiát választunk

ebben, hogy egyetlen

oldalra koncentrálunk, akkor a

többi oldal megoldása során a

már kiforgatott egyszínű oldal

is elromlik.

A különböző dimenziók

átalakítása nemcsak szakmai,

de politikai konszenzust is igényel.

Az önkormányzati rendszer

közjogi vonatkozásainak

és a kormányzati szintek közötti

feladatmegosztás újraszabályozásához

szükséges az

alkotmány és az önkormányzati

törvény jelentős módosítása.

Ennek politikai feltételeinek

megteremtődése esetén

beszélünk a szerkezeti

(modellváltást) változásokat

középpontba állító első forgatókönyvről.

Világosan látni

kell, hogy egy ilyen forgatókönyv

felvállalása a politikai

osztály számára – a számukra

is világos előnyök mellett – számos

bizonytalansággal is jár,

hiszen ez egyben a választási

rendszer átalakítását is eredményezi.

A politikai konszenzus

hiánya esetén a második

forgatókönyvnek az önkormányzati

minimum megállapítását

és az ehhez kapcsolódó

pénzügyi mechanizmusokat

kell középpontba állítani.

Ez is reformértékű változás

volna, hiszen a rendelkezésre

álló források és a tényleges

lehetőségek felvállalása szerzett

jogok és status quo-k felmondását

jelentené. Úgy gondoljuk,

hogy mindkét forgatókönyv

esetében szükséges

a politikai erők kooperációja,

hiszen „ellenszélben” a formailag

feles törvényekre korlátozódó

második forgatókönyv

sem életképes. Nem osztjuk

tehát azt a vélekedést, amely

kizárólag a „sima” és a „kétharmados”

kérdésekben látja a

megvalósíthatóság törésvonalát.

Az áttekinthetőség érdekében

a forgatókönyvek fontosabb

jellemzőinek összehasonlítását

mátrixban (Lásd:

előző oldal) is ábrázoljuk.

Vígvári András

Négy település pályázik városi címre a Közép-dunántúli

Régióban. Lejárt a várossá válási pályázatok beadási határideje. A

Közép-dunántúli Régióban négy település: Csákvár, Rácalmás, Tát,

Balatonkenese pályázik. A döntés a köztársasági elnöké. Tát (5614

lakos) Esztergom és Dorog közelében, fejlett térségben fekszik

a Duna mellett, ami sok lehetőséget ad. Balatonkenese a maga

3604 lakosával nem nagy, ám köztudott, hogy nyaranta jóval

többen élnek ott. Csákvár korábban mezőváros volt, ma 5258

lakosával mikroközpont a Vértes alján. Erősségük az egészségügy,

hiszen ott van a megyei kórház egyik részlege, mentőállomásuk

van, jó néhány szakrendelés, több gyógyszertár is szolgálja

a lakókat. Rácalmásnak 4425 lakosa van. A Dunaújvárostól

és Adonytól is 10–11 kilométerre fekvő település az elmúlt

10–15 évben dinamikusan fejlődött, az adatok szerint a lélekszám

növekedésében a megyén belül a második helyen áll.

Területén működik a Hankook gumigyár, és a 6-os út mellett

egyre több középvállalkozás telepszik meg. A Jankovich-kúriában

létrehozott rendezvényközpont a környéken, de a tágabb

környezetben is a legszebb.

14

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


Szárliget. Mezei Ferenc

független jelöltet választották

polgármesternek

december 7-én hat független

és egy MSZP-s jelölt

közül a Komárom-Esztergom

megyei településen,

ahol az 1853 választásra

jogosult szavazó csaknem

40 százaléka vett

részt, közülük 27 százalék

szavazott Mezei Ferencre.

A korábbi polgármester,

Andráska Gyula 11 évig irányította

a falut, majd szeptember

elején lemondott és

nyugdíjba ment. Távozásának

okát az elégtelen önkormányzati

finanszírozásban

és egészségügyi okokban

jelölte meg.

Tápiógyörgye. Póczné

Fehér Máriát választották

meg december 7-én a Pest

megyei Tápiógyörgye polgármesterének.

A 2858 választásra

jogosult lakos közül 1251-

en járultak az szavazóurnákhoz,

és 602 szavazattal Póczné

Fehér Máriát választották

a négy független jelölt közül.

Varró István korábbi polgármester

589 jelölést kapott,

a másik két jelölt néhány tíz

szavazatot ért el az időközi

választáson.

KOR-KÉP

Időközi önkormányzati választások

Előző lapzártánk óta (2008. december 5.) húsz településen

tartottak időközi választást. Mindenütt felmerült

a települések vezetőinek cseréje, így húszból

húsz esetben döntöttek a leendő polgármester személyéről.

Az eredmények szerint három helyen kapott

újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken

(Bácsalmás, Dámóc, Heves, Nagymaros),

ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak

összlétszámát (29 fő) figyelembe véve nyolc képviselőt

újraválasztottak.

Téglás. Czibere Béla

független jelölt nyerte a

december 7-én tartott időközi

polgármester-választást

a Hajdú-Bihar megyei

Téglás településen. Az 5041

választásra jogosult polgár

közül 2584-en járultak az

urnákhoz. A választás, amelyen

két jelölt, Czibere Béla

(független) és Szegedi Attila

(MSZP) indult, érvényes

volt. A szavazatok többségét,

1802 voksot, Czibere

Béla szerezte meg, így ő lett

a választás nyertese. Szegedi

Attilára 775-en szavaztak.

A szavazást a korábbi polgármester,

Csobán József

halála miatt írták ki.

Bácsalmás. Zalántai

Endre, független jelöltként

indult korábbi polgármestert

választották újra a

Bács-Kiskun megyei Bácsalmás

település vezetőjének

december 14-én. Zalántai

Endre a szavazatok 64 százalékát

szerezte meg, míg

a szintén független jelöltként

induló Tanács Róbert

a szavazatok 36 százalékát

kapta. A választáson 2459

állampolgár vett részt, a szavazásra

jogosultak 40,8 százaléka.

Mivel a képviselőtestület

feloszlatta magát,

így képviselőket is választottak

a településen. A 13

képviselői helyért 40 jelölt

versengett.

Dámóc. Tömös Béla

Gyuláné független jelöltet

választották meg december

14-én a Borsod-Abaúj-

Zemplén megyei Dámóc

község polgármesterének.

A 424 fős település választásra

jogosult 321 polgára

közül 230-an adták le voksukat.

Az időközi választásra

azért volt szükség, mert

szeptember 30-án feloszlatta

magát a dámóci önkormányzat.

A kevesebb mint félezer

lakosú település képviselőinek

többsége úgy döntött,

hogy visszaadja mandátumát,

mert nem sikerült teljesíteniük

időarányosan a

2006-os választási kampány

során megfogalmazott vállalásaikat

és az önkormányzat

is nehéz anyagi helyzetben

van. Dámóc polgármesteri

posztjáért hárman – köztük a

volt polgármester – versengtek,

míg az öt megüresedett

képviselői helyért tizennégyen

indultak.

Kartal. Tóth Ilko Mihály

győzött december 14-én a

Pest megyei Kartalon tartott

időközi polgármester-választáson.

A választást azért kellett

megtartani, mert az előző

polgármester szeptember

14-én elhunyt. Helyére hatan

pályáztak: egy személy a

KDNP, egy a Jobbik jelöltjeként,

négyen pedig függetlenként.

A 4700 választásra

jogosult lakos közül 1745-en

járultak az urnák elé, s közülük

1088-an Tóth Ilko Mihály

vállalkozóra adták le voksukat.

A második helyezett a

KDNP jelöltje lett, aki 266

szavazatot kapott.

Sátorhely. Lőrincz

Árpád független jelölt nyert

a Baranya megyei Sátorhelyen

tartott polgármesterválasztáson.

A december 14-

ei eseményen Lőrincz Árpád

202 szavazatot kapott. A

mintegy 700 lelket számláló

település 564 választópolgára

közül 319 járult

az urna elé. A választásra

azért volt szükség, mert

Sátorhely korábbi vezetője,

Jónás Ferenc októberben –

döntését nem indokolva –

megvált tisztségétől.

Sormás. Póczai Zoltán

korábbi polgármestert

választották meg három

független jelölt közül a

Zala megyei Sormás polgármesterének

december

14-én. A település vezetőjének

szeptemberben jogerős

bírósági ítélet miatt

szűnt meg a megbízatása,

2006-ban pedig a képviselő-testület

függesztette

fel tisztségéből. Az időközi

választáson 60 százalékos

részvételi arány mellett

Póczai Zoltán 197 szavazatot

kapott, Gaál Lajos 178,

Rákos Lászlóné pedig 107

voksot gyűjtött. A Nagykanizsához

közeli település 795

szavazásra jogosult polgára

közül 483 választó vett részt

a voksoláson.

Bekölce. Dr. Horoghné

dr. Németh Katalin személyében

új polgármestert

választottak december 21-

én a Heves megyei Bekölce

élére. Az önkormányzat

önfeloszlatása miatt írták

ki a helyi időközi választásokat

a településen, ahol a

polgármester személyére,

valamint a képviselő-testület

jelöltjeire szavaztak a

helybéliek. A polgármesteri

székért három jelölt indult:

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

15


KOR-KÉP

a korábbi polgármester,

Liktor István, a jegyző, Dr.

Horoghé dr. Németh Katalin,

valamint Pallagi Károlyné

Holló Ilona. A legtöbb

voksot (172) Dr. Horoghé

dr. Németh Katalin kapta,

Liktor István 139-et, Pallagi

Károlyné Holló Ilona 79

szavazatot szerzett. A képviselő-testületi

tagságért

huszan indultak, közülük

választották meg a 7 képviselőt.

A körjegyzőség új

vezetője Szabó Ágnes lett,

az aljegyző Bozsik Péter.

A voksoláson a mintegy

ötszáz szavazásra jogosult

választó közül 372-en jelentek

meg.

Porpác. Poócza Tamás

független jelöltet választották

a Vas megyei Porpác

polgármesterének december

21-én. A település körjegyzője

az ÖNkorNET kérdésére

elmondta, hogy a 165

fős település 133 választásra

jogosult polgára közül 66-an

jelentek meg a voksoláson.

A leadott szavaztok közül 61

érvényes, 5 érvénytelen volt.

A polgármesteri székért egy

jelölt indult: Poócza Tamás,

így ő lett az új polgármester.

Az időközi választásra Boros

Béla korábbi polgármester

lemondása miatt került sor.

Mesteri. Lórántfy Tibor

független jelöltet választották

polgármesternek január

11-én a Vas megyei Mesteri

községben. A választás

eredményes volt, a település

új polgármestere az

egyetlen jelöltként induló

Lórántfy Tibor lett.

Fót. Mádly Zsolt, a

Fidesz–KDNP jelöltje nyerte

a január 25-ei időközi polgármester-választást

a Pest

megyei Fóton. A választópolgárok

közül összesen

5090-en szavaztak, ebből

3254-en voksoltak Mádly

Zsoltra, a második helyezett,

az MSZP jelöltje, 1654,

a független jelölt pedig

182 szavazatot kapott. A

17 tagú testület összetétele

nem változott: hatan

az MSZP színeiben, négyen

függetlenként, ketten civil

összefogás jelöltjeiként,

öten pedig a polgári frakció

képviseletében vesznek

részt a város vezetésében.

Az időközi választást azért

kellett kiírni, mert az előző

polgármestert tavaly felmentette

tisztségéből a

bíróság .

Maráza. Hoffmann

János független jelölt nyerte a

január 25-ei időközi választást

a Baranya megyei Marázán. A

polgármesteri székért egyedül

Hoffmann János indult.

A választást a falu korábbi

polgármesterének – Schenk

János – tavaly októberi halála

miatt írták ki.

Nagymaros. Petrovics

László független jelölt

nyerte az időközi polgármester-választást

a Pest megyei

Nagymaroson. Petrovics

László, korábbi polgármester

az 1899 leadott szavazatból

1001-et szerzett meg. Három

riválisa közül a legtöbb voksot

– 567-et – a Fidesz–KDNP

jelöltje kapta. Megválasztották

a 11 tagú testületet is. A

választáson a nagymarosiak

49 százaléka vett részt. Az

időközi választást azért írták

ki, mert még tavaly októberben

a Pest megyei település

önkormányzata feloszlatta

önmagát.

Etyek. Szűcs Lajos független

jelölt kapta a legtöbb

szavazatot a Pest megyei

Etyeken február 1-jén tartott

időközi polgármesterválasztáson.

A polgármesteri

székért hárman indultak

(mindannyian függetlenek).

Szűcs Lajos 645 szavazattal

győzött, a második helyen

Kollárné Papp Ildikó: végzett

574 vokssal. A választást

a korábbi polgármester

lemondása miatt írták ki.

Tahitótfalu. Sajtos

Sándor korábbi alpolgármester

nyerte a február 1-

jén megtartott időközi polgármester-választást

a Pest

megyei Tahitótfaluban. A

szavazáson a jogosultak 42

százaléka élt választói jogával.

Az 1815 választó közül

1141 szavazó adott bizalmat

a függetlenként induló

Sajtos Sándornak. A szintén

független Pörzse Sándor

667 szavazatot kapott.

Az időközi polgármesterválasztásra

az előző polgármester

októberi lemondása

miatt volt szükség.

Pécsudvard. Zsdrál

Artúr független jelöltként

nyerte a február 8-ai időközi

polgármester-választást

a Baranya megyei Pécsudvardon.

A 710 lelket számláló

település 599 választópolgára

közül 326 járult az

urna elé, 5 szavazat érvénytelen

volt. Az időközi választást

azért tartották, mert

Pécsudvard korábbi polgármestere,

Rónai László

egészségi okokra hivatkozva

tavaly novemberben

megvált hivatalától.

Sósvertike. Böröcz

Zsolt függetlenként nyerte

a február 8-ai időközi polgármester-választást

a Baranya

megyei Sósvertikén. A

203 lakosú Sósvertike 139

választópolgára közül 122

járult az urna elé, egy szavazat

érvénytelen volt. Az időközi

választásra azért kerül

sor, mert Kelemen Árpád

korábbi polgármester tavaly

októberben elhunyt.

Nemesvid. Harmath

István független jelölt nyerte

a Somogy megyei Nemesviden

tartott időközi választást

február 15-én. A függetlenként

induló jelölt - a

közeli Szőkedencs korábbi

polgármestere – 186 szavazattal

győzött négy, ugyancsak

függetlenként induló

jelölttel szemben. A csaknem

900 lakosú település

634 választásra jogosult

polgára közül 421-en

vettek részt a voksoláson,

ami 66 százalékos részvételnek

felel meg; 3 szavazat

érvénytelen volt. Az időközi

választásra azért volt

szükség, mert a korábbi polgármester,

az őt és családját

ért fenyegetések miatt 18 év

után, 2008 decemberében

lemondott tisztségéről.

Tornyiszentmiklós.

Kovács Krisztiánt választották

a Zala megyei Tornyiszentmiklós

polgármesterének

február 15-én. A választáson

kevesebb mint 20 százalékos

volt a részvétel. A

választásra jogosultak névjegyzékében

szereplő 526

szavazópolgár közül 97-en

adták le voksukat a két, függetlenként

indult jelöltre.

A település új vezetőjére

70-en szavaztak, a másik

jelölt 23 szavazatot gyűjtött

be; négy érvénytelen voksot

számoltak össze. Kovács

Krisztián társadalmi megbízatásban

látja el a feladatát.

Tornyiszentmiklós korábbi

polgármestere novemberben

mondott le a képviselő-testülettel

való megromlott

viszonya miatt.

Kolin Péter

16

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


ÖN

K O R

K É P

„Óvónéni, hogyan lehet, hogy a mamának dolgoznia kell,

te pedig egész nap itt játszol velünk”

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. január–február

MELLÉKLET

„A szándék az, hogy arra bátorítsuk

a családokat, a nőket különösen,

hogy ne gyesre menjenek, hanem

gyedre, hiszen alapvetően

minden társadalomban az egyik

alapérték, a gyermek. Az a cél,

hogy a családot munkajövedelemből

lehessen eltartani.”

Mit jelent a nők számára

a gazdasági függetlenség

– A nők és férfiak esélyegyenlőségén

alapuló költségvetés (gender budgeting)

fontosságát hangsúlyozó budapesti

konferencián azt mondta:

„A nők egyenjogúságának nincsenek

jogi akadályai, de hiányzik a

megfelelő társadalmi szemlélet.

Ne tekintsük gonosz nőnek, rossz

anyának azt, aki a gyerek egy-két

éves kora után visszamegy dolgozni.

Hiszen nagyon sokféleképpen lehet

boldog és kiegyensúlyozott családban

élni. Szóval, azt hiszem, elsősorban

előítéleteken múlik.” – Valóban

előítéletekről van szó

– Szerintem nagyrészt igen! A tapasztalatok

azt mutatják, hogy a nők és a

férfiak között nagyon hagyományos,

nagyon tradicionális a munkamegosztás,

ami több száz éven keresztül jól

működött, de az utóbbi 30–40 évben

nagyot változott a világ. Érdemes megnézni,

hogy miért van az, hogy a munkaadók

megbízhatatlan munkaerőnek

tartják a gyerekes édesanyákat, amit a

két nem közötti hatalmas bérkülönbség

is mutat: amíg nincs gyerek, addig

a nők és férfiak közötti bérkülönbség

csak 8 százalék, erre Európában akár

büszkék is lehetnénk! De az első gyerek

után ez már 16 százalékra, a második–harmadik

gyerek után pedig 25–26

százalékra nő a különbség. Míg egy 2–3

gyerekes édesapát szívesen fölvesznek

a munkaadók, mondván, hogy ő

a megbízhatóság mintaképe, ugyanazzal

a tudással, ugyanazzal a végzettséggel,

egy 2–3 gyerekes édesanyának

szinte esélye sincs a magyar munkaerőpiacon

elhelyezkedni. Vagy, ha el is

helyezkedik, akkor jóval kisebb fizetésért.

És természetesen ez a 25–26 százalékkal

alacsonyabb bér okozza majd

azt is, hogy a nők nyugdíjasként 25–26

százalékkal kevesebb nyugdíjból kénytelenek

majd élni.

Gender budgeting

Az esélyegyenlőségen

alapuló költségvetés

Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság

2009 januárjában a közép-kelet-európai hajdani

szocialista országok közül elsőként Magyarországon

alakult meg. Az egyesület első konferenciáját

a nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló

költségvetés (gender budgeting) külföldi tapasztalatairól

és magyarországi adaptációjának lehetőségeiről

tartotta. A konferenciát Dobrev Klára,

az egyesület elnöke nyitotta meg.

A Budapesten rendezett első konferencián a

hazai és nemzetközi szakértők színes és érdekes

példákkal könnyítették meg a Magyarországon

még szinte teljesen ismeretlen fogalom megértését,

valamint a résztvevő önkormányzatok ötleteket

is meríthettek az eddig még kiaknázatlan lehetőség

hasznosításához.

„A nők esélyegyenlőségét többek között gazdasági

függetlenségük határozza meg, melyhez az állami

segélyek és a szociális támogatások hozzájárulnak,

de még ezeknél is sokkal fontosabb, ha a nők

egyenrangú félként vehetnek részt a munkaerőpiacon,

ha a férfiakkal egyenrangú partnerként tudnak

munkát vállalni, és ezért egyenlő munkabért érdemelnek.

Éppen ezért tennünk kell az ellen, hogy a

kisgyermekes édesanyákat nem akarják foglalkoztatni,

és egy 2-3 gyermekes édesanya ugyanazért a

munkáért 25 százalékkal kevesebb bért kap, mint

egy hasonló munkakörben dolgozó férfi” – hangsúlyozta

köszöntőjében Dobrev Klára.

„Magyarországon elengedhetetlen a gender szakértelem

fejlesztése és kiterjesztése az államigazgatásban

annak érdekében, hogy a nők és férfiak társadalmi

egyenlősége megvalósuljon az élet valamennyi területén.

Az igazságos forráselosztás alapja a társadalmi

nemek szükségleteire érzékeny költségvetés” – mondta

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

esélyegyenlőségi szakállamtitkára előadásában.

„Élete során minden harmadik nő találkozik

valamilyen formában az erőszakkal” – mondta

Nicole Kidman egy New York-i

sajtótájékoztatón, amelyen az

UNIFEM, az ENSZ által támogatott

Fejlesztési Alapítvány a

Nőkért nevű internetes kampány

jószolgálati nagyköveteként

szólalt fel.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február 17


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Gender budgeting jelenleg négy stratégiai területre

összpontosítja a tevékenységeit: A nők szegénységének

felszámolása és a kirekesztés csökkentése; a nők

elleni erőszak felszámolása; a nők egészségügyi helyzetének

javítása; a nemek egyenlősége a demokratikus

kormányzásban békében és konfliktusokat követő

rendezésben.

Gender budgeting. Az UNIFEM az elmúlt

években világszerte több ezer kezdeményezést

támogatott, szakmai anyagokat és módszertant

dolgozott ki annak érdekében, hogy

a költségvetések, közpénzek és erőforrások

tervezése, elosztása és újraelosztása során

figyelembe vegyék a férfiak és nők eltérő

szükségleteit. A költségvetések vizsgálata

kimutatja, hogy a pénzügyi eszközök elosztása

tovább mélyíti-e, vagy inkább csökkenti

a nők és férfiak egyenlőtlenségét. A nemekre

érzékeny költségvetésnek nem az a célja,

hogy külön nőknek szóló költségvetés készüljön

és nem is az, hogy több pénzt költsenek

nőknek szóló programokra. Inkább arra irányul,

hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket

hatékonyabban osszák el a nők és a

férfiak között.

Bécsben hogy csinálják

Ausztria fővárosában már 2005 óta dolgozik egy

olyan csoport, mely a nők és férfiak esélyegyenlőségének

gyakorlati alkalmazásáért felel. Gerald Sirlinger,

a bécsi városháza pénzügyi, költségvetési és statisztikai

irodájának munkatársa előadásában példákkal

mutatta be a több éve működő bécsi projektet.

FRAUEN-WERK-STADT – Az iroda tanácsot ad

az új lakások tervezésében és kivitelezésében, kutatásokat

folytat a témában, figyelemfelkeltő akciókat

hirdet, illetve Európa legnagyobb, nők által tervezett

lakáskomplexumát építette fel a 21. kerületben.

TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNY –A családon belüli erőszak

esetében – a magyar gyakorlattól eltérően – jól

működik: a rendőr a helyszínre érve elrendelheti az

erőszakot elkövető 10 napos kitiltását a lakásból,

még akkor is, ha az saját tulajdona – és még csak

vérnek sem kell folynia mindehhez.

EDUCATION BOX – Külön oktatási csomagot

dolgoztak ki az óvodák és az általános iskolák tanulói

számára. A box olyan meséket és dalokat tartalmaz,

melyek szakítanak a berögzült nemi szerepekkel,

a lányokat és nőket állítva főszerepbe, illetve a

hagyományostól eltérő foglalkozásokba és helyzetekbe.

Több óvodában megszüntették a lány és fiú

játszósarkokat, hogy a gyerekek minél több játékszituációban

kipróbálhassák magukat. Néhány évvel

később a kísérleti óvodákba járó gyerekeknek sokkal

nyitottabb elképzeléseik voltak pályaválasztásukkal

kapcsolatosan.

Gender budgeting lehetőségei

Magyarországon

Schadt Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora

a konferencián elmondta – „a Pécs Megyei

Jogú Városi Önkormányzatnál végzett kutatásaim

során megfigyeltem, hogy nagyon kevesen érzékelik,

hogy a költségvetésen mennyit javíthatna, ha a nők

szempontjait is figyelembe vennék annak kialakításánál.

Míg sokan tartanak attól, hogy a nemek

esélyegyenlőségén alapuló költségvetés magas

kiadásokat eredményez, valójában, ha következetesen

véghez viszik, hosszú távon nagy hatékonysággal

és jelentős innovációval jár.”

Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság

Egyesület független, nonprofit szervezetként

2009 januárban került bejegyzésre

a United Nations Development Fund for

Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága

egyikeként. A világszervezet stratégiai

célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját

misszióját. Elsősorban szemléletformáló

feladata van, segíti a hazai gender-tudatos

gondolkodást. Másodsorban technikai és

anyagi támogatást nyújt az UNIFEM tevékenységéhez

a fejlődő országokban. Emellett

nemzetközi társadalmi és tudományos

tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte

élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi

kezdeményezésekkel és szemléletformálással

segíti a magyar közvélemény alakulását.

A nemzetközi UNIFEM székhelye

New York-ban van, amely 15 regionális irodán

keresztül végzi a munkáját.

Schadt Mária, Rauh Edit és Dobrev Klára

A budapesti konferencián Erika Kvapilova, a

Közép-Kelet-Európai Régió pozsonyi központjának

vezetője előadásában üdvözölte a magyarországi

UNIFEM létrejöttét, és kifejezte reményét,

hogy Magyarország be tud kapcsolódni a

régiós kezdeményezésekbe elsősorban a béketeremtésben,

nők elleni erőszakban folytatott

küzdelemben, az alkotmányok gender-tudatossá

tételében, valamint a nemek esélyegyenlőségén

alapuló költségvetések kialakításában.

Inkább ésszel mint pénzzel. Egy Pata nevű internetes

felhasználó írta egy fórumon „…a gender

budgeting szerintem elsősorban arról szól, hogy

egyes társadalmi csoportoknak próbáljuk jobbá

tenni az életét, inkább ésszel, mint pénzzel. Emellett

a fenti dolgok normális országban férfiakat is

érintenék, mert ők is részt vállalnak a gyerekkel

kapcsolatos dolgokból. Az északi országokban

pl. teljesen normális, hogy a férfi is kivesz egy fél

évet, amíg ő van otthon a gyerekkel.

– Miért az édesapa a megbízhatóság

mintaképe és nem az anya

– Azért tartják a munkaadók az

anyát megbízhatatlannak, mert a gyerekkel

kapcsolatos feladatok a magyar

társadalomban egyértelműen az édesanyához

kötődnek.

– Milyen feladatokra gondol

– A gyerekkel kapcsolatos mindennapi

teendőkre, például: elvinni az

óvodába, a bölcsődébe, az osztálykirándulásra,

odafigyelni az ebédpénzbefizetésre,

szülői értekezletre járni,

ha beteg a gyerek, az édesanya marad

otthon. És miért az édesanya marad

otthon Mert neki alacsonyabb a fizetése,

tehát a család számára kisebb a

kockázat, ha az ő munkája, munkahelye

kerül veszélybe. Ez egy ördögi

kör, amiből – szerintem – csak nagyon

sok munkával és viszonylag nehezen

lehet kitörni.

– A kitöréssel egyetértek, de hogyan

– Nagyon sok mindenen kell változtatni!

Az első lépésnek azt tartom,

hogy erről már lehet nyíltan beszélni.

Korábban, ha az ember a női esélyegyenlőségi

problémákra utalt, azonnal

megkapta, hogy, itt vannak az erőszakos

feministák, a nagy szájú kékharisnyák!

Úgy látom, hogy ma már

ez az ellenállás tompul. Ennek többek

között az egyik oka az lehet, hogy

hazánkban nagyon kevés gyerek születik.

Márpedig nekünk, magyaroknak

ez nagy tragédiánk. Az európai

uniós statisztikákból pontosan lehet

látni, hogy ott születik több gyerek,

ahol a nők gazdasági önállósággal

rendelkeznek.

A gazdasági önállóság részben természetesen

állami támogatásokon

és segélyeken keresztül valósul meg.

Ebben egyébként Magyarországnak

nincsen szégyenkezni valója, GDP-arányosan

mi költünk a legtöbbet az otthontartó

támogatásokra. Nincs még

egy ország, ahol három éven keresztül

18

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

lehet otthontartó támogatást, illetve

segélyt kapni! De a gazdasági önállósághoz

ez önmagában nem elég.

Ennél talán még fontosabb, hogy tudnak-e

a nők, édesanyák önálló jövedelemre

szert tenni, és ez az önálló

jövedelem vajon ugyanannyi-e, mint

amennyit az apák kapnak. Ahol megvan

ez a fajta gazdasági önállósága a

nőknek, ott több gyerek születik. Franciaországban,

Dániában, Norvégiában,

Svédországban többek között

azért is születik több gyerek, mert van

elegendő bölcsőde, így az anya vissza

tud menni dolgozni 4 órában, 6 vagy

éppen 8 órában, kinek mire van igénye.

Ez az egyik nagyon szoros összefüggés,

a másik pedig az, hogy azokban

az országokban születik több

gyerek, ahol a férfi-nő kapcsolatok

sokkal kiegyensúlyozottabbak. Ahol

a gyerekkel kapcsolatos feladatokból

a férjek is kiveszik a részüket, ahol van

például papa-gyed. Ahol az egészen

pici kisbabának nemcsak édesanyja,

hanem édesapja is van, ahol a szülői

értekezleten, a játszótéren ott vannak

az apák is. Ezek azok az országok,

ahol a nők merik vállalni a második

és a harmadik gyereket is, ahol meg

béklyóba köt a sok ezer éves megszokás

és a maradi hagyomány, ott kevés

gyerek születik.

– Vannak olyan dolgok, amit jobb,

ha az anya vállal. A nőknek nagyobb

a tűrőképességük és érzékenyebbek,

bizonyos kérdésekben

jobb konfliktuskezelők. Vegyük például

a szülői értekezleteket...

– Ez egy nagyon fontos kérdés, mert

a női esélyegyenlőség, az egyenjogúság

sosem jelenti azt, hogy teljesen

egyformává kellene válnunk. Mi nők

és férfiak különbözőek vagyunk, és ez

így jó, ettől izgalmas és teljes az egész.

Vannak dolgok, amiben a nők jobbak,

és vannak dolgok, amiben átlagban

a férfiak. Szerintem a nők semmivel

nem okosabbak és ambiciózusabbak,

mint a férfiak és nem is tehetségesebbek,

csak pont olyannyira okosak,

mint ők! Nagyon sokat beszélünk arról,

hogy vannak olyan szakmák, amelyek

rendkívüli módon elnőiesedtek. Például

nagyon jó lenne, ha sokkal több

férfi tanító és tanár lenne az általános

iskolákban, mert a gyerekeknek igenis

szükségük van női és férfi mintákra,

éppen azért, mert különbözőek

vagyunk. De ma még kínos erről

beszélni. Azt a fiút, aki tanítónak vagy

netalán óvodapedagógusnak megy,

azt kinézik, férfiatlan dolognak tartják.

Az elmúlt 30–40 évben nagyot változott

a világ, az 1960-as évek végétől

tömegesen kezdtek el a nők szakmát

tanulni, főiskolára, egyetemre járni. Ma

már a közgazdaságtudományi és a jogi

egyetemekre majdnem 60 százalékban

lányok járnak és a műszaki egyetemen

is rohamosan nő a számuk. Ez

már a női emancipáció, amit ráadásul

mindig kritikusan nézünk…

– Említette, hogy Magyarországnak

nincs szégyenkezni valója,

GDP-arányosan mi költünk a legtöbbet

az otthontartó támogatásokra.

Nincs még egy ország, ahol

Teljes termékenységi ráta

2

1,9

1,8

1,7

1,6

1,5

1,4

1,3

1,2

1,1

1

három éven keresztül lehet otthontartó

támogatást, illetve segélyt

kapni. A napokban felröppent egy

hír, miszerint a kormány változtatna

ezen, és egy évre csökkentené az

otthontartó támogatást.

– Ez a téma mindig a viták kereszttüzében

van. Ha például az édesanyák

számára lehetővé tesszük, hogy dolgozhassanak,

abban a pillanatban jönnek

az ilyen típusú rémtörténetek! Akkor

az ellenzék részéről azonnal az a vád

ér bennünket, hogy az összes gyereket

bölcsődébe akarjuk adni, és megszűnik

a gyes és a gyed. Nem, nincs

erről szó! Ugyanakkor vannak olyan

elképzelések, amelyek a gyes és a gyed

rendszerét rugalmasabbá tennék. Az

előző kormányok gyakorlatilag ehhez

egyáltalán nem nyúltak hozzá. A mostani

reformcsomagban a kormány azt

javasolja, hogy a gyed adásának feltétele

fél év helyett 12 hónap munkaviszony

legyen, és csak annyi időre járna

ez a támogatás, amennyi ideig előtte

a gyermek édesanyja dolgozott, de a

gyes változatlan marad. Ezzel kiküszöbölnénk

azt, hogy ugyanannyi gyedet

kapjon az az édesanya is, aki csupán pár

hónapnyi munkaviszonyt tud igazolni

A nők foglalkoztatottsága és a teljes term ékenységi ráta az Európai U nió

országaiban 2005-ben

Málta

A nők foglalkoztatottsága és a teljes termékenységi ráta

az Európai Unió országaiban 2005-ben

33,7; 1,37

Belgium

Luxemburg

53,8; 1,72

53,7; 1,7

S p a n yo lo rs z ág

O la s z o rs z á g

5 1 ,2 ; 1 ,3 4

4 5 ,3 ; 1 ,3 4

51,0; 1,32

G ö rö g o rs z á g 4 6 ,1 ; 1 ,2 8 M agyarország

4 6 ,8 ; 1 ,2 4 5 0 ,9 ; 1 ,2 5

L e n g ye lo rs z á g

S z lo v á k ia

5 7 ,6 ; 1 ,9 4

5 8 ,3 ; 1 ,8 8 E g ye s ü lt K irá lys á g 6 5 ,9 ;1 ,8

F in n o rs z á g 6 6 ,5 ;1 ,8

D á n ia 7 1 ,9 ; 1 ,8

H o lla n d ia

7 0 ,4 ; 1 ,7 7

S v é d o rs z á g

6 6 ,4 ; 1 ,7 3

30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0

Nők foglalkoztatottsági rátája

F ra n c ia o rs z á g

Íro rs z á g

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

19


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

80

70

60

50

40

30

20

10

0

SI

a gyermekvállalás előtt, és az is, aki már

több évet dolgozott. Persze akinek két

évet meghaladó előzetes munkaviszonya

volt, az továbbra is két évig kapná

a gyedet Az elmúlt pár évben nagyon

sok minden változott. Ilyen például az

első hét a papával program, amit a kormány

2002-ben vezetett be. Ez arról

szól, hogy amikor megszületik a gyerek,

akkor a papának van egy hét plusz

szabadsága, ami nemcsak a gyereknek

fontos, hanem az édesanyának is. Ez

egy rendkívül fontos női esélyegyenlőségi

program. Fontos az is, hogy ha az

édesanya a gyerek egyéves kora után

visszamegy dolgozni, akkor megtarthatja

a gyest, hiszen a gyermek elhelyezésével

és az utazással kapcsolatban

vannak pluszköltségei. Az is fontos,

hogy azoknak a munkáltatóknak,

melyek gyesről, gyedről visszatérő kismamákat

alkalmaznak, jelentős járulékkedvezmény

jár. A Start Plusz programokkal

15–25 százalékos járulékkedvezményeket

kapnak. Ez mind-mind

könnyíti az elhelyezkedést.

Volt olyan elképzelés is, miszerint, ha

valaki úgy dönt, hogy mondjuk három

év helyett csak két évig marad otthon

és ezt előre megtervezi, akkor hadd

Source: Eurostat, European Labour Force Survey, annual averages.

Notes: No data avalible for DK, IE and SE

Női foglalkoztatottság az EU-ban

LT PT NL BE FI AT CY FR LV RO LU UK BG EU-25 PL EE ES EL SK DE CZ IT HU MT

Világos szürke: gyerek nélkül

Sötét szürke: gyerekkel

kapja meg a három évre jutó gyest,

adott esetben legyen magasabb abban

a két évben a jövedelme. Úgy gondolom,

hogy ezek az ötletek jó irányba

vezetnek, mert az egész rendszert

rugalmasabbá teszik. Tízmillió ember

él ebben az országban, más-más családban,

más-más értékrendben, muszáj

a szabályoknak is kicsit alkalmazkodni.

A szándék az, hogy arra bátorítsuk

a családokat, a nőket különösen, hogy

ne gyesre menjenek, hanem gyedre,

hiszen alapvetően minden társadalomban

az egyik alapérték, a gyermek. Az

a cél, hogy a családot munkajövedelemből

lehessen eltartani. A gyed egy

biztosítási viszony, ami az előző, ledolgozott

évek után teljesen természetes

társadalmi szolidaritás. Az elmúlt években

látjuk az eltolódást, hogy egyre

többen gyesre mennek, ahelyett, hogy

gyeden lennének. E tekintetben az biztos,

hogy minden hasznos, ami az édesanyákat

arra ösztönzi, hogy dolgozzanak.

Legyen munkahelyük, végzettségük

és utána vállaljanak gyereket.

Azt nagyon pontosan lehet látni,

hogy akinek egyáltalán nem volt munkahelye,

és szül egy vagy két gyereket,

majd utána próbál meg elhelyezkedni,

szinte kilátástalan a helyzete. Még

akkor is nehéz, ha két–három évi munkaviszony

után vállal gyereket, de így

legalább van esélye. Ez nem magyar

sajátosság, ez így van Svédországban,

Svájcban, Németországban is.

– Ha nincs esély az elhelyezkedésre,

jöhet a szociális és a munkanélküli

segély, erről az önkormányzatok

sokat tudnak mesélni.

– Igen, hogy ez ne így legyen, ebben

az önkormányzatoknak fontos szerepük

van. Egy civil delegációval voltunk

Norvégiában, ahol nagyon jól

működő esélyegyenlőségi szervezetek

képviselői azt mondták, hogy

amíg nincs bölcsőde, addig felejtsük

el a nők esélyegyenlőségét. Ugyanis

amíg nincsen megfelelő számú bölcsőde,

addig egész egyszerűen nem

lehet az egyenlő munkáért egyenlő

bért és a gazdasági önállóságot a nők

számára biztosítani.

– Úgy emlékszem, hogy rendszerváltás

után a bölcsődék üzemeltetését

nem ösztönözték...

– Korábban a bölcsődék száma sokkal

több volt. A 90-es évek legelején szinte

tudatosan szétverték a magyar bölcsődei

hálózatot. Az Antall-kormánynak

volt egy minisztere, aki janicsárképzőnek

nevezte a bölcsődéket. Az volt

az ideológia, hogy a nők maradjanak

otthon. Akkor születik majd sok gyerek,

ha a minél több főállású édesanya

lesz. A bölcsődék számát nézve 1998-tól

rohamos csökkenést tapasztalunk, ami

magyarázható a gyermekszám csökkenésével

és azzal, hogy az önkormányzatok

számára is egyre nehezebbé válik

a gazdálkodás. De nem csak ez volt az

oka! A bölcsődeépítés egyáltalán nem

volt napirenden. A statisztikai adatokból

pontosan lehet látni, hogy nagyjából

2002-től indult el a bölcsődék építése,

rohamosan nőtt a bölcsődei normatíva,

de tény, hogy így is csak közel

a felét fedezi a költségeknek.

20

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

– Gyakran halljuk az önkormányzatoktól,

hogy a bölcsőde az egyik

legdrágább szociális intézmény.

– Igen, de hozzá kell tenni, hogy a

90-es években egyáltalán nem volt a

bölcsődének normatívája! 1996-ban

a Horn-kormány vezette be a bölcsődei

normatívát, majd utána a Fideszkormány

alatt ez reálértékében gyakorlatilag

nem változott.

A világon mindenütt a bal- és a

jobboldal között ez alapvető különbség.

Így van ez Németországban is, a

mama maradjon otthon. Alapvetően

tradicionális női szerepeket támogatnak,

ez is a konzervatív pártok sajátossága.

– Egy ötödik ciklusát betöltő, nagy

tapasztalattal bíró polgármester

asszony egyszer azt mondta nekem,

hogy milyen szerencse, hogy nem

adták el a város bölcsődéit!

– Igen, most mekkora szükség van

rá! Fontos hozzátenni, hogy természetesen

minden polgármesternek igaza

van, amikor azt mondja, nincs pénz.

Most mindenre kevesebb pénz jut.

Nem is biztos, hogy 2009 a legideálisabb

év arra, hogy azért kampányoljanak,

hogy építsenek újabb és újabb

bölcsődéket, hiszen a világgazdasági

válság miatt nagyon sok a probléma.

Most inkább a társadalmi szemléleten

szeretnék változtatni, a bölcsőde

fontosságára szeretném felhívni

a figyelmet, hiszen a pénz mindig

kevés lesz. A főtér kikövezése, a főtéren

lévő szökőkút, a művelődési ház

vagy a színház felújítása, mind fantasztikus

dolog. De az én rangsoromban

a bölcsőde egy kicsit előrébb szerepel.

Nagyon jó volna, ha egyre több

és több olyan polgármestert lehetne

látni, aki nem a főtér kikövezésével,

hanem az új bölcsőde építésével

kampányol. Ami nagyon nehéz,

mert általában ma Magyarországon

a társadalmi közhangulat bölcsődeellenes.

Egy közvélemény-kutatás

szerint az embereknek több mint 90

százaléka szükséges rossznak tartja

azt. A megkérdezettek többsége szerint

a gyereknek hároméves koráig az

anyja mellett, és ami a legfontosabb,

csak az anyja mellett van a helye. Erről

érdemes beszélni. Ne tekintsük rossz

anyának azokat, akik úgy gondolják,

hogy a gyereknevelés és a család mellett

más is fontos. Én például büszke

vagyok arra, hogy a gyerekeimnek egy

olyan értékrendet adok át, ami arról

szól, hogy a család a világon az első

és a legfontosabb dolog. De a család

az nem feltétlenül bezár, hanem

olyan, aminek én is neki tudom vetni

a hátamat, és éppen az ő segítségükkel

tudok helyt állni az egyetemi oktatásban,

vagy adott esetben bármelyik

közéleti feladatban. De a magyar társadalomban

ezt nem tekintjük értéknek,

sem a munkaadó, sem a munkatársak,

sem a média, hiszen azt halljuk

nap mint nap, hogy csak az a jó

anya, aki otthon marad.

– De a gyesen lévő édesanya otthoni

munkáját sokszor maga az

apa, a férj se értékeli! Már a 80-as

években készültek olyan felmérések,

amelyek azt igazolták, hogy a

három évig otthon lévő kismamák

egy jelentős része gyakran az alkoholhoz

nyúlt, de olvashattunk depresszióról

és megromlott családi

életről is.

– A szülés utáni depresszió is tabutéma!

Nagyon sokan felháborítónak tartják,

hogy a kismamának mindene megvan,

a gyerek is milyen gyönyörű, aztán

mégis problémája van. Biztos valamilyen

úri huncutság! Egyszer egy szociológus

azt mondta: „bezzeg régen, amikor

a nőknek csak otthon kellett lenniük

és szervezték a társadalmi életet, akkor

nem volt idejük depressziósnak lenni” –

szerintem ez megalázó a nőkre nézve!

Miközben pontosan kimutatható, hogy

a kismamáknak közel a fele szenved

szülés után depresszióban, hormonális

okokból eredően is közel 10–15 százalékuk

szorulna orvosi kezelésre, ha

merne beszélni róla, és nem tartaná

a környezete egész egyszerűen hisztériának.

Ezek is olyan témák, amikről

olyan bonyolult és nehéz beszélni. Sajnos,

mindig egy-egy tragédia kapcsán

döbbenünk rá, hogy Atyaúristen! lehet,

hogy ha kibeszéltük volna ezt a problémát,

ha nem söpörjük a szőnyeg alá,

akkor meg lehetett volna előzni.

– A példák azt mutatják, hogy a

bölcsőde nemcsak abban segíthet

a fiatal mamának, hogy könnyen

visszatérjen a munka világába, ennél

többről van szó! Ha az önkormányzatnak

van bölcsődéje, az egy

szerencsés helyzet, de mi van akkor,

ha nincs erre pénz Ebben az esetben

jó megoldás lehet a Csana

– A családi napközi nagyon fontos. Valóban,

a bölcsődéket nagyon drága fenntartani.

Különösen azokon a kistelepülésen,

ahol egész egyszerűen nem tudja magá-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

21


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

60

50

40

30

20

10

0

2

56

1

28

2 3

33 33

Állami kitüntetésben részesülők aránya

4

36

7

31

1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. 2008.

nak megengedni az önkormányzat. De

nemcsak a kistelepüléseken, a nagyobb

településeken is van létjogosultságuk.

Ha az önkormányzat nem tud bölcsődét

működtetni a kisgyerekek elhelyezésére,

akkor a családi napközi létesítése sokkal

olcsóbb megoldást jelent. Erről bővebben

a www.csanainfo.hu internetes portálon

érdemes tájékozódni, szerintem, jól

tesszük, ha felhívjuk az önkormányzatok

figyelmét erre a portálra.

Családi napközinek azt hívjuk, amikor

egy családban az édesanya, a nagymama,

a nagypapa vagy bárki más úgy

dönt, hogy a saját gyerekei mellett 5–6

vagy akár 7 gyereket is befogad, és napközben

ellátja őket. Nyugdíjas pedagógusok,

otthon lévő gyeses, gyedes kismamákról

van szó. Vannak olyanok, akik

főállásban már évek óta ezt csinálják, és

fantasztikusan jól működik. Nagyon fontos,

hogy a családi napközi is megkapja az

állami normatívát és a családi napközinél

lehet kérni szülői hozzájárulást.

Az a családi napközi, ahol az önkormányzat

nem járul hozzá, az a jómódú családok

napközije, és önkormányzati hozzájárulás

nélkül havi 30–40 ezer forintba kerül egy

gyerek ellátása, ez nagyon sok pénz!

– Ha nem járul hozzá...

– Egyáltalán nem feltétel, de én

most mégis azért lobbiznék, hogy

az önkormányzatok gyerekenként

3

36

4

5 5

39 40 41

7

37

3

34

3

26

5

31

8 4

férfi

34 36 38

havonta 20–30 ezer forinttal támogassák

a családi napköziket, ami

nagyságrendben sokkal kevesebb,

mintha bölcsődét üzemeltetnének,

ugyanakkor olyan családok számára

is elérhetővé válik, akiknek szerény

a jövedelmük. Ne felejtsük el,

azok az édesanyák, akik el tudnak

menni dolgozni, megtarthatják a

gyest munka mellett is a gyerek

hároméves koráig. Tehát 23 ezer

forintnyi plusz állami támogatást

kapnak, ami adott esetben családi

napközire is költhető.

– Van erre példa

– Igen, több helyen is működik

önkormányzati támogatással családi

napközi, mint például Zsombón,

Sokorópátkán, Kerecsenden és Salgótarjánban,

ami véleményem szerint

az önkormányzatok számára a

legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás.

Azért is jó a településeknek,

mert ott helyben munkát ad néhány

embernek, és lehetővé teszi 5–6 másik

édesanya számára, hogy munkát vállaljon.

A családi napközinek van még

egy nagy előnye, nyitva tartás szempontjából

sokkal rugalmasabb, és előnyös

a speciális képzést igénylő gyerekeknél

is, ha például nyugalmazott

gyógypedagógus „vezeti” a családi

napközit.

6


4

35

10

30

– A családi napközi mióta létezik,

mennyire ismert az önkormányzatok

körében

–Több mint tíz éve. A bölcsődei

normatíva emelésével párhuzamosan

emelkedett a normatívájuk és vált

egyre hozzáférhetőbbé. És most, hogy

a szabályokat is enyhítették – mert

voltak olyan ÁNTSZ előírások, amelyek

nem voltak racionálisnak –, úgy

tűnik népszerűbb lehet. Szerintem

történelmi szerepe lenne az ÖN-KOR-

KÉP-nek, ha sikerülne a családi napköziket

elterjeszteni...

– Rajtunk nem múlik! Mit kell tudni

Egy ilyen vállalkozás kiválthatja

a bölcsődéket

– Egy kistelepülésen, ahol bölcsőde

működtetésére nincs lehetőség, ott

mindenféleképpen. Természetesen

a bölcsőde nagyon sok pluszt tud. A

bölcsőde nem egy gyermekmegőrző

hely, hanem egy fejlesztő intézmény.

Az a gyerek, aki adott esetben valamilyen

hátrányból indul, 6–7 éves korára,

mire iskolába ér, bölcsőde nélkül már

behozhatatlan hátrányt szenved. Fontos,

hogy hány mesét hall, fogott-e a

kezébe színes ceruzát stb. A bölcsődének

olyan szerepe van, ami kifejezetten

hosszú távon jót tesz a gyereknek.

– A bölcsődéknek jelentős szerepük volna

a hátrányos helyzetű térségekben...

– Biztos, hogy így van, megszűnt az

a világ, amikor nagymamák, nagypapák

vették körbe a gyereket, rendkívül

ingergazdag környezetben. Minden

elismerésem azé az anyáé, aki

egy kislakásban is tudja biztosítani

azt az ingergazdag környezetet a gyereknek,

amire szüksége van. Tudom,

hogy nagyon sokan vannak ilyenek,

de beszéljünk erről is nagyon őszintén.

Én jó anyának tartom magam, de

én sem vagyok képes 12 órán keresztül

folyamatosan rajzolni és mesét

mondani. Nagyon-nagyon élvezem

22

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

a gyerekeimmel töltött időt most is

és akkor is, amikor kicsik voltak. De

igaz az a gyerekmondás, „hogy óvónéni,

hogyan lehet, hogy a mamának

dolgoznia kell, te pedig egész nap itt

játszol velünk”. Hát igen, ez egy kőkemény

munka!

– Még nem beszéltünk a női kvótáról!

– Igen, ez is fontos, de nem csak a politikában.

Nagyon örülök annak, hogy

ettől az évtől a Kossuth- és Széchenyidíj

bizottság tagjainak már 30 százaléka

nő. Ha megnézzük a Kossuth- és Széchenyi-díjasok

arányát, azt látjuk, hogy 1990

óta a női díjazottak száma alig éri el a 10

százalékot. Ezzel a témával is tabut döntögetünk,

hiszen korábban még senki

nem tette fel ezeket az egyszerű kérdéseket.

Azt láttam, hogy akit szembesítettem

ezzel a statisztikával megdöbbent.

Amikor színészekkel, művészekkel, tudósokkal

beszéltem, megkérdeztem, hogy

egyébként március 16-án meg szoktae

nézni az újságot, hogy ki kapott Kossuth-

és Széchenyi-díjat. És akkor kiderült,

hogy az az első dolguk, hogy megnézik,

ki kapott, miért kapott, miért nem

ő kapott stb. De még soha, senki nem

tette fel azt a kérdést, hogy hány nő és

hány férfi részesült ebben a kitüntetésben.

Ezért fontos ilyen kérdéseket feltenni,

mert önmagában a kérdés is elindíthat

egy olyan gondolkodást, ami elvezethet

a változáshoz.

– Jó, akkor kérdezek! Mi a helyzet

a díszpolgárokkal Mert erre az

önkormányzatoknak nagyobb hatásuk

van.

– Nagyon jó kérdés!

– Köszönöm a beszélgetést.

Csiky Ildikó

Fotó: Pető Zsuzsa

A konferencia után Paks, Szigetszentmiklós,

Berettyóújfalu, Gyula, Öskű, Sokorópátka, Budapesten

a Fővárosi Önkormányzat, valamint a XIII.

és a XV. kerület önkormányzata jelezte, hogy részt

vennének a Gender budgeting programban.

A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha

egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül

száll szembe.

Kvóta, ha mondom….

Női kvóta Magyarországon

– ha igen, akkor miért nem

Beszélgetés Dr. Ilonszki Gabriella politológussal

(Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet)

– Politikai életünkben a rendszerváltás

óta téma a női kvóta. Beszéljünk

először arról, hogy a világ hol

tart ma….

– Sok országban történt előrelépés.

A két példa ország: Belgium és

Franciaország. Nem is kell mondani

talán, hogy miért. Erős katolikus

hagyományok, patriarkális társadalmak.

Mind a két országban – többkevesebb

sikerrel – szigorú alkotmányos

kvótát vezettek be. Persze tudjuk,

hogy azért, mert valamit bevezetnek,

nem biztos, hogy politikailag

rögtön eredményes is lesz. A belga

esetben azonban sikerről beszélhetünk.

– Kínkeservvel vagy pedig…

– Lehet mondani, hogy kínkeservvel,

mert a jó kvóták azok, amelyek

büntetéssel szankcionálnak. Tehát

megvan a jutalom, hogy bent vannak

a nők, de megvan a büntetés is.

Denis Diderot

A pártokat szigorúan szankcionálják,

ha nem érvényesítik a kvótát.

– Ki büntet

– Például az Alkotmánybíróság

vagy egyszerűen egy peres, egy

jogi eljárásban szabnak ki pénzbüntetést.

Ennek eredménye, hogy

a belga parlamentben 30 százalék

fölötti lett a nők aránya. A franciák

nem tudnak ilyen eredményt felmutatni,

aminek következtében a

pártok sokat fizetnek az államkaszszába.

– Ki vagy mi akadályozza a pártokat

abban, hogy teljesítsék a kvótát

Csupán az előítéletek

– Ennél bonyolultabb a helyzet.

Az egyik ok a választási rendszerben

keresendő, ami gyakorta nehezíti

a kvóta érvényesítését. De lehetnek

politikai okai is. Például, ha a

pártokban nagyon erősek – mi úgy

hívjuk – a kapuőrök, akik azokat a

bejáratokat vigyázzák, amelyeken

új szereplők mehetnének be a politikába.

És akkor még ott vannak a

társadalmi okok. Például, ha maga

a társadalom nem igényli a kvótát.

Mi több, maguk a nők sem tolonganak,

hogy bejussanak a döntéshozók

közé. Tehát nemcsak a párt kapuőrök

tiltása és a választási rendszer

előnytelensége, hanem a női szavazók,

illetve a potenciális nő politikusok

relatív bizonytalansága is magya-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

23


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

1. táblázat. A nők aránya az új kelet-közép-európai uniós tagállamok parlamentjeiben (%-ban)

Ország

Az első

demokratikus

választás éve

A női képviselők

aránya az első

választások után

Legutóbbi

választási év

A női képviselők aránya a

legutóbbi választások után

Litvánia 1990 9,9 2004 22

Lettország 1990 15,0 2002 21

Lengyelország 1991 9,1 2005 20,4

Észtország 1990 5,7 2003 18,8

Szlovákia 1990 12,0 2006 16

Csehország 1990 10,0 2006 15,5

Szlovénia 1990 13,3 2004 12,2

Magyarország 1990 7,3 2006 10,6

Forrás: IPU (www.ipu.org/wmn-f/classif.htm).

rázza, hogy a franciák még nem lépték

át azt a bizonyos 30 százalékot,

amit álomhatárnak tartunk.

– Mi, magyarok hol tartunk

– Mindössze 10,6 százalékon.

Ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt.

Ezzel gyakran szoktam érvelni. Érdemes

megnézni a mi húsz évünket és

a többi országét.

– Szlovákia

– 16 százalék. A posztkommunista

országok közül mi állunk a legrosszabbul.

Ehhez képest törvényi

kvóta csak egy országban van,

Szlovéniában. Az összes többiben

vagy párton belüli szabályozásokkal,

vagy a társadalmi közhangulat

változásával értek el a mienknél

jobb eredményt. A cseh társadalom

például kevésbé patriarkális,

mint a magyar. A lengyeleknél

pedig nem állt be úgy a pártrendszer,

nem merevedtek meg úgy a

pártviszonyok, mint nálunk, ami

által nagyobb teret kaptak a nők. Ők

már a 20 százalék felett vannak.

– Nálunk mi a jellemző

– A mi kvóta problémánk elválaszthatatlan

attól, hogy a politikai rendszer

befagyott vagy – ha úgy tetszik

– konszolidálódott. Nekem az a mániám,

hogy a súlyos esélyegyenlőtlenség

vagy lemaradás azzal függ össze, hogy

20 éve ugyanaz a pártelit ül a parlamentben.

Két évtizede ugyanazokat

arcokat látjuk. Márpedig ez a helyzet

2. táblázat. A női képviselők száma és aránya pártonként 1990–2006 között

Párt 1990 1994 1998 2002 2006

szám % szám % szám % szám % szám %

MDF 8 4,8 6 15,8 1 5,9 1 4,5 1 9,8

SZDSZ 8 8,5 11 15,7 3 12,5 2 10,0 2 10,0

MSZP 5 15,1 22 10,5 14 10,4 23 12,9 25 13,1

FIDESZ 2 9,1 1 5,0 10 6,7 9 5,5 11 7,8

KDNP 1 4,7 1 4,5 - - - - 2 8,7

FKGP 3 6,8 2 7,7 9 6,2 - - - -

MIÉP - - - - 1 7,1 - - - -

Összesen 28 7,3 43 11,1 32 8,3 35 9,1 41 10,6

Forrás: Ilonszki–Kelemen–Széles (2003: 14) és saját számítások. Kiemelés: kormánypártok.

lehetetlenné teszi, hogy egy kisebbségi

helyzetben lévő csoport, adott esetben

a nők, rákészüljenek a politikusi

szerepre, és hogy be tudjanak kapcsolódni

a közéletbe. Ez probléma nemcsak

a bekerülésnél, hanem a kikerülésnél

is tetten érhető. Ha megnézzük

a 2006-os parlament összetételét, azt

látjuk, hogy a férfi képviselőknek csak

a negyede új. Tehát 75 százalékuk ott

ül már Isten tudja mióta. Miközben a

női képviselők fele új. Ami azt jelenti,

hogy egyre nagyobb aránnyal szelektálódnak

ki. Tehát: aki nagy nehezen

bekerül, az is, ha nem tud hasonulni,

vagy nem veszi fel azt a stílust, azokat

a módszereket, azokat a perspektívákat,

nem követi azt a napirendet – ugye,

ez most egy divatos szó –, amit a férfi

politikusok szabnak meg, akkor megválnak

tőle. Tehát bekerülni, nagyon

nehéz, kikerülni pedig iszonyatosan

könnyű. Magyarország a rendszerváltáskor

– a női képviselők arányát tekintve

– a nemzetközi rangsorban kb. a 40.

helyen volt, most pedig a 123-on.

A választási rendszer

és a női országgyűlési

képviselők aránya

Az 1998-as választások során az

MDF, míg a 2006-os választások

alkalmával a KDNP kötött választási

koalíciót a Fidesszel, de a parlamentben

mindkét párt önálló frakciót

alakított, így a 2. táblázatban is

külön szerepeltetjük a rájuk vonatkozó

adatokat.

A konzervatív pártok esetében a

női képviseleti szint általában alacsonyabb.

Érdemes megjegyezni, hogy

a jelenleg legnagyobb konzervatív

pártnál, a Fidesznél a női képviselők

aránya csak a legutóbbi 2006-os

választások során nőtt, de még mindig

nem érte el az 1990-es szintet

(természetesen, a változó választási

24

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

3. táblázat. A női képviselők mandátumszerzési struktúrája 1990–2006 között

év

Egyéni körzetben

szerzett mandátum

összes

női

szám

Területi listán szerzett

mandátum

női % összes női

szám

sikerek fényében a számszerű érték

változó). Igaz, hogy a párt 1990-ben

még nem a konzervatív pártok családjába

tartozott.

Az 1989 nyarán az ellenzék és a kommunista

párt reformcsoportjai közötti

tárgyalások során kialakított sarkalatos

törvények közül az egyik a választási

rendszert meghatározó törvény volt,

amelyet 1989 őszén fogadott el az országgyűlés

(XXXIV/1989). A törvény sajátossága,

hogy női vagy más kisebbségi

képviseletre vonatkozóan semmilyen

kitételt nem tartalmaz, a tárgyalófelek

inkább a kommunista–nem kommunista

törésvonalra koncentráltak a tárgyalások

során. Az MSZMP reformcsoportjai

az egyéni körzetek túlsúlya érdekében

küzdöttek, abban a reményben,

hogy jelöltjeik nagyobb ismertségnek

örvendenek, mint az új pártok új jelöltjei.

Ezzel szemben az ellenzéki csoportok

többsége az arányos-listás rendszert

preferálta azon az alapon, hogy egy pártalapú

arányos rendszerben jobb esélyekkel

indulnak.

Az, hogy az új választási rendszer nem

volt kifejezetten esélyegyenlőség-érzékeny

nem jelenti azt, hogy semmiféle

hatással nem volt a nőkre, hiszen a mandátumszerzési

struktúrában (3. táblázat)

fontos eltéréseket láthatunk a női és a férfi

képviselők között. Az első választáson

a „papírforma” valósult meg, hiszen az

előzetes várakozásoknak megfelelően az

Országos listán szerzett

mandátum

női % összes női

szám

Összes nõi

mandátum

női % szám %

1990 176 6 3,4 120 8 6,7 90 14 15,6 28 7,3

1994 176 15 8,5 125 17 12,8 85 11 14,1 43 11,1

1998 176 12 6,9 128 13 10,2 82 7 8,5 32 8,3

2002 176 13 7,4 140 16 11,4 70 6 8,6 35 9,1

2006 176 15 8,5 146 19 13,0 64 7 10,9 41 10,6

Forrás: Ilonszki–Montgomery (2003: 19) és saját számítások.

egyéni körzetek hátrányosak, míg az arányossági

elv alapján működő listák előnyösek

voltak a női képviselők számára

(a legelőnyösebb a legnagyobb körzetnagyságú

országos lista volt). Később

azonban a női mandátumok száma és

aránya stabilizálódott az egyéni körzetekben

(2006-ban pontosan ugyanannyi,

mint 1994-ben), és számszerűen kétszer

annyi nő szerez egyéni körzetekben mandátumot,

mint az országos listáról, ahol

a szám alacsony szinten szintén beállt.

A területi listás mandátumok tekintetében

volt csupán emelkedés az utolsó

két választás során.

– A nők aránya az Országgyűlésben

messze nem tükrözi, hogy Magyarországon

egyre több a felkészült, tanult,

vezetésre alkalmas nő.

– Ez így van. Ugyanakkor el kell

ismernünk, hogy a nők nehezebben

döntenek a politikai karrier mellett.

Például a család iránti felelősségérzet

erős visszatartó erő lehet.

– Tehát nem csupán a kapuőrök

hibásak.

– Nem. De azért nem menteném fel

őket. Ugyanis azok a nők, akik szeretnének

bekerülni a politikába, komoly

akadályokba ütköznek. Miközben a

jelöltek között növekszik a nők aránya,

a saját párttársaiktól valahogy mégsem

kapnak elég bizalmat. Vagy, ha mégis

felkerülnek a listára, ott olyan helyet

kapnak, ahonnan lehetetlen bejutni az

Országgyűlésbe. Itt tehát egyértelműen

kimutatható a kapuőröknek a szerepe.

Én rengeteget számoltam, mikor

észrevettem, hogy valami rendszerjellegű

probléma van. Ma már számokkal

is bizonyítani lehet, hogy a női képviselők

alacsony számának oka nemcsak

a női inaktivitásban vagy bizonytalanságban,

az élethelyzetekben keresendő,

hanem a politikai rendszerekben,

illetve az azokat meghatározó szereplőkben.

– A nők szívesen szavaznának nőkre

– Érdekes kérdés. Alig van olyan felmérés,

amelyik a választópolgároktól

azt kérdezte volna, hogy milyen

parlamenti képviselőt szeretnének.

Nőt, férfit, helyi embert, egyetemi végzettségűt

Tapasztalataim azonban

azt mutatják, hogy nincs nagy társadalmi

ellenállás a női politikusokkal

szemben.

– Már csak azért sem lehet, mert a

népszerűségi listákon a nők igencsak

előkelő helyeken vannak.

– Konzekvensen a nők vannak elöl.

Mégis, például az egyéni választókörzetekben

egyre kevesebb nőt indítanak

a pártok. A választópolgárok fele

2006-ban egyéni körzeti szinten egyáltalán

nem találkozott női jelölttel. Tehát a

176 körzetből 90-ben egyik pártnál sem

volt női jelölt. És ezért nem a társadalom

a felelős, mert a szavazópolgárok hivatalosan

nem is mondhatják meg, hogy

férfit vagy nőt látnának szívesen a körzetükben.

– Mivel érvel, ha azt kérdezik, hogy

mi lenne jobb az életünkben, ha

több nő képviselne bennünket

– Igen. Ezt a kérdést azért is fel

kell tenni, hogy elkerüljük a fordított

sztereotípiákat. Ott vannak például a

kapuőrök, akik nem feltétlenül férfiak.

A méhkirálynő effektus a politikában

is működik. Vannak nők, akik nehezen

tűrik más nők jelenlétét. Ezért nem

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

25


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

szabad azt hirdetni, hogy ahol nők

vannak, ott simán megy minden, és

más a politizálás is. Ugyanakkor az is

igaz, és ezt nemzetközi tapasztalatok

bizonyítják, hogy ha a nők létszáma

meghalad egy bizonyos kritikus

tömeget, és ezt olyan 30 százalék

körül nevesíti a szakirodalom, akkor

valóban nagyon sok minden megváltozik.

Például más dolgok és más

stílusban kerülnek napirendre. Mondok

egy példát. Az Egyesült Királyságban

a két parlamenti párt nem igazán

szereti egymást, sokszor konfrontálódnak.

Erősen férfiközpontú politikai

világ ez. Amikor a 90-es években

a Munkáspárt bevitt egy csomó nőt a

parlamentbe, akik még ma is ott vannak,

hirtelen kiderült, hogy mégiscsak

lehet kompromisszumokat kötni. Például

az adózási szabályokat a munkáspárti

és a konzervatív párti női képviselők

közös kezdeményezésére változtatták

meg, mégpedig olyan szellemben,

ami főként a gyerekes családoknak

kedvez. Talán a férfiak is megváltoztatták

volna, ha valaha eszükbe

jut. De nem jut eszükbe.

Ehhez képest a magyar parlamentben

alig születnek olyan döntések,

amelyek összehoznák a két oldalt.

Tehát 90-től napjainkig összesen

44 törvényjavaslat született a két

oldalról jövő többpárti kezdeményezéssel.

A kvóta nemcsak az igazságossági,

hanem a hasznossági elv érvényesülése

miatt is fontos. Jobban működik az

a politikai rendszer, ahol több szempontot

képviselő, különböző tapasztalatokkal

rendelkező emberek vannak.

Ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik.

Tehát itt nem valami filozófiai lilaságról

van szó, hanem nagyon konkrét

dolgokról; hogy miről fog vitatkozni az

egyik parlament, miről a másik, miről

dönt az egyik, miről a másik.

– Milyen tendenciát lát

– Nem vagyok túlzottan bizakodó,

mert ez egy nagyon erősen politikavezérelt

ország. Gyenge a társadalom,

a civil szféra. A politikában pedig nem

látom az akaratot és a szándékot, hogy

ezekhez a kérdésekhez hozzányúljanak.

Nekem úgy tűnik, hogy a politikai

világ egészen más kérdések mentén

akar politizálni. A női kvóta nem

tartozik a fontos témák közé.

– A Női kvóta Magyarországon

című könyvben olvastam öntől:

„Összességében a kvóta elleni érvek

alapja, hogy a jelenlegi helyzet

demokratikus, hiszen érvényesülnek

a képviseleti demokrácia

alapvető elvei minden állampolgárnak

egyenlő szavazati joga és

egyenlő részvételi lehetősége van,

vagyis nincs diszkrimináció, érvényesül

a politikai esélyegyenlőség.”

Igen farizeus gondolkodás…

– Meggyőződésem, hogy pártállástól

független politikai akarat és szándék

nélkül ezen a területen nem lehet

előre lépni. A változáshoz kellene a társadalmi

nyomás is. Igen ám, de egy

kifáradt országban nem lehet arra

számítani, hogy a nők, meg a nőket

támogató férfiak „megszerveződnek”,

és fáklyás felvonuláson követelik a

női kvótát.

– Azt hiszem, az élet más területein

is hasonló a nők aránya, mint

az Országgyűlésben.

– Nem tudom cáfolni. Az akadémián

alig vannak nők. A felsőfokú oktatásban

ott vannak a nők, de általában

nem a hierarchia csúcsán.

– Ördögi kör: a parlament leképezi

a társadalmat, a társadalom pedig

a parlamentet.

– Nyugat-Európában egyre inkább

figyelnek az arányokra. Szándékosan

nem példálózom soha az északi orszá-

„Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon

láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a

világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük

fel az egész világot.”

Kölcsey Ferenc

Ifjúságkutatás

önkormányzati megrendelésre

Beszélgetés Diósi Pál és Székely Levente szociológusokkal

– Hogy kapta a megbízást

Diósi Pál (D.P.): Már korábban is volt

munkakapcsolatom a zuglói önkormányzattal.

Gondolom, elégedettek

voltak velem.

– Tehát már tudták, hogy mit várhatnak.

D.P.: Azt pontosan tudták, hogy alaposan

dolgozom, és nem vagyok hajlandó

véletlenszerűen kiválasztott iskolai

osztályokban, a megrendelő számára

semmitmondó önkitöltéses kérdőíveket

használni. Kizárólag reprezentatív

Diósi Pál

26

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

gokkal, mert azok mindig egyenlősítő

társadalmak voltak. Amikor 1906-

ban Finnország független lett, az első

választás után ugyanakkora lett a nők

aránya a parlamentben, mint amilyen

nálunk 2006-ban volt (10%). A finneknek

nem kellett kvóta, mert a társadalmi

viszonyrendszer olyan, hogy

e téren szabályozás nélkül is egészségesen

működik. Nálunk egyetlen

döntéshozó területen érvényesülnek

a nők: a bíróságokon.

– Talán mert ott alacsonyak a jövedelmek…

– Hát ez az. Ezt mi húzzuk magunkkal

a rendszerváltás előtti időkből. Sajnos

borítékolni merem, hogyha nem

történik valami radikális változás, akkor

20 vagy 30 év múlva ez a világ is elférfiasodik.

Ahogy emelkednek a fizetések,

úgy szorulnak majd ki a nők ebből

a hierarchiából is.

Sz. K.

mintával dolgozom, amely életkorra

és nemekre pontosan leképezi az adott

kerületben élő fiatalokat. Azt is tudták,

hogy lehet velem előre gondolkozni egy

munka megtervezése során. Így volt

ez most is, a kutatás tervét a megrendelővel

együtt dolgoztuk ki. Nem szerencsés,

ha laikusok a kutatóhely nélkül

mindent előre meghatároznak.

– Levente, hogy jutott a Vas megyei

megbízáshoz

Székely Levente (Sz.L.): Amikor ezt a

kutatást készítettük, én még a Műszaki

Egyetem Információs Társadalom- és

Trendkutató Központjának voltam a

munkatársa, ahol több hasonló munkát

végeztünk már korábban is.

– Mi volt a benyomása A megrendelők

komoly szándékkal érkezetek, vagy csak

„le akartak tudni” egy feladatot

Sz.L.: Biztos vagyok benne, hogy valóban

kíváncsiak voltak a kutatás eredményeire.

Az egyetlen gond az volt, hogy

a zuglóiakkal ellenetétben, ők kevesebb

anyagi forrással rendelkeztek…

Ezért nem kérdőíves kutatást végeztünk,

hanem a fiatalokat közvetlenül

fókuszcsoportos módszerrel kérdeztük

meg, amelyet jól kiegészített az Ifjúság

2004 adatbázisa, valamint más korábban

készült felmérések eredményei is.

– Gondolom, olvasták egymás kutatási

beszámolóit…Nagy különbségek

vannak a városi és a vidéki fiatalok

közérzete, életvitele között

Sz.L.: Igen is, meg nem is. Kétségtelen,

hogy mások a lehetőségek. Én elsősorban

ezt emelném ki. Egy falusi fiatal egészen

más dolgokhoz fér hozzá, mint egy városi,

de ez nem jelenti azt, hogy például a

Vas megyeiek sokkal rosszabb helyzetben

vannak, mint a zuglóiak. Igaz ugyan,

hogy a vidékieknek kevesebb a szórakozási

lehetőségük, de igényeik (vágyaik, példaképeik

stb.) nagyon hasonlóak, ráadásul

az internet által kialakított felületek, a

„közös nyelv”, az azonos zenei ízlés tovább

csökkenti a különbségeket.

– A globalizáció akkor ezen a területen

is érvényesül.

D.P.: Én ezt azzal spékelném meg,

hogy például az otthonteremtést illetően

a vidéki fiatalok kedvezőbb helyzetben

vannak. Ha megnézzük az országos

felvételeket, amelyekben megvannak a

településszerkezet szerinti metszetek is,

a kizárólag fiatalok által lakott lakásokról,

akkor azt látjuk, hogy minél kisebb

egy település, annál nagyobb, komfortosabb

lakásokban élnek a fiatalok.

– Téveszme, hogy vidéken kevesebb

a magányos fiatal, mint egy nagyvárosban

Sz.L.: Én ugyan nem emlékszem

ilyen kutatási eredményre, de szerintem

nem feltétlenül van így. Hiszen

a városban eleve többen vannak,

nagyobb a kortárscsoport, amihez

egy fiatal hozzáfér. Több, az érdeklődésének

megfelelő helyre (szórakozás,

sport, kultúra) mehet el.

Székely Levente

D.P.: Vidéki településekről idevágó

saját kutatási eredményeim nekem sincsenek,

de tudom, hogy budapesti és

települési reprezentatív felvételben is

vannak olyan eredményeink – mert erre

figyeltünk –, hogy a fiataloknak nem

egészen a fele állítja azt: van olyan stabil

találkozóhelye, ahova úgy mehet

be, hogy előre nem beszél meg senkivel

találkozót, és mégis ott találja a jó

embereinek egy részét. Ugyanakkor azt

is látom, hogy ez nagyon erősen életkor

függő. A fiatalok, amint elkezdenek dolgozni,

megváltozik az időbeosztásuk, és

egyre kevesebb a törzshelyük. Inkább

vendéglőkbe, mint klubokba, művelődési

házakba, plázákba, aluljárókba, közterekre

járnak. Míg a fiatalabbak, mivel

haza nem vihetik a barátokat, mert nem

férnek el, és pénzük sincs beülni valahova,

megkeresik az otthonukhoz közel

eső tereket, ahol „olcsón” együtt lehetnek.

Az egészen ifjaknak, jól letapogatható

módon, kutatási eredményekkel

alátámasztható, hogy napi életritmus

típusú a szabadidős tevékenysége. Idősebb

korban ez átalakul hetivé. Hiszen

nincs idejük arra, hogy naponta összefussanak

a haverjaikkal. Ismerek két fiatal

lányt, akik már néhány éve diplomáztak,

és minden szerdán este 8 és fél 9

kilenc között találkoznak egy klubban,

ahol csocsóznak.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

27


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

– És ezzel eljutottunk az alapkérdéshez:

a Vas Megyei Önkormányzat

például mit hasznosíthat az

ott végzett vizsgálat tapasztalataiból.

Sz.L: Főleg vidéken az egyik alapkérdés,

hogy miként tartsák helyben a fiatalokat.

Először a helyi gimnáziumban,

majd utána, amikor továbbtanulnak, és

később, amikor családot alapítanak. De

az is foglalkoztatja az önkormányzatot,

hogy mivel lehet visszacsalogatni egy –

mondjuk a fővárosban végzett – orvost.

A fókuszcsoportok résztvevőitől tehát

azt kérdeztük, hol érzik jól magukat, vannak-e

olyan szórakozóhelyek, ahova szívesen

eljárnak. Vas megyében sok esetben

előfordult olyan kritika, hogy nincs,

vagy kevés az olyan hely, ahol a fiatalok

összegyűlhetnek. Ugyanis a vendéglőket

ők nem tudják megfizetni. Hiányoznak

a „fapados” helyek, ahova bármikor

bemehetnek és kortársaikkal találkozhatnak,

ugyanakkor az is igaz, hogy nehéz

őket bevonni, azonban ha egyszer sikerül,

akkor tartós részvételre lehet számítani.

A kutatás abban segíthet, hogy feltárja

ezeket a problémákat, az önkormányzat

pedig gondolkodhat azon, hogy miként

aktivizálja a fiatalokat. Persze ehhez először

egy általános képet kell kapniuk a

döntéshozóknak. Tudniuk kell, hogy kik

élnek az adott területen. Milyen problémáik

vannak, mit szeretnének, ott akarják-e

hagyni a települést, vagy bizonyos

feltételek mellett maradnának-e

A megyében élő fiatalok általános társadalmi-gazdasági

helyzete mellett –

amit a másodelemzések segítségével

mutattunk be – arra voltunk kíváncsiak,

hogy melyek a fiatalok komfortérzetének

feltételei, miben tud segíteni az

önkormányzat Adott esetben nem feltétlenül

sok pénzről van szó, más esetben

igen. És ez természetes is: építsenek

nekünk még egy iskolát, uszodát, vagy

a kis faluba minden nyáron hívják el fellépni

a Tankcsapdát. Ezek drága kívánságok.

De vannak egészen apró igények

is: tök jó lenne, ha lenne egy csocsóasztal

a művelődési házban …

– Miután leadták a kutatás eredményét,

kaptak visszajelzést

Sz.L:. Annyit, hogy erre gondoltak,

örülnek neki, használni fogják, használni

akarják. Azóta többen is megkerestek,

hogy valami olyasmit szeretnének,

mint amit a Vas Megyei Önkormányzatnak

csináltunk.

D. P:. Zugló esetében annyival egyszerűbb

a helyzetünk, hogy már látjuk is

mindazt, ami már a kutatásunk eredményeképpen

megvalósult. Sőt, már közelről

megismerhettem a cselekvési tervüket

is. A kutatás adatfelvétele 2007 tavaszán

készült, és a 2008–2009-es évekre szóló

cselekvési terv részben erre épül.

– Mondana példát

D.P:. Két dolog messze kiugrott abból

a tízes kérdéskörből, amire lehetséges

önkormányzati tennivalóként figyeltünk.

Az egyik, hogy égető szükség

lenne egy hatékony helyi lakástámogatási

rendszerre. A másik, hogy legyen

a kerületben egy olyan hely, ahol naprakész

információkat lehet kapni a külföldi

tanulási és munkavállalási lehetőségekről.

Ez már megvalósult. A Zuglói

Ifjúsági Tanácsadó Irodába felvettek egy

embert, aki csak ezzel foglalkozik.

A hatékony lakástámogatást illetően

nehezebb a helyzet. Bár 2007 decemberében

elfogadták a tervet, de akkor még

nem tudták, hogy milyen irányba megy

a gazdaság. Jelenleg nehéz elképzelni,

hogy lesz pénz a megvalósításra..

– Tehát a szándék megvolt.

D.P.: Olyannyira, hogy az idei költségvetésben

egy jelentős összeget

terveztek egy olyan önkormányzati

tulajdonú épület rendbetételére, ahol

majd 20 lakást tudtak volna kialakítani,

részben fiatalok részére. Ennek megvalósulása

most jobb időkre vár…

– Levente, ha ön dönthetne, mit

hasznosítana a kutatásukból

Sz.L.: Ha én lennék a Vas Megyei

Önkormányzat egyik illetékese, akkor

másféle kutatást rendeltem volna. Igen

ám, de ahhoz több pénz kell, ami sajnos

nem állt a rendelkezésükre. Ezért választottuk

primer kutatásként az olcsóbb

fókuszcsoportos és szakértői interjús

módszert, amelynek fókuszában az

információszerzési szokások, érdekérvényesítés,

szórakozási, kikapcsolódási

lehetőségek voltak…. Elsősorban a

módszerből adódóan kimaradtak az

olyan kemény dolgok, mint a lakáshoz

jutás, a továbbtanulási és elhelyezkedési

lehetőségek. Ezeket a témákat az

Ifjúság 2004 másodelemzésének során

tárgyaltuk, azonban ez óhatatlanul csak

általános eredményeket tartalmazhatott,

mert nem Vas megyei nézőpontból

készült. Egy ilyen kutatást, ha reprezentatív

módon akarom megcsinálni,

akkor legalább ezer főt meg kell kérdezni.

Ez pedig sok millióba kerül. Ugyanakkor

azokról a területekről, amelyeket

vizsgáltunk, sok hasznos és megvalósítható

ötletet kaptunk a fiataloktól és az

ifjúsággal foglalkozó szakértőktől. És

ahogy látom, a Vas megyeiek hasznosítani

is tudták a kutatás eredményeit,

ugyanis a megye ifjúsági cselekvésprogramja

is ezeken az eredményeken

nyugszik.

D.P.: A zuglói munka egy 600 személyes

reprezentatív kérdőíves kutatás

volt. A kérdezőbiztosok személyesen

keresték meg a fiatalokat, akik

nagyon konkrétan fogalmazták meg

igényeiket. Többek között olyan „ifjúsági

fészkekre”, amelyekben kortársaikkal

találkozhatnak, maguk

alakíthatják időtöltésük tartalmát.

Ennek lesz az eredménye az is, hogy

a Cserepesház – Zuglói Művelődési

Házban, és a Zeg-Zug Gyermekházban

előbb-utóbb ilyen terek jönnek

létre. És ami már ugyancsak megvalósult:

25 százalékkal megemelték a

nehézsorsú diákok ösztöndíját.

28

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi

integrációról, a szolidalításról meg

az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez

Beszélgetés Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért

felelős szakállamtitkárral és Jármi Gyöngyi területi tervezési

referenssel (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)

– Nem egy szakembertől hallottam,

hogy Ön merőben új szemléletet

képvisel.

Szaló Péter (Sz.P.): A helyi önkormányzatokról

szóló törvény számtalan

önkormányzati feladatot sorol

fel a közvilágítástól a köztisztaság

biztosításáig, az oktatástól és sport

támogatásától a településrendezés

és településfejlesztésig. Ez utóbbiakat

korábban hagyományosan külön

kezeltük. Európában és Magyarországon

is újdonságnak számít a városi

problémák, feladatok integrált kezelése.

Az Európai Unió városfejlesztésért

Szaló Péter

felelős miniszterei 2007 májusában

fogadták el a Lipcsei Chartát, amely

markánsan megfogalmazta az integrált

városfejlesztés igényét. Ennek kapcsán

a tagországok miniszterei elhatározták,

hogy igyekeznek összehangolni

a lépéseiket, félévente találkoznak,

hogy egyeztessenek a szükséges

tennivalókról, megvitassák a végrehajtás

eredményeit. Hazánk aktívan

részt vett a Lipcsei Charta előkészítésében.

A Lipcsei Chartát mi úgy értelmezzük,

hogy a benne foglaltak egy része

kormányzati, más része pedig helyi

feladat. Vegyük például a klímaváltozást.

Igaz, hogy a kormányzat nagyon

sok mindent megtesz, hogy alkalmazkodhassunk

a megváltozott időjáráshoz,

de azt csak a helyiek tudják, hogy

hol kell zöldterületeket, vízfelületeket

létesíteni, átszellőzést biztosítani, vagy

éppen egy falat borostyánnal befuttatni.

Ezért is nagyon fontos a lakók

intenzív bevonása a fejlesztésekbe,

hiszen helyben lehet fontos kérdésekről

megegyezésre jutni. Mert ugye

lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi

integrációról, a szolidalításról

meg az esélyegyenlőségről, de mindez

kevés az előrelépéshez.

– Az integrált városfejlesztési stratégia

igen markáns döntés volt.

Sz.P.: Valóban. Nemcsak kidolgoztunk

egy módszertant, de azt is elértük,

hogy a városrehabilitációs támogatási

programokba beépüljön ez az

új szemlélet. Eleinte ugyan nagy volt

a morgolódás. Az önkormányzatok

nehezen fogadták el, hogy csak akkor

kapnak pénzt, ha elkészítik integrált

stratégiájukat. Emlékszem, egy konferencián

az egyik polgármester kifogásolta

mikor megtudta, hogy neki

egy integrált városfejlesztési stratégiát

kell kidolgoznia. Ma már büszkék

a települések, hogy képesek erre, és

az említett polgármester azt mondta,

hogy miután a stratégiát feltették

a honlapjukra, hihetetlen érdeklődéssel

fogadták a lakosok. A civil szervezetek,

zöld mozgalmak, városszépítők

és más kisebb-nagyobb helyi

csoportok gyorsan észrevették, hogy

az önkormányzat valóban kíváncsi a

véleményükre.

– A kézikönyvben számomra az a

rész a legizgalmasabb, amelyik a

szegregáció kezelésével foglalkozik.

Csabai Lászlóné nyíregyházi pol-

„A fenntartható európai városokról

szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok

dokumentuma, melyet az

európai kulcsszereplők széles körű

és áttekinthető részvételével dolgoztak

ki. Az európai városok kihívásainak

és esélyeinek, valamint eltérő

történelmi, gazdasági, társadalmi

és környezeti hátterének tudatában

a tagállamok városfejlesztésért felelős

miniszterei közös városfejlesztéspolitikai

elvekben és stratégiákban

állapodnak meg.

A miniszterek kötelezettséget vállalnak

arra, hogy

• saját országukban politikai vitát

kezdeményeznek arról, hogyan integrálják

a fenntartható európai városokról

szóló Lipcsei Chartában lefektetett

alapelveket és stratégiákat a

nemzeti, regionális és helyi fejlesztési

politikákba;

• alkalmazzák az integrált városfejlesztés

eszközét és bevonják a releváns

hatóságokat a végrehajtásba,

valamint megteremtik nemzeti szinten

a szükséges kereteket;

• támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott

területi fejlődést, mely európai

policentrikus városhálózati struktúrán

alapul. (...)”

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

29


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Jármi Gyöngyi

gármester asszony már nyilatkozott

erről ebben a lapban. Az általa

vezetett városban e téren sokat

léptek előre.

Sz.P.: Eleinte sok polgármester megkérdőjelezte

a szegregáció okozta

problémák kezelésének fontosságát.

Elsősorban nem a szociális rehabilitációra

szeretnénk koncentrálni

– mondták.

– Holott ez az egyik feltétele annak,

hogy valaki pénzt kapjon.

Sz.P.: Igen, a megyei jogú városok

esetében legalább egy szociális területnek

bele kell kerülnie a rehabilitációs

tervbe. Nagyon sokat dolgoztunk

együtt a szociális tárcával, hogy

a helyi szinten felmerülő problémák

kezelési lehetőségeit is beépíthessük

a kézikönyvbe.

– Végül is a többség belátta, hogy

egy várost nem lehet úgy fejleszteni,

hogy a külterületeken nyomornegyedek

éktelenkednek.

Sz.P.: E felé tereljük őket. Úgy látom,

hogy ma már a polgármesterek többsége

nem akarja kikerülni a problémát.

Ha másért nem, hát azért, mert

egyre többen kopogtatnak az ajtajukon

segélyekért.

– Vannak-e már nyertes pályázatok

Jármi Gyöngyi (J.Gy.): Sok pályázatról

született már döntés. Különféle

pályázati lehetőségek vannak. A

megyei jogú városok jelentős része

már benyújtotta projektjavaslatát,

ezek nagy részének akciótervi nevesítése

történt meg, többen már a projektek

megkezdéséhez szükséges feladatokat

végzik. A többi település,

amelyek szintén integrált fejlesztést

akarnak megvalósítani, kétfordulós

pályázaton vesznek részt. A régiókban

a legjobb pályázati anyagok már

itt is bekerültek a második fordulóba,

a projektfejlesztési szakaszba. A

kisebb nagyságrendű, pontszerű fejlesztési

javaslatokat egyfordulós eljárásrendben

bírálták, ezeknél már minden

régióban megszületett a döntés.

Van, ahol már a támogatási szerződést

is megkötötték.

– Hogyan készítik fel az önkormányzatokat

a pályázatokra A

kézikönyv talán nem elég…

J.Gy.: A kézikönyv megjelenése óta

több workshopot, konferenciát és

egyeztetést szerveztünk, az irányító

hatósággal közösen is, gyakran találkoztunk

a pályázó önkormányzatokkal.

Az irányító hatósággal szervezett

nemzetközi konferencián spanyol és

német szakértők is részt vettek, akik

a szociális rehabilitációról mondták

el tapasztalataikat. A visszajelzések

alapján ezeket hasznosnak tartották

a polgármesterek és városi vezetők,

sok jó ötletet kaptak a külföldi szakemberektől.

De a kézikönyv felülvizsgálata

során is figyeltünk arra, hogy

minél több gyakorlati ötletet, javaslatot

és jó példákat bemutassunk az

önkormányzatok igényeinek megfelelően.

– A gazdasági világválság miként

befolyásolja az integrált városfejlesztést

Sz.P.: Az én szűk szakterületemnek

az építőipar is része, úgy gondolom,

hogy a városfejlesztésre szánt uniós

források a megrendelések hiányával

küszködő építőipar talpra állításában

is segíthetnek majd. Az uniós pénzek

2009-ben is rendelkezésre állnak,

amelynek megvalósításában a lakosság

és az önkormányzatok is érdekeltek.

Az ehhez szükséges saját erő

viszonylag alacsony. Tapasztalataim

szerint ezt elő tudják teremteni az

A 2007–2008-ban megkezdett folyamat eredményei (2009. januárig feldolgozott pályázatok)

Funkcióbővítő

Szociális

Kisléptékű

EKF-et kiegészítő összesen

városrehabilitáció Városrehabilitáció településfejlesztés regionális

fejlesztések

Dél-Alföld 6 4 10 0 20

Dél-Dunántúl 8 2 8 7 25

Észak-Alföld 8 2 39 0 49

Észak-Magyarország 17 5 82 0 104

Közép-Dunántúl 7 2 6 0 15

Közép-Magyarország 0 4 20 0 24

Nyugat-Dunántúl 9 0 9 0 18

Összesen 55 19 174 7 255

önkormányzatok. Ugyanakkor nélkülözhetetlen

a magántőke bevonása.

Csak két példa, mert jó néhány a

kézikönyvben is benne van. Az egyik

a IX. kerület rehabilitációja. A Tompa

utca környékét egy városfejlesztő társaság

újította meg francia banki finanszírozással.

A másik példa itt a Kéthly

Anna tér, ahol a hivatalunk is található.

Egy magánvállalkozó újította meg a

területet. Lebontotta a lepusztult épületeteket,

de csak a terület kétharmadát

építette be, létrehozott egy szép

közterületet, amivel mindenki jól járt.

Nemcsak az irodaház ér többet, de a

szemközti házak lakásai is. Ugyan ez

csak egy spontán, kisléptékű akció

volt, de a polgármesterek az ilyen pél-

30

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

dákból értették meg, hogy „szabad a

gazda”, most már rajtuk múlik, milyen

lesz a jövőben a település, amit irányítanak.

Szociális városrehabilitáció

a józsefvárosi

Magdolna negyedben

Budapest VIII. kerületében található

a Magdolna negyed, amely – gazdasági

és társadalmi értelemben – a

főváros legnagyobb kiterjedésű krízisterülete

(a Népszínház utca–Fiumei

út–Baross utca–Koszorú utca–

Mátyás tér–Nagyfuvaros utca által

határolt terület). A negyed a város

belső területén helyezkedik el és

kedvező térszerkezeti és közlekedési

kapcsolatokkal rendelkezik. A

társadalmi problémák felerősödése

a nyolcvanas évek végétől datálható,

s a rendszerváltást követő gazdasági

válság különösen kedvezőtlenül

érintette az eredetileg is alacsonyabb

képzettségű, státusú lakosságot. A

leromló társadalmi és fizikai környezet

hatására a magasabb státusú

lakosság jelentős része elköltözött és

szegényebb rétegek áramlottak be a

területre. A negyed lakossága jelenleg

mintegy 12 000 fő, lakásállománya

pedig körülbelül 5500 lakás.

A helyi képviselő-testület

2005-ben

fogadta el a

terület megújítását

célzó, 15

évre szóló szociális

városrehabilitációs

programot.

A Magdolna

Negyed Program

(MNP)

célja a negyed életminőségének fejlesztése,

megfelelő lakhatási színvonal

kialakítása, a romló társadalmi

folyamatok megállítása és a társadalmi

kohézió erősítése a társadalmi

sokszínűség megőrzése mellett.

A 2005 novemberében megkezdett

és 2008. december végéig

tartó MNP I. projekt a Fővárosi

Önkormányzat által kezdeményezett

integrált szociális városrehabilitációs

modellkísérlet egyik helyszíne

volt. Finanszírozása két forrásból

eredt: a fővárosi Rehabilitációs

Alap a 800 millió forintos teljes

költség 83 százalékát, a 17 százalékos

önrészt pedig kerületi önkormányzat

biztosította. A Magdolna

Negyed Program folytatása, az

MNP II. projekt 2008 augusztusában

kezdődött meg. A kiemelt projekt

végrehajtásának anyagi forrását

a KMOP-2007-5.1.1./B ÚMFT

Közép-magyarországi Operatív

Program Integrált szociális városrehabilitáció

támogatási program

biztosítja, 10 százalékos önkormányzati

önrész mellett.

A MNP I–II. projekt több alprogramból

áll, amelyek az alábbi beavatkozásokat

tartalmazzák:

A lakóház felújítási alprogram. A

negyed egyik legsúlyosabb problémája

a lakóházak leromlott műszaki

állapota, a komfortnélküli lakások

magas aránya (14%). A bérlakások

aránya még jelenleg is kiugróan

magas a területen (36%), és számos

épület még mindig teljesen önkormányzati

tulajdonban van (mintegy

60 db). A program egyik fő célkitűzése

a lakhatási körülmények javítása.

Ennek érdekében megkezdődött

az önkormányzati bérházak felújítása

a lakók aktív bevonásával. A

bérlők bevonása újszerű együttműködés

kialakítását jelenti, melynek

során erősíteni kívánják a környezetükért,

annak megóvásáért érzett

felelősséget a lakókban. A program

részeként egy-egy ház bérlői maguk

határozzák meg, hogy milyen felújítási

munkákat végezzenek el, és

a szaktudást nem igénylő munkák

elvégzésében maguk is részt vesznek

(pl. pince-, padlástakarítás, udvar

zöldesítése, lépcsőházfestés stb). A

felújítások négy épületben a befejezéshez

közelednek, az uniós MNP

II. projekt keretén belül pedig további

12 bérház kapcsolódik be a programba.

Az önkormányzati épületek

mellett további 7 társasház is felújítási

támogatásban részesül.

A közterületfejlesztési alprogram

célja a közterületi hálózat megújítása

egy gyalogostengely létrehozásával,

amely összeköti a helyi

intézményeket és magában foglalja

a negyed nemrégiben felújított

parkját, a Mátyás teret. A park felújításának

tervezése a helyi közösség

részvételével történt, a közelben

lévő iskolák diákjai pedig saját kivitelezésű

„ülődombok” készítésével

járultak hozzá a park új arculatához.

A közösség bevonását a közterület

megújításokba a GreenKeys

uniós program is segítette. A minőségi

közterületek kialakítása révén a

negyed városközponthoz való kapcsolódása

erősödik és valódi találkozási

helyek jönnek létre.

A gazdasági alprogram a negyed

gazdasági pozíciójának erősítését

tűzi ki célul. A program részét képezi

a helyi lakosság gazdasági aktivitását

növelő és munkaerő-piaci pozícióját

javító foglalkoztatási, képzési

programok és támogató szolgáltatások,

illetve a helyi – köztük is

különösen a roma – kisvállalkozások

indulását és megerősítését szol-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

31


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

gáló inkubációs program. Fontos

célkitűzése a programnak továbbá

az üres üzlethelyiségek számának

csökkentése, a negyed kereskedelmi

tevékenységének élénkítése.

A minőségi oktatás alprogram

kulcsfontosságú elemét képezi a szociális

városrehabilitációnak. Az első

lépés a negyed általános iskolája és

egy kerületi gimnázium összevonása

volt, annak érdekében, hogy továbbtanulási

lehetőséget biztosítsanak az

ott tanuló gyermeknek és oldják az

iskola teljes etnikai szegregációját.

Az újjáalakult – és az uniós támogatás

segítségével is megújuló – általános-

és középiskola művészeti foglalkozásokat

is biztosít diákjainak a

MNP projekt keretében: egyrészt a

számítógép, a digitális képrögzítés

(fotó, film) és a drámapedagógia eszközeinek

felhasználásával készített

művészeti alkotó kurzus („Kidpix

digitális gyerekkor” program), másrészt

Csámpai Rozália roma képzőművész

foglalkozásai segítségével.

Az MNP projekt keretében az iskola

egy osztályában sikerült meghonosítani

a „Ravasz róka” elnevezésű

svéd oktatási programot is. Az

iskola a helyi közösségi életben felnőttképzési

programjai mellett más

eszközökkel is meghatározó szerepet

kíván betölteni („nyitott iskola”

programok). E célkitűzés érdekében

szoros együttműködést alakít ki a

szomszédságában megnyitott Kesztyűgyár

Közösségi Házzal.

Jó példák a regionális operatív programokra

benyújtott pályázatokban

• városszerkezeti problémák orvoslása,

a történelmi városmag városközponti

szerepének visszaadása,

valódi funkcióbővülés;

• a korábbi városfejlesztési kezdeményezések

folytatásának beépítése

a jelenlegi integrált projektbe;

• a különböző ágazati témájú fejlesztések

és fejlesztési források összehangolása

a városrehabilitációs

projektjavaslatban, szinergia;

• partnerség a lakossággal, civil

szervezetekkel, egyházakkal;

• önkormányzati kezdeményezésre

sikerül partnerséget kialakítani

meghatározó gazdasági szereplőkkel

a városi fejlesztések megvalósítása

érdekében (a gazdasági szereplő

a kkv-szektor tagja, és a megvalósított

tevékenység is a kkv-szektor

további erősödését segíti);

• a projekt integráltságát elősegítő

támogatáson kívüli fejlesztési

eszközök (pl. homlokzat felújítási

alap), a minimális vállaláson túlmutató

elemek;

• a fejlesztések munkahelyteremtő

hatásainak tervezése, összekapcsolásuk

közmunkaprogrammal;

• Városfejlesztő Társaság létrehozása

korábbi fejlesztési társaságok

szervezeti kereteire alapozva,

meglévő, tapasztalt szakértői

háttér segítségével.

A szociális és bűnmegelőzési alprogram

az itt élők biztonságát és biztonságérzetét

hivatott növelni, így mérsékelni

kívánja az antiszociális viselkedést

és a fiatalkorúak bűnelkövetővé

válását. Fontos része az úgynevezett

„szomszédsági rendőr” rendszerének

létrehozása, a helyreállító (resztoratív)

konfliktuskezelési és közösségépítési

eszközök megismertetése és gyakorlati

alkalmazása, a szenvedélybetegek alacsony

küszöbű ellátásának megerősítése,

a drogfogyasztók utcai megkereső

szolgálatának fejlesztése, valamint biztonságos

kapuk, kapualjak kialakítása.

Az érintett intézmények és szervezetek

részvételével szakmai munkacsoport

alakult, amely aktívan hozzájárult

a negyed bűnmegelőzési programjának

kialakításához. A program a fentieken

kívül a lakosság új szemléletű

tájékoztatását, a közbiztonság területén

dolgozó szakemberek továbbképzését

is magában foglalja.

A közösségfejlesztési alprogram célja

a helyi társadalmi kohézió erősítése, a

lakosság, a civil szervezetek bevonása a

rehabilitációs folyamatba. A program két

fő pillére a 2008 őszén megnyílt Kesztyűgyár

Közösségi Ház és a Szomszédsági

Tanács megalakítása. A közösségi

házban kap helyet a MNP rehabilitációs

irodája, az álláskeresési tanácsadás,

a projekt keretében szervezett oktatási,

képzési és szabadidős programok, továbbá

az intézmény biztosít teret és fórumot

a lakosságot célzó, illetve a lakosság

és civil szervezetek kezdeményezésére

létrejött programoknak. A programok

fő célcsoportja a tizen- és huszonéves

fiatalok. A Szomszédsági Tanács a

negyedben élő és dolgozó embereket,

szervezeteket kívánja tömöríteni, akik

aktívan részt akarnak venni a negyed

megújításának folyamatában.

A program megvalósításának legfontosabb

eleme a partnerség kialakítása

az érintett intézményekkel, civil szervezetekkel

és az itt élő lakossággal,

mely hosszú távon tudja biztosítani a

programban elért eredményeket.

Forrás: RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és

Városfejlesztési Zrt. honlapja (www.rev8.hu)

A mellékletet írta és szerkesztette:

Szegvári Katalin

Fotó: Pető Zsuzsa

Készült a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium megbízásából.

32

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február


KÓR-KÉP

A kormány gondolja át…

Többek állítása szerint azzal, hogy bizonyos önkormányzati

fejlesztések az áfakörbe tartoznak, az állam saját magának

osztja vissza a pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba

rakja a forrást.

A Települési Önkormányzatok

Országos Szövetségének

elnöksége legutóbbi, február

17-ei ülésén áttekintette

a kormány gazdasági válsággal

összefüggő tervezett intézkedéseit,

köztük az adószabályok

változására vonatkozó elképzeléseket.

A bejelentett 3 százalékos

áfaemelés kapcsán

a TÖOSZ-t vezető polgármesterek

azon aggályuknak

adtak hangot, hogy az alapvetően

európai uniós források

felhasználásával tervezett

fejlesztéseiket 20 százalékos

áfakulcs figyelembevételével

készítették elő, és értelemszerűen

ehhez igazították a saját

önrészük mértékét is. Amenynyiben

magasabb lesz az áfa, a

projektre rakódó plusz terhet

az önkormányzatoknak kell

előteremteniük. Ez adott esetben

egy 1,2 milliárdos program

esetében 30 millió forint

többletkiadást jelentene. Az

amúgy is kifeszített költségvetési

helyzetben a „csupán”

három százalékos többletigény

adott esetben az egész program

megvalósulását veszélyeztetheti.

Természetesen az áfa szerepét

az önkormányzati fejlesztések

tekintetében a polgármesterek

már korábban is

többször kifogásolták. Többek

állítása szerint azzal, hogy

bizonyos önkormányzati fejlesztések

az áfakörbe tartoznak,

az állam saját magának

osztja vissza a pénzt, azaz

egyik zsebéből a másikba rakja

a forrást. Az állam és az önkormányzatok

közötti pénzmozgás

egyéb tekintetben is csak

bonyolítja és bizonyos mértékben

indokolatlanul drágítja az

eljárást a kereskedelmi bankok

tevékenységének közbeiktatása

következtében. Mindezek

figyelembevételével

a TÖOSZ elnöksége javasolta,

hogy a kormány gondolja

át az önkormányzatok

és az általános forgalmi adó

kapcsolatát legalább a fejlesztések

tekintetében.

A TÖOSZ kezdeményezésre

a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség a sajtón keresztül

úgy reagált, hogy az alacsony

infláció, illetve elsősorban a

járulékcsökkentés ellensúlyozó

hatása miatt nem számol a

beruházások érdemi drágulásával,

vagyis azzal, hogy az

áfaemelés az uniós projektek

megvalósítását kedvezőtlenül

befolyásolná.

Nyilvánvaló, hogy e tekintetben

is szükséges majd az összes

változás együttes hatását figyelembe

venni, viszont ekkor előállhat,

hogy a már megkezdett

fejlesztési programokat át kell

alakítani és engedélyeztetni.

Ezért is fontos, hogy a felmerülő

kérdéseket mielőbb egyeztessék

az érdekelt felek, ugyanis

mind a kormányzat, mind az

önkormányzatok abban érdekeltek,

hogy a megkezdett fejlesztési

folyamat zavartalanul

folytatódjék, hiszen a gazdasági

válsággal szemben a legjobb

ellenszer a kiszámítható és tervezhető

– adott esetben uniós,

vagy hazai közpénzzel finanszírozott

– munka. Nem engedhető

meg, hogy újabb bizonytalanságok

terheljék az uniós források

korrekt felhasználását.

A TÖOSZ azért is kezdeményezte

Bajnai Gordon fejlesztési

miniszterrel történő

mielőbbi egyeztetést, mert az

áfakérdésen túl is számtalan

kritika fogalmazódott meg a

polgármesterek részéről az

uniós pályázati gyakorlattal

kapcsolatban.

Az ésszerűtlen és indokolatlan

verseny helyett a kötelező

önkormányzati feladatellátás

megfelelő színvonalának

megteremtésére kellene

törekedni, elkerülve a

felesleges bürokráciát és a

könnyelmű pénzkidobást.

Sajnos az ország számtalan

területéről hozható példa, hogy

a tervszerűtlen és összehangolatlan

fejlesztések következtében

még a közelmúltban is újítottak

fel olyan általános iskolákat,

amelyekben belátható időn

belül nem lesz tanuló. A kistérségi

szinten történő fejlesztési

programozás eredményeként

lehetővé válna, hogy ütemezetten

kiszámíthatóan és a lehető

legtakarékosabban történjen a

fejlesztési források felhasználása.

Így a kistérségen belül elérhető

lenne, hogy valamennyi

település pontosan tudhatná,

hogy nála melyik intézményt,

önkormányzati kötelező feladatot

milyen ütemezésben és

mikor fogják külső segítséggel

megvalósítani.

Mindezek miatt a TÖOSZ

elnöksége kiemelten fontosnak

tarja, hogy a kormányzati

fejlesztéspolitika és a fejlesztésben

érdekelt önkormányzatok

között folyamatos

és érdemi legyen a szakmai

párbeszéd,

és a rendelkezésre álló

uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban

tudjuk felhasználni.

Azért kell(ene)

mielőbb beszélni a felmerülő

aggályokról, hogy a félreértések

tisztázódhassanak, az

ésszerűség, a célszerűség és

a takarékosság a legszélesebb

körben érvényesüljön.

Természetesen abban az

esetben is szükséges az egyeztetés

a fejlesztéspolitika irányítói

és a végrehajtásban közreműködők

között, ha nem történik

meg a bejelentett áfaemelés,

ugyanis újabb nehézség

és elbizonytalanító körülmény

nélkül is sok kérdést kellene

tisztázni, annak érdekében,

hogy a fejlesztések hatása

lehetőség szerint valamennyi

magyar településen érzékelhető

legyen. Mindezek figyelembevételével

kérte a TÖOSZ

elnöksége, hogy a kormány –

az önkormányzatokkal folytatott

párbeszéd után – gondolja

át az önkormányzatok és az

áfa kapcsolatát.

Sólyom Z.

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

33


KOR-KÉP

A kormány azon javaslatai, amelyek az alkotmányos

intézmények megújítására és a közélet átláthatóbbá tételére

vonatkoznak, az érintettek körében nem keltett osztatlan

sikert. Mint ahogy erről a Parlament rovatunkban

közölt tudósításból kiderül (Az ördög a részletekben van – 6.

oldal) az Országgyűlés ellenzéki frakciói „darabokra szedik”

a javaslatot. Egyedül az MDF véleménye nem ismert lapzártánkig.

A különböző fórumokon ismertetett kormányzati

elképzelés szinte „percről-percre” alakul, apró finimítások

érzékelhetőek, de a február elején nyilvánosságra hozott

tervezet ezideig alapvetően nem változott. Vagyis kisebb

parlamentről és felére csökkentett önkormányzati képviselői

létszámról beszélünk, és mindez a közélet átláthatóbbá

tétele szempontjából fontos – olvasható a kormányzati

anyagból. Az alábbiakban ismertetett kormányzati elképzelésekből

kiderül, hogy ez a közjogi csomag már nem az

a csomag, amit 2007 októberében Gyurcsány Ferenc bejelentett.

Vagyis nincs szó főállású parlamenti képviselőségről,

és nem tervezik azt sem, hogy a következő parlamenti

ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági

társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai.

(A tervezett tisztasági csomag 2007-ben* az akkori 190 fős

szocialista frakcióból 38 polgármestert és körülbelül 100

önkormányzati képviselőt érintett volna.) A parlamenti

vitából az is kiderül, hogy az ellenzék ugyan sokmindent

másként csinálna, de a polgármestereket érintő összeférhetetlenség

megszüntetése nekik sem fontos.

Ma Magyarországon egy

átlagos parlamenti képviselő

az országos átlagjövedelem

háromszorosát keresi. Ez a

jövedelem a parlamenti képviselők

felelősségének, tevékenységének

súlyához és a

hazai jövedelmi viszonyokhoz,

a piaci szféra vezetőinek

fizetéséhez képest nem

számít magasnak. A képviselői

jövedelmekkel szembeni

kritikát nem elsősorban azok

mértéke, hanem azok átláthatatlansága,

ellenőrizhetetlensége

váltja ki.

Az országgyűlési képviselők

tiszteletdíját a mindenkori

országos átlagkeresettől

tennék függővé

* Lásd: ÖN-KOR-KÉP 2007. októberi számát

A javaslat szerint a képviselők

tiszteletdíja a mostani

átlagos parlamenti képviselői

jövedelemnek megfelelően

(ami a tiszteletdíjat és részben

a költségtérítést is magában

foglalja) az országos átlagkereset

háromszorosa lenne.

A tiszteletdíjak mindenkori

nemzeti átlagkeresethez való

igazításával az Országgyűlési

képviselők a keresetük révén

is közvetlenül osztoznának a

nemzet sorsában: fizetésük

csak abban az esetben emelkedne,

ha az emberek átlagjövedelme

is nőne, sőt, ha esetleg

csökken az átlagkereset, az

a képviselők fizetését is csökkentené

– ígéri a javaslat.

KÖZÉLETI

Kisebb önkormányzati testületek

– olcsóbb működés

– arányosabb önkormányzati

választási rendszer

Nemcsak az Országgyűlés,

hanem az önkormány-

KÖZÉRZET

A képviselők létszámának zati rendszer, az önkormányzati

testületek létszáma és

javasolt csökkentése miatt

minden képviselő – kivéve a működése is jogos kritikákat

vált ki az emberekből.

kormányzati tisztséget viselőket

– köteles lenne legalább Az önkormányzati igazgatás

egy bizottság munkájában átalakítása során a kormány

részt venni, a bizottsági tagságért,

valamint a további

két célt tart szem előtt:

bizottsági tagságokért külön

díjazás nem járna.

A költségtérítés lehetősége

megmaradna, de megszűnne

a számla nélküli

elszámolás lehetősége

A képviselők továbbra is

jogosultak lennének az útiköltségük

megtérítésére, a

gépkocsik kilométeróra-állásának

szigorú dokumentálása

mellett. Az útiköltség-térítés

összege megegyezne az

adószabályokban rögzített

általános mértékkel.

Az országgyűlési tisztséget

is ellátó képviselők (pl.

bizottsági elnök, parlamenti

jegyző) javadalmazása a

javaslat szerint az országos

átlagkereset alapján számított

képviselői jövedelem

meghatározott szorzóval

növelt összege lenne.

úgy kell átalakítani az

önkormányzati igazgatást,

hogy ne sérüljön a képviseleti

demokrácia, de csökkenjen

a bürokrácia.

A képviseleti demokrácia

költségeinek csökkentése

szükségessé teszi az önkormányzati

testületek jelentős

– a település lélekszámának

nagyságától függő – mértékű

csökkentését. A kisebb

létszámú testületek nem

csupán az önkormányzati

rendszer költségeit csökkentik,

de gyorsabbá és hatékonyabbá

teszik a döntéshozatalt,

a kormány által javasolt

páratlan létszámú testületek

bevezetésével pedig elkerülhető

a szavazategyenlőség

következtében előálló döntésképtelenség.

A nem sokkal több mint

400 lakosú Mihályfa község

képviselő-testülete, amely a

polgármesterrel kiegészülve

jelenleg 6 fős, a javaslat értelmében

– szintén a polgármesterrel

együtt számítva –

3 fősre csökkenne. A 32 ezres

34

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


KOR-KÉP

lélekszámú Gyula város képviselő-testülete

jelenleg 24

fős a polgármesterrel együtt:

ez a szám 13 főre csökkene.

Egy nagyváros esetén még

ennél is nagyobb lenne a

változás: a több mint 200

ezer főt számláló Debrecen

példájából kiindulva, ahol

jelenleg – a polgármesterrel

együtt – 50 fő a települési

önkormányzat tagjainak

száma, a polgármesterrel

együtt 19 főre csökkenne

az önkormányzati testület

létszáma.

A helyi önkormányzati

képviselők száma jelenleg

25 941, ez a létszám a javaslat

Települési önkormányzatok

jelenlegi létszáma

100 lakosig 3 fő*

600 lakosig 5 fő*

1300 lakosig 7 fő*

3000 lakosig 9 fő*

5000 lakosig 11 fő*

10 000 lakosig 13 fő*

25 000 lakosig 17 fő*

50 000 lakosig 23 fő*

60 000 lakosig 25 fő*

70 000 lakosig 27 fő*

Minden további 10 000 lakos után eggyel

nő az egyéni választókerületben, és minden

további 15 000 lakos után eggyel nő

a kompenzációs listán választott képviselők

száma.

* A testület kiegészül a polgármesterrel

Települési önkormányzatok

tervezett létszáma

500 lakosig 2 fő*

2000 lakosig 4 fő*

5000 lakosig 6 fő*

10 000 lakosig 8 fő*

20 000 lakosig 10 fő*

40 000 lakosig 12 fő*

100 000 lakosig 16 fő*

100 001 lakostól 18 fő*

* A testület kiegészül a polgármesterrel

szerint 13 576-ra csökkenne.

A helyi önkormányzati képviselők

számának csökkentése

évente közel 11 milliárd

forint megtakarítást eredményezhet.

A kormány javaslata a

kisebbé váló testületek megválasztásának

szabályain is

változtatna: a 10 000 lakos

alatti településeken megmaradna

a kislistás választási

rendszer, az ennél magasabb

lakosságszámú települések

képviselőit azonban

vegyes helyett tisztán listás

rendszerben választanák,

azaz ezeken a településeken

megszűnne az egyéni

választókerületi rendszer.

A fővárosi és megyei közgyűlések

tagjainak összesített

létszáma jelenleg 901 fő,

ezt a létszámot a kormány

javaslata 489-re csökkentené.

Mindez egy év alatt mintegy

825 millió forint megtakarítást

eredményezhet. A

kormány javaslata szerint a

megyei közgyűlések tagjainak

választásában a megyei

jogú városok választópolgárai

is részt vehetnének, így

a megyei közgyűlés képes

lenne a megye teljes lakosságát

reprezentálni.

Polgármesteri tisztség

Jelenleg az egyszerűbben

ellátható kistelepülési

polgármesteri feladatokat

is jórészt főállású polgármesterek

látják el. Ma

közel 2400 olyan település

van, ahol kétezer főnél alacsonyabb

a lakosságszám.

Ezek közül 1182 településen

a polgármester főállásban

látja el feladatait.

A kormány javaslata szerint

a jövőben az ezer-kétezernél

kisebb lélekszámú településeken

kizárólag társadalmi

megbízatásban lenne betölthető

a polgármesteri tisztség.

Az ennél nagyobb, de

ötezernél kevesebb főt számláló

településeken a polgármesteri

tisztség főállásban

és társadalmi megbízatásban

is betölthető lenne, az

Megyei/fővárosi közgyűlések

jelenlegi létszám

tervezett létszám

Budapest 66 fő* 36 fő*

Bács-Kiskun 46 fő 25 fő

Baranya 40 fő 23 fő

Békés 40 fő 23 fő

Borsod-Abaúj-Zemplén 59 fő 27 fő

Csongrád 40 fő 23 fő

Fejér 40 fő 23 fő

Győr-Moson-Sopron 41 fő 23 fő

Hajdú-Bihar 40 fő 25 fő

Heves 40 fő 23 fő

Jász-Nagykun-Szolnok 40 fő 25 fő

Komárom-Esztergom 40 fő 23 fő

Nógrád 40 fő 21 fő

Pest 80 fő 33 fő

Somogy 40 fő 23 fő

Szabolcs-Szatmár-Bereg 48 fő 27 fő

Tolna 41 fő 21 fő

Vas 40 fő 21 fő

Veszprém 40 fő 23 fő

Zala 40 fő 21 fő

ötezer fősnél nagyobb településeken

pedig kizárólag

főállású polgármester lenne

választható.

A főállású polgármesteri

tisztség megszüntetésével

a kisebb települések több

forrást fordíthatnának a közszolgáltatások

ellátására. Az

elérhető megtakarítás kb. évi

3,6 milliárd forint lehet.

Megrendelő

Szerkesztette: Csiky Ildikó

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban.

Éves előfizetési díj: 7127 forint+áfa/évfolyam+postaköltség

Számlázási cím: ...........................................................................................

Szállítási cím: ................................................................................................

Kelt: ..............................., 2009. .....................................................................

.............................................

Aláírás

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

35


MOHÁCSI

Ki van a maszk mögött

36

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

„Ne féljetek, sorsotok

hamarosan jobbra fordul”

Higgyük, hogy a busójárók

nemcsak a telet képesek elűzni,

de az önkormányzat pénzügyi helyzetére is

jótékonyan hatnak

A busójárás eredetére

két magyarázat is létezik: a

törökűzés és a télűzés.

A törökűzés mondája szerint

a törökök által sanyargatott

Mohács lakói, a sokácok,

a Mohács-szigetre menekültek.

Egyik este a nekikeseredett

bujdosók előtt, a tábortűznél,

megjelent egy öreg

sokác ember. Ne féljetek, sorsotok

hamarosan jobbra fordul

– mondta, majd eltűnt.

Hamarosan egy délceg, álarcos

vitéz lépett a menekültek

közé. Utasítására azok álarcokat,

maszkokat öltöttek,

és az éj leple alatt áteveztek

a folyón, és fafegyverekkel,

kereplőkkel nagy zajt csapva

hoztak rettenetet a törökre,

elűzték őket a városból.

A mohácsi sokácok messze

földön ismert népszokása, a

busójárás idejét a tavaszi napfordulót

követő első holdtölte

határozza meg. Régen farsangvasárnap

reggelétől húshagyókedd

estéjéig tartott a

mulatság. Farsang utolsó csütörtökén

a gyermekek öltöznek

maskarába.

A busójárás más népek

hiedelemvilágában is megtalálható

télbúcsúztató, tavaszköszöntő,

oltalmazó, termékenységet

varázsló ünnepek

családjába tartozik.

A világörökség része lehet

a mohácsi busójárás

Mohács életében az egyik

legnagyobb dolog a farsang

idején tartott busójárás. Bár

az esemény sokat változott

az évek alatt, az alapmotívumok

még mindig ugyanazok:

jelmezbe bújtatott

szőrős figurák kereplőket


BUSÓFESZTIVÁL

pörgetnek, lisztet szórnak

a nézőkre, koporsót égetnek,

néha még ütlegelik is a

turistákat. Most a világörökség

részének nyilváníthatják

az eseményt. A Közkincs

Művészeti és Kulturális Közhasznú

Egyesület 2007 óta

a hagyományos „busóműsorokon”

túl fesztiválprogramokat

is szervez a télbúcsúztató,

tavaszköszöntő,

oltalmazó, termékenységet

varázsló ünnepen. Idén február

20-tól Mohács öt különböző

helyszínén várják az

érdeklődőket, a jó hangulatra

vágyókat.

A Busófesztivál kiemelt

rendezvényei közé tartozik

a III. Országos Népzenei

Tehetségkutató Verseny

és a II. Nemzetközi Farsangi

Dudás Találkozó. A szervezők

a támogatásokból fenntartott

rendezvényt 2010-

ben nemzetközi álarcos

fesztivállá szeretnék fejleszteni,

úgy gondolják, hogy

a velenceiek is egyszer így

kezdték el valamikor…

A Magyar Fejlesztési Bank

(MFB) budapesti székhelyén

tartották a Mohácsi Busófesztivál

beharangozó sajtótájékoztatóját,

ahol a fülsiketítő

kereplők és dudák az értékek

megőrzésére, társadalmi

szerepvállalásra hívták fel

a figyelmet.

A rendezvényt a Magyar

Fejlesztési Bank támogatja.

Dr. Erős János, a Magyar

Fejlesztési Bank vezérigazgatója

úgy fogalmazott,

hogy a Mohácsi Busófesztivál

éppúgy rokonságot

mutat a riói és a velencei

karnevállal, mint az afrikai

népek szokásaival. Hangsúlyozta,

hogy az MFB számára

fontos a hagyományok

őrzése, a zenei értékek

közvetítése, a társadalmi

szerepvállalás.

Csy-kó

Fotó: Ádám Miklós

Tegye biztonságossá játszótereit!

Korszerű hintaülőkék megfizethető áron!

Minden játszótér alapvető eleme a hinta. De

vajon megfelelnek–e az Önök településén található

hinták az EN 1176-2 szabványban előírt

követelményeknek Amennyiben szándékukban

áll javítani játszótereik biztonságát, de szűkösek

az anyagi forrásaik, ajánljuk figyelmükbe

legújabb fejlesztéseinket.

Egy új fejlesztés eredménye

A Ratipur Kft. által kifejlesztett – EN 1176-2

szabvány szerinti tanúsítással rendelkező –

lapos hinta, bölcsőhinta és mérleghinta ülőke

lehetővé teszi az Ön számára, hogy csökkentse

a játszótéren bekövetkező sérülések valószínűségét

és mérsékelje azok súlyosságát. A

fémvázat beborító speciális poliuretán habot

már régóta használják az autóiparban és ma

már a fejlesztésekben élenjáró, piacvezető játszótéri

játékgyártók is alkalmazzák.

Ergonómia és esztétikum

A termékek puhák, ugyanakkor ellenállóak a fizikai

behatásokkal és az időjárási viszontagságokkal szemben.

A formatervezett hintaülőkék nem csak biztonságosak,

de ergonómikusak és esztétikusak is.

Könnyen felszerelhetőek

A lapos- és bölcsőhintát kompletten, horganyzott

lánccal szállítjuk. A mérleghinta ülőke rögzítési

pontjai lehetővé teszik, hogy a már meglévő

rudazatra könnyen felszerelhető legyen, ezzel

pillanatok alatt kiválthatja a sérült- vagy a szabványnak

nem megfelelő ülőkéket. Igény esetén

szakembereink vállalják a hinták felszerelését.

Hazai fejlesztőmunka gyümölcsei

Termékeink hazai termékek. Ha ezeket vásárolja,

a hazai szakemberek fejlesztőmunkáját

és a hazai ipart támogatja!

Amennyiben termékeink felkeltették érdeklődését, kérjük keressen bennünket az alábbi

elérhetőségeken, ahol kollégáink készséggel állnak rendelkezésére:

Ratipur Kft., H-7300 Komló, Patak u. 2. Tel.: +36 (72) 582 400 Fax.: +36 (72) 582 401

E-mail: info@ratipur.hu Web: www.ratipur.hu 2009. január–február ÖN • KOR • KÉP 37


TELEPÜLÉSÜGY

Mindenütt lehet már postapartner!

A Postapartner Program az ez év elején meghirdetett negyedik ütemmel országos

szintre emelkedett, valamennyi megyében lehet már pályázni postai szolgáltatás

üzemeltetésére. Az uniós irányelveknek megfelelően rövidesen megnyílik

az európai piac a postai szolgáltatások területén is. A felkészülés részeként a Magyar

Posta 2007 őszén indította el Postapartner Programját, melynek keretében

postai szolgáltatások ellátására keres partnereket.

A posták üzemeltetését

közbeszerzési pályázat keretében,

több ütemben hirdette

meg a társaság. Az első

2007 októberében kezdődött

négy megyében, melynek

eredményeként 31 posta

működtetésére kötöttek

szerződést tavaly nyáron. A

program újabb két ütemmel

folytatódott a múlt év tavaszán,

illetve októberében.

Ez év elején pedig immár

a negyedik ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén,

Győr-

Moson-Sopron, Nógrád és

Zala, illetve Komárom-Esztergom

megye szerepel öszszesen

390 posta bevonásával.

Az utóbbi megyében

azokra a postahelyekre lehet

újra jelentkezni, amelyekre

az első ütemben nem találtak

partnert.

Információs napok

a kamarák szervezésében

A Magyar Kereskedelmi

és Iparkamara február első

hetében információs napokat

tartott a negyedik ütemben

érintett megyék székhelyén.

A több mint 250 érdeklődő

számára a posta partnerszervezetei

– házigazdaként

a területi kamarák, valamint

a regionális munkaügyi

központ, a Magyar Fejlesztési

Bank és a KISOSZ – adtak

tájékoztatást a postapartneri

működésről, mint üzleti

lehetőségről, a program

részleteiről és eredményeiről,

továbbá arról, milyen

támogatásokat, segítségeket

lehet igénybe venni a pályázás

során. A résztvevők által

feltett kérdésekből, hozzászólásokból

kitűnt, hogy az

érdeklődők többsége ma

már jól ismeri a programot,

és tudja, hogyan kell pályázni,

illetve milyen támogatások,

kedvezményes hitelekkapcsolódnak

hozzá.

Győr-Moson-Sopron megyében

hatvanöt postára

lehet jelentkezni, ennek hírére

a megyeszékhelyen teljesen

megtelt a kamara konferenciaterme.

Sokan érkeztek

önkormányzatoktól, sőt, több

polgármester úgy érezte,

érdemes személyesen meghallgatni,

milyen lehetőségeket

jelenthet számukra a Postapartner

Program.

Salgótarjánban is hasonló

volt az érdeklődés, talán

azért is, mert Nógrád megyében

még több – szám szerint

hetvenhat – postára lehet

pályázni. Az önkormányzatok

képviselői mellett vállalkozók

is szép számban megjelentek.

Az egyik népszerű téma

a támogatási lehetőségek

köre volt. Felmerült kérdésként

például, hogy amennyiben

az önkormányzat sikeresen

pályázik, és valamennyi

jelenlegi postai munkatársat

alkalmazná, ez esetben

mindannyiuk után igénybe

vehető-e a bér- és járuléktámogatás.

A munkaügyi központ

képviselője megnyugtató

válasza szerint elegendő

forrás áll rendelkezésre a

programban.

Információs nap Miskolcon

Ebben az ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében

érintett a legtöbb, szám

szerint 148 posta. Egy vállalkozó

az iránt érdeklődött,

hogy a nyertes hol működtetheti

a postai szolgáltatást.

A válasz szerint ez lehet

a jelenlegi posta vagy akár

más helyszín is, mint egy

üzlet, kávézó, a pályázati felhívásból

pedig megismerhetők

mindazok a feltételek,

amelyeknek a szolgáltatóhelynek

meg kell felelnie.

Zala megyében hatvannyolc

posta kínál lehetőséget

a vállalkozó szelleműek

számára, és közel ugyanenynyien

vettek részt a zalaegerszegi

fórumon is. Ott arra

kérdeztek rá többek között,

hogy mely szolgáltatásokat

kell a leendő postapartnernek

kötelezően nyújtania. Az

érdeklődő megtudta, a cél

az, hogy az ügyféligények

ne sérüljenek, tehát ne változzon

jelentősen a szolgáltatási

kör.

Az információs napokon tartott

előadások anyaga megtekinthető

a www.posta.hu/postapartner

oldalon, amelyekből

azok is tájékozódhatnak, akik

esetleg nem tudták az előadásokat

személyesen meghallgatni.

Ott érhető el továbbá a közbeszerzési

pályázat előminősítési

felhívása is, amely alapján

postapartnerségre lehet jelentkezni

Borsod-Abaúj-Zemplén,

Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,

Nógrád és

Zala megyében.

Kottász Gergely

38

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


HÍREK

Újabb négy év várakozás

A siófoki kistérségi társulás

felmondja az oktatásban

és az egészségügyben vállalt

közös önkormányzati feladatellátást

Balatonvilágossal,

miután a település elállt a

megyeváltás szándékától.

A megyeváltás gondolata

közlekedési, egészségügyi

ellátási és közoktatás-szervezési

okok miatt vetődött fel. A Veszprém

megyéhez tartozó Balatonvilágos

ugyanis mára gyakorlatilag

összeépült a Somogy

megyéhez tartozó Siófokkal.

A lakosok többnyire Siófokon

intézik az ügyeiket, bevásárlásaikat,

a község mégis olyan

kistérséghez tartozik, amelynek

központja a 23 kilométerre

fekvő, nehezebben megközelíthető

Balatonalmádi.

Balatonvilágos képviselő-testületi

tagjainak többsége

azonban attól tart, hogy

a megyeváltás után könnyen

Siófokhoz csatolhatóvá válna

a település fejlettebb, nyugati

része. Álláspontjuk akkor sem

változott, amikor Siófok polgármestere

személyesen is

kifejtette: az aggályok alaptalanok

és ellentmondanak a

törvényi törekvéseknek is.

Januárban Fekete Barnabás,

a település polgármestere

aláírásgyűjtési akcióba kezdett,

hogy a képviselő-testület

állásfoglalása ellenére megtarthassák

Balatonvilágoson a tervezett

népszavazást a megyeváltásról.

Az akciót azonban le

kellett állítani, mert kicsúsztak

a határidőből.

„Az elmúlt időben a siófoki

kistérség bizalmi és nem gazdaságossági

alapon vállalt együttműködést

Balatonvilágossal több

téren is. Segítette a települést a

kötelező feladatellátásban, miközben

az érintett világosi intézmények

után az almádi kistérség kaphatott

meg bizonyos állami normatívákat.

Ezért érthető, hogy

a siófoki kistérség felmondta a

korábbi együttműködési megállapodásokat”

– fogalmazott a

csalódott polgármester.

Az új helyzetről elmondta:

a balatonvilágosiak várhatóan

augusztustól a balatonalmádi

egészségügyi ügyelethez tartoznak

majd, és még nem tudni, mi

lesz a Siófoki Integrált Oktatási

Központból kikerülő helyi iskolával,

hiszen annak 20 millió forinttal

többe kerül az önálló fenntartása.

Az még kérdéses, hogy az

iskola újfajta működtetése megfelel-e

majd az állami támogatás

feltételeinek. Hozzátette, hogy a

világosiak elesnek a siófokiakkal

közös csomagban történő,

olcsóbb energiaellátás lehetőségétől

is. A világosi polgármester

bízik abban, hogy a megyeváltás

lehetősége nem úszott el,

csak újabb négy évet csúszik a

testület döntése miatt.

Új főjegyzője van a Csongrád Megyei Közgyűlésnek.

Kovalcsik Andrea személyében új főjegyzőt választott február

12-ei ülésén a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az új főjegyzőt

február 19-ével határozatlan időre választotta meg a közgyűlés

– közölte Magyar Anna elnök. A posztra Kovalcsik Andrea

egyedüliként pályázott.

Kovalcsik Andrea 2000-ig ügyvédként tevékenykedett, majd

a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban, 2005-től pedig a

Fogyasztóvédelmi Felügyeletnél dolgozott, ahol a regionális igazgatói

posztot is betöltötte.

KÖSZ-állásfoglalás a Volán-társaságok privatizációjáról.

A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati

Szövetségének (KÖSZ) Választmánya a 2009. február

2-ai ülésén áttekintette a Volán-társaságok esetleges privatizációjával

kapcsolatos kérdéseket, s az alábbi állásfoglalást

hozta: Tekintettel arra, hogy az országban hosszabb ideje, több

alkalommal is fölvetődött a Volán-társaságok esetleges privatizációja,

s minden alkalommal a nagyvárosi önkormányzatok

kizárólagos kedvezményezetti pozíciója fogalmazódott meg, a

KÖSZ ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak.

A választmány álláspontja, hogy amennyiben sor kerül e

társaságok privatizációjára, és az önkormányzatok tulajdonába

kerülhetnek a társaságok, úgy azok ne csupán a székhely

városok, hanem az adott Volán-társaságok által érintett

települések közös tulajdonába kerüljenek. A tulajdoni

arányok egy céltársulási megállapodásban kerülhetnek

meghatározásra, a társaságok működtetésével kapcsolatos

egyéb kérdésekkel együtt.

A választmány kifejezi abbéli igényét, hogy amennyiben

az itt írtakkal kapcsolatos tárgyalások, előtárgyalások

megkezdődnek, úgy azokba a kistelepülések és kistérségek

érdekeinek képviseletében a KÖSZ-t is vonják be.

Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke

Átadták az új regionális szennyvíztisztítót Egyházashetyén

Négy Vas megyei kistelepülés – Káld, Egyházashetye,

Borgáta és Köcsk – lakói örülhettek

annak, hogy lakókörzetükben megoldódott

a szennyvízelvezetés és működik egy korszerű

szennyvíztisztító. A több mint 1,6 milliárd

forintos regionális szennyvízközmű-beruházást

Kiss Péter kancelláriaminiszter február

13-án avatta fel Egyházashetyén.

A szennyvízelvezetés és -tisztítás kérdése a

jobb minőségű élet egyik alapkövetelménye,

nem csupán egy műszaki kérdés. Vas megyében,

ahol sok a kistelepülés ezt nehezebb megoldani,

mint az ország más részeiben, ezért az érintett

önkormányzatoknak össze kellett fogni és

közös programot kellett kidolgozni.

A négy kemenesaljai kistelepülés még 2005

áprilisában pályázott címzett-támogatásra,

amelynek odaítéléséről 2006-ban született

döntés. A beruházás keretében 1300

lakóházat kötöttek rá a szennyvízvezetékre,

a lakosság bekötésenként 330 ezer forintot

fizetett. A lakossági befizetéseken túl az

önkormányzatok összesen 420 millió forint

saját erőt teremtettek elő, ennek érdekében

kötvényt bocsátottak ki, amely 20 évre jelent

adósságterhet a községeknek.

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

39


KOR-KÉP – GÖDÖLLŐI ESZMECSERE

Jó, ha van párbeszéd

Gödöllőn az önkormányzatok finanszírozásáról tanácskoztak

a településpolitikusok. A Magyar Önkormányzatok

Szövetsége (MÖSZ) által rendezett konferencián

közel 500 településpolitikus, az önkormányzati miniszter,

az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium

tisztségviselője valamint az Országgyűlés költségvetési

bizottságának elnöke is részt vett. Valamennyi résztvevő

egyetértett abban, szükség van a közigazgatási

rendszer átalakítására. Annak módjáról azonban jelentősen

különbözőek az álláspontok.

Közös a felelőség. Gémesi

György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő

polgármestere, megnyitójában

a párbeszéd fontosságáról

beszélt. Úgy fogalmazott,

hogy ha párbeszéd van

az önkormányzati szövetségek

és a kormány között, az

jó, mert nagyon fontos, hogy

áttekintsék a települések helyzetét,

ugyanis az önkormányzatok

képviselői 3500 milliárd

forinttal gazdálkodnak, és 10

millió embernek kell a válság

idején is biztosítaniuk a szolgáltatásokat.

Az önkormányzati miniszter

nem zárja ki a kötelező

társulások létrehozását

sem. Gyenesei István önkormányzati

miniszter a tervezett

válságkezelő program önkormányzatokat

érintő elképzeléseiről

beszélt. A miniszter fontosnak

tartja az önkormányzati

rendszer átalakítását.

Véleménye szerint az önkormányzati

középszint tisztázása,

a működéshez szükséges

megfelelő források biztosítása

és a decentralizáció kérdése

nem kerülhető meg. Ezekben

szakmai, politikai viták vannak,

szerinte a kérdések tisztázása

még 1-2 évet igénybe vesz.

Gyenesei István hangsúlyozta,

hogy a kormánynak

nem áll szándékában

az önkormányzatok számát

csökkenteni, viszont a közszolgáltatás

biztosítását térségi

szinten tervezik. Nem

zárja ki a kötelező társulások

létrehozását sem. A bürokráciáról

szólva a miniszter úgy

fogalmazott, hogy hazánkban

túl sok hivatal működik,

indokolt volna a körjegyzőségekre

vonatkozó szabályokat

módosítani, lélekszámhoz

kötni a körjegyzőségek

és a hivatalok számát.

Mint lehetőség szóba került

a csatlakozó községek intézménye

is: erről csak abban az

esetben lenne szó – mondta

a miniszter –, ha egy bizonyos

ideig nem sikerül polgármestert,

illetve képviselő-testületet

választani. Ebben az esetben

a települések önrendelkezési

jogosítvánnyal rendelkeznének.

Az önkormányzati miniszter

erősebb jogosítványokat

szánna a polgármestereknek.

A polgármesterek jogállásáról

szólva úgy fogalmazott,

hogy vétójoggal ruházná fel

a településvezetőket.

Polgármester ne legyen

országgyűlési képviselő!

Csabai Lászlóné, Nyíregyháza

polgármestere a jelenlegi

önkormányzati rendszer

átalakításáról beszélt. Felhívta

a figyelmet a rendszerben

található ellentmondásokra,

úgy fogalmazott, hogy a változtatás

elkerülhetetlen.

Véleménye szerint egy erős

egységes önkormányzati

érdekszövetségre volna szükség,

amely felkészült szakértőkkel

rendelkezik. Szerinte

az önkormányzati választás

időpontja sem megfelelő, az

volna a jó, ha a parlamenti

választásokat követően, legalább

hat hónappal később

lennének a helyi önkormányzati

választások.

Csabainé érzékeny dologra

tapintott, amikor kimondta,

hogy szerinte összeférhetetlen a

polgármesterség az országgyűlési

képviselőséggel. A polgármester

asszony úgy fogalmazott:

ő tapasztalatból mondja,

hogy ezt a kettősséget meg

kell szüntetni. Javasolta, hogy a

kistelepülések rendelkezzenek

olyan szabad forrással, amelyről

maguk dönthetnek.

„Az állam kivívta függetlenségét

állampolgáraitól”.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség

elnöke a kistelepülések

„túlélési” lehetőségeiről

szólt, s felhívta a figyelmet

azokra a problémákra,

amelyek a válságkezeléssel

kapcsolatos elképzelések

megvalósítása esetén sújtanák

őket.

A Magyar Faluszövetség

elnöke egészen 2000-ig viszszatekintve,

kritikusan elemezte

a miniszteri keret és az önhiki

aránytalanságait, és nem tudta

elfogadni a csatlakozó községek

jogállására utaló kormányzati

elképzeléseket sem.

Önkormányzatok: ki

tudja merre Varga Mihály,

az Országgyűlés Költségvetési,

Pénzügyi és Számvevőszéki

Bizottságának elnöke úgy

fogalmazott, ez a terület az idei

költségvetés legnagyobb vesztese,

mivel az egymást követő

tárgyalási szinteken összesen

130 milliárd forintot vontak ki

az önkormányzati rendszerből.

Így a kormánytól kapott

bevétel várhatóan a 2006-os

szinten lesz.

Csiky Ildikó

Elmaradt a találkozó. Az országos önkormányzati szövetségek vezetői sajnálattal

vették tudomásul, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa – 2009. február 18-ára

– kezdeményezett tanácskozást az előző nap délutánján lemondta – olvasható a szövetségek

elnökei által kiadott közleményben. A gazdasági válság közepette különösen fontos,

hogy a kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd legmagasabb szinten történjen,

lehetővé téve, hogy az önkormányzatok képviselőinek lehetősége legyen álláspontjuk,

javaslataik és elvárásaik közvetlen megvitatására a kormányfővel. Az önkormányzati

szövetségek a lemondással egyidejűleg felajánlott önkormányzati miniszteri tárgyalást

nem kívánják igénybe venni, mivel ez nem pótolja a miniszterelnöki megbeszélést. Az

önkormányzati szövetségek első együttes elnökségi ülésére a miniszterelnökkel történő

tárgyalás elmaradása ellenére 2009. február 25-én sor kerül, melynek eredményéről

a közvéleményt tájékoztatni fogják. Budapest, 2009. február 18.

Dr. Sütő László, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége • Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések

és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége • Szabó Gellért, Magyar Faluszövetség •

Dr. Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége • Molnár Gyula, Települési Önkormányzatok

Országos Szövetsége • Dr. Ódor Ferenc, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

40

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS

A törvényesség biztosításának jelentőségéről

Januártól megkezdték működésüket a regionális

államigazgatási hivatalok, amelyek a megszűnő

közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek

ezentúl, de a közigazgatási hivataloktól eltérően

a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését

nem láthatják el…

A törvényességi ellenőrzésre

hatáskörrel rendelkező

szerv jogállását ugyanis

az Országgyűlésnek kellene

kétharmados törvénnyel

szabályoznia, a téli ülésszak

végéig azonban nem döntött

arról a parlament.

A kormány általános hatáskörű

területi államigazgatási

szervéről szóló 318/2008.

(XII.23.) kormányrendelet

értelmében a regionális

államigazgatási hivatalok

működése továbbra is szorosan

kapcsolódik a helyi

önkormányzatok tevékenységéhez,

hiszen szociális és

gyámhivatali, állami főépítészi,

építés-felügyeleti feladatokat

látnak el, a közigazgatási

hatósági eljárásban

másodfokú fórumként

működnek stb. Ezen hivatalok

azonban jelenleg nem

kezdeményezhetik az általuk

tapasztalt jogszabálysértés

orvoslását a helyi önkormányzatoknál.

A nemzeti és közösségi jogszabályok

folyamatos változása

így arra készteti a helyi

önkormányzatokat, hogy

meghatározott időszakonként

– meghatározott szempontok

szerint – saját maguk

vizsgálják felül rendeleteiket.

Ezen munkát részben szakembereik,

bizottságaik útján végzik,

de számos esetben alkalmaznak

külső szakértői céget

is. Ez a munka most, a közigazgatási

hivatalok törvényességi

ellenőrzési tevékenységének

megszűnésével kiemelt

jelentőséget élvez.

A Kreátor Info Kft. vállalja

helyi önkormányzati rendeletek

felülvizsgálatát; sok tapasztalatot

szerzett már e területen.

A Kreátor Info Kft. az önkormányzati

rendeletek felülvizsgálata

során – a rendeletek tartalmának

megfelelően – áttekinti:

a vonatkozó hazai ágazati

jogszabályokat,

a jogalkotásra és a jogszabály-szerkesztésre

vonatkozó

normákat,

az Alkotmánybíróság

helyi önkormányzatokat

érintő döntéseit

és a vonatkozó uniós

normákat is.

A helyi önkormányzati rendeletek

nemzeti jogszabályokkal

való harmonizációjának

biztosítása mellett az uniós

tagságból adódó jogharmonizációs

kötelezettségek teljesítése

is jelentős mértékben

érinti a helyi önkormányzatokat.

Szükséges megemlíteni,

hogy a helyi önkormányzatok

e tekintetben a „kormányzás

részeként” kezelendők, vagyis

ha valamely önkormányzati

rendelet nincs összhangban

a közösségi jogszabályokkal,

akkor a kormány felel az

önkormányzati jogsértésért.

Erre való tekintettel is fontos

a folyamatos „kontroll”.

A felülvizsgálatok során

kiemelt figyelmet kellett fordítani

a belső piaci szolgáltatásokról

szóló 2006/123/

EK irányelv (a továbbiakban:

szolgáltatási irányelv) rendelkezései

érvényesülésének

vizsgálatára.

Azon önkormányzati rendeletek

tartoznak az irányelv

tárgyi hatálya alá, amelyek

tartalmaznak valamely

szolgáltatásra, szolgáltatóra,

vagy szolgáltatást igénybevevőre

vonatkozóan engedélyezési

eljárást (pl. telephely-engedély),

vagy más

– a szolgáltatás tartalmát

érintő – korlátozást, követelményt,

tilalmat (pl. meghatározott

jogi formában

történő működés előírása,

minimális vagy maximális

díjszabás előírása stb.).

A helyi önkormányzatok

által szabályozott eljárások

során alkalmazott korlátozásoknak

egyértelműnek,

diszkriminációmentesnek

kell lenniük, és figyelemmel

kell lenni a szükségesség

és az arányosság követelményére

is. (Például a területi

korlátozás irányulhat

arra, hogy a település bizonyos,

pontosan meghatározott

területein a zajkibocsátással,

rezgéskeltéssel járó

szolgáltatások szigorúbb

feltételek mellett nyújthatók.)

Figyelembe kell továbbá

venni, hogy a központi jogszabályokban

lehetővé tett

szolgáltatások nyújtását az

önkormányzat rendelete nem

lehetetleníti el az egész település

területén, a korlátozások

tehát nem vezethetnek

arra, hogy valamely jogszerűen

végezhető tevékenység a

település területén ne legyen

gyakorolható.

Vizsgálni kellett továbbá

azt is, hogy az önkormányzati

rendeletek összhangban

vannak-e az Alkotmánybíróság

döntéseiben foglaltakkal.

Ennek azért van nagy

jelentősége, mert az Alkotmánybíróságról

szóló 1989.

évi XXXII. törvény szerint az

alkotmánybíróság hatáskörébe

tartozik – többek között

– a jogszabály alkotmányellenességének

utólagos vizsgálata,

valamint a mulasztásban

megnyilvánuló alkotmányellenesség

megszüntetése

is. Egyedül az Alkotmánybíróságnak

van joga

az alkotmányt sértő önkormányzati

rendeletet megsemmisíteni,

illetve felhívni

a helyi önkormányzatok

figyelmét arra – ha az jogszabályi

felhatalmazásból származó

jogalkotói feladatát

elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet

idézett

elő –, hogy feladatát teljesítse.

Különösen nagy jelentősége

van ma az Alkotmánybíróság

munkájának, amikor

2009. január 1-jével megszűnt

a helyi önkormányzatok törvényességi

ellenőrzése.

Az Alkotmánybíróság határozataiban

számos olyan alapelvet

fogalmaz meg, amelyek

ismerete és alkalmazása

a helyi jogalkotási feladatok

ellátásánál nélkülözhe-

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

41


KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS

tetlen. Az Alkotmánybíróság

77/2006. (XII. 20.) AB határozatában

mutatott rá többek

között arra, hogy nem felel

meg továbbá a normavilágosság

követelményének az

olyan önkormányzati rendeleti

szabályozás, amely szerint

„a rendeletben foglaltak megsértése”

szabálysértési bírság

kiszabását vonja maga után.

Az ilyen szabályozási mód –

miután a norma címzettjei

számára nem egyértelmű –

sérti a jogbiztonság elvét.

Nem alkotható továbbá

olyan önkormányzati szabálysértési

tényállás, amely megegyezik

a szabálysértésekről

szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletben

már leszabályozott

szabálysértési tényállás

tartalmával.

Amikor a képviselő-testület

mérlegelési jogkört telepít

egyik szervére vagy a polgármesterre,

különös figyelemmel

kell lenni arra, hogy pontosan

meghatározza a döntés legfontosabb

eljárási szabályait, feltételeit

(mely esetekben van,

pl. eltérési lehetőség), hogy a

rendelet közvetve diszkriminációra,

indokolatlan megkülönböztetésre

ne adjon lehetőséget.

Az átláthatóság biztosítása

mellett e tekintetben is fontos

továbbá az önkormányzati rendeletekben

a fogalmak pontos

meghatározása is.

Gyakran előfordul, hogy a

rendeletben a képviselő-testület

bizonyos tevékenység

engedélyezését (pl. az ebek

futtatására kijelölt terület

fertőtlenítése) szakhatósági

hozzájáruláshoz, engedélyhez

köti. A szakhatóságok,

mint államigazgatási szervek

azonban csak az igazgatási

jogkörükben adnak

szakvéleményt/állásfoglalást,

amely nem helyettesítheti a

helyi önkormányzat szabályozási

autonómiájába utalt

feladatot. A szakhatóságok

feladat- és hatáskörét az alapító/felügyeleti

szerv határozza

meg jogszabályban, az

önkormányzat rendeletében

államigazgatási szervre hatáskört

nem telepíthet.

Az önkormányzati rendeletekben

a jegyzői államigazgatási

hatáskörök és az önkormányzati

hatáskörök pontos,

világos elkülönítése szintén

fontos követelmény. Az Alkotmánybíróság

is számos döntésében

[pl. 37/2004. (X. 15.)

AB határozat] rámutatott arra,

hogy a jegyző államigazgatási

hatáskörének korlátozása

tilos. Nem lehet továbbá olyan

tárgykörben a rendeletben

szabályt alkotni, amely a jegyző

hatáskörébe tartozik.

Az önkormányzat tulajdonában

lévő helyiség bérbeadásának

és a bérbeadó hozzájárulásának

a feltételeit az

önkormányzati rendelet határozza

meg; a helyiségbér mértékét

az önkormányzati rendelet

nem szabályozhatja. A vásárcsarnokokban

levő helyiségek

bérleti díja szabadáras szolgáltatásnak

minősül, mértékének

meghatározására a felek – az

alkotmány 9. §-ának (1) bekezdésébe

foglalt piacgazdaság

elemet jelentő, a Ptk. 200. §-

ának (1) bekezdésében is kifejezett

szerződési szabadságból

eredő – szabad megállapodása

az irányadó – állapította

meg az Alkotmánybíróság

67/2006. (XI. 29.) AB határozatában.

Ennek megfelelően a

piacon az árusítás feltételeként

fizetendő díjak megállapítása

nem a képviselő-testület, hanem

az üzemeltető feladata.

A felülvizsgálatok során

fontos szempont volt továbbá

az önkormányzati rendeletek

formai követelményeknek

való megfeleltetése is.

A Kreátor Info Kft. magas

szintű szolgáltatást nyújt

ügyfelei számára, a mindennapos

tanácsadás kapcsán

éppúgy, mint az egyes felülvizsgálati

vagy más projektek

lebonyolítása során. Munkatársaink

– akik kiváló gyakorlati

és elméleti szakemberek,

széles körű önkormányzati és

közigazgatási tapasztalattal

rendelkeznek – gyorsan és

precízen dolgoznak.

A szakértői cégünk szervezésében

már több kiadvány

is megjelent, amelyek a helyi

önkormányzatok rendeletalkotási

munkáját segítik (pl.:

A helyi önkormányzati rendeletalkotás

és jogalkalmazás az

Alkotmánybíróság és az Európai

Bíróság döntéseinek tükrében,

MHK 2006.; Módszertani

Útmutató a helyi önkormányzati

rendeletek szerkesztéséhez,

MHK 2006.). Ezen kiadványainkat

és szolgáltatásainkat

ajánljuk szíves figyelmükbe

a www.kreatorinfo.hu

honlapon!

1031 Budapest, Városfal köz 5.

www.kreatorinfo.hu

kreatorinfo@rubicom.hu

(06-30) 641-4138.

Együttműködési megállapodást írt alá Meixner András, Pécs

alpolgármestere és dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere.

A szövetség keretében Szombathely is bekapcsolódik a 2010-

es Európa Kulturális Fővárosa projektbe. Meixner András, Pécs

Megyei Jogú Város alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy Szeged,

Baja, Dunaújváros, Keszthely, Kaposvár, Nagykanizsa után

Szombathely sorban a hetedik település, amellyel partnervárosi

megállapodást írtak alá. Szombathely a Pécs Európa Kulturális

Fővárosa 2010-projektre többek között nemzetközi katonai és

hagyományőrző egyesületet és népi iparművészeket, kézműveseket

ajánlott fel. Az elfogadásra váró listán szerepel még néhány

helyi együttes: az Anima Sound System, a Voler Mouche, Bognár

Szilvia és Zenekara, az Ocho Macho, Beat Dis és a Street Dance

Shock Break Kollektíva és négy-öt komolyzenei koncert.

Cserébe Pécs is küldene Szombathelyre zenekarokat. Lovasi

András zenekara, a Kiscsillag, a Vizin horvát népzenei együttes,

a világzenét játszó Neofolk, Eszter és a Gumizsuzsi mint

alternatív rock szerepel a listán. A programkínálat azonban

még rendkívül képlékeny. Dr. Ipkovich György hangsúlyozta:

a kulturális tőke most még értékesebb, hiszen a kultúra kitörési

pont lehet a gazdasági válságok idején. Olyan érték, ami

bár alapvetően a nem produktív szférához tartozik, akár konkrét

gazdasági hasznot is hozhat, például azzal, hogy munkahelyeket

teremt.

42

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Városi polgármesterek fóruma

A városfejlesztés aktuális kérdései

Súlypontok

A városfejlesztésért

felelős európai miniszterek

marseille-i találkozójának

tapasztalatai, a Lipcsei

Charta elveinek átültetése

a hazai gyakorlatba;

Városrehabilitáció

2007–2013 Kézikönyv a városok

számára című IVS módszertani

anyag változásainak

bemutatása;

A regionális operatív

programok 2009–2010.

évben várható városrehabilitációs

pályázati kiírásai,

útmutatás a pályázó önkormányzatok

számára;

Településfejlesztési koncepció

várható tartalmi követelményeinek

bemutatása.

A konferencia levezető

elnöke, s egyben első

előadója dr. Szaló Péter, az

NFGM területfejlesztési és

építésügyi szakállamtitkára

volt. Bevezetőjében

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

által január 28-án szervezett városfejlesztési

konferencia nagy érdeklődés

mellett került megrendezésre a Duna Palotában.

A konferencia a Területfejlesztési

és Építésügyi Szakállamtitkárság városfejlesztéshez

kapcsolódó aktuális feladataival

foglalkozott.

szólt a rendezvény fontosságáról,

kiemelve, hogy ez

egy folyamat, az egy éve e

témában megkezdett szakmai

párbeszéd folytatása.

Megköszönte, hogy a polgármesterek,

a főépítészek,

a tervezők, a szakemberek

elfogadták a meghívásukat.

Egyúttal kimentette Burány

Sándor NFGM államtitkárt

más irányú elfoglaltsága

miatt.

Dr. Szaló Péter előadása

első részében tájékoztatta

a résztvevőket a városfejlesztésért

felelős európai

miniszterek marseille-i

találkozójának tapasztalatairól.

Majd bemutatta a Lipcsei

Charta elveinek hazai

gyakorlatba történő átültetését.

Dr. Nagy Sándor alpolgármester

előadásának címe

Városfejlesztés a gyakorlatban

– ennek részeként

Dr. Bóka István

bemutatta Szeged Város

Integrált Városfejlesztési

Stratégiáját.

Dr. Bóka István polgármester

előadása Városfejlesztés

a gyakorlatban – Balatonfüred

Város Akcióterületi Tervének

bemutatásáról szólt.

A felülvizsgált Városfejlesztési

Kézikönyvről – a

2007–2008. évi tapasztalatokról

és a Kézikönyv változásairól

Jármi Gyöngyi

területfejlesztési referens

(NFGM, Területfejlesztési

Főosztály) beszélt, aki

a téma felelőse és koordinátora.

Ennek része -

ként az Integrált Városfejlesztési

Stratégia részleteit

Lunk Tamás (Vitalpro

Kft.), az Akcióterületi

Terv és városfejlesztő társaság

összefüggéseit Aczél

Gábor, a Magyar Urbanisztikai

Társaság elnöke (Városfejlesztés

Zrt.), a Szociális

városrehabilitáció

és Antiszegregációs terv

részleteit Somogyi Eszter

(Városkutatás Kft.) mutatta

be.

A résztvevők megkapták

az átdolgozott Városfejlesztési

Kézikönyv munkaközi

anyagát CD-n.

A Városfejlesztés a Regionális

Operatív Programokban

témában Mosonyi Balázs

főigazgató, Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség, Regionális

Fejlesztési Programok Irányító

Hatósága ROP IH tartott

ismertetőt.

A városi szerepkörök vizsgálatáról,

a településfejlesztési

koncepció szabályozásáról

Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes

(NFGM, Területrendezési

és Településügyi

Főosztály) mondta el az

aktuális információkat.

A konferenciát az elhangzottakkal

kapcsolatos vita,

kérdések és az azokra adott

válaszok zárták.

A konferencián elhangzott

előadások anyagai

letölthetők a www.nfgm.

gov.hu honlapról.

(Forrás: NFGM Területfejlesztési

és Építésügyi

Szakállamtitkárság)

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

43


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Pályázati felhívás

HELYI ÉPÍTÉ-

SZETI ÖRÖKSÉG

2009. A Nemzeti Fejlesztési

és Gazdasági

Minisztérium Építésügyi

és Építészeti

Főosztálya az építészeti

örökség helyi

védelme területén

a példaszerű helyreállítások

elismerése

céljából építészeti

nívódíj pályázatot

hirdet HELYI

ÉPÍTÉSZETI ÖRÖK-

SÉG 2009. címmel. A

pályázat lebonyolításával

a VÁTI Magyar

Regionális Fejlesztési

és Urbanisztikai

Közhasznú Társaságot

bízta meg.

A nívódíjat megvalósult

alkotások

nyerhetik el. A pályázat nyilvános.

A nívódíjra pályázni

lehet az ország területén

lévő, önkormányzati rendelettel

a helyi védelem körébe

vont elemekkel, amelyek

jelentős építészeti értéket

képviselnek, és helyreállításuk,

bemutatásuk példaszerű

színvonalon, értéknövelő

módon valósult meg.

Pályázati feltételek

Pályázatot nyújthat be

minden olyan személy, aki a

felújítás megvalósításában

felelős építészként, vagy tájés

kertépítész tervezőként,

illetve restaurátorként, generálkivitelezőként,

vagy tulajdonosként

(önkormányzat

és civil szervezet is lehet)

közreműködött, és a pályázati

kiírás feltételeit magára

nézve kötelezőnek ismeri

el. A pályázatra 2009. január

1. előtt igazoltan megvalósult

alkotásokkal, épületek

esetében e dátum előtti

jogerős használatbavételi

engedéllyel rendelkező

pályaművekkel lehet jelentkezni.

Nem lehet pályázni, ha

a tervezéssel kapcsolatban

szerzői jogi, etikai vita vagy

építésrendészeti eljárás áll

fönn, erről a pályázónak nyilatkoznia

kell.

Díjazásban az építtetők,

a tervezők és a kivitelezők

részesülnek.

A pályázatokhoz ajánlott

csatolni az állami főépítész

értékelő véleményét,

amely a pályázat mellékletét

képezi. Nem pályázhatnak

az országos műemléki

védettséget élvező épületek,

objektumok.

A pályázatok benyújtása

A pályázatot a pontosan

kitöltött adatlapok felhasználásával,

a felhívásban ajánlott

és kötelező dokumentumok

csatolásával, A/4 formátumú

csomagolásban,

az alábbi címre kell benyújtani:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési

és Urbanisztikai Közhasznú

Társaság, 1111 Budapest,

Budafoki út 59. Információszolgáltatási

Iroda, Bódyné

Máthé Ildikó részére

A pályázatok benyújtásának

határideje: 2009. március

10.

A pályázatokat a Nemzeti

Fejlesztési és Gazdasági

Minisztérium (NFGM) Építésügyi

és Építészeti Főosztály

vezetője által felkért

bizottság bírálja el, amely a

benyújtási határidőt követő

90 napon belül hozza meg

döntését, amelyről a pályázók

a döntést követő 20 munkanapon

belül írásban értesítést

kapnak. A benyújtott

pályázati anyag díjazására

a legmagasabb pályadíj 1,5

millió, a legalacsonyabb 300

ezer forint. A díjak átadására

és a díjazásban vagy elismerésben

részesített épületek

bemutatására ünnepélyes

keretek között kerül sor.

A pályázati felhívást az Építésügyi

Szemle, az Önkormányzati

Tájékoztató, az ÖN-

KOR-KÉP és az Építész Közlöny

is közzéteszi, de hozzáférhető

a www.nfgm.gov.hu

A 2008. évben kiadható Kós

Károly-díjakra egyéni kategóriában

17, közösségi kategóriában

6 javaslat érkezett be. A

beérkezett javaslatokat a Kós

Károly-díj Bizottság november

4-én megtartott plenáris ülésén

értékelte és ajánlást készített

a díjak adományozására.

Az ajánlás előterjesztése alapján

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési

és gazdasági miniszter

Kós Károly születésének

125. évfordulója alkalmából

és a www.vati.hu honlapon is,

letölthető formában. A pályázati

kiírás és jelentkezési lap

(adatlap) 2009. január 20-tól

díjmentesen szerezhető be a

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési

és Urbanisztikai Közhasznú

Társaság Dokumentációs

Központ, Szolgáltatási

Osztálynál. Cím: 1111 Budapest,

Budafoki út 59.

További információ kérhető:

Bánóné Nyékhelyi

Mária szakmai titkártól a

Maria.Nyekhelyi.Banone@

meh.gov.hu e-mail címen,

illetve Bódyné Máthé Ildikótól:

telefonon: 279-2613 vagy

e-mailen: ibody@vati.hu.

Kós Károly-díjat

kaptak

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági

miniszter, Kós Károly születésének 125. évfordulója

alkalmából három személynek egyéni

és három szervezetnek közösségi díjat adományozott.

Az elismeréseket dr. Szaló Péter területfejlesztési

és építésügyi szakállamtitkár adta

át 2008 decemberében a Nemzeti Fejlesztési

és Gazdasági Minisztériumban.

Kós Károly-díjat adományozott

az alábbi személyeknek,

illetve szervezeteknek:

Egyéni kategóriában

Minczinger Katalin nyugdíjas

pedagógus. Fonyód

város lakosságának régóta

megfogalmazott igénye volt

egy helytörténeti gyűjtemény

megalapítása. Minczinger

Katalin magára vállalta a kezdeményezést

és a megvalósítás

döntő részét. Példa nélkü-

44

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

li önzetlenséggel és eredményességgel,

időt és fáradtságot

nem kímélve dolgozott ebben

az ügyben. Az ő elhivatottsága

és lelkesedése másokat is

magával ragadott. Így valósulhatott

meg a hajdan mozinak

is használt, leromlott állapotú

százéves nyaralóépület

igényes, illetve teljes felújítása

a helytörténeti gyűjtemény

elhelyezése végett. Minczinger

Katalin ezt követően is folyamatos

munkát végez mind

a gyűjtemény fenntartása és

bővítése, mind pedig a település

kulturális életének szervezése

terén.

Sáros László DLA építész.

Sáros László építész több évtizedes

tervezői alkotó tevékenységével

szerzett hírnevet

és elismertséget; a legrangosabb

építészeti díjak

birtokosa. Az alkotói munka

mellett azonban folyamatosan

közérdekű feladatokat

is vállalt. Több mint egy évtizedig

főépítészként hatással

volt Jászberény város fejlődésére;

hasonló ideig volt a Kós

Sáros László építész átveszi a díjat Szaló Pétertől.

A Kós Károly-díjat 1987-ben alapította az akkori építésügyi

és városfejlesztési miniszter. A díjat a rendszerváltást követően

1991-ben újraalapították. Az elismerés a települési értékvédelem,

a környezetszépítés, valamint az építészeti hagyományápolás

területén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csoportos

– munkáért adományozható. Évente legfeljebb három

személynek adható díj egyéni és három szervezetnek vagy csoportnak

közösségi kategóriában. Az elismeréssel emlékplakett,

az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az

egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi

díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport csak egyszer kaphatja

meg. A díj adományozását előkészítő szakmai bizottság elnöke

Fegyverneky Sándor országos főépítész. A bizottság tagjait a

Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége,

az Országos Főépítészi Kollégium, a Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal, valamint a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungaria

Nostra) delegálja.

Károly Alapítvány kuratóriumának

elnöke; mesterként

működik közre a Kós Károly

Vándoriskola tevékenységében.

Jelentős szakirodalmi és

építész fotós munkássága a

különböző kultúrák, hagyományok

és műfajok iránti érzékenységét

mutatják. Szakmai

sokoldalúsága, a hagyományos

értékek iránti elkötelezettsége,

közéleti szerepvállalása

példamutató.

Vass József amatőr helytörténész

és fotográfus. Óföldeák

építészeti, régészeti és

néprajzi emlékekben gazdag

Csongrád megyei kis település.

Vass József két évtizede meghatározó

személyisége, szinte

motorja a helyi társadalmi

életnek, a helyi közművelődésnek.

Kulturális

szervező és kezdeményező

tevékenységével

jelentősen

hozzájárult a helyi

hagyományok feltárásához

és fenntartásához.

Sokat fáradozott

a település és

környezete szépítéséért, az építészeti

és a természeti értékek

megőrzéséért. Jelentős áldozatvállalással,

kis részben pályázati

támogatással, képeslapokat

és ismertető füzeteket készített

és adott ki a településről.

Vass József lokálpatriotizmusa,

sokoldalú hagyományőrző és

önkéntes művelődésszervező

munkássága példamutató.

Fotó: Berényi András

Közösségi kategóriában

Az Akli Majorért Műemlék

Alapítvány. A Zirchez közeli

Akli Major értékes épületegyüttese

hajdan a bencés,

majd a ciszterci szerzetes rend

gazdaságához tartozott. Négy

évtizeden át a Bakony Tsz. használta

az épületeket, műemléki

jellegükre és történeti értékükre

való legkisebb tekintet nélkül.

Ennek ellenére az együttes

viszonylagos épségben

fennmaradt. Egy fiatal házaspár

néhány éve megvette a

majort, és elszántan nekikezdett

az elgazosodott terület

megtisztításának, valamint az

épületeken a legsürgetőbb

állagmegóvási munkáknak.

Létrehozták az épületegyüttes

megmentésére az Akli

Major Műemlék Alapítványt.

Az együttest a XVI. századtól

kezdődően a legkülönbözőbb

időszakokban épült, de kivétel

nélkül művészi értékű épületek

alkotják. A felújítás ugyan még

csak a kezdeti stádiumban van,

azonban az alapítvány közösségének

a helyreállítás érdekében

kifejtett erőfeszítései és

a jó ügy iránti elkötelezettsége

mindenképpen példamutató

és elismerésre méltó. A

díjat Vajda Eszter, az alapítvány

elnöke vette át.

A Szigligeti Táj- és Településvédő

Kör. A szervezet 1984-

ben alakult, elsőként a hasonló

nagyságú települések körét

tekintve. Azóta is folyamatosan

és eredményesen dolgozik

a táji és a települési környezet

értékeinek védelmében, a

település fenntartható fejlődése

érdekében. Részt vett a

„Szigligeti Váralapítvány” alapításában

és tevékenységében.

Szellemi kapacitásával, szakértői

közreműködéssel segítette

a helyi önkormányzatot

egy több száz milliós csatornaépítési

támogatás elnyerésében.

A rendezési tervek készítése

során a kör ugyancsak

szakértői tanácsadással segítette

az önkormányzatot; két

évtizeden át szervezte a Szigligeti

Nyár rendezvénysorozatot,

amelynek sikere lehetővé

tette, hogy most már az

önkormányzat szervezi. A kör

alapította 1984-ben a Szigligetért

emlékérmet, amelyet

minden évben a településért

kiemelkedően munkálkodó

személy kaphat elismerésül;

az 1987-ben megalapított Szép

kert, szép ház célja a lakókörnyezeti

kultúra iránti igényesség

ösztönzése volt, szép eredményeket

hozott. A Szigligeti

Táj- és Településvédő Kör közel

negyedszázados tevékenysége,

a helyi önkormányzattal

való eredményes együttmű-

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

45


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

ködése követésre és elismerésre

méltó. A díjat Jeney Lajos

DLA építész, a kör örökös elnöke

vette át.

A Wekerlei Társaskör

Egyesület. A Kós Károly és

építésztársai által tervezett

kispesti Wekerle-telep az idén

ünnepelte százéves fennállását.

A telep lakói már régen felismerték,

hogy szűkebb környezetük

nem csupán települési

vagy országos jelentőségű

értéket képvisel, hanem bírja

az összehasonlítást a vele egy

időben Európa-szerte megvalósult

hasonló léptékű lakónegyedekkel

is. Talán nem véletlen,

hogy az igényes lakókörnyezet

kedvezően hat a helyi

társadalmi életre: a Wekerlén

több civil szervezet működik,

sőt időnként együtt is működik

egymással. Közülük az

egyik a Wekerlei Társaskör

Egyesület, amely mintegy két

évtizeden át Katona Áron Sándor,

majd az utóbbi években

Nagy Tamás elnökletével szervezi

a helyi közösségi életet, a

települési értékek védelmét

és ápolását. Magas színvonalú

szervező és kezdeményező

tevékenységük a közélet

és a kultúra minden területére

kiterjed, minden korosztály

számára vonzó programokat

biztosít. Törekvéseikhez

gyakran megnyerik a kerületi

önkormányzat támogatását

is. Közérdekű tevékenységük

az idei centenáriumi ünnepségsorozat

és az ehhez kapcsolódó

változatos tematikájú

rendezvények szervezésében

csúcsosodott ki. A díjat

Nagy Tamás, a társaskör elnöke

vette át.

(Zsilinszky Gyula, NFGM, a Kós

Károly-Díj Bizottság titkára)

Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány

Megjelent a régen várt rendelet, amely kötelezővé

teszi és szabályozza az épületek energetikai

minősítését. 2009. január 1-től minden új

építésnél (ha az épületek energetikai jellemzőinek

meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.)

TNM rendelet hatálybalépését követően indult

eljárásban engedélyezték) – néhány kivételtől

eltekintve – kötelező az energetikai tanúsítvány

elkészítése.

A kivételek: az 50 m 2 -nél kisebb hasznos alapterületű

épületek, az évente 4 hónapnál rövidebb

használatra szánt épületek, a legfeljebb 2 évi használatra

tervezett épületek, a hitéleti rendeltetésű

épületek, védett vagy védett területen álló épületek,

mezőgazdasági épületek, műhelyek, sátorszerkezetek.

Eladásnál és tartós (1 évnél hosszabb)

bérbeadásnál a minősítés 2011. december 31-ig

önkéntes. Természetesen a minősítés csak azokra

az épületekre értelmezhető, amelyek energiát

fogyasztanak (fűtöttek, hűtöttek stb).

A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az

épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

megszabja a tanúsítvány formai és tartalmi

követelményeit, valamint azt is, kik és mennyiért

lesznek jogosultak azt elkészíteni. Az energetikai

tanúsítvány kiállításához szükséges feltételeket

a 104/2006 (IV.28) kormányrendelet tartalmazza.

Eszerint ilyen tanúsítványt kizárólag

az készíthet, aki letette a energetikai tanúsításhoz

szükséges jogosultsági vizsgát, ilyen vizsgát

pedig csak az tehet, aki rendelkezik az e jogszabályban

meghatározott szakirányú végzettséggel

(legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi

szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű

képzés oklevelével)

A tanúsítás díja rendeltetési munkaóránként

5500 forint+áfa lehet, ezen kívül a tanúsító a felmerülő

költségeit is felszámolhatja. Ha a tanúsítás

a felelős műszaki vezető által igazoltan megvalósult

kiveteli terv alapján vagy (eladás, bérbeadás

esetén) a valós energiaszámlák alapján történik, a

tanúsító legfeljebb 2 munkaórát számolhat el.

(Forrás: http://www.archiweb.hu)

Gyors információszolgáltatás

Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR

Azonnali áttekintést ad az elérhető

építőipari beruházásokról 2008

novemberétől az Építési Piactér, amely

szakmai szervezetek honlapjain és kormányzati

portálokon is megtalálható.

Az internetes kereső bárkinek ingyenes

tájékoztatást ad többek között

azokról az uniós forrásokból megvalósuló,

már eldöntött építési beruházásokról,

amelyek 2010 első feléig öszszesen

1800 milliárd forintnyi megrendelés-állományt

tesznek elérhetővé az

ágazat szereplői számára.

A következő másfél évben mintegy

1800 milliárd forintnyi keresletet támaszt

a kormány a hazai építőiparban uniós

források segítségével. Mindezen projektek

egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

(NFÜ) által létrehozott internetes

adatbázisból kereshetők, amely jelenleg

több mint 2600 építési beruházás

adatait tartalmazza. Az Építési Piactér

előnye, hogy széles körű ingyenes információt

ad az építőipari vállalkozóknak,

akik így már a kiírás pillanatában értesülhetnek

a számukra fontos közbeszerzésekről,

uniós pályázatokról. Ezek alapján

adhatnak ajánlatokat a beruházást

elnyert szervezeteknek, részt vehetnek

a kivitelezésben.

Az Építőipari Piactér tartalma heti

rendszerességgel frissül. A feltöltött

adatokat három különböző típusú

kereső segítségével böngészheti az

érdeklődő: az Uniós projektek oldal

azt a célt szolgálja, hogy az építőipari

vállalkozások egy helyen tájékozódhassanak

az uniós támogatású építési

beruházások legfontosabb adatairól. A

Közbeszerzési eljárások oldalon az építésügyi

közbeszerzési eljárások adatai

között lehet keresni. A Várható uniós

projektek pedig a kormány által jóváhagyott,

de kiírásra még nem került

kiemelt projekteket mutatja be. Mindhárom

kereső esetében összetett keresési

feltételek alkalmazhatók.

Az Építési Piactér fokozza az átláthatóságot

és számon kérhetőséget, létrehozásával

az uniós és hazai közbeszerzési

beruházások menete mindenki számára

nyomon követhetővé vált.

Az oldal látogatottsága dinamikusan

nő, az első egy hónapban közel háromezren

használták a keresőt. A minél szélesebb

körű tájékoztatás érdekében az

Építőipari Piactér keresőprogram több

szakmai és kormányzati internetes honlapról

is elérhető (pl. www.evosz.hu,

www.vosz.hu , www.iposz.hu , www.

maisz.hu , www.mek.hu , www.mmk.hu,

www.nfgm.gov.hu , www.vati.hu ).

Az Építőipari Piactér elérhetősége a

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján:

http://www.nfu.hu/epitesugyi_kereso

(Forrás: NFGM sajtóanyag)

46

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Őrizzük meg a történeti ablakokat!

Az ABLAKOK – nemzetközi

szimpózium a hagyományos,

történeti ablakok megőrzéséért

című szakmai program

záródokumentuma

Az ablakok, arányrendszerükkel,

formai és technikai megoldásukkal

képesek önmagukban

megjeleníteni az épület stílusát

és az építés korát. Kitüntetett

szerepet töltenek be nemcsak

az egyes házak, hanem az

utca- és városkép jellegének

meghatározásában is.

A magas színvonalú műhelyekben

gyártott és több száz

éves folyamatos tökéletesítés

során kikísérletezett, hagyományos

ablakszerkezetek

jelentős értéket képviselnek.

Mivel kiváló anyagból

készültek, élettartamuk

folyamatos karbantartással

hosszú időre biztosítható.

Esztétikusak, eleganciát

és könnyedséget kölcsönöznek

az épületek megjelenésének,

mert vékony, karcsú

szelvényeik nagyobb üvegfelületet

eredményeznek,

mint az ugyanakkora nyílásba

beépíthető mai szerkezetek.

Praktikusak, mert a

kétrétegű, gyakran redőnyszekrénnyel

vagy spalettával,

zsaluval kombinált komplex

szerkezetű ablakok nemcsak

a hideg ellen nyújtanak

védelmet, hanem megfelelő

hő-, fény- és zajszigetelést is

lehetővé tesznek.

A jelenlegi helyzet

A Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal 2008 novemberében

kétnapos nemzetközi szimpóziumot

tartott a Károlyi-Csekonics

Rezidenciában Budapesten

a hagyományos, történeti

ablakok megőrzéséért. A szimpózium

széles körű nemzetközi

kitekintésben adott számot arról,

hogy a hagyományos ablakok

is megfeleltethetők a jelenlegi

zaj-, hő- és hangszigetelési követelményeknek.

Felújításuk időtállóbb

és környezettudatosabb

megoldás, mint meggondolatlan

és – a legtöbb esetben – indokolatlan

kicserélésük. A hagyományos

szerkezetek, így az ablakok,

megtartása növeli az épületek

ingatlanértékét is.

Az ablakok arányrendszerükkel,

formai és technikai

megoldásukkal képesek önmagukban

megjeleníteni az épület

stílusát és az építés korát.

Kicserélésükkel épületállományunk

és városképeink jellegzetes

karaktere megváltozhat,

a sematikus és az építés korszakától

idegen homlokzatok

zavaros látványt eredményeznek.

Hosszú évek tapasztalata

azt mutatja, hogy az ablakcserék

nem nyújtanak kielégítő

megoldást, sem technikai, sem

esztétikai tekintetben.

Alábbiakban teljes terjedelmében

közöljük a szimpózium

záródokumentumát.

Kiáltvány a történeti ablakok

megtartásáért

Napjaink legnagyobb kihívása

a környezetszennyezés,

az energiakészletek kimerülése

és a klímaváltozás. E

problémákra rossz és jó válaszok

egyaránt adhatók.

Az ablakokra vonatkoztatva

rossz és elhamarkodott válasz

az – amit többnyire a rosszul

kiírt pályázati lehetőségek, az

információhiány és a félrevezető

reklámkampányok okoznak

–, hogy az ablakokat indokolatlanul

újra cserélik.

A jó válaszok egyike a hagyományos

ablakszerkezetek megtartása,

mert a fenntarthatóság

szempontjából alapvető fontosságú,

hogy minden meglévő

erőforrást maximálisan

hasznosítsunk, biztosíthatjuk

ezáltal a megszokott, harmonikus

utca- és városkép, épített

örökségünk karakterének fennmaradását

is. Kutatási eredmények

bizonyítják, hogy a hagyományos

ablakok tulajdonságai

viszonylag egyszerű módszerekkel

javíthatók, hőtechnikai,

hanggátlási és tömítési szempontból

az új szerkezetekkel

közel egyenértékűvé alakíthatók.

A régi ablakoknál nem alakul

ki a tökéletes légzárás okozta

penészedés és nincs akkora

veszélye oxigén-hiánynak, mint

egyes új szerkezeteknél, környezetünket

megóvjuk a fölösleges

hulladék keletkezésétől,

energiát takarítunk meg azzal,

hogy kevesebb új gyártmányt

használunk. Az eredeti szerkezetek

megtartásával növeljük

az ingatlanok piaci értékét.

Amennyiben szükséges, jó

válasz lehet a régi épületek

ablakainak újragyártása is, ha

kellő szakértelemmel történik

a tervezés, a gyártás és a

beépítés, ha az új szerkezet az

eredetihez hű formaképzéssel,

anyag- és színhasználattal

készül, továbbá ha a szükséges

technikai mutatóknak

való megfeleltetés nem okoz

esztétikai értékcsökkenést.

A megoldás

Ahhoz, hogy elősegítsük

az országunkban még

nagy számban megtalálható

hagyományos, történeti ablakok

megtartását, széles körű

összefogásra van szükség.

Vállaljuk, hogy e cél elérése

érdekében az alábbi feladatok

elvégzésében együttműködünk:

építésügyi szabályozások

összehangolása; az

örökségvédelmi, a környezettudatos

és energiatakarékos

szemlélet erősítése már az

oktatás szintjén; szemléletformálás

az építészeti szakmagyakorlás

(elsősorban a

tervezés, kivitelezés) területén;

kutatások támogatása;

olyan technológiák, anyagok,

gyártmányok fejlesztése,

amelyek elősegítik az

ablakok megtarthatóságát

és a mai előírásoknak való

megfelelését; az ingatlankezelők

és -fenntartók tudatosítása;

széles körű tájékoztatás

a nem szakmai körök (a lehetséges

megbízók) számára,

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP

47


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

többek között a média erejének

igénybevételével; olyan

pályázatok kiírásának elősegítése,

amelyek az ablakcserék

helyett az ablakok megtartását,

feljavítását ösztönzik;

a meglévő jó szakembergárda

(restaurátorok, asztalosok,

fémművesek, gyártók és

forgalmazók stb.), valamint a

megvalósult jó példák népszerűsítése;

a szakképzés

átalakításának támogatása

(szemléletformálás, technológia,

technika, anyagismeret

stb. szélesítése) a hagyományos

szerkezetek megtartása

érdekében.

Első lépésként, a hagyományos

ablakok megtartásával

kapcsolatos információk

népszerűsítése érdekében

bejegyzésre került a www.

ablakprofilok.hu honlap.

Jelen kiáltvány a Budapesten

megrendezett ABLA-

KOK – nemzetközi szimpózium

a hagyományos, történeti

ablakok megőrzéséért

című szakmai program záródokumentumaként,

a nemzetközi

és a hazai tapasztalatok

alapján készült.

Az örökségi értékek átfogó

védelmét e kiáltvány nem vállalja

föl, de bátorítja hasonló

szellemű összefogások és felhívások

kezdeményezését.

Dr. Mezős Tamás elnök, Kulturális

Örökségvédelmi Hivatal, Fegyverneky

Sándor, országos főépítész, a

Nemzeti Építészeti Tanács elnöke • A

Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) tagszervezetei:

Magyar Építész Kamara

(MÉK), Magyar Építőművészek

Szövetsége (MÉSZ), Magyar Urbanisztikai

Társaság (MUT), Országos

Főépítészi Kollégium (OFK), Építési

Vállalkozók Országos Szakszövetsége

(ÉVOSZ) valamint Magyar Építész

Kamara Műemlékvédelmi Tagozat,

Budapesti Építész Kamara, ICOMOS

Magyar Nemzeti Bizottság, ECO-

VAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi

Műhelye Egyesület , Budapesti

Műszaki és Gazdaságtudományi

Egyetem, Építésügyi Minőségellenőrző

Innovációs Kht., Magyar

Üvegipari Szövetség, Magyar Építészeti

Múzeum, Város- és Faluvédők

Szövetsége, Budapesti Városvédő

Egyesület, Budapest Világörökségéért

Alapítvány, Porta Speciosa

Egyesület, Ybl Egyesület, epiteszforum.hu

(Forrás. www.koh.hu)

LANTAY ATTILA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a

Közép-dunántúli Régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék,

Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései.

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI

FŐÉPÍTÉSZI IRODA 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. • Iroda: Petőfi

út 5. II. emelet • Telefon: (22) 512-250-től 259-ig • Mobil: (30) 248-

9455 • Fax: (22) 512-250 • E-mail: allami.foepitesz@fejer.kdrkh.hu

DR. HAJNÓCZI PÉTER állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi

területe: a Közép-magyarországi Régió (Budapest főváros, Érd m.

j. város és Pest megye).

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL

ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295. •

1364 Budapest, Pf. 270. • Telefon: (1) 485–6800 kp. • Fax: (1) 266-

2502 • Dr. Hajnóczi Péter (30) 941-6730, hajnoczi.peter@kmrkh.

hu • Kabdebó Krisztina (1) 485-6914, kabdebo.krisztina@kmrkh.

hu • Kiss Ágnes (1) 485-6945, kiss.agnes@kmrkh.hu • Kovács Bea

(1) 485-6800/6287 m., kovacs.beata@kmrkh.hu • Kovács Zsófia (1)

485-6800/6289 m., kovacs.zsofia@kmrkh.hu • Kövesi György (1)

485-6800/6220 m., kovesi.gyorgy@kmrkh.hu • Tóth József (1) 485-

6916, toth.jozsef@kmrkh.hu

VIRÁNYI ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:

a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs,

Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

teljes területe.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI

FŐÉPÍTÉSZI IRODA 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. • 7401 Kaposvár,

Pf. 261. • Telefon: (82) 502-650, (82) 502-659 • Mobil: (20) 940-

9239 • Fax: (82) 502-639 • E-mail: foepitesz@somogy.ddrkh.hu •

Fábián Éva (82) 502-659, • Horváth Szabolcs (82) 502-656 • Kutnyák

Zsolt (82) 502-658 • Szabó Anita (82) 502-678 • KESZTHELYI ALIRO-

DA: Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. • 8361 Keszthely,

Pf. 132. • Telefon: (83) 511- 445 • Fax: (83) 314-820 • Mobil: (20)

296-7676 • E-mail: tfi.balaton@somogy.ddrkh.hu • Fabacsovics Zoltán

8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. • Tel/fax: (87) 482-475 • Mobil: (20)

296-7517 • E-mail: tfi.bfured@somogy.ddrkh.hu • Kadlicskó Krisztián

8600 Siófok, Hock János köz 2. • Telefon/fax: (84) 316-714 • Mobil:

(20) 296-7687 • E-mail:postmaster@ddtulikozigh.t-online.hu

Állami főépítészek

KERESZTES SÁNDOR állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi

területe: a Nyugat-dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala

megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j.

városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései.

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI

FŐÉPÍTÉSZI IRODA 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. • Telefon/fax/üzenet:

(96) 328-787, (96) 517-004 • E-mail: foepitesz@tfi-gyor.hu

BERNÁTH MIHÁLY állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:

az Észak-magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és

Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLA-

MI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 3300 Eger, Kossuth u. 9. • Telefon: (36) 516-

224, (36) 311-640 • Fax: (36) 516-225 • E-mail: allfoep@emrkh.hu

Bernáth Mihály BernathM@emrkh.hu • Koritár Károlyné KoritarKne@emrkh.hu

• Sólyom Margit SolyomM@emrkh.hu • Szögedi Zsuzsanna

SzogediZs@emrkh.hu • Jóna Margit JonaM@emrkh.hu

ARATÓ ANDRÁS ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi

területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-

Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok).

ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉ-

SZI IRODA IRODA: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b. • 4002 Debrecen,

Pf. 83. • 4024 Debrecen, Piac u. 54. • Telefon: (52) 533-477, (52) 348-

007 • Telefon/fax: (52) 348-481 • E-mail: allami.foepitesz@hajdu.earkh.

hu • Arató András: arato.andras@hajdu.earkh.hu • Bujdosó Judit: bujdoso.

judit@hajdu.earkh.hu • Jambrik Imre: jambrik.imre@hajdu.earkh.hu •

Zoboki Bernadett: zoboki.bernadett@hajdu.earkh.hu

CSOHÁNY KLÁRA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:

a Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét,

Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok)

DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍ-

TÉSZI IRODA 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. • Telefon: (62) 562-695,

fax: (62) 562-692 • E-mail: tfiszeged@darkh.hu

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

az Országos Főépítészi Kollégium titkára

48

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február


4

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

More magazines by this user
Similar magazines