You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2 0 0 9<br />
1–2. szám<br />
ÖN<br />
K O R<br />
K É P<br />
• tizenkilencedik évfolyam, 177–178. szám<br />
ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT<br />
www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu<br />
Esélyek és lehetőségek<br />
ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET<br />
Tavaszodjon!
2<br />
ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus
TARTALOMBÓL<br />
JANUÁR–FEBRUÁR<br />
Ki van a maszk mögött 36<br />
Az Állami Számvevőszék<br />
Kutatóintézete folyamatosan<br />
elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben<br />
arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar<br />
önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet<br />
töltött be a politikai és gazdasági átmenet folyamatában,<br />
kimerítette tartalékait, szerkezeti reformja elkerülhetetlennek<br />
látszik.<br />
9. oldal<br />
Válságkezelő gazdasági<br />
intézkedéseket<br />
jelentett be a parlament<br />
tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök.<br />
Főbb céljai a költségvetési egyensúly fenntartása és a munkára<br />
rakódó adó- és járulékterhek mérséklése, ezáltal versenyképességünk<br />
növelése. A csökkentések forrását a fogyasztást<br />
terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek<br />
és kedvezmények megszüntetése teremtené meg.<br />
A tervezett változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák<br />
végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem<br />
ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb<br />
részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc február<br />
16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért ki, egyebek<br />
között azért sem, mert az elképzelésekről február végén<br />
érdekegyeztetés kezdődött.<br />
2. oldal<br />
TARTALOM<br />
PARL AMENT<br />
Elkésett válságkezelés 2<br />
A Gyurcsány-csomag érdekegyeztetés előtti verziója 3<br />
Érkezők és távozók 4<br />
Az ördög a részletekben van 6<br />
Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek 8<br />
Túl szigorú a Balaton-törvény 8<br />
A 13. havi nyugdíj jövőjéről még gondolkodnának<br />
az érintettek 8<br />
KÓ R-KÉP<br />
Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben 9<br />
A kormány gondolja át… 33<br />
KOR-KÉP<br />
Időközi önkormányzati választások 15<br />
Közéleti közérzet 34<br />
Ki van a maszk mögött 36<br />
Jó, ha van párbeszéd 40<br />
A törvényesség biztosításának jelentőségéről 41<br />
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET )<br />
Mit jelent a nők számára a gazdasági függetlenség 17<br />
Női kvóta Magyarországon – ha igen, akkor miért nem 23<br />
Ifjúságkutatás önkormányzati megrendelésre 26<br />
Lehet szép ajánlásokat készíteni<br />
a társadalmi integrációról, a szolidalításról,<br />
meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés<br />
az előrelépéshez 29<br />
Jó példák a regionális operatív programokra benyújtott<br />
pályázatokban 32<br />
TELEPÜLÉSÜGY<br />
Mindenütt lehet már postapartner! 38<br />
FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN<br />
A városfejlesztés aktuális kérdései 43<br />
Pályázati felhívás 44<br />
Kós Károly díjat kaptak 44<br />
Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány 46<br />
Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR 46<br />
Őrizzük meg a történeti ablakokat! 47<br />
Állami főépítészek 48<br />
Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika,<br />
Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Busó fotók:<br />
Ádám Miklós • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1.<br />
Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: onkorkep@chello.hu<br />
Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam<br />
Lapzárta: 2009 február 19.<br />
Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-<br />
7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap<br />
kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés:<br />
Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.
PARLAMENT<br />
Elkésett<br />
válságkezelés<br />
Válságkezelő gazdasági intézkedéseket jelentett be a<br />
parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök.<br />
Főbb céljai: a költségvetési egyensúly fenntartása<br />
és a munkára rakódó adó- és járulékterhek mérséklése,<br />
ezáltal versenyképességünk növelése.<br />
A csökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók<br />
emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények<br />
megszüntetése teremtené meg. A tervezett<br />
változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák<br />
végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem<br />
ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb<br />
részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc<br />
február 16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért<br />
ki, egyebek között azért sem, mert az elképzelésekről<br />
még februárban érdekegyeztetés kezdődött.<br />
„Hát, elég nagy felfordulás<br />
van a világban!<br />
Azt mondják, nagyobb,<br />
mint amekkorát bárki is láthatott<br />
az élete során. Olyan válság,<br />
amely valamennyi világgazdasági<br />
régióra, valamenynyi<br />
szektorra, valamennyiünkre<br />
hat, egyikünk<br />
sem tud<br />
elbújni előle.<br />
Kevesebb jövedelme<br />
van<br />
az emberekn<br />
e k , k e ve -<br />
sebb jövedelme<br />
van a vállalatoknak, s az<br />
állam, amely éppen tőlük kap<br />
adóbevételt, szintén nyögi<br />
ennek a válságnak az összes<br />
terhét. Sajátossága az, hogy<br />
azok az államok, amelyeket<br />
korábban például Európában<br />
a legsikeresebbeknek<br />
és a legversenyképesebbeknek<br />
gondoltunk – Írország,<br />
a balti államok –, ezek közül<br />
jó néhány ma a legnehezebb<br />
helyzetben van. Nincs más<br />
lehetőségük, mint hogy újragondolják<br />
költségvetésüket,<br />
újragondolják gazdaság- és<br />
társadalompolitikájukat.”<br />
Ugyanakkor Magyarországnak<br />
még egy kihívással<br />
szembe kell néznie. Ha úgy<br />
tetszik, Magyarország kettős<br />
szorításban van: meg kell őriznie<br />
a fizetőképességét, de javítania<br />
kell a versenyképességét<br />
is – mondta a miniszterelnök,<br />
aki szerint ez majdnem olyan,<br />
mint a „zsákban táncolás”.<br />
A jelenlegi 57 százalékos<br />
foglalkoztatottságot 65–70<br />
százalékra kell növelni, és<br />
meg kell határozni az euró<br />
bevezetésének menetrendjét.<br />
Az egyensúly megőrzéséhez<br />
idén – a korábban tervezetthez<br />
képest – 200–220<br />
milliárd forinttal csökkenteni<br />
kell az állami kiadásokat. Ez az<br />
összeg jövőre 550, 2011-ben<br />
pedig 650 milliárd forint lesz.<br />
Fűnyíróelven takarékoskodni<br />
nem lehet, szükség van a régóta<br />
halogatott, átfogó szerkezetváltozások<br />
sokaságára.<br />
„Azt javasoljuk, hogy öt<br />
területen kezdeményezzünk<br />
átfogó átalakításokat: az adórendszerben,<br />
a szociális rendszerben,<br />
a nyugdíjrendszerben,<br />
a gazdaságpolitika támogatáspolitikájában<br />
és szektorpolitikájában,<br />
ötödrészt a politikai<br />
képviseleti és igazgatási<br />
rendszerben.”<br />
A kormány javaslata szerint<br />
5 százalékponttal, 32 százalékról<br />
27 százalékra kell csökkenteni<br />
a munkáltatói bérterheket.<br />
Megszűnnek a különadók<br />
is. Az adórendszer átalakítása<br />
2009-ben „semleges”, nagyjából<br />
ugyanannyival csökkennek<br />
az adók, mint amennyivel<br />
növekednek, de 2010–2011-<br />
ben a költségvetés egyenlege<br />
ebből a szempontból már<br />
pár milliárd forintos passzívumot<br />
fog mutatni. Az adóalakítással<br />
800–900 milliárd forintot<br />
mozgatnak meg.<br />
A személyi jövedelemadó<br />
18 százalékos kulcsa 19 százalékra<br />
nő, a sávhatár 1,7 millió<br />
forintról 3 millió forintra emelkedik<br />
a kormány tervei szerint.<br />
Efölött 36 százalékról 38<br />
százalékra emelkedik az szja,<br />
de megszűnik a 4 százalékos<br />
különadó. A kormányfő szerint<br />
emellett egyszerűsíteni<br />
kell az adórendszert, szélesíteni<br />
kell az adóalapokat, továbbá<br />
csökkenti kell a kedvezmények,<br />
mentességek, kivételek<br />
körét.<br />
Az általános forgalmi adó<br />
20 százalékos kulcsa 23 százalékra<br />
nő, a cigaretta, az alkohol<br />
és az üzemanyagok jövedéki<br />
adója pedig 3–7 százalékkal<br />
emelkedik – közölte miniszterelnök.<br />
A társasági nyereségadó<br />
16 százalékról 19 százalékra<br />
emelkedik, de megszűnik<br />
a vállalkozások 4 százalékos<br />
különadója.<br />
A 13. havi nyugdíj összege<br />
beépülne a nyugellátásokba,<br />
azt követően pedig az újonnan<br />
nyugdíjba vonulók már<br />
nem kapnák ezt a járandóságot.<br />
A kormány javasolja<br />
azt is, hogy a nyugdíjszámítást<br />
a svájci indexálás megtartása<br />
mellett kössék össze<br />
a gazdasági növekedéssel.<br />
Ha a gazdaság 2 százaléknál<br />
kisebb mértékben növekedne<br />
vagy csökkenne, akkor is<br />
garantálnák a nyugdíjak<br />
reálértékének megtartását,<br />
mert a juttatást automatikusan<br />
az inflációval korrigálnák.<br />
Ha a gazdasági növekedés<br />
nagyobb lenne, mint 2 szá-<br />
2<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
PARLAMENT<br />
zalék, akkor az infláció mellett<br />
egyre nagyobb mértékben<br />
számítanák be a keresetek<br />
növekedését a nyugdíjakba,<br />
4 százalékos gazdasági<br />
növekedésnél pedig az<br />
50-50 százalékos arányt érné<br />
el az indexen belül a keresetnövekedés<br />
és az infláció<br />
súlya. A kabinet elképzelései<br />
szerint hosszú átmenettel,<br />
lassan, 2016-tól évente<br />
négy hónappal növekedne<br />
a nyugdíjkorhatár, így 2025-<br />
ben érné el a 65 évet.<br />
„Felelős magatartásra<br />
lenne szükség ugyanakkor<br />
jó néhány pénzintézettől,<br />
banktól. Soha egyetlenegy<br />
percig nem fogok engedni e<br />
A Gyurcsány-csomag<br />
érdekegyeztetés előtti verziója<br />
Két ütemben, 32 százalékról 27-re csökken a munkáltatók<br />
járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói<br />
járulék 2 százalékponttal).<br />
2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig<br />
lehet igénybe venni, 2010 januárjától a bér teljes<br />
összege után.<br />
2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.<br />
2009 júliusától nő a dohánytermékek, az üzemanyagok és<br />
az alkohol jövedéki adója.<br />
Az egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 Ft marad.<br />
Két ütemben változik az szja. Júliustól az alsó kulcs 18-ról<br />
19-re, a felső kulcs 36-ról 38 százalékra változik. A sávhatár<br />
a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra,<br />
2010 januárjától pedig 3 millió forintra nő. Az alsó kulcs<br />
emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás<br />
növelése kompenzálja.<br />
2009 júliusában megszűnik a különadó, 2010 januárjától<br />
pedig a vállalkozások különadója.<br />
Szigorítják a gyed kifizetésének feltételeit: fél év helyett<br />
legalább egy év munkaviszonyt várnak el, s legfeljebb két<br />
évig folyósítható.<br />
2010-től 19 százalékra nő a társasági adókulcs, és a beruházási<br />
kedvezmények kivételével minden adóalap-kedvezmény<br />
megszűnik.<br />
2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni<br />
juttatások adómentessége és az egyéb adómentes<br />
jövedelmek köre is.<br />
2010-től a háromszorosára nő a rehabilitációs hozzájárulás<br />
összege.<br />
A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével<br />
megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény.<br />
Felkészülnek az általános, értékalapú ingatlanadó 2011–<br />
2014 közötti bevezetésére.<br />
tekintetben a népszerűséghajhászó<br />
odamondogatásnak.<br />
De azt is el kell mondjam<br />
– erről többször tárgyaltunk<br />
az elmúlt hetekben bankokkal,<br />
bankvezetőkkel –, hogy<br />
nem szabad tolerálni azt a<br />
gyakorlatot, hogy a bankok a<br />
megváltozott körülményekre<br />
tekintettel szíre-szóra egyoldalúan<br />
módosíthatják a hitelszerződéseket,<br />
átháríthatják a<br />
költségeiket az egyébként is<br />
nehéz helyzetbe került ügyfelekre.”<br />
A miniszterelnök azt is<br />
bejelentette, hogy a kormány<br />
a Paksi Atomerőmű kapacitásának<br />
megkétszerezését<br />
javasolja.<br />
A kormány azt is szükségesnek<br />
tartja, hogy mielőbb<br />
hozzanak döntést a kisebb<br />
parlamentről, az ehhez tartozó<br />
új választójogi törvényről,<br />
az önkormányzatok létszámának<br />
csökkentéséről,<br />
az önkormányzati igazgatás<br />
működésének megújításáról,<br />
a pártfinanszírozásról és<br />
a korrupció elleni fellépésről.<br />
A kormányfő szerint nem<br />
járható út, hogy az igazgatást<br />
és a politika működését<br />
erős kritika éri, de ezt a politika<br />
nem veszi tudomásul,<br />
miközben más területeken<br />
már intézkedéseket kezdeményeznek.<br />
A kormány két héten belül<br />
elkezdi benyújtani az Országgyűlésnek<br />
a hétfőn ismertetett<br />
gazdaságélénkítő csomaghoz<br />
szükséges törvénymódosítási<br />
javaslatokat – mondta a<br />
miniszterelnök, hozzáfűzve,<br />
hogy amire módja van, arról<br />
saját hatáskörben dönt majd<br />
a kabinet.<br />
A szocialistákon kívül minden<br />
parlamenti erő válságkezelésre<br />
alkalmatlannak, kidolgozatlannak<br />
és elkésettnek minősítette a<br />
tervezett Gyurcsány-csomagot.<br />
Első körben a nyugdíjrendszerben<br />
javasolt változtatásokat és<br />
az áfaemelést támadták az ellenzéki<br />
képviselők.<br />
Négy hónap elegendő<br />
lett volna a cselekvésre<br />
Dávid Ibolya (MDF):<br />
2006 januárjában vagy februárjában<br />
miniszterelnök úr<br />
több helyen tartott előadást<br />
kis pálcával, diagramokkal,<br />
s magyarázta el<br />
mindenkinek a nagy<br />
médianyilvánosság<br />
mellett, hogy dübörög<br />
a gazdaság, hogy<br />
elérkezett az adócsökkentés<br />
ideje. Aztán fél<br />
év múlva, pontosan 180 fokkal<br />
ennek ellentétét ismét kis pálcákkal,<br />
diagramokkal, nagyon<br />
teátrális módon bizonygatta,<br />
hogy miért kell 180 fokkal fordulni,<br />
és érvelt önnön korábbi<br />
féléves érvei ellen. Azóta is félévente<br />
hallunk ilyen katedrára<br />
emlékeztető előadásokat, pedig<br />
valójában a miniszterelnöknek<br />
egészen másféle műfajban kellene<br />
a parlamentben megnyilatkoznia,<br />
hiszen nem elméleti<br />
kérdésekről és nem filozofikus<br />
okfejtésekről kellene itt szót<br />
ejteni, hanem törvényekben,<br />
törvénytervezetekben megfogalmazható<br />
programokról,<br />
folyamatosan az előző programok<br />
végrehajtásáról és az<br />
elért eredményekről.<br />
Pontosan 114 napja annak,<br />
hogy 2008 októbere elején<br />
Gyurcsány Ferenc és Veres<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
3
PARLAMENT<br />
János rádöbbent, hogy itt<br />
tényleg valami nem stimmel.<br />
Ekkor a nyilvánosság<br />
előtt elismerték, hogy nemcsak<br />
az oldalszele fog megérinteni<br />
minket a válságnak,<br />
hanem lehet, hogy a kellős<br />
közepén találjuk magunkat.<br />
Nos, örvendetes, hogy azt<br />
hallhattuk, sok-sok vargabetű<br />
után most a kormány ismét<br />
soha nem látott reformokra<br />
készül, de nem mehetünk el<br />
szó nélkül amellett, hogy a<br />
súlyos károkat okozó fáziskésésről<br />
ne beszélnénk. Szeptemberben,<br />
amikor már a világ<br />
Érkezők és távozók<br />
és a hazai elemzők többsége is<br />
a válság begyűrűzésére figyelmeztetett,<br />
akkor ön azt mondta,<br />
a szociális transzferekhez<br />
nem nyúl a kormány, hiszen<br />
– idézem –: „a nehezén már<br />
túl vagyunk, csak ezt még nem<br />
ismerte fel az ország”. Ekkor az<br />
adóreform Gyurcsány Ferenc<br />
szóhasználatában még egyet<br />
jelentett a brutális megszorításokkal,<br />
és mint mondta, adócsökkentésből<br />
nem lesz képzettebb<br />
magyar polgár.<br />
Erős és messzilátó megegyezés<br />
programjáról beszélt<br />
Gyurcsány Ferenc, amely<br />
A tavaszi ülésszak első napján, február 16-<br />
án 386-ról 383 főre olvadt az országgyűlési<br />
képviselők létszáma. Egyrészt letette<br />
esküjét Bácskai János fideszes képviselő,<br />
aki Gegesy Ferencet, Ferencváros polgármesterét,<br />
volt SZDSZ-es képviselőt „váltotta”<br />
a parlamentben. Gegesy 2008. szeptember<br />
15-én mondott le mandátumáról<br />
és lépett ki az SZDSZ-ből. Ezek után<br />
írták ki a főváros IX. kerületének érintett<br />
választókörzetében az időközi választásokat,<br />
amelyet a második fordulóban Bácskai<br />
nyert meg.<br />
Február 1-jei határidővel lemondott listás<br />
mandátumáról az MDF-es Boross Péter<br />
is. Az új képviselő mandátumigazolására<br />
később kerül sor. Horn Gyula (MSZP)<br />
betegsége miatt nem adta le vagyonnyilatkozatát,<br />
ezért nem gyakorolhatja képviselői<br />
jogait.<br />
2009. február 12-én a szigetvári bíróság<br />
gondnokság alá helyezte a kómában fekvő<br />
szocialista Toller Lászlót, mandátuma<br />
ezzel 2009. február 13-ától megszűnt.<br />
Tasnádi Péter pécsi szocialista polgármester<br />
halála miatt Kőhegyi István helyi<br />
politikust delegálja pártja országgyűlési<br />
képviselőnek.<br />
egyszerre képviselte az erősödő<br />
gazdaságot, és óvta a<br />
szociális biztonság ügyét. A<br />
miniszterelnök október 7-<br />
én fogalmazott úgy, hogy a<br />
rendszerváltozás óta most<br />
a legerősebb az állam finanszírozóképessége.<br />
Habár<br />
akkor már az egész világon<br />
mindenki munkálkodott a<br />
válság okozta károk kivédésén,<br />
és minden kormány sorban<br />
dolgozta ki a válságkezelő<br />
programot. No, röviddel<br />
ezután nálunk is nemzeti<br />
csúcs volt, és aztán rövid időn<br />
belül az IMF megmentette az<br />
erős finanszírozóképességgel<br />
rendelkező magyar államot.<br />
Közel négy hónapja fogott<br />
hozzá a kormány a válságkezelő<br />
programhoz, de úgy,<br />
hogy azóta is a válságkezelő<br />
program megtervezésének<br />
a fázisában vagyunk. Négy<br />
hónap elegendő idő lett volna<br />
a cselekvésre, ezzel szemben<br />
a szavak és a tervek fogalmazódtak<br />
csak meg. Eddigi<br />
mértékadó becslések szerint<br />
körülbelül 25 ezer honfitársunk<br />
veszítette el az állását, és<br />
az előttünk álló hónapokban<br />
ez az ötszörösére nőhet.<br />
A kormány eddigi intézkedései<br />
hatására nem sikerült<br />
megállítani az országot<br />
a lejtőn, a gazdaság recesszióba<br />
fordult.<br />
Ma komoly válságkezelő<br />
programokat kellene tenni,<br />
nem pedig azokat, amelyeket<br />
miniszterelnök úrnak<br />
két éve, három éve vagy akár<br />
egy évvel ezelőtt kellett volna<br />
megtennie ahhoz, hogy a<br />
gazdaság növekedő pályára<br />
jusson Magyarországon.<br />
Önök elhiszik<br />
Navracsics Tibor (Fidesz):<br />
Magyarország az elmúlt öt<br />
évben folyamatosan gyengülő<br />
teljesítményt nyújtott a gazdasági<br />
növekedés területén.<br />
A 2004-es 4,8<br />
százalékos gazdasági<br />
növekedésből eljutottunk<br />
most a mínusz<br />
3, mínusz 5 százalékos<br />
tartományba.<br />
Ez az ön kudarca, ennek<br />
az öt évnek a kudarca.<br />
Ennek a következményeit<br />
általában az emberek<br />
viselik. Mi a helyzet ma<br />
Magyarországon<br />
Egyetlen hónap alatt 32<br />
ezer fővel nőtt a munkanélküliek<br />
száma. Januárban már<br />
148 ezer olyan ember volt, aki<br />
több mint egy éve keresett<br />
munkát. Tegyük hozzá, hogy<br />
eközben gazdasági recesszió<br />
van, mégpedig a javából, ahogyan<br />
ön szokott fogalmazni.<br />
Tegyük hozzá, hogy ma<br />
délelőtt a forint már a 300<br />
forintos árfolyam fölött volt<br />
az euróval szemben. Tegyük<br />
hozzá, hogy az ipari termelés<br />
zuhanása a kilencvenes évek<br />
elejének, annak is a legelejének<br />
az adatait idézi, és tegyük<br />
hozzá, hogy az államadósság<br />
mértéke a GDP-hez viszonyítva<br />
a kilencvenes évek közepén<br />
volt utoljára ennyire rossz.<br />
Ilyenkor egy olyan politikus,<br />
akiben van még ambíció<br />
irányítani az országot,<br />
haladéktalanul munkához<br />
lát. Ehhez képest ön mit csinál<br />
Úgy csinál, mintha kormányozna.<br />
De hát ez nem<br />
kormányzás, miniszterel-<br />
4<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
PARLAMENT<br />
nök úr. Ezzel a késlekedéssel<br />
az ország jövőjét teszi<br />
kockára.<br />
Ezért szólnék én most<br />
önökhöz, szocialista képviselőtársaim.<br />
Tudom, hogy szeretnének<br />
nem itt lenni, mert<br />
nehéz szembenézni a választópolgárokkal.<br />
A hírek szerint<br />
egyhangúlag támogatásukról<br />
biztosították a miniszterelnök<br />
úr által előadottakat.<br />
Gondoljanak bele: önök<br />
elhiszik, hogy a társasági adó<br />
3 százalékkal való növelése<br />
adócsökkentés Önök elhiszik,<br />
hogy a személyi jövedelemadó<br />
alsó kulcsának 18-ról<br />
19 százalékra növelése, felső<br />
kulcsának 36-ról 38 százalékra<br />
emelése adócsökkentés<br />
Önök elhiszik, hogy a<br />
családi pótlék megadóztatása<br />
tehercsökkenést eredményez<br />
Önök elhiszik, hogy a<br />
megszűnő adókedvezmények<br />
tehercsökkenést eredményeznek<br />
Önök elhiszik, hogy a<br />
13. havi nyugdíj megszüntetése<br />
jó lesz a nyugdíjasoknak<br />
Önök elhiszik azt, hogy<br />
az iskolakezdési támogatás<br />
megadóztatása, az étkezési<br />
utalvány megadóztatása, az<br />
üdülési csekk megadóztatása<br />
tehercsökkenést eredményez<br />
Önök elhiszik, hogy a jövedéki<br />
adó, azaz az üzemanyag<br />
árának 7 százalékos növelése<br />
tehercsökkenést eredményez<br />
Önök elhiszik, hogy az általános<br />
forgalmi adó 20 százalékról<br />
23 százalékra való növelése<br />
tehercsökkenést eredményez,<br />
úgy, hogy a helikopter,<br />
az uszoda ugyanolyan áfakulcsba<br />
tartozzék, mint a<br />
kenyér vagy bármilyen alapvető<br />
élelmiszer<br />
Önök erről elhiszik, hogy<br />
ez tehercsökkenést eredményez<br />
Önök erről elhiszik,<br />
hogy ez Magyarország<br />
jövőjét szolgálja<br />
Képviselőtársaim, ez nem<br />
fog menni. Lehet húzni az<br />
időt, de az az igazság, hogy<br />
ezek a lépések nem kifelé<br />
vezetnek minket a válságból.<br />
Egyetlen hatása lesz<br />
ismét: azokra az emberekre,<br />
akiknek még van legális, el<br />
nem titkolt jövedelmük, újabb<br />
terheket raknak. Azok közül,<br />
akiknek nincsen legális jövedelmük,<br />
vagy eltitkolják, még<br />
többen menekülnek a szürkegazdaságba.<br />
Embereken nem lehet<br />
kísérletezni<br />
Semjén Zsolt (KDNP): Ha<br />
lehámozzuk a kommunikációs<br />
csomagolást, akkor ami<br />
marad, az végeredményben<br />
egy újabb megszorító<br />
csomag. Újabb<br />
adóemelés, újabb<br />
pénzbehajtás, újabb<br />
Gyurcsány-csomag.<br />
Az pedig már tragikomikusnak<br />
tekinthető,<br />
amikor 2016-ról<br />
meg 2024-ről értekezik ilyen<br />
orákulumszerűen, hiszen ön<br />
mögött egy olyan költségvetés<br />
van, ami saját bevallása szerint<br />
két hetet nem élt meg.<br />
Hárommillió ember él a<br />
létminimum közelében<br />
vagy az alatt, és a számuk<br />
napról napra nő.<br />
Nyolc százalék a munkanélküliség,<br />
és a munkanélküliek<br />
száma napról<br />
napra nő.<br />
Ezer iskolát zártak be, tízezer<br />
tanárt tettek az utcára. A<br />
közbiztonság olyan, mint az<br />
ötvenes évek Harlemében. A<br />
külföldi és belföldi bizalomvesztés<br />
miatt a forint megrendült.<br />
Mióta a csomag nyilvánosságra<br />
került, tovább romlott<br />
a forint árfolyama. Eltüntették<br />
az állami vagyon még<br />
megmaradt részét, és mindent<br />
elborít és megfojt az államadósság.<br />
Magyarország az<br />
IMF markába került. Családok<br />
tízezrei állnak a csőd szélén.<br />
A Kereszténydemokrata<br />
Néppárt nevében azt javasolom,<br />
hogy a családtámogató<br />
hálózatokon keresztül építsük<br />
ki a családok csődvédelmét, és<br />
rendeljünk hozzá egy olyan<br />
szakosított pénzintézetet, ami<br />
szociális bankként lehetővé<br />
teszi a hitelek átütemezését,<br />
a likviditási problémák áthidalását<br />
vagy akár moratórium<br />
biztosítását. Gyurcsány<br />
Ferenc korábban azt<br />
mondta, hogy az áfa<br />
a szegények adója.<br />
Így van, igaza van.<br />
Azt is mondta, hogy<br />
áfacsökkentést fognak<br />
végrehajtani.<br />
Ez helyes lett volna.<br />
Ehhez képest áfaemelés van.<br />
Ön egy szocialista párt elnöke.<br />
Helyesnek tartja-e azt, hogy<br />
a luxuscikkek ugyanolyan áfa<br />
alá esnek, mint a létfenntartási<br />
cikkek, hogy a kaviár, a<br />
helikopter, az uszoda, a jacht<br />
azonos áfakulcs alá esik, mint<br />
a tej, a kenyér, a szalonna és<br />
az étkezési zsír<br />
Azt javasoljuk, hogy az<br />
áfát csökkentsük 5 százalékra<br />
mindazon árucikkek<br />
esetében, ami az<br />
alapvető létfenntartáshoz<br />
szükséges.<br />
Emberekkel nem lehet<br />
kísérletezni; fehér egerekkel<br />
lehet. Ezért az lenne a tisztességes,<br />
ha visszaadnánk az<br />
embereknek a döntés lehetőségét,<br />
hiszen az ő életükről<br />
van szó, és mondják meg az<br />
emberek, hogy hogy legyen<br />
tovább. Döntsön a nép!<br />
Túl későn és túl kevés<br />
Fodor Gábor (SZDSZ): A<br />
legszebb terveket is felvázolhatjuk,<br />
azokból semmi nem<br />
fog megvalósulni, ha nincs<br />
mögötte széles körű<br />
politikai és társadalmi<br />
összefogás. Ez volt<br />
az ok, amiért annak<br />
idején a költségvetés<br />
támogatása mellé<br />
odaálltunk, mert tűzoltásra<br />
volt szükség,<br />
s azt mondtuk, tegyük félre<br />
az ellentéteinket. Most mi,<br />
liberálisok<br />
készek vagyunk arra,<br />
hogy értelmes és jó programok<br />
és javaslatok mellé<br />
odaálljunk, mindenféle<br />
presztízskérdés nélkül.<br />
De ezeket a javaslatokat<br />
látni kell, kidolgozottaknak<br />
kell lenniük, és határozottaknak,<br />
és itt van a problémám<br />
azzal, amit a miniszterelnök<br />
úr elmondott.<br />
Húsz évvel ezelőtt volt az,<br />
amikor Pozsgay Imre bejelentette<br />
az 1956-os forradalommal<br />
kapcsolatban azt, hogy<br />
népfelkelés volt. A párt berkein<br />
belül ez fontosnak és jelen-<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
5
PARLAMENT<br />
tősnek számított, de a társadalom<br />
számára kevés volt.<br />
Kevés volt, mert a magyar<br />
társadalom akkor már többségében<br />
réges-rég forradalomnak<br />
tudta 1956-ot. Kevés<br />
volt, mert a magyar társadalom<br />
többsége tudta azt, hogy<br />
ennél többre van szükség.<br />
Nos, miniszterelnök úr, amikor<br />
hallgattam a javaslatokat,<br />
ez a húsz évvel ezelőtti esemény<br />
jutott eszembe. Amit<br />
elmondott a miniszterelnök<br />
úr, túl későn hangzott el, és<br />
túl kevés volt.<br />
Tisztában vagyunk a saját<br />
felelősségünkkel. Tisztában<br />
vagyunk azzal, hogy együtt<br />
kormányoztunk. Nekünk is<br />
felelősségünk van abban, ami<br />
kialakult ebben az országban.<br />
Erkölcsi kötelességünk, hogy<br />
próbáljuk kijavítani azt, amit<br />
annak idején közösen elrontottunk.<br />
Hogyan tudjuk ezt megtenni<br />
Ha olyan programokat<br />
adunk és teszünk le az asztalra,<br />
amelyek világosan, gyorsan<br />
és a lehető legrövidebb időn<br />
belül hatékonyak tudnak lenni.<br />
Abban, amit a miniszterelnök<br />
úr elmondott, természetesen<br />
vannak olyan elemek, amelyeket<br />
az SZDSZ már régóta<br />
mond. Ha akkor megcsináljuk,<br />
ma nem itt tartanánk.<br />
Mérj, mielőtt vágsz…<br />
Lendvai Ildikó (MSZP): Van<br />
egy régi magyar<br />
közmondás: mérj,<br />
mielőtt vágsz. Ha<br />
mérünk, a következő<br />
derül ki: költségvetési<br />
pluszbevétel<br />
nincs a tervezett<br />
adóátrendezésből.<br />
Az idén nulla, sőt<br />
jövőre még egy kicsit kevesebb<br />
is jön be, mint eddig.<br />
Nézzük az átlagos magyar<br />
családot – őt mindnyájan<br />
védeni akarjuk –, ahol<br />
átlagjövedelemmel rendelkeznek<br />
és két gyerekük van.<br />
Mit jelent az átrendezés egy<br />
ilyen család felnőtt munkavállalója<br />
számára, beleszámolva<br />
a kulcsok változását<br />
S beleszámolva természetesen<br />
azt is, hogy a családi<br />
pótlék az adóalapot növeli,<br />
és beleszámolva a sávhatár<br />
emelését is,<br />
ez azt jelenti, hogy átlagjövedelemmel,<br />
két gyerekkel<br />
a nettó jövedelem<br />
11 530 forinttal nő.<br />
11 530 forinttal nő!<br />
Az ilyen ember, az átlagbéres<br />
ember foglalkoztatási<br />
költsége pedig 10 ezer<br />
forinttal csökken. Mérj,<br />
mielőtt vagdalkozol! S igen,<br />
emelődik az áfa, és ez levon<br />
ebből, ezt én is tudom. Mit<br />
jelent a 3 százalékos áfaemelés<br />
egy ilyen családtag számára<br />
Még akkor is, ha feltételezzük,<br />
hogy csak a legfelső<br />
áfakulcs szerinti árut<br />
vásárol – ami nyilván képtelenség<br />
–, és ha feltételezzük,<br />
hogy minden áru árában<br />
fillérre megjelenik a 3<br />
százalékos áfaemelés, akkor<br />
a 11 530 forint nettó bérnövekedés<br />
mellett az ő kiadásai<br />
az áfaemelés miatt maximum<br />
5 ezer forint körüli<br />
összeggel emelkedhetnek.<br />
A 11 ezer áll szemben az 5<br />
ezerrel. Mérj, mielőtt vagdalkozol!<br />
N. E.<br />
Vita az önkormányzati<br />
rendszer reformjáról<br />
és a kisebb parlamentről<br />
Az ördög<br />
a részletekben van<br />
A költségek csökkentésével és a hatékonyság növelésével<br />
indokolta a kormány, hogy a válság közepette közjogi<br />
csomag-tervezettel állt elő. Lényege az önkormányzati<br />
testületi létszám felezése, a feladatok és hatáskörök újragondolása,<br />
a közigazgatás ésszerűsítése és a 199 fős parlament<br />
létrehozása, tisztán listás választással. Az alapjavaslatok<br />
elméletileg a többi pártnak is elfogadhatóak<br />
lennének, de a részletekben már nem értenek egyet. Így<br />
vajmi kevés esély van arra, hogy a vonatkozó kétharmados<br />
törvényeket és az alkotmányt módosítani lehessen. A<br />
Fidesz nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként<br />
azok után – hangoztatták –, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer<br />
szavazta le a kisebb parlamentre vonatkozó indítványuk<br />
napirendre vételét az Országgyűlésben.<br />
Csaknem felére csökkentené<br />
a kormány az országgyűlési<br />
és önkormányzati<br />
képviselők számát, s egyfordulós,<br />
listás parlamenti<br />
választást javasol. Az<br />
államnak világossá kell tennie:<br />
nagyobb önmérsékletre,<br />
önkorlátozásra, a hatékonyság<br />
növelésére van<br />
szükség – indokolta a radikális<br />
javaslatot február elején<br />
Draskovics Tibor igazságügyi<br />
miniszter az alkotmányügyi<br />
bizottságban. Számításaik<br />
szerint ezzel egy négyéves<br />
ciklusban mintegy 100 milliárd<br />
forintot lehetne megtakarítani,<br />
s a kampányköltségek<br />
is jóval alacsonyabbak<br />
lennének.<br />
Az egyfordulós választással<br />
4 milliárd forintot, a<br />
kisebb létszámú parlamenttel<br />
10 milliárdot, az önkormányzati<br />
képviselők számának<br />
felére csökkentésével<br />
47,3 milliárdot, a kistelepülések<br />
főállású polgármesteri<br />
posztjának megszüntetésével<br />
pedig 14,4 milliárd<br />
forintot spórolna meg egy<br />
kormányzati ciklusban a költségvetés<br />
– derültek ki a részletek<br />
egy kormányzati háttéranyagból.<br />
A javaslat szerint, az országgyűlési<br />
képviselőknek a jelenleginél<br />
kisebb létszáma miatt<br />
– 386 helyett 199 – mindenkinek<br />
kötelező lenne legalább<br />
egy bizottsági tagságot<br />
vállalni, amelyért nem<br />
járna külön díjazás. A képviselői<br />
költségtérítés megmaradna,<br />
de számlákkal kellene<br />
igazolni a szállás és az utazás<br />
költségeit.<br />
A Fidesz a vegyes<br />
rendszert támogatja<br />
Reagálásában Répássy<br />
Róbert (Fidesz), a kormányfő<br />
2006-os kormányprogramját<br />
idézte, amelyben az<br />
szerepel, hogy csökkenjen<br />
300 fő alá az országgyűlési<br />
képviselők száma, s az egyéni<br />
választókerületek megőrzése<br />
mellett legyen a válasz-<br />
6<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
PARLAMENT<br />
tói akaratot jobban kifejező<br />
rendszer. „Fogadjuk el az<br />
ellenzék javaslatát, ha azt<br />
mondja, hogy legyen 200<br />
fős a parlament. (...)Tegyük<br />
hozzá, hogy legyen egyfordulós<br />
a választás és legyen<br />
vegyes választási rendszer.<br />
Ezt meg fogadják el ők, és<br />
meg tudunk egyezni nagyon<br />
gyorsan” – idézte Gyurcsány<br />
beszédét az ellenzéki képviselő.<br />
Majd hozzátette: mi változott<br />
2006 óta, azon kívül,<br />
hogy a népszerűségi mutatók<br />
alapján a szocialisták<br />
nem tudnának választókerületet<br />
nyerni. A kormányfő<br />
mostani javaslatát blöffnek<br />
minősítette, amelynek elfogadása<br />
nem reális.<br />
A tiszteletdíjak meghatározásáról<br />
szóló miniszterelnöki<br />
javaslat sem<br />
elfogadható számukra,<br />
mert a különböző bizottsági<br />
tisztségek után járó<br />
juttatásokkal a képviselők<br />
jövedelme elérhetné az<br />
Orbán Viktor által korábban<br />
elfogadhatatlannak<br />
minősített egymillió forintos<br />
határt. Azzal a Fidesz<br />
egyetértene, hogy legyen<br />
a képviselőknek számlaadási<br />
kötelezettségük, ha<br />
költséget akarnak érvényesíteni.<br />
A Fidesznek kellő rutinja<br />
van a közvélemény-kutatások<br />
megnyerésében, de<br />
ebből még nem kell meszszemenő<br />
következtetéseket<br />
levonni – replikázott a<br />
kritikákra Draskovics Tibor<br />
miniszter. Wiener György<br />
szocialista szakpolitikus<br />
pedig arra emlékeztetett,<br />
hogy 2006 nyarán benyújtották<br />
javaslatukat, ám azt<br />
az ellenzék nem fogadta el.<br />
Véleménye szerint bizonyos<br />
létszám alatt lehetetlen<br />
a vegyes szisztémát<br />
fenntartani, a vegyes rendszerhez<br />
ugyanis mindenütt<br />
magas parlamenti létszám<br />
párosul. Hozzátette: a létszámokon<br />
nem érdemes<br />
vitatkozni, magáról a választási<br />
rendszerről kell beszélni.<br />
Répássy Róbert úgy látta: a<br />
kétszáz fős létszámban és a<br />
vegyes rendszerben egyetértés<br />
van, s ha csak az a vita,<br />
hogy egy- vagy kétfordulós<br />
legyen a választás, akár<br />
már 2010-ben az új szisztéma<br />
szerint lehetne szavazni<br />
– közölte.<br />
A javasolt átalakítás a két<br />
nagy pártnak kedvez<br />
A választási rendszer<br />
átalakítására vonatkozóan<br />
a kormány javaslata nem<br />
a kis pártoknak, hanem a<br />
Fidesznek és az MSZP-nek<br />
kedvez, és a hangzatos létszámcsökkentési<br />
elemei<br />
ellenére a kétpárti berendezkedés<br />
irányába ható<br />
rossz kísérlet – minősítette<br />
Gulyás József, az SZDSZ<br />
ügyvivője sajtótájékoztatóján<br />
az elképzelést. A szabad<br />
demokraták szerint minderre<br />
alkalmas lenne pártja<br />
250 fős parlamentre tett<br />
korábbi javaslata. Az SZDSZ<br />
többféle változtatási irányra<br />
is nyitott – mondta, de<br />
olyan megoldásokat nem<br />
támogat, amelyek a „választói<br />
akarat torzításával”<br />
kétpárti parlamenti vagy<br />
önkormányzati rendszert<br />
hoznak létre.<br />
A kormányfő 2007 októberében<br />
egyszer már a nyilvánosság<br />
elé állt egy átfogónak<br />
szánt közjogi csomaggal,<br />
ám azt részben saját frakciótársai<br />
s a polgármesteri lobbi<br />
meghiúsították. Az elképzelés<br />
egyik lényeges eleme<br />
ugyanis az volt, hogy 2010-<br />
től már senki ne láthasson<br />
el egyszerre polgármesteri<br />
és országgyűlési képviselői<br />
megbízatást.<br />
Így képzelik<br />
az önkormányzati reformot<br />
A kormány bevezetné,<br />
hogy az önkormányzatokban<br />
páratlan létszámmal<br />
működjenek a testületek,<br />
így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség,<br />
vagyis a<br />
döntésképtelenség. A plusz<br />
egy fő mindig a polgármester<br />
lenne.<br />
Az önkormányzati testületek<br />
létszámát jelenleg is a<br />
települések lakóinak száma<br />
alapján határozzák meg. Ez<br />
nem változna, de a településen<br />
élők száma alapján újraszabnák<br />
a testületek létszámát:<br />
a legkisebb 2, a legnagyobb<br />
– 100 001 embertől<br />
– 18 fő lehetne.<br />
A háttéranyag példaként<br />
a 200 ezernél nagyobb lélekszámú<br />
Debrecent említi,<br />
ahol jelenleg a polgármesterrel<br />
együtt 50 fős a testület.<br />
A javaslat szerint ez a szám<br />
19-re csökkenne. A dokumentum<br />
kitér arra, hogy 10<br />
ezernél több lakosú települések<br />
képviselőit vegyes<br />
helyett tisztán listás rendszerben<br />
választanák meg,<br />
vagyis megszűnne az egyéni<br />
választókerületi rendszer.<br />
A 10 ezernél kevesebb lakosú<br />
településeken ugyanakkor<br />
megmaradna a kislistás<br />
választás.<br />
A tervek szerint a 25 941<br />
önkormányzati képviselő<br />
helyett 13 576 lenne, a fővárosi<br />
és a az összes megyei<br />
közgyűlésben 901-ről pedig<br />
489-re csökkenne a létszám.<br />
A kormány azt is kezdeményezné,<br />
hogy a kétezer<br />
lakosnál kisebb településeken<br />
csak társadalmi<br />
megbízatású polgármesterek<br />
lehessenek. Kétezer és<br />
ötezer fő közt ez választható<br />
lehetőség lenne, efelett<br />
pedig kizárólag főállású<br />
településvezetőt lehetne<br />
választani.<br />
Csorbul<br />
az önkormányzatiság<br />
Az önkormányzati képviselők<br />
létszámának felére<br />
csökkentésével a Fidesz is<br />
egyetért, de szerintük ahogyan<br />
a rendszerben haladunk<br />
lefelé, annál kevésbé<br />
kell érvényesülnie a feleződésnek.<br />
A választópolgárok<br />
részéről igény van arra, hogy<br />
a képviselő kötődjön a képviselt<br />
területhez, adott esetben<br />
elszámoltatható legyen<br />
– fogalmazódott meg ellenérv<br />
is a kormányzati tervvel<br />
szemben. Részletekbe ennél<br />
mélyebben azonban nem<br />
bocsátkoztak a fideszes politikusok.<br />
Komoly kritikával illették<br />
viszont a tervet a szabad<br />
demokraták. Hankó Faragó<br />
Miklós szerint hibát követnének<br />
el, ha csak a testületek létszámában<br />
gondolkodnának.<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
7
PARLAMENT<br />
„Nem a létszám miatt drága<br />
a rendszer, hanem a mellette<br />
működő hivatalok miatt”<br />
– mondta a képviselő. Gulyás<br />
József pedig úgy vélte: az<br />
önkormányzati képviselők<br />
választását szabályozó törvényeknek<br />
nem lehet a céljuk,<br />
következményük az, hogy a<br />
településekről a független<br />
jelöltek, a civil szervezetek, illetve<br />
az 5–10 százalékos támogatottságú<br />
pártok kiszoruljanak<br />
a testületekből. „Hiába van<br />
elvben 5 százalékos bejutási<br />
küszöb, ha az átlagos méretű<br />
megyékben még 8–10 százalékos<br />
eredménnyel sem lehet<br />
mandátumot szerezni, míg a<br />
kisebb megyében 12–15 százalékkal<br />
sem” – állapította meg.<br />
Gulyás alapvető változtatásnak<br />
nevezte, hogy a kormány<br />
javaslata megszűnteti<br />
a közvetlen településrészi,<br />
egyéni választókerületi képviseletet.<br />
Álláspontja szerint<br />
a tízezres lakosságszámot<br />
meghaladó településeken<br />
az új, tisztán listás választási<br />
rendszer eltüntetné a független<br />
jelölt intézményét<br />
azzal, hogy listák állításához<br />
köti a mandátumszerzést.<br />
Ez elfogadhatatlan az<br />
SZDSZ számára.<br />
Az MDF véleménye lapzártánkig<br />
nem ismeretes.<br />
Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek. A válság miatt az eredetileg<br />
tervezettnél jóval több törvényjavaslat kerül a parlament<br />
elé, ezért ha szükséges, rendkívüli nyári ülésszakot is be kell iktatni<br />
– jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Azzal<br />
számolnak, hogy a Tisztelt Ház június 15-éig tartó tavaszi ülésszaka<br />
után, június végéig egy rendkívüli nyári ülésszakot is be kell<br />
iktatni, hogy a törvényhozás elfogadja a kormány által benyújtandó<br />
gazdasági tárgyú törvényjavaslatokat. A tavaszi napirenden<br />
mintegy 30 törvény elfogadása szerepel, ezen kívül a válság<br />
miatt várhatóan további 10–20 jogszabály-javaslatot tárgyalnak<br />
meg.<br />
Túl szigorú a Balaton-törvény.<br />
Módosíttatnák az érintett<br />
önkormányzatok az<br />
általuk túl szigorúnak talált<br />
Balaton-törvényt. A jogszabályt<br />
pár hónapja fogadta<br />
el a parlament, de 46 település<br />
– ahol csatornázottság<br />
hiányában nem adhatnak<br />
ki újabb építési engedélyt<br />
– ellehetetlenülésükről<br />
beszél. A zöldtárcánál ezért<br />
most vizsgálják, hol szükséges<br />
nagyberuházással és hol<br />
lehet olcsóbb, egyedi megoldással<br />
megvalósítani a<br />
szennyvízkezelést – mondta<br />
Szabó Imre környezetvédelmi<br />
és vízügyi miniszter<br />
a Balaton Fejlesztési Tanács<br />
(BFT) rendkívüli ülésén.<br />
Bóka István, Balatonfüred<br />
fideszes polgármestere<br />
indítványozta, hogy kezdeményezzék<br />
a Balaton-törvény<br />
újabb módosítását. Szerinte<br />
moratóriumot kellene<br />
biztosítani az érintett településeknek<br />
2012-ig, ameddig a<br />
kormány is határidőt kapott<br />
a hiányzó szennyvízberuházások<br />
megvalósítására.<br />
A 13. havi nyugdíj jövőjéről<br />
még gondolkodnának az érintettek<br />
Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium<br />
államtitkára, az Idősügyi Tanács titkára a tanácscsal<br />
történt egyeztetést követően azt mondta: a nyugdíjas<br />
szervezetek támogatták a 65 évre való korhatáremelést,<br />
de a 13. havi nyugdíj jövőjéről és a nyugdíjszámítás<br />
módjának megváltoztatásáról további konzultációt<br />
kértek.<br />
A kormány tervei szerint<br />
az idén nyugdíjba lépők már<br />
nem kapnák meg a 13. havi<br />
nyugdíjat. A többieknek<br />
pedig ez a juttatás beépülne<br />
a havi ellátásba, de csak<br />
a 62 éven felüliek számíthatnak<br />
a maximum 80 ezer<br />
forint értékű 13. havi nyugdíj<br />
beépítésére.<br />
A nyugdíjas szervezetek<br />
képviselői értik a kormány<br />
által javasolt, a nyugdíjakat<br />
érintő változtatásokat,<br />
azokat tudomásul<br />
veszik, de a részletekről<br />
még egyeztetni szeretnének<br />
– közölte Gyurcsány<br />
Ferenc miniszterelnök azt<br />
követően, hogy a nyugdíjreformról<br />
konzultált az<br />
Idősügyi Tanács tagjaival<br />
csütörtökön Budapesten.<br />
A nyugdíjas szervezetek<br />
képviselői pontosan értik:<br />
ahhoz, hogy az állam most<br />
és a jövőben is tudjon nyugdíjat<br />
fizetni, meg kell őrizni<br />
a munkahelyeket. – A<br />
megbeszélésen a szervezetek<br />
képviselői azt mondták,<br />
hogy tudomásul tudják<br />
venni, el tudják fogadni<br />
a kormány javaslatait, de<br />
még egyeztetni szeretnének<br />
a részletekről – idézte<br />
a kormányfő a találkozón<br />
elhangzottakat.<br />
Korózs Lajos, államtitkár a<br />
találkozót követően elmondta:<br />
a 13. havi nyugdíjat érintő<br />
változások kapcsán a szervezetek<br />
többféle álláspontot is<br />
megfogalmaztak, de egyetlen<br />
egy szervezet sem utasította<br />
el kategorikusan ennek<br />
a juttatásnak a beépítését az<br />
alapnyugdíjba.<br />
Az államtitkár kiemelte:<br />
szakértői szinten a jövő<br />
héten folytatódnak a konzultációk,<br />
és a jogszabálytervezetek<br />
benyújtása előtt,<br />
vélhetően március közepén,<br />
újból egyeztet majd a kormány<br />
az Idősügyi Tanácscsal.<br />
Az államtitkár kijelentette:<br />
a kormány által javasolt<br />
változtatásokkal 2050-ig<br />
fenntartható a nyugdíjrendszer.<br />
Az új nyugdíjszámítási<br />
rendszer 2010-től indulna.<br />
A kormány azt javasolja,<br />
hogy a nyugdíjszámítást – a<br />
svájci indexálás megtartása<br />
mellett – kössék össze a gazdasági<br />
növekedéssel.<br />
A kabinet elképzelései szerint<br />
hosszú átmenettel, lassan,<br />
2016-tól évente négy<br />
hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár,<br />
így 2025-ben léphetne<br />
érvénybe a 65 éves korhatár.<br />
Forrás: ÖNkorNET<br />
8<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
KÓR-KÉP<br />
Pénzügyi kockázatok<br />
az önkormányzati rendszerben<br />
Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati<br />
szektor működését. E cikkben 1 arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy<br />
a magyar önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet töltött be<br />
a politikai és gazdasági átmenet folyamatában, kimerítette tartalékait, szerkezeti<br />
reformja elkerülhetetlennek látszik. A „reformérettség” szindrómájának<br />
tekintjük azokat a pénzügyi kockázatokat, amelyek nemcsak az egyes<br />
szereplők számára, de a pengeélen táncoló magyar nemzetgazdaság egésze<br />
számára is veszélyt jelentenek. Ezért gondoljuk azt, hogy az átgondolt szerkezeti<br />
reformok elkezdésekor elsőbbséget kell adni ezen nemzetgazdasági<br />
szinten is ható problémák kezelésének. A cikkben bemutatjuk a rendszer jellemzőit,<br />
utána a már jelzett pénzügyi kockázatokat, végül pedig jelezzük a<br />
korszerűsítés lehetséges irányait.<br />
A „magyar modell”<br />
Az önkormányzati szektor<br />
biztosítja a közösségi szolgáltatások<br />
jelentős részét, a<br />
helyi önkormányzati rendszer<br />
működésének minősége<br />
jelentős mértékben meghatározza<br />
Magyarország gazdasági<br />
versenyképességét. A szektor<br />
költségvetése a bruttó hazai<br />
termék (GDP) 12 százalékát<br />
teszi ki. Jelentős nagyságrendű<br />
és meglehetősen összetett<br />
szerkezetű fizikai vagyon tulajdonosai<br />
is az önkormányzatok.<br />
Mind az árbevételt, mind az<br />
eszközállományt és a foglalkoztatottakat<br />
tekintve jelentős<br />
nagyságrendet képviselnek<br />
a kötelező önkormányzati<br />
feladatokat ellátó – zömmel<br />
önkormányzati tulajdonú<br />
– gazdasági társaságok<br />
is. Az önkormányzati szektor<br />
jelentős foglalkoztató is. A közszolgálatban<br />
foglalkoztatottak<br />
száma meghaladja a 460<br />
ezer főt. A helyi önkormányzati<br />
rendszer „magyar modelljét”<br />
az 1990-es önkormányzati<br />
törvény (Ötv.) hozta létre,<br />
amely a fejlett országokban<br />
tapasztalható integrációval<br />
szemben nemcsak az önkormányzás<br />
jogát, de a nemzetközi<br />
értelemben is széles körű<br />
feladat- és hatáskörök címzettjévé<br />
a településeket tette.<br />
A szektorban megjelenő<br />
kockázatok alapvető oka az<br />
1990-ben létrejött magyar<br />
önkormányzati modell, illetve<br />
ennek folyamatos deformációja.<br />
A modell lényegét<br />
a következőkben lehet öszszefoglalni:<br />
a helyhatóságok túlhajtott<br />
alkotmányos önállósága<br />
a közfeladatok erőteljes<br />
decentralizációja<br />
az önkormányzáshoz<br />
fűződő jog, a területi közigazgatás<br />
és a helyi közfeladat-ellátás<br />
kereteinek összemosódása.<br />
1<br />
Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete (ÁSZKUT) hasonló című<br />
tanulmányának rövidített összefoglalója.<br />
A magyar önkormányzati<br />
rendszer „konfliktuskonténerként”<br />
működik. E funkció<br />
egyik jelensége, hogy<br />
az 1990-es önkormányzati<br />
reformmal elkezdődött és<br />
azóta is tartó feladatleadás<br />
alapvető motivációja a „konfliktus<br />
decentralizáció” volt.<br />
A konfliktus decentralizáció<br />
megmutatkozhat abban is,<br />
hogy az önkormányzati feladathoz<br />
történő állami hozzájárulások<br />
súlya és reálértéke<br />
folyamatosan csökkent.<br />
A pénzügyi kockázatok<br />
Az államháztartási kiadások<br />
mintegy negyedét teljesítő<br />
helyi önkormányzati<br />
szektor növekvő fiskális kockázatok<br />
hordozója. Ez egyfelől<br />
a kormányzati statisztikai<br />
rendszer (GFS) szerint<br />
számolt deficit növekedésének<br />
és a deficit ingadozásának<br />
kockázata. A választási<br />
években az önkormányzatokra<br />
is a túlköltekezés volt<br />
a jellemző. E hullámzás sem<br />
fedi el, hogy az önkormányzatok<br />
költségvetési egyenlege<br />
romló tendenciát mutat. A<br />
szektor összesített GFS deficitje<br />
a 2006-os évhez képest<br />
2007-re több mint 100 milliárd<br />
forinttal javult. Ez a központi<br />
támogatások csökkenése<br />
ellenére következett<br />
be, azáltal, hogy a 2006. évi<br />
„választási” költségvetéshez<br />
képest az önkormányzatok<br />
is jelentős kiadáscsökkentést<br />
hajtottak végre. (Lásd: 1. táblázat)<br />
A pénzügyi kockázatok<br />
forráshiány, likviditáshiány<br />
és bonitáshiány formájában<br />
jelentkezhetnek. A forráshiány<br />
a költségvetési gazdálkodásban<br />
azt jelenti, hogy<br />
az előírt, törvényekben rögzített<br />
feladatokhoz nem rendelődik<br />
megfelelő központi<br />
forrásból származó pénzeszköz.<br />
A likviditáshiány az az<br />
eset, amikor a gazdasági szereplő<br />
tervezett bevételei és<br />
kiadásai között időbeli meg<br />
nem felelés áll fenn. A likviditási<br />
kockázat likviditáshiányban<br />
vagy éppenséggel túlzott<br />
likviditásban jelentkezhet.<br />
A bonitáshiány azt jelenti,<br />
hogy az önkormányzat az<br />
általa vállalt pénzügyi kötelezettségeknek<br />
nem képes<br />
megfelelni. A helyzet leírására<br />
a csőd fogalma itt pontatlan<br />
volna, hiszen önkormányzat<br />
jogutód nélkül nem<br />
számolható fel.<br />
A helyi önkormányzati<br />
szektor a pénzügyi kockázatok<br />
vonatkozásában sem<br />
tekinthető homogénnek.<br />
Külön szegmenst jelentenek<br />
a községi önkormányzatok,<br />
a megyei jogú városok<br />
és más városok, a megyei<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
9
KÓR-KÉP<br />
1. táblázat<br />
A magyar önkormányzati szektor GFS-rendszerű költségvetési<br />
pozíciója privatizációs bevételekkel és e nélkül<br />
Év<br />
Költségvetés GFS* egyenleg<br />
privatizációs bevételekkel<br />
önkormányzatok, a fővárosi<br />
és a kerületi önkormányzatok.<br />
Ez néhány adatból is jól látszik.<br />
(Lásd: 2. és 3. grafikon)<br />
A községi önkormányzatok<br />
szegmensében is vannak<br />
olyan szereplők, amelyek<br />
meglehetősen jó pénzügyi<br />
adottságokkal rendelkeznek.<br />
A szegmens egészében<br />
azonban a legfontosabb<br />
probléma a forráshiány. Ez<br />
csak az esetek kis részében<br />
vezet likviditás- vagy bonitáshiányhoz,<br />
mivel ennek megelőzését<br />
a kormányzat diszkrecionális<br />
eszközökkel (önhiki,<br />
miniszteri keret) általában<br />
el tudja érni. El kell gondolkodni<br />
azon, hogy az önhiki<br />
és az ún. VI/3-as miniszteri<br />
keret a pénzügyi fegyelem<br />
szempontjából jó üzeneteket<br />
közvetít-e, eléggé jó-e ezen<br />
Költségvetés GFS* egyenleg<br />
privatizációs bevételek nélkül<br />
Mrd Ft GDP százalékában Mrd Ft GDP százalékában<br />
1994 - 45,5 -1,0 -55,7 -1,3<br />
1995 8,5 0,1 -17,2 -0,3<br />
1996 47,9 0,7 0,6 0<br />
1997 66,5 0,7 -24 -0,2<br />
1998 - 8,7 0 -28,1 -0,3<br />
1999 22,9 0,2 1,1 0<br />
2000 4,9 0 -32,1 -0,2<br />
2001 1,2 0 -91,4 -0,6<br />
2002 -104,9 -0,6 -199,5 -1,2<br />
2003 - 31,6 -0,17 -40,7 -0,2<br />
2004 -16,5 0 - 119,2 -0,6<br />
2005 -81,4 -0,37 -202,6 -09<br />
2006 -156,5 -0,67 -286,5 -1,2<br />
2007 - 53,9 -0,2 -168,9 -0,65<br />
2008** -90,0 -0,33 -220,0 -0,8<br />
2009*** -134,0 - 0,5 -228,0 -0,8<br />
Forrás: Pénzügyminisztérium<br />
* Az eredeti (ma nem érvényes) módszertan szerint a GFS egyenlegbe beszámították a<br />
privatizációs bevételt. Ezt az új GFS szabvány és az ESA módszertan nem engedi.<br />
** Előzetes<br />
*** Költségvetési törvény számítási anyaga szerint<br />
támogatások célzottsága. Az<br />
intézet által elvégeztetett felmérés<br />
eredményei e tekintetben<br />
legalábbis kétségeket<br />
támasztanak. Ezért, valamint<br />
pénzügyi súlya miatt ez<br />
a szegmens a költségvetési<br />
szabályok betarthatósága<br />
szempontjából nem hordoz<br />
jelentős makrogazdasági<br />
szintű fiskális kockázatot. Az<br />
állandósult forráshiány miatt<br />
azonban az itt élő lakosság<br />
alapvető közszolgáltatásokhoz<br />
nem vagy nem megfelelő<br />
minőségben jut hozzá.<br />
Más a helyzet a nagyvárosokkal.<br />
E jó fiskális kapacitással<br />
rendelkező csoport gyorsuló<br />
mértékben adósodott el, ami<br />
együtt járt a rejtett adósságok,<br />
feltételes kötelezettségvállalások<br />
(PPP szerződések,<br />
kezességek) állományának<br />
növekedésével. A nyílt eladósodás<br />
elsősorban kötvénykibocsátás<br />
formájában történt.<br />
A kötvényeket az önkormányzatok<br />
egy számszerűen kicsi,<br />
de költségvetési és vagyoni<br />
súlyát tekintve meghatározó<br />
csoportja (megyei jogú<br />
városok, városok egy része,<br />
a megyei önkormányzatok)<br />
bocsátotta ki. A zömmel devizában<br />
denominált kötvénykibocsátás<br />
egyfelől jelentős<br />
árfolyamkockázatot jelent,<br />
másfelől azt eredményezi,<br />
hogy jelentős szabad pénzeszközök<br />
halmozódtak fel e<br />
szereplőknél. (Lásd: 4. grafikon)<br />
A kibocsátott kötvényekből<br />
rendelkezésre álló források<br />
kisebb része használódott<br />
beruházásokra. A bevont források<br />
egy része a működési<br />
hiányt fedezte, más része<br />
pedig pénztartalékként ülepedett<br />
le. Ezek gyors elköltése<br />
makrogazdasági szinten is<br />
kockázatot jelent. A kötvénykibocsátásokból<br />
származó<br />
pénzeszközök tartalékolása<br />
a következő két évben „meglepetésszerű”<br />
önkormányzati<br />
beruházási boom-ot, ezzel<br />
akár 0,3–0,7 százalékos GDParányos<br />
európai statisztikai<br />
szabványoknak (ESA) megfelelően<br />
számított hiánytöbbletet<br />
is eredményezhet.<br />
A megyei önkormányzatok<br />
esetében a fenti kockázatok<br />
még azzal is kiegészülnek,<br />
hogy a megyék önálló<br />
bevételi forrással lényegében<br />
nem rendelkeznek, azaz<br />
igen szerény fiskális kapacitásaik<br />
ellenére adósodtak<br />
el. Az illetékbevételeik az<br />
örökösödési illeték eltörlése<br />
és a várhatóan gyengülő<br />
ingatlanforgalom miatt<br />
csökkenni fognak. Következésképpen<br />
esetükben nem<br />
látszik az a pénzügyi többlet,<br />
amely majd fedezetet nyújt<br />
a kötvények visszafizetésére.<br />
A megyei önkormányzatok<br />
kockázatait az egy lakosra<br />
jutó adósságállomány nem<br />
mutatja jól.<br />
Nem elhanyagolható mértékű<br />
a fővárosi önkormányzat<br />
eladósodottsága. Figyelmet<br />
érdemel, hogy az „elszegényedő”,<br />
romló pénzügyi<br />
helyzetben lévő főváros mellett<br />
viszonylag „gazdag”, stabil<br />
pénzügyi helyzetben lévő<br />
kerületek is működnek.<br />
Az eladósodási folyamat<br />
eddig nem mutatott öszszefüggést<br />
az EU-s források<br />
abszorpciójával. Ez utóbbi<br />
maga is fontos kockázatot<br />
jelent. Az önkormányzati<br />
beruházások növekedése<br />
önmagában nem lesz<br />
jó hír, hiszen egyelőre nincsenek<br />
biztosítékok arra,<br />
hogy az EU-s forrásokból<br />
pénzügyileg is fenntartható<br />
kapacitások jönnek létre.<br />
Ez önmagában is aláhúzza<br />
a tervezési rendszer sürgős<br />
fejlesztésének szükségességét.<br />
Szabálytalan felhasználás<br />
esetén a keletkező<br />
visszafizetési kötelezettségek<br />
miatt jövőbeni<br />
költségvetési terhekre<br />
lehet számítani. A mai helyzetben<br />
az önkormányzati<br />
projektek esetén történő<br />
visszafizetés terheit az állami<br />
költségvetés viselné. A<br />
jelenlegi pénzügyi válság<br />
körülményei között nem<br />
zárható ki az unió végrehajtó<br />
és ellenőrző szerve-<br />
10<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
KÓR-KÉP<br />
inek – a források szabályszerű<br />
felhasználásával kapcsolatos<br />
– szigorának növekedése.<br />
A pénzügyi kockázatok<br />
kezelése a pénzügyi<br />
fegyelem erősítésével<br />
Az a véleményünk, hogy<br />
a jelenlegi szabály- és intézményrendszer<br />
nem alkalmas<br />
a szektor kockázatainak<br />
kezelésére, a mindenkori<br />
kormány ehhez a szükségesnél<br />
kevesebb eszközzel<br />
rendelkezik. Ráadásul a mostani<br />
rendszer a felelősen gazdálkodó<br />
testületeket bünteti,<br />
a „potyázókat” preferálja,<br />
így nem ösztönöz felelős<br />
gazdálkodásra. A jelenlegi<br />
alkotmány keretei között is<br />
van lehetőség a pénzügyi<br />
fegyelem erősítésével a kockázatok<br />
kezelésére. A helyi<br />
önkormányzati szint pénzügyi<br />
kockázatainak mérséklése<br />
komplex megközelítést<br />
igényel. A komplexitás azt<br />
is jelenti, hogy törekedni<br />
kell arra, hogy e változások<br />
a rendszerszerű átalakítást<br />
erősítsék. A megoldás célszerűen<br />
kiterjed a szereplők<br />
költségvetési korlátjára,<br />
pénz és tőkepiaci kapcsolataira,<br />
pénzügyi beszámolója<br />
minőségének javítására<br />
éppúgy, mint a pénzügyi<br />
jogbiztonság garanciáira és<br />
nem utolsó sorban az ellenőrzés<br />
rendszerére.<br />
Az információgazdálkodási<br />
rendszer korszerűsítése<br />
Úgy gondoljuk, hogy<br />
a vázolt kockázatok okai<br />
között rá kell mutatnunk<br />
az információgazdálkodási<br />
rendszer gyengeségeire. Az<br />
ebből adódó káros hatásokra<br />
– amelyek persze nem korlátozódnak<br />
csupán az államháztartás<br />
helyi szintjére – az<br />
ÁSZ számtalanszor felhívta a<br />
figyelmet. Az ÁSZ Közpénzügyi<br />
Tézisei pedig a megoldással<br />
kapcsolatos javaslatokat<br />
is megfogalmaztak.<br />
Itt ezzel kapcsolatosan csupán<br />
azt az „egyszerű” igazságot<br />
jelezzük, hogy adekvát<br />
információ nélkül minden<br />
döntés vakrepülés. Az<br />
államháztartási információs<br />
rendszer általános korszerűsítésén<br />
túl szükséges<br />
egy Országos Adat Kataszter<br />
(OAK) felállítása, amely<br />
a pénzügyi adatokon túl a<br />
fizikai és humánerőforrásokra<br />
vonatkozó adatokat is tartalmaz.<br />
Az államháztartás központi<br />
és helyi szintjének<br />
kapcsolatrendszere<br />
A forrásszabályozás rendszere<br />
egyfelől jól-rosszul<br />
próbált összhangot teremteni<br />
az ágazati törvényekben<br />
megfogalmazott, helyenként<br />
maximalista szakmai<br />
igények és a pénzügyi realitások<br />
között, másfelől meglehetősen<br />
durva formában<br />
közvetítette az önkormányzatoknak<br />
a makroökonómiai<br />
helyzetből adódó fiskális<br />
feltételeket. Ebből adódóan<br />
a forrásszabályozás elaprózottá,<br />
áttekinthetetlenné és<br />
nagyon változékonnyá vált.<br />
Kis túlzással azt mondhatjuk,<br />
hogy az önkormányzatok<br />
rövid távú gondolkodásának<br />
egyik fő oka maga a<br />
forrásszabályozás. Szüksé-<br />
2. grafikon<br />
A különféle önkormányzattípusok néhány pénzügyi jellemzője<br />
százalékban<br />
Főváros Fővárosi kerület Megyei jogú város<br />
Városok Nagyközségek Községek<br />
Megyei önkormányzatok<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
11
KÓR-KÉP<br />
100<br />
90<br />
80<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
100 000 150 000 200 000<br />
50 000<br />
3. grafikon<br />
Egy lakosra jutó önkormányzati adósság<br />
önkormányzattípusonként, 2007, ezer Ft<br />
Országos átlag<br />
Főváros<br />
gesnek és lehetségesnek látjuk<br />
az elaprózottság (a normatívák<br />
számának) radikális<br />
csökkentését, a kiszámíthatóság<br />
erősítését. Léteznek<br />
olyan technikák, amelyek<br />
különböző makroökonómiai<br />
változókhoz (infláció,<br />
adóbevételek alakulása stb.)<br />
rögzítik az állami hozzájárulásokat.<br />
Úgy gondoljuk,<br />
4. grafikon<br />
Fővárosi kerület<br />
Megyeszékhely, megyei jogú város<br />
Nem megyeszékhely, megyei jogú város<br />
Megye<br />
Város<br />
Nagyközség<br />
Község<br />
hogy a forrásszabályozást<br />
a központi költségvetésből<br />
ki kellene emelni, a fő szabályokat<br />
külön törvényben,<br />
egy meghatározott politikai<br />
ciklusra kell rögzíteni. Az<br />
éves költségvetésekben az<br />
állami hozzájárulások és az<br />
adóátengedés konkrét globális<br />
mértékét kellene meghatározni.<br />
A helyi önkormányzati szektor<br />
kötvénykibocsátásai 2007–2008 (millió forint)<br />
2006 2007 2008<br />
HUF CHF EUR<br />
Korszerű tervezési<br />
módszerek alkalmazása<br />
A kiadási szerkezet változtatása<br />
és a stratégiai<br />
szemléletű gazdálkodás<br />
erősítése nem képzelhető<br />
el a hagyományos bázis<br />
alapú költségvetési tervezéssel.<br />
Az ismert teljesítményalapú<br />
költségvetési<br />
tervezési technikák (nullbázisú-<br />
és a programalapú<br />
költségvetés) jelentősen<br />
hozzájárulhatnak a helyi<br />
tartalékok feltárásához és<br />
az önkormányzati fejlesztések<br />
pénzügyi fenntarthatóságának<br />
biztosításához.<br />
E technikák alkalmazásának<br />
az előző két javaslatban<br />
megfogalmazottak<br />
szükséges, de nem elégséges<br />
feltételeit jelentik.<br />
Kincstári rendszerre<br />
történő áttérés<br />
Az önkormányzatok pénzgazdálkodásának<br />
a központi<br />
kincstári rendszeren kívül<br />
tartása továbbra is indokolt.<br />
Ugyanakkor érdemes volna<br />
egy speciális önkormányzati<br />
kincstár 2 létrehozását<br />
meggondolni. E kincstáron<br />
keresztül történhet a<br />
központi források folyósítása,<br />
a központi számlavezetés<br />
miatt lényegében<br />
megvalósul ezek felhasználásának<br />
ellenőrzése is.<br />
Az önkormányzatok saját<br />
bevételei (pl. helyi adók,<br />
térítési díjak stb.) e kincstári<br />
számlára érkeznek, a<br />
kifizetések, benne a munkabérek<br />
átutalása is innen<br />
történne. A központosított<br />
pénzkezelés megteremtené<br />
a hivatalok száma és létszáma<br />
csökkentésének feltételeit.<br />
Az önkormányzatok<br />
fölös likviditását e kincstár<br />
kezelné oly módon, hogy a<br />
pozitív egyenlegért kamatot<br />
fizet, a likviditást pedig<br />
a szektor más illikvid szereplői<br />
és az állami likviditáskezelésre<br />
lehetne használni.<br />
A betéti kamatot a diszkont<br />
kincstárjegy aktuális<br />
hozamához lehetne igazítani.<br />
Nem sérül az önkormányzatok<br />
más pénzügyi megtakarítások<br />
igénybevételének<br />
joga éppúgy, mint a fejlesztési<br />
hitelfelvételi lehetősége.<br />
Ez utóbbi új a szabályok<br />
között. A kincstár működésébe<br />
olyan garanciák építhetők,<br />
(jogi forma, vezető<br />
testületek stb.), amelyek<br />
megvédik az önkormányzatokat<br />
az állami önkénytől.<br />
A kincstár létrehozása<br />
esetén gazdája lehetne az<br />
OAK-nak.<br />
Az adósságrendezési<br />
törvény következetesebb<br />
alkalmazása<br />
A hatályos adósságrendezési<br />
eljárásról szóló törvény<br />
egyik legjobban sikerült<br />
eleme a szektort szabályozó<br />
jogszabályoknak.<br />
Úgy gondoljuk, hogy konkrétabb<br />
felelősségi szabályok<br />
és az adósságrendezés<br />
2<br />
A kincstár kizárólag számlavezető és betétgyűjtő funkciót látna el, ez különbözteti<br />
meg a banktól. A központi számlavezetés és betétgyűjtés lehetővé teszi a<br />
rászoruló önkormányzatok számára a likviditás biztosítását. Az önkormányzati<br />
tulajdonú bank az önkormányzatok hitelezését a prudenciális szabályozás elvei<br />
szerint nem végezheti, ezért illúzió az önkormányzati bank gondolata.<br />
3<br />
A Gatrantica Zrt. jelenleg is működtet ilyen üzletágat.<br />
12<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
KÓR-KÉP<br />
szabályainak módosítása<br />
döntően preventív hatásként<br />
erősítené az önkormányzatok<br />
pénzügyi fegyelmét<br />
és csökkentené a moral<br />
hazard szituációk kialakulásának<br />
esélyét.<br />
Az önkormányzati<br />
hitelfelvétel szabályozása<br />
A ma érvényes adósságszabály<br />
kontraproduktív,<br />
a jelenlegi kihívásoknak<br />
nem felel meg. Olyan szabály<br />
kidolgozása szükséges,<br />
amely biztosítja a maastrichti<br />
fiskális kritériumok érvényesülését.<br />
Ez annál is fontosabb,<br />
mivel az euró bevezetése<br />
után ezen szabályok<br />
betartása ugyanúgy kiemelt<br />
fiskális cél marad.<br />
Önkormányzati<br />
hitelgarancia intézmény<br />
létrehozása<br />
Az előttünk álló időszakban<br />
kulcskérdés az önkormányzatok<br />
hitelképességének javítása.<br />
Az előbbieken túlmenően<br />
ezt a meglévő önkormányzati<br />
hitelgarancia-rendszer kiteljesítése<br />
jelentené. Az önkormányzatok<br />
számos olyan felhalmozási<br />
feladattal szembesülnek,<br />
amelyekre sem saját,<br />
sem EU-s forrás nincs, s amelyek<br />
teljesülése stratégiai kérdés.<br />
A jelenlegi helyzethez 3<br />
képest előre kell lépni, hiszen<br />
ennek az eszköznek egyenlőre<br />
marginális szerepe van.<br />
Érdemben lehetne csökkenteni<br />
a garancia díjat, ha a források<br />
olcsók és megfelelő minősítési<br />
rendszer (rating) alkalmas a<br />
kockázatok pontos bemérésére.<br />
A forrás lehetne az EU-s források<br />
átcsoportosítása a rating<br />
pedig szakmai kérdés.<br />
A költségvetésen kívüli szektor<br />
transzparenciájának<br />
biztosítása<br />
Az önkormányzati rendszer<br />
fontos és megőrzendő<br />
vonása, hogy az önkormányzatok<br />
nagy szabadságot<br />
élveznek a feladatellátás<br />
szervezeti kereteinek<br />
megválasztásában. Az<br />
is igaz, hogy ezen szereplők<br />
vonatkozásában az önkormányzatok<br />
irányítási lehetőségei<br />
meglehetősen korlátozottak,<br />
a jelenlegi gazdálkodási<br />
rendszerben az<br />
önkormányzati gazdaság<br />
egészének kockázatai nem<br />
jelennek meg. Úgy gondolom,<br />
hogy mind a folyó gazdálkodás,<br />
mind a beszámolás<br />
terén közelebb kell hozni<br />
egymáshoz a költségvetési<br />
és az azon kívüli feladatellátókat.<br />
Ez részben a beszá-<br />
A stilizált forgatókönyvek összehasonlítása<br />
Dimenziók A szerkezeti változásokat célul kitűző forgatókönyv Az önkormányzati minimum meghatározásán<br />
alapuló forgatókönyv<br />
Alkotmányos státus,<br />
közigazgatási beosztás<br />
Önkormányzati<br />
feladattelepítés<br />
Az önkormányzati<br />
feladatellátás<br />
szervezeti keretei<br />
– középszint kijelölése és adókivetés jog és/vagy<br />
adómegosztásban kulcsszerep,<br />
– kötelező társulás intézménye,<br />
– önkormányzatok tulajdonosi jogosítványainak módosítása.<br />
– differenciált feladattelepítés,<br />
– állami szint, önkormányzati középszint és a helyi szint<br />
közötti feladatmegosztás.<br />
– a költségvetésen kívüli feladatellátás „piacának”<br />
egységesítése,<br />
– a közüzemi vállalatok corporate governance szabályainak<br />
specifikálása,<br />
– árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése,<br />
– a helyi beruházási döntési mechanizmus szabályozása.<br />
– ágazati törvények deregulálása, minimális<br />
feladatok rögzítése, többcélú kistérségi társulások<br />
finomhangolása,<br />
– kötelező társulás intézménye konkrét szakpolitikai<br />
területen.<br />
– rugalmas feladat-ellátási formák ösztönzése.<br />
– a közüzemi vállalatok corporate governance<br />
szabályainak specifikálása,<br />
– árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése,<br />
– a helyi beruházási döntési mechanizmus<br />
szabályozása.<br />
Pénzügyi<br />
rendszer<br />
Forrásszerkezet<br />
és allokáció<br />
– központi adók középszinttel történő megosztása,<br />
(Ez a regionális fejlettségbeli kiegyenlítések eszköze.)<br />
– települések közötti kiegyenlítés a középszint által,<br />
– a helyi adónemek változtatása, vagyoni típusú<br />
adók erősítése,<br />
– a helyi adók település és társulások közötti horizontális<br />
megosztásának intézménye.<br />
– kötött felhasználású állami hozzájárulás<br />
a kötelező feladatokhoz, jogcímek számának<br />
radikális csökkentése,<br />
– a települések adottságait figyelembe vevő<br />
kiegyenlítés,<br />
– az szja-megosztás – esetleg a kiegyenlítéssel<br />
összekötve és a feladatfinanszírozás különválasztása,<br />
– helyi adónemek változtatása (vagyoni típusú adók<br />
erősítése).<br />
Pénzügyi<br />
fegyelem<br />
– információgazdálkodás korszerűsítése,<br />
– forrásszabályozási törvény,<br />
– korszerű tervezési módszerek alkalmazása,<br />
– önkormányzati kincstár,<br />
– következetesebb adósságrendezési szabályozás,<br />
– működési deficit lehetőségének kizárása,<br />
– új hitelfelvételi szabály,<br />
– önkormányzati hitelgarancia intézmény,<br />
– ellenőrzési rendszer erősítése.<br />
– információgazdálkodás korszerűsítése,<br />
– forrásszabályozási törvény,<br />
– korszerű tervezési módszerek alkalmazása,<br />
– következetesebb adósságrendezési szabályozás,<br />
– új hitelfelvételi szabály,<br />
– önkormányzati hitelgarancia intézmény,<br />
– ellenőrzési rendszer erősítése.<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
13
KÓR-KÉP<br />
moló és információs rendszerek,<br />
részben a corporate<br />
governance szabályok szigorításával<br />
lehet elérni.<br />
A pénzügyi ellenőrzés<br />
erősítése<br />
Biztosítani szükséges,<br />
hogy a minden közpénz<br />
ellenőrzésének elve párosuljon<br />
költséghatékony<br />
megoldásokkal. A már<br />
említett kincstár tovább<br />
erősíti a beépített ellenőrzési<br />
mechanizmusok szerepét.<br />
A szakellenőrzések<br />
és a pénzügyi ellenőrzés<br />
együttes alkalmazása<br />
nagyon fontos. Szükséges<br />
megoldani, hogy minden<br />
önkormányzat zárszámadását<br />
külső pénzügyi ellenőrzésnek<br />
vessék alá. Költséghatékonyan<br />
ezt outsourcinggal<br />
lehet megoldani,<br />
hiszen az ÁSZ kapacitásait<br />
nem érdemes ilyen „idény<br />
jellegű” feladat igényeihez<br />
igazítani. Államháztartási<br />
könyvvizsgálók bevonásával<br />
lehetővé kell tenni, hogy<br />
az ÁSZ és a Könyvvizsgálói<br />
Kamara által kialakított vizsgálati<br />
program és módszertan<br />
alapján minden önkormányzat<br />
beszámolója hitelesítve<br />
legyen. Az ÁSZ megfelelő<br />
mintavétel alapján e<br />
jelentések utólagos minőségbiztosítását<br />
elvégezné.<br />
Egyebekben kapacitásait<br />
a nagy kockázatú önkormányzatok<br />
gazdálkodásának<br />
szabályszerűségi és<br />
teljesítményellenőrzésére<br />
fordítaná. Ez nem zárná ki<br />
azt a lehetőséget, hogy az<br />
önkormányzat könyvvizsgálót<br />
alkalmazzon.<br />
A működési deficit<br />
lehetőségének<br />
megszüntetése<br />
A nemzetközi gyakorlatban<br />
ritka az, hogy a szubnacionális<br />
kormányzatok folyó<br />
és felhalmozási költségvetése<br />
között szabad az átjárás. A<br />
hazai gyakorlatban az „egységes<br />
pénzalap” arra szolgált,<br />
hogy a feladatok alulfinanszírozását<br />
lehessen a vagyon terhére<br />
kompenzálni. A mai „kollektív<br />
felelőtlenség” rendszerét<br />
az aranyszabály alkalmazásával<br />
lényegesen tisztábbá<br />
lehetne tenni. Ez mindenképpen<br />
az Ötv. módosítását<br />
követeli.<br />
A szerkezeti reformok két<br />
lehetséges forgatókönyve<br />
Az önkormányzati rendszer<br />
szerkezeti átalakítása, egy konzisztens<br />
rendszer létrehozása a<br />
versenyképességet elősegítő<br />
közszektor reformok ésszerű<br />
és megkerülhetetlen kiindulópontja.<br />
A közszektor reformok<br />
kulcskérdése ugyanis a<br />
közfeladatok terjedelmének<br />
meghatározása és ezek kormányzati<br />
szintek közötti észszerű<br />
megosztása. Erre épülhet<br />
rá a közigazgatás területi<br />
beosztása, illetve a feladatellátás<br />
szervezeti és financiális<br />
feltételeinek biztosítása.<br />
A rendszer átfogó korszerűsítésére<br />
több szakmailag lehetséges<br />
megoldás létezik. A rendszerszerű<br />
megoldás két dolgot<br />
feltételez. Egyfelől azt, hogy a<br />
rövid távú kormányzati lépések<br />
és folyamatok ne akadályozzák<br />
a későbbi lépéseket, másfelől a<br />
változások konzisztens modell<br />
irányába történjenek. A forgalomban<br />
lévő javaslatok általában<br />
elhanyagolják a komplexitás<br />
kérdését. A konzisztenciát<br />
biztosítja, ha az önkormányzati<br />
működés minden dimenzióját<br />
érintik. Gondoljunk a Rubik-kockára.<br />
Ha olyan stratégiát választunk<br />
ebben, hogy egyetlen<br />
oldalra koncentrálunk, akkor a<br />
többi oldal megoldása során a<br />
már kiforgatott egyszínű oldal<br />
is elromlik.<br />
A különböző dimenziók<br />
átalakítása nemcsak szakmai,<br />
de politikai konszenzust is igényel.<br />
Az önkormányzati rendszer<br />
közjogi vonatkozásainak<br />
és a kormányzati szintek közötti<br />
feladatmegosztás újraszabályozásához<br />
szükséges az<br />
alkotmány és az önkormányzati<br />
törvény jelentős módosítása.<br />
Ennek politikai feltételeinek<br />
megteremtődése esetén<br />
beszélünk a szerkezeti<br />
(modellváltást) változásokat<br />
középpontba állító első forgatókönyvről.<br />
Világosan látni<br />
kell, hogy egy ilyen forgatókönyv<br />
felvállalása a politikai<br />
osztály számára – a számukra<br />
is világos előnyök mellett – számos<br />
bizonytalansággal is jár,<br />
hiszen ez egyben a választási<br />
rendszer átalakítását is eredményezi.<br />
A politikai konszenzus<br />
hiánya esetén a második<br />
forgatókönyvnek az önkormányzati<br />
minimum megállapítását<br />
és az ehhez kapcsolódó<br />
pénzügyi mechanizmusokat<br />
kell középpontba állítani.<br />
Ez is reformértékű változás<br />
volna, hiszen a rendelkezésre<br />
álló források és a tényleges<br />
lehetőségek felvállalása szerzett<br />
jogok és status quo-k felmondását<br />
jelentené. Úgy gondoljuk,<br />
hogy mindkét forgatókönyv<br />
esetében szükséges<br />
a politikai erők kooperációja,<br />
hiszen „ellenszélben” a formailag<br />
feles törvényekre korlátozódó<br />
második forgatókönyv<br />
sem életképes. Nem osztjuk<br />
tehát azt a vélekedést, amely<br />
kizárólag a „sima” és a „kétharmados”<br />
kérdésekben látja a<br />
megvalósíthatóság törésvonalát.<br />
Az áttekinthetőség érdekében<br />
a forgatókönyvek fontosabb<br />
jellemzőinek összehasonlítását<br />
mátrixban (Lásd:<br />
előző oldal) is ábrázoljuk.<br />
Vígvári András<br />
Négy település pályázik városi címre a Közép-dunántúli<br />
Régióban. Lejárt a várossá válási pályázatok beadási határideje. A<br />
Közép-dunántúli Régióban négy település: Csákvár, Rácalmás, Tát,<br />
Balatonkenese pályázik. A döntés a köztársasági elnöké. Tát (5614<br />
lakos) Esztergom és Dorog közelében, fejlett térségben fekszik<br />
a Duna mellett, ami sok lehetőséget ad. Balatonkenese a maga<br />
3604 lakosával nem nagy, ám köztudott, hogy nyaranta jóval<br />
többen élnek ott. Csákvár korábban mezőváros volt, ma 5258<br />
lakosával mikroközpont a Vértes alján. Erősségük az egészségügy,<br />
hiszen ott van a megyei kórház egyik részlege, mentőállomásuk<br />
van, jó néhány szakrendelés, több gyógyszertár is szolgálja<br />
a lakókat. Rácalmásnak 4425 lakosa van. A Dunaújvárostól<br />
és Adonytól is 10–11 kilométerre fekvő település az elmúlt<br />
10–15 évben dinamikusan fejlődött, az adatok szerint a lélekszám<br />
növekedésében a megyén belül a második helyen áll.<br />
Területén működik a Hankook gumigyár, és a 6-os út mellett<br />
egyre több középvállalkozás telepszik meg. A Jankovich-kúriában<br />
létrehozott rendezvényközpont a környéken, de a tágabb<br />
környezetben is a legszebb.<br />
14<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
Szárliget. Mezei Ferenc<br />
független jelöltet választották<br />
polgármesternek<br />
december 7-én hat független<br />
és egy MSZP-s jelölt<br />
közül a Komárom-Esztergom<br />
megyei településen,<br />
ahol az 1853 választásra<br />
jogosult szavazó csaknem<br />
40 százaléka vett<br />
részt, közülük 27 százalék<br />
szavazott Mezei Ferencre.<br />
A korábbi polgármester,<br />
Andráska Gyula 11 évig irányította<br />
a falut, majd szeptember<br />
elején lemondott és<br />
nyugdíjba ment. Távozásának<br />
okát az elégtelen önkormányzati<br />
finanszírozásban<br />
és egészségügyi okokban<br />
jelölte meg.<br />
Tápiógyörgye. Póczné<br />
Fehér Máriát választották<br />
meg december 7-én a Pest<br />
megyei Tápiógyörgye polgármesterének.<br />
A 2858 választásra<br />
jogosult lakos közül 1251-<br />
en járultak az szavazóurnákhoz,<br />
és 602 szavazattal Póczné<br />
Fehér Máriát választották<br />
a négy független jelölt közül.<br />
Varró István korábbi polgármester<br />
589 jelölést kapott,<br />
a másik két jelölt néhány tíz<br />
szavazatot ért el az időközi<br />
választáson.<br />
KOR-KÉP<br />
Időközi önkormányzati választások<br />
Előző lapzártánk óta (2008. december 5.) húsz településen<br />
tartottak időközi választást. Mindenütt felmerült<br />
a települések vezetőinek cseréje, így húszból<br />
húsz esetben döntöttek a leendő polgármester személyéről.<br />
Az eredmények szerint három helyen kapott<br />
újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken<br />
(Bácsalmás, Dámóc, Heves, Nagymaros),<br />
ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak<br />
összlétszámát (29 fő) figyelembe véve nyolc képviselőt<br />
újraválasztottak.<br />
Téglás. Czibere Béla<br />
független jelölt nyerte a<br />
december 7-én tartott időközi<br />
polgármester-választást<br />
a Hajdú-Bihar megyei<br />
Téglás településen. Az 5041<br />
választásra jogosult polgár<br />
közül 2584-en járultak az<br />
urnákhoz. A választás, amelyen<br />
két jelölt, Czibere Béla<br />
(független) és Szegedi Attila<br />
(MSZP) indult, érvényes<br />
volt. A szavazatok többségét,<br />
1802 voksot, Czibere<br />
Béla szerezte meg, így ő lett<br />
a választás nyertese. Szegedi<br />
Attilára 775-en szavaztak.<br />
A szavazást a korábbi polgármester,<br />
Csobán József<br />
halála miatt írták ki.<br />
Bácsalmás. Zalántai<br />
Endre, független jelöltként<br />
indult korábbi polgármestert<br />
választották újra a<br />
Bács-Kiskun megyei Bácsalmás<br />
település vezetőjének<br />
december 14-én. Zalántai<br />
Endre a szavazatok 64 százalékát<br />
szerezte meg, míg<br />
a szintén független jelöltként<br />
induló Tanács Róbert<br />
a szavazatok 36 százalékát<br />
kapta. A választáson 2459<br />
állampolgár vett részt, a szavazásra<br />
jogosultak 40,8 százaléka.<br />
Mivel a képviselőtestület<br />
feloszlatta magát,<br />
így képviselőket is választottak<br />
a településen. A 13<br />
képviselői helyért 40 jelölt<br />
versengett.<br />
Dámóc. Tömös Béla<br />
Gyuláné független jelöltet<br />
választották meg december<br />
14-én a Borsod-Abaúj-<br />
Zemplén megyei Dámóc<br />
község polgármesterének.<br />
A 424 fős település választásra<br />
jogosult 321 polgára<br />
közül 230-an adták le voksukat.<br />
Az időközi választásra<br />
azért volt szükség, mert<br />
szeptember 30-án feloszlatta<br />
magát a dámóci önkormányzat.<br />
A kevesebb mint félezer<br />
lakosú település képviselőinek<br />
többsége úgy döntött,<br />
hogy visszaadja mandátumát,<br />
mert nem sikerült teljesíteniük<br />
időarányosan a<br />
2006-os választási kampány<br />
során megfogalmazott vállalásaikat<br />
és az önkormányzat<br />
is nehéz anyagi helyzetben<br />
van. Dámóc polgármesteri<br />
posztjáért hárman – köztük a<br />
volt polgármester – versengtek,<br />
míg az öt megüresedett<br />
képviselői helyért tizennégyen<br />
indultak.<br />
Kartal. Tóth Ilko Mihály<br />
győzött december 14-én a<br />
Pest megyei Kartalon tartott<br />
időközi polgármester-választáson.<br />
A választást azért kellett<br />
megtartani, mert az előző<br />
polgármester szeptember<br />
14-én elhunyt. Helyére hatan<br />
pályáztak: egy személy a<br />
KDNP, egy a Jobbik jelöltjeként,<br />
négyen pedig függetlenként.<br />
A 4700 választásra<br />
jogosult lakos közül 1745-en<br />
járultak az urnák elé, s közülük<br />
1088-an Tóth Ilko Mihály<br />
vállalkozóra adták le voksukat.<br />
A második helyezett a<br />
KDNP jelöltje lett, aki 266<br />
szavazatot kapott.<br />
Sátorhely. Lőrincz<br />
Árpád független jelölt nyert<br />
a Baranya megyei Sátorhelyen<br />
tartott polgármesterválasztáson.<br />
A december 14-<br />
ei eseményen Lőrincz Árpád<br />
202 szavazatot kapott. A<br />
mintegy 700 lelket számláló<br />
település 564 választópolgára<br />
közül 319 járult<br />
az urna elé. A választásra<br />
azért volt szükség, mert<br />
Sátorhely korábbi vezetője,<br />
Jónás Ferenc októberben –<br />
döntését nem indokolva –<br />
megvált tisztségétől.<br />
Sormás. Póczai Zoltán<br />
korábbi polgármestert<br />
választották meg három<br />
független jelölt közül a<br />
Zala megyei Sormás polgármesterének<br />
december<br />
14-én. A település vezetőjének<br />
szeptemberben jogerős<br />
bírósági ítélet miatt<br />
szűnt meg a megbízatása,<br />
2006-ban pedig a képviselő-testület<br />
függesztette<br />
fel tisztségéből. Az időközi<br />
választáson 60 százalékos<br />
részvételi arány mellett<br />
Póczai Zoltán 197 szavazatot<br />
kapott, Gaál Lajos 178,<br />
Rákos Lászlóné pedig 107<br />
voksot gyűjtött. A Nagykanizsához<br />
közeli település 795<br />
szavazásra jogosult polgára<br />
közül 483 választó vett részt<br />
a voksoláson.<br />
Bekölce. Dr. Horoghné<br />
dr. Németh Katalin személyében<br />
új polgármestert<br />
választottak december 21-<br />
én a Heves megyei Bekölce<br />
élére. Az önkormányzat<br />
önfeloszlatása miatt írták<br />
ki a helyi időközi választásokat<br />
a településen, ahol a<br />
polgármester személyére,<br />
valamint a képviselő-testület<br />
jelöltjeire szavaztak a<br />
helybéliek. A polgármesteri<br />
székért három jelölt indult:<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
15
KOR-KÉP<br />
a korábbi polgármester,<br />
Liktor István, a jegyző, Dr.<br />
Horoghé dr. Németh Katalin,<br />
valamint Pallagi Károlyné<br />
Holló Ilona. A legtöbb<br />
voksot (172) Dr. Horoghé<br />
dr. Németh Katalin kapta,<br />
Liktor István 139-et, Pallagi<br />
Károlyné Holló Ilona 79<br />
szavazatot szerzett. A képviselő-testületi<br />
tagságért<br />
huszan indultak, közülük<br />
választották meg a 7 képviselőt.<br />
A körjegyzőség új<br />
vezetője Szabó Ágnes lett,<br />
az aljegyző Bozsik Péter.<br />
A voksoláson a mintegy<br />
ötszáz szavazásra jogosult<br />
választó közül 372-en jelentek<br />
meg.<br />
Porpác. Poócza Tamás<br />
független jelöltet választották<br />
a Vas megyei Porpác<br />
polgármesterének december<br />
21-én. A település körjegyzője<br />
az ÖNkorNET kérdésére<br />
elmondta, hogy a 165<br />
fős település 133 választásra<br />
jogosult polgára közül 66-an<br />
jelentek meg a voksoláson.<br />
A leadott szavaztok közül 61<br />
érvényes, 5 érvénytelen volt.<br />
A polgármesteri székért egy<br />
jelölt indult: Poócza Tamás,<br />
így ő lett az új polgármester.<br />
Az időközi választásra Boros<br />
Béla korábbi polgármester<br />
lemondása miatt került sor.<br />
Mesteri. Lórántfy Tibor<br />
független jelöltet választották<br />
polgármesternek január<br />
11-én a Vas megyei Mesteri<br />
községben. A választás<br />
eredményes volt, a település<br />
új polgármestere az<br />
egyetlen jelöltként induló<br />
Lórántfy Tibor lett.<br />
Fót. Mádly Zsolt, a<br />
Fidesz–KDNP jelöltje nyerte<br />
a január 25-ei időközi polgármester-választást<br />
a Pest<br />
megyei Fóton. A választópolgárok<br />
közül összesen<br />
5090-en szavaztak, ebből<br />
3254-en voksoltak Mádly<br />
Zsoltra, a második helyezett,<br />
az MSZP jelöltje, 1654,<br />
a független jelölt pedig<br />
182 szavazatot kapott. A<br />
17 tagú testület összetétele<br />
nem változott: hatan<br />
az MSZP színeiben, négyen<br />
függetlenként, ketten civil<br />
összefogás jelöltjeiként,<br />
öten pedig a polgári frakció<br />
képviseletében vesznek<br />
részt a város vezetésében.<br />
Az időközi választást azért<br />
kellett kiírni, mert az előző<br />
polgármestert tavaly felmentette<br />
tisztségéből a<br />
bíróság .<br />
Maráza. Hoffmann<br />
János független jelölt nyerte a<br />
január 25-ei időközi választást<br />
a Baranya megyei Marázán. A<br />
polgármesteri székért egyedül<br />
Hoffmann János indult.<br />
A választást a falu korábbi<br />
polgármesterének – Schenk<br />
János – tavaly októberi halála<br />
miatt írták ki.<br />
Nagymaros. Petrovics<br />
László független jelölt<br />
nyerte az időközi polgármester-választást<br />
a Pest megyei<br />
Nagymaroson. Petrovics<br />
László, korábbi polgármester<br />
az 1899 leadott szavazatból<br />
1001-et szerzett meg. Három<br />
riválisa közül a legtöbb voksot<br />
– 567-et – a Fidesz–KDNP<br />
jelöltje kapta. Megválasztották<br />
a 11 tagú testületet is. A<br />
választáson a nagymarosiak<br />
49 százaléka vett részt. Az<br />
időközi választást azért írták<br />
ki, mert még tavaly októberben<br />
a Pest megyei település<br />
önkormányzata feloszlatta<br />
önmagát.<br />
Etyek. Szűcs Lajos független<br />
jelölt kapta a legtöbb<br />
szavazatot a Pest megyei<br />
Etyeken február 1-jén tartott<br />
időközi polgármesterválasztáson.<br />
A polgármesteri<br />
székért hárman indultak<br />
(mindannyian függetlenek).<br />
Szűcs Lajos 645 szavazattal<br />
győzött, a második helyen<br />
Kollárné Papp Ildikó: végzett<br />
574 vokssal. A választást<br />
a korábbi polgármester<br />
lemondása miatt írták ki.<br />
Tahitótfalu. Sajtos<br />
Sándor korábbi alpolgármester<br />
nyerte a február 1-<br />
jén megtartott időközi polgármester-választást<br />
a Pest<br />
megyei Tahitótfaluban. A<br />
szavazáson a jogosultak 42<br />
százaléka élt választói jogával.<br />
Az 1815 választó közül<br />
1141 szavazó adott bizalmat<br />
a függetlenként induló<br />
Sajtos Sándornak. A szintén<br />
független Pörzse Sándor<br />
667 szavazatot kapott.<br />
Az időközi polgármesterválasztásra<br />
az előző polgármester<br />
októberi lemondása<br />
miatt volt szükség.<br />
Pécsudvard. Zsdrál<br />
Artúr független jelöltként<br />
nyerte a február 8-ai időközi<br />
polgármester-választást<br />
a Baranya megyei Pécsudvardon.<br />
A 710 lelket számláló<br />
település 599 választópolgára<br />
közül 326 járult az<br />
urna elé, 5 szavazat érvénytelen<br />
volt. Az időközi választást<br />
azért tartották, mert<br />
Pécsudvard korábbi polgármestere,<br />
Rónai László<br />
egészségi okokra hivatkozva<br />
tavaly novemberben<br />
megvált hivatalától.<br />
Sósvertike. Böröcz<br />
Zsolt függetlenként nyerte<br />
a február 8-ai időközi polgármester-választást<br />
a Baranya<br />
megyei Sósvertikén. A<br />
203 lakosú Sósvertike 139<br />
választópolgára közül 122<br />
járult az urna elé, egy szavazat<br />
érvénytelen volt. Az időközi<br />
választásra azért kerül<br />
sor, mert Kelemen Árpád<br />
korábbi polgármester tavaly<br />
októberben elhunyt.<br />
Nemesvid. Harmath<br />
István független jelölt nyerte<br />
a Somogy megyei Nemesviden<br />
tartott időközi választást<br />
február 15-én. A függetlenként<br />
induló jelölt - a<br />
közeli Szőkedencs korábbi<br />
polgármestere – 186 szavazattal<br />
győzött négy, ugyancsak<br />
függetlenként induló<br />
jelölttel szemben. A csaknem<br />
900 lakosú település<br />
634 választásra jogosult<br />
polgára közül 421-en<br />
vettek részt a voksoláson,<br />
ami 66 százalékos részvételnek<br />
felel meg; 3 szavazat<br />
érvénytelen volt. Az időközi<br />
választásra azért volt<br />
szükség, mert a korábbi polgármester,<br />
az őt és családját<br />
ért fenyegetések miatt 18 év<br />
után, 2008 decemberében<br />
lemondott tisztségéről.<br />
Tornyiszentmiklós.<br />
Kovács Krisztiánt választották<br />
a Zala megyei Tornyiszentmiklós<br />
polgármesterének<br />
február 15-én. A választáson<br />
kevesebb mint 20 százalékos<br />
volt a részvétel. A<br />
választásra jogosultak névjegyzékében<br />
szereplő 526<br />
szavazópolgár közül 97-en<br />
adták le voksukat a két, függetlenként<br />
indult jelöltre.<br />
A település új vezetőjére<br />
70-en szavaztak, a másik<br />
jelölt 23 szavazatot gyűjtött<br />
be; négy érvénytelen voksot<br />
számoltak össze. Kovács<br />
Krisztián társadalmi megbízatásban<br />
látja el a feladatát.<br />
Tornyiszentmiklós korábbi<br />
polgármestere novemberben<br />
mondott le a képviselő-testülettel<br />
való megromlott<br />
viszonya miatt.<br />
Kolin Péter<br />
16<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
ÖN<br />
K O R<br />
K É P<br />
„Óvónéni, hogyan lehet, hogy a mamának dolgoznia kell,<br />
te pedig egész nap itt játszol velünk”<br />
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. január–február<br />
MELLÉKLET<br />
„A szándék az, hogy arra bátorítsuk<br />
a családokat, a nőket különösen,<br />
hogy ne gyesre menjenek, hanem<br />
gyedre, hiszen alapvetően<br />
minden társadalomban az egyik<br />
alapérték, a gyermek. Az a cél,<br />
hogy a családot munkajövedelemből<br />
lehessen eltartani.”<br />
Mit jelent a nők számára<br />
a gazdasági függetlenség<br />
– A nők és férfiak esélyegyenlőségén<br />
alapuló költségvetés (gender budgeting)<br />
fontosságát hangsúlyozó budapesti<br />
konferencián azt mondta:<br />
„A nők egyenjogúságának nincsenek<br />
jogi akadályai, de hiányzik a<br />
megfelelő társadalmi szemlélet.<br />
Ne tekintsük gonosz nőnek, rossz<br />
anyának azt, aki a gyerek egy-két<br />
éves kora után visszamegy dolgozni.<br />
Hiszen nagyon sokféleképpen lehet<br />
boldog és kiegyensúlyozott családban<br />
élni. Szóval, azt hiszem, elsősorban<br />
előítéleteken múlik.” – Valóban<br />
előítéletekről van szó<br />
– Szerintem nagyrészt igen! A tapasztalatok<br />
azt mutatják, hogy a nők és a<br />
férfiak között nagyon hagyományos,<br />
nagyon tradicionális a munkamegosztás,<br />
ami több száz éven keresztül jól<br />
működött, de az utóbbi 30–40 évben<br />
nagyot változott a világ. Érdemes megnézni,<br />
hogy miért van az, hogy a munkaadók<br />
megbízhatatlan munkaerőnek<br />
tartják a gyerekes édesanyákat, amit a<br />
két nem közötti hatalmas bérkülönbség<br />
is mutat: amíg nincs gyerek, addig<br />
a nők és férfiak közötti bérkülönbség<br />
csak 8 százalék, erre Európában akár<br />
büszkék is lehetnénk! De az első gyerek<br />
után ez már 16 százalékra, a második–harmadik<br />
gyerek után pedig 25–26<br />
százalékra nő a különbség. Míg egy 2–3<br />
gyerekes édesapát szívesen fölvesznek<br />
a munkaadók, mondván, hogy ő<br />
a megbízhatóság mintaképe, ugyanazzal<br />
a tudással, ugyanazzal a végzettséggel,<br />
egy 2–3 gyerekes édesanyának<br />
szinte esélye sincs a magyar munkaerőpiacon<br />
elhelyezkedni. Vagy, ha el is<br />
helyezkedik, akkor jóval kisebb fizetésért.<br />
És természetesen ez a 25–26 százalékkal<br />
alacsonyabb bér okozza majd<br />
azt is, hogy a nők nyugdíjasként 25–26<br />
százalékkal kevesebb nyugdíjból kénytelenek<br />
majd élni.<br />
Gender budgeting<br />
Az esélyegyenlőségen<br />
alapuló költségvetés<br />
Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság<br />
2009 januárjában a közép-kelet-európai hajdani<br />
szocialista országok közül elsőként Magyarországon<br />
alakult meg. Az egyesület első konferenciáját<br />
a nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló<br />
költségvetés (gender budgeting) külföldi tapasztalatairól<br />
és magyarországi adaptációjának lehetőségeiről<br />
tartotta. A konferenciát Dobrev Klára,<br />
az egyesület elnöke nyitotta meg.<br />
A Budapesten rendezett első konferencián a<br />
hazai és nemzetközi szakértők színes és érdekes<br />
példákkal könnyítették meg a Magyarországon<br />
még szinte teljesen ismeretlen fogalom megértését,<br />
valamint a résztvevő önkormányzatok ötleteket<br />
is meríthettek az eddig még kiaknázatlan lehetőség<br />
hasznosításához.<br />
„A nők esélyegyenlőségét többek között gazdasági<br />
függetlenségük határozza meg, melyhez az állami<br />
segélyek és a szociális támogatások hozzájárulnak,<br />
de még ezeknél is sokkal fontosabb, ha a nők<br />
egyenrangú félként vehetnek részt a munkaerőpiacon,<br />
ha a férfiakkal egyenrangú partnerként tudnak<br />
munkát vállalni, és ezért egyenlő munkabért érdemelnek.<br />
Éppen ezért tennünk kell az ellen, hogy a<br />
kisgyermekes édesanyákat nem akarják foglalkoztatni,<br />
és egy 2-3 gyermekes édesanya ugyanazért a<br />
munkáért 25 százalékkal kevesebb bért kap, mint<br />
egy hasonló munkakörben dolgozó férfi” – hangsúlyozta<br />
köszöntőjében Dobrev Klára.<br />
„Magyarországon elengedhetetlen a gender szakértelem<br />
fejlesztése és kiterjesztése az államigazgatásban<br />
annak érdekében, hogy a nők és férfiak társadalmi<br />
egyenlősége megvalósuljon az élet valamennyi területén.<br />
Az igazságos forráselosztás alapja a társadalmi<br />
nemek szükségleteire érzékeny költségvetés” – mondta<br />
Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium<br />
esélyegyenlőségi szakállamtitkára előadásában.<br />
„Élete során minden harmadik nő találkozik<br />
valamilyen formában az erőszakkal” – mondta<br />
Nicole Kidman egy New York-i<br />
sajtótájékoztatón, amelyen az<br />
UNIFEM, az ENSZ által támogatott<br />
Fejlesztési Alapítvány a<br />
Nőkért nevű internetes kampány<br />
jószolgálati nagyköveteként<br />
szólalt fel.<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február 17
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
Gender budgeting jelenleg négy stratégiai területre<br />
összpontosítja a tevékenységeit: A nők szegénységének<br />
felszámolása és a kirekesztés csökkentése; a nők<br />
elleni erőszak felszámolása; a nők egészségügyi helyzetének<br />
javítása; a nemek egyenlősége a demokratikus<br />
kormányzásban békében és konfliktusokat követő<br />
rendezésben.<br />
Gender budgeting. Az UNIFEM az elmúlt<br />
években világszerte több ezer kezdeményezést<br />
támogatott, szakmai anyagokat és módszertant<br />
dolgozott ki annak érdekében, hogy<br />
a költségvetések, közpénzek és erőforrások<br />
tervezése, elosztása és újraelosztása során<br />
figyelembe vegyék a férfiak és nők eltérő<br />
szükségleteit. A költségvetések vizsgálata<br />
kimutatja, hogy a pénzügyi eszközök elosztása<br />
tovább mélyíti-e, vagy inkább csökkenti<br />
a nők és férfiak egyenlőtlenségét. A nemekre<br />
érzékeny költségvetésnek nem az a célja,<br />
hogy külön nőknek szóló költségvetés készüljön<br />
és nem is az, hogy több pénzt költsenek<br />
nőknek szóló programokra. Inkább arra irányul,<br />
hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket<br />
hatékonyabban osszák el a nők és a<br />
férfiak között.<br />
Bécsben hogy csinálják<br />
Ausztria fővárosában már 2005 óta dolgozik egy<br />
olyan csoport, mely a nők és férfiak esélyegyenlőségének<br />
gyakorlati alkalmazásáért felel. Gerald Sirlinger,<br />
a bécsi városháza pénzügyi, költségvetési és statisztikai<br />
irodájának munkatársa előadásában példákkal<br />
mutatta be a több éve működő bécsi projektet.<br />
FRAUEN-WERK-STADT – Az iroda tanácsot ad<br />
az új lakások tervezésében és kivitelezésében, kutatásokat<br />
folytat a témában, figyelemfelkeltő akciókat<br />
hirdet, illetve Európa legnagyobb, nők által tervezett<br />
lakáskomplexumát építette fel a 21. kerületben.<br />
TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNY –A családon belüli erőszak<br />
esetében – a magyar gyakorlattól eltérően – jól<br />
működik: a rendőr a helyszínre érve elrendelheti az<br />
erőszakot elkövető 10 napos kitiltását a lakásból,<br />
még akkor is, ha az saját tulajdona – és még csak<br />
vérnek sem kell folynia mindehhez.<br />
EDUCATION BOX – Külön oktatási csomagot<br />
dolgoztak ki az óvodák és az általános iskolák tanulói<br />
számára. A box olyan meséket és dalokat tartalmaz,<br />
melyek szakítanak a berögzült nemi szerepekkel,<br />
a lányokat és nőket állítva főszerepbe, illetve a<br />
hagyományostól eltérő foglalkozásokba és helyzetekbe.<br />
Több óvodában megszüntették a lány és fiú<br />
játszósarkokat, hogy a gyerekek minél több játékszituációban<br />
kipróbálhassák magukat. Néhány évvel<br />
később a kísérleti óvodákba járó gyerekeknek sokkal<br />
nyitottabb elképzeléseik voltak pályaválasztásukkal<br />
kapcsolatosan.<br />
Gender budgeting lehetőségei<br />
Magyarországon<br />
Schadt Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora<br />
a konferencián elmondta – „a Pécs Megyei<br />
Jogú Városi Önkormányzatnál végzett kutatásaim<br />
során megfigyeltem, hogy nagyon kevesen érzékelik,<br />
hogy a költségvetésen mennyit javíthatna, ha a nők<br />
szempontjait is figyelembe vennék annak kialakításánál.<br />
Míg sokan tartanak attól, hogy a nemek<br />
esélyegyenlőségén alapuló költségvetés magas<br />
kiadásokat eredményez, valójában, ha következetesen<br />
véghez viszik, hosszú távon nagy hatékonysággal<br />
és jelentős innovációval jár.”<br />
Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság<br />
Egyesület független, nonprofit szervezetként<br />
2009 januárban került bejegyzésre<br />
a United Nations Development Fund for<br />
Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága<br />
egyikeként. A világszervezet stratégiai<br />
célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját<br />
misszióját. Elsősorban szemléletformáló<br />
feladata van, segíti a hazai gender-tudatos<br />
gondolkodást. Másodsorban technikai és<br />
anyagi támogatást nyújt az UNIFEM tevékenységéhez<br />
a fejlődő országokban. Emellett<br />
nemzetközi társadalmi és tudományos<br />
tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte<br />
élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi<br />
kezdeményezésekkel és szemléletformálással<br />
segíti a magyar közvélemény alakulását.<br />
A nemzetközi UNIFEM székhelye<br />
New York-ban van, amely 15 regionális irodán<br />
keresztül végzi a munkáját.<br />
Schadt Mária, Rauh Edit és Dobrev Klára<br />
A budapesti konferencián Erika Kvapilova, a<br />
Közép-Kelet-Európai Régió pozsonyi központjának<br />
vezetője előadásában üdvözölte a magyarországi<br />
UNIFEM létrejöttét, és kifejezte reményét,<br />
hogy Magyarország be tud kapcsolódni a<br />
régiós kezdeményezésekbe elsősorban a béketeremtésben,<br />
nők elleni erőszakban folytatott<br />
küzdelemben, az alkotmányok gender-tudatossá<br />
tételében, valamint a nemek esélyegyenlőségén<br />
alapuló költségvetések kialakításában.<br />
Inkább ésszel mint pénzzel. Egy Pata nevű internetes<br />
felhasználó írta egy fórumon „…a gender<br />
budgeting szerintem elsősorban arról szól, hogy<br />
egyes társadalmi csoportoknak próbáljuk jobbá<br />
tenni az életét, inkább ésszel, mint pénzzel. Emellett<br />
a fenti dolgok normális országban férfiakat is<br />
érintenék, mert ők is részt vállalnak a gyerekkel<br />
kapcsolatos dolgokból. Az északi országokban<br />
pl. teljesen normális, hogy a férfi is kivesz egy fél<br />
évet, amíg ő van otthon a gyerekkel.<br />
– Miért az édesapa a megbízhatóság<br />
mintaképe és nem az anya<br />
– Azért tartják a munkaadók az<br />
anyát megbízhatatlannak, mert a gyerekkel<br />
kapcsolatos feladatok a magyar<br />
társadalomban egyértelműen az édesanyához<br />
kötődnek.<br />
– Milyen feladatokra gondol<br />
– A gyerekkel kapcsolatos mindennapi<br />
teendőkre, például: elvinni az<br />
óvodába, a bölcsődébe, az osztálykirándulásra,<br />
odafigyelni az ebédpénzbefizetésre,<br />
szülői értekezletre járni,<br />
ha beteg a gyerek, az édesanya marad<br />
otthon. És miért az édesanya marad<br />
otthon Mert neki alacsonyabb a fizetése,<br />
tehát a család számára kisebb a<br />
kockázat, ha az ő munkája, munkahelye<br />
kerül veszélybe. Ez egy ördögi<br />
kör, amiből – szerintem – csak nagyon<br />
sok munkával és viszonylag nehezen<br />
lehet kitörni.<br />
– A kitöréssel egyetértek, de hogyan<br />
– Nagyon sok mindenen kell változtatni!<br />
Az első lépésnek azt tartom,<br />
hogy erről már lehet nyíltan beszélni.<br />
Korábban, ha az ember a női esélyegyenlőségi<br />
problémákra utalt, azonnal<br />
megkapta, hogy, itt vannak az erőszakos<br />
feministák, a nagy szájú kékharisnyák!<br />
Úgy látom, hogy ma már<br />
ez az ellenállás tompul. Ennek többek<br />
között az egyik oka az lehet, hogy<br />
hazánkban nagyon kevés gyerek születik.<br />
Márpedig nekünk, magyaroknak<br />
ez nagy tragédiánk. Az európai<br />
uniós statisztikákból pontosan lehet<br />
látni, hogy ott születik több gyerek,<br />
ahol a nők gazdasági önállósággal<br />
rendelkeznek.<br />
A gazdasági önállóság részben természetesen<br />
állami támogatásokon<br />
és segélyeken keresztül valósul meg.<br />
Ebben egyébként Magyarországnak<br />
nincsen szégyenkezni valója, GDP-arányosan<br />
mi költünk a legtöbbet az otthontartó<br />
támogatásokra. Nincs még<br />
egy ország, ahol három éven keresztül<br />
18<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
lehet otthontartó támogatást, illetve<br />
segélyt kapni! De a gazdasági önállósághoz<br />
ez önmagában nem elég.<br />
Ennél talán még fontosabb, hogy tudnak-e<br />
a nők, édesanyák önálló jövedelemre<br />
szert tenni, és ez az önálló<br />
jövedelem vajon ugyanannyi-e, mint<br />
amennyit az apák kapnak. Ahol megvan<br />
ez a fajta gazdasági önállósága a<br />
nőknek, ott több gyerek születik. Franciaországban,<br />
Dániában, Norvégiában,<br />
Svédországban többek között<br />
azért is születik több gyerek, mert van<br />
elegendő bölcsőde, így az anya vissza<br />
tud menni dolgozni 4 órában, 6 vagy<br />
éppen 8 órában, kinek mire van igénye.<br />
Ez az egyik nagyon szoros összefüggés,<br />
a másik pedig az, hogy azokban<br />
az országokban születik több<br />
gyerek, ahol a férfi-nő kapcsolatok<br />
sokkal kiegyensúlyozottabbak. Ahol<br />
a gyerekkel kapcsolatos feladatokból<br />
a férjek is kiveszik a részüket, ahol van<br />
például papa-gyed. Ahol az egészen<br />
pici kisbabának nemcsak édesanyja,<br />
hanem édesapja is van, ahol a szülői<br />
értekezleten, a játszótéren ott vannak<br />
az apák is. Ezek azok az országok,<br />
ahol a nők merik vállalni a második<br />
és a harmadik gyereket is, ahol meg<br />
béklyóba köt a sok ezer éves megszokás<br />
és a maradi hagyomány, ott kevés<br />
gyerek születik.<br />
– Vannak olyan dolgok, amit jobb,<br />
ha az anya vállal. A nőknek nagyobb<br />
a tűrőképességük és érzékenyebbek,<br />
bizonyos kérdésekben<br />
jobb konfliktuskezelők. Vegyük például<br />
a szülői értekezleteket...<br />
– Ez egy nagyon fontos kérdés, mert<br />
a női esélyegyenlőség, az egyenjogúság<br />
sosem jelenti azt, hogy teljesen<br />
egyformává kellene válnunk. Mi nők<br />
és férfiak különbözőek vagyunk, és ez<br />
így jó, ettől izgalmas és teljes az egész.<br />
Vannak dolgok, amiben a nők jobbak,<br />
és vannak dolgok, amiben átlagban<br />
a férfiak. Szerintem a nők semmivel<br />
nem okosabbak és ambiciózusabbak,<br />
mint a férfiak és nem is tehetségesebbek,<br />
csak pont olyannyira okosak,<br />
mint ők! Nagyon sokat beszélünk arról,<br />
hogy vannak olyan szakmák, amelyek<br />
rendkívüli módon elnőiesedtek. Például<br />
nagyon jó lenne, ha sokkal több<br />
férfi tanító és tanár lenne az általános<br />
iskolákban, mert a gyerekeknek igenis<br />
szükségük van női és férfi mintákra,<br />
éppen azért, mert különbözőek<br />
vagyunk. De ma még kínos erről<br />
beszélni. Azt a fiút, aki tanítónak vagy<br />
netalán óvodapedagógusnak megy,<br />
azt kinézik, férfiatlan dolognak tartják.<br />
Az elmúlt 30–40 évben nagyot változott<br />
a világ, az 1960-as évek végétől<br />
tömegesen kezdtek el a nők szakmát<br />
tanulni, főiskolára, egyetemre járni. Ma<br />
már a közgazdaságtudományi és a jogi<br />
egyetemekre majdnem 60 százalékban<br />
lányok járnak és a műszaki egyetemen<br />
is rohamosan nő a számuk. Ez<br />
már a női emancipáció, amit ráadásul<br />
mindig kritikusan nézünk…<br />
– Említette, hogy Magyarországnak<br />
nincs szégyenkezni valója,<br />
GDP-arányosan mi költünk a legtöbbet<br />
az otthontartó támogatásokra.<br />
Nincs még egy ország, ahol<br />
Teljes termékenységi ráta<br />
2<br />
1,9<br />
1,8<br />
1,7<br />
1,6<br />
1,5<br />
1,4<br />
1,3<br />
1,2<br />
1,1<br />
1<br />
három éven keresztül lehet otthontartó<br />
támogatást, illetve segélyt<br />
kapni. A napokban felröppent egy<br />
hír, miszerint a kormány változtatna<br />
ezen, és egy évre csökkentené az<br />
otthontartó támogatást.<br />
– Ez a téma mindig a viták kereszttüzében<br />
van. Ha például az édesanyák<br />
számára lehetővé tesszük, hogy dolgozhassanak,<br />
abban a pillanatban jönnek<br />
az ilyen típusú rémtörténetek! Akkor<br />
az ellenzék részéről azonnal az a vád<br />
ér bennünket, hogy az összes gyereket<br />
bölcsődébe akarjuk adni, és megszűnik<br />
a gyes és a gyed. Nem, nincs<br />
erről szó! Ugyanakkor vannak olyan<br />
elképzelések, amelyek a gyes és a gyed<br />
rendszerét rugalmasabbá tennék. Az<br />
előző kormányok gyakorlatilag ehhez<br />
egyáltalán nem nyúltak hozzá. A mostani<br />
reformcsomagban a kormány azt<br />
javasolja, hogy a gyed adásának feltétele<br />
fél év helyett 12 hónap munkaviszony<br />
legyen, és csak annyi időre járna<br />
ez a támogatás, amennyi ideig előtte<br />
a gyermek édesanyja dolgozott, de a<br />
gyes változatlan marad. Ezzel kiküszöbölnénk<br />
azt, hogy ugyanannyi gyedet<br />
kapjon az az édesanya is, aki csupán pár<br />
hónapnyi munkaviszonyt tud igazolni<br />
A nők foglalkoztatottsága és a teljes term ékenységi ráta az Európai U nió<br />
országaiban 2005-ben<br />
Málta<br />
A nők foglalkoztatottsága és a teljes termékenységi ráta<br />
az Európai Unió országaiban 2005-ben<br />
33,7; 1,37<br />
Belgium<br />
Luxemburg<br />
53,8; 1,72<br />
53,7; 1,7<br />
S p a n yo lo rs z ág<br />
O la s z o rs z á g<br />
5 1 ,2 ; 1 ,3 4<br />
4 5 ,3 ; 1 ,3 4<br />
51,0; 1,32<br />
G ö rö g o rs z á g 4 6 ,1 ; 1 ,2 8 M agyarország<br />
4 6 ,8 ; 1 ,2 4 5 0 ,9 ; 1 ,2 5<br />
L e n g ye lo rs z á g<br />
S z lo v á k ia<br />
5 7 ,6 ; 1 ,9 4<br />
5 8 ,3 ; 1 ,8 8 E g ye s ü lt K irá lys á g 6 5 ,9 ;1 ,8<br />
F in n o rs z á g 6 6 ,5 ;1 ,8<br />
D á n ia 7 1 ,9 ; 1 ,8<br />
H o lla n d ia<br />
7 0 ,4 ; 1 ,7 7<br />
S v é d o rs z á g<br />
6 6 ,4 ; 1 ,7 3<br />
30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0<br />
Nők foglalkoztatottsági rátája<br />
F ra n c ia o rs z á g<br />
Íro rs z á g<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />
19
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
80<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
SI<br />
a gyermekvállalás előtt, és az is, aki már<br />
több évet dolgozott. Persze akinek két<br />
évet meghaladó előzetes munkaviszonya<br />
volt, az továbbra is két évig kapná<br />
a gyedet Az elmúlt pár évben nagyon<br />
sok minden változott. Ilyen például az<br />
első hét a papával program, amit a kormány<br />
2002-ben vezetett be. Ez arról<br />
szól, hogy amikor megszületik a gyerek,<br />
akkor a papának van egy hét plusz<br />
szabadsága, ami nemcsak a gyereknek<br />
fontos, hanem az édesanyának is. Ez<br />
egy rendkívül fontos női esélyegyenlőségi<br />
program. Fontos az is, hogy ha az<br />
édesanya a gyerek egyéves kora után<br />
visszamegy dolgozni, akkor megtarthatja<br />
a gyest, hiszen a gyermek elhelyezésével<br />
és az utazással kapcsolatban<br />
vannak pluszköltségei. Az is fontos,<br />
hogy azoknak a munkáltatóknak,<br />
melyek gyesről, gyedről visszatérő kismamákat<br />
alkalmaznak, jelentős járulékkedvezmény<br />
jár. A Start Plusz programokkal<br />
15–25 százalékos járulékkedvezményeket<br />
kapnak. Ez mind-mind<br />
könnyíti az elhelyezkedést.<br />
Volt olyan elképzelés is, miszerint, ha<br />
valaki úgy dönt, hogy mondjuk három<br />
év helyett csak két évig marad otthon<br />
és ezt előre megtervezi, akkor hadd<br />
Source: Eurostat, European Labour Force Survey, annual averages.<br />
Notes: No data avalible for DK, IE and SE<br />
Női foglalkoztatottság az EU-ban<br />
LT PT NL BE FI AT CY FR LV RO LU UK BG EU-25 PL EE ES EL SK DE CZ IT HU MT<br />
Világos szürke: gyerek nélkül<br />
Sötét szürke: gyerekkel<br />
kapja meg a három évre jutó gyest,<br />
adott esetben legyen magasabb abban<br />
a két évben a jövedelme. Úgy gondolom,<br />
hogy ezek az ötletek jó irányba<br />
vezetnek, mert az egész rendszert<br />
rugalmasabbá teszik. Tízmillió ember<br />
él ebben az országban, más-más családban,<br />
más-más értékrendben, muszáj<br />
a szabályoknak is kicsit alkalmazkodni.<br />
A szándék az, hogy arra bátorítsuk<br />
a családokat, a nőket különösen, hogy<br />
ne gyesre menjenek, hanem gyedre,<br />
hiszen alapvetően minden társadalomban<br />
az egyik alapérték, a gyermek. Az<br />
a cél, hogy a családot munkajövedelemből<br />
lehessen eltartani. A gyed egy<br />
biztosítási viszony, ami az előző, ledolgozott<br />
évek után teljesen természetes<br />
társadalmi szolidaritás. Az elmúlt években<br />
látjuk az eltolódást, hogy egyre<br />
többen gyesre mennek, ahelyett, hogy<br />
gyeden lennének. E tekintetben az biztos,<br />
hogy minden hasznos, ami az édesanyákat<br />
arra ösztönzi, hogy dolgozzanak.<br />
Legyen munkahelyük, végzettségük<br />
és utána vállaljanak gyereket.<br />
Azt nagyon pontosan lehet látni,<br />
hogy akinek egyáltalán nem volt munkahelye,<br />
és szül egy vagy két gyereket,<br />
majd utána próbál meg elhelyezkedni,<br />
szinte kilátástalan a helyzete. Még<br />
akkor is nehéz, ha két–három évi munkaviszony<br />
után vállal gyereket, de így<br />
legalább van esélye. Ez nem magyar<br />
sajátosság, ez így van Svédországban,<br />
Svájcban, Németországban is.<br />
– Ha nincs esély az elhelyezkedésre,<br />
jöhet a szociális és a munkanélküli<br />
segély, erről az önkormányzatok<br />
sokat tudnak mesélni.<br />
– Igen, hogy ez ne így legyen, ebben<br />
az önkormányzatoknak fontos szerepük<br />
van. Egy civil delegációval voltunk<br />
Norvégiában, ahol nagyon jól<br />
működő esélyegyenlőségi szervezetek<br />
képviselői azt mondták, hogy<br />
amíg nincs bölcsőde, addig felejtsük<br />
el a nők esélyegyenlőségét. Ugyanis<br />
amíg nincsen megfelelő számú bölcsőde,<br />
addig egész egyszerűen nem<br />
lehet az egyenlő munkáért egyenlő<br />
bért és a gazdasági önállóságot a nők<br />
számára biztosítani.<br />
– Úgy emlékszem, hogy rendszerváltás<br />
után a bölcsődék üzemeltetését<br />
nem ösztönözték...<br />
– Korábban a bölcsődék száma sokkal<br />
több volt. A 90-es évek legelején szinte<br />
tudatosan szétverték a magyar bölcsődei<br />
hálózatot. Az Antall-kormánynak<br />
volt egy minisztere, aki janicsárképzőnek<br />
nevezte a bölcsődéket. Az volt<br />
az ideológia, hogy a nők maradjanak<br />
otthon. Akkor születik majd sok gyerek,<br />
ha a minél több főállású édesanya<br />
lesz. A bölcsődék számát nézve 1998-tól<br />
rohamos csökkenést tapasztalunk, ami<br />
magyarázható a gyermekszám csökkenésével<br />
és azzal, hogy az önkormányzatok<br />
számára is egyre nehezebbé válik<br />
a gazdálkodás. De nem csak ez volt az<br />
oka! A bölcsődeépítés egyáltalán nem<br />
volt napirenden. A statisztikai adatokból<br />
pontosan lehet látni, hogy nagyjából<br />
2002-től indult el a bölcsődék építése,<br />
rohamosan nőtt a bölcsődei normatíva,<br />
de tény, hogy így is csak közel<br />
a felét fedezi a költségeknek.<br />
20<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
– Gyakran halljuk az önkormányzatoktól,<br />
hogy a bölcsőde az egyik<br />
legdrágább szociális intézmény.<br />
– Igen, de hozzá kell tenni, hogy a<br />
90-es években egyáltalán nem volt a<br />
bölcsődének normatívája! 1996-ban<br />
a Horn-kormány vezette be a bölcsődei<br />
normatívát, majd utána a Fideszkormány<br />
alatt ez reálértékében gyakorlatilag<br />
nem változott.<br />
A világon mindenütt a bal- és a<br />
jobboldal között ez alapvető különbség.<br />
Így van ez Németországban is, a<br />
mama maradjon otthon. Alapvetően<br />
tradicionális női szerepeket támogatnak,<br />
ez is a konzervatív pártok sajátossága.<br />
– Egy ötödik ciklusát betöltő, nagy<br />
tapasztalattal bíró polgármester<br />
asszony egyszer azt mondta nekem,<br />
hogy milyen szerencse, hogy nem<br />
adták el a város bölcsődéit!<br />
– Igen, most mekkora szükség van<br />
rá! Fontos hozzátenni, hogy természetesen<br />
minden polgármesternek igaza<br />
van, amikor azt mondja, nincs pénz.<br />
Most mindenre kevesebb pénz jut.<br />
Nem is biztos, hogy 2009 a legideálisabb<br />
év arra, hogy azért kampányoljanak,<br />
hogy építsenek újabb és újabb<br />
bölcsődéket, hiszen a világgazdasági<br />
válság miatt nagyon sok a probléma.<br />
Most inkább a társadalmi szemléleten<br />
szeretnék változtatni, a bölcsőde<br />
fontosságára szeretném felhívni<br />
a figyelmet, hiszen a pénz mindig<br />
kevés lesz. A főtér kikövezése, a főtéren<br />
lévő szökőkút, a művelődési ház<br />
vagy a színház felújítása, mind fantasztikus<br />
dolog. De az én rangsoromban<br />
a bölcsőde egy kicsit előrébb szerepel.<br />
Nagyon jó volna, ha egyre több<br />
és több olyan polgármestert lehetne<br />
látni, aki nem a főtér kikövezésével,<br />
hanem az új bölcsőde építésével<br />
kampányol. Ami nagyon nehéz,<br />
mert általában ma Magyarországon<br />
a társadalmi közhangulat bölcsődeellenes.<br />
Egy közvélemény-kutatás<br />
szerint az embereknek több mint 90<br />
százaléka szükséges rossznak tartja<br />
azt. A megkérdezettek többsége szerint<br />
a gyereknek hároméves koráig az<br />
anyja mellett, és ami a legfontosabb,<br />
csak az anyja mellett van a helye. Erről<br />
érdemes beszélni. Ne tekintsük rossz<br />
anyának azokat, akik úgy gondolják,<br />
hogy a gyereknevelés és a család mellett<br />
más is fontos. Én például büszke<br />
vagyok arra, hogy a gyerekeimnek egy<br />
olyan értékrendet adok át, ami arról<br />
szól, hogy a család a világon az első<br />
és a legfontosabb dolog. De a család<br />
az nem feltétlenül bezár, hanem<br />
olyan, aminek én is neki tudom vetni<br />
a hátamat, és éppen az ő segítségükkel<br />
tudok helyt állni az egyetemi oktatásban,<br />
vagy adott esetben bármelyik<br />
közéleti feladatban. De a magyar társadalomban<br />
ezt nem tekintjük értéknek,<br />
sem a munkaadó, sem a munkatársak,<br />
sem a média, hiszen azt halljuk<br />
nap mint nap, hogy csak az a jó<br />
anya, aki otthon marad.<br />
– De a gyesen lévő édesanya otthoni<br />
munkáját sokszor maga az<br />
apa, a férj se értékeli! Már a 80-as<br />
években készültek olyan felmérések,<br />
amelyek azt igazolták, hogy a<br />
három évig otthon lévő kismamák<br />
egy jelentős része gyakran az alkoholhoz<br />
nyúlt, de olvashattunk depresszióról<br />
és megromlott családi<br />
életről is.<br />
– A szülés utáni depresszió is tabutéma!<br />
Nagyon sokan felháborítónak tartják,<br />
hogy a kismamának mindene megvan,<br />
a gyerek is milyen gyönyörű, aztán<br />
mégis problémája van. Biztos valamilyen<br />
úri huncutság! Egyszer egy szociológus<br />
azt mondta: „bezzeg régen, amikor<br />
a nőknek csak otthon kellett lenniük<br />
és szervezték a társadalmi életet, akkor<br />
nem volt idejük depressziósnak lenni” –<br />
szerintem ez megalázó a nőkre nézve!<br />
Miközben pontosan kimutatható, hogy<br />
a kismamáknak közel a fele szenved<br />
szülés után depresszióban, hormonális<br />
okokból eredően is közel 10–15 százalékuk<br />
szorulna orvosi kezelésre, ha<br />
merne beszélni róla, és nem tartaná<br />
a környezete egész egyszerűen hisztériának.<br />
Ezek is olyan témák, amikről<br />
olyan bonyolult és nehéz beszélni. Sajnos,<br />
mindig egy-egy tragédia kapcsán<br />
döbbenünk rá, hogy Atyaúristen! lehet,<br />
hogy ha kibeszéltük volna ezt a problémát,<br />
ha nem söpörjük a szőnyeg alá,<br />
akkor meg lehetett volna előzni.<br />
– A példák azt mutatják, hogy a<br />
bölcsőde nemcsak abban segíthet<br />
a fiatal mamának, hogy könnyen<br />
visszatérjen a munka világába, ennél<br />
többről van szó! Ha az önkormányzatnak<br />
van bölcsődéje, az egy<br />
szerencsés helyzet, de mi van akkor,<br />
ha nincs erre pénz Ebben az esetben<br />
jó megoldás lehet a Csana<br />
– A családi napközi nagyon fontos. Valóban,<br />
a bölcsődéket nagyon drága fenntartani.<br />
Különösen azokon a kistelepülésen,<br />
ahol egész egyszerűen nem tudja magá-<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />
21
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
2<br />
56<br />
1<br />
28<br />
2 3<br />
33 33<br />
Állami kitüntetésben részesülők aránya<br />
4<br />
36<br />
7<br />
31<br />
1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. 2008.<br />
nak megengedni az önkormányzat. De<br />
nemcsak a kistelepüléseken, a nagyobb<br />
településeken is van létjogosultságuk.<br />
Ha az önkormányzat nem tud bölcsődét<br />
működtetni a kisgyerekek elhelyezésére,<br />
akkor a családi napközi létesítése sokkal<br />
olcsóbb megoldást jelent. Erről bővebben<br />
a www.csanainfo.hu internetes portálon<br />
érdemes tájékozódni, szerintem, jól<br />
tesszük, ha felhívjuk az önkormányzatok<br />
figyelmét erre a portálra.<br />
Családi napközinek azt hívjuk, amikor<br />
egy családban az édesanya, a nagymama,<br />
a nagypapa vagy bárki más úgy<br />
dönt, hogy a saját gyerekei mellett 5–6<br />
vagy akár 7 gyereket is befogad, és napközben<br />
ellátja őket. Nyugdíjas pedagógusok,<br />
otthon lévő gyeses, gyedes kismamákról<br />
van szó. Vannak olyanok, akik<br />
főállásban már évek óta ezt csinálják, és<br />
fantasztikusan jól működik. Nagyon fontos,<br />
hogy a családi napközi is megkapja az<br />
állami normatívát és a családi napközinél<br />
lehet kérni szülői hozzájárulást.<br />
Az a családi napközi, ahol az önkormányzat<br />
nem járul hozzá, az a jómódú családok<br />
napközije, és önkormányzati hozzájárulás<br />
nélkül havi 30–40 ezer forintba kerül egy<br />
gyerek ellátása, ez nagyon sok pénz!<br />
– Ha nem járul hozzá...<br />
– Egyáltalán nem feltétel, de én<br />
most mégis azért lobbiznék, hogy<br />
az önkormányzatok gyerekenként<br />
3<br />
36<br />
4<br />
5 5<br />
39 40 41<br />
7<br />
37<br />
3<br />
34<br />
3<br />
26<br />
5<br />
31<br />
8 4<br />
férfi<br />
34 36 38<br />
havonta 20–30 ezer forinttal támogassák<br />
a családi napköziket, ami<br />
nagyságrendben sokkal kevesebb,<br />
mintha bölcsődét üzemeltetnének,<br />
ugyanakkor olyan családok számára<br />
is elérhetővé válik, akiknek szerény<br />
a jövedelmük. Ne felejtsük el,<br />
azok az édesanyák, akik el tudnak<br />
menni dolgozni, megtarthatják a<br />
gyest munka mellett is a gyerek<br />
hároméves koráig. Tehát 23 ezer<br />
forintnyi plusz állami támogatást<br />
kapnak, ami adott esetben családi<br />
napközire is költhető.<br />
– Van erre példa<br />
– Igen, több helyen is működik<br />
önkormányzati támogatással családi<br />
napközi, mint például Zsombón,<br />
Sokorópátkán, Kerecsenden és Salgótarjánban,<br />
ami véleményem szerint<br />
az önkormányzatok számára a<br />
legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás.<br />
Azért is jó a településeknek,<br />
mert ott helyben munkát ad néhány<br />
embernek, és lehetővé teszi 5–6 másik<br />
édesanya számára, hogy munkát vállaljon.<br />
A családi napközinek van még<br />
egy nagy előnye, nyitva tartás szempontjából<br />
sokkal rugalmasabb, és előnyös<br />
a speciális képzést igénylő gyerekeknél<br />
is, ha például nyugalmazott<br />
gyógypedagógus „vezeti” a családi<br />
napközit.<br />
6<br />
nő<br />
4<br />
35<br />
10<br />
30<br />
– A családi napközi mióta létezik,<br />
mennyire ismert az önkormányzatok<br />
körében<br />
–Több mint tíz éve. A bölcsődei<br />
normatíva emelésével párhuzamosan<br />
emelkedett a normatívájuk és vált<br />
egyre hozzáférhetőbbé. És most, hogy<br />
a szabályokat is enyhítették – mert<br />
voltak olyan ÁNTSZ előírások, amelyek<br />
nem voltak racionálisnak –, úgy<br />
tűnik népszerűbb lehet. Szerintem<br />
történelmi szerepe lenne az ÖN-KOR-<br />
KÉP-nek, ha sikerülne a családi napköziket<br />
elterjeszteni...<br />
– Rajtunk nem múlik! Mit kell tudni<br />
Egy ilyen vállalkozás kiválthatja<br />
a bölcsődéket<br />
– Egy kistelepülésen, ahol bölcsőde<br />
működtetésére nincs lehetőség, ott<br />
mindenféleképpen. Természetesen<br />
a bölcsőde nagyon sok pluszt tud. A<br />
bölcsőde nem egy gyermekmegőrző<br />
hely, hanem egy fejlesztő intézmény.<br />
Az a gyerek, aki adott esetben valamilyen<br />
hátrányból indul, 6–7 éves korára,<br />
mire iskolába ér, bölcsőde nélkül már<br />
behozhatatlan hátrányt szenved. Fontos,<br />
hogy hány mesét hall, fogott-e a<br />
kezébe színes ceruzát stb. A bölcsődének<br />
olyan szerepe van, ami kifejezetten<br />
hosszú távon jót tesz a gyereknek.<br />
– A bölcsődéknek jelentős szerepük volna<br />
a hátrányos helyzetű térségekben...<br />
– Biztos, hogy így van, megszűnt az<br />
a világ, amikor nagymamák, nagypapák<br />
vették körbe a gyereket, rendkívül<br />
ingergazdag környezetben. Minden<br />
elismerésem azé az anyáé, aki<br />
egy kislakásban is tudja biztosítani<br />
azt az ingergazdag környezetet a gyereknek,<br />
amire szüksége van. Tudom,<br />
hogy nagyon sokan vannak ilyenek,<br />
de beszéljünk erről is nagyon őszintén.<br />
Én jó anyának tartom magam, de<br />
én sem vagyok képes 12 órán keresztül<br />
folyamatosan rajzolni és mesét<br />
mondani. Nagyon-nagyon élvezem<br />
22<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
a gyerekeimmel töltött időt most is<br />
és akkor is, amikor kicsik voltak. De<br />
igaz az a gyerekmondás, „hogy óvónéni,<br />
hogyan lehet, hogy a mamának<br />
dolgoznia kell, te pedig egész nap itt<br />
játszol velünk”. Hát igen, ez egy kőkemény<br />
munka!<br />
– Még nem beszéltünk a női kvótáról!<br />
– Igen, ez is fontos, de nem csak a politikában.<br />
Nagyon örülök annak, hogy<br />
ettől az évtől a Kossuth- és Széchenyidíj<br />
bizottság tagjainak már 30 százaléka<br />
nő. Ha megnézzük a Kossuth- és Széchenyi-díjasok<br />
arányát, azt látjuk, hogy 1990<br />
óta a női díjazottak száma alig éri el a 10<br />
százalékot. Ezzel a témával is tabut döntögetünk,<br />
hiszen korábban még senki<br />
nem tette fel ezeket az egyszerű kérdéseket.<br />
Azt láttam, hogy akit szembesítettem<br />
ezzel a statisztikával megdöbbent.<br />
Amikor színészekkel, művészekkel, tudósokkal<br />
beszéltem, megkérdeztem, hogy<br />
egyébként március 16-án meg szoktae<br />
nézni az újságot, hogy ki kapott Kossuth-<br />
és Széchenyi-díjat. És akkor kiderült,<br />
hogy az az első dolguk, hogy megnézik,<br />
ki kapott, miért kapott, miért nem<br />
ő kapott stb. De még soha, senki nem<br />
tette fel azt a kérdést, hogy hány nő és<br />
hány férfi részesült ebben a kitüntetésben.<br />
Ezért fontos ilyen kérdéseket feltenni,<br />
mert önmagában a kérdés is elindíthat<br />
egy olyan gondolkodást, ami elvezethet<br />
a változáshoz.<br />
– Jó, akkor kérdezek! Mi a helyzet<br />
a díszpolgárokkal Mert erre az<br />
önkormányzatoknak nagyobb hatásuk<br />
van.<br />
– Nagyon jó kérdés!<br />
– Köszönöm a beszélgetést.<br />
Csiky Ildikó<br />
Fotó: Pető Zsuzsa<br />
A konferencia után Paks, Szigetszentmiklós,<br />
Berettyóújfalu, Gyula, Öskű, Sokorópátka, Budapesten<br />
a Fővárosi Önkormányzat, valamint a XIII.<br />
és a XV. kerület önkormányzata jelezte, hogy részt<br />
vennének a Gender budgeting programban.<br />
A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha<br />
egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül<br />
száll szembe.<br />
Kvóta, ha mondom….<br />
Női kvóta Magyarországon<br />
– ha igen, akkor miért nem<br />
Beszélgetés Dr. Ilonszki Gabriella politológussal<br />
(Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet)<br />
– Politikai életünkben a rendszerváltás<br />
óta téma a női kvóta. Beszéljünk<br />
először arról, hogy a világ hol<br />
tart ma….<br />
– Sok országban történt előrelépés.<br />
A két példa ország: Belgium és<br />
Franciaország. Nem is kell mondani<br />
talán, hogy miért. Erős katolikus<br />
hagyományok, patriarkális társadalmak.<br />
Mind a két országban – többkevesebb<br />
sikerrel – szigorú alkotmányos<br />
kvótát vezettek be. Persze tudjuk,<br />
hogy azért, mert valamit bevezetnek,<br />
nem biztos, hogy politikailag<br />
rögtön eredményes is lesz. A belga<br />
esetben azonban sikerről beszélhetünk.<br />
– Kínkeservvel vagy pedig…<br />
– Lehet mondani, hogy kínkeservvel,<br />
mert a jó kvóták azok, amelyek<br />
büntetéssel szankcionálnak. Tehát<br />
megvan a jutalom, hogy bent vannak<br />
a nők, de megvan a büntetés is.<br />
Denis Diderot<br />
A pártokat szigorúan szankcionálják,<br />
ha nem érvényesítik a kvótát.<br />
– Ki büntet<br />
– Például az Alkotmánybíróság<br />
vagy egyszerűen egy peres, egy<br />
jogi eljárásban szabnak ki pénzbüntetést.<br />
Ennek eredménye, hogy<br />
a belga parlamentben 30 százalék<br />
fölötti lett a nők aránya. A franciák<br />
nem tudnak ilyen eredményt felmutatni,<br />
aminek következtében a<br />
pártok sokat fizetnek az államkaszszába.<br />
– Ki vagy mi akadályozza a pártokat<br />
abban, hogy teljesítsék a kvótát<br />
Csupán az előítéletek<br />
– Ennél bonyolultabb a helyzet.<br />
Az egyik ok a választási rendszerben<br />
keresendő, ami gyakorta nehezíti<br />
a kvóta érvényesítését. De lehetnek<br />
politikai okai is. Például, ha a<br />
pártokban nagyon erősek – mi úgy<br />
hívjuk – a kapuőrök, akik azokat a<br />
bejáratokat vigyázzák, amelyeken<br />
új szereplők mehetnének be a politikába.<br />
És akkor még ott vannak a<br />
társadalmi okok. Például, ha maga<br />
a társadalom nem igényli a kvótát.<br />
Mi több, maguk a nők sem tolonganak,<br />
hogy bejussanak a döntéshozók<br />
közé. Tehát nemcsak a párt kapuőrök<br />
tiltása és a választási rendszer<br />
előnytelensége, hanem a női szavazók,<br />
illetve a potenciális nő politikusok<br />
relatív bizonytalansága is magya-<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />
23
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
1. táblázat. A nők aránya az új kelet-közép-európai uniós tagállamok parlamentjeiben (%-ban)<br />
Ország<br />
Az első<br />
demokratikus<br />
választás éve<br />
A női képviselők<br />
aránya az első<br />
választások után<br />
Legutóbbi<br />
választási év<br />
A női képviselők aránya a<br />
legutóbbi választások után<br />
Litvánia 1990 9,9 2004 22<br />
Lettország 1990 15,0 2002 21<br />
Lengyelország 1991 9,1 2005 20,4<br />
Észtország 1990 5,7 2003 18,8<br />
Szlovákia 1990 12,0 2006 16<br />
Csehország 1990 10,0 2006 15,5<br />
Szlovénia 1990 13,3 2004 12,2<br />
Magyarország 1990 7,3 2006 10,6<br />
Forrás: IPU (www.ipu.org/wmn-f/classif.htm).<br />
rázza, hogy a franciák még nem lépték<br />
át azt a bizonyos 30 százalékot,<br />
amit álomhatárnak tartunk.<br />
– Mi, magyarok hol tartunk<br />
– Mindössze 10,6 százalékon.<br />
Ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt.<br />
Ezzel gyakran szoktam érvelni. Érdemes<br />
megnézni a mi húsz évünket és<br />
a többi országét.<br />
– Szlovákia<br />
– 16 százalék. A posztkommunista<br />
országok közül mi állunk a legrosszabbul.<br />
Ehhez képest törvényi<br />
kvóta csak egy országban van,<br />
Szlovéniában. Az összes többiben<br />
vagy párton belüli szabályozásokkal,<br />
vagy a társadalmi közhangulat<br />
változásával értek el a mienknél<br />
jobb eredményt. A cseh társadalom<br />
például kevésbé patriarkális,<br />
mint a magyar. A lengyeleknél<br />
pedig nem állt be úgy a pártrendszer,<br />
nem merevedtek meg úgy a<br />
pártviszonyok, mint nálunk, ami<br />
által nagyobb teret kaptak a nők. Ők<br />
már a 20 százalék felett vannak.<br />
– Nálunk mi a jellemző<br />
– A mi kvóta problémánk elválaszthatatlan<br />
attól, hogy a politikai rendszer<br />
befagyott vagy – ha úgy tetszik<br />
– konszolidálódott. Nekem az a mániám,<br />
hogy a súlyos esélyegyenlőtlenség<br />
vagy lemaradás azzal függ össze, hogy<br />
20 éve ugyanaz a pártelit ül a parlamentben.<br />
Két évtizede ugyanazokat<br />
arcokat látjuk. Márpedig ez a helyzet<br />
2. táblázat. A női képviselők száma és aránya pártonként 1990–2006 között<br />
Párt 1990 1994 1998 2002 2006<br />
szám % szám % szám % szám % szám %<br />
MDF 8 4,8 6 15,8 1 5,9 1 4,5 1 9,8<br />
SZDSZ 8 8,5 11 15,7 3 12,5 2 10,0 2 10,0<br />
MSZP 5 15,1 22 10,5 14 10,4 23 12,9 25 13,1<br />
FIDESZ 2 9,1 1 5,0 10 6,7 9 5,5 11 7,8<br />
KDNP 1 4,7 1 4,5 - - - - 2 8,7<br />
FKGP 3 6,8 2 7,7 9 6,2 - - - -<br />
MIÉP - - - - 1 7,1 - - - -<br />
Összesen 28 7,3 43 11,1 32 8,3 35 9,1 41 10,6<br />
Forrás: Ilonszki–Kelemen–Széles (2003: 14) és saját számítások. Kiemelés: kormánypártok.<br />
lehetetlenné teszi, hogy egy kisebbségi<br />
helyzetben lévő csoport, adott esetben<br />
a nők, rákészüljenek a politikusi<br />
szerepre, és hogy be tudjanak kapcsolódni<br />
a közéletbe. Ez probléma nemcsak<br />
a bekerülésnél, hanem a kikerülésnél<br />
is tetten érhető. Ha megnézzük<br />
a 2006-os parlament összetételét, azt<br />
látjuk, hogy a férfi képviselőknek csak<br />
a negyede új. Tehát 75 százalékuk ott<br />
ül már Isten tudja mióta. Miközben a<br />
női képviselők fele új. Ami azt jelenti,<br />
hogy egyre nagyobb aránnyal szelektálódnak<br />
ki. Tehát: aki nagy nehezen<br />
bekerül, az is, ha nem tud hasonulni,<br />
vagy nem veszi fel azt a stílust, azokat<br />
a módszereket, azokat a perspektívákat,<br />
nem követi azt a napirendet – ugye,<br />
ez most egy divatos szó –, amit a férfi<br />
politikusok szabnak meg, akkor megválnak<br />
tőle. Tehát bekerülni, nagyon<br />
nehéz, kikerülni pedig iszonyatosan<br />
könnyű. Magyarország a rendszerváltáskor<br />
– a női képviselők arányát tekintve<br />
– a nemzetközi rangsorban kb. a 40.<br />
helyen volt, most pedig a 123-on.<br />
A választási rendszer<br />
és a női országgyűlési<br />
képviselők aránya<br />
Az 1998-as választások során az<br />
MDF, míg a 2006-os választások<br />
alkalmával a KDNP kötött választási<br />
koalíciót a Fidesszel, de a parlamentben<br />
mindkét párt önálló frakciót<br />
alakított, így a 2. táblázatban is<br />
külön szerepeltetjük a rájuk vonatkozó<br />
adatokat.<br />
A konzervatív pártok esetében a<br />
női képviseleti szint általában alacsonyabb.<br />
Érdemes megjegyezni, hogy<br />
a jelenleg legnagyobb konzervatív<br />
pártnál, a Fidesznél a női képviselők<br />
aránya csak a legutóbbi 2006-os<br />
választások során nőtt, de még mindig<br />
nem érte el az 1990-es szintet<br />
(természetesen, a változó választási<br />
24<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
3. táblázat. A női képviselők mandátumszerzési struktúrája 1990–2006 között<br />
év<br />
Egyéni körzetben<br />
szerzett mandátum<br />
összes<br />
női<br />
szám<br />
Területi listán szerzett<br />
mandátum<br />
női % összes női<br />
szám<br />
sikerek fényében a számszerű érték<br />
változó). Igaz, hogy a párt 1990-ben<br />
még nem a konzervatív pártok családjába<br />
tartozott.<br />
Az 1989 nyarán az ellenzék és a kommunista<br />
párt reformcsoportjai közötti<br />
tárgyalások során kialakított sarkalatos<br />
törvények közül az egyik a választási<br />
rendszert meghatározó törvény volt,<br />
amelyet 1989 őszén fogadott el az országgyűlés<br />
(XXXIV/1989). A törvény sajátossága,<br />
hogy női vagy más kisebbségi<br />
képviseletre vonatkozóan semmilyen<br />
kitételt nem tartalmaz, a tárgyalófelek<br />
inkább a kommunista–nem kommunista<br />
törésvonalra koncentráltak a tárgyalások<br />
során. Az MSZMP reformcsoportjai<br />
az egyéni körzetek túlsúlya érdekében<br />
küzdöttek, abban a reményben,<br />
hogy jelöltjeik nagyobb ismertségnek<br />
örvendenek, mint az új pártok új jelöltjei.<br />
Ezzel szemben az ellenzéki csoportok<br />
többsége az arányos-listás rendszert<br />
preferálta azon az alapon, hogy egy pártalapú<br />
arányos rendszerben jobb esélyekkel<br />
indulnak.<br />
Az, hogy az új választási rendszer nem<br />
volt kifejezetten esélyegyenlőség-érzékeny<br />
nem jelenti azt, hogy semmiféle<br />
hatással nem volt a nőkre, hiszen a mandátumszerzési<br />
struktúrában (3. táblázat)<br />
fontos eltéréseket láthatunk a női és a férfi<br />
képviselők között. Az első választáson<br />
a „papírforma” valósult meg, hiszen az<br />
előzetes várakozásoknak megfelelően az<br />
Országos listán szerzett<br />
mandátum<br />
női % összes női<br />
szám<br />
Összes nõi<br />
mandátum<br />
női % szám %<br />
1990 176 6 3,4 120 8 6,7 90 14 15,6 28 7,3<br />
1994 176 15 8,5 125 17 12,8 85 11 14,1 43 11,1<br />
1998 176 12 6,9 128 13 10,2 82 7 8,5 32 8,3<br />
2002 176 13 7,4 140 16 11,4 70 6 8,6 35 9,1<br />
2006 176 15 8,5 146 19 13,0 64 7 10,9 41 10,6<br />
Forrás: Ilonszki–Montgomery (2003: 19) és saját számítások.<br />
egyéni körzetek hátrányosak, míg az arányossági<br />
elv alapján működő listák előnyösek<br />
voltak a női képviselők számára<br />
(a legelőnyösebb a legnagyobb körzetnagyságú<br />
országos lista volt). Később<br />
azonban a női mandátumok száma és<br />
aránya stabilizálódott az egyéni körzetekben<br />
(2006-ban pontosan ugyanannyi,<br />
mint 1994-ben), és számszerűen kétszer<br />
annyi nő szerez egyéni körzetekben mandátumot,<br />
mint az országos listáról, ahol<br />
a szám alacsony szinten szintén beállt.<br />
A területi listás mandátumok tekintetében<br />
volt csupán emelkedés az utolsó<br />
két választás során.<br />
– A nők aránya az Országgyűlésben<br />
messze nem tükrözi, hogy Magyarországon<br />
egyre több a felkészült, tanult,<br />
vezetésre alkalmas nő.<br />
– Ez így van. Ugyanakkor el kell<br />
ismernünk, hogy a nők nehezebben<br />
döntenek a politikai karrier mellett.<br />
Például a család iránti felelősségérzet<br />
erős visszatartó erő lehet.<br />
– Tehát nem csupán a kapuőrök<br />
hibásak.<br />
– Nem. De azért nem menteném fel<br />
őket. Ugyanis azok a nők, akik szeretnének<br />
bekerülni a politikába, komoly<br />
akadályokba ütköznek. Miközben a<br />
jelöltek között növekszik a nők aránya,<br />
a saját párttársaiktól valahogy mégsem<br />
kapnak elég bizalmat. Vagy, ha mégis<br />
felkerülnek a listára, ott olyan helyet<br />
kapnak, ahonnan lehetetlen bejutni az<br />
Országgyűlésbe. Itt tehát egyértelműen<br />
kimutatható a kapuőröknek a szerepe.<br />
Én rengeteget számoltam, mikor<br />
észrevettem, hogy valami rendszerjellegű<br />
probléma van. Ma már számokkal<br />
is bizonyítani lehet, hogy a női képviselők<br />
alacsony számának oka nemcsak<br />
a női inaktivitásban vagy bizonytalanságban,<br />
az élethelyzetekben keresendő,<br />
hanem a politikai rendszerekben,<br />
illetve az azokat meghatározó szereplőkben.<br />
– A nők szívesen szavaznának nőkre<br />
– Érdekes kérdés. Alig van olyan felmérés,<br />
amelyik a választópolgároktól<br />
azt kérdezte volna, hogy milyen<br />
parlamenti képviselőt szeretnének.<br />
Nőt, férfit, helyi embert, egyetemi végzettségűt<br />
Tapasztalataim azonban<br />
azt mutatják, hogy nincs nagy társadalmi<br />
ellenállás a női politikusokkal<br />
szemben.<br />
– Már csak azért sem lehet, mert a<br />
népszerűségi listákon a nők igencsak<br />
előkelő helyeken vannak.<br />
– Konzekvensen a nők vannak elöl.<br />
Mégis, például az egyéni választókörzetekben<br />
egyre kevesebb nőt indítanak<br />
a pártok. A választópolgárok fele<br />
2006-ban egyéni körzeti szinten egyáltalán<br />
nem találkozott női jelölttel. Tehát a<br />
176 körzetből 90-ben egyik pártnál sem<br />
volt női jelölt. És ezért nem a társadalom<br />
a felelős, mert a szavazópolgárok hivatalosan<br />
nem is mondhatják meg, hogy<br />
férfit vagy nőt látnának szívesen a körzetükben.<br />
– Mivel érvel, ha azt kérdezik, hogy<br />
mi lenne jobb az életünkben, ha<br />
több nő képviselne bennünket<br />
– Igen. Ezt a kérdést azért is fel<br />
kell tenni, hogy elkerüljük a fordított<br />
sztereotípiákat. Ott vannak például a<br />
kapuőrök, akik nem feltétlenül férfiak.<br />
A méhkirálynő effektus a politikában<br />
is működik. Vannak nők, akik nehezen<br />
tűrik más nők jelenlétét. Ezért nem<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />
25
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
szabad azt hirdetni, hogy ahol nők<br />
vannak, ott simán megy minden, és<br />
más a politizálás is. Ugyanakkor az is<br />
igaz, és ezt nemzetközi tapasztalatok<br />
bizonyítják, hogy ha a nők létszáma<br />
meghalad egy bizonyos kritikus<br />
tömeget, és ezt olyan 30 százalék<br />
körül nevesíti a szakirodalom, akkor<br />
valóban nagyon sok minden megváltozik.<br />
Például más dolgok és más<br />
stílusban kerülnek napirendre. Mondok<br />
egy példát. Az Egyesült Királyságban<br />
a két parlamenti párt nem igazán<br />
szereti egymást, sokszor konfrontálódnak.<br />
Erősen férfiközpontú politikai<br />
világ ez. Amikor a 90-es években<br />
a Munkáspárt bevitt egy csomó nőt a<br />
parlamentbe, akik még ma is ott vannak,<br />
hirtelen kiderült, hogy mégiscsak<br />
lehet kompromisszumokat kötni. Például<br />
az adózási szabályokat a munkáspárti<br />
és a konzervatív párti női képviselők<br />
közös kezdeményezésére változtatták<br />
meg, mégpedig olyan szellemben,<br />
ami főként a gyerekes családoknak<br />
kedvez. Talán a férfiak is megváltoztatták<br />
volna, ha valaha eszükbe<br />
jut. De nem jut eszükbe.<br />
Ehhez képest a magyar parlamentben<br />
alig születnek olyan döntések,<br />
amelyek összehoznák a két oldalt.<br />
Tehát 90-től napjainkig összesen<br />
44 törvényjavaslat született a két<br />
oldalról jövő többpárti kezdeményezéssel.<br />
A kvóta nemcsak az igazságossági,<br />
hanem a hasznossági elv érvényesülése<br />
miatt is fontos. Jobban működik az<br />
a politikai rendszer, ahol több szempontot<br />
képviselő, különböző tapasztalatokkal<br />
rendelkező emberek vannak.<br />
Ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik.<br />
Tehát itt nem valami filozófiai lilaságról<br />
van szó, hanem nagyon konkrét<br />
dolgokról; hogy miről fog vitatkozni az<br />
egyik parlament, miről a másik, miről<br />
dönt az egyik, miről a másik.<br />
– Milyen tendenciát lát<br />
– Nem vagyok túlzottan bizakodó,<br />
mert ez egy nagyon erősen politikavezérelt<br />
ország. Gyenge a társadalom,<br />
a civil szféra. A politikában pedig nem<br />
látom az akaratot és a szándékot, hogy<br />
ezekhez a kérdésekhez hozzányúljanak.<br />
Nekem úgy tűnik, hogy a politikai<br />
világ egészen más kérdések mentén<br />
akar politizálni. A női kvóta nem<br />
tartozik a fontos témák közé.<br />
– A Női kvóta Magyarországon<br />
című könyvben olvastam öntől:<br />
„Összességében a kvóta elleni érvek<br />
alapja, hogy a jelenlegi helyzet<br />
demokratikus, hiszen érvényesülnek<br />
a képviseleti demokrácia<br />
alapvető elvei minden állampolgárnak<br />
egyenlő szavazati joga és<br />
egyenlő részvételi lehetősége van,<br />
vagyis nincs diszkrimináció, érvényesül<br />
a politikai esélyegyenlőség.”<br />
Igen farizeus gondolkodás…<br />
– Meggyőződésem, hogy pártállástól<br />
független politikai akarat és szándék<br />
nélkül ezen a területen nem lehet<br />
előre lépni. A változáshoz kellene a társadalmi<br />
nyomás is. Igen ám, de egy<br />
kifáradt országban nem lehet arra<br />
számítani, hogy a nők, meg a nőket<br />
támogató férfiak „megszerveződnek”,<br />
és fáklyás felvonuláson követelik a<br />
női kvótát.<br />
– Azt hiszem, az élet más területein<br />
is hasonló a nők aránya, mint<br />
az Országgyűlésben.<br />
– Nem tudom cáfolni. Az akadémián<br />
alig vannak nők. A felsőfokú oktatásban<br />
ott vannak a nők, de általában<br />
nem a hierarchia csúcsán.<br />
– Ördögi kör: a parlament leképezi<br />
a társadalmat, a társadalom pedig<br />
a parlamentet.<br />
– Nyugat-Európában egyre inkább<br />
figyelnek az arányokra. Szándékosan<br />
nem példálózom soha az északi orszá-<br />
„Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon<br />
láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a<br />
világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük<br />
fel az egész világot.”<br />
Kölcsey Ferenc<br />
Ifjúságkutatás<br />
önkormányzati megrendelésre<br />
Beszélgetés Diósi Pál és Székely Levente szociológusokkal<br />
– Hogy kapta a megbízást<br />
Diósi Pál (D.P.): Már korábban is volt<br />
munkakapcsolatom a zuglói önkormányzattal.<br />
Gondolom, elégedettek<br />
voltak velem.<br />
– Tehát már tudták, hogy mit várhatnak.<br />
D.P.: Azt pontosan tudták, hogy alaposan<br />
dolgozom, és nem vagyok hajlandó<br />
véletlenszerűen kiválasztott iskolai<br />
osztályokban, a megrendelő számára<br />
semmitmondó önkitöltéses kérdőíveket<br />
használni. Kizárólag reprezentatív<br />
Diósi Pál<br />
26<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
gokkal, mert azok mindig egyenlősítő<br />
társadalmak voltak. Amikor 1906-<br />
ban Finnország független lett, az első<br />
választás után ugyanakkora lett a nők<br />
aránya a parlamentben, mint amilyen<br />
nálunk 2006-ban volt (10%). A finneknek<br />
nem kellett kvóta, mert a társadalmi<br />
viszonyrendszer olyan, hogy<br />
e téren szabályozás nélkül is egészségesen<br />
működik. Nálunk egyetlen<br />
döntéshozó területen érvényesülnek<br />
a nők: a bíróságokon.<br />
– Talán mert ott alacsonyak a jövedelmek…<br />
– Hát ez az. Ezt mi húzzuk magunkkal<br />
a rendszerváltás előtti időkből. Sajnos<br />
borítékolni merem, hogyha nem<br />
történik valami radikális változás, akkor<br />
20 vagy 30 év múlva ez a világ is elférfiasodik.<br />
Ahogy emelkednek a fizetések,<br />
úgy szorulnak majd ki a nők ebből<br />
a hierarchiából is.<br />
Sz. K.<br />
mintával dolgozom, amely életkorra<br />
és nemekre pontosan leképezi az adott<br />
kerületben élő fiatalokat. Azt is tudták,<br />
hogy lehet velem előre gondolkozni egy<br />
munka megtervezése során. Így volt<br />
ez most is, a kutatás tervét a megrendelővel<br />
együtt dolgoztuk ki. Nem szerencsés,<br />
ha laikusok a kutatóhely nélkül<br />
mindent előre meghatároznak.<br />
– Levente, hogy jutott a Vas megyei<br />
megbízáshoz<br />
Székely Levente (Sz.L.): Amikor ezt a<br />
kutatást készítettük, én még a Műszaki<br />
Egyetem Információs Társadalom- és<br />
Trendkutató Központjának voltam a<br />
munkatársa, ahol több hasonló munkát<br />
végeztünk már korábban is.<br />
– Mi volt a benyomása A megrendelők<br />
komoly szándékkal érkezetek, vagy csak<br />
„le akartak tudni” egy feladatot<br />
Sz.L.: Biztos vagyok benne, hogy valóban<br />
kíváncsiak voltak a kutatás eredményeire.<br />
Az egyetlen gond az volt, hogy<br />
a zuglóiakkal ellenetétben, ők kevesebb<br />
anyagi forrással rendelkeztek…<br />
Ezért nem kérdőíves kutatást végeztünk,<br />
hanem a fiatalokat közvetlenül<br />
fókuszcsoportos módszerrel kérdeztük<br />
meg, amelyet jól kiegészített az Ifjúság<br />
2004 adatbázisa, valamint más korábban<br />
készült felmérések eredményei is.<br />
– Gondolom, olvasták egymás kutatási<br />
beszámolóit…Nagy különbségek<br />
vannak a városi és a vidéki fiatalok<br />
közérzete, életvitele között<br />
Sz.L.: Igen is, meg nem is. Kétségtelen,<br />
hogy mások a lehetőségek. Én elsősorban<br />
ezt emelném ki. Egy falusi fiatal egészen<br />
más dolgokhoz fér hozzá, mint egy városi,<br />
de ez nem jelenti azt, hogy például a<br />
Vas megyeiek sokkal rosszabb helyzetben<br />
vannak, mint a zuglóiak. Igaz ugyan,<br />
hogy a vidékieknek kevesebb a szórakozási<br />
lehetőségük, de igényeik (vágyaik, példaképeik<br />
stb.) nagyon hasonlóak, ráadásul<br />
az internet által kialakított felületek, a<br />
„közös nyelv”, az azonos zenei ízlés tovább<br />
csökkenti a különbségeket.<br />
– A globalizáció akkor ezen a területen<br />
is érvényesül.<br />
D.P.: Én ezt azzal spékelném meg,<br />
hogy például az otthonteremtést illetően<br />
a vidéki fiatalok kedvezőbb helyzetben<br />
vannak. Ha megnézzük az országos<br />
felvételeket, amelyekben megvannak a<br />
településszerkezet szerinti metszetek is,<br />
a kizárólag fiatalok által lakott lakásokról,<br />
akkor azt látjuk, hogy minél kisebb<br />
egy település, annál nagyobb, komfortosabb<br />
lakásokban élnek a fiatalok.<br />
– Téveszme, hogy vidéken kevesebb<br />
a magányos fiatal, mint egy nagyvárosban<br />
Sz.L.: Én ugyan nem emlékszem<br />
ilyen kutatási eredményre, de szerintem<br />
nem feltétlenül van így. Hiszen<br />
a városban eleve többen vannak,<br />
nagyobb a kortárscsoport, amihez<br />
egy fiatal hozzáfér. Több, az érdeklődésének<br />
megfelelő helyre (szórakozás,<br />
sport, kultúra) mehet el.<br />
Székely Levente<br />
D.P.: Vidéki településekről idevágó<br />
saját kutatási eredményeim nekem sincsenek,<br />
de tudom, hogy budapesti és<br />
települési reprezentatív felvételben is<br />
vannak olyan eredményeink – mert erre<br />
figyeltünk –, hogy a fiataloknak nem<br />
egészen a fele állítja azt: van olyan stabil<br />
találkozóhelye, ahova úgy mehet<br />
be, hogy előre nem beszél meg senkivel<br />
találkozót, és mégis ott találja a jó<br />
embereinek egy részét. Ugyanakkor azt<br />
is látom, hogy ez nagyon erősen életkor<br />
függő. A fiatalok, amint elkezdenek dolgozni,<br />
megváltozik az időbeosztásuk, és<br />
egyre kevesebb a törzshelyük. Inkább<br />
vendéglőkbe, mint klubokba, művelődési<br />
házakba, plázákba, aluljárókba, közterekre<br />
járnak. Míg a fiatalabbak, mivel<br />
haza nem vihetik a barátokat, mert nem<br />
férnek el, és pénzük sincs beülni valahova,<br />
megkeresik az otthonukhoz közel<br />
eső tereket, ahol „olcsón” együtt lehetnek.<br />
Az egészen ifjaknak, jól letapogatható<br />
módon, kutatási eredményekkel<br />
alátámasztható, hogy napi életritmus<br />
típusú a szabadidős tevékenysége. Idősebb<br />
korban ez átalakul hetivé. Hiszen<br />
nincs idejük arra, hogy naponta összefussanak<br />
a haverjaikkal. Ismerek két fiatal<br />
lányt, akik már néhány éve diplomáztak,<br />
és minden szerdán este 8 és fél 9<br />
kilenc között találkoznak egy klubban,<br />
ahol csocsóznak.<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />
27
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
– És ezzel eljutottunk az alapkérdéshez:<br />
a Vas Megyei Önkormányzat<br />
például mit hasznosíthat az<br />
ott végzett vizsgálat tapasztalataiból.<br />
Sz.L: Főleg vidéken az egyik alapkérdés,<br />
hogy miként tartsák helyben a fiatalokat.<br />
Először a helyi gimnáziumban,<br />
majd utána, amikor továbbtanulnak, és<br />
később, amikor családot alapítanak. De<br />
az is foglalkoztatja az önkormányzatot,<br />
hogy mivel lehet visszacsalogatni egy –<br />
mondjuk a fővárosban végzett – orvost.<br />
A fókuszcsoportok résztvevőitől tehát<br />
azt kérdeztük, hol érzik jól magukat, vannak-e<br />
olyan szórakozóhelyek, ahova szívesen<br />
eljárnak. Vas megyében sok esetben<br />
előfordult olyan kritika, hogy nincs,<br />
vagy kevés az olyan hely, ahol a fiatalok<br />
összegyűlhetnek. Ugyanis a vendéglőket<br />
ők nem tudják megfizetni. Hiányoznak<br />
a „fapados” helyek, ahova bármikor<br />
bemehetnek és kortársaikkal találkozhatnak,<br />
ugyanakkor az is igaz, hogy nehéz<br />
őket bevonni, azonban ha egyszer sikerül,<br />
akkor tartós részvételre lehet számítani.<br />
A kutatás abban segíthet, hogy feltárja<br />
ezeket a problémákat, az önkormányzat<br />
pedig gondolkodhat azon, hogy miként<br />
aktivizálja a fiatalokat. Persze ehhez először<br />
egy általános képet kell kapniuk a<br />
döntéshozóknak. Tudniuk kell, hogy kik<br />
élnek az adott területen. Milyen problémáik<br />
vannak, mit szeretnének, ott akarják-e<br />
hagyni a települést, vagy bizonyos<br />
feltételek mellett maradnának-e<br />
A megyében élő fiatalok általános társadalmi-gazdasági<br />
helyzete mellett –<br />
amit a másodelemzések segítségével<br />
mutattunk be – arra voltunk kíváncsiak,<br />
hogy melyek a fiatalok komfortérzetének<br />
feltételei, miben tud segíteni az<br />
önkormányzat Adott esetben nem feltétlenül<br />
sok pénzről van szó, más esetben<br />
igen. És ez természetes is: építsenek<br />
nekünk még egy iskolát, uszodát, vagy<br />
a kis faluba minden nyáron hívják el fellépni<br />
a Tankcsapdát. Ezek drága kívánságok.<br />
De vannak egészen apró igények<br />
is: tök jó lenne, ha lenne egy csocsóasztal<br />
a művelődési házban …<br />
– Miután leadták a kutatás eredményét,<br />
kaptak visszajelzést<br />
Sz.L:. Annyit, hogy erre gondoltak,<br />
örülnek neki, használni fogják, használni<br />
akarják. Azóta többen is megkerestek,<br />
hogy valami olyasmit szeretnének,<br />
mint amit a Vas Megyei Önkormányzatnak<br />
csináltunk.<br />
D. P:. Zugló esetében annyival egyszerűbb<br />
a helyzetünk, hogy már látjuk is<br />
mindazt, ami már a kutatásunk eredményeképpen<br />
megvalósult. Sőt, már közelről<br />
megismerhettem a cselekvési tervüket<br />
is. A kutatás adatfelvétele 2007 tavaszán<br />
készült, és a 2008–2009-es évekre szóló<br />
cselekvési terv részben erre épül.<br />
– Mondana példát<br />
D.P:. Két dolog messze kiugrott abból<br />
a tízes kérdéskörből, amire lehetséges<br />
önkormányzati tennivalóként figyeltünk.<br />
Az egyik, hogy égető szükség<br />
lenne egy hatékony helyi lakástámogatási<br />
rendszerre. A másik, hogy legyen<br />
a kerületben egy olyan hely, ahol naprakész<br />
információkat lehet kapni a külföldi<br />
tanulási és munkavállalási lehetőségekről.<br />
Ez már megvalósult. A Zuglói<br />
Ifjúsági Tanácsadó Irodába felvettek egy<br />
embert, aki csak ezzel foglalkozik.<br />
A hatékony lakástámogatást illetően<br />
nehezebb a helyzet. Bár 2007 decemberében<br />
elfogadták a tervet, de akkor még<br />
nem tudták, hogy milyen irányba megy<br />
a gazdaság. Jelenleg nehéz elképzelni,<br />
hogy lesz pénz a megvalósításra..<br />
– Tehát a szándék megvolt.<br />
D.P.: Olyannyira, hogy az idei költségvetésben<br />
egy jelentős összeget<br />
terveztek egy olyan önkormányzati<br />
tulajdonú épület rendbetételére, ahol<br />
majd 20 lakást tudtak volna kialakítani,<br />
részben fiatalok részére. Ennek megvalósulása<br />
most jobb időkre vár…<br />
– Levente, ha ön dönthetne, mit<br />
hasznosítana a kutatásukból<br />
Sz.L.: Ha én lennék a Vas Megyei<br />
Önkormányzat egyik illetékese, akkor<br />
másféle kutatást rendeltem volna. Igen<br />
ám, de ahhoz több pénz kell, ami sajnos<br />
nem állt a rendelkezésükre. Ezért választottuk<br />
primer kutatásként az olcsóbb<br />
fókuszcsoportos és szakértői interjús<br />
módszert, amelynek fókuszában az<br />
információszerzési szokások, érdekérvényesítés,<br />
szórakozási, kikapcsolódási<br />
lehetőségek voltak…. Elsősorban a<br />
módszerből adódóan kimaradtak az<br />
olyan kemény dolgok, mint a lakáshoz<br />
jutás, a továbbtanulási és elhelyezkedési<br />
lehetőségek. Ezeket a témákat az<br />
Ifjúság 2004 másodelemzésének során<br />
tárgyaltuk, azonban ez óhatatlanul csak<br />
általános eredményeket tartalmazhatott,<br />
mert nem Vas megyei nézőpontból<br />
készült. Egy ilyen kutatást, ha reprezentatív<br />
módon akarom megcsinálni,<br />
akkor legalább ezer főt meg kell kérdezni.<br />
Ez pedig sok millióba kerül. Ugyanakkor<br />
azokról a területekről, amelyeket<br />
vizsgáltunk, sok hasznos és megvalósítható<br />
ötletet kaptunk a fiataloktól és az<br />
ifjúsággal foglalkozó szakértőktől. És<br />
ahogy látom, a Vas megyeiek hasznosítani<br />
is tudták a kutatás eredményeit,<br />
ugyanis a megye ifjúsági cselekvésprogramja<br />
is ezeken az eredményeken<br />
nyugszik.<br />
D.P.: A zuglói munka egy 600 személyes<br />
reprezentatív kérdőíves kutatás<br />
volt. A kérdezőbiztosok személyesen<br />
keresték meg a fiatalokat, akik<br />
nagyon konkrétan fogalmazták meg<br />
igényeiket. Többek között olyan „ifjúsági<br />
fészkekre”, amelyekben kortársaikkal<br />
találkozhatnak, maguk<br />
alakíthatják időtöltésük tartalmát.<br />
Ennek lesz az eredménye az is, hogy<br />
a Cserepesház – Zuglói Művelődési<br />
Házban, és a Zeg-Zug Gyermekházban<br />
előbb-utóbb ilyen terek jönnek<br />
létre. És ami már ugyancsak megvalósult:<br />
25 százalékkal megemelték a<br />
nehézsorsú diákok ösztöndíját.<br />
28<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
Lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi<br />
integrációról, a szolidalításról meg<br />
az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez<br />
Beszélgetés Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért<br />
felelős szakállamtitkárral és Jármi Gyöngyi területi tervezési<br />
referenssel (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)<br />
– Nem egy szakembertől hallottam,<br />
hogy Ön merőben új szemléletet<br />
képvisel.<br />
Szaló Péter (Sz.P.): A helyi önkormányzatokról<br />
szóló törvény számtalan<br />
önkormányzati feladatot sorol<br />
fel a közvilágítástól a köztisztaság<br />
biztosításáig, az oktatástól és sport<br />
támogatásától a településrendezés<br />
és településfejlesztésig. Ez utóbbiakat<br />
korábban hagyományosan külön<br />
kezeltük. Európában és Magyarországon<br />
is újdonságnak számít a városi<br />
problémák, feladatok integrált kezelése.<br />
Az Európai Unió városfejlesztésért<br />
Szaló Péter<br />
felelős miniszterei 2007 májusában<br />
fogadták el a Lipcsei Chartát, amely<br />
markánsan megfogalmazta az integrált<br />
városfejlesztés igényét. Ennek kapcsán<br />
a tagországok miniszterei elhatározták,<br />
hogy igyekeznek összehangolni<br />
a lépéseiket, félévente találkoznak,<br />
hogy egyeztessenek a szükséges<br />
tennivalókról, megvitassák a végrehajtás<br />
eredményeit. Hazánk aktívan<br />
részt vett a Lipcsei Charta előkészítésében.<br />
A Lipcsei Chartát mi úgy értelmezzük,<br />
hogy a benne foglaltak egy része<br />
kormányzati, más része pedig helyi<br />
feladat. Vegyük például a klímaváltozást.<br />
Igaz, hogy a kormányzat nagyon<br />
sok mindent megtesz, hogy alkalmazkodhassunk<br />
a megváltozott időjáráshoz,<br />
de azt csak a helyiek tudják, hogy<br />
hol kell zöldterületeket, vízfelületeket<br />
létesíteni, átszellőzést biztosítani, vagy<br />
éppen egy falat borostyánnal befuttatni.<br />
Ezért is nagyon fontos a lakók<br />
intenzív bevonása a fejlesztésekbe,<br />
hiszen helyben lehet fontos kérdésekről<br />
megegyezésre jutni. Mert ugye<br />
lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi<br />
integrációról, a szolidalításról<br />
meg az esélyegyenlőségről, de mindez<br />
kevés az előrelépéshez.<br />
– Az integrált városfejlesztési stratégia<br />
igen markáns döntés volt.<br />
Sz.P.: Valóban. Nemcsak kidolgoztunk<br />
egy módszertant, de azt is elértük,<br />
hogy a városrehabilitációs támogatási<br />
programokba beépüljön ez az<br />
új szemlélet. Eleinte ugyan nagy volt<br />
a morgolódás. Az önkormányzatok<br />
nehezen fogadták el, hogy csak akkor<br />
kapnak pénzt, ha elkészítik integrált<br />
stratégiájukat. Emlékszem, egy konferencián<br />
az egyik polgármester kifogásolta<br />
mikor megtudta, hogy neki<br />
egy integrált városfejlesztési stratégiát<br />
kell kidolgoznia. Ma már büszkék<br />
a települések, hogy képesek erre, és<br />
az említett polgármester azt mondta,<br />
hogy miután a stratégiát feltették<br />
a honlapjukra, hihetetlen érdeklődéssel<br />
fogadták a lakosok. A civil szervezetek,<br />
zöld mozgalmak, városszépítők<br />
és más kisebb-nagyobb helyi<br />
csoportok gyorsan észrevették, hogy<br />
az önkormányzat valóban kíváncsi a<br />
véleményükre.<br />
– A kézikönyvben számomra az a<br />
rész a legizgalmasabb, amelyik a<br />
szegregáció kezelésével foglalkozik.<br />
Csabai Lászlóné nyíregyházi pol-<br />
„A fenntartható európai városokról<br />
szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok<br />
dokumentuma, melyet az<br />
európai kulcsszereplők széles körű<br />
és áttekinthető részvételével dolgoztak<br />
ki. Az európai városok kihívásainak<br />
és esélyeinek, valamint eltérő<br />
történelmi, gazdasági, társadalmi<br />
és környezeti hátterének tudatában<br />
a tagállamok városfejlesztésért felelős<br />
miniszterei közös városfejlesztéspolitikai<br />
elvekben és stratégiákban<br />
állapodnak meg.<br />
A miniszterek kötelezettséget vállalnak<br />
arra, hogy<br />
• saját országukban politikai vitát<br />
kezdeményeznek arról, hogyan integrálják<br />
a fenntartható európai városokról<br />
szóló Lipcsei Chartában lefektetett<br />
alapelveket és stratégiákat a<br />
nemzeti, regionális és helyi fejlesztési<br />
politikákba;<br />
• alkalmazzák az integrált városfejlesztés<br />
eszközét és bevonják a releváns<br />
hatóságokat a végrehajtásba,<br />
valamint megteremtik nemzeti szinten<br />
a szükséges kereteket;<br />
• támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott<br />
területi fejlődést, mely európai<br />
policentrikus városhálózati struktúrán<br />
alapul. (...)”<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />
29
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
Jármi Gyöngyi<br />
gármester asszony már nyilatkozott<br />
erről ebben a lapban. Az általa<br />
vezetett városban e téren sokat<br />
léptek előre.<br />
Sz.P.: Eleinte sok polgármester megkérdőjelezte<br />
a szegregáció okozta<br />
problémák kezelésének fontosságát.<br />
Elsősorban nem a szociális rehabilitációra<br />
szeretnénk koncentrálni<br />
– mondták.<br />
– Holott ez az egyik feltétele annak,<br />
hogy valaki pénzt kapjon.<br />
Sz.P.: Igen, a megyei jogú városok<br />
esetében legalább egy szociális területnek<br />
bele kell kerülnie a rehabilitációs<br />
tervbe. Nagyon sokat dolgoztunk<br />
együtt a szociális tárcával, hogy<br />
a helyi szinten felmerülő problémák<br />
kezelési lehetőségeit is beépíthessük<br />
a kézikönyvbe.<br />
– Végül is a többség belátta, hogy<br />
egy várost nem lehet úgy fejleszteni,<br />
hogy a külterületeken nyomornegyedek<br />
éktelenkednek.<br />
Sz.P.: E felé tereljük őket. Úgy látom,<br />
hogy ma már a polgármesterek többsége<br />
nem akarja kikerülni a problémát.<br />
Ha másért nem, hát azért, mert<br />
egyre többen kopogtatnak az ajtajukon<br />
segélyekért.<br />
– Vannak-e már nyertes pályázatok<br />
Jármi Gyöngyi (J.Gy.): Sok pályázatról<br />
született már döntés. Különféle<br />
pályázati lehetőségek vannak. A<br />
megyei jogú városok jelentős része<br />
már benyújtotta projektjavaslatát,<br />
ezek nagy részének akciótervi nevesítése<br />
történt meg, többen már a projektek<br />
megkezdéséhez szükséges feladatokat<br />
végzik. A többi település,<br />
amelyek szintén integrált fejlesztést<br />
akarnak megvalósítani, kétfordulós<br />
pályázaton vesznek részt. A régiókban<br />
a legjobb pályázati anyagok már<br />
itt is bekerültek a második fordulóba,<br />
a projektfejlesztési szakaszba. A<br />
kisebb nagyságrendű, pontszerű fejlesztési<br />
javaslatokat egyfordulós eljárásrendben<br />
bírálták, ezeknél már minden<br />
régióban megszületett a döntés.<br />
Van, ahol már a támogatási szerződést<br />
is megkötötték.<br />
– Hogyan készítik fel az önkormányzatokat<br />
a pályázatokra A<br />
kézikönyv talán nem elég…<br />
J.Gy.: A kézikönyv megjelenése óta<br />
több workshopot, konferenciát és<br />
egyeztetést szerveztünk, az irányító<br />
hatósággal közösen is, gyakran találkoztunk<br />
a pályázó önkormányzatokkal.<br />
Az irányító hatósággal szervezett<br />
nemzetközi konferencián spanyol és<br />
német szakértők is részt vettek, akik<br />
a szociális rehabilitációról mondták<br />
el tapasztalataikat. A visszajelzések<br />
alapján ezeket hasznosnak tartották<br />
a polgármesterek és városi vezetők,<br />
sok jó ötletet kaptak a külföldi szakemberektől.<br />
De a kézikönyv felülvizsgálata<br />
során is figyeltünk arra, hogy<br />
minél több gyakorlati ötletet, javaslatot<br />
és jó példákat bemutassunk az<br />
önkormányzatok igényeinek megfelelően.<br />
– A gazdasági világválság miként<br />
befolyásolja az integrált városfejlesztést<br />
Sz.P.: Az én szűk szakterületemnek<br />
az építőipar is része, úgy gondolom,<br />
hogy a városfejlesztésre szánt uniós<br />
források a megrendelések hiányával<br />
küszködő építőipar talpra állításában<br />
is segíthetnek majd. Az uniós pénzek<br />
2009-ben is rendelkezésre állnak,<br />
amelynek megvalósításában a lakosság<br />
és az önkormányzatok is érdekeltek.<br />
Az ehhez szükséges saját erő<br />
viszonylag alacsony. Tapasztalataim<br />
szerint ezt elő tudják teremteni az<br />
A 2007–2008-ban megkezdett folyamat eredményei (2009. januárig feldolgozott pályázatok)<br />
Funkcióbővítő<br />
Szociális<br />
Kisléptékű<br />
EKF-et kiegészítő összesen<br />
városrehabilitáció Városrehabilitáció településfejlesztés regionális<br />
fejlesztések<br />
Dél-Alföld 6 4 10 0 20<br />
Dél-Dunántúl 8 2 8 7 25<br />
Észak-Alföld 8 2 39 0 49<br />
Észak-Magyarország 17 5 82 0 104<br />
Közép-Dunántúl 7 2 6 0 15<br />
Közép-Magyarország 0 4 20 0 24<br />
Nyugat-Dunántúl 9 0 9 0 18<br />
Összesen 55 19 174 7 255<br />
önkormányzatok. Ugyanakkor nélkülözhetetlen<br />
a magántőke bevonása.<br />
Csak két példa, mert jó néhány a<br />
kézikönyvben is benne van. Az egyik<br />
a IX. kerület rehabilitációja. A Tompa<br />
utca környékét egy városfejlesztő társaság<br />
újította meg francia banki finanszírozással.<br />
A másik példa itt a Kéthly<br />
Anna tér, ahol a hivatalunk is található.<br />
Egy magánvállalkozó újította meg a<br />
területet. Lebontotta a lepusztult épületeteket,<br />
de csak a terület kétharmadát<br />
építette be, létrehozott egy szép<br />
közterületet, amivel mindenki jól járt.<br />
Nemcsak az irodaház ér többet, de a<br />
szemközti házak lakásai is. Ugyan ez<br />
csak egy spontán, kisléptékű akció<br />
volt, de a polgármesterek az ilyen pél-<br />
30<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
dákból értették meg, hogy „szabad a<br />
gazda”, most már rajtuk múlik, milyen<br />
lesz a jövőben a település, amit irányítanak.<br />
Szociális városrehabilitáció<br />
a józsefvárosi<br />
Magdolna negyedben<br />
Budapest VIII. kerületében található<br />
a Magdolna negyed, amely – gazdasági<br />
és társadalmi értelemben – a<br />
főváros legnagyobb kiterjedésű krízisterülete<br />
(a Népszínház utca–Fiumei<br />
út–Baross utca–Koszorú utca–<br />
Mátyás tér–Nagyfuvaros utca által<br />
határolt terület). A negyed a város<br />
belső területén helyezkedik el és<br />
kedvező térszerkezeti és közlekedési<br />
kapcsolatokkal rendelkezik. A<br />
társadalmi problémák felerősödése<br />
a nyolcvanas évek végétől datálható,<br />
s a rendszerváltást követő gazdasági<br />
válság különösen kedvezőtlenül<br />
érintette az eredetileg is alacsonyabb<br />
képzettségű, státusú lakosságot. A<br />
leromló társadalmi és fizikai környezet<br />
hatására a magasabb státusú<br />
lakosság jelentős része elköltözött és<br />
szegényebb rétegek áramlottak be a<br />
területre. A negyed lakossága jelenleg<br />
mintegy 12 000 fő, lakásállománya<br />
pedig körülbelül 5500 lakás.<br />
A helyi képviselő-testület<br />
2005-ben<br />
fogadta el a<br />
terület megújítását<br />
célzó, 15<br />
évre szóló szociális<br />
városrehabilitációs<br />
programot.<br />
A Magdolna<br />
Negyed Program<br />
(MNP)<br />
célja a negyed életminőségének fejlesztése,<br />
megfelelő lakhatási színvonal<br />
kialakítása, a romló társadalmi<br />
folyamatok megállítása és a társadalmi<br />
kohézió erősítése a társadalmi<br />
sokszínűség megőrzése mellett.<br />
A 2005 novemberében megkezdett<br />
és 2008. december végéig<br />
tartó MNP I. projekt a Fővárosi<br />
Önkormányzat által kezdeményezett<br />
integrált szociális városrehabilitációs<br />
modellkísérlet egyik helyszíne<br />
volt. Finanszírozása két forrásból<br />
eredt: a fővárosi Rehabilitációs<br />
Alap a 800 millió forintos teljes<br />
költség 83 százalékát, a 17 százalékos<br />
önrészt pedig kerületi önkormányzat<br />
biztosította. A Magdolna<br />
Negyed Program folytatása, az<br />
MNP II. projekt 2008 augusztusában<br />
kezdődött meg. A kiemelt projekt<br />
végrehajtásának anyagi forrását<br />
a KMOP-2007-5.1.1./B ÚMFT<br />
Közép-magyarországi Operatív<br />
Program Integrált szociális városrehabilitáció<br />
támogatási program<br />
biztosítja, 10 százalékos önkormányzati<br />
önrész mellett.<br />
A MNP I–II. projekt több alprogramból<br />
áll, amelyek az alábbi beavatkozásokat<br />
tartalmazzák:<br />
A lakóház felújítási alprogram. A<br />
negyed egyik legsúlyosabb problémája<br />
a lakóházak leromlott műszaki<br />
állapota, a komfortnélküli lakások<br />
magas aránya (14%). A bérlakások<br />
aránya még jelenleg is kiugróan<br />
magas a területen (36%), és számos<br />
épület még mindig teljesen önkormányzati<br />
tulajdonban van (mintegy<br />
60 db). A program egyik fő célkitűzése<br />
a lakhatási körülmények javítása.<br />
Ennek érdekében megkezdődött<br />
az önkormányzati bérházak felújítása<br />
a lakók aktív bevonásával. A<br />
bérlők bevonása újszerű együttműködés<br />
kialakítását jelenti, melynek<br />
során erősíteni kívánják a környezetükért,<br />
annak megóvásáért érzett<br />
felelősséget a lakókban. A program<br />
részeként egy-egy ház bérlői maguk<br />
határozzák meg, hogy milyen felújítási<br />
munkákat végezzenek el, és<br />
a szaktudást nem igénylő munkák<br />
elvégzésében maguk is részt vesznek<br />
(pl. pince-, padlástakarítás, udvar<br />
zöldesítése, lépcsőházfestés stb). A<br />
felújítások négy épületben a befejezéshez<br />
közelednek, az uniós MNP<br />
II. projekt keretén belül pedig további<br />
12 bérház kapcsolódik be a programba.<br />
Az önkormányzati épületek<br />
mellett további 7 társasház is felújítási<br />
támogatásban részesül.<br />
A közterületfejlesztési alprogram<br />
célja a közterületi hálózat megújítása<br />
egy gyalogostengely létrehozásával,<br />
amely összeköti a helyi<br />
intézményeket és magában foglalja<br />
a negyed nemrégiben felújított<br />
parkját, a Mátyás teret. A park felújításának<br />
tervezése a helyi közösség<br />
részvételével történt, a közelben<br />
lévő iskolák diákjai pedig saját kivitelezésű<br />
„ülődombok” készítésével<br />
járultak hozzá a park új arculatához.<br />
A közösség bevonását a közterület<br />
megújításokba a GreenKeys<br />
uniós program is segítette. A minőségi<br />
közterületek kialakítása révén a<br />
negyed városközponthoz való kapcsolódása<br />
erősödik és valódi találkozási<br />
helyek jönnek létre.<br />
A gazdasági alprogram a negyed<br />
gazdasági pozíciójának erősítését<br />
tűzi ki célul. A program részét képezi<br />
a helyi lakosság gazdasági aktivitását<br />
növelő és munkaerő-piaci pozícióját<br />
javító foglalkoztatási, képzési<br />
programok és támogató szolgáltatások,<br />
illetve a helyi – köztük is<br />
különösen a roma – kisvállalkozások<br />
indulását és megerősítését szol-<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />
31
ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />
gáló inkubációs program. Fontos<br />
célkitűzése a programnak továbbá<br />
az üres üzlethelyiségek számának<br />
csökkentése, a negyed kereskedelmi<br />
tevékenységének élénkítése.<br />
A minőségi oktatás alprogram<br />
kulcsfontosságú elemét képezi a szociális<br />
városrehabilitációnak. Az első<br />
lépés a negyed általános iskolája és<br />
egy kerületi gimnázium összevonása<br />
volt, annak érdekében, hogy továbbtanulási<br />
lehetőséget biztosítsanak az<br />
ott tanuló gyermeknek és oldják az<br />
iskola teljes etnikai szegregációját.<br />
Az újjáalakult – és az uniós támogatás<br />
segítségével is megújuló – általános-<br />
és középiskola művészeti foglalkozásokat<br />
is biztosít diákjainak a<br />
MNP projekt keretében: egyrészt a<br />
számítógép, a digitális képrögzítés<br />
(fotó, film) és a drámapedagógia eszközeinek<br />
felhasználásával készített<br />
művészeti alkotó kurzus („Kidpix<br />
digitális gyerekkor” program), másrészt<br />
Csámpai Rozália roma képzőművész<br />
foglalkozásai segítségével.<br />
Az MNP projekt keretében az iskola<br />
egy osztályában sikerült meghonosítani<br />
a „Ravasz róka” elnevezésű<br />
svéd oktatási programot is. Az<br />
iskola a helyi közösségi életben felnőttképzési<br />
programjai mellett más<br />
eszközökkel is meghatározó szerepet<br />
kíván betölteni („nyitott iskola”<br />
programok). E célkitűzés érdekében<br />
szoros együttműködést alakít ki a<br />
szomszédságában megnyitott Kesztyűgyár<br />
Közösségi Házzal.<br />
Jó példák a regionális operatív programokra<br />
benyújtott pályázatokban<br />
• városszerkezeti problémák orvoslása,<br />
a történelmi városmag városközponti<br />
szerepének visszaadása,<br />
valódi funkcióbővülés;<br />
• a korábbi városfejlesztési kezdeményezések<br />
folytatásának beépítése<br />
a jelenlegi integrált projektbe;<br />
• a különböző ágazati témájú fejlesztések<br />
és fejlesztési források összehangolása<br />
a városrehabilitációs<br />
projektjavaslatban, szinergia;<br />
• partnerség a lakossággal, civil<br />
szervezetekkel, egyházakkal;<br />
• önkormányzati kezdeményezésre<br />
sikerül partnerséget kialakítani<br />
meghatározó gazdasági szereplőkkel<br />
a városi fejlesztések megvalósítása<br />
érdekében (a gazdasági szereplő<br />
a kkv-szektor tagja, és a megvalósított<br />
tevékenység is a kkv-szektor<br />
további erősödését segíti);<br />
• a projekt integráltságát elősegítő<br />
támogatáson kívüli fejlesztési<br />
eszközök (pl. homlokzat felújítási<br />
alap), a minimális vállaláson túlmutató<br />
elemek;<br />
• a fejlesztések munkahelyteremtő<br />
hatásainak tervezése, összekapcsolásuk<br />
közmunkaprogrammal;<br />
• Városfejlesztő Társaság létrehozása<br />
korábbi fejlesztési társaságok<br />
szervezeti kereteire alapozva,<br />
meglévő, tapasztalt szakértői<br />
háttér segítségével.<br />
A szociális és bűnmegelőzési alprogram<br />
az itt élők biztonságát és biztonságérzetét<br />
hivatott növelni, így mérsékelni<br />
kívánja az antiszociális viselkedést<br />
és a fiatalkorúak bűnelkövetővé<br />
válását. Fontos része az úgynevezett<br />
„szomszédsági rendőr” rendszerének<br />
létrehozása, a helyreállító (resztoratív)<br />
konfliktuskezelési és közösségépítési<br />
eszközök megismertetése és gyakorlati<br />
alkalmazása, a szenvedélybetegek alacsony<br />
küszöbű ellátásának megerősítése,<br />
a drogfogyasztók utcai megkereső<br />
szolgálatának fejlesztése, valamint biztonságos<br />
kapuk, kapualjak kialakítása.<br />
Az érintett intézmények és szervezetek<br />
részvételével szakmai munkacsoport<br />
alakult, amely aktívan hozzájárult<br />
a negyed bűnmegelőzési programjának<br />
kialakításához. A program a fentieken<br />
kívül a lakosság új szemléletű<br />
tájékoztatását, a közbiztonság területén<br />
dolgozó szakemberek továbbképzését<br />
is magában foglalja.<br />
A közösségfejlesztési alprogram célja<br />
a helyi társadalmi kohézió erősítése, a<br />
lakosság, a civil szervezetek bevonása a<br />
rehabilitációs folyamatba. A program két<br />
fő pillére a 2008 őszén megnyílt Kesztyűgyár<br />
Közösségi Ház és a Szomszédsági<br />
Tanács megalakítása. A közösségi<br />
házban kap helyet a MNP rehabilitációs<br />
irodája, az álláskeresési tanácsadás,<br />
a projekt keretében szervezett oktatási,<br />
képzési és szabadidős programok, továbbá<br />
az intézmény biztosít teret és fórumot<br />
a lakosságot célzó, illetve a lakosság<br />
és civil szervezetek kezdeményezésére<br />
létrejött programoknak. A programok<br />
fő célcsoportja a tizen- és huszonéves<br />
fiatalok. A Szomszédsági Tanács a<br />
negyedben élő és dolgozó embereket,<br />
szervezeteket kívánja tömöríteni, akik<br />
aktívan részt akarnak venni a negyed<br />
megújításának folyamatában.<br />
A program megvalósításának legfontosabb<br />
eleme a partnerség kialakítása<br />
az érintett intézményekkel, civil szervezetekkel<br />
és az itt élő lakossággal,<br />
mely hosszú távon tudja biztosítani a<br />
programban elért eredményeket.<br />
Forrás: RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és<br />
Városfejlesztési Zrt. honlapja (www.rev8.hu)<br />
A mellékletet írta és szerkesztette:<br />
Szegvári Katalin<br />
Fotó: Pető Zsuzsa<br />
Készült a Szociális és Munkaügyi<br />
Minisztérium megbízásából.<br />
32<br />
ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február
KÓR-KÉP<br />
A kormány gondolja át…<br />
Többek állítása szerint azzal, hogy bizonyos önkormányzati<br />
fejlesztések az áfakörbe tartoznak, az állam saját magának<br />
osztja vissza a pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba<br />
rakja a forrást.<br />
A Települési Önkormányzatok<br />
Országos Szövetségének<br />
elnöksége legutóbbi, február<br />
17-ei ülésén áttekintette<br />
a kormány gazdasági válsággal<br />
összefüggő tervezett intézkedéseit,<br />
köztük az adószabályok<br />
változására vonatkozó elképzeléseket.<br />
A bejelentett 3 százalékos<br />
áfaemelés kapcsán<br />
a TÖOSZ-t vezető polgármesterek<br />
azon aggályuknak<br />
adtak hangot, hogy az alapvetően<br />
európai uniós források<br />
felhasználásával tervezett<br />
fejlesztéseiket 20 százalékos<br />
áfakulcs figyelembevételével<br />
készítették elő, és értelemszerűen<br />
ehhez igazították a saját<br />
önrészük mértékét is. Amenynyiben<br />
magasabb lesz az áfa, a<br />
projektre rakódó plusz terhet<br />
az önkormányzatoknak kell<br />
előteremteniük. Ez adott esetben<br />
egy 1,2 milliárdos program<br />
esetében 30 millió forint<br />
többletkiadást jelentene. Az<br />
amúgy is kifeszített költségvetési<br />
helyzetben a „csupán”<br />
három százalékos többletigény<br />
adott esetben az egész program<br />
megvalósulását veszélyeztetheti.<br />
Természetesen az áfa szerepét<br />
az önkormányzati fejlesztések<br />
tekintetében a polgármesterek<br />
már korábban is<br />
többször kifogásolták. Többek<br />
állítása szerint azzal, hogy<br />
bizonyos önkormányzati fejlesztések<br />
az áfakörbe tartoznak,<br />
az állam saját magának<br />
osztja vissza a pénzt, azaz<br />
egyik zsebéből a másikba rakja<br />
a forrást. Az állam és az önkormányzatok<br />
közötti pénzmozgás<br />
egyéb tekintetben is csak<br />
bonyolítja és bizonyos mértékben<br />
indokolatlanul drágítja az<br />
eljárást a kereskedelmi bankok<br />
tevékenységének közbeiktatása<br />
következtében. Mindezek<br />
figyelembevételével<br />
a TÖOSZ elnöksége javasolta,<br />
hogy a kormány gondolja<br />
át az önkormányzatok<br />
és az általános forgalmi adó<br />
kapcsolatát legalább a fejlesztések<br />
tekintetében.<br />
A TÖOSZ kezdeményezésre<br />
a Nemzeti Fejlesztési<br />
Ügynökség a sajtón keresztül<br />
úgy reagált, hogy az alacsony<br />
infláció, illetve elsősorban a<br />
járulékcsökkentés ellensúlyozó<br />
hatása miatt nem számol a<br />
beruházások érdemi drágulásával,<br />
vagyis azzal, hogy az<br />
áfaemelés az uniós projektek<br />
megvalósítását kedvezőtlenül<br />
befolyásolná.<br />
Nyilvánvaló, hogy e tekintetben<br />
is szükséges majd az összes<br />
változás együttes hatását figyelembe<br />
venni, viszont ekkor előállhat,<br />
hogy a már megkezdett<br />
fejlesztési programokat át kell<br />
alakítani és engedélyeztetni.<br />
Ezért is fontos, hogy a felmerülő<br />
kérdéseket mielőbb egyeztessék<br />
az érdekelt felek, ugyanis<br />
mind a kormányzat, mind az<br />
önkormányzatok abban érdekeltek,<br />
hogy a megkezdett fejlesztési<br />
folyamat zavartalanul<br />
folytatódjék, hiszen a gazdasági<br />
válsággal szemben a legjobb<br />
ellenszer a kiszámítható és tervezhető<br />
– adott esetben uniós,<br />
vagy hazai közpénzzel finanszírozott<br />
– munka. Nem engedhető<br />
meg, hogy újabb bizonytalanságok<br />
terheljék az uniós források<br />
korrekt felhasználását.<br />
A TÖOSZ azért is kezdeményezte<br />
Bajnai Gordon fejlesztési<br />
miniszterrel történő<br />
mielőbbi egyeztetést, mert az<br />
áfakérdésen túl is számtalan<br />
kritika fogalmazódott meg a<br />
polgármesterek részéről az<br />
uniós pályázati gyakorlattal<br />
kapcsolatban.<br />
Az ésszerűtlen és indokolatlan<br />
verseny helyett a kötelező<br />
önkormányzati feladatellátás<br />
megfelelő színvonalának<br />
megteremtésére kellene<br />
törekedni, elkerülve a<br />
felesleges bürokráciát és a<br />
könnyelmű pénzkidobást.<br />
Sajnos az ország számtalan<br />
területéről hozható példa, hogy<br />
a tervszerűtlen és összehangolatlan<br />
fejlesztések következtében<br />
még a közelmúltban is újítottak<br />
fel olyan általános iskolákat,<br />
amelyekben belátható időn<br />
belül nem lesz tanuló. A kistérségi<br />
szinten történő fejlesztési<br />
programozás eredményeként<br />
lehetővé válna, hogy ütemezetten<br />
kiszámíthatóan és a lehető<br />
legtakarékosabban történjen a<br />
fejlesztési források felhasználása.<br />
Így a kistérségen belül elérhető<br />
lenne, hogy valamennyi<br />
település pontosan tudhatná,<br />
hogy nála melyik intézményt,<br />
önkormányzati kötelező feladatot<br />
milyen ütemezésben és<br />
mikor fogják külső segítséggel<br />
megvalósítani.<br />
Mindezek miatt a TÖOSZ<br />
elnöksége kiemelten fontosnak<br />
tarja, hogy a kormányzati<br />
fejlesztéspolitika és a fejlesztésben<br />
érdekelt önkormányzatok<br />
között folyamatos<br />
és érdemi legyen a szakmai<br />
párbeszéd,<br />
és a rendelkezésre álló<br />
uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban<br />
tudjuk felhasználni.<br />
Azért kell(ene)<br />
mielőbb beszélni a felmerülő<br />
aggályokról, hogy a félreértések<br />
tisztázódhassanak, az<br />
ésszerűség, a célszerűség és<br />
a takarékosság a legszélesebb<br />
körben érvényesüljön.<br />
Természetesen abban az<br />
esetben is szükséges az egyeztetés<br />
a fejlesztéspolitika irányítói<br />
és a végrehajtásban közreműködők<br />
között, ha nem történik<br />
meg a bejelentett áfaemelés,<br />
ugyanis újabb nehézség<br />
és elbizonytalanító körülmény<br />
nélkül is sok kérdést kellene<br />
tisztázni, annak érdekében,<br />
hogy a fejlesztések hatása<br />
lehetőség szerint valamennyi<br />
magyar településen érzékelhető<br />
legyen. Mindezek figyelembevételével<br />
kérte a TÖOSZ<br />
elnöksége, hogy a kormány –<br />
az önkormányzatokkal folytatott<br />
párbeszéd után – gondolja<br />
át az önkormányzatok és az<br />
áfa kapcsolatát.<br />
Sólyom Z.<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
33
KOR-KÉP<br />
A kormány azon javaslatai, amelyek az alkotmányos<br />
intézmények megújítására és a közélet átláthatóbbá tételére<br />
vonatkoznak, az érintettek körében nem keltett osztatlan<br />
sikert. Mint ahogy erről a Parlament rovatunkban<br />
közölt tudósításból kiderül (Az ördög a részletekben van – 6.<br />
oldal) az Országgyűlés ellenzéki frakciói „darabokra szedik”<br />
a javaslatot. Egyedül az MDF véleménye nem ismert lapzártánkig.<br />
A különböző fórumokon ismertetett kormányzati<br />
elképzelés szinte „percről-percre” alakul, apró finimítások<br />
érzékelhetőek, de a február elején nyilvánosságra hozott<br />
tervezet ezideig alapvetően nem változott. Vagyis kisebb<br />
parlamentről és felére csökkentett önkormányzati képviselői<br />
létszámról beszélünk, és mindez a közélet átláthatóbbá<br />
tétele szempontjából fontos – olvasható a kormányzati<br />
anyagból. Az alábbiakban ismertetett kormányzati elképzelésekből<br />
kiderül, hogy ez a közjogi csomag már nem az<br />
a csomag, amit 2007 októberében Gyurcsány Ferenc bejelentett.<br />
Vagyis nincs szó főállású parlamenti képviselőségről,<br />
és nem tervezik azt sem, hogy a következő parlamenti<br />
ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági<br />
társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai.<br />
(A tervezett tisztasági csomag 2007-ben* az akkori 190 fős<br />
szocialista frakcióból 38 polgármestert és körülbelül 100<br />
önkormányzati képviselőt érintett volna.) A parlamenti<br />
vitából az is kiderül, hogy az ellenzék ugyan sokmindent<br />
másként csinálna, de a polgármestereket érintő összeférhetetlenség<br />
megszüntetése nekik sem fontos.<br />
Ma Magyarországon egy<br />
átlagos parlamenti képviselő<br />
az országos átlagjövedelem<br />
háromszorosát keresi. Ez a<br />
jövedelem a parlamenti képviselők<br />
felelősségének, tevékenységének<br />
súlyához és a<br />
hazai jövedelmi viszonyokhoz,<br />
a piaci szféra vezetőinek<br />
fizetéséhez képest nem<br />
számít magasnak. A képviselői<br />
jövedelmekkel szembeni<br />
kritikát nem elsősorban azok<br />
mértéke, hanem azok átláthatatlansága,<br />
ellenőrizhetetlensége<br />
váltja ki.<br />
Az országgyűlési képviselők<br />
tiszteletdíját a mindenkori<br />
országos átlagkeresettől<br />
tennék függővé<br />
* Lásd: ÖN-KOR-KÉP 2007. októberi számát<br />
A javaslat szerint a képviselők<br />
tiszteletdíja a mostani<br />
átlagos parlamenti képviselői<br />
jövedelemnek megfelelően<br />
(ami a tiszteletdíjat és részben<br />
a költségtérítést is magában<br />
foglalja) az országos átlagkereset<br />
háromszorosa lenne.<br />
A tiszteletdíjak mindenkori<br />
nemzeti átlagkeresethez való<br />
igazításával az Országgyűlési<br />
képviselők a keresetük révén<br />
is közvetlenül osztoznának a<br />
nemzet sorsában: fizetésük<br />
csak abban az esetben emelkedne,<br />
ha az emberek átlagjövedelme<br />
is nőne, sőt, ha esetleg<br />
csökken az átlagkereset, az<br />
a képviselők fizetését is csökkentené<br />
– ígéri a javaslat.<br />
KÖZÉLETI<br />
Kisebb önkormányzati testületek<br />
– olcsóbb működés<br />
– arányosabb önkormányzati<br />
választási rendszer<br />
Nemcsak az Országgyűlés,<br />
hanem az önkormány-<br />
KÖZÉRZET<br />
A képviselők létszámának zati rendszer, az önkormányzati<br />
testületek létszáma és<br />
javasolt csökkentése miatt<br />
minden képviselő – kivéve a működése is jogos kritikákat<br />
vált ki az emberekből.<br />
kormányzati tisztséget viselőket<br />
– köteles lenne legalább Az önkormányzati igazgatás<br />
egy bizottság munkájában átalakítása során a kormány<br />
részt venni, a bizottsági tagságért,<br />
valamint a további<br />
két célt tart szem előtt:<br />
bizottsági tagságokért külön<br />
díjazás nem járna.<br />
A költségtérítés lehetősége<br />
megmaradna, de megszűnne<br />
a számla nélküli<br />
elszámolás lehetősége<br />
A képviselők továbbra is<br />
jogosultak lennének az útiköltségük<br />
megtérítésére, a<br />
gépkocsik kilométeróra-állásának<br />
szigorú dokumentálása<br />
mellett. Az útiköltség-térítés<br />
összege megegyezne az<br />
adószabályokban rögzített<br />
általános mértékkel.<br />
Az országgyűlési tisztséget<br />
is ellátó képviselők (pl.<br />
bizottsági elnök, parlamenti<br />
jegyző) javadalmazása a<br />
javaslat szerint az országos<br />
átlagkereset alapján számított<br />
képviselői jövedelem<br />
meghatározott szorzóval<br />
növelt összege lenne.<br />
úgy kell átalakítani az<br />
önkormányzati igazgatást,<br />
hogy ne sérüljön a képviseleti<br />
demokrácia, de csökkenjen<br />
a bürokrácia.<br />
A képviseleti demokrácia<br />
költségeinek csökkentése<br />
szükségessé teszi az önkormányzati<br />
testületek jelentős<br />
– a település lélekszámának<br />
nagyságától függő – mértékű<br />
csökkentését. A kisebb<br />
létszámú testületek nem<br />
csupán az önkormányzati<br />
rendszer költségeit csökkentik,<br />
de gyorsabbá és hatékonyabbá<br />
teszik a döntéshozatalt,<br />
a kormány által javasolt<br />
páratlan létszámú testületek<br />
bevezetésével pedig elkerülhető<br />
a szavazategyenlőség<br />
következtében előálló döntésképtelenség.<br />
A nem sokkal több mint<br />
400 lakosú Mihályfa község<br />
képviselő-testülete, amely a<br />
polgármesterrel kiegészülve<br />
jelenleg 6 fős, a javaslat értelmében<br />
– szintén a polgármesterrel<br />
együtt számítva –<br />
3 fősre csökkenne. A 32 ezres<br />
34<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
KOR-KÉP<br />
lélekszámú Gyula város képviselő-testülete<br />
jelenleg 24<br />
fős a polgármesterrel együtt:<br />
ez a szám 13 főre csökkene.<br />
Egy nagyváros esetén még<br />
ennél is nagyobb lenne a<br />
változás: a több mint 200<br />
ezer főt számláló Debrecen<br />
példájából kiindulva, ahol<br />
jelenleg – a polgármesterrel<br />
együtt – 50 fő a települési<br />
önkormányzat tagjainak<br />
száma, a polgármesterrel<br />
együtt 19 főre csökkenne<br />
az önkormányzati testület<br />
létszáma.<br />
A helyi önkormányzati<br />
képviselők száma jelenleg<br />
25 941, ez a létszám a javaslat<br />
Települési önkormányzatok<br />
jelenlegi létszáma<br />
100 lakosig 3 fő*<br />
600 lakosig 5 fő*<br />
1300 lakosig 7 fő*<br />
3000 lakosig 9 fő*<br />
5000 lakosig 11 fő*<br />
10 000 lakosig 13 fő*<br />
25 000 lakosig 17 fő*<br />
50 000 lakosig 23 fő*<br />
60 000 lakosig 25 fő*<br />
70 000 lakosig 27 fő*<br />
Minden további 10 000 lakos után eggyel<br />
nő az egyéni választókerületben, és minden<br />
további 15 000 lakos után eggyel nő<br />
a kompenzációs listán választott képviselők<br />
száma.<br />
* A testület kiegészül a polgármesterrel<br />
Települési önkormányzatok<br />
tervezett létszáma<br />
500 lakosig 2 fő*<br />
2000 lakosig 4 fő*<br />
5000 lakosig 6 fő*<br />
10 000 lakosig 8 fő*<br />
20 000 lakosig 10 fő*<br />
40 000 lakosig 12 fő*<br />
100 000 lakosig 16 fő*<br />
100 001 lakostól 18 fő*<br />
* A testület kiegészül a polgármesterrel<br />
szerint 13 576-ra csökkenne.<br />
A helyi önkormányzati képviselők<br />
számának csökkentése<br />
évente közel 11 milliárd<br />
forint megtakarítást eredményezhet.<br />
A kormány javaslata a<br />
kisebbé váló testületek megválasztásának<br />
szabályain is<br />
változtatna: a 10 000 lakos<br />
alatti településeken megmaradna<br />
a kislistás választási<br />
rendszer, az ennél magasabb<br />
lakosságszámú települések<br />
képviselőit azonban<br />
vegyes helyett tisztán listás<br />
rendszerben választanák,<br />
azaz ezeken a településeken<br />
megszűnne az egyéni<br />
választókerületi rendszer.<br />
A fővárosi és megyei közgyűlések<br />
tagjainak összesített<br />
létszáma jelenleg 901 fő,<br />
ezt a létszámot a kormány<br />
javaslata 489-re csökkentené.<br />
Mindez egy év alatt mintegy<br />
825 millió forint megtakarítást<br />
eredményezhet. A<br />
kormány javaslata szerint a<br />
megyei közgyűlések tagjainak<br />
választásában a megyei<br />
jogú városok választópolgárai<br />
is részt vehetnének, így<br />
a megyei közgyűlés képes<br />
lenne a megye teljes lakosságát<br />
reprezentálni.<br />
Polgármesteri tisztség<br />
Jelenleg az egyszerűbben<br />
ellátható kistelepülési<br />
polgármesteri feladatokat<br />
is jórészt főállású polgármesterek<br />
látják el. Ma<br />
közel 2400 olyan település<br />
van, ahol kétezer főnél alacsonyabb<br />
a lakosságszám.<br />
Ezek közül 1182 településen<br />
a polgármester főállásban<br />
látja el feladatait.<br />
A kormány javaslata szerint<br />
a jövőben az ezer-kétezernél<br />
kisebb lélekszámú településeken<br />
kizárólag társadalmi<br />
megbízatásban lenne betölthető<br />
a polgármesteri tisztség.<br />
Az ennél nagyobb, de<br />
ötezernél kevesebb főt számláló<br />
településeken a polgármesteri<br />
tisztség főállásban<br />
és társadalmi megbízatásban<br />
is betölthető lenne, az<br />
Megyei/fővárosi közgyűlések<br />
jelenlegi létszám<br />
tervezett létszám<br />
Budapest 66 fő* 36 fő*<br />
Bács-Kiskun 46 fő 25 fő<br />
Baranya 40 fő 23 fő<br />
Békés 40 fő 23 fő<br />
Borsod-Abaúj-Zemplén 59 fő 27 fő<br />
Csongrád 40 fő 23 fő<br />
Fejér 40 fő 23 fő<br />
Győr-Moson-Sopron 41 fő 23 fő<br />
Hajdú-Bihar 40 fő 25 fő<br />
Heves 40 fő 23 fő<br />
Jász-Nagykun-Szolnok 40 fő 25 fő<br />
Komárom-Esztergom 40 fő 23 fő<br />
Nógrád 40 fő 21 fő<br />
Pest 80 fő 33 fő<br />
Somogy 40 fő 23 fő<br />
Szabolcs-Szatmár-Bereg 48 fő 27 fő<br />
Tolna 41 fő 21 fő<br />
Vas 40 fő 21 fő<br />
Veszprém 40 fő 23 fő<br />
Zala 40 fő 21 fő<br />
ötezer fősnél nagyobb településeken<br />
pedig kizárólag<br />
főállású polgármester lenne<br />
választható.<br />
A főállású polgármesteri<br />
tisztség megszüntetésével<br />
a kisebb települések több<br />
forrást fordíthatnának a közszolgáltatások<br />
ellátására. Az<br />
elérhető megtakarítás kb. évi<br />
3,6 milliárd forint lehet.<br />
Megrendelő<br />
Szerkesztette: Csiky Ildikó<br />
Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban.<br />
Éves előfizetési díj: 7127 forint+áfa/évfolyam+postaköltség<br />
Számlázási cím: ...........................................................................................<br />
Szállítási cím: ................................................................................................<br />
Kelt: ..............................., 2009. .....................................................................<br />
.............................................<br />
Aláírás<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
35
MOHÁCSI<br />
Ki van a maszk mögött<br />
36<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február<br />
„Ne féljetek, sorsotok<br />
hamarosan jobbra fordul”<br />
Higgyük, hogy a busójárók<br />
nemcsak a telet képesek elűzni,<br />
de az önkormányzat pénzügyi helyzetére is<br />
jótékonyan hatnak<br />
A busójárás eredetére<br />
két magyarázat is létezik: a<br />
törökűzés és a télűzés.<br />
A törökűzés mondája szerint<br />
a törökök által sanyargatott<br />
Mohács lakói, a sokácok,<br />
a Mohács-szigetre menekültek.<br />
Egyik este a nekikeseredett<br />
bujdosók előtt, a tábortűznél,<br />
megjelent egy öreg<br />
sokác ember. Ne féljetek, sorsotok<br />
hamarosan jobbra fordul<br />
– mondta, majd eltűnt.<br />
Hamarosan egy délceg, álarcos<br />
vitéz lépett a menekültek<br />
közé. Utasítására azok álarcokat,<br />
maszkokat öltöttek,<br />
és az éj leple alatt áteveztek<br />
a folyón, és fafegyverekkel,<br />
kereplőkkel nagy zajt csapva<br />
hoztak rettenetet a törökre,<br />
elűzték őket a városból.<br />
A mohácsi sokácok messze<br />
földön ismert népszokása, a<br />
busójárás idejét a tavaszi napfordulót<br />
követő első holdtölte<br />
határozza meg. Régen farsangvasárnap<br />
reggelétől húshagyókedd<br />
estéjéig tartott a<br />
mulatság. Farsang utolsó csütörtökén<br />
a gyermekek öltöznek<br />
maskarába.<br />
A busójárás más népek<br />
hiedelemvilágában is megtalálható<br />
télbúcsúztató, tavaszköszöntő,<br />
oltalmazó, termékenységet<br />
varázsló ünnepek<br />
családjába tartozik.<br />
A világörökség része lehet<br />
a mohácsi busójárás<br />
Mohács életében az egyik<br />
legnagyobb dolog a farsang<br />
idején tartott busójárás. Bár<br />
az esemény sokat változott<br />
az évek alatt, az alapmotívumok<br />
még mindig ugyanazok:<br />
jelmezbe bújtatott<br />
szőrős figurák kereplőket
BUSÓFESZTIVÁL<br />
pörgetnek, lisztet szórnak<br />
a nézőkre, koporsót égetnek,<br />
néha még ütlegelik is a<br />
turistákat. Most a világörökség<br />
részének nyilváníthatják<br />
az eseményt. A Közkincs<br />
Művészeti és Kulturális Közhasznú<br />
Egyesület 2007 óta<br />
a hagyományos „busóműsorokon”<br />
túl fesztiválprogramokat<br />
is szervez a télbúcsúztató,<br />
tavaszköszöntő,<br />
oltalmazó, termékenységet<br />
varázsló ünnepen. Idén február<br />
20-tól Mohács öt különböző<br />
helyszínén várják az<br />
érdeklődőket, a jó hangulatra<br />
vágyókat.<br />
A Busófesztivál kiemelt<br />
rendezvényei közé tartozik<br />
a III. Országos Népzenei<br />
Tehetségkutató Verseny<br />
és a II. Nemzetközi Farsangi<br />
Dudás Találkozó. A szervezők<br />
a támogatásokból fenntartott<br />
rendezvényt 2010-<br />
ben nemzetközi álarcos<br />
fesztivállá szeretnék fejleszteni,<br />
úgy gondolják, hogy<br />
a velenceiek is egyszer így<br />
kezdték el valamikor…<br />
A Magyar Fejlesztési Bank<br />
(MFB) budapesti székhelyén<br />
tartották a Mohácsi Busófesztivál<br />
beharangozó sajtótájékoztatóját,<br />
ahol a fülsiketítő<br />
kereplők és dudák az értékek<br />
megőrzésére, társadalmi<br />
szerepvállalásra hívták fel<br />
a figyelmet.<br />
A rendezvényt a Magyar<br />
Fejlesztési Bank támogatja.<br />
Dr. Erős János, a Magyar<br />
Fejlesztési Bank vezérigazgatója<br />
úgy fogalmazott,<br />
hogy a Mohácsi Busófesztivál<br />
éppúgy rokonságot<br />
mutat a riói és a velencei<br />
karnevállal, mint az afrikai<br />
népek szokásaival. Hangsúlyozta,<br />
hogy az MFB számára<br />
fontos a hagyományok<br />
őrzése, a zenei értékek<br />
közvetítése, a társadalmi<br />
szerepvállalás.<br />
Csy-kó<br />
Fotó: Ádám Miklós<br />
Tegye biztonságossá játszótereit!<br />
Korszerű hintaülőkék megfizethető áron!<br />
Minden játszótér alapvető eleme a hinta. De<br />
vajon megfelelnek–e az Önök településén található<br />
hinták az EN 1176-2 szabványban előírt<br />
követelményeknek Amennyiben szándékukban<br />
áll javítani játszótereik biztonságát, de szűkösek<br />
az anyagi forrásaik, ajánljuk figyelmükbe<br />
legújabb fejlesztéseinket.<br />
Egy új fejlesztés eredménye<br />
A Ratipur Kft. által kifejlesztett – EN 1176-2<br />
szabvány szerinti tanúsítással rendelkező –<br />
lapos hinta, bölcsőhinta és mérleghinta ülőke<br />
lehetővé teszi az Ön számára, hogy csökkentse<br />
a játszótéren bekövetkező sérülések valószínűségét<br />
és mérsékelje azok súlyosságát. A<br />
fémvázat beborító speciális poliuretán habot<br />
már régóta használják az autóiparban és ma<br />
már a fejlesztésekben élenjáró, piacvezető játszótéri<br />
játékgyártók is alkalmazzák.<br />
Ergonómia és esztétikum<br />
A termékek puhák, ugyanakkor ellenállóak a fizikai<br />
behatásokkal és az időjárási viszontagságokkal szemben.<br />
A formatervezett hintaülőkék nem csak biztonságosak,<br />
de ergonómikusak és esztétikusak is.<br />
Könnyen felszerelhetőek<br />
A lapos- és bölcsőhintát kompletten, horganyzott<br />
lánccal szállítjuk. A mérleghinta ülőke rögzítési<br />
pontjai lehetővé teszik, hogy a már meglévő<br />
rudazatra könnyen felszerelhető legyen, ezzel<br />
pillanatok alatt kiválthatja a sérült- vagy a szabványnak<br />
nem megfelelő ülőkéket. Igény esetén<br />
szakembereink vállalják a hinták felszerelését.<br />
Hazai fejlesztőmunka gyümölcsei<br />
Termékeink hazai termékek. Ha ezeket vásárolja,<br />
a hazai szakemberek fejlesztőmunkáját<br />
és a hazai ipart támogatja!<br />
Amennyiben termékeink felkeltették érdeklődését, kérjük keressen bennünket az alábbi<br />
elérhetőségeken, ahol kollégáink készséggel állnak rendelkezésére:<br />
Ratipur Kft., H-7300 Komló, Patak u. 2. Tel.: +36 (72) 582 400 Fax.: +36 (72) 582 401<br />
E-mail: info@ratipur.hu Web: www.ratipur.hu 2009. január–február ÖN • KOR • KÉP 37
TELEPÜLÉSÜGY<br />
Mindenütt lehet már postapartner!<br />
A Postapartner Program az ez év elején meghirdetett negyedik ütemmel országos<br />
szintre emelkedett, valamennyi megyében lehet már pályázni postai szolgáltatás<br />
üzemeltetésére. Az uniós irányelveknek megfelelően rövidesen megnyílik<br />
az európai piac a postai szolgáltatások területén is. A felkészülés részeként a Magyar<br />
Posta 2007 őszén indította el Postapartner Programját, melynek keretében<br />
postai szolgáltatások ellátására keres partnereket.<br />
A posták üzemeltetését<br />
közbeszerzési pályázat keretében,<br />
több ütemben hirdette<br />
meg a társaság. Az első<br />
2007 októberében kezdődött<br />
négy megyében, melynek<br />
eredményeként 31 posta<br />
működtetésére kötöttek<br />
szerződést tavaly nyáron. A<br />
program újabb két ütemmel<br />
folytatódott a múlt év tavaszán,<br />
illetve októberében.<br />
Ez év elején pedig immár<br />
a negyedik ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén,<br />
Győr-<br />
Moson-Sopron, Nógrád és<br />
Zala, illetve Komárom-Esztergom<br />
megye szerepel öszszesen<br />
390 posta bevonásával.<br />
Az utóbbi megyében<br />
azokra a postahelyekre lehet<br />
újra jelentkezni, amelyekre<br />
az első ütemben nem találtak<br />
partnert.<br />
Információs napok<br />
a kamarák szervezésében<br />
A Magyar Kereskedelmi<br />
és Iparkamara február első<br />
hetében információs napokat<br />
tartott a negyedik ütemben<br />
érintett megyék székhelyén.<br />
A több mint 250 érdeklődő<br />
számára a posta partnerszervezetei<br />
– házigazdaként<br />
a területi kamarák, valamint<br />
a regionális munkaügyi<br />
központ, a Magyar Fejlesztési<br />
Bank és a KISOSZ – adtak<br />
tájékoztatást a postapartneri<br />
működésről, mint üzleti<br />
lehetőségről, a program<br />
részleteiről és eredményeiről,<br />
továbbá arról, milyen<br />
támogatásokat, segítségeket<br />
lehet igénybe venni a pályázás<br />
során. A résztvevők által<br />
feltett kérdésekből, hozzászólásokból<br />
kitűnt, hogy az<br />
érdeklődők többsége ma<br />
már jól ismeri a programot,<br />
és tudja, hogyan kell pályázni,<br />
illetve milyen támogatások,<br />
kedvezményes hitelekkapcsolódnak<br />
hozzá.<br />
Győr-Moson-Sopron megyében<br />
hatvanöt postára<br />
lehet jelentkezni, ennek hírére<br />
a megyeszékhelyen teljesen<br />
megtelt a kamara konferenciaterme.<br />
Sokan érkeztek<br />
önkormányzatoktól, sőt, több<br />
polgármester úgy érezte,<br />
érdemes személyesen meghallgatni,<br />
milyen lehetőségeket<br />
jelenthet számukra a Postapartner<br />
Program.<br />
Salgótarjánban is hasonló<br />
volt az érdeklődés, talán<br />
azért is, mert Nógrád megyében<br />
még több – szám szerint<br />
hetvenhat – postára lehet<br />
pályázni. Az önkormányzatok<br />
képviselői mellett vállalkozók<br />
is szép számban megjelentek.<br />
Az egyik népszerű téma<br />
a támogatási lehetőségek<br />
köre volt. Felmerült kérdésként<br />
például, hogy amennyiben<br />
az önkormányzat sikeresen<br />
pályázik, és valamennyi<br />
jelenlegi postai munkatársat<br />
alkalmazná, ez esetben<br />
mindannyiuk után igénybe<br />
vehető-e a bér- és járuléktámogatás.<br />
A munkaügyi központ<br />
képviselője megnyugtató<br />
válasza szerint elegendő<br />
forrás áll rendelkezésre a<br />
programban.<br />
Információs nap Miskolcon<br />
Ebben az ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén<br />
megyében<br />
érintett a legtöbb, szám<br />
szerint 148 posta. Egy vállalkozó<br />
az iránt érdeklődött,<br />
hogy a nyertes hol működtetheti<br />
a postai szolgáltatást.<br />
A válasz szerint ez lehet<br />
a jelenlegi posta vagy akár<br />
más helyszín is, mint egy<br />
üzlet, kávézó, a pályázati felhívásból<br />
pedig megismerhetők<br />
mindazok a feltételek,<br />
amelyeknek a szolgáltatóhelynek<br />
meg kell felelnie.<br />
Zala megyében hatvannyolc<br />
posta kínál lehetőséget<br />
a vállalkozó szelleműek<br />
számára, és közel ugyanenynyien<br />
vettek részt a zalaegerszegi<br />
fórumon is. Ott arra<br />
kérdeztek rá többek között,<br />
hogy mely szolgáltatásokat<br />
kell a leendő postapartnernek<br />
kötelezően nyújtania. Az<br />
érdeklődő megtudta, a cél<br />
az, hogy az ügyféligények<br />
ne sérüljenek, tehát ne változzon<br />
jelentősen a szolgáltatási<br />
kör.<br />
Az információs napokon tartott<br />
előadások anyaga megtekinthető<br />
a www.posta.hu/postapartner<br />
oldalon, amelyekből<br />
azok is tájékozódhatnak, akik<br />
esetleg nem tudták az előadásokat<br />
személyesen meghallgatni.<br />
Ott érhető el továbbá a közbeszerzési<br />
pályázat előminősítési<br />
felhívása is, amely alapján<br />
postapartnerségre lehet jelentkezni<br />
Borsod-Abaúj-Zemplén,<br />
Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,<br />
Nógrád és<br />
Zala megyében.<br />
Kottász Gergely<br />
38<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
HÍREK<br />
Újabb négy év várakozás<br />
A siófoki kistérségi társulás<br />
felmondja az oktatásban<br />
és az egészségügyben vállalt<br />
közös önkormányzati feladatellátást<br />
Balatonvilágossal,<br />
miután a település elállt a<br />
megyeváltás szándékától.<br />
A megyeváltás gondolata<br />
közlekedési, egészségügyi<br />
ellátási és közoktatás-szervezési<br />
okok miatt vetődött fel. A Veszprém<br />
megyéhez tartozó Balatonvilágos<br />
ugyanis mára gyakorlatilag<br />
összeépült a Somogy<br />
megyéhez tartozó Siófokkal.<br />
A lakosok többnyire Siófokon<br />
intézik az ügyeiket, bevásárlásaikat,<br />
a község mégis olyan<br />
kistérséghez tartozik, amelynek<br />
központja a 23 kilométerre<br />
fekvő, nehezebben megközelíthető<br />
Balatonalmádi.<br />
Balatonvilágos képviselő-testületi<br />
tagjainak többsége<br />
azonban attól tart, hogy<br />
a megyeváltás után könnyen<br />
Siófokhoz csatolhatóvá válna<br />
a település fejlettebb, nyugati<br />
része. Álláspontjuk akkor sem<br />
változott, amikor Siófok polgármestere<br />
személyesen is<br />
kifejtette: az aggályok alaptalanok<br />
és ellentmondanak a<br />
törvényi törekvéseknek is.<br />
Januárban Fekete Barnabás,<br />
a település polgármestere<br />
aláírásgyűjtési akcióba kezdett,<br />
hogy a képviselő-testület<br />
állásfoglalása ellenére megtarthassák<br />
Balatonvilágoson a tervezett<br />
népszavazást a megyeváltásról.<br />
Az akciót azonban le<br />
kellett állítani, mert kicsúsztak<br />
a határidőből.<br />
„Az elmúlt időben a siófoki<br />
kistérség bizalmi és nem gazdaságossági<br />
alapon vállalt együttműködést<br />
Balatonvilágossal több<br />
téren is. Segítette a települést a<br />
kötelező feladatellátásban, miközben<br />
az érintett világosi intézmények<br />
után az almádi kistérség kaphatott<br />
meg bizonyos állami normatívákat.<br />
Ezért érthető, hogy<br />
a siófoki kistérség felmondta a<br />
korábbi együttműködési megállapodásokat”<br />
– fogalmazott a<br />
csalódott polgármester.<br />
Az új helyzetről elmondta:<br />
a balatonvilágosiak várhatóan<br />
augusztustól a balatonalmádi<br />
egészségügyi ügyelethez tartoznak<br />
majd, és még nem tudni, mi<br />
lesz a Siófoki Integrált Oktatási<br />
Központból kikerülő helyi iskolával,<br />
hiszen annak 20 millió forinttal<br />
többe kerül az önálló fenntartása.<br />
Az még kérdéses, hogy az<br />
iskola újfajta működtetése megfelel-e<br />
majd az állami támogatás<br />
feltételeinek. Hozzátette, hogy a<br />
világosiak elesnek a siófokiakkal<br />
közös csomagban történő,<br />
olcsóbb energiaellátás lehetőségétől<br />
is. A világosi polgármester<br />
bízik abban, hogy a megyeváltás<br />
lehetősége nem úszott el,<br />
csak újabb négy évet csúszik a<br />
testület döntése miatt.<br />
Új főjegyzője van a Csongrád Megyei Közgyűlésnek.<br />
Kovalcsik Andrea személyében új főjegyzőt választott február<br />
12-ei ülésén a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az új főjegyzőt<br />
február 19-ével határozatlan időre választotta meg a közgyűlés<br />
– közölte Magyar Anna elnök. A posztra Kovalcsik Andrea<br />
egyedüliként pályázott.<br />
Kovalcsik Andrea 2000-ig ügyvédként tevékenykedett, majd<br />
a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban, 2005-től pedig a<br />
Fogyasztóvédelmi Felügyeletnél dolgozott, ahol a regionális igazgatói<br />
posztot is betöltötte.<br />
KÖSZ-állásfoglalás a Volán-társaságok privatizációjáról.<br />
A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati<br />
Szövetségének (KÖSZ) Választmánya a 2009. február<br />
2-ai ülésén áttekintette a Volán-társaságok esetleges privatizációjával<br />
kapcsolatos kérdéseket, s az alábbi állásfoglalást<br />
hozta: Tekintettel arra, hogy az országban hosszabb ideje, több<br />
alkalommal is fölvetődött a Volán-társaságok esetleges privatizációja,<br />
s minden alkalommal a nagyvárosi önkormányzatok<br />
kizárólagos kedvezményezetti pozíciója fogalmazódott meg, a<br />
KÖSZ ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak.<br />
A választmány álláspontja, hogy amennyiben sor kerül e<br />
társaságok privatizációjára, és az önkormányzatok tulajdonába<br />
kerülhetnek a társaságok, úgy azok ne csupán a székhely<br />
városok, hanem az adott Volán-társaságok által érintett<br />
települések közös tulajdonába kerüljenek. A tulajdoni<br />
arányok egy céltársulási megállapodásban kerülhetnek<br />
meghatározásra, a társaságok működtetésével kapcsolatos<br />
egyéb kérdésekkel együtt.<br />
A választmány kifejezi abbéli igényét, hogy amennyiben<br />
az itt írtakkal kapcsolatos tárgyalások, előtárgyalások<br />
megkezdődnek, úgy azokba a kistelepülések és kistérségek<br />
érdekeinek képviseletében a KÖSZ-t is vonják be.<br />
Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke<br />
Átadták az új regionális szennyvíztisztítót Egyházashetyén<br />
Négy Vas megyei kistelepülés – Káld, Egyházashetye,<br />
Borgáta és Köcsk – lakói örülhettek<br />
annak, hogy lakókörzetükben megoldódott<br />
a szennyvízelvezetés és működik egy korszerű<br />
szennyvíztisztító. A több mint 1,6 milliárd<br />
forintos regionális szennyvízközmű-beruházást<br />
Kiss Péter kancelláriaminiszter február<br />
13-án avatta fel Egyházashetyén.<br />
A szennyvízelvezetés és -tisztítás kérdése a<br />
jobb minőségű élet egyik alapkövetelménye,<br />
nem csupán egy műszaki kérdés. Vas megyében,<br />
ahol sok a kistelepülés ezt nehezebb megoldani,<br />
mint az ország más részeiben, ezért az érintett<br />
önkormányzatoknak össze kellett fogni és<br />
közös programot kellett kidolgozni.<br />
A négy kemenesaljai kistelepülés még 2005<br />
áprilisában pályázott címzett-támogatásra,<br />
amelynek odaítéléséről 2006-ban született<br />
döntés. A beruházás keretében 1300<br />
lakóházat kötöttek rá a szennyvízvezetékre,<br />
a lakosság bekötésenként 330 ezer forintot<br />
fizetett. A lakossági befizetéseken túl az<br />
önkormányzatok összesen 420 millió forint<br />
saját erőt teremtettek elő, ennek érdekében<br />
kötvényt bocsátottak ki, amely 20 évre jelent<br />
adósságterhet a községeknek.<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
39
KOR-KÉP – GÖDÖLLŐI ESZMECSERE<br />
Jó, ha van párbeszéd<br />
Gödöllőn az önkormányzatok finanszírozásáról tanácskoztak<br />
a településpolitikusok. A Magyar Önkormányzatok<br />
Szövetsége (MÖSZ) által rendezett konferencián<br />
közel 500 településpolitikus, az önkormányzati miniszter,<br />
az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium<br />
tisztségviselője valamint az Országgyűlés költségvetési<br />
bizottságának elnöke is részt vett. Valamennyi résztvevő<br />
egyetértett abban, szükség van a közigazgatási<br />
rendszer átalakítására. Annak módjáról azonban jelentősen<br />
különbözőek az álláspontok.<br />
Közös a felelőség. Gémesi<br />
György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő<br />
polgármestere, megnyitójában<br />
a párbeszéd fontosságáról<br />
beszélt. Úgy fogalmazott,<br />
hogy ha párbeszéd van<br />
az önkormányzati szövetségek<br />
és a kormány között, az<br />
jó, mert nagyon fontos, hogy<br />
áttekintsék a települések helyzetét,<br />
ugyanis az önkormányzatok<br />
képviselői 3500 milliárd<br />
forinttal gazdálkodnak, és 10<br />
millió embernek kell a válság<br />
idején is biztosítaniuk a szolgáltatásokat.<br />
Az önkormányzati miniszter<br />
nem zárja ki a kötelező<br />
társulások létrehozását<br />
sem. Gyenesei István önkormányzati<br />
miniszter a tervezett<br />
válságkezelő program önkormányzatokat<br />
érintő elképzeléseiről<br />
beszélt. A miniszter fontosnak<br />
tartja az önkormányzati<br />
rendszer átalakítását.<br />
Véleménye szerint az önkormányzati<br />
középszint tisztázása,<br />
a működéshez szükséges<br />
megfelelő források biztosítása<br />
és a decentralizáció kérdése<br />
nem kerülhető meg. Ezekben<br />
szakmai, politikai viták vannak,<br />
szerinte a kérdések tisztázása<br />
még 1-2 évet igénybe vesz.<br />
Gyenesei István hangsúlyozta,<br />
hogy a kormánynak<br />
nem áll szándékában<br />
az önkormányzatok számát<br />
csökkenteni, viszont a közszolgáltatás<br />
biztosítását térségi<br />
szinten tervezik. Nem<br />
zárja ki a kötelező társulások<br />
létrehozását sem. A bürokráciáról<br />
szólva a miniszter úgy<br />
fogalmazott, hogy hazánkban<br />
túl sok hivatal működik,<br />
indokolt volna a körjegyzőségekre<br />
vonatkozó szabályokat<br />
módosítani, lélekszámhoz<br />
kötni a körjegyzőségek<br />
és a hivatalok számát.<br />
Mint lehetőség szóba került<br />
a csatlakozó községek intézménye<br />
is: erről csak abban az<br />
esetben lenne szó – mondta<br />
a miniszter –, ha egy bizonyos<br />
ideig nem sikerül polgármestert,<br />
illetve képviselő-testületet<br />
választani. Ebben az esetben<br />
a települések önrendelkezési<br />
jogosítvánnyal rendelkeznének.<br />
Az önkormányzati miniszter<br />
erősebb jogosítványokat<br />
szánna a polgármestereknek.<br />
A polgármesterek jogállásáról<br />
szólva úgy fogalmazott,<br />
hogy vétójoggal ruházná fel<br />
a településvezetőket.<br />
Polgármester ne legyen<br />
országgyűlési képviselő!<br />
Csabai Lászlóné, Nyíregyháza<br />
polgármestere a jelenlegi<br />
önkormányzati rendszer<br />
átalakításáról beszélt. Felhívta<br />
a figyelmet a rendszerben<br />
található ellentmondásokra,<br />
úgy fogalmazott, hogy a változtatás<br />
elkerülhetetlen.<br />
Véleménye szerint egy erős<br />
egységes önkormányzati<br />
érdekszövetségre volna szükség,<br />
amely felkészült szakértőkkel<br />
rendelkezik. Szerinte<br />
az önkormányzati választás<br />
időpontja sem megfelelő, az<br />
volna a jó, ha a parlamenti<br />
választásokat követően, legalább<br />
hat hónappal később<br />
lennének a helyi önkormányzati<br />
választások.<br />
Csabainé érzékeny dologra<br />
tapintott, amikor kimondta,<br />
hogy szerinte összeférhetetlen a<br />
polgármesterség az országgyűlési<br />
képviselőséggel. A polgármester<br />
asszony úgy fogalmazott:<br />
ő tapasztalatból mondja,<br />
hogy ezt a kettősséget meg<br />
kell szüntetni. Javasolta, hogy a<br />
kistelepülések rendelkezzenek<br />
olyan szabad forrással, amelyről<br />
maguk dönthetnek.<br />
„Az állam kivívta függetlenségét<br />
állampolgáraitól”.<br />
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség<br />
elnöke a kistelepülések<br />
„túlélési” lehetőségeiről<br />
szólt, s felhívta a figyelmet<br />
azokra a problémákra,<br />
amelyek a válságkezeléssel<br />
kapcsolatos elképzelések<br />
megvalósítása esetén sújtanák<br />
őket.<br />
A Magyar Faluszövetség<br />
elnöke egészen 2000-ig viszszatekintve,<br />
kritikusan elemezte<br />
a miniszteri keret és az önhiki<br />
aránytalanságait, és nem tudta<br />
elfogadni a csatlakozó községek<br />
jogállására utaló kormányzati<br />
elképzeléseket sem.<br />
Önkormányzatok: ki<br />
tudja merre Varga Mihály,<br />
az Országgyűlés Költségvetési,<br />
Pénzügyi és Számvevőszéki<br />
Bizottságának elnöke úgy<br />
fogalmazott, ez a terület az idei<br />
költségvetés legnagyobb vesztese,<br />
mivel az egymást követő<br />
tárgyalási szinteken összesen<br />
130 milliárd forintot vontak ki<br />
az önkormányzati rendszerből.<br />
Így a kormánytól kapott<br />
bevétel várhatóan a 2006-os<br />
szinten lesz.<br />
Csiky Ildikó<br />
Elmaradt a találkozó. Az országos önkormányzati szövetségek vezetői sajnálattal<br />
vették tudomásul, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa – 2009. február 18-ára<br />
– kezdeményezett tanácskozást az előző nap délutánján lemondta – olvasható a szövetségek<br />
elnökei által kiadott közleményben. A gazdasági válság közepette különösen fontos,<br />
hogy a kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd legmagasabb szinten történjen,<br />
lehetővé téve, hogy az önkormányzatok képviselőinek lehetősége legyen álláspontjuk,<br />
javaslataik és elvárásaik közvetlen megvitatására a kormányfővel. Az önkormányzati<br />
szövetségek a lemondással egyidejűleg felajánlott önkormányzati miniszteri tárgyalást<br />
nem kívánják igénybe venni, mivel ez nem pótolja a miniszterelnöki megbeszélést. Az<br />
önkormányzati szövetségek első együttes elnökségi ülésére a miniszterelnökkel történő<br />
tárgyalás elmaradása ellenére 2009. február 25-én sor kerül, melynek eredményéről<br />
a közvéleményt tájékoztatni fogják. Budapest, 2009. február 18.<br />
Dr. Sütő László, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége • Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések<br />
és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége • Szabó Gellért, Magyar Faluszövetség •<br />
Dr. Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége • Molnár Gyula, Települési Önkormányzatok<br />
Országos Szövetsége • Dr. Ódor Ferenc, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége<br />
40<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS<br />
A törvényesség biztosításának jelentőségéről<br />
Januártól megkezdték működésüket a regionális<br />
államigazgatási hivatalok, amelyek a megszűnő<br />
közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek<br />
ezentúl, de a közigazgatási hivataloktól eltérően<br />
a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését<br />
nem láthatják el…<br />
A törvényességi ellenőrzésre<br />
hatáskörrel rendelkező<br />
szerv jogállását ugyanis<br />
az Országgyűlésnek kellene<br />
kétharmados törvénnyel<br />
szabályoznia, a téli ülésszak<br />
végéig azonban nem döntött<br />
arról a parlament.<br />
A kormány általános hatáskörű<br />
területi államigazgatási<br />
szervéről szóló 318/2008.<br />
(XII.23.) kormányrendelet<br />
értelmében a regionális<br />
államigazgatási hivatalok<br />
működése továbbra is szorosan<br />
kapcsolódik a helyi<br />
önkormányzatok tevékenységéhez,<br />
hiszen szociális és<br />
gyámhivatali, állami főépítészi,<br />
építés-felügyeleti feladatokat<br />
látnak el, a közigazgatási<br />
hatósági eljárásban<br />
másodfokú fórumként<br />
működnek stb. Ezen hivatalok<br />
azonban jelenleg nem<br />
kezdeményezhetik az általuk<br />
tapasztalt jogszabálysértés<br />
orvoslását a helyi önkormányzatoknál.<br />
A nemzeti és közösségi jogszabályok<br />
folyamatos változása<br />
így arra készteti a helyi<br />
önkormányzatokat, hogy<br />
meghatározott időszakonként<br />
– meghatározott szempontok<br />
szerint – saját maguk<br />
vizsgálják felül rendeleteiket.<br />
Ezen munkát részben szakembereik,<br />
bizottságaik útján végzik,<br />
de számos esetben alkalmaznak<br />
külső szakértői céget<br />
is. Ez a munka most, a közigazgatási<br />
hivatalok törvényességi<br />
ellenőrzési tevékenységének<br />
megszűnésével kiemelt<br />
jelentőséget élvez.<br />
A Kreátor Info Kft. vállalja<br />
helyi önkormányzati rendeletek<br />
felülvizsgálatát; sok tapasztalatot<br />
szerzett már e területen.<br />
A Kreátor Info Kft. az önkormányzati<br />
rendeletek felülvizsgálata<br />
során – a rendeletek tartalmának<br />
megfelelően – áttekinti:<br />
a vonatkozó hazai ágazati<br />
jogszabályokat,<br />
a jogalkotásra és a jogszabály-szerkesztésre<br />
vonatkozó<br />
normákat,<br />
az Alkotmánybíróság<br />
helyi önkormányzatokat<br />
érintő döntéseit<br />
és a vonatkozó uniós<br />
normákat is.<br />
A helyi önkormányzati rendeletek<br />
nemzeti jogszabályokkal<br />
való harmonizációjának<br />
biztosítása mellett az uniós<br />
tagságból adódó jogharmonizációs<br />
kötelezettségek teljesítése<br />
is jelentős mértékben<br />
érinti a helyi önkormányzatokat.<br />
Szükséges megemlíteni,<br />
hogy a helyi önkormányzatok<br />
e tekintetben a „kormányzás<br />
részeként” kezelendők, vagyis<br />
ha valamely önkormányzati<br />
rendelet nincs összhangban<br />
a közösségi jogszabályokkal,<br />
akkor a kormány felel az<br />
önkormányzati jogsértésért.<br />
Erre való tekintettel is fontos<br />
a folyamatos „kontroll”.<br />
A felülvizsgálatok során<br />
kiemelt figyelmet kellett fordítani<br />
a belső piaci szolgáltatásokról<br />
szóló 2006/123/<br />
EK irányelv (a továbbiakban:<br />
szolgáltatási irányelv) rendelkezései<br />
érvényesülésének<br />
vizsgálatára.<br />
Azon önkormányzati rendeletek<br />
tartoznak az irányelv<br />
tárgyi hatálya alá, amelyek<br />
tartalmaznak valamely<br />
szolgáltatásra, szolgáltatóra,<br />
vagy szolgáltatást igénybevevőre<br />
vonatkozóan engedélyezési<br />
eljárást (pl. telephely-engedély),<br />
vagy más<br />
– a szolgáltatás tartalmát<br />
érintő – korlátozást, követelményt,<br />
tilalmat (pl. meghatározott<br />
jogi formában<br />
történő működés előírása,<br />
minimális vagy maximális<br />
díjszabás előírása stb.).<br />
A helyi önkormányzatok<br />
által szabályozott eljárások<br />
során alkalmazott korlátozásoknak<br />
egyértelműnek,<br />
diszkriminációmentesnek<br />
kell lenniük, és figyelemmel<br />
kell lenni a szükségesség<br />
és az arányosság követelményére<br />
is. (Például a területi<br />
korlátozás irányulhat<br />
arra, hogy a település bizonyos,<br />
pontosan meghatározott<br />
területein a zajkibocsátással,<br />
rezgéskeltéssel járó<br />
szolgáltatások szigorúbb<br />
feltételek mellett nyújthatók.)<br />
Figyelembe kell továbbá<br />
venni, hogy a központi jogszabályokban<br />
lehetővé tett<br />
szolgáltatások nyújtását az<br />
önkormányzat rendelete nem<br />
lehetetleníti el az egész település<br />
területén, a korlátozások<br />
tehát nem vezethetnek<br />
arra, hogy valamely jogszerűen<br />
végezhető tevékenység a<br />
település területén ne legyen<br />
gyakorolható.<br />
Vizsgálni kellett továbbá<br />
azt is, hogy az önkormányzati<br />
rendeletek összhangban<br />
vannak-e az Alkotmánybíróság<br />
döntéseiben foglaltakkal.<br />
Ennek azért van nagy<br />
jelentősége, mert az Alkotmánybíróságról<br />
szóló 1989.<br />
évi XXXII. törvény szerint az<br />
alkotmánybíróság hatáskörébe<br />
tartozik – többek között<br />
– a jogszabály alkotmányellenességének<br />
utólagos vizsgálata,<br />
valamint a mulasztásban<br />
megnyilvánuló alkotmányellenesség<br />
megszüntetése<br />
is. Egyedül az Alkotmánybíróságnak<br />
van joga<br />
az alkotmányt sértő önkormányzati<br />
rendeletet megsemmisíteni,<br />
illetve felhívni<br />
a helyi önkormányzatok<br />
figyelmét arra – ha az jogszabályi<br />
felhatalmazásból származó<br />
jogalkotói feladatát<br />
elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet<br />
idézett<br />
elő –, hogy feladatát teljesítse.<br />
Különösen nagy jelentősége<br />
van ma az Alkotmánybíróság<br />
munkájának, amikor<br />
2009. január 1-jével megszűnt<br />
a helyi önkormányzatok törvényességi<br />
ellenőrzése.<br />
Az Alkotmánybíróság határozataiban<br />
számos olyan alapelvet<br />
fogalmaz meg, amelyek<br />
ismerete és alkalmazása<br />
a helyi jogalkotási feladatok<br />
ellátásánál nélkülözhe-<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
41
KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS<br />
tetlen. Az Alkotmánybíróság<br />
77/2006. (XII. 20.) AB határozatában<br />
mutatott rá többek<br />
között arra, hogy nem felel<br />
meg továbbá a normavilágosság<br />
követelményének az<br />
olyan önkormányzati rendeleti<br />
szabályozás, amely szerint<br />
„a rendeletben foglaltak megsértése”<br />
szabálysértési bírság<br />
kiszabását vonja maga után.<br />
Az ilyen szabályozási mód –<br />
miután a norma címzettjei<br />
számára nem egyértelmű –<br />
sérti a jogbiztonság elvét.<br />
Nem alkotható továbbá<br />
olyan önkormányzati szabálysértési<br />
tényállás, amely megegyezik<br />
a szabálysértésekről<br />
szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletben<br />
már leszabályozott<br />
szabálysértési tényállás<br />
tartalmával.<br />
Amikor a képviselő-testület<br />
mérlegelési jogkört telepít<br />
egyik szervére vagy a polgármesterre,<br />
különös figyelemmel<br />
kell lenni arra, hogy pontosan<br />
meghatározza a döntés legfontosabb<br />
eljárási szabályait, feltételeit<br />
(mely esetekben van,<br />
pl. eltérési lehetőség), hogy a<br />
rendelet közvetve diszkriminációra,<br />
indokolatlan megkülönböztetésre<br />
ne adjon lehetőséget.<br />
Az átláthatóság biztosítása<br />
mellett e tekintetben is fontos<br />
továbbá az önkormányzati rendeletekben<br />
a fogalmak pontos<br />
meghatározása is.<br />
Gyakran előfordul, hogy a<br />
rendeletben a képviselő-testület<br />
bizonyos tevékenység<br />
engedélyezését (pl. az ebek<br />
futtatására kijelölt terület<br />
fertőtlenítése) szakhatósági<br />
hozzájáruláshoz, engedélyhez<br />
köti. A szakhatóságok,<br />
mint államigazgatási szervek<br />
azonban csak az igazgatási<br />
jogkörükben adnak<br />
szakvéleményt/állásfoglalást,<br />
amely nem helyettesítheti a<br />
helyi önkormányzat szabályozási<br />
autonómiájába utalt<br />
feladatot. A szakhatóságok<br />
feladat- és hatáskörét az alapító/felügyeleti<br />
szerv határozza<br />
meg jogszabályban, az<br />
önkormányzat rendeletében<br />
államigazgatási szervre hatáskört<br />
nem telepíthet.<br />
Az önkormányzati rendeletekben<br />
a jegyzői államigazgatási<br />
hatáskörök és az önkormányzati<br />
hatáskörök pontos,<br />
világos elkülönítése szintén<br />
fontos követelmény. Az Alkotmánybíróság<br />
is számos döntésében<br />
[pl. 37/2004. (X. 15.)<br />
AB határozat] rámutatott arra,<br />
hogy a jegyző államigazgatási<br />
hatáskörének korlátozása<br />
tilos. Nem lehet továbbá olyan<br />
tárgykörben a rendeletben<br />
szabályt alkotni, amely a jegyző<br />
hatáskörébe tartozik.<br />
Az önkormányzat tulajdonában<br />
lévő helyiség bérbeadásának<br />
és a bérbeadó hozzájárulásának<br />
a feltételeit az<br />
önkormányzati rendelet határozza<br />
meg; a helyiségbér mértékét<br />
az önkormányzati rendelet<br />
nem szabályozhatja. A vásárcsarnokokban<br />
levő helyiségek<br />
bérleti díja szabadáras szolgáltatásnak<br />
minősül, mértékének<br />
meghatározására a felek – az<br />
alkotmány 9. §-ának (1) bekezdésébe<br />
foglalt piacgazdaság<br />
elemet jelentő, a Ptk. 200. §-<br />
ának (1) bekezdésében is kifejezett<br />
szerződési szabadságból<br />
eredő – szabad megállapodása<br />
az irányadó – állapította<br />
meg az Alkotmánybíróság<br />
67/2006. (XI. 29.) AB határozatában.<br />
Ennek megfelelően a<br />
piacon az árusítás feltételeként<br />
fizetendő díjak megállapítása<br />
nem a képviselő-testület, hanem<br />
az üzemeltető feladata.<br />
A felülvizsgálatok során<br />
fontos szempont volt továbbá<br />
az önkormányzati rendeletek<br />
formai követelményeknek<br />
való megfeleltetése is.<br />
A Kreátor Info Kft. magas<br />
szintű szolgáltatást nyújt<br />
ügyfelei számára, a mindennapos<br />
tanácsadás kapcsán<br />
éppúgy, mint az egyes felülvizsgálati<br />
vagy más projektek<br />
lebonyolítása során. Munkatársaink<br />
– akik kiváló gyakorlati<br />
és elméleti szakemberek,<br />
széles körű önkormányzati és<br />
közigazgatási tapasztalattal<br />
rendelkeznek – gyorsan és<br />
precízen dolgoznak.<br />
A szakértői cégünk szervezésében<br />
már több kiadvány<br />
is megjelent, amelyek a helyi<br />
önkormányzatok rendeletalkotási<br />
munkáját segítik (pl.:<br />
A helyi önkormányzati rendeletalkotás<br />
és jogalkalmazás az<br />
Alkotmánybíróság és az Európai<br />
Bíróság döntéseinek tükrében,<br />
MHK 2006.; Módszertani<br />
Útmutató a helyi önkormányzati<br />
rendeletek szerkesztéséhez,<br />
MHK 2006.). Ezen kiadványainkat<br />
és szolgáltatásainkat<br />
ajánljuk szíves figyelmükbe<br />
a www.kreatorinfo.hu<br />
honlapon!<br />
1031 Budapest, Városfal köz 5.<br />
www.kreatorinfo.hu<br />
kreatorinfo@rubicom.hu<br />
(06-30) 641-4138.<br />
Együttműködési megállapodást írt alá Meixner András, Pécs<br />
alpolgármestere és dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere.<br />
A szövetség keretében Szombathely is bekapcsolódik a 2010-<br />
es Európa Kulturális Fővárosa projektbe. Meixner András, Pécs<br />
Megyei Jogú Város alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy Szeged,<br />
Baja, Dunaújváros, Keszthely, Kaposvár, Nagykanizsa után<br />
Szombathely sorban a hetedik település, amellyel partnervárosi<br />
megállapodást írtak alá. Szombathely a Pécs Európa Kulturális<br />
Fővárosa 2010-projektre többek között nemzetközi katonai és<br />
hagyományőrző egyesületet és népi iparművészeket, kézműveseket<br />
ajánlott fel. Az elfogadásra váró listán szerepel még néhány<br />
helyi együttes: az Anima Sound System, a Voler Mouche, Bognár<br />
Szilvia és Zenekara, az Ocho Macho, Beat Dis és a Street Dance<br />
Shock Break Kollektíva és négy-öt komolyzenei koncert.<br />
Cserébe Pécs is küldene Szombathelyre zenekarokat. Lovasi<br />
András zenekara, a Kiscsillag, a Vizin horvát népzenei együttes,<br />
a világzenét játszó Neofolk, Eszter és a Gumizsuzsi mint<br />
alternatív rock szerepel a listán. A programkínálat azonban<br />
még rendkívül képlékeny. Dr. Ipkovich György hangsúlyozta:<br />
a kulturális tőke most még értékesebb, hiszen a kultúra kitörési<br />
pont lehet a gazdasági válságok idején. Olyan érték, ami<br />
bár alapvetően a nem produktív szférához tartozik, akár konkrét<br />
gazdasági hasznot is hozhat, például azzal, hogy munkahelyeket<br />
teremt.<br />
42<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />
Városi polgármesterek fóruma<br />
A városfejlesztés aktuális kérdései<br />
Súlypontok<br />
A városfejlesztésért<br />
felelős európai miniszterek<br />
marseille-i találkozójának<br />
tapasztalatai, a Lipcsei<br />
Charta elveinek átültetése<br />
a hazai gyakorlatba;<br />
Városrehabilitáció<br />
2007–2013 Kézikönyv a városok<br />
számára című IVS módszertani<br />
anyag változásainak<br />
bemutatása;<br />
A regionális operatív<br />
programok 2009–2010.<br />
évben várható városrehabilitációs<br />
pályázati kiírásai,<br />
útmutatás a pályázó önkormányzatok<br />
számára;<br />
Településfejlesztési koncepció<br />
várható tartalmi követelményeinek<br />
bemutatása.<br />
A konferencia levezető<br />
elnöke, s egyben első<br />
előadója dr. Szaló Péter, az<br />
NFGM területfejlesztési és<br />
építésügyi szakállamtitkára<br />
volt. Bevezetőjében<br />
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium<br />
által január 28-án szervezett városfejlesztési<br />
konferencia nagy érdeklődés<br />
mellett került megrendezésre a Duna Palotában.<br />
A konferencia a Területfejlesztési<br />
és Építésügyi Szakállamtitkárság városfejlesztéshez<br />
kapcsolódó aktuális feladataival<br />
foglalkozott.<br />
szólt a rendezvény fontosságáról,<br />
kiemelve, hogy ez<br />
egy folyamat, az egy éve e<br />
témában megkezdett szakmai<br />
párbeszéd folytatása.<br />
Megköszönte, hogy a polgármesterek,<br />
a főépítészek,<br />
a tervezők, a szakemberek<br />
elfogadták a meghívásukat.<br />
Egyúttal kimentette Burány<br />
Sándor NFGM államtitkárt<br />
más irányú elfoglaltsága<br />
miatt.<br />
Dr. Szaló Péter előadása<br />
első részében tájékoztatta<br />
a résztvevőket a városfejlesztésért<br />
felelős európai<br />
miniszterek marseille-i<br />
találkozójának tapasztalatairól.<br />
Majd bemutatta a Lipcsei<br />
Charta elveinek hazai<br />
gyakorlatba történő átültetését.<br />
Dr. Nagy Sándor alpolgármester<br />
előadásának címe<br />
Városfejlesztés a gyakorlatban<br />
– ennek részeként<br />
Dr. Bóka István<br />
bemutatta Szeged Város<br />
Integrált Városfejlesztési<br />
Stratégiáját.<br />
Dr. Bóka István polgármester<br />
előadása Városfejlesztés<br />
a gyakorlatban – Balatonfüred<br />
Város Akcióterületi Tervének<br />
bemutatásáról szólt.<br />
A felülvizsgált Városfejlesztési<br />
Kézikönyvről – a<br />
2007–2008. évi tapasztalatokról<br />
és a Kézikönyv változásairól<br />
Jármi Gyöngyi<br />
területfejlesztési referens<br />
(NFGM, Területfejlesztési<br />
Főosztály) beszélt, aki<br />
a téma felelőse és koordinátora.<br />
Ennek része -<br />
ként az Integrált Városfejlesztési<br />
Stratégia részleteit<br />
Lunk Tamás (Vitalpro<br />
Kft.), az Akcióterületi<br />
Terv és városfejlesztő társaság<br />
összefüggéseit Aczél<br />
Gábor, a Magyar Urbanisztikai<br />
Társaság elnöke (Városfejlesztés<br />
Zrt.), a Szociális<br />
városrehabilitáció<br />
és Antiszegregációs terv<br />
részleteit Somogyi Eszter<br />
(Városkutatás Kft.) mutatta<br />
be.<br />
A résztvevők megkapták<br />
az átdolgozott Városfejlesztési<br />
Kézikönyv munkaközi<br />
anyagát CD-n.<br />
A Városfejlesztés a Regionális<br />
Operatív Programokban<br />
témában Mosonyi Balázs<br />
főigazgató, Nemzeti Fejlesztési<br />
Ügynökség, Regionális<br />
Fejlesztési Programok Irányító<br />
Hatósága ROP IH tartott<br />
ismertetőt.<br />
A városi szerepkörök vizsgálatáról,<br />
a településfejlesztési<br />
koncepció szabályozásáról<br />
Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes<br />
(NFGM, Területrendezési<br />
és Településügyi<br />
Főosztály) mondta el az<br />
aktuális információkat.<br />
A konferenciát az elhangzottakkal<br />
kapcsolatos vita,<br />
kérdések és az azokra adott<br />
válaszok zárták.<br />
A konferencián elhangzott<br />
előadások anyagai<br />
letölthetők a www.nfgm.<br />
gov.hu honlapról.<br />
(Forrás: NFGM Területfejlesztési<br />
és Építésügyi<br />
Szakállamtitkárság)<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
43
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />
Pályázati felhívás<br />
HELYI ÉPÍTÉ-<br />
SZETI ÖRÖKSÉG<br />
2009. A Nemzeti Fejlesztési<br />
és Gazdasági<br />
Minisztérium Építésügyi<br />
és Építészeti<br />
Főosztálya az építészeti<br />
örökség helyi<br />
védelme területén<br />
a példaszerű helyreállítások<br />
elismerése<br />
céljából építészeti<br />
nívódíj pályázatot<br />
hirdet HELYI<br />
ÉPÍTÉSZETI ÖRÖK-<br />
SÉG 2009. címmel. A<br />
pályázat lebonyolításával<br />
a VÁTI Magyar<br />
Regionális Fejlesztési<br />
és Urbanisztikai<br />
Közhasznú Társaságot<br />
bízta meg.<br />
A nívódíjat megvalósult<br />
alkotások<br />
nyerhetik el. A pályázat nyilvános.<br />
A nívódíjra pályázni<br />
lehet az ország területén<br />
lévő, önkormányzati rendelettel<br />
a helyi védelem körébe<br />
vont elemekkel, amelyek<br />
jelentős építészeti értéket<br />
képviselnek, és helyreállításuk,<br />
bemutatásuk példaszerű<br />
színvonalon, értéknövelő<br />
módon valósult meg.<br />
Pályázati feltételek<br />
Pályázatot nyújthat be<br />
minden olyan személy, aki a<br />
felújítás megvalósításában<br />
felelős építészként, vagy tájés<br />
kertépítész tervezőként,<br />
illetve restaurátorként, generálkivitelezőként,<br />
vagy tulajdonosként<br />
(önkormányzat<br />
és civil szervezet is lehet)<br />
közreműködött, és a pályázati<br />
kiírás feltételeit magára<br />
nézve kötelezőnek ismeri<br />
el. A pályázatra 2009. január<br />
1. előtt igazoltan megvalósult<br />
alkotásokkal, épületek<br />
esetében e dátum előtti<br />
jogerős használatbavételi<br />
engedéllyel rendelkező<br />
pályaművekkel lehet jelentkezni.<br />
Nem lehet pályázni, ha<br />
a tervezéssel kapcsolatban<br />
szerzői jogi, etikai vita vagy<br />
építésrendészeti eljárás áll<br />
fönn, erről a pályázónak nyilatkoznia<br />
kell.<br />
Díjazásban az építtetők,<br />
a tervezők és a kivitelezők<br />
részesülnek.<br />
A pályázatokhoz ajánlott<br />
csatolni az állami főépítész<br />
értékelő véleményét,<br />
amely a pályázat mellékletét<br />
képezi. Nem pályázhatnak<br />
az országos műemléki<br />
védettséget élvező épületek,<br />
objektumok.<br />
A pályázatok benyújtása<br />
A pályázatot a pontosan<br />
kitöltött adatlapok felhasználásával,<br />
a felhívásban ajánlott<br />
és kötelező dokumentumok<br />
csatolásával, A/4 formátumú<br />
csomagolásban,<br />
az alábbi címre kell benyújtani:<br />
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési<br />
és Urbanisztikai Közhasznú<br />
Társaság, 1111 Budapest,<br />
Budafoki út 59. Információszolgáltatási<br />
Iroda, Bódyné<br />
Máthé Ildikó részére<br />
A pályázatok benyújtásának<br />
határideje: 2009. március<br />
10.<br />
A pályázatokat a Nemzeti<br />
Fejlesztési és Gazdasági<br />
Minisztérium (NFGM) Építésügyi<br />
és Építészeti Főosztály<br />
vezetője által felkért<br />
bizottság bírálja el, amely a<br />
benyújtási határidőt követő<br />
90 napon belül hozza meg<br />
döntését, amelyről a pályázók<br />
a döntést követő 20 munkanapon<br />
belül írásban értesítést<br />
kapnak. A benyújtott<br />
pályázati anyag díjazására<br />
a legmagasabb pályadíj 1,5<br />
millió, a legalacsonyabb 300<br />
ezer forint. A díjak átadására<br />
és a díjazásban vagy elismerésben<br />
részesített épületek<br />
bemutatására ünnepélyes<br />
keretek között kerül sor.<br />
A pályázati felhívást az Építésügyi<br />
Szemle, az Önkormányzati<br />
Tájékoztató, az ÖN-<br />
KOR-KÉP és az Építész Közlöny<br />
is közzéteszi, de hozzáférhető<br />
a www.nfgm.gov.hu<br />
A 2008. évben kiadható Kós<br />
Károly-díjakra egyéni kategóriában<br />
17, közösségi kategóriában<br />
6 javaslat érkezett be. A<br />
beérkezett javaslatokat a Kós<br />
Károly-díj Bizottság november<br />
4-én megtartott plenáris ülésén<br />
értékelte és ajánlást készített<br />
a díjak adományozására.<br />
Az ajánlás előterjesztése alapján<br />
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési<br />
és gazdasági miniszter<br />
Kós Károly születésének<br />
125. évfordulója alkalmából<br />
és a www.vati.hu honlapon is,<br />
letölthető formában. A pályázati<br />
kiírás és jelentkezési lap<br />
(adatlap) 2009. január 20-tól<br />
díjmentesen szerezhető be a<br />
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési<br />
és Urbanisztikai Közhasznú<br />
Társaság Dokumentációs<br />
Központ, Szolgáltatási<br />
Osztálynál. Cím: 1111 Budapest,<br />
Budafoki út 59.<br />
További információ kérhető:<br />
Bánóné Nyékhelyi<br />
Mária szakmai titkártól a<br />
Maria.Nyekhelyi.Banone@<br />
meh.gov.hu e-mail címen,<br />
illetve Bódyné Máthé Ildikótól:<br />
telefonon: 279-2613 vagy<br />
e-mailen: ibody@vati.hu.<br />
Kós Károly-díjat<br />
kaptak<br />
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági<br />
miniszter, Kós Károly születésének 125. évfordulója<br />
alkalmából három személynek egyéni<br />
és három szervezetnek közösségi díjat adományozott.<br />
Az elismeréseket dr. Szaló Péter területfejlesztési<br />
és építésügyi szakállamtitkár adta<br />
át 2008 decemberében a Nemzeti Fejlesztési<br />
és Gazdasági Minisztériumban.<br />
Kós Károly-díjat adományozott<br />
az alábbi személyeknek,<br />
illetve szervezeteknek:<br />
Egyéni kategóriában<br />
Minczinger Katalin nyugdíjas<br />
pedagógus. Fonyód<br />
város lakosságának régóta<br />
megfogalmazott igénye volt<br />
egy helytörténeti gyűjtemény<br />
megalapítása. Minczinger<br />
Katalin magára vállalta a kezdeményezést<br />
és a megvalósítás<br />
döntő részét. Példa nélkü-<br />
44<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />
li önzetlenséggel és eredményességgel,<br />
időt és fáradtságot<br />
nem kímélve dolgozott ebben<br />
az ügyben. Az ő elhivatottsága<br />
és lelkesedése másokat is<br />
magával ragadott. Így valósulhatott<br />
meg a hajdan mozinak<br />
is használt, leromlott állapotú<br />
százéves nyaralóépület<br />
igényes, illetve teljes felújítása<br />
a helytörténeti gyűjtemény<br />
elhelyezése végett. Minczinger<br />
Katalin ezt követően is folyamatos<br />
munkát végez mind<br />
a gyűjtemény fenntartása és<br />
bővítése, mind pedig a település<br />
kulturális életének szervezése<br />
terén.<br />
Sáros László DLA építész.<br />
Sáros László építész több évtizedes<br />
tervezői alkotó tevékenységével<br />
szerzett hírnevet<br />
és elismertséget; a legrangosabb<br />
építészeti díjak<br />
birtokosa. Az alkotói munka<br />
mellett azonban folyamatosan<br />
közérdekű feladatokat<br />
is vállalt. Több mint egy évtizedig<br />
főépítészként hatással<br />
volt Jászberény város fejlődésére;<br />
hasonló ideig volt a Kós<br />
Sáros László építész átveszi a díjat Szaló Pétertől.<br />
A Kós Károly-díjat 1987-ben alapította az akkori építésügyi<br />
és városfejlesztési miniszter. A díjat a rendszerváltást követően<br />
1991-ben újraalapították. Az elismerés a települési értékvédelem,<br />
a környezetszépítés, valamint az építészeti hagyományápolás<br />
területén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csoportos<br />
– munkáért adományozható. Évente legfeljebb három<br />
személynek adható díj egyéni és három szervezetnek vagy csoportnak<br />
közösségi kategóriában. Az elismeréssel emlékplakett,<br />
az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az<br />
egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi<br />
díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport csak egyszer kaphatja<br />
meg. A díj adományozását előkészítő szakmai bizottság elnöke<br />
Fegyverneky Sándor országos főépítész. A bizottság tagjait a<br />
Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége,<br />
az Országos Főépítészi Kollégium, a Kulturális Örökségvédelmi<br />
Hivatal, valamint a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungaria<br />
Nostra) delegálja.<br />
Károly Alapítvány kuratóriumának<br />
elnöke; mesterként<br />
működik közre a Kós Károly<br />
Vándoriskola tevékenységében.<br />
Jelentős szakirodalmi és<br />
építész fotós munkássága a<br />
különböző kultúrák, hagyományok<br />
és műfajok iránti érzékenységét<br />
mutatják. Szakmai<br />
sokoldalúsága, a hagyományos<br />
értékek iránti elkötelezettsége,<br />
közéleti szerepvállalása<br />
példamutató.<br />
Vass József amatőr helytörténész<br />
és fotográfus. Óföldeák<br />
építészeti, régészeti és<br />
néprajzi emlékekben gazdag<br />
Csongrád megyei kis település.<br />
Vass József két évtizede meghatározó<br />
személyisége, szinte<br />
motorja a helyi társadalmi<br />
életnek, a helyi közművelődésnek.<br />
Kulturális<br />
szervező és kezdeményező<br />
tevékenységével<br />
jelentősen<br />
hozzájárult a helyi<br />
hagyományok feltárásához<br />
és fenntartásához.<br />
Sokat fáradozott<br />
a település és<br />
környezete szépítéséért, az építészeti<br />
és a természeti értékek<br />
megőrzéséért. Jelentős áldozatvállalással,<br />
kis részben pályázati<br />
támogatással, képeslapokat<br />
és ismertető füzeteket készített<br />
és adott ki a településről.<br />
Vass József lokálpatriotizmusa,<br />
sokoldalú hagyományőrző és<br />
önkéntes művelődésszervező<br />
munkássága példamutató.<br />
Fotó: Berényi András<br />
Közösségi kategóriában<br />
Az Akli Majorért Műemlék<br />
Alapítvány. A Zirchez közeli<br />
Akli Major értékes épületegyüttese<br />
hajdan a bencés,<br />
majd a ciszterci szerzetes rend<br />
gazdaságához tartozott. Négy<br />
évtizeden át a Bakony Tsz. használta<br />
az épületeket, műemléki<br />
jellegükre és történeti értékükre<br />
való legkisebb tekintet nélkül.<br />
Ennek ellenére az együttes<br />
viszonylagos épségben<br />
fennmaradt. Egy fiatal házaspár<br />
néhány éve megvette a<br />
majort, és elszántan nekikezdett<br />
az elgazosodott terület<br />
megtisztításának, valamint az<br />
épületeken a legsürgetőbb<br />
állagmegóvási munkáknak.<br />
Létrehozták az épületegyüttes<br />
megmentésére az Akli<br />
Major Műemlék Alapítványt.<br />
Az együttest a XVI. századtól<br />
kezdődően a legkülönbözőbb<br />
időszakokban épült, de kivétel<br />
nélkül művészi értékű épületek<br />
alkotják. A felújítás ugyan még<br />
csak a kezdeti stádiumban van,<br />
azonban az alapítvány közösségének<br />
a helyreállítás érdekében<br />
kifejtett erőfeszítései és<br />
a jó ügy iránti elkötelezettsége<br />
mindenképpen példamutató<br />
és elismerésre méltó. A<br />
díjat Vajda Eszter, az alapítvány<br />
elnöke vette át.<br />
A Szigligeti Táj- és Településvédő<br />
Kör. A szervezet 1984-<br />
ben alakult, elsőként a hasonló<br />
nagyságú települések körét<br />
tekintve. Azóta is folyamatosan<br />
és eredményesen dolgozik<br />
a táji és a települési környezet<br />
értékeinek védelmében, a<br />
település fenntartható fejlődése<br />
érdekében. Részt vett a<br />
„Szigligeti Váralapítvány” alapításában<br />
és tevékenységében.<br />
Szellemi kapacitásával, szakértői<br />
közreműködéssel segítette<br />
a helyi önkormányzatot<br />
egy több száz milliós csatornaépítési<br />
támogatás elnyerésében.<br />
A rendezési tervek készítése<br />
során a kör ugyancsak<br />
szakértői tanácsadással segítette<br />
az önkormányzatot; két<br />
évtizeden át szervezte a Szigligeti<br />
Nyár rendezvénysorozatot,<br />
amelynek sikere lehetővé<br />
tette, hogy most már az<br />
önkormányzat szervezi. A kör<br />
alapította 1984-ben a Szigligetért<br />
emlékérmet, amelyet<br />
minden évben a településért<br />
kiemelkedően munkálkodó<br />
személy kaphat elismerésül;<br />
az 1987-ben megalapított Szép<br />
kert, szép ház célja a lakókörnyezeti<br />
kultúra iránti igényesség<br />
ösztönzése volt, szép eredményeket<br />
hozott. A Szigligeti<br />
Táj- és Településvédő Kör közel<br />
negyedszázados tevékenysége,<br />
a helyi önkormányzattal<br />
való eredményes együttmű-<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
45
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />
ködése követésre és elismerésre<br />
méltó. A díjat Jeney Lajos<br />
DLA építész, a kör örökös elnöke<br />
vette át.<br />
A Wekerlei Társaskör<br />
Egyesület. A Kós Károly és<br />
építésztársai által tervezett<br />
kispesti Wekerle-telep az idén<br />
ünnepelte százéves fennállását.<br />
A telep lakói már régen felismerték,<br />
hogy szűkebb környezetük<br />
nem csupán települési<br />
vagy országos jelentőségű<br />
értéket képvisel, hanem bírja<br />
az összehasonlítást a vele egy<br />
időben Európa-szerte megvalósult<br />
hasonló léptékű lakónegyedekkel<br />
is. Talán nem véletlen,<br />
hogy az igényes lakókörnyezet<br />
kedvezően hat a helyi<br />
társadalmi életre: a Wekerlén<br />
több civil szervezet működik,<br />
sőt időnként együtt is működik<br />
egymással. Közülük az<br />
egyik a Wekerlei Társaskör<br />
Egyesület, amely mintegy két<br />
évtizeden át Katona Áron Sándor,<br />
majd az utóbbi években<br />
Nagy Tamás elnökletével szervezi<br />
a helyi közösségi életet, a<br />
települési értékek védelmét<br />
és ápolását. Magas színvonalú<br />
szervező és kezdeményező<br />
tevékenységük a közélet<br />
és a kultúra minden területére<br />
kiterjed, minden korosztály<br />
számára vonzó programokat<br />
biztosít. Törekvéseikhez<br />
gyakran megnyerik a kerületi<br />
önkormányzat támogatását<br />
is. Közérdekű tevékenységük<br />
az idei centenáriumi ünnepségsorozat<br />
és az ehhez kapcsolódó<br />
változatos tematikájú<br />
rendezvények szervezésében<br />
csúcsosodott ki. A díjat<br />
Nagy Tamás, a társaskör elnöke<br />
vette át.<br />
(Zsilinszky Gyula, NFGM, a Kós<br />
Károly-Díj Bizottság titkára)<br />
Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány<br />
Megjelent a régen várt rendelet, amely kötelezővé<br />
teszi és szabályozza az épületek energetikai<br />
minősítését. 2009. január 1-től minden új<br />
építésnél (ha az épületek energetikai jellemzőinek<br />
meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.)<br />
TNM rendelet hatálybalépését követően indult<br />
eljárásban engedélyezték) – néhány kivételtől<br />
eltekintve – kötelező az energetikai tanúsítvány<br />
elkészítése.<br />
A kivételek: az 50 m 2 -nél kisebb hasznos alapterületű<br />
épületek, az évente 4 hónapnál rövidebb<br />
használatra szánt épületek, a legfeljebb 2 évi használatra<br />
tervezett épületek, a hitéleti rendeltetésű<br />
épületek, védett vagy védett területen álló épületek,<br />
mezőgazdasági épületek, műhelyek, sátorszerkezetek.<br />
Eladásnál és tartós (1 évnél hosszabb)<br />
bérbeadásnál a minősítés 2011. december 31-ig<br />
önkéntes. Természetesen a minősítés csak azokra<br />
az épületekre értelmezhető, amelyek energiát<br />
fogyasztanak (fűtöttek, hűtöttek stb).<br />
A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az<br />
épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról<br />
megszabja a tanúsítvány formai és tartalmi<br />
követelményeit, valamint azt is, kik és mennyiért<br />
lesznek jogosultak azt elkészíteni. Az energetikai<br />
tanúsítvány kiállításához szükséges feltételeket<br />
a 104/2006 (IV.28) kormányrendelet tartalmazza.<br />
Eszerint ilyen tanúsítványt kizárólag<br />
az készíthet, aki letette a energetikai tanúsításhoz<br />
szükséges jogosultsági vizsgát, ilyen vizsgát<br />
pedig csak az tehet, aki rendelkezik az e jogszabályban<br />
meghatározott szakirányú végzettséggel<br />
(legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi<br />
szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű<br />
képzés oklevelével)<br />
A tanúsítás díja rendeltetési munkaóránként<br />
5500 forint+áfa lehet, ezen kívül a tanúsító a felmerülő<br />
költségeit is felszámolhatja. Ha a tanúsítás<br />
a felelős műszaki vezető által igazoltan megvalósult<br />
kiveteli terv alapján vagy (eladás, bérbeadás<br />
esetén) a valós energiaszámlák alapján történik, a<br />
tanúsító legfeljebb 2 munkaórát számolhat el.<br />
(Forrás: http://www.archiweb.hu)<br />
Gyors információszolgáltatás<br />
Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR<br />
Azonnali áttekintést ad az elérhető<br />
építőipari beruházásokról 2008<br />
novemberétől az Építési Piactér, amely<br />
szakmai szervezetek honlapjain és kormányzati<br />
portálokon is megtalálható.<br />
Az internetes kereső bárkinek ingyenes<br />
tájékoztatást ad többek között<br />
azokról az uniós forrásokból megvalósuló,<br />
már eldöntött építési beruházásokról,<br />
amelyek 2010 első feléig öszszesen<br />
1800 milliárd forintnyi megrendelés-állományt<br />
tesznek elérhetővé az<br />
ágazat szereplői számára.<br />
A következő másfél évben mintegy<br />
1800 milliárd forintnyi keresletet támaszt<br />
a kormány a hazai építőiparban uniós<br />
források segítségével. Mindezen projektek<br />
egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség<br />
(NFÜ) által létrehozott internetes<br />
adatbázisból kereshetők, amely jelenleg<br />
több mint 2600 építési beruházás<br />
adatait tartalmazza. Az Építési Piactér<br />
előnye, hogy széles körű ingyenes információt<br />
ad az építőipari vállalkozóknak,<br />
akik így már a kiírás pillanatában értesülhetnek<br />
a számukra fontos közbeszerzésekről,<br />
uniós pályázatokról. Ezek alapján<br />
adhatnak ajánlatokat a beruházást<br />
elnyert szervezeteknek, részt vehetnek<br />
a kivitelezésben.<br />
Az Építőipari Piactér tartalma heti<br />
rendszerességgel frissül. A feltöltött<br />
adatokat három különböző típusú<br />
kereső segítségével böngészheti az<br />
érdeklődő: az Uniós projektek oldal<br />
azt a célt szolgálja, hogy az építőipari<br />
vállalkozások egy helyen tájékozódhassanak<br />
az uniós támogatású építési<br />
beruházások legfontosabb adatairól. A<br />
Közbeszerzési eljárások oldalon az építésügyi<br />
közbeszerzési eljárások adatai<br />
között lehet keresni. A Várható uniós<br />
projektek pedig a kormány által jóváhagyott,<br />
de kiírásra még nem került<br />
kiemelt projekteket mutatja be. Mindhárom<br />
kereső esetében összetett keresési<br />
feltételek alkalmazhatók.<br />
Az Építési Piactér fokozza az átláthatóságot<br />
és számon kérhetőséget, létrehozásával<br />
az uniós és hazai közbeszerzési<br />
beruházások menete mindenki számára<br />
nyomon követhetővé vált.<br />
Az oldal látogatottsága dinamikusan<br />
nő, az első egy hónapban közel háromezren<br />
használták a keresőt. A minél szélesebb<br />
körű tájékoztatás érdekében az<br />
Építőipari Piactér keresőprogram több<br />
szakmai és kormányzati internetes honlapról<br />
is elérhető (pl. www.evosz.hu,<br />
www.vosz.hu , www.iposz.hu , www.<br />
maisz.hu , www.mek.hu , www.mmk.hu,<br />
www.nfgm.gov.hu , www.vati.hu ).<br />
Az Építőipari Piactér elérhetősége a<br />
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján:<br />
http://www.nfu.hu/epitesugyi_kereso<br />
(Forrás: NFGM sajtóanyag)<br />
46<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />
Őrizzük meg a történeti ablakokat!<br />
Az ABLAKOK – nemzetközi<br />
szimpózium a hagyományos,<br />
történeti ablakok megőrzéséért<br />
című szakmai program<br />
záródokumentuma<br />
Az ablakok, arányrendszerükkel,<br />
formai és technikai megoldásukkal<br />
képesek önmagukban<br />
megjeleníteni az épület stílusát<br />
és az építés korát. Kitüntetett<br />
szerepet töltenek be nemcsak<br />
az egyes házak, hanem az<br />
utca- és városkép jellegének<br />
meghatározásában is.<br />
A magas színvonalú műhelyekben<br />
gyártott és több száz<br />
éves folyamatos tökéletesítés<br />
során kikísérletezett, hagyományos<br />
ablakszerkezetek<br />
jelentős értéket képviselnek.<br />
Mivel kiváló anyagból<br />
készültek, élettartamuk<br />
folyamatos karbantartással<br />
hosszú időre biztosítható.<br />
Esztétikusak, eleganciát<br />
és könnyedséget kölcsönöznek<br />
az épületek megjelenésének,<br />
mert vékony, karcsú<br />
szelvényeik nagyobb üvegfelületet<br />
eredményeznek,<br />
mint az ugyanakkora nyílásba<br />
beépíthető mai szerkezetek.<br />
Praktikusak, mert a<br />
kétrétegű, gyakran redőnyszekrénnyel<br />
vagy spalettával,<br />
zsaluval kombinált komplex<br />
szerkezetű ablakok nemcsak<br />
a hideg ellen nyújtanak<br />
védelmet, hanem megfelelő<br />
hő-, fény- és zajszigetelést is<br />
lehetővé tesznek.<br />
A jelenlegi helyzet<br />
A Kulturális Örökségvédelmi<br />
Hivatal 2008 novemberében<br />
kétnapos nemzetközi szimpóziumot<br />
tartott a Károlyi-Csekonics<br />
Rezidenciában Budapesten<br />
a hagyományos, történeti<br />
ablakok megőrzéséért. A szimpózium<br />
széles körű nemzetközi<br />
kitekintésben adott számot arról,<br />
hogy a hagyományos ablakok<br />
is megfeleltethetők a jelenlegi<br />
zaj-, hő- és hangszigetelési követelményeknek.<br />
Felújításuk időtállóbb<br />
és környezettudatosabb<br />
megoldás, mint meggondolatlan<br />
és – a legtöbb esetben – indokolatlan<br />
kicserélésük. A hagyományos<br />
szerkezetek, így az ablakok,<br />
megtartása növeli az épületek<br />
ingatlanértékét is.<br />
Az ablakok arányrendszerükkel,<br />
formai és technikai<br />
megoldásukkal képesek önmagukban<br />
megjeleníteni az épület<br />
stílusát és az építés korát.<br />
Kicserélésükkel épületállományunk<br />
és városképeink jellegzetes<br />
karaktere megváltozhat,<br />
a sematikus és az építés korszakától<br />
idegen homlokzatok<br />
zavaros látványt eredményeznek.<br />
Hosszú évek tapasztalata<br />
azt mutatja, hogy az ablakcserék<br />
nem nyújtanak kielégítő<br />
megoldást, sem technikai, sem<br />
esztétikai tekintetben.<br />
Alábbiakban teljes terjedelmében<br />
közöljük a szimpózium<br />
záródokumentumát.<br />
Kiáltvány a történeti ablakok<br />
megtartásáért<br />
Napjaink legnagyobb kihívása<br />
a környezetszennyezés,<br />
az energiakészletek kimerülése<br />
és a klímaváltozás. E<br />
problémákra rossz és jó válaszok<br />
egyaránt adhatók.<br />
Az ablakokra vonatkoztatva<br />
rossz és elhamarkodott válasz<br />
az – amit többnyire a rosszul<br />
kiírt pályázati lehetőségek, az<br />
információhiány és a félrevezető<br />
reklámkampányok okoznak<br />
–, hogy az ablakokat indokolatlanul<br />
újra cserélik.<br />
A jó válaszok egyike a hagyományos<br />
ablakszerkezetek megtartása,<br />
mert a fenntarthatóság<br />
szempontjából alapvető fontosságú,<br />
hogy minden meglévő<br />
erőforrást maximálisan<br />
hasznosítsunk, biztosíthatjuk<br />
ezáltal a megszokott, harmonikus<br />
utca- és városkép, épített<br />
örökségünk karakterének fennmaradását<br />
is. Kutatási eredmények<br />
bizonyítják, hogy a hagyományos<br />
ablakok tulajdonságai<br />
viszonylag egyszerű módszerekkel<br />
javíthatók, hőtechnikai,<br />
hanggátlási és tömítési szempontból<br />
az új szerkezetekkel<br />
közel egyenértékűvé alakíthatók.<br />
A régi ablakoknál nem alakul<br />
ki a tökéletes légzárás okozta<br />
penészedés és nincs akkora<br />
veszélye oxigén-hiánynak, mint<br />
egyes új szerkezeteknél, környezetünket<br />
megóvjuk a fölösleges<br />
hulladék keletkezésétől,<br />
energiát takarítunk meg azzal,<br />
hogy kevesebb új gyártmányt<br />
használunk. Az eredeti szerkezetek<br />
megtartásával növeljük<br />
az ingatlanok piaci értékét.<br />
Amennyiben szükséges, jó<br />
válasz lehet a régi épületek<br />
ablakainak újragyártása is, ha<br />
kellő szakértelemmel történik<br />
a tervezés, a gyártás és a<br />
beépítés, ha az új szerkezet az<br />
eredetihez hű formaképzéssel,<br />
anyag- és színhasználattal<br />
készül, továbbá ha a szükséges<br />
technikai mutatóknak<br />
való megfeleltetés nem okoz<br />
esztétikai értékcsökkenést.<br />
A megoldás<br />
Ahhoz, hogy elősegítsük<br />
az országunkban még<br />
nagy számban megtalálható<br />
hagyományos, történeti ablakok<br />
megtartását, széles körű<br />
összefogásra van szükség.<br />
Vállaljuk, hogy e cél elérése<br />
érdekében az alábbi feladatok<br />
elvégzésében együttműködünk:<br />
építésügyi szabályozások<br />
összehangolása; az<br />
örökségvédelmi, a környezettudatos<br />
és energiatakarékos<br />
szemlélet erősítése már az<br />
oktatás szintjén; szemléletformálás<br />
az építészeti szakmagyakorlás<br />
(elsősorban a<br />
tervezés, kivitelezés) területén;<br />
kutatások támogatása;<br />
olyan technológiák, anyagok,<br />
gyártmányok fejlesztése,<br />
amelyek elősegítik az<br />
ablakok megtarthatóságát<br />
és a mai előírásoknak való<br />
megfelelését; az ingatlankezelők<br />
és -fenntartók tudatosítása;<br />
széles körű tájékoztatás<br />
a nem szakmai körök (a lehetséges<br />
megbízók) számára,<br />
2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />
47
FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />
többek között a média erejének<br />
igénybevételével; olyan<br />
pályázatok kiírásának elősegítése,<br />
amelyek az ablakcserék<br />
helyett az ablakok megtartását,<br />
feljavítását ösztönzik;<br />
a meglévő jó szakembergárda<br />
(restaurátorok, asztalosok,<br />
fémművesek, gyártók és<br />
forgalmazók stb.), valamint a<br />
megvalósult jó példák népszerűsítése;<br />
a szakképzés<br />
átalakításának támogatása<br />
(szemléletformálás, technológia,<br />
technika, anyagismeret<br />
stb. szélesítése) a hagyományos<br />
szerkezetek megtartása<br />
érdekében.<br />
Első lépésként, a hagyományos<br />
ablakok megtartásával<br />
kapcsolatos információk<br />
népszerűsítése érdekében<br />
bejegyzésre került a www.<br />
ablakprofilok.hu honlap.<br />
Jelen kiáltvány a Budapesten<br />
megrendezett ABLA-<br />
KOK – nemzetközi szimpózium<br />
a hagyományos, történeti<br />
ablakok megőrzéséért<br />
című szakmai program záródokumentumaként,<br />
a nemzetközi<br />
és a hazai tapasztalatok<br />
alapján készült.<br />
Az örökségi értékek átfogó<br />
védelmét e kiáltvány nem vállalja<br />
föl, de bátorítja hasonló<br />
szellemű összefogások és felhívások<br />
kezdeményezését.<br />
Dr. Mezős Tamás elnök, Kulturális<br />
Örökségvédelmi Hivatal, Fegyverneky<br />
Sándor, országos főépítész, a<br />
Nemzeti Építészeti Tanács elnöke • A<br />
Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) tagszervezetei:<br />
Magyar Építész Kamara<br />
(MÉK), Magyar Építőművészek<br />
Szövetsége (MÉSZ), Magyar Urbanisztikai<br />
Társaság (MUT), Országos<br />
Főépítészi Kollégium (OFK), Építési<br />
Vállalkozók Országos Szakszövetsége<br />
(ÉVOSZ) valamint Magyar Építész<br />
Kamara Műemlékvédelmi Tagozat,<br />
Budapesti Építész Kamara, ICOMOS<br />
Magyar Nemzeti Bizottság, ECO-<br />
VAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi<br />
Műhelye Egyesület , Budapesti<br />
Műszaki és Gazdaságtudományi<br />
Egyetem, Építésügyi Minőségellenőrző<br />
Innovációs Kht., Magyar<br />
Üvegipari Szövetség, Magyar Építészeti<br />
Múzeum, Város- és Faluvédők<br />
Szövetsége, Budapesti Városvédő<br />
Egyesület, Budapest Világörökségéért<br />
Alapítvány, Porta Speciosa<br />
Egyesület, Ybl Egyesület, epiteszforum.hu<br />
(Forrás. www.koh.hu)<br />
LANTAY ATTILA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a<br />
Közép-dunántúli Régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék,<br />
Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve<br />
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései.<br />
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI<br />
FŐÉPÍTÉSZI IRODA 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. • Iroda: Petőfi<br />
út 5. II. emelet • Telefon: (22) 512-250-től 259-ig • Mobil: (30) 248-<br />
9455 • Fax: (22) 512-250 • E-mail: allami.foepitesz@fejer.kdrkh.hu<br />
DR. HAJNÓCZI PÉTER állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi<br />
területe: a Közép-magyarországi Régió (Budapest főváros, Érd m.<br />
j. város és Pest megye).<br />
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL<br />
ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295. •<br />
1364 Budapest, Pf. 270. • Telefon: (1) 485–6800 kp. • Fax: (1) 266-<br />
2502 • Dr. Hajnóczi Péter (30) 941-6730, hajnoczi.peter@kmrkh.<br />
hu • Kabdebó Krisztina (1) 485-6914, kabdebo.krisztina@kmrkh.<br />
hu • Kiss Ágnes (1) 485-6945, kiss.agnes@kmrkh.hu • Kovács Bea<br />
(1) 485-6800/6287 m., kovacs.beata@kmrkh.hu • Kovács Zsófia (1)<br />
485-6800/6289 m., kovacs.zsofia@kmrkh.hu • Kövesi György (1)<br />
485-6800/6220 m., kovesi.gyorgy@kmrkh.hu • Tóth József (1) 485-<br />
6916, toth.jozsef@kmrkh.hu<br />
VIRÁNYI ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:<br />
a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs,<br />
Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet<br />
teljes területe.<br />
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI<br />
FŐÉPÍTÉSZI IRODA 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. • 7401 Kaposvár,<br />
Pf. 261. • Telefon: (82) 502-650, (82) 502-659 • Mobil: (20) 940-<br />
9239 • Fax: (82) 502-639 • E-mail: foepitesz@somogy.ddrkh.hu •<br />
Fábián Éva (82) 502-659, • Horváth Szabolcs (82) 502-656 • Kutnyák<br />
Zsolt (82) 502-658 • Szabó Anita (82) 502-678 • KESZTHELYI ALIRO-<br />
DA: Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. • 8361 Keszthely,<br />
Pf. 132. • Telefon: (83) 511- 445 • Fax: (83) 314-820 • Mobil: (20)<br />
296-7676 • E-mail: tfi.balaton@somogy.ddrkh.hu • Fabacsovics Zoltán<br />
8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. • Tel/fax: (87) 482-475 • Mobil: (20)<br />
296-7517 • E-mail: tfi.bfured@somogy.ddrkh.hu • Kadlicskó Krisztián<br />
8600 Siófok, Hock János köz 2. • Telefon/fax: (84) 316-714 • Mobil:<br />
(20) 296-7687 • E-mail:postmaster@ddtulikozigh.t-online.hu<br />
Állami főépítészek<br />
KERESZTES SÁNDOR állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi<br />
területe: a Nyugat-dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala<br />
megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j.<br />
városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései.<br />
NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI<br />
FŐÉPÍTÉSZI IRODA 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. • Telefon/fax/üzenet:<br />
(96) 328-787, (96) 517-004 • E-mail: foepitesz@tfi-gyor.hu<br />
BERNÁTH MIHÁLY állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:<br />
az Észak-magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és<br />
Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)<br />
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLA-<br />
MI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 3300 Eger, Kossuth u. 9. • Telefon: (36) 516-<br />
224, (36) 311-640 • Fax: (36) 516-225 • E-mail: allfoep@emrkh.hu<br />
Bernáth Mihály BernathM@emrkh.hu • Koritár Károlyné KoritarKne@emrkh.hu<br />
• Sólyom Margit SolyomM@emrkh.hu • Szögedi Zsuzsanna<br />
SzogediZs@emrkh.hu • Jóna Margit JonaM@emrkh.hu<br />
ARATÓ ANDRÁS ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi<br />
területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-<br />
Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok).<br />
ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉ-<br />
SZI IRODA IRODA: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b. • 4002 Debrecen,<br />
Pf. 83. • 4024 Debrecen, Piac u. 54. • Telefon: (52) 533-477, (52) 348-<br />
007 • Telefon/fax: (52) 348-481 • E-mail: allami.foepitesz@hajdu.earkh.<br />
hu • Arató András: arato.andras@hajdu.earkh.hu • Bujdosó Judit: bujdoso.<br />
judit@hajdu.earkh.hu • Jambrik Imre: jambrik.imre@hajdu.earkh.hu •<br />
Zoboki Bernadett: zoboki.bernadett@hajdu.earkh.hu<br />
CSOHÁNY KLÁRA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:<br />
a Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét,<br />
Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok)<br />
DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍ-<br />
TÉSZI IRODA 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. • Telefon: (62) 562-695,<br />
fax: (62) 562-692 • E-mail: tfiszeged@darkh.hu<br />
A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára<br />
az Országos Főépítészi Kollégium titkára<br />
48<br />
ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február
4<br />
ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus
Change language