15.01.2015 Views

letöltése

letöltése

letöltése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

Gender budgeting jelenleg négy stratégiai területre<br />

összpontosítja a tevékenységeit: A nők szegénységének<br />

felszámolása és a kirekesztés csökkentése; a nők<br />

elleni erőszak felszámolása; a nők egészségügyi helyzetének<br />

javítása; a nemek egyenlősége a demokratikus<br />

kormányzásban békében és konfliktusokat követő<br />

rendezésben.<br />

Gender budgeting. Az UNIFEM az elmúlt<br />

években világszerte több ezer kezdeményezést<br />

támogatott, szakmai anyagokat és módszertant<br />

dolgozott ki annak érdekében, hogy<br />

a költségvetések, közpénzek és erőforrások<br />

tervezése, elosztása és újraelosztása során<br />

figyelembe vegyék a férfiak és nők eltérő<br />

szükségleteit. A költségvetések vizsgálata<br />

kimutatja, hogy a pénzügyi eszközök elosztása<br />

tovább mélyíti-e, vagy inkább csökkenti<br />

a nők és férfiak egyenlőtlenségét. A nemekre<br />

érzékeny költségvetésnek nem az a célja,<br />

hogy külön nőknek szóló költségvetés készüljön<br />

és nem is az, hogy több pénzt költsenek<br />

nőknek szóló programokra. Inkább arra irányul,<br />

hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket<br />

hatékonyabban osszák el a nők és a<br />

férfiak között.<br />

Bécsben hogy csinálják<br />

Ausztria fővárosában már 2005 óta dolgozik egy<br />

olyan csoport, mely a nők és férfiak esélyegyenlőségének<br />

gyakorlati alkalmazásáért felel. Gerald Sirlinger,<br />

a bécsi városháza pénzügyi, költségvetési és statisztikai<br />

irodájának munkatársa előadásában példákkal<br />

mutatta be a több éve működő bécsi projektet.<br />

FRAUEN-WERK-STADT – Az iroda tanácsot ad<br />

az új lakások tervezésében és kivitelezésében, kutatásokat<br />

folytat a témában, figyelemfelkeltő akciókat<br />

hirdet, illetve Európa legnagyobb, nők által tervezett<br />

lakáskomplexumát építette fel a 21. kerületben.<br />

TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNY –A családon belüli erőszak<br />

esetében – a magyar gyakorlattól eltérően – jól<br />

működik: a rendőr a helyszínre érve elrendelheti az<br />

erőszakot elkövető 10 napos kitiltását a lakásból,<br />

még akkor is, ha az saját tulajdona – és még csak<br />

vérnek sem kell folynia mindehhez.<br />

EDUCATION BOX – Külön oktatási csomagot<br />

dolgoztak ki az óvodák és az általános iskolák tanulói<br />

számára. A box olyan meséket és dalokat tartalmaz,<br />

melyek szakítanak a berögzült nemi szerepekkel,<br />

a lányokat és nőket állítva főszerepbe, illetve a<br />

hagyományostól eltérő foglalkozásokba és helyzetekbe.<br />

Több óvodában megszüntették a lány és fiú<br />

játszósarkokat, hogy a gyerekek minél több játékszituációban<br />

kipróbálhassák magukat. Néhány évvel<br />

később a kísérleti óvodákba járó gyerekeknek sokkal<br />

nyitottabb elképzeléseik voltak pályaválasztásukkal<br />

kapcsolatosan.<br />

Gender budgeting lehetőségei<br />

Magyarországon<br />

Schadt Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora<br />

a konferencián elmondta – „a Pécs Megyei<br />

Jogú Városi Önkormányzatnál végzett kutatásaim<br />

során megfigyeltem, hogy nagyon kevesen érzékelik,<br />

hogy a költségvetésen mennyit javíthatna, ha a nők<br />

szempontjait is figyelembe vennék annak kialakításánál.<br />

Míg sokan tartanak attól, hogy a nemek<br />

esélyegyenlőségén alapuló költségvetés magas<br />

kiadásokat eredményez, valójában, ha következetesen<br />

véghez viszik, hosszú távon nagy hatékonysággal<br />

és jelentős innovációval jár.”<br />

Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság<br />

Egyesület független, nonprofit szervezetként<br />

2009 januárban került bejegyzésre<br />

a United Nations Development Fund for<br />

Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága<br />

egyikeként. A világszervezet stratégiai<br />

célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját<br />

misszióját. Elsősorban szemléletformáló<br />

feladata van, segíti a hazai gender-tudatos<br />

gondolkodást. Másodsorban technikai és<br />

anyagi támogatást nyújt az UNIFEM tevékenységéhez<br />

a fejlődő országokban. Emellett<br />

nemzetközi társadalmi és tudományos<br />

tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte<br />

élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi<br />

kezdeményezésekkel és szemléletformálással<br />

segíti a magyar közvélemény alakulását.<br />

A nemzetközi UNIFEM székhelye<br />

New York-ban van, amely 15 regionális irodán<br />

keresztül végzi a munkáját.<br />

Schadt Mária, Rauh Edit és Dobrev Klára<br />

A budapesti konferencián Erika Kvapilova, a<br />

Közép-Kelet-Európai Régió pozsonyi központjának<br />

vezetője előadásában üdvözölte a magyarországi<br />

UNIFEM létrejöttét, és kifejezte reményét,<br />

hogy Magyarország be tud kapcsolódni a<br />

régiós kezdeményezésekbe elsősorban a béketeremtésben,<br />

nők elleni erőszakban folytatott<br />

küzdelemben, az alkotmányok gender-tudatossá<br />

tételében, valamint a nemek esélyegyenlőségén<br />

alapuló költségvetések kialakításában.<br />

Inkább ésszel mint pénzzel. Egy Pata nevű internetes<br />

felhasználó írta egy fórumon „…a gender<br />

budgeting szerintem elsősorban arról szól, hogy<br />

egyes társadalmi csoportoknak próbáljuk jobbá<br />

tenni az életét, inkább ésszel, mint pénzzel. Emellett<br />

a fenti dolgok normális országban férfiakat is<br />

érintenék, mert ők is részt vállalnak a gyerekkel<br />

kapcsolatos dolgokból. Az északi országokban<br />

pl. teljesen normális, hogy a férfi is kivesz egy fél<br />

évet, amíg ő van otthon a gyerekkel.<br />

– Miért az édesapa a megbízhatóság<br />

mintaképe és nem az anya<br />

– Azért tartják a munkaadók az<br />

anyát megbízhatatlannak, mert a gyerekkel<br />

kapcsolatos feladatok a magyar<br />

társadalomban egyértelműen az édesanyához<br />

kötődnek.<br />

– Milyen feladatokra gondol<br />

– A gyerekkel kapcsolatos mindennapi<br />

teendőkre, például: elvinni az<br />

óvodába, a bölcsődébe, az osztálykirándulásra,<br />

odafigyelni az ebédpénzbefizetésre,<br />

szülői értekezletre járni,<br />

ha beteg a gyerek, az édesanya marad<br />

otthon. És miért az édesanya marad<br />

otthon Mert neki alacsonyabb a fizetése,<br />

tehát a család számára kisebb a<br />

kockázat, ha az ő munkája, munkahelye<br />

kerül veszélybe. Ez egy ördögi<br />

kör, amiből – szerintem – csak nagyon<br />

sok munkával és viszonylag nehezen<br />

lehet kitörni.<br />

– A kitöréssel egyetértek, de hogyan<br />

– Nagyon sok mindenen kell változtatni!<br />

Az első lépésnek azt tartom,<br />

hogy erről már lehet nyíltan beszélni.<br />

Korábban, ha az ember a női esélyegyenlőségi<br />

problémákra utalt, azonnal<br />

megkapta, hogy, itt vannak az erőszakos<br />

feministák, a nagy szájú kékharisnyák!<br />

Úgy látom, hogy ma már<br />

ez az ellenállás tompul. Ennek többek<br />

között az egyik oka az lehet, hogy<br />

hazánkban nagyon kevés gyerek születik.<br />

Márpedig nekünk, magyaroknak<br />

ez nagy tragédiánk. Az európai<br />

uniós statisztikákból pontosan lehet<br />

látni, hogy ott születik több gyerek,<br />

ahol a nők gazdasági önállósággal<br />

rendelkeznek.<br />

A gazdasági önállóság részben természetesen<br />

állami támogatásokon<br />

és segélyeken keresztül valósul meg.<br />

Ebben egyébként Magyarországnak<br />

nincsen szégyenkezni valója, GDP-arányosan<br />

mi költünk a legtöbbet az otthontartó<br />

támogatásokra. Nincs még<br />

egy ország, ahol három éven keresztül<br />

18<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!