letöltése
15.01.2015 • Views
Share Embed Flag

letöltése

letöltése

letöltése

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
onkorkep.hu

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

2 0 0 9<br />

1–2. szám<br />

ÖN<br />

K O R<br />

K É P<br />

• tizenkilencedik évfolyam, 177–178. szám<br />

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT<br />

www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu<br />

Esélyek és lehetőségek<br />

ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET<br />

Tavaszodjon!

2<br />

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

TARTALOMBÓL<br />

JANUÁR–FEBRUÁR<br />

Ki van a maszk mögött 36<br />

Az Állami Számvevőszék<br />

Kutatóintézete folyamatosan<br />

elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben<br />

arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar<br />

önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet<br />

töltött be a politikai és gazdasági átmenet folyamatában,<br />

kimerítette tartalékait, szerkezeti reformja elkerülhetetlennek<br />

látszik.<br />

9. oldal<br />

Válságkezelő gazdasági<br />

intézkedéseket<br />

jelentett be a parlament<br />

tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök.<br />

Főbb céljai a költségvetési egyensúly fenntartása és a munkára<br />

rakódó adó- és járulékterhek mérséklése, ezáltal versenyképességünk<br />

növelése. A csökkentések forrását a fogyasztást<br />

terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek<br />

és kedvezmények megszüntetése teremtené meg.<br />

A tervezett változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák<br />

végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem<br />

ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb<br />

részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc február<br />

16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért ki, egyebek<br />

között azért sem, mert az elképzelésekről február végén<br />

érdekegyeztetés kezdődött.<br />

2. oldal<br />

TARTALOM<br />

PARL AMENT<br />

Elkésett válságkezelés 2<br />

A Gyurcsány-csomag érdekegyeztetés előtti verziója 3<br />

Érkezők és távozók 4<br />

Az ördög a részletekben van 6<br />

Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek 8<br />

Túl szigorú a Balaton-törvény 8<br />

A 13. havi nyugdíj jövőjéről még gondolkodnának<br />

az érintettek 8<br />

KÓ R-KÉP<br />

Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben 9<br />

A kormány gondolja át… 33<br />

KOR-KÉP<br />

Időközi önkormányzati választások 15<br />

Közéleti közérzet 34<br />

Ki van a maszk mögött 36<br />

Jó, ha van párbeszéd 40<br />

A törvényesség biztosításának jelentőségéről 41<br />

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET )<br />

Mit jelent a nők számára a gazdasági függetlenség 17<br />

Női kvóta Magyarországon – ha igen, akkor miért nem 23<br />

Ifjúságkutatás önkormányzati megrendelésre 26<br />

Lehet szép ajánlásokat készíteni<br />

a társadalmi integrációról, a szolidalításról,<br />

meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés<br />

az előrelépéshez 29<br />

Jó példák a regionális operatív programokra benyújtott<br />

pályázatokban 32<br />

TELEPÜLÉSÜGY<br />

Mindenütt lehet már postapartner! 38<br />

FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN<br />

A városfejlesztés aktuális kérdései 43<br />

Pályázati felhívás 44<br />

Kós Károly díjat kaptak 44<br />

Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány 46<br />

Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR 46<br />

Őrizzük meg a történeti ablakokat! 47<br />

Állami főépítészek 48<br />

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika,<br />

Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Busó fotók:<br />

Ádám Miklós • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1.<br />

Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: onkorkep@chello.hu<br />

Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam<br />

Lapzárta: 2009 február 19.<br />

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-<br />

7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap<br />

kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés:<br />

Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

PARLAMENT<br />

Elkésett<br />

válságkezelés<br />

Válságkezelő gazdasági intézkedéseket jelentett be a<br />

parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök.<br />

Főbb céljai: a költségvetési egyensúly fenntartása<br />

és a munkára rakódó adó- és járulékterhek mérséklése,<br />

ezáltal versenyképességünk növelése.<br />

A csökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók<br />

emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények<br />

megszüntetése teremtené meg. A tervezett<br />

változásokat 2009–2010-ben két lépésben hajtanák<br />

végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem<br />

ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb<br />

részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc<br />

február 16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért<br />

ki, egyebek között azért sem, mert az elképzelésekről<br />

még februárban érdekegyeztetés kezdődött.<br />

„Hát, elég nagy felfordulás<br />

van a világban!<br />

Azt mondják, nagyobb,<br />

mint amekkorát bárki is láthatott<br />

az élete során. Olyan válság,<br />

amely valamennyi világgazdasági<br />

régióra, valamenynyi<br />

szektorra, valamennyiünkre<br />

hat, egyikünk<br />

sem tud<br />

elbújni előle.<br />

Kevesebb jövedelme<br />

van<br />

az emberekn<br />

e k , k e ve -<br />

sebb jövedelme<br />

van a vállalatoknak, s az<br />

állam, amely éppen tőlük kap<br />

adóbevételt, szintén nyögi<br />

ennek a válságnak az összes<br />

terhét. Sajátossága az, hogy<br />

azok az államok, amelyeket<br />

korábban például Európában<br />

a legsikeresebbeknek<br />

és a legversenyképesebbeknek<br />

gondoltunk – Írország,<br />

a balti államok –, ezek közül<br />

jó néhány ma a legnehezebb<br />

helyzetben van. Nincs más<br />

lehetőségük, mint hogy újragondolják<br />

költségvetésüket,<br />

újragondolják gazdaság- és<br />

társadalompolitikájukat.”<br />

Ugyanakkor Magyarországnak<br />

még egy kihívással<br />

szembe kell néznie. Ha úgy<br />

tetszik, Magyarország kettős<br />

szorításban van: meg kell őriznie<br />

a fizetőképességét, de javítania<br />

kell a versenyképességét<br />

is – mondta a miniszterelnök,<br />

aki szerint ez majdnem olyan,<br />

mint a „zsákban táncolás”.<br />

A jelenlegi 57 százalékos<br />

foglalkoztatottságot 65–70<br />

százalékra kell növelni, és<br />

meg kell határozni az euró<br />

bevezetésének menetrendjét.<br />

Az egyensúly megőrzéséhez<br />

idén – a korábban tervezetthez<br />

képest – 200–220<br />

milliárd forinttal csökkenteni<br />

kell az állami kiadásokat. Ez az<br />

összeg jövőre 550, 2011-ben<br />

pedig 650 milliárd forint lesz.<br />

Fűnyíróelven takarékoskodni<br />

nem lehet, szükség van a régóta<br />

halogatott, átfogó szerkezetváltozások<br />

sokaságára.<br />

„Azt javasoljuk, hogy öt<br />

területen kezdeményezzünk<br />

átfogó átalakításokat: az adórendszerben,<br />

a szociális rendszerben,<br />

a nyugdíjrendszerben,<br />

a gazdaságpolitika támogatáspolitikájában<br />

és szektorpolitikájában,<br />

ötödrészt a politikai<br />

képviseleti és igazgatási<br />

rendszerben.”<br />

A kormány javaslata szerint<br />

5 százalékponttal, 32 százalékról<br />

27 százalékra kell csökkenteni<br />

a munkáltatói bérterheket.<br />

Megszűnnek a különadók<br />

is. Az adórendszer átalakítása<br />

2009-ben „semleges”, nagyjából<br />

ugyanannyival csökkennek<br />

az adók, mint amennyivel<br />

növekednek, de 2010–2011-<br />

ben a költségvetés egyenlege<br />

ebből a szempontból már<br />

pár milliárd forintos passzívumot<br />

fog mutatni. Az adóalakítással<br />

800–900 milliárd forintot<br />

mozgatnak meg.<br />

A személyi jövedelemadó<br />

18 százalékos kulcsa 19 százalékra<br />

nő, a sávhatár 1,7 millió<br />

forintról 3 millió forintra emelkedik<br />

a kormány tervei szerint.<br />

Efölött 36 százalékról 38<br />

százalékra emelkedik az szja,<br />

de megszűnik a 4 százalékos<br />

különadó. A kormányfő szerint<br />

emellett egyszerűsíteni<br />

kell az adórendszert, szélesíteni<br />

kell az adóalapokat, továbbá<br />

csökkenti kell a kedvezmények,<br />

mentességek, kivételek<br />

körét.<br />

Az általános forgalmi adó<br />

20 százalékos kulcsa 23 százalékra<br />

nő, a cigaretta, az alkohol<br />

és az üzemanyagok jövedéki<br />

adója pedig 3–7 százalékkal<br />

emelkedik – közölte miniszterelnök.<br />

A társasági nyereségadó<br />

16 százalékról 19 százalékra<br />

emelkedik, de megszűnik<br />

a vállalkozások 4 százalékos<br />

különadója.<br />

A 13. havi nyugdíj összege<br />

beépülne a nyugellátásokba,<br />

azt követően pedig az újonnan<br />

nyugdíjba vonulók már<br />

nem kapnák ezt a járandóságot.<br />

A kormány javasolja<br />

azt is, hogy a nyugdíjszámítást<br />

a svájci indexálás megtartása<br />

mellett kössék össze<br />

a gazdasági növekedéssel.<br />

Ha a gazdaság 2 százaléknál<br />

kisebb mértékben növekedne<br />

vagy csökkenne, akkor is<br />

garantálnák a nyugdíjak<br />

reálértékének megtartását,<br />

mert a juttatást automatikusan<br />

az inflációval korrigálnák.<br />

Ha a gazdasági növekedés<br />

nagyobb lenne, mint 2 szá-<br />

2<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

PARLAMENT<br />

zalék, akkor az infláció mellett<br />

egyre nagyobb mértékben<br />

számítanák be a keresetek<br />

növekedését a nyugdíjakba,<br />

4 százalékos gazdasági<br />

növekedésnél pedig az<br />

50-50 százalékos arányt érné<br />

el az indexen belül a keresetnövekedés<br />

és az infláció<br />

súlya. A kabinet elképzelései<br />

szerint hosszú átmenettel,<br />

lassan, 2016-tól évente<br />

négy hónappal növekedne<br />

a nyugdíjkorhatár, így 2025-<br />

ben érné el a 65 évet.<br />

„Felelős magatartásra<br />

lenne szükség ugyanakkor<br />

jó néhány pénzintézettől,<br />

banktól. Soha egyetlenegy<br />

percig nem fogok engedni e<br />

A Gyurcsány-csomag<br />

érdekegyeztetés előtti verziója<br />

Két ütemben, 32 százalékról 27-re csökken a munkáltatók<br />

járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói<br />

járulék 2 százalékponttal).<br />

2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig<br />

lehet igénybe venni, 2010 januárjától a bér teljes<br />

összege után.<br />

2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.<br />

2009 júliusától nő a dohánytermékek, az üzemanyagok és<br />

az alkohol jövedéki adója.<br />

Az egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 Ft marad.<br />

Két ütemben változik az szja. Júliustól az alsó kulcs 18-ról<br />

19-re, a felső kulcs 36-ról 38 százalékra változik. A sávhatár<br />

a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra,<br />

2010 januárjától pedig 3 millió forintra nő. Az alsó kulcs<br />

emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás<br />

növelése kompenzálja.<br />

2009 júliusában megszűnik a különadó, 2010 januárjától<br />

pedig a vállalkozások különadója.<br />

Szigorítják a gyed kifizetésének feltételeit: fél év helyett<br />

legalább egy év munkaviszonyt várnak el, s legfeljebb két<br />

évig folyósítható.<br />

2010-től 19 százalékra nő a társasági adókulcs, és a beruházási<br />

kedvezmények kivételével minden adóalap-kedvezmény<br />

megszűnik.<br />

2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni<br />

juttatások adómentessége és az egyéb adómentes<br />

jövedelmek köre is.<br />

2010-től a háromszorosára nő a rehabilitációs hozzájárulás<br />

összege.<br />

A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével<br />

megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény.<br />

Felkészülnek az általános, értékalapú ingatlanadó 2011–<br />

2014 közötti bevezetésére.<br />

tekintetben a népszerűséghajhászó<br />

odamondogatásnak.<br />

De azt is el kell mondjam<br />

– erről többször tárgyaltunk<br />

az elmúlt hetekben bankokkal,<br />

bankvezetőkkel –, hogy<br />

nem szabad tolerálni azt a<br />

gyakorlatot, hogy a bankok a<br />

megváltozott körülményekre<br />

tekintettel szíre-szóra egyoldalúan<br />

módosíthatják a hitelszerződéseket,<br />

átháríthatják a<br />

költségeiket az egyébként is<br />

nehéz helyzetbe került ügyfelekre.”<br />

A miniszterelnök azt is<br />

bejelentette, hogy a kormány<br />

a Paksi Atomerőmű kapacitásának<br />

megkétszerezését<br />

javasolja.<br />

A kormány azt is szükségesnek<br />

tartja, hogy mielőbb<br />

hozzanak döntést a kisebb<br />

parlamentről, az ehhez tartozó<br />

új választójogi törvényről,<br />

az önkormányzatok létszámának<br />

csökkentéséről,<br />

az önkormányzati igazgatás<br />

működésének megújításáról,<br />

a pártfinanszírozásról és<br />

a korrupció elleni fellépésről.<br />

A kormányfő szerint nem<br />

járható út, hogy az igazgatást<br />

és a politika működését<br />

erős kritika éri, de ezt a politika<br />

nem veszi tudomásul,<br />

miközben más területeken<br />

már intézkedéseket kezdeményeznek.<br />

A kormány két héten belül<br />

elkezdi benyújtani az Országgyűlésnek<br />

a hétfőn ismertetett<br />

gazdaságélénkítő csomaghoz<br />

szükséges törvénymódosítási<br />

javaslatokat – mondta a<br />

miniszterelnök, hozzáfűzve,<br />

hogy amire módja van, arról<br />

saját hatáskörben dönt majd<br />

a kabinet.<br />

A szocialistákon kívül minden<br />

parlamenti erő válságkezelésre<br />

alkalmatlannak, kidolgozatlannak<br />

és elkésettnek minősítette a<br />

tervezett Gyurcsány-csomagot.<br />

Első körben a nyugdíjrendszerben<br />

javasolt változtatásokat és<br />

az áfaemelést támadták az ellenzéki<br />

képviselők.<br />

Négy hónap elegendő<br />

lett volna a cselekvésre<br />

Dávid Ibolya (MDF):<br />

2006 januárjában vagy februárjában<br />

miniszterelnök úr<br />

több helyen tartott előadást<br />

kis pálcával, diagramokkal,<br />

s magyarázta el<br />

mindenkinek a nagy<br />

médianyilvánosság<br />

mellett, hogy dübörög<br />

a gazdaság, hogy<br />

elérkezett az adócsökkentés<br />

ideje. Aztán fél<br />

év múlva, pontosan 180 fokkal<br />

ennek ellentétét ismét kis pálcákkal,<br />

diagramokkal, nagyon<br />

teátrális módon bizonygatta,<br />

hogy miért kell 180 fokkal fordulni,<br />

és érvelt önnön korábbi<br />

féléves érvei ellen. Azóta is félévente<br />

hallunk ilyen katedrára<br />

emlékeztető előadásokat, pedig<br />

valójában a miniszterelnöknek<br />

egészen másféle műfajban kellene<br />

a parlamentben megnyilatkoznia,<br />

hiszen nem elméleti<br />

kérdésekről és nem filozofikus<br />

okfejtésekről kellene itt szót<br />

ejteni, hanem törvényekben,<br />

törvénytervezetekben megfogalmazható<br />

programokról,<br />

folyamatosan az előző programok<br />

végrehajtásáról és az<br />

elért eredményekről.<br />

Pontosan 114 napja annak,<br />

hogy 2008 októbere elején<br />

Gyurcsány Ferenc és Veres<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

3

PARLAMENT<br />

János rádöbbent, hogy itt<br />

tényleg valami nem stimmel.<br />

Ekkor a nyilvánosság<br />

előtt elismerték, hogy nemcsak<br />

az oldalszele fog megérinteni<br />

minket a válságnak,<br />

hanem lehet, hogy a kellős<br />

közepén találjuk magunkat.<br />

Nos, örvendetes, hogy azt<br />

hallhattuk, sok-sok vargabetű<br />

után most a kormány ismét<br />

soha nem látott reformokra<br />

készül, de nem mehetünk el<br />

szó nélkül amellett, hogy a<br />

súlyos károkat okozó fáziskésésről<br />

ne beszélnénk. Szeptemberben,<br />

amikor már a világ<br />

Érkezők és távozók<br />

és a hazai elemzők többsége is<br />

a válság begyűrűzésére figyelmeztetett,<br />

akkor ön azt mondta,<br />

a szociális transzferekhez<br />

nem nyúl a kormány, hiszen<br />

– idézem –: „a nehezén már<br />

túl vagyunk, csak ezt még nem<br />

ismerte fel az ország”. Ekkor az<br />

adóreform Gyurcsány Ferenc<br />

szóhasználatában még egyet<br />

jelentett a brutális megszorításokkal,<br />

és mint mondta, adócsökkentésből<br />

nem lesz képzettebb<br />

magyar polgár.<br />

Erős és messzilátó megegyezés<br />

programjáról beszélt<br />

Gyurcsány Ferenc, amely<br />

A tavaszi ülésszak első napján, február 16-<br />

án 386-ról 383 főre olvadt az országgyűlési<br />

képviselők létszáma. Egyrészt letette<br />

esküjét Bácskai János fideszes képviselő,<br />

aki Gegesy Ferencet, Ferencváros polgármesterét,<br />

volt SZDSZ-es képviselőt „váltotta”<br />

a parlamentben. Gegesy 2008. szeptember<br />

15-én mondott le mandátumáról<br />

és lépett ki az SZDSZ-ből. Ezek után<br />

írták ki a főváros IX. kerületének érintett<br />

választókörzetében az időközi választásokat,<br />

amelyet a második fordulóban Bácskai<br />

nyert meg.<br />

Február 1-jei határidővel lemondott listás<br />

mandátumáról az MDF-es Boross Péter<br />

is. Az új képviselő mandátumigazolására<br />

később kerül sor. Horn Gyula (MSZP)<br />

betegsége miatt nem adta le vagyonnyilatkozatát,<br />

ezért nem gyakorolhatja képviselői<br />

jogait.<br />

2009. február 12-én a szigetvári bíróság<br />

gondnokság alá helyezte a kómában fekvő<br />

szocialista Toller Lászlót, mandátuma<br />

ezzel 2009. február 13-ától megszűnt.<br />

Tasnádi Péter pécsi szocialista polgármester<br />

halála miatt Kőhegyi István helyi<br />

politikust delegálja pártja országgyűlési<br />

képviselőnek.<br />

egyszerre képviselte az erősödő<br />

gazdaságot, és óvta a<br />

szociális biztonság ügyét. A<br />

miniszterelnök október 7-<br />

én fogalmazott úgy, hogy a<br />

rendszerváltozás óta most<br />

a legerősebb az állam finanszírozóképessége.<br />

Habár<br />

akkor már az egész világon<br />

mindenki munkálkodott a<br />

válság okozta károk kivédésén,<br />

és minden kormány sorban<br />

dolgozta ki a válságkezelő<br />

programot. No, röviddel<br />

ezután nálunk is nemzeti<br />

csúcs volt, és aztán rövid időn<br />

belül az IMF megmentette az<br />

erős finanszírozóképességgel<br />

rendelkező magyar államot.<br />

Közel négy hónapja fogott<br />

hozzá a kormány a válságkezelő<br />

programhoz, de úgy,<br />

hogy azóta is a válságkezelő<br />

program megtervezésének<br />

a fázisában vagyunk. Négy<br />

hónap elegendő idő lett volna<br />

a cselekvésre, ezzel szemben<br />

a szavak és a tervek fogalmazódtak<br />

csak meg. Eddigi<br />

mértékadó becslések szerint<br />

körülbelül 25 ezer honfitársunk<br />

veszítette el az állását, és<br />

az előttünk álló hónapokban<br />

ez az ötszörösére nőhet.<br />

A kormány eddigi intézkedései<br />

hatására nem sikerült<br />

megállítani az országot<br />

a lejtőn, a gazdaság recesszióba<br />

fordult.<br />

Ma komoly válságkezelő<br />

programokat kellene tenni,<br />

nem pedig azokat, amelyeket<br />

miniszterelnök úrnak<br />

két éve, három éve vagy akár<br />

egy évvel ezelőtt kellett volna<br />

megtennie ahhoz, hogy a<br />

gazdaság növekedő pályára<br />

jusson Magyarországon.<br />

Önök elhiszik<br />

Navracsics Tibor (Fidesz):<br />

Magyarország az elmúlt öt<br />

évben folyamatosan gyengülő<br />

teljesítményt nyújtott a gazdasági<br />

növekedés területén.<br />

A 2004-es 4,8<br />

százalékos gazdasági<br />

növekedésből eljutottunk<br />

most a mínusz<br />

3, mínusz 5 százalékos<br />

tartományba.<br />

Ez az ön kudarca, ennek<br />

az öt évnek a kudarca.<br />

Ennek a következményeit<br />

általában az emberek<br />

viselik. Mi a helyzet ma<br />

Magyarországon<br />

Egyetlen hónap alatt 32<br />

ezer fővel nőtt a munkanélküliek<br />

száma. Januárban már<br />

148 ezer olyan ember volt, aki<br />

több mint egy éve keresett<br />

munkát. Tegyük hozzá, hogy<br />

eközben gazdasági recesszió<br />

van, mégpedig a javából, ahogyan<br />

ön szokott fogalmazni.<br />

Tegyük hozzá, hogy ma<br />

délelőtt a forint már a 300<br />

forintos árfolyam fölött volt<br />

az euróval szemben. Tegyük<br />

hozzá, hogy az ipari termelés<br />

zuhanása a kilencvenes évek<br />

elejének, annak is a legelejének<br />

az adatait idézi, és tegyük<br />

hozzá, hogy az államadósság<br />

mértéke a GDP-hez viszonyítva<br />

a kilencvenes évek közepén<br />

volt utoljára ennyire rossz.<br />

Ilyenkor egy olyan politikus,<br />

akiben van még ambíció<br />

irányítani az országot,<br />

haladéktalanul munkához<br />

lát. Ehhez képest ön mit csinál<br />

Úgy csinál, mintha kormányozna.<br />

De hát ez nem<br />

kormányzás, miniszterel-<br />

4<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

PARLAMENT<br />

nök úr. Ezzel a késlekedéssel<br />

az ország jövőjét teszi<br />

kockára.<br />

Ezért szólnék én most<br />

önökhöz, szocialista képviselőtársaim.<br />

Tudom, hogy szeretnének<br />

nem itt lenni, mert<br />

nehéz szembenézni a választópolgárokkal.<br />

A hírek szerint<br />

egyhangúlag támogatásukról<br />

biztosították a miniszterelnök<br />

úr által előadottakat.<br />

Gondoljanak bele: önök<br />

elhiszik, hogy a társasági adó<br />

3 százalékkal való növelése<br />

adócsökkentés Önök elhiszik,<br />

hogy a személyi jövedelemadó<br />

alsó kulcsának 18-ról<br />

19 százalékra növelése, felső<br />

kulcsának 36-ról 38 százalékra<br />

emelése adócsökkentés<br />

Önök elhiszik, hogy a<br />

családi pótlék megadóztatása<br />

tehercsökkenést eredményez<br />

Önök elhiszik, hogy a<br />

megszűnő adókedvezmények<br />

tehercsökkenést eredményeznek<br />

Önök elhiszik, hogy a<br />

13. havi nyugdíj megszüntetése<br />

jó lesz a nyugdíjasoknak<br />

Önök elhiszik azt, hogy<br />

az iskolakezdési támogatás<br />

megadóztatása, az étkezési<br />

utalvány megadóztatása, az<br />

üdülési csekk megadóztatása<br />

tehercsökkenést eredményez<br />

Önök elhiszik, hogy a jövedéki<br />

adó, azaz az üzemanyag<br />

árának 7 százalékos növelése<br />

tehercsökkenést eredményez<br />

Önök elhiszik, hogy az általános<br />

forgalmi adó 20 százalékról<br />

23 százalékra való növelése<br />

tehercsökkenést eredményez,<br />

úgy, hogy a helikopter,<br />

az uszoda ugyanolyan áfakulcsba<br />

tartozzék, mint a<br />

kenyér vagy bármilyen alapvető<br />

élelmiszer<br />

Önök erről elhiszik, hogy<br />

ez tehercsökkenést eredményez<br />

Önök erről elhiszik,<br />

hogy ez Magyarország<br />

jövőjét szolgálja<br />

Képviselőtársaim, ez nem<br />

fog menni. Lehet húzni az<br />

időt, de az az igazság, hogy<br />

ezek a lépések nem kifelé<br />

vezetnek minket a válságból.<br />

Egyetlen hatása lesz<br />

ismét: azokra az emberekre,<br />

akiknek még van legális, el<br />

nem titkolt jövedelmük, újabb<br />

terheket raknak. Azok közül,<br />

akiknek nincsen legális jövedelmük,<br />

vagy eltitkolják, még<br />

többen menekülnek a szürkegazdaságba.<br />

Embereken nem lehet<br />

kísérletezni<br />

Semjén Zsolt (KDNP): Ha<br />

lehámozzuk a kommunikációs<br />

csomagolást, akkor ami<br />

marad, az végeredményben<br />

egy újabb megszorító<br />

csomag. Újabb<br />

adóemelés, újabb<br />

pénzbehajtás, újabb<br />

Gyurcsány-csomag.<br />

Az pedig már tragikomikusnak<br />

tekinthető,<br />

amikor 2016-ról<br />

meg 2024-ről értekezik ilyen<br />

orákulumszerűen, hiszen ön<br />

mögött egy olyan költségvetés<br />

van, ami saját bevallása szerint<br />

két hetet nem élt meg.<br />

Hárommillió ember él a<br />

létminimum közelében<br />

vagy az alatt, és a számuk<br />

napról napra nő.<br />

Nyolc százalék a munkanélküliség,<br />

és a munkanélküliek<br />

száma napról<br />

napra nő.<br />

Ezer iskolát zártak be, tízezer<br />

tanárt tettek az utcára. A<br />

közbiztonság olyan, mint az<br />

ötvenes évek Harlemében. A<br />

külföldi és belföldi bizalomvesztés<br />

miatt a forint megrendült.<br />

Mióta a csomag nyilvánosságra<br />

került, tovább romlott<br />

a forint árfolyama. Eltüntették<br />

az állami vagyon még<br />

megmaradt részét, és mindent<br />

elborít és megfojt az államadósság.<br />

Magyarország az<br />

IMF markába került. Családok<br />

tízezrei állnak a csőd szélén.<br />

A Kereszténydemokrata<br />

Néppárt nevében azt javasolom,<br />

hogy a családtámogató<br />

hálózatokon keresztül építsük<br />

ki a családok csődvédelmét, és<br />

rendeljünk hozzá egy olyan<br />

szakosított pénzintézetet, ami<br />

szociális bankként lehetővé<br />

teszi a hitelek átütemezését,<br />

a likviditási problémák áthidalását<br />

vagy akár moratórium<br />

biztosítását. Gyurcsány<br />

Ferenc korábban azt<br />

mondta, hogy az áfa<br />

a szegények adója.<br />

Így van, igaza van.<br />

Azt is mondta, hogy<br />

áfacsökkentést fognak<br />

végrehajtani.<br />

Ez helyes lett volna.<br />

Ehhez képest áfaemelés van.<br />

Ön egy szocialista párt elnöke.<br />

Helyesnek tartja-e azt, hogy<br />

a luxuscikkek ugyanolyan áfa<br />

alá esnek, mint a létfenntartási<br />

cikkek, hogy a kaviár, a<br />

helikopter, az uszoda, a jacht<br />

azonos áfakulcs alá esik, mint<br />

a tej, a kenyér, a szalonna és<br />

az étkezési zsír<br />

Azt javasoljuk, hogy az<br />

áfát csökkentsük 5 százalékra<br />

mindazon árucikkek<br />

esetében, ami az<br />

alapvető létfenntartáshoz<br />

szükséges.<br />

Emberekkel nem lehet<br />

kísérletezni; fehér egerekkel<br />

lehet. Ezért az lenne a tisztességes,<br />

ha visszaadnánk az<br />

embereknek a döntés lehetőségét,<br />

hiszen az ő életükről<br />

van szó, és mondják meg az<br />

emberek, hogy hogy legyen<br />

tovább. Döntsön a nép!<br />

Túl későn és túl kevés<br />

Fodor Gábor (SZDSZ): A<br />

legszebb terveket is felvázolhatjuk,<br />

azokból semmi nem<br />

fog megvalósulni, ha nincs<br />

mögötte széles körű<br />

politikai és társadalmi<br />

összefogás. Ez volt<br />

az ok, amiért annak<br />

idején a költségvetés<br />

támogatása mellé<br />

odaálltunk, mert tűzoltásra<br />

volt szükség,<br />

s azt mondtuk, tegyük félre<br />

az ellentéteinket. Most mi,<br />

liberálisok<br />

készek vagyunk arra,<br />

hogy értelmes és jó programok<br />

és javaslatok mellé<br />

odaálljunk, mindenféle<br />

presztízskérdés nélkül.<br />

De ezeket a javaslatokat<br />

látni kell, kidolgozottaknak<br />

kell lenniük, és határozottaknak,<br />

és itt van a problémám<br />

azzal, amit a miniszterelnök<br />

úr elmondott.<br />

Húsz évvel ezelőtt volt az,<br />

amikor Pozsgay Imre bejelentette<br />

az 1956-os forradalommal<br />

kapcsolatban azt, hogy<br />

népfelkelés volt. A párt berkein<br />

belül ez fontosnak és jelen-<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

5

PARLAMENT<br />

tősnek számított, de a társadalom<br />

számára kevés volt.<br />

Kevés volt, mert a magyar<br />

társadalom akkor már többségében<br />

réges-rég forradalomnak<br />

tudta 1956-ot. Kevés<br />

volt, mert a magyar társadalom<br />

többsége tudta azt, hogy<br />

ennél többre van szükség.<br />

Nos, miniszterelnök úr, amikor<br />

hallgattam a javaslatokat,<br />

ez a húsz évvel ezelőtti esemény<br />

jutott eszembe. Amit<br />

elmondott a miniszterelnök<br />

úr, túl későn hangzott el, és<br />

túl kevés volt.<br />

Tisztában vagyunk a saját<br />

felelősségünkkel. Tisztában<br />

vagyunk azzal, hogy együtt<br />

kormányoztunk. Nekünk is<br />

felelősségünk van abban, ami<br />

kialakult ebben az országban.<br />

Erkölcsi kötelességünk, hogy<br />

próbáljuk kijavítani azt, amit<br />

annak idején közösen elrontottunk.<br />

Hogyan tudjuk ezt megtenni<br />

Ha olyan programokat<br />

adunk és teszünk le az asztalra,<br />

amelyek világosan, gyorsan<br />

és a lehető legrövidebb időn<br />

belül hatékonyak tudnak lenni.<br />

Abban, amit a miniszterelnök<br />

úr elmondott, természetesen<br />

vannak olyan elemek, amelyeket<br />

az SZDSZ már régóta<br />

mond. Ha akkor megcsináljuk,<br />

ma nem itt tartanánk.<br />

Mérj, mielőtt vágsz…<br />

Lendvai Ildikó (MSZP): Van<br />

egy régi magyar<br />

közmondás: mérj,<br />

mielőtt vágsz. Ha<br />

mérünk, a következő<br />

derül ki: költségvetési<br />

pluszbevétel<br />

nincs a tervezett<br />

adóátrendezésből.<br />

Az idén nulla, sőt<br />

jövőre még egy kicsit kevesebb<br />

is jön be, mint eddig.<br />

Nézzük az átlagos magyar<br />

családot – őt mindnyájan<br />

védeni akarjuk –, ahol<br />

átlagjövedelemmel rendelkeznek<br />

és két gyerekük van.<br />

Mit jelent az átrendezés egy<br />

ilyen család felnőtt munkavállalója<br />

számára, beleszámolva<br />

a kulcsok változását<br />

S beleszámolva természetesen<br />

azt is, hogy a családi<br />

pótlék az adóalapot növeli,<br />

és beleszámolva a sávhatár<br />

emelését is,<br />

ez azt jelenti, hogy átlagjövedelemmel,<br />

két gyerekkel<br />

a nettó jövedelem<br />

11 530 forinttal nő.<br />

11 530 forinttal nő!<br />

Az ilyen ember, az átlagbéres<br />

ember foglalkoztatási<br />

költsége pedig 10 ezer<br />

forinttal csökken. Mérj,<br />

mielőtt vagdalkozol! S igen,<br />

emelődik az áfa, és ez levon<br />

ebből, ezt én is tudom. Mit<br />

jelent a 3 százalékos áfaemelés<br />

egy ilyen családtag számára<br />

Még akkor is, ha feltételezzük,<br />

hogy csak a legfelső<br />

áfakulcs szerinti árut<br />

vásárol – ami nyilván képtelenség<br />

–, és ha feltételezzük,<br />

hogy minden áru árában<br />

fillérre megjelenik a 3<br />

százalékos áfaemelés, akkor<br />

a 11 530 forint nettó bérnövekedés<br />

mellett az ő kiadásai<br />

az áfaemelés miatt maximum<br />

5 ezer forint körüli<br />

összeggel emelkedhetnek.<br />

A 11 ezer áll szemben az 5<br />

ezerrel. Mérj, mielőtt vagdalkozol!<br />

N. E.<br />

Vita az önkormányzati<br />

rendszer reformjáról<br />

és a kisebb parlamentről<br />

Az ördög<br />

a részletekben van<br />

A költségek csökkentésével és a hatékonyság növelésével<br />

indokolta a kormány, hogy a válság közepette közjogi<br />

csomag-tervezettel állt elő. Lényege az önkormányzati<br />

testületi létszám felezése, a feladatok és hatáskörök újragondolása,<br />

a közigazgatás ésszerűsítése és a 199 fős parlament<br />

létrehozása, tisztán listás választással. Az alapjavaslatok<br />

elméletileg a többi pártnak is elfogadhatóak<br />

lennének, de a részletekben már nem értenek egyet. Így<br />

vajmi kevés esély van arra, hogy a vonatkozó kétharmados<br />

törvényeket és az alkotmányt módosítani lehessen. A<br />

Fidesz nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként<br />

azok után – hangoztatták –, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer<br />

szavazta le a kisebb parlamentre vonatkozó indítványuk<br />

napirendre vételét az Országgyűlésben.<br />

Csaknem felére csökkentené<br />

a kormány az országgyűlési<br />

és önkormányzati<br />

képviselők számát, s egyfordulós,<br />

listás parlamenti<br />

választást javasol. Az<br />

államnak világossá kell tennie:<br />

nagyobb önmérsékletre,<br />

önkorlátozásra, a hatékonyság<br />

növelésére van<br />

szükség – indokolta a radikális<br />

javaslatot február elején<br />

Draskovics Tibor igazságügyi<br />

miniszter az alkotmányügyi<br />

bizottságban. Számításaik<br />

szerint ezzel egy négyéves<br />

ciklusban mintegy 100 milliárd<br />

forintot lehetne megtakarítani,<br />

s a kampányköltségek<br />

is jóval alacsonyabbak<br />

lennének.<br />

Az egyfordulós választással<br />

4 milliárd forintot, a<br />

kisebb létszámú parlamenttel<br />

10 milliárdot, az önkormányzati<br />

képviselők számának<br />

felére csökkentésével<br />

47,3 milliárdot, a kistelepülések<br />

főállású polgármesteri<br />

posztjának megszüntetésével<br />

pedig 14,4 milliárd<br />

forintot spórolna meg egy<br />

kormányzati ciklusban a költségvetés<br />

– derültek ki a részletek<br />

egy kormányzati háttéranyagból.<br />

A javaslat szerint, az országgyűlési<br />

képviselőknek a jelenleginél<br />

kisebb létszáma miatt<br />

– 386 helyett 199 – mindenkinek<br />

kötelező lenne legalább<br />

egy bizottsági tagságot<br />

vállalni, amelyért nem<br />

járna külön díjazás. A képviselői<br />

költségtérítés megmaradna,<br />

de számlákkal kellene<br />

igazolni a szállás és az utazás<br />

költségeit.<br />

A Fidesz a vegyes<br />

rendszert támogatja<br />

Reagálásában Répássy<br />

Róbert (Fidesz), a kormányfő<br />

2006-os kormányprogramját<br />

idézte, amelyben az<br />

szerepel, hogy csökkenjen<br />

300 fő alá az országgyűlési<br />

képviselők száma, s az egyéni<br />

választókerületek megőrzése<br />

mellett legyen a válasz-<br />

6<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

PARLAMENT<br />

tói akaratot jobban kifejező<br />

rendszer. „Fogadjuk el az<br />

ellenzék javaslatát, ha azt<br />

mondja, hogy legyen 200<br />

fős a parlament. (...)Tegyük<br />

hozzá, hogy legyen egyfordulós<br />

a választás és legyen<br />

vegyes választási rendszer.<br />

Ezt meg fogadják el ők, és<br />

meg tudunk egyezni nagyon<br />

gyorsan” – idézte Gyurcsány<br />

beszédét az ellenzéki képviselő.<br />

Majd hozzátette: mi változott<br />

2006 óta, azon kívül,<br />

hogy a népszerűségi mutatók<br />

alapján a szocialisták<br />

nem tudnának választókerületet<br />

nyerni. A kormányfő<br />

mostani javaslatát blöffnek<br />

minősítette, amelynek elfogadása<br />

nem reális.<br />

A tiszteletdíjak meghatározásáról<br />

szóló miniszterelnöki<br />

javaslat sem<br />

elfogadható számukra,<br />

mert a különböző bizottsági<br />

tisztségek után járó<br />

juttatásokkal a képviselők<br />

jövedelme elérhetné az<br />

Orbán Viktor által korábban<br />

elfogadhatatlannak<br />

minősített egymillió forintos<br />

határt. Azzal a Fidesz<br />

egyetértene, hogy legyen<br />

a képviselőknek számlaadási<br />

kötelezettségük, ha<br />

költséget akarnak érvényesíteni.<br />

A Fidesznek kellő rutinja<br />

van a közvélemény-kutatások<br />

megnyerésében, de<br />

ebből még nem kell meszszemenő<br />

következtetéseket<br />

levonni – replikázott a<br />

kritikákra Draskovics Tibor<br />

miniszter. Wiener György<br />

szocialista szakpolitikus<br />

pedig arra emlékeztetett,<br />

hogy 2006 nyarán benyújtották<br />

javaslatukat, ám azt<br />

az ellenzék nem fogadta el.<br />

Véleménye szerint bizonyos<br />

létszám alatt lehetetlen<br />

a vegyes szisztémát<br />

fenntartani, a vegyes rendszerhez<br />

ugyanis mindenütt<br />

magas parlamenti létszám<br />

párosul. Hozzátette: a létszámokon<br />

nem érdemes<br />

vitatkozni, magáról a választási<br />

rendszerről kell beszélni.<br />

Répássy Róbert úgy látta: a<br />

kétszáz fős létszámban és a<br />

vegyes rendszerben egyetértés<br />

van, s ha csak az a vita,<br />

hogy egy- vagy kétfordulós<br />

legyen a választás, akár<br />

már 2010-ben az új szisztéma<br />

szerint lehetne szavazni<br />

– közölte.<br />

A javasolt átalakítás a két<br />

nagy pártnak kedvez<br />

A választási rendszer<br />

átalakítására vonatkozóan<br />

a kormány javaslata nem<br />

a kis pártoknak, hanem a<br />

Fidesznek és az MSZP-nek<br />

kedvez, és a hangzatos létszámcsökkentési<br />

elemei<br />

ellenére a kétpárti berendezkedés<br />

irányába ható<br />

rossz kísérlet – minősítette<br />

Gulyás József, az SZDSZ<br />

ügyvivője sajtótájékoztatóján<br />

az elképzelést. A szabad<br />

demokraták szerint minderre<br />

alkalmas lenne pártja<br />

250 fős parlamentre tett<br />

korábbi javaslata. Az SZDSZ<br />

többféle változtatási irányra<br />

is nyitott – mondta, de<br />

olyan megoldásokat nem<br />

támogat, amelyek a „választói<br />

akarat torzításával”<br />

kétpárti parlamenti vagy<br />

önkormányzati rendszert<br />

hoznak létre.<br />

A kormányfő 2007 októberében<br />

egyszer már a nyilvánosság<br />

elé állt egy átfogónak<br />

szánt közjogi csomaggal,<br />

ám azt részben saját frakciótársai<br />

s a polgármesteri lobbi<br />

meghiúsították. Az elképzelés<br />

egyik lényeges eleme<br />

ugyanis az volt, hogy 2010-<br />

től már senki ne láthasson<br />

el egyszerre polgármesteri<br />

és országgyűlési képviselői<br />

megbízatást.<br />

Így képzelik<br />

az önkormányzati reformot<br />

A kormány bevezetné,<br />

hogy az önkormányzatokban<br />

páratlan létszámmal<br />

működjenek a testületek,<br />

így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség,<br />

vagyis a<br />

döntésképtelenség. A plusz<br />

egy fő mindig a polgármester<br />

lenne.<br />

Az önkormányzati testületek<br />

létszámát jelenleg is a<br />

települések lakóinak száma<br />

alapján határozzák meg. Ez<br />

nem változna, de a településen<br />

élők száma alapján újraszabnák<br />

a testületek létszámát:<br />

a legkisebb 2, a legnagyobb<br />

– 100 001 embertől<br />

– 18 fő lehetne.<br />

A háttéranyag példaként<br />

a 200 ezernél nagyobb lélekszámú<br />

Debrecent említi,<br />

ahol jelenleg a polgármesterrel<br />

együtt 50 fős a testület.<br />

A javaslat szerint ez a szám<br />

19-re csökkenne. A dokumentum<br />

kitér arra, hogy 10<br />

ezernél több lakosú települések<br />

képviselőit vegyes<br />

helyett tisztán listás rendszerben<br />

választanák meg,<br />

vagyis megszűnne az egyéni<br />

választókerületi rendszer.<br />

A 10 ezernél kevesebb lakosú<br />

településeken ugyanakkor<br />

megmaradna a kislistás<br />

választás.<br />

A tervek szerint a 25 941<br />

önkormányzati képviselő<br />

helyett 13 576 lenne, a fővárosi<br />

és a az összes megyei<br />

közgyűlésben 901-ről pedig<br />

489-re csökkenne a létszám.<br />

A kormány azt is kezdeményezné,<br />

hogy a kétezer<br />

lakosnál kisebb településeken<br />

csak társadalmi<br />

megbízatású polgármesterek<br />

lehessenek. Kétezer és<br />

ötezer fő közt ez választható<br />

lehetőség lenne, efelett<br />

pedig kizárólag főállású<br />

településvezetőt lehetne<br />

választani.<br />

Csorbul<br />

az önkormányzatiság<br />

Az önkormányzati képviselők<br />

létszámának felére<br />

csökkentésével a Fidesz is<br />

egyetért, de szerintük ahogyan<br />

a rendszerben haladunk<br />

lefelé, annál kevésbé<br />

kell érvényesülnie a feleződésnek.<br />

A választópolgárok<br />

részéről igény van arra, hogy<br />

a képviselő kötődjön a képviselt<br />

területhez, adott esetben<br />

elszámoltatható legyen<br />

– fogalmazódott meg ellenérv<br />

is a kormányzati tervvel<br />

szemben. Részletekbe ennél<br />

mélyebben azonban nem<br />

bocsátkoztak a fideszes politikusok.<br />

Komoly kritikával illették<br />

viszont a tervet a szabad<br />

demokraták. Hankó Faragó<br />

Miklós szerint hibát követnének<br />

el, ha csak a testületek létszámában<br />

gondolkodnának.<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

7

PARLAMENT<br />

„Nem a létszám miatt drága<br />

a rendszer, hanem a mellette<br />

működő hivatalok miatt”<br />

– mondta a képviselő. Gulyás<br />

József pedig úgy vélte: az<br />

önkormányzati képviselők<br />

választását szabályozó törvényeknek<br />

nem lehet a céljuk,<br />

következményük az, hogy a<br />

településekről a független<br />

jelöltek, a civil szervezetek, illetve<br />

az 5–10 százalékos támogatottságú<br />

pártok kiszoruljanak<br />

a testületekből. „Hiába van<br />

elvben 5 százalékos bejutási<br />

küszöb, ha az átlagos méretű<br />

megyékben még 8–10 százalékos<br />

eredménnyel sem lehet<br />

mandátumot szerezni, míg a<br />

kisebb megyében 12–15 százalékkal<br />

sem” – állapította meg.<br />

Gulyás alapvető változtatásnak<br />

nevezte, hogy a kormány<br />

javaslata megszűnteti<br />

a közvetlen településrészi,<br />

egyéni választókerületi képviseletet.<br />

Álláspontja szerint<br />

a tízezres lakosságszámot<br />

meghaladó településeken<br />

az új, tisztán listás választási<br />

rendszer eltüntetné a független<br />

jelölt intézményét<br />

azzal, hogy listák állításához<br />

köti a mandátumszerzést.<br />

Ez elfogadhatatlan az<br />

SZDSZ számára.<br />

Az MDF véleménye lapzártánkig<br />

nem ismeretes.<br />

Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek. A válság miatt az eredetileg<br />

tervezettnél jóval több törvényjavaslat kerül a parlament<br />

elé, ezért ha szükséges, rendkívüli nyári ülésszakot is be kell iktatni<br />

– jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Azzal<br />

számolnak, hogy a Tisztelt Ház június 15-éig tartó tavaszi ülésszaka<br />

után, június végéig egy rendkívüli nyári ülésszakot is be kell<br />

iktatni, hogy a törvényhozás elfogadja a kormány által benyújtandó<br />

gazdasági tárgyú törvényjavaslatokat. A tavaszi napirenden<br />

mintegy 30 törvény elfogadása szerepel, ezen kívül a válság<br />

miatt várhatóan további 10–20 jogszabály-javaslatot tárgyalnak<br />

meg.<br />

Túl szigorú a Balaton-törvény.<br />

Módosíttatnák az érintett<br />

önkormányzatok az<br />

általuk túl szigorúnak talált<br />

Balaton-törvényt. A jogszabályt<br />

pár hónapja fogadta<br />

el a parlament, de 46 település<br />

– ahol csatornázottság<br />

hiányában nem adhatnak<br />

ki újabb építési engedélyt<br />

– ellehetetlenülésükről<br />

beszél. A zöldtárcánál ezért<br />

most vizsgálják, hol szükséges<br />

nagyberuházással és hol<br />

lehet olcsóbb, egyedi megoldással<br />

megvalósítani a<br />

szennyvízkezelést – mondta<br />

Szabó Imre környezetvédelmi<br />

és vízügyi miniszter<br />

a Balaton Fejlesztési Tanács<br />

(BFT) rendkívüli ülésén.<br />

Bóka István, Balatonfüred<br />

fideszes polgármestere<br />

indítványozta, hogy kezdeményezzék<br />

a Balaton-törvény<br />

újabb módosítását. Szerinte<br />

moratóriumot kellene<br />

biztosítani az érintett településeknek<br />

2012-ig, ameddig a<br />

kormány is határidőt kapott<br />

a hiányzó szennyvízberuházások<br />

megvalósítására.<br />

A 13. havi nyugdíj jövőjéről<br />

még gondolkodnának az érintettek<br />

Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium<br />

államtitkára, az Idősügyi Tanács titkára a tanácscsal<br />

történt egyeztetést követően azt mondta: a nyugdíjas<br />

szervezetek támogatták a 65 évre való korhatáremelést,<br />

de a 13. havi nyugdíj jövőjéről és a nyugdíjszámítás<br />

módjának megváltoztatásáról további konzultációt<br />

kértek.<br />

A kormány tervei szerint<br />

az idén nyugdíjba lépők már<br />

nem kapnák meg a 13. havi<br />

nyugdíjat. A többieknek<br />

pedig ez a juttatás beépülne<br />

a havi ellátásba, de csak<br />

a 62 éven felüliek számíthatnak<br />

a maximum 80 ezer<br />

forint értékű 13. havi nyugdíj<br />

beépítésére.<br />

A nyugdíjas szervezetek<br />

képviselői értik a kormány<br />

által javasolt, a nyugdíjakat<br />

érintő változtatásokat,<br />

azokat tudomásul<br />

veszik, de a részletekről<br />

még egyeztetni szeretnének<br />

– közölte Gyurcsány<br />

Ferenc miniszterelnök azt<br />

követően, hogy a nyugdíjreformról<br />

konzultált az<br />

Idősügyi Tanács tagjaival<br />

csütörtökön Budapesten.<br />

A nyugdíjas szervezetek<br />

képviselői pontosan értik:<br />

ahhoz, hogy az állam most<br />

és a jövőben is tudjon nyugdíjat<br />

fizetni, meg kell őrizni<br />

a munkahelyeket. – A<br />

megbeszélésen a szervezetek<br />

képviselői azt mondták,<br />

hogy tudomásul tudják<br />

venni, el tudják fogadni<br />

a kormány javaslatait, de<br />

még egyeztetni szeretnének<br />

a részletekről – idézte<br />

a kormányfő a találkozón<br />

elhangzottakat.<br />

Korózs Lajos, államtitkár a<br />

találkozót követően elmondta:<br />

a 13. havi nyugdíjat érintő<br />

változások kapcsán a szervezetek<br />

többféle álláspontot is<br />

megfogalmaztak, de egyetlen<br />

egy szervezet sem utasította<br />

el kategorikusan ennek<br />

a juttatásnak a beépítését az<br />

alapnyugdíjba.<br />

Az államtitkár kiemelte:<br />

szakértői szinten a jövő<br />

héten folytatódnak a konzultációk,<br />

és a jogszabálytervezetek<br />

benyújtása előtt,<br />

vélhetően március közepén,<br />

újból egyeztet majd a kormány<br />

az Idősügyi Tanácscsal.<br />

Az államtitkár kijelentette:<br />

a kormány által javasolt<br />

változtatásokkal 2050-ig<br />

fenntartható a nyugdíjrendszer.<br />

Az új nyugdíjszámítási<br />

rendszer 2010-től indulna.<br />

A kormány azt javasolja,<br />

hogy a nyugdíjszámítást – a<br />

svájci indexálás megtartása<br />

mellett – kössék össze a gazdasági<br />

növekedéssel.<br />

A kabinet elképzelései szerint<br />

hosszú átmenettel, lassan,<br />

2016-tól évente négy<br />

hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár,<br />

így 2025-ben léphetne<br />

érvénybe a 65 éves korhatár.<br />

Forrás: ÖNkorNET<br />

8<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

KÓR-KÉP<br />

Pénzügyi kockázatok<br />

az önkormányzati rendszerben<br />

Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati<br />

szektor működését. E cikkben 1 arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy<br />

a magyar önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet töltött be<br />

a politikai és gazdasági átmenet folyamatában, kimerítette tartalékait, szerkezeti<br />

reformja elkerülhetetlennek látszik. A „reformérettség” szindrómájának<br />

tekintjük azokat a pénzügyi kockázatokat, amelyek nemcsak az egyes<br />

szereplők számára, de a pengeélen táncoló magyar nemzetgazdaság egésze<br />

számára is veszélyt jelentenek. Ezért gondoljuk azt, hogy az átgondolt szerkezeti<br />

reformok elkezdésekor elsőbbséget kell adni ezen nemzetgazdasági<br />

szinten is ható problémák kezelésének. A cikkben bemutatjuk a rendszer jellemzőit,<br />

utána a már jelzett pénzügyi kockázatokat, végül pedig jelezzük a<br />

korszerűsítés lehetséges irányait.<br />

A „magyar modell”<br />

Az önkormányzati szektor<br />

biztosítja a közösségi szolgáltatások<br />

jelentős részét, a<br />

helyi önkormányzati rendszer<br />

működésének minősége<br />

jelentős mértékben meghatározza<br />

Magyarország gazdasági<br />

versenyképességét. A szektor<br />

költségvetése a bruttó hazai<br />

termék (GDP) 12 százalékát<br />

teszi ki. Jelentős nagyságrendű<br />

és meglehetősen összetett<br />

szerkezetű fizikai vagyon tulajdonosai<br />

is az önkormányzatok.<br />

Mind az árbevételt, mind az<br />

eszközállományt és a foglalkoztatottakat<br />

tekintve jelentős<br />

nagyságrendet képviselnek<br />

a kötelező önkormányzati<br />

feladatokat ellátó – zömmel<br />

önkormányzati tulajdonú<br />

– gazdasági társaságok<br />

is. Az önkormányzati szektor<br />

jelentős foglalkoztató is. A közszolgálatban<br />

foglalkoztatottak<br />

száma meghaladja a 460<br />

ezer főt. A helyi önkormányzati<br />

rendszer „magyar modelljét”<br />

az 1990-es önkormányzati<br />

törvény (Ötv.) hozta létre,<br />

amely a fejlett országokban<br />

tapasztalható integrációval<br />

szemben nemcsak az önkormányzás<br />

jogát, de a nemzetközi<br />

értelemben is széles körű<br />

feladat- és hatáskörök címzettjévé<br />

a településeket tette.<br />

A szektorban megjelenő<br />

kockázatok alapvető oka az<br />

1990-ben létrejött magyar<br />

önkormányzati modell, illetve<br />

ennek folyamatos deformációja.<br />

A modell lényegét<br />

a következőkben lehet öszszefoglalni:<br />

a helyhatóságok túlhajtott<br />

alkotmányos önállósága<br />

a közfeladatok erőteljes<br />

decentralizációja<br />

az önkormányzáshoz<br />

fűződő jog, a területi közigazgatás<br />

és a helyi közfeladat-ellátás<br />

kereteinek összemosódása.<br />

1<br />

Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete (ÁSZKUT) hasonló című<br />

tanulmányának rövidített összefoglalója.<br />

A magyar önkormányzati<br />

rendszer „konfliktuskonténerként”<br />

működik. E funkció<br />

egyik jelensége, hogy<br />

az 1990-es önkormányzati<br />

reformmal elkezdődött és<br />

azóta is tartó feladatleadás<br />

alapvető motivációja a „konfliktus<br />

decentralizáció” volt.<br />

A konfliktus decentralizáció<br />

megmutatkozhat abban is,<br />

hogy az önkormányzati feladathoz<br />

történő állami hozzájárulások<br />

súlya és reálértéke<br />

folyamatosan csökkent.<br />

A pénzügyi kockázatok<br />

Az államháztartási kiadások<br />

mintegy negyedét teljesítő<br />

helyi önkormányzati<br />

szektor növekvő fiskális kockázatok<br />

hordozója. Ez egyfelől<br />

a kormányzati statisztikai<br />

rendszer (GFS) szerint<br />

számolt deficit növekedésének<br />

és a deficit ingadozásának<br />

kockázata. A választási<br />

években az önkormányzatokra<br />

is a túlköltekezés volt<br />

a jellemző. E hullámzás sem<br />

fedi el, hogy az önkormányzatok<br />

költségvetési egyenlege<br />

romló tendenciát mutat. A<br />

szektor összesített GFS deficitje<br />

a 2006-os évhez képest<br />

2007-re több mint 100 milliárd<br />

forinttal javult. Ez a központi<br />

támogatások csökkenése<br />

ellenére következett<br />

be, azáltal, hogy a 2006. évi<br />

„választási” költségvetéshez<br />

képest az önkormányzatok<br />

is jelentős kiadáscsökkentést<br />

hajtottak végre. (Lásd: 1. táblázat)<br />

A pénzügyi kockázatok<br />

forráshiány, likviditáshiány<br />

és bonitáshiány formájában<br />

jelentkezhetnek. A forráshiány<br />

a költségvetési gazdálkodásban<br />

azt jelenti, hogy<br />

az előírt, törvényekben rögzített<br />

feladatokhoz nem rendelődik<br />

megfelelő központi<br />

forrásból származó pénzeszköz.<br />

A likviditáshiány az az<br />

eset, amikor a gazdasági szereplő<br />

tervezett bevételei és<br />

kiadásai között időbeli meg<br />

nem felelés áll fenn. A likviditási<br />

kockázat likviditáshiányban<br />

vagy éppenséggel túlzott<br />

likviditásban jelentkezhet.<br />

A bonitáshiány azt jelenti,<br />

hogy az önkormányzat az<br />

általa vállalt pénzügyi kötelezettségeknek<br />

nem képes<br />

megfelelni. A helyzet leírására<br />

a csőd fogalma itt pontatlan<br />

volna, hiszen önkormányzat<br />

jogutód nélkül nem<br />

számolható fel.<br />

A helyi önkormányzati<br />

szektor a pénzügyi kockázatok<br />

vonatkozásában sem<br />

tekinthető homogénnek.<br />

Külön szegmenst jelentenek<br />

a községi önkormányzatok,<br />

a megyei jogú városok<br />

és más városok, a megyei<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

9

KÓR-KÉP<br />

1. táblázat<br />

A magyar önkormányzati szektor GFS-rendszerű költségvetési<br />

pozíciója privatizációs bevételekkel és e nélkül<br />

Év<br />

Költségvetés GFS* egyenleg<br />

privatizációs bevételekkel<br />

önkormányzatok, a fővárosi<br />

és a kerületi önkormányzatok.<br />

Ez néhány adatból is jól látszik.<br />

(Lásd: 2. és 3. grafikon)<br />

A községi önkormányzatok<br />

szegmensében is vannak<br />

olyan szereplők, amelyek<br />

meglehetősen jó pénzügyi<br />

adottságokkal rendelkeznek.<br />

A szegmens egészében<br />

azonban a legfontosabb<br />

probléma a forráshiány. Ez<br />

csak az esetek kis részében<br />

vezet likviditás- vagy bonitáshiányhoz,<br />

mivel ennek megelőzését<br />

a kormányzat diszkrecionális<br />

eszközökkel (önhiki,<br />

miniszteri keret) általában<br />

el tudja érni. El kell gondolkodni<br />

azon, hogy az önhiki<br />

és az ún. VI/3-as miniszteri<br />

keret a pénzügyi fegyelem<br />

szempontjából jó üzeneteket<br />

közvetít-e, eléggé jó-e ezen<br />

Költségvetés GFS* egyenleg<br />

privatizációs bevételek nélkül<br />

Mrd Ft GDP százalékában Mrd Ft GDP százalékában<br />

1994 - 45,5 -1,0 -55,7 -1,3<br />

1995 8,5 0,1 -17,2 -0,3<br />

1996 47,9 0,7 0,6 0<br />

1997 66,5 0,7 -24 -0,2<br />

1998 - 8,7 0 -28,1 -0,3<br />

1999 22,9 0,2 1,1 0<br />

2000 4,9 0 -32,1 -0,2<br />

2001 1,2 0 -91,4 -0,6<br />

2002 -104,9 -0,6 -199,5 -1,2<br />

2003 - 31,6 -0,17 -40,7 -0,2<br />

2004 -16,5 0 - 119,2 -0,6<br />

2005 -81,4 -0,37 -202,6 -09<br />

2006 -156,5 -0,67 -286,5 -1,2<br />

2007 - 53,9 -0,2 -168,9 -0,65<br />

2008** -90,0 -0,33 -220,0 -0,8<br />

2009*** -134,0 - 0,5 -228,0 -0,8<br />

Forrás: Pénzügyminisztérium<br />

* Az eredeti (ma nem érvényes) módszertan szerint a GFS egyenlegbe beszámították a<br />

privatizációs bevételt. Ezt az új GFS szabvány és az ESA módszertan nem engedi.<br />

** Előzetes<br />

*** Költségvetési törvény számítási anyaga szerint<br />

támogatások célzottsága. Az<br />

intézet által elvégeztetett felmérés<br />

eredményei e tekintetben<br />

legalábbis kétségeket<br />

támasztanak. Ezért, valamint<br />

pénzügyi súlya miatt ez<br />

a szegmens a költségvetési<br />

szabályok betarthatósága<br />

szempontjából nem hordoz<br />

jelentős makrogazdasági<br />

szintű fiskális kockázatot. Az<br />

állandósult forráshiány miatt<br />

azonban az itt élő lakosság<br />

alapvető közszolgáltatásokhoz<br />

nem vagy nem megfelelő<br />

minőségben jut hozzá.<br />

Más a helyzet a nagyvárosokkal.<br />

E jó fiskális kapacitással<br />

rendelkező csoport gyorsuló<br />

mértékben adósodott el, ami<br />

együtt járt a rejtett adósságok,<br />

feltételes kötelezettségvállalások<br />

(PPP szerződések,<br />

kezességek) állományának<br />

növekedésével. A nyílt eladósodás<br />

elsősorban kötvénykibocsátás<br />

formájában történt.<br />

A kötvényeket az önkormányzatok<br />

egy számszerűen kicsi,<br />

de költségvetési és vagyoni<br />

súlyát tekintve meghatározó<br />

csoportja (megyei jogú<br />

városok, városok egy része,<br />

a megyei önkormányzatok)<br />

bocsátotta ki. A zömmel devizában<br />

denominált kötvénykibocsátás<br />

egyfelől jelentős<br />

árfolyamkockázatot jelent,<br />

másfelől azt eredményezi,<br />

hogy jelentős szabad pénzeszközök<br />

halmozódtak fel e<br />

szereplőknél. (Lásd: 4. grafikon)<br />

A kibocsátott kötvényekből<br />

rendelkezésre álló források<br />

kisebb része használódott<br />

beruházásokra. A bevont források<br />

egy része a működési<br />

hiányt fedezte, más része<br />

pedig pénztartalékként ülepedett<br />

le. Ezek gyors elköltése<br />

makrogazdasági szinten is<br />

kockázatot jelent. A kötvénykibocsátásokból<br />

származó<br />

pénzeszközök tartalékolása<br />

a következő két évben „meglepetésszerű”<br />

önkormányzati<br />

beruházási boom-ot, ezzel<br />

akár 0,3–0,7 százalékos GDParányos<br />

európai statisztikai<br />

szabványoknak (ESA) megfelelően<br />

számított hiánytöbbletet<br />

is eredményezhet.<br />

A megyei önkormányzatok<br />

esetében a fenti kockázatok<br />

még azzal is kiegészülnek,<br />

hogy a megyék önálló<br />

bevételi forrással lényegében<br />

nem rendelkeznek, azaz<br />

igen szerény fiskális kapacitásaik<br />

ellenére adósodtak<br />

el. Az illetékbevételeik az<br />

örökösödési illeték eltörlése<br />

és a várhatóan gyengülő<br />

ingatlanforgalom miatt<br />

csökkenni fognak. Következésképpen<br />

esetükben nem<br />

látszik az a pénzügyi többlet,<br />

amely majd fedezetet nyújt<br />

a kötvények visszafizetésére.<br />

A megyei önkormányzatok<br />

kockázatait az egy lakosra<br />

jutó adósságállomány nem<br />

mutatja jól.<br />

Nem elhanyagolható mértékű<br />

a fővárosi önkormányzat<br />

eladósodottsága. Figyelmet<br />

érdemel, hogy az „elszegényedő”,<br />

romló pénzügyi<br />

helyzetben lévő főváros mellett<br />

viszonylag „gazdag”, stabil<br />

pénzügyi helyzetben lévő<br />

kerületek is működnek.<br />

Az eladósodási folyamat<br />

eddig nem mutatott öszszefüggést<br />

az EU-s források<br />

abszorpciójával. Ez utóbbi<br />

maga is fontos kockázatot<br />

jelent. Az önkormányzati<br />

beruházások növekedése<br />

önmagában nem lesz<br />

jó hír, hiszen egyelőre nincsenek<br />

biztosítékok arra,<br />

hogy az EU-s forrásokból<br />

pénzügyileg is fenntartható<br />

kapacitások jönnek létre.<br />

Ez önmagában is aláhúzza<br />

a tervezési rendszer sürgős<br />

fejlesztésének szükségességét.<br />

Szabálytalan felhasználás<br />

esetén a keletkező<br />

visszafizetési kötelezettségek<br />

miatt jövőbeni<br />

költségvetési terhekre<br />

lehet számítani. A mai helyzetben<br />

az önkormányzati<br />

projektek esetén történő<br />

visszafizetés terheit az állami<br />

költségvetés viselné. A<br />

jelenlegi pénzügyi válság<br />

körülményei között nem<br />

zárható ki az unió végrehajtó<br />

és ellenőrző szerve-<br />

10<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

KÓR-KÉP<br />

inek – a források szabályszerű<br />

felhasználásával kapcsolatos<br />

– szigorának növekedése.<br />

A pénzügyi kockázatok<br />

kezelése a pénzügyi<br />

fegyelem erősítésével<br />

Az a véleményünk, hogy<br />

a jelenlegi szabály- és intézményrendszer<br />

nem alkalmas<br />

a szektor kockázatainak<br />

kezelésére, a mindenkori<br />

kormány ehhez a szükségesnél<br />

kevesebb eszközzel<br />

rendelkezik. Ráadásul a mostani<br />

rendszer a felelősen gazdálkodó<br />

testületeket bünteti,<br />

a „potyázókat” preferálja,<br />

így nem ösztönöz felelős<br />

gazdálkodásra. A jelenlegi<br />

alkotmány keretei között is<br />

van lehetőség a pénzügyi<br />

fegyelem erősítésével a kockázatok<br />

kezelésére. A helyi<br />

önkormányzati szint pénzügyi<br />

kockázatainak mérséklése<br />

komplex megközelítést<br />

igényel. A komplexitás azt<br />

is jelenti, hogy törekedni<br />

kell arra, hogy e változások<br />

a rendszerszerű átalakítást<br />

erősítsék. A megoldás célszerűen<br />

kiterjed a szereplők<br />

költségvetési korlátjára,<br />

pénz és tőkepiaci kapcsolataira,<br />

pénzügyi beszámolója<br />

minőségének javítására<br />

éppúgy, mint a pénzügyi<br />

jogbiztonság garanciáira és<br />

nem utolsó sorban az ellenőrzés<br />

rendszerére.<br />

Az információgazdálkodási<br />

rendszer korszerűsítése<br />

Úgy gondoljuk, hogy<br />

a vázolt kockázatok okai<br />

között rá kell mutatnunk<br />

az információgazdálkodási<br />

rendszer gyengeségeire. Az<br />

ebből adódó káros hatásokra<br />

– amelyek persze nem korlátozódnak<br />

csupán az államháztartás<br />

helyi szintjére – az<br />

ÁSZ számtalanszor felhívta a<br />

figyelmet. Az ÁSZ Közpénzügyi<br />

Tézisei pedig a megoldással<br />

kapcsolatos javaslatokat<br />

is megfogalmaztak.<br />

Itt ezzel kapcsolatosan csupán<br />

azt az „egyszerű” igazságot<br />

jelezzük, hogy adekvát<br />

információ nélkül minden<br />

döntés vakrepülés. Az<br />

államháztartási információs<br />

rendszer általános korszerűsítésén<br />

túl szükséges<br />

egy Országos Adat Kataszter<br />

(OAK) felállítása, amely<br />

a pénzügyi adatokon túl a<br />

fizikai és humánerőforrásokra<br />

vonatkozó adatokat is tartalmaz.<br />

Az államháztartás központi<br />

és helyi szintjének<br />

kapcsolatrendszere<br />

A forrásszabályozás rendszere<br />

egyfelől jól-rosszul<br />

próbált összhangot teremteni<br />

az ágazati törvényekben<br />

megfogalmazott, helyenként<br />

maximalista szakmai<br />

igények és a pénzügyi realitások<br />

között, másfelől meglehetősen<br />

durva formában<br />

közvetítette az önkormányzatoknak<br />

a makroökonómiai<br />

helyzetből adódó fiskális<br />

feltételeket. Ebből adódóan<br />

a forrásszabályozás elaprózottá,<br />

áttekinthetetlenné és<br />

nagyon változékonnyá vált.<br />

Kis túlzással azt mondhatjuk,<br />

hogy az önkormányzatok<br />

rövid távú gondolkodásának<br />

egyik fő oka maga a<br />

forrásszabályozás. Szüksé-<br />

2. grafikon<br />

A különféle önkormányzattípusok néhány pénzügyi jellemzője<br />

százalékban<br />

Főváros Fővárosi kerület Megyei jogú város<br />

Városok Nagyközségek Községek<br />

Megyei önkormányzatok<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

11

KÓR-KÉP<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

100 000 150 000 200 000<br />

50 000<br />

3. grafikon<br />

Egy lakosra jutó önkormányzati adósság<br />

önkormányzattípusonként, 2007, ezer Ft<br />

Országos átlag<br />

Főváros<br />

gesnek és lehetségesnek látjuk<br />

az elaprózottság (a normatívák<br />

számának) radikális<br />

csökkentését, a kiszámíthatóság<br />

erősítését. Léteznek<br />

olyan technikák, amelyek<br />

különböző makroökonómiai<br />

változókhoz (infláció,<br />

adóbevételek alakulása stb.)<br />

rögzítik az állami hozzájárulásokat.<br />

Úgy gondoljuk,<br />

4. grafikon<br />

Fővárosi kerület<br />

Megyeszékhely, megyei jogú város<br />

Nem megyeszékhely, megyei jogú város<br />

Megye<br />

Város<br />

Nagyközség<br />

Község<br />

hogy a forrásszabályozást<br />

a központi költségvetésből<br />

ki kellene emelni, a fő szabályokat<br />

külön törvényben,<br />

egy meghatározott politikai<br />

ciklusra kell rögzíteni. Az<br />

éves költségvetésekben az<br />

állami hozzájárulások és az<br />

adóátengedés konkrét globális<br />

mértékét kellene meghatározni.<br />

A helyi önkormányzati szektor<br />

kötvénykibocsátásai 2007–2008 (millió forint)<br />

2006 2007 2008<br />

HUF CHF EUR<br />

Korszerű tervezési<br />

módszerek alkalmazása<br />

A kiadási szerkezet változtatása<br />

és a stratégiai<br />

szemléletű gazdálkodás<br />

erősítése nem képzelhető<br />

el a hagyományos bázis<br />

alapú költségvetési tervezéssel.<br />

Az ismert teljesítményalapú<br />

költségvetési<br />

tervezési technikák (nullbázisú-<br />

és a programalapú<br />

költségvetés) jelentősen<br />

hozzájárulhatnak a helyi<br />

tartalékok feltárásához és<br />

az önkormányzati fejlesztések<br />

pénzügyi fenntarthatóságának<br />

biztosításához.<br />

E technikák alkalmazásának<br />

az előző két javaslatban<br />

megfogalmazottak<br />

szükséges, de nem elégséges<br />

feltételeit jelentik.<br />

Kincstári rendszerre<br />

történő áttérés<br />

Az önkormányzatok pénzgazdálkodásának<br />

a központi<br />

kincstári rendszeren kívül<br />

tartása továbbra is indokolt.<br />

Ugyanakkor érdemes volna<br />

egy speciális önkormányzati<br />

kincstár 2 létrehozását<br />

meggondolni. E kincstáron<br />

keresztül történhet a<br />

központi források folyósítása,<br />

a központi számlavezetés<br />

miatt lényegében<br />

megvalósul ezek felhasználásának<br />

ellenőrzése is.<br />

Az önkormányzatok saját<br />

bevételei (pl. helyi adók,<br />

térítési díjak stb.) e kincstári<br />

számlára érkeznek, a<br />

kifizetések, benne a munkabérek<br />

átutalása is innen<br />

történne. A központosított<br />

pénzkezelés megteremtené<br />

a hivatalok száma és létszáma<br />

csökkentésének feltételeit.<br />

Az önkormányzatok<br />

fölös likviditását e kincstár<br />

kezelné oly módon, hogy a<br />

pozitív egyenlegért kamatot<br />

fizet, a likviditást pedig<br />

a szektor más illikvid szereplői<br />

és az állami likviditáskezelésre<br />

lehetne használni.<br />

A betéti kamatot a diszkont<br />

kincstárjegy aktuális<br />

hozamához lehetne igazítani.<br />

Nem sérül az önkormányzatok<br />

más pénzügyi megtakarítások<br />

igénybevételének<br />

joga éppúgy, mint a fejlesztési<br />

hitelfelvételi lehetősége.<br />

Ez utóbbi új a szabályok<br />

között. A kincstár működésébe<br />

olyan garanciák építhetők,<br />

(jogi forma, vezető<br />

testületek stb.), amelyek<br />

megvédik az önkormányzatokat<br />

az állami önkénytől.<br />

A kincstár létrehozása<br />

esetén gazdája lehetne az<br />

OAK-nak.<br />

Az adósságrendezési<br />

törvény következetesebb<br />

alkalmazása<br />

A hatályos adósságrendezési<br />

eljárásról szóló törvény<br />

egyik legjobban sikerült<br />

eleme a szektort szabályozó<br />

jogszabályoknak.<br />

Úgy gondoljuk, hogy konkrétabb<br />

felelősségi szabályok<br />

és az adósságrendezés<br />

2<br />

A kincstár kizárólag számlavezető és betétgyűjtő funkciót látna el, ez különbözteti<br />

meg a banktól. A központi számlavezetés és betétgyűjtés lehetővé teszi a<br />

rászoruló önkormányzatok számára a likviditás biztosítását. Az önkormányzati<br />

tulajdonú bank az önkormányzatok hitelezését a prudenciális szabályozás elvei<br />

szerint nem végezheti, ezért illúzió az önkormányzati bank gondolata.<br />

3<br />

A Gatrantica Zrt. jelenleg is működtet ilyen üzletágat.<br />

12<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

KÓR-KÉP<br />

szabályainak módosítása<br />

döntően preventív hatásként<br />

erősítené az önkormányzatok<br />

pénzügyi fegyelmét<br />

és csökkentené a moral<br />

hazard szituációk kialakulásának<br />

esélyét.<br />

Az önkormányzati<br />

hitelfelvétel szabályozása<br />

A ma érvényes adósságszabály<br />

kontraproduktív,<br />

a jelenlegi kihívásoknak<br />

nem felel meg. Olyan szabály<br />

kidolgozása szükséges,<br />

amely biztosítja a maastrichti<br />

fiskális kritériumok érvényesülését.<br />

Ez annál is fontosabb,<br />

mivel az euró bevezetése<br />

után ezen szabályok<br />

betartása ugyanúgy kiemelt<br />

fiskális cél marad.<br />

Önkormányzati<br />

hitelgarancia intézmény<br />

létrehozása<br />

Az előttünk álló időszakban<br />

kulcskérdés az önkormányzatok<br />

hitelképességének javítása.<br />

Az előbbieken túlmenően<br />

ezt a meglévő önkormányzati<br />

hitelgarancia-rendszer kiteljesítése<br />

jelentené. Az önkormányzatok<br />

számos olyan felhalmozási<br />

feladattal szembesülnek,<br />

amelyekre sem saját,<br />

sem EU-s forrás nincs, s amelyek<br />

teljesülése stratégiai kérdés.<br />

A jelenlegi helyzethez 3<br />

képest előre kell lépni, hiszen<br />

ennek az eszköznek egyenlőre<br />

marginális szerepe van.<br />

Érdemben lehetne csökkenteni<br />

a garancia díjat, ha a források<br />

olcsók és megfelelő minősítési<br />

rendszer (rating) alkalmas a<br />

kockázatok pontos bemérésére.<br />

A forrás lehetne az EU-s források<br />

átcsoportosítása a rating<br />

pedig szakmai kérdés.<br />

A költségvetésen kívüli szektor<br />

transzparenciájának<br />

biztosítása<br />

Az önkormányzati rendszer<br />

fontos és megőrzendő<br />

vonása, hogy az önkormányzatok<br />

nagy szabadságot<br />

élveznek a feladatellátás<br />

szervezeti kereteinek<br />

megválasztásában. Az<br />

is igaz, hogy ezen szereplők<br />

vonatkozásában az önkormányzatok<br />

irányítási lehetőségei<br />

meglehetősen korlátozottak,<br />

a jelenlegi gazdálkodási<br />

rendszerben az<br />

önkormányzati gazdaság<br />

egészének kockázatai nem<br />

jelennek meg. Úgy gondolom,<br />

hogy mind a folyó gazdálkodás,<br />

mind a beszámolás<br />

terén közelebb kell hozni<br />

egymáshoz a költségvetési<br />

és az azon kívüli feladatellátókat.<br />

Ez részben a beszá-<br />

A stilizált forgatókönyvek összehasonlítása<br />

Dimenziók A szerkezeti változásokat célul kitűző forgatókönyv Az önkormányzati minimum meghatározásán<br />

alapuló forgatókönyv<br />

Alkotmányos státus,<br />

közigazgatási beosztás<br />

Önkormányzati<br />

feladattelepítés<br />

Az önkormányzati<br />

feladatellátás<br />

szervezeti keretei<br />

– középszint kijelölése és adókivetés jog és/vagy<br />

adómegosztásban kulcsszerep,<br />

– kötelező társulás intézménye,<br />

– önkormányzatok tulajdonosi jogosítványainak módosítása.<br />

– differenciált feladattelepítés,<br />

– állami szint, önkormányzati középszint és a helyi szint<br />

közötti feladatmegosztás.<br />

– a költségvetésen kívüli feladatellátás „piacának”<br />

egységesítése,<br />

– a közüzemi vállalatok corporate governance szabályainak<br />

specifikálása,<br />

– árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése,<br />

– a helyi beruházási döntési mechanizmus szabályozása.<br />

– ágazati törvények deregulálása, minimális<br />

feladatok rögzítése, többcélú kistérségi társulások<br />

finomhangolása,<br />

– kötelező társulás intézménye konkrét szakpolitikai<br />

területen.<br />

– rugalmas feladat-ellátási formák ösztönzése.<br />

– a közüzemi vállalatok corporate governance<br />

szabályainak specifikálása,<br />

– árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése,<br />

– a helyi beruházási döntési mechanizmus<br />

szabályozása.<br />

Pénzügyi<br />

rendszer<br />

Forrásszerkezet<br />

és allokáció<br />

– központi adók középszinttel történő megosztása,<br />

(Ez a regionális fejlettségbeli kiegyenlítések eszköze.)<br />

– települések közötti kiegyenlítés a középszint által,<br />

– a helyi adónemek változtatása, vagyoni típusú<br />

adók erősítése,<br />

– a helyi adók település és társulások közötti horizontális<br />

megosztásának intézménye.<br />

– kötött felhasználású állami hozzájárulás<br />

a kötelező feladatokhoz, jogcímek számának<br />

radikális csökkentése,<br />

– a települések adottságait figyelembe vevő<br />

kiegyenlítés,<br />

– az szja-megosztás – esetleg a kiegyenlítéssel<br />

összekötve és a feladatfinanszírozás különválasztása,<br />

– helyi adónemek változtatása (vagyoni típusú adók<br />

erősítése).<br />

Pénzügyi<br />

fegyelem<br />

– információgazdálkodás korszerűsítése,<br />

– forrásszabályozási törvény,<br />

– korszerű tervezési módszerek alkalmazása,<br />

– önkormányzati kincstár,<br />

– következetesebb adósságrendezési szabályozás,<br />

– működési deficit lehetőségének kizárása,<br />

– új hitelfelvételi szabály,<br />

– önkormányzati hitelgarancia intézmény,<br />

– ellenőrzési rendszer erősítése.<br />

– információgazdálkodás korszerűsítése,<br />

– forrásszabályozási törvény,<br />

– korszerű tervezési módszerek alkalmazása,<br />

– következetesebb adósságrendezési szabályozás,<br />

– új hitelfelvételi szabály,<br />

– önkormányzati hitelgarancia intézmény,<br />

– ellenőrzési rendszer erősítése.<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

13

KÓR-KÉP<br />

moló és információs rendszerek,<br />

részben a corporate<br />

governance szabályok szigorításával<br />

lehet elérni.<br />

A pénzügyi ellenőrzés<br />

erősítése<br />

Biztosítani szükséges,<br />

hogy a minden közpénz<br />

ellenőrzésének elve párosuljon<br />

költséghatékony<br />

megoldásokkal. A már<br />

említett kincstár tovább<br />

erősíti a beépített ellenőrzési<br />

mechanizmusok szerepét.<br />

A szakellenőrzések<br />

és a pénzügyi ellenőrzés<br />

együttes alkalmazása<br />

nagyon fontos. Szükséges<br />

megoldani, hogy minden<br />

önkormányzat zárszámadását<br />

külső pénzügyi ellenőrzésnek<br />

vessék alá. Költséghatékonyan<br />

ezt outsourcinggal<br />

lehet megoldani,<br />

hiszen az ÁSZ kapacitásait<br />

nem érdemes ilyen „idény<br />

jellegű” feladat igényeihez<br />

igazítani. Államháztartási<br />

könyvvizsgálók bevonásával<br />

lehetővé kell tenni, hogy<br />

az ÁSZ és a Könyvvizsgálói<br />

Kamara által kialakított vizsgálati<br />

program és módszertan<br />

alapján minden önkormányzat<br />

beszámolója hitelesítve<br />

legyen. Az ÁSZ megfelelő<br />

mintavétel alapján e<br />

jelentések utólagos minőségbiztosítását<br />

elvégezné.<br />

Egyebekben kapacitásait<br />

a nagy kockázatú önkormányzatok<br />

gazdálkodásának<br />

szabályszerűségi és<br />

teljesítményellenőrzésére<br />

fordítaná. Ez nem zárná ki<br />

azt a lehetőséget, hogy az<br />

önkormányzat könyvvizsgálót<br />

alkalmazzon.<br />

A működési deficit<br />

lehetőségének<br />

megszüntetése<br />

A nemzetközi gyakorlatban<br />

ritka az, hogy a szubnacionális<br />

kormányzatok folyó<br />

és felhalmozási költségvetése<br />

között szabad az átjárás. A<br />

hazai gyakorlatban az „egységes<br />

pénzalap” arra szolgált,<br />

hogy a feladatok alulfinanszírozását<br />

lehessen a vagyon terhére<br />

kompenzálni. A mai „kollektív<br />

felelőtlenség” rendszerét<br />

az aranyszabály alkalmazásával<br />

lényegesen tisztábbá<br />

lehetne tenni. Ez mindenképpen<br />

az Ötv. módosítását<br />

követeli.<br />

A szerkezeti reformok két<br />

lehetséges forgatókönyve<br />

Az önkormányzati rendszer<br />

szerkezeti átalakítása, egy konzisztens<br />

rendszer létrehozása a<br />

versenyképességet elősegítő<br />

közszektor reformok ésszerű<br />

és megkerülhetetlen kiindulópontja.<br />

A közszektor reformok<br />

kulcskérdése ugyanis a<br />

közfeladatok terjedelmének<br />

meghatározása és ezek kormányzati<br />

szintek közötti észszerű<br />

megosztása. Erre épülhet<br />

rá a közigazgatás területi<br />

beosztása, illetve a feladatellátás<br />

szervezeti és financiális<br />

feltételeinek biztosítása.<br />

A rendszer átfogó korszerűsítésére<br />

több szakmailag lehetséges<br />

megoldás létezik. A rendszerszerű<br />

megoldás két dolgot<br />

feltételez. Egyfelől azt, hogy a<br />

rövid távú kormányzati lépések<br />

és folyamatok ne akadályozzák<br />

a későbbi lépéseket, másfelől a<br />

változások konzisztens modell<br />

irányába történjenek. A forgalomban<br />

lévő javaslatok általában<br />

elhanyagolják a komplexitás<br />

kérdését. A konzisztenciát<br />

biztosítja, ha az önkormányzati<br />

működés minden dimenzióját<br />

érintik. Gondoljunk a Rubik-kockára.<br />

Ha olyan stratégiát választunk<br />

ebben, hogy egyetlen<br />

oldalra koncentrálunk, akkor a<br />

többi oldal megoldása során a<br />

már kiforgatott egyszínű oldal<br />

is elromlik.<br />

A különböző dimenziók<br />

átalakítása nemcsak szakmai,<br />

de politikai konszenzust is igényel.<br />

Az önkormányzati rendszer<br />

közjogi vonatkozásainak<br />

és a kormányzati szintek közötti<br />

feladatmegosztás újraszabályozásához<br />

szükséges az<br />

alkotmány és az önkormányzati<br />

törvény jelentős módosítása.<br />

Ennek politikai feltételeinek<br />

megteremtődése esetén<br />

beszélünk a szerkezeti<br />

(modellváltást) változásokat<br />

középpontba állító első forgatókönyvről.<br />

Világosan látni<br />

kell, hogy egy ilyen forgatókönyv<br />

felvállalása a politikai<br />

osztály számára – a számukra<br />

is világos előnyök mellett – számos<br />

bizonytalansággal is jár,<br />

hiszen ez egyben a választási<br />

rendszer átalakítását is eredményezi.<br />

A politikai konszenzus<br />

hiánya esetén a második<br />

forgatókönyvnek az önkormányzati<br />

minimum megállapítását<br />

és az ehhez kapcsolódó<br />

pénzügyi mechanizmusokat<br />

kell középpontba állítani.<br />

Ez is reformértékű változás<br />

volna, hiszen a rendelkezésre<br />

álló források és a tényleges<br />

lehetőségek felvállalása szerzett<br />

jogok és status quo-k felmondását<br />

jelentené. Úgy gondoljuk,<br />

hogy mindkét forgatókönyv<br />

esetében szükséges<br />

a politikai erők kooperációja,<br />

hiszen „ellenszélben” a formailag<br />

feles törvényekre korlátozódó<br />

második forgatókönyv<br />

sem életképes. Nem osztjuk<br />

tehát azt a vélekedést, amely<br />

kizárólag a „sima” és a „kétharmados”<br />

kérdésekben látja a<br />

megvalósíthatóság törésvonalát.<br />

Az áttekinthetőség érdekében<br />

a forgatókönyvek fontosabb<br />

jellemzőinek összehasonlítását<br />

mátrixban (Lásd:<br />

előző oldal) is ábrázoljuk.<br />

Vígvári András<br />

Négy település pályázik városi címre a Közép-dunántúli<br />

Régióban. Lejárt a várossá válási pályázatok beadási határideje. A<br />

Közép-dunántúli Régióban négy település: Csákvár, Rácalmás, Tát,<br />

Balatonkenese pályázik. A döntés a köztársasági elnöké. Tát (5614<br />

lakos) Esztergom és Dorog közelében, fejlett térségben fekszik<br />

a Duna mellett, ami sok lehetőséget ad. Balatonkenese a maga<br />

3604 lakosával nem nagy, ám köztudott, hogy nyaranta jóval<br />

többen élnek ott. Csákvár korábban mezőváros volt, ma 5258<br />

lakosával mikroközpont a Vértes alján. Erősségük az egészségügy,<br />

hiszen ott van a megyei kórház egyik részlege, mentőállomásuk<br />

van, jó néhány szakrendelés, több gyógyszertár is szolgálja<br />

a lakókat. Rácalmásnak 4425 lakosa van. A Dunaújvárostól<br />

és Adonytól is 10–11 kilométerre fekvő település az elmúlt<br />

10–15 évben dinamikusan fejlődött, az adatok szerint a lélekszám<br />

növekedésében a megyén belül a második helyen áll.<br />

Területén működik a Hankook gumigyár, és a 6-os út mellett<br />

egyre több középvállalkozás telepszik meg. A Jankovich-kúriában<br />

létrehozott rendezvényközpont a környéken, de a tágabb<br />

környezetben is a legszebb.<br />

14<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

Szárliget. Mezei Ferenc<br />

független jelöltet választották<br />

polgármesternek<br />

december 7-én hat független<br />

és egy MSZP-s jelölt<br />

közül a Komárom-Esztergom<br />

megyei településen,<br />

ahol az 1853 választásra<br />

jogosult szavazó csaknem<br />

40 százaléka vett<br />

részt, közülük 27 százalék<br />

szavazott Mezei Ferencre.<br />

A korábbi polgármester,<br />

Andráska Gyula 11 évig irányította<br />

a falut, majd szeptember<br />

elején lemondott és<br />

nyugdíjba ment. Távozásának<br />

okát az elégtelen önkormányzati<br />

finanszírozásban<br />

és egészségügyi okokban<br />

jelölte meg.<br />

Tápiógyörgye. Póczné<br />

Fehér Máriát választották<br />

meg december 7-én a Pest<br />

megyei Tápiógyörgye polgármesterének.<br />

A 2858 választásra<br />

jogosult lakos közül 1251-<br />

en járultak az szavazóurnákhoz,<br />

és 602 szavazattal Póczné<br />

Fehér Máriát választották<br />

a négy független jelölt közül.<br />

Varró István korábbi polgármester<br />

589 jelölést kapott,<br />

a másik két jelölt néhány tíz<br />

szavazatot ért el az időközi<br />

választáson.<br />

KOR-KÉP<br />

Időközi önkormányzati választások<br />

Előző lapzártánk óta (2008. december 5.) húsz településen<br />

tartottak időközi választást. Mindenütt felmerült<br />

a települések vezetőinek cseréje, így húszból<br />

húsz esetben döntöttek a leendő polgármester személyéről.<br />

Az eredmények szerint három helyen kapott<br />

újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken<br />

(Bácsalmás, Dámóc, Heves, Nagymaros),<br />

ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak<br />

összlétszámát (29 fő) figyelembe véve nyolc képviselőt<br />

újraválasztottak.<br />

Téglás. Czibere Béla<br />

független jelölt nyerte a<br />

december 7-én tartott időközi<br />

polgármester-választást<br />

a Hajdú-Bihar megyei<br />

Téglás településen. Az 5041<br />

választásra jogosult polgár<br />

közül 2584-en járultak az<br />

urnákhoz. A választás, amelyen<br />

két jelölt, Czibere Béla<br />

(független) és Szegedi Attila<br />

(MSZP) indult, érvényes<br />

volt. A szavazatok többségét,<br />

1802 voksot, Czibere<br />

Béla szerezte meg, így ő lett<br />

a választás nyertese. Szegedi<br />

Attilára 775-en szavaztak.<br />

A szavazást a korábbi polgármester,<br />

Csobán József<br />

halála miatt írták ki.<br />

Bácsalmás. Zalántai<br />

Endre, független jelöltként<br />

indult korábbi polgármestert<br />

választották újra a<br />

Bács-Kiskun megyei Bácsalmás<br />

település vezetőjének<br />

december 14-én. Zalántai<br />

Endre a szavazatok 64 százalékát<br />

szerezte meg, míg<br />

a szintén független jelöltként<br />

induló Tanács Róbert<br />

a szavazatok 36 százalékát<br />

kapta. A választáson 2459<br />

állampolgár vett részt, a szavazásra<br />

jogosultak 40,8 százaléka.<br />

Mivel a képviselőtestület<br />

feloszlatta magát,<br />

így képviselőket is választottak<br />

a településen. A 13<br />

képviselői helyért 40 jelölt<br />

versengett.<br />

Dámóc. Tömös Béla<br />

Gyuláné független jelöltet<br />

választották meg december<br />

14-én a Borsod-Abaúj-<br />

Zemplén megyei Dámóc<br />

község polgármesterének.<br />

A 424 fős település választásra<br />

jogosult 321 polgára<br />

közül 230-an adták le voksukat.<br />

Az időközi választásra<br />

azért volt szükség, mert<br />

szeptember 30-án feloszlatta<br />

magát a dámóci önkormányzat.<br />

A kevesebb mint félezer<br />

lakosú település képviselőinek<br />

többsége úgy döntött,<br />

hogy visszaadja mandátumát,<br />

mert nem sikerült teljesíteniük<br />

időarányosan a<br />

2006-os választási kampány<br />

során megfogalmazott vállalásaikat<br />

és az önkormányzat<br />

is nehéz anyagi helyzetben<br />

van. Dámóc polgármesteri<br />

posztjáért hárman – köztük a<br />

volt polgármester – versengtek,<br />

míg az öt megüresedett<br />

képviselői helyért tizennégyen<br />

indultak.<br />

Kartal. Tóth Ilko Mihály<br />

győzött december 14-én a<br />

Pest megyei Kartalon tartott<br />

időközi polgármester-választáson.<br />

A választást azért kellett<br />

megtartani, mert az előző<br />

polgármester szeptember<br />

14-én elhunyt. Helyére hatan<br />

pályáztak: egy személy a<br />

KDNP, egy a Jobbik jelöltjeként,<br />

négyen pedig függetlenként.<br />

A 4700 választásra<br />

jogosult lakos közül 1745-en<br />

járultak az urnák elé, s közülük<br />

1088-an Tóth Ilko Mihály<br />

vállalkozóra adták le voksukat.<br />

A második helyezett a<br />

KDNP jelöltje lett, aki 266<br />

szavazatot kapott.<br />

Sátorhely. Lőrincz<br />

Árpád független jelölt nyert<br />

a Baranya megyei Sátorhelyen<br />

tartott polgármesterválasztáson.<br />

A december 14-<br />

ei eseményen Lőrincz Árpád<br />

202 szavazatot kapott. A<br />

mintegy 700 lelket számláló<br />

település 564 választópolgára<br />

közül 319 járult<br />

az urna elé. A választásra<br />

azért volt szükség, mert<br />

Sátorhely korábbi vezetője,<br />

Jónás Ferenc októberben –<br />

döntését nem indokolva –<br />

megvált tisztségétől.<br />

Sormás. Póczai Zoltán<br />

korábbi polgármestert<br />

választották meg három<br />

független jelölt közül a<br />

Zala megyei Sormás polgármesterének<br />

december<br />

14-én. A település vezetőjének<br />

szeptemberben jogerős<br />

bírósági ítélet miatt<br />

szűnt meg a megbízatása,<br />

2006-ban pedig a képviselő-testület<br />

függesztette<br />

fel tisztségéből. Az időközi<br />

választáson 60 százalékos<br />

részvételi arány mellett<br />

Póczai Zoltán 197 szavazatot<br />

kapott, Gaál Lajos 178,<br />

Rákos Lászlóné pedig 107<br />

voksot gyűjtött. A Nagykanizsához<br />

közeli település 795<br />

szavazásra jogosult polgára<br />

közül 483 választó vett részt<br />

a voksoláson.<br />

Bekölce. Dr. Horoghné<br />

dr. Németh Katalin személyében<br />

új polgármestert<br />

választottak december 21-<br />

én a Heves megyei Bekölce<br />

élére. Az önkormányzat<br />

önfeloszlatása miatt írták<br />

ki a helyi időközi választásokat<br />

a településen, ahol a<br />

polgármester személyére,<br />

valamint a képviselő-testület<br />

jelöltjeire szavaztak a<br />

helybéliek. A polgármesteri<br />

székért három jelölt indult:<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

15

KOR-KÉP<br />

a korábbi polgármester,<br />

Liktor István, a jegyző, Dr.<br />

Horoghé dr. Németh Katalin,<br />

valamint Pallagi Károlyné<br />

Holló Ilona. A legtöbb<br />

voksot (172) Dr. Horoghé<br />

dr. Németh Katalin kapta,<br />

Liktor István 139-et, Pallagi<br />

Károlyné Holló Ilona 79<br />

szavazatot szerzett. A képviselő-testületi<br />

tagságért<br />

huszan indultak, közülük<br />

választották meg a 7 képviselőt.<br />

A körjegyzőség új<br />

vezetője Szabó Ágnes lett,<br />

az aljegyző Bozsik Péter.<br />

A voksoláson a mintegy<br />

ötszáz szavazásra jogosult<br />

választó közül 372-en jelentek<br />

meg.<br />

Porpác. Poócza Tamás<br />

független jelöltet választották<br />

a Vas megyei Porpác<br />

polgármesterének december<br />

21-én. A település körjegyzője<br />

az ÖNkorNET kérdésére<br />

elmondta, hogy a 165<br />

fős település 133 választásra<br />

jogosult polgára közül 66-an<br />

jelentek meg a voksoláson.<br />

A leadott szavaztok közül 61<br />

érvényes, 5 érvénytelen volt.<br />

A polgármesteri székért egy<br />

jelölt indult: Poócza Tamás,<br />

így ő lett az új polgármester.<br />

Az időközi választásra Boros<br />

Béla korábbi polgármester<br />

lemondása miatt került sor.<br />

Mesteri. Lórántfy Tibor<br />

független jelöltet választották<br />

polgármesternek január<br />

11-én a Vas megyei Mesteri<br />

községben. A választás<br />

eredményes volt, a település<br />

új polgármestere az<br />

egyetlen jelöltként induló<br />

Lórántfy Tibor lett.<br />

Fót. Mádly Zsolt, a<br />

Fidesz–KDNP jelöltje nyerte<br />

a január 25-ei időközi polgármester-választást<br />

a Pest<br />

megyei Fóton. A választópolgárok<br />

közül összesen<br />

5090-en szavaztak, ebből<br />

3254-en voksoltak Mádly<br />

Zsoltra, a második helyezett,<br />

az MSZP jelöltje, 1654,<br />

a független jelölt pedig<br />

182 szavazatot kapott. A<br />

17 tagú testület összetétele<br />

nem változott: hatan<br />

az MSZP színeiben, négyen<br />

függetlenként, ketten civil<br />

összefogás jelöltjeiként,<br />

öten pedig a polgári frakció<br />

képviseletében vesznek<br />

részt a város vezetésében.<br />

Az időközi választást azért<br />

kellett kiírni, mert az előző<br />

polgármestert tavaly felmentette<br />

tisztségéből a<br />

bíróság .<br />

Maráza. Hoffmann<br />

János független jelölt nyerte a<br />

január 25-ei időközi választást<br />

a Baranya megyei Marázán. A<br />

polgármesteri székért egyedül<br />

Hoffmann János indult.<br />

A választást a falu korábbi<br />

polgármesterének – Schenk<br />

János – tavaly októberi halála<br />

miatt írták ki.<br />

Nagymaros. Petrovics<br />

László független jelölt<br />

nyerte az időközi polgármester-választást<br />

a Pest megyei<br />

Nagymaroson. Petrovics<br />

László, korábbi polgármester<br />

az 1899 leadott szavazatból<br />

1001-et szerzett meg. Három<br />

riválisa közül a legtöbb voksot<br />

– 567-et – a Fidesz–KDNP<br />

jelöltje kapta. Megválasztották<br />

a 11 tagú testületet is. A<br />

választáson a nagymarosiak<br />

49 százaléka vett részt. Az<br />

időközi választást azért írták<br />

ki, mert még tavaly októberben<br />

a Pest megyei település<br />

önkormányzata feloszlatta<br />

önmagát.<br />

Etyek. Szűcs Lajos független<br />

jelölt kapta a legtöbb<br />

szavazatot a Pest megyei<br />

Etyeken február 1-jén tartott<br />

időközi polgármesterválasztáson.<br />

A polgármesteri<br />

székért hárman indultak<br />

(mindannyian függetlenek).<br />

Szűcs Lajos 645 szavazattal<br />

győzött, a második helyen<br />

Kollárné Papp Ildikó: végzett<br />

574 vokssal. A választást<br />

a korábbi polgármester<br />

lemondása miatt írták ki.<br />

Tahitótfalu. Sajtos<br />

Sándor korábbi alpolgármester<br />

nyerte a február 1-<br />

jén megtartott időközi polgármester-választást<br />

a Pest<br />

megyei Tahitótfaluban. A<br />

szavazáson a jogosultak 42<br />

százaléka élt választói jogával.<br />

Az 1815 választó közül<br />

1141 szavazó adott bizalmat<br />

a függetlenként induló<br />

Sajtos Sándornak. A szintén<br />

független Pörzse Sándor<br />

667 szavazatot kapott.<br />

Az időközi polgármesterválasztásra<br />

az előző polgármester<br />

októberi lemondása<br />

miatt volt szükség.<br />

Pécsudvard. Zsdrál<br />

Artúr független jelöltként<br />

nyerte a február 8-ai időközi<br />

polgármester-választást<br />

a Baranya megyei Pécsudvardon.<br />

A 710 lelket számláló<br />

település 599 választópolgára<br />

közül 326 járult az<br />

urna elé, 5 szavazat érvénytelen<br />

volt. Az időközi választást<br />

azért tartották, mert<br />

Pécsudvard korábbi polgármestere,<br />

Rónai László<br />

egészségi okokra hivatkozva<br />

tavaly novemberben<br />

megvált hivatalától.<br />

Sósvertike. Böröcz<br />

Zsolt függetlenként nyerte<br />

a február 8-ai időközi polgármester-választást<br />

a Baranya<br />

megyei Sósvertikén. A<br />

203 lakosú Sósvertike 139<br />

választópolgára közül 122<br />

járult az urna elé, egy szavazat<br />

érvénytelen volt. Az időközi<br />

választásra azért kerül<br />

sor, mert Kelemen Árpád<br />

korábbi polgármester tavaly<br />

októberben elhunyt.<br />

Nemesvid. Harmath<br />

István független jelölt nyerte<br />

a Somogy megyei Nemesviden<br />

tartott időközi választást<br />

február 15-én. A függetlenként<br />

induló jelölt - a<br />

közeli Szőkedencs korábbi<br />

polgármestere – 186 szavazattal<br />

győzött négy, ugyancsak<br />

függetlenként induló<br />

jelölttel szemben. A csaknem<br />

900 lakosú település<br />

634 választásra jogosult<br />

polgára közül 421-en<br />

vettek részt a voksoláson,<br />

ami 66 százalékos részvételnek<br />

felel meg; 3 szavazat<br />

érvénytelen volt. Az időközi<br />

választásra azért volt<br />

szükség, mert a korábbi polgármester,<br />

az őt és családját<br />

ért fenyegetések miatt 18 év<br />

után, 2008 decemberében<br />

lemondott tisztségéről.<br />

Tornyiszentmiklós.<br />

Kovács Krisztiánt választották<br />

a Zala megyei Tornyiszentmiklós<br />

polgármesterének<br />

február 15-én. A választáson<br />

kevesebb mint 20 százalékos<br />

volt a részvétel. A<br />

választásra jogosultak névjegyzékében<br />

szereplő 526<br />

szavazópolgár közül 97-en<br />

adták le voksukat a két, függetlenként<br />

indult jelöltre.<br />

A település új vezetőjére<br />

70-en szavaztak, a másik<br />

jelölt 23 szavazatot gyűjtött<br />

be; négy érvénytelen voksot<br />

számoltak össze. Kovács<br />

Krisztián társadalmi megbízatásban<br />

látja el a feladatát.<br />

Tornyiszentmiklós korábbi<br />

polgármestere novemberben<br />

mondott le a képviselő-testülettel<br />

való megromlott<br />

viszonya miatt.<br />

Kolin Péter<br />

16<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

ÖN<br />

K O R<br />

K É P<br />

„Óvónéni, hogyan lehet, hogy a mamának dolgoznia kell,<br />

te pedig egész nap itt játszol velünk”<br />

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. január–február<br />

MELLÉKLET<br />

„A szándék az, hogy arra bátorítsuk<br />

a családokat, a nőket különösen,<br />

hogy ne gyesre menjenek, hanem<br />

gyedre, hiszen alapvetően<br />

minden társadalomban az egyik<br />

alapérték, a gyermek. Az a cél,<br />

hogy a családot munkajövedelemből<br />

lehessen eltartani.”<br />

Mit jelent a nők számára<br />

a gazdasági függetlenség<br />

– A nők és férfiak esélyegyenlőségén<br />

alapuló költségvetés (gender budgeting)<br />

fontosságát hangsúlyozó budapesti<br />

konferencián azt mondta:<br />

„A nők egyenjogúságának nincsenek<br />

jogi akadályai, de hiányzik a<br />

megfelelő társadalmi szemlélet.<br />

Ne tekintsük gonosz nőnek, rossz<br />

anyának azt, aki a gyerek egy-két<br />

éves kora után visszamegy dolgozni.<br />

Hiszen nagyon sokféleképpen lehet<br />

boldog és kiegyensúlyozott családban<br />

élni. Szóval, azt hiszem, elsősorban<br />

előítéleteken múlik.” – Valóban<br />

előítéletekről van szó<br />

– Szerintem nagyrészt igen! A tapasztalatok<br />

azt mutatják, hogy a nők és a<br />

férfiak között nagyon hagyományos,<br />

nagyon tradicionális a munkamegosztás,<br />

ami több száz éven keresztül jól<br />

működött, de az utóbbi 30–40 évben<br />

nagyot változott a világ. Érdemes megnézni,<br />

hogy miért van az, hogy a munkaadók<br />

megbízhatatlan munkaerőnek<br />

tartják a gyerekes édesanyákat, amit a<br />

két nem közötti hatalmas bérkülönbség<br />

is mutat: amíg nincs gyerek, addig<br />

a nők és férfiak közötti bérkülönbség<br />

csak 8 százalék, erre Európában akár<br />

büszkék is lehetnénk! De az első gyerek<br />

után ez már 16 százalékra, a második–harmadik<br />

gyerek után pedig 25–26<br />

százalékra nő a különbség. Míg egy 2–3<br />

gyerekes édesapát szívesen fölvesznek<br />

a munkaadók, mondván, hogy ő<br />

a megbízhatóság mintaképe, ugyanazzal<br />

a tudással, ugyanazzal a végzettséggel,<br />

egy 2–3 gyerekes édesanyának<br />

szinte esélye sincs a magyar munkaerőpiacon<br />

elhelyezkedni. Vagy, ha el is<br />

helyezkedik, akkor jóval kisebb fizetésért.<br />

És természetesen ez a 25–26 százalékkal<br />

alacsonyabb bér okozza majd<br />

azt is, hogy a nők nyugdíjasként 25–26<br />

százalékkal kevesebb nyugdíjból kénytelenek<br />

majd élni.<br />

Gender budgeting<br />

Az esélyegyenlőségen<br />

alapuló költségvetés<br />

Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság<br />

2009 januárjában a közép-kelet-európai hajdani<br />

szocialista országok közül elsőként Magyarországon<br />

alakult meg. Az egyesület első konferenciáját<br />

a nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló<br />

költségvetés (gender budgeting) külföldi tapasztalatairól<br />

és magyarországi adaptációjának lehetőségeiről<br />

tartotta. A konferenciát Dobrev Klára,<br />

az egyesület elnöke nyitotta meg.<br />

A Budapesten rendezett első konferencián a<br />

hazai és nemzetközi szakértők színes és érdekes<br />

példákkal könnyítették meg a Magyarországon<br />

még szinte teljesen ismeretlen fogalom megértését,<br />

valamint a résztvevő önkormányzatok ötleteket<br />

is meríthettek az eddig még kiaknázatlan lehetőség<br />

hasznosításához.<br />

„A nők esélyegyenlőségét többek között gazdasági<br />

függetlenségük határozza meg, melyhez az állami<br />

segélyek és a szociális támogatások hozzájárulnak,<br />

de még ezeknél is sokkal fontosabb, ha a nők<br />

egyenrangú félként vehetnek részt a munkaerőpiacon,<br />

ha a férfiakkal egyenrangú partnerként tudnak<br />

munkát vállalni, és ezért egyenlő munkabért érdemelnek.<br />

Éppen ezért tennünk kell az ellen, hogy a<br />

kisgyermekes édesanyákat nem akarják foglalkoztatni,<br />

és egy 2-3 gyermekes édesanya ugyanazért a<br />

munkáért 25 százalékkal kevesebb bért kap, mint<br />

egy hasonló munkakörben dolgozó férfi” – hangsúlyozta<br />

köszöntőjében Dobrev Klára.<br />

„Magyarországon elengedhetetlen a gender szakértelem<br />

fejlesztése és kiterjesztése az államigazgatásban<br />

annak érdekében, hogy a nők és férfiak társadalmi<br />

egyenlősége megvalósuljon az élet valamennyi területén.<br />

Az igazságos forráselosztás alapja a társadalmi<br />

nemek szükségleteire érzékeny költségvetés” – mondta<br />

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium<br />

esélyegyenlőségi szakállamtitkára előadásában.<br />

„Élete során minden harmadik nő találkozik<br />

valamilyen formában az erőszakkal” – mondta<br />

Nicole Kidman egy New York-i<br />

sajtótájékoztatón, amelyen az<br />

UNIFEM, az ENSZ által támogatott<br />

Fejlesztési Alapítvány a<br />

Nőkért nevű internetes kampány<br />

jószolgálati nagyköveteként<br />

szólalt fel.<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február 17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

Gender budgeting jelenleg négy stratégiai területre<br />

összpontosítja a tevékenységeit: A nők szegénységének<br />

felszámolása és a kirekesztés csökkentése; a nők<br />

elleni erőszak felszámolása; a nők egészségügyi helyzetének<br />

javítása; a nemek egyenlősége a demokratikus<br />

kormányzásban békében és konfliktusokat követő<br />

rendezésben.<br />

Gender budgeting. Az UNIFEM az elmúlt<br />

években világszerte több ezer kezdeményezést<br />

támogatott, szakmai anyagokat és módszertant<br />

dolgozott ki annak érdekében, hogy<br />

a költségvetések, közpénzek és erőforrások<br />

tervezése, elosztása és újraelosztása során<br />

figyelembe vegyék a férfiak és nők eltérő<br />

szükségleteit. A költségvetések vizsgálata<br />

kimutatja, hogy a pénzügyi eszközök elosztása<br />

tovább mélyíti-e, vagy inkább csökkenti<br />

a nők és férfiak egyenlőtlenségét. A nemekre<br />

érzékeny költségvetésnek nem az a célja,<br />

hogy külön nőknek szóló költségvetés készüljön<br />

és nem is az, hogy több pénzt költsenek<br />

nőknek szóló programokra. Inkább arra irányul,<br />

hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket<br />

hatékonyabban osszák el a nők és a<br />

férfiak között.<br />

Bécsben hogy csinálják<br />

Ausztria fővárosában már 2005 óta dolgozik egy<br />

olyan csoport, mely a nők és férfiak esélyegyenlőségének<br />

gyakorlati alkalmazásáért felel. Gerald Sirlinger,<br />

a bécsi városháza pénzügyi, költségvetési és statisztikai<br />

irodájának munkatársa előadásában példákkal<br />

mutatta be a több éve működő bécsi projektet.<br />

FRAUEN-WERK-STADT – Az iroda tanácsot ad<br />

az új lakások tervezésében és kivitelezésében, kutatásokat<br />

folytat a témában, figyelemfelkeltő akciókat<br />

hirdet, illetve Európa legnagyobb, nők által tervezett<br />

lakáskomplexumát építette fel a 21. kerületben.<br />

TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNY –A családon belüli erőszak<br />

esetében – a magyar gyakorlattól eltérően – jól<br />

működik: a rendőr a helyszínre érve elrendelheti az<br />

erőszakot elkövető 10 napos kitiltását a lakásból,<br />

még akkor is, ha az saját tulajdona – és még csak<br />

vérnek sem kell folynia mindehhez.<br />

EDUCATION BOX – Külön oktatási csomagot<br />

dolgoztak ki az óvodák és az általános iskolák tanulói<br />

számára. A box olyan meséket és dalokat tartalmaz,<br />

melyek szakítanak a berögzült nemi szerepekkel,<br />

a lányokat és nőket állítva főszerepbe, illetve a<br />

hagyományostól eltérő foglalkozásokba és helyzetekbe.<br />

Több óvodában megszüntették a lány és fiú<br />

játszósarkokat, hogy a gyerekek minél több játékszituációban<br />

kipróbálhassák magukat. Néhány évvel<br />

később a kísérleti óvodákba járó gyerekeknek sokkal<br />

nyitottabb elképzeléseik voltak pályaválasztásukkal<br />

kapcsolatosan.<br />

Gender budgeting lehetőségei<br />

Magyarországon<br />

Schadt Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora<br />

a konferencián elmondta – „a Pécs Megyei<br />

Jogú Városi Önkormányzatnál végzett kutatásaim<br />

során megfigyeltem, hogy nagyon kevesen érzékelik,<br />

hogy a költségvetésen mennyit javíthatna, ha a nők<br />

szempontjait is figyelembe vennék annak kialakításánál.<br />

Míg sokan tartanak attól, hogy a nemek<br />

esélyegyenlőségén alapuló költségvetés magas<br />

kiadásokat eredményez, valójában, ha következetesen<br />

véghez viszik, hosszú távon nagy hatékonysággal<br />

és jelentős innovációval jár.”<br />

Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság<br />

Egyesület független, nonprofit szervezetként<br />

2009 januárban került bejegyzésre<br />

a United Nations Development Fund for<br />

Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága<br />

egyikeként. A világszervezet stratégiai<br />

célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját<br />

misszióját. Elsősorban szemléletformáló<br />

feladata van, segíti a hazai gender-tudatos<br />

gondolkodást. Másodsorban technikai és<br />

anyagi támogatást nyújt az UNIFEM tevékenységéhez<br />

a fejlődő országokban. Emellett<br />

nemzetközi társadalmi és tudományos<br />

tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte<br />

élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi<br />

kezdeményezésekkel és szemléletformálással<br />

segíti a magyar közvélemény alakulását.<br />

A nemzetközi UNIFEM székhelye<br />

New York-ban van, amely 15 regionális irodán<br />

keresztül végzi a munkáját.<br />

Schadt Mária, Rauh Edit és Dobrev Klára<br />

A budapesti konferencián Erika Kvapilova, a<br />

Közép-Kelet-Európai Régió pozsonyi központjának<br />

vezetője előadásában üdvözölte a magyarországi<br />

UNIFEM létrejöttét, és kifejezte reményét,<br />

hogy Magyarország be tud kapcsolódni a<br />

régiós kezdeményezésekbe elsősorban a béketeremtésben,<br />

nők elleni erőszakban folytatott<br />

küzdelemben, az alkotmányok gender-tudatossá<br />

tételében, valamint a nemek esélyegyenlőségén<br />

alapuló költségvetések kialakításában.<br />

Inkább ésszel mint pénzzel. Egy Pata nevű internetes<br />

felhasználó írta egy fórumon „…a gender<br />

budgeting szerintem elsősorban arról szól, hogy<br />

egyes társadalmi csoportoknak próbáljuk jobbá<br />

tenni az életét, inkább ésszel, mint pénzzel. Emellett<br />

a fenti dolgok normális országban férfiakat is<br />

érintenék, mert ők is részt vállalnak a gyerekkel<br />

kapcsolatos dolgokból. Az északi országokban<br />

pl. teljesen normális, hogy a férfi is kivesz egy fél<br />

évet, amíg ő van otthon a gyerekkel.<br />

– Miért az édesapa a megbízhatóság<br />

mintaképe és nem az anya<br />

– Azért tartják a munkaadók az<br />

anyát megbízhatatlannak, mert a gyerekkel<br />

kapcsolatos feladatok a magyar<br />

társadalomban egyértelműen az édesanyához<br />

kötődnek.<br />

– Milyen feladatokra gondol<br />

– A gyerekkel kapcsolatos mindennapi<br />

teendőkre, például: elvinni az<br />

óvodába, a bölcsődébe, az osztálykirándulásra,<br />

odafigyelni az ebédpénzbefizetésre,<br />

szülői értekezletre járni,<br />

ha beteg a gyerek, az édesanya marad<br />

otthon. És miért az édesanya marad<br />

otthon Mert neki alacsonyabb a fizetése,<br />

tehát a család számára kisebb a<br />

kockázat, ha az ő munkája, munkahelye<br />

kerül veszélybe. Ez egy ördögi<br />

kör, amiből – szerintem – csak nagyon<br />

sok munkával és viszonylag nehezen<br />

lehet kitörni.<br />

– A kitöréssel egyetértek, de hogyan<br />

– Nagyon sok mindenen kell változtatni!<br />

Az első lépésnek azt tartom,<br />

hogy erről már lehet nyíltan beszélni.<br />

Korábban, ha az ember a női esélyegyenlőségi<br />

problémákra utalt, azonnal<br />

megkapta, hogy, itt vannak az erőszakos<br />

feministák, a nagy szájú kékharisnyák!<br />

Úgy látom, hogy ma már<br />

ez az ellenállás tompul. Ennek többek<br />

között az egyik oka az lehet, hogy<br />

hazánkban nagyon kevés gyerek születik.<br />

Márpedig nekünk, magyaroknak<br />

ez nagy tragédiánk. Az európai<br />

uniós statisztikákból pontosan lehet<br />

látni, hogy ott születik több gyerek,<br />

ahol a nők gazdasági önállósággal<br />

rendelkeznek.<br />

A gazdasági önállóság részben természetesen<br />

állami támogatásokon<br />

és segélyeken keresztül valósul meg.<br />

Ebben egyébként Magyarországnak<br />

nincsen szégyenkezni valója, GDP-arányosan<br />

mi költünk a legtöbbet az otthontartó<br />

támogatásokra. Nincs még<br />

egy ország, ahol három éven keresztül<br />

18<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

lehet otthontartó támogatást, illetve<br />

segélyt kapni! De a gazdasági önállósághoz<br />

ez önmagában nem elég.<br />

Ennél talán még fontosabb, hogy tudnak-e<br />

a nők, édesanyák önálló jövedelemre<br />

szert tenni, és ez az önálló<br />

jövedelem vajon ugyanannyi-e, mint<br />

amennyit az apák kapnak. Ahol megvan<br />

ez a fajta gazdasági önállósága a<br />

nőknek, ott több gyerek születik. Franciaországban,<br />

Dániában, Norvégiában,<br />

Svédországban többek között<br />

azért is születik több gyerek, mert van<br />

elegendő bölcsőde, így az anya vissza<br />

tud menni dolgozni 4 órában, 6 vagy<br />

éppen 8 órában, kinek mire van igénye.<br />

Ez az egyik nagyon szoros összefüggés,<br />

a másik pedig az, hogy azokban<br />

az országokban születik több<br />

gyerek, ahol a férfi-nő kapcsolatok<br />

sokkal kiegyensúlyozottabbak. Ahol<br />

a gyerekkel kapcsolatos feladatokból<br />

a férjek is kiveszik a részüket, ahol van<br />

például papa-gyed. Ahol az egészen<br />

pici kisbabának nemcsak édesanyja,<br />

hanem édesapja is van, ahol a szülői<br />

értekezleten, a játszótéren ott vannak<br />

az apák is. Ezek azok az országok,<br />

ahol a nők merik vállalni a második<br />

és a harmadik gyereket is, ahol meg<br />

béklyóba köt a sok ezer éves megszokás<br />

és a maradi hagyomány, ott kevés<br />

gyerek születik.<br />

– Vannak olyan dolgok, amit jobb,<br />

ha az anya vállal. A nőknek nagyobb<br />

a tűrőképességük és érzékenyebbek,<br />

bizonyos kérdésekben<br />

jobb konfliktuskezelők. Vegyük például<br />

a szülői értekezleteket...<br />

– Ez egy nagyon fontos kérdés, mert<br />

a női esélyegyenlőség, az egyenjogúság<br />

sosem jelenti azt, hogy teljesen<br />

egyformává kellene válnunk. Mi nők<br />

és férfiak különbözőek vagyunk, és ez<br />

így jó, ettől izgalmas és teljes az egész.<br />

Vannak dolgok, amiben a nők jobbak,<br />

és vannak dolgok, amiben átlagban<br />

a férfiak. Szerintem a nők semmivel<br />

nem okosabbak és ambiciózusabbak,<br />

mint a férfiak és nem is tehetségesebbek,<br />

csak pont olyannyira okosak,<br />

mint ők! Nagyon sokat beszélünk arról,<br />

hogy vannak olyan szakmák, amelyek<br />

rendkívüli módon elnőiesedtek. Például<br />

nagyon jó lenne, ha sokkal több<br />

férfi tanító és tanár lenne az általános<br />

iskolákban, mert a gyerekeknek igenis<br />

szükségük van női és férfi mintákra,<br />

éppen azért, mert különbözőek<br />

vagyunk. De ma még kínos erről<br />

beszélni. Azt a fiút, aki tanítónak vagy<br />

netalán óvodapedagógusnak megy,<br />

azt kinézik, férfiatlan dolognak tartják.<br />

Az elmúlt 30–40 évben nagyot változott<br />

a világ, az 1960-as évek végétől<br />

tömegesen kezdtek el a nők szakmát<br />

tanulni, főiskolára, egyetemre járni. Ma<br />

már a közgazdaságtudományi és a jogi<br />

egyetemekre majdnem 60 százalékban<br />

lányok járnak és a műszaki egyetemen<br />

is rohamosan nő a számuk. Ez<br />

már a női emancipáció, amit ráadásul<br />

mindig kritikusan nézünk…<br />

– Említette, hogy Magyarországnak<br />

nincs szégyenkezni valója,<br />

GDP-arányosan mi költünk a legtöbbet<br />

az otthontartó támogatásokra.<br />

Nincs még egy ország, ahol<br />

Teljes termékenységi ráta<br />

2<br />

1,9<br />

1,8<br />

1,7<br />

1,6<br />

1,5<br />

1,4<br />

1,3<br />

1,2<br />

1,1<br />

1<br />

három éven keresztül lehet otthontartó<br />

támogatást, illetve segélyt<br />

kapni. A napokban felröppent egy<br />

hír, miszerint a kormány változtatna<br />

ezen, és egy évre csökkentené az<br />

otthontartó támogatást.<br />

– Ez a téma mindig a viták kereszttüzében<br />

van. Ha például az édesanyák<br />

számára lehetővé tesszük, hogy dolgozhassanak,<br />

abban a pillanatban jönnek<br />

az ilyen típusú rémtörténetek! Akkor<br />

az ellenzék részéről azonnal az a vád<br />

ér bennünket, hogy az összes gyereket<br />

bölcsődébe akarjuk adni, és megszűnik<br />

a gyes és a gyed. Nem, nincs<br />

erről szó! Ugyanakkor vannak olyan<br />

elképzelések, amelyek a gyes és a gyed<br />

rendszerét rugalmasabbá tennék. Az<br />

előző kormányok gyakorlatilag ehhez<br />

egyáltalán nem nyúltak hozzá. A mostani<br />

reformcsomagban a kormány azt<br />

javasolja, hogy a gyed adásának feltétele<br />

fél év helyett 12 hónap munkaviszony<br />

legyen, és csak annyi időre járna<br />

ez a támogatás, amennyi ideig előtte<br />

a gyermek édesanyja dolgozott, de a<br />

gyes változatlan marad. Ezzel kiküszöbölnénk<br />

azt, hogy ugyanannyi gyedet<br />

kapjon az az édesanya is, aki csupán pár<br />

hónapnyi munkaviszonyt tud igazolni<br />

A nők foglalkoztatottsága és a teljes term ékenységi ráta az Európai U nió<br />

országaiban 2005-ben<br />

Málta<br />

A nők foglalkoztatottsága és a teljes termékenységi ráta<br />

az Európai Unió országaiban 2005-ben<br />

33,7; 1,37<br />

Belgium<br />

Luxemburg<br />

53,8; 1,72<br />

53,7; 1,7<br />

S p a n yo lo rs z ág<br />

O la s z o rs z á g<br />

5 1 ,2 ; 1 ,3 4<br />

4 5 ,3 ; 1 ,3 4<br />

51,0; 1,32<br />

G ö rö g o rs z á g 4 6 ,1 ; 1 ,2 8 M agyarország<br />

4 6 ,8 ; 1 ,2 4 5 0 ,9 ; 1 ,2 5<br />

L e n g ye lo rs z á g<br />

S z lo v á k ia<br />

5 7 ,6 ; 1 ,9 4<br />

5 8 ,3 ; 1 ,8 8 E g ye s ü lt K irá lys á g 6 5 ,9 ;1 ,8<br />

F in n o rs z á g 6 6 ,5 ;1 ,8<br />

D á n ia 7 1 ,9 ; 1 ,8<br />

H o lla n d ia<br />

7 0 ,4 ; 1 ,7 7<br />

S v é d o rs z á g<br />

6 6 ,4 ; 1 ,7 3<br />

30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0<br />

Nők foglalkoztatottsági rátája<br />

F ra n c ia o rs z á g<br />

Íro rs z á g<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />

19

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

SI<br />

a gyermekvállalás előtt, és az is, aki már<br />

több évet dolgozott. Persze akinek két<br />

évet meghaladó előzetes munkaviszonya<br />

volt, az továbbra is két évig kapná<br />

a gyedet Az elmúlt pár évben nagyon<br />

sok minden változott. Ilyen például az<br />

első hét a papával program, amit a kormány<br />

2002-ben vezetett be. Ez arról<br />

szól, hogy amikor megszületik a gyerek,<br />

akkor a papának van egy hét plusz<br />

szabadsága, ami nemcsak a gyereknek<br />

fontos, hanem az édesanyának is. Ez<br />

egy rendkívül fontos női esélyegyenlőségi<br />

program. Fontos az is, hogy ha az<br />

édesanya a gyerek egyéves kora után<br />

visszamegy dolgozni, akkor megtarthatja<br />

a gyest, hiszen a gyermek elhelyezésével<br />

és az utazással kapcsolatban<br />

vannak pluszköltségei. Az is fontos,<br />

hogy azoknak a munkáltatóknak,<br />

melyek gyesről, gyedről visszatérő kismamákat<br />

alkalmaznak, jelentős járulékkedvezmény<br />

jár. A Start Plusz programokkal<br />

15–25 százalékos járulékkedvezményeket<br />

kapnak. Ez mind-mind<br />

könnyíti az elhelyezkedést.<br />

Volt olyan elképzelés is, miszerint, ha<br />

valaki úgy dönt, hogy mondjuk három<br />

év helyett csak két évig marad otthon<br />

és ezt előre megtervezi, akkor hadd<br />

Source: Eurostat, European Labour Force Survey, annual averages.<br />

Notes: No data avalible for DK, IE and SE<br />

Női foglalkoztatottság az EU-ban<br />

LT PT NL BE FI AT CY FR LV RO LU UK BG EU-25 PL EE ES EL SK DE CZ IT HU MT<br />

Világos szürke: gyerek nélkül<br />

Sötét szürke: gyerekkel<br />

kapja meg a három évre jutó gyest,<br />

adott esetben legyen magasabb abban<br />

a két évben a jövedelme. Úgy gondolom,<br />

hogy ezek az ötletek jó irányba<br />

vezetnek, mert az egész rendszert<br />

rugalmasabbá teszik. Tízmillió ember<br />

él ebben az országban, más-más családban,<br />

más-más értékrendben, muszáj<br />

a szabályoknak is kicsit alkalmazkodni.<br />

A szándék az, hogy arra bátorítsuk<br />

a családokat, a nőket különösen, hogy<br />

ne gyesre menjenek, hanem gyedre,<br />

hiszen alapvetően minden társadalomban<br />

az egyik alapérték, a gyermek. Az<br />

a cél, hogy a családot munkajövedelemből<br />

lehessen eltartani. A gyed egy<br />

biztosítási viszony, ami az előző, ledolgozott<br />

évek után teljesen természetes<br />

társadalmi szolidaritás. Az elmúlt években<br />

látjuk az eltolódást, hogy egyre<br />

többen gyesre mennek, ahelyett, hogy<br />

gyeden lennének. E tekintetben az biztos,<br />

hogy minden hasznos, ami az édesanyákat<br />

arra ösztönzi, hogy dolgozzanak.<br />

Legyen munkahelyük, végzettségük<br />

és utána vállaljanak gyereket.<br />

Azt nagyon pontosan lehet látni,<br />

hogy akinek egyáltalán nem volt munkahelye,<br />

és szül egy vagy két gyereket,<br />

majd utána próbál meg elhelyezkedni,<br />

szinte kilátástalan a helyzete. Még<br />

akkor is nehéz, ha két–három évi munkaviszony<br />

után vállal gyereket, de így<br />

legalább van esélye. Ez nem magyar<br />

sajátosság, ez így van Svédországban,<br />

Svájcban, Németországban is.<br />

– Ha nincs esély az elhelyezkedésre,<br />

jöhet a szociális és a munkanélküli<br />

segély, erről az önkormányzatok<br />

sokat tudnak mesélni.<br />

– Igen, hogy ez ne így legyen, ebben<br />

az önkormányzatoknak fontos szerepük<br />

van. Egy civil delegációval voltunk<br />

Norvégiában, ahol nagyon jól<br />

működő esélyegyenlőségi szervezetek<br />

képviselői azt mondták, hogy<br />

amíg nincs bölcsőde, addig felejtsük<br />

el a nők esélyegyenlőségét. Ugyanis<br />

amíg nincsen megfelelő számú bölcsőde,<br />

addig egész egyszerűen nem<br />

lehet az egyenlő munkáért egyenlő<br />

bért és a gazdasági önállóságot a nők<br />

számára biztosítani.<br />

– Úgy emlékszem, hogy rendszerváltás<br />

után a bölcsődék üzemeltetését<br />

nem ösztönözték...<br />

– Korábban a bölcsődék száma sokkal<br />

több volt. A 90-es évek legelején szinte<br />

tudatosan szétverték a magyar bölcsődei<br />

hálózatot. Az Antall-kormánynak<br />

volt egy minisztere, aki janicsárképzőnek<br />

nevezte a bölcsődéket. Az volt<br />

az ideológia, hogy a nők maradjanak<br />

otthon. Akkor születik majd sok gyerek,<br />

ha a minél több főállású édesanya<br />

lesz. A bölcsődék számát nézve 1998-tól<br />

rohamos csökkenést tapasztalunk, ami<br />

magyarázható a gyermekszám csökkenésével<br />

és azzal, hogy az önkormányzatok<br />

számára is egyre nehezebbé válik<br />

a gazdálkodás. De nem csak ez volt az<br />

oka! A bölcsődeépítés egyáltalán nem<br />

volt napirenden. A statisztikai adatokból<br />

pontosan lehet látni, hogy nagyjából<br />

2002-től indult el a bölcsődék építése,<br />

rohamosan nőtt a bölcsődei normatíva,<br />

de tény, hogy így is csak közel<br />

a felét fedezi a költségeknek.<br />

20<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

– Gyakran halljuk az önkormányzatoktól,<br />

hogy a bölcsőde az egyik<br />

legdrágább szociális intézmény.<br />

– Igen, de hozzá kell tenni, hogy a<br />

90-es években egyáltalán nem volt a<br />

bölcsődének normatívája! 1996-ban<br />

a Horn-kormány vezette be a bölcsődei<br />

normatívát, majd utána a Fideszkormány<br />

alatt ez reálértékében gyakorlatilag<br />

nem változott.<br />

A világon mindenütt a bal- és a<br />

jobboldal között ez alapvető különbség.<br />

Így van ez Németországban is, a<br />

mama maradjon otthon. Alapvetően<br />

tradicionális női szerepeket támogatnak,<br />

ez is a konzervatív pártok sajátossága.<br />

– Egy ötödik ciklusát betöltő, nagy<br />

tapasztalattal bíró polgármester<br />

asszony egyszer azt mondta nekem,<br />

hogy milyen szerencse, hogy nem<br />

adták el a város bölcsődéit!<br />

– Igen, most mekkora szükség van<br />

rá! Fontos hozzátenni, hogy természetesen<br />

minden polgármesternek igaza<br />

van, amikor azt mondja, nincs pénz.<br />

Most mindenre kevesebb pénz jut.<br />

Nem is biztos, hogy 2009 a legideálisabb<br />

év arra, hogy azért kampányoljanak,<br />

hogy építsenek újabb és újabb<br />

bölcsődéket, hiszen a világgazdasági<br />

válság miatt nagyon sok a probléma.<br />

Most inkább a társadalmi szemléleten<br />

szeretnék változtatni, a bölcsőde<br />

fontosságára szeretném felhívni<br />

a figyelmet, hiszen a pénz mindig<br />

kevés lesz. A főtér kikövezése, a főtéren<br />

lévő szökőkút, a művelődési ház<br />

vagy a színház felújítása, mind fantasztikus<br />

dolog. De az én rangsoromban<br />

a bölcsőde egy kicsit előrébb szerepel.<br />

Nagyon jó volna, ha egyre több<br />

és több olyan polgármestert lehetne<br />

látni, aki nem a főtér kikövezésével,<br />

hanem az új bölcsőde építésével<br />

kampányol. Ami nagyon nehéz,<br />

mert általában ma Magyarországon<br />

a társadalmi közhangulat bölcsődeellenes.<br />

Egy közvélemény-kutatás<br />

szerint az embereknek több mint 90<br />

százaléka szükséges rossznak tartja<br />

azt. A megkérdezettek többsége szerint<br />

a gyereknek hároméves koráig az<br />

anyja mellett, és ami a legfontosabb,<br />

csak az anyja mellett van a helye. Erről<br />

érdemes beszélni. Ne tekintsük rossz<br />

anyának azokat, akik úgy gondolják,<br />

hogy a gyereknevelés és a család mellett<br />

más is fontos. Én például büszke<br />

vagyok arra, hogy a gyerekeimnek egy<br />

olyan értékrendet adok át, ami arról<br />

szól, hogy a család a világon az első<br />

és a legfontosabb dolog. De a család<br />

az nem feltétlenül bezár, hanem<br />

olyan, aminek én is neki tudom vetni<br />

a hátamat, és éppen az ő segítségükkel<br />

tudok helyt állni az egyetemi oktatásban,<br />

vagy adott esetben bármelyik<br />

közéleti feladatban. De a magyar társadalomban<br />

ezt nem tekintjük értéknek,<br />

sem a munkaadó, sem a munkatársak,<br />

sem a média, hiszen azt halljuk<br />

nap mint nap, hogy csak az a jó<br />

anya, aki otthon marad.<br />

– De a gyesen lévő édesanya otthoni<br />

munkáját sokszor maga az<br />

apa, a férj se értékeli! Már a 80-as<br />

években készültek olyan felmérések,<br />

amelyek azt igazolták, hogy a<br />

három évig otthon lévő kismamák<br />

egy jelentős része gyakran az alkoholhoz<br />

nyúlt, de olvashattunk depresszióról<br />

és megromlott családi<br />

életről is.<br />

– A szülés utáni depresszió is tabutéma!<br />

Nagyon sokan felháborítónak tartják,<br />

hogy a kismamának mindene megvan,<br />

a gyerek is milyen gyönyörű, aztán<br />

mégis problémája van. Biztos valamilyen<br />

úri huncutság! Egyszer egy szociológus<br />

azt mondta: „bezzeg régen, amikor<br />

a nőknek csak otthon kellett lenniük<br />

és szervezték a társadalmi életet, akkor<br />

nem volt idejük depressziósnak lenni” –<br />

szerintem ez megalázó a nőkre nézve!<br />

Miközben pontosan kimutatható, hogy<br />

a kismamáknak közel a fele szenved<br />

szülés után depresszióban, hormonális<br />

okokból eredően is közel 10–15 százalékuk<br />

szorulna orvosi kezelésre, ha<br />

merne beszélni róla, és nem tartaná<br />

a környezete egész egyszerűen hisztériának.<br />

Ezek is olyan témák, amikről<br />

olyan bonyolult és nehéz beszélni. Sajnos,<br />

mindig egy-egy tragédia kapcsán<br />

döbbenünk rá, hogy Atyaúristen! lehet,<br />

hogy ha kibeszéltük volna ezt a problémát,<br />

ha nem söpörjük a szőnyeg alá,<br />

akkor meg lehetett volna előzni.<br />

– A példák azt mutatják, hogy a<br />

bölcsőde nemcsak abban segíthet<br />

a fiatal mamának, hogy könnyen<br />

visszatérjen a munka világába, ennél<br />

többről van szó! Ha az önkormányzatnak<br />

van bölcsődéje, az egy<br />

szerencsés helyzet, de mi van akkor,<br />

ha nincs erre pénz Ebben az esetben<br />

jó megoldás lehet a Csana<br />

– A családi napközi nagyon fontos. Valóban,<br />

a bölcsődéket nagyon drága fenntartani.<br />

Különösen azokon a kistelepülésen,<br />

ahol egész egyszerűen nem tudja magá-<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />

21

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

2<br />

56<br />

1<br />

28<br />

2 3<br />

33 33<br />

Állami kitüntetésben részesülők aránya<br />

4<br />

36<br />

7<br />

31<br />

1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. 2008.<br />

nak megengedni az önkormányzat. De<br />

nemcsak a kistelepüléseken, a nagyobb<br />

településeken is van létjogosultságuk.<br />

Ha az önkormányzat nem tud bölcsődét<br />

működtetni a kisgyerekek elhelyezésére,<br />

akkor a családi napközi létesítése sokkal<br />

olcsóbb megoldást jelent. Erről bővebben<br />

a www.csanainfo.hu internetes portálon<br />

érdemes tájékozódni, szerintem, jól<br />

tesszük, ha felhívjuk az önkormányzatok<br />

figyelmét erre a portálra.<br />

Családi napközinek azt hívjuk, amikor<br />

egy családban az édesanya, a nagymama,<br />

a nagypapa vagy bárki más úgy<br />

dönt, hogy a saját gyerekei mellett 5–6<br />

vagy akár 7 gyereket is befogad, és napközben<br />

ellátja őket. Nyugdíjas pedagógusok,<br />

otthon lévő gyeses, gyedes kismamákról<br />

van szó. Vannak olyanok, akik<br />

főállásban már évek óta ezt csinálják, és<br />

fantasztikusan jól működik. Nagyon fontos,<br />

hogy a családi napközi is megkapja az<br />

állami normatívát és a családi napközinél<br />

lehet kérni szülői hozzájárulást.<br />

Az a családi napközi, ahol az önkormányzat<br />

nem járul hozzá, az a jómódú családok<br />

napközije, és önkormányzati hozzájárulás<br />

nélkül havi 30–40 ezer forintba kerül egy<br />

gyerek ellátása, ez nagyon sok pénz!<br />

– Ha nem járul hozzá...<br />

– Egyáltalán nem feltétel, de én<br />

most mégis azért lobbiznék, hogy<br />

az önkormányzatok gyerekenként<br />

3<br />

36<br />

4<br />

5 5<br />

39 40 41<br />

7<br />

37<br />

3<br />

34<br />

3<br />

26<br />

5<br />

31<br />

8 4<br />

férfi<br />

34 36 38<br />

havonta 20–30 ezer forinttal támogassák<br />

a családi napköziket, ami<br />

nagyságrendben sokkal kevesebb,<br />

mintha bölcsődét üzemeltetnének,<br />

ugyanakkor olyan családok számára<br />

is elérhetővé válik, akiknek szerény<br />

a jövedelmük. Ne felejtsük el,<br />

azok az édesanyák, akik el tudnak<br />

menni dolgozni, megtarthatják a<br />

gyest munka mellett is a gyerek<br />

hároméves koráig. Tehát 23 ezer<br />

forintnyi plusz állami támogatást<br />

kapnak, ami adott esetben családi<br />

napközire is költhető.<br />

– Van erre példa<br />

– Igen, több helyen is működik<br />

önkormányzati támogatással családi<br />

napközi, mint például Zsombón,<br />

Sokorópátkán, Kerecsenden és Salgótarjánban,<br />

ami véleményem szerint<br />

az önkormányzatok számára a<br />

legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás.<br />

Azért is jó a településeknek,<br />

mert ott helyben munkát ad néhány<br />

embernek, és lehetővé teszi 5–6 másik<br />

édesanya számára, hogy munkát vállaljon.<br />

A családi napközinek van még<br />

egy nagy előnye, nyitva tartás szempontjából<br />

sokkal rugalmasabb, és előnyös<br />

a speciális képzést igénylő gyerekeknél<br />

is, ha például nyugalmazott<br />

gyógypedagógus „vezeti” a családi<br />

napközit.<br />

6<br />

nő<br />

4<br />

35<br />

10<br />

30<br />

– A családi napközi mióta létezik,<br />

mennyire ismert az önkormányzatok<br />

körében<br />

–Több mint tíz éve. A bölcsődei<br />

normatíva emelésével párhuzamosan<br />

emelkedett a normatívájuk és vált<br />

egyre hozzáférhetőbbé. És most, hogy<br />

a szabályokat is enyhítették – mert<br />

voltak olyan ÁNTSZ előírások, amelyek<br />

nem voltak racionálisnak –, úgy<br />

tűnik népszerűbb lehet. Szerintem<br />

történelmi szerepe lenne az ÖN-KOR-<br />

KÉP-nek, ha sikerülne a családi napköziket<br />

elterjeszteni...<br />

– Rajtunk nem múlik! Mit kell tudni<br />

Egy ilyen vállalkozás kiválthatja<br />

a bölcsődéket<br />

– Egy kistelepülésen, ahol bölcsőde<br />

működtetésére nincs lehetőség, ott<br />

mindenféleképpen. Természetesen<br />

a bölcsőde nagyon sok pluszt tud. A<br />

bölcsőde nem egy gyermekmegőrző<br />

hely, hanem egy fejlesztő intézmény.<br />

Az a gyerek, aki adott esetben valamilyen<br />

hátrányból indul, 6–7 éves korára,<br />

mire iskolába ér, bölcsőde nélkül már<br />

behozhatatlan hátrányt szenved. Fontos,<br />

hogy hány mesét hall, fogott-e a<br />

kezébe színes ceruzát stb. A bölcsődének<br />

olyan szerepe van, ami kifejezetten<br />

hosszú távon jót tesz a gyereknek.<br />

– A bölcsődéknek jelentős szerepük volna<br />

a hátrányos helyzetű térségekben...<br />

– Biztos, hogy így van, megszűnt az<br />

a világ, amikor nagymamák, nagypapák<br />

vették körbe a gyereket, rendkívül<br />

ingergazdag környezetben. Minden<br />

elismerésem azé az anyáé, aki<br />

egy kislakásban is tudja biztosítani<br />

azt az ingergazdag környezetet a gyereknek,<br />

amire szüksége van. Tudom,<br />

hogy nagyon sokan vannak ilyenek,<br />

de beszéljünk erről is nagyon őszintén.<br />

Én jó anyának tartom magam, de<br />

én sem vagyok képes 12 órán keresztül<br />

folyamatosan rajzolni és mesét<br />

mondani. Nagyon-nagyon élvezem<br />

22<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

a gyerekeimmel töltött időt most is<br />

és akkor is, amikor kicsik voltak. De<br />

igaz az a gyerekmondás, „hogy óvónéni,<br />

hogyan lehet, hogy a mamának<br />

dolgoznia kell, te pedig egész nap itt<br />

játszol velünk”. Hát igen, ez egy kőkemény<br />

munka!<br />

– Még nem beszéltünk a női kvótáról!<br />

– Igen, ez is fontos, de nem csak a politikában.<br />

Nagyon örülök annak, hogy<br />

ettől az évtől a Kossuth- és Széchenyidíj<br />

bizottság tagjainak már 30 százaléka<br />

nő. Ha megnézzük a Kossuth- és Széchenyi-díjasok<br />

arányát, azt látjuk, hogy 1990<br />

óta a női díjazottak száma alig éri el a 10<br />

százalékot. Ezzel a témával is tabut döntögetünk,<br />

hiszen korábban még senki<br />

nem tette fel ezeket az egyszerű kérdéseket.<br />

Azt láttam, hogy akit szembesítettem<br />

ezzel a statisztikával megdöbbent.<br />

Amikor színészekkel, művészekkel, tudósokkal<br />

beszéltem, megkérdeztem, hogy<br />

egyébként március 16-án meg szoktae<br />

nézni az újságot, hogy ki kapott Kossuth-<br />

és Széchenyi-díjat. És akkor kiderült,<br />

hogy az az első dolguk, hogy megnézik,<br />

ki kapott, miért kapott, miért nem<br />

ő kapott stb. De még soha, senki nem<br />

tette fel azt a kérdést, hogy hány nő és<br />

hány férfi részesült ebben a kitüntetésben.<br />

Ezért fontos ilyen kérdéseket feltenni,<br />

mert önmagában a kérdés is elindíthat<br />

egy olyan gondolkodást, ami elvezethet<br />

a változáshoz.<br />

– Jó, akkor kérdezek! Mi a helyzet<br />

a díszpolgárokkal Mert erre az<br />

önkormányzatoknak nagyobb hatásuk<br />

van.<br />

– Nagyon jó kérdés!<br />

– Köszönöm a beszélgetést.<br />

Csiky Ildikó<br />

Fotó: Pető Zsuzsa<br />

A konferencia után Paks, Szigetszentmiklós,<br />

Berettyóújfalu, Gyula, Öskű, Sokorópátka, Budapesten<br />

a Fővárosi Önkormányzat, valamint a XIII.<br />

és a XV. kerület önkormányzata jelezte, hogy részt<br />

vennének a Gender budgeting programban.<br />

A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha<br />

egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül<br />

száll szembe.<br />

Kvóta, ha mondom….<br />

Női kvóta Magyarországon<br />

– ha igen, akkor miért nem<br />

Beszélgetés Dr. Ilonszki Gabriella politológussal<br />

(Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet)<br />

– Politikai életünkben a rendszerváltás<br />

óta téma a női kvóta. Beszéljünk<br />

először arról, hogy a világ hol<br />

tart ma….<br />

– Sok országban történt előrelépés.<br />

A két példa ország: Belgium és<br />

Franciaország. Nem is kell mondani<br />

talán, hogy miért. Erős katolikus<br />

hagyományok, patriarkális társadalmak.<br />

Mind a két országban – többkevesebb<br />

sikerrel – szigorú alkotmányos<br />

kvótát vezettek be. Persze tudjuk,<br />

hogy azért, mert valamit bevezetnek,<br />

nem biztos, hogy politikailag<br />

rögtön eredményes is lesz. A belga<br />

esetben azonban sikerről beszélhetünk.<br />

– Kínkeservvel vagy pedig…<br />

– Lehet mondani, hogy kínkeservvel,<br />

mert a jó kvóták azok, amelyek<br />

büntetéssel szankcionálnak. Tehát<br />

megvan a jutalom, hogy bent vannak<br />

a nők, de megvan a büntetés is.<br />

Denis Diderot<br />

A pártokat szigorúan szankcionálják,<br />

ha nem érvényesítik a kvótát.<br />

– Ki büntet<br />

– Például az Alkotmánybíróság<br />

vagy egyszerűen egy peres, egy<br />

jogi eljárásban szabnak ki pénzbüntetést.<br />

Ennek eredménye, hogy<br />

a belga parlamentben 30 százalék<br />

fölötti lett a nők aránya. A franciák<br />

nem tudnak ilyen eredményt felmutatni,<br />

aminek következtében a<br />

pártok sokat fizetnek az államkaszszába.<br />

– Ki vagy mi akadályozza a pártokat<br />

abban, hogy teljesítsék a kvótát<br />

Csupán az előítéletek<br />

– Ennél bonyolultabb a helyzet.<br />

Az egyik ok a választási rendszerben<br />

keresendő, ami gyakorta nehezíti<br />

a kvóta érvényesítését. De lehetnek<br />

politikai okai is. Például, ha a<br />

pártokban nagyon erősek – mi úgy<br />

hívjuk – a kapuőrök, akik azokat a<br />

bejáratokat vigyázzák, amelyeken<br />

új szereplők mehetnének be a politikába.<br />

És akkor még ott vannak a<br />

társadalmi okok. Például, ha maga<br />

a társadalom nem igényli a kvótát.<br />

Mi több, maguk a nők sem tolonganak,<br />

hogy bejussanak a döntéshozók<br />

közé. Tehát nemcsak a párt kapuőrök<br />

tiltása és a választási rendszer<br />

előnytelensége, hanem a női szavazók,<br />

illetve a potenciális nő politikusok<br />

relatív bizonytalansága is magya-<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />

23

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

1. táblázat. A nők aránya az új kelet-közép-európai uniós tagállamok parlamentjeiben (%-ban)<br />

Ország<br />

Az első<br />

demokratikus<br />

választás éve<br />

A női képviselők<br />

aránya az első<br />

választások után<br />

Legutóbbi<br />

választási év<br />

A női képviselők aránya a<br />

legutóbbi választások után<br />

Litvánia 1990 9,9 2004 22<br />

Lettország 1990 15,0 2002 21<br />

Lengyelország 1991 9,1 2005 20,4<br />

Észtország 1990 5,7 2003 18,8<br />

Szlovákia 1990 12,0 2006 16<br />

Csehország 1990 10,0 2006 15,5<br />

Szlovénia 1990 13,3 2004 12,2<br />

Magyarország 1990 7,3 2006 10,6<br />

Forrás: IPU (www.ipu.org/wmn-f/classif.htm).<br />

rázza, hogy a franciák még nem lépték<br />

át azt a bizonyos 30 százalékot,<br />

amit álomhatárnak tartunk.<br />

– Mi, magyarok hol tartunk<br />

– Mindössze 10,6 százalékon.<br />

Ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt.<br />

Ezzel gyakran szoktam érvelni. Érdemes<br />

megnézni a mi húsz évünket és<br />

a többi országét.<br />

– Szlovákia<br />

– 16 százalék. A posztkommunista<br />

országok közül mi állunk a legrosszabbul.<br />

Ehhez képest törvényi<br />

kvóta csak egy országban van,<br />

Szlovéniában. Az összes többiben<br />

vagy párton belüli szabályozásokkal,<br />

vagy a társadalmi közhangulat<br />

változásával értek el a mienknél<br />

jobb eredményt. A cseh társadalom<br />

például kevésbé patriarkális,<br />

mint a magyar. A lengyeleknél<br />

pedig nem állt be úgy a pártrendszer,<br />

nem merevedtek meg úgy a<br />

pártviszonyok, mint nálunk, ami<br />

által nagyobb teret kaptak a nők. Ők<br />

már a 20 százalék felett vannak.<br />

– Nálunk mi a jellemző<br />

– A mi kvóta problémánk elválaszthatatlan<br />

attól, hogy a politikai rendszer<br />

befagyott vagy – ha úgy tetszik<br />

– konszolidálódott. Nekem az a mániám,<br />

hogy a súlyos esélyegyenlőtlenség<br />

vagy lemaradás azzal függ össze, hogy<br />

20 éve ugyanaz a pártelit ül a parlamentben.<br />

Két évtizede ugyanazokat<br />

arcokat látjuk. Márpedig ez a helyzet<br />

2. táblázat. A női képviselők száma és aránya pártonként 1990–2006 között<br />

Párt 1990 1994 1998 2002 2006<br />

szám % szám % szám % szám % szám %<br />

MDF 8 4,8 6 15,8 1 5,9 1 4,5 1 9,8<br />

SZDSZ 8 8,5 11 15,7 3 12,5 2 10,0 2 10,0<br />

MSZP 5 15,1 22 10,5 14 10,4 23 12,9 25 13,1<br />

FIDESZ 2 9,1 1 5,0 10 6,7 9 5,5 11 7,8<br />

KDNP 1 4,7 1 4,5 - - - - 2 8,7<br />

FKGP 3 6,8 2 7,7 9 6,2 - - - -<br />

MIÉP - - - - 1 7,1 - - - -<br />

Összesen 28 7,3 43 11,1 32 8,3 35 9,1 41 10,6<br />

Forrás: Ilonszki–Kelemen–Széles (2003: 14) és saját számítások. Kiemelés: kormánypártok.<br />

lehetetlenné teszi, hogy egy kisebbségi<br />

helyzetben lévő csoport, adott esetben<br />

a nők, rákészüljenek a politikusi<br />

szerepre, és hogy be tudjanak kapcsolódni<br />

a közéletbe. Ez probléma nemcsak<br />

a bekerülésnél, hanem a kikerülésnél<br />

is tetten érhető. Ha megnézzük<br />

a 2006-os parlament összetételét, azt<br />

látjuk, hogy a férfi képviselőknek csak<br />

a negyede új. Tehát 75 százalékuk ott<br />

ül már Isten tudja mióta. Miközben a<br />

női képviselők fele új. Ami azt jelenti,<br />

hogy egyre nagyobb aránnyal szelektálódnak<br />

ki. Tehát: aki nagy nehezen<br />

bekerül, az is, ha nem tud hasonulni,<br />

vagy nem veszi fel azt a stílust, azokat<br />

a módszereket, azokat a perspektívákat,<br />

nem követi azt a napirendet – ugye,<br />

ez most egy divatos szó –, amit a férfi<br />

politikusok szabnak meg, akkor megválnak<br />

tőle. Tehát bekerülni, nagyon<br />

nehéz, kikerülni pedig iszonyatosan<br />

könnyű. Magyarország a rendszerváltáskor<br />

– a női képviselők arányát tekintve<br />

– a nemzetközi rangsorban kb. a 40.<br />

helyen volt, most pedig a 123-on.<br />

A választási rendszer<br />

és a női országgyűlési<br />

képviselők aránya<br />

Az 1998-as választások során az<br />

MDF, míg a 2006-os választások<br />

alkalmával a KDNP kötött választási<br />

koalíciót a Fidesszel, de a parlamentben<br />

mindkét párt önálló frakciót<br />

alakított, így a 2. táblázatban is<br />

külön szerepeltetjük a rájuk vonatkozó<br />

adatokat.<br />

A konzervatív pártok esetében a<br />

női képviseleti szint általában alacsonyabb.<br />

Érdemes megjegyezni, hogy<br />

a jelenleg legnagyobb konzervatív<br />

pártnál, a Fidesznél a női képviselők<br />

aránya csak a legutóbbi 2006-os<br />

választások során nőtt, de még mindig<br />

nem érte el az 1990-es szintet<br />

(természetesen, a változó választási<br />

24<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

3. táblázat. A női képviselők mandátumszerzési struktúrája 1990–2006 között<br />

év<br />

Egyéni körzetben<br />

szerzett mandátum<br />

összes<br />

női<br />

szám<br />

Területi listán szerzett<br />

mandátum<br />

női % összes női<br />

szám<br />

sikerek fényében a számszerű érték<br />

változó). Igaz, hogy a párt 1990-ben<br />

még nem a konzervatív pártok családjába<br />

tartozott.<br />

Az 1989 nyarán az ellenzék és a kommunista<br />

párt reformcsoportjai közötti<br />

tárgyalások során kialakított sarkalatos<br />

törvények közül az egyik a választási<br />

rendszert meghatározó törvény volt,<br />

amelyet 1989 őszén fogadott el az országgyűlés<br />

(XXXIV/1989). A törvény sajátossága,<br />

hogy női vagy más kisebbségi<br />

képviseletre vonatkozóan semmilyen<br />

kitételt nem tartalmaz, a tárgyalófelek<br />

inkább a kommunista–nem kommunista<br />

törésvonalra koncentráltak a tárgyalások<br />

során. Az MSZMP reformcsoportjai<br />

az egyéni körzetek túlsúlya érdekében<br />

küzdöttek, abban a reményben,<br />

hogy jelöltjeik nagyobb ismertségnek<br />

örvendenek, mint az új pártok új jelöltjei.<br />

Ezzel szemben az ellenzéki csoportok<br />

többsége az arányos-listás rendszert<br />

preferálta azon az alapon, hogy egy pártalapú<br />

arányos rendszerben jobb esélyekkel<br />

indulnak.<br />

Az, hogy az új választási rendszer nem<br />

volt kifejezetten esélyegyenlőség-érzékeny<br />

nem jelenti azt, hogy semmiféle<br />

hatással nem volt a nőkre, hiszen a mandátumszerzési<br />

struktúrában (3. táblázat)<br />

fontos eltéréseket láthatunk a női és a férfi<br />

képviselők között. Az első választáson<br />

a „papírforma” valósult meg, hiszen az<br />

előzetes várakozásoknak megfelelően az<br />

Országos listán szerzett<br />

mandátum<br />

női % összes női<br />

szám<br />

Összes nõi<br />

mandátum<br />

női % szám %<br />

1990 176 6 3,4 120 8 6,7 90 14 15,6 28 7,3<br />

1994 176 15 8,5 125 17 12,8 85 11 14,1 43 11,1<br />

1998 176 12 6,9 128 13 10,2 82 7 8,5 32 8,3<br />

2002 176 13 7,4 140 16 11,4 70 6 8,6 35 9,1<br />

2006 176 15 8,5 146 19 13,0 64 7 10,9 41 10,6<br />

Forrás: Ilonszki–Montgomery (2003: 19) és saját számítások.<br />

egyéni körzetek hátrányosak, míg az arányossági<br />

elv alapján működő listák előnyösek<br />

voltak a női képviselők számára<br />

(a legelőnyösebb a legnagyobb körzetnagyságú<br />

országos lista volt). Később<br />

azonban a női mandátumok száma és<br />

aránya stabilizálódott az egyéni körzetekben<br />

(2006-ban pontosan ugyanannyi,<br />

mint 1994-ben), és számszerűen kétszer<br />

annyi nő szerez egyéni körzetekben mandátumot,<br />

mint az országos listáról, ahol<br />

a szám alacsony szinten szintén beállt.<br />

A területi listás mandátumok tekintetében<br />

volt csupán emelkedés az utolsó<br />

két választás során.<br />

– A nők aránya az Országgyűlésben<br />

messze nem tükrözi, hogy Magyarországon<br />

egyre több a felkészült, tanult,<br />

vezetésre alkalmas nő.<br />

– Ez így van. Ugyanakkor el kell<br />

ismernünk, hogy a nők nehezebben<br />

döntenek a politikai karrier mellett.<br />

Például a család iránti felelősségérzet<br />

erős visszatartó erő lehet.<br />

– Tehát nem csupán a kapuőrök<br />

hibásak.<br />

– Nem. De azért nem menteném fel<br />

őket. Ugyanis azok a nők, akik szeretnének<br />

bekerülni a politikába, komoly<br />

akadályokba ütköznek. Miközben a<br />

jelöltek között növekszik a nők aránya,<br />

a saját párttársaiktól valahogy mégsem<br />

kapnak elég bizalmat. Vagy, ha mégis<br />

felkerülnek a listára, ott olyan helyet<br />

kapnak, ahonnan lehetetlen bejutni az<br />

Országgyűlésbe. Itt tehát egyértelműen<br />

kimutatható a kapuőröknek a szerepe.<br />

Én rengeteget számoltam, mikor<br />

észrevettem, hogy valami rendszerjellegű<br />

probléma van. Ma már számokkal<br />

is bizonyítani lehet, hogy a női képviselők<br />

alacsony számának oka nemcsak<br />

a női inaktivitásban vagy bizonytalanságban,<br />

az élethelyzetekben keresendő,<br />

hanem a politikai rendszerekben,<br />

illetve az azokat meghatározó szereplőkben.<br />

– A nők szívesen szavaznának nőkre<br />

– Érdekes kérdés. Alig van olyan felmérés,<br />

amelyik a választópolgároktól<br />

azt kérdezte volna, hogy milyen<br />

parlamenti képviselőt szeretnének.<br />

Nőt, férfit, helyi embert, egyetemi végzettségűt<br />

Tapasztalataim azonban<br />

azt mutatják, hogy nincs nagy társadalmi<br />

ellenállás a női politikusokkal<br />

szemben.<br />

– Már csak azért sem lehet, mert a<br />

népszerűségi listákon a nők igencsak<br />

előkelő helyeken vannak.<br />

– Konzekvensen a nők vannak elöl.<br />

Mégis, például az egyéni választókörzetekben<br />

egyre kevesebb nőt indítanak<br />

a pártok. A választópolgárok fele<br />

2006-ban egyéni körzeti szinten egyáltalán<br />

nem találkozott női jelölttel. Tehát a<br />

176 körzetből 90-ben egyik pártnál sem<br />

volt női jelölt. És ezért nem a társadalom<br />

a felelős, mert a szavazópolgárok hivatalosan<br />

nem is mondhatják meg, hogy<br />

férfit vagy nőt látnának szívesen a körzetükben.<br />

– Mivel érvel, ha azt kérdezik, hogy<br />

mi lenne jobb az életünkben, ha<br />

több nő képviselne bennünket<br />

– Igen. Ezt a kérdést azért is fel<br />

kell tenni, hogy elkerüljük a fordított<br />

sztereotípiákat. Ott vannak például a<br />

kapuőrök, akik nem feltétlenül férfiak.<br />

A méhkirálynő effektus a politikában<br />

is működik. Vannak nők, akik nehezen<br />

tűrik más nők jelenlétét. Ezért nem<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />

25

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

szabad azt hirdetni, hogy ahol nők<br />

vannak, ott simán megy minden, és<br />

más a politizálás is. Ugyanakkor az is<br />

igaz, és ezt nemzetközi tapasztalatok<br />

bizonyítják, hogy ha a nők létszáma<br />

meghalad egy bizonyos kritikus<br />

tömeget, és ezt olyan 30 százalék<br />

körül nevesíti a szakirodalom, akkor<br />

valóban nagyon sok minden megváltozik.<br />

Például más dolgok és más<br />

stílusban kerülnek napirendre. Mondok<br />

egy példát. Az Egyesült Királyságban<br />

a két parlamenti párt nem igazán<br />

szereti egymást, sokszor konfrontálódnak.<br />

Erősen férfiközpontú politikai<br />

világ ez. Amikor a 90-es években<br />

a Munkáspárt bevitt egy csomó nőt a<br />

parlamentbe, akik még ma is ott vannak,<br />

hirtelen kiderült, hogy mégiscsak<br />

lehet kompromisszumokat kötni. Például<br />

az adózási szabályokat a munkáspárti<br />

és a konzervatív párti női képviselők<br />

közös kezdeményezésére változtatták<br />

meg, mégpedig olyan szellemben,<br />

ami főként a gyerekes családoknak<br />

kedvez. Talán a férfiak is megváltoztatták<br />

volna, ha valaha eszükbe<br />

jut. De nem jut eszükbe.<br />

Ehhez képest a magyar parlamentben<br />

alig születnek olyan döntések,<br />

amelyek összehoznák a két oldalt.<br />

Tehát 90-től napjainkig összesen<br />

44 törvényjavaslat született a két<br />

oldalról jövő többpárti kezdeményezéssel.<br />

A kvóta nemcsak az igazságossági,<br />

hanem a hasznossági elv érvényesülése<br />

miatt is fontos. Jobban működik az<br />

a politikai rendszer, ahol több szempontot<br />

képviselő, különböző tapasztalatokkal<br />

rendelkező emberek vannak.<br />

Ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik.<br />

Tehát itt nem valami filozófiai lilaságról<br />

van szó, hanem nagyon konkrét<br />

dolgokról; hogy miről fog vitatkozni az<br />

egyik parlament, miről a másik, miről<br />

dönt az egyik, miről a másik.<br />

– Milyen tendenciát lát<br />

– Nem vagyok túlzottan bizakodó,<br />

mert ez egy nagyon erősen politikavezérelt<br />

ország. Gyenge a társadalom,<br />

a civil szféra. A politikában pedig nem<br />

látom az akaratot és a szándékot, hogy<br />

ezekhez a kérdésekhez hozzányúljanak.<br />

Nekem úgy tűnik, hogy a politikai<br />

világ egészen más kérdések mentén<br />

akar politizálni. A női kvóta nem<br />

tartozik a fontos témák közé.<br />

– A Női kvóta Magyarországon<br />

című könyvben olvastam öntől:<br />

„Összességében a kvóta elleni érvek<br />

alapja, hogy a jelenlegi helyzet<br />

demokratikus, hiszen érvényesülnek<br />

a képviseleti demokrácia<br />

alapvető elvei minden állampolgárnak<br />

egyenlő szavazati joga és<br />

egyenlő részvételi lehetősége van,<br />

vagyis nincs diszkrimináció, érvényesül<br />

a politikai esélyegyenlőség.”<br />

Igen farizeus gondolkodás…<br />

– Meggyőződésem, hogy pártállástól<br />

független politikai akarat és szándék<br />

nélkül ezen a területen nem lehet<br />

előre lépni. A változáshoz kellene a társadalmi<br />

nyomás is. Igen ám, de egy<br />

kifáradt országban nem lehet arra<br />

számítani, hogy a nők, meg a nőket<br />

támogató férfiak „megszerveződnek”,<br />

és fáklyás felvonuláson követelik a<br />

női kvótát.<br />

– Azt hiszem, az élet más területein<br />

is hasonló a nők aránya, mint<br />

az Országgyűlésben.<br />

– Nem tudom cáfolni. Az akadémián<br />

alig vannak nők. A felsőfokú oktatásban<br />

ott vannak a nők, de általában<br />

nem a hierarchia csúcsán.<br />

– Ördögi kör: a parlament leképezi<br />

a társadalmat, a társadalom pedig<br />

a parlamentet.<br />

– Nyugat-Európában egyre inkább<br />

figyelnek az arányokra. Szándékosan<br />

nem példálózom soha az északi orszá-<br />

„Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon<br />

láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a<br />

világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük<br />

fel az egész világot.”<br />

Kölcsey Ferenc<br />

Ifjúságkutatás<br />

önkormányzati megrendelésre<br />

Beszélgetés Diósi Pál és Székely Levente szociológusokkal<br />

– Hogy kapta a megbízást<br />

Diósi Pál (D.P.): Már korábban is volt<br />

munkakapcsolatom a zuglói önkormányzattal.<br />

Gondolom, elégedettek<br />

voltak velem.<br />

– Tehát már tudták, hogy mit várhatnak.<br />

D.P.: Azt pontosan tudták, hogy alaposan<br />

dolgozom, és nem vagyok hajlandó<br />

véletlenszerűen kiválasztott iskolai<br />

osztályokban, a megrendelő számára<br />

semmitmondó önkitöltéses kérdőíveket<br />

használni. Kizárólag reprezentatív<br />

Diósi Pál<br />

26<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

gokkal, mert azok mindig egyenlősítő<br />

társadalmak voltak. Amikor 1906-<br />

ban Finnország független lett, az első<br />

választás után ugyanakkora lett a nők<br />

aránya a parlamentben, mint amilyen<br />

nálunk 2006-ban volt (10%). A finneknek<br />

nem kellett kvóta, mert a társadalmi<br />

viszonyrendszer olyan, hogy<br />

e téren szabályozás nélkül is egészségesen<br />

működik. Nálunk egyetlen<br />

döntéshozó területen érvényesülnek<br />

a nők: a bíróságokon.<br />

– Talán mert ott alacsonyak a jövedelmek…<br />

– Hát ez az. Ezt mi húzzuk magunkkal<br />

a rendszerváltás előtti időkből. Sajnos<br />

borítékolni merem, hogyha nem<br />

történik valami radikális változás, akkor<br />

20 vagy 30 év múlva ez a világ is elférfiasodik.<br />

Ahogy emelkednek a fizetések,<br />

úgy szorulnak majd ki a nők ebből<br />

a hierarchiából is.<br />

Sz. K.<br />

mintával dolgozom, amely életkorra<br />

és nemekre pontosan leképezi az adott<br />

kerületben élő fiatalokat. Azt is tudták,<br />

hogy lehet velem előre gondolkozni egy<br />

munka megtervezése során. Így volt<br />

ez most is, a kutatás tervét a megrendelővel<br />

együtt dolgoztuk ki. Nem szerencsés,<br />

ha laikusok a kutatóhely nélkül<br />

mindent előre meghatároznak.<br />

– Levente, hogy jutott a Vas megyei<br />

megbízáshoz<br />

Székely Levente (Sz.L.): Amikor ezt a<br />

kutatást készítettük, én még a Műszaki<br />

Egyetem Információs Társadalom- és<br />

Trendkutató Központjának voltam a<br />

munkatársa, ahol több hasonló munkát<br />

végeztünk már korábban is.<br />

– Mi volt a benyomása A megrendelők<br />

komoly szándékkal érkezetek, vagy csak<br />

„le akartak tudni” egy feladatot<br />

Sz.L.: Biztos vagyok benne, hogy valóban<br />

kíváncsiak voltak a kutatás eredményeire.<br />

Az egyetlen gond az volt, hogy<br />

a zuglóiakkal ellenetétben, ők kevesebb<br />

anyagi forrással rendelkeztek…<br />

Ezért nem kérdőíves kutatást végeztünk,<br />

hanem a fiatalokat közvetlenül<br />

fókuszcsoportos módszerrel kérdeztük<br />

meg, amelyet jól kiegészített az Ifjúság<br />

2004 adatbázisa, valamint más korábban<br />

készült felmérések eredményei is.<br />

– Gondolom, olvasták egymás kutatási<br />

beszámolóit…Nagy különbségek<br />

vannak a városi és a vidéki fiatalok<br />

közérzete, életvitele között<br />

Sz.L.: Igen is, meg nem is. Kétségtelen,<br />

hogy mások a lehetőségek. Én elsősorban<br />

ezt emelném ki. Egy falusi fiatal egészen<br />

más dolgokhoz fér hozzá, mint egy városi,<br />

de ez nem jelenti azt, hogy például a<br />

Vas megyeiek sokkal rosszabb helyzetben<br />

vannak, mint a zuglóiak. Igaz ugyan,<br />

hogy a vidékieknek kevesebb a szórakozási<br />

lehetőségük, de igényeik (vágyaik, példaképeik<br />

stb.) nagyon hasonlóak, ráadásul<br />

az internet által kialakított felületek, a<br />

„közös nyelv”, az azonos zenei ízlés tovább<br />

csökkenti a különbségeket.<br />

– A globalizáció akkor ezen a területen<br />

is érvényesül.<br />

D.P.: Én ezt azzal spékelném meg,<br />

hogy például az otthonteremtést illetően<br />

a vidéki fiatalok kedvezőbb helyzetben<br />

vannak. Ha megnézzük az országos<br />

felvételeket, amelyekben megvannak a<br />

településszerkezet szerinti metszetek is,<br />

a kizárólag fiatalok által lakott lakásokról,<br />

akkor azt látjuk, hogy minél kisebb<br />

egy település, annál nagyobb, komfortosabb<br />

lakásokban élnek a fiatalok.<br />

– Téveszme, hogy vidéken kevesebb<br />

a magányos fiatal, mint egy nagyvárosban<br />

Sz.L.: Én ugyan nem emlékszem<br />

ilyen kutatási eredményre, de szerintem<br />

nem feltétlenül van így. Hiszen<br />

a városban eleve többen vannak,<br />

nagyobb a kortárscsoport, amihez<br />

egy fiatal hozzáfér. Több, az érdeklődésének<br />

megfelelő helyre (szórakozás,<br />

sport, kultúra) mehet el.<br />

Székely Levente<br />

D.P.: Vidéki településekről idevágó<br />

saját kutatási eredményeim nekem sincsenek,<br />

de tudom, hogy budapesti és<br />

települési reprezentatív felvételben is<br />

vannak olyan eredményeink – mert erre<br />

figyeltünk –, hogy a fiataloknak nem<br />

egészen a fele állítja azt: van olyan stabil<br />

találkozóhelye, ahova úgy mehet<br />

be, hogy előre nem beszél meg senkivel<br />

találkozót, és mégis ott találja a jó<br />

embereinek egy részét. Ugyanakkor azt<br />

is látom, hogy ez nagyon erősen életkor<br />

függő. A fiatalok, amint elkezdenek dolgozni,<br />

megváltozik az időbeosztásuk, és<br />

egyre kevesebb a törzshelyük. Inkább<br />

vendéglőkbe, mint klubokba, művelődési<br />

házakba, plázákba, aluljárókba, közterekre<br />

járnak. Míg a fiatalabbak, mivel<br />

haza nem vihetik a barátokat, mert nem<br />

férnek el, és pénzük sincs beülni valahova,<br />

megkeresik az otthonukhoz közel<br />

eső tereket, ahol „olcsón” együtt lehetnek.<br />

Az egészen ifjaknak, jól letapogatható<br />

módon, kutatási eredményekkel<br />

alátámasztható, hogy napi életritmus<br />

típusú a szabadidős tevékenysége. Idősebb<br />

korban ez átalakul hetivé. Hiszen<br />

nincs idejük arra, hogy naponta összefussanak<br />

a haverjaikkal. Ismerek két fiatal<br />

lányt, akik már néhány éve diplomáztak,<br />

és minden szerdán este 8 és fél 9<br />

kilenc között találkoznak egy klubban,<br />

ahol csocsóznak.<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />

27

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

– És ezzel eljutottunk az alapkérdéshez:<br />

a Vas Megyei Önkormányzat<br />

például mit hasznosíthat az<br />

ott végzett vizsgálat tapasztalataiból.<br />

Sz.L: Főleg vidéken az egyik alapkérdés,<br />

hogy miként tartsák helyben a fiatalokat.<br />

Először a helyi gimnáziumban,<br />

majd utána, amikor továbbtanulnak, és<br />

később, amikor családot alapítanak. De<br />

az is foglalkoztatja az önkormányzatot,<br />

hogy mivel lehet visszacsalogatni egy –<br />

mondjuk a fővárosban végzett – orvost.<br />

A fókuszcsoportok résztvevőitől tehát<br />

azt kérdeztük, hol érzik jól magukat, vannak-e<br />

olyan szórakozóhelyek, ahova szívesen<br />

eljárnak. Vas megyében sok esetben<br />

előfordult olyan kritika, hogy nincs,<br />

vagy kevés az olyan hely, ahol a fiatalok<br />

összegyűlhetnek. Ugyanis a vendéglőket<br />

ők nem tudják megfizetni. Hiányoznak<br />

a „fapados” helyek, ahova bármikor<br />

bemehetnek és kortársaikkal találkozhatnak,<br />

ugyanakkor az is igaz, hogy nehéz<br />

őket bevonni, azonban ha egyszer sikerül,<br />

akkor tartós részvételre lehet számítani.<br />

A kutatás abban segíthet, hogy feltárja<br />

ezeket a problémákat, az önkormányzat<br />

pedig gondolkodhat azon, hogy miként<br />

aktivizálja a fiatalokat. Persze ehhez először<br />

egy általános képet kell kapniuk a<br />

döntéshozóknak. Tudniuk kell, hogy kik<br />

élnek az adott területen. Milyen problémáik<br />

vannak, mit szeretnének, ott akarják-e<br />

hagyni a települést, vagy bizonyos<br />

feltételek mellett maradnának-e<br />

A megyében élő fiatalok általános társadalmi-gazdasági<br />

helyzete mellett –<br />

amit a másodelemzések segítségével<br />

mutattunk be – arra voltunk kíváncsiak,<br />

hogy melyek a fiatalok komfortérzetének<br />

feltételei, miben tud segíteni az<br />

önkormányzat Adott esetben nem feltétlenül<br />

sok pénzről van szó, más esetben<br />

igen. És ez természetes is: építsenek<br />

nekünk még egy iskolát, uszodát, vagy<br />

a kis faluba minden nyáron hívják el fellépni<br />

a Tankcsapdát. Ezek drága kívánságok.<br />

De vannak egészen apró igények<br />

is: tök jó lenne, ha lenne egy csocsóasztal<br />

a művelődési házban …<br />

– Miután leadták a kutatás eredményét,<br />

kaptak visszajelzést<br />

Sz.L:. Annyit, hogy erre gondoltak,<br />

örülnek neki, használni fogják, használni<br />

akarják. Azóta többen is megkerestek,<br />

hogy valami olyasmit szeretnének,<br />

mint amit a Vas Megyei Önkormányzatnak<br />

csináltunk.<br />

D. P:. Zugló esetében annyival egyszerűbb<br />

a helyzetünk, hogy már látjuk is<br />

mindazt, ami már a kutatásunk eredményeképpen<br />

megvalósult. Sőt, már közelről<br />

megismerhettem a cselekvési tervüket<br />

is. A kutatás adatfelvétele 2007 tavaszán<br />

készült, és a 2008–2009-es évekre szóló<br />

cselekvési terv részben erre épül.<br />

– Mondana példát<br />

D.P:. Két dolog messze kiugrott abból<br />

a tízes kérdéskörből, amire lehetséges<br />

önkormányzati tennivalóként figyeltünk.<br />

Az egyik, hogy égető szükség<br />

lenne egy hatékony helyi lakástámogatási<br />

rendszerre. A másik, hogy legyen<br />

a kerületben egy olyan hely, ahol naprakész<br />

információkat lehet kapni a külföldi<br />

tanulási és munkavállalási lehetőségekről.<br />

Ez már megvalósult. A Zuglói<br />

Ifjúsági Tanácsadó Irodába felvettek egy<br />

embert, aki csak ezzel foglalkozik.<br />

A hatékony lakástámogatást illetően<br />

nehezebb a helyzet. Bár 2007 decemberében<br />

elfogadták a tervet, de akkor még<br />

nem tudták, hogy milyen irányba megy<br />

a gazdaság. Jelenleg nehéz elképzelni,<br />

hogy lesz pénz a megvalósításra..<br />

– Tehát a szándék megvolt.<br />

D.P.: Olyannyira, hogy az idei költségvetésben<br />

egy jelentős összeget<br />

terveztek egy olyan önkormányzati<br />

tulajdonú épület rendbetételére, ahol<br />

majd 20 lakást tudtak volna kialakítani,<br />

részben fiatalok részére. Ennek megvalósulása<br />

most jobb időkre vár…<br />

– Levente, ha ön dönthetne, mit<br />

hasznosítana a kutatásukból<br />

Sz.L.: Ha én lennék a Vas Megyei<br />

Önkormányzat egyik illetékese, akkor<br />

másféle kutatást rendeltem volna. Igen<br />

ám, de ahhoz több pénz kell, ami sajnos<br />

nem állt a rendelkezésükre. Ezért választottuk<br />

primer kutatásként az olcsóbb<br />

fókuszcsoportos és szakértői interjús<br />

módszert, amelynek fókuszában az<br />

információszerzési szokások, érdekérvényesítés,<br />

szórakozási, kikapcsolódási<br />

lehetőségek voltak…. Elsősorban a<br />

módszerből adódóan kimaradtak az<br />

olyan kemény dolgok, mint a lakáshoz<br />

jutás, a továbbtanulási és elhelyezkedési<br />

lehetőségek. Ezeket a témákat az<br />

Ifjúság 2004 másodelemzésének során<br />

tárgyaltuk, azonban ez óhatatlanul csak<br />

általános eredményeket tartalmazhatott,<br />

mert nem Vas megyei nézőpontból<br />

készült. Egy ilyen kutatást, ha reprezentatív<br />

módon akarom megcsinálni,<br />

akkor legalább ezer főt meg kell kérdezni.<br />

Ez pedig sok millióba kerül. Ugyanakkor<br />

azokról a területekről, amelyeket<br />

vizsgáltunk, sok hasznos és megvalósítható<br />

ötletet kaptunk a fiataloktól és az<br />

ifjúsággal foglalkozó szakértőktől. És<br />

ahogy látom, a Vas megyeiek hasznosítani<br />

is tudták a kutatás eredményeit,<br />

ugyanis a megye ifjúsági cselekvésprogramja<br />

is ezeken az eredményeken<br />

nyugszik.<br />

D.P.: A zuglói munka egy 600 személyes<br />

reprezentatív kérdőíves kutatás<br />

volt. A kérdezőbiztosok személyesen<br />

keresték meg a fiatalokat, akik<br />

nagyon konkrétan fogalmazták meg<br />

igényeiket. Többek között olyan „ifjúsági<br />

fészkekre”, amelyekben kortársaikkal<br />

találkozhatnak, maguk<br />

alakíthatják időtöltésük tartalmát.<br />

Ennek lesz az eredménye az is, hogy<br />

a Cserepesház – Zuglói Művelődési<br />

Házban, és a Zeg-Zug Gyermekházban<br />

előbb-utóbb ilyen terek jönnek<br />

létre. És ami már ugyancsak megvalósult:<br />

25 százalékkal megemelték a<br />

nehézsorsú diákok ösztöndíját.<br />

28<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

Lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi<br />

integrációról, a szolidalításról meg<br />

az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez<br />

Beszélgetés Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért<br />

felelős szakállamtitkárral és Jármi Gyöngyi területi tervezési<br />

referenssel (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)<br />

– Nem egy szakembertől hallottam,<br />

hogy Ön merőben új szemléletet<br />

képvisel.<br />

Szaló Péter (Sz.P.): A helyi önkormányzatokról<br />

szóló törvény számtalan<br />

önkormányzati feladatot sorol<br />

fel a közvilágítástól a köztisztaság<br />

biztosításáig, az oktatástól és sport<br />

támogatásától a településrendezés<br />

és településfejlesztésig. Ez utóbbiakat<br />

korábban hagyományosan külön<br />

kezeltük. Európában és Magyarországon<br />

is újdonságnak számít a városi<br />

problémák, feladatok integrált kezelése.<br />

Az Európai Unió városfejlesztésért<br />

Szaló Péter<br />

felelős miniszterei 2007 májusában<br />

fogadták el a Lipcsei Chartát, amely<br />

markánsan megfogalmazta az integrált<br />

városfejlesztés igényét. Ennek kapcsán<br />

a tagországok miniszterei elhatározták,<br />

hogy igyekeznek összehangolni<br />

a lépéseiket, félévente találkoznak,<br />

hogy egyeztessenek a szükséges<br />

tennivalókról, megvitassák a végrehajtás<br />

eredményeit. Hazánk aktívan<br />

részt vett a Lipcsei Charta előkészítésében.<br />

A Lipcsei Chartát mi úgy értelmezzük,<br />

hogy a benne foglaltak egy része<br />

kormányzati, más része pedig helyi<br />

feladat. Vegyük például a klímaváltozást.<br />

Igaz, hogy a kormányzat nagyon<br />

sok mindent megtesz, hogy alkalmazkodhassunk<br />

a megváltozott időjáráshoz,<br />

de azt csak a helyiek tudják, hogy<br />

hol kell zöldterületeket, vízfelületeket<br />

létesíteni, átszellőzést biztosítani, vagy<br />

éppen egy falat borostyánnal befuttatni.<br />

Ezért is nagyon fontos a lakók<br />

intenzív bevonása a fejlesztésekbe,<br />

hiszen helyben lehet fontos kérdésekről<br />

megegyezésre jutni. Mert ugye<br />

lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi<br />

integrációról, a szolidalításról<br />

meg az esélyegyenlőségről, de mindez<br />

kevés az előrelépéshez.<br />

– Az integrált városfejlesztési stratégia<br />

igen markáns döntés volt.<br />

Sz.P.: Valóban. Nemcsak kidolgoztunk<br />

egy módszertant, de azt is elértük,<br />

hogy a városrehabilitációs támogatási<br />

programokba beépüljön ez az<br />

új szemlélet. Eleinte ugyan nagy volt<br />

a morgolódás. Az önkormányzatok<br />

nehezen fogadták el, hogy csak akkor<br />

kapnak pénzt, ha elkészítik integrált<br />

stratégiájukat. Emlékszem, egy konferencián<br />

az egyik polgármester kifogásolta<br />

mikor megtudta, hogy neki<br />

egy integrált városfejlesztési stratégiát<br />

kell kidolgoznia. Ma már büszkék<br />

a települések, hogy képesek erre, és<br />

az említett polgármester azt mondta,<br />

hogy miután a stratégiát feltették<br />

a honlapjukra, hihetetlen érdeklődéssel<br />

fogadták a lakosok. A civil szervezetek,<br />

zöld mozgalmak, városszépítők<br />

és más kisebb-nagyobb helyi<br />

csoportok gyorsan észrevették, hogy<br />

az önkormányzat valóban kíváncsi a<br />

véleményükre.<br />

– A kézikönyvben számomra az a<br />

rész a legizgalmasabb, amelyik a<br />

szegregáció kezelésével foglalkozik.<br />

Csabai Lászlóné nyíregyházi pol-<br />

„A fenntartható európai városokról<br />

szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok<br />

dokumentuma, melyet az<br />

európai kulcsszereplők széles körű<br />

és áttekinthető részvételével dolgoztak<br />

ki. Az európai városok kihívásainak<br />

és esélyeinek, valamint eltérő<br />

történelmi, gazdasági, társadalmi<br />

és környezeti hátterének tudatában<br />

a tagállamok városfejlesztésért felelős<br />

miniszterei közös városfejlesztéspolitikai<br />

elvekben és stratégiákban<br />

állapodnak meg.<br />

A miniszterek kötelezettséget vállalnak<br />

arra, hogy<br />

• saját országukban politikai vitát<br />

kezdeményeznek arról, hogyan integrálják<br />

a fenntartható európai városokról<br />

szóló Lipcsei Chartában lefektetett<br />

alapelveket és stratégiákat a<br />

nemzeti, regionális és helyi fejlesztési<br />

politikákba;<br />

• alkalmazzák az integrált városfejlesztés<br />

eszközét és bevonják a releváns<br />

hatóságokat a végrehajtásba,<br />

valamint megteremtik nemzeti szinten<br />

a szükséges kereteket;<br />

• támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott<br />

területi fejlődést, mely európai<br />

policentrikus városhálózati struktúrán<br />

alapul. (...)”<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />

29

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

Jármi Gyöngyi<br />

gármester asszony már nyilatkozott<br />

erről ebben a lapban. Az általa<br />

vezetett városban e téren sokat<br />

léptek előre.<br />

Sz.P.: Eleinte sok polgármester megkérdőjelezte<br />

a szegregáció okozta<br />

problémák kezelésének fontosságát.<br />

Elsősorban nem a szociális rehabilitációra<br />

szeretnénk koncentrálni<br />

– mondták.<br />

– Holott ez az egyik feltétele annak,<br />

hogy valaki pénzt kapjon.<br />

Sz.P.: Igen, a megyei jogú városok<br />

esetében legalább egy szociális területnek<br />

bele kell kerülnie a rehabilitációs<br />

tervbe. Nagyon sokat dolgoztunk<br />

együtt a szociális tárcával, hogy<br />

a helyi szinten felmerülő problémák<br />

kezelési lehetőségeit is beépíthessük<br />

a kézikönyvbe.<br />

– Végül is a többség belátta, hogy<br />

egy várost nem lehet úgy fejleszteni,<br />

hogy a külterületeken nyomornegyedek<br />

éktelenkednek.<br />

Sz.P.: E felé tereljük őket. Úgy látom,<br />

hogy ma már a polgármesterek többsége<br />

nem akarja kikerülni a problémát.<br />

Ha másért nem, hát azért, mert<br />

egyre többen kopogtatnak az ajtajukon<br />

segélyekért.<br />

– Vannak-e már nyertes pályázatok<br />

Jármi Gyöngyi (J.Gy.): Sok pályázatról<br />

született már döntés. Különféle<br />

pályázati lehetőségek vannak. A<br />

megyei jogú városok jelentős része<br />

már benyújtotta projektjavaslatát,<br />

ezek nagy részének akciótervi nevesítése<br />

történt meg, többen már a projektek<br />

megkezdéséhez szükséges feladatokat<br />

végzik. A többi település,<br />

amelyek szintén integrált fejlesztést<br />

akarnak megvalósítani, kétfordulós<br />

pályázaton vesznek részt. A régiókban<br />

a legjobb pályázati anyagok már<br />

itt is bekerültek a második fordulóba,<br />

a projektfejlesztési szakaszba. A<br />

kisebb nagyságrendű, pontszerű fejlesztési<br />

javaslatokat egyfordulós eljárásrendben<br />

bírálták, ezeknél már minden<br />

régióban megszületett a döntés.<br />

Van, ahol már a támogatási szerződést<br />

is megkötötték.<br />

– Hogyan készítik fel az önkormányzatokat<br />

a pályázatokra A<br />

kézikönyv talán nem elég…<br />

J.Gy.: A kézikönyv megjelenése óta<br />

több workshopot, konferenciát és<br />

egyeztetést szerveztünk, az irányító<br />

hatósággal közösen is, gyakran találkoztunk<br />

a pályázó önkormányzatokkal.<br />

Az irányító hatósággal szervezett<br />

nemzetközi konferencián spanyol és<br />

német szakértők is részt vettek, akik<br />

a szociális rehabilitációról mondták<br />

el tapasztalataikat. A visszajelzések<br />

alapján ezeket hasznosnak tartották<br />

a polgármesterek és városi vezetők,<br />

sok jó ötletet kaptak a külföldi szakemberektől.<br />

De a kézikönyv felülvizsgálata<br />

során is figyeltünk arra, hogy<br />

minél több gyakorlati ötletet, javaslatot<br />

és jó példákat bemutassunk az<br />

önkormányzatok igényeinek megfelelően.<br />

– A gazdasági világválság miként<br />

befolyásolja az integrált városfejlesztést<br />

Sz.P.: Az én szűk szakterületemnek<br />

az építőipar is része, úgy gondolom,<br />

hogy a városfejlesztésre szánt uniós<br />

források a megrendelések hiányával<br />

küszködő építőipar talpra állításában<br />

is segíthetnek majd. Az uniós pénzek<br />

2009-ben is rendelkezésre állnak,<br />

amelynek megvalósításában a lakosság<br />

és az önkormányzatok is érdekeltek.<br />

Az ehhez szükséges saját erő<br />

viszonylag alacsony. Tapasztalataim<br />

szerint ezt elő tudják teremteni az<br />

A 2007–2008-ban megkezdett folyamat eredményei (2009. januárig feldolgozott pályázatok)<br />

Funkcióbővítő<br />

Szociális<br />

Kisléptékű<br />

EKF-et kiegészítő összesen<br />

városrehabilitáció Városrehabilitáció településfejlesztés regionális<br />

fejlesztések<br />

Dél-Alföld 6 4 10 0 20<br />

Dél-Dunántúl 8 2 8 7 25<br />

Észak-Alföld 8 2 39 0 49<br />

Észak-Magyarország 17 5 82 0 104<br />

Közép-Dunántúl 7 2 6 0 15<br />

Közép-Magyarország 0 4 20 0 24<br />

Nyugat-Dunántúl 9 0 9 0 18<br />

Összesen 55 19 174 7 255<br />

önkormányzatok. Ugyanakkor nélkülözhetetlen<br />

a magántőke bevonása.<br />

Csak két példa, mert jó néhány a<br />

kézikönyvben is benne van. Az egyik<br />

a IX. kerület rehabilitációja. A Tompa<br />

utca környékét egy városfejlesztő társaság<br />

újította meg francia banki finanszírozással.<br />

A másik példa itt a Kéthly<br />

Anna tér, ahol a hivatalunk is található.<br />

Egy magánvállalkozó újította meg a<br />

területet. Lebontotta a lepusztult épületeteket,<br />

de csak a terület kétharmadát<br />

építette be, létrehozott egy szép<br />

közterületet, amivel mindenki jól járt.<br />

Nemcsak az irodaház ér többet, de a<br />

szemközti házak lakásai is. Ugyan ez<br />

csak egy spontán, kisléptékű akció<br />

volt, de a polgármesterek az ilyen pél-<br />

30<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

dákból értették meg, hogy „szabad a<br />

gazda”, most már rajtuk múlik, milyen<br />

lesz a jövőben a település, amit irányítanak.<br />

Szociális városrehabilitáció<br />

a józsefvárosi<br />

Magdolna negyedben<br />

Budapest VIII. kerületében található<br />

a Magdolna negyed, amely – gazdasági<br />

és társadalmi értelemben – a<br />

főváros legnagyobb kiterjedésű krízisterülete<br />

(a Népszínház utca–Fiumei<br />

út–Baross utca–Koszorú utca–<br />

Mátyás tér–Nagyfuvaros utca által<br />

határolt terület). A negyed a város<br />

belső területén helyezkedik el és<br />

kedvező térszerkezeti és közlekedési<br />

kapcsolatokkal rendelkezik. A<br />

társadalmi problémák felerősödése<br />

a nyolcvanas évek végétől datálható,<br />

s a rendszerváltást követő gazdasági<br />

válság különösen kedvezőtlenül<br />

érintette az eredetileg is alacsonyabb<br />

képzettségű, státusú lakosságot. A<br />

leromló társadalmi és fizikai környezet<br />

hatására a magasabb státusú<br />

lakosság jelentős része elköltözött és<br />

szegényebb rétegek áramlottak be a<br />

területre. A negyed lakossága jelenleg<br />

mintegy 12 000 fő, lakásállománya<br />

pedig körülbelül 5500 lakás.<br />

A helyi képviselő-testület<br />

2005-ben<br />

fogadta el a<br />

terület megújítását<br />

célzó, 15<br />

évre szóló szociális<br />

városrehabilitációs<br />

programot.<br />

A Magdolna<br />

Negyed Program<br />

(MNP)<br />

célja a negyed életminőségének fejlesztése,<br />

megfelelő lakhatási színvonal<br />

kialakítása, a romló társadalmi<br />

folyamatok megállítása és a társadalmi<br />

kohézió erősítése a társadalmi<br />

sokszínűség megőrzése mellett.<br />

A 2005 novemberében megkezdett<br />

és 2008. december végéig<br />

tartó MNP I. projekt a Fővárosi<br />

Önkormányzat által kezdeményezett<br />

integrált szociális városrehabilitációs<br />

modellkísérlet egyik helyszíne<br />

volt. Finanszírozása két forrásból<br />

eredt: a fővárosi Rehabilitációs<br />

Alap a 800 millió forintos teljes<br />

költség 83 százalékát, a 17 százalékos<br />

önrészt pedig kerületi önkormányzat<br />

biztosította. A Magdolna<br />

Negyed Program folytatása, az<br />

MNP II. projekt 2008 augusztusában<br />

kezdődött meg. A kiemelt projekt<br />

végrehajtásának anyagi forrását<br />

a KMOP-2007-5.1.1./B ÚMFT<br />

Közép-magyarországi Operatív<br />

Program Integrált szociális városrehabilitáció<br />

támogatási program<br />

biztosítja, 10 százalékos önkormányzati<br />

önrész mellett.<br />

A MNP I–II. projekt több alprogramból<br />

áll, amelyek az alábbi beavatkozásokat<br />

tartalmazzák:<br />

A lakóház felújítási alprogram. A<br />

negyed egyik legsúlyosabb problémája<br />

a lakóházak leromlott műszaki<br />

állapota, a komfortnélküli lakások<br />

magas aránya (14%). A bérlakások<br />

aránya még jelenleg is kiugróan<br />

magas a területen (36%), és számos<br />

épület még mindig teljesen önkormányzati<br />

tulajdonban van (mintegy<br />

60 db). A program egyik fő célkitűzése<br />

a lakhatási körülmények javítása.<br />

Ennek érdekében megkezdődött<br />

az önkormányzati bérházak felújítása<br />

a lakók aktív bevonásával. A<br />

bérlők bevonása újszerű együttműködés<br />

kialakítását jelenti, melynek<br />

során erősíteni kívánják a környezetükért,<br />

annak megóvásáért érzett<br />

felelősséget a lakókban. A program<br />

részeként egy-egy ház bérlői maguk<br />

határozzák meg, hogy milyen felújítási<br />

munkákat végezzenek el, és<br />

a szaktudást nem igénylő munkák<br />

elvégzésében maguk is részt vesznek<br />

(pl. pince-, padlástakarítás, udvar<br />

zöldesítése, lépcsőházfestés stb). A<br />

felújítások négy épületben a befejezéshez<br />

közelednek, az uniós MNP<br />

II. projekt keretén belül pedig további<br />

12 bérház kapcsolódik be a programba.<br />

Az önkormányzati épületek<br />

mellett további 7 társasház is felújítási<br />

támogatásban részesül.<br />

A közterületfejlesztési alprogram<br />

célja a közterületi hálózat megújítása<br />

egy gyalogostengely létrehozásával,<br />

amely összeköti a helyi<br />

intézményeket és magában foglalja<br />

a negyed nemrégiben felújított<br />

parkját, a Mátyás teret. A park felújításának<br />

tervezése a helyi közösség<br />

részvételével történt, a közelben<br />

lévő iskolák diákjai pedig saját kivitelezésű<br />

„ülődombok” készítésével<br />

járultak hozzá a park új arculatához.<br />

A közösség bevonását a közterület<br />

megújításokba a GreenKeys<br />

uniós program is segítette. A minőségi<br />

közterületek kialakítása révén a<br />

negyed városközponthoz való kapcsolódása<br />

erősödik és valódi találkozási<br />

helyek jönnek létre.<br />

A gazdasági alprogram a negyed<br />

gazdasági pozíciójának erősítését<br />

tűzi ki célul. A program részét képezi<br />

a helyi lakosság gazdasági aktivitását<br />

növelő és munkaerő-piaci pozícióját<br />

javító foglalkoztatási, képzési<br />

programok és támogató szolgáltatások,<br />

illetve a helyi – köztük is<br />

különösen a roma – kisvállalkozások<br />

indulását és megerősítését szol-<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február<br />

31

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK<br />

gáló inkubációs program. Fontos<br />

célkitűzése a programnak továbbá<br />

az üres üzlethelyiségek számának<br />

csökkentése, a negyed kereskedelmi<br />

tevékenységének élénkítése.<br />

A minőségi oktatás alprogram<br />

kulcsfontosságú elemét képezi a szociális<br />

városrehabilitációnak. Az első<br />

lépés a negyed általános iskolája és<br />

egy kerületi gimnázium összevonása<br />

volt, annak érdekében, hogy továbbtanulási<br />

lehetőséget biztosítsanak az<br />

ott tanuló gyermeknek és oldják az<br />

iskola teljes etnikai szegregációját.<br />

Az újjáalakult – és az uniós támogatás<br />

segítségével is megújuló – általános-<br />

és középiskola művészeti foglalkozásokat<br />

is biztosít diákjainak a<br />

MNP projekt keretében: egyrészt a<br />

számítógép, a digitális képrögzítés<br />

(fotó, film) és a drámapedagógia eszközeinek<br />

felhasználásával készített<br />

művészeti alkotó kurzus („Kidpix<br />

digitális gyerekkor” program), másrészt<br />

Csámpai Rozália roma képzőművész<br />

foglalkozásai segítségével.<br />

Az MNP projekt keretében az iskola<br />

egy osztályában sikerült meghonosítani<br />

a „Ravasz róka” elnevezésű<br />

svéd oktatási programot is. Az<br />

iskola a helyi közösségi életben felnőttképzési<br />

programjai mellett más<br />

eszközökkel is meghatározó szerepet<br />

kíván betölteni („nyitott iskola”<br />

programok). E célkitűzés érdekében<br />

szoros együttműködést alakít ki a<br />

szomszédságában megnyitott Kesztyűgyár<br />

Közösségi Házzal.<br />

Jó példák a regionális operatív programokra<br />

benyújtott pályázatokban<br />

• városszerkezeti problémák orvoslása,<br />

a történelmi városmag városközponti<br />

szerepének visszaadása,<br />

valódi funkcióbővülés;<br />

• a korábbi városfejlesztési kezdeményezések<br />

folytatásának beépítése<br />

a jelenlegi integrált projektbe;<br />

• a különböző ágazati témájú fejlesztések<br />

és fejlesztési források összehangolása<br />

a városrehabilitációs<br />

projektjavaslatban, szinergia;<br />

• partnerség a lakossággal, civil<br />

szervezetekkel, egyházakkal;<br />

• önkormányzati kezdeményezésre<br />

sikerül partnerséget kialakítani<br />

meghatározó gazdasági szereplőkkel<br />

a városi fejlesztések megvalósítása<br />

érdekében (a gazdasági szereplő<br />

a kkv-szektor tagja, és a megvalósított<br />

tevékenység is a kkv-szektor<br />

további erősödését segíti);<br />

• a projekt integráltságát elősegítő<br />

támogatáson kívüli fejlesztési<br />

eszközök (pl. homlokzat felújítási<br />

alap), a minimális vállaláson túlmutató<br />

elemek;<br />

• a fejlesztések munkahelyteremtő<br />

hatásainak tervezése, összekapcsolásuk<br />

közmunkaprogrammal;<br />

• Városfejlesztő Társaság létrehozása<br />

korábbi fejlesztési társaságok<br />

szervezeti kereteire alapozva,<br />

meglévő, tapasztalt szakértői<br />

háttér segítségével.<br />

A szociális és bűnmegelőzési alprogram<br />

az itt élők biztonságát és biztonságérzetét<br />

hivatott növelni, így mérsékelni<br />

kívánja az antiszociális viselkedést<br />

és a fiatalkorúak bűnelkövetővé<br />

válását. Fontos része az úgynevezett<br />

„szomszédsági rendőr” rendszerének<br />

létrehozása, a helyreállító (resztoratív)<br />

konfliktuskezelési és közösségépítési<br />

eszközök megismertetése és gyakorlati<br />

alkalmazása, a szenvedélybetegek alacsony<br />

küszöbű ellátásának megerősítése,<br />

a drogfogyasztók utcai megkereső<br />

szolgálatának fejlesztése, valamint biztonságos<br />

kapuk, kapualjak kialakítása.<br />

Az érintett intézmények és szervezetek<br />

részvételével szakmai munkacsoport<br />

alakult, amely aktívan hozzájárult<br />

a negyed bűnmegelőzési programjának<br />

kialakításához. A program a fentieken<br />

kívül a lakosság új szemléletű<br />

tájékoztatását, a közbiztonság területén<br />

dolgozó szakemberek továbbképzését<br />

is magában foglalja.<br />

A közösségfejlesztési alprogram célja<br />

a helyi társadalmi kohézió erősítése, a<br />

lakosság, a civil szervezetek bevonása a<br />

rehabilitációs folyamatba. A program két<br />

fő pillére a 2008 őszén megnyílt Kesztyűgyár<br />

Közösségi Ház és a Szomszédsági<br />

Tanács megalakítása. A közösségi<br />

házban kap helyet a MNP rehabilitációs<br />

irodája, az álláskeresési tanácsadás,<br />

a projekt keretében szervezett oktatási,<br />

képzési és szabadidős programok, továbbá<br />

az intézmény biztosít teret és fórumot<br />

a lakosságot célzó, illetve a lakosság<br />

és civil szervezetek kezdeményezésére<br />

létrejött programoknak. A programok<br />

fő célcsoportja a tizen- és huszonéves<br />

fiatalok. A Szomszédsági Tanács a<br />

negyedben élő és dolgozó embereket,<br />

szervezeteket kívánja tömöríteni, akik<br />

aktívan részt akarnak venni a negyed<br />

megújításának folyamatában.<br />

A program megvalósításának legfontosabb<br />

eleme a partnerség kialakítása<br />

az érintett intézményekkel, civil szervezetekkel<br />

és az itt élő lakossággal,<br />

mely hosszú távon tudja biztosítani a<br />

programban elért eredményeket.<br />

Forrás: RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és<br />

Városfejlesztési Zrt. honlapja (www.rev8.hu)<br />

A mellékletet írta és szerkesztette:<br />

Szegvári Katalin<br />

Fotó: Pető Zsuzsa<br />

Készült a Szociális és Munkaügyi<br />

Minisztérium megbízásából.<br />

32<br />

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. január–február

KÓR-KÉP<br />

A kormány gondolja át…<br />

Többek állítása szerint azzal, hogy bizonyos önkormányzati<br />

fejlesztések az áfakörbe tartoznak, az állam saját magának<br />

osztja vissza a pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba<br />

rakja a forrást.<br />

A Települési Önkormányzatok<br />

Országos Szövetségének<br />

elnöksége legutóbbi, február<br />

17-ei ülésén áttekintette<br />

a kormány gazdasági válsággal<br />

összefüggő tervezett intézkedéseit,<br />

köztük az adószabályok<br />

változására vonatkozó elképzeléseket.<br />

A bejelentett 3 százalékos<br />

áfaemelés kapcsán<br />

a TÖOSZ-t vezető polgármesterek<br />

azon aggályuknak<br />

adtak hangot, hogy az alapvetően<br />

európai uniós források<br />

felhasználásával tervezett<br />

fejlesztéseiket 20 százalékos<br />

áfakulcs figyelembevételével<br />

készítették elő, és értelemszerűen<br />

ehhez igazították a saját<br />

önrészük mértékét is. Amenynyiben<br />

magasabb lesz az áfa, a<br />

projektre rakódó plusz terhet<br />

az önkormányzatoknak kell<br />

előteremteniük. Ez adott esetben<br />

egy 1,2 milliárdos program<br />

esetében 30 millió forint<br />

többletkiadást jelentene. Az<br />

amúgy is kifeszített költségvetési<br />

helyzetben a „csupán”<br />

három százalékos többletigény<br />

adott esetben az egész program<br />

megvalósulását veszélyeztetheti.<br />

Természetesen az áfa szerepét<br />

az önkormányzati fejlesztések<br />

tekintetében a polgármesterek<br />

már korábban is<br />

többször kifogásolták. Többek<br />

állítása szerint azzal, hogy<br />

bizonyos önkormányzati fejlesztések<br />

az áfakörbe tartoznak,<br />

az állam saját magának<br />

osztja vissza a pénzt, azaz<br />

egyik zsebéből a másikba rakja<br />

a forrást. Az állam és az önkormányzatok<br />

közötti pénzmozgás<br />

egyéb tekintetben is csak<br />

bonyolítja és bizonyos mértékben<br />

indokolatlanul drágítja az<br />

eljárást a kereskedelmi bankok<br />

tevékenységének közbeiktatása<br />

következtében. Mindezek<br />

figyelembevételével<br />

a TÖOSZ elnöksége javasolta,<br />

hogy a kormány gondolja<br />

át az önkormányzatok<br />

és az általános forgalmi adó<br />

kapcsolatát legalább a fejlesztések<br />

tekintetében.<br />

A TÖOSZ kezdeményezésre<br />

a Nemzeti Fejlesztési<br />

Ügynökség a sajtón keresztül<br />

úgy reagált, hogy az alacsony<br />

infláció, illetve elsősorban a<br />

járulékcsökkentés ellensúlyozó<br />

hatása miatt nem számol a<br />

beruházások érdemi drágulásával,<br />

vagyis azzal, hogy az<br />

áfaemelés az uniós projektek<br />

megvalósítását kedvezőtlenül<br />

befolyásolná.<br />

Nyilvánvaló, hogy e tekintetben<br />

is szükséges majd az összes<br />

változás együttes hatását figyelembe<br />

venni, viszont ekkor előállhat,<br />

hogy a már megkezdett<br />

fejlesztési programokat át kell<br />

alakítani és engedélyeztetni.<br />

Ezért is fontos, hogy a felmerülő<br />

kérdéseket mielőbb egyeztessék<br />

az érdekelt felek, ugyanis<br />

mind a kormányzat, mind az<br />

önkormányzatok abban érdekeltek,<br />

hogy a megkezdett fejlesztési<br />

folyamat zavartalanul<br />

folytatódjék, hiszen a gazdasági<br />

válsággal szemben a legjobb<br />

ellenszer a kiszámítható és tervezhető<br />

– adott esetben uniós,<br />

vagy hazai közpénzzel finanszírozott<br />

– munka. Nem engedhető<br />

meg, hogy újabb bizonytalanságok<br />

terheljék az uniós források<br />

korrekt felhasználását.<br />

A TÖOSZ azért is kezdeményezte<br />

Bajnai Gordon fejlesztési<br />

miniszterrel történő<br />

mielőbbi egyeztetést, mert az<br />

áfakérdésen túl is számtalan<br />

kritika fogalmazódott meg a<br />

polgármesterek részéről az<br />

uniós pályázati gyakorlattal<br />

kapcsolatban.<br />

Az ésszerűtlen és indokolatlan<br />

verseny helyett a kötelező<br />

önkormányzati feladatellátás<br />

megfelelő színvonalának<br />

megteremtésére kellene<br />

törekedni, elkerülve a<br />

felesleges bürokráciát és a<br />

könnyelmű pénzkidobást.<br />

Sajnos az ország számtalan<br />

területéről hozható példa, hogy<br />

a tervszerűtlen és összehangolatlan<br />

fejlesztések következtében<br />

még a közelmúltban is újítottak<br />

fel olyan általános iskolákat,<br />

amelyekben belátható időn<br />

belül nem lesz tanuló. A kistérségi<br />

szinten történő fejlesztési<br />

programozás eredményeként<br />

lehetővé válna, hogy ütemezetten<br />

kiszámíthatóan és a lehető<br />

legtakarékosabban történjen a<br />

fejlesztési források felhasználása.<br />

Így a kistérségen belül elérhető<br />

lenne, hogy valamennyi<br />

település pontosan tudhatná,<br />

hogy nála melyik intézményt,<br />

önkormányzati kötelező feladatot<br />

milyen ütemezésben és<br />

mikor fogják külső segítséggel<br />

megvalósítani.<br />

Mindezek miatt a TÖOSZ<br />

elnöksége kiemelten fontosnak<br />

tarja, hogy a kormányzati<br />

fejlesztéspolitika és a fejlesztésben<br />

érdekelt önkormányzatok<br />

között folyamatos<br />

és érdemi legyen a szakmai<br />

párbeszéd,<br />

és a rendelkezésre álló<br />

uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban<br />

tudjuk felhasználni.<br />

Azért kell(ene)<br />

mielőbb beszélni a felmerülő<br />

aggályokról, hogy a félreértések<br />

tisztázódhassanak, az<br />

ésszerűség, a célszerűség és<br />

a takarékosság a legszélesebb<br />

körben érvényesüljön.<br />

Természetesen abban az<br />

esetben is szükséges az egyeztetés<br />

a fejlesztéspolitika irányítói<br />

és a végrehajtásban közreműködők<br />

között, ha nem történik<br />

meg a bejelentett áfaemelés,<br />

ugyanis újabb nehézség<br />

és elbizonytalanító körülmény<br />

nélkül is sok kérdést kellene<br />

tisztázni, annak érdekében,<br />

hogy a fejlesztések hatása<br />

lehetőség szerint valamennyi<br />

magyar településen érzékelhető<br />

legyen. Mindezek figyelembevételével<br />

kérte a TÖOSZ<br />

elnöksége, hogy a kormány –<br />

az önkormányzatokkal folytatott<br />

párbeszéd után – gondolja<br />

át az önkormányzatok és az<br />

áfa kapcsolatát.<br />

Sólyom Z.<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

33

KOR-KÉP<br />

A kormány azon javaslatai, amelyek az alkotmányos<br />

intézmények megújítására és a közélet átláthatóbbá tételére<br />

vonatkoznak, az érintettek körében nem keltett osztatlan<br />

sikert. Mint ahogy erről a Parlament rovatunkban<br />

közölt tudósításból kiderül (Az ördög a részletekben van – 6.<br />

oldal) az Országgyűlés ellenzéki frakciói „darabokra szedik”<br />

a javaslatot. Egyedül az MDF véleménye nem ismert lapzártánkig.<br />

A különböző fórumokon ismertetett kormányzati<br />

elképzelés szinte „percről-percre” alakul, apró finimítások<br />

érzékelhetőek, de a február elején nyilvánosságra hozott<br />

tervezet ezideig alapvetően nem változott. Vagyis kisebb<br />

parlamentről és felére csökkentett önkormányzati képviselői<br />

létszámról beszélünk, és mindez a közélet átláthatóbbá<br />

tétele szempontjából fontos – olvasható a kormányzati<br />

anyagból. Az alábbiakban ismertetett kormányzati elképzelésekből<br />

kiderül, hogy ez a közjogi csomag már nem az<br />

a csomag, amit 2007 októberében Gyurcsány Ferenc bejelentett.<br />

Vagyis nincs szó főállású parlamenti képviselőségről,<br />

és nem tervezik azt sem, hogy a következő parlamenti<br />

ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági<br />

társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai.<br />

(A tervezett tisztasági csomag 2007-ben* az akkori 190 fős<br />

szocialista frakcióból 38 polgármestert és körülbelül 100<br />

önkormányzati képviselőt érintett volna.) A parlamenti<br />

vitából az is kiderül, hogy az ellenzék ugyan sokmindent<br />

másként csinálna, de a polgármestereket érintő összeférhetetlenség<br />

megszüntetése nekik sem fontos.<br />

Ma Magyarországon egy<br />

átlagos parlamenti képviselő<br />

az országos átlagjövedelem<br />

háromszorosát keresi. Ez a<br />

jövedelem a parlamenti képviselők<br />

felelősségének, tevékenységének<br />

súlyához és a<br />

hazai jövedelmi viszonyokhoz,<br />

a piaci szféra vezetőinek<br />

fizetéséhez képest nem<br />

számít magasnak. A képviselői<br />

jövedelmekkel szembeni<br />

kritikát nem elsősorban azok<br />

mértéke, hanem azok átláthatatlansága,<br />

ellenőrizhetetlensége<br />

váltja ki.<br />

Az országgyűlési képviselők<br />

tiszteletdíját a mindenkori<br />

országos átlagkeresettől<br />

tennék függővé<br />

* Lásd: ÖN-KOR-KÉP 2007. októberi számát<br />

A javaslat szerint a képviselők<br />

tiszteletdíja a mostani<br />

átlagos parlamenti képviselői<br />

jövedelemnek megfelelően<br />

(ami a tiszteletdíjat és részben<br />

a költségtérítést is magában<br />

foglalja) az országos átlagkereset<br />

háromszorosa lenne.<br />

A tiszteletdíjak mindenkori<br />

nemzeti átlagkeresethez való<br />

igazításával az Országgyűlési<br />

képviselők a keresetük révén<br />

is közvetlenül osztoznának a<br />

nemzet sorsában: fizetésük<br />

csak abban az esetben emelkedne,<br />

ha az emberek átlagjövedelme<br />

is nőne, sőt, ha esetleg<br />

csökken az átlagkereset, az<br />

a képviselők fizetését is csökkentené<br />

– ígéri a javaslat.<br />

KÖZÉLETI<br />

Kisebb önkormányzati testületek<br />

– olcsóbb működés<br />

– arányosabb önkormányzati<br />

választási rendszer<br />

Nemcsak az Országgyűlés,<br />

hanem az önkormány-<br />

KÖZÉRZET<br />

A képviselők létszámának zati rendszer, az önkormányzati<br />

testületek létszáma és<br />

javasolt csökkentése miatt<br />

minden képviselő – kivéve a működése is jogos kritikákat<br />

vált ki az emberekből.<br />

kormányzati tisztséget viselőket<br />

– köteles lenne legalább Az önkormányzati igazgatás<br />

egy bizottság munkájában átalakítása során a kormány<br />

részt venni, a bizottsági tagságért,<br />

valamint a további<br />

két célt tart szem előtt:<br />

bizottsági tagságokért külön<br />

díjazás nem járna.<br />

A költségtérítés lehetősége<br />

megmaradna, de megszűnne<br />

a számla nélküli<br />

elszámolás lehetősége<br />

A képviselők továbbra is<br />

jogosultak lennének az útiköltségük<br />

megtérítésére, a<br />

gépkocsik kilométeróra-állásának<br />

szigorú dokumentálása<br />

mellett. Az útiköltség-térítés<br />

összege megegyezne az<br />

adószabályokban rögzített<br />

általános mértékkel.<br />

Az országgyűlési tisztséget<br />

is ellátó képviselők (pl.<br />

bizottsági elnök, parlamenti<br />

jegyző) javadalmazása a<br />

javaslat szerint az országos<br />

átlagkereset alapján számított<br />

képviselői jövedelem<br />

meghatározott szorzóval<br />

növelt összege lenne.<br />

úgy kell átalakítani az<br />

önkormányzati igazgatást,<br />

hogy ne sérüljön a képviseleti<br />

demokrácia, de csökkenjen<br />

a bürokrácia.<br />

A képviseleti demokrácia<br />

költségeinek csökkentése<br />

szükségessé teszi az önkormányzati<br />

testületek jelentős<br />

– a település lélekszámának<br />

nagyságától függő – mértékű<br />

csökkentését. A kisebb<br />

létszámú testületek nem<br />

csupán az önkormányzati<br />

rendszer költségeit csökkentik,<br />

de gyorsabbá és hatékonyabbá<br />

teszik a döntéshozatalt,<br />

a kormány által javasolt<br />

páratlan létszámú testületek<br />

bevezetésével pedig elkerülhető<br />

a szavazategyenlőség<br />

következtében előálló döntésképtelenség.<br />

A nem sokkal több mint<br />

400 lakosú Mihályfa község<br />

képviselő-testülete, amely a<br />

polgármesterrel kiegészülve<br />

jelenleg 6 fős, a javaslat értelmében<br />

– szintén a polgármesterrel<br />

együtt számítva –<br />

3 fősre csökkenne. A 32 ezres<br />

34<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

KOR-KÉP<br />

lélekszámú Gyula város képviselő-testülete<br />

jelenleg 24<br />

fős a polgármesterrel együtt:<br />

ez a szám 13 főre csökkene.<br />

Egy nagyváros esetén még<br />

ennél is nagyobb lenne a<br />

változás: a több mint 200<br />

ezer főt számláló Debrecen<br />

példájából kiindulva, ahol<br />

jelenleg – a polgármesterrel<br />

együtt – 50 fő a települési<br />

önkormányzat tagjainak<br />

száma, a polgármesterrel<br />

együtt 19 főre csökkenne<br />

az önkormányzati testület<br />

létszáma.<br />

A helyi önkormányzati<br />

képviselők száma jelenleg<br />

25 941, ez a létszám a javaslat<br />

Települési önkormányzatok<br />

jelenlegi létszáma<br />

100 lakosig 3 fő*<br />

600 lakosig 5 fő*<br />

1300 lakosig 7 fő*<br />

3000 lakosig 9 fő*<br />

5000 lakosig 11 fő*<br />

10 000 lakosig 13 fő*<br />

25 000 lakosig 17 fő*<br />

50 000 lakosig 23 fő*<br />

60 000 lakosig 25 fő*<br />

70 000 lakosig 27 fő*<br />

Minden további 10 000 lakos után eggyel<br />

nő az egyéni választókerületben, és minden<br />

további 15 000 lakos után eggyel nő<br />

a kompenzációs listán választott képviselők<br />

száma.<br />

* A testület kiegészül a polgármesterrel<br />

Települési önkormányzatok<br />

tervezett létszáma<br />

500 lakosig 2 fő*<br />

2000 lakosig 4 fő*<br />

5000 lakosig 6 fő*<br />

10 000 lakosig 8 fő*<br />

20 000 lakosig 10 fő*<br />

40 000 lakosig 12 fő*<br />

100 000 lakosig 16 fő*<br />

100 001 lakostól 18 fő*<br />

* A testület kiegészül a polgármesterrel<br />

szerint 13 576-ra csökkenne.<br />

A helyi önkormányzati képviselők<br />

számának csökkentése<br />

évente közel 11 milliárd<br />

forint megtakarítást eredményezhet.<br />

A kormány javaslata a<br />

kisebbé váló testületek megválasztásának<br />

szabályain is<br />

változtatna: a 10 000 lakos<br />

alatti településeken megmaradna<br />

a kislistás választási<br />

rendszer, az ennél magasabb<br />

lakosságszámú települések<br />

képviselőit azonban<br />

vegyes helyett tisztán listás<br />

rendszerben választanák,<br />

azaz ezeken a településeken<br />

megszűnne az egyéni<br />

választókerületi rendszer.<br />

A fővárosi és megyei közgyűlések<br />

tagjainak összesített<br />

létszáma jelenleg 901 fő,<br />

ezt a létszámot a kormány<br />

javaslata 489-re csökkentené.<br />

Mindez egy év alatt mintegy<br />

825 millió forint megtakarítást<br />

eredményezhet. A<br />

kormány javaslata szerint a<br />

megyei közgyűlések tagjainak<br />

választásában a megyei<br />

jogú városok választópolgárai<br />

is részt vehetnének, így<br />

a megyei közgyűlés képes<br />

lenne a megye teljes lakosságát<br />

reprezentálni.<br />

Polgármesteri tisztség<br />

Jelenleg az egyszerűbben<br />

ellátható kistelepülési<br />

polgármesteri feladatokat<br />

is jórészt főállású polgármesterek<br />

látják el. Ma<br />

közel 2400 olyan település<br />

van, ahol kétezer főnél alacsonyabb<br />

a lakosságszám.<br />

Ezek közül 1182 településen<br />

a polgármester főállásban<br />

látja el feladatait.<br />

A kormány javaslata szerint<br />

a jövőben az ezer-kétezernél<br />

kisebb lélekszámú településeken<br />

kizárólag társadalmi<br />

megbízatásban lenne betölthető<br />

a polgármesteri tisztség.<br />

Az ennél nagyobb, de<br />

ötezernél kevesebb főt számláló<br />

településeken a polgármesteri<br />

tisztség főállásban<br />

és társadalmi megbízatásban<br />

is betölthető lenne, az<br />

Megyei/fővárosi közgyűlések<br />

jelenlegi létszám<br />

tervezett létszám<br />

Budapest 66 fő* 36 fő*<br />

Bács-Kiskun 46 fő 25 fő<br />

Baranya 40 fő 23 fő<br />

Békés 40 fő 23 fő<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén 59 fő 27 fő<br />

Csongrád 40 fő 23 fő<br />

Fejér 40 fő 23 fő<br />

Győr-Moson-Sopron 41 fő 23 fő<br />

Hajdú-Bihar 40 fő 25 fő<br />

Heves 40 fő 23 fő<br />

Jász-Nagykun-Szolnok 40 fő 25 fő<br />

Komárom-Esztergom 40 fő 23 fő<br />

Nógrád 40 fő 21 fő<br />

Pest 80 fő 33 fő<br />

Somogy 40 fő 23 fő<br />

Szabolcs-Szatmár-Bereg 48 fő 27 fő<br />

Tolna 41 fő 21 fő<br />

Vas 40 fő 21 fő<br />

Veszprém 40 fő 23 fő<br />

Zala 40 fő 21 fő<br />

ötezer fősnél nagyobb településeken<br />

pedig kizárólag<br />

főállású polgármester lenne<br />

választható.<br />

A főállású polgármesteri<br />

tisztség megszüntetésével<br />

a kisebb települések több<br />

forrást fordíthatnának a közszolgáltatások<br />

ellátására. Az<br />

elérhető megtakarítás kb. évi<br />

3,6 milliárd forint lehet.<br />

Megrendelő<br />

Szerkesztette: Csiky Ildikó<br />

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban.<br />

Éves előfizetési díj: 7127 forint+áfa/évfolyam+postaköltség<br />

Számlázási cím: ...........................................................................................<br />

Szállítási cím: ................................................................................................<br />

Kelt: ..............................., 2009. .....................................................................<br />

.............................................<br />

Aláírás<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

35

MOHÁCSI<br />

Ki van a maszk mögött<br />

36<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február<br />

„Ne féljetek, sorsotok<br />

hamarosan jobbra fordul”<br />

Higgyük, hogy a busójárók<br />

nemcsak a telet képesek elűzni,<br />

de az önkormányzat pénzügyi helyzetére is<br />

jótékonyan hatnak<br />

A busójárás eredetére<br />

két magyarázat is létezik: a<br />

törökűzés és a télűzés.<br />

A törökűzés mondája szerint<br />

a törökök által sanyargatott<br />

Mohács lakói, a sokácok,<br />

a Mohács-szigetre menekültek.<br />

Egyik este a nekikeseredett<br />

bujdosók előtt, a tábortűznél,<br />

megjelent egy öreg<br />

sokác ember. Ne féljetek, sorsotok<br />

hamarosan jobbra fordul<br />

– mondta, majd eltűnt.<br />

Hamarosan egy délceg, álarcos<br />

vitéz lépett a menekültek<br />

közé. Utasítására azok álarcokat,<br />

maszkokat öltöttek,<br />

és az éj leple alatt áteveztek<br />

a folyón, és fafegyverekkel,<br />

kereplőkkel nagy zajt csapva<br />

hoztak rettenetet a törökre,<br />

elűzték őket a városból.<br />

A mohácsi sokácok messze<br />

földön ismert népszokása, a<br />

busójárás idejét a tavaszi napfordulót<br />

követő első holdtölte<br />

határozza meg. Régen farsangvasárnap<br />

reggelétől húshagyókedd<br />

estéjéig tartott a<br />

mulatság. Farsang utolsó csütörtökén<br />

a gyermekek öltöznek<br />

maskarába.<br />

A busójárás más népek<br />

hiedelemvilágában is megtalálható<br />

télbúcsúztató, tavaszköszöntő,<br />

oltalmazó, termékenységet<br />

varázsló ünnepek<br />

családjába tartozik.<br />

A világörökség része lehet<br />

a mohácsi busójárás<br />

Mohács életében az egyik<br />

legnagyobb dolog a farsang<br />

idején tartott busójárás. Bár<br />

az esemény sokat változott<br />

az évek alatt, az alapmotívumok<br />

még mindig ugyanazok:<br />

jelmezbe bújtatott<br />

szőrős figurák kereplőket

BUSÓFESZTIVÁL<br />

pörgetnek, lisztet szórnak<br />

a nézőkre, koporsót égetnek,<br />

néha még ütlegelik is a<br />

turistákat. Most a világörökség<br />

részének nyilváníthatják<br />

az eseményt. A Közkincs<br />

Művészeti és Kulturális Közhasznú<br />

Egyesület 2007 óta<br />

a hagyományos „busóműsorokon”<br />

túl fesztiválprogramokat<br />

is szervez a télbúcsúztató,<br />

tavaszköszöntő,<br />

oltalmazó, termékenységet<br />

varázsló ünnepen. Idén február<br />

20-tól Mohács öt különböző<br />

helyszínén várják az<br />

érdeklődőket, a jó hangulatra<br />

vágyókat.<br />

A Busófesztivál kiemelt<br />

rendezvényei közé tartozik<br />

a III. Országos Népzenei<br />

Tehetségkutató Verseny<br />

és a II. Nemzetközi Farsangi<br />

Dudás Találkozó. A szervezők<br />

a támogatásokból fenntartott<br />

rendezvényt 2010-<br />

ben nemzetközi álarcos<br />

fesztivállá szeretnék fejleszteni,<br />

úgy gondolják, hogy<br />

a velenceiek is egyszer így<br />

kezdték el valamikor…<br />

A Magyar Fejlesztési Bank<br />

(MFB) budapesti székhelyén<br />

tartották a Mohácsi Busófesztivál<br />

beharangozó sajtótájékoztatóját,<br />

ahol a fülsiketítő<br />

kereplők és dudák az értékek<br />

megőrzésére, társadalmi<br />

szerepvállalásra hívták fel<br />

a figyelmet.<br />

A rendezvényt a Magyar<br />

Fejlesztési Bank támogatja.<br />

Dr. Erős János, a Magyar<br />

Fejlesztési Bank vezérigazgatója<br />

úgy fogalmazott,<br />

hogy a Mohácsi Busófesztivál<br />

éppúgy rokonságot<br />

mutat a riói és a velencei<br />

karnevállal, mint az afrikai<br />

népek szokásaival. Hangsúlyozta,<br />

hogy az MFB számára<br />

fontos a hagyományok<br />

őrzése, a zenei értékek<br />

közvetítése, a társadalmi<br />

szerepvállalás.<br />

Csy-kó<br />

Fotó: Ádám Miklós<br />

Tegye biztonságossá játszótereit!<br />

Korszerű hintaülőkék megfizethető áron!<br />

Minden játszótér alapvető eleme a hinta. De<br />

vajon megfelelnek–e az Önök településén található<br />

hinták az EN 1176-2 szabványban előírt<br />

követelményeknek Amennyiben szándékukban<br />

áll javítani játszótereik biztonságát, de szűkösek<br />

az anyagi forrásaik, ajánljuk figyelmükbe<br />

legújabb fejlesztéseinket.<br />

Egy új fejlesztés eredménye<br />

A Ratipur Kft. által kifejlesztett – EN 1176-2<br />

szabvány szerinti tanúsítással rendelkező –<br />

lapos hinta, bölcsőhinta és mérleghinta ülőke<br />

lehetővé teszi az Ön számára, hogy csökkentse<br />

a játszótéren bekövetkező sérülések valószínűségét<br />

és mérsékelje azok súlyosságát. A<br />

fémvázat beborító speciális poliuretán habot<br />

már régóta használják az autóiparban és ma<br />

már a fejlesztésekben élenjáró, piacvezető játszótéri<br />

játékgyártók is alkalmazzák.<br />

Ergonómia és esztétikum<br />

A termékek puhák, ugyanakkor ellenállóak a fizikai<br />

behatásokkal és az időjárási viszontagságokkal szemben.<br />

A formatervezett hintaülőkék nem csak biztonságosak,<br />

de ergonómikusak és esztétikusak is.<br />

Könnyen felszerelhetőek<br />

A lapos- és bölcsőhintát kompletten, horganyzott<br />

lánccal szállítjuk. A mérleghinta ülőke rögzítési<br />

pontjai lehetővé teszik, hogy a már meglévő<br />

rudazatra könnyen felszerelhető legyen, ezzel<br />

pillanatok alatt kiválthatja a sérült- vagy a szabványnak<br />

nem megfelelő ülőkéket. Igény esetén<br />

szakembereink vállalják a hinták felszerelését.<br />

Hazai fejlesztőmunka gyümölcsei<br />

Termékeink hazai termékek. Ha ezeket vásárolja,<br />

a hazai szakemberek fejlesztőmunkáját<br />

és a hazai ipart támogatja!<br />

Amennyiben termékeink felkeltették érdeklődését, kérjük keressen bennünket az alábbi<br />

elérhetőségeken, ahol kollégáink készséggel állnak rendelkezésére:<br />

Ratipur Kft., H-7300 Komló, Patak u. 2. Tel.: +36 (72) 582 400 Fax.: +36 (72) 582 401<br />

E-mail: info@ratipur.hu Web: www.ratipur.hu 2009. január–február ÖN • KOR • KÉP 37

TELEPÜLÉSÜGY<br />

Mindenütt lehet már postapartner!<br />

A Postapartner Program az ez év elején meghirdetett negyedik ütemmel országos<br />

szintre emelkedett, valamennyi megyében lehet már pályázni postai szolgáltatás<br />

üzemeltetésére. Az uniós irányelveknek megfelelően rövidesen megnyílik<br />

az európai piac a postai szolgáltatások területén is. A felkészülés részeként a Magyar<br />

Posta 2007 őszén indította el Postapartner Programját, melynek keretében<br />

postai szolgáltatások ellátására keres partnereket.<br />

A posták üzemeltetését<br />

közbeszerzési pályázat keretében,<br />

több ütemben hirdette<br />

meg a társaság. Az első<br />

2007 októberében kezdődött<br />

négy megyében, melynek<br />

eredményeként 31 posta<br />

működtetésére kötöttek<br />

szerződést tavaly nyáron. A<br />

program újabb két ütemmel<br />

folytatódott a múlt év tavaszán,<br />

illetve októberében.<br />

Ez év elején pedig immár<br />

a negyedik ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén,<br />

Győr-<br />

Moson-Sopron, Nógrád és<br />

Zala, illetve Komárom-Esztergom<br />

megye szerepel öszszesen<br />

390 posta bevonásával.<br />

Az utóbbi megyében<br />

azokra a postahelyekre lehet<br />

újra jelentkezni, amelyekre<br />

az első ütemben nem találtak<br />

partnert.<br />

Információs napok<br />

a kamarák szervezésében<br />

A Magyar Kereskedelmi<br />

és Iparkamara február első<br />

hetében információs napokat<br />

tartott a negyedik ütemben<br />

érintett megyék székhelyén.<br />

A több mint 250 érdeklődő<br />

számára a posta partnerszervezetei<br />

– házigazdaként<br />

a területi kamarák, valamint<br />

a regionális munkaügyi<br />

központ, a Magyar Fejlesztési<br />

Bank és a KISOSZ – adtak<br />

tájékoztatást a postapartneri<br />

működésről, mint üzleti<br />

lehetőségről, a program<br />

részleteiről és eredményeiről,<br />

továbbá arról, milyen<br />

támogatásokat, segítségeket<br />

lehet igénybe venni a pályázás<br />

során. A résztvevők által<br />

feltett kérdésekből, hozzászólásokból<br />

kitűnt, hogy az<br />

érdeklődők többsége ma<br />

már jól ismeri a programot,<br />

és tudja, hogyan kell pályázni,<br />

illetve milyen támogatások,<br />

kedvezményes hitelekkapcsolódnak<br />

hozzá.<br />

Győr-Moson-Sopron megyében<br />

hatvanöt postára<br />

lehet jelentkezni, ennek hírére<br />

a megyeszékhelyen teljesen<br />

megtelt a kamara konferenciaterme.<br />

Sokan érkeztek<br />

önkormányzatoktól, sőt, több<br />

polgármester úgy érezte,<br />

érdemes személyesen meghallgatni,<br />

milyen lehetőségeket<br />

jelenthet számukra a Postapartner<br />

Program.<br />

Salgótarjánban is hasonló<br />

volt az érdeklődés, talán<br />

azért is, mert Nógrád megyében<br />

még több – szám szerint<br />

hetvenhat – postára lehet<br />

pályázni. Az önkormányzatok<br />

képviselői mellett vállalkozók<br />

is szép számban megjelentek.<br />

Az egyik népszerű téma<br />

a támogatási lehetőségek<br />

köre volt. Felmerült kérdésként<br />

például, hogy amennyiben<br />

az önkormányzat sikeresen<br />

pályázik, és valamennyi<br />

jelenlegi postai munkatársat<br />

alkalmazná, ez esetben<br />

mindannyiuk után igénybe<br />

vehető-e a bér- és járuléktámogatás.<br />

A munkaügyi központ<br />

képviselője megnyugtató<br />

válasza szerint elegendő<br />

forrás áll rendelkezésre a<br />

programban.<br />

Információs nap Miskolcon<br />

Ebben az ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén<br />

megyében<br />

érintett a legtöbb, szám<br />

szerint 148 posta. Egy vállalkozó<br />

az iránt érdeklődött,<br />

hogy a nyertes hol működtetheti<br />

a postai szolgáltatást.<br />

A válasz szerint ez lehet<br />

a jelenlegi posta vagy akár<br />

más helyszín is, mint egy<br />

üzlet, kávézó, a pályázati felhívásból<br />

pedig megismerhetők<br />

mindazok a feltételek,<br />

amelyeknek a szolgáltatóhelynek<br />

meg kell felelnie.<br />

Zala megyében hatvannyolc<br />

posta kínál lehetőséget<br />

a vállalkozó szelleműek<br />

számára, és közel ugyanenynyien<br />

vettek részt a zalaegerszegi<br />

fórumon is. Ott arra<br />

kérdeztek rá többek között,<br />

hogy mely szolgáltatásokat<br />

kell a leendő postapartnernek<br />

kötelezően nyújtania. Az<br />

érdeklődő megtudta, a cél<br />

az, hogy az ügyféligények<br />

ne sérüljenek, tehát ne változzon<br />

jelentősen a szolgáltatási<br />

kör.<br />

Az információs napokon tartott<br />

előadások anyaga megtekinthető<br />

a www.posta.hu/postapartner<br />

oldalon, amelyekből<br />

azok is tájékozódhatnak, akik<br />

esetleg nem tudták az előadásokat<br />

személyesen meghallgatni.<br />

Ott érhető el továbbá a közbeszerzési<br />

pályázat előminősítési<br />

felhívása is, amely alapján<br />

postapartnerségre lehet jelentkezni<br />

Borsod-Abaúj-Zemplén,<br />

Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,<br />

Nógrád és<br />

Zala megyében.<br />

Kottász Gergely<br />

38<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

HÍREK<br />

Újabb négy év várakozás<br />

A siófoki kistérségi társulás<br />

felmondja az oktatásban<br />

és az egészségügyben vállalt<br />

közös önkormányzati feladatellátást<br />

Balatonvilágossal,<br />

miután a település elállt a<br />

megyeváltás szándékától.<br />

A megyeváltás gondolata<br />

közlekedési, egészségügyi<br />

ellátási és közoktatás-szervezési<br />

okok miatt vetődött fel. A Veszprém<br />

megyéhez tartozó Balatonvilágos<br />

ugyanis mára gyakorlatilag<br />

összeépült a Somogy<br />

megyéhez tartozó Siófokkal.<br />

A lakosok többnyire Siófokon<br />

intézik az ügyeiket, bevásárlásaikat,<br />

a község mégis olyan<br />

kistérséghez tartozik, amelynek<br />

központja a 23 kilométerre<br />

fekvő, nehezebben megközelíthető<br />

Balatonalmádi.<br />

Balatonvilágos képviselő-testületi<br />

tagjainak többsége<br />

azonban attól tart, hogy<br />

a megyeváltás után könnyen<br />

Siófokhoz csatolhatóvá válna<br />

a település fejlettebb, nyugati<br />

része. Álláspontjuk akkor sem<br />

változott, amikor Siófok polgármestere<br />

személyesen is<br />

kifejtette: az aggályok alaptalanok<br />

és ellentmondanak a<br />

törvényi törekvéseknek is.<br />

Januárban Fekete Barnabás,<br />

a település polgármestere<br />

aláírásgyűjtési akcióba kezdett,<br />

hogy a képviselő-testület<br />

állásfoglalása ellenére megtarthassák<br />

Balatonvilágoson a tervezett<br />

népszavazást a megyeváltásról.<br />

Az akciót azonban le<br />

kellett állítani, mert kicsúsztak<br />

a határidőből.<br />

„Az elmúlt időben a siófoki<br />

kistérség bizalmi és nem gazdaságossági<br />

alapon vállalt együttműködést<br />

Balatonvilágossal több<br />

téren is. Segítette a települést a<br />

kötelező feladatellátásban, miközben<br />

az érintett világosi intézmények<br />

után az almádi kistérség kaphatott<br />

meg bizonyos állami normatívákat.<br />

Ezért érthető, hogy<br />

a siófoki kistérség felmondta a<br />

korábbi együttműködési megállapodásokat”<br />

– fogalmazott a<br />

csalódott polgármester.<br />

Az új helyzetről elmondta:<br />

a balatonvilágosiak várhatóan<br />

augusztustól a balatonalmádi<br />

egészségügyi ügyelethez tartoznak<br />

majd, és még nem tudni, mi<br />

lesz a Siófoki Integrált Oktatási<br />

Központból kikerülő helyi iskolával,<br />

hiszen annak 20 millió forinttal<br />

többe kerül az önálló fenntartása.<br />

Az még kérdéses, hogy az<br />

iskola újfajta működtetése megfelel-e<br />

majd az állami támogatás<br />

feltételeinek. Hozzátette, hogy a<br />

világosiak elesnek a siófokiakkal<br />

közös csomagban történő,<br />

olcsóbb energiaellátás lehetőségétől<br />

is. A világosi polgármester<br />

bízik abban, hogy a megyeváltás<br />

lehetősége nem úszott el,<br />

csak újabb négy évet csúszik a<br />

testület döntése miatt.<br />

Új főjegyzője van a Csongrád Megyei Közgyűlésnek.<br />

Kovalcsik Andrea személyében új főjegyzőt választott február<br />

12-ei ülésén a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az új főjegyzőt<br />

február 19-ével határozatlan időre választotta meg a közgyűlés<br />

– közölte Magyar Anna elnök. A posztra Kovalcsik Andrea<br />

egyedüliként pályázott.<br />

Kovalcsik Andrea 2000-ig ügyvédként tevékenykedett, majd<br />

a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban, 2005-től pedig a<br />

Fogyasztóvédelmi Felügyeletnél dolgozott, ahol a regionális igazgatói<br />

posztot is betöltötte.<br />

KÖSZ-állásfoglalás a Volán-társaságok privatizációjáról.<br />

A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati<br />

Szövetségének (KÖSZ) Választmánya a 2009. február<br />

2-ai ülésén áttekintette a Volán-társaságok esetleges privatizációjával<br />

kapcsolatos kérdéseket, s az alábbi állásfoglalást<br />

hozta: Tekintettel arra, hogy az országban hosszabb ideje, több<br />

alkalommal is fölvetődött a Volán-társaságok esetleges privatizációja,<br />

s minden alkalommal a nagyvárosi önkormányzatok<br />

kizárólagos kedvezményezetti pozíciója fogalmazódott meg, a<br />

KÖSZ ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak.<br />

A választmány álláspontja, hogy amennyiben sor kerül e<br />

társaságok privatizációjára, és az önkormányzatok tulajdonába<br />

kerülhetnek a társaságok, úgy azok ne csupán a székhely<br />

városok, hanem az adott Volán-társaságok által érintett<br />

települések közös tulajdonába kerüljenek. A tulajdoni<br />

arányok egy céltársulási megállapodásban kerülhetnek<br />

meghatározásra, a társaságok működtetésével kapcsolatos<br />

egyéb kérdésekkel együtt.<br />

A választmány kifejezi abbéli igényét, hogy amennyiben<br />

az itt írtakkal kapcsolatos tárgyalások, előtárgyalások<br />

megkezdődnek, úgy azokba a kistelepülések és kistérségek<br />

érdekeinek képviseletében a KÖSZ-t is vonják be.<br />

Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke<br />

Átadták az új regionális szennyvíztisztítót Egyházashetyén<br />

Négy Vas megyei kistelepülés – Káld, Egyházashetye,<br />

Borgáta és Köcsk – lakói örülhettek<br />

annak, hogy lakókörzetükben megoldódott<br />

a szennyvízelvezetés és működik egy korszerű<br />

szennyvíztisztító. A több mint 1,6 milliárd<br />

forintos regionális szennyvízközmű-beruházást<br />

Kiss Péter kancelláriaminiszter február<br />

13-án avatta fel Egyházashetyén.<br />

A szennyvízelvezetés és -tisztítás kérdése a<br />

jobb minőségű élet egyik alapkövetelménye,<br />

nem csupán egy műszaki kérdés. Vas megyében,<br />

ahol sok a kistelepülés ezt nehezebb megoldani,<br />

mint az ország más részeiben, ezért az érintett<br />

önkormányzatoknak össze kellett fogni és<br />

közös programot kellett kidolgozni.<br />

A négy kemenesaljai kistelepülés még 2005<br />

áprilisában pályázott címzett-támogatásra,<br />

amelynek odaítéléséről 2006-ban született<br />

döntés. A beruházás keretében 1300<br />

lakóházat kötöttek rá a szennyvízvezetékre,<br />

a lakosság bekötésenként 330 ezer forintot<br />

fizetett. A lakossági befizetéseken túl az<br />

önkormányzatok összesen 420 millió forint<br />

saját erőt teremtettek elő, ennek érdekében<br />

kötvényt bocsátottak ki, amely 20 évre jelent<br />

adósságterhet a községeknek.<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

39

KOR-KÉP – GÖDÖLLŐI ESZMECSERE<br />

Jó, ha van párbeszéd<br />

Gödöllőn az önkormányzatok finanszírozásáról tanácskoztak<br />

a településpolitikusok. A Magyar Önkormányzatok<br />

Szövetsége (MÖSZ) által rendezett konferencián<br />

közel 500 településpolitikus, az önkormányzati miniszter,<br />

az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium<br />

tisztségviselője valamint az Országgyűlés költségvetési<br />

bizottságának elnöke is részt vett. Valamennyi résztvevő<br />

egyetértett abban, szükség van a közigazgatási<br />

rendszer átalakítására. Annak módjáról azonban jelentősen<br />

különbözőek az álláspontok.<br />

Közös a felelőség. Gémesi<br />

György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő<br />

polgármestere, megnyitójában<br />

a párbeszéd fontosságáról<br />

beszélt. Úgy fogalmazott,<br />

hogy ha párbeszéd van<br />

az önkormányzati szövetségek<br />

és a kormány között, az<br />

jó, mert nagyon fontos, hogy<br />

áttekintsék a települések helyzetét,<br />

ugyanis az önkormányzatok<br />

képviselői 3500 milliárd<br />

forinttal gazdálkodnak, és 10<br />

millió embernek kell a válság<br />

idején is biztosítaniuk a szolgáltatásokat.<br />

Az önkormányzati miniszter<br />

nem zárja ki a kötelező<br />

társulások létrehozását<br />

sem. Gyenesei István önkormányzati<br />

miniszter a tervezett<br />

válságkezelő program önkormányzatokat<br />

érintő elképzeléseiről<br />

beszélt. A miniszter fontosnak<br />

tartja az önkormányzati<br />

rendszer átalakítását.<br />

Véleménye szerint az önkormányzati<br />

középszint tisztázása,<br />

a működéshez szükséges<br />

megfelelő források biztosítása<br />

és a decentralizáció kérdése<br />

nem kerülhető meg. Ezekben<br />

szakmai, politikai viták vannak,<br />

szerinte a kérdések tisztázása<br />

még 1-2 évet igénybe vesz.<br />

Gyenesei István hangsúlyozta,<br />

hogy a kormánynak<br />

nem áll szándékában<br />

az önkormányzatok számát<br />

csökkenteni, viszont a közszolgáltatás<br />

biztosítását térségi<br />

szinten tervezik. Nem<br />

zárja ki a kötelező társulások<br />

létrehozását sem. A bürokráciáról<br />

szólva a miniszter úgy<br />

fogalmazott, hogy hazánkban<br />

túl sok hivatal működik,<br />

indokolt volna a körjegyzőségekre<br />

vonatkozó szabályokat<br />

módosítani, lélekszámhoz<br />

kötni a körjegyzőségek<br />

és a hivatalok számát.<br />

Mint lehetőség szóba került<br />

a csatlakozó községek intézménye<br />

is: erről csak abban az<br />

esetben lenne szó – mondta<br />

a miniszter –, ha egy bizonyos<br />

ideig nem sikerül polgármestert,<br />

illetve képviselő-testületet<br />

választani. Ebben az esetben<br />

a települések önrendelkezési<br />

jogosítvánnyal rendelkeznének.<br />

Az önkormányzati miniszter<br />

erősebb jogosítványokat<br />

szánna a polgármestereknek.<br />

A polgármesterek jogállásáról<br />

szólva úgy fogalmazott,<br />

hogy vétójoggal ruházná fel<br />

a településvezetőket.<br />

Polgármester ne legyen<br />

országgyűlési képviselő!<br />

Csabai Lászlóné, Nyíregyháza<br />

polgármestere a jelenlegi<br />

önkormányzati rendszer<br />

átalakításáról beszélt. Felhívta<br />

a figyelmet a rendszerben<br />

található ellentmondásokra,<br />

úgy fogalmazott, hogy a változtatás<br />

elkerülhetetlen.<br />

Véleménye szerint egy erős<br />

egységes önkormányzati<br />

érdekszövetségre volna szükség,<br />

amely felkészült szakértőkkel<br />

rendelkezik. Szerinte<br />

az önkormányzati választás<br />

időpontja sem megfelelő, az<br />

volna a jó, ha a parlamenti<br />

választásokat követően, legalább<br />

hat hónappal később<br />

lennének a helyi önkormányzati<br />

választások.<br />

Csabainé érzékeny dologra<br />

tapintott, amikor kimondta,<br />

hogy szerinte összeférhetetlen a<br />

polgármesterség az országgyűlési<br />

képviselőséggel. A polgármester<br />

asszony úgy fogalmazott:<br />

ő tapasztalatból mondja,<br />

hogy ezt a kettősséget meg<br />

kell szüntetni. Javasolta, hogy a<br />

kistelepülések rendelkezzenek<br />

olyan szabad forrással, amelyről<br />

maguk dönthetnek.<br />

„Az állam kivívta függetlenségét<br />

állampolgáraitól”.<br />

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség<br />

elnöke a kistelepülések<br />

„túlélési” lehetőségeiről<br />

szólt, s felhívta a figyelmet<br />

azokra a problémákra,<br />

amelyek a válságkezeléssel<br />

kapcsolatos elképzelések<br />

megvalósítása esetén sújtanák<br />

őket.<br />

A Magyar Faluszövetség<br />

elnöke egészen 2000-ig viszszatekintve,<br />

kritikusan elemezte<br />

a miniszteri keret és az önhiki<br />

aránytalanságait, és nem tudta<br />

elfogadni a csatlakozó községek<br />

jogállására utaló kormányzati<br />

elképzeléseket sem.<br />

Önkormányzatok: ki<br />

tudja merre Varga Mihály,<br />

az Országgyűlés Költségvetési,<br />

Pénzügyi és Számvevőszéki<br />

Bizottságának elnöke úgy<br />

fogalmazott, ez a terület az idei<br />

költségvetés legnagyobb vesztese,<br />

mivel az egymást követő<br />

tárgyalási szinteken összesen<br />

130 milliárd forintot vontak ki<br />

az önkormányzati rendszerből.<br />

Így a kormánytól kapott<br />

bevétel várhatóan a 2006-os<br />

szinten lesz.<br />

Csiky Ildikó<br />

Elmaradt a találkozó. Az országos önkormányzati szövetségek vezetői sajnálattal<br />

vették tudomásul, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa – 2009. február 18-ára<br />

– kezdeményezett tanácskozást az előző nap délutánján lemondta – olvasható a szövetségek<br />

elnökei által kiadott közleményben. A gazdasági válság közepette különösen fontos,<br />

hogy a kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd legmagasabb szinten történjen,<br />

lehetővé téve, hogy az önkormányzatok képviselőinek lehetősége legyen álláspontjuk,<br />

javaslataik és elvárásaik közvetlen megvitatására a kormányfővel. Az önkormányzati<br />

szövetségek a lemondással egyidejűleg felajánlott önkormányzati miniszteri tárgyalást<br />

nem kívánják igénybe venni, mivel ez nem pótolja a miniszterelnöki megbeszélést. Az<br />

önkormányzati szövetségek első együttes elnökségi ülésére a miniszterelnökkel történő<br />

tárgyalás elmaradása ellenére 2009. február 25-én sor kerül, melynek eredményéről<br />

a közvéleményt tájékoztatni fogják. Budapest, 2009. február 18.<br />

Dr. Sütő László, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége • Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések<br />

és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége • Szabó Gellért, Magyar Faluszövetség •<br />

Dr. Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége • Molnár Gyula, Települési Önkormányzatok<br />

Országos Szövetsége • Dr. Ódor Ferenc, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége<br />

40<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS<br />

A törvényesség biztosításának jelentőségéről<br />

Januártól megkezdték működésüket a regionális<br />

államigazgatási hivatalok, amelyek a megszűnő<br />

közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek<br />

ezentúl, de a közigazgatási hivataloktól eltérően<br />

a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését<br />

nem láthatják el…<br />

A törvényességi ellenőrzésre<br />

hatáskörrel rendelkező<br />

szerv jogállását ugyanis<br />

az Országgyűlésnek kellene<br />

kétharmados törvénnyel<br />

szabályoznia, a téli ülésszak<br />

végéig azonban nem döntött<br />

arról a parlament.<br />

A kormány általános hatáskörű<br />

területi államigazgatási<br />

szervéről szóló 318/2008.<br />

(XII.23.) kormányrendelet<br />

értelmében a regionális<br />

államigazgatási hivatalok<br />

működése továbbra is szorosan<br />

kapcsolódik a helyi<br />

önkormányzatok tevékenységéhez,<br />

hiszen szociális és<br />

gyámhivatali, állami főépítészi,<br />

építés-felügyeleti feladatokat<br />

látnak el, a közigazgatási<br />

hatósági eljárásban<br />

másodfokú fórumként<br />

működnek stb. Ezen hivatalok<br />

azonban jelenleg nem<br />

kezdeményezhetik az általuk<br />

tapasztalt jogszabálysértés<br />

orvoslását a helyi önkormányzatoknál.<br />

A nemzeti és közösségi jogszabályok<br />

folyamatos változása<br />

így arra készteti a helyi<br />

önkormányzatokat, hogy<br />

meghatározott időszakonként<br />

– meghatározott szempontok<br />

szerint – saját maguk<br />

vizsgálják felül rendeleteiket.<br />

Ezen munkát részben szakembereik,<br />

bizottságaik útján végzik,<br />

de számos esetben alkalmaznak<br />

külső szakértői céget<br />

is. Ez a munka most, a közigazgatási<br />

hivatalok törvényességi<br />

ellenőrzési tevékenységének<br />

megszűnésével kiemelt<br />

jelentőséget élvez.<br />

A Kreátor Info Kft. vállalja<br />

helyi önkormányzati rendeletek<br />

felülvizsgálatát; sok tapasztalatot<br />

szerzett már e területen.<br />

A Kreátor Info Kft. az önkormányzati<br />

rendeletek felülvizsgálata<br />

során – a rendeletek tartalmának<br />

megfelelően – áttekinti:<br />

a vonatkozó hazai ágazati<br />

jogszabályokat,<br />

a jogalkotásra és a jogszabály-szerkesztésre<br />

vonatkozó<br />

normákat,<br />

az Alkotmánybíróság<br />

helyi önkormányzatokat<br />

érintő döntéseit<br />

és a vonatkozó uniós<br />

normákat is.<br />

A helyi önkormányzati rendeletek<br />

nemzeti jogszabályokkal<br />

való harmonizációjának<br />

biztosítása mellett az uniós<br />

tagságból adódó jogharmonizációs<br />

kötelezettségek teljesítése<br />

is jelentős mértékben<br />

érinti a helyi önkormányzatokat.<br />

Szükséges megemlíteni,<br />

hogy a helyi önkormányzatok<br />

e tekintetben a „kormányzás<br />

részeként” kezelendők, vagyis<br />

ha valamely önkormányzati<br />

rendelet nincs összhangban<br />

a közösségi jogszabályokkal,<br />

akkor a kormány felel az<br />

önkormányzati jogsértésért.<br />

Erre való tekintettel is fontos<br />

a folyamatos „kontroll”.<br />

A felülvizsgálatok során<br />

kiemelt figyelmet kellett fordítani<br />

a belső piaci szolgáltatásokról<br />

szóló 2006/123/<br />

EK irányelv (a továbbiakban:<br />

szolgáltatási irányelv) rendelkezései<br />

érvényesülésének<br />

vizsgálatára.<br />

Azon önkormányzati rendeletek<br />

tartoznak az irányelv<br />

tárgyi hatálya alá, amelyek<br />

tartalmaznak valamely<br />

szolgáltatásra, szolgáltatóra,<br />

vagy szolgáltatást igénybevevőre<br />

vonatkozóan engedélyezési<br />

eljárást (pl. telephely-engedély),<br />

vagy más<br />

– a szolgáltatás tartalmát<br />

érintő – korlátozást, követelményt,<br />

tilalmat (pl. meghatározott<br />

jogi formában<br />

történő működés előírása,<br />

minimális vagy maximális<br />

díjszabás előírása stb.).<br />

A helyi önkormányzatok<br />

által szabályozott eljárások<br />

során alkalmazott korlátozásoknak<br />

egyértelműnek,<br />

diszkriminációmentesnek<br />

kell lenniük, és figyelemmel<br />

kell lenni a szükségesség<br />

és az arányosság követelményére<br />

is. (Például a területi<br />

korlátozás irányulhat<br />

arra, hogy a település bizonyos,<br />

pontosan meghatározott<br />

területein a zajkibocsátással,<br />

rezgéskeltéssel járó<br />

szolgáltatások szigorúbb<br />

feltételek mellett nyújthatók.)<br />

Figyelembe kell továbbá<br />

venni, hogy a központi jogszabályokban<br />

lehetővé tett<br />

szolgáltatások nyújtását az<br />

önkormányzat rendelete nem<br />

lehetetleníti el az egész település<br />

területén, a korlátozások<br />

tehát nem vezethetnek<br />

arra, hogy valamely jogszerűen<br />

végezhető tevékenység a<br />

település területén ne legyen<br />

gyakorolható.<br />

Vizsgálni kellett továbbá<br />

azt is, hogy az önkormányzati<br />

rendeletek összhangban<br />

vannak-e az Alkotmánybíróság<br />

döntéseiben foglaltakkal.<br />

Ennek azért van nagy<br />

jelentősége, mert az Alkotmánybíróságról<br />

szóló 1989.<br />

évi XXXII. törvény szerint az<br />

alkotmánybíróság hatáskörébe<br />

tartozik – többek között<br />

– a jogszabály alkotmányellenességének<br />

utólagos vizsgálata,<br />

valamint a mulasztásban<br />

megnyilvánuló alkotmányellenesség<br />

megszüntetése<br />

is. Egyedül az Alkotmánybíróságnak<br />

van joga<br />

az alkotmányt sértő önkormányzati<br />

rendeletet megsemmisíteni,<br />

illetve felhívni<br />

a helyi önkormányzatok<br />

figyelmét arra – ha az jogszabályi<br />

felhatalmazásból származó<br />

jogalkotói feladatát<br />

elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet<br />

idézett<br />

elő –, hogy feladatát teljesítse.<br />

Különösen nagy jelentősége<br />

van ma az Alkotmánybíróság<br />

munkájának, amikor<br />

2009. január 1-jével megszűnt<br />

a helyi önkormányzatok törvényességi<br />

ellenőrzése.<br />

Az Alkotmánybíróság határozataiban<br />

számos olyan alapelvet<br />

fogalmaz meg, amelyek<br />

ismerete és alkalmazása<br />

a helyi jogalkotási feladatok<br />

ellátásánál nélkülözhe-<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

41

KOR-KÉP–KÖZIGAZGATÁS<br />

tetlen. Az Alkotmánybíróság<br />

77/2006. (XII. 20.) AB határozatában<br />

mutatott rá többek<br />

között arra, hogy nem felel<br />

meg továbbá a normavilágosság<br />

követelményének az<br />

olyan önkormányzati rendeleti<br />

szabályozás, amely szerint<br />

„a rendeletben foglaltak megsértése”<br />

szabálysértési bírság<br />

kiszabását vonja maga után.<br />

Az ilyen szabályozási mód –<br />

miután a norma címzettjei<br />

számára nem egyértelmű –<br />

sérti a jogbiztonság elvét.<br />

Nem alkotható továbbá<br />

olyan önkormányzati szabálysértési<br />

tényállás, amely megegyezik<br />

a szabálysértésekről<br />

szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletben<br />

már leszabályozott<br />

szabálysértési tényállás<br />

tartalmával.<br />

Amikor a képviselő-testület<br />

mérlegelési jogkört telepít<br />

egyik szervére vagy a polgármesterre,<br />

különös figyelemmel<br />

kell lenni arra, hogy pontosan<br />

meghatározza a döntés legfontosabb<br />

eljárási szabályait, feltételeit<br />

(mely esetekben van,<br />

pl. eltérési lehetőség), hogy a<br />

rendelet közvetve diszkriminációra,<br />

indokolatlan megkülönböztetésre<br />

ne adjon lehetőséget.<br />

Az átláthatóság biztosítása<br />

mellett e tekintetben is fontos<br />

továbbá az önkormányzati rendeletekben<br />

a fogalmak pontos<br />

meghatározása is.<br />

Gyakran előfordul, hogy a<br />

rendeletben a képviselő-testület<br />

bizonyos tevékenység<br />

engedélyezését (pl. az ebek<br />

futtatására kijelölt terület<br />

fertőtlenítése) szakhatósági<br />

hozzájáruláshoz, engedélyhez<br />

köti. A szakhatóságok,<br />

mint államigazgatási szervek<br />

azonban csak az igazgatási<br />

jogkörükben adnak<br />

szakvéleményt/állásfoglalást,<br />

amely nem helyettesítheti a<br />

helyi önkormányzat szabályozási<br />

autonómiájába utalt<br />

feladatot. A szakhatóságok<br />

feladat- és hatáskörét az alapító/felügyeleti<br />

szerv határozza<br />

meg jogszabályban, az<br />

önkormányzat rendeletében<br />

államigazgatási szervre hatáskört<br />

nem telepíthet.<br />

Az önkormányzati rendeletekben<br />

a jegyzői államigazgatási<br />

hatáskörök és az önkormányzati<br />

hatáskörök pontos,<br />

világos elkülönítése szintén<br />

fontos követelmény. Az Alkotmánybíróság<br />

is számos döntésében<br />

[pl. 37/2004. (X. 15.)<br />

AB határozat] rámutatott arra,<br />

hogy a jegyző államigazgatási<br />

hatáskörének korlátozása<br />

tilos. Nem lehet továbbá olyan<br />

tárgykörben a rendeletben<br />

szabályt alkotni, amely a jegyző<br />

hatáskörébe tartozik.<br />

Az önkormányzat tulajdonában<br />

lévő helyiség bérbeadásának<br />

és a bérbeadó hozzájárulásának<br />

a feltételeit az<br />

önkormányzati rendelet határozza<br />

meg; a helyiségbér mértékét<br />

az önkormányzati rendelet<br />

nem szabályozhatja. A vásárcsarnokokban<br />

levő helyiségek<br />

bérleti díja szabadáras szolgáltatásnak<br />

minősül, mértékének<br />

meghatározására a felek – az<br />

alkotmány 9. §-ának (1) bekezdésébe<br />

foglalt piacgazdaság<br />

elemet jelentő, a Ptk. 200. §-<br />

ának (1) bekezdésében is kifejezett<br />

szerződési szabadságból<br />

eredő – szabad megállapodása<br />

az irányadó – állapította<br />

meg az Alkotmánybíróság<br />

67/2006. (XI. 29.) AB határozatában.<br />

Ennek megfelelően a<br />

piacon az árusítás feltételeként<br />

fizetendő díjak megállapítása<br />

nem a képviselő-testület, hanem<br />

az üzemeltető feladata.<br />

A felülvizsgálatok során<br />

fontos szempont volt továbbá<br />

az önkormányzati rendeletek<br />

formai követelményeknek<br />

való megfeleltetése is.<br />

A Kreátor Info Kft. magas<br />

szintű szolgáltatást nyújt<br />

ügyfelei számára, a mindennapos<br />

tanácsadás kapcsán<br />

éppúgy, mint az egyes felülvizsgálati<br />

vagy más projektek<br />

lebonyolítása során. Munkatársaink<br />

– akik kiváló gyakorlati<br />

és elméleti szakemberek,<br />

széles körű önkormányzati és<br />

közigazgatási tapasztalattal<br />

rendelkeznek – gyorsan és<br />

precízen dolgoznak.<br />

A szakértői cégünk szervezésében<br />

már több kiadvány<br />

is megjelent, amelyek a helyi<br />

önkormányzatok rendeletalkotási<br />

munkáját segítik (pl.:<br />

A helyi önkormányzati rendeletalkotás<br />

és jogalkalmazás az<br />

Alkotmánybíróság és az Európai<br />

Bíróság döntéseinek tükrében,<br />

MHK 2006.; Módszertani<br />

Útmutató a helyi önkormányzati<br />

rendeletek szerkesztéséhez,<br />

MHK 2006.). Ezen kiadványainkat<br />

és szolgáltatásainkat<br />

ajánljuk szíves figyelmükbe<br />

a www.kreatorinfo.hu<br />

honlapon!<br />

1031 Budapest, Városfal köz 5.<br />

www.kreatorinfo.hu<br />

kreatorinfo@rubicom.hu<br />

(06-30) 641-4138.<br />

Együttműködési megállapodást írt alá Meixner András, Pécs<br />

alpolgármestere és dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere.<br />

A szövetség keretében Szombathely is bekapcsolódik a 2010-<br />

es Európa Kulturális Fővárosa projektbe. Meixner András, Pécs<br />

Megyei Jogú Város alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy Szeged,<br />

Baja, Dunaújváros, Keszthely, Kaposvár, Nagykanizsa után<br />

Szombathely sorban a hetedik település, amellyel partnervárosi<br />

megállapodást írtak alá. Szombathely a Pécs Európa Kulturális<br />

Fővárosa 2010-projektre többek között nemzetközi katonai és<br />

hagyományőrző egyesületet és népi iparművészeket, kézműveseket<br />

ajánlott fel. Az elfogadásra váró listán szerepel még néhány<br />

helyi együttes: az Anima Sound System, a Voler Mouche, Bognár<br />

Szilvia és Zenekara, az Ocho Macho, Beat Dis és a Street Dance<br />

Shock Break Kollektíva és négy-öt komolyzenei koncert.<br />

Cserébe Pécs is küldene Szombathelyre zenekarokat. Lovasi<br />

András zenekara, a Kiscsillag, a Vizin horvát népzenei együttes,<br />

a világzenét játszó Neofolk, Eszter és a Gumizsuzsi mint<br />

alternatív rock szerepel a listán. A programkínálat azonban<br />

még rendkívül képlékeny. Dr. Ipkovich György hangsúlyozta:<br />

a kulturális tőke most még értékesebb, hiszen a kultúra kitörési<br />

pont lehet a gazdasági válságok idején. Olyan érték, ami<br />

bár alapvetően a nem produktív szférához tartozik, akár konkrét<br />

gazdasági hasznot is hozhat, például azzal, hogy munkahelyeket<br />

teremt.<br />

42<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />

Városi polgármesterek fóruma<br />

A városfejlesztés aktuális kérdései<br />

Súlypontok<br />

A városfejlesztésért<br />

felelős európai miniszterek<br />

marseille-i találkozójának<br />

tapasztalatai, a Lipcsei<br />

Charta elveinek átültetése<br />

a hazai gyakorlatba;<br />

Városrehabilitáció<br />

2007–2013 Kézikönyv a városok<br />

számára című IVS módszertani<br />

anyag változásainak<br />

bemutatása;<br />

A regionális operatív<br />

programok 2009–2010.<br />

évben várható városrehabilitációs<br />

pályázati kiírásai,<br />

útmutatás a pályázó önkormányzatok<br />

számára;<br />

Településfejlesztési koncepció<br />

várható tartalmi követelményeinek<br />

bemutatása.<br />

A konferencia levezető<br />

elnöke, s egyben első<br />

előadója dr. Szaló Péter, az<br />

NFGM területfejlesztési és<br />

építésügyi szakállamtitkára<br />

volt. Bevezetőjében<br />

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium<br />

által január 28-án szervezett városfejlesztési<br />

konferencia nagy érdeklődés<br />

mellett került megrendezésre a Duna Palotában.<br />

A konferencia a Területfejlesztési<br />

és Építésügyi Szakállamtitkárság városfejlesztéshez<br />

kapcsolódó aktuális feladataival<br />

foglalkozott.<br />

szólt a rendezvény fontosságáról,<br />

kiemelve, hogy ez<br />

egy folyamat, az egy éve e<br />

témában megkezdett szakmai<br />

párbeszéd folytatása.<br />

Megköszönte, hogy a polgármesterek,<br />

a főépítészek,<br />

a tervezők, a szakemberek<br />

elfogadták a meghívásukat.<br />

Egyúttal kimentette Burány<br />

Sándor NFGM államtitkárt<br />

más irányú elfoglaltsága<br />

miatt.<br />

Dr. Szaló Péter előadása<br />

első részében tájékoztatta<br />

a résztvevőket a városfejlesztésért<br />

felelős európai<br />

miniszterek marseille-i<br />

találkozójának tapasztalatairól.<br />

Majd bemutatta a Lipcsei<br />

Charta elveinek hazai<br />

gyakorlatba történő átültetését.<br />

Dr. Nagy Sándor alpolgármester<br />

előadásának címe<br />

Városfejlesztés a gyakorlatban<br />

– ennek részeként<br />

Dr. Bóka István<br />

bemutatta Szeged Város<br />

Integrált Városfejlesztési<br />

Stratégiáját.<br />

Dr. Bóka István polgármester<br />

előadása Városfejlesztés<br />

a gyakorlatban – Balatonfüred<br />

Város Akcióterületi Tervének<br />

bemutatásáról szólt.<br />

A felülvizsgált Városfejlesztési<br />

Kézikönyvről – a<br />

2007–2008. évi tapasztalatokról<br />

és a Kézikönyv változásairól<br />

Jármi Gyöngyi<br />

területfejlesztési referens<br />

(NFGM, Területfejlesztési<br />

Főosztály) beszélt, aki<br />

a téma felelőse és koordinátora.<br />

Ennek része -<br />

ként az Integrált Városfejlesztési<br />

Stratégia részleteit<br />

Lunk Tamás (Vitalpro<br />

Kft.), az Akcióterületi<br />

Terv és városfejlesztő társaság<br />

összefüggéseit Aczél<br />

Gábor, a Magyar Urbanisztikai<br />

Társaság elnöke (Városfejlesztés<br />

Zrt.), a Szociális<br />

városrehabilitáció<br />

és Antiszegregációs terv<br />

részleteit Somogyi Eszter<br />

(Városkutatás Kft.) mutatta<br />

be.<br />

A résztvevők megkapták<br />

az átdolgozott Városfejlesztési<br />

Kézikönyv munkaközi<br />

anyagát CD-n.<br />

A Városfejlesztés a Regionális<br />

Operatív Programokban<br />

témában Mosonyi Balázs<br />

főigazgató, Nemzeti Fejlesztési<br />

Ügynökség, Regionális<br />

Fejlesztési Programok Irányító<br />

Hatósága ROP IH tartott<br />

ismertetőt.<br />

A városi szerepkörök vizsgálatáról,<br />

a településfejlesztési<br />

koncepció szabályozásáról<br />

Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes<br />

(NFGM, Területrendezési<br />

és Településügyi<br />

Főosztály) mondta el az<br />

aktuális információkat.<br />

A konferenciát az elhangzottakkal<br />

kapcsolatos vita,<br />

kérdések és az azokra adott<br />

válaszok zárták.<br />

A konferencián elhangzott<br />

előadások anyagai<br />

letölthetők a www.nfgm.<br />

gov.hu honlapról.<br />

(Forrás: NFGM Területfejlesztési<br />

és Építésügyi<br />

Szakállamtitkárság)<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

43

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />

Pályázati felhívás<br />

HELYI ÉPÍTÉ-<br />

SZETI ÖRÖKSÉG<br />

2009. A Nemzeti Fejlesztési<br />

és Gazdasági<br />

Minisztérium Építésügyi<br />

és Építészeti<br />

Főosztálya az építészeti<br />

örökség helyi<br />

védelme területén<br />

a példaszerű helyreállítások<br />

elismerése<br />

céljából építészeti<br />

nívódíj pályázatot<br />

hirdet HELYI<br />

ÉPÍTÉSZETI ÖRÖK-<br />

SÉG 2009. címmel. A<br />

pályázat lebonyolításával<br />

a VÁTI Magyar<br />

Regionális Fejlesztési<br />

és Urbanisztikai<br />

Közhasznú Társaságot<br />

bízta meg.<br />

A nívódíjat megvalósult<br />

alkotások<br />

nyerhetik el. A pályázat nyilvános.<br />

A nívódíjra pályázni<br />

lehet az ország területén<br />

lévő, önkormányzati rendelettel<br />

a helyi védelem körébe<br />

vont elemekkel, amelyek<br />

jelentős építészeti értéket<br />

képviselnek, és helyreállításuk,<br />

bemutatásuk példaszerű<br />

színvonalon, értéknövelő<br />

módon valósult meg.<br />

Pályázati feltételek<br />

Pályázatot nyújthat be<br />

minden olyan személy, aki a<br />

felújítás megvalósításában<br />

felelős építészként, vagy tájés<br />

kertépítész tervezőként,<br />

illetve restaurátorként, generálkivitelezőként,<br />

vagy tulajdonosként<br />

(önkormányzat<br />

és civil szervezet is lehet)<br />

közreműködött, és a pályázati<br />

kiírás feltételeit magára<br />

nézve kötelezőnek ismeri<br />

el. A pályázatra 2009. január<br />

1. előtt igazoltan megvalósult<br />

alkotásokkal, épületek<br />

esetében e dátum előtti<br />

jogerős használatbavételi<br />

engedéllyel rendelkező<br />

pályaművekkel lehet jelentkezni.<br />

Nem lehet pályázni, ha<br />

a tervezéssel kapcsolatban<br />

szerzői jogi, etikai vita vagy<br />

építésrendészeti eljárás áll<br />

fönn, erről a pályázónak nyilatkoznia<br />

kell.<br />

Díjazásban az építtetők,<br />

a tervezők és a kivitelezők<br />

részesülnek.<br />

A pályázatokhoz ajánlott<br />

csatolni az állami főépítész<br />

értékelő véleményét,<br />

amely a pályázat mellékletét<br />

képezi. Nem pályázhatnak<br />

az országos műemléki<br />

védettséget élvező épületek,<br />

objektumok.<br />

A pályázatok benyújtása<br />

A pályázatot a pontosan<br />

kitöltött adatlapok felhasználásával,<br />

a felhívásban ajánlott<br />

és kötelező dokumentumok<br />

csatolásával, A/4 formátumú<br />

csomagolásban,<br />

az alábbi címre kell benyújtani:<br />

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési<br />

és Urbanisztikai Közhasznú<br />

Társaság, 1111 Budapest,<br />

Budafoki út 59. Információszolgáltatási<br />

Iroda, Bódyné<br />

Máthé Ildikó részére<br />

A pályázatok benyújtásának<br />

határideje: 2009. március<br />

10.<br />

A pályázatokat a Nemzeti<br />

Fejlesztési és Gazdasági<br />

Minisztérium (NFGM) Építésügyi<br />

és Építészeti Főosztály<br />

vezetője által felkért<br />

bizottság bírálja el, amely a<br />

benyújtási határidőt követő<br />

90 napon belül hozza meg<br />

döntését, amelyről a pályázók<br />

a döntést követő 20 munkanapon<br />

belül írásban értesítést<br />

kapnak. A benyújtott<br />

pályázati anyag díjazására<br />

a legmagasabb pályadíj 1,5<br />

millió, a legalacsonyabb 300<br />

ezer forint. A díjak átadására<br />

és a díjazásban vagy elismerésben<br />

részesített épületek<br />

bemutatására ünnepélyes<br />

keretek között kerül sor.<br />

A pályázati felhívást az Építésügyi<br />

Szemle, az Önkormányzati<br />

Tájékoztató, az ÖN-<br />

KOR-KÉP és az Építész Közlöny<br />

is közzéteszi, de hozzáférhető<br />

a www.nfgm.gov.hu<br />

A 2008. évben kiadható Kós<br />

Károly-díjakra egyéni kategóriában<br />

17, közösségi kategóriában<br />

6 javaslat érkezett be. A<br />

beérkezett javaslatokat a Kós<br />

Károly-díj Bizottság november<br />

4-én megtartott plenáris ülésén<br />

értékelte és ajánlást készített<br />

a díjak adományozására.<br />

Az ajánlás előterjesztése alapján<br />

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési<br />

és gazdasági miniszter<br />

Kós Károly születésének<br />

125. évfordulója alkalmából<br />

és a www.vati.hu honlapon is,<br />

letölthető formában. A pályázati<br />

kiírás és jelentkezési lap<br />

(adatlap) 2009. január 20-tól<br />

díjmentesen szerezhető be a<br />

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési<br />

és Urbanisztikai Közhasznú<br />

Társaság Dokumentációs<br />

Központ, Szolgáltatási<br />

Osztálynál. Cím: 1111 Budapest,<br />

Budafoki út 59.<br />

További információ kérhető:<br />

Bánóné Nyékhelyi<br />

Mária szakmai titkártól a<br />

Maria.Nyekhelyi.Banone@<br />

meh.gov.hu e-mail címen,<br />

illetve Bódyné Máthé Ildikótól:<br />

telefonon: 279-2613 vagy<br />

e-mailen: ibody@vati.hu.<br />

Kós Károly-díjat<br />

kaptak<br />

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági<br />

miniszter, Kós Károly születésének 125. évfordulója<br />

alkalmából három személynek egyéni<br />

és három szervezetnek közösségi díjat adományozott.<br />

Az elismeréseket dr. Szaló Péter területfejlesztési<br />

és építésügyi szakállamtitkár adta<br />

át 2008 decemberében a Nemzeti Fejlesztési<br />

és Gazdasági Minisztériumban.<br />

Kós Károly-díjat adományozott<br />

az alábbi személyeknek,<br />

illetve szervezeteknek:<br />

Egyéni kategóriában<br />

Minczinger Katalin nyugdíjas<br />

pedagógus. Fonyód<br />

város lakosságának régóta<br />

megfogalmazott igénye volt<br />

egy helytörténeti gyűjtemény<br />

megalapítása. Minczinger<br />

Katalin magára vállalta a kezdeményezést<br />

és a megvalósítás<br />

döntő részét. Példa nélkü-<br />

44<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />

li önzetlenséggel és eredményességgel,<br />

időt és fáradtságot<br />

nem kímélve dolgozott ebben<br />

az ügyben. Az ő elhivatottsága<br />

és lelkesedése másokat is<br />

magával ragadott. Így valósulhatott<br />

meg a hajdan mozinak<br />

is használt, leromlott állapotú<br />

százéves nyaralóépület<br />

igényes, illetve teljes felújítása<br />

a helytörténeti gyűjtemény<br />

elhelyezése végett. Minczinger<br />

Katalin ezt követően is folyamatos<br />

munkát végez mind<br />

a gyűjtemény fenntartása és<br />

bővítése, mind pedig a település<br />

kulturális életének szervezése<br />

terén.<br />

Sáros László DLA építész.<br />

Sáros László építész több évtizedes<br />

tervezői alkotó tevékenységével<br />

szerzett hírnevet<br />

és elismertséget; a legrangosabb<br />

építészeti díjak<br />

birtokosa. Az alkotói munka<br />

mellett azonban folyamatosan<br />

közérdekű feladatokat<br />

is vállalt. Több mint egy évtizedig<br />

főépítészként hatással<br />

volt Jászberény város fejlődésére;<br />

hasonló ideig volt a Kós<br />

Sáros László építész átveszi a díjat Szaló Pétertől.<br />

A Kós Károly-díjat 1987-ben alapította az akkori építésügyi<br />

és városfejlesztési miniszter. A díjat a rendszerváltást követően<br />

1991-ben újraalapították. Az elismerés a települési értékvédelem,<br />

a környezetszépítés, valamint az építészeti hagyományápolás<br />

területén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csoportos<br />

– munkáért adományozható. Évente legfeljebb három<br />

személynek adható díj egyéni és három szervezetnek vagy csoportnak<br />

közösségi kategóriában. Az elismeréssel emlékplakett,<br />

az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az<br />

egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi<br />

díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport csak egyszer kaphatja<br />

meg. A díj adományozását előkészítő szakmai bizottság elnöke<br />

Fegyverneky Sándor országos főépítész. A bizottság tagjait a<br />

Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége,<br />

az Országos Főépítészi Kollégium, a Kulturális Örökségvédelmi<br />

Hivatal, valamint a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungaria<br />

Nostra) delegálja.<br />

Károly Alapítvány kuratóriumának<br />

elnöke; mesterként<br />

működik közre a Kós Károly<br />

Vándoriskola tevékenységében.<br />

Jelentős szakirodalmi és<br />

építész fotós munkássága a<br />

különböző kultúrák, hagyományok<br />

és műfajok iránti érzékenységét<br />

mutatják. Szakmai<br />

sokoldalúsága, a hagyományos<br />

értékek iránti elkötelezettsége,<br />

közéleti szerepvállalása<br />

példamutató.<br />

Vass József amatőr helytörténész<br />

és fotográfus. Óföldeák<br />

építészeti, régészeti és<br />

néprajzi emlékekben gazdag<br />

Csongrád megyei kis település.<br />

Vass József két évtizede meghatározó<br />

személyisége, szinte<br />

motorja a helyi társadalmi<br />

életnek, a helyi közművelődésnek.<br />

Kulturális<br />

szervező és kezdeményező<br />

tevékenységével<br />

jelentősen<br />

hozzájárult a helyi<br />

hagyományok feltárásához<br />

és fenntartásához.<br />

Sokat fáradozott<br />

a település és<br />

környezete szépítéséért, az építészeti<br />

és a természeti értékek<br />

megőrzéséért. Jelentős áldozatvállalással,<br />

kis részben pályázati<br />

támogatással, képeslapokat<br />

és ismertető füzeteket készített<br />

és adott ki a településről.<br />

Vass József lokálpatriotizmusa,<br />

sokoldalú hagyományőrző és<br />

önkéntes művelődésszervező<br />

munkássága példamutató.<br />

Fotó: Berényi András<br />

Közösségi kategóriában<br />

Az Akli Majorért Műemlék<br />

Alapítvány. A Zirchez közeli<br />

Akli Major értékes épületegyüttese<br />

hajdan a bencés,<br />

majd a ciszterci szerzetes rend<br />

gazdaságához tartozott. Négy<br />

évtizeden át a Bakony Tsz. használta<br />

az épületeket, műemléki<br />

jellegükre és történeti értékükre<br />

való legkisebb tekintet nélkül.<br />

Ennek ellenére az együttes<br />

viszonylagos épségben<br />

fennmaradt. Egy fiatal házaspár<br />

néhány éve megvette a<br />

majort, és elszántan nekikezdett<br />

az elgazosodott terület<br />

megtisztításának, valamint az<br />

épületeken a legsürgetőbb<br />

állagmegóvási munkáknak.<br />

Létrehozták az épületegyüttes<br />

megmentésére az Akli<br />

Major Műemlék Alapítványt.<br />

Az együttest a XVI. századtól<br />

kezdődően a legkülönbözőbb<br />

időszakokban épült, de kivétel<br />

nélkül művészi értékű épületek<br />

alkotják. A felújítás ugyan még<br />

csak a kezdeti stádiumban van,<br />

azonban az alapítvány közösségének<br />

a helyreállítás érdekében<br />

kifejtett erőfeszítései és<br />

a jó ügy iránti elkötelezettsége<br />

mindenképpen példamutató<br />

és elismerésre méltó. A<br />

díjat Vajda Eszter, az alapítvány<br />

elnöke vette át.<br />

A Szigligeti Táj- és Településvédő<br />

Kör. A szervezet 1984-<br />

ben alakult, elsőként a hasonló<br />

nagyságú települések körét<br />

tekintve. Azóta is folyamatosan<br />

és eredményesen dolgozik<br />

a táji és a települési környezet<br />

értékeinek védelmében, a<br />

település fenntartható fejlődése<br />

érdekében. Részt vett a<br />

„Szigligeti Váralapítvány” alapításában<br />

és tevékenységében.<br />

Szellemi kapacitásával, szakértői<br />

közreműködéssel segítette<br />

a helyi önkormányzatot<br />

egy több száz milliós csatornaépítési<br />

támogatás elnyerésében.<br />

A rendezési tervek készítése<br />

során a kör ugyancsak<br />

szakértői tanácsadással segítette<br />

az önkormányzatot; két<br />

évtizeden át szervezte a Szigligeti<br />

Nyár rendezvénysorozatot,<br />

amelynek sikere lehetővé<br />

tette, hogy most már az<br />

önkormányzat szervezi. A kör<br />

alapította 1984-ben a Szigligetért<br />

emlékérmet, amelyet<br />

minden évben a településért<br />

kiemelkedően munkálkodó<br />

személy kaphat elismerésül;<br />

az 1987-ben megalapított Szép<br />

kert, szép ház célja a lakókörnyezeti<br />

kultúra iránti igényesség<br />

ösztönzése volt, szép eredményeket<br />

hozott. A Szigligeti<br />

Táj- és Településvédő Kör közel<br />

negyedszázados tevékenysége,<br />

a helyi önkormányzattal<br />

való eredményes együttmű-<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

45

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />

ködése követésre és elismerésre<br />

méltó. A díjat Jeney Lajos<br />

DLA építész, a kör örökös elnöke<br />

vette át.<br />

A Wekerlei Társaskör<br />

Egyesület. A Kós Károly és<br />

építésztársai által tervezett<br />

kispesti Wekerle-telep az idén<br />

ünnepelte százéves fennállását.<br />

A telep lakói már régen felismerték,<br />

hogy szűkebb környezetük<br />

nem csupán települési<br />

vagy országos jelentőségű<br />

értéket képvisel, hanem bírja<br />

az összehasonlítást a vele egy<br />

időben Európa-szerte megvalósult<br />

hasonló léptékű lakónegyedekkel<br />

is. Talán nem véletlen,<br />

hogy az igényes lakókörnyezet<br />

kedvezően hat a helyi<br />

társadalmi életre: a Wekerlén<br />

több civil szervezet működik,<br />

sőt időnként együtt is működik<br />

egymással. Közülük az<br />

egyik a Wekerlei Társaskör<br />

Egyesület, amely mintegy két<br />

évtizeden át Katona Áron Sándor,<br />

majd az utóbbi években<br />

Nagy Tamás elnökletével szervezi<br />

a helyi közösségi életet, a<br />

települési értékek védelmét<br />

és ápolását. Magas színvonalú<br />

szervező és kezdeményező<br />

tevékenységük a közélet<br />

és a kultúra minden területére<br />

kiterjed, minden korosztály<br />

számára vonzó programokat<br />

biztosít. Törekvéseikhez<br />

gyakran megnyerik a kerületi<br />

önkormányzat támogatását<br />

is. Közérdekű tevékenységük<br />

az idei centenáriumi ünnepségsorozat<br />

és az ehhez kapcsolódó<br />

változatos tematikájú<br />

rendezvények szervezésében<br />

csúcsosodott ki. A díjat<br />

Nagy Tamás, a társaskör elnöke<br />

vette át.<br />

(Zsilinszky Gyula, NFGM, a Kós<br />

Károly-Díj Bizottság titkára)<br />

Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány<br />

Megjelent a régen várt rendelet, amely kötelezővé<br />

teszi és szabályozza az épületek energetikai<br />

minősítését. 2009. január 1-től minden új<br />

építésnél (ha az épületek energetikai jellemzőinek<br />

meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.)<br />

TNM rendelet hatálybalépését követően indult<br />

eljárásban engedélyezték) – néhány kivételtől<br />

eltekintve – kötelező az energetikai tanúsítvány<br />

elkészítése.<br />

A kivételek: az 50 m 2 -nél kisebb hasznos alapterületű<br />

épületek, az évente 4 hónapnál rövidebb<br />

használatra szánt épületek, a legfeljebb 2 évi használatra<br />

tervezett épületek, a hitéleti rendeltetésű<br />

épületek, védett vagy védett területen álló épületek,<br />

mezőgazdasági épületek, műhelyek, sátorszerkezetek.<br />

Eladásnál és tartós (1 évnél hosszabb)<br />

bérbeadásnál a minősítés 2011. december 31-ig<br />

önkéntes. Természetesen a minősítés csak azokra<br />

az épületekre értelmezhető, amelyek energiát<br />

fogyasztanak (fűtöttek, hűtöttek stb).<br />

A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az<br />

épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról<br />

megszabja a tanúsítvány formai és tartalmi<br />

követelményeit, valamint azt is, kik és mennyiért<br />

lesznek jogosultak azt elkészíteni. Az energetikai<br />

tanúsítvány kiállításához szükséges feltételeket<br />

a 104/2006 (IV.28) kormányrendelet tartalmazza.<br />

Eszerint ilyen tanúsítványt kizárólag<br />

az készíthet, aki letette a energetikai tanúsításhoz<br />

szükséges jogosultsági vizsgát, ilyen vizsgát<br />

pedig csak az tehet, aki rendelkezik az e jogszabályban<br />

meghatározott szakirányú végzettséggel<br />

(legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi<br />

szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű<br />

képzés oklevelével)<br />

A tanúsítás díja rendeltetési munkaóránként<br />

5500 forint+áfa lehet, ezen kívül a tanúsító a felmerülő<br />

költségeit is felszámolhatja. Ha a tanúsítás<br />

a felelős műszaki vezető által igazoltan megvalósult<br />

kiveteli terv alapján vagy (eladás, bérbeadás<br />

esetén) a valós energiaszámlák alapján történik, a<br />

tanúsító legfeljebb 2 munkaórát számolhat el.<br />

(Forrás: http://www.archiweb.hu)<br />

Gyors információszolgáltatás<br />

Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR<br />

Azonnali áttekintést ad az elérhető<br />

építőipari beruházásokról 2008<br />

novemberétől az Építési Piactér, amely<br />

szakmai szervezetek honlapjain és kormányzati<br />

portálokon is megtalálható.<br />

Az internetes kereső bárkinek ingyenes<br />

tájékoztatást ad többek között<br />

azokról az uniós forrásokból megvalósuló,<br />

már eldöntött építési beruházásokról,<br />

amelyek 2010 első feléig öszszesen<br />

1800 milliárd forintnyi megrendelés-állományt<br />

tesznek elérhetővé az<br />

ágazat szereplői számára.<br />

A következő másfél évben mintegy<br />

1800 milliárd forintnyi keresletet támaszt<br />

a kormány a hazai építőiparban uniós<br />

források segítségével. Mindezen projektek<br />

egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség<br />

(NFÜ) által létrehozott internetes<br />

adatbázisból kereshetők, amely jelenleg<br />

több mint 2600 építési beruházás<br />

adatait tartalmazza. Az Építési Piactér<br />

előnye, hogy széles körű ingyenes információt<br />

ad az építőipari vállalkozóknak,<br />

akik így már a kiírás pillanatában értesülhetnek<br />

a számukra fontos közbeszerzésekről,<br />

uniós pályázatokról. Ezek alapján<br />

adhatnak ajánlatokat a beruházást<br />

elnyert szervezeteknek, részt vehetnek<br />

a kivitelezésben.<br />

Az Építőipari Piactér tartalma heti<br />

rendszerességgel frissül. A feltöltött<br />

adatokat három különböző típusú<br />

kereső segítségével böngészheti az<br />

érdeklődő: az Uniós projektek oldal<br />

azt a célt szolgálja, hogy az építőipari<br />

vállalkozások egy helyen tájékozódhassanak<br />

az uniós támogatású építési<br />

beruházások legfontosabb adatairól. A<br />

Közbeszerzési eljárások oldalon az építésügyi<br />

közbeszerzési eljárások adatai<br />

között lehet keresni. A Várható uniós<br />

projektek pedig a kormány által jóváhagyott,<br />

de kiírásra még nem került<br />

kiemelt projekteket mutatja be. Mindhárom<br />

kereső esetében összetett keresési<br />

feltételek alkalmazhatók.<br />

Az Építési Piactér fokozza az átláthatóságot<br />

és számon kérhetőséget, létrehozásával<br />

az uniós és hazai közbeszerzési<br />

beruházások menete mindenki számára<br />

nyomon követhetővé vált.<br />

Az oldal látogatottsága dinamikusan<br />

nő, az első egy hónapban közel háromezren<br />

használták a keresőt. A minél szélesebb<br />

körű tájékoztatás érdekében az<br />

Építőipari Piactér keresőprogram több<br />

szakmai és kormányzati internetes honlapról<br />

is elérhető (pl. www.evosz.hu,<br />

www.vosz.hu , www.iposz.hu , www.<br />

maisz.hu , www.mek.hu , www.mmk.hu,<br />

www.nfgm.gov.hu , www.vati.hu ).<br />

Az Építőipari Piactér elérhetősége a<br />

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján:<br />

http://www.nfu.hu/epitesugyi_kereso<br />

(Forrás: NFGM sajtóanyag)<br />

46<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />

Őrizzük meg a történeti ablakokat!<br />

Az ABLAKOK – nemzetközi<br />

szimpózium a hagyományos,<br />

történeti ablakok megőrzéséért<br />

című szakmai program<br />

záródokumentuma<br />

Az ablakok, arányrendszerükkel,<br />

formai és technikai megoldásukkal<br />

képesek önmagukban<br />

megjeleníteni az épület stílusát<br />

és az építés korát. Kitüntetett<br />

szerepet töltenek be nemcsak<br />

az egyes házak, hanem az<br />

utca- és városkép jellegének<br />

meghatározásában is.<br />

A magas színvonalú műhelyekben<br />

gyártott és több száz<br />

éves folyamatos tökéletesítés<br />

során kikísérletezett, hagyományos<br />

ablakszerkezetek<br />

jelentős értéket képviselnek.<br />

Mivel kiváló anyagból<br />

készültek, élettartamuk<br />

folyamatos karbantartással<br />

hosszú időre biztosítható.<br />

Esztétikusak, eleganciát<br />

és könnyedséget kölcsönöznek<br />

az épületek megjelenésének,<br />

mert vékony, karcsú<br />

szelvényeik nagyobb üvegfelületet<br />

eredményeznek,<br />

mint az ugyanakkora nyílásba<br />

beépíthető mai szerkezetek.<br />

Praktikusak, mert a<br />

kétrétegű, gyakran redőnyszekrénnyel<br />

vagy spalettával,<br />

zsaluval kombinált komplex<br />

szerkezetű ablakok nemcsak<br />

a hideg ellen nyújtanak<br />

védelmet, hanem megfelelő<br />

hő-, fény- és zajszigetelést is<br />

lehetővé tesznek.<br />

A jelenlegi helyzet<br />

A Kulturális Örökségvédelmi<br />

Hivatal 2008 novemberében<br />

kétnapos nemzetközi szimpóziumot<br />

tartott a Károlyi-Csekonics<br />

Rezidenciában Budapesten<br />

a hagyományos, történeti<br />

ablakok megőrzéséért. A szimpózium<br />

széles körű nemzetközi<br />

kitekintésben adott számot arról,<br />

hogy a hagyományos ablakok<br />

is megfeleltethetők a jelenlegi<br />

zaj-, hő- és hangszigetelési követelményeknek.<br />

Felújításuk időtállóbb<br />

és környezettudatosabb<br />

megoldás, mint meggondolatlan<br />

és – a legtöbb esetben – indokolatlan<br />

kicserélésük. A hagyományos<br />

szerkezetek, így az ablakok,<br />

megtartása növeli az épületek<br />

ingatlanértékét is.<br />

Az ablakok arányrendszerükkel,<br />

formai és technikai<br />

megoldásukkal képesek önmagukban<br />

megjeleníteni az épület<br />

stílusát és az építés korát.<br />

Kicserélésükkel épületállományunk<br />

és városképeink jellegzetes<br />

karaktere megváltozhat,<br />

a sematikus és az építés korszakától<br />

idegen homlokzatok<br />

zavaros látványt eredményeznek.<br />

Hosszú évek tapasztalata<br />

azt mutatja, hogy az ablakcserék<br />

nem nyújtanak kielégítő<br />

megoldást, sem technikai, sem<br />

esztétikai tekintetben.<br />

Alábbiakban teljes terjedelmében<br />

közöljük a szimpózium<br />

záródokumentumát.<br />

Kiáltvány a történeti ablakok<br />

megtartásáért<br />

Napjaink legnagyobb kihívása<br />

a környezetszennyezés,<br />

az energiakészletek kimerülése<br />

és a klímaváltozás. E<br />

problémákra rossz és jó válaszok<br />

egyaránt adhatók.<br />

Az ablakokra vonatkoztatva<br />

rossz és elhamarkodott válasz<br />

az – amit többnyire a rosszul<br />

kiírt pályázati lehetőségek, az<br />

információhiány és a félrevezető<br />

reklámkampányok okoznak<br />

–, hogy az ablakokat indokolatlanul<br />

újra cserélik.<br />

A jó válaszok egyike a hagyományos<br />

ablakszerkezetek megtartása,<br />

mert a fenntarthatóság<br />

szempontjából alapvető fontosságú,<br />

hogy minden meglévő<br />

erőforrást maximálisan<br />

hasznosítsunk, biztosíthatjuk<br />

ezáltal a megszokott, harmonikus<br />

utca- és városkép, épített<br />

örökségünk karakterének fennmaradását<br />

is. Kutatási eredmények<br />

bizonyítják, hogy a hagyományos<br />

ablakok tulajdonságai<br />

viszonylag egyszerű módszerekkel<br />

javíthatók, hőtechnikai,<br />

hanggátlási és tömítési szempontból<br />

az új szerkezetekkel<br />

közel egyenértékűvé alakíthatók.<br />

A régi ablakoknál nem alakul<br />

ki a tökéletes légzárás okozta<br />

penészedés és nincs akkora<br />

veszélye oxigén-hiánynak, mint<br />

egyes új szerkezeteknél, környezetünket<br />

megóvjuk a fölösleges<br />

hulladék keletkezésétől,<br />

energiát takarítunk meg azzal,<br />

hogy kevesebb új gyártmányt<br />

használunk. Az eredeti szerkezetek<br />

megtartásával növeljük<br />

az ingatlanok piaci értékét.<br />

Amennyiben szükséges, jó<br />

válasz lehet a régi épületek<br />

ablakainak újragyártása is, ha<br />

kellő szakértelemmel történik<br />

a tervezés, a gyártás és a<br />

beépítés, ha az új szerkezet az<br />

eredetihez hű formaképzéssel,<br />

anyag- és színhasználattal<br />

készül, továbbá ha a szükséges<br />

technikai mutatóknak<br />

való megfeleltetés nem okoz<br />

esztétikai értékcsökkenést.<br />

A megoldás<br />

Ahhoz, hogy elősegítsük<br />

az országunkban még<br />

nagy számban megtalálható<br />

hagyományos, történeti ablakok<br />

megtartását, széles körű<br />

összefogásra van szükség.<br />

Vállaljuk, hogy e cél elérése<br />

érdekében az alábbi feladatok<br />

elvégzésében együttműködünk:<br />

építésügyi szabályozások<br />

összehangolása; az<br />

örökségvédelmi, a környezettudatos<br />

és energiatakarékos<br />

szemlélet erősítése már az<br />

oktatás szintjén; szemléletformálás<br />

az építészeti szakmagyakorlás<br />

(elsősorban a<br />

tervezés, kivitelezés) területén;<br />

kutatások támogatása;<br />

olyan technológiák, anyagok,<br />

gyártmányok fejlesztése,<br />

amelyek elősegítik az<br />

ablakok megtarthatóságát<br />

és a mai előírásoknak való<br />

megfelelését; az ingatlankezelők<br />

és -fenntartók tudatosítása;<br />

széles körű tájékoztatás<br />

a nem szakmai körök (a lehetséges<br />

megbízók) számára,<br />

2009. január–február ÖN • KOR • KÉP<br />

47

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN<br />

többek között a média erejének<br />

igénybevételével; olyan<br />

pályázatok kiírásának elősegítése,<br />

amelyek az ablakcserék<br />

helyett az ablakok megtartását,<br />

feljavítását ösztönzik;<br />

a meglévő jó szakembergárda<br />

(restaurátorok, asztalosok,<br />

fémművesek, gyártók és<br />

forgalmazók stb.), valamint a<br />

megvalósult jó példák népszerűsítése;<br />

a szakképzés<br />

átalakításának támogatása<br />

(szemléletformálás, technológia,<br />

technika, anyagismeret<br />

stb. szélesítése) a hagyományos<br />

szerkezetek megtartása<br />

érdekében.<br />

Első lépésként, a hagyományos<br />

ablakok megtartásával<br />

kapcsolatos információk<br />

népszerűsítése érdekében<br />

bejegyzésre került a www.<br />

ablakprofilok.hu honlap.<br />

Jelen kiáltvány a Budapesten<br />

megrendezett ABLA-<br />

KOK – nemzetközi szimpózium<br />

a hagyományos, történeti<br />

ablakok megőrzéséért<br />

című szakmai program záródokumentumaként,<br />

a nemzetközi<br />

és a hazai tapasztalatok<br />

alapján készült.<br />

Az örökségi értékek átfogó<br />

védelmét e kiáltvány nem vállalja<br />

föl, de bátorítja hasonló<br />

szellemű összefogások és felhívások<br />

kezdeményezését.<br />

Dr. Mezős Tamás elnök, Kulturális<br />

Örökségvédelmi Hivatal, Fegyverneky<br />

Sándor, országos főépítész, a<br />

Nemzeti Építészeti Tanács elnöke • A<br />

Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) tagszervezetei:<br />

Magyar Építész Kamara<br />

(MÉK), Magyar Építőművészek<br />

Szövetsége (MÉSZ), Magyar Urbanisztikai<br />

Társaság (MUT), Országos<br />

Főépítészi Kollégium (OFK), Építési<br />

Vállalkozók Országos Szakszövetsége<br />

(ÉVOSZ) valamint Magyar Építész<br />

Kamara Műemlékvédelmi Tagozat,<br />

Budapesti Építész Kamara, ICOMOS<br />

Magyar Nemzeti Bizottság, ECO-<br />

VAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi<br />

Műhelye Egyesület , Budapesti<br />

Műszaki és Gazdaságtudományi<br />

Egyetem, Építésügyi Minőségellenőrző<br />

Innovációs Kht., Magyar<br />

Üvegipari Szövetség, Magyar Építészeti<br />

Múzeum, Város- és Faluvédők<br />

Szövetsége, Budapesti Városvédő<br />

Egyesület, Budapest Világörökségéért<br />

Alapítvány, Porta Speciosa<br />

Egyesület, Ybl Egyesület, epiteszforum.hu<br />

(Forrás. www.koh.hu)<br />

LANTAY ATTILA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a<br />

Közép-dunántúli Régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék,<br />

Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve<br />

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései.<br />

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI<br />

FŐÉPÍTÉSZI IRODA 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. • Iroda: Petőfi<br />

út 5. II. emelet • Telefon: (22) 512-250-től 259-ig • Mobil: (30) 248-<br />

9455 • Fax: (22) 512-250 • E-mail: allami.foepitesz@fejer.kdrkh.hu<br />

DR. HAJNÓCZI PÉTER állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi<br />

területe: a Közép-magyarországi Régió (Budapest főváros, Érd m.<br />

j. város és Pest megye).<br />

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL<br />

ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295. •<br />

1364 Budapest, Pf. 270. • Telefon: (1) 485–6800 kp. • Fax: (1) 266-<br />

2502 • Dr. Hajnóczi Péter (30) 941-6730, hajnoczi.peter@kmrkh.<br />

hu • Kabdebó Krisztina (1) 485-6914, kabdebo.krisztina@kmrkh.<br />

hu • Kiss Ágnes (1) 485-6945, kiss.agnes@kmrkh.hu • Kovács Bea<br />

(1) 485-6800/6287 m., kovacs.beata@kmrkh.hu • Kovács Zsófia (1)<br />

485-6800/6289 m., kovacs.zsofia@kmrkh.hu • Kövesi György (1)<br />

485-6800/6220 m., kovesi.gyorgy@kmrkh.hu • Tóth József (1) 485-<br />

6916, toth.jozsef@kmrkh.hu<br />

VIRÁNYI ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:<br />

a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs,<br />

Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet<br />

teljes területe.<br />

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI<br />

FŐÉPÍTÉSZI IRODA 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. • 7401 Kaposvár,<br />

Pf. 261. • Telefon: (82) 502-650, (82) 502-659 • Mobil: (20) 940-<br />

9239 • Fax: (82) 502-639 • E-mail: foepitesz@somogy.ddrkh.hu •<br />

Fábián Éva (82) 502-659, • Horváth Szabolcs (82) 502-656 • Kutnyák<br />

Zsolt (82) 502-658 • Szabó Anita (82) 502-678 • KESZTHELYI ALIRO-<br />

DA: Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. • 8361 Keszthely,<br />

Pf. 132. • Telefon: (83) 511- 445 • Fax: (83) 314-820 • Mobil: (20)<br />

296-7676 • E-mail: tfi.balaton@somogy.ddrkh.hu • Fabacsovics Zoltán<br />

8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. • Tel/fax: (87) 482-475 • Mobil: (20)<br />

296-7517 • E-mail: tfi.bfured@somogy.ddrkh.hu • Kadlicskó Krisztián<br />

8600 Siófok, Hock János köz 2. • Telefon/fax: (84) 316-714 • Mobil:<br />

(20) 296-7687 • E-mail:postmaster@ddtulikozigh.t-online.hu<br />

Állami főépítészek<br />

KERESZTES SÁNDOR állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi<br />

területe: a Nyugat-dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala<br />

megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j.<br />

városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései.<br />

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI<br />

FŐÉPÍTÉSZI IRODA 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. • Telefon/fax/üzenet:<br />

(96) 328-787, (96) 517-004 • E-mail: foepitesz@tfi-gyor.hu<br />

BERNÁTH MIHÁLY állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:<br />

az Észak-magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és<br />

Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)<br />

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLA-<br />

MI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 3300 Eger, Kossuth u. 9. • Telefon: (36) 516-<br />

224, (36) 311-640 • Fax: (36) 516-225 • E-mail: allfoep@emrkh.hu<br />

Bernáth Mihály BernathM@emrkh.hu • Koritár Károlyné KoritarKne@emrkh.hu<br />

• Sólyom Margit SolyomM@emrkh.hu • Szögedi Zsuzsanna<br />

SzogediZs@emrkh.hu • Jóna Margit JonaM@emrkh.hu<br />

ARATÓ ANDRÁS ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi<br />

területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-<br />

Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok).<br />

ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉ-<br />

SZI IRODA IRODA: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b. • 4002 Debrecen,<br />

Pf. 83. • 4024 Debrecen, Piac u. 54. • Telefon: (52) 533-477, (52) 348-<br />

007 • Telefon/fax: (52) 348-481 • E-mail: allami.foepitesz@hajdu.earkh.<br />

hu • Arató András: arato.andras@hajdu.earkh.hu • Bujdosó Judit: bujdoso.<br />

judit@hajdu.earkh.hu • Jambrik Imre: jambrik.imre@hajdu.earkh.hu •<br />

Zoboki Bernadett: zoboki.bernadett@hajdu.earkh.hu<br />

CSOHÁNY KLÁRA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe:<br />

a Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét,<br />

Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok)<br />

DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍ-<br />

TÉSZI IRODA 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. • Telefon: (62) 562-695,<br />

fax: (62) 562-692 • E-mail: tfiszeged@darkh.hu<br />

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára<br />

az Országos Főépítészi Kollégium titkára<br />

48<br />

ÖN • KOR • KÉP 2009. január–február

4<br />

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!