budaÃ¶rs kistÃ©rsÃ©g tÃ¶bbcÃ©lÃº tÃ¡rsulÃ¡sa terÃ¼letfejlesztÃ©si ... - BiatorbÃ¡gy

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 

II. KÖTET 

– KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM – 

Terra Studio Kft. 

Területi Kutató Tervező 

Tanácsadó Iroda 

2006. szeptember 29.

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 

II. KÖTET 

– KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM – 


Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 

1094 Budapest, Angyal u. 7/A. 

Tel.: 1/ 456 50 90 Fax: 1/ 456 50 99 

E-mail: terra95@hu.inter.net 

Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó 

Vezető projektmenedzser: Galli Károly 

Projektmenedzser: Földi Zsuzsa 

Tervezők: 

Aradi Renáta 

Horváth Kinga 

Gerlach Viktor 

Guzmics István 

Veres László 

Zilahi Sebes Géza

TARTALOM 

A VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓT, AZ ÁLTALÁNOS BEVEZETŐT ÉS A PROGRAM 

MEGALAPOZÁSÁUL SZOLGÁLÓ HELYZETÉRTÉKELÉST A DOKUMNENTÁCIÓ I. KÖTETE 

TARTALMAZZA 

1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS 

ANNAK MEGALAPOZÁSA ...................................................................................................3 

1.1. A stratégia alkotás megalapozása ...............................................................................3 

1.1.1. A stratégia alkotás elvi megalapozása .......................................................................................................3 

1.1.2. Fejlesztési eszközrendszer .........................................................................................................................6 

1.1.3. A program kommunikálása – Társadalmasítás...........................................................................................8 

1.2. SWOT analízis ................................................................................................................9 

1.3. Célfa .............................................................................................................................11 

1.4. A Budaörsi kistérség fejlesztési stratégiája ...............................................................12 

1.5. A program szerkezete .................................................................................................14 

2. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI 

KONCEPCIÓ .......................................................................................................................16 

2.1. I. Prioritás: Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése ..........16 

2.2. II. Prioritás: Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése ...............18 

2.3. III. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése . .20 

2.4. IV. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének 

térségi szintű fejlesztése ....................................................................................................21 

3. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI 

PROGRAMJA .......................................................................................................................24 

3.1. I. Prioritás: Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése ..........24 

1.1.1. Intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése...............................24 

1.1.2. Intézkedés: Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése...................................34 

1.1.3. Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben................................42 

3.1.4. Intézkedés: Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése...................................................................53 

1

3.1.5. Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása 

............................................................................................................................................................................59 

3.1.6. Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása.................74 

3.2. II. Prioritás: A közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának 

emelése ................................................................................................................................82 

3.2.1. Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása............................................................82 

3.2.2. Intézkedés: A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó 

közlekedési módok közötti integráció megteremtése.........................................................................................97 

3.2.3. Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése...........................................................................109 

3.3. III. Prioritás: Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése 116 

3.3.1. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás ...........................................................................................116 

3.3.2.Intézkedés: Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése........................................................122 

3.3.3. Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése........................................................................................134 

3.3.4. Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése .........................................................................139 

3.4. IV. Prioritás: Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének 

térségi szintű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése .........................142 

3.4.1. Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése................142 

3.4.2. Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása..................................................150 

3.4.3. Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése ...............................................................155 

3.4.4. Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése ..........................................157 

3.4.5. Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése 

..........................................................................................................................................................................161 

4. MELLÉKLETEK .............................................................................................................169 

4.1. A helyzetértékelés és program készítés keretében lebonyolított interjúk listája . .169 

2


Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – 

Területfejlesztési Koncepció és Program 

1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI 

STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA 

1.1. A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA 

1.1.1. A stratégia alkotás elvi megalapozása 

A Budaörsi kistérség jövőképe: 

A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató 

minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a 

belső területi harmónia 1 . A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen 

belüli mikro-térségi és települési szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait 

és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú 

életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési, településközi 

szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi 

kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, 

községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan 

urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, 

a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára. 

A stratégiai cél eléréséhez hat olyan horizontális elv került meghatározásra, amelyek a 

stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési 

elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően változó mértékű, 

ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó 

szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. 

Az elvek érvényesítésével a program maximálisan törekszik az EU fejlesztési prioritásokhoz 

történő igazodáshoz, amely a 2007-2013-as programozási időszakban elősegíti a sikeres 

pályázati szereplést. 

Az elvek a következők: 

1. Gazdasági versenyképesség és foglakoztatás elősegítése – Lisszaboni elvek 

A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzeténél 

fogva Magyarország gazdaságilag kiemelten fejlett területei közé tartozik. Fontos, hogy a 

Budaörsi kistérség gazdasága egy minőségorientált fenntartható pályára álljon és a 

térségen belüli differenciált fejlesztési stratégiával sokoldalúságát bizonyítva nemzetközi 

szinten fokozza versenyképességét. A kistérségben a foglalkozatás kérdése kevésbé a 

munkanélküliség kapcsán kerül előtérbe, sokkal inkább annak strukturális problémái 

miatt. A munkaerőpiac és a gazdasági igények harmonizációja a versenyképességet is 

1 

A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. 

3




erőteljesen befolyásoló tényezők, tehát minőségi (strukturális) fejlesztések ezen a 

területen is elengedhetetlenek. 

Az elv érvényesítése különösen fontos a gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő 

Közép-Magyarországi Régióban, ahol a kiterjedő országos és nemzetközi közúthálózati 

fejlesztések nyomán más területek is hasonlóan kedvező közlekedésföldrajzi helyzetbe 

kerülnek, ezáltal csökkentve a Budaörsi kistérség egyedi adottságainak jelentőségét. 

2. Partnerség 

A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények 

valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok 

élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú 

térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt 

önkéntes és felelős részvételével zajlik. 

3. Többközpontúság - Decentralizáció 

A Budaörsi kistérség tíz településének egy része rendelkezik olyan adottságokkal, 

amelyek alkalmassá teszik térségi vagy mikro-térségi feladatok ellátására. Lényeges, 

hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető 

legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált 

ellátásában. 

4. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság – Göteborgi elvek 

A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben 

leképeződő megvalósításának feltétele, hogy azok a komplex fenntarthatóság 

alapfeltételeinek megfeleljenek. Ennek érdekében az egyes intézkedéseket, 

tevékenységeket és projekteket fejlesztési tervekkel, illetve megvalósíthatósági 

tanulmányokkal és hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani. A fejlesztések 

fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel a 

Budaörsi kistérségben is. Ennek figyelembevétele hozzájárul a kistérségben az élhető 

környezet megteremtéséhez, valamint a főváros és agglomerációja körül kialakult 

rekreációs zóna minőségének és vonzerejének javításához. A természeti és építészeti 

környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak 

a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. 

Amíg az egészséges életfeltételek biztosítása, azaz az élhető környezet kialakítása és 

fenntartása elsősorban konkrét településfejlesztési programok megvalósításával 

biztosítható, addig a környezet és természetvédelmi szempontok érvényesülése 

horizontális programelem. A mindenkori vezetők felelőssége, hogy a meghozott 

döntések, a támogatott beruházások, kiadott engedélyek kapcsán mérlegeljék azok 

természeti és települési környezetre gyakorolt hatásait, vagy akár az általuk irányított 

szervezet működésében érvényesítsék ezeket az elveket (pl. környezetirányítási 

rendszer bevezetésével). 

4




5. Esélyegyenlőség 

A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt 

tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok 

érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, 

lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. 

Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző 

szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön 

azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított 

legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben – elősegítve ezzel a 

hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját. 

6. Helyi demokrácia erősítése 

A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is 

feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind települési, mind pedig 

térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása 

messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal 

rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 

esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, 

ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek 

esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok 

területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását. 

A térségi programozás szintjén a civil szféra erősítése az alulról építkező 

kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását 

jelenti. A települési önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek 

képviseletének biztosítása a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású 

döntéseinek meghozatalában. 

A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a 

teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy 

a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a jelenlétre a projektciklus minden 

szakaszában. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi 

társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív 

hatások kezelése is. 

7. A Program végrehajtásának követése 

A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos 

nyomon követése, a végrehajtás ütemének és hatékonyságának ellenőrzése 

(monitoringja) és szükség esetén az operatív elemek – változó kondícióknak megfelelő – 

módosítása. A program kiegészítése, módosítása azért is indokolt, mivel a 

forrásfelhasználás ütemezésének koordinációját lehetővé tevő nemzeti és régiós 

alapdokumentumok aktuálisan kidolgozás (értékelés, elfogadás) alatt állnak. Ugyanez 

5




érvényes a kistérségre vonatkozó egyes ágazati programokra is, melyek tartalmával való 

összhang alapvető elvárás ezen dokumentummal szemben. 

A program tehát az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a folyamatos monitoring és a 

visszacsatolások alapján alakuló rugalmas rendszert képvisel. 

1.1.2. Fejlesztési eszközrendszer 

1.1.2.1. Pályázatok 

A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak 

figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb 

mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak 

fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az 

azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések önkormányzatai, illetve 

egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz 

szükséges saját forrással. 

A program tartalmának megvalósulását támogató elsődleges forrás a Nemzeti Stratégiai 

Referencia Keret, amelynek megalapozása a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A forrás 

struktúrája jelenleg kidolgozás, illetve elfogadás alatt áll, ezért a dokumentumban 

feltűntetése nem volt lehetséges. 

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közép-Magyarország Régió a II. 

fejlesztési övezet besorolást kapta Magyarország többi régiójával ellentétben. Ennek 

megfelelően a régió az országosan kiemelkedő GDP mutatói alapján a „Regionális 

versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozik. Az elkövetkezendő hét évben 

a régióknak juttatandó kohéziós források előre meghatározásra kerülnek, illetve az 

említett többéves költségvetés évenként csökkenő alapon kerül elköltésre. A támogatás a 

Közép-Magyarországi Régióra vonatkozóan 2011-ig fokozatosan megszűnik. Ennek 

megfelelően a Budaörsi Kistérségben az ezen forrásokra alapozott fejlesztéseket fontos 

a tervezési időszak első felére koncentrálni. 

1.1.2.2. Saját források 

Általában a pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló 

önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának 

esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és 

társfinanszírozás különféle forrásaihoz. 

1.1.2.3. Hitelek 

Az utóbbi években a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az 

önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan települési, megyei 

vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az 

6




önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy 

kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az 

önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák 

megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. 

Hitelek igénybevétele esetén szükséges az adósságszolgálat teljesítésének a 

megszervezése is, ami ugyan időben eltolva, de saját forrás lekötését jelenti. 

1.1.2.4. Vállalkozói források 

Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. művelődési ház stb. építése, illetve 

rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek 

megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a 

projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek nélkülözhetetlenek a befektetés 

működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és 

működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan. 

A vállalkozói forrásbevonás esetén vizsgálandó, hogy a vállalkozói tőke megtérüléséhez 

szükséges-e – a működtetési időszakban – önkormányzati hozzájárulás a 

működtetéshez. 

1.1.2.5. PPP konstrukciók 

A magán források közcélú beruházásokba történő bevonásának napjainkban egyik 

elterjedt módja az ún. PPP (Public Private Partnership) konstrukciók alkalmazása. A 

PPP-modellben az állam a közszolgáltatás hosszú távú – jellemzõen 20-30 éves – 

biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelõssége az 

infrastruktúra tervezése, megépítése, működtetése, valamint (legalább részben) a projekt 

finanszírozása, míg a megrendelő állam és/vagy önkormányzatok szolgáltatási díjat 

fizetnek. A közszférabeli szerzõdõ fél feladata a projekt definiálása, a szolgáltatás 

minõségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellenõrzési, monitoring 

feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelentősen csökkenti a 

projektek önkormányzati és állami forrásigényét, másrészt adott ágazatokban, 

területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabb módon és 

magasabb minőségi szinten valósíthatók meg. 

1.1.2.6. Ingatlanlízing 

Az ingatlanlízing megoldást jelenthet a forráshiányos önkormányzatoknak a 

területszerzés finanszírozási korlátainak áthidalásában. A különböző pénzügyi (a 

futamidő végén önkormányzati tulajdonszerzést jelentő) és operatív (tulajdonszerzéssel 

nem járó tartós bérlet) lízing konstrukciók segítségével a lízingelő önkormányzat úgy 

őrizheti meg likviditását, hogy banki hitelkeretei és egyéb biztosítékai változatlanul 

fennmaradnak. A lízingdíjak fix, tervezhető költségek, melyek az ingatlan használatával 

7




párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg. Legtöbb esetben maga a finanszírozott 

ingatlan a fedezet, ezért további fedezetre nincs szükség. 

1.1.3. A program kommunikálása – Társadalmasítás 

Az Budaörsi Kistérség Többcélú Társulása Programja egymásra épülő intézkedéseket, 

tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek 

végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program 

csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom 

egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek 

tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program 

dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek 

számára. 

Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein 

megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú médiumok, melyekben a 

program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet 

meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású 

honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés ugyan 

egyenlőre korlátozott a háztartásokban a kistérségben a települések egy részében van 

nyilvános internetes hozzáférés, amellyel biztosított mindenki számára a dokumentum 

elérhetősége. 

Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, a támogatási 

feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével a program 

rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani. 

Fontos, hogy a kistérségben aktív szakmai szervezetek hozzáférhessenek a 

dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz 

történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil 

szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére 

is módot kell adni, amely a Kistérségi Iroda által biztosított fórumokon keresztül 

érvényesülhet. 

8




1.2. SWOT ANALÍZIS 

Erősségek 

Gyengeségek 

A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal 

rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat 

megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; 

Az M6 autópálya megépülésével a gazdasági és 

iparterületek további felértékelődése várható 

A kedvező közlekedésföldrajzi helyzet az EU források 

bevonásával együttesen lehetőséget jelent a logisztikai 

szerepkör minőségi erősítésére 

A kistérség települései vállalkozásbarát gazdaságfejlesztési 

politikát folytatnak 

Magas a tőkeerős, jelentős számú munkaerőt 

foglalkoztató nagy- és középvállalkozások száma 

A térségben működő multinacionális vállalkozások 

nagykereskedelmi és elosztó központjaikat hozták itt 

létre 

A kistérség területén számos, magas minőségű 

infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínáló iparterület, 

ipari park működik sikeresen 

Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének 

bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja 

Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya 

A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező 

A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, 

minősége jóval a Pest megyei átlag felett van 

A kistérség településein a vezetékes víz és gáz, 

valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes 

mértékben kiépültek 

A kistérségben kielégítő a kommunikációs infrastruktúra 

hálózatok lefedettsége 

A kistérség a hazánk legjelentősebb turisztikai 

célterületének számító Budapest közvetlen 

szomszédságában fekszik 

A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális 

örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs 

szolgáltatások, rendezvények helyszíne, továbbá 

értékes termálvíz vagyonnal rendelkezik 

A Duna mentén jelentős, turisztikai célú fejlesztésekre 

alkalmas területek vannak 

A kistérség települései intenzív, elsősorban kulturális 

jellegű kapcsolatokat tartanak fenn külföldi 

testvérvárosokkal, 

A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú 

közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti 

szorosabb együttműködést 

A kistérségi mellékúthálózat az átlagnál rosszabb 

minőségű és kiépítettségű 

A kistérségi belső kohézió hiánya, fellazulása a 

közlekedésfejlesztés újraértékelését teszi szükségessé 

Az ingázás során is számításba vehető vízi közlekedés 

kikötői infrastruktúrája kiépítetlen. 

A települések térségi szinten nem kellően összehangolt 

fejlesztései nem kívánt versenyhelyzetet teremtenek 

azok között és gyengítik a térségen belüli kohéziót 

A térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes 

iparágak vállalkozásainak száma viszonylag alacsony 

Annak ellenére, hogy a térségben számos 

multinacionális cég telepedett le, K+F bázisuk nem itt 

épült ki 

A kiemelkedően kedvező képzettségi struktúra nem 

helyben hasznosul, hanem a fővárosban 

A multinacionális cégek enklávé-szerűen fejlődnek, nem 

alakítanak ki együttműködési, beszállítói kapcsolatokat 

a helyi vállalkozásokkal 

Nem alakultak ki iparági klaszterek a térségben 

Nem alakult ki a térségi multinacionális vállalatok helyi 

vállalkozásokra épülő beszállítói hálózata 

A szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés a kistérség több 

településén nincs megfelelően megoldva, a hálózati 

kiépítettségben jelentős elmaradások figyelhetők meg 

A kistérségi vezetékes ivóvízhálózat egyes elemei 

számos helyen elöregedett állapotban vannak, 

rekonstrukciót igényelnek 

Nincs internetes nyilvános hozzáférési pont minden 

településen (Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) 

Még mindig jelentősnek mondható a százhalombattai 

Dunai Finomító levegő és vízszennyezése és tetemes 

az égetésből származó levegőszennyezés 

Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés 

utóbbi években tapasztalható megnövekedése rontja a 

rekreációs tevékenységek és a természetközeli 

turisztikai ágazatok feltételeit 

A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek 

és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos 

A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a 

turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje 

alacsony, nincs egységes turisztikai arculat 

9




Lehetőségek 

Veszélyek 

A Zsámbéki-medence innovációs fejlesztései szoros 

együttműködésre adnak lehetőséget a budaörsi 

kistérségben tevékenykedő innovatív vállalkozások 

számára 

A logisztikai szolgáltató részéről erős az igény a 

nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési 

csomópontok mentén található telephelyekre 

A nemzetközi és a belföldi turizmus egyaránt 

dinamikusan növekszik, ezzel párhuzamosan növekszik 

a tőke érdeklődése a turisztikai befektetések iránt 

A betelepülő nagyvállalkozások számottevő keresletet 

jelentenek a konferenciahelyszínek és a rekreációs 

szolgáltatások iránt 

A kistérség közvetlen közelében van Budapest, amely 

Magyarország legjelentősebb rekreációs, turisztikai 

jellegű piaca 

A térséget érinti a Duna-menti európai kerékpárúthálózat 

Az elővárosi vasút tervezett fejlesztése lehetőséget teremt 

a ingázás minőségének javítására és a közúti forgalom 

nagyságának csökkentésére. 

A Közös Duna Program számtalan területen jelent 

lehetőséget a kistérség számára (pl. vízi személy- és 

áruszállítás) 

Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű 

közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai 

potenciál jelenik meg 

A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi 

telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a 

világgazdasági körülmények alakulása miatt 

Az EU-s pénzforrások elmaradása esetén csökken az 

esély a térség szennyvízkezelési problémáinak közel 

jövőben történő megoldására 

Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó 

eséllyel elfogynak a kiajánlható területek 

A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül 

hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő 

tranzit- és célforgalom összes káros hatása a 

kistérséget terheli. 

A kistérségi-települési, területi szintű 

közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az 

ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását 

kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg. 

A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták 

elkerülik a kistérséget 

A Duna-menti fejlesztéseket az árvizek korlátozzák 

10




1.3. CÉLFA 

Stratégiai 

célok: 

Jövőkép: 

A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy 

jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia*. A fejlődés jellege egyaránt 

szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és települési szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő 

sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a 

térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési, településközi szinten megvalósított intézményi és 

infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és 

növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó 

környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a 

térségben dolgozók és befektetők számára 

Részcélok: 

I. Teremtődjenek meg a növekedési 

ütemében fenntartható, jellegében 

térségi, mikro-térségi adottságokhoz és 

igényekhez alkalmazkodó, 

stratégiájában területileg eltérő 

gazdaságfejlesztés feltételei 

I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek 

megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, 

illetve minőségorientált gazdasági fejlődés 

I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, 

tevékenységének és térségi kapcsolatainak 

bővítése 

I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése 

és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok reintegrálása 

I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés 

biztosítása 

I.5. Az idegenforgalmi potenciálnak a jelenlegi 

jövedelmezőséget felülmúló, szervezett 

formában történő kihasználása 

II. Javuljon a vonalas és 

kommunális infrastrukturális 

hálózatok és szolgáltatások 

színvonala 

II.1. A települések közötti és az agglomerációs 

reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a 

közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása 

II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer 

térségi szintű problémáinak megoldása 

II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel 

kapcsolatos hiányok megszűntetése 

II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi 

paramétereinek javítása 

II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből 

adódó lég- és zajszennyezés csökkentése 

II.6. Az információs infrastruktúrához való 

hozzáférés. 

III. Javuljanak a közintézményi 

szolgáltatások elérhetőségi feltételei; 

váljon intenzívebbé a települések 

közötti kapcsolattartás, növekedjék a 

térség településeinek kohéziója 

III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi 

hátterének fejlesztése 

III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások 

kihasználásának racionalizálása 

III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas 

színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi 

hozzáférhetősége 

III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg 

és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása 

III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső 

kommunikációja 

* A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el. 

11




A mártix azt jelzi, hogy az 1.3 pontban meghatározott részcélokhoz a koncepció alapstruktúráját jelentő prioritások, miként járulnak hozzá. A hozzájárulás mértékét az színárnyalatok 

jelzik. 

1.4. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 

Stratégiai célok: I.. Teremtődjenek meg a növekedési 

ütemében fenntartható, jellegében térségi, 

mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez 

alkalmazkodó, stratégiájában területileg 

eltérő gazdaságfejlesztés feltételei 

Részcélok: 

Prioritások: 

I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek 

megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, 

I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak 

bővítése 

I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti 

csoportok re-integrálása 

I.4. A térségben magas színvonalú 

szakképzés térségi biztosítása 

I.5. Az idegenforgalomi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett 

formában történő kihasználása 

II. Javuljon a vonalas és kommunális 

infrastrukturális hálózatok és 

szolgáltatások színvonala 

II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése a 

közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása 

II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása 

II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése 

II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása 

II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése 

III. Javuljanak a közintézményi 

szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon 

intenzívebbé a települések közötti 

kapcsolattartás, növekedjék a térség 

településeinek kohéziója 

III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése 

III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása 

III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi 

hozzáférhetősége 

III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének 

javítása 

III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja 

12




illetve minőségorientált gazdaságfejlesztés 

I. Fenntartható gazdasági növekedés 

feltételeinek megteremtése 

II. Közlekedési hálózatok fejlesztése a 

szolgáltatások színvonalának emelése 

III. Kommunális és hálózati 

infrastruktúra mennyiségi és minőségi 

fejlesztése 

IV. Intézményi közszolgáltatások 

színvonalának és elérhetőségének 

térségi szintű fejlesztése 

13




1.5. A PROGRAM SZERKEZETE 

Prioritások Intézkedések Tevékenységek 

I. Fenntartható 

gazdasági 

növekedés 

feltételeinek 

megteremtése 

II. Közlekedési 

hálózatok 

fejlesztése, a 

szolgáltatások 

színvonalának 

emelése 

I./1. 

Gazdasági funkcióra szánt 

területek hasznosításra 

történő előkészítése 

I./2. 

Gazdasági hasznosításra 

szánt területek térségi szintű 

menedzselése 

I./3. 

Az innovatív tevékenységek 

gazdasági súlyának 

növelése a térségben 

I./4. 

Beszállítói hálózatok 

kialakításának ösztönzése 

I./5. 

A kistérség turisztikai 

potenciáljának tágabb 

térségbe integrált, 

értékszemléletű 

kihasználása 

I./6. 

A humánerőforrás kereslet 

és kínálati oldalának 

nagyobb fokú 

összehangolása 

II./1. 

A kistérség belső 

elérhetőségi feltételeinek 

javítása 

II./2. 

A közforgalmú közlekedés 

szolgáltatás színvonalának 

fejlesztése, a kapcsolódó 

közlekedési módok közötti 

integráció megteremtése 

Hasznosításra szánt területek rendezési 

vonatkozású átalakítása 

 

 

 

 

 

Hasznosításra szánt területek specializált 

infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a 

logisztikai és innovatív tevékenységekre 

Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése 

Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing 

tevékenység folytatása 

Térségi innovációs központok rendszerének 

létrehozása 

Kapcsoltépítés a budapesti képzőhelyekkel és 

kutató központokkal, helyi kutatási bázis 

fejlesztése 

Innovatív (megújuló) energiatermelés és 

hasznosítás előmozdítása 

 

 

 

 

 

Vállalkozói adatbázis létrehozása 

Térségi és tevékenység alapon szerveződő 

fórumok szervezése 

Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások 

fejlesztése 

Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása 

A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben 

érdekelt szerveztek fejlesztése 

Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának 

megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi 

szereplőinek együttműködésével 

 

 

 

 

 

A szakképzés közép és felsőfokú szintjének 

intézményi fejlesztése 

Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi 

szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó 

útkapcsolatok kiépítése 

Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti 

terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések 

Térségi autóbusz közlekedés színvonalának 

javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése 

Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése 

14


II./3. 

A kistérségi kerékpárút 

hálózat fejlesztése 

 

 



A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése 

A kerékpáros közlekedést támogató egyéb 

infrastrukturális elemek kiépítése 

III. Kommunális 

és hálózati 

infrastruktúra 

komplex térségi 

fejlesztése 

III./1. 

Vízrendezés és 

vízkárelhárítás 

III./2. 

Szilárd és folyékony 

hulladék kezelésének 

fejlesztése 

III./3. 

Ivóvíz szolgáltatás 

fejlesztése 

III./4. 

Közösségi Internet 

hozzáférés fejlesztése 

Felszíni csapadékvíz-elvezető rendszerek 

fejlesztése 

 

 

Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók 

fejlesztése 

Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati 

tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése 

Kommunális hulladék gyűjtésének és 

elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése 

 

 

 

Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz 

szolgáltatás fejlesztése 

Meglévő vízbázis hasznosítása 

Közösségi Internet hozzáférés feltételeinek 

fejlesztése 

IV. Intézményi 

közszolgáltatások 

színvonalának 

és 

elérhetőségének 

térségi 

szintű 

fejlesztése 

IV./1. 

Bölcsődei és a közoktatás 

intézményi alapellátás 

térségi színű fejlesztése, a 

működés 

gazdaságosságának 

erősítése 

IV./2. 

Az egészségügyi 


elérhetőségének javítása 

IV./3. 

Szociális intézményhálózat 

térségi fejlesztése 

 

 

 

 

Bölcsődei és közoktatási intézmények működési 

feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű 

gyerekek képzési feltételeink javítása 

Pedagógiai szakszolgálatok eszköz- és helyiség 

problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai 

szolgáltatások elérhetőségének javítása 

A lakosság egészségi állapotának és az 

egészségügyi ellátórendszer teljeskörű felmérése, 

kistérségi egészségterv készítése 

Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) 

kiépítése 

Készülő részletes program elemeinek beemelése 

szükséges! 

IV./4. 

A kistérség belső és külső 

kommunikációjának 

megerősítése 

 

A kistérségi elektronikus média fejlesztése, a 

médiumok együttműködésének ösztönzése 

IV./5. 

A kistérség kulturális és 

aktív szabadidő-eltöltést 

szolgáló infrastruktúrájának 

fejlesztése 

A kistérség kulturális intézményeinek 

infrastrukturális és programfejlesztése 

 

A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése 

15




2. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 

2.1. I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE 

A különféle földrajzi térségek által biztosított életminőség és ennek megfelelően a 

lakosságvonzó és megtartó képesség egyebek mellett a települések gazdasági 

potenciáljának függvénye. Az 1990-es években, az új típusú, neo-liberális struktúrában a 

magas teljesítő képességű gazdaság kialakulásának feltétele a tőkevonzó képesség magas 

szintje: a kedvező relatív földrajzi helyzet, kiajánlható területek nagysága, megfelelő 

összetételű és nagyobb számban rendelkezésre álló munkaerő volt. A Budaörsi kistérség – 

különösen Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy elsősorban Budapest és az M1, M7 

autópályák közelségéből adódóan Magyarország legkiemelkedőbb dinamikájú növekedését 

produkálták. Ez kezdetben elsősorban a kereskedelmi, logisztikai tevékenységű gazdasági 

szervezetek nagyszámú betelepülését és a lakosságszám rendkívül intenzív növekedését 

jelentette. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a folyamat az adottságokra alapozva 

szinte teljes mértékben spontán módon zajlott, nem történt stratégiai tervezés a betelepülő 

gazdasági szervezetek tevékenység illetve nagyság szerinti összetételére vonatkozó 

preferenciákról, a munkaerő szerkezetének és az igények összehangolásáról stb. Ennek 

megfelelően a kistérségre elsősorban a szolgáltató jellegű, alacsony hozzáadott értéket 

produkáló tevékenységek váltak jellemzővé. Eközben a szuburbanizációs mozgásokkal 

kiáramló népesség magasabb képzettségi szintjéből fakadó struktúrája egyre kevésbé mutat 

összhangot a helyi igényekkel. Ennek következtében az indokoltnál jóval erősebb az ingázó 

népesség aránya. 

A gazdasági növekedés külföldi, működő tőkebeáramlásra alapozott formája kevésbe volt 

jellemző a kistérség további hat településén, elsősorban kedvezőtlenebb közlekedésföldrajzi 

elhelyezkedésük miatt. A nemzetközi jelentőségű úthálózat-fejlesztések (M0, M6) 

ugyanakkor új prespektívákat nyitnak meg a kistérség délebbi települései előtt, amit érdemes 

már egy hosszútávú gazdaságfejlesztési stratégia mentén kihasználni. 

Az elmúlt évek változó gazdasági tendenciái új kihívások (területekkel kapcsolatos speciális 

igények, helyben kínált szolgáltatások, gazdasági szereplők magasabb fokú szervezettségi 

szintje) elé állítják a kistérség településeit, amely megkívánja azok egységesebb fellépését a 

gazdaságfejlesztés területén. 

Miközben az eltérő adottságú települések eltérő jellegű problémákkal küszködnek, egységes 

igényként jelentkezik a térség gazdasági struktúrájának minőségi átalakítása. Ennek 

megfelelően a program gazdasági vonatkozású prioritása két fő elv mentén szervezi 

16




intézkedéseit: első a növekedés hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása, a másik a 

területi sajátosságok figyelembe vétele mellett a kistérség egységes fellépése. 

Elsődleges kérdés a gazdasági hasznosításra szánt területek előkészítése és értékesítési 

stratégiája. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít ezen területek alapos rendezési 

vonatkozású és infrastrukturális előkészítésének, hiszen a területek relatív helyzete mellett 

egyre fontosabb szemponttá válik az a hozzáadott érték, amit ezek a fejlesztések jelentenek. 

A többletérték hatással van a betelepülő cég minőségi, tevékenységi paramétereire. Az 

alaposabb előkészítés – ami kétség kívül befektetésekkel jár – hosszabb távon egy magas 

hozzáadott értéket termelő gazdasági szervezet megtelepedésével mindenképpen 

előnyösebb. Egyre fontosabb az esetleges értékesítési csatornák mellett kialakítani egy 

olyan térségi szervezettségű rendszert, ami a legmagasabb befektetői szinteken is 

értékelhetővé teszi a kistérség még kiajánlható területeit. Ennek eszközeként javasolt 

létrehozni a kistérségi területi katasztert, amely egy csomagban kiajánlva a térségen belül 

kínálhat területi alternatívákat, ezáltal hozzájárul a befektetők térségben tartásához. A 

kínálati csomag közvetítéséhez fontos közvetítő partnerek keresése, a rendszeres 

kapcsolattartás. Az egységes fellépés feltételezi a térségi image kialakítását, ami nem zárja 

ki a települések specialitásainak hangsúlyozását, sőt azt kifejezetten megkívánja az egyre 

jobban diverzifikált befektetői igények miatt. 

A kistérségben a minőségorientált fejlesztések előnyben részesítése alapfeltétele a 

fenntartható dinamikus gazdaság kiépítésének. A területhiánnyal küszködő településeken ez 

a kisebb helyigényű, magas hozzáadott értéket közvetítő tevékenységek preferálását 

eredményezi. Ugyanakkor a területekkel bővebben rendelkező településeken is szem előtt 

kell tartani a mennyiségi és minőségorientált fejlesztések letelepítésének hosszútávú 

következményeit. 

A program ezeken a területeken a szolgáltató és termelő vállalkozásokon belül a 

hosszútávon piacképes, állandó fejlesztéseket folytató beruházások előnyben részesítését 

javasolja (logisztikai tevékenység csomagoló, disztribúciós tevékenységgel kiegészítve stb.). 

A befektető vonzás mellett a program hangsúlyt fektet a helyi kis és közepes vállalkozások 

életképességének javítására. Elsődleges javaslata, hogy a KKV-k minél nagyobb arányban 

épüljenek be a multinacionális cégek beszállítói hálózatába. Ezzel olyan célt tűznek ki 

maguknak, amely folyamatos fejlesztésekre, naprakészségre készteti őket, ezáltal válnak 

versenyképessé a hazai és nemzetközi piacokon is. Fontos, hogy a helyi KKV-k kihasználják 

a térségben működő gazdaságfejlesztést támogató szervezetek (kamarák, 

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségei), nyújtotta 

lehetőségeket a képzés, információátadás, forráskeresés, munkaerő „toborzás” kapcsán, 

ezáltal növelve versenyképességüket a piacon. 

A dinamikus fenntartható gazdasági hálózatok kiépítésének feltétele a humán erőforrás 

megfelelő számban és struktúrában történő biztosítása. A kistérségre jellemző nagyfokú 

„keresztbe ingázás” jelzi, hogy a munkaerő kereslet és kínálat nincs összhangban. Az 

összehangolás feltétele a keresleti oldal igényeinek pontos ismerete és erre alapozva a 

17




képzési, átképzési struktúrák folyamatos frissítése. A program nagy jelentőséget tulajdonít a 

munkaerőpiac szereplőinek rendszeres kapcsolattartására, egyeztetésekre valamint a 

szakképzés színvonalának és kínálatának folyamatos bővítésére a kistérség terültén. 

A gazdaságfejlesztési prioritáson belül a program ágazati szintű intézkedésben foglalkozik a 

turisztikai kínálat tágabb térségbe történő integrálásával, feltételrendszerének fejlesztésével, 

ami megfelelő forrásallokáció és menedzsment esetén a kistérség egyik jelentős bevételi 

forrásává válhat. 

Intézkedések: 

1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése 

2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése 

3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben 

4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése 

5. A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, 

értékszemléletű kihasználása 

6. A humánerőforrás keresleti és kínálati oldalának nagyobb fokú 


2.2. II. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK MEGERŐSÍTÉSE 

A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A 

kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot 

nyújtja, amely egy modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen 

a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a 

társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs 

kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken 

keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését. 

A Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi helyzeténél fogva az egyik legfontosabb gazdasági 

potenciált és életminőséget befolyásoló tényezője az autópályák és vasúti fővonalak 

jelenléte, valamint a főváros szomszédsága. Az M1-M7-M0-M6 gyorsforgalmi utak az eddigi 

tapasztalatok szerint számos előnyt jelentenek a térség számára, de tagadhatatlanul 

akadnak hátrányos aspektusai is. Előnye kétoldalú: egyrészt megkönnyíti a térségben élők 

mobilitását, másrészt közvetlenül hozza a térségbe - megfelelő ingatlankínálat mellett - a 

potenciális befektetőket. A programban olyan stratégiai feladatok meghatározása történik, 

amelyek a gyorsforgalmi utak, a vasúti fővonalak, a Duna, az országos közlekedési 

csomóponti szerepkör vélt és valós hátrányainak kiküszöbölésére, előnyeinek felerősítésére 

irányulnak. Ez elsősorban a mobilitást, az ingázóforgalom magasabb színvonalú 

18




kiszolgálását, a települések tranzitforgalmának csökkentését, a kistérség belső kohézióját 

erősítő haránt irányú kapcsolatrendszer fejlesztését, a nagy forgalmi terheléshez igazodóan 

a közlekedésbiztonság fokozását, valamint a környezeti terhelés csökkentését célozza. 

A prioritás tartalmazza emellett a közforgalmú tömegközlekedéssel, azon belül az autóbusz 

és az elővárosi vasúti közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat, valamint a 

települések térségi hálózatba történő szervezését elősegítő alsóbbrendű közúthálózat 

bővítését. A kistérségi alsóbbrendű közúthálózat sűrűségének növelésével, az északi és déli 

települések kapcsolatainak javításával nemcsak a közösen, társulási alapon működtetett 

szolgáltatások és intézmények elérhetősége biztosítható, de hatékonyan támogatható a piaci 

igényekhez igazodó munkaerő-áramlás. A haránt irányú közlekedési kapcsolatok hiánya 

(utak, tömegközlekedési viszonylat) éppen a szabad munkaerő mobilitását gátolja, s az 

ingázóforgalmat a túlterhelt fővárosi irányokra terheli. Fontos tehát, hogy a Budaörsi 

kistérség települései között a meglévő, de a közlekedés által nem támogatott igényekre 

válaszul történjen a közlekedési hálózatok és arra alapozottan a közforgalmú 

tömegközlekedés fejlesztése. 

Szintén a települések közötti, térségi szintű hálózatépítés eszközének tekinthető, mégis 

annak határán mind térben, mind funkcióban túlmutató fejlesztés a kerékpárút-hálózat és 

annak járulékos infrastrukturális elemeinek (tárolók, beállók stb.) kiépítése. A biztonságos 

kerékpáros közlekedés feltételei megteremtésének közép-, illetve hosszú távú 

megvalósításának indoka, hogy kettős funkciót képes betölteni a kistérség életében. 

Egyrészt biztosítja az egymás közelében lévő települések viszonylatában a hivatásforgalmú 

kerékpáros közlekedés feltételeit, másrészt térséghatáron átnyúló kontinuitással 

bekapcsolható a nagytérségi, régiós hálózatokba, amelyek elsősorban turisztikai célokat 

szolgál és beépíthető a kistérség turisztikai programjába. 


1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása 

2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a 

kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése 

3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése 

19




2.3. III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI 

FEJLESZTÉSE 

A Budaörsi kistérség rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedésének, kiváló közlekedési 

kapcsolatainak, valamint a viszonylag széles körű szolgáltatási ellátottságának 

köszönhetően a főváros agglomerációjában hagyományosan egyik legkedveltebb célterület a 

Budapestről kitelepülő lakosság és vállalkozások számára egyaránt. A kistérség 

lakónépessége és a települések lakófunkciójú területe a 15 évvel ezelőtti alapállapothoz 

képest nagyságrendekkel megnövekedett, ezzel együtt kommunális infrastruktúrára és a 

szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi és minőségi igények is jelentősen növekedtek. 

A nagymérvű népességrobbanás bekövetkezte előtti infrastrukturális hálózatoknak a 

terhelése viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövekedett. Az újabb és újabb területek 

beépítésével az infrastrukturális hálózatok bővítése sok esetben nem tudott lépést tartani, 

ami bizonyos kommunális infrastrukturális elemeket illetően (pl. a szennyvízkezelés, 

vízrendezés) jelentős lemaradások és hiányosságok kialakulásához vezetett. 

Korunk információs társadalmának fokozatos kiépülésével és a globalizálódó gazdasági 

viszonyok között a magasabb életminőség biztosításának alapját jelentő kommunális és 

hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkülözhetetlenné vált a települések 

versenyképességének megőrzésében. Azok a térségek, melyek nem fektetnek kellő 

hangsúlyt a kommunális és hálózati (Internet, kábeltelevíziós rendszer) infrastruktúra minél 

előbbi és minél nagyobb területet érintő – akár megelőző jellegű – kiépítésére, lemaradnak 

az új társadalmi és gazdasági viszonyok között kialakuló versenyben. 

A problémák megoldása ugyanakkor egyes esetekben új fajta szemléletet követel meg a 

települések vezetőitől. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a kistérségi együttműködés 

keretében megvalósított projektek. A problémák települési szinten kezelt, egyéni megoldásai 

sokszor nem elég költséghatékonyak, szemben a települési összefogással megvalósított 

fejlesztésekkel. Ugyanakkor a különböző közszolgáltatások racionális és hatékony ellátása is 

(pl. a hulladékgazdálkodási rendszerek vagy az ivóvíz-szolgáltatás) csak több településre 

kiterjedve, illetve megszervezve valósítható meg a legtöbb esetben. Minden esetben 

célszerű tehát megvizsgálnia a településeknek az adott projektre vonatkozó együttműködési 

lehetőségeket, és kistérségi, vagy adott esetben néhány település összefogásával létrejövő 

együttműködés keretében megvalósítani az aktuális fejlesztési elképzeléseket. Különösen 

akkor, ha ezek a rendszerek a települések, illetve a kistérség határain is átnyúlnak. Jó példát 

szolgáltatnak erre a Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt, 

illetve a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer elnevezésű projekt – mindkettő 

az NFT II: keretében finanszírozott kohéziós nagyprojektek – melyek a kistérség határain is 

túlnyúlva együttműködésre késztette az érintett településeket. A probléma sajátos földrajzi 

összefüggései miatt tipikusan csak térségi összefogással valósítható meg eredményesen a 

vízrendezés és vízkárelhárítás problémaköre. A települések saját hatáskörében végrehajtott 

20




fejlesztések mellett a konkrét esetekben tehát a kistérségi összefogással megvalósított 

fejlesztési projekteknek kell előtérbe kerülniük. 

A kommunális infrastruktúra fejlesztése mellett lényeges az információs társadalom 

alapelemének, az internetes hálózatoknak a kiépítése és közösségi szinten elérhető 

pontjainak kiépítése. Azokon a településeken, ahol széles rétegek számára nem válik 

elérhetővé az Internet, ott a lakosság többsége nem lesz képes megfelelni az információs 

társadalom által támasztott kihívásoknak. 

A közösségi Internet hozzáférés biztosítása hozzájárul az esélyegyenlőség elvének 

érvényesítéséhez. 


1. Vízrendezés és vízkárelhárítás 

2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése 

3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése 

4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése 

2.4. IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS 

ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE 

A Budaörsi kistérség Többcélú Társulása együttműködési megállapodása maghatározza 

azokat a feladat-ellátási rendszereket, amelyek szervezésében aktívan szerepet vállal a 

Többcélú Társulás. Ezek között humán szolgáltatások: közoktatási ellátás, egészségügyi és 

szociális ellátás, gyermekjóléti ellátás, közművelődés, illetve közszolgáltatások: közlekedés, 

településrendezési, településüzemeltetési és kistérségi informatikával összefüggő feladatok. 

Emellett a kistérségi társulás gondoskodik a pedagógiai szakszolgáltatásról, pedagógiai 

szakmai szolgáltatásról. 

A társulási szinten működtetett tevékenységcsoportok szervezése terén komoly előrelépések 

történtek, ugyanakkor az egyes rendszerek teljeskörű áttekintése folyamatban van, ennek 

megfelelően a feladatszervezés is leginkább azonnali feladatmegoldó jellegű. 

A kistérség elindította azt a folyamatot, amelynek keretében a társulási szinten szerveződő 

feladat-ellátási csoportok programozása történik. A három legfontosabb feladat-ellátási 

terület közül elsőként a Közoktatás Intézkedési Terv készült el 2005-ben (ebben a 

verzióban nem szerepel Érd MJV, hiszen akkor még nem volt a társulás tagja. Azóta 2006. 

április 13.-án kiegészült az Intézkedési Terv, már tartalmazza Érd MJV közoktatását is 2 . 

2006 elején elindult a Kistérségi Egészségfejlesztési Terv elkészítése, amely 

adatszolgáltatás elégtelen volta miatt részleges helyzetfeltáró munkát és koncepcionális 

szintű tervezést tett lehetővé. 

2 

Várhatóan ez módosul 2006 decemberéig. 

21




A kistérségi átfogó program készítésével párhuzamosan indul a szociális ellátás térségi 

szervezését alátámasztó program készítése, amely szeptemberre várható. 

A szakirányú programok egy olyan bizonytalan időszakban készülnek (tek), amelyben a 

törvényi keretek (önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségeire vonatkozóan) várható 

változása alapvető befolyással bírnak a meghatározott (meghatározandó) feladatok körére. 

A kistérségi program negyedik prioritása a már elkészült dokumentumok tartalmát veszi 

figyelembe, illetve elvi alapvetéseket tartalmaz a szociális ellátás szervezésére vonatkozó 

programozás kapcsán. 

A prioritás javasolja további bölcsődei ellátó helyek létrehozását más munkaerőgazdálkodással 

összefüggő célok elérése érdekében is. Ezen kívül nevelési intézmények 

működési feltételeinek javításával, szükség esetén kapacitásuk bővítésével tompítani kívánja 

a jelenleg jellemzően nagyarányú települések közötti ingázást. A fejlesztéseket csakis 

meglapozott, hosszú távú igényekre alapozva javasolt elvégezni. 

További fejlesztésre javasolt a pedagógiai szakszolgálati ellátás, elsősorban annak a még 

hiányt szenvedő településekre történő kiterjesztésével. Fontos feladat a térségben élő 

speciális nevelési igényű gyerekek állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és 

ezzel a megfelelő intézkedések megtételének előkésztése annak érdekében, hogy minél 

nagyobb arányban történjen meg helyi szintű ellátásuk. 

A program javaslata szerint az egészségügyi ellátás területén a kistérségi alapon szerveződő 

ellátó rendszernek törekedni kell a lehető legmagasabb fokú integrációra különösen egy 

olyan speciális helyzetben, ahol a prakszisok döntő hányada magánosított, ahol beindult a 

szakrendelések működésének magánkézbe adása és ahol rendszeres a nem OEP által 

támogatott szolgáltatások igénybevétele. Ennek megfelelően javasolt egy Integrált Kistérségi 

Egészségi Rendszer (modell program) kidolgozása megvalósítása, amelynek alapja az 

összehangolt ellátásszervezés. 

Gyermekek védelemmel összefüggő ellátások, valamint a szociális szolgáltatások 

lakosságszám szerint vannak az önkormányzatokra feladatként megállapítva. Az elvárások 

és meglévő szolgáltatások listáját összehasonlítva számos hiányosság jelentkezik jelen 

állapot szerint. Fontos ily módon a hiányosságok feltárása és azok pótlására való 

felkészülés, ugyankor a várható törvényi módosítások miatt erre az információra alapozva 

tevékenységeket és projekteket meghatározni nem volna felelős magatartás. Ezt az új 

törvénymódosítások ismeretében a kistérségi szociális program végzi el, amelynek tartalmát 

fontos beemelni az egyébként is folyamatos karbantartást igénylő kistérségi programba. 

Az intézkedés keretén belül ki kell dolgozni a térségi hatékony, gyors és összehangolt 

információáramlás hátterét. Ennek egyik alapja a már működő kistérségi honlap és a 

települési televíziók, melyek a térségi információk bázisát képezik. A rendszer a szolgáltatás 

bővítést követően elősegítheti az intézményi szolgáltatások összehangolását, 

kommunikációs csatornát képez a civil szféra irányába, felgyorsíthatja az ügyintézést és 

növelheti annak hatékonyságát. 

22




A prioritás keretén belül történik javaslattétel a kistérség kulturális gazdaságának hálózatos 

fejlesztésére (intézmények és civil szervezetek közös fellépése, programszervezés és 

marketing) valamint az aktív szabadidő eltöltést lehetővé tevő sportlétesítmények 

megújítására, valamint egy térségi szabadidős és sport központ kialakítására. Ezáltal a 

kistérség ez irányú függése a fővárostól csökken, a helyi létesítmények kihasználtabbakká 

és fenntarthatókká válnak. Fontos, hogy a kistérség, mint a Közép-Magyarországi Régió és 

egyben az agglomerációs, rekreációs övezet része vonzóvá váljék rekreációs a funkciójában 

is a főváros népessége számára. Ez kiutat jelenthet olyan kisebb települések számára, 

amelyek jelenleg elsősorban az ipari és logisztikai létesítmények megtelepítésében látják 

jövőjük kulcsát. 

Ha a vidéki örökség megőrzése, a még falusias jellegű községi rangú települések megújítása 

(településközpontok, helyi falusias tevékenységek) megtörténik, ezen települések számára 

ez egy alternatív stratégiát is jelenthet a jövőre vonatkozóan. Ennek megvalósítása 

határozott helyi szándékot, a helyi önkormányzat, a civil szervezetek és a lakosság 

összefogását feltételezi. 

1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátás térségi színű fejlesztése, a 

működés gazdaságosságának erősítése 

2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása 

3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése 

4. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése 

5. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának 

fejlesztése 

23




3. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 

TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 

3.1. I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE 

1.1.1. Intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő 

előkészítése 

Az intézkedés célja 

Befektetők vonzása a kistérség még rendelkezésre álló, telephelyként hasznosítható 

szabad területeire 

A befektetési környezet (műszaki és humán infrastruktúra) javítása a Budaörsi 

kistérségben 

A befektetés-ösztönzés hatékonyságának javítása 

A Budaörsi kistérség ipari és szolgáltató tevékenységeket folytató vállalkozásai 

telephelyeinek területileg kiegyenlítettebb elhelyezkedésének elősegítése 

Az intézkedés indokoltsága 

A Budaörsi kistérség a rendszerváltás óta az egyik fő célterülete a Magyarországra áramló 

külföldi működő tőkének. Kezdetben a befektetők vonásához elegendő adottságnak 

bizonyult a kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedés és Budapest közelsége. Az elmúlt 

években országosan egyre több, infrastrukturálisan kitűnően előkészített terület kapcsolódott 

be a befektetőkért folytatott versenybe és a kistérségben is lendületet vett a területek 

előkészítése. 

A területhasznosításra épített fejlődés mesze nem egyformán érintette a kistérség 

településeit: míg a kistérség északi részén (Diósd, Budaörs, Törökbálint, Herceghalom és 

Biatorbágy településeken) már alig van befektetők számára kiajánlható telephely, addig a 

déli területeken (Érd MJV, Százhalombatta, Pusztazámor, Sóskút és Tárnok településeken) 

még jelentős szabad telephelykínálat áll rendelkezésre. 

Azon területek (települések), amelyeket az eddigiekben kevésbé előnyös közlekedésföldrajzi 

elhelyezkedésük miatt kevésbé preferált a vállalkozói tőke, az utóbbi évek és a jelenleg is 

folyó úthálózat fejlesztések nyomán (M0, M6) a tőke figyelmének homlokterébe kerületek. 

Ezen élénkülő érdeklődés minél jobban előkészített kihasználása ezen települések további 

fejlődésének alapfeltétele. 

A kistérség településeinek hasznosítandó területei jelentős rendezési vonatkozású 

átalakításokat (belterületbe vonás, átminősítés, tulajdonba vétel, területösszevonás stb.) és 

infrastrukturális előkészítést igényelnek. A kistérség kijelölt fejlődési irányából eredő 

megcélzott befektetői kör tevékenysége (innovatív vállalkozások, logisztika) speciális területi 

előkészítést igényel, a lehető legmagasabb infrastrukturális előkészítettséggel. 

24




Az intézkedés tartalma 

Az intézkedés keretében a betelepülő vállalkozások számára megfelelő telephelykínálatot 

biztosító új, infrastruktúrával előkészített iparterületek kialakítása, továbbá a meglévő 

gazdasági hasznosítású területek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak a piaci igényeknek 

megfelelő folyamatos fejlesztése javasolt. Az iparterületek fejlesztése, piacképességének 

növelése magában foglalja az információk, térségi fejlesztési elképzelések összegyűjtését, 

stratégiai fejlesztési elképzelések kidolgozását, a tulajdonviszonyok rendezését, valamint az 

iparterületek infrastrukturális előkészítését. A gazdasági célra hasznosítható terület növelése 

érdekében szükség van bizonyos ingatlanok belterületbe vonására, átminősítésére, ami 

egyébként a kistérségre jellemző betelepülési tendencia miatt a lakás célú hasznosítás 

érdekében is elengedhetetlenül fontos. Indokolt a belterületbe vont terültek funkciójának 

átminősítése, illetve bizonyos esetekben (ipari park bővítése) a tulajdonviszonyok rendezése 

is (területvásárlás). Az intézkedés fontos ismérve, hogy a fejlesztésre szánt területek minél 

kompaktabb módon helyezkedjenek el, ami lehetővé teszi, hogy a terület előkészítése 

gazdaságilag minél költséghatékonyabban bonyolódjon le. 

Az intézkedés keretén belül az önkormányzatok beavatkozási lehetősége az újonnan 

megnyíló fejlesztései területeken kiemelkedő. Terület előkészítési, értékesítési stratégiájuk a 

településre és a tágabb térségre gazdasági következményekkel jár és ezzel az 

életminőségre vonatkozó hatása is van. 

Az intézkedés várható hatása 

A fejlesztések eredményeképpen tovább nő a kistérség, különösen az eddig kevésbé 

preferált területek tőkeabszorpciós képessége, növekszik a betelepülő vállalatok száma. 

A rendelkezésre álló telephelyek magasabb szintű infrastrukturális előkészítettségének és a 

telephelyek kiajánlásával foglalkozó élénkebb, célirányosan folytatott marketing tevékenység 

hatására igényesebb, jellemzően magasabb hozzáadott értéket termelő, fejlettebb 

technológiát alkalmazó, korszerűbb menedzsment módszereket és munkakultúrát 

meghonosító vállalkozások telepedhetnek meg tartósan a kistérségben. Az újonnan 

betelepült vállalatok egyrészt új munkahelyeket teremtenek, másrészt beszállítói és 

kooperációs lehetőségeket jelentenek a helyi kis- és középvállalkozások számára. Ezzel 

összefüggésben megnövekszik az önkormányzatok jövedelme, ami a lakosság 

életminőségének javítására, a közszolgáltatások fejlesztésére fordítható. 

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

 

 

Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása 

Hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a 

logisztikai és innovatív tevékenységekre 

25




3.1.1.1. Tevékenység: Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású 

átalakítása 

A tevékenység célja és indoklása 

A tevékenység célja a kistérség ipari és szolgáltató telephelykínálatának bővítése új 

telephelyek kijelölésével és a területek tulajdonviszonyainak rendezésével, ami kedvezőbb 

feltételeket teremt a további működő tőkebefektetések realizálásához. Különös prioritást 

élveznek az épülő M6. autópálya (mely a Baltikum és az Adria között húzódó, a TEN hálózat 

(V. C. Helsinki folyosó) részét képező nemzetközi közlekedési folyosó része) mellett a 

befektetők számára megnyíló, logisztikailag rendkívül kedvező fekvésű, felértékelődő 

területek. 

A kistérség gazdasági hasznosításra szánt területeinek egy jelentős része több személy, 

vagy szervezet magántulajdonában van, ami megnehezíti a területhasznosítást. A 

tulajdonviszonyok rendezésével és a szükséges átminősítések, belterületbe vonások 

elvégzésével lehetőség nyílik ezen területek mind gazdasági, mind lakás célú 

hasznosítására. 

A tevékenység elsődleges célja a befektetések számára rendezett tulajdonviszonyokat 

kínáló potenciális befektetési területek kínálása. A telephelykínálat bővítése természetesen 

egyaránt jelenti a barna- és zöldmezős területek hasznosítását. 

Fejlesztési javaslatok 

Új településszerkezeti és településszabályozási terv a kistérség csaknem valamennyi 

településére készült, illetve kidolgozásuk folyamatban van. Amennyiben az önkormányzatok 

újabb, a tervekben átminősítésre nem kerülő ipari hasznosítású területeket kívánnak kijelölni, 

a tervek módosítása szükséges, aminek tervezési költségvonzata van. 

A tulajdonviszonyok rendezése azon területek esetében szükséges, ahol a gazdasági célú 

fejlesztéseknek akadályát jelentik a vegyes tulajdoni viszonyok. A területek több 

tulajdonossal folytatott eladási tárgyalásai, az ingatlan megvásárlásának folyamata 

(átírások), a mezőgazdasági művelésből való kivonás mind hosszadalmas és bonyolult 

adminisztrációs folyamatokat jelenthetnek. Ezek a feltételek a lehetséges beruházókat 

elriasztják, és inkább kevesebb egyezkedéssel, adminisztratív akadállyal, időveszteséggel 

járó telephelyet keresnek beruházásaikhoz. 

Egyik megoldásként az önkormányzat területvásárlása jelentkezik. Önkormányzati 

forráshiány esetén alternatívát a magántulajdonosok és az önkormányzat közötti 

szerződéses jogviszony kialakítása jelenti, amely egyrészt biztosítja, hogy a jelenlegi 

tulajdonosok érdekei ne sérüljenek, másrészt viszont lehetővé teszi, hogy a beruházó felé 

egységes és visszavonhatatlan ajánlatot lehessen tenni. Ezekben a szerződésekben előre 

rögzíteni kell az eladási feltételeket, például az eladási ár minimumát és maximumát is. 

26




Fontos, hogy a gazdasági hasznosításra potenciálisan rendelkezésre álló területeket az 

önkormányzatok szabályozással „levédjék” tehát az ilyen jellegű hasznosításra hosszútávon 

biztosítsák. 

A gazdasági hasznosításra szánt területek előkészítésével, kiajánlásával, menedzselésével 

kapcsolatos feladatok ellátására is alkalmas városfejlesztő szervezet létrehozása 

támogatandó (Érden önkormányzati határozat – 256/2004. XI. 18. ÖK – született 

városfejlesztő Rt. létrehozásáról). 

A megvalósítás szereplői 

települési önkormányzatok 

tulajdonosok 

a Budaörsi kistérség vállalkozásai 

potenciális befektetők 

Kistérségi Iroda 

Érdi Városfejlesztő Rt. 

Monitoring 

Output indikátorok 

A Budaörsi kistérség településeinek szabályozási terveiben kijelölt gazdasági 

hasznosítású területek nagysága nő 

A hasznosításra szánt területek koncentrációja nő 

Önkormányzatok iparterület használat tárgyában kötött szerződéseinek, 

területvásárlásainak száma nő 

Eredmények 

Javulnak az infrastruktúrával ellátott iparterületek kialakításának és ezáltal a 

befektetők vonzásának feltételei 

Új befektetések érkeznek a területekre 

Nő a befektetéseken belül a magas hozzáadott értéket termelő innovatív 

beruházások aránya 

Hatások 

Korszerűbb gazdasági szerkezet alakul ki a kistérségben: nő a szolgáltató szektor és 

az innovatív gazdasági ágazatok súlya 

A kistérségben kiegyenlítődnek a gazdasági fejlettségben meglévő területi 

különbségek 

A kiszolgáló és anyavállalatok koncentráltabban helyezkednek el 

Jelentősen nő a kistérségben termelt hozzáadott érték 

Nőnek a kistérségben a jövedelmek 

A finanszírozás lehetséges forrásai 

önkormányzati költségvetés 

jelenlegi területtulajdonosok befektetései 

27


ingatlanfejlesztők befektetései 

hitel 



28


Projektelképzelések, projektek: 



Projektcso 

port 

Érd MJV- 

Százhalom 

batta és 

vonzáskörz 

ete 

Budaörs és 

vonzáskörzete 

Települési 

szint 

Projekt címe Projektgazda A projekt 

megvalósítás 

kompetenciaszintje 

Érd Város és térsége gazdasági 

potenciáljának erősítése – 

kereskedelmi szolgáltató övezet 

létrehozása 

Budaörsi Szilvás elnevezésű 40ha-nyi 

terület belterületbe vonása, amelynek 

az önkormányzat részéről 

tulajdonszerzési vonatkozása is van. A 

törökbálinti fejlesztésekhez 

kapcsolódó területnek kereskedelmi, 

rekreációs valamint intermodális 

csomópontként történő hasznosítása 

lehetséges. Területe a Budaörsön 

potenciális létrejövő felsőoktatási 

komplexumnak. 

Budaörsön a TESCO hipermarkettől 

nyugatra eső terület rendezési 

vonatkozású átalakítása és ezzel 

hasznosíthatóvá tétele. Úthálózat 

átépítés, élővíz nyomvonalának 

átépítése. 

Budaörsön a TESCO hipermarkettől 

keletre eső 4-5 ha gazdasági 

felhasználású (egyenlőre külterület) 

átminősítése; közlekedésfejlesztési 

céllal történő hasznosítása 

Budaörsön a Méhecske utca és 

környékén kb. 10ha terület 

belterületbe vonása és szabályozási 

terv készítése gazdasági célú 

hasznosítással 

Budaörsön az M1-M7 bevezető 

szakaszától északra (Julius Meinl) 

közművesítési fejlesztések rendezési 

vonatkozású tervezése és 

végrehajtása: nagynyomású 

gázvezeték átépítése, új felszíni 

vízelvezetési rendszerelem beépítése 

(autópálya alatt), szervízút építése. 

Budaörs észak-nyugati részén a 

Hídépítő terület és környékén 7ha-s 

önkormányzati területszerzés. Itt a 

szervízút megépítése és az elővárosi 

vasút szükségessé teszi szabályozási 

terv elkészítését. 

ISC Ipari Park 6ha-s bővítése részben 

belterületbe vonással 

Budaörsön az M1-M7 bevezető 

szakaszától északra eső, kisebb 

ingatlanokra bontott gazdasági terület 

újrahasznosítása 

Érd MJV 

önkormányzata 

Budaörs Város 
















települési szint 

Települési, 

települések 

közötti 

együttműködés 








Várható 

költsége 

(Ft) 

1,5 milliárd Ft 

Megval 

ósítás 

időtávj 

a 

29


Érd MJV: Elvira Kereskedelmi 

Központ. A Településszerkezeti Terv 

módosítása szerint az ingatlan 

várhatóan kereskedelmi-, szolgáltató-, 

és gazdasági övezet (Gksz-1) lesz. A 

beruházás megkezdéséhez a 

módosított Településszerkezeti Terv 

jóváhagyása, Szabályozási Terv 

készítése, mezőgazdasági művelés 

alóli kivonás és belterületbe vonás 

szükséges. 

Érd MJV: A Duna-part ás a 6-os főút 

között fekvő, 62 %-ban Érdhez, 38 %- 

ban Budapest XXII. kerületéhez 

tartozó 79,7 ha külterület 

kereskedelmi-, szolgáltató- és 

gazdasági övezetté nyilvánítása 

Százhalombatta: Önkormányzati 

földterület vásárlás az Ipari Park 

bővítése érdekében 

Biatorbágy Vendel Park „: 25 ha G-ksz 

gazdasági, kereskedelmi szolgáltató 

tevékenység céljára szolgáló terület 

kialakítása, szolgáltatások bővítése 

Biatorbágy és Törökbálint határán 

Tópark 10 ha-os területén 

kereskedelmi, szolgáltató terület 

kialakítása, infrastruktúra, autópálya 

lehajtók (M1, M0) lehajtók. 

Herceghalom: gazdasági-szolgáltató 

övezet kialakítása, ez jelenleg 

részben önkormányzati részben 

magántulajdon (34+6ha) 

Pusztazámor: Ipari övezet kialakítása 

a falu és a hulladéklerakó közötti 

sávban (ez a terület állami, illetve 

magántulajdonban van) 

SASBUSINESS 

Kft. (Érd) 

SASAD Rt. 

(Budapest) és 

SASBUSINESS 

Kft. (Érd) 

Százhalombatta 

Város 

Önkormányzata 

Biatorbágy 


Biatorbágy 


Herceghalom 


Pusztazámor 

önkormányzata, 

ill. 

magántulajdonos 

-ok 



települési 

szint 

megyei szint 

települési 

szint 

települési 

szint 

települési 

szint 

települési 

szint 

országos 

szint 

3.1.1.2. Tevékenység: Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése 

– különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre 


A programban megfogalmazott általános gazdaságfejlesztési célok (korszerű, magas 

hozzáadott értéket termelő ágazatok arányának növelése, területileg kiegyensúlyozott 

fejlődés) elérésének elengedhetetlen előfeltétele, hogy a kistérség valamennyi települése 

olyan telephelykínálattal rendelkezzen, amely képes kielégíteni a vonatkozó befektetői 

igényeket. A Budaörsi kistérség, különösen a déli rész (Érd MJV és Százhalombatta 

vonzáskörzete) gazdasági hasznosításra szánt területei között vannak kiépítetlen, illetve 

hiányos infrastruktúrájú területek, melyek infrastrukturális fejlesztése a befektetők 

vonzásának hatékony eszköze. A közüzemi hálózatok telekhatárig történő kiépítését 

általában a befektetők elvárják, az iparterületek belső út- és közműhálózatának kiépítése 

azonban már a beruházó feladata. 

30




A fejlesztések elsődlegesnek mondható célterületei az ipari park címmel már rendelkező, ill. 

a címet megszerezni kívánó területek, ugyanakkor ettől nem minden település koncentrálja 

fejlesztéseit az ilyen jellegű terültekre, pl. Törökbálint esetében ilyen cél nem fogalmazható 

meg. A tudatos infrastrukturális vonatkozású fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy az 

eddigiekben kevésbé preferált területek úthálózat-fejlesztésből adódó erősödő tőkevonzása 

nagyságrendjét és tevékenységét tekintve is a hosszútávú céloknak megfelelő orientáltságú 

legyen. A kistérség északi részén (Budaörs, Diósd, Törökbálint és Biatorbágy településeken) 

a még kiajánlható területek betelepítése mellett a folyamatban lévő infrastrukturális 

fejlesztések folytatása és az ipari parkok által biztosított szolgáltatási kör folyamatos 

bővítése, ill. a szolgáltatások minőségének javítása fogalmazható meg fejlesztési célként. 


A tevékenység keretében a kistérség, különösen annak déli részének ipari és magasabb 

hozzáadott értéket tartalmazó logisztikai (csomagolás, disztribúció stb.) 

kereskedelmi/szolgáltató célra hasznosítható ingatlanjainak infrastrukturális fejlesztése 

(fizikai, kommunális és távközlési infrastruktúra kiépítése) valósul meg. A fejlesztések 

ütemezésének megfelelően a tevékenység tartalmazza az önkormányzatok által ipari 

fejlesztésre szánt, a települési rendezési tervekben kijelölt és tulajdonjogilag előzetesen 

rendezett területekre vonatkozóan a műszaki tervek elkészítését: engedélyezési, kiviteli 

tervek, beépítési terv javaslat. 

A tervezett ipari parkok területén legalább egy 20 ha-os, infrastruktúrával ellátott területet 

szükséges kialakítani, amire az ipari park cím megszerzésére vonatkozó 186/2005. (IX.13.) 

kormányrendelet kötelezi a tulajdonost. Az ipari park cím elnyerésének egyéb feltételei közé 

tartozik, hogy a területen legalább 5, összesen min. 100 főt foglalkoztató vállalkozás 

működjön, illetve rendelkezzen a betelepülésre vonatkozó szerződéssel. (Az ipari parki cím 

megszerzésétől számított 5 éven belül a pályázó vállalja a betelepülő vállalkozások 

számának megduplázását, valamint a foglalkoztatottak megötszörözését.) Az ipari parkra 

megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése szükséges, valamint szükséges támogató 

nyilatkozatok beszerzése a helyi önkormányzattól, valamint az illetékes regionális, megyei és 

kistérségi fejlesztési tanácstól. 

A beruházások első ütemének megvalósítása terület-előkészítési, tereprendezési, építészeti 

kivitelezési, műszaki felügyeleti, projektmenedzsment és projektkontroll feladatokat foglal 

magába. 

Már az infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan meg kell kezdeni a terület 

betelepítése érdekében a befektetés-ösztönzési marketing tevékenység folytatását, (Lásd 

3.1.2. Intézkedés) 

A fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat (beleértve a marketing feladatok elvégzését is) a 

települési önkormányzatok, vagy az iparterület fejlesztésére létrehozott menedzsment 

szervezet látja el. 


31




• fejlesztési területtel rendelkező önkormányzatok 

• területtel rendelkező magánszemélyek és vállalkozások 

• ingatlanfejlesztők 

• ipari park menedzsment szervezete 

• műszaki tervező és műszaki ellenőr vállalkozások 

• kivitelező vállalkozás 

• Érdi Városfejlesztő Rt. 

Monitoring 


Nő a Budaörsi kistérség területén a közművel ellátott iparterületek nagysága 

Nő az iparterületek fizikai (közúti) infrastruktúra általi feltártságának mértéke 

Nő a munkahelyek száma 

Eredmények 

Jelentős működő tőke beruházások valósulnak meg 

A betelepülő nagyobb vállalkozások további beruházókat vonzanak a térségbe 

Hatások 

A beszállítói kapcsolatok erősödnek 

Korszerűbb gazdasági szerkezet alakul ki a kistérségben: nő a szolgáltató szektor és 

az innovatív gazdasági ágazatok súlya 

A kistérségben kiegyenlítődnek a gazdasági fejlettségben meglévő területi 

különbségek 

Jelentősen nő a kistérségben termelt hozzáadott érték 

Nőnek a jövedelmek a kistérségben 

Csökken a nagyobb távolságra naponta ingázók száma 


• önkormányzatok költségvetése 

• vállalkozói tőke 

32





Projektcsoport Projekt címe Projektgazda A projekt 

megvalósít 

ás 

kompetenc 

ia-szintje 

Érd MJV- 


és 


Budaörs és 


Települési szint 

Érd MJV és térsége gazdasági 

potenciáljának erősítése – 

kereskedelmi szolgáltató övezet 

létrehozása, ennek részeként 

inkubátorház létesítése innovatív 

vállalkozások számára 

Érd – Budapest XXII. kerület: A 

meglévő nagytétényi (Budapest, 

XXII. kerület) Harbor Park logisztikai 

bázis bővítése érdi területen további 

beruházásokkal az M6. autópálya 

második ütemben kiépülő (M0-Érdi 

tető) szakaszánál 

Törökbálint – Biatorbágy határán: 

36,71 ha belterület hasznosítása 

kereskedelmi/ szolgáltató 

tevékenység (nem jelentős zavaró 

hatású gazdasági tevékenység) 

céljára 

Budaörs ISC Ipari Park 6ha-s 

bővítése belterületbe vonással 

Érd MJV: A már meglévő ipari park 

bővítése, logisztikai központ 

kialakítása (nagytétényi Harbor Park 

továbbépítése). 

Érd MJV: Elvira Kereskedelmi 

Központ. A Településszerkezeti Terv 

módosítása szerint az ingatlan 

várhatóan kereskedelmi-, 

szolgáltató-, és gazdasági övezet 

(Gksz-1) lesz. A beruházás 

megkezdéséhez a módosított 

Településszerkezeti Terv 

jóváhagyása, Szabályozási Terv 

készítése, mezőgazdasági művelés 

alóli kivonás és belterületbe vonás 

szükséges. 

Biatorbágy Hungaro-Commercial 

Park: 50 ha területén logisztikai, 

kereskedelmi szolgáltató központ 

létesítés, 100-as út bővítése 

Tárnok: A SASTAK Kft. tulajdonában 

lévő, 5000-10 000m2-es, belterületbe 

vont terület közművesítése, ipari – 

kereskedelmi hasznosítása. 

Pusztazámor: Ipari övezet kialakítása 

a falu és a hulladéklerakó közötti 

sávban (ez a terület állami, illetve 

magántulajdonba hasznosítása van) 

Érd Megyei Jogú 

Város 


Érd Megyei Jogú 

Város 

Önkormányzata, 

Budapest XXII. 

kerületi 

önkormányzat 

Budaörs város 


SASTAK Kft. 

Pusztazámor 


ill. 

magántulajdonos 

ok 

Várhat 

ó 

költség 

e 

(Ft) 

települési 1,5 

milliárd 

Ft 

megyei 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

országos 

Megval 

ósítás 

időtávj 

a 

33


Törökbálint: Az Égett-völgy területén 

található 24 hektáros önkormányzati 

terület kereskedelmi, gazdasági, 

illetve intézményi hasznosítása 

Települési szint Törökbálint – A Köles dűlő 44 

hektáros területe egy részének 

kereskedelmi-szolgáltató funkcióra 

történő hasznosítása 

Diósd: Az OTP Ingatlanfejlesztő Rt. 

tulajdonában lévő ipari hasznosításra 

szánt 26 hektáros területén 

telekalakítások (folyamatban), a 

közmű rendszerek kiépítése 3 

ütemben. 

Diósd és Budapest XXII. kerület 

határos MÁV által kizárt terület 

hasznosítása 

Sóskút: A Sóskúti Ipari Park 

szennyvízcsatorna-hálózatának 

kiépítése 

Herceghalom: Logisztikai központ, 

kereskedelmi központ és ipari park 

létrehozása zöldmezős 

beruházásként a TALENTIS Program 

keretében 

Biatorbágy: A Hungaro Commercial 

Park infrastruktúrájának kiépítése 

Tárnok: A temető feletti, 

magántulajdonban lévő 68 804 m2- 

es terület ipari-kereskedelmi 




OTP 

Ingatlanfejlesztő 

Rt 

Diósd 


ASI Hungary Kft. 

(a park jelenlegi 

üzemeltetője) 

Agrogate Rt. 

Biatorbágy 


Tárnok 


OTP 

Ingatlanfejl 

esztő Rt. 

települési 

ASI 

Hungary 

Kft. 

Agrogate 

Rt. 

települési 

települési 

2007 

1.1.2. Intézkedés: Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű 

menedzselése 


A Budaörsi kistérség, mint befektetési célterület ismertségének növelése befektetői 

körökben, 

A befektetés-ösztönzés hatékonyságának javítása, 

A magasabb hozzáadott értéket termelő minőségi befektetések arányának növelése 

Új beruházások megvalósulása a még kiajánlható területeken 


A Budaörsi kistérség az utóbbi két évtizedben a kedvező közlekedés-földrajzi adottságok, a 

főváros közelsége, a magasan kvalifikált népesség nagy aránya és a vállalkozásbarát 

gazdaságpolitika révén a befektetők kedvelt célterületévé vált. A rendszerváltás óta a 

kistérségbe rendkívül nagy mennyiségű külföldi tőke áramlott be, azonban ez túlnyomó 

többségben az olcsó munkaerőre épülő, alacsony hozzáadott értéket termelő ágazatok 

betelepülését jelentette. A tudásalapú és technológia-intenzív gazdasági ágak térnyerésével 

jellemezhető világgazdasági szerkezetváltás, valamint a globalizációs folyamatok 

34




felgyorsulásával egyre élesedő régiók közötti verseny azonban szükségessé teszi, hogy a 

térség dinamizmusának hosszú távú megőrzése érdekében magas hozzáadott értéket 

termelő high-tech iparágak betelepülését segítsük elő. Ehhez a Budaörsi kistérség rendkívül 

kedvező adottságokkal rendelkezik, amit mutat az is, hogy jó néhány innovatív 

tevékenységet folytató cég már jelen van a kistérségben. Ahhoz azonban, hogy további 

innovatív befektetők telepedjenek meg a térségben és azok hosszú távon is a kistérségben 

maradjanak, esetleg innovációs bázisukat, K+F központjukat itt hozzák létre, szükség van az 

erre irányuló marketing tevékenység erősítésére is. Ezen kívül, elsősorban a kistérség déli 

területein (Érd MJV és Százhalombatta vonzáskörzetében) jelenleg még van igény 

hagyományos, a nagy mennyiségű olcsó, szakképzett munkaerőre épülő iparágak és 

szolgáltató ágazatok vállalkozásainak térségbe vonzására is. Hangsúlyozni kell azonban, 

hogy hosszabb távon ebben a térségben is az innovatív, tudásalapú ipari és szolgáltató 

ágazatok fejlesztése a fő stratégiai fejlesztési irány. 

A kistérség nemzetközi szintű versenyképességének megőrzése érdekében indokolt a 

kiajánlható területek térségi szintű menedzselése, egységes megjelenése. A sokoldalúság 

komoly vonzerővel rendelkezik az egyre inkább diverzifikált befektetői körök számára. 

Ugyanakkor térségi érdek, hogy a befektetők ne az ország egyéb részein keressenek 

letelepedésre alkalmas területet, ha egy kiszemelt terület a Budaörsi kistérségben nem 

bizonyul megfelelőnek, hanem a térégben maradjanak, annak határain belül keressenek 

tovább. 


A potenciális befektetők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a térség rendkívül előnyös 

adottságokkal rendelkezik (kedvező közúti és vasúti elérhetőség, magasan képzett 

munkaerő rendelkezésre állása (Lásd: 3.1.6.2. Tevékenység), Budapest 

kutatóközpontjainak, egyetemeinek közelsége, innovációs központok – BITEP, CHIC, 

TALENTIS program – működése ill. folyamatban lévő kiépülése a térségben) logisztikai 

centrumok, tudás-intenzív iparágak, K+F tevékenység telepítése számára. Korszerű 

marketing eszközök alkalmazásával lehetővé válik, hogy nagyobb hazai és multinacionális 

cégek együttműködjenek a helyi vállalkozásokkal, valamint a fővárosi egyetemekkel és 

kutatóközpontokkal. A kistérség déli területein ennek ki kell egészülnie a befektetők térségbe 

vonzására irányuló hagyományos marketing eszközökkel. A sikeres marketing 

tevékenységhez elengedhetetlenül szükség van a kistérség településeinek jelenleginél 

magasabb szintű együttműködésére. 

A befektetés-élénkítés érdekében olyan eszközt javasolt alkalmazni, amely alkalmas a 

potenciális befektetői célcsoportok figyelmének felkeltésére a kistérség iránt, és információs 

anyagával konkrét befektetési lehetőségek felé irányítja azokat. Ennek szellemében javasolt 

a Kistérségi Iroda koordinálásával a Budaörsi kistérség gazdasági ingatlan kataszterének – a 

kistérség ipari és szolgáltató tevékenységre hasznosítható, e célra kijelölt ingatlanok 

nyilvántartásának – elkészítése illetve elkészíttetése. 

35




A gazdasági ingatlan kataszter a befektető- és partnerkeresés eszköze. A kataszter 

elkészítésével, a potenciális célcsoportok felkutatásával és konkurenciavizsgálattal indulhat 

el egy komolyabb hatású térségi marketing tevékenység. A marketingtevékenység során a 

térség egyediségét, a térségre leginkább jellemző, helyi adottságokat és a jellegzetes helyi 

termékeket kell népszerűsíteni. Különösen ki kell emelni, hogy az M6 autópálya 

megépülésével a kistérség, különösen a déli rész logisztikai helyzete a jelenleginél is sokkal 

kedvezőbb lesz, és a sztráda mentén számos új iparterület/kereskedelmi és szolgáltató 

tevékenységre hasznosítható terület kialakítására nyílik lehetőség. 

Az intézkedés keretén belül intenzívebbé kell tenni az ipari és szolgáltató célú befektetésre, 

ezen belül különösen az innovatív, high-tech beruházásokra szánt területek kiajánlását. A 

térség befektetési szempontból kedvező adottságainak, vonzerejének hangsúlyozásával 

növelni kell a befektetési területek ismertségét. 


Az intézkedés megvalósulásának eredményeként tovább növekszik a Budaörsi kistérség 

befektetői csoportok körében való ismertsége, a potenciális befektetőkhöz eljutnak az 

alkalmazott marketing kommunikációs csatornákon keresztül a térség kínálta befektetési 

lehetőségek. Különösen nőni fog annak ismertsége befektetői körökben, hogy a kistérség 

rendkívül kedvező telephelyekkel rendelkezik innovatív, tudás-intenzív és high-tech ipari és 

szolgáltató (elsősorban logisztikai) ágazatok beruházásai számára. A befektetés-ösztönzés 

hatékonysága a változatos marketing eszközök alkalmazásával javul, így a térség továbbra 

is az országba áramló külföldi működő tőke egyik fő célterülete lesz. Az intézkedés 

eredményeképpen egyre nagyobb arányban valósulnak meg a kistérségben innovatív, hightech 

beruházások. 

A hatékonyabb telephelymarketing hatására megvalósuló befektetések eredményeképpen a 

helyi magasan kvalifikált lakosság egyre nagyobb hányadban vállal helyben munkát, így 

mérséklődik az ingázók aránya. 


 

 

Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése 

Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása 

3.1.2.1.Tevékenység: Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése 


A gazdasági hasznosítású területek betelepítésének feltétele a lehetőségek ismertetése a 

megcélzott befektetői körökkel. A Budaörsi kistérségben ezen tevékenység az eddigiekben 

egyedileg (településenként, illetve kiajánlandó területenként) történt. Ugyanakkor tapasztalat, 

hogy a felfokozott nemzetközi és hazai versenyben hatékonyabban értékesíthetőek a 

területileg egy csomagban megjelenő, befektetői tevékenységi körökre specializált gazdasági 

területek. Ezen tevékenység eszköze az gazdasági ingatlan kataszter. 

36




A Budaörsi kistérség mindeddig nem készítette el a településein rendelkezésre álló magán, 

illetve önkormányzati tulajdonban lévő ipari vagy egyéb gazdasági hasznosításra kijelölt 

ingatlanok összesítését. A kataszter elsősorban zöld- és barnamezős beruházások céljára 

hasznosítható ingatlanok (földterületek) adatainak gyűjteményét jelenti, amely megfelelő 

marketing tevékenység mellett hozzájárul a terület potenciális befektetési célterületei 

nemzetközi ismertségének növekedéséhez. 

A tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők vonzására irányuló marketing 

tevékenység – mely jelenleg elsősorban egyedi, települési kezdeményezésekre és 

személyes kapcsolatokra épül –, kistérségi szintre helyeződjön át, és a települések 

összefogásával professzionális, a kistérség egészének érdekeit szem előtt tartó marketing 

tevékenység valósuljon meg. 

A tevékenység célja a befektetők számának növelése, ami közvetett módon hozzájárul a 

jelenleginél korszerűbb ágazati struktúra kialakulásához és a kistérség gazdasági 

teljesítőképességének javulásához. 


A tevékenység keretében javasolt a kiajánlható ingatlanok alapadatait tartalmazó adatbázis 

létrehozása és annak folyamatos karbantartása. A kataszternek az alábbi három funkció 

betöltésére kell alkalmasnak lennie: 

az adatok nyilvántartásba vétele, 

az időközi változások folyamatos vezetése, és 

a nyilvántartás tartalmáról különböző igényeknek megfelelő adatok szolgáltatása. 

A Budaörsi kistérség területi ingatlan kataszterének elkészítését maga a kistérségi iroda 

(vagy a vállalkozói központ menedzsment szervezete), illetve egy általa megbízott szervezet 

is elvégezheti. A tevékenység két fő fázisra tagozódik: az első lépés az adatbázis előállítása, 

a második annak feldolgozása és rendszerezése. 

A különféle nagyságrendű projektek befektetői (legyenek azok hazai, avagy külföldi 

beruházók) eltérő szempontokat vesznek figyelembe a telephely kiválasztásánál. A nagyobb, 

4 ha feletti területű telephelyet kereső befektetők igényeire ma már jellemző, hogy nagyon 

sok szempontot egyszerre vesznek figyelembe, melyek közül a legfontosabbak a jó 

közlekedési adottságok, elérési idő (itt akár percek is számítanak) a komplex külső-belső 

infrastruktúra megléte vagy gyors megépíthetősége, a gyors építési lehetőség, és a 

foglalkoztatási támogatások megléte. A közepes, 1-4 ha közötti területet kereső befektetők 

számára a legfontosabb szempontok a komplex külső-belső infrastruktúra megléte vagy 

gyors megépíthetősége, és a gyors építési lehetőség, míg a kis- és közepes vállalkozások 

számára nagyon lényeges a szolgáltatások igénybevételének lehetősége (marketing 

jellegűek is!), az ipari terület bérelhetősége/lízingelhetősége és a komplex infrastruktúra 

rendelkezésre állása. 

Fentiek alapján a következő információkat javasolt szerepeltetni a befektetés-élénkítést célzó 

ingatlan kataszter rendszerében: 

37




• földrajzi fekvés/közlekedési elérhetőség 

• tulajdonviszonyok 

• a terület/épület mérete 

• infrastruktúra 

• telekár/bérleti díj 

• a környezet minősége 

• a megfelelő munkaerő rendelkezésre állása 

• kapcsolódó szolgáltatások színvonala/elérhetősége 

• ipari hagyományok 

• területek fekvésének térképi ábrázolása 

• település szerkezeti terv vonatkozó előírásai 

• települési szabályozási terv vonatkozó előírásai 

A kataszter elkészítésének első lépése a fenti befektetői szempontok figyelembe vételével, 

illetve az ITD Magyarországgal egyeztetve egy kérdőív összeállítása, amely önkormányzati 

és magántulajdonú, felépítmény nélküli és felépítményes területek felmérésére alkalmas 

részekre tagozódik. A folyamat második lépéseként, a visszaérkezett kérdőívek és a CÉG- 

KÓD-TÁR adatbázisa alapján kerül sor az adatbázis összeállítására olyan módon, hogy az 

adatok könnyen lekérdezhetők legyenek. 

A kataszter felépítését tekintve egy statikus weboldal struktúráját követi, megtekintéséhez 

böngésző programra van szükség. A kataszter információs anyagának speciális 

strukturáltsága lehetővé teszi a célirányos keresést. A kataszter működésének lényege, hogy 

egy adott időpontban jellemező állapotot tükröz, tehát folyamatos karbantartást igényel, amit 

javasolt térségi hatáskörű szervezet gondjaira bízni. 

Az információs bázis megjeleníthető a kistérség honlapján, terjeszthető CD formátumban 

illetve közvetítő szervezetek révén (3.4.4. Intézkedés). 


kistérségi iroda 

az iroda által megbízott szervezet 

a Budaörsi kistérség ipari parkjai, inkubátorházai és innovációs parkjai 

a települések önkormányzatai 

térségi vállalkozások 

ingatlantulajdonosok 


Monitoring 


Elkészül a Budaörsi kistérség gazdasági ingatlan katasztere 

Eredmények 

Tovább nő a kistérség tőkevonzó képessége 

38




A befektetők orientálásának (átirányításának) hatására több befektetés valósul meg a 

kistérség kevésbé fejlett településein 

A térségben növekszik a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokba befektetett 

tőke nagyságrendje 

Hatások 

A kistérségben a területi kiegyenlítődés irányába ható gazdasági-társadalmi 

folyamatok indulnak meg 

A térség hosszú távon is megőrzi gazdaságának dinamikáját 


költségvetési keret – kistérségi kompetencia 

ingatlantulajdonosok forrásai 

ingatlanfejlesztők forrásai 


Projektcsoport 

Kistérségi és 

annak határán 

átnyúló szint 

Projekt 

címe 

Térségi 

gazdasági 

ingatlan 

kataszter 

készítése 

Projektgazda 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

A projekt 



Várható költsége 

(Ft) 

kistérségi cca. 3-4 millió Ft 2007 

Megvalósítás 

időtávja 

3.1.2.2. Tevékenység: Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység 

folytatása 


A tevékenység célja a Budaörsi kistérség, mint gazdasági területi egység ismertségének 

növelése, és annak marketing eszközökkel történő elősegítése, hogy a lehető legnagyobb 

számban kerüljenek értékesítésre ipari vagy szolgáltató tevékenységet végző beruházónak a 

Budaörsi kistérségben még fellelhető használaton kívüli, illetve nem adottságainak 

megfelelően hasznosított területek. Fontos, hogy a tevékenység eredményeképpen a 

területek olyan befektetők tulajdonába kerüljenek, akik az ingatlanok hasznosításával a 

lehető legnagyobb mértékben képesek a helyi gazdaság élénkítésére. A tevékenység 

szorosan kapcsolódik a beszállítói hálózatok ösztönzésére és a kistérség turisztikai 

potenciáljának kihasználására irányuló 3.1.4 és a 3.1.5. Intézkedésekhez. 


A marketing tevékenység során a kistérség valós adottságainak és reális fejlesztési 

lehetőségeinek felmérésével, az összes érdekelt bevonásával, hatékony marketing eszközök 

39




alkalmazásával kell elősegíteni a befektetési célra alkalmas területek kiajánlását. A 

marketing tevékenységnek ki kell használnia a hagyományos és csak területi hatáskörben 

érvényesülő marketing eszközöket, ami elsősorban a helyi, illetve regionális hatáskörű 

nyomtatott és elektronikus sajtóban való megjelenést jelenti. A térségi befektetési 

lehetőségek Interneten való megjelenése egy szélesebb, nemzetközi befektetői körhöz való 

eljutást is lehetővé tesz. A befektetési lehetőségek megjelenítése a kistérség honlapjának 

linkjeként képzelhető el, ahol a turisztikai jellegű vonzerők is megtalálhatók. A befektetési 

lehetőségeket ismertető specifikus tájékoztató anyagok, kiadványok kiadása és terjesztése 

egy szűkebb potenciális befektetői körhöz való eljutást tesz lehetővé. 

A marketing tevékenység részeként elengedhetetlen, hogy a kistérség szakértő képviselői 

rendszeresen megjelenjenek nemzetközi befektetői fórumokon, és közvetlen módon is 

kapcsolatokat teremtsenek a lehetséges befektetőkkel. Fontos az ITDH Pest megyei 

képviseletével történő rendszeres kapcsolattartás, hiszen a nemzetközi hálózattal 

rendelkező szervezet képes az igényekre azonnal reagálni. Ez a kapcsolat jelenleg 

egyáltalán nem működik térégi szinten. Települési szinten (pl. ipari parkok) is csupán néhány 

településre korlátozódik a kapcsolat. 

Az ITD Hungary CityInvest címen időközönként lehetőséget biztosít az ország három 

városának nemzetközi megjelenítésére. Az eseményen a külképviseletek képviselői és 

befektetői csoportok képviselői jelennek meg. Ez lehetőséget jelent a Budaörsi kistérség 

három városának, megjelenítésére azok specialitásainak megjelenítésével. 

Az önkormányzatok elsősorban széleskörű kapcsolatrendszerükön keresztül képesek minél 

több helyre eljuttatni a marketing tevékenység fő eszközének tekintett katasztert. A települési 

önkormányzatok nem csupán hazai, hanem külföldi kapcsolatrendszerrel is rendelkeznek a 

Budaörsi kistérségben, amelyek – a települések információi szerint – elsősorban 

Németországba és Romániába és Lengyelországba irányulnak. A települési 

testvérkapcsolatok ápolását szolgáló találkozók megfelelő alkalmat jelentenek gazdasági, 

üzleti jellegű megbeszélések megrendezésére, befektetőkkel, potenciális partnerekkel 

történő találkozók szervezésére. A települések képviselőinek feladata ezen alkalmak 

kihasználása a promóciós tevékenység végzésére. 

A tevékenység részeként bevezetésre kerül egy „befektető-átirányítási” mechanizmus. Ha 

valamely településen már nincs kiajánlható telephely egy adott vállalkozási tevékenység 

számára, akkor a település önkormányzatának feladata a befektető átirányítása a kistérség 

egy másik, ilyen tevékenység céljára szabad telephellyel rendelkező településére. 




Vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó helyi és megyei, régiós szervezetek 

ITD Hungary 

EU-s és egyéb nemzetközi képviseletek 

40


 




Monitoring 


A Budaörsi kistérség számos marketing eszközt felhasználva terjeszti 

telephelykínálatát tartalmazó kataszterét 

A kistérség a nemzetközi befektetők közvetítésével foglalkozó szervezetek 

nyilvántartásába kerül 

Eredmények 

Tovább nő a kistérség tőkevonzó képessége 

A térségben nő a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatokba befektetett tőke 

nagyságrendje 

Hatások 

A térség hosszú távon is megőrzi gazdaságának dinamikáját 


ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság – 

Nemzetközi kiállításokon való részvétel támogatása 


vállalkozói tőke 








Együttműködés 

kiépítése az ITDHval 

az elkészülő 

Kistérségi Ingatlan 

Kataszter 

nemzetközi 

közvetítésére 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 


Várható 

költsége 

(Ft) 

kistérségi - 2007 


időtávja 

41




1.1.3. Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a 

térségben 


A kistérség gazdasági struktúrájában a tudásintenzív, magas hozzáadott értéket 

előállító gazdasági ágak arányának növelése. 

Az innovatív kis- és középvállalkozások, kutatóintézetek, valamint a multinacionális 

vállalatok kutatási divízióinak térségbe vonzásával a kistérség magasan kvalifikált 

humán erőforrás potenciáljára és egyetemi kapcsolatrendszerek kiépítésére alapozva 

egy innovációs bázistérség kialakításának ösztönzése. 

A kistérséget északi területeit jellemző extenzív ipartelepítést az innovatív 

tevékenységeket preferáló, minőségi szemléletű betelepítési stratégia felé orientálni 

és ezáltal fenntartani a gazdaságnövekedés dinamizmusát. 

A Kistérség déli területein az extenzív fejlesztés mellett az innovatív tevékenységeket 

preferáló fejlesztés biztosítása 

A gazdasági előnyök rövidtávú kiaknázása helyett a hosszú távon dinamikus 

gazdasági fejlődés ösztönzése. 


A versenyképesség egyik fontos feltétele, hogy minél magasabb piaci igényeknek legyenek 

képesek megfelelni a vállalkozások. Ehhez folyamatos fejlesztésekre, új technológiák, 

innovációk adaptációjára van szükség, ami a termelési hatékonyságot is javítja. A kistérség 

gazdasági struktúrájának hangsúlyos szektoraivá a kedvező elhelyezkedésnek 

köszönhetően a kereskedelmi-szolgáltató, és logisztikai jellegű ágazatok váltak (különösen 

Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy tekintetében). K+F tevékenységet folytató, innovatív 

vállalkozás a kistérség tudástőkéjéhez, infrastruktúrájához és az egyetemek közelségéhez 

viszonyított lehetőségeihez képest relatíve kevés működik a térségben. Ezek jellemzően a 

Budaörsi Ipari és Technológiai Park és a Közép-magyarországi Innovációs Központ 

betelepítési filozófiájához kapcsolódva, Budaörsön koncentrálódnak, a kistérség többi 

településén a megjelenésük szórványos, elsősorban olajipar, gyógyszeripari és 

telekommunikációs ágazatokban jelennek meg. A kistérség adottságai – szellemi erőforrás 

potenciálja, infrastruktúrája, a főváros közelsége – lehetővé tennék egy innovációs bázis 

kialakítását a budapesti egyetemekkel való kooperációban. Ennek ösztönzése, egy 

minőségorientált fejlődés elősegítése a kistérség közös érdeke. 

Az intézkedés megvalósítását, a gazdasági struktúra minőségi változásainak ösztönzését 

indokolja a magasan képzett lakosság helyben történő foglalkoztatása, a hozzáadott érték 

térségben történő előállításának növelése, valamint a korlátozott mennyiségben 

rendelkezésre álló ipartelepítésre alkalmas területek száma. A térségi innovációs 

fejlesztések számára jó kapcsolódási lehetőséget jelentenek a Zsámbéki-medencében 

42




elinduló – a Talentis Program részét képező – innovációs projektek, melyekkel való 

együttműködések fokozzák a fejlesztések szinergikus hatásait. 


Az intézkedés tartalmazza a tudás- és technológia-intenzív, innovatív vállalkozások térségi 

betelepítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális és szolgáltatási háttérfeltételek 

kiépítésének biztosítását. Az intézkedés keretében javasolt az innovatív vállalkozások, 

kutatóintézetek számára számtalan előnnyel (főváros szellemi-tudományos bázisának 

közelsége, a közlekedési infrastruktúra magas színvonala, magasan kvalifikált népesség, 

nagyvállalatok közelsége) rendelkező térség vonzerőinek tudatos és határozott, hosszú 

távon fenntartható dinamikus gazdasági növekedést biztosító gazdaságfejlesztési stratégia 

mentén történő erősítése. 

Ennek érdekében javasolt az innovatív vállalkozások fejlődésének háttér-infrastruktúrával és 

szolgáltatásokkal történő támogatása, inkubátorházak és speciális innovációs központok 

létesítése által. Ezek korszerű irodai és kutatási-információtechnológiai infrastruktúrát 

biztosítanak a betelepülő innovatív KKV-k számára. Az intézkedés keretében javasolt 

tevékenységek egymásra épülnek, elemeit alkotják egy innovatív vállalkozásokat K+F 

tevékenységükben és kapcsolatrendszerükben megerősítő fejlesztési láncolatnak. 

A kistérségben felépülő innovációs intézményrendszer alapszintjét jelentik a létrejövő 

inkubátorházak, melyek az induló innovatív KKV-knak nyújtott kedvezményes irodabérlettel 

és szolgáltatásokkal hozzájárulnak egy gyorsan fejlődő, versenyképes, kutatás-, és 

technológia-intenzív tevékenységet folytató vállalkozási bázis megerősödéséhez. A már 

versenyképes innovatív vállalkozások tevékenységét segítik infrastruktúrával, adattárral és 

szerteágazó szolgáltatásokkal a létrejövő innovációs (koordinációs) központok és a kísérleti 

minőségvizsgáló bázis. 

A létrejövő térségi innovációs intézményrendszer elemeinek és vállalkozásainak egymással, 

valamint a fővárosi kutatóintézetekkel, egyetemekkel való szoros kooperációját és a 

hatékony intézményi együttműködést kapcsolatfejlesztő, közös K+F projektgeneráló 

szolgáltatásokkal javasolt fejleszteni. 

A megerősödő innovatív vállalkozások speciális beszállítói hálózaterősítő szolgáltatások 

segítségével képesek lesznek a térség multinacionális és helyi nagyvállalatainak 

beszállítóivá válni. A térségi vállalkozásokról egységes szempontrendszer szerint információt 

szolgáltató cégadatbázis jelentené az alapját a partnerkapcsolat-erősítő szolgáltatásoknak, a 

térségi e-kereskedelemnek, valamint a vállalkozói fórumoknak. 


Az intézkedés hatására versenyképes, hosszú távú gazdasági növekedést biztosító 

gazdasági struktúra alakul ki a kistérségben. Az intenzív gazdaságfejlesztési ágazatok 

súlyának növekedésével fenntarthatóvá válik a térség gazdaságfejlődésének dinamizmusa. 

43




Az intézkedés hatására növekszik a kistérség területén működő tudásintenzív, innovatív 

vállalkozások és szervezetek, intézetek száma, javul az innovatív vállalkozások 

versenyképessége, erősödik kapcsolatrendszerük és piaci pozíciójuk. Erősödik az 

egyetemek – kutatóintézetek – vállalkozások közötti K+F együttműködés, javul a kutatási 

eredmények gazdaságban történő hasznosulása. Az innovatív vállalkozások között kialakuló 

kapcsolati rendszerek komparatív előnyökhöz juttatják az együttműködésben részt vevőket, 

javítva ezzel piaci versenypozíciójukat. A térség vállalkozásai által előállított hozzáadott érték 

növekedése javítja a vállalkozások jövedelemtermelő képességét, a magasabb bevételek 

pedig újabb fejlesztések finanszírozási forrását teremtik meg. 

Növekszik a magasan kvalifikált lakosság helyben történő foglalkoztatása, illetve javul a helyi 

foglalkoztatottak kvalifikáltsága, a K+F szektorban foglalkoztatottak aránya. Ezzel 

párhuzamosan csökken az ingázók és emelkedik a Budapestről kijáró dolgozók száma. A 

kistérség képes lesz a legmagasabban kvalifikált rétegek számára is versenyképes 

jövedelmet biztosító munkalehetőségeket kínálni. 

Növekszik a települések bevétele, mely a szolgáltatások fejlesztésére fordítható. 


Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása 

Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási 

bázis fejlesztése 

Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása 

3.1.3.1. Tevékenység: Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása 


A tevékenység célja a Budaörsi kistérség innovációs bázistérséggé válása háttérfeltételeinek 

megteremtése. Olyan innovációs intézményrendszer kiépítése, amely egyrészt 

infrastruktúrájával és szolgáltatásaival segíti a kutatási tevékenységet, valamint annak 

gazdasági hasznosulását, másrészt pedig maga köré gyűjtve az innovatív vállalkozásokat, a 

vállalkozások egymás közötti, valamint kutatóintézetekkel, egyetemekkel való 

kapcsolatrendszerének fejlesztésével növeli az együttműködések és a kutatási tevékenység 

hatékonyságát. Az innovációs központ kihasználja a budapesti egyetemek, kutatóintézetek, 

valamint a térség nagyvállalatai köré szerveződő innovációs és technológiai előnyöket. 

A K+F tevékenység a vállalkozások olyan tevékenységi területe, amely az eredmények 

jövőben való hasznosulása, illetve a hasznosulás bizonytalansága miatt előfinanszírozást és 

fokozott támogatást igényel, a vállalkozások piacképessége, kereslethez való rugalmas 

alkalmazkodása szempontjából viszont elengedhetetlenül fontos. 

A Budaörsi kistérség kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a K+F tevékenység 

egyik hazai bázistérségévé váljon. A főváros, mint tudományos-szellemi központ közelsége, 

a magasan képzett munkaerő, és a térségre jellemző magas vállalkozási aktivitás, az itt 

44




telephelyet létesített multinacionális és nagyvállalatok magas száma olyan adottságok, 

amelyek megfelelő ösztönzőkkel, innováció orientált fejlesztésekkel az ország egyik 

innovációs bázisának létrejöttét eredményezhetik a térségben. Ezen ösztönzők egyike lehet 

az innovációs fejlesztések infrastrukturális háttérfeltételeinek megteremtése egy térségi 

innovációs központ létrehozásával, amely segítené a tudásalapú, fenntartható térségi 

gazdasági fejlődést. 


A tevékenység kertében javasolt a térség innovációs potenciálja fejlesztéséhez szükséges 

intézményi, infrastrukturális elemek kiépítése. A térség innovációs intézményrendszerének 

alapelemeit jelentenék: 

az innovatív kisvállalkozások megerősödését támogató inkubátorház létrehozása 

a piacképesebb innovatív vállalkozások számára működési teret, infrastruktúrát és 

szolgáltatásokat nyújtó, valamint a kapcsolatrendszerüket szervező innovációs 

központok, illetve alközpontok létrehozása 

az innovációs központ tevékenységéhez kapcsolódó kísérleti minőségvizsgáló bázis 

kialakítása 

A K+F intézményrendszer létrehozásának első logikai lépcsőjét a kezdő innovatív vagy fejlett 

technológiát megvalósító térségbeli kisvállalkozások számára megfelelő környezetet, 

infrastruktúrát biztosító inkubátorház megvalósítása jelenti. Az inkubátorház kedvezményes 

irodabérlettel, infrastruktúrával (ipari áram, telefon, fax, sokszorosítási lehetőség stb.), 

valamint adminisztratív és tanácsadási jellegű szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, audiovizuális 

szolgáltatások, tolmácsolás stb.) segítené a nagyarányú K+F kiadásokkal terhelt 

vállalkozások tevékenységének sikerességét működésük kezdeti szakaszában. 

Az inkubátorház megvalósításának előkészítése kell, hogy tartalmazza az esetlegesen 

szükséges tulajdonviszony és területrendezési munkákat, szükséges tervelőzmények 

elkészítését, beszerzését (engedélyezési tervek, kiviteli tervek), megvalósíthatósági 

tanulmányok készítését stb. (lásd 3.1.1.1. Tevékenység). 

Inkubátorház létrehozása tervezett Érden, az M6-os autópálya érdi csomópontjánál, egy 

kísérleti minőségvizsgáló bázishoz kapcsolódóan. Jelenleg a PEA2 keretében az M6-os 

autópálya melletti területre egy inubátorházat is magában foglaló fejlesztés előkészítő 

tanulmányai készültek el. Az inkubátorház létrehozása és működtetése önkormányzati 

szervezeti keretek között történne, nettó 12 800 m² alapterületen. Az érdi inkubátorház 

projekt részét képezné egy, több mint 31 milliárd Ft-ból megvalósítandó innovációs 

projektnek, melynek további részeleme lesz egy innovációs koordinációs központ (lásd 

később), valamint egy minőségvizsgáló bázis és oktatási képzési központ. 

Inkubátorház létrehozásának másik tervezett helyszíne Herceghalom, ahol a Talentis 

program keretében, magánberuházásból valósulna meg (a Talentis Business Park területén, 

15-20 000 m 2 -en) az innovatív KKV-kat kedvezményes bérleti díjjal, kisebb műhelyekkel, 

45




szolgáltatási csomaggal (központi könyvelés, rendezvényszervezés, konferencia program, 

finanszírozás szervezés) támogató inkubátorház. 

A tevékenység keretében javasolt olyan innovációs központok létrehozása, amelyek 

egyéni és közös kutatási terekkel (irodákkal, laborokkal, műhelyekkel), konferenciatermekkel, 

a kutatási-információtechnológiai infrastruktúra és a kutatások dokumentációs 

háttérbázisának megteremtésével biztosítják a K+F tevékenység végzéséhez szükséges 

infrastrukturális hátteret. A központ szolgáltatásaival (megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti 

tervek, marketing stratégiák, pályázatok készítése, piackutatás, vállalkozás működtetésével 

összefüggő tanácsadás, technológiatranszfer, innovációs menedzsment, partnerközvetítés) 

támogatná a betelepülő vállalkozások K+F tevékenységét, kapcsolatainak kiépítését. 

Az innovációs központ speciális jellegét a nyújtott szolgáltatások köre, valamint a betelepítési 

stratégia során előnyben részesített vállalkozási profil és innovativitás adja. 

Az innovációs központ részét képezné a Budapest nyugati határában szerveződő innovációs 

térségnek, melynek alapelemeit jelentik a Budaörsi Ipari és Technológiai Park, a Középmagyarországi 

Innovációs Központ, a térségben működő innovatív vállalkozások, a 

budapesti egyetemek, kutatóintézetek, valamint a térség nagyvállalatai. A kistérségben 

létrehozandó innovációs központ ezek tevékenységéhez szorosan kapcsolódna, építene 

ezen intézményekkel való kooperáció nyújtotta lehetőségekre, előnyökre. 

Az innovációs központ működési stratégiájának, filozófiájának kidolgozásához, a 

megvalósításhoz szükséges elméleti és praktikus feladatok meghatározásához, a 

létesítmények létrehozásánál a funkciónak leginkább megfelelő szempontrendszer 

kialakításához jelentős segítséget adhat a gazdag tapasztalatokkal és szertágazó 

kapcsolatrendszerrel rendelkező budaörsi Közép-magyarországi Innovációs Központ. 

Innovációs központ létrehozása tervezett Érden a 18893/1 hrsz.-ú terület 15 ezer m 2 -én. A 

terület önkormányzati tulajdonban van és a hatályos szabályozás alapján alkalmas 

innovációs központ létesítésére. 

Az európai innovációs kutatást segítő koordinációs központ tevékenységéhez kapcsolódna 

egy technológiai teret, irodákat, kisebb műhelyeket, raktárakat magában foglaló kísérleti 

minőségvizsgáló bázis. A bázis alapját képező inkubátorház létrehozásához szükséges 

tanulmányok részben már elkészültek (előzetes megvalósíthatósági tanulmány; műszaki, 

pénzügyi-gazdasági megvalósíthatósági tanulmány; megalapozó környezetvédelmi 

hatástanulmány; megvalósíthatósági tanulmány). 

A minőségvizsgáló bázis mintegy 100 ezer m 2 -es területe (amely a fent említett 

inkubátorházat is magába foglalná) az M6-os autópálya mellett rendelkezésre álló 

beépítetlen külterületen kerülne kialakításra. Szerepe az alap- és alkalmazott kutatás 

eredményeinek vizsgálatánál, tesztelésénél kettős lenne: 

1. Egyrészt laboratóriumi funkciók ellátása a kutatásokhoz kapcsolódó kísérletek 

elvégzésére, modellezésre, kutatási eredmények igazolására. 

46




2. Másrészt speciális gyártóbázisként is funkcionálna, így alkalmas volna 

prototípusgyártásra, nullszériás termékek előállítására is. 

A terület nagy része magántulajdonban van, ami szükségessé teszi az ingatlanok 

önkormányzati kivásárlását (kapcsolódás a 3.1.1.1.Tevékenységhez). 

Az érdi létesítmények megvalósítása önkormányzati forrásból, európai uniós és központi 

költségvetési forrásokból, valamint magántőke bevonásával történne. 

Előkészítés alatt áll Herceghalmon magánberuházással a Talentis Program keretében 

tervezett 10,2 hektáros innovációs és üzleti negyed, a Talentis Business Park létrehozása. A 

Talentis Business Park fő alkotóelemei az Inkubátorház, valamint a Technológiai és 

Innovációs Központ. A Park összesen 55,4 hektáron, több ütemben valósul meg. A fejlesztés 

első fázisában 10,2 hektáron 90.000 m² szintterület épül fel, amely otthont ad irodáknak, 

innovációs és technológiai egységeknek, kutatás-fejlesztési és gyártási funkcióknak 

egyaránt. A Virtuális Innovációs Központ létrehozásával országos és nemzetközi szinten is 

elérhető innovációs adatbank készül, mely naprakész információt nyújt az egyes 

kutatóhelyeken, oktatási intézményekben folyó fejlesztésekről, a rendelkezésre álló 

laboratóriumi vizsgálati módszerekről, eszközökről és a szabad kapacitások 

igénybevételének módjáról, amely lehetővé teszi a legújabb kutatási eredmények 

alkalmazását. 



egyetemek, kutatóintézetek 

CHIC (Közép-magyarországi Innovációs Központ) 

INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség 

Talentis Programiroda 

Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 

Vállalkozások 


Monitoring 


A Budaörsi kistérség több településén létrejönnek innovációs központok 

Kísérleti minőségvizsgáló bázis jön létre 

Inkubátorházak létesülnek 

Eredmények 

Nő a térségi innovatív vállalkozások száma 

Javul az innovatív vállalkozások élet-, és versenyképessége 

Nő a térségi K+F projektek száma 

47




Emelkedik a vállalkozások – egyetemek – kutatóintézetek együttműködési 

projektjeinek száma és javul az együttműködések hatékonysága 

Nő a kvalifikált munkaerő térségi helyben-foglalkoztatása 

Javul a helyben foglalkoztatottak kvalifikáltsága és a fiatal kutatók elhelyezkedési 

lehetősége 

Hatások 

A Budaörsi kistérség gazdasági szerkezetében átstrukturálódás következik be a 

tudás- és technológia-intenzív K+F tevékenységek javára 

A kistérség területén létrejön Magyarország egyik innovációs, kutatás-fejlesztési 

bázistérsége 

A foglalkoztatási lehetőségek bővülésével tovább javul a térségben élők 

életminősége 



vállalkozói tőke 

BM pályázati forrás - Helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás 

kiegészítésének támogatása (2006) 

pályázati források 





Európai innovációs 

kutatást segítő 

koordinációs központ 

és háttérintézményei 

létrehozása Érden 

Az Európai Földrajzi 

Múzeum, Kutató és 

Dokumentációs 

Központ létrehozása 

Érden 

Talentis Business 

Park - innovációs 

központ, 

inkubátorház, 

konferenciaközpont 

létrehozása 

Herceghalmon 

Érd MJV 

Önkormányzat 

Polgármesteri 

Hivatala 

Érd MJV 


Polgármesteri 

Hivatala 

Várható 

költsége 

(Ft) 


milliárd Ft 


milliárd Ft 





időtávja 

2008- 

2012 

2007- 

2010 

magánberuházás települési 2006- 

2009 

48




3.1.3.2. Tevékenység: Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, 

helyi kutatási bázis fejlesztése 


A tevékenység célja a Budaörsi kistérség fővároshoz, mint szellemi-tudományos központhoz 

való közelségéből adódó előnyök kihasználása, a térség innovatív vállalkozásainak fővárosi 

egyetemekkel és kutatóintézetekkel, illetve más innovatív vállalkozások kutatási részlegeivel 

való kooperációjának erősítése, kapcsolatrendszereinek építése. A közös kutatási projektek, 

innovációs együttműködések előnyeinek (információ-, és tapasztalatcsere, közös 

kockázatmegosztás, kapcsolatrendszer-bővítés stb.) kihasználásával a tevékenység 

hatékonyságának és eredményességnek növelése és ezáltal az innovatív vállalkozások piaci 

versenypozíciójának erősítése válik lehetővé. 

A Budaörsi kistérség területén működő innovatív vállalkozások száma a térség innovációs 

tevékenységeket támogató területhasználati, iparterület betelepítési stratégiájának 

köszönhetően növekedni fog. Ezek egymással, a térség más vállalkozásaival, a környező 

kutatóintézetekkel, egyetemekkel való kapcsolatrendszere azonban nem eléggé fejlett. 

Ennek erősítése, az együttműködés kölcsönös előnyeinek kihasználása az innovációs 

tevékenység sikeressége érdekében különösen fontos. 


A fejlesztési javaslat, a térség innovációs központj(ai)nak tevékenységéhez kapcsolódva 

(3.1.3.1. Tevékenység), annak szervezeti keretein belül, a Budaörsi kistérség, illetve annak 

fővárost is magába foglaló tágabb környezetének innovációs, illetve kutatás-fejlesztési 

kapcsolatrendszerének szervezésére terjed ki. A szolgáltatás elsődleges célcsoportja az 

innovációs központban működő vállalkozások köre, közvetett célcsoportja a kistérség 

innovatív, tudás- és technológia-intenzív vállalkozásainak csoportja . 

A fejlesztési javaslat komponensei: 

Kapcsolatfelvétel a kistérség innovatív vállalkozásaival, kutatóintézetekkel, 

egyetemekkel, nagyvállalatokkal, nemzetközi szervezetekkel, valamint a térség 

innovációs potenciálja szervezésében, erősítésében kulcsfontosságú szerepet 

betöltő Közép-magyarországi innovációs Központtal (CHIC). 

A kutatási területek, projektek feltérképezése – kutatási projektgyűjtő tevékenység; 

innovatív ötletek, fejlesztések felkutatása 

Partnerkapcsolatot és együttműködést szervező tevékenység ellátása: 

segítségnyújtás a kutatási partner találásához, közös kutatási projektek 

kialakításához, valamint a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulásához. Az 

együttműködések szervezése történhet egyedi igények alapján, egyéni projektekkel 

kapcsolatosan, valamint a tágabb térség kutatási-felsőoktatási szereplőinek 

részvételével szervezett fórumokon. 

Közreműködés együttműködési stratégiák kialakításában 

49




Üzleti Angyal Klub működtetése - saját tõkéjüket és kapcsolatrendszerüket a 

befektetést igénylõ vállalkozás rendelkezésére bocsátó magánbefektetők, üzleti 

angyalok szervezése (információs adatbázis összeállítása és folyamatos bővítése 

mind a befektetni szándékozó üzleti angyalokról, mind pedig a projekteket 

finanszírozásra felajánló vállalkozásokról; konzultációs lehetőség és infrastruktúra 

biztosítása) 

Kockázati tőke szervezése a projektekhez 

A kapcsolatépítés kiemelt partnereként javasolt intézmények: 

Közép-magyarországi Innovációs Központ (CHIC) 

MOL Rt. Dunai Finomító 

Corvinus Egyetem 


ITDH 

A feladatok ellátása a kistérség területén létrehozott innovációs központok (lásd 3.1.3.1. 

Tevékenység) működtetését végző szervezeti egység keretében javasolt. A szervezet szoros 

együttműködési kapcsolatot ápolna és tevékenységében konzultációs – tanácsadási 

jelleggel részt venne a Közép-magyarországi innovációs Központ (CHIC), valamint az 

innováció-támogatás területén dolgozó szervezeteket hálózattá szervező, összefogó és 

munkájukat koordináló INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség. 



vállalkozások, 

egyetemek, kutatóintézetek 

CHIC (Közép-magyarországi Innovációs Központ) 


Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 

ITDH 

Monitoring 


K+F együttműködési projektek száma a térségben 

Innovációs partnerkereső fórumok száma 

Összegyűjtött térségi K+F projekttervek száma 

Eredmények 

Emelkedik a vállalkozások – egyetemek – kutatóintézetek együttműködési 

projektjeinek száma 

Javul az együttműködések hatékonysága 

50




Javul a kutatási eredmények gazdasági hasznosulása 

Hatások 

Erősödik a térség innovációs potenciálja 


Vállalkozói tőke 

INNOCSEKK – Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Kutatási és Technológiai 

Innovációs Alap 

KMRFT - Baross Gábor Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Program 

NKTH – KPI Irinyi János Program - Vállalkozások beszállítói és technológiai 

innovációs együttműködésének fejlesztése 

Önkormányzati költségvetés 

BM forrás - Helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás 






Innovációs 


nyújtása a térségi 

innovációs központok 

tevékenységéhez 

kapcsolódóan 

Innovációs 

központok 

Várható 

költsége 

(Ft) 





időtávja 

települési 2006- 

2012 

3.1.3.3. Tevékenység: Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása 


A természeti adottságok kínálta lehetőségek optimális kiaknázása és a környezetkímélő 

technológiák elterjesztése. 

A gazdasági fejlődés az energiaigényeket folyamatosan növeli. Az energiahordozók nyomott 

árszintjének mesterséges fenntartása pazarló felhasználási szokások kialakulásához 

vezetett, melyre az olajár-robbanás hívta fel a figyelmet. A fosszilis energiahordozók emberi 

léptékben nem megújuló energiaforrások: mennyiségük rohamosan csökken, felhasználásuk 

során pedig környezetet károsító anyagok szabadulnak fel, melyek napjainkra globális 

változásokhoz vezettek. A készletek véges volta és a kedvezőtlen környezeti hatások 

vezettek a megújuló energiaforrások előtérbe kerüléséhez, melyek szennyezőanyag 

kibocsátás szempontjából igen kedvező tulajdonságokkal bírnak. 

51




A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában 

megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia 3 . Felhasználási lehetőségeik 

széleskörűek: lakossági , mezőgazdasági, gyógyturizmus, közlekedési, ipari területeken; 

fűtés, gőztermelés, melegvíz-készítés, szárítás, aszalás, villamosenergia-termelés, 

motorhajtás céljára. Hasznosítási lehetőségeiket befolyásolja az adott terület földrajzi 

helyzete, helyi adottságai, a gazdasági környezet, politikai tényezők, technikai és 

technológiai tényezők és a társadalmi környezet. 


Megújuló energiákról tájékoztató, ismeretterjesztő kampány folytatása a kistérségi írott és 

elektronikus médiában. Ennek keretében a helyi újságokban ismeretterjesztő cikkek 

megjelentetése, a televízióban tájékoztató műsorok sugárzása, a kistérség honlapján pedig 

információs blokk elhelyezése. 

Fontos, hogy a kistérség közintézményeiben előtérbe kerüljön az alternatív fűtési rendszerek 

kialakítása, amelyet érdemes pályázati támogatás igénybevételével megvalósítani. 




Monitoring 

Output indikátorok: 

tájékoztató információs füzet elkészítése 

információs blokk megjelenítése a kistérség honlapján 

Eredmények: 

megújuló energia hasznosítási lehetőségeinek ismerete 

Hatások: 

az alternatív energia hasznosításának fokozottabb elterjedése 


KIOP 2004 1.7.0.F – Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 

Intelligens Energia – Európa – ATENER 

CONCERTO II. – Energiaigény-gazdálkodás és megújuló energiával való ellátás 

nagy teljesítőképességű közösségekben 

3 

Forrás: Regionális Energia- és Anyagtakarékossági Központ - Életfa Környezetvédő Szövetség: ENERGIAHATÉKONYSÁGI 

KÉZIKÖNYV Ház- és lakástulajdonosok részére, 1999. 

52








ismeretterjesztő, 

népszerűsítő 

tájékoztató anyagok 

készítése 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

kistérségi, 

települési 

Várható 

költsége 

(Ft) 





időtávja 

2006-tól 

3.1.4. Intézkedés: Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése 


A térségi vállalkozások beszállítóvá válásra való felkészítése, a beszállítóvá válás 

ösztönzése a beszerzés, termelés és értékesítés különböző fázisaiban. 

A térségi vállalkozások egymásról való információinak és a partnerkeresés 

hatékonyságának javítása 

A beszállítói kapcsolatok előnyeinek kihasználásán keresztül a vállalkozások 

működési hatékonyságának javítása, piaci versenyképességük megerősítése. 


A Budaörsi kistérség élénk vállalkozási aktivitással jellemezhető, a vállalkozások közötti 

beszállítói kapcsolat-, és együttműködési rendszerek azonban elmaradnak a lehetőségektől. 

A térségben a vállalkozások közötti együttműködések nincsenek magas szervezettségi 

fokon, klaszterek és kiterjedt beszállítói hálózatok létrehozására irányuló folyamatok kezdeti 

fázisban tartanak. Ennek egyik oka, hogy a térségben megtelepedett multinacionális 

vállalatok jellemzően nem a helyi vállalkozásokból szervezik beszállítói hálózatukat, hanem a 

már kiépült és bevált kapcsolati rendszerüket működtetik. Ahhoz, hogy a helyi vállalkozások 

beszállítójukká tudjanak válni, szükséges mind a tevékenységük, szolgáltatásaik, 

munkaszervezési és minőségbiztosítási rendszereik javítása, mind pedig tevékenységük 

ismertté tétele. 

A térségi vállalatközi együttműködések és beszállítói rendszerek alacsony fokának és a 

klaszterek hiányának másik oka a vállalkozások gazdasági kapcsolataiban uralkodó erős 

versenyelvűség. Vállalkozások közötti együttműködésekből származó előnyök eddig 

korlátozott mértékben kerültek felismerésre, a vállalkozások többnyire saját szakmai 

ismereteikre alapozva próbálnak piacon maradni és gazdasági kapcsolataikban elsősorban 

az erős konkurencia szemlélet érvényesül. Az együttműködések erősítése elsősorban 

szemléletváltást igényel, amit az együttműködésekből származó előnyök tudatosításával kell 

kezdeni. Az együttműködések nagyobb fokú specializációt és nagyobb hatékonyságot 

tesznek lehetővé. 


53




A vállalkozások együttműködésének, beszállítói hálózatok kialakításának, fejlesztésének 

ösztönzésére a kistérség elektronikus infrastruktúra-, és tartalomfejlesztési, valamint 

kapcsolaterősítő rendezvény-szervezési eszközökkel rendelkezik. 

Az intézkedés keretében javasolt létrehozni egy kistérségi vállalkozói adatbázist, amely 

megalapozza a vállalkozások egymás közötti kooperációjának és beszállítói 

kapcsolatrendszerének erősödését. A kistérségi vállalkozási adatbázis alapinformációkat 

szolgáltat a térségben működő vállalkozásokról, megalapozva ezzel a vállalkozási 

kapcsolaterősítő tevékenységet. A cégadatbázis információi alapján lehetővé válik a 

vállalkozások beszállítóként történő célirányos kiajánlása, az adatbázis beszállítói 

kataszterként való működtetése, melyhez támogatási szándékát fejezte ki az ITDH. 

A cégadatbázis aktuális információi lehetővé tennék a térségi szervezetek vállalkozásokkal 

való hatékony kapcsolattartását, amelyre igény jelentkezett, pl. a Pest Megyei Munkaügyi 

Központ térségi kirendeltségei (érdi, budaörsi kirendeltségek) részéről. 

A vállalkozások személyes kapcsolatainak építését, a szakmai tapasztalatok és információk 

kicserélését segíti elő a térségi és tevékenységi-szakmacsoportok szerint szervezett fórumok 

megrendezése. 

A Kistréség érdeke, hogy megvalósuljon és hasznosuljon a célok elérésére irányuló 

tevékenységet folytató szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel. 


Az intézkedés hatására a térség vállalkozásai pontos és aktuális információkkal 

rendelkeznek egymásról, jobban megismerik egymás tevékenységét, termékeit. Ezen 

ismeretek elősegítik a térség vállalkozásai közötti együttműködési és beszállítói kapcsolatok 

erősödését. A helyi vállalkozások beszállítóvá válása, a beszállítói kapcsolatok erősödése 

piacot teremt a vállalkozások termékei, szolgáltatásai számára, ami javítja a vállalkozások 

jövedelmezőségi helyzetét, versenypozícióját. Az együttműködésekből származó előnyök – 

mint a tranzakciós és szállítási költségek csökkentése, a gyors és pontos információáramlás, 

a tudás folyamatos cseréje, a gyorsabb piaci alkalmazkodás, bizonyos tevékenységek 

outsourcing-ja, méretgazdaságosság stb. – fokozottan kihasználásra kerülnek. 


Vállalkozói adatbázis létrehozása 

Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése 

3.1.4.1. Tevékenység: Vállalkozói adatbázis létrehozása 


A tevékenység célja egy térségi vállalkozásokról alapinformációkat tartalmazó, egységes 

szempontrendszer szerint összeállított vállalkozói adatbázis létrehozása és annak beszállítói 

kataszterként történő működtetése. A tevékenység hozzájárul a térségi beszállítói hálózatok 

erősítéséhez azáltal, hogy egyszerűbbé teszi a vállalkozásokról való információszerzés 

54




folyamatát, lehetővé teszi a célzott partnerkeresést, illetve vállalkozás-kiajánlást. Az 

adatbázis támogatja a kistérség vállalkozásainak beszállítóvá válását. 

Az adatbázis egységes szempontok szerint összegyűjtött, egy helyen tárolt és folyamatosan 

aktualizált vállalkozási adatai segítik a kistérségi társulás, valamint gazdaság-, és 

vállalkozásfejlesztési szervezetek (ITDH, MVA) és munkaügyi szervezetek (PMMMK) 

vállalkozásokról való tájékozódását is, a velük való kapcsolattartást és ezáltal a döntések 

előkészítését és a gazdaságfejlesztési célkitűzések megvalósítását. 

A Budaörsi kistérség jelenleg nem rendelkezik ilyen egységes vállalkozási adatbázissal, ami 

megnehezíti a tájékozódást, információszerzést és lassítja a döntéshozatali folyamatokat. 


A vállalkozói adatbázis létrehozása a részleges adatokkal már rendelkező térségi szereplők 

együttműködésével lehetséges: Pest Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei, települési 

önkormányzatok, kamarák, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, települési önkormányzatok. 

Az adatbázis a kistérség területén működő vállalkozások alapadatait: nevét, címét, 

elérhetőségeit, tevékenységi körét, vezetőjének nevét, az alkalmazottak számát, a cég éves 

árbevételét és tulajdonosi struktúráját tartalmazza. Az adatszolgáltatás nem tehető 

kötelezővé, ezért fontos a feladat megfelelő előkészítése, céljának, fontosságának 

vállalkozásokkal való előzetes megismertetése. 

A vállalkozási címlista lehetővé tenné a vállalkozásoknak szóló hírlevelek küldését, és egy 

olyan információs anyagot jelentene a kistérség vállalkozásairól, amelyhez fejlesztési 

elképzelések, kapcsolatkeresésre vonatkozó információk stb. is kapcsolhatók. A hírlevél 

visszacsatolásra módot adó csatornáin keresztül (interaktív oldalalak, e-mail), jelezhetők a 

vállalkozások adataiban beálló változások. 

A folyamatosan aktualizált adatbázis beszállítói kataszterként működne, vagyis a 

céginformációk partnerkeresésre kiajánlhatóak lennének. A vállalkozás-kiajánlásba 

segítséget nyújtana a beszállítói rendszerek fejlesztésében is gazdag tapasztalatokkal 

rendelkező ITDH. A vállalkozói adatbázis segítné a Pest Megyei Munkaügyi Központ térségi 

kirendeltségeinek munkáját is a munkaerő-piaci keresleti oldal szereplőivel való 

kapcsolattartás és igényfelmérés leegyszerűsítésével, javítva ezáltal a szakképzési – 

átképzési rendszerek rugalmasságát és hatékonyságát (3.1.6. Intézkedés). 

Amennyiben az adatbázisban szereplők hozzájárulnak adataik nyilvánosságra hozatalához, 

javítaná az adatbázis kapcsolatépítésbe, partnerkeresésben betöltött hatékonyságát annak 

interneten keresztül történő elérése (kapcsolódva a térségi e-markethez – 3.1.4.2. 

Tevékenység). 



kistérségi vállalkozások 

Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 

55




Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alközpontjai 

Pest Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei 


Monitoring 


Létrejön a kistérségi vállalkozási adatbázis 

Az adatbázisban részt vevő vállalkozások száma 

Eredmények 

Bővül a beszállítói hálózatba tartozó KKV-k köre 

Javul a kistérség és vállalkozásai közötti kapcsolattartás erőssége és hatékonysága 

Javul a kistérségi társulás tagönkormányzatainak vállalkozásokról való információ 

ellátása 

Gyorsabbá és egyszerűbbé válik a kistérség tagjainak vállalkozásokkal való 

kommunikációja 

Jobban előkészített gyorsabb döntéshozás gazdasági ügyekben, pontosabb 

információk alapján 

Hatások 

Javul a helyi kis- és középvállalkozások piaci pozíciója és versenyképessége 

Bővül a helyi vállalkozások piaca 

Javul jövedelemtermelő képességük 


 

 

 




vállalkozások forrásai 




Kistérségi vállalkozói 

adatbázis 

létrehozása 

Várható 

költsége 

(Ft) 






időtávja 

kistérségi 2006- 

2007 

56




3.1.4.2. Tevékenység: Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok 

szervezése 


A tevékenység célja a kistérség területén működő számtalan vállalkozás egymás 

tevékenységével való jobb megismertetése, a vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok 

erősítése, és ezáltal egy egymással sikeresen együttműködő vállalkozói réteg 

megteremtésének ösztönzése. 

A kistérség jelentős vállalkozási potenciállal rendelkezik, ezek egymással való kapcsolat-, és 

együttműködési rendszerei azonban a lehetőségekhez képest nem eléggé fejlettek. A 

vállalkozások és érdekvédelmi szervezeteik közötti kommunikáció élénkítésére találkozókat 

javasolt szervezni a vállalkozásfejlesztő szervezetek közreműködésével. A vállalkozói 

fórumok lehetőséget adnak továbbá arra, hogy a helyi és országos vállalkozásfejlesztésben 

érintett szervezetek képviselői legújabb tapasztalataikat, a hazai gazdaság trendjeit 

ismertessék a vállalakozókkal, és tájékoztatást adjanak egyéb gyakorlati kérdésekben. 


A fejlesztési javaslat tartalmazza kistérségi alapon szervezett vállalkozói fórumok 

megszervezését negyedévi rendszerességgel. A fórumok megszervezésénél a meghívotti 

kör összeállításához segítséget jelent a létrehozott kistérségi vállalkozói adatbázis (lásd. 

3.1.4.1. Tevékenység). A vállalkozói fórumok lehetőséget teremtenek a vállalkozások 

partnertalálásához, az együttműködési kapcsolatok fejlődéséhez, alkalmasak a személyes 

kapcsolatok mélyítésére, szakmai tapasztalatok, információk kicserélésére, 

partnerkapcsolatok kialakítására. 

A minden vállalkozást egyaránt érintő vállalkozói fórumok mellett bizonyos szakma 

csoportoknak is speciális szakmai vállalkozói összejövetelek kerülnének megszervezésre. A 

szakmacsoportok országos, illetve helyi érdekképviseletei ebben segítséget nyújthatnak 

azzal, hogy szakembereket delegálnak az összejövetelekre. 

A vállalkozói fórumok megszervezése a szakmai érdekképviseleti szervek feladatát jelenti, 

ugyanakkor, ha a Társulás tudomására jut a települések vezetőin keresztül egy-egy újabb 

beszállítói hálózatát építő cég letelepedése a Társulás is kezdeményezheti az 

érdekképviseleti szerveknél egy-egy szakmacsoport fórumának megszervezését, ahol a 

beszállítóvá válás feltételeivel való megismerkedésre személyes találkozón van lehetőség. 

Mindezen túl a vállalkozói fórumok keretében megszervezett vállalkozói képzési programok 

segítenek a vállalkozások beszállítóvá válásra való felkészítésében, a multinacionális 

vállalatok feltételeinek való megfelelésre való felkészülésben. 



kistérségi vállalkozások 

Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 

57




Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alközpontjai 

Monitoring 


Megrendezésre kerülő vállalkozói fórumok száma (évente) 

A fórumok résztvevőinek száma 

Eredmények 

Sikeres partnerkeresések száma 

Erősödnek a vállalkozások közötti gazdasági jellegű együttműködések 

Beszállítói hálózatok, gazdasági klaszterek jönnek létre 

Javul a vállalkozások információval való ellátottsága 

Hatások 

Javul a vállalkozások működési hatékonysága 

Javul a vállalkozások versenyképessége 








Kistérségi vállalkozói 

fórumok szervezése 

kistérségi 

Várható 

költsége 

(Ft) 

Létszám 

és előadó 

költségeit 

tekintve 

változó, 

50-300 

ezer Ft 






időtávja 

2006- 

58




3.1.5. Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe 

integrált, értékszemléletű kiaknázása 

Az intézkedés céljai 

• valósuljon meg a turisztikai vonzerők fenntartható hasznosítása 

• javuljon a kistérség turisztikai kínálatának versenyképessége 

• növekedjenek a turizmusból származó bevételek 


Mind nemzetközi, mind hazai szinten a turizmus látványos fejlődésének lehetünk tanúi. A 

turizmus a modern társadalmak életében egyre meghatározóbb szerepet tölt be, mivel az 

egyén szabadidő eltöltésének elsődleges formájává, továbbá az emberek közötti 

érintkezések és a gazdasági, kulturális kapcsolatok kialakításának eszközévé vált. Ezenkívül 

a területfejlesztésnek is egyre nagyobb jelentőségű eszköze, hiszen interszektorális, 

multiplikátor és szinergikus hatásainak köszönhetően jelentős gazdaságélénkítő szereppel 

bír, illetve nagymértékben hozzájárul a helyi potenciálok kihasználásához és megőrzéséhez. 

A Budaörsi kistérség nem tartozik a legfrekventáltabb turisztikai célterületek közé, ennek 

ellenére a turizmus egyes ágazataiban számottevő fejlesztési potenciálok rejlenek. A 

kistérség számára komparatív előnyt jelent, hogy hazánk legjelentősebb turisztikai 

desztinációjának, Budapestnek közvetlen szomszédságában, a fővárost övező rekreációs 

zónában fekszik, s a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióhoz tartozik. Az elmúlt 

időszakban nagy számban települtek be vállalkozások a kistérség területére, amely – a már 

eddig is jelentős környezetterhelés mértékének további növeléséből adódóan – negatívan 

érinti a természetközeli turisztikai tevékenységeket, ugyanakkor jelentős keresletet generál a 

rekreációs és a hivatásturizmus számára. 


A turisztikai potenciálok hasznosításához, és a turisztikai kínálat versenyképessé tételéhez a 

kistérség turizmusának átfogó fejlesztésre van szükség, ezért jelen intézkedés a Budaörsi 

kistérség turizmusának komplex fejlesztését valósítja meg. Ennek jegyében a vonzerőket 

versenyképes turisztikai attrakciókká kell fejleszteni, biztosítani kell a megfelelő 

fogadóképességet, és a kapcsolódó minőségi szolgáltatásokat, majd ezekre épülve 

színvonalas programcsomagok és komplex turisztikai termékek kialakítására, és 

népszerűsítésére van szükség. 

Az adottságok alapján a kistérség turizmusfejlesztési stratégiájának középpontjában a 

rekreációs tevékenységek, valamint a főváros turisztikai kínálatához való kapcsolódásnak 

kell állnia. A hangsúlyt a termál- és gyógyturisztikai, a kerékpáros turisztikai, illetve a lovas 

turisztikai termékek fejlesztésére szükséges elsősorban fektetni, melyek legfőbb 

célcsoportjait a helyi lakosság, a főváros lakossága, valamint a térségbe betelepült 

nagyvállalatok dolgozói jelentik. 

59




A rekreációs turisztikai termékek fejlesztése érdekében biztosítani kell a jelentős 

termálvízvagyon sokoldalú turisztikai hasznosítását és meg kell teremteni az aktív turizmus 

feltételeit a sportolási lehetőségek bővítésével, a lovas turisztikai szolgáltatások mennyiségi 

és minőségi fejlesztésével, valamint a kistérségi kerékpárút-hálózat 4 kiépítésével. 

A turizmusfejlesztési tevékenység, illetve marketingtevékenység hatékonyságának növelése 

érdekében a fejlesztéseket egységes stratégiai mentén, egységes koordináció mellett 

szükséges megvalósítani, ennélfogva a kistérségi turizmus fejlesztésének és a turisztikai 

kínálat kiajánlásának megfelelő szervezeti keretek között kell történnie. 


Az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztések eredményeként növekedni fog a 

turisztikai erőforrások hasznosításának szintje, amelynek köszönhetően a kistérség 

gazdaságában felértékelődik a turizmus szerepe. A vonzerők attrakcióvá fejlesztésével, a 

turisztikai szolgáltatások minőségi szintjének emelésével, illetve színvonalas turisztikai 

termékek kialakításával javul a turisztikai kínálat versenyképessége, amely a turistaforgalom 

növekedése mellett a turisztikai bevételek növekedésében is kifejeződik. A fejlesztések 

jótékony hatásaiból természetesen nemcsak a kistérségbe látogató turisták részesülnek, 

hanem a kistérség lakosai is, akik több és vonzóbb rekreációs szolgáltatás közül 

válogathatnak, s akik életminőségének javulásához a helyi természeti és kulturális örökség 

megőrzésén kívül az új jövedelemszerzési lehetőségek is hozzájárulnak. 


Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 

Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása 

A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek fejlesztése 

3.1.5.1. Tevékenység: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 


A turisztikai vonzerőadottságok önmagukban nem képesek jelentős keresletet generálni, de 

ha attrakciókká, azaz különleges és a piaci igényeket magas fokon kielégítő kínálati 

elemekké fejlesztik őket, jól eladhatóvá válnak. A turisztikai attrakciók a turisztikai kínálat 

versenyképességének meghatározó fontosságú tényezői, mivel a turisták adott desztinációt 

elsősorban annak turisztikai attrakciói miatt keresik fel. Napjainkban a turisták nem csak 

színvonalas attrakciókat igényelnek, hanem az attrakciókhoz kapcsolódó minőségi 

szolgáltatásokat és rendezvényeket is, amely szolgáltatások egyfelől tovább emelik az 

attrakció vonzerejét, másfelől pedig nagymértékben növelik az attrakciók jövedelemtermelő 

képességét. 

4 

A kerékpárút-hálózat fejlesztésével a „Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése” prioritás „A kistérségi 

kerékpárút-hálózat fejlesztése” c. intézkedése foglalkozik. 

60




A Budaörsi kistérség turisztikai potenciáljának alacsony kihasználtsága elsősorban – több 

egyéb tényező mellett – a turisztikai vonzerők elhanyagolt állapotával, hiányos 

infrastruktúrájával, valamint látogatóbarát bemutathatóságának hiányával magyarázható. 

Jelen állapotukban ezen vonzerők nem képesek felkelteni a turisták érdeklődését, nem 

építhető rájuk kurrens turisztikai termék. Turisztikai hasznosításuk előfeltétele, hogy a 

szükséges fejlesztések eredményeként olyan attrakciókká váljanak, melyek egyedülálló 

látványosságként tudnak megjelenni a térség turisztikai kínálatában. A kistérségben tehát 

jelenleg kevés turisztikai attrakció található, ugyanakkor több olyan vonzerő is van, amely 

attrakcióvá fejleszthető, illetve megfelelő feltételek és elképzelések vannak új attrakciók 

létrehozására. A kistérség turizmusfejlesztésének stratégiai fontosságú eleme, hogy a 

jelenlegi kínálat mind több új attrakcióval egészüljön ki. A tevékenység célja ezért az, hogy a 

vonzerőadottságok turisztikai hasznosításának feltételeit megteremtve megtörténjen a 

kistérség turisztikai vonzerőinek attrakcióvá fejlesztése és bővüljön az azokra épülő 

szolgáltatások köre. 

Mindezt az is indokolja, hogy a turisztikai piacon egyre élesedő verseny figyelhető meg, 

egyre kiélezettebb küzdelem folyik a turisták és a befektetők megszerzésért. Ebben a 

fokozott versenyhelyzetben a vonzerők fejlesztése, magas minőségű turisztikai termékek 

kialakítása nélkül nem lehet sikereket elérni. 

A turisztikai vonzerők fejlesztése mellett fontos a térségben történő több napos tartózkodás 

feltételeit megteremtő fogadóképesség fejlesztés ezzel a szálláshelyfejlesztés támogatása 

is. A Budapest kapujában található kistérségben elsősorban nagyobb (legalább 40-50 fő – 

egy „turistabusznyi”) látogató elszállásolására alkalmas szálláshelyekre jelentkezik igény. 

A tevékenység megvalósítása a turistaforgalom megnövekedését fogja eredményezni, 

mellyel lépést kell tartania a fogadóképességnek is, ezért az attrakciókkal egyidejűleg a 

szállásadás és a vendéglátás minőségi fejlesztésének is meg kell történnie. 


A Budaörsi kistérségben az előzőekben leírtak a termálvíz széleskörű turisztikai 

hasznosítását, az érdi minaret, a kastélyok, kúriák valamint az értékes pincesorok 

rekonstrukcióját és turisztikai hasznosítását, a Régészeti Park, a Magyar Földrajzi Múzeum 

és egyéb bemutatóhelyek fejlesztését, továbbá a Duna-part turisztikai hasznosítását teszik 

szükségessé. 

A Duna-part turisztikai hasznosításának a Közép-Duna-völgy komplex hasznosítási 

programjához, a „Beszédes Program”-hoz, illetve a Budafok-Tétény, Érd MJV és 

Százhalombatta Duna-menti területei fejlesztési programjának, a Vallum Potentiae-Campona 

Programhoz illeszkedően kell történnie. 

A Vallum Potentiae-Campona Program a természeti és építészeti értékekben gazdag, ám 

mindezidáig jórészt feltáratlan, alulhasznosított Duna menti területek komplex fejlesztési 

programja, melynek célja a Duna-part Budafok és Százhalombatta közötti szakaszának és 

az érintett települések Duna menti városrészei természeti értékeinek, történeti és épített 

örökségének feltárása, megőrzése és fenntartható módon történő, elsősorban kulturális, 

61




turisztikai és rekreációs célú hasznosítása. A terület gyors elérését biztosító közlekedési 

infrastruktúra fejlesztések, barnamezős területek rehabilitációja és városrehabilitációs 

fejlesztések mellett olyan turisztikai fejlesztéseket is tartalmaz, mint például a Duna menti 

Európai Népek Múzeuma, az egykori Sina kastély rekonstrukciója, vagy a Beliczay-sziget 

turisztikai hasznosítása. 

A Duna-part kistérségbe eső szakaszán leginkább a Régészeti Park szomszédságában 

található Téglagyári-völgy alkalmas turisztikai célú hasznosításra. A Duna-part turisztikai 

hasznosításának lényeges eleme a dunai kikötőrendszer kiépítése. Menetrendszerinti 

személyhajó forgalom lebonyolítására alkalmas kikötők létesítése javasolt Százhalombattán 

a Téglagyári-völgynél, továbbá Érd-ófalun a Thermál Hotel Liget közelében. A kikötési 

lehetőségek biztosításával lehetőség nyílik arra, hogy a kistérség bekapcsolódjon a Csepelsziget 

térségének egyre jelentősebb személyhajó forgalmába, s a főváros környéki 

hajókirándulások kedvelt megállóhelyévé váljon. 

Ehhez kapcsolódóan lehetőséget jelent természetvédelmi tematikus utak kiépítése abban az 

esetben, ha a védett értékek egy-egy hosszabb-rövidebb útvonalra felfűzhetők. A védett és 

védendő természeti értékek tanösvényeken történő bemutatása az egyik leghatékonyabb 

módja nem csak a turisztikai kínálat növelésének, hanem magának a védelemnek is. Ez 

annál is inkább fontos, mert a Budai Tájvédelmi Körzet kiemelt vonzerőt jelent a 

természetjárók számára. 

A zöldterületek védelme, a zöldfelület fejlesztés az aktív turizmus lehetőségeinek fejlesztését 

is jelenti, egyben a helyi lakosság rekreációs lehetőségeit is jelentősen bővíti. A kistérség 

központjában Budaörsön egyebek mellett, a Hosszúréti patak völgyének közelében és a 

Törökugratóhoz kapcsolódóan aktuálisak az ilyen jellegű fejlesztése. Az utóbbi esetben 

extrém sportolási lehetőséggel is kiegészülve komplex projektet alkot a fejlesztés. 

A helyzetértékelés tanúsága szerint a budaörsi kistérség települései gazdagok országos és 

helyi védettségű építészeti értékekben. A helyi védettség alatt álló épületek többnyire a 

településeken koncentráltan, azok régi (történelmi) központjában helyezkednek el. Budaörs 

esetében koncentrációjuk (a Templom tér környéki épületegyüttes, illetve a Kőhegy 

oldalában a présház és pincesor) érdemessé teszi azokat arra, hogy egységes épített 

környezeti elemként kezeljék őket, és azok megújuljanak. Ezen épített környezetet érintő 

fejlesztések (városközpont rehabilitáció) alapvetően települési érdekeket szolgálnak, 

ugyanakkor bizonyos aspektusban kistérségi vonatkozásuk is van. Ez a térségi turisztikai 

vonzerők gyarapítását szolgálja, amennyiben ezen gazdasági ágban attrakcióként 

szereltethetők. Egyéb turisztikai attrakciókkal kombinálva a turizmus egyik meghatározó 

vonzerejévé válhatnak a kistérségben. 

Hasonló fejlesztések a kistérség többi településén is napirenden vannak és amennyiben 

végrehajtásuk idegenforgalmi vonzerőfejlesztésnek számít a kistérségi program keretében 

támogatandók. 

62




A kistérség hasznosítatlan, jelentős értéket képviselő műemlék jellegű épületeinek – mint 

például a Biatorbágyon található Szily-Fáy-kastélynak, vagy az Érden található, 1971-ben 

elbontott, de középkori pincerendszerét megőrző Sina-kastélynak – hasznosítása magas 

színvonalú szolgáltatásokat nyújtó, kisebb konferenciák, vállalati tréningek lebonyolítására is 

alkalmas szálláshelyek kialakításával javasolt. 

A tevékenység a már meglévő turisztikai vonzerők fejlesztése mellett új turisztikai attrakciók 

– különös tekintettel a rekreációs célú létesítményekre (mint például termálfürdő, 

sportközpont, lovarda) – kialakítására is javaslatot tesz, de ezenkívül támogatja egyéb 

jellegű attrakciók, például tematikus parkok, hagyományőrző kézműves központok, 

tanösvények, stb. megvalósítását is. A fejlesztési javaslatok nemcsak az állandó, hanem az 

időszakos jellegű attrakciók, azaz kulturális-, gasztronómiai-, sport- és egyéb rendezvények, 

vásárok, fesztiválok fejlesztését is tartalmazzák. 

A turizmus legújabb trendjeinek megfelelően valamennyi fejlesztés esetében hangsúlyos 

szempontként jelenik meg a fejlesztések látogatóbarát jellege, amely az adott attrakció 

mindenki számára lehetővé tevő látogathatóságát és az attrakcióhoz fűződő ismeretanyag 

sokoldalú és élvezetes bemutathatóságát teremti meg. 

Az attrakciók fejlesztése mellett a kistérségben a fontos a fogadókészség (szálláshelyek) 

növelése és minőségének fejlesztése. A program olyan projekteket támogat elsősorban, 

amelyek nagyobb létszámú csoportok (40 fő felett) fogadására tesznek alkalmassá már 

meglévő szálláshelyeket, illetve amelyek ilyen szálláshelyek létrehozására irányulnak. Ez 

elsősorban a fővárosba autóbusszal érkező turistacsoportok elszállásolásra teszi 

alkalmassá a kistérséget és hozzájárul ahhoz, hogy a helyi turisztikai attrakciók jobban a 

turizmusszervezők látóterébe kerüljenek. 


finanszírozó szervezetek (bankok, fejlesztési társaságok, stb.) 

vállalkozások 

települési önkormányzatok és társulásaik 

civil szervezetek 

Örökségvédelmi Hivatal 

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 

Monitoring 


turisztikai hasznosításba bevont műemléki épületek 

fejlesztett bemutatóhelyek 

új turisztikai attrakciók 

Eredmények 

belföldi vendégforgalom 

külföldi vendégforgalom 

63


vendégéjszakák 

Hatások 

turisztikai bevételek 

a turisztikai szektorban foglalkoztatottak 




Projekt csoport Projekt címe Projektgazda 

Érd MJV, 

Százhalombatt 

a és 


Duna-part komplex 

turisztikai hasznosítása 

(Vallum Potentiae 

Program keretében 

önálló projektként) 

• Duna-menti 

Európai Népek 

Múzeuma 

• Egykori Sinakastély 

rekonstrukciója és 

turisztikai 


szálloda 

kialakításával 

• Motorcsónak- és 

jachtkikötő 

létesítése a 

Beliczay-szigeten 

• Tanösvény 

kialakítása a 

Beliczay-szigeten 

• Érd-ófalu dunai 

személyhajó kikötő 

létesítése 

Érd-ófalu dunai 


létesítése 

Százhalombatta – 

Téglagyári-völgy dunai 


létesítése 

Régészeti Park 

bővítése 

Érd MJV 




Érd MJV 






Érd MJV 


A projekt 


kompetencia 

szintje 

régió, 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérség, 

település 

kistérségi, 

települési 

Várható 

költsége 

37-44 milliárd Ft 

5 milliárd Ft 

nem becsülhető 


12,8 millió Ft 


időtávja 

2007-2013 

2007-2013 

2007-2013 

2007-2013 

2007 

nem becsülhető 2007-2008 

nem becsülhető 2007-2008 

I. ütem 

550 millió Ft 

II. ütem 


2007-2008 

2008-2011 

64





Budaörsi termálfürdő 

megépítése 



települési 2,5 milliárd Ft 2008-2009 

A történelmi városmag 

védett épületeinek 

rehabilitációja 

Budaörsön 

A Kőhegyen található 

pincesor megújítása, 

vendéglátó és 

turisztikai attrakcióvá 

történő fejlesztése 

Budaörsön a 

Törökugratón 10ha 

erdő, a felhagyott 

bánya és a hozzájuk 

tartotó kisebb területek 

rehabilitációja: cca. 

20ha összefüggő 

zöldfelületi rendszer 

kialakítása (belterület!): 

extrém sportpálya 

kialakításának 

lehetősége adott 

Budaörsön egyéb 

belterületi erdők 

(Naphegy, Tűzkőhegy) 

zöldterületi 

rehabilitációja 

Budaörsön a Rómaikori 

ásatás (villa alap- 

Vicus Teuto) bemutató 

területté történő 

alakítása a Hosszúréti 

patak völgyétől 

északra. 

A Hosszúréti patak 

menti 10ha-nyi terület 

rekreációs 

vonatkozású 

hasznosítása, vonzerő 

fejlesztése: Jégcsarnok 

és Közpark kialakítása 

Budaörsön a Szilvás 

elnevezésű 40 ha-nyi 

terület egy részének 

rekreációs célú 

hasznosítása. 

Budaörsön a Hídépítő 

terület melletti 7ha-s 

terület 

tulajdonszerzése után 

annak egy részén 

rekreációs terület 

fejlesztése. 

















települési Nem becsülhető 20010-2013 

települési Nem becsülhető 2010-2013 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

65


Zöldfelületi fejlesztés 

az M1-M7 bevezető 

szakaszától északra: 

sport és rekreációs 

terület, csónakázó-tó 

kialakítása 

Százhalombattai 

termálfürdő és 

egészségturisztikai 

központ megépítése 

Kulturális-művészeti 

központ kialakítása 

múzeumi-műemléki 

épületegyüttesben 

Sándor Metternich 

kastély és a Szily-Fáykastély 

turisztikai 


helytörténeti múzeum 

és szálloda 

kialakításával 

Bia és Torbágy hely 

védelem alá vett 

egykori 

településmagjainak 

megőrzése 

Helyi védelem alá vett 

természeti értékek 

megőrzése 

Tanösvény létesítése a 

Madárszirt-Nyakaskő 

Bolhahegy alatti 

területen, valamint az 

Iharosban 

Diósd Kőbánya 

kulturális, 

idegenforgalmi 


Diósd termálvíz 

hasznosítás 

Pincesor rehabilitáció 

Diósdon 

Sóskút faluközpont 

rehabilitációja (Szent 

Flórián tér és a Hegy 

utca korábban üzleti 

célt szolgáló 

épületeinek felújítása, 

polgárok háza 

rekonstrukciója, 

plébánia és templom, 

községháza felújítása) 

Törökbálint 

településközpontjának 

revitalizációja 





Érd MJV 


Biatorbágy 


Biatorbágy 


Biatorbágy 


Biatorbágy 


Diósd 


Diósd 


Diósd 


Sóskút 




települési 

települési 



I. ütem 


II. ütem 


I. ütem 

2006-2007 

II. ütem 

2008 

települési 2,5 milliárd Ft 2007-2010 

települési nem becsülhető 2008-2010 

települési 

települési 

település 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 


66


Törökbálinton a Tó- 

Park rekreációs célú 

fejlesztése 



települési 



3.1.5.2. Tevékenység: Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása 


A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése a magas költési hajlandóságú 

célcsoportok megnyerése és a turistaforgalom növelése mellett a turisták tartózkodási 

idejének meghosszabbítását is szükségessé teszi. Minél hosszabb a tartózkodási idő, annál 

nagyobb a turisták költése, hiszen több napos tartózkodás esetén – a helyi bevételeket 

növelve – szállásra és étkezésre is költenek. Fontos tehát, hogy a kistérségbe látogatók az 

attrakciók felkeresése után ne hagyják el nyomban a kistérséget, hanem hosszabb időt, akár 

több napot is eltöltsenek itt. A turistákat azonban csak abban az esetben lehet hosszabb 

maradásra bírni, ha szabadidejüket tartalmasan tudják kitölteni, amely nemcsak az attrakciók 

meglátogatásában merül ki, hanem egyéb kapcsolódó programokon való részvételt is 

magában foglal. A szabadidő tartalmas eltöltésének érdekében ezért a különböző kínálati 

elemeket (az attrakciókat, a vendéglátók és a szállásadók szolgáltatásait, valamint egyéb 

turisztikai szolgáltatásokat) komplex programcsomagokba kell foglalni. 

A programcsomagok azon túlmenően, hogy a térségbe látogatók számára biztosítják a 

szabadidő tartalmas és változatos eltöltésének feltételeit, kiváló lehetőséget teremtenek arra, 

hogy a kistérség turisztikai kínálata sikeresen integrálódjon tágabb térségének turisztikai 

kínálatába. 

A tevékenység mindezek alapján a turisztikai kínálat versenyképességének javítását és a 

szomszédos térségek turisztikai kínálatához történő kapcsolódás elősegítését célozza 

komplex programcsomagok kialakításának ösztönzésén keresztül. 


A tevékenység tematikus utak (művészeti, történelmi, gasztronómiai utak), kerékpáros túrák, 

lovas túrák, gyalogtúrák, bortúrák, stb. kialakítására, családi, vállalati és egyéb csoportos 

programok, programcsomagok összeállítására tesz javaslatot a kistérség határain átnyúló 

turisztikai programokat is beleértve.A tematikus programcsomagoknak elsősorban a 

kerékpáros turizmus, a lovas turizmus, a borturizmus, illetve a kulturális- és örökségturizmus 

köré kell szerveződniük, mivel elsősorban ezek a turisztikai ágazatok rendelkeznek térségi 

szintű potenciállal. A programcsomagoknak az alábbi attrakciókat javasolt felfűzniük: 

67




Budaörs és 


Gyalogtúrák Kerékpártúrák Bortúrák Építészeti értékek és látnivalók 

Budai Tájvédelmi Körzet 

kiemelt sétaútjai (Budaörs) 

Torbágy-erdő (Biatorbágy) 

Biai-erdő (Biatorbágy) 

Nyakaskő (Biatorbágy) 

Kőorr (Biatorbágy) 

Kő-hegy (Biatorbágy) 

Iharos-erdő (Biatorbágy) 

Bolha-hegy (Biatorbágy) 

Ürge-hegy (Biatorbágy) 

Madárvárta (Biatorbágy) 

Biai-halastó (Biatorbágy) 

Peca-tó (Biatorbágy) 

Törökugrató (Budaörs) 

Kő-hegy (Budaörs) 

Kálvária-domb, gejzírkúp 

(Budaörs) 

Csiki-hegyek - Kaptárkövek 

(Budaörs) 

Róka-hegy (Törökbálint) 

József-hegy (Törökbálint) 

Nagy-erdő (Törökbálint) 

Római-árok (Törökbálint) 

Kőbánya (Törökbálint) 

Kastélypark (Pusztazámor) 

Budaörs-Törökbálint-Biatorbágy- 

Páty-Budakeszi-Budaörs 

Biatorbágy-Etyek-Herceghalom- 

Zsámbék-Páty-Biatorbágy 


Herceghalom-Zsámbék-Páty- 

Telki-Budakeszi 

Sóskút-Biatorbágy-Herceghalom- 

Zsámbék-Felsőörs-Szomor- 

Gyermely 


Etyek-Pusztazámor-Sóskút-Érd- 

Törökbálint-Budaörs 

Budaörs-Budakeszi-Páty- 

Zsámbék-Tök-Perbál-Tinnye- 

Piliscsaba-Pilisvörösvár-Solymár 

Budaörs – Szarkafészek 

Borház Kft. (Biatorbágy) – 

Pusztazámor 

Viadukt (Biatorbágy) 

Szent Kereszt-templom romja (Biatorbágy) 

Szent Anna rk. templom (Biatorbágy) 

Református templom (Biatorbágy) 

Szily-Fáy-kastély (Biatorbágy) 

Sándor-Metternich-kastély (Biatorbágy) 

Szűz Mária rk. templom (Biatorbágy) 

Szily-kápolna (Biatorbágy) 

Helytörténeti Gyűjtemény (Budaörs) 

Ásatások (Budaörs): 

Vicus Teuto (Római kori villa alapjai) 


Csíki pihenőhely (Árpád kori maradványok 

feltárása) 

Ófalu kőíves kapuzatú régi polgárházai 

(Budaörs) 

Nepomuki Szent János rk. Templom (Budaörs) 

Starentanz kápolna (Budaörs) 

Sándor-Metternich kastély és a Szily.kastély 

(Biatorbágy) 

Régészeti értékek bemutatása Biatorbágyon 

Walla-kastély – Kályhamúzeum (Törökbálint) 

Majláth-kastély (Törökbálint) 

Mária-kápolna (Törökbálint) 

Falumúzeum (Törökbálint) 

Szűz Mária rk. Templom (Törökbálint) 

Barcza-kastély (Pusztazámor) 

Kastélypark (Pusztazámor) 

Egyéb turisztikai 

szolgáltatások és 

kulturális 

programlehetőségek 

Androméda 

Sportcentrum (Budaörs) 

Öregtölgy Lovasiskola 

(Pusztazámor) 

A Passió Játék a 

Kőhegyen (Budaörs) 

Évente megrendezésre 

kerülő Budaörsi Fesztivál 

Budaörsi Városháza 

Rendezvények 

Jövőben: 

Zichy Major (Művészeti 

Kulturális Központ) 

(Budaörs) 

Törökugrató – extrém 

sport pálya, parkerdő 

(Budaörs) 

Biatorbágyi Faluház 

többfunkciós 

nagytermeinek 

rendezvényei 

Biatorbágyi Napok, 

Biatorbágyi 

Testvérvárosi Napok 

kórustalálkozók és 

komolyzenei fesztiválok 

rendezvényei 

68




Mentler-Barcza-kúria (Pusztazámor) 

Zámorhegyi Remeteség (Pusztazámor) 

Víztorony (Herceghalom) 

Temetőkápolna (Herceghalom) 

Érd MJV és 


Kaptárkövek (Diósd) 

Szidónia-hegy (Érd) 

Fundoklia-völgy (Érd) 

Kakukk-hegy (Érd) 

Sánc-hegy (Érd) 

Czabai-kert (Érd) 

Érdi magaspart (Érd) 

Érdligeti Bercza-kert (Érd) 

Beliczay-sziget (Érd) 

Sánc-hegy 

(Százhalombatta) 

Horgásztó 


Öreg-hegy (Tárnok) 

Új-hegy (Tárnok) 

Anasztázia-puszta (Tárnok) 

Benta-patak völgye 

(Tárnok) 

Halastó (Tárnok) 

Kálvária-domb (Sóskút) 

Kőfejtő (Sóskút) 

Érd-Diósd-Százhalombatta- 

Tárnok-Pusztazámor-Sóskút-Érd 

Budaörs-Budafok-Budatétény- 

Nagytétény-Érd-ófalu- 

Százhalombatta-óváros- 

Dunafüred 

Százhalombatta-Tárnok-Sóskút- 

Pusztazámor-Etyek-Biatorbágy 

Új-hegy borospincéi (Tárnok) – 

Sóskút – Diósd – Érd 

Szent-Gellért kápolna (Diósd) 

Postamúzeum Rádió- és Televíziótörténeti 

Kiállítóhelye (Diósd) 

Kutyavár (Érd) 

Fundoklia-völgy (Érd) 

Minaret (Érd) 

Szent Sebestyén-kápolna (Érd) 

II. Lajos Emlékmű (Érd) 

Sina-kastély (Érd) 

Szenvedő Krisztus-kálváriakápolna (Érd) 

Szent Mihály rk. templom (Érd) 

Plébánia (Érd) 

Napház Galéria (Érd) 

Wimpfen-kúria – Magyar Földrajzi Múzeum (Érd) 

Érd-Százhalombattai földvár (Érd) 

Óváros (Százhalombatta) 

Szent István rk. templom (Százhalombatta) 

Szerb ortodox templom (Százhalombatta) 

Matrica Múzeum (Százhalombatta) 

Régészeti Park (Százhalombatta) 

Bronzkori földvár (Százhalombatta) 

Szűz Mária rk. templom (Tárnok) 

Szent Rókus-kápolna (Tárnok) 

Kőbánya (Tárnok) 

Kálvária-domb (Sóskút) 

Andretti-házak (Sóskút) 

Kisboldogasszony rk. templom (Sóskút) 

Kőfejtő (Sóskút) 

Thermál Hotel Liget (Érd) 

Városi Szabadidő 

Központ 


Városi strand 


Tóth Lovastanya 


Budai Golf Club (Diósd) 

Sóskúti Lovas Sport Klub 

(Sóskút) 

69




Kiemelt fontosságú az egy-két napos, hétvégi programok kínálatának bővítése a fővárosi 

igényeknek megfelelően. A színvonalas attrakciók szűkössége folytán több napos programok 

kialakítására csak a kistérség határain túli programelemek integrálásával nyílik lehetőség. A 

kistérség határain átnyúló turisztikai programcsomagok kialakítása megkívánja, hogy 

megtörténjen a kapcsolatfelvétel a szomszédos térségek turizmusfejlesztésben érdekelt 

szereplőivel, s hogy a kapcsolatfelvétel után folyamatos és eredményes együttműködés 

valósuljon meg, különös tekintettel a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesületre, amely 

az elmúlt években színvonalas programkínálatot alakított ki a Zsámbéki-medencében és 

térségében, Biatorbágy, Herceghalom és Pusztazámor turisztikai kínálatára is kiterjedően. A 

dunai hajókikötő-rendszer kiépítése ugyanakkor a Csepel-sziget turisztikai 

programcsomagjaihoz történő kapcsolódás lehetőségét teremti meg. 

A tematikus útvonalak megtervezésébe és kialakításába szükséges bevonni a szakmai 

szervezeteket és a megvalósításban érdekelt civil szervezeteket is, míg a magánszféra 

szolgáltatásait is magában foglaló komplex programcsomagok kialakítása utazásszervező, 

illetve programszervező vállalkozások közreműködésével történhet. 

Programcsomagok kialakítására egy-egy település által kínált látnivalók fejlesztését 

követően, települési szinten is alkalom nyílik. Ilyen lehetőséget kínál Budaörsön – a beépített 

programelemek számától függően – az egy illetve fél-napos időtöltést kínáló sétaút. Ez a 

komplex program a város – 3.1.5.1. Tevékenység alatt már feltűntetett – attrakciói közül fűz 

fel jó néhányat egy sétaútvonalra. A szakrális helyeket (belvárosi templom, Kőhegy – 

Kálvária) összekötő sétaút mentén a város számos védett építészeti értéke található, 

beleértve a présházak és picék sorát is, ami lehetőséget nyújt egy borkóstolással összekötött 

pincelátogatásokra is. A sétaútvonal gyalogtúrává bővíthető a Budai Tájvédelmi Körzet felé, 

illetve egy abban tett túra utolsó, pihenő szakasza lehet. 

A tematikus utak csoportjába tartózhat a kistérségi ásatások és lelőhelyek felfedezése. 

Elemei elsősorban Budaörshöz (a Vicus Teuto Római villa-alap, a régészeti bemutatóhely, 

Csíki Pihenőpark (Árpád-kori romokkal)) és Százhalombattához az országos hírű Régészeti 

Parkhoz köthetők. 



szakmai szervezetek, civil szervezetek 

turisztikai szolgáltatók 

utazásszervező, programszervező vállalkozások 

Monitoring 


tematikus utak 

70


turisztikai programcsomagok 

Eredmények 

vendégforgalom 

a kistérségbe látogatók átlagos tartózkodási ideje 

vendégéjszakák 

Hatások 






Projekt csoport Projekt címe Projektgazda 

Térségi 

Budaörs és 

vonzáskörzete: 

Érd és 


Dél-Buda környéki 

borút kialakítása 

Régészeti feltáró 

tematikus körút 

Budaörs ásatásait és a 

százhalombattai 

Régészeti Parkot 

magában foglalva 

Szakrális pontok és 

építészeti értékek 

felfűzése egy 

sétaútvonalra 

Budaörsön: (A 

belvárosi templom és a 

Kőhegy összekötése a 

sétaút menti 

présházak, borozók 

megtekintése, 

hagyományőrző népi 

(kézműves) termékek 

kirakodó vására 

Évente megjelenő 

Európa-napok a 

Majális rendezvény 

szervezése, 

programfüzet kiadása 

Érdi Napok 

rendezvénysorozat 

megrendezése, 

programkínálatot 

tartalmazó füzet 

kiadása és terjesztése 

a hazai és nemzetközi 

turisztikai szolgáltatók 

részére 

A projekt 


kompetencia 

szintje 

Várható 

költsége 

Megvalósí 

tás 

időtávja 

Kistérségi Társulás kistérség 30 millió Ft 2007-2008 

Budaörs és 




Érd MJV 


Érd MJV 


Települési 

települési 

települési 

évente 

(2007-) 

évente 

(2007-) 

71


Kilométeres utcabál 

rendezvény 

szervezése 


tartalmazó füzet 

kiadása 

Érd MJV 




települési 

évente 

(2007-) 

3.1.5.3. Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai 

marketing fejlesztése 


A Budaörsi kistérségben a turizmusfejlesztési tevékenység hatékonyságának növelését 

gátolja, hogy a térségi szintű turizmusfejlesztésnek nincsenek meg a szervezeti keretei, és 

ezáltal a turizmusfejlesztési tevékenység nincs kistérségi szinten összefogva, holott a 

turizmus jelentős mértékben térségi szinten szerveződő ágazat és fejlesztése térségi 

szemléletet, térségi koordinációt igényel. 

A nem megfelelő térségi szintű turizmusfejlesztési tevékenységgel összefüggő probléma a 

közösségi marketingtevékenység elégtelensége, melyben szintén megmutatkozik a 

kistérségi koordináció hiánya. A kistérségnek nincs kialakult egységes arculata, amely 

megkülönböztetné más térségektől és megkönnyítené komplex termékként történő 

kiajánlását, valamint az alkalmazott marketingeszközök köre és minősége sem szolgálja 

megfelelően a turisztikai kínálat népszerűsítését. Ebből adódóan a kistérség jelentős 

hátrányban van más térségekkel szemben, hiszen a sikeres marketingtevékenység a 

turistákért és a befektetőkért folyó versengés kulcsfontosságú eszköze. 

A tevékenység a turizmusfejlesztés és a marketingtevékenység hatékonyságának javítását 

tűzi ki célként, melyet a turizmusfejlesztés szervezeti kereteinek megteremtésén, a 

turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek megfelelő személyi és tárgyi feltételeinek 

biztosításán, az együttműködések ösztönzésén, illetve a marketingeszközök szélesebb körű 

használatán keresztül kíván elérni. Mindezek mellett a tevékenység kiemelt célja, hogy a 

turizmusfejlesztésben résztvevő szervezetek minél széleskörűbb és minél szorosabb 

együttműködést valósítsanak meg egymás között, különös tekintettel a fejlesztési források 

megszerzésére. 


A turizmusfejlesztés szervezeti kereteinek megteremtése több alternatívát is kínál. A 

turizmusfejlesztési koordinációs feladatok ellátása megoldható egyrészt a Kistérségi Irodán 

belül egy menedzsmentszervezet létrehozásával, vagy az ellátandó feladatokkal egy, a 

Kistérségi Iroda alkalmazásában álló, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező 

szakember bízható meg. Másik lehetséges megoldás lehet egy kistérségi Tourinform iroda 

létrehozása, vagy a feladatoknak a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesülethez történő 

delegálása, amely a Zsámbéki-medence, illetve az egyesülethez csatlakozott szomszédos 

települések által alkotott térség turizmusfejlesztési koordinációs feladatait látja el 

eredményesen. Az egyesületnek a Budaörsi kistérség településeivel való kibővülése a 

kistérségnek és az egyesület tagjainak egyaránt érdekében áll: az egyesülethez való 

72




csatlakozással a Budaörsi kistérség számára megoldottá válik a turizmus 

menedzsmentfeladatainak ellátása, míg a térség egésze profitál abból, ha a Budaörsi 

kistérség és a Zsámbéki-medence térségének turisztikai kínálata együttesen kerül 

kiajánlásra. Mindhárom esetben elsődleges fontosságú, hogy biztosítva legyenek a feladatok 

ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek. 

A turizmusfejlesztés kapcsán felmerülő menedzsmentfeladatokat ellátó szervezetnek a 

kistérségi turizmus tervezésének és fejlesztésének koordinációja mellett a forrásszerzés és a 

marketingtevékenység is feladatai közé tartozik. Amennyiben a koordinációs feladatok a 

Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesülethez, vagy a későbbiek során a Tourinform 

irodához kerülnek, mindkettejüknek szoros együttműködést megvalósítaniuk a kistérségi 

irodával, különösen a forrásszerzés tekintetében. 

A közösségi marketingre kulcsfontosságú feladat hárul a kistérség turisztikai termékeinek a 

megfelelő célcsoportokhoz történő eljuttatásában. A közösségi turizmus-marketing 

menedzselése, illetve a kommunikációs és PR tevékenység tervezése során figyelembe kell 

venni, hogy a rekreációs turisztikai termékeket legelőször is a főváros lakosságának, illetve a 

térség vállalkozásai körében szükséges népszerűsíteni. Turisztikai termékektől és 

célcsoportoktól függetlenül fontos, hogy kialakításra kerüljön egy egységes turisztikai arculat, 

s hogy a promóciós anyagok ezen egységes arculat szerint készüljenek. 



szakmai szervezetek, civil szervezetek 

turisztikai vállalkozások 

Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület 

Magyar Turizmus Rt. 

Monitoring 


kistérségi turizmusfejlesztési szervezet 

egységes kistérségi arculatú promóciós eszköz 

Eredmények 

turisztikai fejlesztési források 

turisztikai beruházások 

turisztikai marketingtevékenység hatékonysága 

kistérség turisztikai kínálatának ismertsége 

Hatások 




73





A területfejlesztésben érdekelt intézmények, valamint a civil szereplők 

kapacitásépítése (Regionális Operatív Program 3.1.) 

3.1.6. Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú 



A jelenlegi, elsősorban strukturális munkanélküliségi helyzet javítása 

A veszélyeztetett csoportok munkához jutási esélyeinek növelése 

A térség munkaerő bázisának helyben foglalkoztatása 


A Budaörsi kistérség foglalkoztatási helyzete az országban átlagosan mutatkozó helyzettől 

jóval kedvezőbb állapotot mutat. A munkanélküliségi ráta ennek megfelelően a megyei 

átlagnál jóval kedvezőbb. A kedvező mutatókra jellemző, hogy a kistértség gyakorlatilag 

munkaerőhiánnyal küszködik ezért jellemzően megjelent a nagyobb számú külföldi – 

elsősorban Szlovákiából és Romániából származó – munkaerő is. 

A kistérségben megtelepedő ill. megtelepedni szándékozó termelő vállalkozások körében 

ismert, hogy a kistérségben és annak környezetében fogytán van a szakképzett munkaerő, 

ami elrettentheti vállalkozásokat a letelepedésétől. 

A munkaerő térségen belüli és annak határát átlépő mozgása rendkívül intenzív. Ez a 

kereslet és kínálat strukturális eltérésének következménye. Jelentős Budapest vonzerejének 

nagysága elsősorban a magasan kvalifikált munkaerő körében, akik a térségen belül nem 

találnak képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Ugyanakkor a kistérség településein 

működő vállalkozások munkaereje is jelentős részben „beingázó”. Ennek következtében 

jelentős napi szintű munkaerő „csere” zajlik. 

A feszültség oldása a foglalkozatók, munkaügyi központ és a képzőhelyek összehangolt 

tevékenységének megszervezését indokolja. A foglalkozatási helyzetet különféle 

eszközökkel befolyásolni képes térségi szereplők között a párbeszéd akadozó. Míg a munkát 

keresőkről szinte teljes, a munkaadókról és azok igényeiről rendkívül hiányos információk 

állnak rendelkezésre, ami akadályozza a keresleti és kínálati oldal összehangolását. 

Az ingázók és helyben foglalkoztatottak arányának problematikáján túl a térség humán 

erőforrás tekintetében kiemelt problématerülete az egy munkanélküliség szempontjából 

kiemelten veszélyeztetett csoportok: egyrészt a 25-35 éves másrészt kisebb mértékben az 

50 év feletti korosztály. Az első veszélyeztetett csoportot elsősorban a szülés után 

elhelyezkedni képtelen kismamák jelentik. 

Indokolt a kistérségben egy a kereslet-kínálati oldal összehangolását célzó stratégia mentén 

szerveződő oktató központ létrehozása is. Jelenleg Érden és Százhalombattán vannak 

74




szakképző intézmények, amelyek képzési struktúrájuk alapján csak korlátozott mértékben 

alkalmasak a térségi képzési igények kielégítésére. 


Az intézkedés részeként az alábbi fő tevékenységi irány jelölhető ki: az egyik a 

munkaerőpiac szereplői közötti párbeszéd és hatékony feladatszervezés érdekében 

intenzívebb kapcsolat fenntartása, amelynek részben célja a hatékony információcsere, a 

foglalkoztatók munkaerő igényeinek pontos felmérése és a képzések rugalmas alakításával 

történő hatékony reagálás. A jelenlegi igényfelmérés szórványos esetleges és csak azon 

cégekre korlátozódik, akik felveszik a kapcsolatot a munkaügyi központtal, vagy valamilyen 

más módon kapcsolatba kerül vele. 

Az intézkedés ezen része ezt az esetlegességet szűnteti meg. A szereplők kölcsönös 

informálása és ezzel a munkaügyi helyzet alapos ismerete lehetővé teszi a hatékony 

„rászervezést” azaz a munkaerő kínálat ismeretében a kereslet és kínálati oldal 

harmonizációját megalapozását. 

Ez az igényeknek megfelelő képzések megszervezésén túl lehetővé kell, hogy tegye a 

munkanélküliséggel különösen veszélyeztetett csoportok (romák, szülés után munka 

világába visszatérni kívánó nők, 50 év felettiek) (re)integrálódását. 

Ennek megfelelően az intézkedés javasolja a foglakoztatásban érintett intézmények, 

gazdasági szervezetek (Pest Megyei Munkaügyi Központ Budaörsi és Érdi 

Kirendeltségeinek, munkaadók), szakképzésben érintett szervezetek (akkreditált 

képzőhelyek, középiskolák) a keresleti és kínálati oldal maximális ismeretén alapuló 

rendszeres párbeszédét. Ez nem csupán a strukturális problémák részleteinek feltárását 

szolgálná, hanem a megoldások összehangolását is. 

A kismamák elhelyezkedési problémáinak megoldása egy másik ellátási terület, a bölcsődei 

szolgáltatás kiterjesztését, annak munkavállalást lehetővé tévő formáinak elterjesztését 

igényli (IV. Intézkedés). 

Az intézkedés tartalmaként térségi szinten támogatott egy térség határain is átnyúló 

vonzáskörzettel rendelkező szakirányú képzést biztosító középfokú intézmény létrehozása, 

amely a kistérségben és Budapesten már működő szakképzéssel foglalkozó 

intézményekkel, valamint a munkaerő keresleti oldalával egyeztetve végezné szakképző 

tevékenységét nappali tagozatos rendszerben illetve a felnőttoktatás keretén belül. 

A Pest Megyei Önkormányzat és a kistérség településeinek konzorciumi megállapodásával a 

Munkaügyi Pályázati Alaphoz benyújtott pályázata alapján kidolgozott fejlesztési terv az 

intézkedés céljainak megvalósulását irányozzák elő. 


Az intézkedés várható hatásaként struktúráját illetően összehangolásra kerül a 

munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala. Ezzel javul a foglalkoztatás térbeli struktúrája is 

hiszen mind többen találnak helyben munkahelyre, ezáltal tompul az ingázás jelentősége. A 

munkaügyi egyeztetési tevékenység munkájának pontosabb megalapozásával (teljeskörű 

75




kínálati és keresleti felmérés) lehetővé válik a munkaerő keresleti, kínálati oldalának 

feszesebb összehangolása, lehetőség adódik az ingázók arányának és ezáltal járulékos 

költségeinek csökkentésére. 

A járulékos fejlesztések végrehajtásával csökken a veszélyeztetett csoportok 

munkanélkülieken belüli aránya. 

A középfokú oktatási intézményekben zajló szakmai képzés szorosabb összhangba kerül a 

térségi igényekkel. 


Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és 

érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével 

A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése 

3.1.6.1.Tevékenység: Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség 

gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével 


A tevékenység célja, hogy a kistérségben tapasztalható strukturális jellegű munkaerő 

gazdálkodási probléma enyhüljön. A kistérésben nem a magas munkanélküliségi ráta 

indokolja a munkaerő piac szereplői tevékenységének összehangolását, hanem az a tény 

hogy a munkaerő képzettségéből adódó kínálati oldal szerkezete gyakorta nem egyezik a 

keresleti oldal igényeivel. További probléma, hogy a Pest Megyei Munkaügyi Központ 

Kirendeltségei nem rendelkeznek teljes körű adatbázissal a térség vállalkozásival és azok 

munkaerőigényeivel kapcsolatban. A munkaerőigények ismerete nélkül a megyei szinten 

szervezett átképzési, felnőttképzési programok nem fedik le a valós piaci igényeket. Ezért 

annak ellenére, hogy az egyeztetések folyamatosak a szereplők között és azok a lehető 

legszélesebb eszköztárat alkalmazzák az egyensúly megteremtéséhez a keresleti és kínálati 

piac egyensúlyának megteremtéséhez az alkalmazók, munkavállalók, Megyei Munkaügyi 

Központ és annak kirendeltségei az érdekvédelmi szervezetekés az önkormányzatok 

nagyobb fokú együttműködésére van szükség. 

A Budaörsi kistérségben a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolása 

érdekében tett lépések között szerepel, hogy az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági 

Szakközépiskola (Budaörs) olyan kezdeményezéssel élt a felnőttképzés szervezésére és 

bonyolítására vonatkozóan, amelynek szakmai, humán erőforrásbeli és infrastrukturális 

lehetőségei jelenleg is adottak az intézménynél és a szakképzési kínálat kiterjesztését teszik 

lehetővé. Mindezzel az új szakmák elsajátítását lehetővé tevő képzések válhatnak 

elérhetővé Budaörsön és így a kistérségben. 

A munkaerő-piaci egyensúly keresleti és kínálati feszültsége térben is megjelenik, a 

nagymérvű ingázásban fejeződik ki. Budapest közelségében ez a folyamat teljesen 

természetes, ugyanakkor a kistérség települési közötti, kistérségre jellemző nagyságrendű 

munkaerőcsere nem indokolt és komoly strukturális feszültségeket takar. 

76




Egyebek mellett probléma, hogy a keresleti és kínálati oldal elvi találkozásakor, a kétkezi 

munka háttérbe szorulása állandó hiányt generál számos szakmát illetően, pl. a munkaügyi 

kirendeltség vezetőjének információja szerint szükség lenne számos kőművesre, miközben 

azok át kívánják képeztetni magukat, pl. biztonsági őrré, illetve miközben igény híján 

megszűnik a kőműves képzés térség egyetlen szakiskolájában. 

Emiatt fontos az oktatás alacsonyabb szintjén (általános iskolák felső tagozata) elindítani a 

képzési irányokkal kapcsolatos tudatformálást, amiben a Munkaügyi Központ kirendeltségei 

komoly szerepet játszanak és játszhatnak. 


A tevékenység keretében javasolt tehát a munkaerőpiac szereplőinek szorosabb 

kapcsolattartása, amelynek koordinátora lehetnek a Munkaügyi Központ kirendeltségei, 

illetve az érdekvédelmi szervezetek. 

A kölcsönös információcserében akkor válnak a szereplők igazán érdekelté, ha munkájukat 

ezzel megkönnyítik. A vállalkozások könnyebben jutnak képzett munkaerőhöz és épülnek be 

egyes beszállítói rendszerekbe; ha képes (ek) hatékony igényfelmérésre a szakmai 

képzéssel foglalkozó középiskola (ák) beindított szakirányaira megfelelő számban 

jelentkeznek. 

A munkaerő-piaci információk csak a vállalkozások egy részről áll rendelkezésre jelenleg és 

negyedévente frissítésre kerül a munkaügyi kirendeltségek adatgyűjtése eredményeként. 

Fontos, hogy ebbe az adatgyűjtési körbe a munkaadók minél szélesebb – lehetőleg teljes 

köre – bekapcsolódjon. 

A rugalmas képzési átképzési struktúrák kiépítéséhez fontos, hogy a térség gazdasági 

szolgáltatást végző szereplői (kamarák, ipartestületek, könyvelő cégek stb.), illetve a helyi 

iparűzési adók kapcsán információval rendelkező önkormányzatok – a munkaügyi központ 

kirendeltségének koordinálásával – együttesen működtessenek egy igényekre vonatkozó 

adatbázist. 

A megyei szinten túl térségi szinten is javasolt a munkaügy egyeztetések folytatása. Az 

egyeztetések résztvevői a foglakoztatásban érintett intézmények, gazdasági szervezetek – 

Pest Megyei Munkaügyi Központ Budaörsi és Érdi Kirendeltsége, szakképzésben érintett 

iskolák, munkaadók, kamarák – akik évente legalább két – a kistérség által kezdeményezett 

– alkalommal tanácskoznak az aktuális munkanélküliségi helyzetről, a vállalkozások oldalán 

jelentkező munkaerőigények jellegéről és annak lehetőségeiről, hogy az iskolarendszeren 

belüli és kívüli képzés ezekre az adottságokra hogyan képes reagálni új képzési ajánlataival. 

Javasolt legalább egy ülést az aktuálisan következő iskolai év szervezési, előkészítő 

időszakában megtartani, hogy a javaslatok beépülhessenek a képzési intézmény következő 

évi „kínálatába”. 


 

Pest Megyei Munkaügyi Központ 

77




Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségei 

kamarák 

térségi vállalkozások 

a térség középfokú szakképző intézményei 

a térségben aktív felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek 


Monitoring: 


munkaügyi keresleti adatbázis megvalósulása (összefüggésben a vállalkozói 

adatbázissal) 

rendszeres munkaügyi egyeztetések 

Eredmények 

Egyeztetésekre alapozott sikeresen lebonyolított kurzusok száma nüvekszik 

A kurzusokon részt vevő és sikeresen elhelyezkedő munkaerő száma növekszik 

Megszűnnek a strukturális súrlódások a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala 

között 

Hatások 

Összhangba kerül a munkaerőképzés és vállalkozók részéről felmerülő igény képzési 

szerkezete, ezáltal csökken a munkanélküliek (különösen a tartós munkanélküliek) 

száma 





A kistérségi szintű 

munkaerő 

gazdálkodási 

egyeztetési fórumok 

szervezése, 

célirányos, 

tudatformáló 

találkozók 

megszervezése 

Munkaügyi 

központ, 

kamarák és 

Kistérségi 

Iroda 

kistérségi, 

megyei 

Várható 

költsége 

(Ft) 

Folyamatos, 

minimál 

költségű 






időtávja 

2007-től 

folyamatos 

78




3.1.6.2.Tevékenység: A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi 

fejlesztése 


A Budaörsi kistérség számos magas színvonalú képzést biztosító középfokú oktatási 

intézménnyel rendelkezik, amelyek elsősorban az egyetemi, főiskolai felkészítésben méltó 

társai a neves budapesti intézményeknek, illetve közgazdasági, informatikai ismereteket 

oktatnak jelentős sikerrel. Ugyanakkor, a kistérség intézményei nem képesek az igényeknek 

megfelelő szinten biztosítani a képzést számos – egyébként a térségben keresett – szakmát 

illetően, tehát az ilyen jellegű képzésben részt vevő tanulók jelentős hányada Budapesten 

végzi tanulmányait, ennek következtében naponta jelentős távolságokat megtéve ingázik. 

A kistérségben működő termelő vállalatok gyakran jelentős munkaerőhiánnyal küszködnek, 

aminek részben az is oka, hogy nincs a térségben megfelelő alapfokú szakmai 

felkészültségű munkaerő, a fiatalok gyakorlati oktatásban nem vagy nem megfelelő 

színvonalon részesülnek, a fizikai munka (szakmunka) renoméja igen alacsony színvonalon 

van. 

Mindemellett hiány mutatkozik a munkaerőpiacon könnyedén értékesíthető felsőfokú 

szakképesítéssel rendelkező munkaerőből is, amely egy országosan jelentkező probléma. 

Ennek oka elsősorban, hogy miközben az elmúlt 8-10 évben többszörösére nőtt a 

diplomások száma, a gazdaság legkülönfélébb területein hiány mutatkozik többféle 

gyakorlati munkakör betöltésére alkalmas magas színvonalon képzett, felkészült 

szakemberekben: tehát nem feltétlen a csúcs vezetői szinten, hanem a szakmai munkát 

operatív szinten irányító és magas szinten elvégző szakmailag maximális felkészültséget 

igénylő szinteken. 

Erre a csoportra igény mutatkozik a Budaörsi kistérségben letelepedett hazai és multinacionális 

vállalatoknál is. A hazai felsőoktatás Bolognai Folyamaton 5 belül zajló 

átszervezése teret ad a felsőoktatás átszervezésére, ahol a felsőfokú szakképzés 

fokozatosan nagyobb teret, lehetőségeket és presztízst kell, hogy kapjon a jelenleginél. 

Ugyanakkor lehetőséget kell, hogy teremtsen a felsőoktatás jövőbeni alapszintjébe történő 

belépésre is. 


5 Az 1999-ben Magyarország által is aláirt Bolognai Nyilatkozat célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes 

Európai Felsőoktatási Térséget hoznak létre, összehangolják és összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási 

rendszerüket. A felsőoktatás modernizációja tehát nagyrészt a Bolognai Folyamat irányelveinek megfelelően 

elindult. 

A Bolognai Folyamat egyik legfontosabb következménye a felsőoktatás jelenlegi intézményi és képzési 

struktúrájának átalakulása. A képzés három egymásra épülő képzési ciklusból áll. A 6-8 féléves alapképzés (BSc) 

az első ciklus, mely a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, 

egyúttal megfelelő elméleti képzést is biztosít a tanulmányok mesterfokon történő folytatásához. Az MSc képzés 

2-4 féléves és két kimenete van: vagy a munkaerőpiac vagy pedig a doktori képzés. 

79




A fejlesztési javaslat egy, a kistérség településeinek egyetértésével, a kistérség középfokú 

oktatási intézményeivel és budapesti képzőhelyeivel – az átfedések és a felsőfokú képzés 

elérésének megkönnyítése érdekében – egyeztetett struktúrájú és képzési profilú és 

térségbeli foglalkoztatási igényekhez igazodó, multi-funkciós középfokú oktatási intézmény 

létrehozása. Egy olyan intézményé, amely a hagyományos középiskolai képzésen túl 

speciális képzési profillal is rendelkezik és tevékenységébe bevonja a kistérség gazdasági 

szereplőit is. 

Az intézmény elhelyezkedése és képzési hagyományaira alapozva Érd MJV-ben jönne létre. 

Ezen oktatási komplexum a hagyományos középiskolai képzésen túl olyan oktatási profillal 

rendelkezik majd, amely figyelemmel van, igazodik a térségben jelentkező munkaerő-piaci 

igényekhez, melyeket várhatóan a város déli határán épülő M6-os autópálya által generált 

gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) fejlesztések alakítanak majd. Az oktatási intézmény e 

speciális szakképzés biztosítása révén nemcsak a városban élők, hanem a kistérség többi 

településén lakó iskolaválasztás előtt álló diák számára is vonzó lehetőséget kínál. 

Első lépésként sor kerül azoknak a tanulmányoknak, felméréseknek az elkészítésére, 

melyek a várható demográfiai helyzet feltérképezésével, valamint a foglalkoztatási igények 

felmérésével segítik az intézmény oktatási profiljának kialakítását. Ezzel párhuzamosan a 

területbiztosítással járó feladatok végrehajtását követően sor kerül az intézmény 

megtervezésére, megépítésére, majd következő lépcsőben, de részben az előző 

tevékenységekkel párhuzamosan biztosításra kerülnek az intézmény működéséhez 

szükséges személyi és tárgyi feltételek. 

A középfokú képzés kiemelt kezelése mellett fontos, hogy a felsőfokú szakképzés illetve a 

felsőoktatás más formái is jelen legyenek a kistérségben. A Budapesti Gazdasági Főiskola 

jelentős hangsúlyt fektet a felsőfokú szakképzés, az egyetemi alapképzés (BSc) új 

programjainak kidolgozására, a munkaerőpiacon közvetlen hasznosuló magas színvonalon 

képzett szakemberek képzésére. A Gazdasági Főiskola és Budaörs város között a képzés 

egyes formáinak kihelyezésével kapcsolatosan egyeztetések történtek. 

A projekt kistérségi jelentőségű volna, különösen amennyiben a rajta keresztül magasan 

képzett fiatal lakosság egyre nagyobb arányban lenne képes munkahely szempontjából is a 

térségben maradni és nem Budapesten keresnék boldogulásukat a munkaerőpiacon. 


Budaörs Város Önkormányzata 

Érd MJV Önkormányzata 


Budapesti Gazdasági Főiskola 

kistérségben működő jelentősebb, elsősorban termelő nagyvállalatok, amelynek 

jelentős a munkaerőigénye 

továbbtanulási lehetőséget biztosító intézmények 

Pest Megyei Önkormányzat 

80




Monitoring: 


Képzési központ megvalósulása 

Eredmények 

A helyi foglalkoztatók munkaerő problémái (mennyiségi és minőségi tekintetben is) 

megszűnnek. 

Csökkennek a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala közötti feszültségek. 

Hatások: 

Tovább csökken a munkanélküliség 






Kistérségi feladatokat 

ellátó középfokú 

oktatási intézmény 


Felsőfokú képzés 

beindítása 

Budaörsön 

Érd MJV 




Várható 

költsége 

(Ft) 

települési 1,9-2,1 

milliárd Ft 

települési 

nem 

becsülhető 





időtávja 

2007- 

2010 

81




3.2. II. PRIORITÁS: A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE, A SZOLGÁLTATÁSOK 

SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE 6 

3.2.1. Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása 


A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek, kapcsolatrendszerének javítása 

A településközi együttműködési csatornák úthálózat általi magasabb színvonalú 

támogatása, kiszolgálása 

A kistérség természeti-környezeti állapotának megőrzése, javítása 

A települések tehermentesítése a tranzitforgalomtól 

A települések közlekedésbiztonságának növelése 

A belterületi utak fejlesztése 

A közforgalmú buszközlekedés viszonylatszervezésének úthálózat általi támogatása, 

kiszolgálása 

Az elővárosi vasútközlekedés igénybevételének elősegítése 

A közforgalmú tömegközlekedés integrációjának közúthálózati támogatása 


A Budaörsi kistérség kiemelkedően kedvező közlekedésföldrajzi helyzete ellenére a 

Budapest központú, sugaras rendszerű közúthálózati struktúra minden hátrányát elszenvedi. 

A kistérség sajátos „tölcsérszerepénél” fogva gyakorlatilag a Dunántúl főváros irányú 

közlekedésének délnyugati forgalomgyűjtő területe. A hatalmas forgalmi terhelést a 

kapacitáshatárukat elért gyorsforgalmi utak nem képesek levezetni, a kistérség 

mellékúthálózata pedig alkalmatlan gyorsforgalmi utak tehermentesítésére. 

A települések belterületi útszakaszai (néhány kivételtől eltekintve), illetve az alsóbbrendű 

utak rossz minőségűek (földutak, a meglévő szilárd burkolatú utak állapota). 

Az intézkedés révén választ kell adni a szuburbanizációs folyamat által gerjesztett 

közlekedési kihívásokra, illetve a kistérség belső kapcsolatrendszerének hiányosságaira. 


Az intézkedésen belüli tevékenységek keretében számos közútfejlesztési javaslat kerül 

megfogalmazásra, melyek illeszkednek a kitűzött célokhoz és elősegítik azok elérését. Így 

hangsúlyosan foglalkozik a csomóponti és egyéb közúthoz köthető fejlesztésekkel, melyek 

egyrészt közlekedésbiztonsági, másrészt a hálózat kapcsolatrendszerének, a hálózatosság 

kiteljesedését erősítő szempontok alapján jutnak kiemelt szerephez. Emellett – bár nem 

kistérségi kompetenciaszint – áttekinti a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos fejlesztési 

elképzeléseket, javaslatot tesz a matricarendszer átdolgozására, már csak a szükséges 

6 

A fejlesztési javaslatokat tartalmazó térkép a fejezet végén található. 

82




közúti kapcsolódási lehetőség feltárása okán is. Összefüggéseiben próbál választ adni az 

egyéni és közforgalmú közlekedés viszonyrendszerében feltárt hiányosságokra, valamint 

javaslataival illeszkedik az elővárosi vasúti és autóbusz szolgáltatás, valamint a kapcsolódó 

fejlesztések integrációjához, miközben a környezeti szempontok érvényesítésére is 

törekszik. 


Az intézkedés várható hatásaként kiszélesedik a kistérség települései közötti közúti 

kapcsolatrendszer, a hálózatosság erősödésével pedig jelentősen könnyebbé válik a 

települések elérhetősége, miközben lerövidülnek az utazási idők. A települések belterületi 

szakaszai mentesülnek az átmenő forgalom terhe alól, illetve a minőségi fejlesztések révén 

komfortosabb utazási feltételeket nyújt a közúthálózat. A kapcsolódó fejlesztések nyomán 

megnövekszik a közlekedés biztonsága mind a települések belterületén mind, pedig a 

különösen balesetveszélyes csomópontokban. A közúthálózat hatékonyan lesz képes 

kiszolgálni az integrált közforgalmú tömegközlekedés által támasztott feltételeket, mely által 

is érvényesülni fog a fenntartható fejlődés elve. 


Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is 

szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése 

Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos 

fejlesztések 

3.2.1.1. Tevékenység: Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok 

tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése 


A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatrendszer bővítése nemcsak a települések közötti 

társadalmi-gazdasági kohézió és együttműködés erősítése érdekében fontos, de a kistérség 

„tölcsér-effektust” magán hordozó közúthálózatának haránt irányú elemekkel való oldását is 

eredményezi. A kistérség közúthálózatának Budaörs és Érd MJV települések által 

meghatározott forgalomáramlási súlypontjait új transzverzális irányú utak kiépítésével 

szükséges ellensúlyozni, minek következtében éppen ezen központi területek forgalma 

csökkenthető. Mivel a meglévő közúthálózat számos szakasza elérte kapacitáshatárát, ezért 

szükséges új utak kiépítésével, a meglévők korszerűsítésével a hálózatosságot javítani. 


Autópályák elérését javító csomóponti fejlesztések 

• Az M7 autópálya tárnoki csomópontja jelenleg csak a Budapest felé, illetve onnan érkező 

forgalmat szolgálja ki, a balatoni irányt nem. Ezért javasolt a meglévő csomópont átépítése, 

kibővítése annak érdekében, hogy a tárnoki csomópont teljes értékűvé váljon. A fejlesztés az 

83




NA Rt. hatáskörébe tartozik, a kistérség, az érintett település, Tárnok a megvalósítás 

előkészítésében lehet együttműködő partner. 

• Az M7 autópálya Érd, Iparos úti csomópontja forgalomtechnikailag már nem képes 

zökkenőmenetesen kiszolgálni az autópályára történő le- és felhajtást, mivel meglévő 

kiépítettsége okán az érdi becsatlakozás igen körülményes. Folyamatban van a meglévő 

csomópont átépítése, kiegészítése egy Budapest irányú közvetlen felhajtó ággal. 

Gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos megállapítások 

• MO – Az autóút tervezett kapacitását messze meghaladó forgalmat szolgál ki, ezért a 

kistérséget érintő szakaszán tervezett a 2x3 sávosra történő bővítés. A kistérségen belüli 

hiányos haránt irányú utak miatt nem csak a tranzitforgalom, de a helyi célforgalom is itt 

bonyolódik. Az M6 tervezett becsatlakoztatásával az M0 további terhelése valószínűsíthető, 

ezért a kistérségben szükségszerű az M0-t tehermentesítő, haránt irányú útvonalak 

biztosítása. 

• M1-M7 – Az autópályák fő jellemzői megmaradnak, az autópálya-kezelő burkolat 

rekonstrukciót tervez. 

• M6 – 2006. júniusában átadásra került az autópálya érdi tető Dunaújváros közötti 

szakasza, míg az M0-ig tartó szakasz forgalomba helyezése jövő év első felében tervezett. 

Az autópályával jelentősen tehermentesítődik a 6 sz. főút (melynek útburkolata felújítandó) 

és az általa érintett belterületi szakaszok. A nyomvonalon tervezett csomópontok a kistérség 

érdekeit kedvezően szolgálják. 

• M100 – Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának nagytávú (2034-ig szóló) fejlesztési 

koncepciójának nem végleges fejlesztési javaslatai között megjelenik egy 

Százhalombatta/M6-M7-M1-M10/Esztergom(Szlovákia) nyomvonal, mely elsősorban 

Budapest nyugati elkerülését szolgálja, ugyanakkor fontos haránt irányú kapcsolatot jelöl ki, 

tehermentesítve a kistérségen áthaladó tranzitforgalomtól az M0-t és az alsóbbrendű utakat, 

belterületi szakaszokat. Az M100 gyorsforgalmi út bizonytalan sorsa, és ennélfogva előre 

nem kalkulálható idejű megvalósulása miatt egy másik nyomvonalon, településeket 

elkerülve, főútparaméterekkel kiépített kisebb léptékű útfejlesztéssel szükséges megoldani a 

haránt irányú kapcsolat kiépítését (l. a közúthálózati fejlesztéseknél). 

Közúthálózati fejlesztések 

• Az M7 autópálya 22.995 km szelvényénél lévő, tárnoki csomópont és a 8104 j. út közötti 

szakasz kiépítése. A 800 millió Ft költséggel, jelenleg is épülő út befejezése 2006. november 

elejére várható, miáltal Sóskút közvetlen autópálya kapcsolatot nyer, s a főváros irányú 

közlekedése nem terheli Érd, Tárnok településeket. Az út megépülésével még inkább 

előtérbe kerül az M7 autópálya tárnoki csomópontjának teljes értékűvé való fejlesztése, 

hiszen ezáltal a kistérség északi részének (Biatorbágy, Herceghalom), sőt a Zsámbékimedence 

településeinek is újabb M7 kapcsolati irány jön létre. Az új kapcsolati irány részben 

tehermentesít az M0 nyugati szakaszát, másrészt fontos elkerülő út szerepe is van 

84




amennyiben valamilyen baleset, vagy havária következik be és az M1-M0-M7 útvonal 

ellehetetlenül, bedugul. 

• Budaörs: A település történelmi belvárosát kettévágó 1 sz. főút tehermentesítése az M7 

autópálya város felőli nyomvonala mellett vezetett, a kereskedelmi-szolgáltató területek 

feltárását adó szervizút - az Egér úti felüljáró és a Budakeszi csomópont közötti - teljes 

kiépítésével. Az útfejlesztés nagyobb léptékű területrendezési beavatkozást igényel, de 

általa egy valóban kritikus forgalmi anomália szüntethető meg, teret engedve a belváros 

rehabilitációjának. 

• Érd – Százhalombatta városok régi településrészeit összekötő út kiépítése mintegy 4,8 

km hosszúságban. A meglévő földút szilárd burkolattal való ellátásával és szélesítésével 

kiépítendő út 3,4 km-es szakasza Érd MJV, míg 1,4 km-es szakasza Százhalombatta 

közigazgatási területére esik. Az útfejlesztés elsősorban a két szomszédos település közötti 

kapcsolatok javításában kiemelt jelentőségű. E fejlesztéshez kapcsolódóan javasolt 

Százhalombattán kiépíteni egy belső, területfeltáró utat, mely a volt téglagyárnál a tervezett 

dunai személyforgalmi kikötőt, a régészeti parkot felfűzve köti össze az 51116 j. úttal (az 

erőmű északi részénél csatlakozva hozzá), s általa a 6 sz. főúti csomópontot. Az új út a 

lakott területek elkerülésével biztosítja a város kiemelt turisztikai célpontjának elérését. 

• Áttételesen csomóponti fejlesztésként, illetve elkerülő útként is értelmezhető 

Törökbálinton a 8102 j út (Diósdi út) és 81101 j út (Raktárvárosi út) új nyomvonalon történő 

összekötése. Az összekötő út a volt iparvágány mellett, helyén valósul meg, kapcsolódva 

egy mobilszolgáltató általi ingatlanfejlesztéshez. Megvizsgálandó ezen út, Raktárvárosi úttól 

való, iparvágány melletti továbbvezetésével egy új haránt irányú kapcsolat kiépítésének a 

lehetősége. Ez a nyomvonal a DEPO-nál északra elágazva egyrészt kapcsolódhat 

Budaörsön az Ibolya utca meghosszabbításával tervezett új autópálya felüljáróhoz, illetve az 

ahhoz kapcsolódó feltáró úthoz, másrészt nyugati irányú nyomvonala által alkalmas 

Törökbálint teljes északi elkerülésére. Az út nyomvonala révén a kistérségben egy új belső, 

haránt irányú kapcsolat jön létre Diósd-Törökbálint-Budaörs között. 

• A Budaörsi kistérség haránt irányú közúthálózatának és kapcsolódó elemeinek javaslata: 

- Érd – Százhalombatta közigazgatási határánál épült ki az M6 autópálya egyik 

csomópontja, mely a 6 sz. főút, illetve 51309 j. út révén Százhalombatta város egyik 

közvetlen autópálya kapcsolatát adja. Ugyanakkor e csomóponthoz kapcsolódóan 

javasolt kiépíteni Tárnok felé, a 7 sz. főúttal egy közvetlen összeköttetést is, mely a 

81104 j. és a 7 sz. főút csomópontjába csatlakozna. Ugyanezen csomópontba 

csatlakozik Tárnok, 7 sz. főút mellett, a belterület szélén vezetett szervizút is, melynek 

tervezése folyamatban van. A szervizút kiépítése a korábban megkezdett fejlesztés 

folytatása. (A meglévő csomópont már jelen kialakításában sem felel meg a 

biztonságos forgalmi követelmények, ezért, s az ide csatlakozó, javasolt új 

útfejlesztések miatt a csomópont komplex rendezésére van szükség – lásd 

közlekedésbiztonságot javító csomópont-fejlesztéseknél.) 

- A Tárnok - Százhalombatta összekötő út folytatásaként javasolt Tárnok lakott 

területét elkerülő út kiépítése az M7 autópálya tárnoki csomópontjáig. Az elkerülő út 

85




nyomvonalvezetésénél fontos figyelembe venni, hogy amennyiben a kistérséget 

átszelő haránt irányú útvonal, illetve a tárnoki M7 autópálya csomópont teljes körűen 

megvalósul, úgy azon jelentős forgalom várható, ezért törekedni kell Tárnok új 

beépítésű lakóterületének elkerülésére, azaz külön megvizsgálandó, hogy a meglévő 

út mennyiben képes a fenti célt szolgálni, hol lehet a jelen nyomvonal 

felhasználásával, s hol új út kiépítésével számolni. Tárnok településrendezési 

tervében megjelenik egy új elkerülő út, melynek nyomvonala a belterület délnyugati 

határa mentén, a lakott területeket elkerülve, a Zámor patakkal párhuzamosan halad, 

s innen csatlakozik a meglévő autópálya csomóponthoz. 

- A Sóskút, Biatorbágy elkerülését is megoldó haránt irányú útvonalnak az M7 

autópálya tárnoki csomópontjától északra eső szakasza kapcsán több változat is 

számításba jöhet. Ezen alternatívák vizsgálata és kistérségi elfogadottsága 

programozáson kívüli feladat. E helyt csupán javaslatokat, kapcsolati irányokat lehet 

megfogalmazni erre vonatkozóan. 

1. Engedélyezési eljárás alatt van a Zsámbéki-medencében vezetett, településeket 

elkerülő új közút, mely a 10 sz. főúttól (Pilisjászfalu) a 1101 j. útig épül ki, 

tehermentesítve Tinnye, Perpál, Tök és Zsámbék települések belterületét. Az új 

közút, illetve az 1101 j. út az M1 herceghalmi csomópontjánál érkezik meg a Budaörsi 

kistérségbe. A javaslat szerint az új közút továbbépítése szükséges az 1 sz. főúttól, a 

1101 j. és a 8101 j. utak átépített, körforgalmú csomópontjától, a tárnoki M7 

csomópontig, illetve onnan Tárnok elkerülésével az M6 százhalombattai csomópontig. 

Természetesen az út racionális nyomvonalvezetése nem lehet tekintettel 

adminisztratív korlátokra (megye és régióhatár átlépésével a megvalósítás 

bonyolultabbá válik, hosszabb időt vehet igénybe), ugyanakkor látni kell, hogy a 

fejlesztés által egyrészt Dávidmajor közúthálózati kapcsolatot kap, másrészt Etyek 

község északi M1 autópálya felőli és déli elérhetősége a Pusztazámort bekötő, 81107 

j. útról és az M7 felől nagymértékben javulni fog. Mindez lehetővé teszi, hogy az új 

közút általi érintettség okán a Közép-magyarországi és Közép-dunántúli Régió, Pest 

és Fejér megye közös források kihelyezésével, együttműködve támogassák a projekt 

mielőbb megvalósulását. 

2. A jelenleg kiépítés alatt álló, M7 tárnoki csomópont, 8104 j út közötti útszakasz 

átadásával egy másik haránt irányú kapcsolat is létjogosultságot nyer a kistérségben. 

Az új út nyomvonala, a 8104 j. út iménti fejlesztéssel kialakuló, sóskúti csomópontjától 

indul és fűzi fel Érd MJV észak-nyugati városrészét (Ötvös u.), Idamajort és 

csatlakozik be a törökbálinti bevásárlóközponthoz (Cora). A kb. 7 km hosszú út a 

8104 j úttól meredeken kapaszkodik fel az érdi tetőre, egyes szakaszokon akár 8- 

10%-os emelkedővel, majd hasonló eséssel éri el a Hosszúréti-árkot. 

• Pusztazámor település a regionális hulladéklerakó kiépülésig, illetve az ahhoz vezető 

autópálya-csomópont és kapcsolódó közút megvalósulásáig zsáktelepülés volt, csupán a 

81107 j. úton volt elérhető Sóskút irányából. Ezt követően a település zsákjellege ugyan 

megszűnt, de mégis megmaradt egy - a lakosság által is értékelt, az átmenő forgalomtól 

86




megkímélt – nyugodt kisközségnek. A meglévő települési környezet olyan értéket képvisel, 

melyhez ragaszkodnak a helybeliek, és nem támogatják Pusztazámor közúthálózati 

kapcsolatainak bővítését. Pedig ilyen, térségi érdekeket is hordozó kapcsolatot jelentene a 

Pusztazámor-Gyúró-Vál összekötő út, mely egyben a Gyúró közigazgatási területén lévő, de 

Pusztazámorról könnyebben megközelíthető, magánvállalkozásban üzemeltetett 

sportrepülőtér elérését is biztosítja. Az összekötőút valódi térségi szerepe abban az esetben 

teljesedne ki, ha a gyúrói repülőtér fejlesztése, illetve a tervezett M100 gyorsforgalmi út 

kiépítése megvalósul. 

• Herceghalomnál az Agrogate magánlogisztikai központ fejlesztésével kiépült az M1 

autópálya csomópontjához való út, ami kapcsolódik egy szilárd burkolatú, 4 m széles 

magánúthoz. Ez az út a 1102 j. úttal teremt kapcsolatot, s teszi elérhetővé a mezőgazdasági 

üzemet. Ezen út Telki, Budajenő irányába történő továbbvezetésére már elkészültek tervek, 

de mivel már nem kistérségi területet érinti, így itt csupán ajánlásként jelenik meg. Feladatot 

jelent még a meglévő út szélesítése, burkolatának megerősítése, főként a logisztikai 

tevékenység általi forgalom okán. 

A kistérség valamennyi településén vannak olyan közlekedésfejlesztési igények 

(területfeltáró, gyűjtő-elosztó, összekötő utak kiépítése, járdaprogram, útrekonstrukció, 

szilárd burkolatú utak kiépítése), melyek fontos, jellemzően helyi, települési szándékokat 

testesítenek meg, miközben térségi kapcsolatrendszerben való szerepük kevésbé markáns. 

Ezek megvalósítása természetesen támogatandó, ugyanakkor a kistérségi program 

esetükben - a megvalósítás területi egyensúlyát hangsúlyozva – csupán fejlesztési 

ajánlással élhet, néhány kivételtől eltekintve, nem nevesítve az igényeket konkrétan. 

- Biatorbágy belterületét 81106 j. út révén jelentős tranzitforgalom terheli. A Páty 

irányából érkezők elkerülő útjaként szükséges kiépíteni a vasút melletti szakaszt, 

hogy azzal a vasútállomás előtt a 1 sz. főútra rá lehessen csatlakozni. 

- Érden a Tárnoki út, Kossuth L. út fejlesztése fontos új, kelet-nyugati irányú 

kapcsolati elemet jelent a két szomszédos település között, továbbá fontos Érd 

észak-déli irányú gerincútjainak és a kapcsolódó néhány kiemelt, területfeltáró 

útjának fejlesztése (pl. Bajcsy ZS., Lőcsei, Felsővölgyi u.). További igény Érd és a 

XXII.ker. (Nagytétény) határán a 6 és 7 sz. főutak összekötése. 

- Budaörsön új autópálya felüljáró az Ibolya utca meghosszabbításában, melyhez 

egyrészt csatlakozik a tervezett intermodális közlekedési csomópont feltáró útja 

(Méhecske u.), 8105 j úti végponttal, a Sport utcai felüljáró és csomópont 

fejlesztéséhez, másrészt az iparvágány mellett vezetett törökbálinti elkerülő út is 

csatlakozási pontját adhatja. 

- Diósdon a 7 sz. főút tehermentesítése a Törökbálinti határút fejlesztésével és 

bekötésével Érden a Bajcsy-Zs. útba. 

• A kistérségi állami kezelési közutak közel fele a ,,nem megfelelő” és ,,rossz” minősítésű 

kategóriába tartozik, ezért kiemelt feladatot jelent a meglévő hálózat folyamatos 

87




rekonstrukciója. Ilyen kiemelten korszerűsítendő utak a 81107 j. Pusztazámor-Sóskút között 

és a 81106 j. Biatorbágy-Páty között. 

• Egyes települések belterületi, nem közművesített, illetve üdülőövezeti részein magas a 

földutak aránya. Ezek szilárd burkolattal való ellátása egyrészt a közművesítési feladatok 

lezárultával, másrészt a településfejlesztési koncepciók szuburbanizációs folyamatra 

vonatkozó irányelveinek figyelembevételével történhet meg. 

Egyéb javaslatok 

• Az M1 és M7 autópályák fizetősek és átadását követően az M6 is azzá válik, azaz 

kizárólag a matricarendszerben használhatók a kistérségben, kivéve a Budapestre bevezető 

díjmentes szakaszokat. A Budaörsi kistérségben az M1 herceghalmi és az M7 tárnoki 

csomópontjától kell az autópálya használatáért fizetni, miközben jelenleg még nem tudható, 

hogy az M6–nál melyik csomóponttól lesz díjmentes szakasz. Mindenesetre a kistérségi 

lakosok számára nem azonosak a feltételek az autópályák használata tekintetében, ezért 

javasolt vagy az ún. agglomerációs matricarendszer bevezetése, vagy előbbinél kedvezőbb 

megoldásként a két jelzett csomópontig, illetve az M6 esetében Százhalombattáig kitolni a 

díjmentesség határát. Nyilvánvaló, hogy mindkét változat túlmutat a kistérségi szereplők 

mozgásterén, de közös fellépéssel szükséges előmozdítani a javaslat köztudatba való 

bekerülését. Az agglomerációs matrica előnye, hogy mivel Budapest körül viszonylag nagy 

területegységet ölel fel, erős lobbiérdekeket tud maga mögé állítani, miközben a 

területfejlesztés intézményrendszere is érdemben képes támogatni az agglomerációs 

térséget. Az agglomerációs matrica – területi kötöttségű jellegéből eredően - jól kalkulálható 

és ellenőrizhető bevételt képes biztosítani az üzemeltetőnek. Nem elhanyagolható kérdés 

azonban, hogy az agglomerációs matrica esetében a meglévő díjmentes szakaszok 

kezelése miként változik meg, megszűnnek-e és beolvadnak-e az agglomerációs 

matricarendszerbe ezen szakaszok, avagy – kevéssé hihető kompromisszumként – 

kiegészítik-e a meglévő rendszert. A matricarendszer ilyen értelmű át- és kidolgozása 

komplex tervezési feladatot jelent, így nem lehet része jelen munkának. 

• A fenti gondolathoz kötődően koncepcionális kérdés az is, hogy vajon akkor, amikor 

általános cél a főváros irányú ingázóforgalom csökkentése, a közutak tehermentesítése az 

elővárosi vasút fejlesztésével, hogyan illeszkedhet a közlekedésfejlesztési javaslatokba egy 

olyan szándék (agglomerációs matrica, díjmenetesség határának kitolása), mely 

egyértelműen a gépjármű-forgalom további növekedését generálja. Nyilvánvaló cél, hogy az 

egyéni közlekedésről mind nagyobb számban térjenek át a magas színvonalú közforgalmú 

tömegközlekedésre a kistérségi lakosok, ezért mindenekelőtt az elővárosi vasút és a 

kapcsolódó infrastrukturális feltételek fejlesztése támogatandó, s csak azt követően lehet 

érdemben az autópálya-használat kérdéskörét felvetni. 


GKM, UKIG 

Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság 

88





helyi önkormányzatok 

Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 

Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 

Közlekedési felügyelet 

MÁV Rt. 

Volánbusz 

Nemzeti Autópálya zrt. 

Közép-dunántúli Régió, és Fejér megye, valamint a szomszédos kistérségek 

fejlesztési tanácsai 

A fejlesztés által területileg illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok 

A fejlesztés által területileg érintett erdő- és vadásztársaságok 

A fejlesztés nyomvonalán régészeti feltárást végző múzeum 

A fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, illetve érintett földtulajdonosok 

Monitoring: 


kiépült, új közutak hossza – 50-60 km 

korszerűsített közutak hossza – 15-20 km 

szilárd burkolattal ellátott önkormányzati utak hossza – 30-50 km 

korszerűsített önkormányzati utak hossza – 10-20 km 

teljes értékű autópálya csomópont létesül Tárnoknál és átalakul Érden az Iparos úti 

csomópont 

Eredmények 

Javul a kistérség belső elérhetősége, csökkenek az elérési idők (perc). 

Csökken a belterületeket terhelő átlagos napi forgalom (ÁNF-jármű/nap). 

az agglomerációs matrica beépül a matricarendszerbe vagy, 

jogszabályi módosítást követően a díjmentes autópálya-szakaszok 

meghosszabbodnak a kistérségben 

A közutak minősége javul, a „nem megfelelő” és a „rossz” kategóriába tartozó utak 

aránya csökken. 

Az autóbuszos tömegközlekedés viszonylatai bővülnek. 

Hatások 

Csökken a belterületek környezeti terhelése. 

Az elérhetőség javulásával erősödik a települések közötti kohézió. 

A gépjárművek amortizációja lassul, csökkenek a fenntartási költségek. 

Lehetséges negatív hatás, hogy a belterületekről elmaradó forgalom az éppen a 

tranzitforgalomra alapozó kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások bevételét 

csökkentheti. 

89


Projektelképzelések, projektek 






Budaörs és 


M7 autópálya tárnoki 

csomópont fejlesztése 

M7 autópálya érdi, Iparos 

úti csomópontjának 

fejlesztése 

M7 autópálya tárnoki 

csomópont és a 8104 j. út 

közötti szakasz kiépítése 

Új külső haránt irányú út 

kiépítése a 1 sz. 

főút(Herceghalom) – 

8106 j. út (Etyek) – 81107 

j. út (Sóskút) – M7(tárnoki 

csómopont) – 7 sz. 

főút(Tárnok elkerülő) – 

M6(százhalombattai 

csomópont) 

8104 j. út (Sóskút)-Érd- 

Idamajor-M0(Cora) 

A 81106 és 81107 j. utak 

korszerűsítése 

Budaörsön új autópálya 

felüljáró az Ibolya utca 

meghosszabbításában, 

területfeltáró út 

(Méhecske u.) 8105 j. útig 

Várható 

költsége 

(Ft) 

NA zrt. országos műszaki 

tartalomtól 

függő 

NA zrt. országos műszaki 

tartalomtól 

függő 

folyamatban 

UKIG, 

Magyar Közút 

Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság, 

Budaörs, 



UKIG, 


Kht. Pest és 

Fejér megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

Na zrt., 

Budaörs, 



folyamatban 

regionális, 

megyei, 

kistérségi 

országos 

országos, 

regionális 

regionális, 

megyei 

országos, 

regionális 

800 millió 

Ft 

500-600 

millió Ft 

2,5-3 

milliárd Ft 

600-700 

millió Ft 

egyenként 

200-200 

millió Ft 

műszaki 

tartalomtól 

függő 





időtávja 

2007- 

2008 

2007- 

2008 

2006 

(folyamatban) 

Törökbálinton a 8102 j út 

(Diósdi út) és 81101 j út 

(Raktárvárosi út) új 

nyomvonalon történő 

összekötése, illetve az 

iparvágány melletti 

továbbvezetésével egy új 

haránt irányú kapcsolat 

és elkerülő út kiépítése 

Diósd-Törökbálint- 

Budaörs között. 

2007- 

2010 

2007- 

2013 

2008- 

2013 

2007- 

2008 

2008- 

2013 

90


Érd MJV- 


és 


Település 

Budaörsön az 1 sz. főút 

tehermentesítő szervizút 

az Egér úti felüljáró és a 

Budakeszi csomópont 

közötti 

Sport utcai felüljáró 

fejlesztése és az ahhoz 

kapcsolódó Méhecske 

utcai gyűjtőút kiépítése 

valamint azok 

csomópontjainak 

megépítése. (számos alprojekt 

lehetőségét 

tartalmazza) 

Biatorbágy a 81106 j. út 

kiváltása a vasút melletti 

út kiépítésével 

Érd – Százhalombatta 

régi településrészeit 

összekötő út 

Érden a Tárnoki út teljes 

kiépítése, valamint 

Kossuth L., Bajcsy Zs., 

Lőcsei, Felsővölgyi u. 

fejlesztése 

Diósdon a 7 sz. főút 

tehermentesítése a 

Törökbálinti határút 

fejlesztésével és 

bekötésével Érden a 

Bajcsy-Zs. Útba (1,5 km) 

Biatorbágy Meggyfa utcai 

körforgalom és az Ország 

úton kapaszkodósáv 

kiépítése, vasúti átjáró 

kiszélesítése, meglévő 

körforgalmi csomópont 

átépítése 

Biatorbágyon a Viadukt 

alatti csomópont 

kiépítése; szabadság út 

és csomópontjainak 

átépítése 



Budaörs 


Biatorbágy 



Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

Érd MJV, 



Érd MJV, 

Tárnok, 

(Törökbálint) 



Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

Érd, Diósd 



Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

Biatorbágy 


Biatorbágy 




kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

települési 

települési 

műszaki 

tartalomtól 

függő 

műszaki 

tartalomtól 

függő 

80-100 

millió Ft 

450 millió 

Ft 

100-120 

millió Ft, 

valamint 

műszaki 

tartalomtól 

függően 

műszaki 

tartalomtól 

függően 

2008- 

2013 

2008- 

2013 

2008- 

2010 

2008- 

2010 

2008- 

2010 

2008- 

2010 

91




3.2.1.2. Tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével 

kapcsolatos fejlesztések 


Az előbbi tevékenységben részletezett fejlesztési javaslatok legtöbbje (pl. belterületi 

szakaszok tehermentesítése, útminőség javítása) közvetve vagy közvetlenül a 

közlekedésbiztonság javítását is szolgálják. Ugyanakkor látni kell, hogy egyes, a 

közlekedésbiztonságra lokálisan kedvezően ható fejlesztések eredményeképp az úthálózat 

más szakaszain, pontjain olyan forgalmi változások indukálódhatnak, melyek kialakulása 

nem volt számításba véve, de kezelését utólag szükségszerűen meg kell oldani. Ezért 

például az M6 autópálya átadásával a csomópontokra ráhordó utak esetében (M7 

továbbfejlesztett csomóponttal - Tárnok 7 sz. út - M6 szakasz) jelentős forgalom várható, 

ezért a 7 sz. főúti csomópont fejlesztése kiemelt feladattá válik. Egy csomópont 

biztonságosabbá tétele egyrészt megoldható helyben alkalmazott műszaki beavatkozással 

(körforgalom, felüljáró, forgalmi lámpás kereszteződés kialakítása, beláthatóság javítása, 

kanyarodó sáv kialakítása, csomópont áthelyezés stb.), de közvetve az itt áramló forgalom 

csökkentésével, elvezetésével is érhető el javulás. 

A kistérség területén áthaladó autópálya és kapcsolódó túlterhelt úthálózat biztonsági 

vonatkozásai mellett számos olyan környezeti hatást jelent, amely a lakosság 

komfortérzetére van kellemetlen hatással. Ilyen hatás például a zajterhelés. A már meglévő 

zajvédő falak hossza nem elegendő ahhoz, hogy a pálya szomszédságában élők 

komfortérzetét ne rontsa jelentősen. Emellett a belterületen áthaladó tranzitforgalomnak más 

káros környezeti hatásai is vannak, mint például a légszennyezés, rezgések általi 

épületkárok stb., mely hatások a tehermentesítő utak kiépítésével, sebességkorlátozó 

intézkedésekkel csökkenthetők. 


Általános csomóponti fejlesztések 

• Herceghalomnál az 1 sz. főúton az 1101 j. és a 8101 j. utak csomópontjainak átépítése, a 

két egymáshoz közeli csomópont egyesítésével (körforgalom); 

• Biatorbágy déli határában a Sóskútra vezető 8104 j. és az Etyekre vezető 8106 j. utak 

csomópontjának teljes átépítése, a meglévő csomópont kisebb eltolásával, a meglévő 

engedélyezési terv szerinti kiépítésével; 

• Biatorbágytól északra, de már Páty közigazgatási területén komplex csomópontfejlesztés 

az 1 sz. főút és a Pátyra vezető 81106 j. út közötti kapcsolat kiépítése érdekében, mely 

tehermentesíti Biatorbágy belterületén a 81106 j utat; 

• Biatorbágy belterületén a 8101 j és a 81106 j. utak csomópontjának a meglévő 

engedélyezési terv szerinti kiépítése; 

• Érd MJV -Tárnok közigazgatási határában, a 8104 j. út és a Vadlúd utca csomópontjának 

rendezése, körforgalom kiépítése. A projekt tervezése folyamatban van. 

92




• Tárnok déli belterületi határában, a 7 sz. főút és a 81104 j. út csomópontjának komplex 

rendezése szükséges, mert egyrészt jelen kiépítettségében nem felel meg a forgalmi 

követelményeknek, másrészt további, két javasolt út (szervizút meghosszabbítása és 

Tárnok-Százhalombatta összekötő út) is ebbe a csomópontba csatlakozik. Az optimális 

csomópont kialakítására külön forgalmi tervet kell készíteni. 

• Az elővárosi vasút fejlesztésével a vonatok járatsűrűsége megnő, ezért a kistérség 

néhány helyen meglévő szintbeni vasúti-közúti átkelőknél állandósuló forgalmi torlódásokkal 

és fokozott balesetveszéllyel kell számolni. Ezért törekedni kell ezen átkelők lehetőség 

szerint különszintű kereszteződéssé történő átalakítására. Ilyen jellegű fejlesztés van 

folyamatban Érden a vasút alatt kiépülő közúti aluljáró kialakításával, de Tárnokon is 

szükséges a közúti-vasúti szintbeni átkelőkkel kapcsolatos fejlesztések kezdeményezése. 

Fontos, hogy a programban javasolt, új közutak kiépítésénél már a tervezésnél vegyék 

figyelembe a szintbeni vasúti kereszteződések elkerülését. 

• A külön intézkedésben kidolgozott kerékpáros utak, kerékpáros útvonalak, kerékpár 

sávok kialakítása, kiépítése. A kistérségben jelentős a turisztikai célú mellett a 

hivatásforgalomból származó kerékpáros közlekedés is, mely komoly balesetveszélyt jelent 

a túlterhelt közutakon. A kerékpáros forgalom „levétele” a közutakról (külön kerékpárút 

építése), vagy más megoldásokkal járműforgalomtól való elkülönítése (pl. kerékpársáv 

kialakítása) javítja a közlekedésbiztonságot. Törekedni kell arra, hogy a fejlesztésekkel 

optimálisan együttesen legyenek kielégíthetők a hivatásforgalmú és turizmushoz kapcsolódó 

kerékpáros forgalom biztonsági igényei. (Lásd 3.2.3. Intézkedés: Kistérségi kerékpárút 

hálózat építése) 

• Közlekedésbiztonsági szempontból kiemelkedő a gyalogosforgalom. Ezért a gyalogos 

átkelőhelyek biztonságos kiépítése, elsősorban az átmenő forgalommal erősen terhelt 

útszakaszokon, oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények mellett, vagy kiemelt 

gyalogos áramlási irányokhoz kapcsolódóan válik indokolttá. Az átkelőhely kialakítás 

helyére, műszaki tartalmára vonatkozó javaslattételre a mindenkori forgalmi helyzet pontos 

felmérését követően, külön tervek alapján kerülhet sor. Ugyanakkor a kistérségben indokolt 

valamennyi településre kiterjedő közlekedésbiztonsági akcióterv kidolgozása, mely alapján a 

kistérség közösen pályázhat azok megvalósítására. 

• A közlekedés általi környezeti terhelés csökkentésére szintén szükséges a kistérség 

egészére kiterjedő akcióterv kidolgozása, mely pontosan feltárja az akut problémákat és 

azokra megfelelő választ kínál. Az egyes településeken felmerülő egyedi problémák közös 

érdekek menti és pályázati rendszerben való kezelése célszerű. Így például vasút és a lakott 

területek közötti (pl. Herceghalom 1 km hosszban), vagy a nagy forgalmú közutak és a lakott 

területek között zajvédő fal kiépítése, vagy a már meglévők felújítása, pótlása ilyen feladat. 

• A gépkocsik belterületi szakaszokon mérhető sebessége gyakorta meghaladja a 

megengedhető legnagyobb sebességet, ennek okán a kistérségnek javasolt 

kezdeményeznie sebességmérő-jelző radarok kihelyezését egyes belterületi szakaszokon. 

93




• A tehergépkocsik esetében a 7,5 tonnás korlátozás bevezetése, fenntartása (hasonlóan 

a Zsámbéki-medence településeihez) csökkenti a zajterhelést és a rezgések általi 

épületkárosodást. A javasolt tehermentesítő szakaszok is ehhez a célhoz járulnak hozzá. 

• A kistérség több településének belterületén vannak olyan forgalmas, balesetveszélyes 

kereszteződések, melyek forgalomtechnikai eszközökkel való biztonságosabbá tétele 

támogatandó. E fejlesztések szükségszerűségét a közútkezelő értékeli és önkormányzati 

szerepvállalás mellett megvalósításában is részt vesz. E fejlesztési igények nagy száma és 

jellemzően települési érdekek okán a kistérségi programban tételesen nem jelennek meg (a 

projektelképzelések táblázat néhányat nevesít ezen igényekből!). 


GKM, UKIG 






Közlekedési felügyelet 

MÁV Rt. 

Volánbusz 

Nemzeti Autópálya zrt. 

Közép-dunántúli Régió, és Fejér megye, valamint a szomszédos kistérségek 

fejlesztési tanácsai 

A fejlesztés által területileg illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok 

A fejlesztés által területileg érintett erdő- és vadásztársaságok 

A fejlesztés nyomvonalán régészeti feltárást végző múzeum 

A fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, illetve érintett földtulajdonosok 

Monitoring: 


kiépül 6 közúti csomópont 

4 db biztonságosabbá átalakított szintbeni vasúti-közúti átkelő 

8 kialakított gyalogos átkelőhely 

kiépül és felújításra kerül 10 km zajvédő fal 

5 db sebességmér-jelző radar kihelyezése 

kidolgozásra kerül egy közlekedésbiztonsági kistérségi akcióterv 

kidolgozásra kerül a közlekedés által okozott környezeti terhelés csökkentésére 

vonatkozó kistérség akcióterv 

Eredmények 

Csökken a balesetek száma (db), azon belül a balesetek súlyossága (könnyű, súlyos, 

halálos). 

94




A főút- és vasútvonalak menti lakóterületek zajterhelése csökken (tartósan 60 dB 

alatti zajterhelés) 

Hatások 

Nő a lakosság biztonság- és komfortérzete. 

A zaj- és rezgésártalomra visszavezethető megbetegedések, illetve épületkárok 

csökkennek. 





Budaörs és 


Biatorbágy déli 

határában a Sóskútra 

vezető 8104 j. és az 

Etyekre vezető 8106 j. 

utak csomópontjának 

teljes átépítése 

Az 1 sz. főút és a 

Pátyra vezető 81106 j. 

út közötti kapcsolat 

kiépítése. 

Gyalogos átkelőhelyek 

kialakítása 8 db 

Zajvédőfal építése, 

meglévők felújítása 10 

km hosszban 

Sebességmérő-jelző 

radarok kihelyezése 5 

db 

Közlekedésbiztonsági 

akcióterv kidolgozása 

Az 1 sz. főúton, 

Herceghalomnál az 

1101 j. és a 8101 j. 

utak csomópont-jainak 

átépítése 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság, 

érintett 

önkormányzatok 

NA Zrt. 

kistérség, 

érintett település 

kistérség 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

regionális, 

megyei 

regionális, 

megyei 

kistérségi, 

települési 

országos, 

regionális 

kistérségi, 

települési 

kistérségi 

regionális, 

megyei 

Várható 

költsége 

(Ft) 





időtávja 

80-100 millió Ft 2008- 

2010 

Az optimális 


műszaki 

tartalma külön 

terv alapján, így 


2007- 

2008 

4-5 millió Ft 2007- 

2010 

500-600 millió 

Ft 

2008- 

2010 

a költségek 

2006- 

nem vagy 

megegyezés 2008 

szerint terhelik 

a kistérséget 

vagy az adott 

település 

önkormányzatát 

Vállalkozói 

2007- 

teljesítési díj 

2008 

80-100 millió Ft 2008- 

2010 

95


Érd MJV- 


és 


Település 

Biatorbágy belterületén 

a 8101 j. és a 81106 j. 

utak csomópontja 

Az 1 sz. főút és a Felső 

határ út kereszteződésében 

új körforgalmi 

csomópont létrehozása 

Új körforgalmi 

csomópont létrehozása 

az 1 sz. főút Szivárvány 

úti kereszteződésénél 

Hidépítő telep és 

környéke: a 8102 j. és 

az 1 sz. főút 

találkozásánál új 

körforgalmi csomópont 

kiépítése 

Kamaraerdei út – Vasút 

út körforgalmú 

csomópont kiépítése 

A 8104 j. út és a 

Vadlúd utca 

csomópontjában 

körforgalom kiépítése 

Tárnok déli belterületi 

határában, a 7 sz. főút 

és a 81104 j. út 

csomópontjának 

komplex rendezése 

Különszintű közútivasúti 

kereszteződések 

kialakítása Érden, 

Tárnokon 

Biatorbágyon a torbágyi 

temetőnél zajvédfal 

kiépítése 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

UKIG, MÁV, 


Kht. Pest 

megyei 

Igazgatóság 

Biatorbágy 




kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

kistérségi, 

települési 

regionális, 

megyei 

országos, 

regionális 

települési 

30 millió Ft 2008- 

2010 


2010 


2010 


2010 


2010 


2010 

Az optimális 


műszaki 

tartalma külön 

terv alapján, így 


2008- 

2013 

1-1,5 milliárd Ft 2006- 

2013 

96




3.2.2. Intézkedés: A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a 

kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése 


A közforgalmú tömegközlekedésben részt vevők számarányának növelése 

A járatsűrűség, a menetrend, az utazási költségek optimalizálása 

A viszonylatszervezés tekintetében a mindenkori kistérségi igények kielégítése a 

jelenlegi tömegközlekedési-rendszer felülvizsgálatával 

Utasbarát szolgáltatási színvonal kialakítása, illeszkedve a Budapesti Közlekedési 

Szövetség (BKSZ) céljaihoz 

A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek, kapcsolatrendszerének javítása 

A kistérség természeti-környezeti állapotának megőrzése, javítása 

A közforgalmú tömegközlekedés integráció elősegítése 


A kistérségben a közforgalmú közlekedési szolgáltatók költség-haszon szempontú, közös 

érdekeket nélkülöző üzemeltetése miatt térben és időben egyenetlen a szolgáltatási 

színvonal. A kistérség északi és déli települései között elégtelen a szolgáltatás, csak 

átszállással, nagy kerülő úton van kapcsolat. 

Az intézkedés révén biztosítani szükséges, hogy a kistérség lakossága a fővárossal való 

kapcsolatban az egyéni közlekedéssel szemben a közforgalmú közlekedést helyezze 

előtérbe. Mindezek eredőjeként a szuburbanizációs folyamatra is kielégítő közlekedési 

választ kell adni. 


Az intézkedésen belül a kistérség lakossága által igénybe vett tömegközlekedési módok 

infrastrukturális és a szolgáltatások színvonalát érintő fejlesztése szerepel. Az intézkedés 

kiterjed az egyes tömegközlekedési módok közötti koordinált üzemeltetési feltételek 

megteremtésére, valamint megcélozza – jogszabályi és együttműködési keretek mellett - 

egy kistérségi igényeket jobban előtérbe helyező buszközlekedési szolgáltatás beindítását. 

A helyi és helyközi járatok járatsűrűségének javítása egyeztetés és érdekérvényesítés 

kérdése, mint térségi kompetencia. Ebben az esetben valóban fontos a települések 

egységes fellépése, hiszen a térség lakosságának napi munkába járását érintő problémák 

akkor kapnak igazán hangot. 


A kistérségben a közforgalmú közlekedés komfortfokozata fokozatosan javul, miközben 

megvalósul a térségen belüli infrastrukturális alapfeltétele, az egyes közlekedési módok 

97




közötti harmonizáció. A közforgalmú közlekedés egyre nagyobb utazóközönséget szállít, 

tehermentesítve az egyéni közlekedéssel túlterhelt közúthálózatot. 


 

 

Térségi autóbusz-közlekedés színvonalának javítása, az elővárosi vasúti „ráhordó 

szerep” erősítése 

Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése 

3.2.2.1. Tevékenység: Térségi autóbusz-közlekedés színvonalának javítása, az elővárosi 

vasúti „ráhordó szerep” erősítése 


Az elővárosi vasút fejlesztésével össze kell hangolni a helyi és helyközi járatok szervezését, 

viszonylatait, hogy megelőzhető legyen a Volánbusz Rt. szolgáltatási színvonalának 

csökkenése. A kistérségből kifelé, illetve az oda irányuló ingázó forgalom olyan jelentős, ami 

a közúthálózat túlterhelését eredményezi. 

A kistérség belső, helyközi autóbusz közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó 

viszonylatszervezés jellemzi. A kistérség közforgalmú közlekedésének Budapest irányú 

egyértelmű és érhető túlsúlyát jelzi, hogy az érdi és budaörsi, két fő tömegközlekedési 

tengely által felfűzött területi egységek között – leszámítva néhány alulreprezentált 

kapcsolatot - nincs érdemi autóbusz összeköttetést. A kistérség sajátos közúthálózatából 

eredően nincs olyan buszjárat, mely a kistérség településeit haránt irányban közvetlenül, 

átszállás nélkül felfűzné. Bár a térségi tömegközlekedési szolgáltató (Volánbusz) partner a 

helyben felmerülő új igények kezelésében, mégis a kistérségen belüli haránt irányú 

tömegközlekedési feltételek kedvezőtlenek, miáltal nem nyújt kellő utazási szabadságfokot a 

helyi lakosságnak. 

Mivel a területi terveknek, fejlesztési programoknak nincs, vagy csak igen csekély ráhatása 

van például a tömegközlekedési szolgáltatók tevékenységére, éves fejlesztéseikre, ezért 

csupán ajánlások fogalmazhatók meg feléjük, illetve olyan feladatokra koncentrálhat, melyek 

megvalósításában a területi szereplők is hatékonyan részt vállalhatnak. 


• A kistérségben - e programban is javasolt - jövőben megvalósítandó közúthálózati 

fejlesztésekhez illeszkedően, előzetes tájékoztatást kell nyújtani, illetve egyeztetéseket kell 

kezdeményezni a Volánbusszal, hogy a tömegközlekedési szolgáltató időben átértékelhesse 

a kistérségi településeket érintő viszonylatokat, és rugalmasan alkalmazkodhasson az új 

területi igényekhez. 

• A területi, társadalmi-gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan felmerülő, új igényeket 

elsősorban a Volánbusszal kialakítandó megállapodások keretében szükséges kielégíteni, 

melyre korábban is voltak és vannak példák a kistérségben. E települési érdekeken 

túlmutató, kistérségi szintű, vagy akár több, szomszédos kistérséget is érintő 

98




megállapodásokat úgy kell megkötni a szolgáltatóval, hogy amennyiben ez többletköltséget, 

netán veszteséget jelent a szolgáltatónak, úgy ahhoz az érintett önkormányzatok, különböző 

területfejlesztési tanácsok, vállalkozások hozzájárulása is számításba vehető legyen. 

• A közforgalmú tömegközlekedésre vonatkozó jogszabályi keretek 7 közötti kiemelt 

feladatot jelent a kistérségen belüli vállalkozói alapú szolgáltatás megszervezése, mely nem 

ellentétes a Volánbusz szolgáltatói, gazdasági érdekeivel. Lényege a javaslatnak, hogy a 

kistérség települései között, vagy településen belül olyan viszonylatokon is lehetőség legyen 

igénye venni menetrend alapján rendszeresen közlekedő buszjáratot, ahol a Volánbusz ilyet 

nem indít. Az igényekhez igazított kapacitású buszok (pl. mikrobusz) nemcsak kiegészíthetik 

a Volánbusz menetrendi hiányosságait, de rugalmas viszonylatszervezése révén a 

települések közötti, illetve településen belüli, jelenleg nem ellátott területeken is biztosítható 

lesz a szolgáltatás. Így például a nagyobb belterületi települések központjától távolabb fekvő, 

új lakóterületeken, vagy ahol hosszabb gyaloglási idővel érhető el a legközelebbi 

buszmegálló, vasúti megállóhely, vagy az intézmények. (Nyilván pl. Érd esetében a helyi 

járatok, illetve viszonylatok bővítésének lehetősége összefüggésben van a település szilárd 

burkolatú útjainak hiányával.) Idekapcsolható az oktatási intézmények elérését biztosító 

iskolabusz-program kistérségi érdekek mentén való kiszélesítése is. 

• A fentiekkel összefüggésben az autóbuszos tömegközlekedés esetében cél a helyi és 

helyközi közlekedés szigorú korlátjainak fellazítása, illetve a jogszabályi kötöttségek 

újragondolása. 

• Mind a Volánbusszal kötendő, mind a vállalkozási alapú szolgáltatás beindításához és 

versenyképes üzemeltetéséhez (alacsony viteldíj biztosítása) célszerű normatív alapú 

támogatás nyújtása az önkormányzatok részéről. (Bár települési szintű az érintettség, de 

nem mindegyik település képes ezen arányosított költségeket kigazdálkodni, ezért megyei, 

régiós szintre kell emelni a támogatás kérdését. Mivel a probléma nem csupán a Budaörsi 

kistérségben van jelen, ezért program szinten külön célszerű kezelni.) Javaslat költsége a 

kiírás tartalmától és a beérkezett árajánlatoktól függ, az esetleges ártámogatás mértéke 

pedig a szolgáltatóval történő megállapodás kérdése. 

• A szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges a különböző közlekedési módok 

(busz-vonat-hajó) integrációját elősegítő járatracionalizálás, a kapcsolódó autóbuszállomások, 

megállóhelyek kulturált állapotának megteremtése és fenntartása, ami magában 

foglalja még a pontos jelzések rendszerét, az olvasható és értelmezhető menetrend 

kihelyezést, esőbeállókat ülőhellyel, rendszeresen ürített szemetesládák kihelyezését is, 

továbbá tekintettel van a mozgáskorlátozottak egyedi igényeire. Javasolt, hogy a kistérségre 

jellemző, egységes látványelemek és formavilág jelenjen meg a felújított megállóknál. 

• A különböző közlekedési módok integrációjának keretében biztosítani kell a vízi 

személyszállítás feltételeinek megteremtésével összefüggésben Százhalombattán és Érden 

tervezett kikötők autóbusszal való elérhetőségét. Az ingázók igényeihez igazított hajó és 

autóbusz menetrendek harmonizációjával biztosítható, hogy kikötőfejlesztések érdemben 

hozzájárulhassanak a főváros irányú közlekedés javításához. Az érdi és százhalombattai 

7 

A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. tv. és a 49/2001. évi KöViM rendelet 

99




kikötőfejlesztések fontos elemei a kistérség turizmusfejlesztésének is, lehetővé téve a helyi 

vonzerők Budapest felőli elérését. 

• Fontos, hogy a kistérség vállaljon aktív szerepet az elővárosi vasúti 

közlekedésfejlesztéshez illeszkedően a szolgáltató járatracionalizálási, menetrendösszeállítási 

folyamatában és az új megállóhelyek területi elhelyezésében. Ezen felül, – ami 

nyilván nem a térségi szereplők, hanem a szolgáltatók kompetenciája – elengedhetetlen a 

szolgáltatási színvonal emeléséhez az irányításrendszer modernizálása és az autóbuszállomány 

folyamatos korszerűsítése, tisztán tartása. 

• Fontos kistérségi érdek, hogy a szolgáltatóval együttműködve létre jöjjenek az integrált 

közforgalmú tömegközlekedést alapjait jelentő intermodális közlekedési csomópontok. Az 

Érden folyamatban lévő komplex közlekedésfejlesztési projekt mellett szükséges a kistérség 

M1 autópálya, Bp-Hegyeshalom vasúti fővonal által rajzolt tengelyen is egy az érdihez 

hasonló tartalmú, intermodális közlekedési csomópont kialakítása. E fejlesztésre elsősorban 

Budaörs javasolt, mely településen a településszerkezeti terv területet is biztosít a 8105 j. út 

és az M1/M7 autópálya szegletében. Az új autóbusz végállomás, vasúti megállóhely, P+R 

parkoló új intermodális közlekedési csomópontot jelöl ki. Javasolt, hogy Biatorbágyon, 

Tárnokon is egy intermodális alközpont létesüljön, mely a Budaörsi kistérség haránt irányú, 

új viszonylatainak és a Zsámbéki-medence kapcsolatrendszerében tölthet be fontos 

szerepet. A Zsámbéki-medence és a Budaörsi kistérség határán lévő Herceghalom 

településen indokolt a közforgalmú tömegközlekedés háttér-infrastruktúrájának fejlesztése, a 

javasolt biatorbágyi intermodális alközpont létesítéséhez és szolgáltatásához kapcsolódóan. 

A Budaörsi kistérség határán túlmutató fejlesztés több települést is érint a szomszédos 

kistérségben (pl. Budajenő, Tök, Zsámbék, Páty stb.), illetve kiemelt közlekedési tengelyhez 

(M1, 1 sz. főút, vasúti fővonal) illeszkedik, így jelentős közforgalmú csomóponti szerepe van. 

• A kistérséget érintő új viszonylatok szervezésénél elsősorban olyan hiányzó haránt 

irányú, a fő utasáramlási tengelyeket összekötő járatok indítása szükséges, mely a belső 

kapcsolatrendszer megerősítését szolgálja. Így indokolt az Érd-Diósd-Törökbálint-Budaörs 

viszonylat és a Zsámbéki-medence-Biatorbágy-Tárnok-Százhalombatta viszonylat 

megszervezése az ehhez a témához készült szaktanulmány alapján, figyelembevételével. A 

viszonylatok átszervezésénél külön figyelemmel kell lenni a 4-es metró fejlesztésére, 

valamint az elővárosi vasút kiszolgálására az újonnan kialakítandó intermodális 

csomópontok kapcsán. 

• Az autóbusz-közlekedés minőségi színvonalának javításához szükséges a menetidő 

betartását elősegítő forgalomtechnikai beavatkozások ésszerű keretek közötti 

megvalósításának támogatása. Így egyes szakaszokon javasolt gyorsabb haladást 

megengedő buszsávok kialakítása. Emellett az éjszakai járatok érdi kiterjesztése is 

támogatandó, természetesen a BKSZ-el való külön megállapodás keretében. 


100






GKM 

MÁV, Volánbusz, Budapesti Közlekedési Szövetség 

közlekedési hatóságok 



helyi vállalkozások 

a fejlesztések által érintett földtulajdonosok 

Monitoring: 


kiépül az érdi és budaörsi intermodális közlekedési csomópont, illetve a biatorbágyi 

és tárnoki alközpont 

megköttetnek a Volánbusszal, vállalkozókkal a szolgáltatói megállapodások az új 

viszonylatok beindításáról (3-5 vonalon) 

korszerűsített buszmegállóhelyek – 15-20 db 

Eredmények 

Beindul a kistérséget érintően, 3-5 új, haránt irányú és egyéb térségi, települési 

érdekeket kiszolgáló viszonylat (pl. Érd-Diósd-Törökbálint-Budaörs és a Zsámbékimedence-Biatorbágy-Tárnok-Százhalombatta 

között) 

Az elővárosi forgalomban az autóbuszos személyszállítás részaránya megnő az 

egyéni közlekedés rovására. 

A kistérség településeiről csökken a haránt irányú átlagos utazási idő (perc). 

Csökken a különböző közlekedési módok közötti gyalogos átjárhatóság ideje (perc). 

Csökken a buszmegállók gyalogos elérési ideje 

A szolgáltató korszerűsítési programjának eredménye, hogy csökken az autóbuszállomány 

átlagos kora (év). 

Hatások 

Csökken a környezeti terhelés. 

Javuló a járatkihasználtság által nő a Volánbusz, a személyszállító vállalkozások 

gazdasági eredménye. 

A közlekedési feltételek javulásával erősödik a szuburbanizáció, nő az 

ingázóforgalom. 

Kisebb ütemben nő a kistérségi közutak átlagos napi forgalma (ÁNF-jármű/nap, %). 

Csökken a közúti balesetek száma. 

A tevékenység végrehajtásának hatására a kistérségi szinten működtetett 

szolgáltatások elérhetősége javul és a térség lakosságára vonatkoztatott 

kihasználtsága növekszik. 

101




A települések közötti tömegközlekedés megszervezésével, mind a települések közötti 

munkavállalási célú ingázás mind pedig az informális személyes kapcsolattartás 

gördülékenyebbé válik. 





Az autóbuszállomások, 

megállóhelyek 

kulturált felújítása 

BKSZ (MÁV, 

Volánbusz, 

érintett 

települések) 

BKSZ 

(Volánbusz, 

érintett 


országos, 

regionális 

kistérségi, 

települési 

Várható 

költsége 

(Ft) 

A pontos 

műszaki 

tartalom 

ismeretének 

hiányában nem 

becsülhető 

Egy 

megállóhely 

becsült 

átalakítási 

költsége 

2-5 millió Ft 





időtávja 

A budaörsi 

intermodális 

közlekedési 

csomópont, illetve a 

biatorbágyi és 

tárnoki alközpontok 

létesítése, 

Herceghalmon 

háttérinfrastrukturális 

fejlesztés 

2013- 

2015 

2008 

3.2.2.2. Tevékenység: Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése 


A budaörsi kistérség a főváros szuburbanizációs zónája. Az egyes közlekedési módoknak a 

helyben lakók – kiemelten főváros irányú – ingázását kellene kiszolgálni, azonban a közúti 

hálózat kapacitáskorlátjai miatt állandósult forgalmi dugók alakulnak ki. Ugyanakkor a 

kistérség maga is nagyszámban biztosít foglalkoztatási lehetőséget, így a befelé irányuló 

ingázás, illetve helyváltoztatás mértéke is egyre jelentősebb. A közúti forgalmi anomáliákat 

elsősorban a főváros szűk keresztmetszetű „befogadóképessége” okozza, ezért hiába a 

kistérség kiváló gyorsforgalmi ellátottsága, a forgalomáramlási problémáknak lényegében 

kistérségen kívüli okai vannak. 

Nyilvánvaló, hogy ezen az áldatlan állapoton mindenekelőtt az ingázók vasútra történő 

„áthelyezése” javítana, így a kistérség programjában külön tevékenységként kell 

megjeleníteni az elővárosi vasút fejlesztését. Mindezt annak tudatában kell megtenni, hogy a 

vasútfejlesztés nem a kistérségi szereplők kompetenciája 8 . A fejlesztési költségek 

nagyságrendjéből fakadóan a beruházások végrehajtása a MÁV feladatköre, ebből 

következőleg jelen programban csupán fejlesztési igények és ajánlások fogalmazhatók meg, 

azok konkrét megvalósulása túlmutat a területi szereplőkön. A kistérségi szereplők – főként 

8 

A vasútfejlesztés témájában a kistérségi kompetencia elsősorban a vasútállomások, vasúti megállóhelyek elővárosi 

forgalomhoz illeszkedő korszerűsítésében jelenhet meg, melyben a MÁV-al közösen indulhatnak források megszerzéséért. 

102




az önkormányzatok - vasútfejlesztéshez kapcsolódó, kiegészítő feladatai azonban nem 

elhanyagolhatók, hiszen a beruházásokhoz szükséges területek biztosításával, a 

településrendezési kérdések ilyen értelmű harmonizálásával, a vasútállomások környékének 

és elérhetőségének fejlesztésével, a beruházások kommunikációjával, társadalmi 

elfogadottságának biztosításával hathatósan elő tudja segíteni a MÁV elővárosi 

vasútfejlesztési törekvéseit. 

Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése Budapest és a Budaörsi kistérség településeinek 

alapvető, közös érdeke. Minőségi elővárosi vasúti szolgáltatás mindenekelőtt a Budapesti 

Közlekedési Szövetség (BKSZ) keretein belül, a Volánbusszal együttműködve valósítható 

meg. A vasúti szolgáltatáson túlmenően szükséges egyéb, kiegészítő beruházások (P+R 

parkolók, utazási komfortjavító intézkedések stb.) megvalósítása is. 

Fejlesztési javaslatok és kapcsolódó projektek 

a minőségi elővárosi vasúti szolgáltatás megteremtéséhez szükséges: 

• az ütemes menetrend mellett biztosított megfelelő járatsűrűség; 

A csúcsidőhöz igazodóan cél a 15-20 percenkénti járatsűrűség bevezetése. 

• a kiszámíthatóságot megalapozó pontosság; 

A közforgalmú közlekedés szolgáltatói között a területi igényekhez igazodó, a 

fejlesztésekre rugalmasan reagáló, folyamatos menetrend-harmonizáció, abban 

folyamatos, aktív térségi szerepvállalás. 

• a korszerű, tiszta, kényelmes elővárosi járműpark üzemeltetése; 

A MÁV az elővárosi járműpark modernizálását az új motorvonatok forgalomba állításával 

biztosítja. 

• a vasútállomásoknál, vasúti megállóhelyeknél a biztonságos fel- és leszállási 

körülmények; 

A vasútállomások, vasúti megállóhelyek esetében peronok felújítása, meghosszabbítása, 

a gyalogos forgalom nem szintbeni elvezetésének megoldása, szükséges műtárgyrekonstrukció. 

• a közlekedési módok közötti gyors gyalogos átjárhatóság, intermodalitás; 

Az intermodális közlekedési csomópontok lényege éppen az átjárhatóság egy helyen 

való megvalósításának biztosítása, ahol komplex szolgáltatás keretében lehetőség van a 

busz- és a vasútállomás, a gépkocsi és kerékpár-parkolók 5 perces gyaloglási idővel 

elérésére, valamint különböző kereskedelmi, vendéglátó-ipari és intézményi egységek is 

találhatók. (pl. Érd intermodális központ.) 

• a vasútállomás kedvező elérhetősége a ráhordó forgalom megfelelő irányításával; 

Része a közúthálózat egyéni és közforgalmú autóbusz közlekedés igényeihez szabott 

fejlesztése, az autóbusz viszonylatok irányított szervezése, a kerékpárutak kiépítése, a 

gyalogosforgalom biztonságos kiszolgálása. 

Kapcsolódó projektek 

103




(A munkarész kidolgozásához felhasználásra kerül a MÁV által készített Elővárosi 

projektfüzetek vonatkozó részei.) 

• A kistérség legnagyobb, folyamatban lévő elővárosi vasútfejlesztési programja Érden 

kezdődött meg a Bp.-Székesfehérvár és Bp.-Pusztaszabolcs vonalakhoz kötődően. A MÁV 

elővárosi rekonstrukciós programjának vonatkozó elemei: 

- új beszerzésű villamos motorvonatok üzembe állítása; 

- pályarehabilitáció, műtárgyépítés, ezen belül Érd MJV és Tárnok között második 

vágány kiépítése; 

- Érd alsó és Érd felső megállók aluljáró-rendszerben történő összekötése, illetve 

külön szintű vasúti-közúti kereszteződés kialakítása a Diósdi útnál; 

- vasútállomások, vasúti megállóhelyek rekonstrukciója (Érd alsó, Érd felső 

állomás és az érdligeti megállóhely), valamint a XXII. kerületi Bartók Béla úton egy új 

megállóhely létesítése, felújítják és akadálymentesítik az állomásépületeken kívüli 

utasforgalmi területeket, befedik a peronokat; 

- az utastájékoztatási rendszer korszerűsítése; 

- új P+R parkolóhelyek kialakítása; 

A várhatóan másfél évig tartó fejlesztés összköltsége 4,6 md Ft. Ez a komplex fejlesztési 

csomag kapcsolódik az érdi intermodális közlekedési csomópont eddig megvalósult 

projektjeihez, mint az érdi buszpályaudvar áthelyezése Érd alsó vasútállomás mellé, illetve 

egy 500 férőhelyes P+R parkoló kialakítása. A fejlesztések által létre jövő új sétálóutca 

jelentős ingatlanfejlesztéseknek adhat teret 

• Az érdihez hasonló elővárosi vasútfejlesztési elképzelés, illetve az ahhoz kapcsolódó 

intermodális közlekedési csomópont kialakítása Budaörsön is megfogalmazódott. A város 

fejlesztési koncepciója és településrendezési terve is tartalmazza azt a szándékot, miszerint 

a meglévő Bp-Hegyeshalom fővonalból egy nyíltvonali kiágazással (kb. az Agip benzinkút 

magasságában), illetve egy az M1/M7 alatt átvezetett alagút kiépítésével, majd a tervezett 

szervizúttal párhuzamosan vezetve, egy új vasútvonal épülne meg, mely új vonal aztán a 

meglévő iparvágányhoz csatlakozna vissza az M1/M7 csomópontjának közelébe. A projekt 

keretében a meglévő iparvágány teljes felújításával, illetve a 8102 j. út mellett 

továbbvezetett, új vasúti pálya kiépítésével Budakeszi vasúti elérhetősége is biztosíthatóvá 

válik. Az elővárosi vasútfejlesztés keretében két új vasúti megállóhely is létesül Budaörsön. 

Az egyik, a tervezett intermodális közlekedési csomópont helyén, azaz a 8105 j. út 

felüljárójától nyugatra eső és az autópálya által határolt területen, kapcsolódva az ott 

kialakítandó autóbusz-állomáshoz, valamint a P+R parkolóhoz. A másik, felszín alatti 

megállóhely az autópálya északi oldalán, a bevásárlóközpontoknál létesül. A megállóhelyek 

esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy azok egymástól való távolsága meghaladja az 

egy kilométert. A fenti fejlesztés átalakítja Budaörs, illetve a kistérség egész közlekedési 

rendszerét. Látni kell, hogy megvalósításában nyilvánvalóan még a magán tőke 

támogatásával sem képes az önkormányzat, a kistérség érdemben előre lépni a MÁV 

támogató szándéka nélkül. Mivel azonban a projekt agglomerációs kihatással is bír, ezért a 

megye, s a régió is tevékenyen képes elősegíteni a megvalósulását. Szakmai álláspont 

104




szerint az új, Budakeszit is felfűző vasútvonalon elővárosi menetrendi közlekedés csak 

abban az esetben folytatható, ha Budaörstől Kelenföldig egy harmadik vágány is kiépül, mert 

a meglévő két vágány nem képes kiszolgálni az ütemes menetrend szerinti elővárosi és a 

jelentős távolsági vasúti forgalmat egy időben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 

nagysebességű vasútnak is külön pályát kell kiépíteni, akkor látható, hogy a sűrű 

beépítettség okán igen körülményes lehet a fejlesztés helybiztosítása, illetve rendkívül 

megnöveli annak költségeit. Természetesen ez olyan léptékű fejlesztés, melynek e 

programban való megjelenítése ugyan szükségszerű, de érdemi ráhatással nem bír annak 

megvalósíthatóságára. 

• Az elővárosi vasútfejlesztés részeként fogalmazódott meg a törökbálinti DEPOraktárváros 

motorvonatokkal való kiszolgálása Kelenföldről, az oda irányuló ingázók 

szállítására, a meglévő iparvágány felhasználásával. 

• A biztonságos vasútüzem ellátása érdekében a martonvásári, pusztaszabolcsi és 

tatabányai elővárosi vasúti menetrendeket úgy kell kialakítani, hogy azok a kistérségben 

szerves egységet képezzenek, miközben számolni kell a jelentős távolsági forgalommal is. A 

menetrendi struktúra ilyetén kialakítása a közösen érintett pályaszakaszok, illetve a fogadó 

pályaudvarok kapacitása miatt is szükséges. A Déli pu. szűk keresztmetszete miatt a 

Kelenföldi pályaudvar fejlesztése (újabb peronok kiépítése) előfeltétele az elővárosi vasút 

fővárosi fogadóképességének biztosításához, illetve a 4-es metró kiszolgálásához. 

A MÁV elővárosi projektfüzetei szerinti javaslatok a vasútállomások, vasúti megállóhelyekre 

vonatkozóan: 

Érdliget megállóhely: A tervi javaslat a meglévő peron megemelését és 270 m-re való 

meghosszabbítását, a peronaluljáró létesítését, valamint esőbeállók telepítését tartalmazza. 

P+R parkoló kialakítására a volt megállóhelyi épület helyén van mód. 

Érd alsó állomás: a tervezett második vágány kiépítésekor az állomási funkciók 

megszüntetésre kerülnek, és a szolgálati hely megállóhellyé kerül visszaminősítésre. 

Érd-felső megállóhely: A rekonstrukció során a peronok megemelésére kerül sor. A Diósdi 

úton közúti aluljáró épül, ezzel a peronok megközelítése is különszintűvé válik. Az 

utasforgalmi létesítményt, az aluljáró létesítése miatt el kell bontani, de a projekt az 

aluljáróval összehangolt új megállóhelyi épület létesítését is tartalmazza. 

Érd állomás: Az állomás átépítése az EIB IV. projektcsomag része, mely tartalmazza a 

szigetperonok és peronaluljáró kiépítését, az új állomási biztosítóberendezés elhelyezését, 

az épület teljes rekonstrukcióját. A P+R parkoló alakítható ki a felvételi épület oldalán a 

kiszolgáló út és a MÁV határ között. A gyalogos aluljáró kiépítése is tervezett. 

Tárnok állomás: A fejlesztési terv számol a rakodási létesítmények megtartásával, és az 

állomás keresztirányú bővítése miatt a felvételi épület elbontásával. Az átépítés során 

szigetperonok létesülnek gyalogos aluljáróval. A 150 férőhelyesre tervezett P+R parkoló a 

meglévő folytatásában építhető az üzlethelyiség mögötti még szabad vasúti területen. 

Százhalombatta állomás: Szigetperonok és peronaluljáró létesítése, burkolatjavítás jelent 

feladatot, mert mind P+R, mind autóbuszos kapcsolat kialakítása megoldott. 

105




Dunai Finomító állomás: Mivel utasforgalma igen alacsony csupán a peronok kisebb 

burkolatjavítása esedékes. 

Budaörs állomás: A peronburkolat töredezett, hiányos, teljes felújítása indokolt. Az alacsony 

utasforgalom miatt peronaluljáró építése, illetve a felvételi épület teljes felújítása későbbre 

halasztható. P+R parkoló a felvételi épület és a rakodó között alakítható ki, de az előtér 

melletti vasúti területek hasznosításával is lehet helyet biztosítani a melléképületek 

elbontásával. 

Törökbálinti megállóhely: A fejlesztése az elmúlt időben megtörtént, újabb kapcsolódó igény 

nem merült fel. 

Biatorbágy állomás: A vonali rekonstrukció során új felvételi épület létesült, de az 

utasforgalomhoz képest túlméretezett épület ma már felújításra szorul. A P+R parkoló a 

közúti aluljáró útjához csatlakozva építhető ki, továbbfejlesztési lehetőséggel. Az állomási 

előtér jól kiépített 6 állásos autóbuszmegállóval, mely a felvételi épület elegendő kapacitása 

mellett alkalmas egy intermodális alközpont kialakítására. 

Herceghalom állomás: A peronaluljáró csak végfeljárós rendszerben és szabvány alóli 

felmentési engedéllyel helyezhető el. Ha a peronaluljáróra eltérési engedély nem adható, 

akkor az állomás teljes átépítésével, a pályageometria megváltozatásával kell számolni. 

Felmerült Simon tanyánál lévő útkeresztezésnél egy új vasút megállóhely létesítése. Ebben 

az esetben Herceghalom állomáson a személyforgalom megszüntethető, és a ma geometriai 

okból kedvezőtlen vágánykapcsolat módosítható. 

MÁV területek rehabilitációja 

A MÁV és a kistérség közös feladatát jelenti a vasút melletti területekre, a vasúti 

megállóhelyek, utasperonok korszerűsítésére vonatkozó táj- és településképi rehabilitációs 

program kidolgozása. Ennek keretében felül kell vizsgálni a vasúti területek hasznosítási 

lehetőségeit, a visszataszító látványelemek (szemét, elhagyott eszközök, hátsókert lomok, 

gaz, grafitifelületek stb.) felszámolása, eltakarása céljából önkormányzati kezelésbe vonását 

annak érdekében, hogy a vonaton utazók a térségen áthaladva kedvezőbb benyomást 

kapjanak, javuljon az általános komfortérzet. Ide tartozó feladat a megállóhelyek 

környezetében utasbarát intézkedések (épületfelújítás, kerékpárőrzők, vizesblokkok, 

zöldfelületek, területrendezés) végrehajtása. A programnak ki kell térni a települési 

szabályozási tervek módosítási szükségességére, illetve a programban foglaltak 

megvalósíthatósági feltételeire, és a feladatra bontott költségek becslésére. 

MÁV területek hasznosítása 

A meglévő MÁV területek jelentős fejlesztési potenciált jelentenek a vasúttal érintett 

települések számára, amennyiben azok közös megállapodás alapján a vasútüzemből 

kivonásra, majd értékesítésre, vagy a MÁV-al közös projekt keretében hasznosításra 

kerülnek. Településfejlesztési és rendezési szempontból célszerű az érintett települések 

esetében, akár kistérségi kezdeményezésként áttekinteni, hogy mekkora, jelenleg MÁV 

kezelésében lévő területek vonhatók ki a vasútüzemből anélkül, hogy ellehetetlenítené a 

106




biztonságos szolgáltatást. Az így „nyert” területek fontos fejlesztési célterületet képeznek, 

illetve bekapcsolhatók az elővárosi vasútfejlesztés program egyéb elemeibe (P+R, B+R, 

állomás-megállóhely bővítés). 

A fenti területek övezetátsorolása területrendezési feladat, ezért ezen kezdeményezéseket a 

helyi rendezési tervekben kell megjeleníteni. 

Nagysebességű vasútvonal 

Az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) megjelenik egy Pest megyét és így a 

kistérséget kelet-nyugati irányban átszelő nagysebességű vasútvonal (2003. évi XXVI. tv. 

1/5. számú melléklet) a Hegyeshalom/Rajka-Budapest-Kelebia tengely mentén a IV. sz. 

Helsinki folyosó, hazai szakasza részeként. A nagysebességű vasútvonal természetéből 

kifolyólag a meglévő vasútvonaltól eltérő pályát használ, s a kistérségben várhatóan nem 

lesz megállóhelye. Mindezért inkább – főként területbiztosítási – problémát vet fel, közvetlen 

közlekedési szempontú haszna a kistérségben nem valószínűsíthető. 

Az agglomerációs rendezési terv szerinti nyomvonala Biatorbágytól délre lép be a 

kistérségbe, s az M1/M7 csomópontnál érkezik Törökbálint, Budaörs határtérségébe, 

ahonnan a meglévő fővonal mellett halad Kelenföld irányába. 

A kistérségi program a nagysebességű vasútvonal tekintetében nem kompetens, a 

bizonytalan idejű megvalósulása okán csupán említés szintjén jelenik meg, azonban később 

az érintett településeknek a vasúti pályának területet kell biztosítani a rendezési tervükben, 

amennyiben ez még nem történt meg. Ugyanakkor a településeknek figyelemmel kell lenni 

arra, hogy jelen, vagy közel jövőben tervezett területfelhasználási szándékaikkal ne 

lehetetlenítsék el, vagy tegyék többszörösen drágábbá a majdani vasútfejlesztést. 




GKM 

MÁV, Volánbusz, Budapesti Közlekedési Szövetség 

közlekedési hatóságok 



helyi vállalkozások 

a fejlesztések által érintett földtulajdonosok 

Monitoring: 


kiépül az érdi és budaörsi intermodális közlekedési csomópont, illetve a biatorbágyi 

és tárnoki alközpontok 

a vasútállomások és megállóhelyek mellett kiépülő P+R parkolók, összességében 

1000-1200 férőhellyel 

107




felújított vasútállomások és megállóhelyek száma 10 db 

kiépül a Budaörs-Budakeszi közötti új vasútvonal 

kidolgozásra kerül a vasúti területekhez kötődő táji- és településképi rehabilitációs 

program 

Eredmények 

Megindul az ütemes menetrend szerinti elővárosi vasúti közlekedés. 

Az elővárosi forgalomban a vasúti személyszállítás részaránya megnő mind az 

egyéni közlekedés, mind közforgalmú tömegközlekedésen belül az autóbusz 

rovására. 

A kistérség településeiről csökken a főváros irányú átlagos utazási idő (perc). 

Csökken a különböző közlekedési módok közötti gyalogos átjárhatóság ideje (perc). 

Csökken a MÁV vasútüzemi területe a különböző célú hasznosítások következtében. 

Hatások 

Csökken a környezeti terhelés. 

Javul a vasúti személyszállítás (MÁV) gazdasági eredménye. 

A közlekedési feltételek javulásával erősödik a szuburbanizáció, nő az 

ingázóforgalom. 

Kisebb ütemben nő a kistérségi közutak átlagos napi forgalma (ÁNF-jármű/nap, %). 

Csökken a közúti balesetek száma. 

Új fejlesztési területek jönnek létre. 





Az elővárosi 

vasútfejlesztéshez 

kapcsolódó 

beruházások 

megvalósítása Érden – 

intermodális 

közlekedési csomópont 

kialakítása 

Az elővárosi 

vasútfejlesztéshez 

kapcsolódó 

beruházások 

megvalósítása 

Budaörsön – 

intermodális 

közlekedési csomópont 

kialakítása, új vasúti 

kapcsolat kiépítése 

Budakeszivel 

BKSZ (MÁV, 

érintett 


BKSZ (MÁV, 

érintett 


Várható 

költsége 

(Ft) 

országos 4,5-5 

milliárd Ft 

országos 

A pontos 

műszaki 

tartalom 

ismeretének 

hiányában 

nem 

becsülhető 





időtávja 

2007- 

2008 

2013- 

2015 

108




A MÁV és a kistérség 

közös feladatát jelenti a 

vasút melletti 

területekre, a vasúti 

megállóhelyek, 

utasperonok 

korszerűsítésére 

vonatkozó táj- és 

településképi 

rehabilitációs program 

kidolgozása 

A MÁV elővárosi 

projektfüzetek alapján: 

1. Bp-Pusztaszabolcs 

elővárosi vonalon 

2. Bp-Székesfehérvár 


3. Bp-Komárom 


BKSZ (MÁV, 

érintett 


regionális, 

megyei, 

kistérségi 

4-6 millió Ft 2007 

46 milliárd 

Ft 

95 milliárd 

Ft 

30 milliárd 

Ft 

2010- 

2013 

2010- 

2013 

2010- 

2013 

3.2.3. Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése 

Az intézkedés célja: 

• a helyi közlekedésben növekedjen a kerékpározás szerepe 

• csökkenjen a települések környezeti terhelése 

• bővüljenek a helyi lakosság rekreációs lehetőségei 

• javuljanak az aktív turizmus infrastrukturális feltételei 


A környezettudatos gondolkodás térnyerésével és a rekreációs tevékenységek iránti 

érdeklődés megnövekedésével párhuzamosan az elmúlt időszakban a kerékpáros 

közlekedés népszerűsége ugrásszerű megnőtt, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a 

kerékpáros közlekedés a leginkább környezetbarát közlekedési mód, mivel csökkenti a 

gépjárműforgalmat és ezen keresztül a levegő- és zajszennyezést, s egyszersmind energiamegtakarítással 

jár. A kerékpáros közlekedésnek amellett, hogy kedvező hatással van a 

környezetre, és az életminőségre, számos pozitív gazdasági vonatkozású hozadéka is van, 

melyek közül kiemelkedik a turizmus fejlődéséhez való hozzájárulása. 

A Budaörsi kistérségben is egyre nagyobb igény mutatkozik a kerékpáros közlekedés iránt, 

azonban a kistérségben hiányosak a kerékpáros közlekedés fejlődésének infrastrukturális 

feltételei. A települések nagy része rendelkezik egy-egy kerékpárút szakasszal, de azok nem 

alkotnak egységes hálózatot, a nagy forgalom, mint baleseti veszélyforrás pedig elrettenti a 

kerékpárosokat a közutakon való kerékpározástól. 

A kerékpárút-hálózatot elsősorban a helyi társadalom helyi közlekedési igényeinek 

kielégítése és aktív kikapcsolódása érdekében szükséges kiépíteni, mégis bázisát jelentheti 

az eredeti funkciót megőrző, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. 

109





Az intézkedés a kistérségi kerékpárforgalmi rendszer kiépítésére irányul, magában foglalva a 

kerékpárút szakaszok, valamint a kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális 

elemeinek kiépítését is. 

Az intézkedés a kerékpárút-hálózat kiépítéséhez szükséges tervezési tevékenység 

(megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek elkészítése) támogatását is megvalósítja. 


A kerékpárforgalmi hálózat kialakítása javítja a települések elérhetőségét, kedvező hatással 

van a forgalom biztonságára, és csökkenti a környezet motorizációs terhelését, mely 

utóbbinak a környezetileg nagymértékben terhelt Budaörsi kistérség vonatkozásában kiemelt 

jelentősége van. 

A kistérségi kerékpárút-hálózat kiépülésének hatására csökken a helyi gépjárműforgalom, 

miáltal csökken a lakott területek zaj-és rezgésterhelése, valamint a közúti balesetek száma. 

Az egészséges életmód feltételeinek javulása az előzőekkel egyetemben a helyi lakosság 

életminőségének javulásához járul hozzá. 

Az intézkedés megvalósulásával nemcsak a helyi lakosság környezetbarát közlekedési 

feltételei javulnak, hanem a kerékpáros turizmus infrastrukturális háttere is megteremtődik. A 

kerékpárutak kiépítésével a nehezen megközelíthető, mindeddig feltáratlan, azonban 

turisztikailag értékes területek is bevonhatóvá válnak a turisztikai hasznosításba. A 

kerékpárút-hálózat kiépülésének köszönhetően bővül a kistérség turisztikai kínálata, fellendül 

a kerékpáros turizmus, melynek következményeként növekednek a turizmusból származó 

bevételek. 


• Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése 

• A kerékpáros közlekedést támogató egyéb infrastrukturális elemek kiépítése 

3.2.3.1. Tevékenység: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése 


A gépjárműforgalom mérséklésének, valamint az aktív életmód és a kerékpáros turizmus 

feltételei javításának igénye a kistérség valamennyi települését felfűző, a regionális és 

nemzetközi kerékpárforgalmi hálózatokhoz (EURO Velo) kapcsolódó kistérségi kerékpárúthálózat 

kiépítését teszi szükségessé. 

A tevékenység célja ennek megfelelően a kistérség lakosságának közlekedési igényeit 

kiszolgáló és a turisztikai céloknak is megfelelő, a kistérség egészét behálózó kerékpárúthálózat 

kiépítése az egykori Dél-Budakörnyéki kistérség területére elkészített 

kerékpárforgalmi hálózat fejlesztési tanulmányterv 9 alapján. 

9 

TANDEM Közlekedéstervező Mérnökiroda Kft.: Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve, 

Budapest, 2003 

110





A tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési javaslatok a bel- és külterületi kerékpárút 

szakaszok hálózatelvű kiépítését irányozzák elő. 

A források szűkössége folytán a kistérség kerékpárút-hálózata várhatóan szakaszonként, 

több ütemben fog megvalósulni, ezért kiépítését egy kistérségi szintű, átfogó fejlesztési terv 

mentén szükséges megvalósítani, hogy az egyes nyomvonal szakaszok a megvalósítás után 

egységes és összefüggő rendszert alkossanak majd. Ezen átfogó kistérségi kerékpárúthálózati 

fejlesztési terv szerepét praktikusan a 2003 év végén elkészült, konkrét 

nyomvonalterveket tartalmazó tanulmánytervnek kell betöltenie. Minthogy a tanulmányterv 

az egykori Dél-Budakörnyéki kistérség területére készült, melybe nem tartozott bele 

Biatorbágy és Herceghalom, el kell készíteni a térségi kerékpárút-hálózat e két települést 

érintő szakaszának pontos nyomvonalát kijelölő tanulmánytervet is. 

A tanulmányterv elkészítése óta egyes településeken a nyomvonalak kisebb módosítása vált 

szükségessé. A módosított, új nyomvonalaknak alkalmasaknak kell lenniük a településen 

belüli helyi igények, a regionális kerékpárforgalmi igények, továbbá a nemzetközi túra 

kerékpározási igények egyidejű kielégítésére. A kerékpárút-hálózat nyomvonalainak 

lehetőleg el kell kerülniük a nagy gépjármű forgalmú útpályákat, illetve át kell haladniuk a 

települések belterületén, érintve a közintézményeket, iskolákat, kereskedelmi 

létesítményeket, és fel kell fűzniük a természeti, történelmi és kulturális értékeket. 

Mindemellett fontos szempontként jelenik meg a már meglévő hálózati elemekhez, valamint 

a távlati úthálózati és kerékpárforgalmi hálózati elképzelésekhez való illeszkedés. A tervezett 

kerékpárút-hálózatnak több irányban is kapcsolódnia kell a szomszédos térségek kialakított, 

illetve fejlesztés alatt álló kerékpárforgalmi nyomvonalaihoz, kiváltképp az EURO Velo 

európai hálózathoz. 

Javasolt kerékpáros útvonalak: 

A kerékpáros útvonalak fejlesztése magukban foglalják mind a kijelölést, mind a kiépítést. Az 

útvonalakon belüli egyes szakaszok pontos műszaki tartalmára vonatkozó javaslatok a 

hivatkozott tanulmánytervben jelennek meg. 

A kistérségen belüli észak-déli irányú útvonalak (Budakeszi, illetve Budapest felől) 

jellemzően Érden koncentrálódnak, s innen ágaznak szét a fő közlekedési tengelyek mentén. 

Emellett hangsúlyos szerepe van a haránt irányú kapcsolati elemeknek a kerékpáros 

közlekedésben is, s ennek megfelelően több útvonal is szerepel a fejlesztési javaslatok 

között. 

Fő kapcsolati irányok a kerékpáros útvonalakon: 

• Budakeszi – Budaörs (8102 j. út mellett) / Budaörs belterület – Bp. XI. ker. 

csatlakozás a meglévő hálózathoz 

• Budaörs – Törökbálint (I. kapcsolati irány a 8105 és 81101 j. – Raktárvárosi út 

mellett; II. kapcsolati irány a 8102 j. út mellett) 

• Törökbálint – Diósd 

111




• Törökbálint – Érd részben a 8103 j. út mellett – Tárnok (több kapcsolati iránnyal a két 

település között) – Martonvásár 7 sz. főút mellett 

• Bp. XXII. ker. Nagytétény – Érd MJV (I. kapcsolati irány vasút mellett Érd központ; II. 

kapcsolati irány Duna part mentén) – Százhalombatta (több kapcsolati iránnyal a két 

település között) – Ercsi 

• Tárnok – Pusztazámor – Etyek 

• Százhalombatta – (Érd)Tárnok – Sóskút – Biatorbágy – Herceghalom – Zsámbékimedence 

/ Bicske 

• Törökbálint – Érd – Tárnok – Sóskút – Biatorbágy - Törökbálint 






Közlekedési Felügyelet 

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 

Monitoring 


kerékpárút szakaszok 

Eredmények 

kerékpárutak hossza 

kerékpárút-hálózatba bekapcsolt települések 

Hatások 

balesetek 

közutak átlagos napi gépjárműforgalma 

a kistérség turisztikai bevételei 



Projekt 

csoport 

Térségi 

Projekt címe 

Kistérségi kerékpárúthálózat 

kiépítése 

A térségi kerékpárúthálózat 

Biatorbágyot 

és Herceghalmot 

érintő szakaszainak 

nyomvonalát kijelölő 

tervek elkészítése 

Projektgazda 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

Biatorbágy 


Herceghalom 


A projekt 


kompetencia 

szintje 

kistérségi 

települési, 

kistérségi 

Várható 

költsége 

2,1 milliárd 

Ft 

3 millió Ft 2007 


időtávja 

2007-2013 

112




3.2.3.2. Tevékenység: Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek 

kiépítése 


A kerékpáros közlekedés elsődleges infrastrukturális feltételét természetesen a jól kiépített 

kerékpárút-hálózat jelenti, azonban a kerékpározás egyéb kiszolgáló létesítményeket is 

igényel, melyek vonzóbbá teszik a kerékpár használatát a mindennapokban. Ezek a 

létesítmények a kerékpárok biztonságos tárolását és megőrzését, a kerékpárosok 

tájékoztatását, illetve a nagyobb távolságú kerékpározás esetében a pihenési lehetőséget 

biztosítják. 

A tevékenység célja, hogy a kistérségi kerékpárforgalmi hálózat mentén kerékpártárolók és 

pihenőhelyek kialakításával, útjelző táblák kihelyezésével növelje a kerékpáros közlekedés 

népszerűségét. 


A kerékpárok kulturált és biztonságos tárolhatóságának hiánya legfőbbképp a 

közintézményeknél, a vasútállomásokon és buszállomásokon, illetve a turisztikai 

attrakcióknál jelentenek problémát, ezért a tevékenység kerékpártárolók és 

kerékpármegőrzők létesítését javasolja ezeknél a létesítményeknél. A közintézményeknél és 

a turisztikai látnivalóknál rövid idejű tárolást lehetővé tevő tárolók, míg a vasútállomásokon 

és buszállomásokon hosszabb idejű tárolást lehetővé tevő tárolók kialakítása javasolt. 

A szabadidős céllal kerékpározók jellemzően nagyobb távolságokat tesznek meg, útjukat 

kisebb-nagyobb pihenőkkel szakítják meg, ennélfogva a kerékpárutak mentén olyan 

pihenőhelyek kialakítására van szükség, ahol esőbeálló, utcabútorok, kerékpár tároló hely, 

hulladékgyűjtő, ivóvíz vételező hely és higiénés helységek szolgálják a kerékpárosok 

kényelmét. Ilyen pihenőhelyek létesítése javasolt Érd-Ófaluban a termálfürdőnél, 

Százhalombattán a Régészeti Parknál, Tárnokon a horgásztónál, Sóskúton a kőfejtőnél, 

Biatorbágyon a viaduktnál és Budaörsön a bevásárló központoknál. 

A kerékpárosok tájékozódása érdekében fontos teendő a megfelelő útirányjelző 

táblarendszer, illetve a turisztikai tájékoztató táblarendszer kiépítése is. A táblarendszer 

kialakítása mellett a jelentősebb csomópontokban és a fontosabb kerékpáros célpontoknál 

térképházak létesítésével szükség megkönnyíteni a kerékpárosok tájékozódását. 





Magyar Állami Vasutak 

Volánbusz 

Monitoring 


113


kerékpártároló 

kerékpármegőrző 

kerékpáros pihenőhely 

tájékoztató tábla 

Eredmények 

kerékpárral közlekedő helyi lakosok 

kerékpáros turisták 

Hatások 

közúti kerékpáros balesetek 

közutak átlagos napi gépjárműforgalma 

a kistérség turisztikai bevételei 





Projekt 

csoport 

Térségi 

Projekt címe 

Kerékpáros 

pihenőhely kialakítása 

Érd-ófaluban 

Kerékpáros 


a Régészeti Parknál 

Kerékpáros 


a Tárnoki horgásztónál 

Kerékpáros 


a Sóskúti kőfejtőnél 

Kerékpáros 


a biatorbágyi 

viaduktnál 

Kerékpáros 


a budaörsi bevásárló 

központnál 

Projektgazda 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

A projekt 


kompetencia 

szintje 

Település, 

kistérség 

Település, 

kistérség 

Település, 

kistérség 

Település, 

kistérség 

Település, 

kistérség 

Település, 

kistérség 

Várható 

költsége 


időtávja 

50 millió Ft 2007-2013 

50 millió Ft 2007-2013 

50 millió Ft 2007-2013 

50 millió Ft 2007-2013 

50 millió Ft 2007-2013 

50 millió Ft 2007-2013 

114




Gyáli-csat. 

Duna-Tisza-csat. 

DUNA 

DUNA 

Zámori-p. 

Benta 

Szent László patak 

B i a i - t ó 

Váli-víz 

Kavicsos-tó 

Délegyházi tavak 

Kígyós-p. 

M100 

 

 

 

 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Dunavarsány 

Taksony 

Taksony 

Taksony 

Taksony 

Taksony 

Taksony 

Taksony 

Taksony 

Taksony 

Sóskút 

Sóskút 

Sóskút 

Sóskút 

Sóskút 

Sóskút 

Sóskút 

Sóskút 

Sóskút 

Etyek 

Etyek 

Etyek 

Etyek 

Etyek 

Etyek 

Etyek 

Etyek 

Etyek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Halásztelek 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Pusztazámor 

Szigethalom 

Szigethalom 

Szigethalom 

Szigethalom 

Szigethalom 

Szigethalom 

Szigethalom 

Szigethalom 

Szigethalom 

Tököl 

Tököl 

Tököl 

Tököl 

Tököl 

Tököl 

Tököl 

Tököl 

Tököl 










Biatorbágy 

Biatorbágy 

Biatorbágy 

Biatorbágy 

Biatorbágy 

Biatorbágy 

Biatorbágy 

Biatorbágy 

Biatorbágy 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Alsónémedi 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Dunaharaszti 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Szigetcsép 

Áporka 

Áporka 

Áporka 

Áporka 

Áporka 

Áporka 

Áporka 

Áporka 

Áporka 

Délegyháza 

Délegyháza 

Délegyháza 

Délegyháza 

Délegyháza 

Délegyháza 

Délegyháza 

Délegyháza 

Délegyháza 

Majosháza 

Majosháza 

Majosháza 

Majosháza 

Majosháza 

Majosháza 

Majosháza 

Majosháza 

Majosháza 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Szigetújfalu 

Budakeszi 

Budakeszi 

Budakeszi 

Budakeszi 

Budakeszi 

Budakeszi 

Budakeszi 

Budakeszi 

Budakeszi 

Diósd 

Diósd 

Diósd 

Diósd 

Diósd 

Diósd 

Diósd 

Diósd 

Diósd 

Páty 

Páty 

Páty 

Páty 

Páty 

Páty 

Páty 

Páty 

Páty 

Tárnok 

Tárnok 

Tárnok 

Tárnok 

Tárnok 

Tárnok 

Tárnok 

Tárnok 

Tárnok 

Ercsi 

Ercsi 

Ercsi 

Ercsi 

Ercsi 

Ercsi 

Ercsi 

Ercsi 

Ercsi 

Ráckeresztúr 









Pázmánd 

Pázmánd 

Pázmánd 

Pázmánd 

Pázmánd 

Pázmánd 

Pázmánd 

Pázmánd 

Pázmánd 

Kápolnásnyék 









Baracska 

Baracska 

Baracska 

Baracska 

Baracska 

Baracska 

Baracska 

Baracska 

Baracska 

Gyúró 

Gyúró 

Gyúró 

Gyúró 

Gyúró 

Gyúró 

Gyúró 

Gyúró 

Gyúró 

Kajászó 

Kajászó 

Kajászó 

Kajászó 

Kajászó 

Kajászó 

Kajászó 

Kajászó 

Kajászó 

Martonvásár 

Martonvásár 

Martonvásár 

Martonvásár 

Martonvásár 

Martonvásár 

Martonvásár 

Martonvásár 

Martonvásár 

Tordas 

Tordas 

Tordas 

Tordas 

Tordas 

Tordas 

Tordas 

Tordas 

Tordas 

Vál 

Vál 

Vál 

Vál 

Vál 

Vál 

Vál 

Vál 

Vál 

Tabajd 

Tabajd 

Tabajd 

Tabajd 

Tabajd 

Tabajd 

Tabajd 

Tabajd 

Tabajd 

Csabdi 

Csabdi 

Csabdi 

Csabdi 

Csabdi 

Csabdi 

Csabdi 

Csabdi 

Csabdi 

Mány 

Mány 

Mány 

Mány 

Mány 

Mány 

Mány 

Mány 

Mány 

Herceghalom 

Herceghalom 

Herceghalom 

Herceghalom 

Herceghalom 

Herceghalom 

Herceghalom 

Herceghalom 

Herceghalom 

Nadap 

Nadap 

Nadap 

Nadap 

Nadap 

Nadap 

Nadap 

Nadap 

Nadap 

Sukoró 

Sukoró 

Sukoró 

Sukoró 

Sukoró 

Sukoró 

Sukoró 

Sukoró 

Sukoró 

Vereb 

Vereb 

Vereb 

Vereb 

Vereb 

Vereb 

Vereb 

Vereb 

Vereb 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Alcsútdoboz 

Felcsút 

Felcsút 

Felcsút 

Felcsút 

Felcsút 

Felcsút 

Felcsút 

Felcsút 

Felcsút 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Vértesacsa 

Zsámbék 

Zsámbék 

Zsámbék 

Zsámbék 

Zsámbék 

Zsámbék 

Zsámbék 

Zsámbék 

Zsámbék 

Budapest 

Budapest 

Budapest 

Budapest 

Budapest 

Budapest 

Budapest 

Budapest 

Budapest 

Érd 

Érd 

Érd 

Érd 

Érd 

Érd 

Érd 

Érd 

Érd 










Szigetszentmiklós 









Budaörs 

Budaörs 

Budaörs 

Budaörs 

Budaörs 

Budaörs 

Budaörs 

Budaörs 

Budaörs 

Bicske 

Bicske 

Bicske 

Bicske 

Bicske 

Bicske 

Bicske 

Bicske 

Bicske 

A Budaörsi kistérség közúthálózat 

főbb fejlesztési javaslatai 

JELMAGYARÁZAT 

tervezett gyorsforgalmi út 

tervezett térségi jelentőségű utak 

tervezett helyi jelentőségű utak 

útminőségjavító beavatkozás 

csomópontfejlesztés T ERRA ST UDIO KFT . 2006 

115




3.3. III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI 

FEJLESZTÉSE 

3.3.1. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás 


A fejlesztési intézkedés célja a lehetséges jövőbeni természeti katasztrófák kialakulásának 

elkerülése, az egyes településeket érintő felszíni vízfolyások által jelentett árvízveszély 

csökkentése, illetve a csapadékvíz- és belvízkárok lehetőségek szerinti megelőzése. 

Az intézkedés indokoltsága: 

Napjainkban egyre inkább jellemzővé válik szélsőséges időjárási viszonyok kialakulása, 

melyek egyik gyakori jelensége a rövid idő alatt lehulló, rendkívül nagy mennyiségű 

csapadék előfordulása. Az ilyen rendkívüli csapadékok okozta helyi vízkár eseményei 

ráirányították a figyelmet arra, hogy az emberi élet és a településeken felhalmozódó egyre 

nagyobb nemzeti érték védelme érdekében az önkormányzati vízgazdálkodási feladatokon 

belül nagyobb hangsúlyt kell adni a települési vízrendezési feladatoknak és ezen belül a 

megelőzést szolgáló fejlesztéseknek, illetve rekonstrukciós munkáknak. A víz okozta vis 

major esetek lehetőségek szerinti kezelésére előre fel kell készülni, ezért a jövőbeli, súlyos 

következményekkel járó esetek elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a fejlesztési 

intézkedésbe foglalt vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok elvégzése. 

A kisebb-nagyobb dombokkal, völgyekkel tagolt kistérségi tájon a mélyebben fekvő 

településrészek, illetve települések számítanak a felszíni vízelvezetés szempontjából a 

legkényesebb területeknek (pl. Tárnok, Érd, Budaörs, stb.). A kistérségre jellemző egyre 

növekvő beépítés, a burkolt felületek méretének növekedése a csapadékvíz földbe történő 

elszivárgásában, illetve elszikkasztásában résztvevő természetes zöldfelületek méretének 

jelentős lecsökkenését eredményezi. Ez a folyamat a lehulló csapadék területi lefolyását 

gyorsítja, következésképpen lecsökken a zöldfelületi elszivárgásra jutó idő, ami tovább 

fokozza a mélyebb részeken összegyűlő felesleges csapadékvizek okozta problémákat. 

Az intézkedés tartalma: 

Az intézkedés megvalósítása során a jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszerek további 

kiépítése, valamint a meglévő hálózatok fejlesztése történik. Ugyancsak a vízkárelhárítás 

jegyében kerül sor árvízcsúcs csökkentő tározók, valamint ideiglenes elárasztásra alkalmas 

száraz szükségtározók, illetve záportározók létrehozására a kistérség adott településein. A 

felszíni vízfolyások medreinek rendezése és megtisztítása szintén a vízkárelhárításvízrendezés 

kérdéskörébe tartozik, ez is tartalmi részét képezi a fejlesztési intézkedésnek. 

A kistérség vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési, illetve vízrendezési problémájának 

megoldását ugyanakkor célszerű komplex módon kezelni, és térségi összefogás keretében 

116




végrehajtani. Már ez irányba mutató kezdeményezésnek fogható fel a kistérségi társulás 

által elfogadott határozat, melyben a tagtelepülések a kistérségi irodát bízták meg azzal a 

feladattal, hogy a közös, a kistérség egészére vonatkozó tervezési folyamatot előkészítse, 

illetve megszervezze. Vagyis a kistérség felszíni vízelvezetési problémáinak megoldására 

szakmai koncepciót, programot és cselekvési tervet dolgoztasson ki. Az elkészítésre váró 

tanulmánytervnek egy olyan, a kistérség teljes területére vonatkozó vízrendezési és 

vízkárelhárítási tervnek kell lennie, amely fejlesztési tervdokumentum megvalósíthatósági 

tanulmány szinten, településekre lebontva tartalmazza a kistérség csapadékvíz-elvezetési, 

illetve a felszíni vízfolyásokat érintő szabályozási (pl.: víztározó-építések, patakmedertisztítás 

és rendezés, stb.), fejlesztési feladatait. 

Kiemelten fontos szempont a tervezés során, hogy a tervek a kistérség vízfolyásainak teljes 

vízgyűjtőterületére készüljenek, ami adott esetben azt is jelenti, hogy a terv területi 

lefedettsége a Budaörsi kistérség határain átnyúlik, és a szomszédos mikrotérségeket is 

érinti. Erre azért van szükség, mert a felszíni vizek természetes rendszere rendkívül 

összetett, a felső szakasz részei meghatározó kihatással vannak az alsóbb 

szakaszrészekre, ezért a teljes folyamatot csak komplex módon, teljes összefüggésében 

lehet kizárólag eredményesen kezelni. 

Jelenleg tart az egyes települések által már elkészítetett különböző tanulmánytervek 

kistérségi iroda általi összegyűjtése. A komplex tervezés során az ezekben a 

tervdokumentumokban szereplő elképzeléseket kell összehangolni, az egyes vízgyűjtők 

teljes területére összerakni, úgy, hogy egy logikusan összeillesztett és felépített, az aktuális 

viszonyokhoz illeszkedő rendszerré álljanak össze. A kistérség településeinek eredményes 

vízrendezése és vízkárelhárítása tehát csakis kizárólag ilyen módon, térségi kitekintésben és 

összefogás keretében valósulhat meg. Ráadásul a kistérségi együttműködésben tervezett 

projektek végrehajtására, az egyedül induló településekhez viszonyítva nagyobb eséllyel 

lehet pályázati támogatást nyerni. 

Első lépésben tehát a kistérségi vízrendezési és vízkárelhárítási tanulmánytervet kell 

elkészíttetni, majd ennek felhasználásával lehet az elvi vízjogi engedélyes tervet 

összeállítani. Ezután a vízjogi létesítési engedélyes terv előállítása következik, a konkrét 

kivitelezési terveket pedig már a kivitelező vállalkozással célszerű megcsináltatni. 

Az intézkedés várható hatása: 

A fejlesztési intézkedés megvalósításának eredményeképpen a települések vízkár 

veszélyeztetettsége lecsökken, ezzel együtt a természeti erők iránti kiszolgáltatottságuk 

mértéke mérséklődik. A lakók vagyonbiztonsága növekszik, valamint a lakókörnyezet 

rendezettebbé, kulturáltabbá válik. 

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenység: 

Felszíni és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése 

117




3.3.1.1. Tevékenység: Felszíni és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése 

A tevékenység célja és indoklása: 

A fejlesztési tevékenység célja a települések csapadékvíz-elvezető rendszereiben 

tapasztalható kiépítettségi és működési hiányosságok megszüntetése. Célként fogalmazódik 

meg annak elérése, hogy a kistérség valamennyi településén és utcájában valamilyen típusú 

vízelvezetési objektum vagy megoldás álljon rendelkezésre, illetve működjön. 

További cél a feliszapolódott, feltöltődött befogadó vízfolyások medrének eredeti állapotba 

történő visszaállítása, illetve rendbetétele, ezzel a patakmedrekben összegyűlő és oda 

bevezetett felszíni vizek mederbe történő befogadásának a biztosítása. 

Továbbá a felszíni vízfolyásokon levonuló árhullámok csúcsvízhozamának csökkentése, 

valamint a hirtelen felgyülemlő felszíni és csapadékvíz többletek biztonságos módon, 

megfelelő helyre történő elvezetése. 

A kistérség településeinek többségében komoly problémák figyelhetők meg a csapadékvízelvezető 

csatornákat, árkokat illetően. Ilyen közműveket ugyan a kistérség valamennyi 

településén építettek, azonban ezek állapota, burkoltsági foka számos helyen nem kielégítő, 

illetve alacsony. Emellett kiépítettségi hiányosságok is mutatkoznak a kistérség szinte 

valamennyi településén. A települési vízgyűjtők (pl. Érden) átereszeinek szűk 

keresztmetszete és a mederfenék szintproblémái szintén fokozzák a gondokat. 

A csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítettségi és működési problémáját az 

önkormányzatok egyénileg próbálják a tőlük telhető módon, kisebb-nagyobb kiépítésekkel, 

javítgatásokkal kezelni. A hiányosságok teljes körű megszüntetése, a probléma megnyugtató 

megoldása azonban kistérségi összefogás keretében valósulhat meg leginkább, közösen 

megnyert pályázati támogatással. A megfelelő csapadékvíz-elvezetés érdekében tehát a 

fenti állapotokat mielőbb szükséges rendezni, vagyis a csapadékvíz-elvezető rendszerek 

fejlesztése különösen aktuális, kistérségi kezelésben megoldásra váró feladat. 

Általánosságban megállapítható, hogy mindig a befogadó vízfolyások felől kell elkezdeni a 

felszíni vízelvezetési rendszerek rendbetételét. A kistérség felszíni vízfolyásainak medre 

számos helyen és több településen is hordalékkal telítődött, ami az árvízveszély 

növekedését eredményezi. Ennek megszüntetésére a patakmedreket ki kell kotorni, meg kell 

tisztítani a felhalmozódott hordaléktól, vagyis vissza kell állítani a meder előző állapotát. 

Ezért a befogadó felszíni vízfolyások medrének rendezése elengedhetetlen feltétele az 

eredményes vízkárelhárítási tevékenységnek. 

A Hosszúréti-patak rendezetlensége és a patak fővárosi szakasza vízszállító képességének 

korlátozottsága miatt a többletvizek patakba történő bevezetését a Vízügyi Igazgatóság 

szigorúan szabályozza, illetve korlátozza. Ezért a patak Budaörsi és Törökbálinti mellékága 

vízrendezésének, a további ingatlanfejlesztések során jelentkező többlet csapadékvizek 

patakba történő bevezethetőségének elengedhetetlen feltétele árvízcsúcs-csökkentő tározók 

építése. Emellett a patakon kialakuló árvizek elkerülése, illetve az ellenük való védekezés 

érdekében is szükség van a kistérség ezen településein a patakágak vizének 

felduzzasztásával létrejövő víztározók kialakítására. Az így létre jövő tavak hasznosítása 

118




más célokat is szolgálhat (pl. mezőgazdasági öntözés, rekreáció), többfunkciós szerepet 

betöltve ezáltal. 

Az alacsonyabban fekvő települések (pl. Tárnok) esetében száraz zöldtározók létesítése 

jelenthet megoldást az árvízi problémára. A községben az elmúlt évtizedben több 

alkalommal fordult elő jelentősebb árvízkár. Ezért nagy szükség van a településen a 

szükségtározóként működő, időszakosan elárasztott területek kijelölésére, illetve az ilyen 

funkciót betöltő (általában rét és legelőként használt földek) ideiglenes tározóhelyek 

kialakítására a Benta-patakon kialakuló árvizek elvezetésének céljából. 

A napjainkban egyre inkább jellemző heves esőzések során rövid idő alatt lehulló extrém 

csapadékmennyiségek, valamint a települési csapadékvíz-elvezető rendszerek szűkös 

kapacitása időszakosan elárasztott záportározók kialakítását is indokolttá teszik a kistérség 

szinte valamennyi településén. 

Fejlesztési javaslatok: 

A tevékenység keretében ki kell építeni a hiányzó csapadékvíz-elvezető 

csatornaszakaszokat, illetve árkokat. Át kell építeni a nem megfelelő átereszeket, átfolyókat, 

átemelőket, valamint a kistérség minden településén folytatni kell, illetve meg kell szervezni a 

rendszerelemek folyamatos karbantartását és tisztítását. Kiemelten fontos a meglévő árkok, 

csatornák rendszeres karbantartási munkája. Hiába jól kiépített egy vízelvezető rendszer, ha 

a feliszapolódás vagy a kiöntött szemét, építési törmelék akadályozza a rendszer normális 

működését. Ebből a szempontból különösen érzékenyek a beépített műtárgyak, a nem 

megfelelően karbantartott átereszek például könnyen eltömődhetnek, ami súlyos problémák 

kialakulásának okozója lehet. 

Általánosságban megállapítható, hogy nem az a cél, hogy a közterületekre hullott csapadék 

minél nagyobb része elvezetésre kerüljön a befogadókba, hanem az, hogy minél nagyobb 

része a talajba szivárogjon el, mint természetes állapotban. Ennek érdekében a 

lehetőségekhez képest előnyben kell részesíteni a szikkasztó árkokat, illetve az átereszek 

átfolyási keresztmetszetének megfelelő megválasztásával kell csökkenteni az árkok 

vízelvezető képességét. Ugyanakkor szabályozni szükséges a telkekre hullott csapadékvíz 

közterületre történő kivezetését is. Célként fogalmazódik meg a csapadékvíz minél nagyobb 

részének a visszatartása házi összegyűjtéssel, magán szikkasztók előírt kialakításával. 

Új utcák nyitásakor törekedni kell a rétegvonalakkal párhuzamos vonalvezetésre, 

megakadályozva ezzel a nagyesésű árkok kialakulását, amelyek rendkívül gyorsan vezetik le 

a vizet az egyébként is túlterhelt völgyalji befogadókba. A rétegvonalakkal párhuzamosan 

vezetett utcák esetében övárkok kialakítására van lehetőség. Ezek építésének az a szerepe, 

hogy a fentről érkező csapadékvizeket felfogják és a rétegvonallal párhuzamosan 

elvezessék egy alkalmas befogadóba. Építésükkel tehermentesíthető egy rendszer, mivel át 

lehet vezetni a vizet egy másik befogadóba. 

A vízmosásokat nem szabad ötletszerűen feltölteni, nem kell mindenáron a 

megszüntetésükre törekedni, hanem inkább azokat rendezett, bejárható és ezáltal 

fenntartható állapotba kell hozni. 

119




A belterületi vízfolyások, nyílt belvízcsatornák és állóvizek meder és partrendezése a 

kármegelőzési funkción túlmenően olyan alapvető települési infrastruktúra is, amely az 

egészséges lakókörnyezet színvonalát emeli, településesztétikai jelentősége meghatározó. 

Ezért a fejlesztés végrehajtása során a biztonsági szempontok előtérben tartása mellett 

célszerű turisztikai megfontolásokat is figyelembe venni, és ennek megfelelően kialakítani a 

patakmedret és környékét (pl. tanösvények, sétálóutak kiépítése). Természetesen a 

kivitelezésre vonatkozó elképzelések véglegesítésekor a biztonsági szempontok 

mindenképpen elsőbbséget kell, hogy kapjanak, de nem szabad, hogy csak ez a szemlélet 

határozza meg a megfelelő megoldások megtalálását. A patakmedrek leburkolásának 

gyakorlata ezért nem javasolt, a kritikus pontokon (a nem kielégítő vízszállítóképességű 

szakaszokon) azonban ez néha elkerülhetetlen. 

Ugyanakkor más, kevésbé árvízveszélyes helyeken, szakaszokon elégséges beavatkozást 

jelenthet a patakmeder eredeti állapotának kotrással és tisztítással történő visszaállítása, 

egy természetközeli állapot kialakításával. A mederrendezés során olyan burkolatokat kell 

tervezni, amelyek biztosítják a felszíni- és a talajvíz kommunikációját, valamint a természet 

közeli élőhelyek kialakulását és fennmaradását. 

A települések egyes pontján, a gyorsabb lefolyás megkönnyítése céljából a patakok burkolt 

mederben folynak, ezek állapotát és az esetleges további kiépítés lehetőségét meg kell 

vizsgálni. A patakmedrek oldalfalai is több helyen megerősítésre és/vagy magasításra 

szorulnak. 

Az árvízcsúcs-csökkentő tározók kialakítása zsiliprendszerrel kiegészített völgyzáró gátak 

építésével történik. A Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezése című elvi vízjogi 

engedélyezési terv részletesen vizsgálta a tározási lehetőségeket a patak vízgyűjtőterületén. 

Topográfiai szempontból megfelelő és még beépítetlen terület, ahol a tározókat ki lehetne 

alakítani, azonban már alig található a patak térségében, ezért nagyon fontos, hogy a leendő 

tározók helyére ne legyen más célú hasznosítás kijelölve. Budaörs szempontjából a Pistályréti 

tározó megépítése lenne a legsürgősebb, mivel ez jelentős árvízcsúcs-csökkentő 

hatással járna. Azonban a tervezett tározó területének egy részét már feltöltötték, így 

kérdésessé vált itteni kialakítása. Törökbálint szempontjából a Dulácska-pusztai tározó 

megépülése jelentene jelentős vízkármegelőzési intézkedést. A tározók kialakítása először a 

földterületek megszerzésével kezdődik, ami adott esetben nagymértékben megemelheti a 

létesítési költségeket. Az érintett önkormányzatok feladata, hogy a települési szerkezeti 

tervekben már a vízrendezési tanulmánytervekben meghatározott céloknak megfelelően 

szerepeltessék a vízügyi objektumok megvalósítására kijelölt területeket. A kistérség 

területén belül az alacsony lejtésű, mélyen fekvő területen elhelyezkedő Tárnokon tervezik 

zsilippel működő, ideiglenes elárasztású szükségtározók kialakítását. 

Záportározókat a nagy burkolt felületet igénylő létesítmények környezetében célszerű 

létrehozni, de szükség esetén bárhol ki lehet ezeket alakítani, ahol a vízelvezető rendszer 

kapacitása nem elégséges és van erre alkalmas terület. 

120




A megvalósítás szereplői: 

kistérségi iroda, 

települési önkormányzatok, 

szakmai tervező vállalkozás, 

kivitelező vállalkozás, 

a települések lakói, 

KÖDU-VÍZIG, 

területtulajdonosok 

Monitoring: 


vízelvezető-csatornák és árkok, vízügyi műtárgyak (pl. átereszek) száma nő, 

minősége javul, 

kikotort, kitisztított és rendezett patakmedrek hossza nő, 

árvízcsúcs-csökkentő tározók száma nő 

szükségtározók, záportározók száma, befogadó készsége nő. 

Eredmények: 

A befogadó vízfolyások fogadókapacitása növekszik, 

A patakmedrek megtisztulnak, kulturáltabb, rendezettebb formába kerülnek. 

Bizonyos mértékig szabályozhatóvá válik a levonuló árvizek vízhozama, 

Lehetővé válik a mederből kilépő árvizek és a csapadékvíz-elvezető rendszerből 

kilépő belvizek megfelelő helyre történő elvezetése. 

Hatások: 

A csapadékvíz-elvezetési települési rendszerek működése jelentős mértékben 

javul, hatékonyabbá válik. 

Az árvizek és belvizek kialakulásának veszélye csökken, a lakókörnyezet 

minősége, valamint a települések környezetbiztonsága javul. 

A finanszírozás lehetséges forrásai: 

121



Projektcsoport Projekt címe Projektgazda 




Település 

A Budaörsi kistérség 

vízrendezési és 

vízkárelhárítási 

tanulmányterve 

A Budaörsi kistérség 

felszíni vízelvezető 

művei 

üzemeltetésének 

kistérségi szintű 

megszervezése 

A vízrendezés és 

vízkár elhárítás 

igény összeállítása 

Pecató és 

csatornahálózatának 

kiépíése 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulásának 

Kistérségi 

Irodája 

Kistérségi 

Irodája és az 

ÉTV Kft. 

Diósd 


Biatorbágy 




A megvalósítás 


kistérségi 

Várható 

költsége 

(Ft) 

cca. 8- 

10 millió 

Ft 


időtávja 

rövid távon, 

egy éven 

belül 

kistérségi 2006-2007 

települési 

települési 

Az elkészítendő kistérségi vízrendezési és vízkárelhárítási tanulmánytervben 

meghatározásra kerülő műszaki megoldások és tevékenységek projektjeinek kell majd itt 

szerepelniük, mint további konkrét projektek. 

3.3.2.Intézkedés: Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése 


Az intézkedés célja a kistérségben keletkező folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelő, 

környezetbarát módon történő kezelésének elérésével a kistérségi környezet további 

szennyezésének megszüntetése, a természeti értékek megőrzése, illetve a lakókörnyezet 

minőségének a javítása. 

A szilárd hulladék kezelés alapvető infrastrukturális hátterének megteremtése, annak 

érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási folyamat kulturált körülmények között, megfelelő 

keretek biztosításával történhessen. Továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenység 

racionálisabb és hatékonyabb működésének a kialakításával a hulladékgazdálkodási 

rendszer átalakítása az újrahasznosítási szempontok erőteljesebb érvényesülése 

érdekében. 


A Budaörsi kistérség több településén (Sóskút, Érd MJV, Tárnok és Diósd) a szennyvizek 

kezelése nem megfelelően megoldott. Sóskúton egyáltalán nincs kiépített közcsatorna, míg 

a további három településen a csatornázottság mértéke meglehetősen alacsony. 

Ugyanakkor a Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és -tisztítási Projekt az utóbbi 

három települést érinti, ezért a nagyobbrészt EU-s pénzekből, a tervek szerint az évtized 

végére megvalósuló kohéziós nagyprojekt ezen települések szennyvízkezelési gondjait meg 

122




fogja oldani. A bruttó 75 milliárd Ft összköltségű beruházást az EU Kohéziós Alapja mintegy 

80-85 %-ban támogatja. A dél-budai térségen belül a Budaörsi kistérségben a projekt Érd, 

Tárnok, Diósd, Budaörs és Százhalombatta településeket érinti. A projekt keretében 

megépül 342 768 fm. gravitációs csatorna, 13 540 fm. nyomócső, 22 385 fm. nyomott 

csatorna és 21 db átemelő. A projekt keretében épül meg a dél-budai regionális 

szennyvíztisztító telep. Tartalmazza továbbá a meglévő érdi, budaörsi szennyvíztisztító telep 

megszüntetését, rekultivációját, Budakeszin új szennyvíztisztító telep építését a régi telep 

megszüntetését, rekultivációját, valamint a százhalombattai szennyvíztisztító telep 

korszerűsítését. 

Sóskút azonban racionális okokból kifolyólag nem vesz részt a projektben, így a településen 

a szennyvizek környezetbarát módon, az előírásoknak megfelelően történő kezelése 

továbbra is égető problémaként jelentkezik. A lakosság által a községben épített különböző 

magán csatornapótló létesítmények sok esetben nem felelnek meg a hatályos építési 

előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. Az ily módon elszikkasztott 

szennyvizek a talajt, a felszín alatti és a felszíni vizeket egyaránt szennyezik. 

A kistérség területén a csatornázottság hiánya mellett ugyancsak jelentős problémaként 

jelentkezik, hogy a már megtisztított szennyvíz minősége adott településeken (Érden, 

Herceghalmon, a Budaörsi szennyvizet tisztító törökbálinti telepen és Százhalombattán) nem 

felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Erre a több településen is jelentkező problémára 

a fentiekben már említett Dél-Budai Regionális Projekt keretében ugyancsak megvalósuló 

szennyvíztelep-rekonstrukciók és –kiváltások szintén megoldást fognak jelenteni. Ez alól az 

egyedüli kivétel Herceghalom, amely települést az említett fejlesztés nem érinti. A községben 

működő szennyvíztisztító-telep hatékonysága nem megfelelő, nem képes teljesíteni a 

hatósági normákat, vagyis jelenleg környezetszennyező módon üzemel. 

Megállapítható tehát, hogy a kistérség adott településein a csatornázottság hiányából, vagy 

technológiai hiányosságokból fakadó szennyvízkezelési problémák vannak. Ezeken a 

településeken a jelenlegi szennyvízkezelési mód rendkívül környezetszennyező és –károsító 

folyamat, amely nagymértékben veszélyezteti a térség meglévő természeti értékeinek, 

életkörnyezetének megőrzését. Ezért a kistérségben keletkező folyékony hulladék EU-s 

normáknak is megfelelő, környezetbarát módon történő kezelését az e téren még jelentős 

lemaradásokkal küzdő kistérségi településeken is mihamarabb ki kell alakítani. 

A kistérség több településének szilárd-hulladék kezelésében vannak olyan szegmensek (pl. 

az állati tetemek kezelése vagy a szelektív hulladékgyűjtés), ahol jelentős hiányosságok és 

lemaradások tapasztalhatóak, illetve van olyan, a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó 

közszolgálati tevékenység (gyepmesteri teendők ellátása), ami nem működik megfelelően, 

vagy nincs kulturáltan megoldva. 

A kistérség harmadik legnagyobb városában, Százhalombattán jelenleg nincsenek meg a 

feltételei a település hosszú távú hulladékgazdálkodási tevékenységének, a 

hulladékelhelyezés hosszú távon nem biztosított. Ezért a probléma megoldásával foglalkozni 

kell, melyre a helyi önkormányzatnak természetesen már kialakult elképzelései vannak. 

123




Bizonyos településeken (Tárnokon, Pusztazámoron és Sóskúton) a hulladékgazdálkodási 

tevékenység nem elég hatékony, mivel az újrahasznosítási szempont nem tud kellőképpen 

érvényesülni ezeken a helyeken (bár Sóskúton 2006-ban a tervek szerint az első szelektív 

gyűjtősziget telepítésére sor kerül). Egy eredményes és hatékony térségi, illetve helyi 

hulladékgazdálkodás megvalósítása tehát a települések alapvető érdeke, amit a kistérség 

minden településén érvényesíteni kell, hiszen ez a lakosság életkörülményei javításának is 

egyik elemi feltétele. 


A fejlesztési intézkedés keretében a szennyvízkezelés kistérségi infrastruktúrájában 

fellelhető kiépítési hiányosságok és elmaradások megszüntetésére kerül sor. Az intézkedés 

megvalósítása folyamán a kistérség csatornával eddig még nem rendelkező településén, 

Sóskúton kiépül a közcsatorna-hálózat, valamint a rendszer kiszolgálására saját tisztítótelep 

létesül. Az alapokról induló, teljesen új beruházás mellett, az intézkedés egy már létező és 

évtizedek óta Herceghalmon működő szennyvíztisztító-telep technológiai átalakítását is 

magában foglalja. 

Kistérségi együttműködésben kerül megoldásra az elhullott állati tetemek és kóbor állatok 

begyűjtése és elhelyezése. A fejlesztési intézkedés további tartalmi részébe tartozik 

különböző hulladékkezelési létesítmények létrehozása, valamint technológiai gépek és 

berendezések beszerzése. 


Az intézkedés megvalósulásának eredményeképpen megszűnik a környezet jelentős 

mértékű szennyezése, illetve a felszín alatti és felszíni vizek veszélyeztetettsége. Ezáltal a 

térség természeti értékei nem károsulnak, a települések lakókörnyezeti minősége javul. 

A feltételek megteremtésével, valamint az újrahasznosítási szempont érvényesülésével 

egyrészt a racionális hulladékgazdálkodás hosszú távon biztosítottá válik, másrészt pedig a 

tevékenység hatékonysága is javul. A kistérségi összefogásnak köszönhetően a 

hulladékgazdálkodási tevékenység szervezettebbé válik, ezáltal színvonala emelkedik, ami a 

lakosság életkörülményeinek javulását eredményezi. 

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: 

Egyedi szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése 

Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése 

Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek 

fejlesztése 

3.3.2.1. Tevékenység: Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése 


124




A fejlesztési tevékenység célja egyrészt Sóskút község szennyvízkezelési problémájának 

környezetbarát módon történő, hosszú távra szóló megoldása, a település 

közszolgáltatásokban e téren meglévő hiányosságának a megszüntetése. Másrészt 

ugyancsak célként fogalmazódik meg annak elérése, hogy a herceghalmi tisztító képes 

legyen teljesíteni az előírt vízminőségi kritériumokat, megszüntetve ezzel a környezet további 

szennyezését, valamint az önkormányzat bírságfizetési kötelezettségét. 

A 25/2002. (II.27.) számú Kormányrendelet szerinti besorolás alapján Sóskút azon 

települések közé tartozik, amelyek területén a települési szennyvizek közműves 

szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési 

szennyvizek ártalommentes elhelyezését, legkésőbb 2010. december 31-ig meg kell 

valósítani. 

A 7/2005. (III. 1.) számú KvVM rendelet szerinti besorolás alapján Sóskút a felszín alatti víz 

szempontjából fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség 

védelmi területen lévő települések közé tartozik. 

A település környezetében a föld hévíz-forrást rejt, melynek hasznosítására Érden 

termálvizes fürdőt építettek. A Sóskúton keletkező szennyvizek nem megfelelő módon 

történő helyi kezeléséből adódóan a felszíni és a felszín alatti vizek fokozatosan 

elszennyeződnek, ami a fürdőt ellátó hévíz forrását is veszélyeztetheti. A községi 

szennyvizek elszivárgása ugyanígy veszélyforrást jelent a közeli érdi sasvárosi ivóvízbázisra. 

Mindezekből kifolyólag a szennyvízkezelési rendszer kiépítése a településen minden 

szempontból indokolt és sürgősen megoldásra váró feladat. 

A Herceghalmon működő szennyvíztisztító-telepet 1999-2000-ben építették át az illetékes 

vízügyi szakhatóság által jóváhagyott tervek alapján. 2001-től indult el a próbaüzem, 

azonban a tisztító a mai napig nem képes a megfelelő vízminőség kibocsátására, a telep 

tisztítási hatékonysági foka nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A rekonstrukciót 

végző Ökofilter Kft. három évig próbálkozott a rendszer javításán a próbaüzem alatt, de nem 

sikerült a megengedett határértékeket elérni, ezért a cég felhagyott a további 

kísérletezgetéssel. Így a próbaüzem lezáratlan maradt, a tisztítót hivatalosan nem adták át. 

Ugyanakkor a telep azóta is folyamatosan működik, bár erre szóló engedéllyel jelenleg sem 

rendelkezik, és a település bírságot kénytelen fizetni az előírásoknak nem megfelelő 

minőségű tisztított víz kibocsátásért. Ezért feltétlenül szükséges a környezetet folyamatosan 

terhelő és szennyező objektum teljes átalakítása, amit minél előbb végre kell hajtani. Annál 

is inkább, mivel a 7/2005. (III. 1.) számú KvVM rendelet szerinti besorolás alapján 

Herceghalom a felszín alatti víz szempontjából érzékeny települések közé tartozik. 


A sóskúti beruházás megvalósítására elméleti szinten kezdetben négy variáció is 

számításba jött. Ezek közül kettő a szomszédos településeken (Biatorbágy és Pusztazámor) 

125




működő szennyvíztisztítókra való rácsatlakozást, egy pedig a Sóskúton összegyűjtött 

szennyvíznek a leendő Dél-Budai Regionális Szennyvíztisztítóba történő átvezetését 

jelentette volna. A negyedik verzió a településen megfelelő helyen kijelölt, saját tisztítótelep 

építését tartalmazza. A helyi önkormányzat az összes lehetséges változat alapos 

megvizsgálása után hozta meg döntését, melynek értelmében a község területén saját 

szennyvíztisztító-telepet hoznak létre. Hosszabb távon, az üzemeltetési költségeket is 

figyelembe véve ez a megoldás kínálkozott a leggazdaságosabbnak. A telep helyének az 

önkormányzat a saját tulajdonában lévő, a 8107-es jelű közút, a Benta-patak és az M7-es 

autópálya közötti területrészt jelölte ki, amely már a település elfogadott szabályozási 

tervében is így szerepel. A kijelölt helyre az illetékes hatóság elvi vízjogi engedélyt adott. 

Sóskúton tehát a szennyvíztisztítás egyedi, alternatív módon történő helyi megvalósítása 

jöhet számításba. Az egyedi, alternatív szennyvízkezelési megoldások alkalmazása 

ugyanakkor nem tekint vissza régi hagyományokra az országban, vagyis a működésükről 

szóló tapasztalatok, adatok még nem állnak nagy mennyiségben rendelkezésre. Az újabb és 

újabb módszerek hatékonyságának, gazdaságos üzemeltetésének bizonyítottsága még a 

hazai szakemberek körében sem teljes körűen, általánosan elfogadott. A néhány hazai 

alkalmazás mellett, leginkább külföldi példák tapasztalataiból lehetséges a technológiára és 

a működésre vonatkozó információk beszerzése. Mindemellett az egyedi megoldások között 

talán a legelterjedtebb rendszer, amikor a hagyományos közcsatorna-hálózat kiépítéséhez 

egyedi, alternatív tisztítási módot alkalmazó, gyökérzónás technológiával működő központi 

tisztítómű kapcsolódik. 

Fontos szempont a kivitelezés során, hogy a tisztítórendszer modulszerűen kialakított, 

bővíthető legyen, mivel a település lakónépesség-száma mintegy tíz éven belül várhatóan 

megduplázódik (kb. hatezer fő lesz), azaz jelentős többlet kapacitásigényre lehet számítani a 

jövőben. 

A Herceghalmi Önkormányzat tervei között elsősorban egy technológiailag teljesen 

átalakított, a jelenlegi kapacitással (460 m 3 /nap) megegyező teljesítményű, korszerű 

szennyvíztisztító kialakítása szerepel a jelenlegi telep helyén. Mivel várhatóan pár éven belül 

a település lélekszáma megduplázódik, ezért a rekonstrukció modulrendszeres kialakítást 

kell, hogy jelentsen. A település vezetése egy 10-15 éves konstrukcióban gondolkodik, a 

kivitelezést és az üzemeltetést is egy szakmai befektetőnek adnák koncesszióba. Ez ügyben 

már több tárgyalást is lefolytattak, többek között a jelenlegi üzemeltető, ÉTV Kft-vel is. 

Megegyezés azonban eddig még nem született. 

A hosszabb távú üzemeltetés szempontjából racionálisabb megoldásnak kínálkozik a 

településen összegyűjtött szennyvíz biatorbágyi tisztítóba történő átvezetése. A telep, mivel 

jelenleg csak kb. 40 %-os kihasználtsággal működik, képes lenne fogadni az idevezetett 

folyékony hulladékot. A két település közös érdeke lenne a beruházás megvalósulása, mivel 

a biai telep racionálisabb kihasználása révén fajlagos költségmegtakarítás lenne elérhető. Az 

érintett önkormányzatok tárgyaltak már a beruházásról, de itt sem született még döntés. 

126




Ugyanakkor mindenképpen célszerű lenne alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést. Egy 

megvalósíthatósági tanulmány keretében kell összehasonlítani a szóba jövő műszaki 

lehetőségeket, és ennek tükrében kell meghozni a végső döntést. Az így kiválasztott 

műszaki megoldásra kell aztán a vízjogi engedélyes terveket elkészíttetni. 


Sóskút Község Önkormányzata, 

Herceghalom Község Önkormányzata, 

kivitelező és üzemeltető vállalkozás 

Monitoring: 


kiépül a közcsatorna-hálózat, alternatív szennyvíztisztító-telep Sóskúton, 

technológiailag átalakított szennyvíztisztító Herceghalmon. 

Eredmények: 

Sóskúton a magán derítők használata megszűnik, a jogszabályok által előírt, 

környezetbarát módon történik a szennyvizek kezelése. 

Herceghalmon a tisztító képes lesz teljesíteni az előírt határértékeket, így az 

önkormányzat bírságfizetési kötelezettsége megszűnik. 

Hatások: 

Sóskúton megszűnik a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése, ezáltal 

megőrződnek a helyi természeti értékek, javul a lakókörnyezet minősége. 

A település felértékelődik, népességmegtartó és –vonzó képessége javul. 

Herceghalmon a Békás-patak környezeti terhelése jelentősen csökken, ezáltal 

vize tisztább lesz, a lakókörnyezet minősége javul 



Projektcsopor 

t 




Projekt címe 

Dél-Budai Regionális 

Szennyvízelvezetési 

és -tisztítási Projekt 

Projektgazda 

Budapest 

Főváros 




Kohéziós 

nagyprojekt 

Várható 

költsége 

(Ft) 

bruttó 75 

milliárd 

Ft 


időtávja 

2007-2010 

Települési 

szint 

Sóskút 

szennyvízkezelési 

rendszerének 

kiépítése 

A herceghalmi 

szennyvíztisztító 

rekonstrukciója 

Biatorbágyon a 

meglévő 

szennyvíztisztítómű 

bővítése 

Sóskút 


Herceghalom 


Biatorbágy 


települési 

települési 

települési 

cca. 1 

milliárd 

Ft 

cca. 

200-250 

millió Ft 

közép távon, 

4 éven belül 

rövid távon, 1- 


127




3.3.2.2. Tevékenység: Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési 

körülményeinek fejlesztése 


A fejlesztés célja, hogy a kistérségben elhullott állatok tetemei, valamint a gazdátlan, kóbor 

állatok begyűjtése és elhelyezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően, kulturált módon, 

megszervezett formában történjen. 

A kistérség számos településén, különösen Pusztazámoron, Tárnokon, Sóskúton, Diósdon 

és Biatorbágyon ennek az önkormányzati feladatnak az ellátásával (gyepmesteri teendők) 

kapcsolatban problémák vetődnek fel. A települések a feladat megoldását vagy saját 

hatáskörben intézik, vagy külsős vállalkozót bíznak meg ellátásával, ami nem teljesen a 

hatályos jogszabályoknak megfelelő. Hosszú távon azonban nincs megfelelően, rendezett 

formában megoldva a kérdés. 

Emellett rengeteg a kóbor állat a térségben, és mivel a kistérség sűrű és rendkívül forgalmas 

úthálózattal rendelkezik, ezért nagyon gyakoriak a kisállatok elütésével, illetve 

elpusztulásával járó balesetek. 

Az előírásoknak megfelelően kialakított sintértelep létrehozása magas költségekkel jár, 

többek között ezért sem létesült a kistérség minden településén ilyen telep, viszont a 

kérdéssel valamennyi önkormányzatnak foglalkoznia kell. A kóbor, gazdátlan kutyák száma 

a térségben több százra becsülhető, ezzel szemben a kistérségben jelenleg működő három 

telep csak mérsékelt számú állat befogadására képes, vagyis állandó kapacitásbeli 

gondokkal küzdenek. Ezekre a fenti problémákra az érintett településeknek mielőbb 

megoldást kell találniuk, melyet közös összefogással, térségi szinten képzelnek el. 


Sintértelepek létrehozása alkalmával gyakran állati-menhely kialakítására is sor kerül. Az 

önkormányzatok jogszabály által előírt feladata kizárólag a gyepmesteri tevékenység 

ellátására vonatkozik, azonban az állatvédő egyesületek tiltakozásainak eredményeképpen 

gyakran állatmenhelyeket is létesítenek a sintértelepek szomszédságában. Ez történt a közel 

múltban Érden is, ahol a menhelyi részt közhasznú alapítvány működteti önkormányzati 

támogatással. Jelenleg a kistérség területén három sintértelep működik (Érden, 

Törökbálinton és Százhalombattán). Ugyanakkor a jelenlegi jelentős kapacitásbeli problémák 

következtében mindenképpen szükséges ezeknek a már működő telepeknek a bővítése. 

Emellett ugyancsak meg kell vizsgálni annak a kérdését, hogy esetleg hol volna még 

célszerű ilyen telepeket létrehozni. 

Mivel a gyepmesteri tevékenység ellátásába az állati tetemek begyűjtése és elszállítása is 

beletartozik, ezért a fejlesztési tevékenység által érintett, sok tekintetben egymással 

összefüggő két problémát egymástól nem elválasztva, hanem együttesen kell kezelni. Az 

állati tetemek elhelyezésére szolgáló valamikori dögkutakat a környezetvédelmi előírások 

szerint fel kell számolni, ami a települések számára azt jelenti, hogy a kijelölt helyre történő 

128




elszállításig az állati hullák ideiglenes, megfelelő körülmények közötti tárolását meg kell 

oldaniuk. Ebből kifolyólag az e téren hiányossággal küszködő településeken hűtött 

gyűjtőkonténerek beszerzése indokolt. Az elhullott állati tetemek előírások szerinti kezelését 

biztosító hűtőkonténerek beszerzése azonban költséges beruházás, ami az egyes 

önkormányzatok anyagi lehetőségeit sok esetben meghaladja. Ugyanakkor a kihasználtság 

szempontjából gazdasági okokból sem éri meg önmagában egy relatíve kis lélekszámú 

település számára a beruházás végrehajtása. 

Mindazonáltal a magas kialakítási költségek miatt, valamint e fajsúlyos probléma általános, 

több településre is kiterjedő jellegéből adódóan kistérségi együttműködés keretében 

célravezető leginkább a beruházások megvalósítása. Első lépésben el kell készíttetni azt a 

kistérségi tanulmánytervet, amely a helyzetfeltárásából kiindulva meghatározza a kistérségi 

projekt végrehajtásának módját és pontos részleteit. Meg kell vizsgálni, hogy milyen 

feltételek teljesülése esetén (pl. állatorvosi) valósítható meg egyáltalán kistérségi szinten a 

tevékenység, hogy a kistérségben hol legyenek kialakítva gyűjtőpontok: A tanulmánynak 

szükséges kitérnie többek között az ügyeleti rendszer megszervezésére, a kistérségi ellátás 

szervezeti felépítésére, stb.. A tervdokumentum készítése során fontos szempont az egyes 

érintett települések közötti folyamatos egyeztetés, a kistérségi konszenzussal elfogadott, 

legjobb megoldás megtalálása érdekében. Az egyeztetések koordinálásában nagy szerep jut 

a kistérségi irodának. Ezután az engedélyes tervek elkészíttetése következik, majd az 

engedélyek birtokában támogatás elnyeréséért lehet pályázni a megvalósításra. 


kistérségi iroda, 


a kistérségben alkalmazott gyepmesterek, 

szakmai tervező vállalkozás, kivitelező vállalkozás, 

Állategészségügyi Szolgálat 

Monitoring: 


kibővített és újonnan létrehozott sintértelepek 

hűtött gyűjtőkonténerek kihelyezése 

Eredmények: 

kistérségi szinten megszervezésre kerül a gyepmesteri közszolgálat, 

csökken a kóbor állatok száma a kistérségben, 

az állati tetemek begyűjtése megfelelő időben és módon történik. 

Hatások: 

a gyepmesteri szolgálat színvonala és hatékonysága, ezáltal a lakókörnyezet 

minősége a kistérség minden településén javul. 

129






Projektcsopor 

t 




Projekt címe 

A gyepmesteri 

szolgáltatás 

kistérségi 

ellátásának 

tanulmányterve 

Projektgazda 

Budaörs 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 



kistérségi 

Várható 

költsége 

(Ft) 

cca. 1 millió 

Ft 


időtávja 


egy éven belül 

3.3.2.3. Tevékenység: Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális 

fejlesztése 


A fejlesztési tevékenység céljaként a kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer 

újrahasznosításra való törekvés jegyében történő átalakítása, ennek érdekében a szelektív 

hulladékgyűjtés arányának növelése, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenység hosszú 

távra történő biztosítása fogalmazódik meg. 

2009-ben már csak a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul megfelelő lerakó 

működhet hazánkban. Ebből kifolyólag, mivel nem teljesíti azokat az előírásokat, melyeket a 

jogszabály követelmény-rendszere előír, a százhalombattai kommunális hulladéklerakó 

működési engedélye 2008. december 31-én lejár. Emellett szabad lerakási kapacitás is csak 

eddig az időpontig áll rendelkezésre, tehát ezt követően mindenféleképpen más 

hulladékkezelési lehetőséget kell keresnie a város önkormányzatának. 

Az aktuális jogszabályok hangsúlyos alapelve, hogy a lerakás helyett a hulladékok 

újrahasznosítására kell törekedni, azaz olyan hulladékkezelő létesítményeket kell létrehozni, 

amelyek a hulladékok minél nagyobb hányadának újrahasznosítását biztosítják. A 

hulladékkezelés tekintetében tehát továbbra is elsődleges cél a keletkező hulladék 

mennyiségének csökkentése, amit a szelektív gyűjtés bevezetése, ezáltal az újrahasznosítás 

lehetőségének megteremtése tesz lehetővé. Ez a szándék bizonyos hulladékok esetében 

(pl. a biológiailag lebomló szervesanyag-hányad csökkentésének a mértéke) már konkrét 

jogszabályi előírásban fejeződik ki. Ez a körülmény tehát a hulladékgazdálkodási rendszer 

alapvető átalakítását teszi szükségessé a kistérség valamennyi településén. 

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyűjtés 

arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3%-ról 35-40%-ra kell 

növelni. Lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet. 

130





Az előzőekben vázolt körülmények és tendenciák következtében a kistérség adott 

településein a jövőben a következő hulladékgazdálkodási infrastruktúra kiépítésével kell 

számolni: 

Hulladékkezelő létesítmények: komplex (mechanikai-biológiai) előkezelő mű, komposztáló, 

válogatómű, inert-hulladék kezelő, hulladékátrakó 

Szelektív gyűjtési létesítmények: hulladékgyűjtő sziget, hulladékudvar 

A kistérség mindegyik településének rendelkeznie kell saját, vagy több település 

összefogásával elkészített közös hulladékgazdálkodási tervvel, az abban meghatározott 

fejlesztési lépéseket követve kell, a jogszabályoknak való megfelelés érdekében az adott 

településen szükséges beruházásokat végrehajtani. 

A szelektív hulladékkezelést a papír, műanyag, fém, üveg, biológiailag lebontható alkotókra 

és a veszélyes hulladékokra kell megvalósítani, úgy, hogy a hulladék hasznosítható elemei 

kerüljenek vissza a termelésbe. Maga a folyamat több részfeladatból tevődik össze, és ezek 

csak együttesen, összehangolva képesek a kívánt eredményt, vagyis a szelektív gyűjtés 

sikeres bevezetését elérni. Egyrészt hulladékgyűjtő szigetek és udvarok kialakítása történik 

konténerek kihelyezésével, másrészt megszervezésre kerül ezeknek a speciális formájú 

konténereknek a rendszeres ürítése. Harmadrészt pedig az egész folyamat támogatására és 

serkentésére, a lakosság körében való tudatosításának elérése, a környezettudatosság 

növelése érdekében PR tevékenység megvalósítására, illetve marketing eszközök (pl. 

kisebb tájékoztató kiadványok terjesztése, vagy szemléletformáló és tájékoztató programok 

szervezése) alkalmazására van szükség. Egy adott településen a zavartalan szelektív 

gyűjtés érdekében, a megfelelő területi lefedettséghez 1.000 lakosonként lehet számolni egy 

gyűjtősziget kihelyezésével. Természetesen abban az átmeneti időszakban, amíg a lakosság 

körében és tudatában a szelektív hulladékgyűjtés alapeszméje nem válik széles körben 

általánossá, és a kommunális szilárd hulladék gyűjtési folyamata nem lesz rutinszerűen 

szelektíven történő folyamat, addig az önkormányzatok a gyűjtőszigetek számának 

fokozatos növelését rendszeres igénykövetés mellett, a kihasználtság mértékéhez 

igazíthatják. 

A regionális lerakóban elhelyezett települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmának 

csökkentése a zöldhulladék szelektív gyűjtésével, a szerves hulladék komposztálásával és 

hasznosításával érhető el. A zöldhulladék felhasználásának ugyanakkor, a komposztálás 

mellett egy másik módja hulladékégető erőműben történő hasznosítása. A megújuló 

bioenergiaforrások (pl. energiaerdők, energiafüvek, stb.) hasznosítási arányának a 

növekedése világszinten megfigyelhető tendencia. Ezt a folyamatot a kistérségben is el kell 

131




indítani, illetve fel kell gyorsítani, ezért a jövőben az ilyen típusú energiahordozók nagyobb 

arányú felhasználására kell törekedni. 

Az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló a „Közép-Duna Vidéki 

Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer” elnevezésű tervezett nagyprojekt Tárnokot, mint 

gyűjtési körzetközpontot, és Diósdot valamint Budaörsöt érinti. A nagyprojekt keretében az 

érdi mikrotérségben keletkező hulladékok kezelésére Tárnokon egy komplex mű létesítését 

tervezik, mely magában foglalja a válogatóművet, a mechanikai-biológiai előkezelőt, az inert 

hulladékok kezelésére alkalmas létesítményeket, valamint a zöldhulladék komposztálására 

alkalmas teret. A tervek szerint e térségben történik majd meg a zsámbéki térség 

hulladékainak feldolgozása is, ezért Tárnok a tranzitközponti funkciók mellett gyűjtőközponti 

szerepet is be fog tölteni. A telephelyi létesítmények kialakítása mellett a kohéziós 

nagyprojekt a térségi hulladékgazdálkodási rendszer működésének biztosítását szolgáló 

technológiai gép és berendezés beszerzést is tartalmaz. 

A Budaörsi kistérség három települése (Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy) 

csatlakozott a mintegy 44 milliárd forintos beruházással, főleg uniós forrásokból tervezett 

Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése elnevezésű projekthez. A 

rendszert a tervek szerint Fejér megye északkeleti részén, Komárom-Esztergom megyében 

és Pest megye nyugati részén építenék ki. A projekt gesztortelepülése Tatabánya, ahol a 

tervek szerint hulladékégető és biogázerőmű létesül. A megépülő rendszer húsz évig 

biztosítaná a Társulás 84 településének területén élő közel félmillió ember hulladékának 

feldolgozását. A szelektív gyűjtés érdekében a Társulás területén 432 gyűjtősziget és 24 

hulladékudvar létesülne, valamint 2,5 millió köbméterrel bővítenék a tatabányai és a bicskei 

lerakók kapacitását, illetve foglalkoznának a zöldhulladék komposztálásával és az építési 

törmelék elhelyezésével is. A fő cél egy olyan komplex hulladékgyűjtési, -kezelési, 

-hasznosítási, -ártalmatlanítási rendszer kiépítése, mely az EU direktíváknak megfelelően 

biztosítja a rendszerhez csatlakozott településeken képződő szilárd hulladék korszerű, 

környezetbarát kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását az alábbiak szerint: 

• Szelektív gyűjtés teljessé tétele, gyűjtőszigetek, hulladékudvarok telepítése, 

komposztáló-telepek, valamint inert hulladékkezelők létesítése; 

• EU-szabványnak megfelelő edényzet beszerzése; 

• Korszerű gyűjtést és szállítást biztosító célgépek használata; 

• Átrakó állomások, hulladékválogató üzemek létesítése, hulladékhasznosító 

berendezések, feldolgozók telepítése; 

• Illegális lerakók felszámolása; 

• Régi lerakók rekultivációja; 

• Szennyvíziszap kezelésének megoldása; 

• Monitoring hálózat kiépítése, üzemeltetése. 

132




A Budaörsi kistérség területén a projekt keretében Biatorbágyon egy hulladékudvar, míg 

Törökbálinton 2 db hulladékudvar, egy hulladék-átrakó és egy komposztáló-telep létesítését 

tervezik. 

Százhalombattán a település 2008. december 31-ig engedéllyel rendelkező lerakójának 

kiváltása céljából, valamint a városi hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása érdekében az 

Önkormányzat már az idén, 2006-ban megkezdi távlati hulladékgazdálkodási programjának 

saját forrásokból történő megvalósítását. Ennek keretében ez évben egy hulladékudvart 

létesítenek, folytatásképpen pedig 2008-ig tervezik megépíteni a várost kiszolgáló 

hulladékátrakót. Eredetileg egy komposztáló telep kialakítása is szerepelt a tervek között, de 

ezt a beruházást egyelőre elvetették. 



szakmai tervező vállalkozás, 

kivitelező vállalkozás, 

Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, 

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 

Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 

Nemzeti Fejlesztési Hivatal, 

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 

Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Rt. 

Monitoring: 


hulladékkezelő létesítmények száma nő, 

technológiai gépek és berendezések színvonala javul 

Eredmények: 

A hulladékgazdálkodási tevékenység során intenzíven érvényesül az 

újrahasznosítási szempont, a lerakásra kerülő hulladék mennyisége csökken. 

Az eredményes hulladékgazdálkodás feltételei hosszú távra biztosítottá válnak. 

Hatások: 

javul a hulladékgazdálkodás hatékonysága, 

csökken a környezeti terhelés, 

javul a lakókörnyezet minősége. 


133



Projektcsoport Projekt címe Projektgazda 




Érd MJV- 


és 



„Közép-Duna Vidéki 

Régió Hulladékgazdálkodási 

Rendszer” 

Duna-Vértes 

Regionális 

Hulladékgazdálkodási 

Rendszer 

A szelektív 

hulladékgyűjtés 

bevezetése 

Pusztazámor és 

Tárnok 

településeken 


hulladékgazdálkodási 

rendszerének 


Szelekív 

hulladékgyűjtés 

bevezetése Sóskúton 

Polgárdi Város 


Tatabánya 

Megyei Jogú 

Város 


Pusztazámor 

és Tárnok 

önkormányzatai 

SZÁKOM Kft. 

Sóskút 


A 



országos 

regionális 

települési 

települési 

települési 



Várható 

költsége (Ft) 

EU Kohéziós 

Alap: 21,3 

milliárd Ft 

Kormányzati 

társfinanszírozás: 


Önk. saját forrás: 


Összesen: 35,5 

milliárd Ft 

kb. 44 milliárd Ft 

kb. 5.5 millió Ft 

felmerülő 

működési 

költségek 2.5 

millió Ft 

Kb. nettó 120- 

130 millió Ft 


időtávja 


2007-2013 

között 


2007-2013 

között 




2008-ig 

bezárólag 

3.3.3. Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése 


A fejlesztés célja a kistérség településein elérhető vezetékes ivóvízellátás megfelelő 

színvonalú, hosszú távra szóló biztosítása, illetve a megnövekedett kistérségi ivóvízigény 

maradéktalan kielégítése, a kistérségben rendelkezésre álló kihasználatlan vízbázisok 

kitermelése, valamint a szükséges hálózati fejlesztések végrehajtása által. 


A lakosság részéről a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízszolgáltatás igénye a 

legalapvetőbb emberi szükségletek közé tartozik. Ennek biztonságos módon, hosszú távra 

történő biztosítását minden települési önkormányzatnak meg kell oldania. A közszolgáltatás 

ellátásakor ugyanakkor, elsősorban a rendelkezésre álló helyi, kistérségi természeti 

erőforrások kihasználására, illetve ezek minél gazdaságosabb hasznosítására kell törekedni, 

ami gyakran csak térségi együttműködés keretében valósítható meg. A főváros 

agglomerációjához tartozó Budaörsi kistérség szinte valamennyi településének 

134




lakónépesség-száma az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, amely tendencia 

várhatóan a közel jövőben is folytatódik majd. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kiváló 

telephelyi adottságokat kihasználva a vállalkozások kistérségbe történő nagyarányú 

betelepülése is zajlik. Az így jelentkező többlet vízigények maradéktalan és biztonságos 

kielégítése érdekében tehát, célszerű és egyben indokolt is a térségben elérhető vízbázisok 

minél teljesebb mértékű, racionális módon történő hasznosítása. 


A fejlesztés keretében a kistérség adott településein rendelkezésre álló, kihasználatlan 

vízbázisok kitermelésére kerül sor. Ennek eredményeképpen kibővül a mikrotérségi 

ivóvízszolgáltatási együttműködés Százhalombatta és Érd MJV térségében, valamint 

Herceghalom település a saját, 2 évvel ezelőtt bezáratott kútjainak kitermelését kezdi meg 

újra. A vízbázisok hasznosítása, illetve az ivóvízszolgáltatás minőségének a javítása 

érdekében ugyanakkor szükség van bizonyos műszaki fejlesztések végrehajtására is. 


A fejlesztés megvalósulásával a kistérségi ivóvízellátás minősége javul, és hosszú távra 

megoldódik a növekvő kistérségi ivóvízigények biztonságos kielégítése. A térségben 

található helyi természeti erőforrások hasznosításának mértéke javul. 

Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: 

Hálózati rekonstrukcióval egybekötött mikrotérségi ivóvízszolgáltatás 

Meglévő vízbázis hasznosítása 

3.3.3.1. Tevékenység: Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás 

fejlesztés 


A fejlesztési tevékenység célja egy olyan vízellátó rendszer kiépítése, mely Százhalombatta 

biztonságos vízellátása mellett, az Érd és térségének történő kibővített vízátadást is lehetővé 

teszi. Százhalombatta tulajdonában olyan víztermelő létesítmények vannak, melyek többlet 

kapacitását rentábilisan ki lehet használni a térség (Érd és környéke) vízellátási gondjainak 

megoldására. A kedvező adottságok mellett ugyanakkor, az üzemeltetési oldalról komoly 

problémák is jelentkeznek a jelenlegi vízszállító távvezetékek elöregedése miatt. Az utóbbi 

években gyakran fordult elő csőtörés, és a kibontásnál előrehaladott korróziót lehetett 

észlelni. Az Ercsiben található vízbázis kútjaitól jövő távvezetékek egyike ugyanakkor 

azbesztcementből készült, melyben fenn áll a veszélye a rákkeltő azbeszt kioldódásának. 

Százhalombatta és körzete vízellátási rendszerének vízbázisa az Ercsi kavicsterasz, aminek 

északi részén jelenleg 12 db, egyenként 2.100-2.500 m 3 /nap víztermelésre alkalmas, a város 

tulajdonában lévő kút található. Ugyan a kútsorból jelenleg kb. 15.700 m 3 /nap vízmennyiség 

135




termelhető ki, azonban meg van a reális lehetősége annak, hogy a kavicsterasz potenciális 

víztermelési kapacitásából (40.000 m 3 /nap) a közeljövőben már mintegy 20.000 m 3 /nap álljon 

rendelkezésre Százhalombatta és környéke vízellátásához. 

Konkrét célként fogalmazódik meg, hogy a jelenleg Százhalombattán felhasznált 7.700 

m 3 /nap és az Érdre már jelenleg is átadott 5.000 m 3 /nap mennyiségeken túl még 

potenciálisan rendelkezésre álló további, közel 7.000 m 3 /nap kitermelhető vízmennyiség az 

Érdi térség, ezen belül különösen Tárnok, Sóskút és Pusztazámor települések vízellátását 

javítsa. 


A Százhalombattai Önkormányzat tulajdonában lévő SZÁKOM Kft. 2003-ban adott 

megbízást a Mélyépterv Kft.-nek a „Százhalombatta város és környezete vízellátásának 

fejlesztési és vízminőség javító programja” néven futó projektjének elvi vízjogi engedélyezési 

tervének és megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére, mely dokumentáció 2004 

elejére készült el. Még ugyanennek az évnek a végére az említett vállalkozás a három 

fázisra ütemezett projekt I. ütemére a vízjogi létesítési engedélyezési tervet is elkészítette. A 

tervekben megszületett megoldások kiválasztásánál az egyik legfőbb szempont az volt, hogy 

Százhalombatta és az Érdi térség vízellátásának megoldására több ütemre bontható 

projektet és ezekhez kapcsolódó pályázatokat lehessen előkészíteni. Az ütemezés fő 

szempontja pedig a lehetőleg legkorábban megvalósítható üzleti célú vízátadás, majd az 

ezáltal termelt eredményből a következő ütemek folytatása, részbeni finanszírozása volt. 

I. ütem: 

A MOL telepről indítva egy új, kb. 360 m 3 /óra teljesítményű szivattyúüzemmel táplált, 

mintegy 18 km hosszúságú, új (D 400 KM-PVC) expressz nyomóvezeték kiépítése Érd 

Mecseki úti tározóig. A vonal egyelőre az Ercsiről feladható vízmennyiséghez igazodva kb. 

3.500 m 3 /nap mennyiségig lenne kihasználva (az új vonal végső teljesítménye kb. 7.000 

m 3 /nap). 

II. ütem: 

Az Ercsi Vízbázis kútjaitól a MOL telepi SZÁKOM vízműig terjedő tranzitvezeték felújítással 

egybekötött fejlesztése, annak érdekében, hogy a kúttelepről a teljes kitermelhető 

vízmennyiség (Q=20.000 m 3 /nap) a vízmű-telepre, illetve a kb. 7.000 m 3 /nap vízmennyiség 

az Érdi térségbe eljuthasson (kiegészítve a kutak berendezéseinek szükséges felújításával). 

A százhalombattai hálózat áteresztőképességének a fokozása. 

III. ütem: 

Vas-mangántalanító létesítése a MOL területén lévő SZÁKOM Vízműnél. 

136





SZÁKOM Kft., 

ÉTV Kft., 

a projektben érintett önkormányzatok (Százhalombatta, Érd MJV, Tárnok, Sóskút, 

Pusztazámor, Ercsi), 

kivitelező vállalkozások 

Monitoring: 


újonnan kiépített ivóvíz-vezetékek és a hozzájuk kapcsolódó gépészeti berendezések (pl. 

szivattyúk, vízmennyiségmérő akna, lengésvédelmet biztosító légüstház, vasmangántalanító 

berendezés, stb.) 

Eredmények: 

Kb. 7.000 m 3 /nap vízmennyiség átadása Érd és térségének, ezzel Tárnok, Sóskút és 

Pusztazámor települések közvetlenül Battáról lesznek ellátva. Ezzel a megoldással 

nemcsak az említett, hanem további, Érdről ellátott települések vízellátása is 

kedvezőbben alakul. A Százhalombattát ellátó elavult azbesztcement vezeték kiváltása. 

Hatások: 

Érd és térségének vízellátási gondjai megoldódnak. Százhalombatta vízellátása 

biztonságosabbá válik. 



Projektcsoport Projekt címe Projektgazda A megvalósítás 


Érd MJV- 

Százhalombatt 

a és 



város és 

környezete 

vízellátásának 

fejlesztési és 

vízminőség 

javító programja 

SZÁKOM Kft. 

kistérségi 

Várható 

költsége 

(Ft) 

A három 

ütem 

összesen 

cca. 3 

milliárd Ft 


időtávja 



3.3.3.2. Tevékenység: Meglévő vízbázis hasznosítása 


A fejlesztés célja a Herceghalmon rendelkezésre álló vízbázis újrahasznosításával az ivóvíz 

minőségének a javítása, valamint a vízszolgáltatás díjának a csökkentése. 

Herceghalom település 2 db fúrt kúttal rendelkezik, melyek együttes vízhozama 800 m 3 /nap 

vízmennyiség. Ez a saját vízbázis biztosította éveken keresztül a község vízellátását. A 

137




kutak egészségügyi határértéket meghaladó fluorid tartalma miatt azonban az ÁNTSZ a 

kitermelést 2004. január 1-től nem engedélyezte. Azóta a község ivóvízigényét az Északdunántúli 

Regionális Vízműtől, Tatabánya felöl távvezetéken keresztül érkező víz szolgálja 

ki. A váltás óta a vízdíj ára jelentősen megemelkedett, ráadásul a jelenlegi ivóvíz 

meglehetősen kemény is. Ezért az olcsóbb és lágyabb ivóvíz elérése érdekében indokolt a 

helyi vízbázis újrahasznosításának kezdeményezése. 

Az önkormányzat a beruházást és vele együtt az üzemeltetést is koncesszióban képzeli el, 

erre írta ki a közbeszerzési eljárást. Érdeklődés volt a pályázat iránt, többen kiváltották a 

felhívást, de végül egyetlen egy pályázat sem érkezett be. Az önkormányzat természetesen 

a jelenlegi rendszer üzemeltetőjével, az ÉTV Kft-vel is megkezdte a tárgyalásokat, ezidáig 

azonban megegyezés az ügyben nem született. 


A kutak újbóli megnyitását, illetve a helyi vízbázis kitermelését lehetővé tevő műszaki 

fejlesztésekre az önkormányzat vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, mely 2007. 

március 31-ig érvényes. Az engedélyes tervekben a kutak helyreállítása (tisztítása) és egy, a 

kitermelt ivóvíz fluorid-tartalmát lecsökkentő, víztisztító berendezés üzembeállítása szerepel. 


Herceghalom Község Önkormányzata, 

ÉTV Kft., 

szakmai befektető vállalkozások, 

ÉDV Rt. 

Monitoring: 


2 db helyreállított kút, víztisztító-berendezés 

Eredmények: 

A település kútjai újra kitermelhető állapotba kerülnek. 

Az így kitermelt víz fluorid-tartalma az egészségügyi határérték alá csökken, 

ezáltal emberi fogyasztásra alkalmassá válik a helyi vízbázis. 

Olcsóbb és lágyabb ivóvizet kapnak a község lakói. A rendelkezésre álló helyi 

természeti erőforrás hasznosul. 

Hatások: 

Az ivóvízszolgáltatás minősége és biztonsága javul. A lakosság közműterhei 

mérséklődnek. 


138





Projektcsopor 

t 

Települési 

szint 

Projekt címe Projektgazda A megvalósítás 


A herceghalmi 

kutak 

újrahasznosítása 

Várható 

költsége 

(Ft) 

cca. nettó 

Herceghalom 

önkormányzata települési 70 millió 

Ft 


időtávja 

rövid távon, 1 

éven belül 

3.3.4. Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése 


Az intézkedés célja az esélyegyenlőség biztosítása a technológiákhoz való hozzáférés terén. 


Egy térség versenyképessége nagyon sok tényezőn múlik, melyek egyike a kommunikációs 

infrastruktúra jelenléte. Az információs kor kínálta lehetőségek kihasználásához a 

technológia hozzáférhetősége elengedhetetlen. Az olcsó és gyors internet hozzáférés az 

eEurope2000 program egyik fő eleme; a Nemzeti Szélessávú Stratégia célkitűzései szerint 

pedig a szélessávú internetpenetráció (100 lakosra jutó szélessávú előfizetések száma) 

2008 végére el kell érje az EU átlagát, 2013 végéig pedig az EU 15 átlagát 10 . 

A korszerű technológia ismeretének hiánya gyakran eredményezi, hogy a felhasználók nem 

ismerik a bennük rejlő lehetőségeket. A szélessávú internet-hozzáférés lehetőségének 

biztosítása a felhasználás széles körű elterjedését önmagában nem eredményezi, ugyanis 

hosszú távon is valószínűsíthető, hogy lesznek olyan felhasználók, akik műszaki vagy anyagi 

okok miatt nem tudnak otthonukból internetezni. Mindenkinek lehetnek azonban olyan ügyei, 

melyek hatékony elintézéséhez szükséges az internet, ezért fontosak a lakosság 

rendelkezésére álló nyilvános és közösségi hozzáférési pontok. 


Az intézkedés a közösségi internet-hozzáférési lehetőségek körének bővítését tartalmazza, 

hozzáférési pontok kialakítását azokon a településeken, ahol ilyen még nem létesült. 


A közösségi internet-hozzáférési pontok biztosítják ezen a téren az esélyegyenlőséget, 

kiszélesítik a lehetőségeket a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők és 

hátrányos helyzetűek számára, lehetővé teszik a társadalmi-gazdasági folyamatokba való 

aktívabb bekapcsolódást. 

10 

Forrás: Sere Péter főosztályvezető előadása Békéscsaba, 2005. augusztus 18. 

139





Közösségi internet-hozzáférési pontok kialakítása 

3.3.4.1. Tevékenység: Közösségi internet-hozzáférési pontok kialakítása 


Az intézkedés célja az esélyegyenlőség biztosítása a technológiákhoz való hozzáférés terén. 

Országos szinten a közösségi internet-hozzáférés biztosítása érdekében indult 10 évvel 

ezelőtt a teleház program, majd 2004-ben az eMagyarország pontok kialakításának 

programja. A Budaörsi kistérségben jelenleg Budaörsön teleház és hat településen 12 ePont 

működik. A lefedettség azonban nem teljes körű: teleház sem és ePont sem található 

Pusztazámoron, Sóskúton, Tárnokon és Törökbálinton. A közösségi pontokon túl léteznek 

feltételesen használható internetező helyek, mint pl. a Százhalombattai Ifjúsági Klub, amely 

tagjai számára térítésmentes hozzáférést biztosít; és internet kávézók is, amelyekben ugyan 

bárki hozzáférhet a világhálóhoz, ám segítséget nyújtó szakértő személyzet nélkül a teljesen 

kezdők számára nem biztosítanak megfelelő körülményeket a tanuláshoz. 


Minden településen legalább egy, szélessávú hozzáféréssel rendelkező, megfelelően 

felszerelt közösségi hozzáférési pont kialakítása. Ezek az információs kultúrához és 

szolgáltatásokhoz biztosítják a lakossági hozzáférést, és egyben a térségi információs 

hálózat csomópontjait is jelentik. 

A tudásházak felvállalhatják a helyi információs központ szerepét is, részt vehetnek az 

információs társadalomra való felkészítésben (oktatás, továbbképzés), biztosíthatják az 

infrastruktúrát a távtanuláshoz, távmunkához, szerepet vállalhatnak a közösségi élet 

szervezésében és alkalmasak hagyományos irodai szolgáltatások nyújtására is. Fontos, 

hogy a szolgáltatásokat a helyi lakosság kedvező feltételek mellett vehesse igénybe és a 

helyszínen – szükség esetére – rendelkezésre álljon hozzáértő segítő. 

A funkciók koncentrálása érdekében és a feladatok komplexitása miatt célszerű a közösségi 

hozzáférési pontokat a művelődési házzal és/vagy könyvtárral egy épületben és 

funkcionálisan is egybekapcsoltan elhelyezni. A nyilvános és közösségi hozzáférési pontok 

hálózatának bővítésébe az iskolák is bekapcsolódhatnak a rendelkezésre álló 

eszközparkjukkal. 




140




Monitoring: 


minden településen legalább egy, szélessávú internet kapcsolattal rendelkező 

közösségi hozzáférési pont 

Eredmények 

munkahelyteremtés 

távmunka infrastrukturális hátterének megteremtése 

Hatások 

növekszik a lakossági felhasználás aránya 

javul az esélyegyenlőség 

javul az információkhoz való hozzáférés lehetősége 

munkahelyteremtés (távmunkahely) 

távoktatási centrumok kialakulása 


IHM pályázatok 

regionális pályázatok 

NFT HEFOP 4.2 – akadálymentesítés 

NFT HEFOP 1.3 – távoktatás 

NFT HEFOP 3.5 – távoktatás 

NFT HEFOP 2.3 – távmunka 




közösségi 

hozzáférési 

pontok 

kialakítása 

települési 


település 

(Pusztazámoron, 

Sóskúton, 

Tárnokon és 

Törökbálinton) 

Várható költsége 

(Ft) 

közösségi 

hozzáférési pontok 

létesítése 10 millió 

Ft/db (építkezés 

nélkül) – meglévő 

intézménybe és 

kiépített hálózatra 

telepítve a költségek 

a berendezés árára 

csökkenthetők: 

munkaállomásonként 

165-315 ezer Ft 

(112-140 ezer 

Ft/számítógép + 

szoftver 0-125 ezer 

Ft + 50 ezer 

Ft/számítógépasztal 

és szék) 






időtávja 

2006- 

2007. 

141




 

Herceghalom 

A Budaörsi kistérség főbb kommunális és 

Páty 

hálózati infrastruktúra fejlesztési Budakeszi 

javaslatai 

Etyek 

B i a i - t ó 

Biatorbágy 

Budaörs 

 

 


Gyúró 

Pusztazámor 

 

Zámori-p. 

Sóskút 

 

 

Benta 

Tárnok 

 

 

 

Érd 

 

 

Diósd 

 

Halásztelek 

Tordas 

Kajászó 

Martonvásár 

JELMAGYARÁZAT 

A kistérség valamennyi településére kiterjedően: 

1 - Vízrendezési és vízkárelhárításai tanulmányterv 

2 - Gyepmesteri szolgáltatás kistérségi ellátásának terve 

Szent László patak 

Települési projektjavaslatok: 

3 - Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési 

és -tisztítási Projekt 

4 - Egyéb szennyvízkezelési javaslat 


 

 

DUNA 

Tököl 

5 - Hulladékgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos javaslat 

Baracska 

6 - Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése 

7 - Ivóvíz szolgáltatásfejlesztési javaslat 

3.4. IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI Ráckeresztúr 

TERRA STUDIO KFT. 2006 

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS 

8 - Vízbázis-hasznosítás 

Szigetcsép 

ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE, A MŰKÖDÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK 

Majosháza 

ERŐSÍTÉSE 

Szigethalom 

3.4.1. Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű 

fejlesztése 11 


11 

A Budaörsi kistérség Közoktatási Intézkedési Terve 2005 novemberében került elfogadásra, jelen program 

intézkedései és tevékenységei összhangban vannak az intézkedési terv tartalmával. 

142




Bölcsődei ellátás fejlesztésén keresztül a kismamák munkába állásának 

megkönnyítése 

Alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális és eszközállományának fejlesztése 

Minden térségben élő speciális nevelési igényű gyermek helyben, lehetőség szerint 

integrálva tanulhasson és eljussanak hozzájuk a pedagógiai szakszolgálatok 

A térség pedagógusai szakmai segítséget kapjanak 


A Budaörsi kistérség társulási szerződésében egyebek mellett a gyermekjóléti ellátás (ide 

tartozik a bölcsődei ellátás) és a közoktatás ellátása is a többcélú kistérségi társulás feladatellátási 

rendszerébe sorolódik. A társulási szerződés alapján a kistérségi társulás a kistérség 

egészére kiterjedően gondoskodik a közoktatási ellátási feladatok közül a pedagógiai 

szakszolgáltatásról, pedagógiai szakmai szolgáltatásról, az e-tanulás adatbázis 

létrehozásáról, bevezetéséről és működtetéséről. 

A kistérségben jelenleg hiány mutatkozik bölcsődei ellátás területén, amely gyakran 

akadályát képezi a fiatal anyák elhelyezkedésének. Az óvodai ellátás infrastrukturális háttere 

kielégítő, ugyanakkor a fiatalos korösszetétel és növekvő népesség várhatóan további 

igényeket támaszt az óvodai ellátó-helyek irányában. 

Ugyanez a trend jellemzi a kistérség általános iskoláit, amelyek között jellemzően nagy az 

átjárás. Ennek részben az intézmények szintjén jelentkező eltérő specialitás és minőség az 

oka. 

A kistérség településein a demográfiai folyamatok ugyan a népességnövekedés felé hatnak, 

mégis ez eltérő mértékben jelentkezik a hagyományos agglomerációs céltelepüléseken és 

az attól távolabb fekvő településeken. Ennek megfelelően a térségi feladatszervezés 

racionalizálhatja az intézmények kihasználtságát és elkerülhetővé teheti a felesleges 

kapacitások létrehozását, miközben más települések képesek lennének az igényeknek 

megfelelni. 

A kistérségben problémát jelent a speciális nevelési igényű gyermekek ellátása. A kistérség 

nem rendelkezik pontos adatokkal számukat, igényeiket illetően. Fontos ellátásuk térségi 

szinten szervezett és racionalizált fejlesztése. 

A pedagógiai szakszolgáltatások (nevelési tanácsadás, logopédiai szolgálat) elérhetősége 

jelenleg közelíti a teljes lefedettséget, 2005 három településen nem volt elérhető a nevelési 

tanácsadás. Logopédiai szakszolgálat mindenhol elérhető, ugyanakkor indokolt az 

óraszámok emelése. 

Pedagógiai szakmai szolgáltatások hátterében lévő országos intézmény jelenleg hiányzik 

ennek pótlása kistérségi szintű érdek. 


Az intézkedés tartalmaként javasolt további bölcsődei ellátó helyek létrehozása, illetve 

rugalmasabb ügykezelői hátteret feltételezve azok egy épületkomplexumban való 

elhelyezése az óvodákkal, ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy a bölcsőde, mint a 

143




szociális ellátó rendszer része nagyon szigorú követelményeket támaszt a működtetés 

feltételeiként 12 . Az intézkedésen belül szükséges elvégezni a hiányos, illetve elavult 

infrastrukturális hátterű oktatási intézmények működési feltételeinek javítását, szükség 

esetén kapacitásuk bővítését. Ezeket csakis megalapozott hosszú távú igényekre alapozva 

javasolt elvégezni. 

Az intézkedésen belül további fejlesztésre javasolt a pedagógiai szakszolgálati ellátás, 

elsősorban annak a még hiányt szenvedő településekre történő kiterjesztésével – ezt 

mindenképpen kistérségi keretek között javasolt megszervezni. 

Az intézkedés tartalmát képezi a térségben élő speciális nevelési igényű gyerekek 

állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és ezzel a megfelelő intézkedések 

megtételének előkésztése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban történjen meg 

helyi szintű ellátásuk. 

Mivel megszűnt a megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet indokolt a korábban annak 

hatáskörébe tartozó tevékenységek magasabb szinten történő újjászervezése és térségi 

szintű igénybevétel lehetőségének biztosítása. Ez nem kistérségi kompetencia, ugyanakkor 

fontos, hogy az illetékes minisztérium felé az igény közvetítésre kerüljön. 


Az intézkedés hatására tovább javul a kistérségi feladatellátás körébe tartozó közoktatás 

ellátási színvonala, javul az intézmények infrastrukturális feltételrendszere. A települések 

egyes intézményeinek fejlesztésével és az általuk biztosított szolgáltatások körének 

bővítésével (pl. speciális nevelési igényű gyerekek képzése) minimálisra csökken a 

szolgáltatások települési nagyságrendtől vagy státusztól függő elérhetőségi különbsége és 

csökken a jelenleg jellemző települések közötti nagyfokú átjárás mértéke. 

Ezen kívül bizonyos szolgáltatási formák (bölcsőde) kiterjesztésével közvetve kiváltható a 

veszélyeztetett csoportok körében a munkanélküliség. 


Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális 

nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása 

Pedagógiai szakszolgálatok eszköz-, helyiség és státuszproblémáinak megoldása, 

pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása 

3.4.1.1. Tevékenység: Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása 

és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása 


A tevékenység célja tovább bővíteni és minőségi paramétereiben fejleszteni a meglévő 

alapfokú oktatási intézményeket, annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban vegyék 

igénybe helyben a szolgáltatásokat és ne a szomszédos települések, illetve Budapest 

12 Az óvoda csak elzártan, külön egységként működhet az intézményen belül az udvari tartózkodás is elkülönítést 

igényel. 

144




intézményeiben növekedjen indokolatlanul a létszám, ami az intézményfenntartással 

kapcsolatos konfliktusokhoz vezet (-het). 

További cél, hogy a térségben élő gyerekek függetlenül mentális illetve fizikai állapotuktól 

(eltekintve a szélsőségesen súlyos esetektől) a lakhelyükön vagy annak közvetlen közelében 

érjék el a speciális igényeiknek megfelelő oktatást, lehetőség szerint integrált rendszerben. 

A vélhetően speciális nevelési igénylő gyerekek vizsgálta több hónapot vesz igénybe, ami 

hátrányosan érinti a gyerekek fejlődését. 


A bölcsődék kialakításában komoly térségi összefogást feltételezve érdekelté tehetők 

bizonyos olyan multinacionális és hazai cégek, ahol nagyobb számban foglalkoztatnak (vagy 

foglalkoztathatnának) kisgyermekes anyákat. A cégekre jellemző rövidtávú gondolkodás és 

profitmaximalizálás csökkentheti az ilyen projektek megvalósítási esélyeit. 

A kistérségben jelenleg Biatorbágy esetében válik esedékesség bölcsőde építése, mivel a 

hatályos jogszabály szerint minden 10 000 fő feletti településen ennek biztosítása kötelező. 

Bölcsődei elhelyezés lehetséges bizonyos óvodák esetlegesen szabad csoportszobáiban, 

ami különösen a bölcsődei ellátásra már nem részesülő, de nem óvodaérett gyerekek 

számára lehet egy jó megoldás. 

A kistérségben reális igény az óvodák bővítése, illetve újak építése. Konkrét projektek 

Herceghalmon (csoportszoba és tornaszoba), Törökbálinton (hat csoportos óvoda építése 

további tagóvodai kb. 30 fős átmeneti férőhely kialakítása úgy, hogy esetlegesen ennek 

későbbi felszabadulásával a szintén feszítő bölcsődei hiányt lehetne enyhíteni), Budaörsön 

(100 fős óvoda megépítése, két óvoda épület teljes átépítése), Diósdon (óvodaépítés) 

formálódnak. Érden a felső-parkvárosi városrész területének ellátására tervezett Darukezelő 

utcai oktatási-nevelési komplexum a tervek szerint egy 6 csoportos óvodát is magában foglal 

majd. Az általános iskolai fejlesztések körében Érd MJV tekintetében kiemelendő, 

közvetlenül megvalósítás előtt álló projekt a Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítása. 

Említhető továbbá a már említett Darukezelő utcai oktatási-nevelési komplexum fejlesztési 

elképzelése, amely a tervek szerint egy 16+8 tantermes általános- és középiskolát is 

magában foglal majd. 

Hasonlóan általános iskola bővítés és felújítás előtt áll Budaörs is, ahol a kapacitás bővítése 

az érintett általános iskola jelenlegi területén már nem képzelhető el. Megépítés előtt áll egy 

24 tantermes általános iskola. Az iskolának korábban helyet adó két épület hasznosítására 

elképzelések vannak. Mindkettő a közoktatással függ össze. Egyik épületben egy kistérségi 

vonzáskörzettel rendelkező alapfokú művészeti iskola működtetésére a másik épület 

alkalmas egy óvoda és bölcsőde működtetésére. 

A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyerekek számának feltárása egészségügyi 

szakemberek bevonásával valósulhat meg és erre épülhet fel egy kistérségi szintű fejlesztési 

program, ami kifejezetten ennek a csoportnak az ellátását célozza. Fontos, hogy amellett, 

145




hogy a felméréshez különféle szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológusok stb.) 

részvétele ajánlott ne csak a kistérségi intézményeket látogató gyerekek kerüljenek 

számbavételre, hanem azok is, akik a speciális ellátásokat nem helyben veszik igénybe, 

hanem pl. Budapesten. 

Javasolt – igényként jelentkezik – az elhúzódó vizsgálati idők miatt a gyerekek vizsgálatának 

megoldása kistérségi feladatellátásként 13 . 



helyi oktatási intézmények 

helyi cégek 

Monitoring 


bölcsődék száma nő 

óvodák zsúfoltsága csökken 

Eredmények 

több gyermek helyezhető el helyi oktatási intézményekben 

csökken a gyerekek települések közötti mozgásának nagyságrendje 

a helyi oktatási intézmények alkalmasakká válnak a speciális nevelési igényű 

gyerekek fogadására, azok nem kényszerülnek Budapestre ingázásra 

Hatások 

Növekszik a munkába visszatérő kismamák száma, csökken az ez okból 

munkanélküliek száma (ellátásra jogosultság lejártával) 


• Beruházás a XXI. Századi Iskolába Hitelprogram 

Irányító hatóság: Magyar Fejlesztési Bank Rt. 

A „Közoktatásról” szóló törvény szerinti, közoktatási célú ingatlan - számviteli 

jogszabályok szerinti - beruházás, felújítás és rekonstrukció, A forrás 

érvényességének kezdete: 2005. április 21. 

• Közoktatási szervezetek közszolgáltatási támogatása 

A támogatás célja a közalapítványok, alapítványok, társadalmi szervezetek, 

közhasznú társaságok által fenntartott közoktatási intézmények közszolgáltatói 

tevékenységének, működésének támogatása. A pályázat célja, hogy támogassa az 

intézmények sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, magatartási, tanulási, 

beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók egyénre szabott 

fejlesztésével, integrációjával kapcsolatos tevékenységét. Célja továbbá a rászoruló 

gyerekek, tanulók közszolgáltatásokhoz történő hozzáféréssel összefüggő 

esélykülönbségének csökkentése. 

Kiíró: Oktatási Minisztérium 

Beadási határidő: 2006. szeptember 30. 

13 

Közoktatási Intézkedési Terv, 2005. 

146




Budaörs és 


Érd MJV és 



Új 100 férőhelyes 

óvoda építése 

(építési 

engedélyeztetése 

folyamatban van) 

24 tantermes 

általános iskola 

építése – az 1-es 

számú általános 

iskola 

áthelyezésével 

Az 1-es számú 

iskola 


felszabaduló épület 

egy részében 

alapfokú művészeti 

iskola létrehozása 

Darukezelő utcai 

oktatási-nevelési 

komplexum 

fejlesztése, amely a 

tervek szerint egy 

16+8 tantermes 

általános- és 

középiskolát 

Az 1-es számú 

iskola 


felszabaduló épület 

egyéb részében 

óvoda és/vagy 

bölcsőde kialakítása 







Érd MJV 


Budaörs 


Várható 

költsége 

(Ft) 


400millió 

Ft 

települési 1,5-2 

milliárd Ft 

települési 






időtávja 

2007.09 01. 

2008.09.01. 

települési 2007-2010 

települési 

147


Bleyer Jakab Német 

Nemzetiségi 

Általános Iskola 

szintráépítéssel 

történő bővítése 

A Gárdonyi Géza 


felújítása 

Biatorbágyon a 

meglévő iskolák 

felújítása, bővítése 

szakközépiskola 

létesítése 

Herceghalmon 

csoportszoba és 

tornaszoba 

kialakítása az 

óvodában 

Általános iskola 

felújítása 

Herceghalmon 

Törökbálinton hat 

csoportos óvoda 

építése 

30 fős tagóvoda 

létrehozása 

(átmeneti 

férőhelyes) 

Bölcsődefejlesztés 

és rekonstrukciós 

bővítés 

Budaörs 


Érd MJV 


Biatorbágy 


Herceghalom 


Herceghalom 








települési 



települési 2006-2007 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

önkormányzat 

Zimándy Ignác 


konyhájának 

HACCP rendszerű 

konyha felújítása, 

bővítése. Ugyanitt 

tornaterem 

tetőhéjalás cseréje 

60 férőhelyes 

bölcsőde építése 

Biatorbágyon 



Óvoda bővítése 

II. Rákóczi Ferenc 


bővítése 


bölcsőde 

létrehozása Diósdon 


óvoda létrehozása 

Egy 12 tantermes 

iroda létrehozása 



Biatorbágy 


Sóskút 


Sóskút 


Tárnok 


Diósd 


Diósd 


Diósd 


települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

települési 

148




3.4.1.2. Tevékenység: Pedagógiai szakszolgálatok eszköz-, és helyiség problémáinak 

megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása 


A tevékenység célja, hogy a kistérség minden településén elérhetőek legyenek a térségi 

feladatellátásban vállalat pedagógiai szakszolgálatok, amelyek jelenleg ellátatlanok: 

Herceghalom, Pusztazámor, Biatorbágy. A nevelési tanácsadás mellett a logopédiai 

szakszolgálat működik mindenhol a térégben, ugyanakkor óraszámaik nem mindenhol 

megfelelőek az ellátandó gyermekek számához képest. A legnagyobb hiány 

Százhalombattán, tapasztalható (2005), emellett minimális óraszámot érintő hiány van 

Törökbálinton, Diósdon és Tárnokon. 

Pedagógiai szakszolgálat egyedül Százhalombattán van a megyei intézmény 

megszűnésével a többi település ellátatlan. 


A tevékenységen belül javasolt a nevelési tanácsadó szolgálattal el nem látott települések 

bevonása a térségi ellátó rendszerbe. Javasolt az igényeknek megfelelő számban növelni a 

logopédiai szolgálat óraszámait esetleg olyan települések ellátásának terhére, amelyeknél az 

óraszámok nincsenek kihasználva. 

Fontos a térségi szintű igények közvetítése a pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányáról, 

illetve helyi megoldást keresni a hiányzó szolgáltatások pótlására. A szükséges 

szolgáltatások: A pedagógusok képzésének, továbbképzésének segítése; a tanulmány és 

tehetséggondozó versenyek szervezése; szaktanácsadás; az intézményekben folyó oktatónevelő 

munka eredményességének mérése, értékelése; tanügyi igazgatási segítségnyújtás. 

A 3.4.1.1. pontban javasolt speciális igényű gyerekekkel kapcsolatos felmérést követő 

speciális oktatási programok beindításának feltétele a pedagógusok továbbképzése, 

amelyhez a pedagógiai szakmai szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulhatnának. 


 

Alapfokú oktatási intézmények 

Monitoring 


minden településen elérhetővé válik a nevelési tanácsadás szolgáltatása 

a logopédiai szolgáltatás óraszáma minden településen a kívánatosra nő 

pedagógiai szakmai szolgáltatásokat végző intézmény alakul v. szolgáltat a 

kistérségben 

Eredmények 

minden településen kielégítő színvonalon és számban folyik logopédiai szolgáltatás 

megoldódik a jelenlegi hiány a pedagógiai szakmai szolgáltatások terén 

Hatások 

149




A kistérségben dolgozó pedagógusok szakmai segítséggel tovább javítják az oktatás 

nevelés színvonalát a térség oktatási intézményeiben 


 

Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Alapítvány 




Pedagógiai 

szakszolgálat 

létrehozása v. annak 

szorgalmazása 

Nevelési tanácsadó 

szolgálat teljes 

térségi kiterjesztése 

Kistérségi Iroda kistérségi 

Kistérségi Iroda kistérségi 

Várható 

költsége 

(Ft) 






időtávja 

3.4.2. Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása 14 


Az egészségügyi szolgáltatások térben a lehető legközelebb álljanak rendelkezésre 

az azokat igénybe vevő lakosokhoz 

Szükségletekre alapozódó ellátórendszer alakuljon ki 

Területileg kiegyenlített legyen a szolgáltatások lefedettsége 

A térség speciális helyzetéből adódó egészségügyi kihívásaira való felkészültség 

elérése 


Szükséges a költség hatékony és fenntartható egészségügyi ellátó rendszer kiépítése 

különösen azon átmeneti időszakban, amíg az elavult egészségbiztosítási rendszert felváltja 

egy hatékonyabb országos biztosítási hálózat, amellyel a jelenleg már privatizált járóbeteg 

ellátó intézmények teljesen önfenntartóvá válnak. 

Az egészségügyi ellátás térségi szintű (át)szervezését indokolja a fenntarthatóság és 

költséghatékonyság elve, az átszervezés azonban nem valósulhat meg a jelenlegi helyzet 

pontos ismerete nélkül. A helyzet jelenti a térségben élők egészségi állapotának, demográfiai 

összetételének tehát az igényeknek az ismeretét, valamint az ellátó rendszer infrastrukturális 

és humán erőforrás ellátottságát. 

Budaörsi kistérség esetében figyelembe kell venni a Budapest közelségét, amelynek 

intézményei komoly ellátási alternatívát jelentenek, ezzel nagymértékben befolyásolják a 

14 

A kistérségi programmal párhuzamosan készült a Budaörsi kistérség Egészségfejlesztési Terve (Europ- 

Med Kft.) –problémafeltáró, koncepcionális jellegű munka. Jelen intézkedés ezen terv javaslatait foglalja 

rendszerbe, azzal teljes mértékben összhangba készült. 

150




hagyományos „kereslet-kínálat” viszonyrendszer relevanciáját, hiszen itt a kínálat kiegészül a 

budapesti intézményekkel. 

Indokolt erősíteni az együttműködést információs kapcsolatokat az alap- és szakellátás 

között is, mivel ezek hiánya jelenleg jelentős többletterhet ró a szakellátó intézményekre és a 

betegekre is (fölösleges utazások, járulékos költségek stb.). 

Mindezen igények és racionális átalakításokat szükségességének tudatában indokolt szem 

előtt tartani az EU elvárásait, amely működést nem csak beruházást támogat. 


Az intézkedés elsődleges tartalmi eleme egy lehető legrészletesebb állapotfelmérés a 

kistérség lakosságának egészségügyi ellátást befolyásoló jellemzőiről. Emellett az 

egészségügyi állapotot befolyásoló ellátási rendszer elemeinek és kapcsolatrendszerének, 

kihasználtságának elemzése következik. Az adatok ismeretében az intézkedés részeként 

elvégezhető egy program mélységű egészségterv elkészítése, amely konkrét beavatkozási 

területek és projektek megnevezésére is alkalmas. 

A kistérségi alapon szerveződő ellátó rendszernek törekedni kell a lehető legmagasabb fokú 

integrációra különösen egy olyan speciális helyzetben, ahol a prakszisok döntő hányada 

magánosított, ahol beindult a bizonyos kevésbé eszközigényes szakrendelések kiszervezése 

és ahol rendszeres a nem OEP által támogatott szolgáltatások igénybevétele. 

Javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kialakítása, amelynek alapja az 

összehangolt ellátásszervezés. Ez magában foglal egy integrált kistérségi adatbázist, 

integrált kistérségi információs rendszert, ennek alapját képező info-kommunikációs 

rendszert, valamint képzési rendszert. Emellett elengedhetetlen elem a lakossági 

kapcsolattartás, amely a prevenciós programok egyik fő előfeltétele. 


Az intézkedés várható hatásként javul a kistérség házi és szakorvosi ellátása. A feladatok 

integrált térségi szervezésével nem alakulnak ki indokolatlan kapacitások, de ellátásbeni 

hiányosságok is minimalizálódnak. 


A lakosság egészségi állapotának és az ellátórendszer felmérése és kistérségi 

egészségterv készítése 

Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése 

151




3.4.2.1.Tevékenység: A lakosság egészségi állapotának és az ellátórendszer 

felmérése és kistérségi egészségterv készítése 


A Budaörsi kistérség területén a házi és szakorvosi ellátás országos viszonylatban magas 

színvonalon szervezett. A kistérség minden településén van háziorvos és házi gyermekorvos 

is, emellett egyre több településen megjelentek különféle szakorvosi szolgáltatások (mozgó 

szakorvosi szolgálat). A kistérségben három szakrendelő van, amelyből kettő (Budaörs, 

Százhalombatta) privatizálása mát megtörtént a harmadik esetben (Érd MJV) pedig 

napirenden van. 

Cél ugyanakkor, lehetőség teremteni arra, hogy a szakellátás minél közelebb valósuljon meg 

a betegekhez. 

A jelenleg jellemző viszonylag magas színvonalú ellátás ellenére számos feszültség van a 

rendszerben, amely eltérő mértékben érinti az alapellátást, a szakellátást, gyermek és 

ifjúsági egészségügyi ellátást stb. 

A kistérségben csak akkor képzelhető el a lakosság egészségi állapotából eredő igényekre 

alapozott megfelelő térségi szintű feladatszervezés, amennyiben a valid adatokkal 

rendelkeznek a programozók mind az egészségügyi ellátás keresleti, mind pedig a kínálati 

(feladatellátó) oldaláról. Ezek az információk jelenleg nem állnak rendelkezésre. 


A tevékenységen belül javasolt egy átfogó, felmérés elkészítése a lakosság egészségi 

állapotáról, a lakosság szolgáltatások igénybevételére irányuló térbeli mozgásairól, 

szokásaikról. Budapest közelsége ebben az esetben jelentős „torzitást” okoz a rendszerben, 

mert a lakosság jelentős hányada nem jelenik meg a helyi rendszerben. Ez tévesen arra 

engedhet következtetni, hogy nincsenek ellátandó problémáik, holott budapesti illetve magán 

prakszisokban veszik igénybe a betegek a vizsgálatokat, kezeléseket. 

Fontos, hogy ismert legyen a szakellátó helyek kihasználtsága. Fontos annak ismerete, hogy 

esetleges kihasználatlansága az alacsony igényszinttel, vagy más esetleg az ellátás 

színvonalát érintő jellegzetességekkel van összefüggésben. Csak ebben az esetben 

indokolható rendelési idő csökkentése stb. 

A helyzet pontos feltárása nem csupán a regisztrált ellátott esetekre terjed ki, és nem csupán 

kérdőíves felmérést jelent, hanem számos interjúra ezzel informális információkra is szükség 

van a való kép megismeréséhez. 

A vizsgálatra alapozva javasolt egy átfogó feladatterv elkészítése, amely a koncepcionális 

iránymutatáson túl már konkrét fejlesztési feladatokat is tartalmaz. Egy széleskörű 

helyzetismerettel rendelkező program képes megalapozni nagyobb horderejű döntéseket 

mint pl. egy kistérségi központú fekvőbeteg ellátó hely létrehozását. 

152




megbízott tervezők 


háziorvosok 

térségi szakrendelők 



Monitoring 


Kistérségi szintű egészségtervet megalapozó felmérés elkészül, amelyre alapozva 

elkészül a kistérség egészségterve (részletes feladat-meghatározás) 

Eredmények: 

A speciális egészségterv meghatározza azon operatív szintű feladatokat, amelyek 

alapján a fejlesztések elindíthatók 

Hatások: 

A kistérségi egészségügyi ellátóhelyek a lehető legmagasabb színvonalon képesek 

elvégezni a lakosság házi és szakorvosi ellátást és indokoltan fekvőbeteg ellátását is. 




Budaörsi kistérség 

egészségterve 

Budaörsi 

Kistérség 

Többcélú 

Társulása 

kistérségi 

Várható 

költsége 

(Ft) 






időtávja 

3.4.2.2. Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése 


A közszolgálatok szervezését illetően egyre inkább igazolódik az az irányelv, hogy a 

bizonyos feladatok ellátása hatékonyabban szervezhető kistérségi, mint települési szinten. 

Ez az általános megalapítás vonatkozik az egészségügyi ellátórendszerre is. 

A lakosok egészségi állapotának megismerése, azok rendszerben kezelése, az eszközök 

beszerzése, minden egyes településen és minden egyes ellátóhelyen nem költség hatékony, 

ugyanakkor a fajlagos ráfordítások a bekapcsolt szereplők számának növekedésével 

csökkenek. 


Az integrált rendszerben történő gondolkodás a meglévő kapacitások, épületek emberek, 

műszerek használatának árszervezését jelenti és csak indokolt esetben eredményez újabb 

beruházásokat. Sokkal inkább a feladatok erőforrások racionalizált használatával a kiadások 

csökkentéséhez vezet. Az integrált rendszer a szereplők feladatainak magas szintű 

összehangolását jelenti és olyan hosszabb távon beérő fejlesztéseket takar mint egy 

153




integrált kistérségi adatbázis kiépítése (ez a lakosság egészségi állapotára vonatkozó 

adatokat tartalmazza), folyamatos értékelő monitorizáló tevékenység az ellátóknál (integrált 

kistérségi információs rendszer), térségi info-kommunkációs hálózat kiépítése (a rendszer 

működtetéséhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér kiépítése, amely lehetővé teszi az 

információ áramlását. A rendszer továbbá magában hordozza a szakemberek képzési, 

képzésszervezési lehetőségét. Az integrált rendszer fontos ismérve hogy a lakosság 

körében minél szélesebb körű elfogadást nyerjen, hiszen ha nem értik azt „kimenekülnek a 

rendszerből”. 

Az integrált rendszer hatékonyabban képes megszervezni és lebonyolítani térségi szinten 

prevenciós programokat. 

A tevékenységen belül szakmailag indokolt az ún. csoportprakszisok létrehozása, amely 

egy-egy szakterületen érintett alap- és szakellátásában részt vevők (orvosok, ápolók, 

gyógytornászok, védőnők, stb.) tartós együttműködését jelenti. 

Indokolt továbbá a családi orvosi rendelők eszközparkjának továbbfejlesztése elsősorban 

kézi diagnosztikai és informatikai eszközökkel. 

A kistérségben hosszútávon várható hogy a magyarországi tendenciának megfelelően az 

időskorúak aránya növekedni fog, emiatt a krónikus betegek ellátásának bővítése indokolttá 

válik. Ez elsősorban a fekvőbeteg ápolási ellátás fejlesztését jelenti, tehát ápolási otthonok, 

ápolási intézetek létrehozását és működtetését indokolja. 


a kistérségi egészségügyi ellátórendszer szereplőinek teljes köre 


Monitoring 


megvalósul az Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer 

csoportprakszisok jönnek létre 

ápolási otthonok jönnek létre 

Eredmények 

• Egészségügyi ellátás költséghatékonysága javul 

• Javul az egészségügyi ellátás szolgáltatási színvonala 

Hatások 

• Javul a térség lakosságának egészségi állapota 

154





Érd és 


Integrált Kistérségi 

Egészségi Rendszer 

kiépítése 

Érdi új egészségügy 

központ létrehozása 

zöldmezős 

beruházásként – 

szakorvosi 

rendelőintézet, amely 

alkalmas egynapos 

műtétek elvégzésére is 

Projektelképzelés: 

hosszabb távon délnyugat 

területeket ellátó 

fekvőbeteg gyógyintézet 


Település Biatorbágyon új 

egészségház építése 

Budaörsi 

Kistérség 

Érd, megyei 

jogú város és a 

Pest Megyei 


Biatorbágy 




kistérségi 

települési 

települési 

település 

Várható 

költsége 

(Ft) 

nem 

becsülhető, 

tartalom 

függő 

3,4 milliárd 

Ft 






időtávja 

2008- 

2010 

3.4.3. Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése 

A Budaörsi kistérség 2006. szeptemberi határidővel készítteti el a társulás szociális 

ellátórendszerére vonatkozó részletes helyzetértékelését és fejlesztési programját. Az 

anyag részletekbe menően elemzi a szociális ellátórendszert, beleértve az ellátásra 

vonatkozó szerződések bonyolult rendszerét is. Ezen dokumentum programot 

tartalmazó részében, a szociális ellátórendszerrel foglalkozó alfejezet csak intézkedés 

szinten tárgyalja a szociális intézményhálózat térségi fejlesztésének hátterét és főbb 

irányait. Ennek kidolgozása elsősorban a Pest Megyei Szociális 

Szolgáltatásszervezési Koncepcióval összhangban történt." 


A térség szociális szolgáltatási alanyainak lehető legmagasabb szintű ellátásának 

biztosítása 

A települések jövőbeni ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok maximális 

hatékonyságú megszervezése, az ebbe nem tartozó szolgáltatások egyéb 

csatornákon keresztül történő megszervezése 

Az ellátást biztosító intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése 


155




A várhatóan újjászervezés előtt álló rendszerek nem hagyhatják figyelmen kívül a kiemelt 

célcsoportokat, amelyek az elkövetkező években (évtizeden) az ellátás fő alanyai lesznek. 

Két fontos európai és hazai tendencia veendő figyelembe: az egyik az öregedő társadalom, 

a másik pedig a fogyatékkal élők növekvő számaránya. Ez a két csoport várhatóan 

meghatározó ellátandó célcsoportot jelent már a közel jövőben is. 

Az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségének változásával – várhatóan 

szűkülésével szociális területen egyre komolyabb szerep hárul majd a civil szervezetekre, 

akik már jelenleg is – akár önkormányzatokkal szerződéses viszonyban állva – számos 

feladatot hajtanak végre. 

Részben ennek következtében megnő a szociális alapszolgáltatások jelentősége. 

Ugyanakkor a szakosított intézményi ellátások is várhatóan nagyobb számban fognak 

magán, illetve non-profit alapú rendszerben működni. 

Az ellátórendszer működtetése egyre inkább a társulási formák kialakulását preferálja, 

miszerint a kisebb települések számára is lehetővé válik egy széleskörű ellátórendszer 

biztosítása. 

A Budaörsi kistérség szociális ellátórendszerének társuláson belüli megszervezése 

érdekében már az eddigiekben is számos lépés történt. A közös tevékenységek három 

területre terjednek ki: megállapodás szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok 

ellátásáról (családsegítség, házi segítség, támogató szolgálat), ez bizonyos települési 

relációkat érint; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás (minden 

települést érinti); megállapodás hajléktalan ellátásról (esetenként, ha igénybe veszik az 

önkormányzatok). 


Gyermekek számára személyes gondoskodást nyújtó ellátások, valamint a szociális 

szolgáltatások lakosságszám szerint vannak az önkormányzatokra feladatként megállapítva. 

Az elvárások és meglévő szolgáltatások közötti települési szinten jelentkező különbségek 

orvoslásra számos, térségi alapon szerveződő együttműködés született az eddigiekben. 

2006-ban települési szinten megtörtént a szociális ellátórendszer felmérése a hiányosságok 

feltárása és ezzel a hiányosságok pótlására való felkészülés. Ugyanakkor, a várható törvényi 

módosítások miatt erre az információra alapozva tevékenységeket és projekteket 

meghatározni nem volna felelős viselkedés. Ezt a törvénymódosítások ismeretében a 

kistérségi szociális program végzi el, amelynek tartalmát fontos beemelni az egyébként is 

folyamatos (évenkénti) felülvizsgálatot igénylő kistérségi programba. 

156




3.4.4. Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése 


A települések és a kistérség szervezeti-működési hatékonyságának növelése a gyors 

és naprakész információáramlás hátterének biztosításával. 


A versenyképesség egyik fontos eleme a terület imázsa, melynek alakításában jelentős 

szerepet kap a kommunikáció. Az elektronikus és írott médiában való megjelenés a 

térségmarketing fontos elemévé válhat gazdasági és turisztikai területen egyaránt. A 

települések egyedi kínálatának összehangolásával a kistérség lehetőségei teljes 

komplexitásukban jelenhetnek meg az érdeklődők előtt. 

Az internetes tartalomszolgáltatás azonban nem csak marketingeszköz, hanem a modern 

közigazgatás rendkívül fontos része. Az önkormányzati adatvagyon közérdekű részének 

interneten való megjelenítésével a mindenki számára elérhető és hasznosíthatóvá válik, 

hozzáférhetővé tehetők a kormányzati és önkormányzati működésre, döntésekre vonatkozó 

adatok, információk. Kistérségi összefogás keretei között integrálhatók az elektronikus 

ügyintézés moduljai is, melyeket így azon települések lakosai is hasznosíthatnak, ahol ezek 

bevezetésére forráshiány miatt csak később kerülhetne sor. Ezzel a fejlesztés és a 

fenntartás is költséghatékonyabbá válik. 

Az intézmények közötti együttműködés, kooperáció elősegíti a szolgáltatások 

összehangolását, tapasztalatcserét, együttműködést és a gazdaságos fenntartást. Az 

intézményközi és lakosság felé irányuló kommunikáció fejlesztéséhez a kistérségi 

információs portál megfelelő hátteret nyújthat. 


Az intézkedés keretén belül ki kell dolgozni a térségi hatékony, gyors és összehangolt 

információáramlás hátterét. Ennek egyik alapja a már működő kistérségi honlap és a 

települési televíziók, melyek a térségi információk bázisát képezik. A weboldal kapcsolódási 

pontokat tartalmaz a már létező tematikus oldalak egy részéhez (települések, ipari parkok), 

egyben a kistérségi marketing fontos részét képezi. Bővítést követően elősegítheti az 

intézményi szolgáltatások összehangolását, kommunikációs csatornát képez a civil szféra 

irányába, növeli az ügyintézés hatékonyságát és felgyorsítja azt. 

A térségben működő televíziók műsorai szintén az információszolgáltatás fontos elemét 

képezik, az intézkedésen belül ezek teljes térségi szintű vételét is szükséges biztosítani. 


Az intézkedés elősegíti a több települést érintő szolgáltatások területi összehangolását, 

ösztönzi a civil társadalom aktív részvételét a döntési folyamatokban, hozzájárul a 

157




partnerség erősítéséhez. A térségmarketing pedig lehetővé teszi a még alulhasznosított 

potenciálok kiaknázását. 


 

kistérségi elektronikus média fejlesztése 

3.4.4.1.Tevékenység: Kistérségi elektronikus média fejlesztése 


A tevékenység célja a kistérség településein a működési hatékonyság növelése és a 

társadalmi kohézió erősítése az információs csatornák fejlesztésével. 

A kistérségben helyi televízió Budaörsön, Érden, Százhalombattán (Halom TV) és 

Törökbálinton (TB TV) sugároz. (Biatorbágyon helyi képújság működik.) 

A Halom TV adását online is lehet követni honlapján keresztül. Műsorai között a Kitekintő 

Kistérségi magazin is szerepel, amely a tágabb térség eseményeivel, történéseivel is 

foglalkozik. Sugárzott formában vételi körzete 10-15 km, kábelhálózaton is fogható a 

kistérségből Diósd, Érd MJV, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok településeken, optikai 

kábeleken összeköttetésben állnak Dunaújváros, Székesfehérvár és Veszprém 

településekkel, melyekkel napi hírműsort készítenek. 

Az internetes tartalmak fejlesztése az önkormányzatok vonatkozásában fontos feladat; a 

kistérség önkormányzatai rendelkeznek honlappal, de ezek többsége nem használja ki az 

interaktivitás lehetőségét. Az internetes tartalomszolgáltatás eszköze a weblap, amely 

információt közöl és lehetővé teszi az interaktivitást is, ez által biztosítva a lakosság 

közéletben való aktív közreműködésének lehetőségét, helyi civil szervezetek bevonását az új 

véleménynyilvánítási formák meghonosításával. Az interaktivitás elősegíti a kistérségi 

társadalmi szervezetek közötti együttműködést és véleménycserét, valamint lehetővé teszi a 

széleskörű társadalmi részvételt a programok kialakításában és megvalósításában. 

Az interneten való megjelenés, tartalomszolgáltatás komplex, aktív térségmarketinget is 

lehetővé tesz, mellyel elősegíthető a kistérség idegenforgalmának növekedése és melyet az 

EU is megfogalmazott elvárásai között az eEurope2005 programjában. 

A weboldalak ezen túl hozzájárulhatnak a térségi vállalkozók ismertségének, ez által 

forgalmának növekedéséhez, a potenciális beruházók, befektetők pedig célirányosan 

tájékozódhatnak a kistérség adottságairól. A weboldalakon kialakításra kerülő nyilvános 

címtárak mellett linkekkel a nyilvános országos ágazati címtárakhoz lehet kapcsolódási 

pontokat lehet létrehozni. 

158





• A térségben működő televíziók egyes adásainak átvétele-átadása vagy a vételi 

körzet bővítése, mellyel biztosítható, hogy a kistérséget érintő információk a teljes 

kistérség területén foghatók legyenek. Később, amennyiben erre megalapozott igény 

merül fel, egy magasabb szintű együttműködés keretében közös kistérségi televízió 

működtetésére kerülhet sor. 

• Közhasznú információk internetes megjelenítése, a Budaörsi kistérség internetes 

honlapjának fejlesztése, a létező honlapok portálrendszerré való összekapcsolása és 

a portálok működtetési és szervezeti kereteinek kialakítása. A portálrendszerré való 

összekapcsolással elérhető, hogy átlátható és könnyen kezelhető infokommunikációs 

infrastruktúraalkalmazási csomag jöjjön létre, amely csatlakoztatható a felsőbb szintű 

(megyei, nemzeti) kormányzati rendszerekhez. 

A rendszer működtetése javasolt a már létező, településenként önállóan kialakított 

rendszerek összekapcsolásával, melyhez az egyes egységek egymással való 

kompatibilitása rendkívül fontos. 

 

A honlapokon a jelenleg elérhető tartalmon túl mindenképpen jelenjen meg: 

regisztrációval vagy anélkül hozzáférhető nyilvános adatbázisok, 

pályázatok, 

települési szinten túlnyúló hatáskörű intézmények, közművek és egyéb 

szervezetek szolgáltatásai, 

on-line újságok, hírlevél 

minden, az ott élők életét érintő helyi, regionális vagy országos információ 

és kapcsolódási pontokat kell létrehozni a legfontosabb információs 

forrásokhoz. (A közölt információk aktualitása érdekében törekedni kell az 

eltérő szintű hírek ismétlésének elkerülésére, hiperhivatkozások 

alkalmazásával érdemes az eredeti forráshoz irányítani az érdeklődőt). 

• Település és térségmarketing. Célszerű a kistérség oldalán egységesen 

megjeleníteni az idegenforgalmi, gazdasági információkat. 

Szerepeljen a térség és a települések történelme, nevezetességei, kulturális és 

sport lehetőségei, szállás- és vendéglátóhelyei, eseményei, rendezvényei 

(eseménynaptár), idegenforgalmi térképe. 

A kistérési oldalon térítésmentesen lehetővé kell tenni a térség civil szervezetei 

és vállalkozói számára a megjelenést (elérhetőség, tevékenység, saját 

weboldalra hivatkozás elhelyezése). 

Befektetői információk rendszerezett megjelenítése, befektetői ingatlankataszter 

hozzáférhetővé tétele. Ezt követően központi gazdaságfejlesztő szervezetek (pl. 

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kereskedelmi és Iparkamara, ITD) 

adatbázisaiban, honlapján hivatkozás elhelyezésének kezdeményezése. 

159




• Levelezés, ügyfél-fórum lehetőségének biztosítása. A lakosságot tájékoztató 

rendszerek mellett fontos, hogy interaktív, párbeszédes rendszer is kialakításra 

kerüljön (fórum) és fontosnak ítélt kérdésekben véleménynyilvánító szavazás 

indítására legyen lehetőség. A lakossági igényektől függően kistérségi hirdetőfal is 

működtethető. 


kistérségi társulás 

önkormányzatok, intézmények 

közszolgáltatók 


vállalkozások 

Monitoring 


1 db kistérségi honlap fejlesztése 

Eredmények: 

információszolgáltatás 

aktív településmarketing 

Hatások: 

tájékozottság növekedése 

idegenforgalom, gazdasági élet fellendülése 

lakossági részvétel fokozódása a közügyekben 

hatékony és gyors intézményközi együttműködés 

költségcsökkentés 


• IHM pályázatok 

• regionális pályázatok 




A kistérségben 

működő helyi 

televíziók adásainak 

átadása-átvétele 

a portállal kapcsolatos 

követelményrendszer 

(tartalom, biztonság, 

hozzáférés) 

kidolgozása 

technikai 


érintett 


kistérségi 

társulás 

kistérségi 

kistérségi 

Várható 

költsége 

(Ft) 

a műsorok 

készítőitől, 

szolgáltatótól 

függően 

változó 

20-50 millió 

Ft 






időtávja 

2006- 

2007. 

2006. 

160




3.4.5. Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló 

infrastruktúrájának fejlesztése 


Tovább fejlődjenek a kulturált szabadidő eltöltés feltételei 

Csökkenjen a települések lakosságának ezirányú függése a fővárostól 

A kistérség települései Budapest rekreációs zónájában vonzó célpont legyen a 

főváros lakossága számára, ezáltal a kisebb települések alternatív fejlődési stratégiái 

és megfogalmazódhatnak 


A Budaörsi kistérség lakosságának szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos lehetőségeinek 

intézményesített formái Budapest közelségéből eredően nagyrészt a fővároshoz kötődnek. 

Ugyanakkor egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a települések lakossága helyben is 

hozzájusson a kulturális és az aktív, egészséges életmódot segítő szolgáltatásokhoz. A helyi 

„kulturális gazdaság” fejlődése szemmel látható és bizonyos elemei már (pl. a budaörsi 

színház) nem csupán a helyi lakosságot szolgálja, hanem rendszeres látogatói vannak a 

környező településekről és a fővárosból is. 

A kistérségben a városok mellett a községekben, pl. Törökbálinton is megjelentek azok fejlett 

infrastruktúrával rendelkező kulturális intézmények, amelyek alkalmasak nagyobb horderejű, 

fejlett színpadtechnikát igénylő rendezvények lebonyolítására. 

A térségben működő nagyobb kulturális intézmények jelenleg többnyire önállóan szervezik 

saját és vonzáskörzetük lakossága számára a programokat (színházi előadások, egyéb 

előadóestek, koncertek, gyermekprogramok) és adnak helyet a helyi civil szervezetek által 

szervezett programoknak. A jelenlegi szervezési metódus szerint minimális, illetve nincs 

egyezetés a településeken működő intézmények között a programok összehangolására 

vonatkozóan ennek megfelelően nincs közös promóció sem. A településeken a szabadidő 

hasznos eltöltésére alternatívát kínáló civil szervezet programjain (foglakozásai) is szinte 

csak település szinten ismertek és döntően helyiek látogatják. Ezek vonzás területe 

kiterjeszthető volna a környező települések lakosságára is. 

A településvédelemmel, hagyományos tevékenységek felelevenítésével foglakozó civil 

szervezetek megfelelő támogatottsággal elősegítetik hogy a kisebb települések megtalálják 

azt az alternativ fejlődési útvonalat, amely a hosszabb távon a táji, települési értékek 

megőrzésével kínál megélhetést és prosperitást a település számára. 

A sport és egyéb aktív szabadidős tevékenységek eltöltésére alkalmas objektumok a 

városokban állnak rendelkezésre megfelelő színvonalon. A községekben elsősorban az 

iskolai sportlétesítmények kínálnak lehetőséget a felnőtt lakosság számára is. A 

kistérségben hiány van uszodából, illetve nincs nagyobb területi jelentőségű versenyek 

lebonyolítására alkalmas sportlétesítmény. Miközben magánberuházásokként szaporodnak 

161




az elsősorban nem helyi lakosság számára készülő golfpályák és az ezekkel összefüggő 

szabadidő központok. 


Az intézkedés keretében javul a kisebb települések kulturális létesítményeinek 

infrastrukturális és szakmai színvonala. Javasolt ennek érdekében a jelenleginél még 

nagyobb mozgásteret adni a civil szervezetek számára, amelyek a kisebb költségvetési 

lehetőségekkel rendelkező önkormányzatokkal együttműködve képesek az intézmények 

szakmai irányítására. Az intézkedésen belül előtérbe kerül a meglévő kulturális intézmények 

közötti erőteljesebb kapcsolattartás, ami lehetővé teszi a közös programszervezés mellett a 

közös PR tevékenységet is. Javasolt, hogy váljon ismertebbé és ezáltal jobban elérhetővé a 

települések helyi programkínálata a kistérségen belül. Ez vonatkozik a kulturális intézmények 

rendszeres programjaira csakúgy, mint a települések évenként megtartott szabadtéri 

rendezvényeire. 

Az aktív szabadidő eltöltés feltételének javítása érdekében a települések lakossága által 

támasztott infrastrukturális igények kielégítése terén egyre inkább annak minőségi aspektusa 

kerül előtérbe. A „megöröklött” szabadtéri sportlétesítményeken a pályák, az öltözők 

felújítása, bővítése több településen is indokolttá vált. 

Szükséges mindemellett egy – illetve eltérő funkciók esetén két – kistérség gazdasági 

presztízséhez illő sportlétesítmény megvalósítása, amely alkalmas a térségi és annak 

határán túlnyúló szinten versenyek lebonyolítására. 


Az intézkedés hatásaként növekszik a kulturális intézmények kölcsönös látogatottsága, nő 

az intézmények kihasználtsága. A kistérség programjai ismertebbé válnak annak határán 

belül és kívül is. A települési vonzáskörrel rendelkező szabadtéri rendezvények időben és 

térben összehangolva a tágabb térség turisztikai programkínálatába is beépülhetnek, ezáltal 

erősítve a Budapest körül található rekreációs övezet ezen nyugati, dél-nyugati övezetének 

belső és kifelé is ható vonzerejét. 


A kistérség kulturális intézményeinek és rendezvényszervezőinek együttműködése 

A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése 

3.4.5.1. Tevékenység: A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és 

programfejlesztése 


A tevékenység célja a kistérségi kulturális intézmények, igényekkel harmonizáló fejlesztése, 

mind infrastrukturálisan, mind pedig a programkínálat tekintetében. Cél a nagyobb fokú 

együttműködés elérése, annak érdekében, hogy az intézmények kihasználtsága rentábilissá 

162




tegye azok működését. A programkínálat bővítésére vonatozóan már történtek lépések, 

ugyanakkor a programok „átjárhatósága” csak kisebb mértékben valósult meg. 

Nincs közös marketing – ez elsősorban az egyes települések programlehetőségeinek 

kiajánlására korlátozódik és egy-két hónapos, illetve idényszerű rendszerben működik. 

A tevékenység nem tartja elsődlegesnek, hogy minden kulturális igényt kielégítsen kistérség, 

hiszen ez bizonyos rendezvényeknél nem volna rentábilis és valóban Budapest 

intézményeihez kötődik. Ugyanakkor fontos, hogy a helyi kínálat a lehetőségeknek 

megfelelően minél változatosabb legyen, akár több helyszín egyeztetett 

programstruktúrájában is. 

Fontos eleme a kultúrának a hagyományőrzés, ami a hagyományos épületegyüttesek 

megőrzése mellett a tevékenységek felelevenítését és életben tartását is jelenti. 


A kulturális gazdaság programkínálat bővítésének előfeltétele, hogy legyenek meg azok az 

intézmények, amelyek alkalmasak azok befogadására és lebonyolítására. A települések 

korábban rendelkeztek ezekkel, de a fenntartáshoz szükséges források híján a működtető 

önkormányzatok többsége bezárta azokat. Jelenleg folyamatban van újjáélesztésük. 

Működtetésükre már nem csak az önkormányzat jelent alternatívát, hanem a civil 

szervezetek és a piaci szereplők is. A szponzorálás lehetősége is adott a számos tőkeerős 

vállalat jelenlétéből adódóan. 

A kistérség központjában Budaörsön működő Színházi egy épültben található a Művelődési 

Házzal. A színház sikeresen működik és időszerűvé vált egy új színházépületbe 

költöztetése. A jelenlegi épület ezzel teljesen az egyéb kulturális funkcióknak adható át. A 

kulturális szolgáltatások magas színvonalú ellátásához az épületkomplexum bővítésére van 

szükség. A két intézmény magas színvonalú működtetésének feltétele egyéb alternatív 

módon is megteremthető. A városban egyenlőre ez a megoldás mutatkozik a 

legmegfelelőbbnek. 

Fontos fejlesztési elem hogy magasabb szinten történjen az intézmények programjainak 

összehangolása, kölcsönös megismertetése, közös fellépés történjen annak érdekében, 

hogy a térségen belül is megvalósítható programok igénybevételére ne feltétlenül a 

fővárosba utazzanak a helyi lakosok. Amennyiben a kistérségi kultúrintézmények legalább 

évi egy-két alkalommal egyeztetik program-naptárukat, kiderül, hogy milyen programtípusokból 

van túlkínálat, melyekből van hiány térségi szinten. Az intézmények egymás 

között lehetőségeiknek és felszereltségüknek megfelelően mérlegelhetik, hogy ezek mely 

településeken valósíthatók meg, milyen médiumokon keresztül történjen meg ezek 

kölcsönös promóciója. 

A finanszírozás kölcsönösen egyeztetett forrásait igénybe véve javasolt egy szezonális 

kistérségi, illetve annak határán árnyúló programajánló, amely a nyári turisztikai szezonban a 

163




helyi lakosság és ide látogató vendégeket szolgálná, míg a csendesebb téli időszakban a 

helyi népességét. 

Termesztésen a több térségi intézmény kölcsönös igénybevétele akkor lehetséges, 

amennyiben a kistérségen belüli közlekedés infrastrukturális és szolgáltatói háttere is tovább 

fejlődik és erre lehetőséget ad. 

A tevékenység elválaszthatatlan a turisztikai programkínálat bővítésének céljaitól és 

eszközeitől, a két terület csak addig különül el, amíg a kínálat vonzereje megáll a települések 

határán. Lehetőség van azonban arra, hogy kistérségi összefogással az eddig csak 

települési jelentőségű – elsősorban nyári – rendezvények kinőjék magukat és a környékbeli 

országos jelentőségű programok mellett, azok kiegészítőjeként vagy kellően megerősödve 

azok nélkül is megállják helyüket a turisztikai programkínálatban. 




a kistérség kulturális intézményei 

programszervezők 

turisztikai szervezetek 

kulturális tevékenységet folytató civil szervezetek 

Monitoring 


Kistérségi programajánló megvalósulása 

A térségi kulturális intézmények programkínálatának összehangolása: 

feladatmegosztás, közös marketing 

Eredmények: 

A kulturális intézmények látogatóinak átjárása nő 

Az intézmények és rendezvényeik látogatottsága nő 

Nagyobb költségvetésű vonzó programok valósulnak meg az intézmények és 

önkormányzataik összefogásával 

Hatások: 

Budapest kulturális vonzerejét jobban képes ellensúlyozni a kistérség 

programkínálata 

164








Kistérségi kulturális 

programfüzet ill. 


tartalmazó alkalmi 

kiadvány kiadása 

Zichy Major: Térségi 

jelentőségű 

kulturális központtá 

(komplexummá) 

történő átalakítása 

Új színház 

megépítése 

Budaörsön 

Települési szint Művelődési Ház 

Bővítése Budaörsön 

Közösségi ház 

létesítése 

Új kultúrotthon 

létesítése 







Pusztazámor 


Sóskút 


települési 


települési 

települési 

települési 

Várható 

költsége 

(Ft) 

kiadás 

gyakoriságától 

és a kiadvány 

minőségétől 

függ 






időtávja 

3.4.5.2. Tevékenység: A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése 


A Budaörsi kistérség népességszámának növekedése számos infrastrukturális és 

szolgáltatásokat érintő fejlesztést indukált az utóbbi időben. A településeken az aktív 

szabadidő eltöltést lehetővé tevő fejlesztések az eddigiekben elsősorban magánerős 

beruházásokon keresztül valósultak meg. Ezek a lovagló clubok, golf clubok kulturált 

környezetben várják a kikapcsolódni vágyókat. Ezek a szolgáltatások azonban a magasabb 

jövedelmű célközönség számára jöttek létre és kevésbé a napi szintű kikapcsolódásra, aktív 

pihésre vágyó helyi lakosság számára. A közösségi aktív szabadidős infrastruktúra a legtöbb 

településen megújításra szorul, mert jelen állapotában nem elégíti ki a lakosság sportolásra 

vonatkozó igényeit. 

Az alapinfrastruktúrákon (focipályák, futópályák, öltözők) túl, térségi szinten hiány mutatkozik 

uszodai szolgáltatás terén. Annak ellenére, hogy Százhalombatta rendelkezik uszodával a 

kistérség északi felében a hiány egyre égetőbb. Ez akkora volumenű beruházást jelent, amit 

már térségi összefogással érdemes és szükséges megvalósítani. Ugyancsak fontos, hogy a 

kistérség Budapest közelségében rendelkezzen legalább egy több településnyi 

vonzáskörzettel rendelkező sportkomplexummal, amely jelentősebb nézői 

befogadóképességgel fedett és szabad téri pályákkal is rendelkezik, és ami alkalmas térségi, 

esetleg annál nagyobb jelentőségű versenyek lebonyolítására is. 

165





A tevékenység fejlesztési javaslatai közé tartozik, hogy a közösségi sportlétesítmények 

infrastruktúrájának minőségi paraméterei javuljanak és igény szerint bővüljenek minden 

településen. Indokolt esetben lehetőleg PPP megoldás igénybe vételével – ez azokon a 

településeken aktuális, ahol nagyobb számú tőkeerős befektető van már jelen – magasabb 

technikai színvonalat képviselő sportcsarnokok létrehozása is indokolt. Ilyen jellegű 

beruházás van előkészülőben, pl. Biatorbágyon. A meglévő infrastrukturális elemek felújítása 

van napirenden Tárnokon és Sóskúton. Sportpálya áthelyezés és járulékos épület 

infrastruktúra megépítése indokolt Diósdon. 

A tevékenység kistérségi vonatkozású eleme egy uszoda-fürdő és sport komplexum 

létrehozása Budaörsön. A projekt tartalmaként Budaörs területén fedett uszoda létesítése 

tornacsarnokkal, időszakos használatú külső medencékkel is szerepel. A térségi fontosságú 

komplexum az alábbi paraméterekkel rendelkezik: versenymedence kétoldali lelátó, két 12- 

14 személyes szauna, két kisebb tornaterem és kondicionáló terem, külső létesítmények: 

úszómedence, gyermekmedence, pezsgőmedence, tornacsarnok, 3 füves teniszpálya, 

étterem. Az uszoda alkalmas a kistérség településein működő iskolák úszásoktatásának 

lebonyolítása mellett a térség lakosságát is ellátni a szolgáltatással. 

Érden hasonló a város és közvetlen vonzáskörzetét szolgáló létesítmény van tervbe véve. A 

projekt keretében az M7-es autópálya közelében egy több szabadtéri sportpályát (focipálya, 

atlétikai pályák) magában foglaló, lelátókkal és a szükséges kiszolgáló létesítményekkel 

ellátott sportcentrum kerülne kialakításra. E sportcentrum alkalmas a legkülönfélébb 

szabadtéri sportversenyek, tömegsportrendezvények, valamint kulturális események 

lebonyolítására. 

A két új térségi vonatkozású létesítmény jellegében és célközönségében eltérő 

sajátosságokkal rendelkezik, tehát kistérségi szinten jól kiegészítik egymást. 

Százhalombattán a meglévő sport és rekreációs létesítmények (sportcsarnok, uszoda, fürdő) 

esetében sokkal inkább a város sport, kulturális és idegenforgalmi lehetőségeinek bővítése 

kapcsán kerül előtérbe, intézményi rekonstrukcióval összekötve a FŐNIX alprogramhoz 

kapcsolódóan. 

Törökbálinton tervek születtek a Dulácska-major területén felépítésre kerülő sportcentrumról, 

amely játékcsarnokot és uszodát is magában foglal. A játékcsarnokot az NSH partnerségével 

PPP konstrukcióban (50%bekerülési érték államilag támogatott), míg az uszoda beruházást 

az önkormányzat költségvetéséből 2007. december 31.-ig kívánjuk megvalósítani. 

A kistérség minden települése célul tűzte ki, hogy a kulturált szabadidő-eltöltés feltételeként 

a sportolási lehetőségek infrastrukturális háttere jelentősen javuljon. Ezen komplexumok 

tervezésekor figyelembe javasolt venni, a helyi szükségleteket, a fenntartás költségeit és azt 

a tényt, hogy a kistérség minden települése rendelkezni fog hamarosan a megfelelő 

166




szolgáltatásokkal. A település igényeit meghaladó létesítmények fejlesztését javasolt csak 

speciális funkciók és kellő pénzügyi fenntarthatósági megalapozottság mellett végrehajtani. 



helyi nagyobb cégek 

sport clubok 


Monitoring 


Megvalósul a kistérség települései sportlétesítményeinek megújítása és indokolt 

mértékű bővítése 

Létrejön kistérségi jelentőségű, versenyek szervezésére is alkalmas nagyobb nézői 

befogadó képességű uszoda és sportcentrum, szabadtéri sportkomplexum 

Eredmények: 

A települések lakossága magasabb színvonalú kultúrált sportolási lehetőségekhez jut 

hozzá 

Hatások: 

A sportolási lehetőségek hozzáférhetősége elősegíti a lakosság általános egészségi 

állapotának javulását 






Érd MJV és 



Uszoda-fürdő-sport 

komplexum 

létrehozása, a Hársfa 

utcában . 

Jégcsarnok felépítése 

a Hosszúréti patak 

melletti területen. 

Térségi szabadtéri 

sportcentrum 

kialakítása Érden 

Sportpálya 

kiegészítése 

futópályával és 

öltözővel 





Érd MJV 


Biatorbágy 


Várható 

költsége 

(Ft) 





időtávja 


2010 


2010 

800 millió 

– 1 

milliárd Ft 

2007- 

2013 


2013 

167


Sportcsarnok építése 

25X45 m-es 

labdapályával és 1000 

fős tribün jellegű 

nézőtérrel 

25 m-es uszoda 

megépítése 

Sportpálya 

áthelyezése a 

település központból 

és a járulékos épületek 

megépítése 

Sportkomplexum 

megépítése 

futballpálya (futó 

pálya), 

multifunkcionális 

labdajáték pálya, 

három pályás tenisz 

(település igényeit 

meghaladó 

kapacitásokkal) 

Sport és 

szabadidőközpont 

kialakítása: a 

sportpálya és öltöző 

felújítása, kiegészítése 

labdapályával 

Tornacsarnok építése 

Dulácska-major 

területén sportcentrum 

(játékcsarnokkal és 

uszodával) 

megépítése. 

Biatorbágy 


Biatorbágy 


Diósd 


Herceghalom 


Sóskút 


Tárnok 







2013 


2013 

települési 2007.- 

2013 


2009 


2013 


2013 

Települési 700 millió 2007- 

2008 

168




4. MELLÉKLETEK 

4.1. A HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAM KÉSZÍTÉS KERETÉBEN LEBONYOLÍTOTT INTERJÚK 

LISTÁJA 

Név: Szervezet: Titulus: 

Interjú 

időpontja: 

Vágó Csaba Budaörs Polgármesteri Hivatala kabinetvezető 06.03.31. 

Csík Edina Budaörs Polgármesteri Hivatala főépítész 06.03.31. 

Dr. Döcsakovszky 

Béla 

Kovács Tibor 

Dr. Mile Orsoly 

Dr. Benedek 

László 

Dr. Tüske László 

Dr. Palovics Lajos 

Érd Megyei Jogú Város 

Polgármesteri Hivatala 





Százhalombatta Polgármesteri 

Hivatala 

Százhalombatta Polgármesteri 

Hivatala 

Biatorbágy Polgármesteri 

Hivatala 

polgármester 06.03.23. 

városi főmérnök 

pályázatkészítő 

munkatárs 

06.03.23. 

06.06.02. 

06.03.23. 


alpolgármester 06.03.30. 

polgármester 

Spéth Géza Diósd Polgármesteri Hivatala polgármester 

Schnaider László 

Pál Gábor 

Pátrovics Benedek 

Herceghalom Polgármesteri 

Hivatala 

Herceghalom Polgármesteri 

Hivatala 

Pusztazámor Polgármesteri 

Hivatala 

06.03.22. 

06.05.18. 

06.03.23. 

06.05.31. 


műszaki előadó 

polgármester 

König Ferenc Sóskút Polgármesteri Hivatala polgármester 

06.05.17. 

06.03.21. 

06.06.02. 

06.03.23. 

06.05.17. 

Dr. Újházi Miklós Sóskút Polgármesteri Hivatala jegyző 06.05.17. 

Dr. Gergely István Tárnok Polgármesteri Hivatala polgármester 06.05.17. 

Csima László Tárnok Polgármesteri Hivatala főépítész 06.05.17. 

Turai István 

Molnár Tibor 

Papp Béla 

Törökbálint Polgármesteri 

Hivatala 


Hivatala 


Hivatala 


polgármesteri referens 06.03.22. 

alpolgármester 06.05.16. 

169




Név: Szervezet: Titulus: 

Molnár Tibor 

Nánay Éva 

Pákozdy Dénes 


Hivatala 


Hivatala 


Hivatala 

Interjú 

időpontja: 

polgármesteri referens 06.05.16. 

főépítész 06.03.22. 

beruházási főtanácsos 06.05.16. 

Dancsecs Richárd ELMŰ Zrt. körzeti munkatárs 06.04.05. 

Ódor István ÉTV Kft. szolgáltatási főmérnök 06.04.12. 

Kakuk András ÉTV Kft. vízágazatvezető 06.04.12. 

Domaföldi Zsolt COMPOSTAL Kft. ügyvezető igazgató 06.04.12. 

Román Károly Építési hulladék feldolgozó ügyvezető 06.04.12. 

Csige Imréné TIGÁZ Zrt. hálózatfejlesztési előadó 06.04.12. 

Jónás József SZÁKOM Kft. közmű főmérnök 06.05.19. 

Vajda László SZÁKOM Kft. kommunális főmérnök 06.05.19. 

Németh László SZÁKOM Kft. gyepmester 06.06.02. 

Polgárné Májer 

Ildikó 

Vágóné Bőcs 

Etelka 

Kulcsár Sándorné 

Kilián Csaba 

Budaörsi Ingatlanfejlesztő és 

Szolgáltató Centrum Kft. 

Pest Megyei Munkaügyi Központ 

Budaörsi kirendeltség 

Pest Megye Polgármesteri 

Hivatala 

Szociális és Gyermekvédelmi 

Főosztály 

ITD Hungary 

Befektetésösztönzési 

Igazgatóság 

ügyvezető igazgató 06.04.13. 

kirendeltség-vezető 06.06.07. 

szociális osztályvezető 06.06.02. 

igazgató 

06.06.01. 

Dr. Vajer Péter Europ-Med Kft. igazgató 06.06.01. 

Keller László országgyűlési képviselő 06.06.06. 

Mátyás Irén 

dr. Vicze 

Magdolna 

szakmai titkár 

régész 

Zsámbéki Medence 

Idegenforgalmi Egyesület 

Matrica Múzeum és 


06.06.19. 

06.06.19. 

06.06.21- 

22 

170

budaÃ¶rs kistÃ©rsÃ©g tÃ¶bbcÃ©lÃº tÃ¡rsulÃ¡sa terÃ¼letfejlesztÃ©si ... - BiatorbÃ¡gy

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?