2010_tavasz03 (2).pdf - Duna-Ipoly Nemzeti Park

CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE
VI. évfolyam 1. szám
Háromszáz éves
bödönhajó az Ipolyban
Vadmacska a Vértesben
2010 Tavasz

TARTALOM
ÚGY GONDOLOM
Ló és nemzeti park ................2
ESEMÉNY VOLT..................3
IX. Tatai Vadlúd Sokadalom. . . . . . . . . 4
ESEMÉNY LESZ...................5
Eseménynaptár
Terepnapok iskolásoknak és
óvodásoknak
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park
Igazgatóság
Felelõs kiadó: Füri András igazgató,
Budapest, 2010
Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál
Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin
Címlapon: Vadmacska a Vértesben (Fotó:
Klébert Antal)
További fotók készítõi: Árpási Imre,
Csonka Péter, Dulai Gábor, Jankainé
Németh Szilvia, Kézdy Pál, Lakatos József,
Menráth Réka, Nagy Csaba
Illusztráció: Békefi András
Készült a Lázár Lovaspark, a Stihl
Magyarország és a Visegrádi Bobpálya Bt.
támogatásával.
A kiadvány ingyenes terjesztésû.
A kiadvány környezetbarát újrahasznosított
papírból készült.
FALIÚJSÁG.......................6
A kiadvány ingyenes terjesztésû.
Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
A Duna–Ipoly térség
elsüllyedt múltja...................7
Duna–Ipoly
AKTUÁLIS
Vadmacskakaland a Vértesben. . . . . . . 9
Merre járnak a
börzsönyi fekete gólyák? . . . . . . . . . . . . 9
Kis lilik Tatán ....................10
Rõt korai denevérek mentése . . . . . . . 10
Nem mindennapi madarászélmény . 10
Gerecsei TK
Vértesi TK
Nemzeti Park
Budai TK
Gödöllõi-
Dombvidék TK
Tápió–Hajta
Vidéke TK
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 11
Sárréti
TK
Ócsai TK
Sárvíz-völgye TK
TÁMOGATÓINK.................11
1
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ÚGY GONDOLOM...
Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja
mondja el véleményét feladatainkról.
L ó és nemze
ti park
Kodály-módszer, Béres-csepp, tokaji aszú,
Pick szalámi, makói vöröshagyma, herendi
porcelán, halasi csipke, történelmi
állatfajaink, nemzeti parkok – és szerencsénkre
még messze nincs vége a sornak. Közös
vonásuk: semmivel sem pótolható, egyedi
kincseink – HUNGARIKUMOK!
Közéjük tartozik nemzeti parkjaink ékessége, a magyar
szürkemarha, a magyar kutyafajták, a bivaly, a racka, a cigája
juh és nyolc õshonos lófajtánk – a Nóniusz, a Gidrán, a
Furioso-North Star (mezõhegyesi félvér), a kisbéri félvér, a
lipicai, a Shagya arab, a hucul, a magyar hidegvérû.
Nemzeti park és LÓ: közös vonásuk, hogy mindkettõ az
embert, a közjót szolgálja!
A ló energiát hordoz és közvetít. Ugyanúgy, mint az erdõ, a
nemzeti park. Ha a ló nem vontatta volna az ekénket,
bárkáinkat, nem húzta volna kocsinkat, nem csépelte volna
gabonánkat, nem lett volna biztonságot adó hû társ a
hadseregben, a kultúra bizonyára nem fejlõdött volna ilyen
irányba. A világtörténelem feltehetõen új irányt vett volna
mintegy négyezer évvel ezelõtt.
Lovak. Az aktív természetvédelem, az e körbe vont területek,
legelõk hasznosításának meghatározó szereplõi, esztétikai és
néprajzi értékek, idegenforgalmi látványosságok, környezetünk
sokféleségének (biodiverzitásának) hordozói a nemzeti
parkjainkban is.
Ló és nemzeti park. Elsõ hallásra talán hihetetlennek tûnhet –
mégis: sok a közös vonásuk!
A LÓ gyógyír bajainkra, felfrissít testileg, lelkileg, õrzi
egészségünket, örömet áraszt;
(Képzeljék oda végig a LÓ helyett a NEMZETI PARKOT!
Kitûnik a szolgálatuk hasonlósága.
Pl. „A NEMZETI PARK gyógyír bajainkra, felfrissít testileg,
lelkileg, õrzi egészségünket , örömet áraszt.”)
A LÓ az egymásrautaltságot, az összetartozást jelképezi;
A LÓ sportolásra, természetközeli kikapcsolódásra hív;
A LÓ rendre, fegyelemre, munkára tanít;
A LÓ munkahelyet teremt, szociális biztonságot, kenyeret ad;
A LÓ közösséget épít;
A LÓ életkedvet, reményt, derût hoz;
A LÓ segíti a kapcsolatépítést;
A LÓ egy eltûnni látszó világ
csodálatos élményét varázsolja vissza;
A LÓ embert, gyereket, közösséget formál, nevel, tanít –
A LÓ „tanítómester”;
A LÓ életminõséget gazdagít;
A LÓ tükröt tart elénk;
A LÓ és az ember egymásra talált.
A ló csodálatos lénye, ereje és energiája napjainkra új feladathoz
jutott – ismét csak az ember szolgálatában. A sport, a
kikapcsolódás, a szabadidõ kulturált eltöltésének, az
erdõjárásnak, a turizmusnak nélkülözhetetlen kedves társa.
A munkagépek zaja sajnos – óhatatlanul felveri erdeink, nemzeti
parkjaink csendjét. Ám a lovak ereje – habár nem vetekedhet
vele , de sokszor még ma is jól kiegészíti a gépkoloszszusok
munkáját.
Ilyen és sok más hasonló alapról építkezve találjuk meg a
Duna–Ipoly Nemzeti Park Tanácsában a közös
gondolkodás, a kölcsönösen elõnyös együttmûködés, a tenni
akarás lehetõségeit.
Lázár Vilmos
A szerzõ a Magyar Lovassport Szövetség elnöke; hétszeres fogathajtó
világbajnok; a Szent István Egyetem egyetemi lovastanára; a
Magyar Sportcsillagok Társaságának tagja; a nemzetközi hírû
domonyvölgyi Lázár Lovaspark családi vállalkozás társtulajdonosa;
a CBA Magyar Élelmiszerüzlet-lánc alelnöke; Budapest XVII. kerület
díszpolgára, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának tagja.
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL
2

ESEMÉNY VOLT
Betlehemes pályázatot
hirdettünk Ócsán óvodák
és általános iskolák
számára, természetes
alapanyagokból álló betlehemes
készítésére. A
képen a Halászi Károly
Általános Iskola 2. c osztályának
munkája látható.
Négy héten át tartott decemberben az adventi készülõdés
Ócsán.
Február elején két medve, Vackor és Móric érkezett a Budakeszi
Vadasparkba. Az új medvekifutót a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezetõsége
adta át a közönségnek.
A Biológiai Sokféleség Évének hazai eseménysorozatát
Haraszthy László szakállamtitkár nyitotta meg az Alcsúti
Arborétumban. A park kápolnájában ez alkalommal a moldvai
csángókról szóló kiállítás nyílt.
3
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ESEMÉNY VOLT
IX. Tatai Vadlúd Sokadalom
vadludak mögött festette pirosra a hátteret. Az egyik
nagyobb csapatban a nap megkoronázásaként hangos gágogással
10-12 000 lúd érkezett a tó fölé. A csodálatos látvány
még a tavat jól ismerõ madarászokat is meglepte. Összesen
mintegy 22 000 lúd éjszakázott aznap a tavon. A madarászfesztiválra
11 000 látogató volt kíváncsi, így mindenkire 2-2
liba jutott.
A fesztivállal párhuzamosan zajlott a terepmadarászok
szakmai versenye. A rendezvényt Musicz László, az egyik
fõszervezõ nyitotta meg pénteken este. A megmérettetésre
A Tatai Öreg-tavon a szombat kora reggeli borongós
idõben mintegy 20 000 lúd, 1 800 réce és körülbelül 4 000
sirály kihúzását figyeltük meg. Külön élményt jelentett az
érdeklõdõk feje felett elröpülõ 13 000 vetési varjú. A gyakoribb
vadlibák mellett a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú
lúd három egyede is elõkerült. A nap folyamán megfigyelt
legérdekesebb madárfajok a kormosfejû cinege, erdei
szalonka, vándorsólyom, hamvas küllõ és csonttollú voltak.
22 csapat jelentkezett. Az eredményeket a versenybizottság
elnöke dr. Magyar Gábor ismertette. A nap folyamán
összesen 101 madárfaj jelenlétét regisztrálták a madarászok.
A novemberi idõszakot figyelembe véve ez magas számnak
tekinthetõ. A legritkább madárfajnak a szerecsensirály bizonyult.
A természetvédelmi szempontból legérdekesebb
fajra, a kis kárókatonára elsõként dr. Hadarics Tibor bukkant.
Köszönjük minden szervezõ, elõadó, versenyzõ, látogató
érdeklõdését! Jövõre visszavárunk mindenkit! Bõvebb
információ: www.mme-komarom.hu
Tatai Vadlúd Sokadalom szervezõi
A reggeli kihúzást követõen került sor az ünnepélyes
megnyitóra, melyet Haraszthy László KvVM
szakállamtitkár, valamint Michl József, Tata város polgármestere
tartott.
Délelõtt az idõjárás nem fogadta kegyeibe az
érdeklõdõket. A hajnali tiszta idõ után leereszkedett a köd,
majd elkezdett szemerkélni az esõ. Kora délután viszont
kitisztult az ég. A lenyugvó nap épp az ezrével visszaérkezõ
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL
4

ESEMÉNY
TEREPNAPOK ÓVODÁSOKNAK ÉS
ISKOLÁSOKNAK
Cincér túra – terepnap a Sas-hegyen
kisiskolásoknak
A 1,5-2 óra idõtartamú program kifejezetten alsó osztályosoknak
szól. A túra fõ programelemei:
1. Séta a tanösvényen szakvezetõ vezetésével. A túra során
csapatokat alakítunk ki, melyeknek közösen kell megoldást
találniuk az útközben felmerülõ rejtélyes talányokra.
2. Csapatvetélkedõ a kõrisek árnyékában. A csapatoknak
állomásról állomásra vándorolva kell feladatokat megoldaniuk.
A legügyesebbek jutalomban részesülnek.
3. A sas-hegyi látogatóközpont interaktív kiállításának és
egy nyestekrõl szóló rövidfilmnek a megtekintése.
Minimális csoportlétszám: 12 fõ.
A program ára: 800 Ft/fõ
Idõpont egyeztetés: Szabó Fruzsina T: 70/233-4514
Kökörcsin túra
– terepnap a Sas-hegyen óvodásoknak
Az 1-2 óra idõtartamú program kifejezetten óvodásoknak
szól. A túra fõ programelemei:
1. Lili és Gergõ kirándulni indulnak a hegyre. Mesébe illesztve
szedjük össze a gyerekkel a természetben való viselkedés
szabályait.
2. Idõjárás-vizsgálat. Indulás elõtt közösen megvizsgáljuk,
milyen idõjárás van a kirándulás napján. Hõmérõt,
széljelzõt, iránytût is használunk majd.
3. Séta a tanösvényen. A séta közben megfigyeljük az utunkba
kerülõ rovarokat, hüllõket, madarakat, fákat és virágokat.
Nagyítókat is viszünk magunkkal. A csúcsról megcsodáljuk
a kilátást és egy kis kincskeresésben is részt veszünk.
4. Állatok a Sas-hegyen. A gyerekekkel közösen
összeszedjük milyen állatok élnek a Sas-hegyen és
megbeszéljük, mit esznek, mit csinálnak ezek az állatok. A
kiállításon a városi állatokról készült filmet és a ritka fajok
fotóit is megnézzük.
Minimális csoportlétszám: 12 fõ.
A program ára: 800 Ft/ fõ
Idõpont-egyeztetés: Szabó Fruzsina T: 70/233-4514
* A programra elõzetes bejelentkezés szükséges. Minimum 5 fõ részvétele esetén tartjuk meg.
5
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

LESZ
Bolygónk a Föld a Jókai kertbõl nézve
– programsorozat iskolásoknak
Általános iskolás diákok számára összeállított 4 modulos
természetismereti program. Modulok:
1. Beszélgetés a természetrõl, a madarak világáról, a régmúlt
korok embereinek életérõl, természet-szemléletükrõl Jókai
Mór, a Jókai kert valamikori tulajdonosa „segítségével”.
2. „Mesék kertje” – barangolás a Természettudományi
Múzeum kiállításán.
3. Az eddigi programok játékos összefoglalója csoportépítõ
és koncentrációfejlesztõ játékokkal színesítve a Jókai kertben.
4. Egész napos kirándulás az Alcsúti Arborétumba.
Részvételi díj: 1300 Ft/fõ/modul
További információ: Buza Kiss Magdolna, tel.: 20/373-4420
vagy 1/397-4495 E-mail: naturhist@freemail.hu
Õseink nyomában, barlangok világa
– programsorozat iskolásoknak
Általános iskolás diákok számára összeállított 4 modulos
természetismereti program. Modulok:
1. Ismerkedés a barlangok világával a Jókai kertben.
2.Látogatás a budapesti Pál-völgyi- és Szemlõ-hegyibarlangokba.
3.Játékos, csoportos „kutatásjáték” a barlangok témakörében.
4.a. Egész napos kirándulás a százhalombattai Régészeti
Parkba.
4.b. Egész napos kirándulás a tatai Geológiai Múzeumba, az
Agostyáni Arborétumba és a Vértesszõlõsi Elõembertelepre.
Részvételi díj: 1600 Ft/fõ/modul
További információ: Buza Kiss Magdolna, tel.: 20/373-4420
vagy 1/397-4495;
E-mail: naturhist@freemail.hu
Föld Napja a Pál-völgyi-barlangnál
2010. április 18. vasárnap 10.00 – 16.00
a részvétel ingyenes
Program:
gyerekvetélkedõ – mindenki nyer
állatbemutató
kedvezményes barlangtúra
virágvásár (8.00 órától)
zöld civilszervezetek bemutatkozása
Gryllus Vilmos-koncert
Faliújság
NAPKÖZIS TÁBOROK
Cincér Tábor a Pál-völgyi barlang
kõfejtõjében
Természetvédelmi napközis tábort hirdetünk 6-13 éves
gyerekeknek a Budapest II. kerületben található Pál-völgyibarlangnál.
Programok: overallos barlangtúra, falmászás, batikolás,
nemezelés, szövés és fonal-technikák, papírjátékok,
természetismereti vetélkedõ, kirándulás, íjászat.
Turnusok: 2010. július 5 – 9.; július 12 –16.
Részvételi díj: 24.000 Ft/fõ/hét (napi háromszori
étkezéssel); testvérkedvezmény 1000 Ft/testvér.
Jelentkezés elõleg befizetéssel: Szabó Fruzsina
T: 70/233-4514 (fruzsi137@gmail.com), vagy a Pál-völgyi
barlang pénztárában, nyitvatartási idõben (hétfõ kivételével
10 és 16 óra között).
Cinege Tábor a Jókai-kertben
Természetvédelmi napközis tábort hirdetünk 6-13
éves gyerekeknek a Budapest XII. kerület Költõ u. 21.
alatt található Jókai-kertben.
Programok: állat-bemutató, batikolás, nemezelés, szövés
és fonal-technikák, papírjátékok, természetismereti
vetélkedõ, kirándulás.
Turnusok: 2010. augusztus 2 – 6.; Részvételi díj:
22.000 Ft/fõ/hét (napi háromszori étkezéssel); testvérkedvezmény
1000 Ft/testvér.
Jelentkezés és elõleg befizetés: Szabó Fruzsina T:
70/233-4514 (fruzsi137@gmail.com), vagy a helyszínen
Metzger Júliánál H-CS 9.00-16.00, ill. P: 9-14.00
között T: 30/663-4612 .
Március 15-e alkalmából
El Khoffasné Rusz Gabriellát,
a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
titkársági asszisztensét miniszteri elismerõ
oklevéllel tüntették ki. Ezúton is szeretnénk
neki gratulálni!
Lovas kocsis túra és állatsimogatás Ócsán
Új programokkal bõvítettük az Ócsai Tájház
kínálatát. Egy parasztudvarban a gyerekek
háziállatokat simogathatnak, és lovas kocsis túrára
is lehetõséget biztosítunk. Elõzetes bejelentkezés
szükséges Verbõczi Gyulánénál T: 30/494-3368.
6
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja
A hajózás, az ivóvíz, a halászat, az áradások mindig
alapvetõen befolyásolták a folyók partjain élõk mindennapjait.
Meglepõen keveset tudunk azonban azokról a hajókról,
hidakról és magukról az õsi folyókról, amelyek nélkül nem
alakulhatott volna ki a Duna-medence szabályozások elõtti
és ma ismert világa. Egy az Ipolyból elõkerült hajólelet segít
közelebb kerülni múltunk elsüllyedt világához.
A Magyar Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat
Búvárrégészeti Szakosztálya és a szobi Börzsöny Múzeum
Baráti Körének együttmûködésében 2006 óta végzünk régészeti
térképezést a Dunakanyarban. A folyó mélyén található
régészeti lelõhelyeket kutatjuk. Céljaink között szerepel
Mária királyné 1526-ban elsüllyedt hajóinak feltárása és
bemutatása, valamint a Duna-medencében hiánypótló szerepet
betöltõ (Európai) Folyami Régészeti Kutató- és
Restaurátor Központ megalapítása. Az együttmûködés keretében
civilek és szakemberek vállvetve kutatják, dokumentálják
és védik a víz alatti kulturális örökségünket.
7
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Az Ipoly letkési szakaszán 2009 nyarán, alacsony vízálláskor
egy hajómaradvány bukkant ki a víz alól. Simoncsics
László fedezte fel, és bejelentése nyomán õsszel helyszíni
szemlét végeztünk a lelõhelyen. Az öt méter hosszú csónaktestet
egyetlen tölgyfából faragták ki. Az ilyen típusú hajókat
rönkhajónak, vagy a népi elnevezésük nyomán bödönhajónak
hívjuk. A lelet két szempontból is érdekes volt számunkra.
Egyrészt ez az elsõ hajólelet az Ipolyból. Abból a kis
folyóból, amelyen a történelem folyamán bizonyára élénk
vízi forgalom volt (gondoljunk csak a folyó menti hegyek
„Az Ipoly letkési szakaszán 2009
nyarán, alacsony vízálláskor egy
hajómaradvány bukkant ki a víz
alól.”
ben zajlott bányászatra!). Másrészt maga a hajótest is
különleges. A bödönhajók ugyanis korántsem egy kaptafára
készültek! Számos formai jellegzetesség alapján osztályozhatjuk
õket. A Letkés közelében talált hajó különlegessége,
hogy nem õrizték meg a fatörzs eredeti, kerekded alakját. A
test alja lapos, oldalai függõlegesek, a csónak keresztmetszete
tehát téglalap alakú. Az oldalfal alacsony, és a test szélessége
is alig haladja meg a 40 cm-t. Kialakítása következtében
a rönkhajó merülése minimális lehetett, így könnyen navigálhattak
vele a zátonyos vízen. Teherbírása is csekély,
komoly szállítmánnyal nem terhelhették. A Dunajec folyón
fennmaradt egy olyan szállítási mód, amely más megvilágításba
helyezi az ipolyi leletet. Ott ugyanis több hasonló rönköt
erõsítettek egymás mellé. Az így létrejött tutaj/rönkhajó
kompozíció már alkalmas komoly terhek szállítására is,
ugyanakkor merülése továbbra is csekély, a bödönhajóelemek
pedig ellenállóbbak a deszkahajóknál. A Letkésen talált
hajó esetében nem találtunk összeillesztésre utaló
bizonyítékokat, ami nem jelenti azt, hogy nem is voltak,
mert a hajótest egyik oldalfala teljesen elkopott, a másik
oldalfalából is alig maradt meg valami.
Az elsõ kérdések között felmerül a keltezés problematikája.
A régészek általában összehasonlítás segítségével keltezik
a leleteket. Ez azt jelenti, hogy az ismeretlen korú tárgyat
ismert korú tárgyakkal hasonlítják össze. Ez a módszer
nagyon elterjedt például a kerámialeletek esetében. Az ipolyi
hajóval az a „baj”, hogy a maga nemében egyedülálló,
tehát nincs mihez hasonlítani. Némi támpontot ad a szögletes
keresztmetszet, amely a deszkahajókból nyerhette az ihletet.
Ez alapján a rönkhajónk valószínûleg középkori,
koraújkori. Ennél pontosabb adattal szolgálhat a természettudományos
keltezés. A dendrokronológia a fák
évgyûrûinek lemérésével, az ismeretlen korú évgyûrûk
ismert korúakhoz hasonlításával képes a famaradványok
pontos meghatározására. Szerencsére elegendõ menynyiségû
és megfelelõ minõségû évgyûrû maradt meg a rönkhajóban.
A vizsgálat kimutatta, hogy a fát legkorábban 1698-
ban vághatták ki. Jelenleg ez az egyik legkorábbi rönkhajó
Magyarországon.
Hajóleletünk története nem zárult le a felfedezéssel.
Egyértelmû volt, hogy nem maradhat azon a helyen, ahol
rátaláltunk, mivel a folyó sodrása egy áradásnál könnyen
magával ragadhatja, ráadásul a vízbõl kiemelkedve nyáron
a nap és a meleg, télen a fagy és a jég tovább rombolhatja. A
veszély csökkentése érdekében egy mélyebb, partközeli
helyen stabilizáltuk a hajót. Sajnos vandálok a meder felé
elmozdították, semmibe véve a stabilizálásra tett
erõfeszítéseinket. Valódi örökségvédelmi vészhelyzet alakult
ki! A megoldás civil összefogás erejével sikerült. A Pest
Megyei Múzeumi Igazgatóság engedélyét a Börzsöny
Múzeum segített beszerezni, ezt követõen a Börzsöny
Múzeum Baráti Körének szervezésében kiemeltük és biztos
helyre szállítottuk a roncsot. Ezt követõen egy bányatóban
süllyesztettük el. Nem ez az elsõ eset, hogy civilek sülylyesztéses
módszerrel megmentenek egy szenzációs hajóleletet.
Az 1615-re keltezhetõ – tehát törökkori – Solt közelében
talált hajólelet is egy bányatóban várja a szebb jövõt.
A víz óvja, konzerválja a famaradványokat.
Természetesen mindannyiunk célja a leletek bemutatása,
hogy a térség lakói – különösen a fiatalok – testközelbõl is
megismerhessék õseik folyami múltját. Egyre többen tudják
ugyanis, hogy Helemba, Letkés és Szob egykor a királyi korona
hajósnépei voltak, hajós szolgálatokat láttak el az
uralkodóknak, ezért cserében különféle jogokat kaptak.
További részletek olvashatók a bmbkke.hu és a
buvarregesz.blog.hu internetcímeken.
Dr. Tóth János Attila, régész
Köszönetünket fejezzük ki a leletmentésben
közremûködõknek: a DINPI
munkatársai, továbbá Árpási Imre, Búzás
József, Ferenci Péter, Fésû József Gy., Gyenes
Andrea, Heil László, Herman Attila, Karsai
József, Kovács István, Kukel Imre, Lakatos
József és Lakatosné Ábrahám Ágnes, Lengyel
László, Olajos Szilvia, Puskás Norbert,
Simoncsics László, Szikriszt Miklós, Sziva
Zoltán, Tóth László, Virág Sándor, Waisz
János.
8
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Aktuális
Címlapon:
Vadmacskakaland
a Vértesben
A Vértesi Tájvédelmi Körzet ritkán megfigyelhetõ ragadozója
a vadmacska (Felis silvestris silvestris), melynek
terepi megfigyelése még a szakembereknek is ritkán adatik
meg.
2010. február 22-én õrszolgálat során 1 km távolságból,
távcsõvel vettem észre a vadmacskát, amint egy nyílt füves
területen vadászott. A hóolvadás utáni avas növényzet nem
nyújtott kellõ fedezéket az egyébként óvatos ragadozónak,
így a pocok vadászatába belefeledkezett állatot sikerült megközelíteni.
A meglepõdött vadmacska az azonnali menekülés
helyett a rejtõzködés taktikáját választotta. A vaddisznók
által feltúrt gyepen kihasznált minden göröngyöt, fûcsomót
az álcázásra. Tökéletes rejtõszíne, mozdulatlansága már 10
méter távolságból is „láthatatlanná” tette. Érdekes volt
megfigyelni, ahogy a fejét elfordítva, a szemét is résnyire
becsukta, nehogy az egyébként csodálatos szemek elárulják
hollétét. Kúszva közelítettem meg a rejtõzködõ állatot, hogy
egy-két felvételt tudjak készíteni. Ekkor az állat viselkedése
megváltozott, fülét lecsapva, fújtatva csapott az irányomba,
ezzel adva értésemre, hogy eddig és ne tovább. Nem vagyok
ijedõs, de valami azt súgta, hogy jobban járok, ha komolyan
veszem a figyelmeztetést.
A természetvédelem kiemelt feladata, hogy megõrizze
azokat az élõhelyeket, ahol még elõfordul ez a ritka csúcsragadozó.
A vadmacska természetvédelmi oltalom alatt áll,
eszmei értéke 50 000 Ft.
9
Klébert Antal, területfelügyelõ
Merre járnak a börzsönyi fekete gólyák?
A Börzsöny hegység egyik legjelentõsebb madártani értéke
a fekete gólya. A faj kutatása 1998- ban, a MME Börzsönyi
csoportja és a Duna–Ipoly Nemzeti Park
együttmûködésével indult meg. Az elmúlt években
összesen kilenc revírt derítettünk fel, jelenleg 6-8 pár az állomány.
2002-ben csatlakoztunk az országos színes gyûrûzési
programhoz, azóta minden ismert fészekben színes
gyûrûvel jelöljük a fiókákat. Eddig összesen 67 – fehér alapon
4 fekete karakterrel ellátott – színesgyûrûs fióka hagyta
el a Börzsönyt. A program sikere erõsen függ a gyûrûs madarakat
keresõ és bejelentõ madarászok szorgalmától. A börzsönyi
gólyák szerencsére jó arányban, eddig 17-szer kerültek
szem elé. Volt köztük olyan, amelyik többször is megmutatta
magát, így összesen 11 madár adatait értékelhetjük.
Egyik madarunk Olaszországban elpusztult (valószínûleg
lelõtték), a többi észlelés élõ, vonuló egyedre vonatkozik. A
legtöbb visszajelzés (összesen 11) Izraelbõl, a Jordán folyó
völgyének halastórendszereirõl érkezett. Ez a vonulási útvonal
egyik állomása, ahol akár több hetet is elidõznek a fekete
gólyák, sõt egy részük nem is vonul tovább. Tudjuk, hogy
Afrikában a Szahel övezet és az Egyenlítõ között töltik a
telet, azonban ott sajnos nincs megfelelõ madarászhálózat,
ezért gyûrûleolvasásról sem kapunk visszajelzést.
Egy Hont közelében 2007-ben kirepült madarunk nem kis
meglepetést okozva a következõ évben Gibraltárnál tûnt fel,
a magyarországi fekete gólyák közül elsõként bizonyítva,
hogy nem ragaszkodik a keleti (boszporuszi) vonuló útvonalhoz.
Másik, Bernecebaráti erdõségébõl származó 2 éves
gólyánk 2009 tavaszán Hollandiában mutatta magát.
Nem csak a mi gólyáink keresnek másutt szerencsét, a
múlt évben egy nálunk költõ, idegen fekete gólya okozott
izgalmat. A négyéves, Apatinnál kelt, szerb gyûrûs madár,
párjával két helyen is fészket rakott a Börzsönyben, és végül
sikeresen kireptetett két fiókát. Már ez a két fióka is távcsõ
elé került a Jordán folyó völgyében.
Kazi Róbert, területfelügyelõ
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Globálisan veszélyeztetett kis lilik a Tatai Tavak Ramsari Területen
Tata környékére az elsõ északi
vadludak szeptember végén,
majd nagyobb számban rendszerint
október 20-a után érkeznek
meg. 2009 õszén a nagyobb csapatok
csak november elején, 10-
14 napos csúszással jelentek meg
és november 9-én már fel is bukkantak
az elsõ ritkaságok. A
vörösnyakú lúd 1-14 példányos
csapatai mellett meglepetés volt
a 20 példányos, hazai rekord apácalúd-számolás.
Az igazi szenzációt
viszont a kis lilik többszöri
észlelése jelentette.
Ennek a lúdfajnak az európai állománya
55-60 egyed, míg ázsiai
példányszáma sem haladja meg a
tizenhatezret. Természetesen
nem bizonyítható és nem is
biztos, hogy egy
fenoskandináviai egyed és nem
egy szibériai madár bukkant fel a tavakon. Gyûrû nem volt a
madáron, így annyi bizonyos, hogy egy vad madár telelt
nálunk – már ha ugyanazt a madarat láttuk minden alkalommal.
Csonka Péter, terület-felügyelõ
Nem mindennapi madarászélmény a
Börzsöny lábánál
2010. január 13-án kollégámmal, Darányi Lászlóval terepmunkát
végeztünk a Börzsönyben. Még a reggeli
induláskor, találkozónk helyétõl néhány száz méterre,
Bernecebaráti határában, a mûút mellett kb. 3-5 hektárnyi
területen, nem takarították be az ültetett napraforgót, így az
jelenleg is lábon állt. A tányérokban jelentõs mennyiségû
érett szem maradt. A napraforgótábla felett felhõkben
kavarogva, csivitelve, hirtelen leszállva a napraforgófejekre,
majd újból a levegõbe emelkedve vándorlásban lévõ
magevõ énekesek ezrei repkedtek. A csapatban nagyon sok
volt a csíz, a fenyõpinty és a tengelic. Mezei veréb csak elvétve
akadt a madarak között. A csapat összlétszámát 10 000-re
becsültük.
Hegyi Zoltán, zoológiai referens
Tömeges rõt korai denevér
mentése Tatán
November utolsó napján fogadtam a telefont Fónyad
Pétertõl, a tatai Magyary Zoltán Mûvelõdési Központ
mûszaki igazgatójától, hogy nagy baj van, azonnal találkozzunk.
A városban tartózkodtam és azonnal a helyszínre
rohantam. A hétvégén egy hölgyet majdnem agyoncsapott
az épületrõl lezuhanó díszkõ tábla, így a jövõbeni balesetet
megelõzendõ a vezetõség úgy határozott, hogy lebontják az
elemeket a teljes épületrõl. Csoda, hogy a táblák instabilitása
eddig nem okozott balesetet.
Felmerült azonban egy természetvédelmi probléma. A
kõlapok alatt nagyszámú denevér élt. A munkálatokat
végzõ szakemberekkel egyeztettem, hogy miképpen és
hogyan gyûjtsék be a bontás során az állatokat. A hét folyamán
szombat estig, délben és munkavégzés után este, hét
alkalommal közel ezer rõt korai denevért szállítottam el
saját házam jó klímájú padlására. Ennyi állatot részletesen
nem néztünk át, mert idõ és energia sem volt rá, továbbá a
védelmi szempontok is a gyors elhelyezést indokolták, de
homogénnek tûnt a „csapat”. A decemberi enyhe idõben
néhány tucat állat kivételével elhagyták a padlást és új, megfelelõbb
szálláshelyet kerestek maguknak.
Csonka Péter, terület-felügyelõ
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL
10

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA
Színezzétek ki a számoknak megfelelõen
a képet! Melyik madárfaj alakja bukkant
fel? Ez a madár a 2010-es év madarai közé
tartozik. A megoldást – a madárfaj nevét –
nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek
és címetek feltüntetésével. A nyeremény a
Nemzeti Park a Dunakanyarban címû
könyv. A nyertesek nevét a következõ
számban közöljük.
Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság;
1525 Budapest, Pf. 86.
Beküldési határidõ: 2010. április 23.
1 – fehér
2 – piros
3 – világoskék
4 – sötétkék
5 – fekete
Visegrádi Bobpálya Bt.
2025 Visegrád,
Mátyás kir. u. 41.
A Visegrádi Bobpálya Bt. 2007. óta minden CINCÉR hírlevél
megjelenéséhez támogatást ad. Kérdéseinkre Sas Mária
ügyvezetõ válaszolt.
Miért tartja fontosnak ezt a segítségnyújtást?
Sas Mária: Tisztában vagyok vele, hogy fontos dolgot támogatunk.
Az Önök hírlevele olyan ismeretterjesztõ füzet, amely felkelti
az érdeklõdést gyermekben és felnõttben a természet élõvilága
iránt, és ösztönöz annak megóvására, védelmére. Ezért várjuk a
Elõzõ számunk rejtvényének megfejtése:
Óriáscsíbor: B, I, N, kis hõscincér: F, G, L, havasi
cincér: A, H, O, nagy szarvasbogár: C, E, K,
orrszarvúbogár: D, J, M.
Fedezze fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot! címû kiadványt
és kitûzõt nyert: Koszta Csaba – Dunakeszi,
Kegyes-Brassai Anna Csilla – Budapest, Kálmán
Imola és Sánta Emese – Budapest.
bobpályán is minden újabb szám megjelenését – és van is
érdeklõdés iránta. A fali zsebbõl gyorsan elfogy.
Mit jelent Önnek személyesen a Duna–Ipoly Nemzeti Park?
SM: A Dunakanyarban, ill. a Visegrádi-hegység peremén élek
és dolgozom. Itt születtem, és a gyerekkori kirándulások örök élmények
a Visegrádi-hegységrõl. Az én természet-szeretetem talán
nem véletlen. Anyai nagyapám vénájából örökölhettem, aki (jóval
1900. elõtt született, 1945-ig élt) a két világháború között természetjáró
egyesület vezetõje, igazgatója volt, édesanyámat már 3 éves
korától hatalmas egyesületi túrákra vitték. Nagyapám a
„tájvédelmi tízparancsolat”-tal nevelte családját, az egyesület tagjait
és környezetét.
Vajon azok, akik a bobpályán lecsúsznak, tudnak róla, hogy a nemzeti
parkban vannak?
SM: Javarészt biztos. De mindig vannak, akiket ez „hidegen
hagy”. Ebben a kiránduló központban – aminek létrehozásáért
Madas Laci bácsi fáradozott sokat – több lehetõség van
tudatosítani, hogy hol is járunk, mert néhány „rendetlen” miatt
nem lehet kizárni az embert a természetbõl.
Mit lehetne tenni, hogy a Visegrádra érkezõk jobban odafigyeljenek a
természet értékeire?
SM: Véleményem szerint több ismertetõ anyagot kell kitenni.
Tér, hely bõven van, de ez anyagi vonzattal is jár. A bobpálya területén
vállaljuk ennek költségét. Fel szeretnénk újítani a védett
madarak és növények itt látható képeit is, mert a naptól mostanra
kifakultak. További lelkes, eredményes munkát kívánok Önöknek!
11 12
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

TÁMOGATÓINK
Budapesttõl alig 35 km-re, a Gödöllõi Tájvédelmi Körzet közvetlen
szomszédságában található Domonyvölgy. A terület, a korabeli
leírások alapján, már a XVIII. századtól kedvelt üdülõhely volt, ám
fürdésre, horgászásra alkalmas tavai és szép erdõi révén kedvelt
kiránduló- és üdülõhely ma is. Domonyvölgy talán legismertebb és
leglátogatottabb része a tágas legelõvel, akácossal és tölgyekkel
határolt 6 hektáron elterülõ Lázár Lovaspark, melynek tulajdonosai
Lázár Vilmos és Zoltán fogathajtó világbajnokok.
A park a 2001-es kapunyitás óta számtalan kikapcsolódásra
vágyó hazai és külföldi turista kedvelt célállomásává vált. A
Lovaspark fõ vonzereje természetes adottságaiban rejlik, de a látványos
lovasbemutatók dinamizmusa és a falusi udvar „állandó”
lakói is életszerûvé és valóságossá teszik a látogató számára a helyszínt.
Az õshonos magyar állatokkal (racka juh, szürkemarha,
mangalica, puli, kendermagos, házinyúl, szamár stb.) való ismerkedés
mellett igazán kellemes kikapcsolódás lehet egy
domonyvölgyi erdei kocsikázás, majd az azt követõ lakoma a
magyar konyha remekeibõl. A park magyaros hangulatú csárdái a
társasági élet majd’ minden formája számára otthont adtak már.
Látogasson el Ön is Domonyvölgybe. Jegyrendelés és asztalfoglalás
elõzetes bejelentkezés alapján:
(06-28) 576-510 Fax: (06-28) 576-511
(06-30) 444-9330
(06-30) 683-1213
(06-30) 683-5341
e-mail: lazarteam@hu.inter.net
honlap: www.lazarteam.hu
A STIHL motoros gépek már ma teljesítik a jövõbeni füstgázkibocsátási
normákat
A STIHL számára a károsanyag kibocsátás csökkentése a termékek
és a folyamatok szintjén már régóta fontos szerepet játszó kötelezettségnek
minõsül. Bizonyára ez az egyik oka annak, hogy a
STIHL a környezetbarát motortechnológiák kifejlesztésének egyik
vezetõ vállalata a világpiacon.
A kert- és tájápolást, valamint az erdõgondozást szolgáló motoros
fûrészek és más motoros gépek gyártójaként a STIHL a
kezdetektõl fogva különösen elkötelezett a környezetvédelem és a
felhasználók irányában. Ebben a témakörben kiemelkedõ prioritással
bír a füstgázok, valamint a felhasználókat és a környezetet
érõ terhelés csökkentese. Így a STIHL már 1988-ban, a világon elsõ
vállalatként kifejlesztett egy katalizátort a kétütemû motorokhoz.
Ez a katalizátor olyan mértekben csökkenti a füstgázban lévõ el
nem égetett összetevõk mennyiségét, hogy a káros szénhidrogének
kibocsátása akár 80%-kal is kisebb lett.
A STIHL berendezések használóinak tehát nyugodt lehet a lelkiismerete
a környezetvédelmet illetõen a jövõben is, hiszen
innovatív motortechnológiájuk révén (legyen szó akár kétütemû,
akár a STIHL által szabadalmaztatott 4-MIX motorokról) a STIHL
berendezései a „kézben tartott, 0—50 cm3 közötti lökettérfogatú
motoros berendezések füstgázkibocsátásának csökkentésére
vonatkozó EU irányelv” II. fokozatának eleget tesznek.
Szuper a motor- és a környezet számára
Kiváló minõség – ez a STIHL-nél nemcsak a motoros fûrészekre
és más motoros berendezésekre vonatkozik, hanem az üzemanyagokra
is. Ezt a követelményt a részben szintetikus, nagy teljesítményû
STIHL HP Super motorolaj minden tekintetben teljesíti.
Kevés ként és klórt tartalmaz, így kevés pernyével ég, ezenfelül hozzájárul
a kimondottan alacsony füstgázkibocsátáshoz. Ezt az olajat
az egész világon mindenütt abba az osztályba sorolják, amely a legmagasabb
követelményeket támasztja a füstgázkibocsátás, a tisztább
égés és a kenési tulajdonságok tekintetében. Hasonlóan környezetbarát
a STIHL MotoMix üzemanyag, mely szinte teljesen
mentes az egészségre ártalmas anyagoktól, így a benzoltól és az
aromás szénhidrogénektõl.
www.stihl.hu
12
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ELÉRHETÕSÉGEINK
Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig.
1121 Budapest, Költõ u. 21.
Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86.
Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168
e-mail: dinpi@dinpi.hu
Internet: www.dinpi.hu
Zöld-Pont Iroda
Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612
Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
TÁJEGYSÉG IRODÁK
Dunakanyar TTE
2509 Esztergom, Strázsa-hegy,
Tel/fax: 33/435-015, pilis@dinpig.hu
Gerecsei TTE
2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265
gerecse@dinpig.hu
Budapesti TTE
1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
Tel.: 1/325-5722, buda@dinpig.hu
Vértesi és Mezõföldi TTE
8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.
Tel.: 22/510-523, vertes@dinpig.hu
mezofold@dinpig.hu
Dél-Pest megyei TTE
Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet
2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A.
Tel.: 29/441-262, tapio@dinpig.hu
Ócsai Tájvédelmi Körzet
2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478
ocsa@dinpig.hu
BEMUTATÓHELYEK
Alcsúti Arborétum
Látogatható az év minden napján (nem
viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától
naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén
korábban is érkezhetnek.
Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz
Tel.:20/424-8995
E-mail: arboretuma@externet.hu
Internet: www.alcsutiarboretum.hu
11 13
Sas-hegyi Látogatóközpont
Látogatható: március 1-tõl október 31-ig.
Információ: 30/408-4370
Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26.
E-mail: sashegy@dinpig.hu
www.sas-hegy.hu
Pál-völgyi-barlang
Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével
mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15
perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak
érdemes elõre bejelentkezni.
Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@dinpig.hu
Szemlõ-hegyi-barlang
Látogatható: egész évben, kedd kivételével
mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor
indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre
bejelentkezni.
Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.
Tel.: 1/325-6001; e-mail: szemlohegy@dinpig.hu
Királyréti Erdei Iskola
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész
évben.
Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625
e-mail: kiralyret@dinpig.hu
Pilisi len Látogatóközpont
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész
évben.
Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17.
Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129
e-mail: szenasok@dinpig.hu
Internet: www.szenas.hu
Kökörcsin Erdei Iskola
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész
évben.
Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy
Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614
E-mail: esztergom@dinpig.hu
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra
(Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet)
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész
évben.
Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
E-mail: tapio@dinpig.hu
Ócsai Tájház és Turján Ház
Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig,
K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és
ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig.
Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6.
Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368
e-mail: ocsaitajhaz@dinpig.hu
www.ocsaitajhaz.hu