2012 osz:Layout 1 - Duna-Ipoly Nemzeti Park

Sas-hegyi LátogatóközpontLátogatható: február 26-tólnovember 1-ig; kedden, szombatonés vasárnap 10-18 óráigTerepi vezetés szombaton és vasárnap11-17 óráig óránként, kedden igényszerint.Cím: Bp. XI. ker., Tájék u. 26.Telefon: Kremnicsán János,06 30 408 4370E-mail: sashegy@dinpig.huCincérwww.sas-hegy.huPál-völgyi-barlangLátogatható: egész évben, hétfõkivételével mindennap 10.00-16.00.Cím: Bp. II. ker., Szépvölgyi út 162.Telefon: 06 1 325 9505E-mail: palvolgy@dinpig.huwww.palvolgyibarlang.huSzemlõ-hegyi-barlangLátogatható: egész évben, keddkivételével mindennap 10.00-16.00.Cím: Bp. II. ker., Pusztaszeri út 35.Telefon: 06 1 325 6001E-mail: szemlohegy@dinpig.huwww.szemlohegyi.huÓcsai Tájház és Turján HázLátogatható: február 1-jétõlnovember 30-ig,K-Szo. 9.00-16.00 óráig,vasárnap és ünnepnapokon10.00-17.00 óráig.Cím: Ócsa, Dr. Békési P. A. u. 4-6.Telefon: Verbõczi Gyuláné, Erika06 30 4943 368E-mail: ocsaitajhaz@dinpig.huwww.ocsaitajhaz.huA Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele 8. évfolyam 3. szám 2012. Ôsz

Életre kelnek azIpoly-völgy élőhelyeiBörzsönyi frissvizű patakokKistavak aVisegrádi-hegységbenAz Ipoly egy igen szeszélyes vízjárású folyó, erősen berágódottmederben halad, így a közelében lévő egykoriholtágak, csatlakozó vizes élőhelyek élővilágának fennmaradásaidőről időre bizonytalanná válik. A RamsariTerület minősítést elsősorban különleges halfajok és vízimadarakelőfordulása miatt kapta meg.Egy pályázatnak köszönhetően olyan előremutató élőhelyfejlesztésibeavatkozás kezdődhetett el, amely révén azIpoly völgyében található vizes élőhelyek maradványaiújra életre kelhetnek, és hosszú távon szolgálhatják a természetiértékek fenntartását. 2011 őszén került „beüzemelésre”a rendszer: a drégelypalánki Hévíz-patak és ahonti Csitári-patak közötti területen mintegy 1800 méterhosszban készültek vízátvezető árkok, amelyeken 8 darabműtárgy (pl. zsilip) segítségével tereljük, illetve – áradásesetén – tartjuk vissza a vizet. Összesen 90 hektáron (eztöbb mint száz futballpálya területe!) tart fenn olyansekély vizű területet, amely eszményi élőhelye például aszúnyogoknak. Lehet, hogy ez nem hangzik szimpatikusan,de gyorsan tegyük hozzá, hogy a szúnyogokkal abékák táplálkoznak, s aki esetleg őket sem szereti, azpedig gondoljon a tápláléklánc következő jól ismerttagjára: a gólyára. Bár 2012-ben a kora tavaszi feltöltéstjelentő áradás sajnos elmaradt, az idei első félév mégiskiemelkedő eredményeket hozott. Több mint 3000 vadlúdtelelt ki a palánki részeken, s ugyanitt került távcsőelé a hazai vizeken csapatban igen ritkán látható énekeshattyú 9 példánya is! A felmelegedéssel együtt számosfehér és fekete gólya jelent meg, melyek mellett tucatnyikócsag is rendszeresen lábalta a vizet élelem után kutatva.A tocsogós részeken partimadarak, elsősorban aszalonkafélék százai kutattak a nedves iszapban. Köztükláttuk a kis sárszalonka egy példányát is, amelynek előfordulásakuriózumnak számít a területen. E rövid felsorolásjól példázza, hogy a vizes élőhelyek milyengyorsan benépesülnek – persze csak akkor, ha van víz. Deez még csak a kezdet, jön a folytatás!6Selmeczi Kovács ÁdámDunakanyar Természetvédelmi TájegységA tavasszal elolvadó hó és az esők beszivárgó vizét a Börzsönyvulkáni sziklái nem önző módon elnyelik, hanem avölgyek rejtett ölén halk forrásokat (több mint 400-at tartunkszámon!) táplálnak vele. Az itt élő ember a vizeknekezt a gazdagságát használta. A Malomvölgyi patak öt malmothajtott, a Kovács-patak vize a kovácstűz fújtatójáthajtotta, és emelgette a pörölyöket. Királyréti kisvasútegyik megállója a Morgó. A XVIII. században a szokolyaihegyekből a Duna felé idáig úsztatták tavaszonként a fát.Itt a geréb nevű eszközzel – ami a patak medrében állóhatalmas fafésű – fogták ki a rönköket a mederből. Ez állandómorajlást eredményezett, innen származik a Morgóelnevezés.Ha belepillantunk átlátszó vizébe, fantasztikus világ nézvissza ránk! A vízbe hullott falevélen körömnyi, oldalukonúszó keszegrákok lakmároznak. Parányi kúpcsigák élikmozdulatlan életüket a kisebb köveken. A vízben lebegőujjnyi gyíkszerű lények a szalamandra lárvái-ebihalai. Ategzesek, hogy mezítelen testüket védjék, kéregdarabokból,gallyacskákból szőtt ruhácskát, tegezt viselnek. A Börzsönybena tudósok 12 faját számlálták meg ennek arovarnak. Némelyik csak itt él a tiszta, hideg vizekben.A Rákászó vagy Rákos patakokban mind a mai napig fellelhetőkövi rákot régen gyűjtötték és megették. A kövi rákma védett. A sziklamedencékben ujjnyi kis villanások akövi csík és fürge cselle csapatai. A meder fenekén időzegy igazi hungarikum, a lógó bajszú Petényi-márna. A kövekközt észrevétlenül vízisikló surran, halacskákra vagyóvatlan békákra vadászva. A sárga-szürke ruhában járóhegyi billegető tavasztól őszig él itt, és rovarokra vadászik.A vizek fölött ritkán, kéklő ékkőként nyilalló jégmadár halakracsap le. A fekete gólya félénk, ezért a legeldugottabbvölgyekben hatalmas bükkökre építi fészkét. Csak a vízbenvadászik, fürkésző tekintetét nem kerülik el a rovarok,halak, kétéltűek, de a vízisikló sem.A Börzsöny patakjai évmilliók óta formálják a táj arculatát,saját medrüket, és ringatják a bennük-mellettük sarjadóéletet.Bezeczky ÁrpádDunakanyar Természetvédelmi TájegységA hegységben több helyen találkozhatunk néhányszor tíz,vagy néhányszor száz négyzetméteres tavacskákkal.Medrük általában nem túlzottan mély, nyár végéreegyikük-másikuk ki is szárad. Jelentőségük a terület élővilágaszámára mégis nagy. Bár vannak közöttük természeteseredetűek, többségüket háziállatok itatásárahozták létre, ásással vagy vízmosások, vízfolyások elrekesztésével.A XVIII. században, amikor még nem tiltottákaz erdei legeltetést, számos gulyát tartottak a hegységben.A török háborúk idején a terület középkori lakosságagyakorlatilag kipusztult, így pl. Visegrád teljes területeTahitótfalu és Kisoroszi határához került. A szigeti lakosoka plébániák illetményföldjeit jelölték itt ki, amelyekenközel egy évszázadig folyt a legeltetés. A kirándulók általjól ismert helynevek emlékeztetnek erre az időre, pl. Paprét,de a Pálócki- és a Zánkó-rét is szigeti plébánosoknevét őrzik. A félrideg tartás emléke az Öreghálás és azÚjhálás elnevezése: ezekre a rétekre terelték a barmokatéjszakára. A hálások mellett természetesen itatókról iskellett gondoskodni, erre pedig a tavak létesítése volt alegcélszerűbb megoldás.Az erdei legeltetés megszűntével a kistavakat a vadakitatására használták és használják ma is. Ugyanakkor ittszaporodik a hegység védett kétéltű faunája is. Közülüka barna varangyok mellett az erdei béka és a pettyes gőtea leggyakoribb, de a ritkább gyepi béka, sőt a síkvidékihomokterületekre jellemző ásóbéka is előfordul egyikmásiktavacskában, ahol szitakötők, kérészek és vízibogarakis megtalálják életfeltételeiket. Leányfalu felett, aRekettyés-tóban még mocsári teknős is él. A vízi növényekközül a mutatós sárga nőszirom és a ritka békaliliomis előfordul, az esztergomi Kerektó mocsaras szegélyébenpedig a mocsári nőszőfű és a posvány kakastaréj is fennmaradt.A tavacskák legfőbb veszélyeztetője a kiszáradásés a feltöltődés. Utóbbi ellen óvatos mederkotrással lehetvédekezni, az évek óta tartó aszály viszont a kisebb tavacskákeltűnésével fenyeget.Janata KárolyDunakanyar Természetvédelmi TájegységLápvidék a VeresegyházimedencébenMagyarország legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznaka lápi élőhelyek, amelyek 1997 óta a „törvény erejénélfogva” (= ex lege) védettséget élveznek. A lápok különlegességéta víz adja: az egész évben többé-kevésbé állandóvízborítás következtében oxigénhiányos környezetalakul ki, ahol az elhalt növényi részek nem bomlanak leteljesen, hanem lassan elszenesednek, és tőzeg képződikbelőlük.A Veresegyházi-medencében a Sződrákosi- és Folyás-patakmentén fűzérszerűen elhelyezkedő hat lápterületet aGödöllői-dombság környező dombjaiból kiszaladó vizek éltetik.Az úszólápoktól kiindulva a nedves lápréteken, zsombékosokonés tőzeges nádasokon keresztül a fűzlápokigsokféle lápi növényközösség megtalálható ezeken a területeken.Az országosan is ritka fajok közül előfordul itt akisebb láptavakat kedvelő lápi póc, a nedves láprétekendíszlő fehér májvirág, a nádasok és úszószigetek szegélyébennövő gyilkos csomorika, a környezetéből kevésbékitűnő lápi és rostostövű sás, valamint a tarkazsurló. Akistérségben ritka fajok közül ezeken a lápokon még viríta széles- és keskenylevelű gyapjúsás, a szibériai nőszirom,a kormos csáté, valamint tenyészik a közönséges kígyónyelvés a tőzegpáfrány is.Sajnos a lápok életét tönkretevő vízelvezetések és egyébmás káros emberi tevékenységek itt is folyamatosancsökkentették a lápok területeit. A lápok természetiértékeit ismerteti a veresegyházi Malom-tó körül kialakítotttanösvény.Csáky PéterBudapest Környéki Tájegység7

AKTUÁLISVizes élőhelyeink értékeiMadárparadicsoma Dinnyési fertőnA Dinnyési-fertőt 1886-ban a vasútépítés választotta le aVelencei-tóról. A Nádas-tóként emlegetett területrész akésőbbiekben kapta a Förtő, illetve Fertő nevet. Rendszerinta jószágok fürösztésére használt sekély vizű szikestavat nevezték el így. Az igen gazdag és változatos madárvilágfenntartásának egyik alapja az élőhelyenkénti különbözővízszintek létrehozása. A sikotai és börgöndi oldalinagy nádasokban egész évben magas vízszint az ideális,ahol a nádi énekesmadaraktól a vöcskökön és a lúdalkatúakonkeresztül a gázlómadarakig számos faj fészkelhet.A Fertő szigetekkel tarkított, sekély vizű, időnként kiszáradótórésze a partimadarak számára nyújt kiváló élőhelyet.A tavat körülölelő szikes gyepeken racka juhok ésszürkemarhák legelnek, hozzájárulva a gyep és a tópartnövény- és állatvilágának változatosságához.8Fenyvesi LászlóKörnyezeti Nevelési és Ökoturisztikai OsztályMocsarak aHajta-patak menténA Tápió-vidék keleti peremén végigcsorgó, alig 50 kmhosszú Hajta-patakot páratlan élővilágú vizes élőhelyekkísérik. Hegyvidéki jellegű forrásláppal éppúgy találkozhatunkitt, mint trópusi őserdőket idéző égeres mocsárerdővel,vagy időszakosan kiszáradó, kopár partú szikestóval. Természetvédelmi szempontból mégis a vízfolyásalsó szakasza mentén, Nagykáta és Farmos településekhatárában elterülő sok száz hektáros nádas mocsarak jelentika legnagyobb értéket. Kialakulásuk igencsak különleges,hiszen születésüket a szomszédos Jászság fővízfolyásaként nyilvántartott Zagyva-folyónak köszönhetik.Ma már nehezen hihető, de alig tízezer éve az Ős-Zagyvamég ezen a tájon csatangolt. Hátrahagyott, nagyméretűmedermaradványai később elmocsarasodtak, hamisítatlanalföldi vadvízországot létrehozva. Dacolva az 1960-asévekben lezajlott vízrendezési munkálatokkal, vagy azegyre gyakrabban beköszöntő aszályos időjárással, a Hajtapatakmenti mocsarak féltve őrzik gazdag élővilágukat.A máshol is előforduló mocsári fajokon kívül olyan ritkaságokkerültek elő az elmúlt évek kutatásainak köszönhetően,mint az országosan ritka piros szitakötő, a küszökhöz roppanthasonló kurta baing, vagy a mocsárszéli elöntöttréteken telepesen költő fehérszárnyú szerkő.Vidra TamásKelet-Pest Megyei TájegységVadlúd pihenő azÁltal-ér völgyébenA Közép-Európa egyik legforgalmasabb vadlúd-telelőhelyekéntszámon tartott tatai Öreg-tó és az északra kapcsolódónaszályi Ferencmajori-halastavak az Által-érvölgyében helyezkednek el. Az ér völgyének alsó szakaszahajdan hatalmas mocsárvilág és nyüzsgő vízi-élet színterevolt, míg a XVII–XVIII. században el nem kezdődtek a lecsapolások.A tatai Öreg-tó hazánk legrégebbi mesterségestava, Zsigmond király létesítette a XIV. században.A tavat a történelmi város csaknem teljesen körülöleli,ami egyrészt jó megközelítési lehetőséget biztosít, másrésztaz itt zajló madárvonulásnak, téli madárgyülekezéseknekegyedülálló hangulatot kölcsönöz. A Ferencmajorihalastavakatkét lépcsőben, az 1950-es és a ’80-as évekbenlétesítették.A területek fészkelő és vonuló madárvilága egyarántnemzetközi jelentőségű, amelyből kiemelendő a vonulóvízimadarak, elsősorban az itt éjszakázó vadludak tömege,és közöttük a világszerte veszélyeztetett kis lilik,vörösnyakú lúd, illetve a helyi specialitás, a vetési lúd. Atatai tó a vetési lúd egyik legfontosabb kárpát-medenceitelelőhelye. Az első példányok szeptember végén vagyoktóber első napjaiban jelennek meg. November 5-e utánmár ezerszámra élnek itt egészen március elejéig, amenynyibena zord téli idő nem szorítja őket délebbre. A vetésilúd kizárólag növényevő. Nálunk kukoricatarlón, gyepekenés őszi vetésű gabonaföldeken táplálkozik. A reggeli kihúzásután többnyire napközben is visszarepül egy alkalmasés nyugodt vízre inni, tollászkodni és pihenni, majdnapnyugta előtt újra kirepül a táplálkozóterületre. Sötétedéskörnyékén indul vissza az éjszakázóhelyre.A madarak mellett gazdag a kétéltű (mocsári teknős,vöröshasú unka, pettyes gőte), szitakötő (lápi-, tócsa,holdkék szitakötő) és hal (lápipóc) fauna, illetve a tavakatkörnyező mocsár- és láprétek növényvilága (nagy aggófű,hosszú palka, pókbangó, szúnyoglábú bibircsvirág, illatoshagyma), míg az emlősök között találkozhatunk vidrávalés hóddal.Csonka Péter, Gerecsei TájegységMadárországa Sárvíz-völgyébenA Mezőföldet észak–dél irányban kettéosztó széles völgyhajdan kiterjedt mocsárvilág volt. A Sárvízről lefűződöttvagy levágott, mélyebb fekvésű részeken állandó vagyidőszakos tavak jöttek létre. Létüket a mindenkori csapadékés a talajvíz mennyisége határozza meg. A Soponyakörnyéki halastavak és a víztározó több száz hektárosvízfelületei, valamint az időszakosan víz alá kerülő rétekés a szikes tavak a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó-és fészkelőhelye. A víztározó mesterséges szigeteindanka- és szerecsensirály kolónia található (500-800pár), a tőkés, barát- és kontyos réce mellett 5-7 párcigányréce is költ. Elsősorban a halastavak nádasaibanés a soponyai nádasokban költenek a nyári ludak. A vegyesgémtelepen bakcsó, kis kócsag és üstökös gémfészkel. A felsőszentiváni szikes tavak és a sárkeresztúriSárkány-tó kedvező feltételeket biztosít a gulipán és a kislile fészkelésére. A védett területen két gyurgyalag,valamint egy parti fecske telep található. A vonulásiidőszakban a Soponyai-víztározón és a szikes tavakon átlagosantíz-tizenkétezer lúd- és tízezer réceféle pihen.Téli időszakban jól megfigyelhető a nagy lilik, a nyári lúd,a vetési lúd és olyan különleges fajok, mint például avörösnyakú lúd. A terület növényállománya is kincseketrejt: pókbangó, tavaszi hérics, kisfészkű aszat, tarkasáfrány, poloskaszagú kosbor, vitézkosbor, apró nősziromél itt. A bagolyfű egy igazi ritkaság, mert jelenleg létezőhazai előfordulása csak Soponya és Sárkeresztúr községekterületéről ismert.Kovács ZoltánVértesi-Mezőföldi Tájegység9

AKTUÁLISVizes élőhelyeink értékeiTERMÉSZETVÉDELEM - EU támogatássalAz Ős-Dunahagyatéka10Az Ócsa–Dabas–Kunpeszér települések környéki lápmedencéketaz Ős-Duna vándorló medre hozta létre sok ezerévvel ezelőtt. A Turjánvidék nevét adó „turjánosok” lápos,mocsaras élőhelyek, amelyekbe a pár méteres magaslatokszárazabb élőhely-típusai ékelődnek. Ezek mintázatát azidőnként a felszínen is megjelenő talajvíz mélysége és ahosszú évszázadok óta jelen lévő emberi tájhasználatalakítja ki. A Turjánvidék változatos képéhez a tavasszalvízben álló lábas égeres láperdők ugyanúgy hozzátartoznak,mint a nádasok, vagy az üde és kiszáradó láprétek.Ez a domborzatot követő változatos élőhely-együttesszámtalan, mára megritkult élőlénynek ad otthont. Aláprétek hűvöse a jégkorszak hírmondóit őrzi. Májusbanpompás orchideamezőkben gyönyörködhetünk. A kecsesröptű hamvas rétihéják alacsonyan szállva keresik zsákmányukata rétek felett. A Turjánvidékre jellemző változatosságotazonban leginkább a fokozottan védettrákosi vipera igényli. Míg a tavasztól őszig tartó aktív periódusbanelsősorban a mélyebb fekvésű láprétek nyirkosés hűvös klímáját igényli, addig a téli nyugalmi időszakota tavaszi olvadáskor is szárazon maradó magaslatok rágcsálójárataibantölti.Verő Györgypályázati szakmai ügyintézőSzikes tavak vidékeA Ceglédtől délkeletre elterülő Gerje-Perje síkon harminc,csapadékos években még jó állapotú szikes tavat találhatunk.A szikesek kialakulásának legfontosabb előfeltételeegyfajta szélsőséges, elsősorban az Alföldrejellemző adottság: a viszonylag kevés csapadék a hőséggelés a nagy párolgással a talaj felszínének közelében intenzívsómozgást és -felhalmozódást idéz elő.Ezeket a tavakat szín szerint csoportosítják, ez alapjánbeszélhetünk fehér és fekete tavakról. Előbbinek színét avízben lebegő kolloid állapotú mészsók adják. Ilyen tavakattalálunk Jászkarajenő, Kocsér, Törtel határában. A vízelpárolgásával a kolloidok pelyhesednek és szürkés iszapkéntaz aljzatra süllyednek. Kiszáradás után a mederfenéken„kivirágzik” a sziksó. A száraz években, illetve alecsapolás után a mederfenéken tengerpartokra emlékeztetőnövényzet jelenik meg. Jellegzetes fajai a szikisóballa, sziki ballagófű, parti laboda. Néhol szintezavarossá teszik a vizet a rákokhoz tartozó vízibolhák,evezőlábú rákok, levéllábú rákok és a mikroszkopikusméretű kerekesférgek. Kora tavasszal mákszem méretűugróvillások hadai vonhatják be a part menti vizek felszínét.Számos rovar lárvája is a tavak iszapjában fejlődik.Ezek legkellemetlenebbjei a muslica méretű cseszlék,melyek rokonaikhoz, a szúnyogokhoz hasonlóan vérszívók,de nyáluk mérgező, és napokig megmaradó vörös foltotokoznak. E kellemetlenségeket azonban ellensúlyozza apáratlan madárvilág látványa: ősszel és tavasszal partimadarakpihennek itt meg, hogy Afrika és az északi tundrákközötti ingájukhoz feltankoljanak. Ilyen például apajzsos cankó, a parti lile, a sárszalonka és a havasi partfutó.A piroslábú cankó, a gulipán, a gólyatöcs, a nagygoda és a bíbic nálunk is költ. A récefélék közül gyakori akanalas, a nyílfarkú, a böjti, a csörgő réce és a kendermagosréce. Télen nagy csapatokban fordul elő a nagy lilik ésa nyári lúd, ami költeni is itt marad.Vincze TiborKelet-Pest Megyei TájegységRendezvénysorozata fenntarthatóság jegyébenNagy sikerrel zárult a „Zöld jeles napokés tájbejárás-sorozat Budapestenés környékén” című projektünk. A 9rendezvényből álló díjmentes programsorozatraösszességében csaknemötezren voltak kíváncsiak. A tájbejárásoksorán 40 általános iskolai osztálytláttunk vendégül az Ócsai Tájházban,a Sas-hegyi Látogatóközpontban, aSzemlő-hegyi-barlangban, a farmosiKék-begy tanösvényen és a Pilisi lenLátogatóközpontban. A gyerekek többekközött megismerkedtek a hagyományosparaszti életmóddal, madárgyűrűzéstfigyeltek testközelből, éstermészetvizsgáló hátizsákkal indutakfelfedezni a természet apró csodáit.A kétszer egyhetes játszótáborunkatszociálisan rászoruló gyerekeknekszerveztük. A tábor nagy élmény voltszámukra, hiszen szinte valamennyienelőször jártak barlangban, vagyeveztek kenuban. Az augusztus 20-itűzijátékot 30 kerekes székes látogatónka Sas-hegyi Látogatóközpontkilátójából nézhette végig.A programok a Közép-MagyarországiOperatív Program 33,6 millió forintostámogatásával valósultak meg. Részletek:www.dunaipoly.hu/zoldjelesKővári Anitapályázati szakmai ügyintézőBarlangrendszera Polgárváros alattBudapest történelmi negyede alatthúzódó üregek mesterséges összekötésénekköszönhetően egy kb. 4 kmesösszefüggő barlangpince-rendszerjött létre, melyet ma Budai Vár-barlangnaknevezünk. A felújítás előtt ateherhordó szerkezetek balesetveszélyesséváltak. A rossz állapotú közművekbőlszivárgó víz és a befolyócsapadék is károsította az üregeket,amik a lezárt bejáratok miatt nemtudtak természetes úton szellőzni. Azelektromos rendszer üzemképtelenvolt. A fejlesztés eredményeként megszűnta Polgárváros pótolhatatlanműemlék épületeinek közvetlen veszélyeztetettsége.Megújult a Nagy Labirintusnaknevezett rész és négy önállóüreg a Bécsi kapu téren, Dísz téren ésa Táncsics M. utcában. A beépítettvízszivárgás-érzékelő és vagyonvédelmiriasztórendszerek biztosítják ahosszú távú fenntartás alapjait. A beruházása Közép-Magyarországi OperatívProgram 358.442.083 forintostámogatásával valósult meg. Kedvezményezett:Duna–Ipoly Nemzeti ParkIgazgatóság és a Budavári ÖnkormányzatKonzorciuma. Részletek:www.dinpi.hu/budai-var-barlangrekonstrukcioSzögi Istvánpályázati szakmai ügyintézőSisakvirág tanösvényLegújabb tanösvényünk Nagykovácsibólindul, és a Telki irányába tartózöld jelzés mentén közel 9 kmhosszan vezeti a kirándulókat. Irtásréteken,gyertyános-tölgyeseken,bükkösön halad felfelé a CsergezánPál-kilátóig (559 m), majd molyhostölgyesenés dolomit sziklagyepen átereszkedik a Hidegvölgyi erdészlakhoz.Az információs táblák segítségévelszeretnénk tájékozatni az errejárókat az itt fellelhető természetiértékekről és a természetvédelemlehetőségeiről.Domina Eszterpályázati szakmai ügyintéző11

Ajándékozzameg szeretteittermékeinkkel!Kiadványaink és ajándéktárgyaink hasznos és szépajándékok lehetnek. Megvásárolhatók az alábbiárusítóhelyeken:Zöld Pont IrodaBp. XII., Költő utca 21. Tel.: 06 1 391 4632Pál-völgyi-barlangBp. II., Szépvölgyi út 162. Tel.: 06 1 325 9505Szemlő-hegyi-barlangBp. II., Pusztaszeri út 35. Tel.: 06 1 325 6001Megrendelhetők e-mailben is:www.dinpi.hu/shop vagy megrendeles@dinpi.huPUZZLE1000 db-os kirakó, amely a Tatai Vadlúd Sokadalmatábrázolja. Gyártó: PIATNIK. Ára: 2500,- Ft.FRANCIA KÁRTYA VÉDETT MADARAKKALA DINPI védett madarait bemutató franciakártyacsomag.Gyártó: PIATNIK. A kártyalapokat KókaySzabolcs művészi festményei illusztrálják. A kártyákona madarak neve magyarul, latinul, angolul és németülis szerepel. Ára: 950,- Ft.Vizes élőhelyek lakói bújtak el a képeken.Felismeritek őket?Megfejtésként a betű-szám párokat nyílt levelezőlaponküldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével.Levelezési címünk: 1525 Budapest, Pf. 86.Beküldési határidő 2012. december 7.A helyes megfejtést beküldők közül hárman Fedezze fel aVelencei-tó környékét!, Madárdal tanösvény – Dinnyés ésHajta természetismereti túra című kiadványokat nyernek.ACCincérKázmérBDSiklósi Engelbert(1950. október 3 –2012. szeptember 8.)Gyászolnak a Duna–Ipoly Nemzeti Park dolgozói.Siklósi Engelbert, aki évtizedeken keresztülmunkatársunk volt, rövid szenvedés után elhunyt.Neve a Budai Tájvédelmi Körzettel ésa Sas-hegyi Természetvédelmi Területtel forrtössze, 1982-től 2005-ig ezeknek a védettterületeknek volt természetvédelmi őre.Természetvédelmi tevékenysége mellettkiemelkedő volt a környezeti nevelésben betöltöttszerepe: közel negyedszázados sas-hegyi munkájasorán általános iskolások, középiskolai diákok ésegyetemisták tízezreivel ismertette meg a területértékeit, csempészte be gondolkodásukba,értékrendjükbe a természeti értékek védelménekfontosságát. Barátunkat 2012. szeptember 28-ánbúcsúztattuk a Rákospalotai Köztemetőben.Királyréti Erdei IskolaMinősített erdei iskolánkban iskolai és óvodai csoportoknakegynapostól az egyhetesig, szállással egybekötött változatosprogramokat biztosítunk. Szálláshely 2-3-6-8 ágyas szobákban.Látogatható: egész évben.Cím: 2624 Szokolya, KirályrétMegközelítés: Kismarosról Erdei vasúttalvagy Volánbusszal KirályrétreTelefon: Takáts Margit, 06 27 585 625E-mail: kiralyret@dinpig.huPilisi len LátogatóközpontKiállítás mutatja be a Szénások hegycsoporttermészeti értékeit. Szakvezetés vagytermészetvizsgáló hátizsák igényelhetőa Nagy-Szénás és Jági tanösvények bejárásához.Önkéntes természetvédelmi munka szervezése.Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17.Megközelítés: Budapest Árpád hídtól távolsági busszal a pilisszentivánipolgármesteri hivatalig, onnan 3 perc gyalog.Telefon: Karlné Menráth Réka, 06 30 663 4669E-mail: menrathr@dinpi.hu, szenasok@dinpig.huwww.szenas.huKökörcsin Erdei IskolaTermészetismereti programokat kínálunk iskolai csoportok,egyesületek, turistacsoportok számára.CINCÉRMINTÁS PÓLÓ (több színben és méretben)Felnőttméret: 1700,- Ft. Gyerekméret: 1500,- Ft.ELátogatható: előzetes bejelentkezés alapján egész évben.Cím: 2509 Esztergom Strázsa-hegyMegközelítés: a 117. számú főút és az úgynevezett„Suzuki” út kereszteződésében.Telefon: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 06 30 663 4614vagy 06 33 435 015, E-mail: esztergom@dinpig.huNEMZETI PARKOK TÉRKÉPEIMind a tíz hazai nemzeti parkot bemutató szépkivitelű térképek gyűjteménye értékőrző dobozban.A térképek a nemzeti parkok területét ábrázolják,a hátoldalakon rövid ismertetés a terület természetiés kulturális értékeiről magyar, angol és szlováknyelven. Ára: 5500,- Ft.GYŰJTŐDOBOZ A DINPI TANÖSVÉNYFÜZETEIVEL16 db tanösvényfüzetet tartalmaz.Ára: 5200,- Ft. Csak a gyűjtődoboz: 850,- Ft.1. fátyolos nőszirom2. mocsári teknős3. szegélyes vidrapók4. mocsári gólyahír5. zöld varangyElőző számunk rejtvényének megfejtése:1B, 2A, 3A, 4B, 5AAlcsúti ArborétumLátogatható: szerdától vasárnapig, valamint munkaszünetiés ünnepnapokon, március 1-től szeptember 30-ig10-18 óráig, október 1-től február 28-ig 10-16 óráig.Viharos időben az Arborétum zárva tart.Telefon: 06 22 353 219www.alcsuti-arboretum.hu