LINDE GÃZ Magyarország Zrt. BIZTONSÃGI ELEMZÃS - Miskolc
LINDE GÃZ Magyarország Zrt. BIZTONSÃGI ELEMZÃS - Miskolc
LINDE GÃZ Magyarország Zrt. BIZTONSÃGI ELEMZÃS - Miskolc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A kockázat számítását a PHAST RISK nevű program végzi. A dominó hatásvizsgálat<br />
paramétereinek beállításakor az említett programban a következő feltevésekkel történt:<br />
- A gyulladás azonnali, így annak valószínűsége 1.<br />
- Ezért a dominót kiváltó eseménynek mindig robbanásnak kell lennie, hiszen a dominó<br />
hatásvizsgálatból kapott baleseti eseménysorban az objektumok között a baleseti<br />
csatolást a robbanás következtében fellépő repeszhatás okozza. A vizsgálatban<br />
robbanási eseményt (kialakulás szerint) kétféle módon lehet figyelembe venni:<br />
túlnyomás hatására (BLEVE), vagy vegyi reakció miatt (tartályrobbanás) történnek.<br />
- A „nincs hatás” és a „lobbanás” események 0 valószínűséggel szerepelnek, mert hatásuk<br />
a dominóra nincsen. (Előbbinél ez értelemszerű, utóbbinál pedig az esemény<br />
lejátszódásának sebessége olyan nagy, hogy érdemi hőközlés a szomszédos<br />
objektumokkal nem történik.)<br />
- Ahol több reális végső esemény közül kellett választani, ott a nagyobb kockázat miatt<br />
mindig a nagyobb hatásúnak lett valószínűség adva. (BLEVE helyett BLEVE +<br />
tócsatűz, és tartályrobbanás helyett tartályrobbanás + tócsatűz)<br />
A kockázatszámítás során az AUTOBLEVE esemény gyakoriságának számítása is<br />
megtörténik. Mégsincs kétszer figyelembe véve ugyanaz az esemény, mert a dominó<br />
hatásvizsgálatban ezen esemény továbbterjedési frekvenciája van számolva, és nem a<br />
bekövetkezés frekvenciája, amit viszont a PHAST RISK PROGRAM számol.<br />
A dominó vizsgálattal kiegészített hatásvizsgálat végső eredményeit a jelentés megfelelő<br />
fejezete tartalmazza.<br />
Alapvető összefüggések és feltevések<br />
Egyetlen baleset (pl. eltörik egy csővezeték és meghatározott mennyiségű veszélyes anyag<br />
kerül a környezetbe) kockázatának (jele: r ) szokásos mérőszáma a baleset bekövetkezési<br />
gyakoriságának (frekvencia, f ) és a bekövetkezett baleset okozta (életre, egészségre,<br />
környezetre) káros hatás mérőszámának (ez utóbbi általában a baleset bekövetkezésekor<br />
várható halálozások száma, h ) a szorzata, azaz<br />
r = f ⋅ h<br />
Több, egymás bekövetkezését befolyásoló baleset együttes kockázatának kiszámításakor két<br />
feltevésre támaszkodunk:<br />
1. Egymást kizáró (egyszerű vagy kombinált) események együttes kockázata ( r ) az<br />
egyes események kockázatainak összege.<br />
2. Egyidejűleg bekövetkező események együttes káros hatása ( h ) az egyes események<br />
káros hatásainak összege.<br />
Felhasználjuk még, hogy kis gyakoriságok esetén adott esemény T idő alatti<br />
bekövetkezésének valószínűsége ( P ) jó közelítéssel az idő és a gyakoriság szorzata:<br />
P = T ⋅<br />
f<br />
48