Vállalkozások gazdaságtana (.pdf) (Czupi Tilda)
Vállalkozások gazdaságtana (.pdf) (Czupi Tilda)
Vállalkozások gazdaságtana (.pdf) (Czupi Tilda)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI ÉS<br />
VAGYONA<br />
A VÁLLALKOZÁSOK NYERESÉGÉRDEKELTSÉGE, AZ<br />
EREDMÉNY KELETKEZÉSE<br />
A VÁLLALKOZÁSOK TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, A<br />
MUTATÓSZÁMOK ALKALMAZÁSA, A LIKVIDITÁS<br />
FIGYELÉSE<br />
A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORMÁI<br />
ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET<br />
Egy vállalkozás alábbi adatai állnak rendelkezésünkre:<br />
Éves nettó árbevétel: 12 millió forint, az év folyamán felmerült ráfordítások: 10 millió forint<br />
összeget tesznek ki. Az év folyamán egyéb bevétele és ráfordítása nem volt a vállalkozásnak.<br />
A vállalkozás nyári szezonális teremékek forgalmazásával foglalkozik, nyitva tartása is ehhez<br />
az időszakhoz igazodik. Reklámra nem költ a vállalkozás, hiszen jól frekventált helyen<br />
helyezkedik el.<br />
1. Véleménye szerint milyen lesz a vállalkozás eredménye az év végén?<br />
2. Milyen javaslatokat tenne arra vonatkozóan a gazdálkodó egységnek, hogy bevételeit<br />
növelni tudja, vagy a költségeit csökkenteni?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM<br />
A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA:<br />
Erőforrások: a termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges tényezők. Az erőforrások egy része<br />
kézzel megfogható, vagyis tárgyiasult formát ölt, másik része absztrakt, kézzel nem<br />
megfogható, pl.: információ, immateriális javak.<br />
A vállalkozások vagyonát az anyagi és nem anyagi javak együttesen alkotják.<br />
A gazdálkodó szervezetek fő célja a nyereséges gazdálkodás, hiszen így a vállalkozás<br />
tulajdonosainak jövedelem gyarapodása mellett, a vállalkozás vagyona is tud növekedni, ami<br />
hosszú távú eredményes működéshez járul hozzá.<br />
A vállalkozások vagyona többféle forrásból származhat, egyrészt a tulajdonosok (alapítók)<br />
által rendelkezésre bocsátott vagyonból, a gazdasági élet más szereplőitől (bankok, hitelezők)<br />
és a gazdálkodás sikerességéből (folyamatos nyereség elérése).<br />
Erőforrás szerkezet: az erőforrások összetételét mutatja meg, a felhasznált erőforrásokon<br />
belül az egyes erőforrásoknak a nagyságát határozza meg.<br />
Az erőforrások csoportosíthatóak, alapvető formái:<br />
- tartósan befektetet tárgyi eszközök,<br />
- forgóeszközök,<br />
- munkaerő,<br />
- nem anyagi javak,<br />
- információ.<br />
A vállalkozások vagyona számos összetevőből épül fel, vannak eszközeik és forrásaik. A<br />
források által tudják a vállalkozások az eszközöket megvalósítani, megvásárolni. Az<br />
eszközöket aktíváknak a forrásokat passzíváknak nevezzük.
1. Eszközök:<br />
Eszközök: a vállalkozói vagyon konkrét megjelenési formái.<br />
Befektetett eszközök: közös jellemzőjük, hogy a vállalkozások tartósan, éven túli<br />
használatra ruháznak be általuk. Például: nagy értékű gépek, berendezések, számítógépes<br />
programok, épületek.<br />
a, Immateriális javak (nem anyagi javak): Tárgyiasult formát nem öltenek, kézzel nem<br />
megfoghatóak, értékkel bírnak, amortizáció számolható el utánuk. pl.: szoftverek, know how<br />
b, Tárgyi eszközök: Tárgyiasult formát öltenek, tartósan szolgálják a vállalkozás termelésiszolgáltatási<br />
tevékenységét, pl.: irodaépület, gépek, berendezések. Sajátosságuk, hogy<br />
amortizáció számolható el a használatuk folyamán.<br />
c, Befektettet pénzügyi eszközök: Azok a pénzeszközök, amiket a vállalkozás befektetési<br />
céllal, tehát hosszabb távon elkülönít. Pl.: 5 évre kölcsönadott 5 millió forint, tartósan adott<br />
kölcsön, államkötvények.<br />
Forgóeszközök: Rövid ideig használja a vállalkozás, éven belül, gyorsan mobilizálható,<br />
készpénzzé tehetőek, a napi működéshez szükséges eszközök. Például: árukészletek,<br />
göngyölegek, készpénz.<br />
a, Készletek: A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan<br />
eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek rész és eredeti<br />
alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak és így hagyják<br />
el a vállalkozást. Pl.: árukészlet<br />
b, Követelések: a vállalkozással szembeni tartozásokra irányuló igény. Különféle<br />
szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a<br />
vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez<br />
kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki. Pl.: vevőkövetelés,<br />
munkavállalóknak adott előleg
c, Értékpapírok: forgatási céllal vásárolt értékpapírok, nyereség kiaknázása érdekében, éven<br />
belüli lejárattal vagy értékesítési szándékkal vásárolt értékpapírok. Olyan hitelviszonyt<br />
megtestesítő forgalomképes okirat, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az<br />
értékpapírban meghatározott összeget és/vagy annak meghatározott módon számított hozamát<br />
az értékpapír birtokosának az értékpapíron megjelölt időben és módon kifizeti.<br />
Az értékpapírok kétfélék lehetnek<br />
- tartós hitelviszonyt megtestesítő ép. (befektetett pénzügyi eszközök)<br />
- forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt értékpapírok.<br />
(forgóeszközök)<br />
d, Pénzeszközök: Idetartozik a bankbetéten és a pénztárban lévő pénzmennyiség, amihez<br />
szükség esetén a vállalkozás gyorsan hozzá tud nyúlni. Azon fizetési eszközök összessége,<br />
amelyek segítségével a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja.<br />
Csoportjai:<br />
- Pénztár, csekkek<br />
- Bankbetétek<br />
Aktív időbeli elhatárolódás: olyan eszközjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és<br />
ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően, például előre kifizetett<br />
bérleti díj.<br />
2. Források:<br />
Források: Miből tudják a vállalkozások az eszközeiket beszerezni? A vállalkozói vagyon<br />
eredete, finanszírozási alapjai.<br />
Saját forrás: Az a vagyonrész, amelyet az alapítók tartósan bocsátottak a vállalat<br />
rendelkezésére. A saját tőkét a vállalkozás tulajdonosai (befektetői) adják, és időkorlátozás<br />
nélkül áll a vállalkozás rendelkezésére (nincs visszafizetési kötelezettség).
Jegyzett tőke: A Cégbíróságon bejegyzett tőke, mely a létesítő okirat (társasági szerződés)<br />
szerinti saját tőkével egyezik meg.<br />
Jegyzett tőke lehet:<br />
- törzstőke<br />
- részvénytőke<br />
- részjegy tőke<br />
- üzletrész tőke<br />
- vagyoni betét<br />
- vagyoni hozzájárulás<br />
- alapítói vagyon<br />
- vagyonjegy<br />
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: A tulajdonosok által még be nem fizetett összeg<br />
Tőketartalék: a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, de nem jegyzett saját tőke<br />
Eredménytartalék: A cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja<br />
Lekötött tartalék: tőketartalékból illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott<br />
pótbefizetéseket kell szerepeltetni<br />
Értékelési tartalék: meghatározott eszközök piaci értékének és a könyv szerinti érétkének<br />
pozitív különbözete amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével<br />
Mérleg szerinti eredmény: tárgyévi gazdálkodás hozzájárulása a saját tőkéhez<br />
Céltartalékok: Olyan speciális forrás, amelynek alapja az összemérés és az óvatosság elve,<br />
pontosítja a tárgyévi eredményt, valósabbá teszi a saját tőke értékét és fedezetet teremt a<br />
tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ekben) várhatóan jelentkező felmerülő<br />
kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra.<br />
Kötelezettségek/ idegenforrás: Az a vagyonrész, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel.<br />
Csoportjai:<br />
- Rövid lejáratú kötelezettségek (1 éven belül jelent fizetési kötelezettséget)<br />
- Hosszú lejáratú kötelezettségek (lejárata 1 évnél hosszabb)<br />
- Hátrasorolt kötelezettségek<br />
- Passzív időbeli elhatárolás: helyesbítő könyvelések, a vállalkozások eredményét<br />
csökkentik, például költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett<br />
jutalom összegét előre elszámoljuk költségként, és ezzel egyidejűleg felveszünk a<br />
források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.
Az időbeli elhatárolások: olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti<br />
évet érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között, olyan arányban kell<br />
elszámolni, ahogy az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között<br />
megoszlik.<br />
Fontos szabály: Az eszközök és források összegének meg kell egyeznie! Minden eszköznek<br />
van forrása is.<br />
Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke<br />
A forrásokat megbontva:<br />
Összes eszköz értéke = Saját tőke + Kötelezettségek<br />
Átrendezve:<br />
Saját tőke = Összes eszköz értéke – Kötelezettségek<br />
A saját tőke így meghatározott értékét nettó eszközértéknek (saját tőkeértéknek) is szoktuk<br />
nevezni. Azt az eszközvagyont mutatja, amely a vállalkozás saját tőkéjéből származik, tehát<br />
nem terhelik tartozások. a vállalkozás saját vagyona
TANULÁSÍRÁNYÍTÓ<br />
1. feladat: Mit tenne, ha nem tud azonnal a beszállítójának fizetni, viszont az árukészletre<br />
azonnal van szüksége?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
2. feladat: Egészítse ki a megfelelő kifejezésekkel a hiányzó szöveget!<br />
A vállalkozások finanszírozása történhet ……………….és………………forrásból. A vállalkozások saját forrása<br />
a ………., a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott összeg. Ha a vállalkozás vagyona nem elegendő, hogy<br />
finanszírozni tudja az eszközeit ……… vehet igénybe. Ha a vállalkozásnak beruházási hitelre van szüksége,<br />
akkor …………/forrást vehet igénybe. A szállítói tartozás ….….
MEGOLDÁSOK<br />
1. feladat: Mit tenne, ha nem tud azonnal a beszállítójának fizetni, viszont az árukészletre<br />
azonnal van szüksége?<br />
Szállítói hitelt kérni a beszállítótól, és egy későbbi időpontban kiegyenlíteni a tartozást.<br />
2. feladat: Egészítse ki a megfelelő kifejezésekkel a hiányzó szöveget!<br />
A vállalkozások finanszírozása történhet<br />
……saját………….és……idegen…………forrásból. A vállalkozások saját forrása a<br />
……saját tőke…., a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott összeg. Ha a vállalkozás<br />
vagyona nem elegendő, hogy finanszírozni tudja eszközeit …idegenforrást… vehet igénybe.<br />
Ha a vállalkozásnak beruházási hitelre van szüksége, akkor …hosszú lejáratú<br />
kötelezettséget/forrást… vehet igénybe. A szállítói tartozás ….rövid lejáratú<br />
kötelezettség…
EREDMÉNY ÉS VAGYON ÖSSZEFÜGGÉSE:<br />
A vállalkozások eredménye és vagyona között szoros összefüggés van, hiszen, ha az<br />
adózás előtti eredményt csökkentjük az adófizetési kötelezettséggel, és nincs osztalékfizetés,<br />
akkor a mérleg szerinti eredményt kapjuk meg. Ha a mérleg szerinti eredmény pozitív, akkor<br />
a vállalkozás vagyonát gyarapítja, ellenkező esetben csökkenti.<br />
Így megállapítható, hogy a mérleg szerinti eredmény közvetlenül hatással van a vállalkozások<br />
vagyonának alakulására, de az eredmény és a vagyon is kölcsönösen befolyásolják egymást.<br />
Megfelelő információk birtokában hozza meg döntéseit, alkalmazkodik a változó piaci<br />
igényekhez. A vállalt kockázatot reálisan mérlegeli az elérhető nyereséggel.<br />
A vállalkozásuk-tevékenységük folyamán sokféle gazdasági műveletet végezhetnek, vannak<br />
olyan műveletek, amik a vagyon nagyságát, míg egyesek a vagyon összetételében okoznak<br />
változást.<br />
A nagyobb vagyonnal rendelkező társaságok jobban ki tudják használni erejüket a<br />
befektetések megvalósításánál, piaci helyzet kihasználásánál, kapacitásaik bővítésénél,<br />
viszont folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó piaci igényeket, a konkurenciát, az<br />
igényekhez kell alakítani a termékeiket, szolgáltatásaikat, hogy hosszútávon sikeresen,<br />
eredményesen tudjanak működni.<br />
Vannak olyan műveletek, amelyek a vállalkozások vagyonának összetételét változtatják meg,<br />
és vannak olyanok, amik a vagyon nagyságának befolyásolásában játszanak szerepet.<br />
A vagyon összetételét olyan gazdasági események változtatják meg, amelyek:<br />
- az eszközök összetételének vagy<br />
- a források összetételének megváltozásával járnak.<br />
- A vagyon nagysága változhat (nőhet is vagy csökkenhet is):<br />
- idegen forrás bevonásával (hitelfelvétellel), vagy annak visszafizetésével,<br />
- tőkeemelés, vagy tőkeleszállítás útján,<br />
- a folyamatos gazdálkodás során létrehozott eredmény hatására.
EREDMÉNY KELETKEZÉSE:<br />
A vállalkozások működésének eredménye általában egy meghatározott időszakra<br />
vonatkoztatva tartalmazza az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbségét.<br />
Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat nyereségről, ha a kiadások haladják meg a<br />
bevételeket veszteségről beszélünk.<br />
Az eredmény a szerint is eltérő lehet, hogy a vállalkozások eredményének meghatározásakor<br />
milyen elvből indulunk ki, elismert teljesítés vagy realizálás elve.<br />
Realizált eredmény:<br />
- hozamai: az adott időszak alatt kibocsátott, értékesített szolgáltatások, eszközök<br />
számlázott ellenértéke, amennyiben a teljesítést a másik fél elismerte<br />
- ráfordítások: a kibocsátott, értékesített szolgáltatásokhoz, eszközökhöz<br />
hozzárendelhető költségek<br />
AZ EREDMÉNY SZERKEZETE:<br />
Eredménykimutatás:<br />
Jellemzője, hogy a jövedelmeket és ráfordításokat adott időszakban veszi figyelembe, ebből<br />
következik, hogy az elért teljesítményeket az elérésükért befektetettet ráfordításokkal méri<br />
össze, jól lehet értékelni a vállalat folyamatos működését.<br />
Az eredménykimutatás jellemzői:<br />
- a beszámolórendszer szerves része<br />
- a hozamokat és a ráfordításokat (költségeket) összehasonlítva állapítja meg az<br />
eredményt<br />
- az eszközök és források értékelésével, a mérleggel való szoros kapcsolat<br />
- naptári évre készül<br />
- tartalmazza az előző év adatait, a tárgyév adatait, az ellenőrzés során megállapított<br />
jelentős összegű hibák miatti módosításokat<br />
- az eredmény kétféle módszerrel összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással<br />
lépcsőzetes vagy mérlegszerű szerkezetben vezethető le<br />
- az eredménykimutatás sémáinak tagolása hármas fokozatú<br />
- eredménykategóriák: nagybetűvel jelöljük<br />
- eredménycsoport: római számmal jelöljük<br />
- eredménytételek: arab számmal jelöljük<br />
- ezer Ft-ra kerekítve, magyar nyelven tartalmazza a bevételeket és a ráfordításokat
- lehetőség van az egyes tételek továbbtagolására vagy összevonására<br />
- új tételek is felvehetők<br />
Eredménykimutatás és kategóriái:<br />
Üzemi vagy üzleti eredmény: a termelő vállalkozások eredményének döntő része üzemi, míg<br />
a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások eredményének nagy részét az üzleti<br />
eredmény teszi ki.<br />
Pénzügyi műveletek eredménye: a szokásos pénzügyi tevékenység velejárója, a pénzügyi<br />
műveletek bevételei és ráfordításainak különbségéből kapjuk.<br />
Szokásos vállalkozási eredmény: az üzleti (üzemi) eredmény és a pénzügyi eredmény<br />
különbségéből számítható.<br />
Rendkívüli eredmény: a vállalkozásoknál képződhet olyan eredmény, ami sem az üzleti, sem<br />
pedig a pénzügyi kategóriába nem tartozik bele. Számítása a rendkívüli bevételek és kiadások<br />
különbségéből.<br />
Adózás előtti eredmény: a szokásos eredmény és a rendkívüli eredmény különbsége adja.<br />
Adófizetési kötelezettség: törvény írja elő a társasági adó mértékét.<br />
Adózás utáni eredmény: adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbsége.<br />
Osztalék, részesedés: A tagok, tulajdonosok az adózás utáni eredményből fizethetnek<br />
osztalékot, részesedését, így csökkentve a vállalkozás mérleg szerint eredményét.<br />
Mérleg szerinti eredmény: az adózás utáni eredmény csökkentve az osztalék,<br />
részletfizetéssel.
Az üzleti év mérleg szerinti eredménye:<br />
+ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A)<br />
+ Pénzügyi műveletek eredménye (B)<br />
= Szokásos vállalkozási eredmény (C)<br />
+ Rendkívüli eredmény (D)<br />
= Adózás előtti eredmény (E)<br />
– Adófizetési kötelezettség (XII)<br />
= Adózott eredmény (F)<br />
+ Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22)<br />
– Jóváhagyott osztalék, részesedés (23)<br />
= Mérleg szerinti eredmény (G)<br />
Eredménykimutatás:<br />
Két fajtája létezik:<br />
- Összköltség eljárás módszere<br />
- Forgalmi költség eljárás módszere<br />
Összköltség eljárás módszere:<br />
Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba<br />
vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben<br />
elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és<br />
egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt.
Forgalmi költség eljárás módszere:<br />
Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen<br />
költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és<br />
az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt.<br />
Eredménykimutatás fajtái:<br />
Összköltség eljárás<br />
Értékesítés nettó árbevétele<br />
Aktivált saját teljesítmények értéke<br />
STKÁV<br />
SEEAÉ<br />
Egyéb bevételek<br />
Hozamok összesen<br />
Anyagjellegű ráfordítások<br />
Személyi jellegű ráfordítások<br />
Értékcsökkenési leírás<br />
Egyéb ráfordítások<br />
Ráfordítások összesen<br />
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye<br />
Forgalmi-költség eljárás<br />
Értékesítés nettó árbevétele<br />
Egyéb bevételek<br />
Hozamok összesen<br />
Értékesítés közvetlen költségei<br />
Értékesítés közvetett költségei<br />
Egyéb ráfordítások<br />
Ráfordítások összesen<br />
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye<br />
Eredménykimutatás fajtái
Eredménykimutatás összköltség eljárással:<br />
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele<br />
02. Export értékesítés nettó árbevétele<br />
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)<br />
03. Saját termelésű készletek állományváltozása<br />
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke<br />
II. Aktivált saját teljesítmények értéke ( ±03+04)<br />
III.<br />
Egyéb bevételek<br />
Ebből: visszaírt értékvesztés<br />
05. Anyagköltség<br />
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke<br />
07. Egyéb szolgáltatások értéke<br />
08. Eladott áruk beszerzési értéke<br />
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke<br />
IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08 +09)<br />
10. Bérköltség<br />
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések<br />
12. Bérjárulékok<br />
V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)<br />
VI.<br />
VII.<br />
Értékcsökkenési leírás<br />
Egyéb ráfordítások<br />
Ebből: értékvesztés<br />
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye<br />
(I.+-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)<br />
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei<br />
Ebből: értékelési különbözet<br />
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)<br />
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott<br />
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott<br />
20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése<br />
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai<br />
Ebből: értékelési különbözet<br />
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+ 21)<br />
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.)<br />
C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)
X. Rendkívüli bevételek<br />
XI. Rendkívüli ráfordítások<br />
D. Rendkívüli eredmény (X-XI)<br />
E. Adózás előtti eredmény (±C±D)<br />
XII. Adófizetési kötelezettség<br />
F. Adózott eredmény (±E-XII.)<br />
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre<br />
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés<br />
G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)<br />
Eredménykimutatás összköltség eljárással<br />
Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással<br />
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele<br />
02. Export értékesítés nettó árbevétele<br />
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)<br />
03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége<br />
04. Eladott áruk beszerzési értéke<br />
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke<br />
II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)<br />
III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)<br />
06. Értékesítési, forgalmazási költségek<br />
07. Igazgatási költségek<br />
08. Egyéb általános költségek<br />
IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)<br />
V. Egyéb bevételek<br />
Ebből: visszaírt értékvesztés<br />
VI.<br />
Egyéb ráfordítások<br />
Ebből: értékvesztés<br />
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye<br />
(± III-IV+V-VI)<br />
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott<br />
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei<br />
Ebből: értékelési különbözet<br />
VIII Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)<br />
.<br />
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott<br />
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások<br />
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése<br />
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai<br />
Ebből: értékelési különbözet<br />
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+ 21)<br />
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.)<br />
C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)<br />
X. Rendkívüli bevételek<br />
XI. Rendkívüli ráfordítások<br />
D. Rendkívüli eredmény (X-XI)<br />
E. Adózás előtti eredmény (±C±D)<br />
XII. Adófizetési kötelezettség<br />
F. Adózott eredmény (±E-XII.)<br />
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre<br />
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés<br />
G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)<br />
Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással<br />
EREDMÉNY ELEMZÉSE ÉS TERVEZÉSE:<br />
Az eredményt abszolút és relatív mutatókkal vizsgálhatjuk, az abszolút mutatókkal való<br />
vizsgálat célja, hogy az eredményt a korábbi, elért időszakok eredményével vagy egyes<br />
eredményrészekkel vetjük össze.<br />
Statisztikai mutatók segítségével tudunk abszolút mutatókat számítani.<br />
Így:<br />
- tervfeladat viszonyszám<br />
- tervteljesítési viszonyszám<br />
- megoszlási viszonyszám<br />
- dinamikus viszonyszámokat tudunk számítani.<br />
A mutatók számításánál többféle eredményt lehet figyelembe venni:<br />
- üzleti vagy üzemi eredmény<br />
- pénzügyi műveletek eredmény<br />
- szokásos vállalkozási eredmény<br />
- rendkívüli eredmény<br />
- adózás előtti eredmény<br />
- adózott eredmény<br />
- mérleg szerinti eredmény.<br />
Az egyes eredménykategóriáknak más-más a szerepe a kereskedelmi vállalkozásoknál.
Forgalmazási tevékenység elemzésére a legalkalmasabb az üzleti eredmény. A mérleg szerinti<br />
eredmény elemzése kiemelt fontosságú, mert a vállalkozás saját tőkéjének részét képzi. A<br />
mérleg szerinti eredmény számításánál figyelembe kell venni, hogy milyen osztalékfizetési<br />
politikát folytat, illetve milyen jövőbeli céljai vannak, és mire használja fel az adózás utáni<br />
eredményt.<br />
Eredmény vizsgálata relatív mutatókkal:<br />
Az eredményt más tényezőkhöz viszonyítva vizsgáljuk, eredményhatékonysági mutatókat<br />
tudunk számítani.<br />
A leggyakrabban használt mutatók:<br />
- eredményszínvonal<br />
- árréshatékonyság<br />
- költséghatékonyság<br />
- vagyonarányos eredmény<br />
- eszközarányos eredmény<br />
- eszköz,- és bérarányos eredmény<br />
- eredményrugalmasság<br />
Eredményszínvonal:<br />
(Eredmény/ Nettó árbevétel) *100<br />
Kifejezi, hogy 100 forint Nettó árbevételre hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány<br />
%-át teszi ki a nettó árbevételnek.<br />
Árréshatékonyság:<br />
(Eredmény/Árrés)*100<br />
A mutató kifejezi, hogy 100 Ft nettó árrésre hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány<br />
%- át teszi ki a nettó árbevételnek.
Költséghatékonyság:<br />
(Eredmény/Költség)*100<br />
Kifejezi, hogy 100 Ft költségre hány Ft eredmény jut, illetve a költségeket 100 %-nak<br />
tekintve hány % az eredmény.<br />
Vagyonarányos eredmény:<br />
(Eredmény/Vagyon)*100<br />
A mutató kifejezi, hogy a vállalkozás tőkéjének minden 100 Ft-jára hány Ft eredmény jut,<br />
illetve az eredmény hány %-a a vagyon értékének.<br />
Eszközarányos eredmény:<br />
(Eredmény/Eszközérték)*100<br />
A mutató kifejezi, hogy 100 Ft eszközértékre hány Ft eredmény jut, számítható befektetett<br />
eszközökre, forgóeszközökre, csak az árukészletre, vagy a teljes eszközértékre.<br />
Eszköz – és bérarányos eredmény:<br />
((Eredmény/(Eszközérték+Bérköltség))*100<br />
A mutató a teljes eszközállományra és a teljes bérköltségre jutó eredményt fejezi ki Ft-ban és<br />
%-ban.
A mérleg<br />
Olyan kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat<br />
tartalmazza egy meghatározott időpontra vonatkozóan.<br />
Mérleget kell készíteni:<br />
- a cég (társas vállalkozás) alakulásakor<br />
- a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni<br />
- a kötelezettnek minden év dec. 31-én (mérleg fordulónapja)<br />
- a cég átalakulásakor<br />
- a cég megszűnésekor<br />
Mérleg, beszámoló<br />
A mérleg kiegészítése, értékelés az előző évi gazdasági tevékenységéről.<br />
Részei:<br />
- maga a mérleg<br />
- szöveges értékelés<br />
- az eredménykimutatás<br />
- pénzáram(lás) kimutatása, ez a cash-flow, ami a készpénzmozgást tartalmazza<br />
A mérleg két oldala egyensúlyban kell, álljon, a két oldalnak mindig meg kell egyeznie. Az<br />
egyezőséget a nyereség vagy a veszteség kimunkálása biztosítja.<br />
Az eszközök mobilitási sorrendje<br />
A legmobilabb, és így a legrugalmasabb eszköz a készpénz és a bankszámlapénz, ezt<br />
követik a piacképes késztermékek, a jó adósokkal szembeni követelések.<br />
Rugalmatlan eszköznek tekinthetők az elfekvő készletek, vagy a speciális célgépek.<br />
A vagyon rugalmassági mutató kifejezi, hogy a vagyonstruktúra milyen hatást gyakorol a<br />
vállalkozás rugalmasságára.<br />
Vagyon rugalmassága = rugalmas vagyonelemek / rugalmatlan vagyonelemek<br />
Vagyon rugalmassága = forgóeszköz vagyon / tartós befektetések.
Az egyes eszközök, vagyonelemek rugalmassága nagymértékben befolyásolja a vállalkozás<br />
rugalmasságát, tehát azt, hogy a vállalkozás vagyonvesztés nélkül hogyan képes<br />
alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci körülményekhez.<br />
Azt a folyamatot, amelynek révén a termelésbe fektetett pénzből újra pénzforma jön létre, a<br />
forgóeszközök körforgásának nevezzük. Egy körforgás időtartama a fordulat.<br />
Mérleg<br />
Eszközök MÉRLEG<br />
Sorsz. Megnevezés<br />
A/ Befektetett eszközök<br />
I. Immateriális javak<br />
1. Alapítás átszervezés aktivált értéke<br />
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke<br />
3. Vagyoni értékű jogok<br />
4. Szellemi termékek<br />
5. Üzleti vagy cégérték<br />
6. Immateriális javakra adott előlegek<br />
7. Immateriális javak értékhelyesbítése<br />
II. Tárgyi eszközök<br />
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok<br />
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek<br />
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek<br />
4. Tenyészállatok<br />
5. Beruházások, felújítások<br />
6. Beruházásokra adott előlegek<br />
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése<br />
III. Befektetett pénzügyi eszközök<br />
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban<br />
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban<br />
3. Egyéb tartós részesedés<br />
4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban<br />
5. Egyéb tartósan adott kölcsön<br />
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír<br />
7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése<br />
8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete<br />
B/ Forgóeszközök<br />
I. Készletek<br />
1. Anyagok<br />
2. Befejezetlen és félkész termékek<br />
3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok<br />
4. Késztermékek<br />
5. Áruk<br />
6. Készletekre adott előlegek<br />
II. Követelések<br />
Tárgyév
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)<br />
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben<br />
3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben<br />
4. Váltókövetelések<br />
5. Egyéb követelések<br />
6. Követelések értékelési különbözete<br />
7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete<br />
III. Értékpapírok<br />
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban<br />
2. Egyéb részesedés<br />
3. Saját részvények, saját üzletrészek<br />
4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok<br />
5. Értékpapírok értékelési különbözete<br />
IV. Pénzeszközök<br />
1. Pénztár, csekkek<br />
2. Bankbetétek<br />
C/ Aktív időbeli elhatárolások<br />
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása<br />
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása<br />
3. Halasztott ráfordítások<br />
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN<br />
Források<br />
Sorsz. Megnevezés<br />
D/ Saját tőke<br />
I. Jegyzett tőke<br />
Ebből: a) visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken<br />
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)<br />
III. Tőketartalék<br />
IV. Eredménytartalék<br />
V. Lekötött tartalék<br />
VI. Értékelési tartalék<br />
1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka<br />
2. Valós értékelés értékelési tartaléka<br />
VII. Mérleg szerinti eredmény<br />
E/ Céltartalékok<br />
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre<br />
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre<br />
3. Egyéb céltartalék<br />
F/ Kötelezettségek<br />
I. Hátrasorolt kötelezettségek<br />
1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben<br />
2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési<br />
viszonyban lévő vállalkozással szemben<br />
3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben<br />
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek<br />
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök<br />
2. Átváltoztatható kötvények<br />
3. Tartozások kötvénykibocsátásból<br />
Tárgyév
4. Beruházási és fejlesztési hitelek<br />
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek<br />
6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben<br />
7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési<br />
viszonyban lévő vállalkozással szemben<br />
8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek<br />
III. Rövid lejáratú kötelezettségek<br />
1. Rövid lejáratú kölcsönök<br />
- ebből: az átváltoztatható kötvények<br />
2. Rövid lejáratú hitelek<br />
3. Vevőktől kapott előlegek<br />
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)<br />
5. Váltótartozások<br />
6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben<br />
7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési<br />
viszonyban lévő vállalkozással szemben<br />
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek<br />
9. Kötelezettségek értékelési különbözete<br />
10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete<br />
G/ Passzív időbeli elhatárolások<br />
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása<br />
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása<br />
3. Halasztott bevételek<br />
FORRÁSOK ÖSSZESEN<br />
Mérleg
Likviditási terv vagy cash-flow előrejelzés:<br />
- a vállalat folyamatos fizetőképesség fenntartásának eszköze<br />
- a folyamatos működés érdekében, negyedévente, havonta, hetente elkészítik<br />
Cash flow kimutatás:<br />
Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas a<br />
vállalkozás készpénz és készpénz-egyenértékes kitermelő képességének becslésére,<br />
ütemezésére és biztos voltának a bemutatására.<br />
A cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag, meghatározott formában és<br />
tartalommal részletes elemzések alapján, készített dinamikus likviditást kifejező<br />
pénzeszköz-változása.<br />
Segítségével megállapítható:<br />
- a vállalkozás tényleges pénzmozgásai és bevételei, a pénzeszközváltozást előidéző<br />
kiadások,<br />
- valamint ezeket befolyásoló tényezők<br />
Készítése:<br />
- adott üzleti évre vonatkozóan kell készíteni<br />
- törvény írja elő a formáját és a tartalmát<br />
- előre kell jelezni a várható befizetések és kifizetések időpontját és nagyságát,<br />
- a be,- és kifizetéseket egymással szembe kell állítani<br />
- a fizetőképességében mikor a legrosszabb a helyzete a vállalkozásnak<br />
- a fizetőképességgel kapcsolatos problémákra javaslatot kell kidolgozni<br />
- figyelembe kell venni a vevők fizetésének ütemezését, az esetleges késéseket, és a<br />
szállítóinknak történő kifizetéseinket is<br />
Cash flow részei:<br />
- Működési, vagy operatív cash-flow<br />
- Befektetési cash-flow<br />
- Pénzügyi cash-flow<br />
A működési, vagy operatív cash-flow a vállalkozás szokásos működéséből, tevékenységéből<br />
származó pénzeszköz változást mutatja be. A működési cash-flow egy vállalkozásnak az<br />
alaptevékenységét (amire alapították, amire azt létrehozták) mutatja be pénzügyi<br />
szempontból.<br />
Itt kerül kitermelésre mindaz a pénzmennyiség, amelyre a vállalkozás leginkább számíthat a<br />
folyamatos működés során. Ebben a szakaszban keletkezik az a pénzmennyiség, amely<br />
finanszírozza a vállalkozás saját beruházásait a folyamatos újratermelést és a pénzügyi<br />
befektetéseket.<br />
A befektetési cash-flow a vállalkozás befektetési tevékenységének az eredményét, valamint<br />
az eredményt előidéző tényezőket ismerteti. A befektetési cash-flow azért is fontos<br />
elkülöníteni, mert egy vállalkozás általában kevesebb pénzt termel, mint amennyit a
fejlesztések előirányoznak. Itt a befektetési cash-flow kereteiben mutatjuk ki a befektetett<br />
eszközök megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó<br />
pénzeszközök különbségét.<br />
Pénzügyi cash-flow a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változást mutatja be. Itt a<br />
tiszta pénzműveletek eredményét mutatjuk be. Idetartoznak a tőke ki- és bevonások, a felvett<br />
hitelek és kölcsönök visszafizetései, kötvénykibocsátások és a végleges pénzeszköz átadások<br />
és átvételek pénzmozgásai.
TANULÁSÍRÁNYÍTÓ<br />
1. feladat: Az alábbi gazdasági eseményeket, tegye a mérlegben elfoglalt helyükre!<br />
árukészlet<br />
munkavállalóknak adott előleg<br />
készpénz<br />
bankbetét<br />
forgatási céllal vásárolt részvény<br />
vevő követelések<br />
szállítói hitel<br />
beruházási hitel<br />
berendezések<br />
számítógépes programok<br />
2. feladat: Válassza ki az alábbiak közül azokat a csoportokat, amik a befektetett<br />
eszközöket alkotják! Húzza alá a helyes válaszokat!
Követelések<br />
Befektetett pénzügyi eszközök<br />
Értékpapírok<br />
Immateriális javak<br />
Készletek<br />
Tárgyi eszközök<br />
Pénzeszközök<br />
3. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz/hamis, állítását i/h betűvel jelölje!<br />
A vállalkozások vagyonát a tulajdonukban lévő berendezések, eszközök képezik.<br />
Az összes eszközérték megegyezik az összes forrás értékével.<br />
A kötelezettségeket kizárólag a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek alkotják.<br />
A saját tőke értéke kiszámítható, ha az összes eszközértékből kivonjuk a kötelezettségeket.<br />
A befektetet pénzügyi eszközök után amortizáció számolható el.<br />
A készletek a befektetett eszközök csoportjába tartoznak.
A céltartalékok a forrásoldalon helyezkednek el.<br />
A saját tőkét a hitelezők bocsátják a vállalkozás részére.<br />
A forgatási céllal vásárolt értékpapírok befektetet pénzügyi eszközök.
MEGOLDÁSOK<br />
1. feladat: Az alábbi gazdasági eseményeket, tegye a mérlegben elfoglalt helyükre!<br />
- árukészlet (készletek)<br />
- munkavállalóknak adott előleg (követelések)<br />
- készpénz (pénzeszközök)<br />
- bankbetét (pénzeszközök)<br />
- forgatási céllal vásárolt részvény (értékpapírok)<br />
- vevő követelések (követelések)<br />
- szállítói hitel (rövid lejáratú kötelezettség)<br />
- beruházási hitel (hosszú lejáratú kötelezettség)<br />
- berendezések (tárgyi eszközök)<br />
- számítógépes programok (immateriális javak)<br />
2. feladat: Válassza ki az alábbiak közül azokat a csoportokat, amik a befektetett<br />
eszközöket alkotják! Húzza alá a helyes válaszokat!<br />
- Követelések<br />
- Befektetett pénzügyi eszközök<br />
- Értékpapírok<br />
- Immateriális javak<br />
- Készletek<br />
- Tárgyi eszközök<br />
- Pénzeszközök<br />
3. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz/hamis, állítását i/h betűvel jelölje!<br />
A vállalkozások vagyonát a tulajdonukban lévő berendezések, eszközök képezik. h<br />
Az összes eszközérték megegyezik az összes forrás értékével. i<br />
A kötelezettségeket kizárólag a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek alkotják. h
A saját tőke értéke kiszámítható, ha az összes eszközértékből kivonjuk a kötelezettségeket. i<br />
A befektetet pénzügyi eszközök után amortizáció számolható el. h<br />
A készletek a befektettet eszközök csoportjába tartoznak. h<br />
A céltartalékok a forrásoldalon helyezkednek el. i<br />
A saját tőkét a hitelezők bocsátják a vállalkozás részére. h<br />
A forgatási céllal vásárolt értékpapírok befektetet pénzügyi eszközök. h
JÖVEDELMEZŐSÉG<br />
ESETFELVETÉS<br />
Barátja kisboltja évről évre kevesebb bevételt hoz, nem érti, mi történhetett, hiszen évek óta<br />
ugyanazoktól a beszállítóktól szerzi be a szükséges árucikkeket és a vásárlói kör sem változott<br />
nagymértékben, viszont az üzlet közelében nyílt egy szupermarket az elmúlt évben.<br />
Mit javasolna barátjának, hogy az üzlete eredményes legyen?<br />
Milyen intézkedéseket tenne, annak érdekében, hogy az üzlet forgalmát fellendítse?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM<br />
JÖVEDELMEZŐSÉG<br />
A vállalkozások eredménye a bevételeik és a bevételek elérése érdelében felmerült<br />
ráfordításaik különbségéből képződik. Ha az eredmény pozitív, akkor nyereségről, ha<br />
negatív, akkor veszteségről beszélünk. Minden vállalkozás célja, hogy hosszútávon<br />
eredményesen tudjon működni, tehát nyereség elérésére törekszenek. Az eredmény az<br />
értékesítési folyamatban keletkezik kereskedelmi vállalkozások esetében, forrása az<br />
árrés.<br />
Nettó árbevétel: az egyes termékek mennyiségi egysége szorozva a nettó eladási árral.<br />
Nettó árbevétel=p*q<br />
Nettó árbevételt befolyásoló tényezők:<br />
- eladott mennyiség<br />
- termékek nettó eladási ára<br />
- árrés nagysága<br />
- alkalmazott értékesítési mód<br />
Árrés: a kereskedelmi munka ára, ebből tudják a vállalkozások kifizetni a költségeiket és a<br />
fennmaradó rész fogja képezni a vállalkozás nyereségét.<br />
Hogyan növelhető a vállalkozások árrés-szintje?<br />
- megfelelő beszerzési politikával,<br />
- körültekintő partnerek, szállítók kiválasztásával,<br />
- a magas árrés tartalmú termékek forgalmi részarányának növelésével,<br />
- alacsonyabb beszerzési árakkal,<br />
- termékek értékesítésének növelésével.<br />
Miért fontos az árréstömeg?<br />
- fedezi a felmerülő költségeket<br />
- a költségeken felül nyereséget biztosít(hat)
Költségek: a tevékenység érdekében felhasznált anyagi és nem anyagi javak összessége.<br />
Költségek csökkentése:<br />
- körültekintő költségpolitika alkalmazása<br />
Költségek csoportosítása:<br />
Kereskedelmi tevékenység jellege szerint<br />
- beszerzési költség<br />
- tárolási költség<br />
- értékesítési költség<br />
Forgalomhoz való viszony szerint<br />
- változó költségek, amik a forgalommal együtt változnak<br />
- állandó költségek, nem módosulnak a forgalom függvényében sem (bérleti díj…)<br />
Költségek fajtája szerint<br />
- anyagi költség (árubeszerzés értéke, csomagoló anyagok…)<br />
- munkabér költségek<br />
- értékcsökkenési leírás (az eszközök kopnak a használat során)<br />
- egyéb költségek, ami egyikhez sem kapcsolódik (biztosítási díj, rezsi költség…)<br />
Hogyan csökkenthetőek a költségek?<br />
Költséggazdálkodás által, ami azt jelenti, hogy megpróbáljuk a legoptimálisabb<br />
ráfordításokkal elérni ugyanazt az eredményt.<br />
Költséggazdálkodás eszközei:<br />
- költségek összetételének vizsgálata (megoszlási viszonyszámok segítségével)<br />
- költségszínvonal mutató segítségével<br />
- költséghatékonyság mutatóval<br />
Megoszlási viszonyszámok kifejezik az egyes részek arányát a sokaságon belül.<br />
Számítása: (rész/egész) *100<br />
Mértékegysége: %<br />
Az összes megoszlási viszonyszám együttes összege mindig 100%!<br />
Költségszínvonal: megmutatja, hogy a nettó árbevételnek hány %-a a költség.
Számítása: (összes költség / nettó árbevétel) *100]<br />
Mértékegysége: %<br />
Költséghatékonyság: számítása többféle módon történhet, azt mutatja meg, hogy 100 Ft<br />
költséggel mekkora árbevétel, vagy mekkora árréstömeg, vagy mekkora nyereség érhető<br />
el.<br />
Számítása:<br />
1. (nettó árbevétel / összes költség) * 100 / Ft<br />
Megmutatja, hogy 100 Ft költséggel mekkora árbevételt tudunk elérni<br />
2. (költség / nettó árbevétel) * 100 / Ft<br />
Jelentése: 100 Ft nettó árbevételhez hány Ft költség kell<br />
3. (árrés / költség) * 100 / Ft<br />
Jelentése: 100 Ft költséggel mekkora árrést lehet elérni<br />
4. (költség / árrés) * 100 / Ft<br />
Jelentése: 100 Ft árréshez hány Ft költség kell<br />
5. (nyereség / költség) * 100 / Ft<br />
Jelentése: 100 Ft költséggel mekkora nyereséget lehet elérni<br />
6.(költség / nyereség) × 100 / Ft<br />
Jelentése: 100 Ft nyereséghez hány Ft költség kell
Eredmény nagyságát befolyásoló tényezők:<br />
- az árréstömeg és a<br />
- költségek nagysága és összetétele<br />
Eredmény kimutatása:<br />
Kereskedelemben az eredményt a jövedelmezőségi tábla segítségével is kiszámíthatják.<br />
Feladat:<br />
A mtg kft. értékesített 120 darab kulcstartót 150 Ft/db egységáron, a termék 25% áfát<br />
tartalmaz, a kulcstartó beszerzési ára 55 Ft/db nettó áron, a vállalkozás összes költsége 3000<br />
Ft.<br />
Számítsa ki a vállalkozás eredményét!<br />
Nettó árbevétel=14400 Ft<br />
Bruttó ár/1,25= Nettó ár= 150/1,25=120 Ft/db<br />
Nettó ár*eladott mennyiség=120*120=14400 Ft<br />
Eladott áruk beszerzési értéke=Nettó beszerzési ár*eladott mennyiség= 55*120=6600Ft<br />
Árréstömeg= árrés*eladott mennyiség= 65*120=7800 Ft<br />
Nettó árbevétel- eladott áruk beszerzési értéke= 14400-6600=7800 Ft<br />
Árrés= Nettó eladási ár- Nettó beszerzési ár= 120-55=65 Ft/db<br />
Eredmény= Árréstömeg- költségek= 7800-3000=4800 Ft<br />
A vállalkozás 4800 Ft-os nyereségre tett szert a kulcstartók értékesítése által.
3. Eredmény keletkezése:<br />
Jövedelmezőségi tábla:<br />
Nettó árbevétel<br />
- beszerzési ár (ELÁBÉ)<br />
Árréstömeg<br />
- költségek<br />
Eredmény (+ nyereség, - veszteség)<br />
Kereskedelemben az eredményt leggyakrabban a jövedelmezőségi tábla segítségével<br />
számítjuk ki.<br />
Megnevezés Ft Színvonal (%)<br />
Nettó árbevétel<br />
- elábé<br />
Árréstömeg<br />
- költségek<br />
Eredmények (+/-)<br />
Eredmény keletkezése-jövedelmezőségi tábla<br />
Nettó árbevétel: eladott mennyiség és a nettó egységár szorzata.<br />
ELÁBÉ: eladott áruk beszerzési értéke<br />
ELÁBÉ szint: (ELÁBÉ / nettó árbevétel) * 100 (%)<br />
- nettó árbevételhez viszonyított aránya.<br />
Árrés szint: (árréstömeg / nettó árbevétel) / 100 (%)<br />
- az árréstömeg nettó árbevételhez viszonyított aránya<br />
Költség szint: (költség / nettó árbevétel) * 100 (%)<br />
- a költség nettó árbevételhez viszonyított aránya<br />
Eredmény szint: (eredmény / nettó árbevétel) * 100 (%)<br />
- az eredmény nettó árbevételhez viszonyított aránya
TANULÁSÍRÁNYÍTÓ<br />
1. feladat: Számítsa ki a Kiss Bt. eredményét, ha a következő adatokat ismeri!<br />
A Bt. háromféle terméket értékesít, az első termékből eladott 200 db-ot 150 forintos nettó<br />
egységáron, a második termékből 100 db-ot értékesített 350 forintos áfa nélküli áron, a<br />
harmadik termékből 400 db-ot tudott eladni nettó 400 forintos áron.<br />
Az első termék beszerzési ára (áfa nélkül) 100Ft/db, a másodiké: 200 Ft/db, a harmadiké:<br />
200 Ft/db.<br />
A vállalkozás összes költsége 45000 forint.<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________
MEGOLDÁSOK<br />
1. feladat: Számítsa ki a kiss Bt. eredményét, ha a következő adatokat ismeri!<br />
A Bt. háromféle terméket értékesít, az első termékből eladott 200 db-ot 150 forintos nettó<br />
egységáron, a második termékből 100 db-ot értékesített 350 forintos áfa nélküli áron, a<br />
harmadik termékből 400 db-ot tudott eladni nettó 400 forintos áron.<br />
Az első termék beszerzési ára (áfa nélkül) 100Ft/db, a másodiké: 200 Ft/db, a harmadiké:<br />
200 Ft/db.<br />
A vállalkozás összes költsége 45000 forint.<br />
Nettó árbevétel: egységár x eladott mennyiség= (200x150+100x350+400x400)=225000 Ft<br />
ELÁBÉ: beszerzési ár x eladott mennyiség= (200x100+100x200+400x200)=120000 Ft<br />
Árréstömeg: Nettó árbevétel-ELÁBÉ= 225000-120000=105000 Ft<br />
Költségek: 45000 Ft<br />
Eredmény: Árréstömeg- költségek= 105000-45000=60000 Ft<br />
VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI<br />
AZ ESETFELVETÉS<br />
Egy kis csokoládé üzlet tulajdonosa, vállalkozását egyéni vállalkozóként folytatja, szeretne<br />
vásárolni egy új kínáló pultot, a pult megvételéhez azonban szüksége lenne a 2 m Ft-ra,<br />
jelenleg 1,5 m Ft-tal rendelkezik. Úgy ítéli meg, hogy a hiányzó összeget külső forrásból kell
eszereznie, mivel jelenleg nincs ennyi saját forrása. Mivel üzlete tevékenysége nyereséges,<br />
számításai szerint a hiányzó összeget egy éven belül vissza tudja fizetni hitelezőinek.<br />
Mit tenne, hogyan teremtené elő a hiányzó összeget?<br />
Mivel győzné meg hitelezőit, hogy a kölcsön összegét éven belül vissza fogja fizetni?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM<br />
VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI:<br />
Finanszírozás: pénzügyi források ellátását, pénzellátást jelent, tőke megszerzésére irányuló<br />
tevékenység. Tágabb értelemben nemcsak a pénzzel való ellátást jelenti, hanem a racionális<br />
felhasználását is.<br />
A vállalkozások működéséhez különböző nagyságú és összetételű erőforrásokra van<br />
szükségük. Az erőforrások két forrásból biztosíthatóak, idegen, illetve saját forrásból.<br />
A finanszírozási döntések a pénzügyi döntések körébe tartoznak, csak úgy, mint a<br />
befektetési és osztalékfizetési döntések.<br />
A befektetési döntések arra vonatkoznak, hogy milyen összetételű és mennyiségi<br />
eszközállományra van szüksége a termelési célkitűzéseinek megvalósulása érdekében a<br />
vállalkozásnak. A befektetési döntések meghozatala után kell meghozni a finanszírozási<br />
elhatározásokat.<br />
Az osztalékfizetési döntések befolyásolják a befektetési és finanszírozási döntéseket,<br />
ugyanakkor a befektetési és finanszírozási elhatárolások is meghatározhatják az<br />
osztalékfizetés arányát.<br />
A finanszírozási folyamat szakaszai:<br />
1. döntés előkészítés<br />
2. döntés<br />
3. végrehajtás<br />
4. döntés esetleges módosítása<br />
5. korrigált döntése végrehajtása<br />
6. a teljesítés utólagos elemzése<br />
1. Döntés előkészítés főként gazdasági számítások alapján történik. Különböző alternatívákat<br />
célszerű kidolgozni. Be kell mutatni az egyes finanszírozási források igénybevételének<br />
előnyeit és hátrányait. A vizsgálni kell a források hatását a saját tőkére, és a vállalat<br />
jövedelmezőségére, és a vállalat piaci értékére.<br />
A döntése kiinduló pontja azt elmúlt időszak elemzése, tapasztalatokra építve.<br />
2. Döntés: az illetékes testület vagy személy kiválasztja a legmegfelelőbbnek vélt változatot.<br />
Ez vonatkozhat tevékenységre, vagy egy konkrét intézkedésre is.
3. Végrehajtás főként technikai, operatív feladatot jelent, emellett folyamatos ellenőrzésére<br />
és elemzésre is figyelmet kell fordítani. Menet közben is értékelni kell a döntés során<br />
figyelembe vett tényezők megvalósulását és a hatását a vállalati mutatók alakulására.<br />
4. A döntés esetleges módosítása, ha a döntésnél számításba vett körülményektől a valóság<br />
olyan mértékben tér el, hogy célszerű az eredeti döntés megváltoztatása. Ha a változtatásra<br />
vonatkozó számítások pozitív képet mutatnak, akkor célszerű meghozni a döntést a<br />
módosításra.<br />
5. A korrigált döntés végrehajtása, szintén operatív intézkedésekre van szükség. A<br />
folyamatos ellenőrzés és elemzés ebben a szakaszban is elengedhetetlen.<br />
6. A teljesítés utólagos elemzése, meg kell vizsgálni, hogy a tervezett célkitűzés milyen<br />
mértékben valósult meg. Elemzés tárgya a likviditás és a jövedelmezőség alakulása. A<br />
tanulság, a tapasztalatok későbbi felhasználása is fontos.<br />
Saját forrás:<br />
Saját forrás: olyan vállalati tőkerész, amit a visszafizetési kötelezettség nem terhel. Minél<br />
nagyobb a vállalkozás saját forrásának aránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága,<br />
kedvezőbb a helyzete hitel felvétel esetén. A befektetők szemében, ha nagyarányú a saját<br />
tőke aránya kedvezőbb helyzetbe hozza a vállalkozást. A hitelezők számára is megnyugvást<br />
jelent a magas saját tőke aránya, mivel csökkenti a kockázatukat.<br />
- a vállalkozás induló vagyona<br />
- az osztalékfizetés után megmaradt mérleg szerinti eredmény<br />
- amortizációból megtérült összegek<br />
- alap és törzstőke emelés<br />
- kockázati tőkenyújtás
Idegen forrás:<br />
Idegen forrás: a vállalatnál ideiglenesen, hosszabb vagy rövidebb ideig vannak jelen,<br />
átmenetileg finanszírozási célokat szolgálnak, a lejárati idő után vissza kell fizetni. A<br />
vállalkozást visszafizetési kötelezettség terheli. Származhat pénzintézettől, más vállalattól,<br />
magánszemélyektől, állami szervektől, intézményektől. Mivel ideiglenesen van a<br />
vállalkozásnál ez a tőkerész, ezért a használati díjat, vagyis kamatot kell fizetnie az<br />
igénybevevőnek. A hitelező kockázatot vállal, amikor átengedi a számára ideiglenesen<br />
felesleges tőkerészt, viszont az igénybevevőnek is kockázatos tevékenység, hiszen a lejárati<br />
idő után vissza kell fizetnie.<br />
Az idegen tőke bevonása bizonyos esetekben elengedhetetlen, hiszen előfordulhat, hogy a<br />
gazdálkodó egység e forrás segítségével tudja megtartani piaci részesedését, a változó piaci<br />
igényekhez való alkalmazkodást.<br />
A tőkeáttétel (leverage) mutató segítségével az idegen tőke bevonásának hatékonyságát<br />
számíthatjuk ki. a mutató az idegen tőke felhasználásának hatékonyságát mutatja meg.<br />
Fajtái:<br />
Hosszú lejáratú idegen források: éven túli lejáratúak, többnyire beruházások<br />
finanszírozására szolgálnak.<br />
Ide tartozik:<br />
- bankhitel: pénzintézetek által a vállalkozásnak ideiglenesen kamat fejében átengedett<br />
pénzösszeg<br />
- alapjuttatás<br />
- kötvénykibocsátás: hosszú lejáratú, fix kamatozású értékpapír, ami tulajdonjogokkal<br />
nem jár<br />
- forfettírozás: Éven túli követelések megvásárlása, egy későbbi időpontban esedékes,<br />
többnyire gépek és beruházási termékek szállításából, és/vagy a beruházásokhoz<br />
kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú<br />
követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti.<br />
- lízing igénybevétele: Tartós használatba adása a vagyontárgyaknak meghatározott díj<br />
ellenében, a díjak megfizetése után a vagyontárgy rendszerint használója tulajdonába<br />
megy át.<br />
Rövid lejáratú idegen források: éven belüli kötelezettségek, főként a termelés, értékesítés<br />
finanszírozását szolgálja.
Ide tartozik:<br />
- szállítói hitel: a szállítók által a vevőknek nyújtott hitel, azzal a céllal, hogy az általuk<br />
leszállított áruért a vevőknek későbbi időpontban kell fizetnie.<br />
- bankhitel<br />
- váltótartozás: fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír, rövid lejáratú.<br />
- faktorálás: rövid lejáratú követelés megvásárlása a kereskedelmi kockázat átvállalásával.<br />
A mai magyar vállalatokat hitelszűke jellemzi, tehát nem tudják tevékenységük<br />
működését saját forrásból finanszírozni.
Vállalkozások finanszírozása:<br />
Vállalkozások finanszírozását csoportosítani lehet:<br />
Belső finanszírozás:<br />
- forgalmi bevételekből való finanszírozás: a vállalkozás folyamatos működésén keresztül<br />
árbevételhez jut, és ebből finanszírozza tevékenységét.<br />
- tartalékolásból történő finanszírozás: a tulajdonosok döntése alapján a vállalkozás nem<br />
fizet osztalékot, így ezt a megmaradt nyereséget tőkésítik, tartalékba helyezik.<br />
- eredmény visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozás: más néven önfinanszírozás,<br />
amikor a vállalkozás a visszaforgatott nyereségét használja fel finanszírozási célokra.<br />
Külső finanszírozás:<br />
- részesedés finanszírozás: a vállalkozásba újabb tulajdonosokat vonnak be, így<br />
pótlólagosan tőkéhez jutnak.<br />
- idegen finanszírozás: a tőkét nyújtok tulajdonosi, részesedéi igénnyel nem lépnek fel a<br />
vállalkozással szemben, viszont a hitel díja a legmagasabb, a rövid lejáratú idegen<br />
források a napi vállalkozási tevékenységhez szinte nélkülözhetetlenek. Pl.: szállítói hitel.<br />
Pénzforgalom<br />
A pénz állandó mozgásban van, ez történhet:<br />
- Készpénzben<br />
- Készpénz nélkül (átutalás, bankkártya stb.)<br />
A vállalkozás gazdasági értékelése során nagyon fontos a fizetőképesség, vagyis a likviditás<br />
milyensége. A fizetőképesség azt jelenti, hogy a vállalkozás mindig rendelkezik annyi<br />
pénzzel vagy mobilizálható vagyonnal, hogy a fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja.<br />
Amennyiben huzamosabb időn keresztül nem felel meg ennek a követelménynek, a<br />
vállalkozás fizetésképtelenné válik.<br />
Vállalkozásfinanszírozási alapelvek:<br />
- Rentabilitás elve: Azt vizsgáljuk, ha idegen tőke bevonásával történik a finanszírozás,<br />
hogyan érinti a saját tőke jövedelmezőségét.<br />
- Normativitás elve: A bankok csak akkor juttatják idegenforráshoz a vállalkozásokat, ha<br />
az ügyfélminősítésük megfelelő.<br />
- Rugalmasság elve: Az átmeneti eszközállományt, átmeneti forrásokkal, a tartós<br />
eszközigényt, tartós forrásokkal célszerű finanszírozni. A tőkeszükséglet<br />
meghatározását rugalmasan kell kezelni, hogy a szükségtelen kamatköltségek<br />
elkerülhetővé váljanak.
- Likviditás elve: Az adósság szolgálati kötelezettségeit milyen forrásból tudja<br />
finanszírozni a vállalkozás.<br />
- Önállóság elve: Olyan mértékben szabad a vállalkozásoknak eladósodnia, hogy az<br />
önállóságát ne veszélyeztesse.<br />
Finanszírozási stratégiák:<br />
Szolid stratégia: esetén a források lejárata és az eszközök megtérülési struktúrája azonos.<br />
Konzervatív finanszírozási stratégia: más néven óvatos stratégiának nevezzük. Nemcsak a<br />
tartós eszközöket, hanem az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásokkal finanszírozzák.<br />
Agresszív stratégia: Az átmeneti eszközökön túl, a tartós eszközök egy részét is átmeneti,<br />
csak időlegesen rendelkezésre álló forrásból finanszírozzák.<br />
Likviditás:<br />
A likviditás szó jelentése fizetőképesség.<br />
Likviditási mutatók:<br />
Likviditási ráta: A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. A<br />
kereskedelemben a likviditási ráta kívánatos mértéke 2,5- 3 közötti, mivel a<br />
forgóeszközökben a készletek is szerepelnek, ha alacsonyabb az érték, akkor lehet, hogy a<br />
vállalkozásnak nincsenek elegendő készlete, vagy nincs elegendő pénze a gazdálkodás<br />
folytatásához, ha túl magas az érték, akkor túl nagyok a készletek.<br />
Likviditási gyorsráta: (Forgóeszközök-árukészletek)/rövid lejáratú kötelezettségek.<br />
Készpénzes likviditás: (Készpénz+készpénzértékű értékpapírok)/rövid lejáratú<br />
kötelezettségek. A mutató kifejezi, hogy a jelenlegi kötelezettségeit a vállalkozás a jelenlegi<br />
készpénzéből milyen mértékben tudja fedezni.<br />
Eladósodottsági és hitelképességi mutatók:<br />
A vállalkozás hitelképessége akkor jó, ha képes a hosszú távú kötelezettségeinek eleget tenni,<br />
a mutató a hitelezőknek, befektetőknek fontos, hiszen a befektetés kockázatát mutatja meg.<br />
Adóssághányad I.: Idegentőke és az összes tőke hányadosa, az idegen tőke arányát mutatja<br />
meg.<br />
Adóssághányad II.: Hosszú távú kötelezettségek és a hosszú távú kötelezettségek plusz a<br />
saját tőke hányadosa.<br />
Adósságszolgálati mutató: a vállalkozás hitelképességét mutatja meg.<br />
Összefoglalás<br />
A vállalkozások a szükséges finanszírozási forrásaikat többféle forrásból szerezhetik be.<br />
Törekedniük kell, hogy a saját tőkét részesítsék előnyben az idegennel szemben, hiszen<br />
minden vállalkozás célja, hogy hosszú távon eredményesen gazdálkodjon. Vannak olyan<br />
helyzetek, amikor idegen forrás bevonásával valósítható meg egy beruházás. Minden<br />
vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy ne veszítse el a fizetőképességét, kellőképp likvid<br />
legyen. Ha idegen tőke bevonása szükséges, akkor azt jól átgondoltan, mérlegelve a<br />
forrásból származó előnyöket és hátrányokat vegye igénybe, illetve, hogy milyen<br />
ütemezésben és feltételekkel tudja visszafizetni.
TANULÁSÍRÁNYÍTÓ<br />
1. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz vagy hamis, állítását i/h betűvel<br />
jelölje!<br />
A vállalkozások csak saját forrásból finanszírozhatják beruházásaikat.<br />
A készpénz a legmobilabb eszköze a vállalkozásoknak.<br />
Az idegen források lehet rövid illetve hosszú lejáratúak.<br />
Az idegen forrásokat a lejárati idő végén vissza kell fizetni.<br />
A rövid lejáratú források éven túli lejáratúak.<br />
A hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli lejáratúak.<br />
A saját forrást a tagok, tulajdonosok bocsátják a vállalkozás részére.<br />
A szállítói hitel hosszú lejáratú kötelezettség.<br />
A forfetírozás rövid lejáratú kötelezettség.<br />
A kockázati tőkenyújtás saját forrás.<br />
A finanszírozás pénzellátást jelent.
A rentabilitás elve egy finanszírozási stratégia.<br />
Az önállóság elve alapján a vállalkozások csak akkor jutnak hitelhez, ha az ügyfélminősítésük megfelelő.
MEGOLDÁSOK<br />
1. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz vagy hamis, állítását i/h betűvel<br />
jelölje!<br />
A vállalkozások csak saját forrásból finanszírozhatják beruházásaikat. h<br />
A készpénz a legmobilabb eszköze a vállalkozásoknak. i<br />
Az idegen források lehet rövid illetve hosszú lejáratúak. i<br />
Az idegen forrásokat a lejárati idő végén vissza kell fizetni. i<br />
A rövid lejáratú források éven túli lejáratúak. h<br />
A hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli lejáratúak. h<br />
A saját forrást a tagok, tulajdonosok bocsátják a vállalkozás részére. i<br />
A szállítói hitel hosszú lejáratú kötelezettség. h<br />
A forfetírozás rövid lejáratú kötelezettség. h<br />
A kockázati tőkenyújtás saját forrás. i<br />
A finanszírozás pénzellátást jelent. h<br />
A rentabilitás elve egy finanszírozási stratégia. h
Az önállóság elve alapján a vállalkozások csak akkor jutnak hitelhez, ha az ügyfélminősítésük megfelelő. h
ÖNELLENÖRZŐ FELADATOK<br />
1. feladat: Határozza meg az alábbi fogalmak jelentését!<br />
Befektetetett pénzügyi eszközök: _______________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
Forgóeszközök: _____________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
Készletek: _________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
Jegyzett tőke: ______________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
Tárgyi eszközök:____________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
Likviditás: _________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
Finanszírozás: ______________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
Mérleg: ___________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________
Árrés: ____________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
2. feladat: Sorolja fel a pénzeszközök csoportjait!<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
3. feladat: Sorolja fel a forgóeszközök csoportjait!<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
4. feladat: Mit jelent a mérlegegyezőség elve?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________
5. feladat: Milyen fajtái léteznek az eredménykimutatásnak?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
6. feladat: Sorolja fel az eredménykimutatás kategóriáit!<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
7. feladat: Hogyan növelhető a vállalkozások árrés-szintje?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
8. feladat: Miért fontos az árréstömeg? Sorolja fel!
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
9. feladat: Mire szolgál a jövedelmezőségi tábla? Milyen információkat nyerhetünk belőle?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________
10. feladat: Mire vonatkoznak a befektetési döntések?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
11. feladat: Mire vonatkoznak az osztalékfizetési döntések?<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
12. feladat: Sorolja fel a finanszírozási folyamat szakaszait!<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
13. feladat: Sorolja fel a hosszú lejáratú idegen források fajtáit!
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
14. feladat: Sorolja fel a vállalkozás finanszírozási alapelveket!<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
_________________________________________________________________________________________<br />
15. feladat: Egészítse ki a hiányzó szövegrészt!<br />
Forgalmazási tevékenység elemzésére a legalkalmasabb az………………... A ……………………elemzése<br />
kiemelt fontosságú, mert a vállalkozás saját tőkéjének részét képzi. A mérleg szerinti eredmény számításánál<br />
figyelembe kell venni, hogy milyen …………… folytat, illetve milyen jövőbeli céljai vannak, és mire használja<br />
fel az ……………………..<br />
Az …….. a kereskedelmi munka ára, ebből tudják fedezni a vállalkozások a költségeiket, a fennmaradó rész<br />
képzi a gazdálkodó egység eredményét.
………………: olyan vállalati tőkerész, amit a visszafizetési kötelezettség nem terhel. Minél nagyobb a<br />
vállalkozás saját forrásának aránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága, kedvezőbb a helyzete hitel felvétel<br />
esetén.
MEGOLDÁSOK<br />
1. feladat: Határozza meg az alábbi fogalmak jelentését!<br />
Befektetetett pénzügyi eszközök: Azok a pénzeszközök, amiket a vállalkozás befektetési céllal, tehát hosszabb<br />
távon elkülönít.<br />
Forgóeszközök: Rövid ideig használja a vállalkozás, éven belül, gyorsan mobilizálható, készpénzzé tehetőek, a<br />
napi működéshez szükséges eszközök.<br />
Készletek: A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek<br />
rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek rész és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során<br />
változatlan állapotban maradnak és így hagyják el a vállalkozást.<br />
Jegyzett tőke: A Cégbíróságon bejegyzett tőke, mely a létesítő okirat (társasági szerződés) szerinti saját tőkével<br />
egyezik meg.<br />
Tárgyi eszközök: Tárgyiasult formát öltenek, tartósan szolgálják a vállalkozás termelési- szolgáltatási<br />
tevékenységét, sajátosságuk, hogy amortizáció számolható el a használatuk folyamán.<br />
Likviditás: a vállalat folyamatos fizetőképesség fenntartása.<br />
Finanszírozás: pénzügyi források ellátását, pénzellátást jelent, tőke megszerzésére irányuló tevékenység.<br />
Tágabb értelemben nemcsak a pénzzel való ellátást jelenti, hanem a racionális felhasználását is<br />
Mérleg: Olyan kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat tartalmazza<br />
egy meghatározott időpontra vonatkozóan
Árrés: a kereskedelmi munka ára, ebből tudják a vállalkozások kifizetni a költségeiket és a fennmaradó rész<br />
fogja képezni a vállalkozás nyereségét.<br />
2. feladat: Sorolja fel a pénzeszközök csoportjait!<br />
- pénztár, csekk<br />
- bankbetét<br />
3. feladat: Sorolja fel a forgóeszközök csoportjait!<br />
- készletek<br />
- követelések<br />
- értékpapírok<br />
- pénzeszközök<br />
4. feladat: Mit jelent a mérlegegyezőség elve?<br />
Az eszközök és források összegének meg kell egyeznie! Minden eszköznek van forrása is<br />
5. feladat: Milyen fajtái léteznek az eredménykimutatásnak?<br />
- összköltség eljárás módszere<br />
- forgalmi költség eljárás módszere
6. feladat: Sorolja fel az eredménykimutatás kategóriáit!<br />
- üzemi vagy üzleti tevékenység eredménye<br />
- pénzügyi eredmény<br />
- szokásos vállalkozási eredmény<br />
- rendkívüli vállalkozási eredmény<br />
- adózás előtti eredmény<br />
- adófizetési kötelezettség<br />
- adózás utáni eredmény<br />
- osztalék, részesedés fizetése<br />
- mérleg szerinti eredmény<br />
7. feladat: Hogyan növelhető a vállalkozások árrés-szintje?<br />
- megfelelő beszerzési politikával,<br />
- körültekintő partnerek, szállítók kiválasztásával,<br />
- a magas árrés tartalmú termékek forgalmi részarányának növelésével,<br />
- alacsonyabb beszerzési árakkal,<br />
- termékek értékesítésének növelésével.<br />
8. feladat: Miért fontos az árréstömeg? Sorolja fel!<br />
- fedezi a felmerülő költségeket<br />
- a költségeken felül nyereséget biztosít(hat)<br />
9. feladat: Mire szolgál a jövedelmezőségi tábla? Milyen információkat nyerhetünk belőle?<br />
Megtudhatjuk a vállalkozások eredményét, hogy a működésük nyereséges vagy veszteséges volt az elmúlt<br />
időszakban.
10. feladat: Mire vonatkoznak a befektetési döntések?<br />
A befektetési döntések arra vonatkoznak, hogy milyen összetételű és mennyiségi eszközállományra van<br />
szüksége a termelési célkitűzéseinek megvalósulása érdekében a vállalkozásnak. A befektetési döntések<br />
meghozatala után kell meghozni a finanszírozási elhatározásokat.<br />
11. feladat: Mire vonatkoznak az osztalékfizetési döntések?<br />
Az osztalékfizetési döntések befolyásolják a befektetési és finanszírozási döntéseket, ugyanakkor a befektetési<br />
és finanszírozási elhatárolások is meghatározhatják az osztalékfizetés arányát.<br />
12. feladat: Sorolja fel a finanszírozási folyamat szakaszait!<br />
- döntés előkészítés<br />
- döntés<br />
- végrehajtás<br />
- döntés esetleges módosítása<br />
- korrigált döntése végrehajtása<br />
- a teljesítés utólagos elemzése<br />
13. feladat: Sorolja fel a hosszú lejáratú idegen források fajtáit!<br />
- bankhitel<br />
- alapjuttatás<br />
- forfettírozás<br />
- kötvénykibocsátás<br />
- lízing<br />
14. feladat: Sorolja fel a vállalkozás finanszírozási alapelveket!
- rentabilitás elve<br />
- normativitás elve<br />
- rugalmasság elve<br />
- likviditás elve<br />
- önállóság elve<br />
15. feladat: Egészítse ki a hiányzó szövegrészt!<br />
Forgalmazási tevékenység elemzésére a legalkalmasabb az üzleti eredmény. A mérleg szerinti eredmény<br />
elemzése kiemelt fontosságú, mert a vállalkozás saját tőkéjének részét képzi. A mérleg szerinti eredmény<br />
számításánál figyelembe kell venni, hogy milyen osztalékfizetési politikát folytat, illetve milyen jövőbeli céljai<br />
vannak, és mire használja fel az adózás utáni eredményt.<br />
Az árrés a kereskedelmi munka ára, ebből tudják fedezni a vállalkozások a költségeiket, a fennmaradó rész képzi<br />
a gazdálkodó egység eredményét.<br />
Saját forrás: olyan vállalati tőkerész, amit a visszafizetési kötelezettség nem terhel. Minél nagyobb a vállalkozás<br />
saját forrásának aránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága, kedvezőbb a helyzete hitel felvétel esetén.
IRODALOMJEGYZÉK<br />
FELHASZNÁLT IRODALOM<br />
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Aula Kiadó, 2001<br />
Barancsi Éva- Horváth Judit- Szennyessy Judit: Vállalkozásgazdaságtan TRI-MESTER<br />
Tatabánya 2001<br />
Horváthné Herbáth Mária, Stágel Imréné: Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek III. KJK-<br />
KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 1994<br />
http://kereskedo.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=67&Itemid=33<br />
http://numen.extra.hu/procjegyzet2.php?file=KV4<br />
http://www.kerisuli.hu/vallalkozas/76-vallalkozas-nyeresegerdekeltsege/154-koeltseg-estokeigeny-csoekkentes<br />
http://www.econom.hu/merleg-szerinti-eredmeny-meghatarozasa-tarsasagi-adomeghatarozasa<br />
http://www.penzugysziget.hu/index.php?%20%20option=com_content&view=article&id=43<br />
3&Itemid=183<br />
http://www.penzugysziget.hu/index2.php?option=com_content&task=view&id=433&pop=1<br />
&page=0&Itemid=1660<br />
http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=94&Itemid=<br />
46<br />
http://www.econom.hu/koltseg-elszamolasi-rendszerek-szamvitele<br />
http://www.kik-tokaj.hu/<strong>pdf</strong>/szamviteljegyzet20100318.<strong>pdf</strong><br />
http://numen.extra.hu/procjegyzet2.php?file=KV4<br />
http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40&Itemid=<br />
27<br />
AJÁNLOTT IRODALOM<br />
Barancsi Éva- Horváth Judit- Szennyessy Judit: Vállalkozásgazdaságtan TRI-MESTER<br />
Tatabánya 2001
Change language