TAVAK [Kompatibilitási mód]

TAVAK
Tavak kialakulása, víz- és
hőháztartása, a tavak pusztulása

A tó fogalma
Forel, 1901: olyan stagnáló víztömeg, amely a talajnak a
tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról
zárt mélyedését tölti ki (elkülönítés a tengertıl)
Borsy, 1993: átfolyás esetén akkor beszélünk tóról, ha
annak sebessége
nem
elég a tó teljes
turbulens
átkeveréséhez, és ha hatását a szél és a sőrőségkülönbségek
által kiváltott vízmozgások mértéke felülmúlja (elkülönítés
a folyóktól)
Padisák, 2005: olyan állóvíz, melyben a nyílt vízfelület
dominál, a szegélynövényzet, illetve a hinaras állományok
kizárólag egy keskeny part menti részre korlátozódnak
(elkülönítés a fertı-, mocsár-, láptól)
A földfelszín mélyedéseiben tartósan megmaradó állóvíz,
mely nincs állóvízi összeköttetésben a Világtengerrel

Tavak a Földön
Kb. 5 millió tó, 2,5 millió km 2 összkiterjedésben
földrajzi koncentráció figyelhetı meg
édesvízkészletük kb. 100 ezer km 3 , 10 %-át a
Bajkál-tó adja, további 30 %-át 5 tó (Felsı-,
Huron-, Michigan-, Viktória-, Tanganyika-tó)
rövid életőek, általában max. néhány 10.000 év
(de pl. Bajkál-tó 80 millió éves)

Kialakulásuk feltételei
víz tározására alkalmas mélyedés (tómedence)
– kimélyítéssel vagy elgátolással
pozitív vízháztartás
Főbb kialakító tényezők:
endogén erők
exogén erők
kozmikus hatás
antropogén hatás

Endogén erők
1. Kéregmozgások
tektonikus árkokban, epirogén süllyedékekben
(Balaton, Fertı-tó, tó, Bajkál-tó, Kaszpi-tenger, stb.)
2. Vulkáni folyamatok
krátertavak, kalderatavak, maartavak (Vihorlát,
Szt. Anna-tó,
Eifel, Fekete-hegy(??))
3. Egyéb
pl. endogén eredető hegyomlások

Exogén erők I.
1. GLACIÁLIS eredető tómedencék
belföldi jégtakarók: glinttavak (pl. Ladoga,
Onyega), sziklamedencés tavak (szelektív
denudáció), túlmélyítéses tavak, morénatavak
hegységi gleccserek: kártavak, sziklamedencés
tavak, túlmélyítéses tavak, morénatavak, fjordos
tavak (pl. Garda-, Comói- Luganoi-tó
tó, Lago
Maggiore), gleccserek által elzárt tavak (rövid
életőek)
periglaciális területeken: holtjégtavak,
pingótavak, stb.

glaciális eredetű tómedencék

Exogén erők II.
2. Folyóvizek
természetes vagy mesterséges úton lefűzött
meanderek (morotvatavak, holtágak – pl.
Mártélyi-holtág)
folyóhátak, övzátonyok mögött
evorziós üstökben (ritka)
3. Karsztos folyamatok
kimélyítéses: dolina-, uvala-, poljetó
elgátolásos: mésztufagátak (pl. Plitvice),
ponortó (Aggteleki-tó)
tó)

http://www.horvatfoto.com
http://www.welcometoromania.ro/Apuseni

Exogén erők III.
4. Eolikus folyamatok
deflációs mélyedések (Kiskunság, félsivatagok)
homokformák mögött, között (pl. Fehér-tó)
5. Tengerpartokon
turzások, delták épülése kapcsán
vízszintcsökkenéskor maradványtavak
6. Tömegmozgások
hegyomlások, csuszamlások (Gyilkos-tó, Arlói-tó)
barlangok beszakadásával (pl. Macocha)
7. Élıvilág hatása
pl. korallgátak, hódgátak

Kozmikus hatás
meteoritbecsapódás
következtében, pl.
Nagy-Rabszolga-tó

Antropogén eredetű tómedencék
véletlenszerő, illetve „melléktermék”: felszíni
bányatavak (kavicsbányák, Tengerszem, Apc,
Eresztvény), felszínalatti bányák beszakadása,
folyószabályozás (holtágak)
tudatosan létrehozott tavak: víztározók,
horgásztavak, halastavak
leggyakoribb célok: energiatermelés, ivó- és
öntözıvíz, árvízvédelem
de: horgászat, rekreáció, természetvédelem

Tavak vízháztartása I.
Bevételi oldal: direkt csapadék (C), felszíni
hozzáfolyás (H F ), felszín alatti hozzáfolyás
(H A )
Kiadási oldal: párolgás (P), felszíni lefolyás (L F ),
felszín alatti lefolyás (L A )
Vízmérleg:
∆V V = C+H F +H A -P-L F -L A
ha ∆V V tartósan negatív: a tó kiszárad
ha ∆V V tartósan pozitív: a tó „túlcsordul”
A tavaknak kiegyenlítő és késleltető szerepük

Tavak vízháztartása II.
ha H F és L F 0-tól különbözik: átfolyó tó
ha H F =0, de L F 0-tól különbözik: forrástó
ha L F =0: lefolyástalan tó
ha emellett H F 0-tól különböző: végtó
Kiszáradás leggyakoribb okai:
C és P aránya eltolódik
H F -et
elhasználják (elvezetik, elöntözik – Aral-tó)
L A megnő (pl.
pl. talajvízszintcsökkenés, karsztos
megcsapolás)

Tavak hőháztartása: fogalmak
epilimnion
metalimnion (ugróréteg)
hipolimnion
A víz 4 0 C-on a legsűrűbb:
egyenes és fordított (inverz) hőrétegződés
homotermia, homotermikus állapot
Tavak befagyása:
felülről lefelé indul meg, lassan hízik
durrogás, turolás, rianás

Termikus tótípusok
Dimiktikus tavak
Vizük évente kétszer teljesen átkeveredik a +4 0 C-os
hımérséklet átlépésekor (mérsékelt övben jellemzı)
Meleg monomiktikus tavak
Vizük mindig melegebb +4 0 C-nál, az átkeveredés a lehőlési
fázisban következik be (pl. szubtrópusokon)
Hideg monomiktikus tavak Vizük mindig hidegebb +4 0 C-nál, az átkeveredés a
melegedési fázisban következik be (pl. tundrákon)
Meleg polimiktikus tavak
Hideg polimiktikus tavak
Oligomiktikus tavak
Amiktikus tavak
Szavannaterületek tavai: a száraz nyarakon vizük naponta
átkeveredhet
Trópusi magashegységekben a napi (éjszakai) átkeveredés
gyakori (pl. Titicaca-tó)
Alig van átkeveredés, stabil rétegzıdésőek, az Egyenlítı
környékén fordulnak elı
Nincs keveredés, pl. állandóan fagyott tavak és sós tavak

Leggyakoribb okok:
Tavak pusztulása
kiszáradás (∆V tartósan negatív, ld. korábban)
tómedence megszűnése
feltöltődés beömlő folyók hordalékától
feltöltődés az élővilág hatására (eutrofizáció)
lecsapolás (lefolyási küszöb átvágása) –
ritkább
Mind lehet természetes folyamat is, de az
ember általában meggyorsítja

Az eutrofizáció
A biológiai aktivitás és a vízminőség
kölcsönhatása:
oxigén- és tápanyagellátottság, hőmérséklet, pH
Harmonikus tavak:
oligotróf tavak: kevés tápanyag, sok oxigén –
átlátszó
eutróf tavak: természetes fejlődés következő
lépcsője, felfutó szervesanyag-termelés, de romló
oxigénellátottság (főleg nyáron)
Diszharmonikus tavak: kevés oxigén, kevés élőlény,
megcsappant szervesanyag-termelés, alacsony pH,
vastag tőzegsár

Organikus fenéküledékek
jüttja: oligotróf tavakban aerob körülmények között (planktonból)
dy: eutróf tavak még bomló üledéke
szapropél: anaerob viszonyok között rothadó üledék
tızeg, kotu: kevés oxigén jelenlétében partközeli növényzet
humifikálódása
forrás: Borsy, 1993

A tópusztulás fázisai
Fertı: a tó olyan sekéllyé válik, hogy a vízi növényzet
már mindenhol képes megtelepedni
Mocsár: a nyílt vízfelszín foltokra tagolódik
Láp: csak itt-ott csillog víz
Láprét: teljes növényborítottság, elıbb-utóbb az erdı
is megjelenik
A mocsár- és lápállapot nem feltétlenül tóból jön létre!
elsıdleges mocsarak, lápok: pl. magas talajvízszint,
feláramlási területek, humid klíma
speciális típus: tızegmohaláp (Sphagnum, 10X)

Wetland fogalma
vizenyıs terület – vizes élıhely, függetlenül a
természetes vagy antropogén eredettıl, a víz
sótartalmától, a vízborítás állandóságától
természetvédelmi jelentıségük óriási (biodiverzitás,
vándormadarak, stb.)
az 1971-es
Ramsari Egyezmény védelme alá
tartoznak, Magyarország 1979-ben csatlakozott