1915 - Magyarországi Unitárius Egyház

- 119 —
Rendelet! Közlönyből közölhetünk. Pap Domokos 1914 október
deiekától karácsony tájaiig részt vett Bukovina védelmében, majd
a vcreckei hágó vidékére került a 24. székely honvédezreddel.
Itt írta hangulatos szép versét lapunknak is. Ezredével a hős
Linsingen német tábornok seregében küzdött. Csakhamar főhadnagy
lett s a kárpáti harcok folyamán kitűnő szolgálataival magára
vonta egy porosz alezredes fiigyeimét. Ennek következményéül
olvashatjuk a Rendeleti Közlöny 46. számában ezt a hírt:
»Diicső elismerésben részesítette a hadsereg-főparancsnokság az
ellenség előtt tanúsított viitéz magatartása elismeréséül Pap Domokos
IV. 24. népfölkelő tart. főhadnagyot.«
Ezt a hírt annál nagyobb örömmel közöljük, mert számítunk
reá, hogy a kitüntetett írói, ki a táborban hosszú ideig becses
naplót vezetett, néhány harctéri éleményéről és benyomásáról
bizonyára a mi közönségünknek is be fog számolni. Melegen
óhajtjuk, hogy ezt miinél előbb tehesse s hozzon örömet nekünk,
jó Öreg iédesatyjának, ifjú nejének, kis fiáinak és kiterjedt vitéz
székely csaladjának, melyből 27 férfit küzd a harcmezőn s közülök
Pap Zsigmond' hadapród Pap Domokossal csaknem egyszerre
kapott vitézségi kitüntetést.
84. Dr, Fekete Sándorról, főgondnokunk fiáról nagy /örömhirt
közlünk. Egyik, hogy a galíciai harctéren az idegfeszítő nagy
munkában kifáradva, kimerülve ugyan, de épen hazanézett egy
pár hétre szülői boldogitására. A másik, hogy harctéri orvosi
szolgálataiért s mint a hivatalos lap |irja