Tejtermelő tehenészeti telepek számítógépes irányítása és ... - MIAU

Debrecen Egyetem
Agrártudományi Centrum
Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar
Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék
Tejtermelő tehenészeti telepek
számítógépes irányítása és ökonómiai
vonatkozásai
Készítette:
Kovács Krisztián IV/6.G
Konzulens:
Dr. Herdon Miklós
Debrecen
2004.

Tartalomjegyzék
TUBevezetésUT................................................................................................................................................. 2
TUCélkitűzésUT................................................................................................................................................ 4
TU1. A telepirányító számítógépes rendszerekUT............................................................................................ 6
TU1.1 Telepirányító rendszerek általános ismertetéseUT............................................................................. 6
TU1.2 Fejés irányítása és tejhozam regisztrálásaUT..................................................................................... 8
TU1.3 Takarmányozás megszervezése telepirányítási rendszer segítségévelUT.......................................... 9
TU1.4 Takarmányozás kötetlen tartás eseténUT......................................................................................... 11
TU1.5 Takarmányozás kötött tartású istállókbanUT................................................................................... 11
TU1.6 BorjúitatóUT .................................................................................................................................... 12
TU1.7 A telepirányítási rendszerek alkalmazása a termékenyítésben és tenyésztésbenUT........................ 12
TU1.8 Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségnek javításaUT........................................ 15
TU1.9 Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszer(ENAR)UT..................... 16
TU1.9.1 Gazda- és ügyfél-regisztrációUT .............................................................................................. 16
TU1.9.2 BizonylatokUT.......................................................................................................................... 16
TU1.9.3 ÜgyfélszolgálatUT.................................................................................................................... 17
TU1.9.4 ENAR-ba való bejelentkezésUT............................................................................................... 17
TU2. A RISKA telepirányítási rendszer a gyakorlatbanUT ............................................................................ 18
TU2.1 Több mint 10 év tapasztalataUT ...................................................................................................... 18
TU2.2 Építő kapcsolatUT............................................................................................................................ 18
TU2.3 Magas fokú alkalmasságUT............................................................................................................. 19
TU2.4 Széleskörű kommunikációUT.......................................................................................................... 19
TU2.5 Fő modul a tenyésztési programUT ................................................................................................. 20
TU2.6 Üsző a jövő nemzedékeUT............................................................................................................... 20
TU2.7 Értékes apaállatokUT ....................................................................................................................... 21
TU2.8 Gyors genetikai előrehaladásUT ...................................................................................................... 21
TU2.9 Pontos elszámolásUT ....................................................................................................................... 21
TU2.10 Fontos kiegészítő nyilvántartásokUT............................................................................................. 21
TU2.11 Hatékonyság a mindennapokbanUT .............................................................................................. 22
TU2.12 Intenzív fejlesztésUT...................................................................................................................... 23
TU2.13 RISKA az InternetenUT................................................................................................................. 23
TU3. Az ALPRO rendszer elemeiUT.............................................................................................................. 25
TU3.1 PocesszorUT..................................................................................................................................... 25
TU3.2 ALPRO WindowsUT ...................................................................................................................... 25
TU3.3 MPC vezérlőegységUT ................................................................................................................... 26
TU3.4 FLOMASTER PRO tejmérőUT.................................................................................................. 27
TU3.5 Automatikus azonosító transzponderUT.......................................................................................... 27
TU3.6 EtetőállásUT..................................................................................................................................... 27
TU3.7 Borjúetető állásUT ........................................................................................................................... 28
TU3.8 Etetőkocsi a kötött tartásbanUT ....................................................................................................... 29
TU3.9 VálogatókapuUT .............................................................................................................................. 29
TU3.10 AktivitásmérőUT............................................................................................................................ 29
TU3.11 A jövő lehetőségeiUT..................................................................................................................... 30
TU4. A szarvasmarha-ágazat ökonómiai vonatkozásaiUT.............................................................................. 31
TU4.1 Az ágazat helyzeteUT ...................................................................................................................... 31
TU4.2 A szarvasmarha ágazat eszközigényeUT ......................................................................................... 32
TU5. Az ALPRO rendszer által biztosított gazdasági előnyökUT .................................................................. 34
TU5.1 Minden állat teljeskörű ellenőrzésével lehetővé válik a költségek csökkentéseUT......................... 36
TU5.2 A megfelelően etetett állal a gazdaság nyereségességét növeliUT .................................................. 36
TU5.3 Az időmegtakarítás pénzt jelentUT.................................................................................................. 37
TU5.4 Sikeres termékenyítéssel magasabb jövedelemhez juthatUT........................................................... 37
TU5.5 Az ALPRO rendszer optimalizálja a tejtermeléstUT ....................................................................... 37
TUÖsszefoglalás, összegzésUT....................................................................................................................... 42
TUIRODALOMUT ......................................................................................................................................... 44
-1-

Bevezetés
„A menedzsment egy olyan átfogó tevékenység, amely magában foglalja az emberi,
fizikai és pénzügyi erőforrások kombinációját és koordinálását, mégpedig úgy, hogy az
eredmény egy olyan árucikk vagy szolgáltatás lesz, amelyre szükség van és amit megfizetnek,
és közben a munkahelyi környezetet minden résztvevő számára kellemessé és elfogadhatóvá
teszik.” (Giles és Stansfield ,1980)
A tejtermelő telepek vagy egyéb kisebb vállalkozások üzletvezetése bizonyos
tekintetben különbözik a nagyvállalatok megszervezésétől. A nagy cégekkel ellentétben a
tejtermelő gazdaság vezetője rendszerint saját célokat tűz ki, ellátja az üzletvezetéssel
kapcsolatos feladatokat és a munka nagy részét is ő maga végzi el. Ez a helyzet nehézkessé
teszi a munka és a tényleges üzletvezetés elkülönítését. Az előbbi két feladatot egyszerre is el
lehet végezni. Például a tehén fejése közben elvégezhető az aznapi tevékenységek
megtervezése. Amikor azonban ezt teszik, számolni kell a kockázattal, hogy a munka
elvégzésének azonnali szükséglete az üzletvezetést másodlagos szerepkörbe helyezi, és így a
vezetési döntéseket elnapolják és késve hozzák meg. Ezért alkalmazható az a módszer, hogy
rendszeres időközökben időt szentelnek a „tiszta” üzletvezetési feladatok elvégzésére.
Minden üzletvezetési feladat a cég méretétől függetlenül döntéshozatalból és
felügyeleti tevékenységből áll. A kiváló vezető jellemzője az, hogy jó döntéseket hoz.
Lehetséges, hogy a vezető által hozott döntések közül nem mindegyik kielégítő, viszont minél
több szakértői döntést hoznak, annál valószínűbb, hogy a végeredmény pozitív lesz.
( DeLaval 2003.)
De hogyan hozhatunk jó döntéseket és hogyan tudhatjuk meg, hogy a hatás az
elvárásoknak megfelelő-e
A döntéshozatal folyamatos döntési folyamattal jellemezhető. A folyamat a
megfigyeléssel kezdődik. A kulcsfontosságú paraméterek mérésével és azok eredményeinek
korábbi nyilvántartásokkal való összehasonlításával a lehetséges probléma megfigyelése
könnyebbé tehető. Amikor a problémát megfigyelik és megértik, a probléma megoldásához
különböző alternatívákat kell kiértékelni. Ez magában foglalja az egyes alternatívák
hatásainak kiértékelését és azok összehasonlítását az egyes célokkal. Ha a cél megvalósítása
nem jön létre, akkor a folyamat lépésein újból végig lehet menni egészen addig, amíg a
végeredmény kielégítő nem lesz.
-2-

Magyarországon is egyre több gazdaság ismeri fel, hogy a tejtermelés a régi,
hagyományos módon nem folytatható tovább a jelenlegi piaci versenykörülmények között.
Ennek oka részben az, hogy a gazdasági feltételek és a minőségi előírások évről évre
szigorodnak. A nyereség és a minőségi tejtermelés érdekében egyre inkább szükség van tehát
megbízható, gyorsan és bármikor elérhető naprakész termelési adatokra. Különösen nagy
jelentőséggel bír ez napjainkban, amikor hazánk az Európai Unió kapujában áll és ezek a
tényezők még inkább felértékelődnek. Ezt érzékelve egyre több telepen vezetik be a
számítógépes adatnyilvántartást, tenyésztési és telepirányítási programokat (Boldizsár 2003.
április).
-3-

Célkitűzés
A tej mint termék az élelmiszer alapanyag termelésben fontos helyet foglal el. Egyrészt azért
mert tejre mindig szükség lesz, másrészt pedig felhasználási lehetőségeinek egyre újabb
területei válnak ismertté. Mivel tejre folyamatosan igény van, a tejtermelés hatékonyságának
fokozása egyre növekvő szükségletté vált. A növekvő verseny és a csökkenő tejárak a
tejtermelők nyereségcsökkenését eredményezhetik, hacsak a költségeket nem csökkentik.
E munka során szeretném bemutatni, az országban legjobbnak tekinthető tehenészeteket,
célom, hogy leírjam és értékeljem az általuk alkalmazott technológiai és műszaki
megoldásokat azért, hogy a vállalkozók illetve a gazdálkodók ezeket megismerve jobb
döntéseket hozhassanak illetve jobb körülmények
közé kerülhessenek.
Vizsgálatom célja volt tehát a legjobb és
előremutató tartástechnológiával rendelkező
hazai tehenészeti telepek felkutatása, azok
tartástechnológiáinak és műszaki feltételrendszerének
megismerése, leírása és értékelése.
UA telepirányítási rendszerekkel kapcsolatos dolgozatom fő céljai:
‣ segítse elő az új és hasznos termelési eljárások, műszaki megoldások
megismertetését,
‣ mutasson be olyan tejtermelő telepeket, melyek korszerű
tartástechnológiával, jövedelmezően termelik a tejet,
‣ ismertesse meg a gazdálkodókat a számítógépes telepirányítás gazdasági
jelentőségével,
‣ segítse a meglévő telepek irányítóit a korszerű üzemeltetési módszerek
bevezetésében,
‣ segítse a gazdálkodót a versenyképességének javításában, bevételeinek
fokozásában és költségeinek csökkentésében
-4-

TU
A tejtermelő telep irányítása igen összetett feladat, amely magába foglalja a
takarmánytermesztést, az állattenyésztést, az alkalmazottak felvételét, az elszámolást stb.
Ezen témák mindegyike egy külön dolgozatot érdemelne, de ezen dolgozatban csak azon
témákkal foglalkozom, amely a legközvetlenebb módon kapcsolódnak a tehenek fejéséhez és
az ezáltal elért nyereség növeléséhez.
Célom, hogy feltárjam az olvasó számára a számítógépes telepirányítás előnyeit és
bebizonyítsam, hogy a jelenben és a jövőben képtelenség hatékonyan termelni az
informatika használata nélkül. Ez tanulságul szolgálhat az elmaradott tehenészetek
számára, valamint megszabja számukra a modernizálás irányát is.
Választott témám első részében szeretném ismertetni a legmodernebb
fejéstechnológiai számítógépes rendszereket általánosságban. E fejezet végén röviden
áttekintem a legfontosabb hatósági nyilvántartások egyikét az ENAR-t, vagyis az állatokra
vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert.
Munkám következő részében egy hazai fejlesztésű rendszert szeretnék röviden
bemutatni a RISKA-programot, valamint az általa nyújtott gazdasági és tenyésztési
előnyöket.
A következő részben egy svéd cég rendszerét szeretném bemutatni az ALPRO
telepirányítási rendszert, amelyet a DeLaval (lásd korábban: Alfa Laval Agri), a világ
legnagyobb fejőberendezéseket gyártó vállalata fejlesztett ki. A rendszer elemeinek a
bemutatásával szeretném szemléltetni a hasznosságát és a tehenészeti telepek számára
elengedhetetlen szükségességét.
Az utolsó fejezetekben szeretném ismertetni a tejágazatot röviden, valamint az
ALPRO telepirányítási rendszer ökonómiai jelentőségét. A rendszer által nyújtott
költségcsökkentő hatásokat és bevételnövelő tényezőket.
-5-

1. A telepirányító számítógépes rendszerekUT
Egy tehenészeti telepen használt telepirányító rendszer teljes mértékben integrált
rendszer a tejgazdaságok tejtermelésének megfigyelésére és ellenőrzésére. Ez a rendszer az
alábbi funkciókkal kell, hogy rendelkezzen: ellenőrzi az etetést, regisztrálja a tejhozamokat,
méri a tehenek aktivitását, és azonnali hozzáférést nyújt a nagyon fontos információkhoz,
mindenkor, azaz a nap 24 órájában, az év 365 napján (Böök, K.J. 1997.). Ezek az
információk segítséget jelentenek bármilyen probléma feltárásában, amely kapcsolatos lehet a
fejéssel, takarmányozással, etetéssel, tenyésztéssel vagy az állatok egészségügyi állapotával.
A rendszernek felhasználhatónak kell lennie az események követésére és hosszú időre szóló
tervek készítésére is. A funkciók mindegyike lényeges részét alkotja annak a törekvésnek,
hogy az állatállomány kezelése fejlett és sikeres legyen.
1.1 Telepirányító rendszerek általános ismertetése
A modern telepirányító rendszerek a rendszerprocesszor köré épülnek, amely
csatlakozik az etetőállásokhoz, a fejőházhoz, az azonosító rendszerhez, a válogatókapukhoz.
A felhasználóbarát rendszer segítségével nem kell számítógépes szakértőnek lenni ahhoz,
hogy működtessék és megértsék a processzort. A menük felépítése logikus és a naponta
elvégezendő munkát könnyebbé teszik. A processzorhoz személyi számítógép is
csatlakoztatható, ha az valamilyen Windows alapú szoftvert tartalmaz.
A számítógépes adatbázis rendszerrel az állatállomány jól áttekinthető és
ellenőrizhető, továbbá, amikor átfogó tevékenység (pl. adatelemzés) elvégzésére van szükség,
mindenféleképpen előnyben részesíthető.
A Windows platformra épülő számítógépes program tüköradatbázissal rendelkezik,
amely lehetővé teszi a személyi számítógép szétkapcsolását és a program más helyen való
futtatását. Amikor a személyi számítógépet ismét csatlakoztatjuk, akkor a processzor és a
számítógép automatikusan összehangolódik. A takarmányozást illetően a rendszer kezelni
tudja a fejőházon belüli és kívüli etetést, a borjúetetést és a sínre függesztett etetőkocsik
vezérlését. Maximum nyolc különböző kialakítású fejőház csatlakoztatható a rendszerhez:
halszálkás, parallel elredezésű, tandem, trigon vagy poligon alakú vagy rotary típusú.
-6-

A fejésponton minden funkciót (pulzálás, kehelylevétel és tejmennyiség mérés) kezel a
rendszer fejéspont-vezérlő egység segítségével. Ezenkívül az fejéspont-vezérlő még
információforrásként is szolgál a felhasználó számára.
A rendszer nyitott és rugalmas, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszer különböző
egységekkel tovább bővíthető. A rendszer tartalmazza a már kidolgozott és a jövőben
kifejlesztésre váró opciókat. A hierarhikusan elrendezett konfigurációk az alábbiak:
1. Önálló fejőrendszer
2. Önálló takarmányozó rendszer
3. Integrált fejő és takarmányozó rendszer
4. Külső személyi számítógéphez csatlakoztatott fejő és takarmányozó rendszer
UA számítógép által vezérelt telepirányítási rendszer által használt fejési jellemzők:
UTejhozam regisztrálások:
♣ Tejhozam regisztrálás
♣ Csúcsfolyási sebesség
♣ Átlagos tejfolyási sebesség
♣ Fejési időtartam tehenenként
♣ A fejési művelet időtartama
UFejőházi információk és ellenőrzése:
♣ Programozható tehénstátusz információk
♣ Programozható emlékeztető kódok
♣ Alacsony hozam riasztás
♣ Takarmányfelvétel
UTehénmozgások ellenőrzése:
♣ Válogató kapuk
♣ Fejőházi kapuk
♣ Zsúfoló kapuk
UAutomatikus fejésvezérlés:
♣ Automatikus fejőkészülék levétel
♣ Fejésvezérlés tejfolyási sebesség alapján
♣ Elektronikus pulzálás
-7-

1.2 Fejés irányítása és tejhozam regisztrálása
Mivel a fejés a tejgazdaság egyik nagyon fontos és időigényes művelete, az
informatika a gazdaság számára sok olyan lehetőséget kínál, amellyel javítható a termelési
eredmény és növelhető a fejőházban végzendő műveletek hatékonysága. Az így rendelkezésre
álló funkciók használatával lehetőség van a tejhozam növelésére, a minőség javításra, a tehén
egészségügyi állapotának feljavítására és tekintélyes munkaidő mennyiség megtakarítására.
A naponként végzett tej-hozam mérés az
egyik legfontosabb segítség a tehénállomány
pontos beszabályozásához. A számítógépes
rendszerrel ez automatikusan történik minden
egyes fejési fázisban és az adatokat a rendszer a
processzorban tárolja. Ezek az információk az
áramlási sebesség, a fejési időtartam, az alacsony
hozam riasztás stb. adatokkal együtt a telep
vezetője számára pontos és időszerű adatokat nyújtanak a tehén vagy tehéncsoport naponkénti
tejtermeléséről.
Az információkat meg lehet tekinteni a processzoron vagy pedig a személyi
számítógépen keresztül, így könnyűszerrel összehasonlítható az aktuális és az előző napi
tejhozam, valamint az utolsó hét napon lefejt tejmennyiség átlagos értéke. Ha valamelyik
tehén a vártnál kevesebb tejet ad (az előre beállított riasztási szinttől függően), akkor azt a
fejőházban elhelyezett egység automatikusan kijelzi. Ha a gazdaság vezetője ellenőrizni
szeretné, hogy történt-e valami érdekes vagy fontos az adott fejési szakaszban, akkor azt
bármikor megteheti, mivel a processzorban mindig rendelkezésére állnak az információk.
A fejési információk felhasználási területei az alábbiak (Alfa Laval Agri 1995.):
Biztosítható az intézkedések kellő időben való meghozatala.
A fejést végző személy teljesítménye kiértékelhető
Kiszámítható és kiértékelhető az egyes tehenek vagy tehéncsoportok takarmányadagja,
így a tejtermelés maximalizálható és elkerülhető a alul- vagy túltáplálás
Azonosítható az ivarzás alatt álló tehén. A kutatási eredmények szerint a reggeli
tejleadás csökkenése az ivarzás jele lehet.
-8-

Korán azonosíthatók a potenciális egészségügyi problémával küszködő tehenek a
tejhozam, a takarmányfelvétel, a csúcsfolyás mérésével. Például a ketózis betegséget a
tejtermelés fokozott csökkenése jellemezheti a tényleges diagnózis felállítása előtt.
A fejőház áteresztési teljesítménye (tehén/ kezelő személy munkaóra) 25 %-kal
növelhető. A fejési időtartam megállapítása lehetővé teszi a tehenek csoportosítását.
Az egyes teheneknél kiértékelhető a hosszú távra jellemző tejtermelés, tejhozam,
átlagos tejfolyási sebesség, takarmányfogyasztás alapján. Ezek az adatok
felhasználhatók a gazdaságos szaporítási és selejtezési döntések meghozatalára.
A számítógépes telepirányítási rendszer lehetővé teszi a tehénállomány kezelője számára,
hogy ellenőrizze a fejési szakaszokat még akkor is, ha a fejőházban egy kisegítő személy vagy
új fejő hajtja végre a műveleteket. A fejés alatt végzendő tevékenységek előre való
beprogramozásával lehetőség van tetszőleges tehén fejésének blokkolására, kezelési és
tejkiöntési utasítás kijelzésére és az egyes tehenek elkülönítésének előre való
beprogramozására.
Automatikus zsúfolókapuk, fejőházi kapuk, válogatókapuk használatával jelentősen
javítható a tehénforgalom, ami közvetlen befolyással van a fejőház áteresztő képességére. A
válogató kapuk alkalmazásával könnyűvé és hatékonnyá tehető a külön figyelmet igénylő
tehenek szétválasztása (pl. termékenyítés, patakezelés, állatorvosi kezelés stb.) A rendszer
rugalmassága lehetővé teszi a szétválasztást fejés előtt vagy akár közbeni beprogramozását is.
1.3 Takarmányozás megszervezése telepirányítási rendszer segítségével
Az ellés előtti és utáni hetekben a takarmányozásnak stratégiai fontossága van, mivel
az ebben az időszakban keletkező problémák jelentős hatással lehetnek a laktációs hozamra.
A tehén energiaigényének ellés utáni gyors növekedése fokozott takarmányfogyasztást tesz
szükségessé a magas csúcsfolyási mennyiség eléréséhez (Farm Management Pocketbook
1996.). Az informatika segítségével a gazdaság vezetője ellés előtti és utáni időszakban, a
laktáció fennmaradó részében és a szárazonállás időtartama alatt megfigyelheti és
ellenőrizheti az egyes teheneknek adagolt abrak mennyiségét és minőségét. Ilyen módon
biztosítani lehet, hogy a tehenek mindig a megfelelő energiát, fehérjét, ásványi anyagot,
vitaminokat kaphassák. Ezzel a módszerrel elérhető a takarmány hatékony kihasználása,
amely végeredményben pozitív hatással van az összes tejhozamra.
-9-

Az egyes számítógépes rendszerekben található takarmányozási funkciók több
módszert kínálnak a takarmány adagok beprogramozására, kiszámítására és szabályozására.
UA főbb jellemzők az alábbiak:
Minden egyes tehénre rögzített és előre kiszámított adag programozása
Csoportok takarmányadagjának beállítása
A takarmányadagok félautomatikus kiszámítása és előre definiált takarmányozási
táblázatok alapján
Takarmányozási riasztások riasztási és figyelmeztető lista alapján
Ellésre előkészítő és fokozatos adagnövelés/csökkentés funkciók
Ha egy tehén a vártnál kevesebbet eszik, akkor az állományért felelős személy kellő időben
tudomást szerez erről a figyelmeztető funkciókon keresztül. Ez az időben rendelkezésére álló
információ biztosítja, hogy az egészségügyi problémák korán felfedezhetőek és gyorsan lehet
reagálni a termelési veszteség, állatorvosi költség minimalizálása mellett.
A figyelmeztető és riasztási listák naponta kinyomtathatók és az abrakfogyasztás könnyen
összehasonlítható a tejhozamban mért teljesítménnyel. Ha csak abraketető rendszert
használunk, akkor a tejhozamok közvetlenül beírhatók a számítógépen keresztül. A rendszer a
tejgazdaságok számára biztosítja még az ellésre előkészítés és fokozatos adagnövelés/
csökkentés funkciókat is így könnyebbé válik a magas tápanyagtartalmú adagok elkészítése és
a takarmányozás hozamstratégiájának megfelelő beállítása.
A szabályozott takarmányozás az automatikus egyedi tejhozam méréssel együtt a
gazdálkodó számára kitűnő gazdálkodást segítő eszközöket biztosít. A rendszer által
szolgáltatott információk felhasználhatók diagnózisok elkészítésére és az azt követő
ellenőrzésre. A választott takarmányozási stratégia könnyen kiértékelhető a hozamválaszok és
a megváltozott adatok összehasonlításával. A gazdasági motiváltság biztosításához a tejhozam
növekedése nagyobb értékű vagy minimum azonos lehet a megnövelt mennyiségű abrakra
költött összeggel.
-10-

1.4 Takarmányozás kötetlen tartás esetén
A kötetlen tartású rendszerekben az abrak kiosztása a fejőházban elhelyezett
etetőállásokban és/vagy abrakadagoló egységekben történik. Minden egyes tehén saját egyedi
adagot kap. A tehenek különböző etetési csoportokba való felosztásával azok fizikailag egy
csoportként kezelhetők. Ha a takarmányozás megszervezését tekintjük, az abrakadagolás
könnyebben megvalósítható a tehenek egy egész csoportjára.
A rendszerek folyamatos minősítő algoritmust használnak, amely a takarmányt egész
napra szétosztva adagolja és megakadályozza az etetőállásokban kialakuló „csúcsforgalmi”
időszakot. Ezenkívül lehetővé teszi a tehén számára, hogy a saját magatartási rendjét kövesse.
Ez a módszer stabilizálja a bendő pH-értékét és így pozitív hatással van a bendő
egészségügyi állapotára, a takarmány hasznosítására és a tejhozamra. A takarmánykiosztó
berendezés úgy van beállítva, hogy a tehén evési sebességének megfelelő mértékben adagolja
az abrakot. Ezt a módszert „csurgató” etetésnek nevezik. Ez a funkció biztosítja, hogy nem
marad takarmány az etetővályúban, amikor a tehén elhagyja az állást és így nem ösztönzi a
teheneket arra, hogy kiszorítsák egymást az állásból.
A rendszerek intelligenciája alkalmas az egyes adag olyan módon való kiosztására,
hogy az abrak összetétele ugyanannál a tehénnél végig azonos marad. A túltáplálás elkerülése
érdekében a rendszerbe beterveztek bizonyos korlátozásokat, amelyek behatárolják hogy a
tehén a saját napi adagjának hány százalékát fogyaszthatja el.
1.5 Takarmányozás kötött tartású istállókban
Sínre függesztett etetőkocsik alkalmazhatók az abrak automatikus adagolására
maximum napi tíz alkalommal. Ez a módszer javítja a takarmány kihasználási fokát, jó
hatással van az állatok egészségügyi állapotára és pozitív hatással van az összes tejhozamra.
Az etetőkocsi minden egyes tehén számára a lehető legjobb keveréket tudja készíteni.
-11-

1.6 Borjúitató
A borjúitató berendezés automatikusan osztja ki a borjak számára a tejet
gumiszopókákon keresztül. Minden egyes borjút transzponder alapján azonosít és ennek
következtében egyenként tudja azokat kezelni. Az etetés biológiailag kifogástalan módon
történik, mintha saját anyjuk tőgyét szopnák, és az adag fokozatosan növelhető a
súlygyarapodásnak megfelelően, illetve csökkenthető, amikor elérkezett az elválasztás ideje.
Az automatizálás tejet és munkaidőt is megtakarít és biztosítja, hogy a tej mindig
rendelkezésre álljon és mindig friss, megfelelő hőmérsékletű legyen. Tekintet nélkül arra,
hogy ki gondozza a borjakat, a rendszer a borjak számára mindig a megfelelő mennyiségű
tápanyagot biztosítja. Az itatóautomata a tejpótló vízzel való keverésére, friss és savanyított
tej kezelésére is alkalmas.
1.7 A telepirányítási rendszerek alkalmazása a termékenyítésben és
tenyésztésben
A tejregisztrálás és a takarmányozás rendszerbe való beépítésével lehetőség van a
rendszerben szereplő adatok összehasonlítására., pl. az ivarzásfigyelők jelentéseivel.
A vizuális érzékeléssel, vagyis amikor a dolgozók figyelik az állatokat, az ivarzó
egyedek 50% -át tudja kiválasztani teljes biztonsággal. Ugyanis vannak úgynevezett
„csendesen ivarzó” egyedek, amely ivarzását nem lehet vizuálisan észrevenni. Ennél jobb
módszer, ha valamiféle naptár rendszerrel számoljuk az egyes egyedek ivarzási ciklusait és ez
valamint az érzékszervekkel észlelhető jelek alapján próbáljuk az állományból kiválasztani az
ivarzó egyedeket. Azonban ez a módszer, amint azt a 1. ábra is mutatja nem eléggé hatékony,
ugyanis még így is 65%-os biztonsággal választhatóak ki az állomány ivarzó egyedei. Ez a
manuális naptár rendszer kialakítása és működtetése fáradságos és időigényes módszer,
különösen ha nagy az állomány. A leghatékonyabb módja az ivarzó egyedek kiválasztásának,
mint ahogyan azt a 1. ábra is mutatja, a transzponderes számítógépes megfigyelés. A modern
technika segítségével 80%-os biztonsággal ki tudom választani az ivarzó egyedet. Ez azonban
nem jelent a gazda számára, hosszú és fáradságos munkát, ugyanis a számítógép vezeti az
ivarzási nyilvántartásokat és a transzponder – válogatókapu kombináció alkalmazásával, még
el is különíti azokat. Ezáltal időt és felesleges kiadásokat takarít meg a számítógépes rendszer
a gazdálkodók számára.
-12-

A tehén biológiája
+
+
50% 65%
80%
2
1.ábra A telepirányítás hatékonysága, érzékszervekkel és transzponderes rendszerel (forrás: DeLaval)
Az ivarzó tehén a szokásosnál valamivel kevesebb tejet ad és kevesebb takarmányt
fogyaszt. Az ilyen adatok könnyen kiértékelhetők a számítógép segítségével, mivel a
szükséges információk tárolva vannak a processzor memóriájában. A rendszer ezenkívül egy
figyelmeztető listát is előállít, amely tartalmazza az értékes, tenyésztéssel kapcsolatos
információkat:
Megtermékenyítendő tehenek
A várhatóan ivarzás előtt álló tehenek
Vemhességre ellenőrzött tehenek
A szárazonállás előtt álló tehenek
Az ellés előtt előkészítésre váró tehenek
Az esedékes ellés előtt álló tehenek
Az értékes és költséges munkaidő megtakarítása érdekében és az ivarzásmegfigyelés
további fejlesztése érdekében ivarzásmegfigyelők csatlakoztathatók a rendszerhez. A
legmodernebb rendszerek rádióhullámú összeköttetést alkalmaznak, hogy az óránként
összegyűjtse az aktivitással kapcsolatos információkat. A naponként végzett gyakori
leolvasások a beépített programozható szűrővel együtt biztosítják, hogy a gazda megfelelő
időben megkapja az információkat a termékenyítés megtervezéséhez és a tehenek fejési
-13-

műszak előtti elkülönítéséhez. Ezek az együttes előnyök jelentős hatással vannak a
tehenészeti telepre jellemző ellési időközre és az általános jövedelmezőségre.
Az információs rendszer az állatállománnyal foglalkozó gazda számára az alábbi
adatokat szolgáltatja:
Aktivitás
Várható ivarzási dátum
Egyéni takarmányfogyasztás
Egyéni tejhozam alakulása
Az informatika segítségével pontosan kiválasztható az adott egyed optimális
termékenyítési időtartama, amely egyéb módszerrel nehézkes és pontatlan eredményre
vezetne. A 2 ábra jól szemlélteti a tehenek ivarzási szakaszait és az ivarzási görbe azon
szakaszát, amikor a legoptimálisabb a termékenyítés, ebben az időpontban a legnagyobb a
valószínűsége, hogy életképes borjat hozzon az anya a világra. Ennek az időpontnak a
kiválasztásában segít a számítógépes telepirányító rendszer.
Az ivarzás szakaszai:
Előivarzás
Álló ivarzás
Utóivarzás
Ovuláció
Optimális
Termékenyítési idő
Jó Legjobb Jó
Legfogékonyab
szakasz
Vérzés
18
1 nap
6 – 12 ó
0 5 10 15 20 25 30
óra
6
2. ábra A tehén ivarzásának szakaszai (forrás: DeLaval)
-14-

T
1.8 Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségének javítása
Az informatikai rendszer a tejhozam regisztrálással, aktivitás méréssel és egyéni
abrakadagolással a tejgazdaság számára kiváló eszközt biztosít az állomány egészségügyi
állapotának nyomonkövetéséhez. A tejtermelésben és az anyagcserében tapasztalható
zavarok, amelyek rendszerint egészségügyi problémát jeleznek, könnyen és korán
felfedezhetők a naponta előállított nyilvántartások alapján. A processzor riasztási listát készít
azokról az tehenekről, amelyek nem fogyasztották el a napi adagot. A takarmányozási
információk összeasonlíthatók a tejhozamokkal és a kézi megfigyelésekkel, így a diagnózis
felállítása egyszerűbbé válik. Ezzel a módszerrel csökkenthető az a kockázat, hogy a tejhozam
csökkenni fog, ami kevesebb bevételt jelent, valamint az állatorvosi kezelésekre és a
gyógyszervásárlásra fordított költségeket is maga után vonja.
A tőgy megfelelő egészségügyi állapotának biztosításához, ami egyben csökkenti a
tőgygyulladás előfordulási kockázatát is, a modern rendszer tejfolyási sebesség alapján
szabályozott fejési módszert alkalmaz elektronikusan vezérelt pulzátorokkal és automatikus
fejőkészülék levétellel együtt. A fejés első másodperceiben és a fejés végén a tejfolyás
sebessége csökken. A rendszer a fejés elején és végén a tejfolyási sebességet folyamatosan
méri a vákuumszint és a pulzálási frekvencia beszabályozásához. Ennek eredménye az
alacsony sebességű tejfolyási szakaszban a tőgyek kímélése.
Ma már hazánkban is szinte minden tehenészeti telepen ún. Duo-Vac, azaz kétszintű
vákuum-berendezést alkalmaznak. Ez azért előnyös, mert a nagy munkateljesítményre való
törekvés miatt a fejést előkészítő munkákat nehéz maradéktalanul elvégezni. A fejés kezdetén
alkalmazott alacsony vákuumszint mintegy előmasszázst ad a tőgynek, valamint a fejés
befejezésekor szinte teljesen kiküszöböli a tőgygyulladások kialakulásának egyik fő
tényezőjét, az ún. vakfejést (Simon, 2000.).
-15-

1.9 Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító
Rendszer(ENAR)
Az ENAR az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerek rövidítése, amely
meghatározott állatfajok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló) teljes körű és egységes elvek
szerint felépített nyilvántartását jelenti az Európai Uniós és a hazai jogszabályok alapján
(Agro Napló 2003/11.).
T1.9.1 Gazda- és ügyfél-regisztrációT
A gazdák számára az új rendszer a jelenlegi többszörös adat-bejelentési
kötelezettségnek és a különböző mezőgazdasági azonosítók alkalmazásának megszűnését
jelenti. Biztosítja az „egyablakos” ügyintézést és információszolgáltatást. Az ügyfélregisztráció
bevezetését követően nem kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet
(OMMI) központi adatbázisa felé az állattartással kapcsolatos nyilvántartásokhoz külön
adatszolgáltatást teljesíteni a személyi és cégadatokra vonatkozóan. Az OMMI tehát az új
rendszerben csak a tenyészetekkel és az állattartással kapcsolatos adatokat tartja nyilván. Az
ehhez kötődő bizonylatokon a regisztrációs szám megadásával automatikusan minden
bejelentett adat biztosított lesz.
T1.9.2 Bizonylatok T
A gazdáknak csak az ügyfél-regisztrációs bizonylatokat kell alkalmazni. A
vállalkozási és személyi adatok bejelentésére, illetve az adatok módosítására egységes
bizonylatok szolgálnak. Minden személy és cég csak egyszer kerül be a nyilvántartásba. Az
egységes bizonylatokon azonban minden mezőgazdasági szereplőnek csak a betöltött
szerepéhez szükséges adatokat kell kitöltenie. Ez például azt jelenti, hogy egy állattartónak,
aki nem kíván támogatást igénybe venni, nem kell megadnia a pénzügyi elszámolásokhoz
szükséges adatokat (pl.: adóigazgatási jelet, bankszámlaszámot).
Mint a példából is látszik, az egységes bizonylatok alkalmazása nem azt jelenti, hogy a
megadandó adatok köre is egységes. Az egységes nyilvántartásban is csak azoknak az
adatoknak kell szerepelniük, amelyek a gazda által igényelt szolgáltatásokhoz szükségesek.
-16-

U
T1.9.3 ÜgyfélszolgálatT
Az ügyintézés gyorsabb lesz az ENAR alkalmazásával, hiszen az egységes
bizonylatok feldolgozását követően „azonnal” élő lesz a bejelentés, és így mind a
támogatások kezeléséhez, mind az állattartással kapcsolatos további ügyintézés az aktuális
adatok ismeretében történik. Ez azt is jelenti, hogy egy címváltozás bejelentését követően
automatikusan a megadott címre történik minden további postázás, illetve egy új elérési
telefonszám megadásával ezen keresztül lehet kapcsolatot teremteni a gazdával.
T1.9.4 ENAR-ba való bejelentkezésT
A gazdák bejelentési kötelezettségének egyszerűsítése miatt az OMMI ENAR és
Tenyészet Információs Rendszerében már nyilvántartott gazdáknak nem kell bejelentkezési
bizonylatokat kitölteniük. A nyilvántartott adatokról hitelesítő bizonylatokat kapnak a gazdák,
amelyek alapján lehetőségük lesz az adatokat ellenőrizni, kiegészíteni és az aláírásukkal
hitelesíteni. A hitelesített bizonylatok visszaküldését követően automatikusan bejelentett
ügyfélnek minősül a gazda, elkészül számára a regisztrációs igazolás. Az igazoláson
feltüntetett regisztrációs szám lesz valamennyi bizonylaton az azonosító száma.
-17-

2. A RISKA telepirányítási rendszer a gyakorlatban
2.1 Több mint 10 év tapasztalata
Magyarország egyik legnépszerűbb telepirányító
rendszere a Riska-program. Elterjedtsége is utal hasznosságára,
országszerte mintegy 300-350 helyen használják a szarvasmarhatenyésztésben
(Mán 2003.).
Az elmúlt 14 év nem csak a szarvasmarha tenyésztésben,
hanem a számítástechnikában is nagy változásokat hozott. Ezen
időszak összes tapasztalatát testesíti meg az új RISKA
számítógépes program. Az első RISKA 1989-ben indult el.
Jelenleg jóval több, mint 300 a felhasználó telepek száma és létszámuk jelenleg is nő. A
fejlesztését jelentősen segítette, hogy a készítők maguk is gyakorlott állattenyésztési
szakemberek (állatorvosok, telepvezetők, törzstenyésztők, teleptulajdonosok), akik maguk is
rendszeres tesztelők.
2.2 Építő kapcsolat
Jelentős mérföldkő volt 1997 májusában az Állattenyésztési Teljesítmény Vizsgáló
Kft. és a SYSTO Kft. között létrejött együttműködési szerződés. Ennek keretében minden ÁT
Kft. Központban kitelepített RISKA verzió működik.
Több, mint 100 telepnek szolgáltat szaporodásbiológiai, sejtszám, laktációs
összesítők, ellés, apasztás, termékenyítés, selejtezés, apaállatok témakörben reflektor listákat
a havi ellenőrző fejési adatokkal együtt a napi munkák segítéséhez. Az ÁT Kft. és a SYSTO
Kft. szakemberei közösen végzik az újonnan induló gazdaságoknál a Területi Központban
leválogatott alapadatok telepítését, így csak az utolsó ellenőrző fejésig leválogatott adatbázist
kell tovább vezetni a telepi szakembereknek (Riska Telepirányítási Rendszer 2003).
-18-

2.3 Magas fokú alkalmasság
A program magas fokú alkalmasságát legjobban az a tény bizonyítja, hogy a
üzemeltetők között megtalálható az egy és több telepes, több ezer tehenes óriásgazdaságok,
valamint 50-70 egyedszámú családi farmok is. Ez köszönhető a RISKA könnyen kezelhető
menü-rendszerének, egyénre szabható felhasználói felületének, telepi igényhez
paraméterezhető beállításainak, öntanuló adatfelviteli rendszerének. A RISKA 32
rendszert WINDOWS (win9x\ME\NT\2000\XP) környezetben használják különálló, vagy
hálózatokban üzemelő gépeken ún. text, vagy grafikus menürendszerrel kívánság szerint. Az
új program követi a Teljesítményvizsgálati Kódex szabályait, az ÁT Kft., és az OMMI-OSZA
feldolgozási rendszeréhez igazítva. Adatot szolgáltat és adatot fogad mágneslemezen,
közvetlen modemes kapcsolattal, valamint az Interneten (Pl.: Holstein - Fríz Tenyésztők
Egyesülete küllemi bírálat, Holstein Globál Index adatai, OMMI-OSZA szarvasmarha ENAR
jelentés, ÁT Kft. havi ellenőrző fejési és tenyésztési adatok kölcsönös forgalma).
2.4 Széleskörű kommunikáció
A RISKA-hoz külön kommunikációs program tartozik, amely azon túl, hogy az ÁT
Kft. Workabout típusú számítógépéről átveszi a befejési adatokat, a saját Workabouttal, vagy
Psion Organiserrel rendelkező üzemeknél a kisgépeknek tenyésztési adatokat ad át a
növendék és tehén állományról, így segítve az inszeminátorok, állatorvosok munkáját.
Ezenkívül elvégzi a mérlegelési adatok gyűjtését és átadását a központi számítógépnek,
ezáltal sokkal könnyebbé válik a telep életében az egyik legfáradságosabb munka elvégzése: a
növendékek havi mérlegelése. Így biztosított hogy az adatok a tehenek és a növendékek
között kint is azonnal rendelkezésre álljanak.
Amely gazdaságban van transzpanderes azonosítás, ott használják a programcsoport
processzoros kommunikációt végző részét, az AFIKIM, ALFA LAVAL (ALPRO),
BOUMATIC, CHRISTENSEN, FULLWOOD (Crystal), GASCOIGNE MELOTTE
(GM3000) rendszerekhez. A RISKA ezeknek a processzoroknak tenyésztési adatokat ad át
(pl.: csoportszám, ellés, termékenyítés, születési idő, új felvitel, kikerülés, válogatás stb.) és
termelési adatot ad vissza (pl.: napi tejtermelés, vezetőképesség, fejési sebesség, súlymérés,
ivarzásjelző rendszer stb.) Ezáltal a legtökéletesebb, legegyszerűbb és legtöbb információt
adó rendszert tudnak üzemeltetni, amelynek a feladata a tehén vagy növendék egyed tökéletes
-19-

nyomon követése a lehető legnagyobb hatékonysággal. Az eredményes gazdálkodás
érdekében így minden egyes egyedből a legkevesebb gyógyszerköltség, leggazdaságosabb
takarmányozás mellett a létező maximumot lehet kihozni.
2.5 Fő modul a tenyésztési program
A programrendszer fő modulja, a tenyésztési program. Része a tehénállomány
nyilvántartó, amely a telepi alapnyilvántartásból gyűjti a származási, termelési, tenyésztési
adatokat, tárolja a szaporodásbiológiai tőgy, láb, anyagcsere forgalmi és egyéb kezeléseket. A
folyamatosan felvitt adatokból a program eseménynaptárt készít, ahol a tehén összes adata
időrendi sorrendben áttekinthető. A szakmai összefüggések és folyamatok mélyen
leprogramozottak, ezért a visszakapott információk nagyon jól és biztonságosan használhatók
a mindennapi munkában (pl.: szaporodásbiológiai, tőgyegészségügyi munka vezetése,
csoportosítás, várható ellés, apasztás, tehénselejtezés, párosítás stb.). Így válik lehetővé a
tenyésztési és termelési adatok, gazdaságossági mutatók állandó követése, összegzése,
eloszlások, összefüggések vizsgálata (pl.: termékenyítési index, produktivitás,
szervizperiódus, két ellés közti idő, 305 napos laktáció, várható termelés stb.). A program 20
rokonsági szintig keres anyai nagyanyai hátteret követve értékes tehéncsaládok gyűjtése
során. Az adatállomány kezelése és áttekinthetősége garancia a kötetlen tehenészetekbe a
tehén egyediségének a megőrzésére.
2.6 Üsző a jövő nemzedéke
A növendéknyilvántartó rendszer a tenyészüszők életkora, súlya, termékenyítései,
kezelései, anyai háttere ismeretében céltudatosan segíti a szelektálást és adatszolgáltatást
annak érdekében, hogy a legértékesebb egyedek legoptimálisabb időben, a legkevesebb
költséggel kerüljenek a tehénállomány pótlására. A gyűjtött adatokból könnyen elkészíthető a
szaporulati napló, a mérlegelési jegyzék, az értékesítések elszámolása, a bikaborjú eladás, a
kiadott marhalevelek nyomon követése stb.
-20-

2.7 Értékes apaállatok
Az apaállat nyilvántartó a tenyésztésre használt bikák adatait dolgozza fel. Összesíti a
lányok számát, értékelést ad a felhasznált spermáról, összegyűjti a született üsző és bikaborjak
számát, könnyű, nehéz ellésre ad információt stb. Kigyűjti a lányok eredményeit (első,
maximum, átlag, utolsó laktáció adatait). Két ősi soron teljes pedigrét ad. Anyai, nagyanyai
hátteret követ, a küllemi bírálatokat feldolgozza, kiértékeli, a tenyészpárosítást segíti rokon
elemzéssel, adatszolgáltatást ad az egyedi párosításhoz stb.
2.8 Gyors genetikai előrehaladás
Az embrió nyilvántartó elvégzi a mosások és ültetések adminisztrációs munkáit,
biztosítja donorok, recipiensek, embriók nyomon követését. Az embriózással kapcsolatos
összes adatot tárolja és segíti a kiértékelésüket. A program ezen része teljesen egyedülálló
megoldásokat tartalmaz.
2.9 Pontos elszámolás
Állatállomány változás nyilvántartása a háttérben automatikusan végzi a korcsoportok
súly és létszámváltozását a könyvelés szabályainak megfelelően. A tenyésztési adatokat
figyelve minden nap rögzíti a napi létszámot, bekorosbítást, vásárlást, kikorosbítást, eladást,
kényszervágást, elhullást stb. Tárolja a nyitó-, záró-, átlaglétszámot, a napi-, havi
súlygyarapodást, takarmányozási napot stb.
2.10 Fontos kiegészítő nyilvántartások
A kiegészítő nyilvántartások modulja gyűjti a dolgozók napi munkáit, elkészíti a
munkalapot és az úgynevezett nyers telepi munkabért, havonta vezeti a munkakörökre
kifizetett összeget, elvégzi ezeknek a kiértékelését. Egy készletező program üzemeltetésével
gyűjti a telepen felhasznált fogyóeszközöket (spermát, takarmányt, alkatrészeket,
üzemanyagot stb.). A felhasználásról szintén részletes elszámolást ad (pl.: darab, súly, forint,
-21-

cikk, szállító, költségviselő). Gyógyszer, termékenyítő anyag felhasználás, marhalevél
nyilvántartás és krotália elszámolás külön is ellenőrzést kapott. A tejelszámolás
(tejházszámadás) elvégzi a tejtermelés és az eladás szerinti összegzést, grafikusan mutatja a
tendencia változást, összesítést készít a könyvelés számára . Elvégzi a kvóta jelentő készítését
és a kvóta felhasználását is figyeli.
2.11 Hatékonyság a mindennapokban
A RISKA program nagyon sok táblázatos és grafikonos megoldást tartalmaz, az
információk és adatok hatékonyabb kiértékelését segítve pl.: napi tehén, növendék istállók
elszámolási táblázata, létszám, szaporodásbiológiai állapot, tejtermelés, sejtszám, életkor,
súly, termékenyítések, havi ellés stb. Speciális sejtszám kiértékelő táblázatok, sejtszám kép
listák, grafikonok, reflektor listák a várható eseményekre, apasztás, várható ellés napi, havi,
éves bontásba, külön üszőkre, tehenekre, vemhességi bírálat, meddőségi vizsgálat, selejtezés.
A szaporodásbiológiai adatokat havi, éves bontásba külön tehenekre, növendékekre,
apaállatokra, inszeminátorokra, szaporodásbiológiai beavatkozásokra összesíti és kiértékeli.
Egyedülállóan figyeli egy speciális "kezelések naptárjában" a szaporodásbiológiai kezeléseket
követő termékenyítések eredményességét.
Külön modul végzi a tehenek várható termelésének előrejelzését, a laktáció
lefutásának nyomon követését (állományra és egyedre lebontva), segítve az elkövetkező
hónapok, évek tejmennyiségének megtervezését. A program sok-sok lehetőséget tartalmaz a
szarvasmarhatartás munkáiban előforduló feladatok segítésére pl.: csoportosítási-, párosítási
program, csoportos súlymérés, vakcinázás, kezelés, TER napló, ENAR bejelentő, HACCP
kezelési napló, adatok átadása telepek között, adatok összehasonlítása és korrigálása az ÁT
Kft. adataival, gyógyszer-katalógus, digitális képtár, tehén család kigyűjtés, speciális
üszőeladási lista, üsző-, tehéntenyésztési napló, takarmányoptimalizáló program stb.
Szinte lehetetlen a teljesség igényével leírni, hogy mennyi segítséget tartalmaz és
munkát végez el a program a gyakorlati szakemberek számára. A naponta szükséges
információk lekérdezését egy átfogó paraméteres listázó program szolgálja ki. Egyéni
elképzelés szerint, tetszőleges listákat lehet összeállítani (sorrend, összegzés, eredmények
kiszámoltatása, eloszlás készítése). A gyakran használt automatikusan működő listákat el
lehet tárolni. A listák segítségével könnyen lehet az állományról információkat gyűjteni
különböző kiértékelésekhez (pl.: tetszőleges időszak tőgyegészségügyi, szaporodásbiológiai,
-22-

tejtermelési, sejtszám adatok). Az elkészített listákat, táblázatokat, grafikonokat jól használják
a telepi szakemberek. A kigyűjtött adatokból könnyen meghatározhatóak a telep termelési,
tenyésztési paraméterei. A programrendszert jellemző információ bőség korlátlan
lehetőségeket nyújt a szarvasmarhát az átlagosnál jobban szerető, igényes szakembereknek, az
állományuk jobb megismerésében és további fejlesztésében. (Riska Telepirányítási
Rendszer 2003.)
2.12 Intenzív fejlesztés
A RISKA telepirányítási rendszer nyitott, minden alkalmazási követelménynek
megfelel, jelenleg is dinamikusan fejlesztik, adatmegjelenítése látványos, igen szemléletes,
logikailag jól felépített, hosszú évek üzemi tapasztalatit tükrözi.
2.13 RISKA az Interneten
Internet eléréssel rendelkező partnereknek a SYSTO Kft. ingyenes levelező szerver
szolgáltatást nyújt. Minden partnerük saját E-mail címet (HTUtelep@riska.huUTH) kap. Ennek célja,
hogy telepek adatot tudjanak szolgáltatni és fogadni más szervezetektől (OMMI szarvasmarha
ENAR, ÁT Kft., HFTE). A RISKA saját honlapján sok érdekes információ található: pl. keres
kínál rovat, társüzemek legérdekesebb, legizgalmasabb szakmai tapasztalatai, tippek-trükkök,
megoldások, fotó sorozatok gazdaságokról stb... Hasznos linkek gyűjteményében
kapcsolódni lehet más internetes információt szolgáltató cégek, intézmények felé (pl.: Tej
Terméktanács, kereskedelmi cégek, spermaforgalmazók, fejőgépgyártók, takarmányozási
cégek stb.).
A Win Riska programba működő ENAR jelentő modul az adatbázisból leválogatja a
született borjak adatait és a beépített belső levelező program segítségével közvetlenül a
kimenő levelek kiszolgálója SMTP meghívásával küldi az OMMI Országos Szarvasmarha
Adatbázisába (HTUenar@ommi.huUTH) a bejelentést. Ez lényegesen leegyszerűsíti, pontossá teszi, és
nagymértékben felgyorsítja az adatszolgáltatást az üzem és az OSZA között, ezáltal
lerövidítve a bejelentési időt és biztosítva a marhalevél gyors üzembe érkezését. Lényeges és
fontos az OSZA és a telepi adatbázis folyamatos egyeztetése. Az üzem kérésre E-mail-hez
csatolva egyed leltár állományt kap az országos adatbázisból, egyeztetés céljából. A Riska
elvégzi a két adatbázis összehasonlítását, és listát készít a különbségekről megjelölve, hogy
-23-

hol van eltérés. Pl. országos adatbázisba él az egyed, telepi nyilvántartás szerint nem. Ez a
funkció biztosítja a telepi és az országos adatok naprakész állapotát, ami az Európai Uniós
elvárásoknak is megfelel.
Nagyon fontos a tehenészetek számára az ÁT Kft. adatfeldolgozása és a saját
adatbázisuk közötti internetes kapcsolat. Minden termelés irányítási munka alapja a havi
ellenőrző fejés adatai tej kg, zsír %, fehérje %, tej cukor %, karbamid. Ezeknek az adatoknak
a segítségével a program kiértékeléseket készít, laktációs adatokat számol, adatot ad
csoportosításhoz, selejtezéshez és egyéb nagyon fontos tenyésztési döntésekhez kap
információs támogatást a gazdaság vezetése.
Tenyésztési munka irányítását a Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesülete és a gazdaság
közötti internetes kapcsolat segíti (HTUoffice@holstein.huUTH). Párosítási munka nélkülözhetetlen
információja a tehenek küllemi bírálata. A HFTE szakemberei által végzett hivatalos bírálati
adatokat visszakapva az adatbázisba bemásolva a nőivarú állomány tenyéssz értékével
Holstein Globál Index (HGI) -vel együtt kiértékelések készíthetők kiválaszthatók a
tenyésztési szempontból legértékesebb egyedek.
-24-

U3. Az ALPRO rendszer elemei
3.1 Pocesszor
A processzor az ALPRO rendszer szíve, egy
komputerizált eszköz, mely minden kiválasztott
tehénről tárolja az információt. Ugyanakkor a digitális
naptárként is működik, továbbá a processzor ellenőrzés
alatt tartja a takarmányozást, fejést és a tehénforgalmat.
Az ALPRO processzor az összes szükséges szoftverrel
együtt kerül leszállításra. Kiválaszthatja azt a
konfigurációt, amely legjobban illeszkedik igényeihez: fejés, takarmányozás vagy mindkettő,
tenyésznaptárral és rendszerellenőrző funkciókkal együtt.
Az ALPRO processzort speciálisan arra fejlesztették ki, hogy gyorsan, könnyen
megtanulható és használható legyen. Tervezésnél nagy hangsúlyt fektettek az alkalmazási,
felhasználási terület jellegzetes körülményeire: éjjel-nappal egész évben bekapcsolt
állapotban az istállói környezetben. A rendszer jobb áttekintéséhez a processzor összeköthető
az ALPRO Windows számítógépes programmal is.
3.2 ALPRO Windows
Az ALPRO Windows a processzor kiegészítőjeként ajánlott, egy speciálisan tervezett
ALPRO program PC-re. Az ALPRO Windows grafikus képei megjelennek a számítógép
képernyőjén, ezáltal az információk jól áttekinthetővé válnak. Pl. bármikor hozzáférhető
minden egyes tehén utóbbi évre vonatkozó termelési adatai, vagy megnézhető, hogy a
laktáció mely szakaszában van egy adott tehén és így könnyedén nyomon lehet követni a
termékenyítés várható időpontját vagy más tenyésztési tevékenység idejét.
-25-

Alpro Windows
• Választás a listából
• Beépített modullisták
•Kiterjedt felépítés
• Kiemel, áttesz és lerak
17
3. ábra A DeLaval ALPRO Windows program felhasználói felülete
Mint azt a 3. ábra is jól mutatja, az ALPRO Windows felhasználói felülete könnyen
áttekinthető és mindenre kiterjedő részletességgel mutatja be az állomány aktuális állapotát.
Használata egyszerű és a felhasználó által igényelt adatok az adatbázisból könnyedén
lekérhetőek. A gazdálkodó a beépítet listákon kívül igényének megfelelően készíthet saját
listát is. A saját listájához igényelt adatokat egyszerűen drag and drop (áttesz és lerak) módon
áthúzza a listába és ezáltal alakíthatja a saját igényeinek megfelelően.
3.3 MPC vezérlőegység
Az MPC felügyeli a tejfolyás által vezérelt fejést
TM
( DuovacP
P
), a pulzációt, a kehelylevételt, a tejmérést, a
tehénforgalmat és a fejőházi abrakolást. Ha van processzorra,
akkor információs terminálként is működtetheti az MPC-t
lekérheti a tehenek számát, tejhozamot, hogy kell vagy nem kell
fejni az adott tehenet, stb.
"Riska" például, ha antibiotikumot kap, akkor az MPC blokkolja a rendszert amint a
tehén belép a fejőházba, és figyelmeztet arra, hogy az állat tejét elkülönítve kell lefejni.
Ha válogató kapu is van, az MPC-vel ellenőrizhetők és könnyen elkülöníthetők azok a
tehenek, melyek megkülönbözetett figyelmet érdemelnek. Az MPC szintén gyors és könnyen
-26-

megtanulható, használható egység: néhány óra tanulás után az összes funkció kezelésében
otthonossá válik.
3.4 FLOMASTER PRO tejmérő
A FloMaster Pro tejmérő feladata a tej folyamatos mérése. Ez
az egyedülálló technika teszi a FloMaster Pro tejmérőt nagyon
pontossá. A tejmérő érzékelten a légbuborékra vagy a habosodásra,
továbbá kalibrálása is egyszerű. Ha inkább alapfunkcióval kívánja a
rendszer kiépítését kezdeni, van egy egyszerűbb tejfolyás érzékelő egység is. Ez nem méri a
tejet, de az MPC-vel együtt biztosítja a fejéskor a tejáramlás ellenőrzését és az automatikus
kehelylevételt.
3.5 Automatikus azonosító transzponder
A tehenekre vonatkozó igen nagy számú termelési adat
gyűjtése, tárolása, feldolgozása csak úgy gépesíthető, ha a
teheneket külön-külön is fel lehet ismerni (Simon 2000). A
transzponder az állatok elektronikus azonosítója, amely
közvetlenül tudatja az ALPRO rendszerrel hogy pl. itt "Bimbó"
jön. Az azonosítást követően a rendszer rögzíti mennyi tejet
adott le az állat, ellenőrzi a tej mennyiségét valamint azt, hogy a tehén megkapta-e a
megfelelő mennyiségű és fajtájú abrakot vagy ásványi kiegészítőt.
3.6 Etetőállás
AZ ALPRO rendszer alkalmazásával elkerülheti a
helytelen takarmányozást. A rendszer biztosítja azt, hogy
minden állat pontosan azt a mennyiséget és takarmányfajtát
kapja meg amit minden etetéskor meg kell kapnia. Az
ALPRO rendszer egyidejűleg nyolc különböző takarmányt
képes kezelni. Minden etetőállásnak legfeljebb négy kiosztó
motorja lehet a koncentrátum és az ásványi anyagok
megfelelő keverékének kiadagolására. Az abrak kiadagolása olyan ütemben történik, amelyen
-27-

sebességgel az állat eszik, így lecsökken annak a veszélye, hogy a kiosztott abrakot egy másik
tehén szerezze meg. (DeLaval 2003. Prof.takarmányozás)
Ha "Bimbó" nem eszi meg a napi adagját, a maradék átvihető a következő napra.
Mindig pontosan tudhatja, hogy az egyes állatok mennyit fogyasztottak, és eltérés esetén a
három különböző takarmányozási figyelmeztetés egyike jelez. Ennek alapján megteheti a
szükséges lépéseket amilyen gyorsan csak tudja, ellenőrizheti, hogy miért nem ette meg az
állat az összes abrakot. Az állatok bármikor hozzáférhetnek az abrakadagjukhoz, ezért
viselkedésük nyugodttá, természetessé válik. Átlagosan ez napi 7-15 látogatást jelent az
etetőállásnál.
Tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy a tehenek komfortérzete jobb, amikor
saját maguk szabhatják meg táplálkozási ritmusukat, elkerülve az etetőállás körüli
stresszhatásokat és az állatok tömörülését (Alfa Laval Agri 1999).
3.7 Borjúetető állás
Az ALPRO rendszer borjúetető állása
mentesíti Önt a nehéz fizikai munka alól és a
rugalmatlan munkaidőtől. A rendszer rögzíti a
borjú fogyasztását és gondoskodik az etetéshez
kapcsolódó funkciókról. Az ALPRO-val történő
takarmányozás a borjak teljes körű ellenőrzését
jelenti, így minden állat megkapja a szükséges
tej vagy koncentrátum mennyiséget, ezáltal a
rendszer optimalizálja a borjak növekedését. A
borjúitató automata mint egy "tejbár"
automatikusan összekeveri a tejpótlót vízzel, így az előre beprogramozott tejadatot mindig a
megfelelő keverési arányban és hőmérsékleten kapja meg a borjú.
Az ALPRO rendszer olyan etetőállással is képes kommunikálni, ami koncentrátumot
adagol a borjak részére. Használatával felgyorsítható a borjak kérődzésének kifejlődése és
elkerülhetők a visszaesések a testtömeg gyarapodásban az elválasztás körüli időszakban -
mindez fontos költségmegtakarító tényező.
-28-

3.8 Etetőkocsi a kötött tartásban
Az ALPRO rendszer etetőkocsijával való etetés
időtakarékos, csökkenti az etetés költségeit és növeli a
tejtermelést. A rendszer a tehetnek természetes viselkedési
szokásain alapul, pl. napi többszöri, kevés táplálék felvétele.
Azok a tehenek, melyek a nap folyamán etetési idejüket
elnyújthatják, jobban érzik magukat és több tejet adnak. Az
ALPRO rendszerű etetőkocsival megoldható az akár napi tíz alkalommal történő etetés is.
Az etetőkocsi teljesen automatizált. Az ALPRO processzor vezérli, a kocsi az
etetővályú mentén felfüggesztett sínen fut és minden tehénnél megáll kiadagolva a
koncentrátum és ásványi anyagok pontos mennyiségét. A legeltetési időszak alatt is lehet az
etetőkocsit használni, ilyenkor transzponder segítségével azonosítják a teheneket.
3.9 Válogatókapu
Kötetlen tartású rendszerben időt és munkát takaríthat
meg a válogatókapuk alkalmazásával. Automatikusan elkülöníti
azokat az állatokat, melyeket termékenyíteni kell vagy bármi
más speciális kezelésre szorulnak. Megtakarítható a nyaklefogó
alkalmazása és ezzel a kezelésre szoruló állatoknak tisztább
környezetet teremthet.
3.10 Aktivitásmérő
Az aktivitásmérő segít az ivarzás megállapításában
és a termékenyítés pontos időpontjának meghatározásában.
Ez az egység a tehén nyakán a transzponder mellé van
felerősítve. Költségtakarékossági megfontolásból az
aktivitásmérő szükség szerint áthelyezhető egy másik tehén
nyakára, sőt üszőkön is használható, melyek még nem
viselnek transzpondert és nem kell azokat áthajtani a
fejőházon sem. Az adatgyűjtés, adatelemzés és adattovábbítás különleges technikai
megoldásai révén folyamatos és megbízható információkhoz juthat.
-29-

U
Alpro Windows
Figyelmeztető jel
Aktivitás történeti adatbázis:
19
4.ábra Az ALPRO rendszer aktivitási görbéje
A 4.ábrán a 870-es, esetünkben „Bimbó” nevezetű tehén aktivitási ábrája látható az
ALPRO rendszer megjelenítésének tükrében. A programablakban jól látható az
aktivitástörténeti adatbázis alapján kirajzolódó aktivitási görbe, és a rendszer által generált
figyelmeztető jelzés, hogy termékenyíteni kell az állatot. Bal oldalt látható Activity Index
által jelzett három kereszt is mutatja, hogy elérkezett az optimális termékenyítési idő,
valamint a görbe erőteljes emelkedéséből is látható. A rendszer az állat egyéni aktivitását
viszonyítja a csoport átlagának aktivitásához, melyet az aktivitási görbe alatti szürke területe
mutatja. Ez azért nagy jelentőségű, mert ha például a teljes csoportot felhajtják a fejéshez,
akkor minden egyed aktivitása meg nő és nem jelenti ez azt, hogy a teljes csoport ivarzik.
Esetünkben csak a „Bimbó” aktivitása nőtt meg, ezért valószínű, hogy ez az egyed ivarzik, és
fel kell készülnünk a termékenyítésére.
3.11 A jövő lehetőségei
Bár az ALPRO rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, a napjainkban vásárolt
rendszer a jövőben is felhasználható marad. A rendszer összes alkotóelemét úgy tervezték,
hogy a jövőben is kompatíbilis maradjon. Így egy jelenlegi beruházás - amennyire csak lehet
javítható a felmerülő újabb igényeknek megfelelően, amennyiben az új funkciók
rendelkezésre állnak.
-30-

4. A szarvasmarha-ágazat ökonómiai vonatkozásai
4.1 Az ágazat helyzete
Szakmaikörökben ismert, hogy az 1980-as évek végén, a rendszerváltást megelőzően a
hazai tehenészetek meghatározó részében milyen biológiai kapacitásokkal és milyen műszaki
feltételekkel termelték fő terméküket, a tejet. A magyar mezőgazdaságban időközben
bekövetkezett főleg tulajdoni és strukturális változások nem hagyták érintetlenül ezeket az
üzemeket sem. A rendszerváltozást követő három-négy éves bizonytalanság és az időközben
átalakult piac kíméletlensége bár igen sok felesleges veszteséggel, elvégezte a maga
szelekcióját. A szakmailag jó kezekben lévő (jól menedzselt) telepek talpon maradtak sőt még
javultak is, az ide nem sorolhatók pedig vagy már felszámolásra kerültek, vagy sorsuk még
kétséges.
Közben elkezdtek szaporodni a kisüzemi tehenészetek (nem számítva ezek közé azokat a
nem főfoglalkozású tehéntartókat, akik csak néhány tehenet tartanak és tejfeleslegeiket saját
kiméréssel értékesítik) nagyobbrészt a felszámolt nagyüzemi tehenészetek állományainak
szétosztásával, vagy áron aluli kényszerértékesítésével. Ezek egyrészt szakmailag és
anyagilag megalapozott egyéni illetve családi vállalkozásokként, másrészt pedig ezek nélküli
úgynevezett kényszervállalkozásokként jöttek létre. Megfelelő védőháló hiányában a piac
kíméletlensége ma még a kisebb magántehenészeteket érthetően jobban szelektálja, mint a
nagyobbakat, különösen a tejminőség és az ezzel egyre szorosabban összefüggő rentabilitás
tekintetében (Munkácsi 1997).
A szarvasmarha tenyésztés hazánk mezőgazdaságának egyik fontos ágazata, termékei
mind a belső fogyasztói, mind az exportban értékesíthető árualapok előállításában
nélkülözhetetlenek. A szarvasmarha állomány mérete hazánkban 1950-2001. évek adatai
alapján:
1. táblázat: Szarvasmarha tenyészállomány változása hazánkban 1986-2001
Évek
Összes
szarvasmarha
(ezer egyed)
Tehén
(ezer egyed)
1986-1990. 1690 658
1991-1995. 1083 468
1996-2000. 878 405
2000. 805 380
2001. 783 368
Forrás: KSH kiadványok, 1950-2001
-31-

Az adatok a szarvasmarha- ezen belül a tehénállomány rendkívül erőteljes csökkenését
mutatják, amely a kilencvenes évek után aggasztónak tekinthető.
A hazai tejtermelés tömegének és fajlagos hozamainak változásáról 1971-
2000.években a 2.táblázat nyújt áttekintést. Az 1970-es években megkezdődött tenyésztési
program eredményeként az 1971-1975-ös évek fajlagos hozama az 1986-1990-es évekre
csaknem megduplázódott, és a 2,7 milliárd liter tejet megközelítően 300 ezerrel kevesebb
tehénnel állítottuk elő. A tehénállomány megváltozott genotípusa megfelelő biológiai
alapokat jelentett a tejtermelés növelésére (Magda 2003).
2. táblázat: Tejtermelés változása 1970-2001
Fajlagos
Évek Tej összesen (millió hozam
liter)
(l/tehén/év)
1971-1975 1974 2492
1976-1980 2344 3346
1981-1985 2631 4710
1986-1990 2748 4851
1991-1995 2094 4716
1996-2000 1947 4720
2001 2100 5108
Forrás: KSH kiadványok, 1950-2001
4.2 A szarvasmarha ágazat eszközigénye
A szarvasmarha tenyésztés, különösen a tejhasznosítási iránya valamennyi
állattenyésztése ágazat közül a leginkább eszközigényes.
Nemzetgazdasági szinten elvégzett számítások szerint a tej- és vágómarha
előállításban lekötött eszközállomány összetétele a következőkkel jellemezhető (Magda
2003.):
‣ Állatállomány értéke 33-35 %
‣ Építmény jellegű eszközállomány 32-33%
‣ Termelést közvetlenül szolgáló gépek 18-20 %
‣ Takarmányalap 15-20 %
A 3.táblázat jól reprezentálja egy társas vállalkozás jövedelemviszonyait, melyben
képet kaphatunk a hozam nagyságáról, egy egyedre vetítve. (5 902). Továbbá az árbevétel,
termelési érték, jövedelem nagyságát is megtudhatjuk 1999-re vetítve. Ezekből az adatokból
-32-

kiszámítható az egy liter tejre jutó jövedelem, ami 9,31 Ft/liter. Valamint a 100 Ft termelési
költségre jutó jövedelem, ami 17,83 Ft. Ezek az adatok azért fontosak, mert a gazdálkodó
ezek alapján ítéli meg egy technológia hasznosságát és ezek alapján lehet mérni a
hatékonyságát is. Ha például az új technika által javul a takarmány felhasználás és csökken a
pazarlás, akkor a 100 Ft termelési költségre jutó jövedelem is javulni fog, ugyanis kevesebb a
költségem, ezáltal az árbevételem fog emelkedni. Összefoglalva, ha a számítógépes
telepirányító rendszer csökkenteni tudja csak néhány százalékkal a költségeimet, akkor a
beruházás értéke néhány éven belül megtérülhet és a profitom is emelkedhet.
3. táblázat: A tejtermelés jövedelemviszonyai 1999-ben a társas vállalkozásokban
Megnevezés Mértékegység 1999
Hozam l/egyed 5 902
Árbevétel Ft/tehén 332 025
Termelési érték Ft/tehén 363 160
Jövedelem Ft/tehén 54 874
Főbb mutatók
Egy l tejre jutó jövedelem Ft/liter 9,31
100 Ft term. ktg-re jutó jövedelem Ft 17,83
Forrás: KSH kiadványok, 1999.
-33-

U5. Az ALPRO rendszer által biztosított gazdasági előnyök
Az ALPRO processzorban tárolt adatok értékes, gazdasági események
megfigyeléséhez felhasználható információkat nyújtanak. Lehetőséget adnak a folyamatos
fejlesztésekre és a jövedelmezőség növelésére.
Az ALPRO Windows telepirányítási programmal állománya többféle szempont szerint
tetszőlegesen kiválasztott időpontokban is folyamatosan értékelhetővé válik (Boldizsár 2003.
október).
Több tanulmány megállapította, hogy az ALPRO rendszerrel működő telepeken
jelentős mértékű pozitív hatást tapasztaltak a tehenészet üzemeltetése során. A főbb előnyök
az alábbi pontokban összegezhetők (DeLaval 2003):
Tejhozamok jelentős növekedése
Az abrakok hatékonyabb gazdaságosabb felhasználása
Megtakarított munkaidő
Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségének javulása
Tökéletesebb szaporodás
A tehén biológiája és ALPRO
Aktivitás kezdete
ALPRO kezdés idő
10
5.ábra Az aktivitási görbe és az ivarzás érzékelése az ALPRO rendszerrel.
-34-

A legnagyobb gazdasági előnyt hozó funkciója a programnak az ivarzásmegfigyelő
rendszer, amit az 5.ábra szemléltet. A rendszer ezen adatok alapján készíti előrejelzéseit és
elemzéseit. A felhasználónak a teljes ivarzási görbe kirajzolásán túl jelzi, ha valami jelentős
változás történt az állat életében.
Az ALPRO rendszer által biztosított előnyök többnyire a műveletek nagy számának
automatizálásából, a tökéletesebb ellenőrzésből és a jobb döntéstámogatásból erednek. A
rendszer segít a vezetőnek az esetleges problémák korai felismerésében, a döntések
végrehajtásában és a végrehajtott intézkedések adásainak megfigyelésében. A végső
döntéshozatal azonban még mindig a vezetőtől függ.
6.ábra A tehén egyedi ivarzásfigyelő rendszere
A rendszer egyszerű és áttekinthető kezelőfelülete biztosítja, hogy a döntéshozó az
állatról minden lényeges információt egy ablakban lásson. A grafikus megjelenítés segíti az
adatok szemléltetését, mint ahogyan azt a 6. ábra is jól mutatja. Ezáltal a gazdálkodó első
ránézésre is felismeri, hogy ez a tehén ivarzik, ugyanis az aktivitása eltér a csoportja áltag
aktivitásától. (melyet a szürke terület reprezentál a 6. ábrán)
-35-

5.1 Minden állat teljeskörű ellenőrzésével lehetővé válik a költségek
csökkentése
‣ Csökkentett költségek és a tehenek képességeinek jobb kihasználása eredményezik
‣ Egyedi fejés és takarmányozás által növekvő hozamok elérése, az állat komfort
érzetének javulásával. Az állat egyedi étrendjének kialakítását segíti az „Etetés menü”
felhasználóbarát felülete, ahol előre definiált takarmányokból állíthatjuk össze az egyed
számára legmegfelelőbbet. (7.ábra)
7. ábra: Az állat egyedi értendje
‣ Rövidebb munkaidő és megnövekedett tejtermelés jelentős befolyással bír a nyereség
növelésénél azáltal, hogy csökkenti költségeinket és növeli a bevételt.
5.2 A megfelelően etetett állat a gazdaság nyereségességét növeli
‣ Fajlagos (1 liter tejre vonatkoztatott) abrakköltség csökken, azáltal, hogy a
rendszer az állat számára optimális adagot juttatja ki a felesleges
abrakkiadagolás mellőzésével.
‣ Megnövekedett laktációs termelés növeli az egyedenként leadott tej
mennyiségét, miközben nem kell plusz ráfordítást alkalmaznunk.
‣ A tehenek jobb kondíciója és stresszmentes környezete elősegíti a magasabb
hozamokat.
-36-

5.3 Az időmegtakarítás pénzt jelent
‣ A rendszer lehetővé teszi az állatok teljeskörű ellenőrzését, így sokkal
gyorsabban juthat a gazdálkodó helyes döntésekhez, amelyek minimálisra
csökkenthetik a termelési veszteségeket.
‣ Csökkentett bérköltségek: az ALPRO rendszer használatával lecsökken a
fejésre, etetésre, termékenyítésre és csoportosításra fordított munkaidő.
‣ Egy ösztönző, modern rendszer, amellyel azonnali visszajelzést lehet kapni az
elvégzett munkaóráról, ezáltal inspirálja a dolgozókat a még jobb
munkateljesítmény elérésére.
5.4 Sikeres termékenyítéssel magasabb jövedelemhez juthat
‣ Költségmegtakarítás lehetőségét kínálja a rendszer, a sikeres termékenyítések
nagyobb számával, ezáltal több utód születhet és bevételek is emelkedhetnek.
‣ Minden egyed tenyésztésének teljeskörű ellenőrzésével lehetővé válik a jobb
tenyésztési eredmények elérése.
‣ Minden tehén termelőképességének teljes kihasználását hordozza magában a
technológia alkalmazása.
5.5 Az ALPRO rendszer optimalizálja a tejtermelést
‣ A szokásosnál kevesebb tejet termelő tehenek problémái gyorsan megoldhatók,
azáltal, hogy a rendszerbe épített riasztó a probléma észlelésekor azonnal
megszólal. A „figyelmeztető listából” a gondozó rögtön láthatja, hogy melyik
egyed a problémás és miért. A 8.ábrán látható, hogy probléma lehet, ha kicsi a
hozam, vagy ha először ivarzó egyedről van szó. A termékenyítés
figyelmeztető jelzése, főleg az inszeminátori munkákra figyelmezteti a
rendszer kezelőjét.
-37-

8.ábra: Az állomány egészére vonatkozó figyelmeztető lista
‣ Az optimális takarmányozás kialakítása érdekében új módszerekkel
kisérletezhet a telep szakmai vezetője, aminek eredménye a több tej terelése. A
lehetőségek kiprópálásában óriási előny, az azonnali visszajelzés lehetősége.
‣ Munkaidő megtakarítás, főleg az adminisztrációs munkák terén és a
megfigyeléskor jelentkezik.
A rendszer által nyújtott gazdasági előnyök talán legfontosabbja az aktivitásmérés,
mely 85% -os ivarzásbiztonságot nyújt. Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy minél előbb
történik a termékenyítés, annál valószínűbb a vehem elérése. Ennek az eredménye gazdasági
szempontból:
csökken a spermafelhasználás, ami a költségeket csökkenti
csökkenő két ellés közti idő, ami a bevételeket növelő tényező
Az aktivitási szint csökkenése Uállategészségügyi szempontbólU is jelentős, ugyanis
betegséget jelezhet előre. Az időben kezelt állat gyógyszerköltsége jelentős mértékben
kevesebb, mint a klinikai kezelések tekintetében. Továbbá a termeléskiesés is jelentős
mértékben elhúzódhat a klinikai esetekben, ami a tej által nyújtott gazdasági haszontól fosztja
meg a gazdaságot. Ezért lehet mondani, hogy a hosszan elhúzódó betegségek sokszoros
költséget jelentenek és bevételkiesést. Ugyanis az állatot takarmányozni kell, miközben a
tejtermelése visszaesik, gyógyszerrel kell kezelni, és a termelt tejet sem lehet értékesíteni,
ezáltal a megsemmisítés költsége is jelentkezik. Vagyis a betegségmegelőzés szempontjából
-38-

ismételten a költségeket csökkenti a számítógépes irányítás és érzékelés. A 9.ábra egy
egészséges egyet potenciális tejtermelését hasonlítja össze egy olyan egyedével, ahol
valamilyen tejtermelés csökkenésére ható betegség történt. Az első esetben a betegséget a
számítógépes megfigyeléssel korán észlelhettük, melynek hatására a tejtermelés időlegesen
lecsökken a betegség miatt, de pár napos kezelés után a tejhozam visszatér a potenciális
szintre a laktáció során. Az utóbbi esetben, amikor nem vesszük észre a betegséget időben és
ezáltal elhúzódik a tejhozam csökkenése hetekre, esetleg hónapokra is beletelik, mire visszaáll
az állat termelése a normális szintre. Ez utóbbi esetben a klinikai kezelés már jelentős
költségekkel jár és a termeléskiesés is meghatározó lehet.
Tejhozam
900
800
700
600
500
400
300
200
100
0
Potenciális teljes
tejtermelés
Tejtermeléscsökkenés
korai korrekcióval
Tejtermeléscsökkenés
korai korrekció nélkül
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Idő
Forrás: Aranykalász MG.Szövetkezet, Mezőkeresztes 2004.
9.ábra : A tejtermelés optimalizálása az ALPRO rendszer segítségével
A tehénnaptár-rendszernél a számítógép számolja a tehén termékenyítési ciklusait és
ezáltal állapítja meg az ivarzás időpontját, de ez nem pontos és megbízható, ezért ezt
összeveti az ivarzásmegfigyelő rendszerrel és ha a két időpont pontosan fedi egymást, akkor
100% -os biztonsággal ivarzik az egyed. A 10 ábrán az ALPRO tenyésztési naptára látható. A
naptárból leolvasható, hogy adott (78-as) egyed termelési ciklusának mely fázisában van
jelenleg. (Jelen példánkban ez elapasztás fázisában)
-39-

10.ábra: Az ALPRO tenyésztési naptára
A rendszer a lefejt tej minőségét és mennyiségét egyedileg minden tehénnél
folyamatosan nyilvántartja. Méri a szomatikus sejtszámot, ezáltal a tehén kondícióváltozását
már akkor észre lehet venni, mikor ennek még vizuálisan megfigyelhető jelei még nem
mutatkoznak. A magas szomatikus sejtszám következménye a tőgygyulladás lehet, amely 50-
70% -os tejcsökkenést eredményezhet, valamint gyógyszeres kezelést von maga után.
A lefejt tej regisztrációját szemlélhetjük meg a következő 11. ábrán. Látható, hogy az
adott 55-ös egyed a mai nap folyamán mennyi tejet adott. Továbbá nyomonkövethető az ezen
a héten leadott tej mennyisége, valamint az eben az évben leadott tejnek a mennyisége havi
bontásban. Az adatbázisban nemcsak a tej mennyiségét, hanem a legfontosabb minőségi
paramétereket is rögzíthetjük.
11.ábra: Az egyed tejtermelésre vonatkozó ablak
-40-

Közvetlen gazdasági előnyként jelentkezik az előzőek összegződése, vagyis a
tejhozamok mennyiségének a növekedése, valamint az állatok kondíciójának a javulása
és az elhullások csökkenése, ami szintén bevételnövelő tényezője a gazdaságnak.
Munkaszervezés tekintetében a rendszer a fejési időket regisztrálja és ezáltal
pontos információkat nyújt, hogy az egyes tehenek hány perc alatt adták le a tejet. Ha egy
lassan tejelő tehén van a csoportba, akkor az a fejőházban az egész csoport tejleadási
sebességét meghatározza. Ha minden csoportból kivesszük az ilyen egyedeket és külön
csoportba tesszük őket, akkor a fejés összes időtartama akár egy órával is lerövidülhet, ami a
fejős és a felhajtók munkaóráinak számát csökkenti, valamint az energiaköltségeket is
csökkenti.
Fejési idő egy csoportban
Tehénlétszám
9
7
5
3
1
0 2 4 6 8 10 12
Fejési idő (perc)
12.ábra Fejési idő egy csoportban.
Forrás: Aranykalász Mg. Szövetkezet Mezőkereszes (1995)
További gazdasági előny, hogy az adminisztrációs idő is jelentősen lecsökken. A
gyors számítógépes irányítás könnyebb és gyorsabb kereshetőséget, ellenőrizhetőséget
biztosít, az áttekinthető keretprogram és a részletes adatbázis segítségével .
-41-

Összefoglalás, összegzés
A hatékony gazdálkodás és a költségcsökkentés hatékony megvalósításához a
legmegfelelőbb eszköz a számítógépes telepirányító rendszerek lehetnek. A számítógép
rögzíti a tehenek adatait, melyek kézi adatbevitele nehézkes és időigényes munka lenne. Az új
irányítás hatására az állat komfortérzete kerül a középpontba, és ez lehetővé teszi az állatok
természetes viselkedését anélkül, hogy a felhasználó veszítene az ellenőrzés és hatékonyság
folytonosságából. Megszűnik például a megadott időpontokban történő etetések miatti
„csúcsidő”, melyek mozgalmassága stresszeli az állatokat. A rendszer nyomonköveti a
problémákat és tájékoztatja a gazdát arról illetve a folyamatos tejtermeléshez elengedhetetlen
időszerű tevékenységekről. A rendszer rögzíti , hogy a tehén leadta-e az elvárt tejmennyiséget
vagy szükség van további beavatkozásra. Az informatika használatával elérhető előnyök a
munkaidő és költség megtakarítás, tejtermelés lehetőségeinek jobb kihasználása, mindezek
olyan pozitív hatások, melyek segítenek a nyereség növelésében.
Dolgozatom első részében megismertük a fejéstechnológiai számítógépes rendszereket
általánosságban. Az általuk használt és mért adatokat, továbbá ismertetni fontosságukat és
gazdaságosságukat a tejelő szarvasmarhatelepeken. A funkciók felsorolásán túl az
állattenyésztési jelentőségük bemutatása is jelentős szerepet kapott. A rendszerek által
egyedileg nyilvántartott adatok továbbítását a hatósági rendszereknek. A fejezet végén
röviden áttekintettük a legfontosabb hatósági nyilvántartások egyikét az ENAR-t, vagyis az
állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert.
A következő részben a hazai fejlesztésű rendszer előnyeit és hasznosságát ismerhettük
meg, a RISKA-programot, melyet a hazai telepek igényeihez igazítottak és nélkülözhetetlen
segítséget nyújt a telepvezetőknek a hatékony telepirányításhoz, az adminisztrációhoz
valamint a kötelező adatszolgáltatáshoz, pédául az ENAR felé. Továbbá a fordítóprogramok
segítségével egyedülálló módon kommunikál a fejőházi rendszerek többségével. Ezáltal
integrálódik a teljes telep irányítási rendszerébe és egy jobb döntéshozatal felé irányítja a
gazdálkodókat.
A következő részben egy svéd cég rendszerét ismerhettük meg az ALPRO
telepirányítási rendszert, amelyet a DeLaval, a világ legnagyobb fejőberendezéseket gyártó
vállalata fejlesztett ki. A rendszer elemeinek a bemutatásával szemléltettem a hasznosságát és
a tehenészeti telepek számára elengedhetetlen szükségességét. Az ALPRO integrált
telepirányítási rendszer alkalmazásával teljes mértékben ellenőrizhető a fejés, etetés és
-42-

tenyésztés folyamata, s a rendszer széles körben alkalmazható minden típusú fejőházban. Az
újfajta azonosítórendszer segítségével pontos statisztika jeleníthető meg a fejőházi aknában
történő fejés hatékonyságáról. A processzorral lehetővé válik egyfajta válogatókapu rendszer
alkalmazása is, mellyel többféle feltétel szerint több területre lehet a kijelölt teheneket
elkülöníteni.
Az ALPRO Windows telepirányítási programmal az állomány többféle szempont
szerint tetszőlegesen kiválasztott időpontokban is folyamatosan értékelhetővé válik. A teljes
fejési, etetési, tenyésztési és állatorvosi adattár segít a legjobb döntések meghozatalában.
Minden egyes tehénhez hozzárendelhető egy történeti adatbázis, így részletes adatokat lehet
visszakeresni minden tehénről. A Windows –os felület segítségével az állatok termelési
mutatóit különböző görbékkel lehet bemutatni, az igényeknek megfelelően bármilyen lista és
görbe előállítható az adatbázis és a rendszer használatával.
Az ALPRO rendszer felhasználójaként szisztematikusan nyomon lehet követni az
állomány egészségügyi állapotát. Egyedi, történeti adatállomány ad információt a
betegségekről, kezelésekről és selejtezésekről.
A fejésenként mért pontos tejhozam adatok rögzítésével a program alkalmazásával
akár 30 napra visszamenőleg is elemezni lehet a fejési adatokat. Az adatok elemzésében és
szemléltetésében segít a grafikus felület, továbbá a bevitt tejzsír és tejfehérje adatok szintén
megjeleníthetőek grafikusan.
A bikaleltár a telepen termékenyítésre használt bikák nyilvántartására szolgál. A leltár
mutatja az aktuális spermaadag készletet, az elhasznált készletet és a költséget bikára vetítve.
A fejlett tehénnaptár segítségével a termékenyítések pontosan elvégezhetők. A tehénnaptár és
az aktivitásmérő integrációjával az ivarzásmegfigyelés hatékonyabbá és megbízhatóbbá válik,
továbbá a termékenyítések pontos időpontjait könnyen, gyorsan lehet meghatározni.
A program további jelentős gyakorlati haszna a számos beépített automatikus
riasztásban és a nagykapacitású kimutatáskészítő menüben rejlik. A rendszer automatikusan
riaszt a kis tejhozamú teheneknél, valamint az aktuális kezelések, ivarzások, termékenyítések
esetén.
Munkám során bemutattam a mezőkeresztesi Aranykalász Mg. Szövetkezet által
érzékelt legfontosabb gazdasági előnyöket a telepirányítási rendszerrel kapcsolatban. A
rendszer által nyújtott költségcsökkentő hatásokat és bevételnövelő tényezőket, mely által a
régióban szinte egyedülálló tudott hatékonyan termelni és fejlődni. A telepen jelenleg is
folynak beruházások és fejlesztések. S talán az informatika rohamos fejlődésével együtt a
tejtermelés gazdaságossága is jelentősen javulni fog.
-43-

IRODALOM
Agro Napló 2003/11: Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító
Rendszer (ENAR), HTUhttp://agronaplo.huUTH
Alfa Laval Agri 1995. : Efficient Milking
Alfa Laval Agri 1999.: ALPRO Rendszer, A tejtermelés ellenőrzés jövedelmezőbb
módja,
Boldizsár Péter 2003 április.: Holstein Fríz Magazin XI évf. 2. szám: Egy
folyamatosan megújuló telepirányítási rendszer: az ALPRO
Boldizsár Péter 2003. október: Holstein Fríz XI évf. 5.szám: Még hatékonyabb
telepirányítás az új ALPRO 6.4 rendszerrel
Böök, K.J. 1997. : Economic Consequences of Using the ALPRO System
A case Study of a Computer-based Production and Control System, Swedish
University of africultural Sciences
DeLaval 2003. Professzionális takarmányozás, Budaörs
DeLaval 2003.: Professzionális telepirányítás, Budaörs
Dr Magda Sándor 2003.: Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája, Szaktudás
Kiadó Ház Budapest,
Farm Management Pocketbook 1996. : 27th Edition. Nix,J., Wye Collage Press
Giles and Stansfield 1980.: Farmer as Manager, Harper Collins Publishers UK
magyarországi tejtermelő telepről (Tanulmány)
Mán Orsolya 2003. : Magyar fejlesztésű telepirányító rendszerek, Agrárgazdasági
Magazin 2003, II. évf. 2. szám
Munkácsi László-Patkós István 1997.: Szakmai megállapítások néhány
Riska Telepirányítási rendszer (HTUhttp://www.riska.huUTH)
Simon Ferenc- Szita Géza-Merényi Imre 2000.:Tőgyegészség és tehéntejminőség
Mezőgazda Kiadó, Budapest
-44-