AVOP Észak-Magyarország - Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Balaton
Mézkamra
Kormos László
Elnyert támogatás: 7 650 000 Ft
Kormos László Balaton községben lakik, de
amikor virágzanak a fák, méheivel együtt
vándorol az országban. Ehhez, mármint a
mozgás megkönnyítéséhez használta fel az
AVOP támogatást. Jól jött a pénz, de magát
a pályázatot túlbonyolítottnak, túlságosan
macerásnak tartotta.
– Mindenekelőtt kérem, mondja el, mit jelent
a fészek mézkamrás konténeres
méhészet!
– A fészek mézkamrás kifejezés egy kaptártípust
jelent, amelyből 60-60 darab van
beépítve egy konténerbe.
– A pályázat előtt miben laktak a méhek
– Gyalogkaptárakban, amelyek a földön
voltak. Most is van még ilyen, de már nem
jellemző. Az egészet úgy kell elképzelni,
hogy a méhes ház lábakon áll, aminek alá
tudok tolatni a teherautóval. Akkor a lábakat leengedem, és a szálloda szállításra kész, a méhész elindulhat vándorolni.
– Maradjunk a hasonlatnál: a „szállodában” mennyien laknak
– 280 családot teleltem be az idén. Százhússzal vándorlok, a többi tartalék, erősítés. Végül is az egészet azért csináltam,
hogy segítség nélkül elboldoguljak. A méheket csak éjszaka szabad utaztatni, s nem nagyon lehet találni embert, aki ezt
tartósan vállalná.
– Mennyire szorgosak a méhei
– Jó évben 60-70 mázsa a termés; sajnos, az idén csak 40 körül jött össze.
– Ennek mi az oka
– A nagy hőség, a szárazság. Olyan keveset gyűjtöttek össze egy-egy alkalommal, hogy sajnáltam a méheket 8 kiló mézért
dolgozni. A mezőgazdaság időjárásfüggő, egyik év nem olyan, mint a másik.
– A méhészek egyébként elosztják egymás közt, hogy merre mennek, hol táboroznak le
– Vannak bejáratott helyeink, de ha mondjuk kivágták a megszokott akácost, szedjük a sátorfánkat, és megyünk tovább.
Én akácmézért többnyire Debrecen környékére vagy Lajosmizsére járok.
– Mindig egyedül
– Ha nagyon kell, a család besegít, de félnek a méhektől.
– Ön mióta méhészkedik
– Az első családot vagy tíz éve vettem, egy ideig hobbiszinten foglalkoztam vele, s csak nemrég kapcsoltam rá. Egyébként
egy forgácsolóműhelyem van, de elment a kedvem, mert az nehéz volt alkalmazottakkal boldogulni. A méhekkel könnyebb:
nekik nem kell elmagyarázni, mi a feladat, oda viszem őket, ahol virág van, és végzik a dolgukat.
– Sokat lehet olvasni-hallani arról, hogy a külföldről behozott olcsó, de gyengébb minőségű méz nagy konkurenciát jelent
a termelőknek.
– Én ettől nem félek. Szerintem minél több kínai meg argentin mézet hoznak be, annál több kell a mienkből, hogy fel
tudják azokat javítani. A gond inkább az, hogy a kereskedők ránk, kicsikre is ráerőltetik az unióban kiharcolt alacsony
árakat.
– Összefogás, érdekvédelem
– Voltak és vannak próbálkozások, de nem látom még a szövetkezés hasznát. A magánzóktól is ugyanannyi mézet vesznek,
mint tőlük, csak a szövetkezetben több emberrel kell mindent egyeztetni. Én úgy látom: ha az embernek van annyi tartaléka,
hogy kivárjon novemberig-decemberig, jobb áron tudja eladni a mézet.
– Hová kerül az, amit ön megtermel
– A magyar méhészek a többszörösét termelik annak, ami itthon elfogy: külföldre megy a méz nagyobb része.
– A méz népszerűsítése, a fogyasztás növelése érdekében nem kellene közösen tenni
– Szó van arról, hogy a magyar, természetes eredetű mézet zárjeggyel látják el, hogy meg lehessen különböztetni
a minőséget. Majd meglátjuk, milyen eredménnyel jár.
– Nem lehetne a magyar mézzel egységesen fellépni a külföldi piacon Léteznek különbségek a tájegységek között
– Nem nagyon. De nem erről van szó. A külföldi cégek képviselői itt vannak Magyarországon. Sajnálatos módon a hozott
mézüket a tetszetős magyar akácmézzel fel tudják javítani. Ezért keresett az akácméz, pedig a dohány- vagy
a gesztenyeméznek sokkal jobb az íze és az aromája.
8