A Balaton Régió északi részén és hozzá kapcsolódóan a Kis ...

ÉLŐVILÁG - ÉLŐ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
A Balaton Régió északi részén és hozzá kapcsolódóan a Kis-Balaton a Magyarország
természeti értékekben különösen gazdag tájegysége. Ez a gazdagság jórészt abból ered, hogy
az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja az
országban egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban
találkozik egymással, s e találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak,
növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt erősen mozaikos elrendeződésben. Ez a
peremhegyvonulat azért is nevezetes, mert a jégkorszak alatt a délies lejtőkön számos növényés
állatfaj izolálódva itt önálló, endemikus fajjá fejlődött, ezek a csak Magyarországon
található fajok ma is jellemzik ezt a vidéket.
Tovább szinesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy két nagy flóratartomány - a pannóniai és
a nyugat-balkáni - találkozik itt és számos délies flóraelem a Földközi-tenger felöl terjedve a
Balaton-felvidéki hegyeken éri el területének északi határát.
Mindezek az okok egy szinte páratlanul gazdag flóra kialakulásához vezettek. A Régió
területén 10 fokozottan védett növényfajt találtak meg a hazai 48-ból (cifra kankalin, lisztes
kankalin, cselling, légybangó, poszméhbangó, pókbangó, mocsári kardvirág, adriai
sallangvirág, tátorján, gyapjas gyűszűvirág). Ezeken kívül kb. 200 védett növényfaj található
meg a területen.
A zonális vegetáció mellett igen jelentős a szerepe a lokális víz- és talajviszonyoktól függő
növényzetnek, élőhelyeknek is. A Balaton-felvidékkel szervesen összefüggő Kis-Balaton
nádrengetege és Európa-hírű madárvilága, a Balaton szegélyének gazdag hínárnövényzete,
nádasa még tovább gazdagítja a védendő értékeket. Az azonális növényzeti típusok közül
külön kiemelendők a lápok, láprétek, amelyek jégkori maradványnövényeket, unikális
botanikai és zoológiai ritkaságokat őriznek.
Balaton
Ez a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, a parti és a feltöltődő részein nádasokkal és
síklápokkal keretezett sekély tómedence értékes növény- és állatvilággal rendelkezik. Az
alábbi élőhelyek különböztethetők meg: nyílt víz, fenék, nádas és vízpart, éles határ azonban
köztük nem vonható. A nyílt vízi életközösségekre a plankton-szervezetek a legjellemzőbbek.
Egyesek aljzaton, mások a nádszálak bevonatán, kövek, műtárgyak felületén élnek. A tó
üledékéből és vízéből leírt fajok, illetve taxonok száma algákból eléri az 1400-t (pl.:
fecskemoszat, vörösmoszat, fonalas kékalga). A vízben gyakoriak a különböző
hínártársulások, hínarasok. Elterjedtebb fajaik pl. a bojtos békalencse, a rucaöröm, a
békaliliom, a kanadai átokhínár. A tó parti zónájában az elmúlt évezredek alatt változó
nagyságú és változatos fajösszetételű nádasok (sásokkal, gyékényfélékkel) alakultak ki,
amelyek a különböző emberi beavatkozások - pl. lecsapolások miatt - hol kisebb, hol nagyobb
területtel bírtak. A tó nádasainak összterülete manapság nem éri el 1100 hektárt, de a
nádasoknak mégis jelentős a természet- és környezetvédelmi, a tájképi és gazdasági szerepe
(pl. a szárazföld és víz határán un. szegélytársulás alakul ki; fontos élőhely (növény, madár,
hüllő, kétéltű, stb.); fontos táplálkozóhely; jó „partvédő mű”: véd a hullámzástól, széltől,
elhabolás ellen; a szárazföld felöl jó „biofilter”: a szárazföld felöli stresszek ellen,
megközelítés ellen véd, az eutrofizálódás sebességét csökkenti, a nád gazdaságilag
értékesíthető stb.). A part menti még természetes állapotúnak tekinthető területeken,

nádasokban védett növények is élnek. Ezek közül feltétlenül említést érdemel a gázló, a lápi
boglárka és különböző orchidea-fajok jelenléte.
A Balaton állatvilága is nagyon gazdag, a mai ismeretek szerint a tóban és közvetlen
környezetében mintegy 1360 állatfaj él. Mikroszkópikus méretű állatkák tömegesen fordulnak
elő a vízben – állati vagy zooplanktont alkotva (kerekesférgek, levéllábú- evezőlábú rákok).
Az iszapos fenék jellegzetes tagjai a különböző puhatestűek (pl. tavi- és festőkagyló) és
férgek. A tó és öbleinek rovarfajai közül kiemelhető néhány védett szitakötő: pl. a nádi acsa, a
lápi acsa és az útszéli szitakötő. A szitakötő ragadozó lárvája fejlődése során vizibolhát,
halivadékot, békaporontyot fogyaszt. A vízfelszín lakója a molnárka. A bogarak közül a
feketejegyű nádfutó jelent különösen nagy értéket. A Balatonban mintegy 41 halfaj ismert. A
leghíresebb közülük a fogassüllő, amely a köves tófenéken érzi jól magát. Jellemző halfajok
továbbá a ponty, a csuka, a garda, a harcsa, a dévérkeszeg. A meder és a parti zóna jelentős
számú kétéltűnek és hüllőnek is otthont jelent (pl. vöröshasú unka, levelibéka, kockás sikló,
mocsári teknős, stb.). Kevesek előtt ismert a tény, hogy a Kis-Balaton mellett Balaton is a
Ramsari Egyezmény védelmét élvezi a téli időszakban. (Ez az Egyezmény a nemzetközi
jelentőségű vadvizek védelmével foglalkozik.) Ez az oltalom nem véletlen, hiszen mintegy
200 madárfajnak jelent költő- és táplálkozóhelyet a Balaton továbbá a vonulási időszakban és
télen pihenőhelyet (pl. tőkés réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, stb.). A nádvilág jellemző
fajai a nádi poszáta és a „szúnyogirtó” nádi rigó. A magas partok falába vájja odúját a
gyurgyalag és a parti fecske. A gémfélék közül a szürke gém gyakori madár, vörös gém és a
kanalas gém ritkán látható. A tó illetve nádasai az emlősök számára is fontos élőhelyet
jelentenek egészen az apró gerinctelenekre vadászó cickányoktól, a halat zsákmányoló vidrán
át, a víz felett csapongva repülő-vadászó denevérekig.
A RÉGIÓ TERMÉSZETVÉDELME, VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK RENDSZERE
A természetvédelem helyzetét, adottságait, múltját meghatározó fontosabb tényezők:
• A hazai idegenforgalom egyik legvonzóbb területe és célpontja is a Balaton és annak
térsége. Az idelátogató turistákat, üdülővendégeket nem csak a fürdési lehetőség, hanem a
Balaton tágabb környezetében található változatos Balaton-felvidéki táj, az itt
megtalálható műemlékek, kultúrtörténeti értékek, de nem utolsó sorban a természeti
értékek sokasága és változatossága is vonzza.
• A Balaton közvetlen parti sávja ma már teljesen beépült művi környezet, mely a
természetvédelem szempontjából érdektelen. A mértéktelen beépítés és idegenforgalmi
fejlesztések eredménye az a tény, hogy a vízminőség és a természetvédelem
szempontjából egyaránt fontos vízparti nád, sás és gyepterületek egy jelentős része
napjainkra kipusztult. A még meglévő, mozaikszerűen elhelyezkedő természetes
vegetációjú területek felértékelődtek, további megőrzésük, esetenként helyreállításuk is
fontos feladat. A Vízügyi Igazgatóság által elkészített nádas felmérés eredményei azt
igazolják, hogy 1984. és 1993. között a nádasok területe 83 hektárral csökkent. Emellett I.
osztályú nádasok területe is lényegesen lecsökkent. Mivel a vízparti területek
sérülékenyek, veszélyeztetettek, a NP-i koncepció részét képezi a ma még
természetvédelmi oltalom alatt nem álló vízparti terület védetté nyilvánítása. Hasonló
megfontolásból került jogi védelem alá a Tihanyi TK részeként a Bozsai-öböl 1990-ben,
1992-ben a csopaki Kerekedi-öböl területe is. A Tihanyi TK bővítése során 93 ha

vízfelület is védett lett. Ma is ez az egyetlen balatoni vízfelület, amely jogi védettséget
élvez.
• A parti sáv beépítése mellett felértékelődnek az ún. "háttérterületek", amelyek a
partvonaltól távolabb fekszenek, viszonylagos eredetiségüket jobban megőrizték. Az itt
található településeken az idegenforgalom hatása már kevésbé érződik, gyakran a korábbi
faluképek sokkal jobban megőrizték, mint más tájegységek falvai. Ilyenek például a Kálimedence
népi építészeti értékekben gazdag kistelepülései (Salföld, Kékkút, Köveskál,
Mindszentkálla, Szentbékkálla stb.). Ma már aktív tevékenység folyik e települések
természeti értékeinek megőrzésére.
• A térség ökológiai állapota szempontjából még ma is jelentős a korábbi karsztvízkiemelés
hatása. Ennek kedvezőtlen kihatása nem csak a Tapolcai-medencében, hanem
távolabbi térségekben is jelentkezett (például Hévízi tó).
• A Balaton-felvidéket kedvezőtlenül érintette a több évtizeden keresztül folytatott felszíni
bányászati tevékenység. A bazalt kitermelés a vulkáni tanúhegyek szinte mindegyikét
érintette. A hazai természetvédelem kiemelkedő eredménye volt a Badacsony-hegyi
bazaltbányászat leállítása 1961-ben és a tájvédelmi körzet létrehozása 1965-ben. A
felszíni bányászat sebhelyeit az erdőgazdaság által végzett áldozatos fásítási tevékenység
sem tudta teljesen eltüntetni. A Balaton-felvidék más térségeiben erős kő- és
murvakitermelés folyt és folyik részben ma is (Keszthelyi-hegység). Az emberi kapzsiság
áldozatai lettek a Káli-medencében található kőtengerek is. Kővágóörs mellett
gyakorlatilag eltüntették a keleti kőhátat és a nyugati kőhát egy részét is. A még
megmaradt értékes földtani képződmények területét az OKTH elnöke 1984-ben védelem
alá helyezte, állami tulajdonba kerületek, az ásványvagyonból is kiiktatták őket. A MÁFI
Területi Szolgálata elvégezte a felszíni bányák számbavételét. A felmérésükben kb. 120
bánya (működő és felhagyott) szerepelt a Balaton-felvidéken, ezek nagy részén a
rekultiváció elvégzése elmaradt. Ennek megvalósítását környezetvédelmi,
természetvédelmi-tájvédelmi és idegenforgalmi szempontból egyaránt végtelenül fontos.
• A megalakult Nemzeti Park területén a természetvédelem hazai viszonylatban jelentős
múlttal rendelkezik, jellemző a lakosság érdeklődése, érzékenysége a természetvédelem
problémái iránt. Jellemző a múltra, hogy több neves szakember (nemcsak
természetvédelmi) ismerte fel a térség értékes természeti területeit és ezek megmentése
érdekében eredményes munkát végeztek (Kaán Károly, Vönöczky Schenk Jakab,
Kőműves Lajos, dr. Zákonyi Ferenc stb.). Kaán Károly 1932-ben megjelent
"Természetvédelem és természeti értékek" c. könyvében már felhívta a figyelmet a
Balaton-felvidék több értékes területére. Vönöczky Schenk Jakab nevéhez fűződik az első
kócsagőr alkalmazása a Kis-Balaton.
• A térségben elsőként a Tapolcai Tavasbarlangot nyilvánították védetté 1942-ben. Az 50-es
évektől több értékes terület védetté nyilvánítása történt meg (1951.: Kis-Balaton, Koloskavölgy,
Tihanyi TK 1952., Tátika ősbükkös 1954., stb.). Hazai viszonylatban is jelentős
volt a Tihanyi-félsziget védetté nyilvánítása hazánk első tájvédelmi kőrzeteként.
• A védett természeti területek kezelését 1973-ig a területileg illetékes erdőgazdaságok,
1979-ig a Veszprémi Állami Erdőrendezőség, 1979. január 1-től az OKTH Középdunántúli
Felügyelősége látta el. Jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a
természetvédelmi hatóság Veszprém és Zala megyékben.

• Az intenzívebb természetvédelmi munka térségünkben az Országos Természetvédelmi
Hivatal létrehozását követően indult el. A fő feladat ekkor a meglévő védett területek
őrzése, gondozása mellett újabb területek jogi védelmének biztosítása volt. Ez a
tevékenység felgyorsult az 1013/1979.(VI.20.) MT sz. rendelet megjelenése után. Az
OKTH Felügyelőség által kidolgozott program alapján az alábbi területek védetté
nyilvánítása történt meg folyamatosan:
Badacsonyi TK bővítés 1978 7028 ha
Káli-medence TK 1984 9111 ha
Keszthelyi-hegység TK 1984 2711 ha
Keszthelyi kastélypark (átminősítés) 1985 8 ha
Kis-Balaton TK 1986 14745 ha
B.füredi erdő TT 1986 761 ha
Aszófői téltemető TT 1987 12 ha
Tihany TK (bővítés) 1990 563 ha
Összesen:
34939 ha

A térség országos jelentőségű védett természeti területei (jelenleg):
Védett terület neve
Védetté nyílvánítás
éve
Veszprém m.
(ha)
Zala m.
(ha)
Somogy m.
(ha)
Nemzeti Park (NP)
Balaton-felvidéki NP 1997. 30765 21586 4646
NP mindösszesen: 56997
Természetvédelmi Területek (TT)
Tapolcai Tavasbarlang felszíne TT 1942. 2
Uzsai csarabos TT 1951. 116
Balatonkenesei tátorjános TT 1971. 2
Zalakomári madárrezervátum TT 1976. 264
Keszthelyi kastélypark TT 1985. 8
Balatonfüredi-erdő TT 1986. 761
Hévízi-tó TT 1993. 29

A BALATON RÉGIÓ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Részletes jellemzését külön nem emeltük ki, hiszen a tágabb térség bemutatása során
nagyrészt a Nemzeti Parki védett területek kerültek kiemelésre, jellemzésre.
Tapolcai Tavasbarlang felszíne TT
A szarmata korú mészkövön átszivárgó mélyebb rétegekből feltörő langyos víz vájta, oldotta
ki a Tavasbarlang üregeit. A jelenleg ismert üregeken kívül Tapolca alatt még sok fel nem tárt
üreg, illetve barlangrendszer települhet.
Amíg a barlangban víz volt, gazdag élővilágának közismert képviselője a cikázó fürge cselle
volt. A barlang mohaflórája az idegenforgalom hatására kicserélődött a nagyteljesítményű
lámpák hatására. A bányászat által végrehajtott karsztvízszint-süllyesztésének következtében
1981-ben eltűnt a barlangból az a vízmennyiség, amely csónakázásra alkalmassá tette. A
bányaművelések és vízkiemelések felhagyásával ismét megemelkedett a karsztvízszinttel
együtt a barlang vízszintje is, így 1998-ban már újra lehetett csónakázni a barlangban.
Uzsai csarabos TT
Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén kibukkanó triász korú
fődolomittönköt fiatalabb korú rétegek, erősen kisavanyodott miocén homok, kvarckavics és
kvarckonglomerát fedi. Az alapkőzet különbözőségének megfelelően élesen eltérő növényzet
alakult ki. A Lesence-völgy peremét képező kavicsdombok az erdő kitermelése után
helyenként a talaj erős lemosódása következtében az alapkőzetig leerodálódtak. A keletkezett
szélsőséges termőhelyen nyírligetes, szubatlanti, acidofil cserjés jellemző. Helyenként az
állandó erózió az avar- és humuszfelhalmozódást megakadályozza és mészkerülő
gyeptársulások, pl. a csarabos ill. a hegyi szárazrét jelent meg. A meredek letörésű, mélyen
bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. Alulról
gyertyános-tölgyesekkel, mogyorócserjésekel, felülről cseres-tölgyesekkel, mészkerülő
tölgyesekkel molyhos tölgyes bokorerdőkkel és a “kopárfásítás” során telepített fenyvesekkel
érintkezik.
A TT flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a
kvarckavics dombokat. Ritka sásfaj a dunántúli sás, amely kifejezetten mészkerülő atlantikus
faj. A fekete áfonya alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása.
A gyakori közönséges nyír mellett megtalálható itt a szőrös nyír is. Az atlanti-mediterrán
elterjedésű királyné gyertyája a cseres-tölgyesek homokos foltjain jelenik meg.
Balatonkenesei tátorjános TT
A balatonkenesei löszfal tetejének szép gyepjei már régóta ismertek a botanikusok előtt,
elsősorban úgy, mint a tátorján lelőhelyei. Ez az igen dekoratív, robusztus löszpusztai növény
itt éri el elterjedésének nyugati határát. A tátorján valaha a Kárpát-medencében nem volt
nagyon ritka, de a löszgyepek feltörésével eltűnt, és századunk harmincas éveiben már a
kenesei volt az egyetlen ismert populáció hazánkban. Az újabb kutatások eredményeképp
több, kisebb tátorján állomány került elő (elsősorban a Mezőföldön). Hazánkban rendkívül
ritka, fokozottan védett növény, mely földrészünk Vörös Könyvében is szerepel.
A tátorjános löszgyepekből ma két foltban, mintegy 3 ha-nyi terület védett, de ezek a védett
részek a Soós-hegy környékén elszórt tátorján-populációknak csak kis részét foglalják

magukba. Közvetlenül a Soós-hegy mellett található hazánk egyik legnagyobb (több ezer
tövet számláló) szennyes ínfű állománya is.
Zalakomári madárrezervátum TT
Az erdőterület jelentős része a ma már hazánkban ritka égeres láperdő, amelyet a területen
átfolyó Miháldi-patak éltet. A terület legmélyebb részén tiszta égerest találunk, valamivel
magasabb térszínen az éger helyét fokozatosan a magyar kőris veszi át. A lábas éger- és
kőrisfák tövén helyenként gazdag páfránynövényzet díszlik, elsősorban a tőzegpáfrány
jellemző, kísérőként előfordul a szálkás pajzsika és a hölgypáfrány is. A nyíltabb részeken, a
tavaszi vizekben békaliliom virít, másutt magassásos foltok vannak. Az elmúlt évek
szárazodása a vízhez kötött növényzetet erősen megviselte, ezen várhatóan változtatni fog az
1994-ben létesített zsilip, amely az átfutó vizet visszafogja.
A ritka növénytársulás mellett a terület igazi értékét a rendkívül ritka madarak fészkelése
jelenti, ezek közül is kiemelkedik a rétisas, fekete gólya, fekete harkály.
Keszthelyi kastélypark TT
A jelenlegi Helikon Kastélymúzeumot, a volt Festetics-kastélyt övező parknak ma már csak
maradványai vannak meg.
Balatonfüredi-erdő TT
Alapkőzetét zömmel dolomit és pados kifejlődésű felső-triász Füredi Mészkő alkotja. A
kőzetbe bevágódva déli irányban párhuzamos szurdokvölgyek haladnak, ezek közül
legismertebb a terület közepén futó Koloska-völgy, benne dolomitsziklafalakkal és tornyokkal.
Hasonlóan érdekes és szép a Nosztori-völgy szurdokja, a Csákány-hegy és a csopaki Öreghegy
között és a Kéki-völgy szurdokja. Földtani értékeknek tekinthető a Nosztori-völgy
útbevágása, mely geológiai alapszelvény. A Nosztori-völgyi nagy bányája feltárja a felsőtriász
Füredi Mészkő több méter vastag rétegsorát. A kiépített Lóczy-barlang Balatonarács
északi szélén, a Kéki-völgy peremén egy felhagyott kőfejtőben nyílik. A több teremből és
folyosóból álló oldásos eredetű kőzetüreg a füredi mészkő gyűrt rétegeiben alakult ki.
Növénytani szempontból a terület klasszikus megjelenése a peremhegyre felkúszó
erdőssztyep növényzetnek, elsősorban a Péter- és Tamás-hegyek. Az itteni dolomitsziklagyepekkel
és karsztbokorerdőkkel többen is behatóan foglalkoztak (Jakucs P., Debreczy
Zs.). Érdekessége a terület sziklafüves lejtősztyepjeinek, hogy az obligát dolomitnövények,
amelyek innen nem is olyan messze, pl. Balatonalmádi fölött megtalálhatók (magyar gurgolya,
István király szegfű, kövér daravirág, korongpár), ezekből a dolomitgyepekbôl hiányoznak.
Az Arács fölötti karsztbokorerdők kivételesen szépek és elsősorban az őszi
lombszíneződéskor, amikor a cserszömörce vérpirossá válik, messziről látható tájképet
formáló tényezők is. A terület tölgyerdei igen érdekesek, a száraz, meleg oldalak mészkedvelő
tölgyeseitől a gyertyános tölgyesig gyakorlatilag folyamatos az átmenet pl. a Koloska-völgy
néhány pontján xerotherm tölgyesbe elegyedik már a gyertyán. Ez utóbbi tölgyerdők
különösen tavasszal nagyon szépek, tömeges bennük a délies elterjedésű kisvirágú hunyor,
helyenként a télizöld meténg. A Koloska-völgy forrás alatti patakparti növényzete - bár az
elmúlt tíz év szárazságának és a karsztvíz-kiemelésnek köszönhetően egyértelműen
károsodott - még ma is igen értékes. A terület védett növényei: tavaszi hérics, sulyoktáska,
vitézvirág, erdei szellőrózsa, sárga koronafürt, bokros koronafürt, terpedt koronafürt, hússzínű
ujjaskosbor, nagyezerjófű, magyar repcsény, apró nőszirom, tarka nőszirom, sárga kövirózsa,
kisfészkű hangyabogáncs, turbánliliom, gérbics, bársonyos kakukkszegfű, agárkosbor,
bíboros kosbor, ezüstvirág, ezüstös útifű, kétlevelű sarkvirág, leánykökörcsin, fekete

kökörcsin, őszi csillagvirág, lisztes berkenye, hegyi árvalányhaj, csinos árvalányhaj, pilisi
bükköny, dombi ibolya.
Hévízi-tó TT
Európa legnagyobb meleg vizű tava, de egyben a világon is a második, a maga 4,4 ha
területével. Maga a víz egy 40 m mélyen elhelyezkedő barlangból ered, melyet Forrásteremnek
neveznek. A dolomitra települt homokkőben fekszik ez a barlang, amelynek alját
egy kiemelkedő iszapnyereg osztja ketté. Ettől jobbra tört fel a 40 o C-os, balról pedig a 17 o C-
os víz, amelyek a nyereg fölött keverednek és 38,3 o C-os hőmérséklettel érkezik a víz a
felszínre.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A BALATON RÉGIÓ TERÜLETÉN
Védettség: V: védett; FV: fokozottan védett;
Veszélyeztetettség (Magyar Vörös Könyv): KV: közvetlenül veszélyeztetett; AV: aktuálisan
veszélyeztetett; PV: potenciálisan veszélyeztetett
NÖVÉNYEK
Latin név Magyar név Védettség Veszélyeztetettség
1) Aconitum anthora Méregölő sisakvirág V -
2) Aconitum variegatum ssp. gracile Karcsú sisakvirág V PV
3) Aconitum vulparia Farkasölő sisakvirág V -
4) Acorus calamus Kálmos V -
5) Adonis vernalis Tavaszi hérics V PV
6) Aethinonema saxatile Sulyoktáska V -
7) Ajuga laxmannii Szennyes ínfű V AV
8) Alkanna tinctoria Báránypirosító V -
9) Allium carinatum Szarvas hagyma V -
10)Allium moschatum Pézsmahagyma V -
11)Allium paniculatum Bugás hagyma V -
12)Allium sphaerocephalon Bunkós hagyma V -
13)Allium suaveolens Illatos hagyma V AV
14)Alyssum saxatile Sziklai ternye V PV
15)Amelanchier ovalis Fanyarka V PV
16)Amygdalus nana Törpemandula V PV
17)Anacamptis pyramidalis Vitézvirág V PV
18)Anthericum liliago Fürtös homokliliom V -
19)Anemone sylvestris Erdei szellőrózsa V PV
20)Aquilegai vulgaris Harangláb V PV
21)Asphodelus albus Királyné gyertyája V -
22)Asplenium adiantum-nigrum Fekete fodorka V -
23)Asplenium viride Zöld fodorka V PV
24)Aster amellus Csillagos őszirózsa V PV
25)Aster sedifolius ssp. sedifolius Réti őszirózsa V PV
26)Astragalus asper Érdes csűdfű V PV
27)Astragalus vesicarius ssp. albidusFehéres csűdfű V PV

28)Astrantia major Völgycsillag V -
29)Asyneuma canescens Harangcsillag V PV
30)Betula pubescens Molyhos nyír V -
31)Botrychium lunaria Kis holdruta V PV
32)Calamagrostis varia Tarka nádtippan V PV
33)Campanula macrostachya Hosszúfüzérű harangvirág V PV
34)Carex hartmanii Északi sás V KV
35)Centaurea sadleriana Budai imola V -
36)Centaurea triumfetti ssp. aligera Tarka búzavirág V -
37)Cephalanthera damasonium Fehér madársisak V -
38)Cephalanthera longifolia Kardos madársisak V -
39)Cephalanthera rubra Piros madársisak V PV
40)Ceterach officinarum Pikkelypáfrány V PV
41)Chamenerion dodonaei Vízparti deréce V PV
42)Cheilanthes maranthae Cselling FV AV
43)Cirsium brachycephalum Kisfészkű aszat V -
44)Coeloglossum viride Zöldike V PV
45)Coronilla coronata Sárga koronafürt V -
46)Coronilla emereus Bokros koronafürt V PV
47)Coronilla vaginalis Terpedt koronafürt V PV
48)Cotoneaster integerrimus Piros madárbirs V PV
49)Cotoneaster tomentosus Nagylevelű madárbirs V -
50)Crambe tataria Tátorján FV AV
51)Cyclamen purpurascens Erdei ciklámen V PV
52)Cicuta virosa Gyilkos csomorika V AV
53)Cytisus albus Fehér zanót V -
54)Dactylorhiza fuchsii Erdei ujjaskosbor V PV
55)Dactylorhiza incarnata Hússzínű ujjaskosbor V PV
56)Dactylorhiza majalis Széleslevelű ujjaskosbor V AV
57)Dactylorhiza sambucina Bodzaszagú ujjaskosbor V PV
58)Daphne cneorum Henye boroszlán V PV
59)Daphne mezereum Farkasboroszlán V -
60)Daphne laureola Babérboroszlán V PV
61)Dianthus collinus Dunai szegfű V -
62)Dinthus giganteiformis Nagy szegfű V -
63)Dianthus plumarius ssp.lumnitzeriLumnitzer-szegfű V AV
64)Dianthus p. ssp. regis-stephani Szt. István király-szegfű V AV
65)Dianthus superbus Buglyos szegfű V AV
66)Dictamnus albus Nagyezerjófű V -
67)Digitalis lanata Gyapjas gyűszűvirág FV AV
68)Doronicum hungaricum Magyar zergevirág V PV
69)Doronicum orientale Keleti zergevirág V AV
70)Draba lasiocarpa Kövér daravirág V PV
71)Dryopteris cristata Tarajos pajzsika V AV
72)Dryopteris carthusiana Szálkás pajzsika V AV
73)Dryopteris dilatata Széles pajzsika V PV
74)Echinops ruthenicus Kék szamárkenyér V PV
75)Elatine alsinastrum Pocsolyalátonya V -
76)Epipactis atrorubens Vörösbarna nőszőfű V PV
77)Epipactis helleborine Széleslevleű nőszőfű V -

78)Epipactis microphylla Kislevelű nőszőfű V -
79)Epipactis muelleri Müller nőszőfű V PV
80)Epipactis palustris Mocsári nőszőfű V AV
81)Epipactis purpurata Bíboribolya nőszőfű V PV
82)Eranthis hyemalis Téltemető V PV
83)Eriophorum angustifolium Keskenylevelű gyapjúsás V PV
84)Eriophorum latifolium Széleslevelű gyapjúsás V PV
85)Erysimum odoratum Magyar repcsény V -
86)Festuca amethystina Lila csenkesz V PV
87)Festuca pallens ssp. hungarica Magyar csenkesz V PV
88)Gagea bohemica Cseh tyúktaréj V -
89)Gentiana pneumonanthe Kornistárnics V PV
90)Gentiana ciliata Prémes tárnics V PV
91)Gentiana cruciata Szent László-tárnics V PV
92)Gladiolus palustris Mocsári kardvirág FV KV
93)Gladiolus imbricatus Réti kardvirág V AV
94)Gymnadenia conopsea Szúnyoglábú bibircsvirág V PV
95)Gymnadenia odoratissima Jószagú bibircsvirág V AV
96)Gypsophila fastigiata Homoki fátyolvirág V -
97)Helichrysum arenarium Szalmagyopár V -
98)Hemerocallis lilio-asphodelus Sárgaliliom V AV
99)Hepatica nobilis Májvirág V -
100)Himantoglossum adriaticum Adriai sallangvirág FV AV
101)Hottonia palustris Békaliliom V PV
102)Hydrocotile vulgaris Gázló V AV
103)Inula helenium Örménygyökér V -
104)Inula oculus-christi Selymes peremizs V -
105)Iris arenaria Homoki nőszirom V PV
106)Iris graminea Pázsitos nőszirom V PV
107)Iris pumila Apró nőszirom V -
108)Iris sibirica Szibériai nőszirom V PV
109)Iris variegata Tarka nőszirom V -
110)Jovibarba hirta Sárga kövirózsa V -
111)Jurinea mollis ssp. dolomiticus Kisfészkű hangyabogáncs V -
112)Koeleria majoriflora Nagyvirágú fényperje V AV
113)Lathyrus palustris Mocsári lednek V -
114)Lathyrus pannonicus Magyar lednek V AV
115)Leontodon incanus Szőke oroszlánfog V PV
116)Leucojum vernum Tavaszi tőzike V PV
117)Lilium martagon Turbánliliom V -
118)Limodorum abortivum Gérbics V PV
119)Linum flavum Sárga len V PV
120)Linum tenuifolium Árlevelű len V -
121)Listera ovata Békakonty V -
122)Lunaria rediviva Erdei holdviola V PV
123)Lychnis coronaria Bársonyos kakukkszegfű V -
124)Medicago rigidula Töviskés lucerna V AV
125)Menyanthes trifoliata Vidrafű V AV
126)Montia fontana ssp. minor Forrásfű V AV
127)Muscari botryoides Epergyöngyike V PV

128)Myosotis caespitosa Gyepes nefelejcs V AV
129)Myosotis stenophylla Sziklai nefelejcs V AV
130)Neottia nidus-avis Madárfészek V -
131)Nymphaea alba Fehét tündérrózsa V -
132)Onosma arenarium Homoki vértő V PV
133)Onosma visianii Borzas vértő V PV
134)Ophioglossum vulgatum Kígyónyelv V PV
135)Ophrys fuciflora Poszméhbangó FV KV
136)Ophrys insectifera Légybangó FV AV
137)Ophrys sphecodes Pókbangó FV AV
138)Orchis coriophora Poloskaszagú kosbor V PV
139)Orchis laxiflora ssp. palustris Mocsári kosbor V PV
140)Orchis militaris Vitézkosbor V PV
141)Orchis morio Agárkosbor V PV
142)Orchis purpurea Bíboros kosbor V PV
143)Orchis tridentata Tarka kosbor V PV
144)Orchis ustulata Sömörös kosbor V PV
145)Ornithogalum pyramidale Nyúlánk sárma V -
146)Ornithogalum sphaerocarpum Gömbös sárma V -
147)Oxytropis pilosa Csajkavirág V PV
148)Parnassia palustris Fehérmájvirág V PV
149)Paronychia cephalotes Ezüstaszott V PV
150)Pedicularis palustris Posványkakastaréj V AV
151)Petasites albus Fehér acsaalapu V -
152)Phlomis tuberosa Macskahere V PV
153)Phyllitis scolopendrium Gímpáfrány V -
154)Phyteuma orbiculare Gombos varjúköröm V -
155)Phyteuma spicatum Erdei varjúköröm V -
156)Pisum elatius Magas borsó V -
157)Plantago argentea Ezüstös útifű V PV
158)Platanthera bifolia Kétlevelű sarkvirág V -
159)Platanthera chloranta Zöldes sarkvirág V -
160)Polygala major Nagy pacsirtafű V PV
161)Polystichum aculeatum Karéjos vesepáfrány V -
162)Polystichum setiferum Díszes vesepáfrány V PV
163)Primula auricula ssp. hungarica Cifra kankalin FV AV
164)Primula farinosa ssp. alpigena Lisztes kankalin FV KV
165)Primula vulgaris Szártalan kankalin V -
166)Prunella grandiflora Nagyvirágú gyíkfű V -
167)Pulsatilla grandis Leánykökörcsin V PV
168)Pulsatilla pratensis ssp. nigricansFekete kökörcsin V -
169)Pyrola chlorantha Zöldvirágú körtike V PV
170)Pyrola rotundifolia Kereklevelű körtike V -
171)Pyrus nivalis Vastaggallyú körte V KV
172)Ranunculus illyricus Selymes boglárka V -
173)Ranunculus lingua Nádi boglárka V PV
174)Ranunculus polyphyllus Buglyos boglárka V PV
175)Ruscus aculeatus Szúrós csodabogyó V -
176)Ruscus hypoglossum Lónyelvű csodabogyó V PV
177)Salix elaeagnos Parti fűz V -

178)Saxifraga paniculata Buglyos kőtörőfű V PV
179)Scabiosa canescens Szürkés ördögszem V -
180)Scilla autumnalis Őszi csillagvirág V PV
181)Scilla bifolia Tavaszi csillagvirág V -
182)Scutellaria columnae Bozontos csukóka V PV
183)Seseli leucospermum Magyar gurgolya V PV
184)Sesleria uliginosa Lápi nyúlfarkfű V PV
185)Sorbus aria agg. Lisztes berkenye V PV
186)Sphagnum fimbriatum Tőzegmoha V -
187)Sphagnum obtusum Tőzegmoha V -
188)Sphagnum palustre Nagy tőzegmoha V -
189)Spirea media Sziklai gyöngyvessző V -
190)Spiranthes spiralis Őszi fűzértekercs V PV
191)Sternbergia colchiciflora Vetővirág V AV
192)Stipa borysthenica Homoki árvalányhaj V -
193)Stipa dasyphilla Borzas árvalányhaj V -
194)Stipa eriocaulis Délvidéki árvalányhaj V -
195)Stipa joannis Hegyi árvalányhaj V -
196)Stipa pulcherrima Csinos árvalányhaj V -
197)Stipa tirsa Hosszúlevelű árvalányhaj V PV
198)Tamus communis Pirítógyökér V -
199)Thalictrum aquilegiifolium Erdei borkóró V -
200)Thalictrum minus pseudominus Pannon borkóró V PV
201)Thelypteris palustris Tőzegpáfrány V -
202)Trapa natans Sulyom V -
203)Urtica kioviensis Lápi (kúszó) csalán V AV
204)Utricularia bremii Lápi rence V AV
205)Vicia sparsiflora Pilisi bükköny V PV
206)Vinca herbacea Pusztai meténg V -
207)Viola collina Dombi ibolya V AV
GERINCESEK
Emlősök
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Bajuszos denevér Myotis mystacinus V -
2. Borz Meles meles V -
3. Csalitjáró pocok Microstus agrestis V -
4. Csonkafülű denevér Myotis emarginatus FV KV
5. Durvavitorlájú denevér Pipistrellus nathusii V -
6. Erdei cickány Sorex araneus V -
7. Erdei pele Dryomys nitedula V AV
8. Fehérszélű denevér Pipistrellus kuhli V -
9. Hegyesorrú denevér Myotis blythi V -
10.Hermelin Mustela erminea V -
11.Horgasszőrű denevér Myotis nattereri V -
12.Hosszúfülű denevér Plecotus auritus V -
13.Keleti cickány Crocidura suaveolens V -
14.Kései denevér Eptesicus serotinus V -
15.Kis patkósorrú denevér Rhinolophus hipposideros V -

16.Korai denevér Nyctalus noctula V -
17.Közönséges denevér Myotis myotis V -
18.Közönséges vízicickány Neomys fodiens V -
19.Menyét Mustela nivalis V -
20.Mezei cickány Crocidura leucodon V -
21.Miller vízicickány Neomys anomalus V -
22.Mogyprós pele Muscardinus avellanarius V AV
23.Mókus Sciurus vulgaris V -
24.Nagy pele Glis glis V AV
25.Nagyfülű denevér Myotis bechsteini FV KV
26.Nyuszt Martes martes V -
27.Patkányfejű pocok Microtus oeconomus V KV
28.Pisze denevér Barbastella barbastellus FV KV
29.Sün Erinaceus concolor V -
30.Szürke hosszúfülű denevér Plecotus austriacus V -
31.Törpe denevér Pipistrellus pipistrellus V -
32.Törpecickány Sorex minutus V -
33.Ürge Citellus citellus V -
34.Vadmcska Felis sylvestris V AV
35.Vakondok Talpa europaea V -
36.Vidra Lutra lutra FV AV
37.Vízi denevér Myotis daubentoni V -
Madarak (költő fajok)
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Bakcsó Nycticorax nycticorax V -
2. Balkáni tarkaharkály Dendrocopos syriacus V -
3. Barátcinege Parus palustris V -
4. Barátposzáta Sylvia atricapilla V -
5. Barátréce Aythya ferina V -
6. Barázdabillegető Motacilla alba V -
7. Barkóscinege Panurus biarmicus V -
8. Barna rétihéja Circus aeruginosus V -
9. Berki tücsökmadár Locustella fluviatilis V -
10.Bíbic Vanellus vanellus V -
11.Bölömbika Botaurus stellaris V -
12.Búbos pacsirta Galerida cristata V -
13.Búbos vöcsök Podiceps cristatus V -
14.Búbosbanka Upupa epops V -
15.Bütykös hattyú Cygnus olor V -
16.Cigány csaláncsúcs Saxicola torquata V -
17.Cigányréce Aythya nyroca FV -
18.Citromsármány Emberizia citrinella V -
19.Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus V -
20.Csicsörke Serinus serinus V -
21.Csilpcsalp füzike Phylloscopus collybita V -
22.Csóka Corvus monedula V -
23.Csuszka Sitta europaea V -
24.Dankasirály Larus ridibundus V -

25.Darázsölyv Pernis apivorus V AV
26.Egerészölyv Buteo buteo V -
27.Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris V -
28.Énekes rigó Turdus philomelos V -
29.Erdei fülesbagoly Asio otus V -
30.Erdei pacsirta Lullula arborea V -
31.Erdei pinty Fringilla coelebs V -
32.Erdei pityer Anthus trivialis V -
33.Erdei szürkebegy Prunella modularis V -
34.Fattyúszerkő Chlidonias hybrida FV KV
35.Fehér gólya Ciconia ciconia FV AV
36.Fekete gólya Ciconia nigra FV KV
37.Fekete harkály Dryocopus martius V AV
38.Fekete rigó Turdus merula V -
39.Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis V -
40.Fenyvescinege Parus ater V -
41.Fitisz füzike Phylloscopus trochilus V -
42.Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenobaenus V -
43.Függőcinege Remiz pendulinus V -
44.Fülemüle Luscinia megarhynchos V -
45.Fülemülesitke Luciniola melanopogon V -
46.Füleskuvik Otus scops V AV
47.Fürj Coturnix coturnix V AV
48.Füsti fecske Hirundo rustica V -
49.Guvat Rallus aquaticus V -
50.Gyöngybagoly Tyto alba FV AV
51.Gyurgyalag Merops apiaster FV AV
52.Hamvas küllő Picus canus V -
53.Hamvas rétihéja Circus pygargus FV AV
54.Hantmadár Oenanthe oenanthe V -
55.Haris Crex crex FV AV
56.Házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros V -
57.Héja Accipiter gentilis V -
58.Holló Corvus corax V AV
59.Jégmadár Alcedo atthis V -
60.Kabasólyom Falco subbuteo V -
61.Kakukk Cuculus canorus V -
62.Kanalas réce Anas clypeata V -
63.Kanalasgém Platalea leucorodia FV KV
64.Karvaly Accipiter nisus V -
65.Karvalyposzáta Sylvia nisoria V -
66.Kék cinege Parus caeruleus V -
67.Kék cinege Parus caeruleus V -
68.Kék galamb Columba oenas V -
69.Kékbegy Luscinia svecica V AV
70.Kenderike Acanthis cannabina V -
71.Kendermagos réce Anas strepera V KV
72.Kerecsensólyom Falco cherrug FV KV
73.Kerti geze Hippolais icterina V -
74.Kerti poszáta Sylvia borin V -

75.Kerti rozsdafarkú Phoenicurus phoenicurus V -
76.Kígyászölyv Circaetus gallicus FV KV
77.Kis kócsag Egretta garzetta FV AV
78.Kis lile Charadrius dubius V -
79.Kis poszáta Sylvia curruca V -
80.Kis tarkaharkály Dendrocopos minor V -
81.Kis vízicsibe Porzana parva V -
82.Kis vöcsök Podiceps ruficollis V -
83.Kontyos réce Aythya fuligula V -
84.Kormos légykapó Ficedula hypoleuca V -
85.Kövirigó Monticola saxatilis FV AV
86.Közép tarkaharkály Dendrocopos medius V -
87.Kuvik Athene noctua FV -
88.Küszvágó csér Sterna hirundo V -
89.Lappantyú Caprimulgus europaeus V -
90.Léprigó Turdus viscivorus V -
91.Macskabagoly Strix aluco V -
92.Meggyvágó Coccothraustes coccothraustes V -
93.Mezei pacsirta Alauda arvensis V -
94.Mezei poszáta Sylvia communis V -
95.Molnárfecske Delichon urbica V -
96.Nádi sármány Emberiza schoeniclus V -
97.Nádi tücsökmadár Locustella luscinioides V -
98.Nádirigó Acrocephalus arundinaceus V -
99.Nagy kócsag Egretta alba FV AV
100.Nagy tarkaharkály Dendrocopos major V -
101.Nyaktekercs Jynx torquilla V -
102.Nyári lúd Anser anser V -
103.Ökörszem Troglodytes troglodytes V -
104.Örvös légykapó Ficedula albicollis V -
105.Őszapó Aegithalos caudatus V -
106.Parlagi pityer Anthus campestris V -
107.Parti fecske Riparia riparia V -
108.Pettyes vízicsibe Porzana porzana V -
109.Piroslábú cankó Tringa totanus V -
110.Réti tücsökmadár Locustella naevia V -
111.Rétisas Haliaetus albicilla FV KV
112.Rozsdás csaláncsúcs Saxicola rubetra V -
113.Rövidkarmú fakusz Certhia brachydactyla V -
114.Sárga billegető Motacilla flava V -
115.Sárgafejű királyka Regulus regulus V -
116.Sárgarigó Oriolus oriolus V -
117.Sarlósfecske Apus apus V -
118.Sárszalonka Gallinago gallinago V -
119.Selyemgém Ardeola ralloides FV AV
120.Sisegő füzike Phylloscopus sibilatrix V -
121.Sordély Emberiza calandra V -
122.Széncinege Parus major V -
123.Szerecsensirály Larus melanocephalus V -
124.Szürke gém Ardea cinerea V -

125.Szürke légykapó Muscicapa striata V -
126.Tengelic Carduelis carduelis V -
127.Törpegém Ixobrychus minutus V -
128.Tövisszúró gébics Lanius collurio V -
129.Vadgerle Streptopelia turtur V -
130.Vízityúk Gallinula chloropus V -
131.Vörös gém Ardea purpurea FV -
132.Vörös vércse Falco tinnunculus V -
133.Vörösbegy Erithacus rubecula V -
134.Vörösnyakú vöcsök Podiceps griseigena V AV
135.Zöld küllő Picus viridis V -
136.Zöldike Carduelis chloris V -
Hüllők
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Erdei sikló Elaphe longissima V -
2. Fali gyík Podacris muralis V -
3. Fürge gyík Lacerta agilis V -
4. Kockás sikló Natrix tessalata V -
5. Lábatlan gyík Anguis fragilis V -
6. Mocsári teknős Emys orbicularis V -
7. Pannon gyík Ablepharus kitaibelii V KV
8. Rézsikló Coronella austriaca V -
9. Vízisikló Natrix natrix V -
10.Zöld gyík Lacerta viridis V -
Kétéltűek
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Barna ásóbéka Pelobates fuscus V -
2. Barna varangy Bufo bufo V -
3. Erdei béka Rana dalmatina V -
4. Kecskebéka Rana esculenta V -
5. Kis tavibéka Rana lessonae V -
6. Leveli béka Hyla arborea V -
7. Mocsári béka Rana arvalis V -
8. Pettyes gőte Triturus vulgaris V -
9. Tarajos gőte Triturus cristatus V -
10.Tavi béka Rana ridibunda V -
11.Vöröshasú unka Bombina bombina V -
12.Zöld varangy Bufo viridis V -
Halak
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Állas küsz Chalcalburnus chalcoides m. V -
2. Felpillantó küllő Gobio uranoscopus V -
3. Fürge cselle Phoxinus phoxinus V -
4. Kövicsík Neomachelius barbatulus V -

5. Kurta baing Leucaspius delineatus V -
6. Lápi póc Umbra krameri V KV
7. Réti csík Misgurnus fossilis V -
8. Vágócsík Cobitis taenia V -
ÍZELTLÁBÚAK
Szitakötők
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Díszes légivadász Coenagrion ornatum V -
2. Feketelábú szitakötő Gomphus vulgatissimus V -
3. Hegyi szitakötő Cordulegaster bidentata V AV
4. Kétfoltos szitakötő Epitheca bimaculata V -
5. Kisasszony szitakötő Agrion virgo V -
6. Lápi acsa Anaciaeschna isosceles V -
7. Lápi szitakötő Leucorrhinia pectoralis V -
8. Lassú szitakötő Sympetrum depressisculum V -
9. Mocsári szitakötő Libellula fulva V -
10.Pataki szitakötő Orthetrum brunneum V -
11.Réti rabló Lestes dryas V -
12.Ritka légivadász Coenagrion scitulum V -
13.Sárgafoltos szitakötő Somatochlora flavomaculata V -
14.Zöld acsa Aeshna viridis V AV
Lepkék
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Apáca púposszövő Furcula bicuspis V PV
2. Atalanta lepke Vanessa atalanta V -
3. Árvácska gyöngyházlepke Clossiana euphrosyne V -
4. Barna boglárka Polyommatus admetus V PV
5. Bükköny boglárka Agrodiaetus amandus V -
6. C-betűs aranybagoly Lamprostes c-aureum V AV
7. Cserfalepke Nordmannia ilicis V -
8. Csonkaszárnyú medvelepke Ocnogyna parasita V -
9. Csőröslepke Libythea celtis V -
10.Díszes medvbelepke Arctia festiva V -
11.Díszes tarkalepke Euphydrias maturna V PV
12.Dolomit kéneslepke Colias chrysotheme V AV
13.Dongószender Hemaris tityus V PV
14.Ezerjófűbagoly Pyrrhia purpurites V AV
15.Fakó gyöngyházlepke Boloria selene V -
16.Farkasalmalepke Zerynthia polyxena V PV
17.Fecskefarkú lepke Papilio machaon V -
18.Fehérsávos földibagoly Euxoa hastifera V AV
19.Fehérszárnyú aranyaraszoló Perconia strigillaria V -
20.Gyászlepke Nymphalis anthiopa V -
21.Halálfejes lepke Acherontia atropos V -
22.Hangyabogáncs törpearaszoló Eupithecia graphata V AV
23.Harangvirág-csuklyásbagoly Cucullia campanulae V AV

24.Havasi tűzlepke Palaeochrysophanus hippothoe V PV
25.Ibolyás tűzlepke Lycaena alciphron V -
26.Kardoslepke Iphiclides podalirius V -
27.Kék lonclepke Limenitis rivularis V
28.Keleti lápibagoly Arytrura musculus V KV
29.Kis Apolló-lepke Parnassius mnemosyne V PV
30.Kis fehérsávos lepke Neptis sappho V PV
31.Kis lonclepke Limenitis camilla V -
32.Kis színjátszólepke Apatura ilia V PV
33.Kis tűzlepke Lycanea thersamon V -
34.Kovács télibaglya Apamea syriaca tallosi V PV
35.Kökörcsinvirág földibagoly Cherostis fimbriola V AV
36.Közepes pávaszem Eudinea spini V KV
37.Lápi tarkaaraszoló Chariaspilates formosarius V PV
38.Lápi tarkalepke Euphydryas aurinia V AV
39.Lonclepke Limenitis camilla V -
40.Magyar boglárka Jolana iolas V AV
41.Magyar púposszövő Phalera bucephaloides V PV
42.Molyhostölgy-levélaraszoló Ennomos quercarius V PV
43.Nagy fehérsávos lepke Neptis rivularis V PV
44.Nagy mályvaaraszoló Larentia clavaria V -
45.Nagy mustárlepke Leptidea morsei V PV
46.Nagy pávaszem Saturnia pyri V -
47.Nagy rókalepke Nymphalis polychloros V -
48.Nagy színjátszólepke Apatura iris V AV
49.Nagy tűzlepke Lycaena dispar rutilus V -
50.Nagyfoltú boglárka Maculinea arion V -
51.Nappali pávaszem Inachis io V -
52.nincs magyar neve Apamea syriaca tallosi V PV
53.nincs magyar neve Asteroscopus syriaca decipulae V -
54.nincs magyar neve Boarmia viertlii V -
55.nincs magyar neve Maculinea ligurica V -
56.nincs magyar neve Odontognophus dumetata V -
57.Nyírfa-púposszövő Pheosia gnoma V PV
58.Pitypangszövő Lemonia taraxaci V -
59.Pöszörszender Hemaris fuciformis V AV
60.Psztai földibagoly Euxoa distinguenda V AV
61.Sápadt szemeslepke Lopinga achine V -
62.Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax V AV
63.Sárgaholdas púposszövő Phalera bucephaloides V PV
64.Sávos pohók Lemonia dumi V -
65.Sávos szender Hyles livornica V -
66.Szarkalábbagoly Periphanes delphini V -
67.Sziklai fehérlepke Pieris ergane V PV
68.Szilfa csücsköslepke Satyrium w-album V -
69.Szürkés boglárka Maculinea alcon V AV
70.Tarka szemeslepke Chazara briseis V -
71.Tárkonyüröm-csuklyásbagoly Cucculia dracunculi V AV
72.Tölgyfaszender Marumba quercus V PV
73.Törpe busalepke Spialia sertorius V AV

74.Törpe övesbagoly Anarta myrtilli V PV
75.Törpeszender Proserpinus proserpina V PV
76.Változó sziklaaraszoló Gnophos intermedius V AV
77.Vasvirág-csuklyásbagoly Cucullia xeranthemi V PV
78.Vérfű boglárka Maculinea teleius V PV
79.Vonalkás földibagoly Euxoa vitta V AV
80.W-betűs lepke Strymon w-album V -
81.Zanótboglárka Maculinea nausithous V AV
82.Zöldes gyöngyházlepke Pandoriana pandora V -
83.Zörgőlepke Rileyana fovea V AV
Bogarak
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Aranyos bábrabló Calosoma sycophanta V -
2. Aranypettyes futrinka Carabus hortensis V -
3. Arias díszbogara Kisanthobia ariasi V KV
4. Bogáncs virágbogár Potosia fieberi V -
5. Borókacincér Semanotus russicus V -
6. Bőrfutrinka Carabus coriaceus V -
7. Daliás cincér Acanthocinus aedilis V -
8. Diófacincér Megopis scabricornis V -
9. Érdes futrinka Carabus scabriusculus V -
10.Fekete cirpelőfutó Cychrus caraboides V -
11.Fenyves díszbogár Chalcophora mariana V -
12.Gyászcincér Morimus funereus V AV
13.Hengeres szalmacincér Teophilea cylindricollis V -
14.Holdszarvú ganéjtúró Copris lunaris V -
15.Kék futrinka Carabus violaceus V -
16.Keskeny tölgycincér Stenidea genei V -
17.Kis szarvasbogár Dorcus parallelepipedus V -
18.Láncos futrinka Carabus problematicus V -
19.Lapos kékfutrinka Carabus intricatus V -
20.Ligeti futrinka Carabus nemoralis V -
21.Magyar gyászbogár Pedinus hungaricus V -
22.Magyar virág-díszbogár Anthaxia hungarica V AV
23.Mandulacincér Lioderina linearis V AV
24.Mezei futrinka Carabus granulatus V -
25.Nagy hőscincér Cerambyx cerdo V AV
26.Óriás galacsinhajtó Scarabus affinis V -
27.Orrszarvú bogár Oryctes nasicornis V -
28.Őszi nünüke Meloe autumnalis V AV
29.Pompás virágbogár Potosia aeruginosa V AV
30.Ragyás futrinka Carabus cancellatus V -
31.Rezes futrinka Carabus ullrichi V -
32.Sápadt éjcincér Trichoferus pallidus V KV
33.Sárgalábú cirpelőfutó Cychrus atteunatus V -
34.Selymes futrinka Carabus convexus V -
35.Szalmacincér Calamobius filum V -
36.Szárnyas futrinka Carabus chlatratus V -

37.Szarvasbogár Lucanus cervus V AV
38.Szarvas ganéjtúró Bolbelasmus unicornis V -
39.Tölgy díszcincér Clytus tropicus V -
40.Tülkös szarvasbogár Sinodendron cylindricum V -
41.Változó futrinka Carabus scheidleri V KV
42.Vércincér Purpuricenus kaehleri V -
43.Vízi futrinka Carabus variolosus V -
44.Vöröscombú facincér Rhopalopus spinicornis V -
Egyéb ízeltlábúak
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Fogólábú fátyolka Mantispa styriaca V -
2. Fürészlábú szöcske Saga pedo V AV
3. Imádkozó sáska Mantis religiosa V -
4. Óriás énekeskabóca Tibicina haematodes V -
5. Sisakos sáska Acrida hungarica V PV
6. Szöcskeölő darázs Sphex rufocinctus V PV
7. Szőrös pajzsospoloska Odontoscelis hispidula V -
PUHATESTŰEK
Magyar név Latin név Védettség Veszélyeztetettség
1. Éti csiga Helix pomatia V -
2. Nyugati ajtóscsiga Pomatias elegans V AV
3. Rajzoscsiga Theodoxus danubialis V AV