- Page 4 and 5: Reszegi Katalin Hegynevek a közép
- Page 6 and 7: Tartalom Előszó .................
- Page 8 and 9: Előszó 1. A hegynevek, s azon bel
- Page 10: A második nagy egységben a régis
- Page 13 and 14: Az úgynevezett névélettani kutat
- Page 15 and 16: játszanak. A természeti neveket e
- Page 17 and 18: ilyen név egy elnevező közössé
- Page 19 and 20: hetők, a névdifferenciálódás f
- Page 21 and 22: ében is találunk foglalkozásnév
- Page 23 and 24: tunk rájuk. A széles körben hasz
- Page 25 and 26: 2. A hegynevek kutatásának tört
- Page 27 and 28: vonatkozóan is találunk informác
- Page 29 and 30: A hegyneveknek a népességtörtén
- Page 31 and 32: ól is előnnyel rendelkeznek a kö
- Page 33 and 34: szótári feldolgozások (EtSz., TE
- Page 35 and 36: 3. A hegynév fogalma 1. A hegyneve
- Page 37 and 38: megnevezéssel végződő megismer
- Page 39 and 40: tünk NEMES MAGDOLNÁval abban, hog
- Page 41 and 42: lom azonban az adat felvételét, h
- Page 43 and 44: 519) név esetében. 39 Nagyobb kie
- Page 45 and 46: 4. A régi hegynevek névterjedelm
- Page 47 and 48: en megfigyelhető ugyanis, hogy a f
- Page 49 and 50: A yulas-bérc esetében ugyanakkor
- Page 51 and 52: szövegbe foglalására egyaránt),
- Page 53 and 54:
tó). A korai hegynévi korpuszban
- Page 55 and 56:
3. BENKŐ LORÁND hasonló termész
- Page 57 and 58:
4. A hegynevek és a különböző
- Page 59 and 60:
gorizációban is. A nagy számban
- Page 61 and 62:
2: 627; [1291]: Sant Martinberc, Gy
- Page 63 and 64:
kud, Gy. 4: 585, 634, 682), valamin
- Page 65 and 66:
viszont a dombos erdőt megnevező
- Page 68 and 69:
II. Hegyrajzi köznevek A földrajz
- Page 70 and 71:
vatkozva valamiféle keleti (árja,
- Page 72 and 73:
utal rá), s az OklSz. adatait vizs
- Page 74 and 75:
montem Meneserdeyberch, Gy. 3: 380;
- Page 76 and 77:
Berch (Gy. 3: 125). Ez a jelenség
- Page 78 and 79:
vidéken valójában hiányzik a ne
- Page 80 and 81:
A TESz. és az EWUng. a szó első
- Page 82 and 83:
hegynek, míg a többinek hát, hal
- Page 84 and 85:
A szó területi megoszlását vizs
- Page 86 and 87:
TESz.). 15 A holmu hangalak szóvé
- Page 88 and 89:
függ össze, hogy hegyvidékeken k
- Page 90 and 91:
domb — ma is elfogadott — ugor
- Page 92 and 93:
monticulum domb (Gy. 4: 462), bár
- Page 94 and 95:
1.6. ség A régen elavult ség heg
- Page 96 and 97:
1095-ös oklevélbeli „in uilla t
- Page 98 and 99:
emelkedést jelentő latin földraj
- Page 100 and 101:
viszont csak helynévi példákkal
- Page 102 and 103:
A tető-nek a hegyrajzi köznévi j
- Page 104 and 105:
ől) adatolható, emellett egy-egy
- Page 106 and 107:
egy ismeretlen szerző a következ
- Page 108 and 109:
Tarczalhege vocati existentis que M
- Page 110 and 111:
lata visszaszorul (a 20. század el
- Page 112 and 113:
téstartalom kifejezésére is hasz
- Page 114 and 115:
kult (vö. még MÉSZÖLY 1929, MSz
- Page 116 and 117:
3. Összegzés Az elmondottak alapj
- Page 118 and 119:
4. térkép. A bérc, hegy és halo
- Page 120:
6. térkép. A speciálisabb jelent
- Page 123 and 124:
ugyanis bármely névadó és névh
- Page 125 and 126:
1. A földrajzi köznevek leggyakra
- Page 127 and 128:
1. Az átvett nevek gyakran szerkez
- Page 129 and 130:
125), Irsva-bérc (1257/[1259]/1390
- Page 131 and 132:
léknév fejezi ki ezt a szemantika
- Page 133 and 134:
hely’ (1911: 159), ’hegynek, do
- Page 135 and 136:
lógiai egységeket tartja számon,
- Page 137 and 138:
átvitellel alakulhatott. E magyar
- Page 139 and 140:
A templomokhoz hasonlóan a korban
- Page 141 and 142:
met a Földrajzi nevek etimológiai
- Page 143 and 144:
olgár-szláv nyelvben a pest közn
- Page 145 and 146:
Köz-bérc (1228/1378: Cuzberch, Gy
- Page 147 and 148:
2. Történeti elemzés Amennyiben
- Page 149 and 150:
köztük a hegynevekkel kapcsolatba
- Page 151 and 152:
halma. Az ilyen típusú szerkezete
- Page 153 and 154:
A régi magyar nyelvben a helynevek
- Page 155 and 156:
meg. További nehézséget jelent,
- Page 157 and 158:
irtokjel funkció lehet az elsődle
- Page 159 and 160:
1. A puszta földrajzi köznév hel
- Page 161 and 162:
HOFFMANN a földrajzi köznevek jel
- Page 163 and 164:
á — számolnunk kell az oklevél
- Page 165 and 166:
HOFFMANN munkájában valóban nem
- Page 167 and 168:
3. A hegynevek körében nem ritka,
- Page 169 and 170:
ajzi köznevet (vö. pl. Dió-mál)
- Page 171 and 172:
jövevénynevek, mint a Makra hegyn
- Page 173 and 174:
lönösen Nógrád vármegyében) a
- Page 175 and 176:
formák mindkét területen az egyr
- Page 177 and 178:
2.2. A fajtajelölő funkciójú ut
- Page 179 and 180:
ője nevek előtagja kétrészes he
- Page 181 and 182:
vonulatban viszont a nevek mintegy
- Page 183 and 184:
136, FNESz. Oszlány, KISS L. 1984b
- Page 185 and 186:
csalogány’ (ŠMILAUER 1970: 167)
- Page 187 and 188:
ség aránya, s névadási, névhas
- Page 190 and 191:
Irodalom A. = Anjoukori okmánytár
- Page 192 and 193:
BMFN. = PESTI JÁNOS szerk. (1982):
- Page 194 and 195:
GYÖRFFY GYÖRGY (1956): A tihanyi
- Page 196 and 197:
KENYHERCZ RÓBERT (2010): Névpáro
- Page 198 and 199:
KRESZNERICS FERENC (1831): Magyar s
- Page 200 and 201:
NySz. = SZARVAS GÁBOR-SIMONYI ZSIG
- Page 202 and 203:
RÉVÉSZ SAMU (1878): A hegynevekr
- Page 204 and 205:
TÓTH VALÉRIA (1996): Birtokos jel
- Page 206 and 207:
évmutató * Achabykfew 128 Acnaheg
- Page 208 and 209:
Dongó 131, 151, 156, 174 Dorog-heg
- Page 210 and 211:
Icrushygfew 177 Igfon 165 Ignothaua
- Page 212 and 213:
Mál 42 Málas 95 Malos 95 Maly 155
- Page 214 and 215:
Serne holma 84 Sertés-hegy 136, 14
- Page 216 and 217:
A Magyar évarchívum Kiadványai e